HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI TÉKA
A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Mûvelõdési Központ tájékoztatója
Szerkesztõ bizottság Angyal László Dr. Bényei Miklós Csikai Elvira Dr. Csontosné Skara Ilona Jantyik Zsolt
Felelõs kiadó Dr. Cs. Tóth János igazgató
HU ISSN 2060-1050
Készült a Kaligráf Nyomdában 400 példányban
1
2
HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI
Támogatók
TÉKA
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat
3
4
TARTALOM KÖZMŰVELŐDÉS JANTYIK Zsolt: Mód, szer, tan, avagy gondolatok egy Könyvtárból (A Méliusz Központ tervei és a közösségi művelődés lehetőségei Hajdú-Biharban).............. 7 Dr. Cs. TÓTH János: 9. Nemzetközi Baráti Képzőművészeti Kiállítás Debrecenben........................................................................................ 13 VITÉZ Ferenc: „Énekelve a telihold alatt, összehajtott legyezővel”: Egymásba tükröződő kultúrák Hajdú-Bihar és Toyama között..................... 17 VÁGÓ Emese: Amatőr alkotótáborok Kabán............................................. 21 ANGYAL László: Gyermekrajzok Hajdú-Biharból Toyamába.......................... 23 KOMISZÁR János: V. Országos Középiskolás Képzőművészeti Diáktárlat Hajdúszoboszlón.................................................................................... 27 MÁTHÉ András: A Debreceni Fótóklub..................................................... 35
KÖNYVTÁRAK Dr. BÉNYEI Miklós: Hajdú-Bihar megye a magyar könyvtártörténeti kronológia lapjain................................................................................... 41 SZABÓ Eszter: British Council – új szolgáltatások mindenkinek................... 49 JUHÁSZ Ilona: Országos Családi Könyvtári Napok a Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtárban Hajdúszoboszlón................... 59 PAPP Gyula: Irodalmi őrhelyek látogatása 2010-ben: Mikszáth-Madách emléktúra. ............................................................... 65 SZABÓ Istvánné: Mesemondó verseny és rajzpályázat a Sinka Isván Városi Könyvtárban................................................................................ 67 PORTRÉ SZABÓ Eszter: Az Év könyvtárosa 2010. évi díjazottja: Benkő Sándorné....... 73 5
6
MÓD, SZER, TAN, AVAGY GONDOLATOK EGY KÖNYVTÁRBÓL
(A MÉLIUSZ KÖZPONT TERVEI ÉS A KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS LEHETŐSÉGEI HAJDÚ-BIHARBAN) „Ha igazán a szabadság ügyét akarjuk szolgálni, akkor neveljük ennek az országnak a társadalmát a demokratikus kormányforma számára… Terjesszük a kultúrát az országban, és mindenekelőtt gondozzuk és ápoljuk azokat a szellemi és erkölcsi szálakat, amelyek ezt az ezerfelé széttagolt magyar társadalmunkat ...egy élő egész nemzeti egységgé foglalják össze.” Gróf Tisza István Az elmúlt 3 év változásairól: A megyei közművelődési rendszer korábbi működése a megyétől függetlenül kialakult nehéz gazdasági helyzet következtében az utóbbi évekre teljes átalakításra kényszerült. A feladatok hatékony ellátása érdekében szükségesnek mutatkozott a megyei önkormányzati fenntartásban működő intézmények struktúrájának újragondolása, illetve átszervezése. Az intézményi struktúra átalakításon túl az eddigi „bevett” közművelődési gyakorlat szakmai újragondolása is elengedhetetlenné vált, amely nem csupán szakmai, de súlyánál, jelentőségéből fakadóan elsősorban szakpolitikai munkát igényel. Ennek érdekében került sor 2008-ban Hajdú-Bihar megye új kulturális koncepciójának a kidolgozására, amelynek középpontjában a helyi identitás megerősítése állt.
7
A koncepció elképzelései szerint meg kell teremteni – lehetőség szerint – minden településen a közösségi művelődés lehetőségét, az emberek kulturális öntevékenységének bátorítását. Ennek eléréséhez partnerségek kialakítására kell törekedni nemcsak a települések önkormányzataival és kulturális intézményeivel, hanem a művelődő közösségekkel, öntevékeny csoportokkal, civil szervezetekkel is. Sikerült egymást segítve, megismerve, az értékekre, hagyományokra támaszkodva partnerségben megvalósítani azokat az elképzeléseket, amelyeket a megyei közművelődési feladatokat ellátó, az új funkciót immár a nevében is magában viselő Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ koordinált. Ezt jelképezte és jelzi ma is az „új” kulturális koncepció címe : „Közös Jövőnk, Hajdú-Bihar.” Az elmúlt három évben több ezer sikeres, közösen szervezett program, rendezvény áll mögöttünk.
Nagy kérdés, hogy szakmánk jövőjét hogyan tudjuk a körülöttünk zajló gazdasági, közigazgatási, de főleg társadalmi változásokhoz hasznosan illeszteni. Az utóbbi 61 év non-stop magyar társadalmi katasztrófája után kulturális értelemben Hajdú-Bihar megye még mindig jó alapokról indul. Az egész ország társadalmi és gazdasági katasztrófájának „eredményeit” azonban az itt élő vidéki lakosság is erőteljesen viseli. Továbbra is hatalmas a fiatal korosztályok eláramlása,- az újabb roham főleg 2006 óta zajlik folyamatosan (’El lehet menni’ szindróma), az elöregedés, elszegényedés mindenütt általános társadalmi tünetek. A helyi társadalmak többsége jelenleg nem, vagy csak éppen hogy képes az önreprodukciójára. „Egészséges nemzetek, mint a visszanyesett fa, a katasztrófák után kétszeres erővel fejlődnek.” /Klebelsberg Kunó/ • Meggyőződésünk, hogy folytatnunk kell a „Közös Jövőnk Hajdú-Bihar” programot. A program ugyanis társadalom építést, társadalmi rehabilitációt 8
•
•
•
•
folytat a kultúra sajátos eszközeinek segítségével. Országos hírű és megyei szinten is sikeres, s ami fontosabb, hasznos cselekvés. Azt azonban, hogy hogyan folytassuk, már újabb közös gondolkodást igényel. Kiindulási alapot nyújt viszont az a tény, hogy az új kormány létrehozta a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, amely tulajdonképpen a klebelsbergi modell XXI. századi újragondolása. Az újragondolásnak mindenképpen ideje és oka van napjainkban, hisz a fentiekben vázolt társadalmi állapotaink valóban „trianoniak”. Nincs időnk tehát a „nem cselekvésre”, s abban is reménykedhetünk, hogy a kormány a klebelsbergi gondolat újraélesztésével teret enged, sőt tör a társadalomépítés különböző irányainak, benne súlyozottan kezeli az oktatás és a kultúra területeit. Partnerségi együttműködés által jöhetett létre a megye számos településén nemcsak a helyi érdeklődésre számot tartó, hanem nagy vendégforgalmi vonzerejű számos program is. Ilyen elgondolás alapján született meg a Megyejárás programsorozat is, ahol a megye települései jöttek a Méliusz Központba és kéthetente egymást váltva mutatták be legnevezetesebb helyi értékeiket (zenei csoportok, néptáncosok, gasztronómia, helytörténeti előadások, kézműves kiállítások). Folytatva ezt a közművelődési formát 2011 januárjától Hajdú-Bihar - Bihar Megyejárás néven a Bihari települések bemutatójára kerül sor a Méliusz Központban. A későbbi fejlesztési irányvonalak pontosabb behatárolása érdekében az egyes szakmai területekhez kapcsolódóan széleskörű kutatásokra alapozott értéktérképeket, adatbázisokat kezdtünk kialakítani szakemberek bevonásával, melynek első lépéseként megtörtént a települések ifjúsági közösségeinek szakmai felmérése. Ezt kiadvány formájában is elérhetővé tettük. A folyamat nem áll meg, a társadalom egyes szegmensének megismerésére továbbra is sort kerítünk. Debrecen és a megye jó kapcsolata lehetővé teszi a közös kulturális programok, projektek indítását és lebonyolítását. Ennek szellemében első alkalommal került sor 2008. júniusában a megye és Debrecen város kulturális szakbizottságainak együttes ülésére, valamint koordinációs értekezletek zajlottak félévente. Mind a politikai, mind az emberi kapcsolatok kontextusa lehetővé teszi ennek az együttműködésnek a magasabb szintre emelését.
• Hajdú-Bihar és a jelenleg romániai Bihar megyéket a korábbi években nemcsak egy területileg kijelölt határvonal választotta el egymástól, hanem talán egyfajta szemlélet- és gondolkodásmód is. Az elmúlt években azonban elindult egy folyamat, amelyben új utakat, új kapcsolódási pontokat talál és jelöl ki mindkét megye önmaga számára. Ennek ékes bizonyítéka az Euro-régiós Dalverseny és Gála évente történő közös megrendezése. A húsz éves határnyitás alkalmából Székelyhidi Ágoston: Végítélet c. színművének bemutatása. Az Európai Unióban, a két megye közös jövőjéről is beszélhetünk. Minél több „kulturális útvonal” épül a határ két oldalán, annál valószínűbb a közös pontok megtalálása, a régió pozitív társadalmi, gazdasági folyamatainak beindulása. • Elindult egy olyan egyedülálló kezdeményezés is, amelynek elsődleges célja megyénk öt legjelentősebb művésztelepének alkotásaiból válogatott közös kiállítások létrehozása. Hajdú-Bihar megye két impozáns vidéki települése Berettyóújfalu és Hajdúböszörmény. A Méliusz Központ és a két önkormányzat kezdeményezésére két, tematikus kiállításoknak folyamatosan helyet adó „Vármegye Képgaléria” jött létre ezekben a városokban, majd a Méliusz Központ szervezésében a Hajdú-Bihar megyei művésztelepek közös kiállítása nyílt meg Nagyváradon a Partium Keresztény Egyetem kiállító termében. A kiállításon a Hajdú-Bihar Megyei Grafikai Művésztelep (Derecske), a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep (Hajdúböszörmény), a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep, a Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor (Nyíradony) és a Vámospércsi Művésztelep és Grafikai Műhely 2008-ban készült alkotásaiból összeállított kiállítás kapott helyet. Ennek a folytatását és kibővítését tervezzük olyan művésztelepek anyagának a bemutatásával (Konyár, Létavértes, Balmazújváros stb), ahol már több mint fél évtizedes működés mutatható fel. • A megszerzett tapasztalatok és a kialakult új helyzet adta lehetőségek kihasználása okán új programokat kell elindítanunk:
9
10
Klebelsberg – program „Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni.” /Klebelsberg Kunó/
Minden olyan programsor, amely a helyi, a táji, a nemzeti értékek felmutatását, megerősítését szolgálja: - a felsőoktatási intézmények, a civil szféra és a szűkebb szakmánk képviselői által végzett a területet érintő kutatás és fejlesztés - a helyi, a táji, a nemzeti kulturális értékek programokban történő felmutatása, megerősítése - a sport, mint a nemzeti kultúra része. Hóman – program „Az embert az állatvilágtól az intelligenciája és az erkölcse különbözteti meg, ám ez utóbbi előbbre való!” /Hóman Bálint/ A helyi, táji, megyei, nemzeti identitás megerősítését kívánja elősegíteni. Tematikusan foglalkozik ezzel a témakörrel, a kidolgozott célokat közösen valósítja meg pályázatok, versenyek, táborok, kirándulások segítségével: - települések általános iskoláival, gimnáziumaival, - egyházi ifjúsági szervezeteivel, - civil szervezeteivel. Partium – program „Magyart a magyarral ne étessék!” /Bocskai István Nagyfejedelem végrendeletéből/
A programnak tartalmaznia kell a két megye szakembereinek összeismertetését, képzését, közös programok, rendezvények lebonyolítását, a testvérvárosi kapcsolatok további bővítését. „Királyok, Fejedelmek Útja” - program A terület kulturális és idegenforgalmi összekapcsolódását segítheti elő. A program kidolgozása után közös pályázatot szeretnénk benyújtani. (A pályázat nem cél, hanem egy lehetséges alap, amelynek segítségével egybekapcsolhatjuk a régióban fellelhető épített örökséget, népművészeti, irodalmi, művészeti, történelmi és közösségi értékeket, rendezvényeket, a hozzátartozó lehetséges rekreációs és szállás lehetőségekkel.) A fenti programokhoz, azok bővítéséhez, továbbformálásához keresünk, várunk partnereket, gondolkodó, tenni akaró kollégákat, civil szakembereket, polgármestereket, vállalkozókat, hogy segítsük – a kultúra sajátos eszközeivel szűkebb hazánk, Hajdú-Bihar megye és a régió lábadozását, megerősödését és majdani felemelkedését. Mert csak rombolni könnyű, építeni – nehéz, és most nekünk adatott, hogy építhessünk!
Jantyik Zsolt
Bihar-Hajdú-Bihar együttműködés keretében Debrecen és Nagyvárad központtal létre kell hozni, és működtetni kell egy olyan humán infrastrukturális hálót, mely az abban résztvevő szereplők munkássága révén a két nagyváros vonzáskörzetében lévő települések és közösségek számára korszerű formában tárják fel és aktivizálják közös kulturális kincseinket, történelmi emlékeinket. Így reméljük azt is, hogy a megye településeinek diákjai közös kirándulásokon vehetnek majd részt, ahol eljuthatnak olyan helyekre, amelyekről eddig csak irodalmi, történelmi tanulmányaik során hallhattak (Nagyszalonta, Nagyvárad, Arad). 11
közművelődési igazgatóhelyettes Méliusz Központ
12
9. NEMZETKÖZI BARÁTI KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS DEBRECENBEN Mintha a mesében lettünk volna 2009 novemberében, amikor Hajdú-Bihar megye öt vizuális alkotójával a Japán keleti részén lévő Toyamaban a tartományi Modern Művészetek Múzeumában jártunk. A 130 darabos kollekció elbűvölő: Toulouse-Loutrec, Picasso, Rouault, Chagall a falakon. Büszkén meséljük alkalmi japán kísérőnknek, hogy van ám itt magyar remekmű is, nevezetesen Vásárhelyi Győző /ott Victor Vasarely volt aláírva/ egy alkotása is bekerült Johan Miro meg Marcel Duchamp mellé. A város kulturális központjában nem messze onnan - a 8. Nemzetközi Baráti Képzőművészeti Kiállítás anyagát szemlélhette meg Hajdú-Bihar megye képviseletében Burai István, Fátyol Zoltán, Máté András, Tamus István, Varga József és e sorok írója. A házigazda Toyama, és a két vendég, a Kínai Liaoning, valamint a dél-koreai Gyeongsangnam-do városok és tartományok művészeinek táblaképei, plasztikái kerültek egy kiállítási térbe. Velük együtt harminc megyei és debreceni képzőművész alkotása volt látható a nemzetközi mezőnyben. Most, 2010. nyarán a magyarokon a sor, így a megyeszékhelyen került megrendezésre a 9. Nemzetközi Baráti Kiállítás. Ezt az eseményt a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Csák Ferenc nyitotta meg. Ehhez kapcsolódott első alkalommal a hajdú-bihariak által szervezett I. Méliusz Nemzetközi Alkotótelep. A tábor vezetője Fátyol Zoltán és Tamus István volt. Részt vett a megyéből Durucskó Zsolt, Gajdán Zsuzsa, L. Ritók Nóra, Lukács Gábor, Mallár Gabriella, Subitz István, Varga József, valamint Japánból Yoshikawa Shin-ichi és Fujii Takeshi, Kínából Leng Xu és Wang Xiujie. A nemzetközi verniszázsok sajátosságához tartozik, hogy az eltérő természeti és társadalmi adottságok más-más művészi attitűdöt eredményeznek. Mégis független a nemzeti hovatartozástól az, hogy minden művész egyéniségének megfelelően választja ki a mondanivalójához leginkább illő technikát, művészeti
13
médiumot. Magától értetődik természetesen, hogy az azonos eszközökkel való alkotás mennyire eltérő műveket eredményez. Az idő építő-romboló dialektikája, a tér és az idő kontextus megjelenése sem feledtetheti, hogy nincs megragadható korszellem, nincsenek átfogó művészeti fogalmak, sem mindenre alkalmazható bölcseleti elvek. De vannak univerzális érzések. Meg kellene tudni valamit abból, milyen is az élet, hogyan kéne élni, hogy kell meghalni, mi a fontos és nem fontos, mi a nemes és nemtelen, az igaz a hamis, a szép a rút, az igazságos és igazságtalan, mi a szeretet és a gyűlölet, mi a becses és becstelen, és még sorolhatnánk. A művészi léthez tartozik a fenti kérdéskörökhöz való odafordulás, intellektuális nyitottság, és a legaktuálisabb problémák iránti érdeklődés. Ma, amikor a virtuális nyilvánosság a világhálón a felhasználók milliói számára elérhető, egyre kevesebb a mások iránt érzett felelősség. A média által favorizált ún. sztárok minden lépéséről információ szerezhető, ám sokszor közöny és érdektelenség kíséri a közvetlen mellettünk élőkhöz való viszonyunkat. A vizuális művészek nemzetközi seregszemléje éppen azt a személyességet mutatja fel, ami felülírja a megszokottat, helyette a lélek rezdüléseivel foglalkozik.
Dr. Cs. Tóth János
művészeti író, igazgató Méliusz Központ
14
Kawahara Kazuo (Japán) Balzsamos szellő című alkotása
LIU Meng (Kína) Várakozás című alkotása
15
16
„ÉNEKELVE A TELIHOLD ALATT, ÖSSZEHAJTOTT LEGYEZŐVEL” EGYMÁSBA TÜKRÖZŐDŐ KULTÚRÁK HAJDÚ-BIHAR ÉS TOYAMA KÖZÖTT Négy nemzet (Japán, Kína, Dél-Korea és Magyarország) egy-egy régiójának képzőművészei kilenc évvel ezelőtt indították útjára a Barátság Nemzetközi Kiállítás-sorozatot. Az évenként megújuló szemlének mindig más ország a házigazdája, tavaly Toyama, az idén Hajdú-Bihar volt a vendéglátó (ám ezúttal hiányoztak a dél-koreai művészek). A japán Toyama és Hajdú-Bihar megye között három évtizedre nyúlik vissza a kulturális és művészeti kapcsolat, beleértve a színházat, a bábszínházat és a zenét is. A japán képzőművészek rendszeresen részt vesznek az itteni művésztelepeken. Ezt dokumentálva, a nemzetközi szemlével párhuzamosan rendezték meg a Debreceni Református Kollégiumban az elmúlt időszakban itt született japán alkotásokból válogatott kiállítást. A magyar képzőművészek szintén meghívást kapnak különböző japán műhelyekbe (ezúttal Fátyol Zoltán és Burai István a Kölcsey-főiskola Bakoss Tibor Kisgalériájában állította ki a tavaszi japán útjuk során született műveket). A 33 japán és 30 kínai művész mellett 58 hajdú-bihari alkotó munkáit láthattuk július második felében a Kölcsey Központ Bényi Árpád Galériájában és tágas körfolyosóján. A kinti kínálatot annak a tíz helyi és két-két japán, illetve kínai művésznek a legfrissebb képei gazdagították, akik az első alkalommal rendezett Méliusz Nemzetközi Barátság Művésztelep meghívottjai voltak. A kép tehát meglehetősen vegyes, de nemcsak a sokféle apropó – három helyszínen összesen négy kiállítási anyagot mutattak be –, hanem az eltérő szellemi és vizuális kultúrák miatt is, a leginkább szembetűnő módon azokon a műveken, melyek (az egyszerűbb megfogalmazás kedvéért) a nemzeti hagyományokat követik. Az írás és a kép, a természet, a mindennapi élettevékenység és a vallás
közötti szerves kapcsolat is azt eredményezi keleten, hogy a belső világ láthatóvá tétele mintegy a napi életrutin része – s egyúttal annak feltétele. De a kalligrafikus és virágképek mellett ott is (elsősorban a japánoknál) megjelennek a különböző, elvonatkoztató létértelmezések. Ilyen például a pillanatba és a finom gesztusokba sűrített örök idő kérdéseinek képi megfogalmazása. A kérdések végén szinte mindig az elmúlással való szembenézés áll, de addig (és talán éppen azért) a bármikor feláldozható élet öröme sugárzik. Az egyik képen még „énekelve a telihold alatt, összehajtott legyezővel”, de amott már, a másik mű előtt: „a virágok sorsa a hervadás”. A kínai alkotóknál mind jobban fölerősödik az allegória szerepe az isteni nyugalom és bölcsesség „földi fűszerei” között barangolva; és úgy tűnik, hogy – míg a keleti kultúrákban látszólag minden a helyén van – izgatottabban (és olykor görcsösen) a magyarok keresik a saját útjaikat. Többféle képi kultúra találkozik és csap össze a végső soron a kortárs magyar képzőművészet főbb tendenciáit is reprezentáló debreceni és hajdú-bihari művészek alkotásain, de a legbiztosabb talajon, véleményünk szerint, egyelőre még mindig azok állnak, akik visszatérnek a figurához, abból bontva ki, vagy abba sűrítve bele a sorsot: a szentséget és a szakrális vágyakkal vagy önkiteljesítéssel folyton hadakozó bizonytalanságot. Mindemellett izgalmasak Gajdán Zsuzsa írást is képbe applikáló festményei: a szöveg nem igazán olvasható, de éppen ezért nem illusztrációja lesz a kép valamilyen verbális tartalomnak, hanem a vers mögötti, avagy a verset teremtő életérzést fogalmazza képpé. A három nemzet „Barátság” kiállításán figyelemre méltó volt még Bíró Eszter festménye (Templomrom angyalokkal), mely éppen a közép-európai szakrális hagyományok „sajátlagosságaival” utal a kulturális meghatározottság festőszemléletet is alakító voltára; Józsa János Rigolettója, mely szinte tobzódik a mély bánatot és életörömöt egyként sűrítő figurákban; vagy D. Király Sándor (Meglesett pillanat című képével), aki a testértelmezés egészen egyedi útját követi eltökélten. D. Király nemcsak szokatlan perspektívából ábrázolja a testet, hanem azt szimbolikus részeire bontva, expresszív szürrealista rekonstrukcióként vezet vissza nem is a test és annak határai kérdéséhez, mint inkább a fizikai valóság szellemi megítélésének paradoxonához.
17
18
Végül is: egymásba tükröződő kultúrákról beszélhetünk, a távol-kelet és Hajdú-Bihar a másik számára ugyanolyan egzotikus valóság, ám a reflexiók folyton alakítják a megismerést.
Dr. Vitéz Ferenc
költő, művészeti író
Chen Fuhua (Kína) Olvadva című alkotása
Shikanji Noriyoshi (Japán) Üde hajnal című alkotása
19
20
AMATŐR ALKOTÓTÁBOROK KABÁN A történet sokkal korábban kezdődött, mint ahogy az első kabai alkotótábort megrendeztük. 1995-ben a helyi művelődési ház felkérte a Kabán alkotó amatőr fafaragókat, festőket, grafikusokat egy közös kiállítás megrendezésére, melynek helyben nagy sikere volt. Majd a történet elmúlni látszott, amikor néhányan a 95-ös kiállítók közül ismét úgy gondolták, hogy bemutatnák az azóta készült alkotásaikat a nagyérdeműnek. Ezt a kiállításunkat Angyal László művészettörténész barátunk nyitotta meg. Az alkotó kör minden év májusában megrendezi rendes éves kiállítását, melyre foglalkozásainkon és alkotótáborokban készülnek fel tagjaink. Élő kapcsolatot tartunk fenn az Élesdi Művészteleppel, valamint a Nádudvari Képzőművészeti Körrel. Közösségünk és szakmai munkánk támogatója Dr. Bánszky Pál és Angyal László művészettörténészek. Tagjaink rendszeresen részt vesznek hazai és külföldi (Lengyelországban, Erdélyben) alkotótáborokban, melyek a fejlődésünk leghatékonyabb és leglátványosabb helyszínei. Ezen tábori tapasztalatok és lehetőségek hívták életre a kabai alkotótábort, melynek szintén az ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza ad helyet immár 5. éve. A táborokat önerőből, NKA és helyi támogatásokból finanszírozzuk. Szakmai vezetőink az öt év alatt Walter Gábor kecskeméti festőművész, Subicz István debreceni grafikus művész és Dr. Bánszky Pál. Táborunk állandó résztvevői: Agárdi Lajos (Hajdúszoboszló), Asztalos Julianna (Kaba), Dudicsné Virágh Mónika (Nádudvar), Gáll Sándorné (Földes), Hamvas Lászlóné (Berettyóújfalu), Janka Zsolt (Kaba), Juhász Anikó (Kaba), Juhász Zoltánné/Magi Róza (Kaba), Kiss Anikó (Kaba), Dr. Koháry György (Kaba), László Noémi Dóra (Debrecen), Nánássy Barnabás (Kaba), ifj. Nánási Barnabás (Kaba), Pap Ferenc (Kaba), Répási Róza (Püspökladány), Sári Lászlóné/Hevesi Ilona (Kaba), Sas Ferencné (Püspökladány), Széplaki Gábor (Kaba), Széplaki Gáborné (Kaba), Vágó Emese (Kaba), Virághné Törös Borbála (Nádudvar). Amatőr alkotóközösségünk egy hetet tölt együtt. Témáink a kabai és a környező települések természeti és épített környezete, az ember, a növény és állatvilág. 21
A szakmai előadások, vetítések, konzultációk mind az egyén, mind a közösség szempontjából a fejlődés nagy lehetőségeit hordozzák. Új technikákat, megoldási módokat tanulunk mestereinktől és egymástól. Folyamatosan igyekszünk elsajátítani a látni és láttatni gondolatot. A táborban készült anyagból kiállítást rendezünk októberben, melynek megnyitójára mára már megyénk minden részéből érkeznek érdeklődők és a szakma képviselői. 2011-ben bővíteni szeretnénk mind tartalmilag, mind létszámban az alkotótáborunkat. Egy olyan komplex 12 napos alkotónapokat tervezünk, ahol nem csak az amatőr képzőművészek, hanem a népművészet ágaiban alkotók, a fotósok, a kézművesek is részt vesznek. Az idén kezdtünk hozzá a kabai alkotóház és – udvar kialakításához, tartalommal való megtöltéséhez, melynek szerves része lehet a 2011. évi kabai amatőr alkotótáborunk is. Vágó Emese
népművelő Mácsai Sándor Művelődési Ház Kaba
22
GYERMEKRAJZOK HAJDÚ-BIHARBÓL TOJAMÁBA Hajdú-Bihar megye és a japán Toyama Tartomány közötti kapcsolatok egyik legkedvesebb színfoltját jelentik a gyermekművészeti kapcsolatok. Nem véletlenül írunk gyermekművészetet, ugyanis japánban ezen a néven tartják nyilván, gyűjtik és természetesen mutatják be a gyermekek által készített alkotásokat, rajzokat, amelyeket mi egyszerűen gyermekrajzoknak nevezünk. Ezen a területen nagyon emlékezetes volt Ohtani asszony művészeti központjának 1998-as debreceni bemutatkozása. Nagy hatást gyakorolt 2006-ban az Ohtani Gyermekművészeti Központ tagjainak látogatása megyénkben, melynek során több művészeti központba látogattak el: Igazgyöngy Művészeti Iskola (Berettyóújfalu), Karácsony Sándor ÁMK (Földes). Ezek a látogatások mind a magyar, mind a japán gyerekek és tanáraik számára meghatározó szakmai élményt nyújtottak. A legjelentősebb hagyománnyal azok a gyerekrajz pályázatok rendelkeznek, amelyeket megyénkben hirdetünk meg azzal a céllal, hogy kiválasszuk azt a 30 alkotást, amelyek képviselik Hajdú-Bihart a Toyamai Nemzetközi Gyermek Fesztiválon. A fesztivál érdekessége, hogy az elküldött alkotásokat még egy japán zsűri értékeli és azokat arany, ezüst, bronz minősítéssel látja el. Örvendetes, hogy minden évben van olyan alkotás amely, arany minősítést kap megyénk kollekciójából. Az utóbbi években a japán partnerek már nem küldik vissza a magyar rajzokat, hanem azok egy állandó kiállítás részét képezve a szigetországban maradnak. Idén a pályázatot a megyei pedagógiai intézet, illetve Rácz Imre szaktanácsadó segítségével hirdettük meg, eljuttatva azt megyénk minden településére. A felhívásra több mint száz pályamű érkezett, egyéni és intézményi pályázat egyaránt, amelyek közül az alábbi harminc gyermek alkotását küldtük el Toyamába: 23
Balmazújváros Központi- és Petőfi Kistérségi Általános Iskola Buglyó Krisztián Éder Balázs Németh Balázs Sós Petra Berettyóújfalu Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Balogh Dalma Baradács Anna Bódi Jázmin Csongrádi Fanni Fekete Zsófia Gál Csaba Győrfi Attila Kacsándi Zsófia Kapczár Krisztina Mohácsi Viktória Kecskeméti Beatrix Pataki Kitti Debrecen Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Intézete Becskereki Mónika Kazinczy Általános Iskola Daróczi Zsuzsa Arany János Gyakorló Általános Iskola Denich Rudolf
24
Szoboszlói uti Általános Iskola Fábián Zsófia Ibolya Utcai Általános Iskola Kiss Tamás Benedek Elek Általános Iskola Szilágyi Fruzsina Hajó Utcai Óvoda Angyal Ákos Földes Karácsony Sándor ÁMK Futó Henrietta Hegyes Dzsenifer Nagy Kata Papp Nikolett Andrea Szőnyi Gabriella Takács Hanna Tetétlen Általános Iskola Sári Andrea Mariann Angyal László
Megyei koordinátor
Toyamai IX. Nemzetközi Gyermekrajz Kiállítás plakátja
25
26
V. ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLÁS KÉPZŐMŰVÉSZETI DIÁKTÁRLAT HAJDÚSZOBOSZLÓN BÉKE HOTEL, SZOBOSZLÓ GALÉRIA, 2010 Újból tehetséges, lelkes és szorgalmas középiskolás képzőművészek küldték be alkotásaikat a meghirdetett országos pályázatra. Ezek az ifjú alkotók a művészet titkait kutatják, s ezen a területen komoly szintre jutottak, hiszen alkotásaik itt szerepelnek az ország legjobb középiskolás képzőművészei tárlatán. „Tudás és nemes szándék. Ez a kettő hozza meg a sikert” olvasható Az életbölcsességek könyvében. Mikor kell tanulni, az ismereteket elsajátítani, ha nem az iskolás korban? Ezek az ifjú képzőművészek nem ezt a pár alkotást készítették el életükben, s már rögtön országos tárlaton vesznek részt. Nem. Hosszú és rögös az út idáig, de –„A sikernek éppúgy megvan a maga ideje, mint a gyümölcsök érésének”. Öröm a mai napon az, hogy pár alkotó leszedheti a már majdnem érett „sikergyümölcsöt” melyet ő gondozott. A zsűri megállapítása az, hogy ezek az ifjú alkotók tehetséggel párosuló lelkesedéssel és szorgalommal rendelkeznek, a vonalak és színek kombinációjának segítségével igen kiváló alkotásokat hoztak létre. Értékelésünk szerint színvonalas és szép számú pályázati anyag érkezett, viszont engedjék meg, hogy egy problémáról szóljak. Magam is meglepődtem azon, hogy az ország különböző részéből milyen szép számmal pályáztak alkotók, s ugyanakkor híres debreceni középiskolák figyelmét elkerülte ez a szinte egyedülálló lehetőség. Tehetségek veszhetnek el, ha nem adunk meg nekik mindent, ami egyébként meg is illeti őket. Biztos vagyok abban, mivel magam is sok éven át tanítottam, hogy Debrecenben is igen sok tehetséges fiatal van, s biztos nem az ő hibájuk, hogy nincsenek itt az alkotásaik.
27
Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a Suliszervíz felhívására 407 db alkotás érkezett be, 266 ifjú alkotóművésztől, akiket 57 rajztanár készített fel. A diákalkotók különböző intézményekben tanulnak, a lényeg az, hogy a pályázatot 23 településről 27 iskola vette komolyan. A 266 alkotó közül 152 alkotónak 210 alkotása kerül kiállításra. Itt elsősorban a díjasok, különdíjasok, csoportdíjasok és a zsűri dicséretét kiérdemlők képei vannak kiállítva. Díjazásban 6 fő részesül, mind egyéni alkotó, a különdíjak száma szintén 6, alkotó csoport díjasok száma 4 a zsűri dicséretét érdemelte ki 12 fő. A zsűrizést két fázisban végeztük. Volt egy előzsűrizés és egy mindent eldöntő. Nem volt egyszerű feladat, ezért engedjék meg, hogy itt és most megköszönjem a munkájukat zsűritársaimnak, Aknay János Munkácsy-díjas festőművésznek és Rácz Imre festőművésznek, valamint az előzsűrizésben segítő Kohári Tibor festőművésznek. Megemlítem még, hogy nagyban segítette a munkánkat az, hogy a szervezők nagyon jól előkészítették az anyagot. Appollinaire szerint : „Minden istenség a maga képére teremt: a festő is.” Ezt tette Tomory Vera Kassáról, Az elmentem manifesztálódni c. alkotásán. A kiváló kompozícióju nagyméretű grafikán hét villanyoszlop segíti Vera manifesztálódását. Csodálatosan oldotta meg az előtér és a háttér összekapcsolódását, az aranymetszésbe állított nőalakkal. A kép hatalmas foltkontrasztjai emelik a művészi hatást. A zsűri véleménye szerint ez a legkiemelkedőbb alkotás, Vera felkészítő mestere Tóth József, aki most restaurálási munkák miatt nem tud itt lenni. Masszi Márk Szombathelyről, Nehéz ébredés c. papírmetszetei egy szép sorozat eredménye. Finomság az elsőn, és folytatódik, képről képre. A képzeletnek a művészet és a művész nem szab határt, azt a befogadóra bizza. A pozitív és negatív formákkal szép kontrasztokat teremt. Dudás Bálint Kassáról, Hazárd mennyország c. alkotásában az alakok esetlensége annyira groteszk, hogy már szép. Viszont Thomass Mann szerint „Minden 28
ami szép, meghatározhatatlan” Ezért én nem is kutatom Bálint elképzelését, maradjon az ő titka. A képe egyszerűen jó!
Sándor Béla Kassáról. Magány c. képén érdekes gondolatiságot indít el. A lerobbant fali környezet előtt elhelyezett, érdekes árnyékú szék magányossága a magyar sors szimbóluma is lehetne. Öröm, hogy ezen a kiállításon monotípiával is jelentkeztek pályázók. Például Bitter Krisztina Révkomáromból Csendélet fallal c. alkotással. Jó kompozíciójú érdekes alkotás. Valójában egy halas és szőlős csendéletről van szó, melyen a monotípia adta folt lehetőségeket az ifjú művész maximálisan kihasználta.
Deák Dorottya Debrecenből, Átmenet c. képpel pályázott. Képének értelme, átmenet a valóságból az álomvilágba. Narancsok, sárgák és kékek impressziója ez az alkotás. Egy vörös nap az izgalom, akárcsak Mone Impresszió c. híres alkotásán. A csendélet általában tisztelgés az élet előtt, az élet ünneplése, fogalmaz a Művészet élvezetéről szóló könyvében David Piper. Borsy Csilla Fótról Csendélet c. alkotása klasszikus megvalósítás, sötét háttérből kiviláglik a kép, mely jó kompozíciójú, enyhe kubista beütéssel. Szép gondolatú alkotással jelentkezett Kiss Imre Debrecenből vegyes technikájú alkotásán, melyen a háttérben a falon lóg a híres Fifine festményke. Ez a vegyes technikájú kép, elsősorban az ifjú művész montázs-jártasságát bizonyítja. Az ismétlődés, valamint a színek és a forma kombinációjának segítségével készítette el Kékedi Levente Miskolci diák Metamorfózis c. alkotását, ahol a békasor 9 tagból áll, akár rajz tankönyv tanulmány is lehetne ez a képsor. A művész képzelete intim magányában diadalmaskodik, mindig titokkal teli. Valami hasonló gondolatokat rejt magában Jónás Attila Kassáról küldött Átváltozás c. munkája. A sólyom madár Attila által megrajzolt átváltozása ma nagyon aktuális, amikor a vörösiszap árasztja el a gyanútlan, pihenő, vagy éppen dolgozó emberek házait. Vonalak kombinációjának segítségével készítette el kiváló, és érdekes alkotását Kassáról Pribék Sándor. Cím nélküli, lavírozott tusrajzán geometriai kócsagok kémlelik a vergődő halat. Képzeletben bárkit és bármit be lehetne helyettesíteni a kócsagok és a hal szerepébe is, ez csak fantázia kérdése. Kellemes akvarell festmény Béres József alkotása Kazincbarcikáról. Most, amikor környékünkön játszódott le a léghajó világbajnokság, igen aktuális a kép. Más mondanivalója is van, a földgömb igen nagy veszélyben van, bármikor kitörhet egy világméretű környezeti katasztrófa, s hasonló módon megnyílhat a föld, mint ahogyan az alkotó megfestette a képen.
Aztán lehet az emberábrázolás egész alakos is, mint Dér Virág /Nagykáta/ Francia lány c. szén-pasztell képén. Ugye mennyire illik a francia lányhoz a pasztell, mint technika kiválasztása? Virág francia lánya büszke, diadalmas, s kihívó. Talán kicsit beképzelt is. Mint a franciák. Erre a képre rögtön meg is változtathatjuk, pontosabban továbbgondolhatjuk Csernyisevszkij gondolatát, mely úgy szól, „Egy arcot szépen festeni egészen más, mint szép arcot festeni”. S a továbbgondolt: Egy alakot szépen festeni egészen más, mint szép alakot festeni”.
29
30
A következő 12 alkotó a zsűri dicséretét érdemelte ki. A beküldött alkotások között több portré is található. Ez igen dicséretes. Az emberábrázolás, mely témájában nagyszerű munka, s úgy gondolom, hogy ebben a korban talán a legtöbb időt érdemlő elfoglaltság kell, hogy legyen. Minden megnyitón megjegyzem, hogy ez az egyik legnehezebb képzőművészeti feladat. Az emberábrázolás sokféle lehet, mint ahogyan ez a kiállítás is bizonyítja. Lehet modern, mint a már említett Tomory Vera alkotása. Lehet csak portrészerű, min Vodnák Viktória /Nagykáta/ iker Portré alkotása, mely igen nagyszerűen, az arcot, a tekintetet örökítette meg. De kedves tárlatlátogatók, felhívom a figyelmüket, hogy milyen tekintetet? Hasonló jó portré még a székesfehérvári Fehér Ádám Dia portréja és a kassai Széles Jákob alkotása. Még egy portréalkotást emelek ki, mint zsűri dicséretes munkát, a bajai Kovács Gergő három képén portré sorozatot mutat be. Érdekes címmel, pl. Portrék nagyanyám emlékére. Ez igen szép dolog.
Borsy Csilla csendéletéről már az előzőkben szóltam, hasonló jó csendélet kompozíciót készített a szintén fóti Szőke Anna. Jó kompozíciós és formakészségről árulkodik a kassai Tótok Erzsébet, aki három nagyméretű tus munkával jelentkezett. Amit ő csinál, az elsősorban értékmentés. Egy olyan épületegyüttes lerajzolása, mint a Szent Erzsébet Székesegyház, komoly munka, az arányokat szigorúan be kell tartani. Erzsébet ezt kiválóan megoldotta. Szintén hasonló jó munka Varga Rebeka /Kassa/ tus Székesegyháza, és Sándor Béla /Kassa/ tus Városa. Optimizmust, hitet és életszeretetet sugároznak a következő alkotók munkái: Gornyitszki Adrienn /Kassa/ Atmanja, Füleki Krisztina /Debrecen/ Formák alkotása, és Nagy Attila /Debrecen/ Lenyomat c. alkotása.
Szép színfoltja kiállításunknak a hajdúdorogi Szent Bazil Középiskola tűzzománckörének 20 alkotása. A diákok, Monostory Viktória képzőművész vezetésével dolgoznak. Tűzzománc képeiken a festékkel és a tűz elemi erejével dolgoznak a rézlemezen. Speciális, magas hőfokú folyamat révén valósítják meg alkotásaikat. Az ifjú alkotóktól, Charles Dickens idézettel búcsúzom: „Alkotni annyi, mint a holnapot legyőzni a holnaputánnal”. (A kiállítás megnyitójának szövege.)
Több alkotáson a szimmetria, esetleg az aszimmetria és a ritmus megvalósításával alapvetően a harmonikus hatások elérésére törekedtek, ösztönösen nem a szépség alkotóelemeit keresték, hanem jó képeket akartak létrehozni. Így gondolkodhattak a bajai Jelky András Szakképző hat fős alkotócsoportja csendéleteiknél ahol a montázs technika segítségével hoztak létre jó képeket. Megemlítem az alkotókat: Szombati Tamás, Pécsi Alexa, Hatalu Anna, Horváth Edua, Géczi Lilla, Szarka Máté.
Komiszár János
festőművész
A debreceni Kós Károly Szakképző Intézmény alkotócsoportjának alkotásaik olyan tükröt tartanak a valóságról elénk, melyben a természeti formák szimmetriáját, a művészi formák ritmusával írják át. Pár alkotó nevét megemlítem: Moraru Beátrice, Kovács Máté, Sarándi Kitti, Szilágyi Dóra, Sándor János, Duma Sándor, Duma Róbert, Füleki Krisztina. Sok ifjú alkotó rendelkezik illusztrációs képességekkel. Imponáló ötletgazdagság, szárnyaló fantázia, a témák rejtette gondolatok kibontásának képi megfogalmazásai tanúskodnak alkotásaikon. A Berettyóújfalui Bessenyei Szakközépiskola ex libris készítői Dombi Géza festőművész segítségével a kisgrafika terén alkottak kiválót. Munkáik sokoldalúságról, kiforrott technikai készségről, könnyed alkotóerőről vallanak.
Vodnák Viktória portréi
31
32
A zsűri tagjai (balról jobbra): Komiszár János festőművész, Rácz Imre festőművész, Aknay János Kossuth- és Munkácsy- díjas festőművész A zsűri munkaközben
33
34
A DEBRECENI FOTÓKLUB A Debreceni Fotóklub közel nyolcvan éve, az országban a budapestit követően harmadikként, 1931-ben alakult. Ez alatt a nyolcvan év alatt olyan fotográfusok voltak a tagjai, mint Aszmann Ferenc, Zöld József, akkori alpolgármester (alapítók), később Vadász György, Gervai Tamás, Oláh Tibor. A 30-as 40-es évek világkiállításai kapcsán a fotográfusokat egybegyűjtő klub, mint művészeti műhely nagy szerepet kapott, de a világháború sok mindent megváltoztatott, így a klub életében is nagy törést jelentett. A korábbi kapcsolatok egy része megszakadt. Az újjáéledő klub részese volt a Horváth István és Szabó Antónia klubtagok kezdeményezése alapján megszülető, a fotóművészet mérföldkövének számító Műhely ’67 kiállítás megrendezésének. A klub szárnyai alatt született meg 1975-ben az országban elsőként a fiatal tehetségeket tömörítő Debreceni Fiatal Fotósok Stúdiója. A fotósműhely tagjai között azóta is számos formabontó gondolkodású művész, alkotó van. A klub tiszteletbeli elnökének választott, a mai napig alkotó és tanító Vencsellei István fotóművész évekig meghatározó személyisége volt mind a klub, mind a város kulturális életének. Az 1980-as évek közepéig rendszeresen megrendezett Szegedi Szalonnak a klub rendszeres kiállítója volt. A saját bemutatkozó kiállítások között a klub fennállásának 70 éves jubileumára rendezett kiállítás volt a legkiemelkedőbb. Mindezek mellett a tagok közül több fotóművész mutatkozik be rendszeresen hazai és külföldi önálló és csoportos kiállításokon. A tagok között többen a MFSZ /Magyar Fotóművészek Szövetsége/ és a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) művészeiként ténykednek. Többek között a klubot korábban befogadó kulturális intézmények részleges átalakulása és az egyéni igények változása következtében a klub 2008-ban egyesületté alakult, megtartva korábbi működési struktúráját és működési körét. 35
Az egyesület teljes neve Debreceni Fotóklub Közhasznú Egyesület. Rövid neveként továbbra is a Debreceni Fotóklub maradt használatban. A klub művészeti vezetője és az egyesület elnöke Máthé András fotóművész. A klubfoglalkozásoknak 2008 eleje óta a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ ad helyet, mely inspirálóan hat a működésre. A sokféle kulturális esemény soraiban rendszeresen megtalálhatók fotókiállításaink, például legutóbbi, hajdú-bihari alkotók számára meghirdetett házi pályázatunkat is itt bonyolítottuk le, és itt állítottuk ki a beérkező munkákat. A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ közművelődési csoportjával rendszeres és egyre bővülő körű együttműködést valósítunk meg, melynek eredményeként a fotográfia szélesebb körű népszerűsítése, a megyében élő alkotók és fotóművészeti munkák megismertetése a megye több mint 80 településére juthat el. Az idő múlásával természetesen változott a tagság, de a klub célkitűzései megalakulása óta változatlanok. Célunk mindvégig az volt, hogy összefogjuk nemcsak a városban, de a megyében működő fotográfusokat, segítsük őket akár az egyéni kiállításokra való felkészülésben, akár a hazai, vagy nemzetközi pályázatokon való sikeres szereplésben. Mindemellett fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük a fotográfiát, és előadásainkkal, kiállításainkkal ösztönözzük a fényképezni vágyókat az igényes képalkotásra. Részben ehhez kapcsolódóan 2009-ben nyitott, 8 előadásból álló előadássorozatot hirdettünk meg. Részt vettünk több alkotótáborban, illetve szimpóziumon. Rendszeres vendégelőadóink révén olyan témákkal ismerkedtünk, mint a sztereo fotózás, vagy a kortárs fotóművészeti irányzatok.
36
Az egyesületnek jelenleg 31 bejegyzett tagja van, de a klub vonzáskörzetében ténykedők és a kiállításokkal, előadásokkal elért közönség ettől jóval szélesebb. Mára a Debreceni Fotóklub programjaival az ismert és érdeklődésre számot tartó szervezetek közé tartozik.
Máthé András
fotóművész a Debrecebi Fotóklub Közhasznú Egyesület elnöke
Debrecen új arca kiállítás 1.
A 3 D-s fotókiállítás
Debrecen új arca kiállítás 2.
37
38
Pozsár Lajos és díjnyertes képei
Máthé András (balról) megnyitja a Debreceni Fotóklub 2010-es kiállítását a Méliusz Központban
39
40
HAJDÚ-BIHAR MEGYE A MAGYAR KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KRONOLÓGIA LAPJAIN
Számunkra, hajdú-bihari könyvtárosok számára természetesen az izgató kérdés az, hogy megyénk milyen mértékben és hogyan van jelen ebben a hatalmas adattárban. Rögtön előre bocsátanám, mintegy megelőlegezve az egzakt tényekből levonható közvetkeztetést: a város és táj könyvtártörténeti rangjához illően. A konkrétabb válasz keresését nagyban megkönnyíti, hogy a könyvhöz készült egy igen alapos és a tájékozódást jelentékeny módon megkönnyítő mutatókötet is. A tájékoztató könyvtárosoknak különösen ajánlott a beható megismerése: mit, miért és hol találunk meg. A legfontosabb tudnivaló, hogy a szerző/szerkesztő az esemény-leírásokat nem sorszámozta, ennélfogva a mutató-tételek közvetlenül az időpontra utalnak. Már a tartalomjegyzékből is kitetszik (az indoklás az első kötet elején olvasható), hogy a második, méreteiben a másik kettőt jócskán felülmúló index összevont: az intézmények, szervezetek, egyesületek, társaságok, szövetségek (vagyis a testületek) és a földrajzi egységek együtt, egymás mellett találhatók benne. Szempontunkból, Hajdú-Bihar jelenlétének vizsgálatánál leginkább erre támaszkodhatunk.
Gerő Gyula terjedelmes és metodikailag is példamutató kronológiájának megjelenése országos szakmai ügy. Feltétlenül megérdemli a figyelmünket, joggal váltotta ki a könyvtárosok széles körű érdeklődését, és vonta magára a magyar kultúra múltjával és közelmúltjával foglalkozó szakértők figyelmét. A korábbi próbálkozások és a szerző részközleményei után átfogó igényű, a határon túli magyarságra is kitekintő, roppant sok információt tartalmazó időrendi táblázat született. Különösen gazdag az utóbbi harminc egy néhány esztendő anyaga. Mint ahogy a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros hasábjain nemrég kifejtettem, megítélésem szerint átmenetileg pótolhatja a hiányzó magyar könyvtártörténeti szintézist, és mindenképpen ösztönözheti annak megírását, kiadását. Miután a könyvtári szaksajtó termékeit és a fontosabb könyvtárelméleti és –módszertani kiadványokat (főként a történeti írásokat), valamint a jelentősebb bibliográfiákat és repertóriumokat is igyekezett számba venni, az összeállítás a magyarországi könyvtártani irodalom válogatott retrospektív, szoros időrendi szerkezetben elénk tárt jegyzékeként is felfogható. Tehát Gerő kolléga munkája olyan érték, amely méltán szolgált rá a recenzensek egybehangzó elismerésére, és nyilván nem véletlen az sem, hanem a könyvtáros közvélemény megbecsülésének egyértelmű bizonyítéka, hogy már eddig is számos megyében tartottak róla bemutatót. A könyv a hazai könyvtártörténeti irodalom kivételes teljesítménye. Bizonyosra vehető, hogy mind az országos, mind a helyismereti kutatás egyfelől biztos támaszt talál benne, másfelől rengeteg témaötletet meríthet belőle. Ezen túlmenően – a könyvtári tevékenység sokirányú, mostani divatszóval: multidiszciplináris kötődése folytán – más történettudományi ágak, mindenekelőtt a művelődéstörténet művelői is hasznos segédletként forgathatják.
Miként az várható volt, és a magyar könyvtári kultúra múltjában és jelenében játszott szerepe folytán szinte magától értetődő, hogy Debrecen túlsúlya dominál. A város neve alatt közel nyolc hasábon keresztül (ha jól számoltam) negyvenkét intézmény és szervezet sorakozik, köztük a székhelyen működő megyei formációk is. Az elején van egy blokk, amely intézményhez nem köthető (37 tétellel). Akadnak nem kifejezetten könyvtári, ám valamilyen okból idekívánkozó műhelyek is (pl. Déri Múzeum, Megyei Levéltár, az 1949-ben létező Pedagógiai Főiskola). Mindent egybevéve (megint csak a csekély tévedés kockázatával) a kronológiai tételek száma 486. Tehát az összeállító közel félezer eseményt rögzített, illetve ennyire talált érdemleges, korábban már feltárt, hiteles adatot. Aligha meglepő, hogy a legtöbb információ a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtáráról olvasható, az 1912-től (az egyetem alapításának éve) 2007-ig (eddig terjed a kiadvány gyűjtőköre) 176 tétel. Ha ehhez hozzávesszük a külön rovatban feltüntetett agrártudományi, élettudományi, műszaki főiskolai, zenekonzervatóriumi gyűjteményeket, a mennyiség újabb negyven tétellel
41
42
nő. Hála az elérhető forrásoknak és feldolgozásoknak, különösen jól dokumentált a központi részleg tevékenysége. (A mostani integrált intézmény többi, említett egységénél már jóval hézagosabbak a közlések). Hasonlóképpen a kutatóknak köszönhető, hogy a város legrégebbi, több mint négyszázhetven esztendős múltra visszatekintő bibliotékájának, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának története, pontosabban annak váza is kirajzolódik a szemlélő előtt (mellesleg 72 kronológiai adattal). A harmadik preferált gyűjtemény a megyei könyvtár; róla közvetlen előzményével, a körzeti könyvtárral együtt a szerző 106 eseményt említ. Talán nem járok messze az igazságtól, ha feltételezem: ez főként azzal magyarázható, hogy a jubileumi, félévszázados kötet időrendi adatsort is tartalmaz. A városi könyvtár létének mindkét szakaszáról vannak információk. A hajdani, még 1915-ben alapított múzeumi közművelődési könyvtárról, amely az ötvenes évek elején a megyei gyűjtemény igazi alapját képezte, tizenkétszer olvashatunk. Az utóbbiból 1961-ben kivált mostani intézményről 29, a külön indexelt fiókokról további tizenhat esemény tájékoztat. Annak idején, éppen három évtizede egy országos folyamat részeként létrejött újkerti nevelési (általános művelődési) központ könyvtáráról hét tételre bukkanunk, ugyanakkor némileg meglepő, hogy a maga nemében szintén egyedülálló filmstúdió (a jelenlegi fotótár) kimaradt. Az utolsó nagy közigazgatási átrendezés során, 1950-ben szervezték meg a mai Hajdú-Bihar megyét. Erre a területre figyelve, a mutatóból is megállapítható, hogy az összes idevonatkozó kronológiai tény az ezt követő időszakból származik. Eltekintve a nyilvánvaló debreceni átfedésektől, a „Hajdú-Bihar megye” földrajzi név alatt kereken ötven esemény dátuma található, az 1950–2004 közötti évtizedekből. Az egyes településekről a betűrend megfelelő helyén látható néhány adat: Álmosdtól Zsákáig huszonkilenc városról és községről, valamen�nyit összeadva a végeredmény: 153. A mostani városok mindegyike szerepel; jelentékeny hányaduk 1983 végéig járási központként funkcionált, sőt Beret�tyóújfaluba annak idején, 1951–1952-ben körzeti könyvtárat is telepítettek. Hajdúböszörményt két intézmény is képviseli (tizenhárom, illetve kilenc tétel-
43
lel): az egykori óvónőképző főiskola (napjainkban a Debreceni Egyetem Pedagógiai Kara) gyűjteménye és a Kertész László Városi Könyvtár. A községek közül csak egypár került be az összeállításba; akár fel is sorolhatók: Álmosd, Egyek, Földes, Nagykereki, Sárrétudvari, Szerep, Zsáka, no meg Körösszegapáti, amelyet a szerkesztő nyilvánvaló elírás folytán nevez Békés megyei falunak. A regisztrált, erősen válogatott információk között főként a következők dominálnak: az alapítás, a névfelvétel (ha volt), a vezetői kinevezések időpontja. A földrajzi megközelítésre lehetőséget teremtő intézményi indexhez szorosan kapcsolódik a szelektív tárgymutató, ahol főleg az átfogó témakörök, a fogalmak, aztán a konferenciák (értekezletek, tanácskozások) és a fontosabb rendezvények, valamint a szaksajtó egyes orgánumainak leírt adatai kereshetők vissza. A kettő között jókora az átfedés, de rendszerint a földrajzi hely feltüntetése nélkül. Kivételek azonban itt is akadnak: a hajdú-bihari események közül az érintett tárgyszónál is felfedezhető a megyei gyermekkönyvtári hét (1973, 1990, 1995), a Magyar Könyvtárosok Egyesületének két debreceni vándorgyűlése (1972, 1996 – a tavalyi már a kötet záró határán kívülre esett), a második, Debrecenben 1990 nyarán rendezett országos bibliográfiai értekezlet és az orvosi könyvtárosok, orvostanácsadók és gazdasági vezetők két északalföldi regionális tanácskozása (1981, 1983). Többféle vélekedésre, elmélkedésre kínál esélyt a személynevek mutatója. Egy biztos: ha valaki árnyalt képet akar kapni a hajdú-bihari események tükröződéséről, nélkülözhetetlen ennek az indexnek a vizsgálata is. A névadók (Földi János, Lengyel Menyhért, Sinka István stb.) számbavételétől nyugodtan eltekinthetünk ugyan, de ezeknek a nagyságoknak a kiválasztása szintén elemzés tárgya lehet. Érdekes feladat lehetne bárkinek a közreműködő személyek pontos debreceni és megyei listájának feltérképezése. Magam erre most nem vállalkozhattam, ám így is közel százötven nevet írtam ki, ez a szám viszont egészen biztosan pontatlan. Köztük számos olyan könyvtáros található, aki később innen elszármazott, például Kondor Imre, Maller Sándor vagy sokunk taná-
44
ra, Szentmihályi János. Másik oldalról közelítve ugyanezt a jelenséget, vannak olyanok, akik máshol kezdték pályájukat, aztán itt fejezték be: pl. a gyöngyösi ferencesek könyveit megmentő gimnáziumi tanár, Bán Imre egyetemi profes�szorként, vagy a szikszói körzeti könyvtár egykori vezetője, Komoróczy György az itteni levéltár igazgatójaként, a helytörténetírás egyik országosan elismert mestereként. Büszkék lehetünk a református kollégiumi könyvtár felvilágosodás kori és reformkori tanár-könyvtárosaita, pl. a korszakos hatású Maróthi Györgyre, Hatvani Istvánra, Sinai Miklósra, Péczely Józsefre, Lugossy Józsefre, Révész Imrére. A hazai könyvtári kultúra kimagasló alakjai között tartjuk számon a huszadik századból Kovács Mátét, Csűry Istvánt, a ritkábban emlegetett Nyireő Istvánt, Módis Lászlót és Hankiss Jánost – hogy csak néhány példát ragadjunk ki a hosszú névsorból. A közelmúlt nemrég elhunyt jeles könyvtárosai, bibliográfusai közül szintén csak néhány kollégát emelhetünk ki, messze nem a teljesség igényével: Bilincsi Lajos, Csendes János, Elek Sándorné, a fájdalmasan fiatalon eltávozott Héthy Zoltán, Kálmán Jánosné, Kertész Gyula, Ojtozi Eszter, Sebők Vilma, vagy a lassan és méltatlanul a feledés homályába szoruló Zima Jenő. Még hosszabb a ma is aktív, vagy már nyugdíjba vonult könyvtárosok, illetve a könyvtárüggyel, a könyvtáros-képzéssel kapcsolatban álló szakemberek lajstroma. Mire figyelmeztet minket, hajdú-bihari könyvtárosokat Gerő Gyula impozáns kronológiai adattára? Sok mindenre – ha gondosan végiglapozzuk, átnézzük az ezerháromszáz oldalt, és elgondolkodunk a hasábok tartalmán, főként a helyi információk halmazán vagy éppen azok hiányán. Úgy vélem, három dologra okvetlenül célszerű utalni. Az egyik a kiegészítések, pótlások szükséges volta; ezen a téren elsődlegesen az itteni könyvtáraknak, könyvtárosoknak, képző helyeknek (az oktatóknak és a hallgatóknak) vannak tennivalói. Az intézménymutató bogarászása közben hamar és önkéntelenül feltűnik, hogy milyen kevés a kötetben az iskolai könyvtár. Alig-alig bukkanunk vállalati (üzemi) gyűjteményre, és a hajdani egyesületi könyvtárak többsége szintén kimaradt. Az egyes, a könyvben fellelhető műhelyek látszólagos vagy valós hézagai szintén felemlíthe45
tők. Kétségtelen, ennek eredendő oka a válogatás kényszere (amelynek elveiről a könyv előszavában részletesen olvashatunk), tehát szó sem lehet semmiféle elmarasztalásról. Sokkal inkább annak a szorgalmazásáról, hogy a Gerő-féle kronológia bázisán jöjjön létre egy vagy több lokális retrospektív eseménytár a könyvtárakról, a főiskolai és egyetemi tanszékről, a könyvtáros-egyesület itteni szervezetéről, egyáltalán a könyvtárügy jelentősebb mozzanatairól. Most már rendelkezésünkre áll az igazán korszerű eszköz, a számítógép és az internet is, voltaképpen az elszánáson és a ráfordítható időn múlik a kivitelezés. A másik teendő és esély a helyi könyvtártörténet-írás fellendítése. A kezünkben lévő kiadvány újból eszünkbe juttatja az adósságainkat, újra felvillantja a lehetőségeket, ösztönöz a lokális (megyei, városi, községi, intézményi stb.) kutatások folytatására, a könyvtárosi életművek mélyre hatoló elemzésére. Vannak feltárni valók a könyvben szereplő, de már csaknem teljesen elfeledett intézményekről is: pl. a Műszaki Dokumentációs Központ 1949-ben tervezett vagy a Gorkij Könyvtár ténylegesen működő (1956) debreceni fiókkönyvtáráról. Végül harmadsorban azt szeretném hangsúlyozni: intő tanulsága ennek az összeállításnak is – ismétlem: ennek is – a kurrens információk rögzítésének, a történések folyamatos, egyidejű dokumentálásának fontossága. Mint ahogy azt Gerő Gyula jó néhány cikkében megírta, még több előadásában elmondotta, ez a munkás hétköznapok sodrában meglehetősen kevés időt igénylő feladat viszonylag kön�nyen elvégezhető, ugyanakkor jelentékeny hozzájárulás a könyvtárak életének megörökítéséhez, a majdani önbecsüléshez. Közös érdekünk, hogy ez az óhaja minél szélesebb körben, így nálunk is, minél teljesebben valóra váljon. Szívből kívánom, hogy így legyen.
Dr. Bényei Miklós
nyugalmazott igazgatóhelyettes
46
Dr. Gerő Gyula előadás közben Dr. Gerő Gyula Magyar Könyvtártörténeti Kronológia 1996-2007 című háromkötetes munkájának bemutatója
47
48
BRITISH COUNCIL ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK MINDENKINEK Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ az egyetlen olyan intézmény, amelyben a British Council, az Egyesült Királyság nemzetközi kulturális és oktatási intézete (a továbbiakban: BC) GatewayUK információs pontot működtet (a továbbiakban: GUK-pont). Az országban tizenegy megyeszékhelyen, valamint Budapesten, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban működik ilyen pont. (1) A Méliusz Központ Nyelvi részlegében található a „GatewayUK-sarok”, amely helyben olvasásra, tanulásra, gyors tájékozódásra egyaránt alkalmas könyv-, CD-ROM-, hangzó CD- és folyóirat-állományt tartalmaz. Ez a hely egyúttal a GUK-pont. A Méliusz Központ új épületében 2007. augusztus 16-17-én már találkoztak a Nyelvi részleg könyvtárosai a BC más GUK-pontjain dolgozó kollégákkal. Az elmúlt három évben megváltoztak a BC működési feltételei és prioritásai. (2) A BC arculatváltása és ezzel párhuzamosan szolgáltatásainak módosulása szükségessé tette egy újabb találkozó létrejöttét, ahol a GUK-pontokon dolgozó könyvtárosok egyrészt megismerhették a BC jelenlegi céljait, új szolgáltatásait, másrészt az ország más-más megyéiből érkezett kollégák megoszthatták egymással tapasztalataikat. Az alábbiakban részletesen ismertetett legújabb, tréninggel egybekötött találkozóra Budapesten, a British Council Madách utcai irodájában került sor 2010. augusztus 27-én. A Méliusz Központ GUK-pontját Iklódi Nóra és Szabó Eszter képviselte. Problémaorientáltan, a legfontosabb információkra szorítkozva ismertettük szolgáltatásainkat. A BC újdonságainak megismerése, a különböző megyeszékhelyeken dolgozó kollégák tapasztalatcseréje és a GUK-pontok közötti együttműködés tartalmának kidolgozása sok időt vett igénybe. A rendezvény nagyon hasznos
volt, mert olyan folyamatokat indított el, amelyeket az ottani csapatmunka nélkül nem lehetett volna megvalósítani. Simon Andrea, a BC igazgatóhelyettese bevezető előadásából megtudtuk, hogy a BC termékportfoliója megváltozott ugyan, de partnerkapcsolatai továbbra is megmaradtak. Jelenleg elsősorban a közösségeket tekinti célcsoportjának és szolgáltatásait is ennek megfelelően alakítja: ennek érdekében sok új on-line, ingyenes nyelvtanulási lehetőséget biztosít. Az internetes fejlesztést preferálják, ezért a közösségi portálokon – például a Facebook-on – népszerűsítik az angoltanulást, sokszor játékok formájában is. Néhány példa: a Facebook-on: Angolozoo foglalkozás, amikor a szülők elleshetik egy anyanyelvi angoltanár módszereit; angoltanulás mobiltelefonról; brit zenei toplista összeállítása; „Wall of Languages” - egy virtuális falra mindenki felírhatta kedvenc angol szavát és „comment”-et fűzhetett hozzá stb. (3) A BC által szervezett, támogatott események nyomon követhetők az RSS hírcsatornán, a Twitteren, a You Tube oldalain, a Flickr, Vimeo, del.icio.us csatornákon is. A blogok szintén a közösségépítést segítik. Közösségen a BC nemcsak a fiatalokat és az angoltanárokat érti: Célcsoportjába mindenféle életkorú személy beletartozik, így például a család mint mikroközösség is. A BC „Családi angol” projektje kb. egy éve nagyon népszerű. A BC munkatársai a Méliusz Központban 2010. február 20-án tartottak előadással egybekötött tréninget nagyszülők, szülők és „nagyobb testvérek” számára. A rendezvény sikere meggyőzött bennünket arról, hogy a jövőben is hatékonyan segítsük a családi angoltanulást. Szeretnénk, ha a megyében élő, a családi tanulás e formája iránt érdeklődők is bekapcsolódnának programjainkba. A BC a lehető legfiatalabb életkorban kezdődő angoltanulás támogatására egy négy részből álló, számozatlan módszertani füzetsorozatot is kiadott. (4) A füzeteket a tréning utáni időszakban is sokan keresték a Méliusz Központ Nyelvi részlegében. Gergely Zita, a BC projektmenedzsere elmondta, hogy terveznek a mostaniaknál részletesebb kiadványt is a családi angoltanulás segítésére. A családi angol programjához a szülők, nagyszülők a BC magyar weboldalán is
49
50
A nyelvtanulást szolgálja a Global Language English for Europe (GLEE), amelynek célja a nyelvtanulók és a nyelvtanárok támogatása világszerte, azaz mindenki, aki angolul tanul. A GLEE olyan területekre összpontosít, mint a számítástechnika az oktatásban, a kisgyermekkori nyelvtanulás (amely egyúttal az EU ajánlásai között is szerepel) és a szülők támogatása. A nyelvtanulóknak ingyenes nyelvgyakorló honlapokat fejlesztenek, video- és Podcast-anyagokat készítenek, továbbá népszerűsítik a közösségi internetes alkalmazásokat nyelvtanulási céllal. (9) A BC a Cambridge és az IELTS típusú nyelvvizsgákra való felkészülésben segít. Már elkezdődött a „New Computer Based Exams” projekt is. A BC továbbra is támogatja a nyelvtanárokat, de megújult formában. (10) Ajánlatos a könyvtárosoknak felhívni az angoltanárok figyelmét arra, hogy regisztráljanak a TeachingEnglish weboldalon. A BC akkreditált, 1-2 órás, kreditpontot érő továbbképzéseket is szervez angoltanároknak helyben.
Egy-egy ilyen tréning szervezése jó alkalom a könyvtárosnak arra, hogy megismerje a településen tanító angoltanárokat, mert ez a későbbi kapcsolattartás során is hasznos. A nyomtatott forrásokat kedvelő angoltanároknak ajánljuk a Méliusz Központban a BC nyelvtanárok számára összeállított módszertani könyveit és a Modern Nyelvoktatás című folyóiratot. A BC adta ki a NovELTy című folyóiratot, amelynek példányai a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában megtalálhatók (11) A Méliusz Központ Nyelvi részlegében középiskolások számára országismereti foglalkozást is tartott a részleg szaktájékoztató könyvtárosa, Iklódi Nóra. A tanulók a BC nyomtatott anyagait is használhatták változatos feladatok megoldása közben. A gyerekek 2-3 fős minicsoportban dolgoztak. A BC prospektusait, reklámanyagait kapták ajándékba. A kiscsoportos (kb. 15 fős) foglalkozásokat igény szerint máskor is megtartjuk. A BC szolgáltatásait, könyvtárhasználati és internetes adatbázisokat, angolnyelvű weboldalakat könyvtári óráinkon szintén ismertetjük. Célszerű legalább egy héttel korábban jelezni az igényt. A BC szolgáltatásaira épülő foglalkozásainkat angol szakköröknek is ajánljuk. Az angolt szinten tartók számára ajánlották a tréningen az „Európai Nyelvi Kávézó”-t. Beszélgető kör formájában működhet, ahol mindenki maga fizeti a költségeit. Gergely Zita elmondta, hogy a helyszín könyvtáron kívüli hely is lehet, például bármilyen vendéglátóipari egység. Az összejövetelek alkalmából a könyvtár népszerűsítheti szolgáltatásait. A BC a nyelvtanuló csoportoknál nagyobb közösségek – például városok, régiók – számára is tervezett projekteket. A „Kreatív városok” (Creative Cities) projekt célja a közösségi élet jobbá tétele különböző hátterű fiatal szakemberek bevonásával. (12) A projekt három részből áll: a) A „Future City Games” kétnapos játékprogramja során a résztvevők kiváló ötletekkel rukkolhatnak elő városuk élhetőbbé tételéért. b) „Kreatív városok: városi ötletpékség” (Creative Cities: Urban Ideas Bakery). A projekt lényege: szakemberek látogatnak az adott településre, akik olyan ötleteket adnak a turistáknak, amelyek más módon nem juthatnának el hozzájuk. A lakosság problémafelvetésére
51
52
számos módszertani anyagot, kicsiknek való szövegeket, képeket találnak. (5) A BC előadója felhívta figyelmünket a LearnEnglishParents weboldalára és a gyermekek tanulását segítő honlapra is. (6) A tréningen ismertették a BC aktuális projektjeit, melyben különböző országokban élő embereket ösztönöznek egy-egy közös feladat megoldására. A fiatalokkal a zenén keresztül próbálják megismertetni a brit kultúrát, de e „hagyományos” projekt keretében más művészetek és az irodalom közvetítése is szerepel. Az iskolákban az országismeret hangsúlyos oktatási cél, ezért a középiskolás korosztályoknak és a tőlük idősebbeknek az ilyen irányú projekteket érdemes ajánlani. A „Connecting Classrooms and Language Rich Europe” a középiskolák kapcsolatépítését szolgálja majd. A „Kultúraközi közvetítők: A globalizálódó világ kihívásai” című projekt 45 országban fut és a BC „Intercultural Navigators” programjához kötődik. (7) A projekt a Facebook-on is megtalálható. Ebből a „Romaversitas” alprojektet emelem most ki, mert a program aktuális és Hajdú-Bihar megyét érinti a témája: egyetemistáknak nyújt lehetőséget interkulturális készségeik fejlesztésére. (8)
is építenek. Témák: közösségépítés, kreatív tömörülések, kulturális törvényhozás és programok, szabadidős terek, környezeti problémák, beilleszkedés, fenntartható közlekedés, egészségügy és bűnmegelőzés. c) A „Városi Fórum” (Urban Forums) workshopjai fórumot adnak szakmai eszmecserékre, melyek a kreativitás, vállalkozókedv és innováció szerepét vizsgálják majd a városfejlesztésben. 2010 októberében indult Heves megyében az „Aktív állampolgárok” (Creative Citizens”) projektje, amelybe megyék vagy városok jelentkezhettek. A projekt célja a helyi közösségek fejlesztése a civil szervezetek összefogásával. Egri Krisztina, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban működő GUK-pont munkatársa a „Továbbtanulás, ösztöndíj az Egyesült Királyságban” témakörében tartott előadást. A könyvtárosnak fontos tudnia, hogy a külföldi továbbtanulással kapcsolatban rengeteg információ található a http://www.ucas.com/ weboldalon. (13) Ezt az oldalt minden továbbtanulni szándékozó diáknak meg kell néznie, mert ide kell feltölteni a külföldi felsőoktatási intézményekbe jelentkezők adatait. Az ösztöndíjakról is kaptunk tájékoztatást. (14) A munkát keresőknek érdemes ajánlani a http://www.jobcentreplus.gov.uk/ weboldalt, ahonnan az adó- és TB számmal kapcsolatos tudnivalókról és a kinti adósávokról is tájékozódhatnak. (15) Közösen kitaláltunk egy országos játékot is, amely a BC által adományozott, könnyített angol nyelvű könyvek olvastatására irányul az Oxford Bookworms sorozatból. A játék résztvevői középiskolások lesznek, a nyeremény pedig egy angliai repülőút. Az együttgondolkodás eredményeként 2010 novemberében létrejött a GUKpontokon dolgozó könyvtárosok közös levelezőlistája. A BC folyamatosan újítja önmagát. Ezzel párhuzamosan a könyvtáraknak is vonzóvá kell tenniük a BC szolgáltatásait a használók számára. Ez mindenki közös érdeke.
53
Jegyzetek: 1. A British Council magyar nyelvű főoldala: http://www.britishcouncil.org/hu/hungary A GatewayUK-pontokról és elérhetőségükről: http://www.britishcouncil.org/hu/hungary-library-and-info-gatewayuk-aroundhungary-where-we-are.htm A British Council angol nyelvű főoldala: http://www.britishcouncil.org/new/ Ez a portál felépítésében és tartalmában is különbözik a fenti, magyar nyelvű portáltól. Az „About us” menüpont alatt a BC történetét bemutató, letölthető .pdf fájl található. A „Quick links” gombra kattintva a főmenükbe tartozó almenüpontok együtt láthatóak (oldaltérkép). 2. A BC Hírleveléből a legkönnyebb tájékozódni újdonságaikról. Ezt bárki megkaphatja e-mailben magyar nyelven, aki feliratkozik rá ezen a weboldalon: http://www.britishcouncil.org/hu/hungary-newsletter-registration.htm 3.http://www.facebook.com/#!/british.council.magyarorszag A BC-nek egyéb Facebook-os oldalai, közösségei is vannak, amelyeken elsősorban angolul kommunikálnak az üzenőfalon. Néhány ízelítőül: British Council – „non-profit” megjelöléssel ellátott közösség http://www.facebook.com/#!/pages/British-Council/153660100664 British Council Intercultural Navigators http://www.facebook.com/#!/pages/British-Council-InterculturalNavigators/168118853144 TeachingEnglish / British Council http://www.facebook.com/#!/TeachingEnglish.BritishCouncil LearnEnglish / British Council http://www.facebook.com/#!/LearnEnglish.BritishCouncil LearnEnglish Kids / British Council http://www.facebook.com/#!/LearnEnglish.BritishCouncil
54
4. Dunn, Opal: Együtt tanulni jó! / szerző Opal Dunn, ;. fordító Fehér Judit. [Budapest] : British Council, cop. 2008. - [8] p. : ill., színes. [1]., Családi angol :Nyelvtanulás kisgyermekkorban / fordító Fehér Judit, Kárpáti Kristóf. [2]., Családi angol: Beszélgetés [3]., Családi angol: Mondókák [4]., Családi angol: Képeskönyvek Opal Dunn brit író és oktatási szakértő.
A kezdő nyelvtanulók figyelmét felhívhatjuk a hallás utáni szövegértés, angolos kiejtés fejlesztésére: http://learnenglish.britishcouncil.org/en/elementary-podcasts B1 vagy magasabb szinteken tanulók számára ezt az oldalt is ajánlhatjuk: http://www.britishcouncil.org/learnenglish-podcasts.htm
5.http://www.britishcouncil.org/hu/hungary-english-learnenglish-family.htmA LearnEnglishParents elérhető a BC magyar nyelvű főoldaláról. A „Hasznos linkek” gyűjteményét is érdemes a szülőknek ajánlani. http://www.britishcouncil.org/parents-links-websites.htm
11. NovELTy : a journal of English language teaching and British studies in Hungary / publ. quarterly by the British Council Hungary ; ed. by Nikolov Marianne. - [Budapest] : British Council Hungary, [1994]. - Ill. ; 21 cm. – Negyedévenként. ISSN:1218-537X. - A leírás alapja: Vol.3, no.1 (June 1996) Közreadó még: International Association of Teachers of English as a Foreign Language. Magyarországi Bizottság. - International Association of Teachers of English as a Foreign Language. Magyarországi Bizottság British Council Állományadatok:88.546 937/00. 3.vol. 1996. 2-3.no., 937/00. 4.vol. 1997. 1-4.no., 937/00. 5.vol. 1998. 1-4.no.
6. Honlap gyermekeknek http://learnenglishkids.britishcouncil.org/ 7. Kultúraközi közvetítők – A globalizálódó világ kihívásai. Magyar nyelvű projektismertető. http://www.britishcouncil.org/hu/hungary-regional-projects-interculturalnavigators.htm
10. Nyelvtanárok számára hasznos lehet: http://www.teachingenglish.org.uk/
8. Romaversitas. A projekt részletei az angol nyelvű oldalon találhatók. http://www.britishcouncil.org/hu/hungary-regional-projects-interculturalnavigators.htm
12. Kreatív városok : Az élhetőbb városokért. Magyar nyelvű projektismertető. http://www.britishcouncil.org/hu/hungary-regional-projects-creative-cities. htm
9. A tréningen a könyvtárosok számára kiemelten ajánlották az alábbi weboldalt, amit béta (nem végleges) változatban tudtam letölteni. Letöltés időpontja: 2010.11.02. http://learnenglish.britishcouncil.org/
13. A szakok kiválasztásánál az alábbi weboldalakról érdemes tájékozódni: http://ucas.com/students/coursesearch/ http://www.educationuk.org/ http://www.direct.gov.uk/ http://www.prospects.ac.uk/
55
56
14. A felsőoktatási intézményeken kívül az alábbi linkeket érdemes ajánlani az ösztöndíjakról http://www.scholarship-search.org.uk/ http://www.educationuk.org/ http://www.postgraduatestudentships.co.uk/ http://www.euvonal.hu/ 15. Az Egyesült Királyságban munkát vállalók számára további hasznos oldalak: http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/ http://www.jobsite.co.uk/ http://www.ukjobsnet.com/
Szabó Eszter
szaktájékoztató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Könyvek a Méliusz Központ nyelvi részlegében
Gyermekek ismerkednek a BC szolgáltatásaival
57
58
ORSZÁGOS CSALÁDI KÖNYVTÁRI NAPOK A KOVÁCS MÁTÉ VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁRBAN HAJDÚSZOBOSZLÓN 2010. október 4-10. között került megrendezésre idén az Országos Családi Könyvtári Napok az Informatikai Könyvtári Szövetség szervezésében. Ez a kezdeményezés nálunk angliai példa alapján jött létre 1995-ben „Összefogás a könyvtárakért” üzenettel. Később, 2006-tól „Könyvtárak összefogása a társadalomért” címre módosult. Alapcélja nem változott: megmutatkozni a könyvtáraknak és összefogni egymással. Felhívni a figyelmet arra, hogy milyen alapvető szerepük van a könyvtáraknak az olvasóvá nevelés folyamatában. A rendezvények résztvevőit naponta más-más témakörhöz kapcsolódó programok várták. Az október 6-i dátum egyértelműen az aradi vértanúkra való emlékezést sugallta. Olyan formát kellett találnunk, amely személyes kutatómunkára ösztönzi az ifjabb generációt, segíti a könyvekben való tájékozódási képesség kialakítását. Kolléganőnk olyan TOTÓT állított össze, amely a felnőttek számára is tartogatott új információkat. Egész héten lehetőség volt a kitöltésre, a hozzá kapcsolódó irodalomból pedig kiállítást rendeztek a gyermekkönyvtárban a kollégák. Vasárnap minden résztvevőt megajándékoztunk. Ugyanezen a napon / szerdán / került sor a felnőtt részlegben egy népgyógyászati előadásra, „Méhvilág – mézvilág” címmel. Bensőséges hangulatú esttel örvendeztette meg a népi gyógyászat iránt érdeklődőket Kiss Katalin népgyógyász. Megismerkedtünk a hazánkban igen nagy múltú méhészkedéssel, a méhek ökológiában betöltött fontos szerepével. Megtudtuk, hogy milyen bámulatra méltó szervezettséggel dolgozik egy-egy méhcsalád, melynek eredménye a méz. A mézet az emberiség már ősidők óta ismeri és hasznosítja egészségmegőrző, gyógyító hatása miatt. Külsőleg és belsőleg is használhatjuk pl.: meghűlésre, hurutos betegségek kezelésére, gyomorfekélyre, duzzanatok csökkentésére, 59
szemgyulladásra; segíti a vágások, horzsolások, és égési sebek begyógyulását. Megtudhattuk, hogy a méz a szénhidráton (70-80 % gyümölcs- és szőlőcukor) kívül számos vitamint, aminosavakat, enzimeket, ásványi anyagokat és fehérjét tartalmaz. A rákellenes terápiában is alkalmazzák a benne levő természetes antioxidánsok miatt, melyek védik a szervezetet a káros szabadgyököktől. A mézben található viasz a gyógyászati krémek egyik kedvelt alapanyaga. Lehetőségünk volt a népgyógyász által előállított rózsa, körömvirág és levendula krémek kipróbálására. Kiss Katalin mézkóstoltatással zárta előadását, családi méhészetük akác-, virág-, napraforgó-, és gesztenyemézével kínált bennünket. Pénteken este Papp András szoboszlói íróval találkozhattak az irodalombarátok. Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából 2011-ben a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóelőadásaként kerül bemutatásra Fekete Gyula Excelsior! című operája a Thália Színházban. A fesztivál és a Magyar Állami Operaház megrendelésére készült mű szövegkönyvét Papp András írta. A Hajdúszoboszlón élő írót két éve kérte fel a zeneszerző a közös munkára, ami Papp András számára olvasással indult, de a felnőtt könyvtárban nemcsak több hónapig tartó olvasmányélményeit osztotta meg az érdeklődőkkel a librettó szerzője. A történet helyszíne Róma, központi eseménye Liszt tervezett házassága. Szereplői szerelmei s életének meghatározó személyiségei, IX. Pius pápa, Wagner, valamint lánya, Cosima. Fordulópont a magánéletében, egyúttal alkotói, művészi pályáján is, megjelenik a világfi, s a leendő abbé, Liszt alakja prózai és énekes szerepre bomlik, - s hallhattunk más érdekességeket is. Szombaton délelőtt „Csutkanépek” címmel Tóth Nóra, a Népművészet Ifjú Mestere vezetésével a csuhébabáké volt a főszerep, de királyfik és lovacskák is készültek a gyermekkönyvtári játszóházban. Nagyon lelkesek voltak a gyermekek mellett a szülők is és nem utolsó szempont, hogy ha megunták a csuhéfonást, a könyveket vehették kézbe a kicsik és nagyok.
60
Aztán eljött a várva várt „Könyves vasárnap”! Könyves kirakodót tartottunk a művelődési központ előtti téren sok-sok kellékkel, a szabadidő eltöltésének számtalan lehetőségét felidézve. Közben megbocsátottunk a rendetlen olvasóknak, akik nem hozták vissza időben a könyveket és beírtuk díjmentesen azokat az olvasókat, akik erre igényt tartottak. Bízunk abban, hogy évről évre ismertebb lesz ez a rendezvénysorozat és azok is kedvet kapnak könyvtárunkat látogatni, akik eddig nem éreztek ehhez kellő indíttatást. Juhász Ilona
könyvtárvezető Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Hajdúszoboszló Csuhéfigurák készítése a játszóházban
„Méhvilág – mézvilág” című előadás kellékei
61
62
Olvasóra várva
Könyves kirakodás a művelődési központ előtti téren
63
64
IRODALMI ŐRHELYEK LÁTOGATÁSA 2010-BEN MADÁCH-MIKSZÁTH EMLÉKTÚRA A Sinka István Városi Könyvtár már másodjára szervezi meg az irodalmi őrhelyeket látogató túráját, hogy ezzel megemlékezzen nagy alkotóinkról, közelebb hozza olvasóit hozzájuk. A kirándulásunk színhelyéül a Palócföldet választottuk, ahol Mikszáth és Madách élt és alkotott. Közelebb kívántunk kerülni az írói életművekhez és az alkotók személyiségéhez. Mikszáth-Madách emléktúránk első állomása Mikszáth Kálmán feleségének, Mauks Ilona szülői házának meglátogatása volt Mohorán, ahol érdekes történeteket ismerhettünk meg a nagy palóc házasságából. Megnéztük az evangélikus templomot, mely Mikszáth és felesége két esküvőjének helyszíne volt.
zettel ismerkedtünk a régi tárgyakkal, népszokásokkal, kultúrkincsekkel, melyek sok tekintetben eltérnek az alföldi ember, és táj sajátosságaitól. Az idén is terveztünk természetjárást. A Palócság fővárosa után Somoskő várát és a vár építésének köszönhetően feltárult természeti látványosságot, a bazalt orgonákat, csodáltuk meg egy kis hegymászást követően. A Medveshegység két szemben lévő bazaltkúpján épült fel Somoskő vára és Salgó vára. Somoskő várából mesés kilátás nyílt a Medves laposra, a Medves-hegység fennsíkjára és Salgó várára. Élményekkel gazdagodva, és kellemes fáradsággal lábainkban indultunk hazafelé. A kirándulásunknak nagy sikere volt, minden részt vevő várja a folytatást.
Papp Gyula
informatikus könyvtáros Sinka István Városi Könyvtár, Berettyóújfalu
Következő állomásunk Csesztve volt, ahol Madách Imre kúriája található. Itt lakott 1844 decemberétől 1853. szeptemberéig a nagy drámaíró. A kiállítás bemutatja jelentős művének Az ember tragédiájának születési körülményeit, melynek kerek évfordulója 2010, ugyanis 150 évvel ezelőtt keletkezett. Ezután, a Madách és Mikszáth életében jelentős szerepet játszó Balassagyarmaton jártunk. Megtekintettük a klasszicista stílusban épült vármegyeházát, ahol mindketten dolgoztak, és e falak között ismerkedtek meg később házastársukkal. Balassagyarmat másik büszkesége a Palóc Múzeum, ahol szintén sok érdekeset láttunk. A Nógrádmegyei Múzeum Társulat 1891-ben alakult. Létrehozója Nagy Iván történész. A gyűjtemény mai helyére 1914-ben költözött. A Múzeumban a palócság hajdani falusi, paraszti kultúrájáról átfogó képet kaptunk. Nagy élve-
65
66
MESEMONDÓ VERSENY ÉS RAJZPÁLYÁZAT A SINKA ISTVÁN VÁROSI KÖNYVTÁRBAN „A gyerekek születésüktől fogva tudják, hogy sárkányok léteznek. A mesékre azért van szükség, hogy azt is megtanulják: a sárkányokat le lehet győzni.” A gyerekeknek lételemük a mese. Elképzelhetetlenül sok mindent tanulnak meg a mesékből. Például azt is, hogy a világon van szegénység, kihívás, véres harc, félelem, nehézség, még a királyi körökben is. Hogy az ember akkor is győzhet, ha gyengének látszik, ha ő a legkisebb és látszólag a legesélytelenebb. Hogy nem mindig a puszta erő a leghatékonyabb fegyver. Hogy vannak barátok, akikre nehéz helyzetekben is számíthatunk. Felsorolni sem tudnánk, mi mindent még. A gyerekek mesevilágban élnek. Amit hallanak, átélik: a mese ívén keresztül képzeletük segítségével ők maguk is hosszú utat járnak be, átélik a szorongató helyzeteket, majd a végén a „feloldozást”, a vigasztalást, megkönnyebbülést, a jó győzelmét, a „nehézségek után minden jóra fordul” érzését. Ezen az úton nem csak a mesében hallott képeket, helyzeteket dolgozzák fel, de fantáziájuk és a mese képzeletbeli képei segítségével megtanulják feldolgozni saját érzelmeiket, félelmeiket, szorongásaikat is. A mese még a felnőttekre is jótékony hatással lehet, hát még a gyerekekre, akik „nem élhetnek meseszó nélkül”. A „Magyar népmese napját” szeptember 30-án ünnepeljük. Könyvtárunk, immár hagyományosan, ebben az évben is mesemondó versennyel és rajzpályázattal tisztelgett Benedek Elek emlékének. Október 2-án délelőtt az általános iskola alsó és felső tagozatosai versengtek, október 10-én pedig a legkisebbek, az óvodások varázsoltak el bennünket tehetségükkel, bátorságukkal, kedvességükkel. Ezúton is köszönjük a részvételüket, szüleiknek, tanáraiknak, óvónőiknek a felkészítő munkát, s végül, de nem utolsó sorban, köszönjük a zsűri tagok munkáját is.
67
EREDMÉNYEK: Mesemondás Óvodások 1. Frank Ráhel Szivárvány Református Óvoda 2. Magdus Edit Szivárvány Református Óvoda 3. Tóth Fanni Ágnes Eszterlánc Tagóvoda Általános iskola alsó tagozat 1. Kiss Boglárka 2. o. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2. Balogh Benjámin 4. o. József Attila Általános Iskola 3. Kocsis Balázs Sándor 1. o. József Attila Általános Iskola Általános iskola felső tagozat 1. Hajdu Krisztina 6. o. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2. Mező Gilda 7. o. Toldi Miklós Református Általános Iskola 3. Szabó Máté András 7. o. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
Rajzpályázat Óvodások 1. Bagdi Hanna Gyermekkert Tagóvoda 2. Ferencz Lilla Szivárvány Református Óvoda 3. Balla Tamás Rákóczi Tagóvoda
Különdíjasok: Fülöp Zsófia Rákóczi Tagóvoda Magdus Edit Szivárvány Református Óvoda Fent Norman Gyermekkert Tagóvoda
Általános iskola alsó tagozat 1. Balla Emese 4. o. József Attila Általános Iskola 2. Baranyó Bálint 2 .o. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3. Bohács István 3. o. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 68
Általános iskola felső tagozat 1. Mező Antal 5. o. Toldi Miklós Református Általános Iskola 2. Szabó Marianna 8. o. „Igazgyöngy” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 3. Zálog Edina 8. o. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Szabó Istvánné
gyermekkönyvtáros Sinka István Városi Könyvtár, Berettyóújfalu
A mesemondó verseny óvodás helyezettjei
A zsűri most is nehéz helyzetben volt
69
70
A mesemondó verseny alsó tagozatos helyezettjei
A mesemondó verseny felső tagozatos helyezettjei
71
72
AZ ÉV KÖNYVTÁROSA 2010. ÉVI DÍJAZOTTJA: BENKŐ SÁNDORNÉ
kori község vezetőjétől, a párttitkártól, hogy végezzem a rám kiszabott munkát „társadalmi munkaként”. Nem esett nehezemre a szakma mellett ez a munka, mert azt gondoltam, hogy az otthonról hozott és fiatalon megszerzett műveltségemet, az irodalomhoz és a kultúrához való ragaszkodásomat tudom majd gyümölcsöztetni és továbbfejleszteni. Abban bíztam, hogy ezzel a falu kulturális életét élénkíthetem és formálhatom a környezetemet. Természetesen egyáltalán nem értettem a könyvtári munkához, de az akkori járási és a megyei könyvtár vezetői nagyon sokat segítettek. Jelenlegi tudásomat így a különböző tanfolyamokon, majd autodidakta módon a szakirodalomból, no meg a gyakorlatból sajátítottam el.
„Tisztes munka elnyeri illő jutalmát.” (Thomas Mann)
Az ártándi Benkő Sándorné, Eta vehette át az Év Könyvtárosa díjat a Hajdúszoboszlón, 2010. szeptember 27-én tartott hálózati értekezleten. Sokan ismerik őt, mert régóta dolgozik egy kistelepülés – ráadásul határszéli község – könyvtárának élén. A kistérségi együttműködés keretében több kollégával dolgozhatott együtt. Ebből a beszélgetésből azonban ki fog derülni, hogy mégsem ismerjük őt igazán.
Pályádat agrármérnökként kezdted. Hogyan kerültél a könyvtárba? 1967-ben kerültem Ártándra, mint főállattenyésztő a Január 1 Mg. Termelőszövetkezetbe. Az akkori felfogás szerint „Pártunk és Kormányunk” előírta, hogy a fiatal szakemberek a „szocialista kultúrát” támogassák a falvakban, de az egyetem (Agrártudományi Egyetem, Debrecen) is erre ösztönözte a hallgatókat. Két zsák könyvet kaptam meg és az üres Művelődési Ház kulcsát az ak-
73
Könyvtárosként is továbbképezted magad a mezőgazdasági szakmában. Miért tartottad ezt fontosnak? A főállásomban (főállattenyésztő, főagronómus) szakmai továbbképzésem (növényvédelmi szakmérnök) elengedhetetlen volt a munkámhoz, hiszen akkor még ritka volt a gyakorlatban a női mezőgazdasági szakember. Ezzel bizonyítani tudtam szakmai hozzáállásomat munkám elvégzéséhez.
Téged mindenki tájékozott könyvtárosnak ismer. Milyen előnyöket jelentett ez számodra? Igyekeztem a művelődés és a könyvtár szakterületein figyelemmel kísérni a szakmai és egyéb eseményeket, hiszen mindig nyitott voltam az újra. Akadt olyan ötlet, esemény, amiből profitálni tudtam és ezt mindig felhasználtam, pl. nemzeti ünnepeink műsorainál, a forgatókönyvek készítésénél, színvonalas megrendezésénél. Zenei, irodalmi, táncos eseményeket dolgoztam fel, sőt, még koreográfiákat is készítettem.
74
A könyvtár irányítása mellett 34 éve az Ártándi Tamota Néptáncegyüttes művészeti vezetője is vagyok.
A kistérségi együttműködésben is eredményesek vagytok. Mikor és hogyan kezdődött ez a munka?
Ha öt mondatban kellene bemutatnod az ártándi könyvtárt, mit tartanál fontosnak elmondani róla?
Az ifjúság számára segítséget nyújtunk házi dolgozatok, esszék, szakdolgozatok, diploma dolgozatok készítésében, főleg Ártánd Község történetének témájában.
Volt egy idő, amikor Ártándot összevonták Biharkeresztessel („központosítás”), akkor kénytelenségből együtt kellett működnünk a Nagyközség Könyvtárával. Majdnem elvesztettük önállóságunkat. 1991-től végre önállóak lettünk, azonban olyan kevés volt a működéshez és fejlesztéshez szükséges pénz, hogy megint 2006-ban - Szilágyi Irén igazgatóhelyettes asszony javaslatára - kezdeményeztük a Mozgókönyvtári Programhoz való csatlakozást azzal a feltétellel, hogy önállóságunkat megtarthassuk. 2007. március 28-án csatlakoztunk a Biharkeresztesi Városi Művelődési Ház és Könyvtár Mozgókönyvtári tagjai sorába. Sajnos, rajtunk kívülálló okokból a kistérségi kapcsolat nem igazán úgy működött, ahogy elvártam volna. (pl. szakmai tanácskozások, közös rendezvények, stb.). Ennek ellenére néha együttműködünk egy-egy alkalommal a kistérség némelyik könyvtárával.
Nagyon fontosnak tartom Ártánd Község történetének feldolgozását, amely folyamatos munkát igényel, továbbá az emlékezők (adatközlők) hajlott kora miatt sürgős is.
Mit tartasz a kistérségi együttműködés legfőbb eredményének az ártándi könyvtárhasználók szempontjából?
Az 50 éves könyvtár közel 7000 kötet könyve és 5-10 folyóirata kiszolgálja az Ártándon élők igényeit. Sikeresek és közkedveltek az irodalmi teadélutánok, melyen családias hangulatban tudnak eltölteni egy-egy délutánt a középkorosztályúak és a nyugdíjasok közül érkező érdeklődők. A könyvtár műhelyként is működik: helyi újság szerkesztése; meghívók, plakátok készítése folyik és egyéb, az olvasók és a lakosság érdekeit szolgáló tevékenység zajlik.
Hogyan kezdődött könyvtáratokban a számítógépesítés? Kevés olyan községi könyvtár van Magyarországon, amelyikben olyan gyorsan áttértek az integrált könyvtári rendszer használatára, mint Ártándon. 2005-ben az érdekeltségnövelő pályázat segítsége nyomán beszereztük az első számítógépet, multifunkcionális irodagépet, melyet már az igények sürgettek. A Méliusz Központ igazgathelyettesének, Szilágyi Irénnek a tanácsára, ahogy pénzhez jutottunk már a kezdet kezdetén, 2006-ban megvásároltuk a S-LIB kiskönyvtári programot és folyamatosan dolgoztuk fel a könyveket. Így már 2009 második félévétől csak az új könyvek számítógépre vitele maradt. Ma már a kölcsönzés is számítógépen történik, igaz ugyan, hogy még a hagyományos kölcsönzéssel párhuzamosan. 75
A lakosság létszámához mérten kevés a fejkvóta, viszont a Mozgókönyvtár éves anyagi támogatása lehetőséget nyújt a könyvtár szakszerű fejlesztéséhez. A különböző multifunkcionális irodagépek segítségével a lakosság minden igényét ki tudjuk elégíteni. A Küldetésnyilatkozatunkban megfogalmazott célkitűzéseket már ebben az évben maximálisan teljesíteni tudtuk.
Hogyan képzeled el a könyvtár jövőjét Ártándon? Amennyiben az anyagi források nem változnak vagy nem vonják azt el tőlünk, akkor a könyvtár jól bevált működését tovább folytatjuk. Célkitűzésünk a 14 éven aluli gyermekek bevonása a könyvtár életébe. Tovább-
76
fejlesztjük, bővítjük az igényeknek megfelelően a „szép korúak” közösségét (pl. olvasókör, internet használatának megtanítása). A Művelődési Ház és a Könyvtár közös rendezésében tervünk: részt venni Nagyváraddal együttműködve a 350 éves Partiumi Évforduló ünnepségein. Mindenesetre továbbra is a község információs központjaként működne a könyvtárunk.
Ha most kezdenéd a pályádat, mi az, amin nem változtatnál? Mit tennél másként? Ha pályámat újra kezdeném és ugyanebben a községben élném le életem több mint felét, a szakmai továbbképzésen kívül valószínű, hogy elvégeznék a három diplomám mellé még legalább egyet vagy kettőt (andragógia, könyvtár szak). Egyébként sem családi, sem polgári életemen nem változtatnék. Örülök a munkáim eredményének. Boldog feleség vagyok. Nagymamaként örömmel szemlélem gyermekeim és öt unokám célratörő, sikerekben gazdag életét.
„ Az is nagy megnyugvás, ha tudja az ember, hogy az ’előre’ arra van, amerre, törekvései közben maga is araszol.” (Zám Tibor)
Köszönöm a beszélgetést! Sok kitartást, erőt, egészséget kívánok további munkádhoz! Az interjút egy rövid, de szép idézettel zárom: „Nagy dolog hinni magadban, és még nagyobb hinni a többiekben.” (Hioszi Tatiosz)
Szabó Eszter szaktájékoztató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ
Szerintem nagyon szeretnek Téged Ártándon az olvasóid. Ugye, jól gondolom? Minden évnek megvan a maga nehézsége és öröme, de akkor vagyok igazán boldog és elégedett, ha mozgósítani tudom - a családom és férjem segítségével 40 éve - a falu lakosságát egy-egy nagyobb ünnepség megrendezése alkalmával. Látom az örömteli, büszke arcokat és a mosolyt a szemekben, pl. Megyejárás, Zám névadó ünnepsége. Sikernek könyvelem el a 90 éves Trianoni emlékünnepséget, melyet a Református Egyházzal és az Önkormányzattal közösen rendeztünk. Ezen megjelentek a határon túli községek elöljárói, papjai, Nagyvárad alpolgármestere. Mi sem igazolja ezt jobban, mint amikor a Nagyváradi Naplóban közzétett „Otthon voltunk Ártándon” című cikkben dicsértek bennünket. Örülök annak, amikor egy-egy könyvet ajánlhatok, és azt elolvasva visszajönnek az olvasók és már tudatosan keresik az őket érdeklő irodalmat, pl. Zám Tibor Ártándról szóló elbeszéléseit. 77
78
Az Év könyvtárosa 2010. évi díjazottja Benkő Sándorné, Simon Zoltán, az Editéka Alapítvány létrehozójának társaságában 79
80
