Rendi alkotmányosság
A köztársaság forradalmi hagyománya (francia, amerikai)
Az alkotmány evolúciós hagyománya (német)
Nincs szó szuverenitásigényről, személyi és területi partikularizmus, az alkotmány a király és a nemesség közötti szerződéseket jelent.
Átfogó, szuverenitásigénnyel rendelkező közhatalomgyakorlást feltételez. Radikális szakítás a rendi alkotmányossággal.
Átfogó, szuverenitásigénnyel rendelkező közhatalomgyakorlást feltételez. Csak részben szakít a rendi alkotmányossággal.
Az alkotmány a tényleges hatalom elismerésén alapul, nincs szó hatalommegosztásról. Az önkény lehetősége
Az alkotmány a közhatalom forrása, a legfőbb jogi norma, törvényeken alapuló kormányzás, hatalommegosztás
Az alkotmány a tényleges hatalom elismerésén alapul. Az alkotmány nem emelkedik ki a törvények közül. Törvények által korlátozott uralkodói kormányzás.
Kiváltságok, előjogok rendszere
Jogegyenlőség, egységes állampolgárság, Bírói úton kikényszeríthető alapvető jogok elismerése
Törvény előtti egyenlőség, állampolgárság, az alapjogok nem kikényszeríthetőek.
MIVEL FOGLALKOZIK AZ ALKOTMÁNYJOG? Jogászi tudás tétje: jogi tárgyú igények kompetens megítélése Az alkotmányjogi tudásnak képesnek kell lenni arra, hogy a releváns és igazolt gyakorlati elvek fényében elemezni és értékelni tudja az alkotmányjogi igényeket. Melyek az alkotmányjogi igények? A közhatalmi igények, amelyek a közhatalomgyakorlására irányulnak (államszervezet) és a közhatalommal szemben támasztott egyéni jogi igények (alapjogok). Mi alapján lehet megítélni, hogy melyek az igazolható alkotmányjogi igények? A hatályos alkotmány alapján, az alkotmány szabályainak és elveinek értelmezésével. Az értelmezés csak akkor lesz sikeres, ha az a szabályok és az elvek közötti összefüggéseket feltárja. Ehhez azonban az alkotmányban található elvek rendszeres kifejtésére van szükség. Az alkotmányjog egyik fontos feladata, hogy az alkotmányjog szabályai és elvei között egy rendszeres és koherens értelmi összefüggést hozzon létre. Az alkotmánynak vannak a jogi igényeken túl mutató szimbolikus funkciói is, amely rendelkezések célja, hogy az alkotmány egy politikai közösség önazonosságának a kiindulópontjává váljon. Az alkotmány szimbolikus normái bizonyos esetekben befolyásolhatják az alkotmányos elvek értelmezését is.
MIKOR JÖHET EL AZ ALKOTMÁNYOZÁS IDEJE? Forradalom, polgárháború, háború vagy békés rendszerváltozás után. (Alkotmányozási hullámok Európában a második világháború után, a dél-európai dikatatúrák bukása után, a szovjet hatalmi övezet összeomlása után) Konszolidált demokráciák esetében a közjogi rendszer modernizációja érdekében
AZ ALKOTMÁNYOZÁS ELJÁRÁSAI Speciális eljárási szabályok az alkotmány tárgyalására, kétharmados vagy négyötödös többség, ismételt parlamenti elfogadás egy új választás után, népszavazás). Az alkotmányozó nemzetgyűlés. Az alkotmányozás céljára létrehozott nemzetgyűlés.
A NÉP MINT ALKOTMÁNYOZÓ HATALOM PROBLÉMÁJA A népszuverenitás elvéből következően a nép felhatalmazása az alkotmány érvényességének a forrása. Nem a nép alkotmányoz. A nép a felhatalmazás forrása. Milyen szintjei lehetségesek ennek a felhatalmazásnak. Alkotmányozó hatalom (Alkotmánytörvényt elfogadó hatalom?) Alkotmánymódosító hatalom Törvényhozó hatalom
A MAGYAR ALKOTMÁNYOS ÁTALAKULÁSRÓL Előzmények: 1985-1989: pártállami reformok 1985: választójog: egyéni vk-i, többségi (kötelező többes jelölés + országos lista) 1987:XI. törvény: Jogalkotási törvény 1988-89: MSZMP: alkotmányreform terv, benne pl. AB létrehozása
A RENDSZERVÁLTÁS 1989. március 22.: Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulása 1989. június 13. – szeptember 18.: Nemzeti Kerekasztal (NEKA) 1989. szeptember 18. – 1990 ősze A NEKA-megállapodás elfogadása utn: az állampárt felszámolása (1989. október 6-9.) Párt és kormány különválása: Németh Miklós kormánya, 1989 októbertől nincs az MSZMP-nek politikai irányító szerepe „az átmenet parlamentje” (1985-90-es ciklus): a NEKA megállapodások törvényi keretbe foglalása, majd saját feloszlásának kimondása (1989. dec. 21.) 1989. nov. 26. “Négyigenes” népszavazás 1990 tavasz/ősz: parlamenti választások → hatalmi elit kicserélődik (új pártok, új személyek) 1990. május 2.: új ogy. alakuló ülése MDF-SZDSZ paktum (Antall-Tölgyessy egyezség)
ELLENZÉKI KEREKASZTAL 1989. március 22. – szeptember 18. Független ellenzéki szervezetek együttműködése az állampárt hatalmának ellensúlyozására A Független Jogász Fórum nyilatkozatban vállalta az egyeztetést, szakmai anyagok kidolgozását. Tagjai pl.: Fidesz, FKgP, MDF, MSZDP, SZDSZ, május 18-tól: KDNP. Célja: egységes álláspont kialakítása a többpártrendszerű demokráciába való átmenetről, és az ezt követő alkotmányos berendezkedésről
NEKA Parlamenten kívüli intézmény A magyar átmenetet mégis meghatározó szervezet lett szociológiailag igen, jogilag nem alkotmonyozó hatalom (de: a kormányt és az ogy-t a törvénytervezetek benyújtására és elfogadására tudta kényszeríteni) A rendszerváltás történelmi legitimációját biztosító szerveződés, amely megkérdőjelezhetetlenné tette és igazolta a rendszerváltás politikai megegyezésen alapuló, kompromisszumos formáját és tartalmát.
RENDSZERVÁLTÓ TÖRVÉNYEK 1989-BEN Az átmeneti országgyűlés által és a kerekazstaltárgyalások előtt elfogadott törvények: Az egyesülési jogról szóló tv. (1989:II. tv.) A gyülekezési jogról szóló tv. (1989:III. tv.) A sztrájk törvény (1989:VII. tv.) A gazdálkodási szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló tv. (1989: XIII. tv.) A népszavazásról és népi kezdeményezésról szóló tv. (1989:XVII. tv.)
RENDSZERVÁLTÓ “SARKALATOS TÖRVÉNYEK” Az Országgyűlés 1989. október 17 és 20-a között fogadta el a NEKA megállapodáshoz kapcsolódó alábbi törvényeket: az Alkotmány módosításáról szóló 1989:XXXI. tv. (1989. okt. 23.); az Alkotmánybíróságról szóló 1989:XXXII. Tv.; a pártok működésről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény; a köztársasági elnök választásáról szóló 1989. évi XXXV. törvény.
RENDSZERVÁLTÓ TÖRVÉNYEK 1990-BEN. Az új országgyűlés 1990-ben fogadta el: A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyhzakról szóló 1990. évi IV. tv. 1990. június: Antall-Tölgyessy (MDF-SZDSZ) egyezség: konstruktív bizalmatlanság; közvetve választott Köztársasági elnök, 2/3-os törvények száma csökken
ALKOTMÁNYOS JOGRENDSZER LÉTREJÖTTE Etatista szemlélet kontra az egyén szabadságán alapuló szemlélet Marxizmus-leninizmus az alapvető ideológia kontra több ideológia létezik (pluralizmus), ezek közül egyik sem „egyedül üdvözítő” (= versengenek) Monolit, osztályharcos társadalomszemlélet kontra demokratikus célok Pártirányított államszervezet kontra demokratikus intézményrendszer Pártideológia szerint értelmezik a jogokat is kontra alapjogoknak tekintik és ezek elsődlegessége jellemző
AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZER KÉNYES EGYENSÚLYA (1990-2010) I. A köztársasági alkotmány megfelelt a modern, demokratikus alkotmányosság elveinek Az alkotmány demokratikus volt, azonban demokratikus megerősítése elmaradt. Az alkotmányozás pillanata úgy múlt el, hogy nem született a szabadon választott Országgyűlés pecsétjét videlő, mindenki által sajátjaként vállalt alkotmány. Az alkotmányos viták gyakran az alkotmány megkérdőjelezésével jártak 1990 és 2010 között az alkotmányt 23. alkalommal módosították Egy szereplő volt csak igazán érdekelt az alkotmány stabilitásában: az Alkotmánybíróság
AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZER KÉNYES EGYENSÚLYA (1990-2010) II. Az alkotmány státusának bizonytalansága elindított egy málladozási folyamatot,másfelől az AB-nek köszönhetően megindult a rendszer konszolidációja is. De egyre mélyült az árok az AB által értelmezett alkotmány és a mértékadó politikai erők cselekvései között – a politikai elit elidegenedett az alkotmánytól. Populista ellenhatás – “transzformációs sokk”, “alapjogi sokk”, “gyenge intézmények sokkja”, “globalizációs sokk” – következmény: megkérdőjeleződnek a liberális demokrácia és a piacgazdaság elvei Az alkotmány lett az egyik bűnbak 2010 - a baloldal politikai összeomlása, felborultak az erőviszonyok 89-90-es alkotmány bukása
ÚT AZ ALAPTÖRVÉNYHEZ 2010. május 25. - Döntés a kisebb parlamentről 2010. július 5. - Az alkotmánybírák jelölési rendszerének átalakítása 2010. július 6. Önkormányzat, alpolgármester, Médiaalkotmány 2010. augusztus 11. A hivatásos állományúak (rendőrség, hadesereg) politikai tevékenységének korlátozása, bírósági titkár, visszamenőleges különadó 2010. november 16. A jogalkotás rendszer átalakítása 2010. november 19. Az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése
ALKOTMÁNYOZÁS 2011-BEN Forradalom v. konszolidáció? A közösség egészének a nevében v. politikai erőfölény kihasználása Az új alkotmány identitásának kérdőjelei: ellentmondásos viszony a köztársasági hagyományhoz, a polgári alkotmányosság vívmányai helyett (1848, 1945-46), a nemesi hagyományokhoz nyúl vissza (történeti alkotmány), vallási elkötelezettség kifejezése, etnikai nemzet fogalom. A Nemzeti hitvallás normatív erejének (Alaptörvény R. cikk (3) bekezdés) problémái
A VELENCE BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE AZ ALAPTÖRVÉNYRŐL 1.
- A testület üdvözli azt a tényt, hogy az Alaptörvény a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmének elvére épülő alkotmányos rendet hoz létre. - Azonban az aggályos, hogy az új alkotmány szövege gyakran a sarkalatos törvényekre bízza a részletesebb szabályok meghatározását. - A sarkalatos törvények indokolatlan tárgykörökben alkalmazása problematikus lehet. Minél több szakpolitikai döntés kerül ki az egyszerű többség kezéből, „annál kevesebb jelentősége lesz a jövőben tartandó választásoknak, és annál több lehetősége van a kétharmados többségnek arra, hogy bebetonozza saját politikai preferenciáit és az ország jogrendjét”. - Sem az R) cikk, sem a bíróságok jogszabály-értelmezésére vonatkozó 28. cikk nem említi meg Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeit, és a „Szabadság és felelősség” címet viselő fejezet sem tartalmaz utalást a nemzetközi emberi jogi sztenderdekre.
A VELENCE BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE AZ ALAPTÖRVÉNYRŐL 2. A magyar nemzet fogalmának és Magyarország felelősségének (lásd a D) cikket) kiterjesztő meghatározása rossz hatással lehet az államközi kapcsolatokra és etnikai feszültségeket okozhat. A „velünk élő nemzetiségek” kifejezés sem szerencsés, hiszen a preambulum kezdetén a „mi, a magyar nemzet tagjai” fordulat szerepel, és a kettő összevetése azt is sugallhatja, hogy a nemzetiségek nem tartoznak az Alaptörvény mögött álló magyar nemzethez. A jogalkotónak megfelelő egyensúlyt kell teremtenie az egyéni jogok mindenkori érvényesülésének igénye és a közösség érdekei által diktált követelmények között. Ennek biztosításához pedig elengedhetetlen, hogy az Alkotmánybíróság a jogszabályokat kivétel nélkül felülvizsgálhassa az alkotmányban rögzített valamennyi alapjoggal összefüggésben, különös tekintettel az olyan rendkívüli jelentőséggel bíró előírásokra, mint a hátrányos megkülönböztetés vagy a tulajdontól való önkényes megfosztás tilalma
A VELENCE BIZOTTSÁGRÓL 1990-ben hozta létre az Európa Tanács Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szrvezet. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat. A Velence Bizottság feladata a térség államainak demokratikus átalakulásának elősegítése. A bizottság szakértői folyamatosan figyelemmel kísérik a tagállamok alkotmánybírósági határozatait, és összehasonlító jogi információkkal segítik a bíróságok döntéshozatalát. A bizottság eljárását – főszabály szerint – a tagállamok maguk kezdeményezik. Emellett az Európa Tanács intézményei és a Velence Bizottság munkájában részt vevő nemzetközi szervezetek kérhetnek valamely jogkérdésben véleményt.
AZ ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAI Első módosítás: az Alaptörvény átmenetei rendelkezéseit az Alaptörvénybe emelte. Második módosítás: Az átmeneti rendelkezéseket módosította; ez emelte be a választási regisztrációt az Alaptörvénybe. Az Alkotmánybíróság ezt a módosítást megsemmisítette. Harmadik módosítás: Sarkalatos törvénnyé tette a földtörvényt. Negyedik módosítás: Több formai változtatás mellett beemelte az alaptörvénybe az Alkotmánybíróság által az átmeneti rendelkezésekből törölt részeket, az alaptörvény "Záró Rendelkezések" részének címét "Záró és vegyes rendelkezések"-ké változtatta és kiegészítette - a külön jogszabályként egyidejűleg hatályon kívül helyezett - átmeneti rendelkezések még hatályos cikkeivel. Ötödik módosítás: MNB és a PSZÁf összevonása, OBH elnökének ügyáthelyezési jogának korlátozása, megsemmisítették azt a rendelkezést is, amely adókivetést tett lehetővé az államot terhelő, váratlan kötelezettségek esetén.
ALAPELVEK Alapvetés B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
A KORÁBBI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK A PROBLÉMÁJA “Az előző Alkotmányon alapuló alkotmánybírósági döntésekben kifejtett elvi jelentőségű megállapítások értelemszerűen irányadók az Alaptörvényt értelmező alkotmánybírósági döntésekben is.” (22/2012. AB határozat) “Az Alkotmánybíróság az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése indokolásába történő beillesztése.“ (13/2013. AB határozat)
KÖZTÁRSASÁG HAZÁNK neve Magyarország. B) cikk (2) Magyarország államformája köztársaság A köztársaság fogalmának szűkebb értelmezése: A köztársaság fogalma kimerül az államfői tisztség szabályozásának sajátosságaiban. Az államforma nem monarchia. A köztársaság fogalmának tágabb értelmezése: a köztársaság fogalmának van egy sajátos politikai filozófiai tartalma. Az állampolgárok a közjó előmozdítására szövetkeznek, a morális egyenlőség és az önkormányzás elvei alapján. A közjóra törekvő politikai álláspontok nyilvános vitájának megkülönböztetett jelentősége van. A köztársaság fenti értelme elválaszthatatlan a jogállam és a demokrácia fogalmától.
A JOGÁLLAMISÁG FOGALMA AZ ALKOTMÁNYBAN (1)Az Alaptörvény nem minden rendelkezése azonos jelentőségű. A jogállamiság egy kiemelkedő alkotmányos norma. A közhatalom tartalom-független korlátja. (2) Nem képes kizárni az önkényes hatalomgyakorlás minden formáját. Azonban “egy ártalmas célokat szem előtt tartó zsarnokságnak nincs magában való oka arra, hogy alávesse magát a megerőltető jogi eljárások következetes betartásán keresztül történtő hatalomgyakorlással járó fegyelemnek.” (John Finnis) (3) Az előre lefektetett szabályok alapján való döntéshozatal természeténél fogva megvalósítja a hatalommegosztás egy gyenge értelmét. (4)“A jogállamiság a köztársaság alapértéke” (9/1992. AB határozat) (5) A jogállamiság önálló alkotmányos norma, önmagában megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét. (11/1992. AB határozat) A jogalkotó akkor is megsértheti, ha a jogállamiságból fakadó más alkotmányos normát nem sértett meg.
A JOGÁLLAMISÁG POLITIKAI ESZMÉNYE A jogállamiság egy normatív eszményt jelent, amelynek a megvalósításában kudarcot lehet vallani. Nem minden állam jogállam. A jogállamiság eszménye a közhatalomgyakorlás módjával szemben támaszt elvárásokat. Egyfelől a törvényhozóval szemben, hogy a jog hatékonyan betölthesse magatartásirányító funkcióját. Másfelől a jogalkalmazókkal szemben, hogy a jog a gyakorlata során is képes legyen a jogállamiság érvényre juttatásában, illetve ha megsértették ezt az elvet, hatékony jogorvoslatot nyújthasson.
A JOGÁLLAMISÁG ERKÖLCSI DIMENZIÓJA A jogállamiság eszméjének még akkor is, ha nem teszi önmagában erkölcsileg értékessé a jogot, van erkölcsi dimenziója. Az előre lefektetett szabályok rendje, egy értelmes, cselekvési indokokat mérlegelni képes embert feltételez. A jogállamiság eszméje előfeltételezi az emberi méltóság tiszteletét. A jog kiszámíthatatlansága, jogos várakozások meghiúsulása az önrendelkezés szabadságát és az egyéni autonómiát sérti, azt az alapvető emberi igényt, hogy hosszú távon saját magunk formáljuk az életünket. A jog mint sajátos viszonyrendszer. “Egy igényjogokat elismerő világban, ahol mindenkinek vannak tényleges és lehetséges igényei, mindenki a tisztelet magasztos tárgya mind önmaga, mind mások szemében. Nincs az a szeretet vagy együttérzés, nincs az a magasabb hatalomnak való engedelmeskedés vagy nemes kötelességtudat, ami ezeket értékeket pótolni tudná.” (Joel Feinberg)
A JOGÁLLAMISÁG FORMÁLIS KÖVETELMÉNYEI Eljárási garanciák a jogalkalmazás során - A jogalkalmazó hatóságok csak a törvényi felhatalmazások keretei között járhatnak el, -
a jogalkalmazók indoklási kötelezettsége,
-
határidők a közigazgatásban,
-
a jogerő intézménye
-
megfelelően részletezett eljárások,
-
ne bis idem elve a büntetőjogban,
-
nullum crimen, nulla poena
A JOGÁLLAMISÁG FORMÁLIS KÖVETELMÉNYEI A jogalkotás eljárási kötöttségei Csak a formalizált eljárás betartása révén keletkezhet érvényes jogszabály. (AB gyakorlat – közjogi érvénytelenség) “Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani. (…) “A rendszerváltás Alkotmányának az a helyes értelmezése, ha a felmerülő konfliktusokban a jogbiztonság értéke mellé állunk.” (11/1992. AB határozat) “Alkotmányos jogállamban követelmény, hogy az alkotmányozó hatalom az alkotmányban (Alaptörvényben) fogalmazza meg akaratát, s az az alkotmány szövegében jelenjen meg. Az alkotmány szövegébe beépülő alkotmánymódosítások ugyancsak az alkotmányozó akaratát fejezik ki. Az alkotmányozói akarat nem jelenhet meg vegyes tárgyú, bizonytalan jogforrási szintű jogszabályban.” (45/2012. AB határozat)
A JOGÁLLAMISÁG FORMÁLIS KÖVETELMÉNYEI A jogkövetés és a jogalkalmazás lehetővé tétele A jogszabályok szabályszerű nyilvánosságának követelménye. A visszaható hatály tilalma (“alkotmányos demokráciákban a polgárok szabadságának részét képezi, hogy cselekvéseiket csak az általuk előzetesen megismerhető, a jogalkotás formalizált szabályaival betartásával alkotott szabályok korlátozhatják (8/2005. AB határozat) A jogi előírások tartalmának egyértelmű megállapíthatósága (az alkalmazandó norma kiválaszthatósága, a normavilágosság követelménye,)
A JOGÁLLAMISÁG FORMÁLIS KÖVETELMÉNYEI A jogkövetés kiszámíthatósága: tartalmi kiszámíthatóság -
A jogalkalmazás kiszámíthatósága: a dogmatikai következetesség követelménye
-
A jogszabályok stabilitása és a jogalkotás kiszámíthatósága.
-
a “kellő idő” követelménye,
-
az azonnali hatályú jogalkotás korlátja: szerzett jogok (szociális jogosultságok, kiemelt nyugdíjak, családi pótlék, rövid távú adókedvezmények), bizalomvédelem
-
A hatósági jogkörök folyamatosságának követelménye
A JOGKÖVETÉS KISZÁMÍTHATÓSÁGA: TARTALMI KISZÁMÍTHATÓSÁG Szerzett jogok -
A jogszabályok állandóságába vetett bizakodás. Jogszabály által motivált, vagyoni hatású vagyoni hatású vagy egzisztenciális döntés. Elegendő, ha jogosultságot biztosított szabályozás az érintettek döntésénél lényeges szerepet játszott.
-
A szerzett jogok bizonyos felkészülési idő után megfelelő alkotmányos indok alapján korlátozhatók (43/1995. AB határozat)
JOGÁLLAM MATERIÁLIS FOGALMA A jogállam mint a politikai közösség sajátos társulási módja A törvény és a parancs fogalma közötti különbség (Hayek): A parancs végrehajtója valaki másnak célját követi. Amikor az ember törvényeknek engedelmeskedik, vagyis olyan általános, absztrakt szabályoknak, amelyeket attól függetlenül fektettek le, hogy azok ránk is vonatkoznak akkor nem vagyunk alávetve egy másik ember akaratának, vagyis szabadok vagyunk. A törvények és nem az emberek uralkodnak. A joguralom egy olyan társulást hoz létre az emberek között, amelyben a szabályok csak körülhatárolják és korlátozzák az egyes emberek cselekedeteit, de az egyének mindeközben saját céljaikat követik. A védelmi funkciót ellátó jogosultságok az egyéni autonómia bizonyos körét hivatott biztosítani. “Az államszervezet akkor működik demokratikusan, ha demokratikus jogállamiság és az ahhoz szorosan kapcsolódó alkotmányos rend fenntartása és működtetése alapvető követelményként magában foglalja a szabadságjogok tiszteletben tartását és védelmét. (36/1992. AB határozat)
A HATALOMMEGOSZTÁS ELVE
C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. A korlátlan hatalom kizártsága. “Nem pusztán annyit jelent, hogy az egyik hatalmi ág nem vonhatja el a másik jogosítványait, hanem azt is: demokratikus jogállamban korlátlan és korlátozhatatlan hatalom nincs, s ennek érdekében bizonyos hatalmi ágak szükségképpen korlátozzák más hatalmi ágak jogosítványait.” (62/2003. AB határozat) A zsarnokság megakadályozásához nem arra van szükség, hogy mereven elválasszuk egymástól minden hatalmi centrumot, hanem arra, hogy ne lehessen ellenőrízetlenül hatalmat gyakorolni. “A demokratikus jogállam megvalósulásának feltétele többek között: 1. a hatalommegosztás elve, 2. az elválasztott szervek együttműködési kötelezettsége, 3. az elválasztott szervek eljárási és döntési autonómiájának, döntéshozatalának kölcsönös tiszteletben tartása, 4. az Alkotmányra visszavezethető eljárási szabályok léte és betartása (62/2003. AB határozat) A bírói hatalom függetlenségének kiemelt jelentősége A hatalmi ágak jóhiszemű együttműködésének kötelezettsége
NÉPSZUVERENITÁS A szuverenitás jelentésrétegei Jogi szuverenitás (Van egy legfőbb norma a jogi hierachián belül.) Törvényhozói szuverenitás (Egy alkotmányos szerv mindenre kiterjedően, vagy saját területén a legfőbb hatáskörrel rendelkezik.) Gyakorlati szuverenitás (Ki rendelkezik a legfőbb kényszerítő hatalommal.) A szuverenitás politikai filozófiai értelme (Honnan származnak egy politikai közösségben az autoritatív döntésekhez szükséges felhatalmazások.)
NÉPSZUVERENITÁS A szuverenitás rivális felfogásai Autoinvesztitúra (Valaki saját magát hatalmazza fel arra, hogy mások fölött autoritást gyakoroljon.) Transzcendens forrás (Isten kegyelméből gyakorolják a hatalmukat.) Önkormányzás elve (Népszuverenitás - az autoritással rendelkezők azoktól kapják a felhatalmazásukat, akik fölött a hatalmat gyakorolják. )
NÉPSZUVERENITÁS Az önkormányzás elve a lehető legdirektebb módon fejezi ki, hogy az intézményes rendet az emberek maguk alakítják ki, az intézményeket, illetve azok autoritásigényét előttük és rájuk tekintettel kell igazolni. A nép nem azért képes intézményeket létrehozni, mert hatalommal bír, hanem azért, mert megjeleníti azt erkölcsi köteléket a politikai közösség tagjai között, amelynek az intézményeket igazoló politikai moralitás szempontjából meghatározó jelentősége van. A nép fogalma ezért szorosan kötődik azokhoz erkölcsi elvekhez, amelyek a politikai kötelezettség tartalmát képezik.
NÉPSZUVERENITÁS FOGALMÁNAK KÉRDŐJELEI A nép mint a szuverenitás alanya Meg lehet-e ragadni empirikus terminusokban? Szuverén a jogrendszeren kívül (Logikai értelemben megelőzi a jogot? Mi történik az alkotmányozó hatalommal az alkotmány megszületése után?) A nép mint normatív konstrukció A nép mint jogi konstrukció előfeltétele egy történeti közösség? Közös cél vagy közös szabályok integrált közösség?
A NÉP FOGALMÁNAK ALKALMAZÁSI NEHÉZSÉGEI Az állampolgárság mint tényleges társadalmi kötődéseken alapuló jogi kötelék (életmódhoz, érdekekhez és érzelmekhez kötődő kapcsolat, amely a jogok és a kötelezettségek kölcsönösségén alapul - Nottebohm-ügy) Az állampolgárság polgári, politikai és szociális tartalma (Marshall) A magyar jogrendszer azonban elképzelhető, hogy valaki úgy magyar állampolgár semmilyen módon nem kötődnek a magyar államhoz. (pl. magyar állampolgár leszármazottja örökli a magyar állampolgárságot) Kettős állampolgárság kérdése. A néphez és nemzethez tartozás kettőssége. A nép a választópolgárok közössége (A gyerekek nem tagjai a népnek?) A nép a kulturális nemzethez tartozók összessége (Mi a helyzet akkor a nemzeti kisebbségekkel?)
A DEMOKRÁCIA ELVE Demokrácia és joguralom (Eljárási feltételek együttese. Milyen úton kell a rendszer szabályainak keletkezniük, átalakulniuk, illetve megszünniük) Morális egyenlőség elve (nincsenek örökölt hierarchiák, senkinek a szempontjai, érdekei nem élveznek elsőbbséget) A részvételi elv (a nép közvetlenül vagy közvetve maga is részt vesz a döntések meghozatalában) és önkormányzás elve (Politikai hatalom csak a néptől származhat)
A DEMOKRÁCIA ELŐFELTÉTELEI A modern társadalmak alapvető ténye a világnézeti pluralizmus. A pluralizmus feltételei között pedig elsőrendű jelentősége van a vélemények ütköztetésének, a kommunikációs alapjogok biztosításának. A nyilvános viták révén juthatunk azokhoz az információkhoz, amely a politikai preferenciáinkat kialakíthatják, illetve a nyilvános viták teremtenek arra lehetőséget, hogy mindenki kifejthesse az álláspontját
DEMOKRATIKUS AUTORITÁS ÉS AZ ÉSSZERŰSÉG ELVE A demokratikus autoritás változatai
A demokratikus részvétel fokozatai
Bázis demokrácia
Véleménynyyilvánítás szabadsága
Referendumos demokrácia
Indítványozási jog
Képviseleti demokrácia
Szavazati jog – részvétel egy többségi szavazási eljárásban
Átruházott hatalom
vétójog
