HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI TÉKA

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI TÉKA

A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Mûvelõdési Központ tájékoztatója

Szerkesztõ bizottság Angyal László Dr. Bényei Miklós Csikai Elvira Dr. Csontosné Skara Ilona Jantyik Zsolt

Felelõs kiadó Szilágyi Irén megbízott igazgató

HU ISSN 2060-1050

Készült a Kaligráf Nyomdában 320 példányban

1

2

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI

Támogatók

TÉKA

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat

3

4

TARTALOM KÖZMŰVELŐDÉS Dr. FÜLEPNÉ SIPOS Ilona Eszter: Királyok, fejedelmek útja program bemutatása........................................................ 7 TÓTH János: A Kadarcs Napforduló 2011............................................... 13 SZABÓ Lajosné: Nemzetközi Jubileumi Kórustalálkozó Sárrétudvariban..... 21 Dr. CS. TÓTH János: Hét-fő. Művészi csoport a Tiszántúlon..................... 25

KÖNYVTÁRAK SZABÓ Eszter: Együtt értük, együtt velük”. TÁMOP-pályázattal az olvasáskultúra fejlesztéséért.................................. 29 VEZENDINÉ BORBÉLY Margit: Mese – Zene – Játék. A Sinka István Városi Könyvtár szabadidős tevékenységei......................... 35 ESZENYINÉ Dr. BORBÉLY Mária: A könyvtárhasználók információkeresési attitűdjei. Használói típusok....................................... 43 SZATMÁRI Alexandra: Nyelvi játékok – játékos nyelvek napja................... 53 MÉSZÁROS Eszter: Gyermek-könyvtári-tükör. Emlékképek a püspökladányi Tündérkönyvtár életéből................................................. 57 Dr. JUHÁSZNÉ BELLE Zsuzsanna: A könyvtárostanárok kompetenciája...... 63 GÁBORIK Judit: Könyvtárismereti órák a Református Kollégium Nagykönyvtárában............................................. 69

PORTRÉ SZABÓ Eszter: Könyvtárak menedzsere – könyvtárosok segítőtársa. Interjú Szilágyi Irénnel..................................................................................... 73 5

6

Királyok, fejedelmek útja program bemutatása „Közösségi művelődési munkánk során a partnerség, egymás melletiség, a célok kölcsönös megértése és elfogadása dominált és közben világossá vált, amit egy kérdésbe tudnék belesűríteni: Mi tartson össze 15 millió magyart? A kétségbeesés? Talán a pénz? Véleményem az – itt a világgazdasági válság kellős közepén – ez a kettő biztosan nem. Ellenben a saját nemzeti identitásunk megerősítése nemzeti jövőnk alapfeltétele. A magyar nemzetközösség identitása pedig a magyar közösségek önazonosságának minőségétől függ. Közösségeken én itt egy adott településen, tájban élők összességét értem, s ezek az összességek is közösségekre bonthatók társadalmi szerepek, tevékenységek, kor, vagy érdeklődés szerint.” (Jantyik Zsolt) A mi programunk, a fentiekből kiindulva, a kultúra sajátos eszközrendszerével egy fajta társadalom rehabilitációt kísérel meg, hiszen a helyi közösség értékeinek felmutatása, öröme és tudata átélhetővé, megélhetővé és természetessé teszi a nagyobb táji, megyei, nemzeti közösséghez tartozás élményét is. A „Királyok, Fejedelmek Útja” – program a Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat által három éve elfogadott kulturális koncepció alapján elindított „Közös Jövőnk Hajdú-Bihar” program része. A határ menti kulturális kapcsolatokat elősegítő „Partium programon” belül indult el. A megyei módszertani központ, a Méliusz Központ a program koordinációjával, előkészítésével bennünket, a Derecskei Városi Művelődési Központot kérte fel. 7

A program elindításának tartalmaznia kellett a két megye szakembereinek összeismertetését, képzését, közös programok, rendezvények, lebonyolítását, a testvérvárosi kapcsolatok további bővítését. A „Királyok, Fejedelmek Útja” programról bővebben: 2010 novemberében Szentjobbon indítottuk útjára azt a kezdeményezést, amely a „Királyok, fejedelmek útja” nevet viseli. A program alapvetően azokat a Hajdú-Bihar – bihari szakembereket, polgármestereket, civil szervezeteket, magán személyeket, vállalkozókat szerette volna megszólítani a határ mindkét oldalán, akik hajlandóak saját és egymás helyi értékeit összegyűjtve, egymást segítve – nem feltétlenül elérhetetlen pályázati források megérkezésére várva – egy működő, élő, szervezett rendszert felépíteni és működtetni és az összefogás segítségével közösen gyarapodni. A program kezdeményezői egyetértettek abban, hogy a lassan- lassan régi határaitól megszabaduló Partium, mely megyénk nagy részét is magába foglalja, sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem kulturálisan nincs felkészülve a következő évek változásaira, arra az új helyzetre, amely pedig már nem az elszigeteltségről, hanem az integrációról kell, hogy szóljon. Fontos célunk volt, hogy a Bihar-Hajdú-Bihar együttműködés keretében Debrecen és Nagyvárad központtal létrehozni, és működtetni kell egy olyan humán infrastrukturális hálót, mely az abban résztvevő szereplők munkássága révén a két nagyváros vonzáskörzetében lévő települések és közösségek számára korszerű formában tárják fel és aktivizálják közös kulturális kincseinket, történelmi emlékeinket. A két nagyváros által fémjelzett földrajzi területet egy olyan kulturális térnek is kellett tekintenünk, ahol rengeteg a megismerésre való közös érték, legyen az

8

épített örökség, kulturális program, vagy közösségi alkotó tevékenység. Ezeknek az értékeknek a feltárása és megőrzése érdekében lehetővé kell tenni a jövőben a közös projektek, pályázatok kidolgozását és megvalósítását. Így reméltük azt is, hogy a megyék településeinek diákjai (ami azóta már megvalósult), és nem utolsó sorban(!) felnőtt korosztályai közös kirándulásokon, programokon vehetnek majd részt, ahol eljuthatnak olyan helyekre, amelyekről eddig csak irodalmi, történelmi tanulmányaik során hallhattak (Nagyszalonta, Nagyvárad, Arad, Debrecen, Hajdúszoboszló, stb..). A „Királyok, Fejedelmek Útja” – program tehát a régió kulturális és idegenforgalmi összekapcsolódását segítheti elő. A projektünket az NKA támogatásra alkalmasnak ítélte. A program gyakorlati folytatásaként, konferenciákat, fórumokat tartottunk Debrecenben a Méliusz Központban, Nagyváradon, Nagyszalontán, Szentimrén, Derecskén, Árpádon, Élesden, Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben és Balmazújvároson. Közös megegyezéssel 11 szekciót alakítottunk ki, mely területeken a munkánkat végeztük és végezzük: 1. Épített és természeti örökség szekció 2. Irodalmi, történelmi utak szekciója 3. Civil kapcsolatok, képzés, pályázat szekció 4. Művészeti csoportok szekciója 5. Rendezvény szekció 6. Szállás, táborok és turisztika szekció 7. Testvértelepülések szekciója 8. Jó gyakorlatok szekciója 9. Hasznos Ötletek Háza szekció 10. Önkéntes segítők szekciója 11. Lovas turizmus szekció

9

Majd 2011 február közepétől beindítottunk egy weboldalt (www. fejedelmekutja.hu), amelyet közösségi portállá akarunk fejleszteni. A fejlesztést a program és a webes felület népszerűsítésével, konferenciák, fórumok megszervezésével kívántuk és kívánjuk elérni. Komoly hangsúlyt kapott a programunk népszerűsítése a médiában a határ mindkét oldalán. Az optimális eredmény elérése érdekében a program természetesen túl nyúlik Hajdú-Bihar megye határain, közös egyeztetés alapján a Belényesi – medencétől a Báthorik ősi fészkéig, Nyírbátorig tart. A projekt eredménye: harminchét határon innen és határon túli település képviselőit, vállalkozóit, civiljeit és közművelődési szakembereit ismertettük meg a programmal és egymással, tematikus utakat alakítottunk ki a Partiumban, kiépítettünk egy weblapot, melyet tartalommal a projektben résztvevő települések töltenek meg, kiadtunk egy kiadvány a programról, a projekt folytatásához közösen pályázunk 2012-ben. A program modell értékű. Felhalmozott értékei, tapasztalatai más régiók hasonló elképzelésének, kezdeményezéseinek megvalósításánál hasznos segítség lehet. Illeszkedik a megye kulturális koncepciójához. Megvalósításában segítséget nyújt a megyei közművelődési módszertani központ, a Méliusz Központ. Lényege a régió közösségeinek megerősítése az önkéntesség, összefogás, az információk társadalmasítása, a közös jó szándék és a szakmai tudás segítségével. Dr. Fülepné Sipos Ilona Eszter igazgató Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár

10

Forrás az alábbi URL cím: http://www.fejedelmekutja.hu/index.php? option=com_phocagallery&view=category&id=12:nagyvarad&Itemi d=29 (első képhez)

A nagyváradi konferencia résztvevői

11

Forrás az alábbi URL cím: http://www.fejedelmekutja.hu/index.php?option=com_phocagallery&vi ew=category&id=6:balmazujvaros&Itemid=29

Értékleltár készítés a gyakorlatban

12

A KADARCS NAPFORDULÓ 2011 A 2011. június 18-19-én megrendezett Kadarcs Napforduló – Nap kereke pörög fordul, örök korok köre újul című rendezvénysorozat a várakozásoknak megfelelően az idén is kimagasló kulturális élményekkel töltötte meg a kilátogatók többségét. A debreceni Méliusz Központtal közös szervezésben, a „közös Jövőnk Hajdú – Bihar” program keretei között valósítottuk meg a rendezvényünket. Az évek óta kialakított minta eredményeként mozgattuk meg a helyi közösségeket, immár két napos rendezvényen. A program lényege, hogy olyan együttműködési formákat alkalmazzon, melyek a helyi erőforrásokat veszi igénybe. De miket is értünk helyi erőforrásokon? Melyek azok az erőforrások, melyek a kultúra területén fellelhetők? Az erőforrást magát igen nehéz definiálni, mivel egy állandóan változó, külső tényezők által meghatározott fogalomról beszélünk, így erőforrássá válhatnak olyan környezetünkben lévő tárgyi és szellemi, természeti elemek, melyekről ma még nem gondolkodunk így (pl.: globális szinten az ivóvíz). Talán a legmeghatározóbb és rövid összegzése, hogy az értékek mentén kialakult igény - mely pozitív előjelű - teremtésére, kielégítésére adott válaszok, melyek alkalmasak a helyi gazdaság élénkítésére, és az életminőség javítására. A kulturális életben több olyan elem van, amely erőforrásként szerepelhet helyi szinten. Lehet épített, vagy természeti örökség, szellemi örökség, lehet egy most regnáló előbb említett érték. Ami a jelen minta, illetve beszámoló tárgya az a helyi közösségi kohéziók (közösségen belüli és közösségek közötti) által értékek mentén megteremtett erőforrás. Természetesen használva azokat a természeti és épített értékeket, melyek területileg koncentráltan megtalálhatók voltak. Ez fontos volt a rendezvény megvalósíthatósága szempontjából.

A terület, melyet a rendezvény színhelyéül választottunk több szempontból is szimbolikus elemeket hordoz. A terület a Veres Péter Emlékpark (a Kadarcs folyó egykori ártere) egy tizenkét hektáros terület, melynek jó részét ma már erdő borítja. 2008-tól egy környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet, a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport önerőből fejleszteni kezdett, mely fejlesztésekbe több magánszemély és intézmény is csatlakozott. Az együttműködések eredményeként mára több tematikus tanösvény lett kialakítva, az erdő faállományában az őshonos fajok kezdenek „lélegzethez jutni”. Ezek a munkák több alkalommal, több közösséget voltak egy-egy cél érdekében megmozgatni. Szimbolikus a tér, mert Veres Péter itt élte le balmazújvárosi életének legjelentősebb részét, és emlékháza a terület melletti utcán található, így azt is bevontuk a programokba. A koncepció az volt, hogy a résztvevő csoportok mind hordozzanak a helyi hagyományos értékekből valamit, amelyet meg tudnak mutatni. Legyen az zene, tánc, szellemi értékek. A hagyományőrző csoportok koronként más bemutatókkal rendelkeztek, így a tematikusan szerkesztett programot úgy állítottuk össze, hogy mindenki a tudásának legjavát adhassa, hogy a program egy kerek egész legyen. A legfontosabb, hogy a hasonló kezdeményezések alkalmával a lakosok széles rétege is megismerhesse saját kultúránk mélyebb rétegeit. Sajnos már ezzel is foglalkoznunk kell, hiszen teljesen hiányzik az oktatásunk rendszeréből ezek megismertetése. Beigazolódott, hogy a lakosság egyre szélesebb köre tudja értékelni a kultúránk hagyományosnak mondható elemeit, valamint, hogy felismeri a népünk történelmével ránk örökül hagyott értékeket. Sejtéseinkhez hűen nagy arányban voltak jelen a gyermekes és kisgyermekes családok. Épp ezért megpróbáltunk kiállítani minél több foglalkoztató jellegű programot. A Szürke Falka Hagyományőrző Egyesület a kelta világot idézve számos kézműves foglalkozással, különféle vívóleckékkel, harci játékokkal és

13

14

életmód bemutatókkal várta a kíváncsiskodókat. Emellett a Szatmári Lovasíjászok jóvoltából ingyenesen lovagolhattak kicsik és nagyok egyaránt. A Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport aktivistái túravezetéseket tartottak a területen kialakított tanösvényeken, a felállított jurtákban tartottak előadásokat, illetve kutatóbázisokon segítettek bepillantani a természet rejtett zugaiba, rétegeibe. A Kadarcs Hagyományőrző Gazdakör népi játékokkal szórakoztatta a gyerekeket. A Méliusz Központ karöltve a Veres Péter Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel, valamint a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoporttal számos szervezetet vont be a munkába. Csak felsorolásszerűen ezek a következők: Himes Néptáncegyüttes Egyesület, Kadarcs Hagyományőrző Gazdakör, Forgórózsa Néptáncegyüttes, Szürke Falka Hagyományőrző Egyesület, Szatmári Lovasíjászok, Crux Alba Vívóiskola, Zsongvölgyi Hagyományőrző Haditorna Egylet, Kuckó Művésztanya, Egri Vitézlő Oskola, Kishimes Néptánccsoport, Füzes Néptánccsoport, Kadarcs Népzenei Együttes, Füstifecskék-, Rózsaliliom citeracsoportok, Veréce Hagyományőrző Egyesület, Balmazújvárosi Versmondó Klub, Tiszántúli Történész Társaság, Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft, Balmazújvárosi Polgárőr Egyesület. Az első nap megrendezett íjászverseny a körülményekhez képest sikeresnek mondható, hiszen az erdő tanösvényein kialakított pályán jó hangulatban telt el, ügyesebbje szép kézműves holmikkal térhetett haza. Szombat koradélután, kettő órakor indult a rendezvénysátorban tartott előadások sora. Elsőként Sárközi Zoltán a nagyváradi vár régésze mesélt munkájáról, őt követte dr. Kun Péter etnográfus előadása, majd Pozsonyi József, a Tiszántúli Történész Társaság elnöke folytatta a sort. A tapasztalat az volt, hogy aki kilátogatott hozzánk, többnyire szívesen fogadta a tudományos jellegű előadásokat is, így mindenképp sikeres ele-

meként foghatjuk fel a rendezvénynek. Általában azt gondoljuk, hogy egy közösségi rendezvénynek, mely széles összefogással valósul meg, része kell legyen a szellemi tőke bemutatása is a többi tartalmas, de inkább fizikailag pallérozó programok mellett. Ezért minden közösségi rendezvényünk alkalmával működtetünk előadósátrakat is. Délután a színpadon két vidám előadást láthattunk a Kuckó Művésztanya színészeitől, őket követte Kátai Zoltán énekmondó zenés időutazása, s végül a nap szervezett programjait a Folk Error zenekar koncertje zárta. A koncert után viszont nem ürült ki a tér. Szervezők, résztvevők, fellépők és látogatók családias légkörben mulattak tovább, átbeszélve a tapasztalatokat, ismerkedve egymással és jókat énekelve. A hangulatról a Kadarcs Napforduló fesztiválzenekara a Bakator Népzenei Együttes gondoskodott. Egy rendezvénynek talán ezek az egyik leglényegesebb elemei. Amikor a csoportok, azok vezetői kötetlenül, de mégis az emberi keretek között tudják megvitatni az eseményeket, melyben tere van az értékelésnek is. A rendezvény főnapjának szánt vasárnapi napot részben beárnyékolta a reggeli és délelőtti időjárás, ugyanakkor, mivel az előadásokat, foglalkozásokat elhelyeztük egy nagy rendezvénysátor alá, körülötte több kisebb sátor alatt pedig, kisebb-nagyobb erőfeszítések árán ugyan, de sikerült megvalósítani a történelmi korok főzőversenyét, összességében jó hangulat alakult ki. Délutánra aztán a kollektív akarat, vagy a Jóisten jóvoltából, ki tudja, annyi bizonyos viszont, hogy kiderült az ég, vele pedig a szervezők jókedve is megjött. Újra szabadtérivé tudtuk nyújtóztatni rendezvényünket. Megállapíthatjuk, hogy egyik gyengeségünk, amin a jövőben (még kérdéses, miként, de) megpróbálunk javítani, az az időjárás befolyásolása. Viccet félretéve, ami valódi gyengeség volt az idei évben, az az anyagi források csekélysége, ennek okán aztán szerényebb propagálást, illetve hírverést tudtunk csak megvalósítani. Talán ami költ-

15

16

ségtakarékos lehetőség volna, egy, vagy több kedvcsináló felvonulás a rendezvényt megelőzően és/vagy közben. A rendezvényre adott anyagi támogatás jócskán alulmaradt az elvártnál, mindenki, aki szervezőként lépett be a programba pár százezer forintnyi ráfordítással tudott számolni, így összességében egymillió – háromszázezer forintot tudtunk a rendezvényre fordítani, melynek csak egy része volt a programra fordított költség, a jó része a terület infrastruktúrájának megteremtésére lett költve. Az anyagi ráfordítást azonban valamelyest kompenzálta a rengeteg önkéntes munka, és természetbeni felajánlás (étel, a megvalósításhoz szükséges anyagok, szállítások, a terület vagyon- és rendvédelmi biztosítása, stb.). A leírtak mintaként alkalmazhatóak a hasonló tematikájú rendezvények megszervezéséhez, megvalósításához. Úgy gondolom, hogy ha van egy olyan szervezői apparátus, aki nem sajnálja a befektetett munkát a szervezésbe, mindenképp ezen az úton kell elinduljon. A pályázati források, melyek a hasonló rendezvények megszervezéséhez adnak támogatást esetlegesek, rendszeres, minden évben megrendezendő fesztiváloknál az erre történő alapozás veszélyezteti a fenntartást. Ezért kell inkább úgy működni, hogy azokat a tevékeny civil szervezeteket, melyek a helyi értékek hordozói is egyben össze kell fogni, munkájukat nemcsak az ilyen konkrét együttműködések alkalmával, hanem folyamatosan segíteni kell nap mint nap. Egy közművelődési intézménynek ezt fel lehet és kell vállalnia sikeressége érdekében, ennek az együttműködési formának viszont alapja a bizalom. Összességében elmondható, hogy az adódó nehézségek dacára, de véleményünk szerint szükség van az ilyen jellegű, emberi léptékű rendezvényekre, illetve összefogásokra, hiszen mint a nagyüzemű földművelésnél tudjuk, hogy az rövidtávon nagyobb hasznot hozhat, viszont hosszútávon kimeríti a föld tápanyagtartalmát, ezzel szemben az extenzív termeléssel

hosszútávon is sikereket lehet elérni. Felvetődik a kérdés, hogy melyik lehet járhatóbb út a népművelés terén, egy inkább szórakoztató jellegű, sok mesterséges adalékot használó, túlgerjesztett, rövid távú sikereket célzó, vagy egy a hagyományokra épülő, alulról építkező, de alapvetően több munkával járó, mégis egészségesebb „gyümölcsöt” termő stratégia.

17

18

Tóth János, igazgató Veres Péter Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Balmazújváros

Táncosok

Érdeklődő közönség

Lovas hagyományőrzők

Mikroszkóp alatt

19

20

NEMZETKÖZI JUBILEUMI KÓRUSTALÁLKOZÓ SÁRRÉTUDVARIBAN A Sárrétudvari Zagyva László Vegyes Kar 2011. szeptember 17-én Nemzetközi Jubileumi Kórustalálkozót szervezett, amelynek megvalósításában  a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ társrendezőként vett részt. A kórusunk a Szentmihályi Vegyes Dalkörrel 10 éve ápol barátságot, aminek megünneplése, a további együttműködések megbeszélése, fejlesztése, a két község  kulturális, idegenforgalmi kapcsolatainak bővítése szerepel a céljaink között. A Sárrétudvari Zagyva László Vegyes Kar már hat alkalommal mutatkozott be Szentmihályon a Református templomban, és a Művelődési házban. Egy alkalommal a szomszédos Torda-szentlászlón a Szent László napi megemlékezésen. Kórusunk tagjai már eddig is több alkalommal ismerkedtek a Tordai sóbánya, a tordai hasadék környékével, a jövőben szeretnénk kapcsolatot kiépíteni a Torda-szentlászlói, az Aranyosgyéresi kórusokkal, hogy az ő kultúrájukkal, természeti értékeikkel is megismerkedhessünk.   A Szentmihályról érkező kórusnak mi is bemutattuk a községben található nevezetességeket, a környező települések Püspökladány látványosságait, a Hortobágy tájegységét, a Hajdúszoboszlói gyógyfürdőt, Debrecen nevezetességeit. Nagy örömünkre szolgál, hogy visszajelzések érkeztek, hogy a kórustagok, és hozzátartozóik, ismerőseik már több alkalommal is felkeresték ezeket a helyeket üdülés, kikapcsolódás céljából. 21

A jelenleg megrendezésre kerülő találkozóra Erdélyi vendégeink szeptember 16-án este érkeztek meg, a vendéglátó családokhoz. 17-én délelőtt a Művelődési Ház nagytermében baráti összejövetelre került sor, ahol a tíz év alatt összegyűlt fotókat, rendezvényekről készült felvételeket néztük meg. Itt került átadásra az a kiadvány, amely elkészüléséhez hathatós segítséget kaptunk a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ dolgozóitól. Segítségünkre voltak az anyag összeállításában, az anyag kinyomtatásához a nyomdai költségek fedezésével. Ezen a délelőtti találkozón a két kórus átadta az egymás részére készített ajándékokat, közösen elfogyasztottuk a helyben készült ebédet. Délután 17.30 perckor kezdődött a találkozó, amelyet a rendezvény védnöke, Kiss Tibor polgármester nyitott meg. Ezután Dimény József a Szentmihályi kórus elnöke köszöntötte a megjelenteket. A műsor kezdetén Csíbi Sándorné dalostársunk saját versével köszöntötte a két kórust. Ezután a Sárrétudvari Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak Vadvirág tánccsoportja fergeteges táncával bűvölte el a találkozó nagyszámú érdeklődő közönségét.. A kórusok közül elsőként a Püspökladányi ÁFÉSZ Énekkari Egyesület adta elő műsorát  Pintér Éva karnagy vezetésével. Változatos, szép műsorral emelték a találkozó színvonalát. A következő előadó a Sárrétudvari Nyugdíjas Népdalköri Egyesület volt, Györfi Gyula vezénylésével, műsorukon két népdalcsokor szerepelt, és ráadásként előadták „Az Isten áldja meg a magyart” című népdalt is. 22

A Szentmihályi Vegyes Dalkör Szabó Zsombor karnagy vezetésével egyházi, világi, és népdalfeldolgozásokat adott elő. A műsor utolsó fellépője a Zagyva László Vegyes Kar volt, Pintér Éva karnagy vezetésével. Szintén egyházi, világi és népdalfeldolgozások szerepeltek a műsorunkon. A találkozó befejezése képen a kórusok közösen énekelték el Várnai Ferenc: Esti búcsúzó ének című kánonját Szabó Zsombor vezetésével. Megható volt, ahogy a kórusok egymástól átvéve a szólamot közösen fejezték be a művet. A találkozót Bodó Sándor a Hajdú- Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, a találkozó fővédnöke zárta be, elmondta, hogy bízik abban, hogy tovább is töretlen marad a két kórus, a két község barátsága, és hogy még sok-sok alkalom lesz arra, hogy találkozhassunk. A találkozó után közös vacsorára került sor. Vacsora  után a jó hangulat fokozására kórusunk tagjai három kis tréfás jelenettel szórakoztatták a vendégeket. Közös tánccal, énekléssel zártuk hajnal felé a napot. 18-án reggel a vendégeinkkel ellátogattunk Debrecenbe, ahol a Művelődési Központ dolgozói segítségével bemutattuk a vendégeinknek Debrecen főterét, a Református nagytemplomot, az Egyetemet. Ezután ellátogattunk Erdőspusztára, ahol néhány dalos már elkészítette a finom ebédet, amit közösen elfogyasztottunk. Vendégeink, bár nehéz szívvel, de búcsút intettek a vendéglátó kórus tagjainak, és feltöltődve a találkozás örömével elindultak haza, tervezve a legközelebbi találkozást. A találkozó megrendezéséhez a kórus tagjai a családoknál történő elhelyezés alkalmával szállás, vacsora, reggeli biztosításával, a rendezvény utáni vacsora felszolgálásával járultak hozzá. A rendezvény megtartásához pályázaton a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságától vissza nem térítendő támogatást nyertünk.

Bodó Sándor a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke szintén támogatást biztosított a rendezvény méltó megtartásához. Természetesen a kórus a tagdíjakból, egyéni támogatóktól kapott összeggel pótolta a megvalósításhoz szükséges anyagiakat. A tevékenység erősségének tartom, hogy bizalommal fordulhattunk bármilyen problémánkkal a rendező társainkhoz, a szükséges segítséget igyekeztek megadni. Támogatásukat élveztük a kiadványkészítés, a vendéglátás, a város bemutatása kapcsán.

23

24

Szabó Lajosné kóruselnök

HÉT-FŐ

MŰVÉSZI CSOPORT A TISZÁNTÚLON Aki Kelet-Magyarország képzőművészetéről komoly információt kíván szerezni, nem kerülheti meg a Debreceni Hetek csoportosulás ismeretét. Hét Debrecenhez és Hajdú-Biharhoz kötődő alkotó: Burai István, Fátyol Zoltán, Lukács Gábor, Subicz István, Tamus István, Varga József képzőművészek és Máthé András fotóművész arra vállalkoztak, hogy a multikulturális tendenciákkal szemben felmutatják ennek a régiónak képzőművészetét. Ernst M. Gombrich világhírű kötetének kezdőmondata lehetett az inspiráció - . „Művészet valójában nem létezik, csak művészek vannak”. A rendszerváltoztatás után hatványozottan alakultak és máig szoporodnak a képző- és iparművészeket rendszerint szakmai, műfaji, területi vagy hagyományőrző alapon összefogó egyesületek, szimpóziumok és társaságok. A világ támasztotta újabb és újabb felvetésekre az alkotóművész nem kerülheti meg a válaszadást. A képzőművész hiteles létrehozója mindazon alkotásoknak, melyeket egy civilizáció – jelen esetben a 21. századelő - felmutat. A Debreceni Hetek csoportosulás művészi örökséghez kapcsolódik és komoly értékorientáció jellemzi a tagok életútját, munkásságát. A megyéhez és Debrecenhez való kötődés, mint első meghatározó tényező ezen a tájon éri őket. A hortobágyi sík táj, benne geometrikus gémes kutakkal, a debreceni Nagytemplom tekintélyt parancsoló architektúrája, a Nagyerdő hangulatos sétányai, a Guti erdő sűrű természeti képe, mind-mind egy vizuális alkotónak teremtett közeg. A Debrecent körül

25

ölelő bevásárló áruházak sora egy új kihívás a képi gondolkodó számára, amit csak egy szóval tudunk jellemezni: közöny. Talán Marcel Duchamp, és az ő talált tárgyai árasztanak magukból olyan közönyt, mint ezek a bolti hálózatok. Annak ellenére, hogy reklámozóik a tiri-tarka színek minden keverékét bevetik, hogy magukra vonják a látogatók tekintetét. Jeles festőelődök munkásságát kísérhették figyelemmel ifjúkorukban a társaság tagjai. Ezen a „Hortobágy mellyéki” tájon – ahogy Veres Péter jellemezte a vidéket - alkotott Bíró Lajos, Holló László, Félegyházi László, Gáborjáni Szabó Kálmán, Káplár Miklós, Maghy Zoltán, Móré Mihály, Vadász Endre és még sorolhatnánk a kitűnő festő- és grafikus elődöket. Évszázados a debreceni grafikai hagyomány. Öt nemzetközi művésztelep teremt alkotási lehetőséget a megyében. A Debreceni Hetek tagjai ezeken az alkotótelepeken a zászlóshajó szerepét töltik be. Burai István a több évtizedes múlttal rendelkező Hortobágyi és Hajdúböszörményi Művésztelepek vezetője, Máthé András a fotográfusok számára adott útmutatást, szervezett alkotótábort Hortobágyon. Derecskén Tamus István, míg Vámospércsen Fátyol Zoltán vezet nemzetközi tábort. Nyíradonyban a képzőművészek házigazdája Lukács Gábor és Subicz István. A csoport minden tagja, így Varga József is a debreceni Medgyessy Kör szabadiskolájához kötődik, mint egykori tanuló, vagy tanár. Pedagógiai munkásságuk meghatározza Hajdú-Bihar megye felnövekvő művésznemzedékének vizuális kultúráját. Közép és főiskolai tanárok, szabadiskolák vezetői mindannyian. A minőséget, az igényességet, a képzőművészeti szakma alapját jelentő rajztudást tartják mindenek előttinek. Ezt műveik is visszaigazolják. Nem sokkal a II. világháború után született nemzedék tagjai ők, ezért közel esik egymáshoz életkoruk, világlátásuk. A Kádár korszak szürke és színtelen éveiben tanulták a szakma alapjait, szocializálódtak a zsűrizések 26

kemény világában. Mégis, a sors fintora, hogy a rendszerváltozásra érett alkotóként érkeztek, mert az alkotómunkát mindennapjaik részévé tették. Egyre több kollektív és egyéni tárlaton vettek részt és megnyílt a nemzetközi porond is számukra: az Atlanti-óceántól a Japán-tengerig sorolhatók városok, ahol megjelentek műveik. Önálló, szuverén alkotók ők, mert műfaji sokféleség, egyedi motívum-kincs jellemzi munkásságukat. A közös vonások sem hanyagolhatók el, mint pl. a táblakép lehetőségeinek figyelembe vétele az alkotómunkában. A táblakép műfaját mostanság szitokszónak tartják némelyek, főleg azok, akik rajztudás híján vannak. Az alkotás technikája és a szakmai fogásuk különböznek, de a táblakép tisztelete és az azon belül lévő művészi üzenet közel esik egymáshoz.

Fotók: varga-jozsef.jpg tamus-istván.jpj

Az emelkedett szépség és esztétikum tisztelete jellemzi őket. A Debreceni Hetek csoportosulás aktívan ható szellemiségével részese és továbbvivője KeletMagyarország egyre színesebben rétegződő tárgyi és szellemi kultúrájának. Dr. Cs. Tóth János művészeti író

Sokszínűség jellemzi a művészeti csoportot: Varga József, Tamus István, Fátyol Zoltán

27

28

„EGYÜTT ÉRTÜK, EGYÜTT VELÜK ”

A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 2011. őszén kezdődő, új módszereket is alkalmazó programsorozatának fő célja az olvasáskultúra fejlesztése. A kitűzött célt az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.11/10—2010-0165 sz. pályázatának keretében elnyert 19 millió forint pályázati támogatással fogjuk majd megvalósítani. A tervezett események - 5 havi és 6 heti szakkör, 4 témanap, és 4 verseny - tíz hónapon át nyújtanak majd szórakoztató módon fejlődési lehetőséget az ifjúság különböző korosztályai számára a megyében. Az „Együtt értük, együtt velük” elnevezésű projekt célja elsősorban az óvodás és iskolás gyerekek nevelésének és oktatásának támogatása. A projekt a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását, számukra ép társaikkal egyenlő esélyek biztosítását, továbbá a tehetségek képességeinek kibontakoztatását egyaránt szolgálja. A csoportos foglalkozások tevékenységei hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekekben, fiatalokban korán kialakuljon a kulturális érzékenység. Ezek az ifjúságfejlesztő szabadidős alkalmak - a Méliusz Központtal hosszú távú együttműködésben – a nevelési-oktatási intézmények aktív részvételével valósulnak meg. A kulturális ismeretterjesztő programok elősegítik a gyermekek személyiségfejlődését, művészeti és kreatív képességeik kibontakoztatását, hátrányaik kompenzálását. A projekt révén a folyamatosan növekvő olvasói létszámot biztosító Gyermekkönyvtár partneri kapcsolatai szorosabbá válnak a nevelési-ok-

tatási intézményekkel is. Ez a részleg már korábban is bővítette kapcsolatát a civil szféra képviselőivel, valamint a sérülteket ellátó intézmények és alapítványok munkatársaival. A már meglevő partnerkapcsolatok további bővítése, elmélyítése valósulhat meg a projekt realizálása során. 2011 őszétől kezdve rendszeresen tartanak óvodás és iskolás csoportoknak értékközvetítő, ismereteket elmélyítő gyermekfoglakozásokat. A megyei könyvtár a nevelőtestületekkel együttműködve tevékenyen részt vállal a tanulási módszerek és a kommunikációs képességek fejlesztésében is. Az ismeretterjesztő délutáni szakköri foglalkozások hozzájárulnak az érdeklődő tanulók tehetségének kibontakoztatásához, a logikus gondolkodás fejlesztéséhez. A projekt céljai között szerepel még az érzékszervi fogyatékosságból adódó beszédkészség fejlesztése, a koncentrációs zavarok javítása, a közösségbe való beilleszkedés segítése, kudarcok oldása, az önbizalom erősítése és a képességfejlesztés. Az említett projektcélok megvalósítása a középiskolás korosztály számára is nélkülözhetetlen. A 15-16 éves tanulóknak nagyon fontos a közösségbe való beilleszkedés, a társakkal együtt végzett munka sikere, a tanórán kívüli, közös élmények átélése, az érdeklődési kör bővítése, a stresszoldás és az önbizalom erősítése. A projekt megvalósításába a könyvtár egésze bekapcsolódik, egyrészt azért, mert a középiskolások olvasmányigényét a Gyermekkönyvtár már nem elégíttheti ki, másrészt a könyvtár egyéb részlegei – például a felnőtt Olvasószolgálat, Infotéka, Nyelvi részleg, Helyismereti részleg, Olvasóterem – szintén részt vesznek a projektcélok megvalósításában. Csapatmunkával, a könyvtár egésze szolgáltatásainak biztosításával lehet csak elérni a projekt fő célját, az olvasáskultúra fejlesztését, ezért csaknem minden olvasószolgálatban dolgozó könyvtáros részt vesz a tervezett események szervezésében és lebonyolításában.

29

30

TÁMOP-PÁLYÁZATTAL AZ OLVASÁSKULTÚRA FEJLESZTÉSÉÉRT

A projekt keretében mintegy 260 rendezvény valósul meg 2012 nyaráig hét helyszínen, tapasztalt könyvtárosok és pedagógusok részvételével. A rendezvények – amint azt már említettük – rendkívül változatosak és igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz, fejlesztési igényeihez. A projektben az alábbi intézmények vesznek részt: Abigél Többcélú Intézmény, Bolyai János Általános Iskola, Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, a hajdúbagosi Irinyi József Általános Iskola Sinay Miklós Tagintézménye és a Nagyerdei Óvoda. Az intézmények felsorolása is mutatja, mennyire sokféle környezetből, más-más képességekkel, előismeretekkel kerülnek „könyvtárközelbe” a gyermekek, fiatalok. A Bolyai János Általános Iskola diákjai többségükben lakótelepen élnek. Számukra a szabadidő eltöltése változatos lehetőségeinek felvillantása is cél, ezért a könyvtár filmklubot is biztosít. Ennek keretében a diákok a nekik tetsző filmeken keresztül juthatnak el a könyvekhez, az olvasáshoz. A témanap keretében először a könyvtárban való eligazodást, majd a továbbtanuláshoz is nélkülözhetetlen kézikönyv-használatot gyakorolják a tanulók, miközben a középiskolai felvételi vizsgákon nélkülözhetetlen szövegértési feladatokból is elsajátítanak néhányat játékos formában. Az óvodások felfedezhetik közvetlen környezetüket és a természetet a könyvtáros és az óvodapedagógus által közösen vezetett erdei sétákon, kirándulásokon. Már ekkor tapasztalják, mennyire fontos szerepet játszik a könyv az életünkben, hiszen a sétán növény- és állathatározókat forgat a könyvtáros. Az óvodások az őszhöz kapcsolódó mondókákkal, versekkel, rövid történetekkel, mesékkel ismerkednek. A Gyermekkönyvtárban azt is megtudhatják, hogy „hol laknak” ezek a könyvek. Egészen más részcélokat valósítanak meg a középiskolásokkal foglalkozó kollégák. Az érdeklődésük alapján szakkörökbe járó diákoknak tudásuk elmélyítését, tehetségük felfedezését és

kibontakoztatását nyújthatja a könyvtár. A hallásérült gyerekeknek jelentheti a könyvtár talán a legnagyobb élményt, hiszen nekik ritkábban van alkalmuk kimozdulni otthonról. A fogyatékkal élő gyermekeknél különösen fontos az önbizalom erősítése. Hogyan valósul meg az egy teljes tanévre kiterjedő projekt? A projekt menedzsere Nagy Erzsébet Viktória a gyermekkönyvtár vezetője, aki a gyermekkönyvtári munka területén több mint tíz éves munkatapasztalattal rendelkezik. A projekt menedzseléséhez szükséges erőforrással rendelkezik a Méliusz Központ. A projektben dolgozó könyvtárosok magasan képzett, szakmailag innovatív, kreatív tevékenységek végzésére vállalkozó szakemberek. A pályázati program megvalósításába az együttműködő partner intézmények tapasztalt pedagógusainak bevonása nélkülözhetetlen, mivel ők ismerik legjobban a gyermekek érdeklődését, motivációit, képességeit, tudásszintjét. A könyvtárosok abban segíthetik leginkább a pedagógust, hogy a tanórán kimaradt ismereteket nyújtsanak, illetve olyan jártasságokat gyakoroltathassanak a tanulókkal, amelyek elsajátíttatására a tanórán nem jut idő, vagy az iskolában nincs olyan mértékben lehetőség, mint egy nagyobb könyvtárban. A Méliusz Központ olyan intézmény, ahol a könyvtárhasználati ismeretek elmélyítéséhez a feltételek optimálisak. Az olvasáskultúra fejlesztésének alapvető feltétele a gyerekek, fiatalok igényeihez igazodó, széles könyvválaszték, de napjainkban már a gyors Internet-kapcsolatot és egyéb, korszerű technikai eszközöket is ide sorolhatjuk, amelyekkel rendelkezik, vagy rendelkezni fog a könyvtár. Az elmúlt három hónapban már szereztünk némi tapasztalatot a projekt megvalósításából. Először mindenki megismerkedett a projektcélokkal és a projektbe bekapcsolódó intézményekkel, pedagógusokkal. Az időpontok egyeztetése után elkezdődhetett a konkrét munka. Egyegy témanapot, szakkört, klubot a pedagógus és a gyerekek munkáját

31

32

egyaránt segítő témabibliográfiák, ajánló jegyzékek összeállításával készítettünk elő. Ezt követte a szakköri látogatás tematikájának részletes megbeszélése, azaz az igények, elvárások meghallgatása, majd ennek alapján a szakköri foglalkozás, témanap, verseny, klubfoglalkozás előzetes tervének módosítása, a foglalkozás tervének kidolgozása. Az első könyvtárlátogatás alkalmával minden részlegünket bemutattuk, amelyik a gyerekek számára fontos lehet. A projekt fontos eleme a dokumentáció és a környezettudatosság. Minden látogatásról jelenléti ívet vezetünk, 5-10 mondatos feljegyzést és három fotót készítünk. Az írásbeli dokumentációt környezetbarát technológiával előállított papírra nyomtatjuk. A környezettudatosságnak a foglalkozásokhoz szükséges anyag- és eszközhasználatban is érvényesülnie kell. A projekt mindenkinek hasznos, mert a gyerekek több és egy fokkal színvonalasabb könyveket, újságokat olvasnak majd, mint eddig. A Google internetkeresőn kívül más keresőket, érdekes oldalakat fedeznek fel majd a web beláthatatlan világában. A kézikönyvhasználattal újabb és gyorsabb tanulási technikákat sajátíthatnak el. Új barátokra lelhetnek a közös rendezvényeken és erősödhet az önbizalmuk. A hallássérült gyermekek számára különösen sokat jelent a projekt: új dimenziókat tár fel számukra a könyvtár, miközben hozzájárul hátrányaik csökkentéséhez. A projektben dolgozó pedagógusok több sikerélménnyel gazdagodva folytathatják oktató-nevelő munkájukat. Végül utoljára hagytam magunkat, könyvtárosokat, akik újra örülhetünk annak, hogy segíthetünk másoknak, na és végre megcsillanthatjuk kreativitásunkat is, mozgósítva rejtett erőforrásainkat. Pályázattal vagy anélkül, de nagy szükség lesz hasonló projektekre később is.

2. Nagy Erzsébet Viktória: „Együtt értük, együtt velük” : Sajtóinformáció. - Debrecen, 2011. november 4. 3.Szilágyi Irén: Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.11/10— 2010-0165 : „Együtt értük, együtt velük” – Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidõs tevékenységeinek támogatása a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Mûvelõdési Központ vezetésével. In: http://www.hbmk.hu/tamop3211/tamop3211.html Szabó Eszter szaktájékoztató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ

Jegyzetek: 1. A Gyermekkönyvtár partnerkapcsolatai és a projektcélok ismertetésénél az alábbi dokumentumra támaszkodtam:

Siketek Világnapja: témanap

33

34

MESE – ZENE – JÁTÉK

A SINKA ISTVÁN VÁROSI KÖNYVTÁR SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEI A berettyóújfalui Sinka István Városi Könyvtár a TÁMOP „Nevelési-oktatási intézmények tanórai és tanórán kívüli szabadidős tevékenységeinek támogatása” című pályázatán sikeresen szerepelt. A TÁMOP 3.2.11/10-1-2010-0216. számú MESE – ZENE – JÁTÉK című pályázatban az elnyert összeg 5.197.000,- Ft. A 2010. áprilisában beadott pályázatot első körben forráshiányra hivatkozva elutasították, majd 2011. elején a benyújtott pályázat mégis elfogadásra került. Éppen ezért a projekt megvalósításának ideje egy tanévvel tolódott: 2011. szeptember 1– től 2012. augusztus 31- ig tart. A pályázatot a Sinka István Városi Könyvtár volt dolgozója, Szabó Istvánné és Ulicsné Erdős Erzsébet, a KÖSZI intézményvezetője pályázatíró cég segítsége nélkül készítették el. A projekt szakmai megvalósításának feladatát e tanév kezdetétől Vezendiné Borbély Margit végzi a könyvtár munkatársainak segítségével, a pályázat pénzügyi lebonyolításában pedig Ulicsné Erdős Erzsébet közreműködik.

A tematikák kidolgozása után öt oktatási-nevelési intézménnyel kötöttünk megállapodást: Berettyóújfaluból a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde két tagóvodájával, a Rákóczi Tagóvodával és a Gyermekkert Tagóvodával; két általános iskolával, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával és a Hunyadi Mátyás Tagiskolával; és a bihari kistérségből a magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola és Óvoda intézménnyel. (Magyarhomorog az egyik olyan település, amellyel a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek mozgókönyvtári feladatellátásra.) Az intézmények közül egy óvodában és egy általános iskolában a hátrányos helyzetű tanulók száma meghaladja a 30 %-ot. A projektnyitó rendezvényünk 2011. szeptember 14-én volt, ahol Dr. Balázs Géza professzor úrnak, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának Nyelvi hagyományaink: Az álmok és a mesék nyelve c. igen élvezetes, interaktív előadását hallgatták meg az együttműködő intézmények vezetői, munkatársai ill. az érdeklődő pedagógusok. MESE-ZENE-JÁTÉK 1

A projekt előkészítése az igényfelmérésekkel kezdődött, amikor az általános iskolák és óvodák intézményvezetőit, pedagógusait megkerestük, és az intézmények pedagógiai programjait figyelembe véve, a felmerülő igényeket beépítve dolgoztuk ki a tematikákat. 35

36

6-féle tevékenységhez készítettünk tematikát, melynek során óvodai és iskolai oktatáson kívül szervezett programok - szakkör, témanap, tábor, vetélkedő – formájában foglalkoznak a gyermekek a készségfejlesztő szakkörökön, továbbá a tehetséggondozásra és a kreatív képességek fejlesztésére is gondoltunk. A tanév során intézményenként összesen 10 alkalommal 5-10 éves gyermekeknek, csoportonként minimum 10 fő részvételével hagyományőrző szakkört indítottunk. Szeretnénk, ha a gyermekek megismerkednének a hagyományos kézműves technikákkal, anyagokkal, azok tulajdonságaival, azzal, hogy mire használták régen ezeket az anyagokat, majd ezekből az anyagokból eszközöket, játékokat készítenek. A foglalkozásokon ötféle kézműves technikával ismerkednek meg a gyermekek: csuhé- és kórójátékok készítését és a gyékényfonást Fekete Sándorné Bojton élő játszóház-vezető irányítja, a szalmafonás technikáját Pelbártné Zöld Klára középiskolai tanártól sajátíthatják el. A gyöngyfűzés rejtelmeibe Ertsey Zsigmondné pedagógus vezeti be a gyermekeket, a mézeskalács-készítés fortélyait pedig Kolozsvári István néprajzostól tanulhatják. A szakkörvezetők mindannyian a Bihari Népművészeti Egyesület tagjai.

Könyvtári rendhagyó órák keretében 10 alkalmas havi szakkörben 5-10 éves gyermekeknek csoportonként minimum 10 fő részvételével szervezünk mesefoglalkozást, ahol a már hallott mesék felelevenítésére, újbóli átélésére és az egyéni mesealkotásra nyílik lehetőség a bábozás és dramatizálás során. A szakkört Rácz Anikó festőművész, rajztanár vezeti.

MESE-ZENE-JÁTÉK 2, 3

MESE-ZENE-JÁTÉK 4, 5

37

38

Az első ilyen témanapra november 18-án kerül sor, ahol a zenepedagógusok egy magyar népmesét dolgoznak fel. A foglakozáson a mesehallgatáson túl lehetőség nyílik a megszólaló hangszerek megismerésére és közös éneklésre is. MESE-ZENE-JÁTÉK 6

A szakköri foglalkozásokat szeptember közepétől indítottuk, eddig három rendhagyó óra jellegű foglalkozást – mesefoglalkozást és három hagyományőrző szakköri foglalkozást tartottak meg a szakkörvezetők. A gyermekek örömmel vesznek részt mindkét szakkörön, szívesen készítik el a szakkörvezetők irányításával a különböző bábokat, ill. nyitottak a hagyományok megismerésére, a kézműves technikák elsajátítására. Félévente 3-3 alkalommal intézményenként 20 fő részvételével szervezett művészeti élményt nyújtó óra jellegű foglalkozásra hívjuk az óvodásokat, iskolásokat. A Mese a zenében – zene a mesében címet viselő foglalkozások során egy-egy mesét mutatnak be a Városi Zeneiskola művésztanárai az ének és a hangszerek segítségével. A célunk, hogy felkeltsük a gyermekek zenei érdeklődését, érzékennyé tegyük őket a környezet hangjai iránt, ezáltal formáljuk ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.

2012 júliusában egy-egy héten keresztül 20 alsó tagozatos és 20 felső tagozatos tanuló részvételével olvasótábort szervezünk a földesi szabadidőközpontban, bentlakásos formában. Ehhez a programhoz a magyarhomorogi általános iskolával kötöttünk együttműködési megállapodást. A táborban a hangos olvasás gyakorlásával a tanulók beszédértésének, nyelvi képességeinek fejlesztésén túl az olvasás, a könyvek megszerettetése, az olvasóvá nevelés a célunk. A tábor során a részt-

39

40

vevő gyermekek elolvasnak és feldolgoznak egy magyar író ifjúsági regényét. Természetesen különböző szabadidős tevékenységek is gazdagítják a tábor programját, úgymint akadályversenyek, hagyományőrző és csapatépítő foglalkozások. A tábor vezetője Szabó Istvánné lesz, aki már hét alkalommal szervezett olvasótábort Földesen. Állandó segítője Gombos Irén, a Gróf Tisza István Kórház egészségügyi dolgozója. A pályázat keretében a tanév első félévében szavalóversenyt szervezünk felső tagozatos tanulók részére. A szavalatok értékelésére olyan irodalomszerető és –értő pedagógusokat, szakembereket kérünk fel, akik már eddig is segítették munkájukkal a hasonló jellegű rendezvényeinket.

A projekt feltétele, hogy a megvalósítási időszak után öt évig, a fenntartási időszakban is kínáljuk ezeket a tevékenységeket az együttműködést kötött intézményeknek, de reméljük, hogy a többi oktatási-nevelési intézményben is meg tudjuk valósítani ezeket a programokat. Vezendiné Borbély Margit tájékoztató könyvtáros Sinka István Városi Könyvtár, Berettyóújfalu

A tanév második félévének elején rajzpályázatot hirdetünk 3 korcsoportban – óvodások, 1-2. osztályosok és 3-4. osztályosok részére, intézményenként minimum húsz fő részvételével. A pályázatra egy általunk kiválasztott mese részletének bármilyen rajztechnikával történő ábrázolásával nevezhetnek. A beadott pályamunkákat Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa grafikus, rajztanár fogja értékelni. A projekt célja, hogy felhívjuk a figyelmet a hagyományőrzésre, ugyanakkor bontakoztassuk ki a gyermekek különböző képességeit, valamint erősítsük meg a Sinka István Városi Könyvtár és a város oktatási-nevelési intézményei ill. a mozgókönyvtári feladatellátásban részesülő települések oktatási-nevelési intézményei közötti együttműködést. Szeretnénk, ha a nagyszüleink, dédszüleink játékai, környezetünk múltjának, értékeinek megismerése és megőrzése a foglalkozásokon úgy valósulna meg, hogy a szerzett információk beépülnének a formális oktatásban elsajátított ismereteikbe. Ezekkel a foglalkozásokkal, programokkal a Sinka István Városi Könyvtár szolgáltatásai is bővülnek. 41

42

A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK INFORMÁCIÓKERESÉSI ATTITŰDJEI HASZNÁLÓI TÍPUSOK

Könyvtári környezetben használt szoftvertermékek használat közbeni minőségének tanulmányozásához különösképpen elengedhetetlen a használói csoportok definiálása, hiszen a könyvtári közeg ebből a szempontból is nagyon összetett. A használók sajátságos jellemzőit, és a használói típusokat azonosítanunk kell, mert ezek a jellemzők befolyásolhatják a szoftverhasználat során nyújtott teljesítményüket. A használók, illetve a használói típusok eltéréseit eredményezheti a tudásukban, készségeikben, tapasztalataikban, képzettségükben, a gyakorlottságuk mértékében és egyéb képességeikben meglévő, adottságaikból eredeztethető különbségek. Az előbbiekben ismertetett megfontolások vezettek arra, hogy az elmúlt években olyan vizsgálatokat végeztem, amelyek kifejezetten annak feltárására irányultak, hogy az egyes könyvtártípusokban milyen használói típusok vannak jelen, ugyanazokkal a használói típusokkal találkozunk-e eltérő könyvtári környezetben, ezek a használói típusok mennyire eredményesek könyvtári szoftverhasználat közben, és mutatkozik-e eltérés az egyes csoportok eredményessége között.

olvashatjuk (Troll Covey, 2002) a naplófájlok elemzése már több mint negyed százada használatos módszer az online információs rendszerek és használóik közötti interakciók vizsgálatához. A naplófájlok tanulmányozása hozzájárul annak megértéséhez, hogy az emberek hogyan használják az online információs rendszereket, segíti annak a jobbító szándéknak a megvalósítását, hogy a rendszerek kivitelezése, funkcionalitása minél inkább megfeleljen a használók szükségleteinek és elvárásainak. A naplófájlokból nyert információt felhasználhatjuk a használói motivációk és tendenciák megismeréséhez, a várható igények előrejelzéséhez, kielégítéséhez. A naplófájlok elemzése diszkrét módja a használói viselkedés tanulmányozásának, eredményes útja a hosszú távú adatgyűjtésnek. A naplófájlok elemzése jó megoldás lehet ahhoz is, hogy teszteljük arra irányuló feltételezéseinket, hogy milyen hatások befolyásolják a használói viselkedést könyvtári környezetben. Vizsgálataimban a könyvtári online katalógusokban végzett, elsősorban témára irányuló keresések naplófájljait elemeztem. Döntésemet az indokolta, hogy a tárgyi keresések tudják leginkább felszínre hozni az egyes használók között meglévő különbségeket a következő területeken: a témára vonatkozó és könyvtár szakmai előismeretek, tudás, képzettség, gyakorlottság online keresőrendszerek használatában, és egyéb személyiségjegyek.

A vizsgálatok alapját a könyvtárak számítógépes katalógus felületein megfogalmazott és végrehajtott keresések naplófájljai jelentették. Ezek a naplófájlok tulajdonképpen úgy is értelmezhetők, mint a használók rendszerben hagyott ujjlenyomatai, melyek rendkívüli módon sajátságosak. Ahogyan azt Denise Troll Covey 2002-ben írt munkájában is

A témában az első vizsgálat 2007/2008-ban, egy nagy használói létszámú, és heterogén használói körrel bíró közkönyvtár (Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, Debrecen) használóinak információkeresési szokásait, keresési technikáit térképezte fel, és ennek eredményeként sikerült használói típusokat definiálni a keresés során megmutatkozó használói attitűdök alapján.

43

44

A felhasználói attitűdök vizsgálatához a könyvtár által használt rendszer 2007 második félévének WEB-OPAC naplófájljai szolgáltattak kiindulási alapot. A vizsgált könyvtár közkönyvtári funkciója mellett ellátja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerben szolgáltató könyvtárként rá háruló feladatokat is, amely meghatározza természetszerűleg a könyvtárban elérhető információk körét, a feldolgozás módját és mélységét. Elmondható, hogy az információs apparátus összetétele, feltártsága elméletileg az ebben a könyvtártípusban megjelenő legdifferenciáltabb használói igény kielégítésére is alkalmas. Vagyis a valós és valószínűsíthető információs igények maradéktalanul kielégíthetők a megyei könyvtár információs apparátusára támaszkodva. A közkönyvtári naplófájl elemzés a keresések során megnyilvánuló használói attitűdök alapján négy használói csoport egyértelmű definiálását eredményezte. A feltárt típusokat le tudtuk írni jellemző keresési megoldásaikkal, és az ezekből levezethető típusjegyeikkel. Jellemző típus volt ebben a könyvtári környezetben a Túlbonyolító és az Internet-függő. Szokásos keresési megoldásaik és típusjegyeik a következők: A Túlbonyolítóra jellemző keresési megoldások: AU: Mogyorossy István TI: A word alapjai SU: informatika AU: Diószeginé Nanszák Tímea TI: Játékszertár SU: játék A Túlbonyolítóra jellemző jegyek: Indokolatlanul sok mező elemére indított összetett keresés.

• Bizonytalan keresőelem beemelése az egyébként • biztos elemeket tartalmazó keresőkérdésbe. 45

Az Internet-függőre jellemző keresési megoldások: SU: euro szerepe a magyar gazdaság SU: euro szerepe SU: euro SU: euro and pénz SU: bank Az Internet-függőre jellemző jegyek: • A keresőkérdés az internet-keresőkben történő keresésre jellemző jegyeket viseli: szabadon megválasztott kifejezések, rövidítések használata, amelyek könyvtári környezetben eredménytelen keresési tranzakciót eredményeznek. • A keresés finomítása a kereső által ellenőrizetlen tárgyszó alakkal. A vizsgálat eredményei alapján azonnal megfogalmazódott egy újabb vizsgálat gondolata, annak feltárására, hogy egyetemi könyvtári környezetben vajon melyek a domináns típusok, és ezek megegyeznek-e a közkönyvtárban feltárt használói típusokkal. A használói típusok definiálásra irányuló második vizsgálat 2008-ban történt, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára által használt Corvina rendszer WEB-OPAC naplófájljainak felhasználásával. A vizsgálati cél ebben az esetben már nem csak a használói típusok feltárása volt a keresési attitűdök alapján, hanem annak felderítése is, hogy milyen mértékű az egyes használói csoportok keresési eredményessége közötti különbség. Az egyetemi könyvtár keresési naplófájljainak elemzése, a már közkönyvtári környezetben feltárt négy típus mellett további három, újabb hasz46

nálói típust is eredményezett. Megjelent a Profi, a Leíró és a Leszűkítő kereső, mely típusok a közkönyvtári fájlok alapján nem voltak egyértelműen azonosíthatóak, tehát elsősorban az egyetemi könyvtári közeg használói típusainak tekinthetőek.

A Leíróra jellemző keresési megoldások: • SUBJ: A mezopotámiai világ atlasza • SUBJ: marriage policy of Henry VII • SUBJ: öngyilkosság pszichológiai vonatkozásaival

A Profira jellemző keresési megoldások: • SUBJ: szocializáció • SUBJ: agresszió a médiában • SUBJ: American women’s history

A Leíróra jellemző jegyek: • A keresőkérdés választékosan fejezi ki a kereső személy által keresett tartalmat • A keresőkérdésben tárgyszó minőségben kifejezést szerepeltet • A típust a könyvtáros-olvasó közötti klasszikus interperszonális kommunikáció során megszokott kérdésmegfogalmazás jellemzi.

A Profira jellemző jegyek: • A keresőkérdésben tárgyszó minőségben szereplő szó, kifejezés a keresett szakterület korrekt szakkifejezése, tudatosan megvá lasztott alakban. • A direkt keresést megelőzően valószínűsíthetően megtörténik az adatbázisban használatos tárgyszóalak megkeresése a tárgyi index ben végzett böngészéssel.

A Leszűkítőre jellemző jegyek: • A keresőkérdésben tárgyszó minőségben szereplő szó, kifejezés a keresett szakterület túlságosan specifikus szakkifejezése. • A direkt keresést megelőzően nem történik meg az adatbázisban használatos tárgyszóalak megkeresése a tárgyi indexben végzett böngészéssel.

A két vizsgálat eredményeként jól látszik, hogy az egyetemi és közkönyvtári környezetben hasonló típusok vannak jelen, de előfordulási gyakoriságuk lényeges eltérést mutat. Közkönyvtári környezetben az Internetfüggő, Túlbonyolító és a Leíró dominanciája jellemző, viszont az egyetemi környezetben legjellemzőbb Profi tárgyi kereső megoldásaival lényegesen ritkábban találkozunk közkönyvtári környezetben. A vizsgálat további eredményeként megfogalmazható, hogy a különböző használói típusok számára más-más megoldásokkal kell biztosítanunk az eredményes tárgyi információkeresést. Az egyetemi környezetben vizsgált 250 keresésből a Profi keresők 100%-ban (87 keresés) voltak eredményesek tárgyi kereséseik során, a Tudatos tárgyszó-rajongók kereséseinek kb. 50%-a vezetett eredményre (25 keresésből 13 eredményes), a Megrögzött tárgyszó-rajongók kereséseinek kb. 10%-a végződött találattal (25 keresésből 3 eredményes), az összes többi típus által végzett keresés eredménytelennek tekinthető. Összegezve a 250 keresésből kb. 103 eredményezett találatot, az ös�szes keresések kb. 40%-a, ahogyan azt az 1. ábra is mutatja.

47

48

A Leszűkítőre jellemző keresési megoldások: 4.SUBJ: borsóaknázó légy 5.SUBJ: csoportmentességi rendelet 6.SUBJ: medvetánc

segítő funkciók az OPAC modulban a tárgyi keresések hathatósabb támogatására. Az egyik érdekes problématerülete ennek a kérdésnek, hogy az a kereső felületek egyszerűsítésére és uniformizálására törekvő tendencia, ami napjaink könyvtári szoftverfejlesztését jellemzi, mennyiben felelhet meg a különféle használói típusok elvárásainak, illetve megfelelhet-e valamen�nyinek.

Eredmények A vizsgálatok alapján egyértelmű javaslatok fogalmazódtak meg a könyvtári online katalógusok fejlesztésében érdekelt valamennyi fél számára. Egyértelmű elvárás, hogy adjunk meg minden lehetőséget a Profi keresők számára tárgyi kereséseik korrekt, minél eredményesebb lebonyolításához. Adjunk segítséget a tárgyszavas keresés fogalmával tisztában lévő keresők számára, hogy eredményesen tudjanak élni a rendszer által felkínált lehetőségekkel (Pl.: böngészés tárgyszó indexben). Segítő funkciók beépítése hatékonyan segítheti ezeknek a bizonytalan keresőknek a munkáját. Az egyetemi könyvtári környezetben tárgyi keresést lebonyolítók kb. 45 %- a nincs tisztában a tárgyszavas keresés legelemibb tudnivalóival sem. Nagy számukra való tekintettel keresni kell a nekik legmegfelelőbb keresési alternatívákat is. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban a vizsgálatok eredményeként már megjelentek bizonyos

A könyvtári online katalógusokban végzett tárgyi keresések problémájával a könyvtári környezetben betöltött kitüntetett szerepéből adódóan folyamatosan foglalkozom. Ez irányú vizsgálódásaim néhány lényeges megállapítása a következő: • A könyvtárak komoly tartalmi feltáró tevékenységet végeznek, jellemzően tárgyszavakat és ETO szakjelzeteket használnak tartalmi ismérvként. Miért nem teszik a dokumentumokat valamennyi tartalmi ismérv alapján visszakereshetővé? • Miért gondolják úgy a könyvtárak, hogy az Internet keresők példáját követve a használó nem kíván gondolkodni a keresőkérdés megfogalmazásán, így egy kulcsszó beírásának lehetőségével megoldható a tartalmi visszakeresés problémája? • Miért nem támogatják minden esetben a tartalmi keresést végző felhasználót súgókkal, ismertetőkkel? • Miért nem böngészhető minden esetben a könyvtár által használt tárgyszókészlet, miért fosztjuk meg a használókat a pontos és teljes találat lehetőségétől? • Miért nem aknázzuk ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a számítógépek könyvtári alkalmazása a tartalmi visszakeresés kapcsán biztosíthatna?

49

50

1. ábra: Használói kategóriák-sikeres keresések

• Miért nem működünk sokkal használó centrikusabban? • Meggyőződésem szerint a használók érdekeit nem azzal szolgálják a könyvtárak, hogy egyre egyszerűbbé teszik online olvasói katalógusaikat, így gyakorlatilag minden felhasználót valamilyen kétes értékű találathoz juttatva, hanem azzal, ha a könyvtárban végzett komoly tartalmi feltáró tevékenység minden eredményét hozzáférhetővé teszik, és ennek sikeréhez minden segítséget megadnak a használóknak. Vizsgálataim egyértelműen rámutattak arra az összefüggésre, amely a szoftvertermék használat közbeni minőségének elérése és a szoftverminőség külső és belső minőségjellemzői, mérőszámai között áll fenn. A tanulmányozott tárgyi keresések során a szoftvertermék használat közbeni minőségében észleltük a hibát, amely jelen esetben azt jelentette, hogy a kereső nem tudta megoldani a tárgyi keresésre irányuló feladatot. Ez a használat közbeni szoftverminőségben jelentkező hiba ráirányítja a figyelmet a külső szoftverminőség jellemzők közül azokra, amelyen keresztül a hiba valószínűleg orvosolható.

Irodalom: • (Troll Covey, 2002) Troll Covey, D.:Usage and Usability Assessment: Library Practices and Concerns. Washington:Digital Library Federation Council on Library and Information Resources. Teljes szöveg: http://works.bepress.com/cgi/viewcontent.cgi? article=1042&context=denise_troll_covey

Eszenyiné dr. Borbély Mária egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Könyvtárinformatikai Tanszék

A mi esetünkben a figyelem elsősorban a funkcionalitás szoftverminőség jellemző alkalmasság segédjellemzőjére, és a használhatóság szoftverminőség jellemzőre irányul. Az alkalmasság segédjellemző fejezi ki, hogy rendelkezik-e a szoftvertermék valamennyi, az adott a használói környezetben szükséges funkcióval. A használhatóság, a szoftvertermék képességek közül az, amelyik a szoftver használatának megértést, megtanulhatóságát, és használatának viszonylagos egyszerűségét hivatott biztosítani. Ezeket a külső szoftverminőség jellemzőket, és ezeken keresztül a használat közbeni szoftverminőséget pedig egyértelműen meghatározzák a belső szoftverjellemzők, amelyeken a változtatásokat el kell végezni. 51

52

NYELVI JÁTÉKOK – JÁTÉKOS NYELVEK NAPJA Tíz éves „fennállását” ünnepli idén a Nyelvek Európai Napja. Az Európai Bizottság 2001 óta szeptember 26-át minden évben a nyelveknek, a nyelvek kérdésének szenteli. Az e napon rendezett programok célja, hogy hirdessék a nyelvtanulás fontosságát, jelentőségét, felhívják a figyelmet az Európai országok színes és változatos kultúrájára, valamint, hogy hangsúlyozzák az egész életen át tartó tanulás jelentőségét. „Nyelvi játékok – játékos nyelvek tiniknek” címmel a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ nyelvi részlege az idén is megünnepelte az Európai Nyelvek Napját. Szeptember 22-én, délelőtt 10 órától délután 6 óráig látogathatták az érdeklődők a nyelvi napot. A programot alapos készülődés előzte meg, a nyelvi részleg munkatárasai feladatokat állítottak össze, és az alkalomnak megfelelő dekorációt készítettek. A feladatlapok kitöltésével a rendezvényen a résztvevők játékos formában találkozhattak az Európában beszélt nyelvekkel, a változatos európai kultúrákkal, gasztronómiával. Továbbá lényeges volt az is, hogy ne csak a sűrűn használt angol és német, hanem a kisebb, kevésbé használatos nyelvekkel is ismerkedjenek. Egész nap nagy volt a sürgés-forgás. Ugyan a program elsősorban a 12-18 éves korosztálynak volt hirdetve, ám örömmel tapasztaltuk, hogy az előre bejelentkezett általános iskolai csoportokon kívül számos érdeklődő magánember, és kísérő nélküli gimnazista csoport is felkereste a nyelvi részleget. A feladatok közül mindenkinek megvolt a maga kedvence. Voltak, akik a városban rejtőző szavakat kedvelték leginkább, melynek lényege az volt, hogy az Európai városok nevének magyar jelentését felismerjék, természetesen szótárak segítségével. Emellett az Európai Uniós országok nyelveire lefordított üdvözlő feliratokat párosíthatták az 53

országok nyelveihez, valamint egy, Európa nyelveire és kultúrájára vonatkozó totót is kitölthettek. Végül utolsó feladatként keresztrejtvényeket oldhattak meg. Természetesen a németes csoportok német, míg az angolos csoportok angol nyelvű rejtvényt kaptak. Akinek pedig volt kedve, pihenésképpen vaktérkép segítségével „kirakhatta” Európa országait. Minden résztvevőnek és érdeklődőnek, aki kitöltötte a feladatlapot, apró ajándékokkal, nyereményekkel kedveskedtünk. A sikeres rendezvényről a média is tudósított, a Hajdú-bihari Naplóban megjelent az eseményről egy rövid összefoglaló cikk. Valamint jelen voltak az Alföld televízió és az Eurorádió munkatársai is, akiknek a kérdéseire a jelen lévő diákok és pedagógusok elmondták, hogy a nap folyamán nagyon jól érezték magukat, új ismeretekkel gazdagodtak, és remélik, hogy jövőre hasonlóan érdekes feladatokkal várjuk őket a nyelvi rendezvényen. Szatmári Alexandra tájékoztató könyvtáros Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ

54

FOTÓK:

Bejárat zászlókkal és feliratokkal (a szövegaláírás is ez).



Keresem a szót (képaláírás is ez)

Két csapat a Petőfi téri Általános Iskolából (képaláírás is ez)



Két lány keresgél a szótárakban (képaláírás is ez legyen)

Bejárat zászlókkal és feliratokkal

Keresem a szót....

Két csapat a Petőfi téri ÁLtalános Iskolából

Két lány keresgél a szótárakban

55

56

GYERMEK - KÖNYVTÁRI - TÜKÖR

Év végéhez közeledve, ha belepillantunk abba a bizonyos tükörbe, lássuk, bár már kissé homályosan - az emlékek már csak ilyenek -, mi minden tárul vajon elénk a közelmúlt ködén át. Szülővárosunk életébe a 2011. év jeles évfordulóval köszöntött be, ugyanis január 10-én ünnepelte várossá nyilvánításának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból hirdettük meg Ladányi tükörcserepek elnevezésű rajzpályázatunkat, melynek pályamunkáit azok a kis óvodások is megcsodálhatták, akik Farsangoló kézműves foglalkozásainkon részt vettek. A kisiskolások számára szervezett Olvasókuckónkon a kisgyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, azaz rövid terjedelmű, pedagógiai célzatú, tanulságos olvasmányok együttes feldolgozására vállalkoztunk, szövegértési, játékos feladatok segítségével. Ezeken az alkalmakon szembesültünk azzal, hogy mekkora nagy próbatételt jelent néhányuk számára egy-egy betű, s rajtuk keresztül az egyes szavak alakjának és jelentésének felismerése. Elhatároztuk, hogy Birodalom kapuja címmel olvasási készségfejlesztő programot indítunk, melynek megvalósításában Balázsné Nagy Éva tanító néni személyében egy nagyon lelkes és felkészült pedagógustársra találtunk. A résztvevők között hátrányos helyzetű, magatartási, viselkedési és tanulási nehézségekkel küzdő gyermeket éppúgy találhattunk, mint csupán érdeklődő, kíváncsi nebulót. Célunk az volt, hogy a tanulók kedvet kapjanak az olvasáshoz, még inkább megszeressék a könyveket, motiváltabbá váljanak. Az új közegben, indirekt módon sokféle képességük fejlesztésére nyílt lehetőség. Olvasási, szövegértési, készség, beszéd- és kommunikációs készség, szókincsfej-

lesztés, személyiségfejlesztés, önismeret, önbizalom fejlesztése. A játékos módszerekkel, könnyed, oldott hangulatban folyó munkát a színvonalas, a mai kis olvasók igényeihez igazított (kis alakú, színes, egy-egy oldalon pár mondatos, nagy betűmérettel nyomtatott) kiadványok tették még szórakoztatóbbá. A tavaszi szünetben zajló foglalkozások sikerén és a résztvevő gyerekek lelkesedésén felbuzdulva a program következő állomásaként a nyári szünidő utolsó napjaiban egy kis tanév eleji ismétlésre, az olvasási alapismereteik felelevenítésére Birodalom visszavár címmel ismét vártuk a vállalkozó és ismétlőkedvű gyerekeket. Ugyancsak e korosztály kapta gyermeknapi ajándékként Zümmögő verses délelőttünket, amelynek keretében Kocsis Csaba „Babaujjak tánca” elnevezésű műsorát tekinthették meg. Klasszikus és kortárs gyermekversekkel és dalokkal ismerkedhetnek meg zenés formában. Gyermekkönyvtárunk egy éve indította útjára Pártoló tagsági programját, melynek keretében a befolyt összegből egyrészt útjára indítottuk önálló gyermekkönyvtári honlapunkat (www.tunderkonyvtár. hu). Másrészt - magunkra vállalva a nevezési díj, valamint az utazási költégek anyagi terhét - biztosítottuk a gyermekkönyvtárosok által felkészített csapatok megyei és országos versenyeken és pályázatokon való részvételét. Így nyílt lehetőségünk részt venni az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói számára meghirdetett „Olvass velünk!” országos szövegértési versenyen, melyen az induló 145 csapatból a legjobb 12 számára megrendezett szóbeli döntőn az 5. helyen végeztünk. Valamint az ugyancsak ennek a versenynek az 5-6. osztályosok számára kiírt Te is olvass velünk! változatában 121 csapat közül a 2. helyezést értük el. Vissza-visszatérő résztvevői vagyunk a Barátunk a könyv megyei olvasónapló pályázat díjazottjainak is. Különdíjjal és I. helyezéssel (2011-ben) is büszkélkedhetnek csapataink.

57

58

EMLÉKKÉPEK A PÜSPÖKLADÁNYI TÜNDÉRKÖNYVTÁR ÉLETÉBŐL

A nyári szünet szórakoztató és hasznos eltöltésére az alábbi táborozási lehetőségeket kínáltuk a az iskolából „kirajzó” méhecskék, azaz a gyerekek számára: Hagyományos Tündér-olvasó-táborunkat 2011. június 20 - július 01. között tartottuk meg. Olvasmányul – az Önkéntesség nemzetközi éve jegyében-, Johanna Spyri: Heidi című regényét választottuk, amelyet az általunk összeállított játékos feladatokon keresztül ismerhettek meg. Olvasásnépszerűsítő, információkeresési, könyvtárhasználati táborunkba elsősorban azokat a 9-14 év közötti gyerekeket vártuk, akik gyermekkönyvtárunk rendszeres olvasói, pályázataink résztvevői és rendezvényeink aktív közreműködői közé tartoznak. Naponta - azonos tematikát követve - a műből újabb és újabb fejezeteket olvastunk el közösen, majd az elhangzottakat dolgoztuk fel. A játékos formának köszönhetően a gyerekek nagyon jól érezték magukat a reggel 9 órától délután 15 óráig tartott foglalkozásokon. Az egyes napok feladatai között egyaránt szerepeltek írásban (keresztrejtvény, párkereső, anagramma, lóugrás, labirintus, betűrejtvény, mozaik stb.) és szóban (szerepjáték, ki vagyok én? stb.) megoldhatók is. A csapatmunkában zajló feladatmegoldások lehetőséget teremtettek egyrészt a mások véleményének elfogadására és tiszteletben tartására, másrészt a gyerekek kompromisszum készségének fejlesztésére. Éppúgy szolgálták fogalmazási és szövegértési képességük fejlesztését, mint a szókincsfejlesztést, az önismeretet vagy akár a személyiségfejlesztést is. A tavaly hagyományteremtő szándékkal útjára indított, az épített kulturális értékeinket - köztéri alkotásainkat, műemlék épületeinket - bemutató Örökség táborunk második állomásán településünk hagyományos ízeivel (ételeivel) találkozhattak 2011. július 4-8. között a résztvevő gyerekek. Foglalkozásaink délelőtti elfoglaltságot biztosítottak a gyere-

keknek, akik ily módon elleshették a csiga és egyéb száraztészta készítés fortélyait, lángost süthettek és sulyom tésztát készíthettek. Emlékezetesek maradnak számukra a Kiscipó Kft. péküzemében eltöltött forró percek csakúgy, mint a id. Vigh Sándor bácsi múltidéző betyártörténetei, nótái és felesége betyárosa. 2011. július 25-29. között rendeztük meg Szorgos kezek táborunkat. A délelőtti foglalkozásokon különféle technikákkal (fonalgrafika, gyöngyfűzés, kollázs, só-liszt gyurma stb.) ismerkedhetnek meg a gyerekek. Homokbabák, pompom labdák, léghajók és papírsárkányok születtek kezük nyomán, naponta újabb és újabb játékos perceket szerezve kicsi gazdáiknak. Olvasótermünkben munkaasztalonként és naponta más és más tevékenységgel vártuk a barkácsolni szerető gyerekeket, akiknek alkotásai galériánkat tovább színesítik. A játék- dísz- és használati tárgyak elkészítése kézügyességüket fejlesztette, az együtt munkálkodás pedig közösségformáló erővel rendelkezett. Októberben Zenés könyvtári estünkön színes, szórakoztató előadással kívántuk megköszönni olvasóink támogatását. A zenés és prózai műsorszámokból összeállított rendezvényünk keretében adtuk át a gyermekkönyvtárunk által alapított Az év könyvtári mecénása díjat, melyet ebben az évben Sárosi Károly nyert el Máté Angi: Volt egyszer egy című dedikált, 2010-ben az Év gyermekkönyve-díjban részesített mesekönyvével együtt. Az est anyagi bevételét a már több, mint tíz éves múltra visszatekintő ”Tündérolvasók” elnevezésű, helyi (városi/városkörnyéki) olvasónapló pályázatunk regionális szinten meghirdetett szövegértési versenyének lebonyolítására és résztvevőinek jutalmazására fordítjuk. Célunk a gyermekek olvasóvá nevelése, a könyv és az olvasás minél szélesebb körben való megszerettetése és a könyvek iránti tisztelet mélyítése, illetve vis�-

59

60

szanyerése. Az irodalmi élmények alapján szerzett ismeretek és tapasztalatok által kívánjuk az egyes társadalmi rétegek problémáinak egymással történő megismertetését, empátiáját és elfogadását erősíteni az adott korosztályban. Törekszünk a mai magyar gyermekirodalom alkotásainak megismertetésére és a szerzőkkel történő személyes találkozás lehetőségének biztosítására. A munkaformáját tekintve csoportmunkában (2-3 fő/csapat) megvalósuló - általános iskolák felső tagozatos tanulói , illetve más iskolatípus ennek megfelelő korosztálya számára meghirdetett - versenyünk két levelezős fordulóból - fordulónként két-két irodalmi mű elolvasásával és játékos feldolgozásával-, és egy szóbeli döntőből áll. Elektronikus formában juttatjuk el az egyes fordulók feladatlapjait. A feladattípusokat (totó, keresztrejtvény, igaz-hamis, ki vagyok én stb.) úgy igyekeztünk összeállítani, hogy egyrészt nehézségi fokukat tekintve megfeleljenek az adott korosztályok képességeinek, másrészt játékosságukkal élménnyé tegyék az adott mű befogadását és feldolgozását. A szómagyarázatok révén aktív könyv és könyvtárhasználatra késztetjük a gyerekeket, az egyes ifjúsági regények szerzőire vonatkozó személyes (irodalmi díjak, további művek) kérdések révén pedig kitekintünk az internet világába. Az irodalmi jelenetek továbbgondolására épülő feladataink a versenyzők fantáziáját, fogalmazáskészségét és képzelőerejét hívatott fejleszteni. Az írásbeli fordulókat követően a nyolc legtöbb pontot szerzett csapat az olvasmányokra épülő szóbeli döntőn vesz részt. A zsűri elnöki tisztét betöltő íróvendég jelenlétével, műveinek dedikálásával tovább erősíti a gyerekek személyes irodalmi élményét. Az év hátralévő részében főként az advent ünnepkörében tevékenykedünk. A Tündérek és angyalok címmel várjuk barkácsolni szerető tevékeny kis olvasóinkat.

Áttekintve gyermekkönyvtárunk rendezvénynaptárát elmondhatjuk, programokban bővelkedő, tartalmas, szakmai kihívásokat és sikereket egyaránt felvillantó év áll mögöttünk. Köszönhető mindez a két lelkes, örökké tevékeny, ötletekben bővelkedő – és azok megvalósításában a lehetetlentől sem rettenő-, gyakran a „nincs” erőivel hadakozó, agilis tündérkönyvtárosnak Andrási Istvánnénak és Mészáros Eszternek. Kik túl visszafogottak és szerények ahhoz, hogy önmagukról hangzatos tudósításokban számoljanak be, de hisznek abban, hogy munkájuk révén eljutnak a kicsi és nagy olvasók szívéig, s füléig, hiszen rendszeresen hallhatják könyvajánlóikat a Sárrét FM hullámhosszán.

61

62

Mészáros Eszter gyermekkönyvtáros Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ

A KÖNYVTÁROSTANÁROK KOMPETENCIÁJA Az élethosszig tartó tanulás minden könyvtáros számára biztosított, így az iskolai könyvtárosoknak is. A következőkben az őszi szakmai tanácskozásunkon elhangzott gondolatainkat osztom meg az olvasóval. Napjainkban a gyakran emlegetett „kompetencia alapú oktatás” hogyan, és miben jelentkezik munkánk során? A kompetencia fogalmának meghatározásával sokan foglalkoznak mind a nagyvilágban mind hazánkban. Tekintsünk át néhány meghatározást. A mai értelemben először 1974-ben Dieter Mertens használta a kompetencia kifejezését.

ni elvárások, ismeretek, képességek és viselkedés. Annak a képessége, hogy ellássunk egy bizonyos feladatot. Vagyis egy adott szakterületen jelentkező tevékenység eredményes ellátására szolgáló felkészültség. Mertens javaslata az volt, hogy az oktatásnak a hagyományos szakmai ismeretek és készségek mellett olyan kulcsképességeket is ki kell alakítani, illetve fejleszteni, amelyek segíthetik a váltásokat, a változásokhoz való alkalmazkodást. A képzésnek és oktatásnak - mint a problémamegoldáshoz szükséges képességek közvetítőjének - egy ilyen világban három dimenziót kellene szem előtt tartania: • A személyiség kibontakoztatása, beleértve az egyéni problémák kezelésének képességét is • A szakmai egzisztencia megalapozása • Társadalmilag megfelelő és jelentős magatartás kialakítása A kompetencia kifejezés mellett találkozhatunk még a kulcskompetencia fogalmával is Martens munkáiban. Ez az egyén boldogulásához, fejlődéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkavállaláshoz elengedhetetlen tudást, készségek és attitűdök rendszerét jelentik.

Mertens meghatározása: a kompetencia a nem szakmaspecifikus ismeretek, készségek, képességek összessége. Olyan általános képesség, amely tudáson, gyakorlaton, értéken, a tanulás során megszerzett hajlamokon alapul. Vagy az egy bizonyos állás betöltéséhez szükséges egyé63

Olyan kompetenciákról van szó, amelyek a kötelező iskolai oktatás végére ki kell, hogy alakuljanak. Ezekre épülhet a továbbtanulás és az élethosszig tartó tanulásra való képesség. A kulcskompetenciák az oktatás és képzés valamennyi területén fellelhetők: így az általános közoktatás, a felnőttképzés, valamint az egyes csoportok társadalmi kirekesztését megelőző oktatás területein is. Az Európai Unió kulcskompetenciának tekinthető készségeket az alábbiakban jelöli ki (2002). 64

• Számtani műveletek elvégzése és írás-olvasás (alapvető készségek) [Numeracy and literacy (foundation skills]; Matematikai, valamint természet- és műszaki tudományos alapkompetenciák [Basic competencies in mathematics science and technology]; • Idegen nyelvek [Foreign languages]; Információs és kommunikációs technológiai készségek és a technológiák alkalmazása [ICT skills and use of technology]; • A tanulás megtanulása [Learning to learn]; • Társadalmi készségek [Social skills]; • Vállalkozói készség [Entrepreneurship]; • Általános kultúra [General culture]. Ami a könyvtár- és információtudomány területét illeti az európai Library and Information Science – Euroguide meghatározása szerint: a kompetencia: „a szakmai munka elvégzéséhez szükséges készségek együttese, és az ezeket átfogó szakmai eljárásrend ismerete. Alkotóelemei: tudás, módszerek és tulajdonságok. Mindezek hatékony gyakorlati alkalmazása a tapasztalat, jártasság. A hazai szakirodalom is sok helyen foglalkozik ezzel a régen használt, de új névvel illetett fogalommal. Kompetencia az iskolai könyvtárban A könyvtár-pedagógusok által tartott könyvtárhasználattani órákon, könyvtár alapú szakórákon, vagy a tanítási időn kívül tartott foglalkozásokon (pl. szakkörök) a fentebb felsorolt kulcskompetenciákon kívül számos más „készséget” is fejlesztünk. 65

Következzen ebből néhány: A Mertens által megfogalmazott „ A személyiség kibontakoztatása, beleértve az egyéni problémák kezelésének képességét is”- elgondolás a mi óráinkon a személyi-szociális kompetencia formájában jelentkezik. A személyi-szociális kompetencia fejlesztése során megtanul a gyermek kapcsolatot kialakítani, megfogalmazni a kérdéseit, igényeit. Gyakorolja a társas viselkedés szabályait. A csoportmunka (kooperatív) fejleszti a szociális kompetenciát, mert - együttműködést feltételez - helyzetmegoldásra serkent - visszajelzést adhat a munkáról - önelemzésre késztet - viselkedése, magatratása is formálódik

Az intellektuális kompetencia fejlesztését szolgálják az olyan típusú feladatok, ahol pl. a kakukktojást kell kikeresni, vagy más feladatoknál a szelektálá, amelyet megadott szempontok alapján végez a tanuló. Eközben kritikai gondolkodásuk is fejlődik. A módszertani kompetenciájuk fejlődik, amikor tudatosítjuk a tanulókban, pl. hogy a folyóirat azért nem kölcsönözhető, mert azoknak mindig kéznél kell lenniük. Folyamatosan fejlesztjük ezt a kompetenciát a szakszerű szóhasználattal és a kézikönyvek alkalmazásával. Szerencsés esetben a könyvtárhasználattan órák minden kulcskompetenciát fejlesztenek és a tantárgyi integrációt is megvalósítják. 66

• Javítja a helyesírást • Mondatokat alkotnak, tömörítenek • Fogalmakat rendszerbe helyeznek • Rajzolnak, ábrázolnak • Külalakra is ügyelnek • Új ismeretekkel is gazdagodnak (pl. élőfej, élőláb) A szakirodalomban számos más kompetencia fogalommal és típusokkal is találkozhatunk még, pl. Az információs szükséglet készségei (ALA, 1989) • az információszükséglet felismerése • az adott probléma megoldásához szükséges információ azonosítása • a szükséges információ megtalálása • a megtalált információ szervezése • az információ hatékony felhasználása az adott probléma megoldására

• empátia • szociális interakció • társas érzékenység • felelősségérzet • szervezőképesség • problémamegoldó képesség • döntéshozatal • érvelés • vita Újabban az óratervekben szerepelnie kell a fejlesztendő kompetencia területek megnevezésének is. Nemcsak emiatt kell tisztában lennünk ezekkel a területekkel, hanem „cselekvő emberségünk” miatt is. „ A képességeknek és készségeknek a passzív ember is birtokában lehet,a kompetens ember azonban szükségképpen cselekvő embert is jelent.”

vagy 1998-ban Buckland által megfogalmazott, Az információs műveltséghez tartozó kompetenciákkal • az információforrások kritikus kezelésének fontossága • az egyes dokumentumok megértése, értékelése arra vonatkozólag, hogy mit tartalmaz • egész életen át történő tanulás • Internet-írástudás, média-írástudás és más írástudások (műveltségek)

FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. Kulcsszó: Kulcsképességekhttp://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kebg/0/18306/1 2011. nov. 9. 06:11:23 GMT. 2. Donkó Erika: Kompetenciafejlesztés az iskolai könyvtárban =Könyv és Nevelés 2007.8.sz 13-17.p. 3. A kompetencia. Kihívások és értelmezések. Bp.OKI, 2006.

A könyvtárosok számára különösen fontos kompetenciák is felsorolásra kerülnek egy másik forrásban:

Dr. Juhászné Belle Zsuzsa könyvtáros tanár Vegyipari Szakközépiskola, Debrecen

• Együttműködési kompetencia • nyitottság 67

68

KÖNYVTÁRISMERETI ÓRÁK A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM NAGYKÖNYVTÁRÁBAN Az előző tanévben a TÁMOP 3.2.4/08/1-2009-0015 pályázat - melynek címe: „A Debreceni Református Kollégiumi Nagykönyvtár szolgáltatásainak bővítése és fejlesztése az élethosszig tartó tanulás érdekében” keretén belül több száz diák látogatott el a Nagykönyvtárba, ahol könyvtárismereti órákon vettek részt. Könyvtárunk e témában négy oktatási intézménnyel; két általános és két középiskolával alakított ki együttműködést. A pályázatban résztvevő iskolák: a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma, a DRHE Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája, és a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája. Ezeken a tanórán kívüli foglalkozásokon elsődleges cél az olvasáskultúra fejlesztése, az igényes irodalom iránti érdeklődés felkeltése. Az órák helyszíne minden esetben a Nagykönyvtár kutatói olvasóterme volt, mely jó alkalmat biztosított arra, hogy a diákokat megismertessük könyvtárunk évszázados történetével, gyűjteményünk értékes darabjaival és az általunk kínált szolgáltatások széles körével. Könyvtárismereti óráinknak az általános iskolás korosztály körében volt a legnagyobb sikere. A gyerekek mindig örömmel, kíváncsisággal telve jöttek el hozzánk az ódon falak közé. A foglalkozások már az első pillanattól kezdve jó hangulatban teltek, az iskolások érdeklődve hallgatták könyvtárunk történetét, mesélték el olvasmányélményeiket, és eddigi ismereteiket a könyvtárakról. Az órák végén minden esetben sor került a Nagykönyvtár egy-egy különleges kötetének vagy valamelyik különgyűjtemény

69

értékes darabjának a bemutatására. Itt törekedtünk arra, hogy ne csak azért legyen egy kötet érdekes a gyerekek számára, mert régi idők emlékeit őrzi, hanem azért is, mert megfogható, lapozható, elolvasható. Igyekeztünk a diákok iskolai tanulmányaihoz kapcsolódóan kialakítani az órák felépítését. Így olvashatták el többek között a Himnusz kéziratát, Szabó Lőrinc levelét, lapozhattak bele egy 18. századi térképkötetbe, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály Füvészkönyvébe vagy próbálhattak ki egy ma is működő 19. századi ceruzahegyezőt. Az órák visszhangja minden esetben pozitív volt. A gyerekek rajzokkal és rövid fogalmazásokkal köszönték meg munkánkat. A legjobb művekből készített kis összeállítást az érdeklődők tavaly az egyik családi rendezvényünk előtt meg is tekinthettek. A pályázat lezárásával számunkra nem érnek véget a könyvtárismereti óránk. A későbbiekben szeretnénk a város általános iskoláinak diákjait is meghívni egy-egy ilyen alkalomra. Ezen órák kapcsán más kezdeményezések is elindultak. A DRHE Kölcsey Ferenc Gyakorló Általános Iskolájának pedagógusaitól felkérés érkezett egy olyan együttműködésre, melyben az egyik osztály osztálykirándulásai során hazánk nagy múltú könyvtárait „fedezné” fel, s ennek egyik állomása lehetne a Nagykönyvtár. Óráink eredményeként megnőtt az általános iskoláskorú olvasóink létszáma. Sokan töltik itt lyukas óráikat, vagy a különórák előtti időt. Terveink között szerepel, hogy a legkisebbeket, az óvodásokat is meghívjuk egy könyvtárismereti foglalkozásra. Gáborik Judit könyvtáros Református Kollégium Nagykönyvtára

70

Fotók:

A diákok nagy aktivitással vettek részt a könyvtári foglalkozáson

A tanulók kíváncsian és érdeklődve lapozzák a 18. századi térképkötetet (A fotókat Uzonyi Éva készítette)

A gyerekek figyelmesen olvassák a Hon című 19.századi napilapot

71

72

KÖNYVTÁRAK MENEDZSERE – KÖNYVTÁROSOK SEGÍTŐJE

INTERJÚ SZILÁGYI IRÉNNEL A MÉLIUSZ KÖZPONT VOLT MEGBÍZOTT IGAZGATÓJÁVAL, A HÁLÓZATSZERVEZÉSI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLY VEZETŐJÉVEL Kedves Csiri! A Téka olvasóinak nevében is gratulálunk kitüntetésedhez, a könyvtárosok legrangosabb elismeréséhez, a Szinnyei-díjhoz. Korábban, 1989-ben kaptál Miniszteri Dicséretet, majd 1997-ben a Népművelésért díjat. Mindhárom kitüntetésedet augusztus 20. alkalmából kaptad. Kevés kolléga mondhat magáénak ennyi elismerést. Te hogyan látod: mivel érdemelted ki feletteseid bizalmát? Hajdú-Bihar megyében a korábbi hálózati-módszertani tevékenység a kilencvenes évek elején sem szakadt meg. A városi és községi önkormányzati könyvtárak folyamatosan megkapták tőlünk azt a segítséget, amely szakmai munkájukhoz elengedhetetlen volt. A lakosság szükségleteinek költséghatékonyabb és magasabb színvonalú kielégítése megyénkben a települések önkéntes társulásaként létrejövő Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) keretében valósult meg, amely a mozgókönyvtári feladatellátást felvállalva most is eredményesen működik.

Melyik könyvtári munkaterület áll hozzád a legközelebb?

Simon Zoltán szakmai és emberi kvalitásainak köszönhetően annyira megszerettem a módszertani munkát, hogy amikor lehetett volna, akkor sem cseréltem le a korábban vágyott tájékoztató könyvtárosi munkakörre.

Milyen „mérföldköveket”, fordulópontokat állítanál fel pályád során? A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának pályázati kiírással bizonyított központi szándéka szerencsésen találkozott a helyi motivációkkal és régen dédelgetett tervemmel; az 1996-ban nyert pályázat lehetővé tette az ellátó rendszer elindítását. Az országos könyvtári stratégiai terveknek megfelelően készítettem el a törvényi szabályozás, az országos elképzelések alapján – a megyei sajátosságokat figyelembe véve - a kistérségi ellátás tervét. Felvállaltuk az érintettek tájékoztatását (írásos anyagok, konferenciák), majd felkerestem a kistérségi társulások irodavezetőit, a társulások elnökeit (polgármesterek). Helyszíni látogatásokat tettem az érintett településeken. Sikerült meggyőzni a fenntartókat arról, hogy a megfelelő szakmai háttérrel rendelkező megyei KSZR szolgáltatásaira alapozva kell kialakítani a mozgókönyvtári ellátást. A hálózatgondozói tevékenységbe bekapcsoltuk azokat a városokat is, amelyek szerepet vállaltak a kistérségi ellátásban. Egyre több szolgáltatást fogadó intézményben az ottani kollégákkal közösen kialakítottuk a számítógépes infrastruktúrát és a széles sávú Internet elérhetőségét. Rendkívül népszerűek a községekben tartott Internet tanfolyamaink.

1980-ban még csak munkahelyet jelentett a megyei könyvtár módszertani osztálya, de később hivatásommá vált a települések könyvtárainak gondozása, a könyvtárosok szakmai és emberi segítése. Akkori osztályvezetőm,

A 2007–es esztendő nagy változásokat hozott könyvtárunk és a megyei könyvtári hálózat életében is. A könyvtári működés különböző területein új feladatokkal küzdöttünk meg. Új épületbe költöztünk. A KSZR mellett kiépült a kistérségi (mozgókönyvtári) szolgáltatás. A közgyűjteményi te-

73

74

vékenységgel párhuzamosan megteremtettük a közművelődési feladatok ellátásának feltételeit is. Több szakmai programot is szerveztem az EU-s támogatás, az Új Magyarország fejlesztési Terv programja témában. Felmérést készítettünk a megye városi könyvtárainak informatikai eszközökkel való ellátottságáról, integrált rendszereikről, internethez és adatbázisokhoz való hozzáférésükről, saját építésű adatbázisaikról. A felmérés elemzése után jelöltük meg azoknak a városi könyvtáraknak a körét, akik nem rendelkeznek térségi szerepkörüknek megfelelő infrastruktúrával. Szakmai irányításommal mindkét nyertes pályázat (TIOP 1.2.3, TÁMOP 3.2.4 konstrukció) az együttműködésre épül, a konzorciumi (és azon túlmenően a megyei és kistérségi) könyvtárak adottságainak figyelembevétele mellett.

Publikációid címei is jelzik problémaérzékenységedet, továbbá azt is, hogy mindig kerested a kompromisszumos megoldásokat. Melyek voltak a legnehezebb pillanatok? Sokat tettem és teszek azért, hogy a könyvtárak fenntartóival a kapcsolat lehetőség szerint minden településen optimális legyen, így a módszertani munkában elkerültek a nehéz pillanatok.

is jelentett, hiszen az általam irányított projektmenedzsmentnek az uniós pályázati eljárások rendszerében kellett helyt állnia, ami az eddigieknél jóval nagyobb fokú adminisztratív pontosságot, szakértemet, tervezési és szervezési készségeket tett szükségessé. Könyvtári szakértőként részt vehettem a központi támogatások vizsgálatában. Szakmai bizottságokba hívtak vezetői pályázatok elbírálására. Állásfoglalásokat készítettem az önkormányzatok kérésére. Felzárkóztató pályázatok elbírálására kaptam megbízást a szaktárca miniszterétől. Könyvtáros-asszisztensi vizsgabizottságokba is meghívtak. A megyében folytatott szakfelügyeleti vizsgálatok jelentékeny hányadát én végeztem el, majd a tanulságokat és a számszerűen kimutatható eredményeket, hiányosságokat összesítve erről előadásokat is tartottam.

Egy vidéki könyvtáros kitől is várhatna segítséget, ha nem a hálózatszervezési (módszertanos) kollégáktól? A hatékony segítségnyújtás egyik alapfeltétele a zökkenőmentes információáramlás a megyei könyvtár és a megye településeinek könyvtárai között. Hogyan érted el a leghatékonyabb tájékoztatást? Mit tettél azért, hogy a települések könyvtárosai is idejében jelezzék problémáikat? Hogyan működött ez a kétirányú kommunikáció?

A könyvtárak szolgáltató szerepének erősítését, a kistelepülések számára az ellátó rendszer megszervezését, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók művelődési lehetőségeinek bővítését hatásos eredménynek tartom. Az EU-s pályázati támogatások sikeres elnyerése hatalmas kihívást

Hagyományos hálózati-módszertani tevékenységünket az évek során több ponton korszerűsítettük, újszerű együttműködési formákkal (egyesület, ellátórendszer, alapítvány) bővítettük. 1993-ban a módszertani levelek helyett „Hírlevelezésbe” kezdtünk. Jogszabály-változásokról, fontosabb eseményekről, új módszerekről, kezdeményezésekről, pályázatokról, továbbképzésekről, személyi változásokról stb. továbbítottunk folyamatos információkat, amelyeknek már nem csak olvasói, hanem krónikásai is lettek a vidéki kollégák.

75

76

Ha visszatekintesz a megyei könyvtárban töltött 30 évre, mit tartasz a legnagyobb sikerednek?

A kommunikációs folyamat világosan érthető üzenetek küldésének és vételének kétirányú folyamata a könyvtárosok tájékoztatását szolgáló különböző, lényeges témákról. Ahhoz azonban, hogy nyílt és konstruktív legyen, megfelelő légkör kialakítása szükséges, amelyről mindig igyekeztem gondoskodni.

Többször, egyre nehezedő külső (társadalmi, gazdasági, politikai, technológiai) és belső változásokhoz kellett alkalmazkodnod mint a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ megbízott igazgatójának. Terveidből intézményvezetőként mit sikerült megvalósítanod? A külső és belső környezeti hatások, az egyre gyorsabb változások - kevesebb forrás és nagyobb elvárások - határozták meg az intézményi vezetői célokat. Fontos a vonzó berendezés, a korszerű technikai feltételek, a használóbarát állomány elhelyezés (kiemelések), állagmegóvás, reklámakciók, rendezvények, kampányok, új szolgáltatások. a személyre szóló törődés, a használói igényeket figyelembe vevő gyarapítás, a széleskörű marketing tevékenység. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy növelni tudtuk az előző évek forgalmi értékeit. Arra törekedtem, hogy szélesítsük a megyei könyvtár társadalmi kapcsolatait, ezáltal növelve társadalmi elfogadottságát, erősítve szakmai presztízsét és ismertségét. A közös érdekeken nyugvó kapcsolat tovább bővült a Debreceni Egyetemi Könyvtárral és a Debreceni Városi Könyvtárral. Az osztályok egységesebbé, egymás és a használók irányába még nyitottabbá váltak. Erősödött a szervezeten belüli kommunikáció. A belső levelező rendszert egyre több dolgozónk használja az informálásra - informálódásra

Az intézmény kollektívája az elmúlt években a rendkívüli feladatok elvégzése mellett is egyenletesen jó teljesítményt nyújtott. Kreativitás, innováció, és – a folyamatos képzés és továbbképzés mellett – a naprakész szakmai tájékozódás volt jellemző nem csak a vezetők részéről. Az egyes területek munkatársai nagy áldozatvállalással, fegyelemmel és gondossággal végezték a munkát. Szükség is volt erre, mert a végsőkig kiszámított létszámmal működünk.

Mit üzensz az utódodnak ezen a rögös pályán: mire helyezze leginkább a hangsúlyt? Hogyan alkalmazkodjon a változásokhoz? Baljós jelek mutatkoznak a könyvtári világban is: napjainkban intenzív külső hatások érik a szakmát, de bízom benne, hogy az intézmény meg fog felelni a kihívásoknak és eséllyel pályázza a Minősített Könyvtár címet. Rugalmasság és alkalmazkodási képesség nélkül lehetetlen megmaradni. A könyvtárak szerepe a kereshető új információforrások kialakításában és közreadásában nő meg. Szakmánk érdekében alkalmaznunk kell a piaci ismereteket, reklámoznunk kell a szolgáltatásainkat, növelni anyagi támogatottságunkat.

Mit üzensz a pályakezdő kollégáknak?

A könyvtári munka „csapatmunka” a javából! Most hogyan látsz bennünket mint együttműködő közösséget? Min kellene leginkább változtatnunk?

Ne legyenek kishitűek, hanem legyenek tudatában értékeinknek és lehetőségeinknek. A modern könyvtáros eszményében békésen megfér a szolgálat és a kötelességteljesítés hagyományos követelménye. Nincs megállás az ötletelésben, új szolgáltatások tervezésében és bevezetésében. Nyomon kell követni az új fejlesztéseket, részt kell venni a pályázatokon és keményen kell dolgozni a könyvtáros-kompetenciáink fejlesztésén.

77

78

Bevallom, nagyon nehéz elképzelnem, ha egy-egy kollégám nyugdíjba megy. Téged különösen, mert gyakorlatias, határozott, mindenre odafigyelő – és itt megjegyzem: belülről fakadó jóindulattal odafigyelő – személyiséged nagyon hiányozni fog. Milyen terveid vannak nyugdíjas éveidre? Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a Megyei Könyvtárban dolgozhattam, olyan intézményben, ahol elkötelezett, korszerű ismeretekkel és megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberekkel magas színvonalú, országosan is elismert szakmai tevékenység folyik. Azonban az utóbbi évek megerőltető és kudarcoktól sem mentes munkás napjai után várom a könnyebb nyugdíjas időszakot. Több időm lesz az unokákra, a lakás körüli teendőkre, hobbymra, az olvasásra és pihenésre. Kedves Csiri! Minden, a hálózatban dolgozó kolléganő, kolléga nevében szeretnénk megköszönni Neked mindazt az áldozatvállalást, amit az intézményekért és a bennük dolgozókért, na és elsősorban az olvasókért, könyvtárhasználókért tettél, akik nem olvassák ugyan e sorokat, de mindenképpen hálásak lehetnek Neked. Nyugdíjas éveidre nagyon jó egészséget, sok örömet, boldogságot kívánunk! Kívánjuk, hogy teljen örömed az intézmények eredményeiben, megújulásában, növekvő látogatottságában!

Szilágyi Irén a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ megbízott igazgatója a Szinnyei József-díj átvételekor

„…mindig munka vár a halandóra, és reménységgel elvégezni könnyebb” ARGENSOLA Szabó Eszter Szaktájékoztató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ

79

80