Hagyományos tanulói munkafüzet
Biológia kísérletekhez
Az általános iskolák számára
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Tartalomjegyzék 7. évfolyam Mi lesz ma reggelire? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Bennünk élő jóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Állandó változásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Kié ez a kenyér? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Él az élesztő? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Lichenológus leszek! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Te mit fogtál? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Moha és Páfrány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Gyógyszerészek titkai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Barát vagy ellenség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Kérdésfa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Fogas kérdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Erdő, erdő, erdő… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Fényben és árnyékban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Talaj vagy kőzet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
8. évfolyam Keksz és tej 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keksz és tej 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Én vagyok én, te vagy te . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csirkecomb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csodálatos bőrünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Légzéstérfogat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szívünk teherbírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyümölcstorta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Húspuhító . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pármai sonka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gondos anya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zsíros menü . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egészségmutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jó szív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csalódás az érzékekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
45 49 51 55 57 59 61 65 67 69 71 73 75 79 81
1. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Mi lesz ma reggelire? Szükséges eszközök
■■ főzőpohár, ■■ kanál, ■■ óraüveg, ■■ vászon, ■■ szűrő
Szükséges anyagok
■■ kefir, ■■ tej
Kísérletleírás és tapasztalat 1. Önts 1 dl tejet a főzőpohárba! 2. Adj hozzá egy kanállal a jól felkevert kefirből! 3. Keverd össze a tejjel! 4. Fedd le a főzőpoharat az óraüveggel! 5. Hagyd szobahőmérsékleten állni egy napig! 6. Vizsgáld meg a tejet! Milyen változásokat tapasztalsz? ................................................................................................................................................................... 7. Tedd a teaszűrőt egy tiszta főzőpohár fölé! Simítsd bele a vászondarabot! 8. Keverd simára a kefirt! 9. Szűrd át a vásznon! 10. Figyeld meg a szűrlet színét és illatát! Jegyezd le tapasztalataidat! ................................................................................................................................................................... Ügyelj rá! Bár élelmiszert állítunk elő a kísérletben, semmiképpen se kóstold meg! A laboratóriumi eszközök soha nem tekinthetőek teljesen tisztának. Lehet rajtuk vegyszermaradék! Magyarázat A kefirben baktériumok és gombák élnek, amelyek a tej cukortartalmát fogyasztják. A cukrot savvá alakítják sejtjeikben. Ez a sav adja a kefir savanykás illatát és ízét. A sav hatására a tej fehérjéi kicsapódnak. Ezt nevezzük úgy: megaludt a tej. A kefir szűrésekor elválasztottuk egymástól a tej kicsapódott fehérjéit és a tej vízben oldott anyagait. A szűrlet neve tejsavó. Igen jótékony hatású, hűtve frissítő ital. Mivel sok oldott ásványi anyagot tartalmaz, régen a nagybetegeknek adták, ha nem bírtak enni.
3
Tudáspróba 1. Az élővilág mely országába tartoznak a kefirben élő mikrobák? ................................................................................................................................................................... 2. Milyen anyagok vannak oldva a tejben? ................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány A kefirt a kaukázusi népektől örököltük. Mivel jól ismerik az egészségre gyakorolt jótékony hatását, nagy becsben tartják. Ők nem tehén-, hanem kecske- és juhtejből, vagy lótejből készítik.
4
2. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Bennünk élő jóság Szükséges eszközök
Szükséges anyagok
■■ spatula, ■■ cseppentő, ■■ tárgylemez, ■■ fedőlemez, ■■ mikroszkóp
■■ kefirgomba-tenyészet, ■■ víz
Kísérletleírás és tapasztalat 1. Tegyél egy morzsányit a kefirgombából a tárgylemezre a spatula segítségével! 2. Cseppents rá egy csepp vizet! 3. Takard le fedőlemezzel! 4. Helyezd a mikroszkópba a tárgylemezt! 5. Élesítsd a képet először kisebb, majd nagyobb nagyításon! 6. Rajzold le a látottakat! A kefirgomba – nagyítás:
Fonálszerű és gömb alakú képleteket láthatunk. Ügyelj rá! Mindig kisebb nagyítás mellett helyezd a mintát a mikroszkóp tárgyasztalára! Magyarázat A kefirt gombák és bacilusok keveréke alakítja ki a tejből. Ezek az egysejtűek közé tartozó élőlények mikroszkóppal az éppen látható mérettartományba tartoznak. 5
Tudáspróba 1. Mekkora nagyítással vizsgálhatók a kefir mikrobái? ..................................................................................................................................................................... 2. Milyen mikrobákat ismertél meg eddigi tanulmányaid során? ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány Születésünkkor a bélcsatorna még nem tartalmaz mikrobákat. Az anyatejjel és a szájunkba vett tárgyakkal azonban fokozatosan beköltöznek testünkbe azok az egysejtűek, amelyek azután a szervezetünk működését segítik. Védik a bélcsatorna falát, serkentik testünk védekező rendszerének működését és vitaminokkal látják el testünket. Dédanyáink még azt mondták: „A gyereknek meg kell ennie egy kiló koszt, hogy egészséges legyen!” Nagyanyáink azt mondták: „Ne vedd a szádba! Piszkos!” A fertőzéseket természetesen meg kell előzni, például kézmosással. De a túl steril, mikrobáktól mentes környezet megfoszthat minket a hasznos baktériumoktól is. Lám, úgy tűnik megint az arany középút a helyes megoldás…
6
3. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Állandó változásban Szükséges eszközök
Szükséges anyagok
■■ mikroszkóp, ■■ tárgylemez, ■■ fedőlemez, ■■ cseppentő
■■ óriás amőbatenyészet, ■■ víz, ■■ kárminvörös festék 5%-os oldata
Kísérletleírás és tapasztalat
Sugáramőba egy látványos illusztráción
1. A tárgylemezre cseppentővel helyezz egy cseppet a tenyészetből! 2. Fedd le fedőlemezzel! 3. Kis nagyítással vizsgáld meg a mikroszkópban! Nézd meg nagyobb nagyítás mellett is! 4. Rajzold le az amőbát több alakjában mozgás közben! 5. Készíts újabb mintát, de cseppents hozzá kárminvörös festéket is! 6. Vizsgáld meg ezt a mintát is! Kitartóan figyeld meg a festék sorsát az amőba testében! 7. Készíts rajzot az amőba táplálkozásáról és a salakanyagok ürítéséről!
7
Az amőba állábakkal mozgó egysejtű élőlény, amely táplálékát állábaival körbeölelve kebelezi be. Ügyelj rá! Mindig higgadtan, nagy odafigyeléssel dolgozz a mikroszkóppal! Magyarázat Az amőbák szerves törmelékben, gazdag vizekben élnek. Minden útjukba kerülő anyagot bekebeleznek, így a festéket is. A bekebelezés során az állábaikkal veszik körül a tápanyagot, majd az kis hólyagocskában a sejt belsejébe kerül. Ezt emésztő üregecskének nevezzük. Itt zajlik a tápanyag hasznos részeinek kivonása, majd a hólyag újra összeér a sejthártyával, és a felesleges anyagokat a külvilágba üríti. A testébe áramló víztől a lüktető üregecskével szabadul meg, akárcsak a papucs állatka. Az amőbák igen sokfélék alakjuk és méretük szerint. Idetartozik a trópusi vérhas amőba is. Tudáspróba 1. Gondold végig! Mik a hasonlóságok és a különbségek az amőba és a papucsállatka felépítésében? Tudnál róla 5 percet beszélni? 8
Mindennapi tudomány Az egysejtűek mindenhol megtalálhatók életünkben. Most már ismersz közülük hasznosakat és károsakat is. Mindig ügyelj rá, hogy a mikrobák a hasznodra legyenek, és tartsd távol a kóroko zókat!
9
4. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Kié ez a kenyér? Szükséges eszközök
Szükséges anyagok
■■ Petri-csésze, ■■ nagyító, ■■ sztereomikroszkóp
■■ megpenészedett kenyérszelet ■■ Veszélytelenebb, ha spóraképzés előtt adjuk a mintát a diákok kezébe. Ezért a megfelelően megpenészedett kenyeret 1-2 napig hűtőben is tárolhatjuk, a spóraképződés megelőzésére.
Kísérletleírás és tapasztalat
Kirándulós hátizsákban maradt kenyérszelet. Veled előfordult már?
„Megpenészedett kenyeret talán láttál már. De most alaposabban is megvizsgáljuk a lakóit! 1. Az a feladatod, hogy először nagyítóval, utána a sztereomikroszkóppal vizsgáld meg a kenyérszeleten élő mikrobákat. 2. Megfigyeléseidet színes rajzban rögzítsd! Figyelj a fonalak és a spórák színére és alakjára!” A kenyérszelet lakói – nagyítás:
Főleg fonalas szerkezetű és spórát termelő telepek találhatók a kenyérszeleten.
11
Ügyelj rá! A kenyérszeleten élő penészgombák károsíthatják egészségünket. Ezért kerüld a rázogatásukat, hogy spóráik ne szálljanak a levegőben! Ha allergiában vagy asztmában szenvedsz, mindenképpen tudasd a tanároddal! Magyarázat A levegőben sok mikroba túlélősejtjei (tokos spórák) szállnak. A kenyérszeletre jutva kihajtanak, ha zárt, párás zacskóban tároljuk őket. A kenyér tápanyagaival táplálkozva gyors osztódásba kezdenek, így sok sejtből álló telepet képeznek. A gombák különösen gyorsan növekednek, így főleg ezeket láthattuk vizsgálatunkban. Könnyen megismerhetők fonalas szerkezetükről és spóráikról. Tudáspróba 1. Miért nem penészedik meg az asztalon hagyott kenyérszelet? ..................................................................................................................................................................... 2. Mit kell tennünk a penészes kenyérrel? ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány A nedves, párás környezet mindenhol elősegíti a penészgombák megtelepedését. Párás lakásokban sokszor találkozhatunk a falakon gombával. Ezek allergiás és asztmatikus betegségeket okozhatnak, ezért fel kell vennünk a harcot ellenük. Fertőtlenítő oldattal kell a falról lemosni őket, és a lakást gyakrabban kell szellőztetni. Megoldás lehet az is, ha a bútorokat elhúzzuk a faltól azokon a részeken, ahol megjelent a gomba. Kaphatók már gombagátlóval kevert festékek, amelyek néhány évig megvédik a falakat.
12
5. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Él az élesztő? Szükséges eszközök
■■ főzőpohár, ■■ kanál, ■■ 3 db kémcső, ■■ állvány, ■■ termosztát, 30 °C-ra beállítva, ■■ mérőszalag
Szükséges anyagok
■■ élesztő, ■■ víz, ■■ cukor
Kísérletleírás 1. Mérj a főzőpohárba 100 ml (1 dl) vizet! 2. Morzsolj bele fél kocka élesztőt! 3. Keverj bele egy kanálnyi cukrot! 4. Alaposan keverd össze az oldatot! 5. Önts minden kémcsőbe 2 ujjnyit a keverékből! 6. Tedd az egyik kémcsövet a hűtőbe, a másikat a termosztátba, a harmadikat hagyd az asztalon! 7. A következő fél órában 5 percenként mérd meg a kémcsövekben a képződött hab magasságát! 8. Rögzítsd az eredményeket a táblázatban! Ügyelj rá!
■■ A kiömlött vizet fel kell törölni! ■■ Az üvegtárgyak törékenyek, vigyázz, nehogy egy eltört üvegdarabbal megvágd magad vagy egy társad!
13
Tapasztalat A hab
5 perc
10 perc
15 perc
20 perc
25 perc
30 perc
magassága
után
után
után
után
után
után
(cm) hűtőben tartott kémcső asztalon tartott kémcső 30 °C -on tartott kémcső .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... Magyarázat Az élesztőgomba a vízben oldott cukrot lebontva szén-dioxid gázt termelt. Ez képezte a habot a víz tetején az élesztőgombák tömegét felfújva. A folyamat lényege ugyanaz, mint az emberi szervezet sejtjeiben: a tápanyagok lassú elégetése folyik oxigén jelenlétében, amelynek szén-dioxid és felhasználható energia a végterméke. Kelt tészták készítésekor a háziasszonyok is ezt használják fel, hogy a tésztát „felfújják”, könnyűvé és levegőssé tegyék. A háziasszonyok évezredes tapasztalata az is, hogy az élesztő meleg környezetben érzi jól magát. Ha hideg éri a tésztát, összeesik, „megfázik”. Ekkor az élesztősejtek anyagcseréje lelassul, nem termelnek gázt. Tudáspróba 1. Milyen élesztővel készült tésztákat ismersz? El tudod mondani a receptjüket? 2. Milyen gombákat ismersz még az élesztőgombán kívül? Sorold fel őket! Kapcsoltál? Kémia: Halmazállapotok; Szén-dioxid
14
Mindennapi tudomány A kovásszal készülő kenyerek zamatosabbak, mint az élesztővel készülők. Ennek oka, hogy a kovászban az élesztőgombák mellett baktériumok is előfordulnak, amelyek anyagcseréjük során számunkra kellemes ízanyagokat termelnek. A jó kovász nagy kincs volt, a háziasszony ügyességét is jelezte. A kovászt úgy tartották fenn, hogy mindig egy kis darabot kihagytak a kenyértésztából, amit hűvös helyen (kamrában, pincében) tároltak. A következő sütésnél liszttel és vízzel keverték és így kelesztették meg a kenyértésztát. Mivel a kovászolás hosszabb időt igényel, mint az élesztős kelesztés, ma már ritkábban használják.
15
6. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Lichenológus leszek! Szükséges eszközök
■■ nagyító, ■■ füzet
Szükséges anyagok
■■ zuzmóskála
Kísérletleírás A zuzmók többsége különösen érzékeny a levegő szennyezettségére. Az, hogy képesek-e fejlődni egy területen, egyértelműen függ a levegő tisztaságától. Különösen érzékenyek a kén-dioxid mennyiségére, ami a benzinfüst egyik káros összetevője. A mai séta során nagy pontossággal megállapítható környezetünk kén-dioxid-szennyezettsége a zuzmók segítségével! Ezt a vizsgálatot párban végezzétek el! 1. Tanulmányozzátok a mellékelt zuzmóskálát, és tegyétek fel a kérdéseiteket a tanárotoknak! Fontos, hogy pontosan értsétek, mire is kell figyelni!
17
2. Járjátok be a tanárotok által kijelölt területet, és a térképeteken jelöljétek be, melyik zónának megfelelő zuzmót láttatok az adott helyen! 3. Egyeztessétek térképeiteket a többi párossal! 4. Milyen eredményeket kaptatok? Fogalmazzátok meg közösen a terület légszennyezettségi jellemzőit! Ügyelj rá! Nagyon fontos, hogy minél több zuzmót megtaláljatok, mert annál pontosabb lesz a felmérésetek! Figyeljetek a fák kérgére, a kerítésekre és a sziklákra! A zuzmók szinte minden felületen képesek megtelepedni, ahol nem zavarják őket! Tapasztalat .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... Magyarázat A zuzmók felépítésében gombák és moszatok vesznek részt. A gombák védik meg a moszatokat a környezettől, míg a moszatok cserébe tápanyagokat szolgáltatnak a gombáknak. A légszennyeződésre azért olyan érzékenyek, mert testüket nem védi bőrszövet, közvetlenül ki vannak téve a levegő hatásainak. A zuzmók magassága összefüggést mutat a légszennyezettséggel, mint a skálán is láthatod. Ezt a jelenséget úgy nevezzük, hogy a zuzmók a légszennyezettség jelzőnövényei. Tudáspróba 1. Miért nevezhetjük a zuzmókat a kölcsönösen előnyös együttélés jó példájának? ..................................................................................................................................................................... 2. Mik azok a jelzőnövények? ..................................................................................................................................................................... Kapcsoltál? Földrajz: Térképolvasás
18
7. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Te mit fogtál? Szükséges eszközök
■■ főzőpohár, ■■ cseppentő, ■■ tárgylemez, ■■ fedőlemez, ■■ mikroszkóp, ■■ határozókönyv
Szükséges anyagok
■■ hozott vízminta
Kísérletleírás és tapasztalat Erre a gyakorlatra elő kell készülnöd! Előkészületek: 1. Egy kisebb PET palackba vegyél mintát valamilyen élő vízből: patakból, tóból, pocsolyából vagy csatornából. 2. Az üveget tedd az ablakodba 3-5 napra! 3. A vizsgálat napján zárd le a palackot a kupakkal és vidd magaddal az iskolába! Vizsgálat: 1. Honnan vetted a vízmintát? ..................................................................................................................................................................... 2. Milyen változásokat tapasztaltál a mintában az elmúlt napok során? ..................................................................................................................................................................... 3. Rázd fel a palackot, majd a vízből önts egy keveset a főzőpohárba! 4. Cseppents a tárgylemezre egy keveset a főzőpohárból, majd takard le fedőlemezzel! 5. Helyezd a mikroszkóp alá és vizsgáld meg! 6. Azonosítsd a vízcseppben látott élőlényeket a határozókönyv alapján! 7. Ha érdekes lényt fedezel fel, mutasd meg társaidnak! 8. Jegyezd fel a nevüket és alakjukat! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 19
..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 9. Melyik vízmintában volt a legkevesebb élőlény? ..................................................................................................................................................................... 10. Melyik vízmintában volt a legtöbb élőlény? ..................................................................................................................................................................... 11. Összegezzük a tapasztalatokat! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Ügyelj rá!
■■ Ha az első mintádban nem találsz élőlényt, akkor próbálj a vized sűrűbb részéből felszívni a cseppentőddel: biztosan érdekes dolgokra bukkansz majd!
■■ A vizsgálat után alaposan moss kezet! Magyarázat A csapvizet fertőtlenítik, hogy emberi fogyasztásra alkalmassá váljon, ezért ebben nem találhatunk élőlényeket. A természetes vizek annál népesebbek, minél gazdagabbak növényi törmelékekben. Ezek tápanyagul szolgálnak sok vízi élőlény számára. Ezért él kevés élőlény az aszfalton lévő tócsában, és sok az erdei pocsolyában. Tudáspróba 1. Tudod-e mivel fertőtlenítik a csapvizet? ..................................................................................................................................................................... 2. Vajon miért lehet inni a hegyi források vizéből fertőtlenítés nélkül? ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................
20
Mindennapi tudomány Kirándulásaink során mindig ügyeljünk arra, hogy a források mellett nincs-e figyelmeztető tábla! A terület felelős szervei rendszeresen vizsgálják a források vizének állapotát. Ha valamilyen okból szennyezett a víz, azt figyelmeztető táblákkal jelzik.
21
8. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Moha és Páfrány Szükséges eszközök
Szükséges anyagok
■■ nagyító, ■■ mérőszalag
■■ erdei pajzsika kifejlett levele, ■■ friss mohapárna
Kísérletleírás és tapasztalat „A mohanövényt már jól ismered. A mohák voltak a szárazföldi növények első képviselői. Utánuk jelentek meg a harasztok a Földön. Ez alkalommal azt vizsgáljuk meg, hogy a harasztok képviselője, az erdei pajzsika miben hozott újítást a megjelenésével.” 1. Figyeld meg a mohanövényt újra nagyítóval! Milyen részeket különíthetünk el rajta? ..................................................................................................................................................................... 2. Vizsgáld meg az erdei pajzsika levelét: először a színét, majd a fonákját! 3. Válaszolj a kérdésekre, töltsd ki a táblázatot! Moha
Erdei pajzsika
Milyen színűek a levelek? Milyen alakúak a levelek? Milyen méretűek a levelek? Melyik levél vastagabb? Hol találhatóak a spóratartók? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Magyarázat A mohák testében még nincsenek olyan erős szilárdító elemek, amelyek lehetővé tennék a méret növekedését. A harasztok egyik legfontosabb újítása a merevítő elemek kifejlődése. Ezzel lehetővé vált, hogy a harasztok fa méretűre növekedjenek és erdőségeket alkossanak a szárazföldön. A szaporodásuk azonban még nagyon hasonlít a mohákéhoz: spórákkal szaporodnak.
23
Tudáspróba 1. Mi tette lehetővé, hogy a harasztok erdőségei meghódítsák a szárazföldeket? ..................................................................................................................................................................... 2. Mely növények foglalták el a harasztok helyét a Földön? ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány A harasztok alkotta erdőségeket valószínűleg már láttad lerajzolva. Ha egykor dinoszaurusz rajongó voltál, akkor láthattál ilyen képeket a tudományos ismeretterjesztő könyveidben. Otthon mindenképpen bányászd elő ezeket a könyveidet, és vess egy pillantást a haraszterdőkre!
24
9. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Gyógyszerészek titkai Szükséges eszközök
■■ olló, ■■ dörzsmozsár, ■■ kanál, ■■ teaszűrő, ■■ villa, ■■ tárgylemez, ■■ fedőlemez, ■■ mikroszkóp
Szükséges anyagok
■■ mentalevelek, ■■ 20 ml napraforgóolaj, ■■ kvarchomok, ■■ 50 g gyógyszertári alapkrém
Kísérletleírás és tapasztalat 1. Vágd fel apróra a mentaleveleket! Egy levelet tegyél félre további vizsgálatra! 2. Tedd a dörzsmozsárba a mentát és önts rá 20 ml napraforgóolajat! 3. Adj hozzá kevés kvarchomokot és dörzsöld össze az olajat a levelekkel! 4. A teaszűrőn keresztül szűrd le a dörzsmozsárból az olajat a krémre! Nyomkodd meg a levélpépet! 5. Villával keverd el az olajat a krémben! 6. Kenj egy keveset a krémből a kézfejedre! Mit tapasztalsz? ..................................................................................................................................................................... 7. A félretett mentalevél csúcsából vágj le egy kis darabot! 8. Tedd tárgylemezre, cseppents rá vizet és fedd le fedőlemezzel! 9. Helyezd a mintát a mikroszkópba, és vizsgáld meg! Különösen figyeld meg a levél élét és a levélerek mentét! 10. Készíts rajzot a látottakról, és nevezd meg a levélél és levélér részeit!
25
Magyarázat A menta illóolajokat termel, amelyekkel bizonyos rovarokat távol tart magától, másokat pedig magához vonz. Az illóolajok vízben nem oldódnak, ezért készítettünk belőle olajos kivonatot. A krém, amit készítettünk, bőrnyugtató és gyulladáscsökkentő hatású. Különösen alkalmas szúnyogcsípések kezelésére. A növények az illóolajokat többféle módon juttatják ki a testükből. A menta esetében szőröket láthatunk a levélen. Ezek a szőrök több sejtből épülnek fel. Tudáspróba 1. Milyen hatásai vannak a menta illóolajának? ..................................................................................................................................................................... 2. Milyen termékekben található meg a menta? .....................................................................................................................................................................
A menta fűszer és gyógynövény is
Mindennapi tudomány A menta nagyon könnyen nevelhető növény. A kertbe telepítve gyorsan elszaporodik. Igen frissítő a teája. Elég 2 liter forró vízbe 3-4 ágacskát dobni belőle. Mindig a hajtás felső darabját vágjuk le, így elágazva dúsabbá fejlődik növényünk. Nyáron hűtve is fogyasztható. Télen forrón fogyasztva tisztítja a légutakat.
26
10. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Barát vagy ellenség? Szükséges eszközök
■■ tálca, ■■ olló, ■■ tárgylemez, ■■ fedőlemez, ■■ mikroszkóp
Szükséges anyagok
■■ nagy csalánnövény
Kísérletleírás és tapasztalat 1. Figyeld meg a csalánnövényt! 2. Vizsgáld meg a virágot! Milyen a felépítése? ..................................................................................................................................................................... 3. Vizsgáld meg a csalán levelét is! Mi látható a felszínén? ..................................................................................................................................................................... 4. Vágj le egy darabot a csalánlevél széléből! 5. Tedd a levéldarabot tárgylemezre, cseppents rá vizet és takard le fedőlemezzel! 6. Helyezd a mikroszkópba, és fókuszálj a levél élére! 7. Vizsgáld meg a szőrök szerkezetét! Hogyan néz ki a szőr? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Magyarázat A csalánszőr a levél szélén található. A hólyagocska érintésre könnyen letörik róla. Ilyenkor a szőr injekciós tűhöz hasonlóan hatol be a bőrbe. A csalánszőr anyaga enyhe gyulladást okoz a bőrben, ami kipirosodást okoz. Tudáspróba 1. Tapasztalataid szerint hol fejlődik legnagyobb mennyiségben a csalán? ..................................................................................................................................................................... 2. Szerinted miért fejlesztette ki a csalán tű alakú szőrtípusát? .....................................................................................................................................................................
27
Mindennapi tudomány A csalán könnyen összetéveszthető az árvacsalánfajokkal. Ezek azonban nagy ajakos virágokkal rendelkeznek, nem úgy, mint a csípős csalán. Ha jól megfigyeled az alábbi képeket, ezen túl kön�nyen meg tudod majd különböztetni őket!
28
Csípős csalán
Árvacsalán
11. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Kérdésfa Szükséges eszközök
Szükséges anyagok
■■ nagyító, ■■ kártyák, ■■ ceruza, ■■ csomagolópapír
■■ kerti növények termései
Kísérletleírás és tapasztalat Az élőlények azonosítása egyre nehezebbé vált, ahogy növekedett az emberek által ismert fajok száma. Idővel kialakult azonban ennek is a tudományos eljárása: megszülettek a határozókönyvek. Ezeknek az alapelve az, hogy az egymástól elkülönítendő élőlények eldöntendő kérdések sorozatán keresztül azonosíthatók. Egy példa, hogy jobban érthesd. Határozót akarsz írni a bab, a borsó és a meggy termésének azonosításához. A kérdések sorozata a következőképpen nézhet ki:
Kérdésfa – más néven határozókulcs
A feladatot 3 fős csoportokban végezzük! 1. Felkészülésként figyeljétek meg a terméseket a tálcán! Használjatok nagyítót, ha szükséges! A terméseket fel is bonthatjátok! Próbáljátok őket többféleképpen csoportosítani! Gyűjtsetek eldöntendő kérdéseket a termésekkel kapcsolatban! A kérdéseket jegyezzétek fel a kártyákra! 10 perc van a felkészülésre!
29
2. Terítsétek szét a csomagolópapírt, és próbáljátok a kérdéskártyákat elrendezni úgy, hogy megszülessen végül a kérdésfa! 3. Cseréljetek a szomszéd csoporttal kérdésfát, és próbáljátok ki egymás határozókulcsát! Ha hibát találtok benne, beszéljétek meg, hogyan javítható! 4. Ha sikerült a hibátlan kérdésfát összeállítani, ragasszátok fel a kérdéseket a csomagolópapírra! 5. Mutassátok be az osztályban született határozókulcsokat! 6. Figyeljétek meg, hányféle kérdésfa született! 7. Vannak közös kérdések bennük? Milyen eltérő kérdések szerepelnek bennük? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Ügyelj rá!
■■ Ha egy kérdés a fa rajzolásakor rossznak bizonyul, nyugodtan dobjátok ki, és készítsetek jobban használható kérdéskártyát!
■■ Ügyeljetek arra, hogy a kérdésetekre egyértelmű választ lehessen adni! Egy kérdésből legfeljebb 2 elágazás szülessen! Magyarázat Minden termésnek sokféle jellemzője van: színe, illata, formája, belső szerkezete. Amikor viszonylag kevés dolgot kell határozókulcsba foglalni, akkor ezek közül elég lehet néhányat figyelembe venni. Ám az élővilág hatalmas fajszámú. A rendszertan tudósainak minden apró felépítésbeli jellemzőre szükségük van, hogy össze tudják állítani hatalmas határozókönyveiket! Vannak például rovarok, amelyek csak lábuk szőrözöttsége alapján különíthetők el mikroszkóppal. A rendszertan a nyugodt és jó megfigyelőképességű emberek tudományága. Te jó lennél ebben? Tudáspróba 1. Mik azok az eldöntendő kérdések? ..................................................................................................................................................................... 2. Sorold fel, milyen terméseket ismertél meg a mai alkalommal! ..................................................................................................................................................................... Kapcsoltál? Magyar nyelv: Eldöntendő kérdés
30
Mindennapi tudomány A rendszertan először a külső jegyek alapján kezdte az állatok és a növények fajait csoportosítani. Ma már az örökítő anyag vizsgálata is a tudományág eszközei közé tartozik. Vannak kutatók, akik terepen vizsgálódnak, vannak, akik kihalt fajok kövületeit figyelik meg és vannak, akik modern laboratóriumokban elemzik az élőlények sejtjeit. Ők együtt tudják kideríteni mindazt, amit az élőlényekről tudni érdemes.
31
12. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Fogas kérdés Szükséges eszközök
■■ nagyító, ■■ tükör
Szükséges anyagok
■■ egérkoponya
Kísérletleírás 1. Figyeld meg az egérkoponyát! 2. Mely részeket nevezzük az arckoponyának és agykoponyának? 3. Figyeld meg az arc- és az agykoponya méreteit! Milyen a két rész aránya? ..................................................................................................................................................................... 4. Vizsgáld meg nagyítóval az egér fogazatát! Hányféle fogtípust tudsz elkülöníteni? ..................................................................................................................................................................... 5. Készíts rajzot a fogakról a mellékelt ábrába! Jegyezd fel a fogak alakját és számát! ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................
6. Most vizsgáld meg a saját fogazatod tükör segítségével! 7. Számold meg, hányféle fog található a fogazatodban! ..................................................................................................................................................................... Minden fogtípusról készíts kis rajzot! Írd fel, melyikből hány darab található az állkapocsban!
33
Fogtípusaim
8. Mivel tudod magyarázni, hogy az egérnek és nekünk ennyire eltérő fogaink vannak? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Ügyelj rá! A tükör törékeny, óvatosan dolgozz vele! Tapasztalat Az egér csak kétféle foggal rendelkezik, és állkapcsában nagy foghiány figyelhető meg. A mi fogazatunk sokkal összetettebb. Magyarázat A fogazat az egyik leglátványosabb példája a test alkalmazkodásának. A táplálék nagysága, felépítése, szilárdsága meghatározza, milyen foggal lehet megszerezni. Az egér metszőfogai folyamatosan növekedő fogak, amelyek vége az állandó rágcsálástól folyamatosan kopik is. Zápfogai redős felszínei között, mint a malom őrlő kövei között, úgy zúzódik szét a búzaszem. A mi fogazatunk a mindenevő életmódhoz alkalmazkodott: metszőfogaink képesek hasításra, szemfogaink alkalmasak a táplálék csipeszszerű megragadására és a tépésre, őrlőfogaink pedig képesek a növényi táplálékot is hatékonyan aprítani.
34
Tudáspróba 1. Alkosd meg fogképletünket a megfigyeléseid alapján!
2. Milyen eltérő fogazatokat ismersz még? ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány Az egér metszőfogai folyamatosan nőnek. A cápa más módon pótolja elvesztett fogait. Figyeld meg a képet alaposan, és megtudod, hogyan!
35
13. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Erdő, erdő, erdő… Szükséges eszközök
■■ felvételező keret, ■■ munkafüzet, ■■ négyzethálós papír, ■■ ceruza Kísérletleírás A vizsgálatot két eltérő helyen kell elvégezned, megismételve az alábbi lépéseket: 1. Helyezd el a keretet a talajra! 2. Jegyezd fel a növényzet típusát! ..................................................................................................................................................................... 3. Színezd zöldre a következő négyzethálóban azokat a négyzeteket, amelyek növénnyel borítottak a kerettel lefedett helyen! Hagyd fehéren a kopár területeket!
Ilyesmi legyen a jegyzeted!
4. Számold össze, hány négyzetet színeztél zöldre! Jegyezd fel az eredményt! 5. Ismételd meg a vizsgálatot még kétszer ebben a növényzettípusban! 6. Tanárod vezetésével sétáljatok át a másik vizsgálati területre! 7. Ismételd meg a borítottság mérését itt is háromszor! 8. Gyűjtsd össze a borított négyzetek számát a következő táblázatba!
37
növényzettípus 1. számlálás 2. számlálás 3. számlálás átlag 9. Fogalmazd meg szavakban is a tapasztalataidat, és próbálj magyarázatot találni rá! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Tapasztalat A területek borítottsága eltérő. Magyarázat Az aljnövényzet ki van szolgáltatva a fáknak, amelyek elfogják a fényt előlük. Árnyas helyen jóval kevesebb növény tud megélni, mint a napsütötte mezőkön. Fontos kölcsönhatás a növények között a talajban a vízért folytatott verseny és az erdő alkotó fáinak avarhatása. A fenyőtűk például a legtöbb lágyszárú növény számára kedvezőtlenek. Mindezek a hatások alakítják ki egy terület gyepszintjének borítottságát. Tudáspróba 1. Adj kertrendezési tanácsot a következő képen látható kert tulajdonosának! Mit tehet a kikopott fűvel a kertjében? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................
38
Mindennapi tudomány Hazánk növényvilágát több hibás betelepítés ritkította meg. A futóhomok megkötésére meghonosított akác alatt például szinte semmilyen aljnövényzet nem marad meg. Kipusztultak az akácosok alól a homokon egyébként honos növényfajok is. Ezért ma már nagyon óvatosan kezdenek új fajok meghonosításába, a kijelölt természetvédelmi területeken pedig nem is engedélyezik.
39
14. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Fényben és árnyékban Szükséges eszközök
■■ főzőpohár, ■■ állvány, ■■ lámpa, ■■ virágcserép, ■■ kés
Szükséges anyagok
■■ átokhínár növény, ■■ víz
Kísérletleírás 1. Töltsd meg a főzőpoharat vízzel! 2. Helyezd a hínárnövényt vágott végével felfelé a főzőpohárba! 3. Mérj 25 cm távolságot a főzőpohártól, és állítsd oda a lámpát! 4. Kapcsold be a lámpát és várj 5 percet, amíg a növény egyenletesen bocsát ki buborékokat! 5. Számold a buborékokat ötször 1 percig! Jegyezd fel eredményeidet! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 6. Fedd le a főzőpoharat a virágcseréppel! 7. A hínárnövény szárából metsz le egy vékony szeletet késsel! 8. Helyezd a szeletet tárgylemezre és cseppents rá egy csepp vizet! 9. Fedd le fedőlemezzel és helyezd a mikroszkópba! 10. Készíts rajzot a szárkeresztmetszetről!
41
11. Vedd le a virágcserepet a főzőpohárról! 12. Milyen változást tapasztalunk? ..................................................................................................................................................................... Ügyelj rá! Ha nem indul meg a buborékképződés, akkor tedd közelebb a lámpát! Ha túl gyors a buborékképződés a számláláshoz, akkor told távolabb a lámpát! Tapasztalat A sötétben leállt a buboréktermelés. A hínárnövény szára üreges szerkezetű. Magyarázat Sokféle hínárnövény használ levegővel telt üregeket arra, hogy fennmaradhasson a vízben. Az átokhínár a szárában halmozza fel a sejtjeiben termelődött oxigént. Amikor szárával felfelé fordítottuk a növényt, szabaddá vált a termelődött gáz útja, és buborék formában kiszabadult. Mint minden növény, az átokhínár is fotoszintézist folytat. Ennek során a szén-dioxidot a fényenergia segítségével cukrokká alakítja. A folyamat mellékterméke az oxigén, a mi szerencsénkre… Tudáspróba 1. Beszélj az oxigén szerepéről a természetben! 2. Beszélj a fény szerepéről az élővilágban!
Mindennapi tudomány A vízben oldott oxigén a vízi állatok éltető eleme, úgy, mint nekünk, szárazföldieknek a levegő oxigéntartalma. Amikor akváriumot rendezünk be, ügyelnünk kell a növények és az állatok egyensúlyára, hogy egyik se szenvedjen hiányt a megfelelő gázokban.
42
15. számú kísérlet ■ Biológia, 7. évfolyam
Talaj vagy kőzet? Szükséges eszközök
■■ 3 db főzőpohár, ■■ alkoholos filctoll, ■■ digitális pH-mérő, ■■ 2 db tégely, ■■ törlőkendő
Szükséges anyagok
■■ őrölt mészkő, ■■ kerti talaj, ■■ desztillált víz, ■■ sósav-oldat
Kísérletleírás és tapasztalat 1. Feliratozd a főzőpoharakat: mészkő, kerti talaj, víz! 2. Készítsd elő a mintákat a pH méréséhez tanárod utasításai szerint! 3. Mérd meg a minták pH-ját! mészkő pH-ja: …………………………………………………………………………………… kerti talaj pH-ja: ………………………………………………………………………………… víz pH-ja: ………………………………………………………………………………………… 4. Írd fel a számértékek mellé a kémhatást a következő talajkémiai beosztás alapján! A pH értékek kémhatásban kifejezve a talajokra nézve: 4,0–4,5 pH-érték igen savanyú 4,5–5,5 pH savanyú 5,5–6,8 pH gyengén savanyú 6,8–7,2 pH semleges 7,2–8,5 pH gyengén lúgos 8,6–9,0 pH lúgos 9,0 pH-nál nagyobb érték erősen lúgos környezetet jellemez. 5. Feliratozd a tégelyeket! 6. Tegyél mindegyikbe egy kanál mintát a feliratnak megfelelően! 7. Cseppents mindegyikre egy cseppet a sósav-oldatból! 8. Jegyezd fel tapasztalataidat! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................
43
Ügyelj rá! A sósav erősen maró hatású, ezért nagyon óvatosan dolgozz vele! Ha a bőrödre kerül, töröld le törlőkendővel, és azonnal szólj tanárodnak! Magyarázat A talaj kémhatása igen fontos jellemző a legtöbb növény számára. Gyökereik működését jelentősen befolyásolja a talaj pH-értéke. A talaj kémhatása nagyon fontos jellemző, mert a növények többsége érzékeny a kémhatásra, csak a számukra kedvező pH-jú talajon élnek meg. A savanyú kémhatást például hazánkban kevés növény kedveli. A másik fontos jellemző a talaj mésztartalma. A mészkő a sósavval kémiai reakcióba lép, ennek során szén-dioxid gáz szabadul fel. Ezt láthattuk a vizsgálatban. Ha a talaj is pezsgő reakcióba lépett a sósavval, akkor szintén tartalmaz mészkövet. A mésztartalom befolyásolja a talaj kémhatását és kedvezőbbé teszi a talaj szerkezetét. Tudáspróba 1. Mit fejez ki a pH? ..................................................................................................................................................................... 2. Mondd el, mit is vizsgáltunk a mai napon, és miért fontos ez a vizsgálat! Kapcsoltál? Kémia: Kémhatás Mindennapi tudomány Talán megfigyelted már, hogy a virágföldeket betűvel jelölik: A, B és C típusúnak nevezik őket. Ez a kémhatásukra utal. Az A típusú enyhén savanyú, a B típusú semleges, a C típusú pedig enyhén lúgos kémhatású. Mint olvashattad, a növények eltérő talajkémhatást kedvelnek. A kerti földeken megtalálhatod azoknak a növényeknek a listáját is, amelyek az adott típusú talajt kedvelik. Így mindig gondoskodhatsz növényeid fejlődéséről.
44
16. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Keksz és tej 1. Szükséges eszközök
■■ 3 db főzőpohár, ■■ alkoholos filctoll, ■■ cseppentő, ■■ 3 db óraüveg, ■■ kés, ■■ csipesz, ■■ nagyító
Szükséges anyagok
■■ fehér liszt, ■■ teljes kiőrlésű liszt, ■■ zabpehely, ■■ víz, ■■ Lugol-oldat, ■■ áztatott búzaszem
Kísérletleírás 1. Feliratozd a főzőpoharakat: fehér liszt, barna liszt, zabpehely! 2. Mérj ki mindhárom anyagból egy kanálnyit a főzőpoharakba a feliratok szerint! 3. Tölts a főzőpoharakba 25-25 ml vizet! 4. Keverd meg a főzőpoharak tartalmát! 5. Hagyd leülepedni a keveréket! 6. Feliratozd az óraüvegeket: fehér liszt, barna liszt, zabpehely! 7. Minden óraüvegre cseppents a megfelelő minta felülúszó részéből! 8. Mindegyik óraüvegre cseppents egy-egy cseppet a Lugol-oldatból! 9. Figyeld meg a színeket! Jegyezd fel a tapasztalataidat! 10. Most vágd ketté az áztatott búzaszemet és cseppents rá a Lugol-oldatból! 11. Figyeld meg, hogy a szem melyik részén tapasztalsz színváltozást! 12. Készíts rajzot róla! Ügyelj rá!
■■ A feliratozást mindig gondosan végezd, hogy mintáid ne keveredjenek össze! ■■ A búzaszem felvágásánál óvatosan, csipesszel fogd meg a búzaszemet, hogy elkerüld a kéz sérülést! Tapasztalat A Lugol-oldat eredeti színe: ....................................................... A Lugol-oldat színe a fehér liszt oldatán: ....................................................... A Lugol-oldat színe a teljes kiőrlésű liszt oldatán: ....................................................... A Lugol-oldat színe a zabpehely oldatán: ....................................................... 45
Magyarázat A Lugol-oldat a jód vizes oldata. Jódtinktúra néven is ismeretes. A jód a keményítő nevű tápanyaggal jellegzetes kék színreakciót ad. Ezt használjuk a keményítő kimutatására. Kísérletünkben valamennyi anyagról bebizonyosodott, hogy nagy mennyiségben tartalmaz keményítőt. A búzaszemet vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a csíranövényke nem keményítőből áll, míg a szem többi része igen. Valamennyi liszt, gabonapehely tartalmazza a szem keményítős részét. Ezek abban különböznek, hogy a csíranövénykét is tartalmazzák-e a maghéjjal együtt. A fehér liszt csak a keményítős magrészeket tartalmazza. A teljes kiőrlésű (barna) lisztbe az egész szemet beleőrlik, így a csíranövényke és a maghéj fontos vitaminjai és ásványi anyagai is belekerülnek. Ezért a barna liszt értékesebb tápanyag, mint a fehér. Azonban a tartóssága rövidebb, a csíranövény alkotói hamarabb avasítják a lisztet. A zabpehely a teljes zabszemből készül, a szem összenyomásával. Ennek összetétele is teljes értékű. Tudáspróba 1. Mi a különbség a fehér és a barna liszt készítése között? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 2. Mi ennek a táplálkozástani következménye? ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................
46
Mindennapi tudomány Egyre elterjedtebb hazánkban is a zabpehely használata a konyhában. Már tudod azt is, miért olyan egészséges a fogyasztása. Az angolszász országokban különösen régi hagyománya van a zabpelyhes kekszek sütésének. Reggelire és uzsonnára is laktató, egészséges étel. Keress egy jó receptet, és kóstold meg!
47
17. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Keksz és tej 2. Szükséges eszközök
■■ főzőpohár, ■■ kémcső, ■■ állvány, ■■ dugó, ■■ cseppentő
Szükséges anyagok
■■ tej, ■■ szójatej, ■■ tömény salétromsav
Kísérletleírás és tapasztalat 1. Feliratozd a kémcsöveket: tej, szójatej! 2. Mindkét kémcsövet töltsd félig a feliratnak megfelelő folyadékkal! 3. Cseppents mindkét kémcsőbe tömény salétromsavat! 4. Dugózd le a kémcsöveket, és rázd össze óvatosan! 5. Vizsgáld meg a kémcsöveket! Mit tapasztalsz? ..................................................................................................................................................................... Ügyelj rá! A tömény salétromsav erősen maró hatású anyag. Nagyon óvatosan, kesztyűben dolgozz vele! Ha a bőrödre vagy szemedbe kerül, azonnal szólj tanárodnak! Magyarázat A tömény salétromsav a tejfélék fehérjetartalmával lépett kémiai reakcióba. Ennek a reakciónak a terméke a sárga színű anyag. Ilyen módon mutathattuk ki a fehérjék jelenlétét az italokban. A szója a hüvelyesek (bab, borsó, lencse) rokonsági körébe tartozó ázsiai növény, amelynek fehérjetartalma igen magas. Az ázsiai országokban többféle terméket is készítenek belőle, amely a tejtermékekhez hasonlóak, ilyen például a szójatej és a szójasajt (tofu). Tudáspróba 1. Mit nevezünk kimutatási reakciónak? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 2. Milyen táplálékok tartalmaznak nagy mennyiségben fehérjét? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 49
Kapcsoltál? Kémia: Kémiai reakciók Mindennapi tudomány Hazánkban a szójatej elsősorban a tejallergiások számára ajánlott termék a tej helyettesítésére. Azonban óvatosan kell alkalmazni, mert szintén allergiát válthat ki, ezért aki tejallergiában szenved, mindenképpen konzultáljon orvosával.
50
18. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Én vagyok én, te vagy te Szükséges eszközök
■■ grafitpor, ■■ ecset, ■■ nagyító Kísérletleírás
1. Nyomd a bal hüvelykujjad a grafitporba! Azért ezt az ujjadat, mert ez a legnagyobb, és ezt lesz a legkönnyebb vizsgálni. 2. Seperd le a felesleges port az ujjadról ecsettel! 3. Nyomd a grafitporos ujjadat a következő táblázat bal oldalára! 4. Készítsetek egymás füzetébe még egy ujjlenyomatot a társaddal! 5. Vizsgáld meg az ujjlenyomatokat nagyítóval! 6. Piros tollal jelölj be néhányat a jellemző elágazások közül! Bal hüvelykujjam
Társam bal hüvelykujja
51
7. Írd le a rajzolat fő különbségeit! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 8. Megegyezik a két ujjlenyomat? ..................................................................................................................................................................... Ügyelj rá! Az ujjlenyomat akkor jól megfigyelhető, ha nem túl sok a grafitpor rajta! Tapasztalat Az ujjlenyomatok egyediek. Magyarázat Ujjlenyomatunkat a bőr belső szerkezete hozza létre. Már születésünkkor kialakul és később, ha sérülés éri a bőrt, a gyógyulás folyamán újra kialakul, változatlan mintával. Nemcsak az ujj, hanem az egész tenyér és talp megőrzi rajzolatát életünk során. Éppen ezért alkalmas az ujjlenyomat az azonosításra. Ma már alkalmazzák nemcsak a nyomazonosításban, hanem a beléptető rendszerekben is.
52
Mindennapi tudomány Ma már tudjuk, hogy a szem szaruhártyájának jellegzetességei is egyediek. Szintén alkalmasak azonosításra. Nézz a társad szemébe, és figyeld meg a szaruhártyáját nagyítóval!
53
19. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Csirkecomb Szükséges eszközök
■■ bonctál, ■■ olló, ■■ csipesz, ■■ törlőkendő
Szükséges anyagok
■■ csirkecomb farrésszel
Kísérletleírás és tapasztalat 1. Tedd a bonctálra a csirkecombot belső oldalával felfelé. 2. Ollóval vágd fel a bőrt és csipesszel fejtsd le róla. 3. A láb alsó végétől kezdve vágd el hosszában az izomzatot egészen a comb tövéig. Rétegről rétegre haladj! 4. Nyisd szét az izmokat, amíg szabadon láthatóvá válnak a csontok a láb teljes hosszában. 5. Figyeld meg, az izmoknak milyen részei vannak! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 6. Bontsd ki a comb és a csípőcsont kapcsolatát az izmok tömegéből. Figyeld meg a combcsont és a csípőcsont alakját! Készíts egyszerű rajzot az illeszkedésükről!
7. Figyeld meg, mi borítja a combcsont végét! Jegyezd le megfigyeléseidet! ..................................................................................................................................................................... 55
Ügyelj rá! A boncolás nyugodtságot és pontos megfigyelést kíván. Törekedj erre! Magyarázat Az izmokat borító hártya az izmot körülölelő, úgynevezett izompólya, mely az ellátóereket tartalmazza. Az izom tömegét az összehúzódó rostok alkotják, melyek az inakkal csatlakoznak a csonthoz. Az ín nem képes összehúzódásra, szerepe az erős rögzítés. Az izmok mindig két különböző csontot kötnek össze, melyeket egymáshoz képest képesek elmozdítani. A csípőízület az egyik legtöbb irányba elmozdulni képes ízület, ezért a combcsont szinte gömb alakú felszínnel kapcsolódik a csípőcsonthoz. A felületeket borító réteg az ízületi felszín porca. Ez a réteg könnyen elcsúszó felszínt alkot a két csont között. Tudáspróba 1. Sorold fel az izom részeit és mondd el faladatukat! 2. Mi biztosítja, hogy az egymáson elmozduló csontok ne koptassák egymást? ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány Az ember csípőízülete a felegyenesedett járás miatt még törékenyebb felépítésű, mint a csirkéé. A combcsont keskeny nyakkal csatlakozik az ízülethez. Ez a rész könnyen eltörhet, főleg idősebbekben. Komoly törés ez, amely a kor miatt nehezen gyógyul. Segítsünk hát az idős embereknek, mert a bajt könnyebb megelőzni, mint gyógyítani!
56
20. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Csodálatos bőrünk Szükséges eszközök
■■ nagyító ■■ sztereomikroszkóp ■■ olló, tompa Kísérletleírás 1. Figyeld meg a bőr modelljét, és hallgasd meg tanárod magyarázatát! 2. Nevezd meg a bőr részeit a következő ábrában, és színezd egységesre az azonos réteghez tartozó alkotókat!
3. Figyeld meg a bőröd felszínét nagyítóval! Jegyezd le, mit látsz! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 4. Húzd ki egy hajszáladat és vizsgáld végig a szerkezetét sztereomikroszkóppal! 5. Hasonlítsd össze a hajszáladat a társadéval! Vizsgáljátok meg párban bőrötök érzékelésének részletességét! 6. Felváltva érintsetek egy vagy két ollóhegyet csukott szemű társatok bőréhez! Keressétek meg azt a legkisebb távolságot a két hegy között, amit még képes külön érzékelni társatok! Mérjük meg ezt a tenyéren és a nyakon is! Mekkora a két távolság? tenyéren: .................................................................................................................................................. nyakon: ....................................................................................................................................................
57
Tapasztalat A bőr három rétegből áll. Felületén szőrszálak láthatók, és redők. Hajszálaink alakja nagyon eltérő lehet, de valamennyi szőrtüszőből fejlődik. A tenyerünk sokkal közelebbi pontokat képes elkülöníteni, mint a nyakunk. Magyarázat Bőrünk három rétegből álló bonyolult rendszer. A hám alkotja a legfelső rétegét, amely elhalt sejtek tömege. Ebből nyúlnak ki a szőrszálak és hajszálak, amelyeknek eredeti feladata a test melegen tartása volt. A hajszálak tövén a szőrtüsző található. Ez építi fel a hajszál anyagát. A bőrünknek igen fontos feladata, hogy a külvilágról információt szolgáltasson az agynak. Ezt azonban sokkal pontosabban képes megtenni a tenyér, mint a nyak. Ennek oka, hogy a tenyerünkben sokkal több tapintásérzékelő idegvégződés található, vagyis részletesebb információkat képes begyűjteni. Tudáspróba 1. Sorold fel a bőr rétegeit! ..................................................................................................................................................................... 2. Beszélj összefüggően 3 percig a bőr feladatairól! Mindennapi tudomány Bőrünk érzékeny tükre a testünkben zajló változásoknak, a testünket ért terheléseknek. A szemünk alatt jól látható a kialvatlanság, a fűszeres ételektől kiütésessé válhatunk, illetve a tinédzserkorban elérkezik a pattanások ideje. Azonban tudnunk kell, hogy sokat tehetünk bőrünk ápoltságáért kiegyensúlyozott étrenddel, rendszeres tisztító lemosásokkal és friss levegőn töltött idővel. És persze a nagy alvásokkal… Mindezek többet szépítenek rajtunk, mint a legdrágább arckrémek. Próbáld ki!
58
21. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Légzéstérfogat Szükséges eszközök
■■ lufi ■■ mérőszalag ■■ számológép Kísérletleírás 1. Fújj a lufiba egyet! Se a belégzésed, se a kilégzésed ne legyen most erőltetett! 2. Szorítsd el a lufi száját! 3. Társad segítségével mérd meg a lufi átmérőjét! 4. Jegyezd fel az eredményt! 5. Engedd ki a lufiból a levegőt! 6. Most végy néhány mély lélegzetet! 7. Most fújj a lufiba annyi levegőt, amennyit csak bírsz egyetlen fújással! 8. Mérd meg a lufi átmérőjét újra! 9. Jegyezd fel ezt az eredményt is! 10. Számold ki a kilégzésed térfogatát mind a két esetre a következő képletek alkalmazásával! sugár (r) = mért átló (d) : 2 lufi térfogata = 4 · 3,14 · r · r · r : 3 mért átló (cm)
sugár (cm)
térfogat (cm3)
normális kilégzés
erőltetett kilégzés
11. Számoljuk ki, mekkora tartalék térfogata van a tüdőnek az erős kilégzésre! kilégzési tartalék = erőltetett kilégzés térfogata – normális kilégzés térfogata ..................................................................................................................................................................... 12. Hasonlítsuk össze a csoport eredményeit! Jegyezzük le a tapasztalatokat! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................
59
Ügyelj rá! A kilégzéseket igyekezz minél pontosabban mérni: jól szorítsd el a lufi száját, és minél pontosabban mérd meg a lufi átmérőjét! Tapasztalat Természetes kilégzésünk térfogata fél liter körül van, az erőltetett be- és kilégzéssel 2 literrel is növelhetjük a kilégzés térfogatát. Magyarázat Testünk nagyon eltérő feladatokhoz képes alkalmazkodni. Hétköznapi feladataink közben elég testünk ellátásához félliternyi levegő légzésenként. Megnövekedett terheléskor jóval mélyebben lélegzünk. Ekkor felhasználjuk tüdőnk tartalék térfogatát is. Tudáspróba 1. Mire használja testünk a belélegzett levegőt? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 2. Mit tehetünk tüdőnk egészségéért? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány A lufiméréssel megfigyelheted tüdőd fejlődését. Végezd el a mérést havonta, és meglátod, hogyan növekszik a légzéstérfogatod a tested növekedésével és erősödésével!
60
22. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Szívünk teherbírása Szükséges eszközök
■■ stopperóra, ■■ mérőszalag, ■■ testtömegmérleg, ■■ számológép Kísérletleírás és tapasztalat 1. Társad segítségével mérd meg a magasságodat. 2. Mérd meg a testtömegedet a mérleg segítségével. 3. Számold ki a testtömegindexedet az alábbi képlet segítségével! testtömegindex = testtömeg (kg)/testmagasság2 (m2) 4. Keresd meg a pulzusodat a nyakadon. 5. Számold meg a pulzusodat 1 percen keresztül ülő helyzetben. 6. Ismételd meg a számolást fél percen keresztül, és szorozd meg az eredményt kettővel. Van eltérés a két mérés között? ..................................................................................................................................................................... 7. Most végezz 20 guggolást, és mérd újra a pulzusodat a félperces méréssel. 8. Ismételd a mérést addig, amíg visszatér a nyugalmi pulzusszámod. 9. Ekkor végezz újabb 30 guggolást, és mérd meg utána a pulzusodat. Mit tapasztalsz? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Saját adataim testtömegindex
nyugalmi pulzus
pulzus
pulzus
20 guggolás után
30 guggolás után
10. Írd fel a mérési eredményeidet az osztály adatgyűjtő lapjára, természetesen névtelenül! 11. Összesítsétek az eredményeket egy diagramban a táblánál és itt, a füzetben is!
61
Összefoglalva: ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Magyarázat Az izmainknak a nagyobb testtömeg mozgatása mindig nagyobb energiabefektetésbe kerül. Ha a nagy testtömeget a nagy izomtömeg képviseli, akkor ez könnyen kivitelezhető munka a test számára. Ha azonban zsírszövet képviseli a testtömeget, azt kisebb izomtömegnek kell megmozgatnia, ami nagyobb megterhelést jelent. Összességében a nagy testtömeg még nem feltétlenül okoz gondot, inkább az izom/zsír arány a meghatározó. A testtömegindex ennek egy nagyon egyszerű kifejezése. Szívünk tehát sokkal nagyobb terhelés alatt áll, ha felesleges kilókat kell egész nap mozgatnia. Ezt egy lefogyott ember úgy fogalmazta meg: „Megdöbbentő volt elképzelni, hogy egész nap 2 vízzel teli vödör súlyát cipeltem a testemen…” Tudáspróba 1. Mit mutat meg a testtömegindex? ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................
62
2. Miért növekedik a pulzus a mozgások során? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány A testtömegindex a 19. században született meg, és már akkor is tudták, hogy a magas és az alacsony emberek esetében torzít, sőt a kisgyermekek körében sem alkalmazható. Mégis fontos iránymutatást tud adni az ember magasság-testsúly arányáról, és jól fel lehet mérni vele a lakosság egészségi állapotát az elhízottság szempontjából. Fontos tudni, hogy a 18,5–25 közötti értékek tekinthetőek normálisnak. Vagyis széles határok között egészségesnek tekinthető az alkatunk. Nem csak a nádszálvékony lányok vagy a szálkás izomzatú fiúk egészségesek. Nagyon sokfélék vagyunk. A testtömegindex ezt is jól kifejezi.
63
23. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Gyümölcstorta Szükséges eszközök
■■ borszeszégő, ■■ főzőpohár, ■■ cseppentő, ■■ 2 db Petri-csésze, ■■ hűtő
Szükséges anyagok
■■ víz, ■■ zselatin 10 g, ■■ ételszínezék: piros, ■■ nyers ananászkockák, ■■ konzervananász
Kísérletleírás
1. Készíts zselatinoldatot 1 dl vízből és 1 zacskó zselatinból a főzőpohárban! 2. Helyezd borszeszégő lángja fölé és langyosítsd meg, amíg feloldódik a zselatin! Fontos, hogy ne forrald! 3. Öntsd ketté a zselatinoldatot a két Petri-csészébe! 4. Az egyik oldatba tégy 3 csepp piros ételszínezéket! 5. Ebbe a Petri-csészébe dobd a konzervananászt, mintha egy gyümölcstorta tetejét díszítenéd! 6. A másik Petri-csészébe dobd a friss ananászkockákat! 7. Tedd mind a két Petri-csészét a hűtőbe! 8. Vizsgáld meg a mintáidat 20 perc múlva! 9. Jegyezd le, mit tapasztaltál! Tapasztalat A konzervananásszal a zselatin szépen megkötött. A nyers ananásszal nem készült el a zselatin.
65
Magyarázat A zselatin egy fehérje, amely vízzel érintkezve megköti azt, és zselés állagot vesz fel. Az ananász tartalmaz egy enzimet, amely képes lebontani a zselatinfehérjét. Ezért nem kötött meg a friss ananászt tartalmazó zselatin. A konzervananász készítésekor az ananászt megfőzik. Ennek során a fehérjebontó enzim elveszíti normál szerkezetét, és többé nem képes a fehérjebontásra. Ezért lehet konzervananásszal gyümölcstortát készíteni. Tudáspróba 1. Mik azok a fehérjék? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 2. Mik azok az enzimek? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány Hasonló enzimet tartalmaz a kivi és a füge is. Kísérletezz otthon! Vizsgáld meg, ezekkel a gyümölcsökkel hogyan készíthető gyümölcstorta!
66
24. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Húspuhító Szükséges eszközök
■■ főzőpohár, ■■ 3 db kémcső, ■■ vonalzó, ■■ csipesz, ■■ hűtő, ■■ termosztát, 35oC
Szükséges anyagok
■■ víz, ■■ húspuhító, ■■ kékre színezett zselatinlemez Petri-csészében
Kísérletleírás
1. Keverj el 1 dl vízben 1 zacskó húspuhítót! 2. Töltsd a 3 kémcsőbe 4-4 ujjnyit a húspuhító oldatból! 3. Vágj a zselatinlemezből azonos méretű kockákat a vonalzó segítségével! 4. Csipesszel tegyél mindegyik kémcsőbe egy-egy zselatinkockát! 5. Helyezd a kémcsöveket eltérő hőmérsékletre! Az egyiket a hűtőbe, a másikat a teremben hagyhatod az asztalon, a harmadikat tedd a termosztátba 35 °C-ra! 6. Vizsgáld meg 30 perc múlva a kémcsöveket! Melyik kémcsőben maradt a legnagyobb a zselatinkocka? Melyik kémcsőben oldódott fel a zselatinkocka teljesen? Tapasztalat A hűtőben oldódott legkevésbé és a termosztátban a leginkább a zselatin.
67
Magyarázat A zselatin fehérje típusú anyag. A húspuhító a papaya gyümölcs kivonata, amely fehérjebontó enzimet tartalmaz. Az enzim legkedvezőbb működési hőmérséklete a 35 °C, ezért ott tapasztalhattuk a zselatin leggyorsabb le bomlását. A húspuhítóban sóval keverve csomagolják ezt az enzimet, és a hús sütése előtt ajánlják bedörzsölni vele a húst. Azonban túl sokáig ne hagyjuk rajta, mert a hús megkeményedik tőle. Tudáspróba 1. Milyen kémiai reakció zajlik, amikor a húspuhítót a húsra tesszük? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 2. Milyen hőmérsékleten érdemes a húspuhítót a húson hagyni? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány A húspuhítás hagyományosabb módszere a pácolás. Ennek során soha nem szabad sót tenni a páclébe, mert a só hatására a hús fehérjéi kicsapódnak, és rágóssá válik a szelet. A megfelelő összetétel az olaj–citrom–fűszerek hármasában rejlik. Persze az ízek kedvéért cserélhetők az összetevők! Az olaj lehet napraforgó- és olívaolaj is. A citromot helyettesíthetjük narancslével vagy borecettel. A fűszerek pedig mindig igazodjanak a család ízléséhez. Ezt a keveréket kenjük a hússzeletekre és legalább 6-8 órát pácoljuk a hűtőben, néhányszor átforgatva őket! Jó étvágyat!
68
25. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Pármai sonka Szükséges eszközök
■■ 2 db főzőpohár, ■■ mérleg, ■■ vegyszerkanál, ■■ termosztát, 28oC
Szükséges anyagok
■■ 0,3%-os sótartalmú agarlemez, ■■ 3%-os sótartalmú agarlemez, ■■ celofán, ■■ só, ■■ víz
Kísérletleírás 1. Helyezd a két agarlemezt a nyitott ablak közelébe 15 percre, természetesen fedő nélkül! Utána helyezd őket termosztátba 28 °C-ra! 2. Készítsd elő a kísérletet a magyarázó rajz alapján!
3. Készíts 3%-os és 0,3%-os sóoldatot! 4. Töltsd meg a 3 főzőpoharat az ábra szerinti oldatokkal! 5. Készíts 3 zacskónyit a 0,3%-os oldatból a celofán segítségével! 6. Kösd el jól cérnával és hurkapálcán lógasd a főzőpoharakba! 7. Várj 10 percet és figyeld meg a változásokat! 8. Két nap elteltével figyeld meg az agarlemezeket is! Tapasztalat A 3%-os oldatban a zacskó összeaszott. A középső esetben nem történt változás, az utolsó főzőpohárban a zacskó felfúvódott.
69
Magyarázat A növényi és az állati sejtek is sóoldatot tartalmaznak. Ennek töménysége az őstengerével azonos. Amikor a sejt (itt a celofánzacskó) ennél töményebb sóoldatba kerül, akkor vizet veszít, összeaszalódik. Ez történik, amikor sóval tartósítanak halat, szalonnát vagy a tengeri szélbe száradni kirakott pármai sonkával…
Ha tiszta vízbe kerül a sejt, víz áramlik be a testébe, felfúvódik. Ez történik testünkkel, ha túl sós ételeket fogyasztunk. Ilyenkor víz halmozódik fel a testünkben, amíg a sót ki nem üríti a vesénk. Jól látható, hogy a sós táptalajon sokkal kevesebb mikroba tudott telepet fejleszteni, hiszen a magas sótartalom kiszárítja, elpusztítja az ő sejtjeiket is! Tudáspróba 1. Miért fontos a megfelelő sómennyiség fogyasztása a testünk számára? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 2. Miért alkalmas a sózás tartósításra? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány Hasonló elven alapszik a magas cukortartalommal végzett tartósítás is! A kandírozott gyümölcsök és az erősen cukrozott lekvárok jól elállnak tartósítószerek nélkül is, mivel a mikrobák kiszáradnak a magas cukortartalomtól.
70
26. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
A gondos anya Szükséges eszközök
■■ cumi madzaggal, ■■ alkoholos filc, ■■ főzőpohár, ■■ borszeszégő, ■■ termosztát, 28 °C
Szükséges anyagok
■■ 2 db steril agarlemez, ■■ víz
Kísérletleírás és tapasztalat 1. Feliratozd az agarlemezeket: nyálminta, 1 perc forralás, 5 perc forralás! 2. Forralj vizet a főzőpohárban a borszeszégő felett! 3. Vedd a cumit a szádba, majd nyomd hozzá egyik oldalát az egyik agarlemezhez! 4. Most tedd a cumit a forró vízbe 1 percre! 5. Érintsd a cumit az 1 perc forralás feliratú agarlemezhez! 6. Lógasd a cumit újabb 4 percre a forró vízbe! 7. Érintsd a cumit az 5 perc forralás feliratú agarlemezhez! 8. Helyezd a lemezeket felfordítva a termosztátba 2 napra! 9. Vizsgáld meg a mintákat! Mit tapasztalsz? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Ügyelj rá!
■■ A víz forralását nagyon óvatosan végezzük! Ügyeljünk, hogy ne legyen a forrás nagyon heves! ■■ A cumiról hagyjuk lecsepegni a forró vizet, utána érintsük az agarlemezhez! Magyarázat A forralás során a baba szájából a cumira került mikrobák elpusztulnak. Fontos azonban tudni, hogy rövid idejű forróságnak egyes mikrobák képesek ellenállni, ezért legalább 5 perc forralást tanácsolnak az orvosok, ha házi fertőtlenítésre van szükség. A másik lehetőség, ha nem olyan magas hőmérsékletet alkalmazunk, de azt hosszú ideig. Ezt tes�szük, amikor a befőtteket és lekvárokat forrón dunyhába helyezzük. Ezt nevezzük dunsztolásnak. Egy nagyobb adag befőtt 2-3 napig is hűl. Ez alatt szinte minden mikroba „feladja a küzdelmet”.
71
Tudáspróba 1. Miért fontos a baba cumijának fertőtlenítése? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 2. Milyen eljárásai vannak még a fertőtlenítésnek ismereteid szerint? ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány A napfény fertőtlenítő hatását szintén ismerjük már régóta. Az ágyneműk rendszeres szellőztetése a tűző napon, vagy a ruhák szárítása a napsütésben kiegészítik a mosás tisztító hatását. Persze ugyanez az erős fény leégést okozhat. De ez okozza a műanyag csipeszek színének elvesztését is.
72
27. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Zsíros menü Szükséges eszközök
■■ dörzsmozsár, ■■ főzőpohár, ■■ üvegbot, ■■ 2 db kémcső, ■■ alkoholos filc, ■■ 2 db kémcsődugó, ■■ állvány
Szükséges anyagok
■■ hasnyálmirigy-kivonat tablettában, ■■ víz, ■■ étolaj
Kísérletleírás Készíts oldatot a hasnyálmirigy-kivonatból! 1. Törd össze a tablettát a dörzsmozsárban! 2. Tölts a főzőpohárba 20 ml vizet! 3. Szórd bele az összetört tablettát! 4. Jól keverd fel az üvegbottal! 5. Tölts mindkét kémcsőbe 2 ujjnyi étolajat! 6. Feliratozd a kémcsöveket: olaj + víz, olaj + hasnyál! 7. Mindkét kémcsőbe önts a megfelelő anyagból 2 ujjnyit! 8. Dugózd le a kémcsöveket, és alaposan rázd össze őket! 9. Várj 10 percet, és vizsgáld meg a kémcsöveket! 10. Jegyezd fel a tapasztalataidat! Tapasztalat A hasnyálat tartalmazó kémcsőben a víz és az olaj nem váltak el. A csak vizet tartalmazó kémcsőben a rétegek szétváltak. Alul látható a víz, és felül az olaj. Magyarázat A víz és az olaj nem elegyedő anyagok. Ha erősen összerázzuk őket, akkor is hamar szétválnak a rétegek. A víznek nagyobb a sűrűsége, ezért az helyezkedik el alul a kémcsőben. A hasnyál olyan enzimeket tartalmaz, amely képes táplálék különböző összetevőit lebontani. Így tartalmaz zsírbontó enzimet is. A hasnyálat tartalmazó kémcsőben ezért nem látjuk a rétegeket olyan gyorsan elkülönülni, mert már más molekulák is jelen vannak az oldatban az enzimműködés hatására. Ezek a reakciótermékek megváltoztatják az elegyedési viszonyokat.
73
Tudáspróba 1. Milyen tápanyagokat ismersz? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 2. A bélcsatorna mely szakaszai termelnek emésztőenzimeket? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány A hasnyálmirigy-kivonatot az emésztés segítésére árusítják tablettában. De biztos-e, hogy nem tehetünk mást is az emésztésünk érdekében? Figyeld meg, milyen ételek okoznak neked túlzott teltségérzetet, és ezeket csak módjával fogyas�szad! Válassz inkább olyan ételeket, melyek után energikusnak érzed magad! Ismerd ki a tested működését, hogy a jó közérzeted megőrizhesd!
74
28. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Egészségmutatók Szükséges eszközök
Szükséges anyagok
■■ vércsoport-meghatározó készlet, ■■ vércukorszintmérő készülék
■■ vérminta
Kísérletleírás 1. Figyeld meg a vércsoport-meghatározás menetét! 2. Milyen vércsoportú a meghatározott vér? 3. Készíts rajzot a teszten megfigyelhető változásokról! Vércsoport-meghatározás eredménye
4. Figyeld meg a vércukor szintjének meghatározását!
5. Válaszolj a kérdésekre! Milyen eredményű lett a mérés? .......................................................................................................... Milyen határok között egészséges a vércukor értéke? .....................................................................................................................................................................
75
Milyen napszakokban alacsonyabb és mikor magasabb a vércukor szintje? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Miért? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Milyen élethelyzetekben mérik a vércukrot rendszeresen? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Magyarázat Vérünkben eltérő azonosító molekulák vannak, amelyek a vérsejteket képesek „összeragasztani” és így vérrögöt képezni. Ez természetesen a saját vérrel nem történik meg, de az emberek – azonosító molekuláik alapján – eltérő vércsoportokba tartoznak. Ha egy orvosi beavatkozás során nem megfelelő vércsoportú vért kapunk, akkor kicsapódás jöhet létre, és a keletkező vérrögök elzárhatják az ereinket, így oxigénhiányt okozva testünk bármely szervében. Ezért műtétek előtt mindig azonosítják a beteg vércsoportját, hogy szükség esetén a megfelelő vért kaphassa. Két vércsoportrendszer a legfontosabb ebből a szempontból: az AB és az Rh+/− vércsoportok rendszere. A vércukor szabályozása bonyolult rendszer a testünkben, amelynek az a feladata, hogy mindig annyi cukor álljon rendelkezésre a vérben, amennyire a sejteknek szüksége van. Ez a szabályozás betegségekkel felborulhat, ami akár életveszélyes állapotig is vezethet. Ezért fontos a vércukorszint ellenőrzése. Terhesség esetén és bizonyos tünetek fennállásakor rendszeresen ellenőrzik a vércukorszintet. Tudáspróba 1. Mi a jelentősége a vércsoportoknak? Beszélj róla 2 percet! 2. Mit mutat meg a vércukor szintje? Foglald össze úgy, hogy egy kisgyermek is megértse!
76
Mindennapi tudomány Jóléti társadalmunkban már a túlzott táplálékbevitel okozza a legtöbb egészségügyi problémát. Nem csak a túlsúly szövődményeiről van szó! A vékony emberek is cukorbeteggé válhatnak a nem megfelelő táplálkozás következményeként! Ennek leggyakoribb oka az, ha rendszeresen fogyasztunk nagy cukortartalmú táplálékokat. Ez arra kényszeríti a szervezetet, hogy hirtelen eltűntesse a vérből a cukorfelesleget. Azok a sejtek, amelyek ezért felelősek, az ilyen hirtelen terhelésektől elpusztulhatnak. Ekkor már nem képesek a vércukor szintjét lecsökkenteni, és beindulnak a mérgező anyagcsere folyamatok. Ha jön a péntek, lemész a boltba, legyen egy pár üveg Coca-Cola. Utána rájössz, hogy legjobb volna valami jó kis csokitorta. (KFT együttes) Bármily csábító, ellen kell állnunk a hirtelen édességbombáknak. Persze évente egyszer, például szülinapon…
77
29. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
A jó szív Szükséges eszközök
■■ bonctál, ■■ szike, ■■ csipesz, ■■ nagyító
Szükséges anyagok
■■ csirkeszív
Kísérletleírás és tapasztalat A csirke szíve sok szempontból hasonlít a mi szívünkre, ezért most ezen vizsgálódunk. 1. Figyeld meg a csirke szívét, és az ábra segítségével keresd meg rajta a megfelelő részeket!
2. Most szeleteld fel a szívet minél vékonyabb szeletekre! Rendezd őket sorba a bonctálon! 3. Jegyezd le a megfigyeléseidet! Készíts rajzot is a keresztmetszetről! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... A szív keresztmetszete
79
4. Vedd a kezedbe a másik szívet! Nyisd fel óvatos vágással a jobb és a bal szívfelet is hosszában! 5. Figyeld meg a pitvar és a kamra határán a billentyűk szerkezetét! 6. Jegyezd le tapasztalataidat! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Ügyelj rá! Bánj óvatosan a szikével, nehogy megsebesítsd a társadat! Magyarázat A szív feladata a vért egyirányú mozgásban tartani. A jobb szívfél a testből érkező vért pumpálja a tüdő felé, ami elég közel van a szívhez. Ezért ez az oldal gyengébb izomzattal rendelkezik, hiszen nem kell olyan távolságba kilöknie a vért. A bal szívfélnek a test legtávolabbi sejtjeihez is el kell pumpálnia a vért, ezért ez sokkal vastagabb izomfallal rendelkezik. Az egyirányú áramlásról a szívben és a test ereiben is a billentyűk gondoskodnak, amelyek megakadályozzák a vér visszafolyását. A billentyűk hártyaszerű képződmények, amelyek az izomzathoz tapadva elzárják a visszafolyás útját szükség esetén. Tudáspróba 1. Milyen üregei vannak a szívnek? ..................................................................................................................................................................... 2. Miérteltérő a két szívfél falának vastagsága? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 3. Milyen biztonsági berendezések akadályozzák meg a visszafolyást? ..................................................................................................................................................................... Mindennapi tudomány A keringés folyamatosságának biztosítása igen bonyolult ritmust kíván meg a szívtől. Ezt vizsgálja az EKG-készülék. Amikor a szívünk nem tudja a ritmust tartani, az valamilyen betegségnek lehet a jele. Ezért az EKG-vizsgálatok igen alkalmasak a betegségek felderítésére.
80
30. számú kísérlet ■ Biológia, 8. évfolyam
Csalódás az érzékekben Szükséges eszközök
Szükséges anyagok
■■ főzőpoharak, ■■ különböző hőmérsékletű víz ■■ hőmérők, ■■ menta és mentol hasonló vászonzacskókban Kísérletleírás Dolgozzatok párban! Egyikőtök csukja be a szemét a vizsgálat alatt, az ő ujját kell a vízbe nyújtani változó sorrendben! 1. Tedd magad elé a 3 főzőpoharat, és mindegyikbe tegyél eltérő hőmérsékletű vizet: 10 oC, 20 oC és 30 oC legyen a hőmérsékletük! 2. Ellenőrizd a hőmérsékleteket 3 hőmérővel! 3. Tedd a társad ujját változó sorrendben a poharakba, és jegyezd fel, mennyire becsüli a hőmérsékletét! Próba sorszáma
Pohár hőmérséklete
Becsült hőmérséklet
4. Mi volt a meglepő a vizsgálatban? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 81
5. Vess egy gyors pillantást a következő képre! Ki van távolabb a képen?
6. Szagold meg az illatzacskókat! Mondd meg, melyik a menta és melyik a mentol! Tégy több próbát! Jegyezd fel az eredményeket! 1. próba: eltaláltam/nem találtam 2. próba: eltaláltam/nem találtam 3. próba: eltaláltam/nem találtam 4. próba: eltaláltam/nem találtam 5. próba: eltaláltam/nem találtam 6. próba: eltaláltam/nem találtam 7. próba: eltaláltam/nem találtam 8. próba: eltaláltam/nem találtam 9. próba: eltaláltam/nem találtam 10. próba: eltaláltam/nem találtam Tapasztalat Érzékszerveink becsaphatók. Magyarázat A külvilág pontos érzékelése életmentő lehet. De érzékszerveink nem tökéletesek, és az érzékelés tanulás révén egyszerűsödik az életünk folyamán. Az előző képen például a kisebb hölgyet tételezzük fel távolabbinak, pedig a kockák mérete alapján egyértelmű, hogy alacsonyabb. A bőrünk nem képes a hőmérsékletet érzékelni, csak a hőmérséklet különbségét, így a vizekkel becsaphatók voltunk. Az orrunk örökletesen eltérő érzékenységű, de mindenkinél a legkönnyebben fáradó érzékszervünk. Az ötödik próba körül már alig nyújt információt az illatokról. 82
Mindennapi tudomány Keress olyan játékokat, amelyek az érzékszerveink becsapásán alapulnak! Kísérletezz! Akkor is becsapható vagy, ha tudod, miről szól a játék?
83