HAGYOMÁNY
RÉSZLETEK TOPOLYA ÉPÍTÉSZETÉBŐL (1750—1941) HARKAI
IMRE
Ez az összefoglaló egy 1972-
RÉSZLETEK TOPOLYA ÉPÍTÉSZETÉBŐL
655
8. Mininyájoknak ugyan szabad migrációja lesz én, S. Házaikat, Sző lőiket S. egyéb magoik örökségeit eladiha'ttyák az Uraság illírével, azok nak árából mindazonáltal minden tizedik pénz az Uraságot fogja illetni, Az 1750-ben keltezett ajándéklevál néhány pontja értékes építészed vonatkozásokat tartalmaz. A szerződéses lakosok szilárd házakat épít hettek, azokíat bizonyos feltétellel elhagyhatták, és házépítésre fát igényel hettek az akkori Bács megyei és Tisza-vidéki kamarai jószágigazgatótól. A telepesek liakásépítésérő'1 több adattal nem rendelkezünk. Az 1774-es és 1778-as egyházi1összeírásokból azonban fény derül a telepesek közös ségi vonatkozású épületeire. 1750-ben, a telepítés évében iskolát2 és temp lomot építettek. A települést kettészelő mocsárhoz közel eső dombon egy vert falú imaihiázat3 építettek. Az egy tereimből álló épületet közmunkával és saját tapasztalataik alapján építhették. A náddal fedett épületben tartották a szabadkai zárdából kijövő ferences rendi szerzetesek az istentiszteletet. Az épületet egy ^nagyobb méretű lakóházhoz lelhetne hasonlítani, amelynek méreteire egyetlen adatunk 1778-bóll származik, 'miszerint: 150 gyermek4 befogadására alkalmas. A tanító lakását 1754-ben5 vert faliból építik, összegezésképpen: a te lepesek a természethez folyamodtak, a helyszínen lelhető anyagokat hasz nálták feli: a falakat földiből, a tetőt nádból készítik. Az első épület, amely kőművesek által készült és eltért a hagyományos anyaghasználat tól, az 1761/62-,ben épült első templom i(l kép). A Canonica Visita szerint a királyi kamara saját égetésű téglát szol gáltatott az építéséhez. Az 1774-es egyházi összeírás elárulja, hogy a templom felemeléséhez hozzájárultak a helybeliek is. Ki anyagiakkal, ki készpénzzel. E lleírás szerint: „A szentélye 'boltozatos, míg a többi trésze stukatúros építésű és zsindellyel van fedve. Azonban magyon sok 'helyen repedezettek a falak, roskatagok, ia külső vakolat is lehullott a kőmű vesek lelkiismeretlen és gyors munkája miatt, ezen kívül kevésnek bizo nyult a hívek befogadására.” 6 Bővebb adatokat az 1888-ban, tetemes költséggél végzett restaurálás 1 Gróf Grassalkovich Antal megbízólevele, Zombor, 1750. (Vajdasági Levéltár, Sremski Karlovci, BB vármegye irattára, 75-ös szám alatt) 2 Berauer József: A Kalocsa-Egyházmegyei róm. kath. népiskolák Története, Ka locsa, 1896., 261. oldal. 1778. január 12. keltezésű egyházi összeírás.
4 tio.
5 uo. 0 Topolya királyi-kamarai helység Kalocsa egyházmegyebeli, Bács-Bodrog vili ben lévő egyházának 1774. aug. 2-i összeírása.
HÍD
656
1. Az 1761/62-ben épült templom (lebontva 1904-ben) előtt készített vázlatrajz alapján kapunk. A település sziluettjének első uralkodó tömege a települési magtól távolabb fogilalt (helyet. Egyhajós beosztású teremtemplom, boltozatos lefedésű, sekrestyével és kórussal rendelkező épület vOlt, 'amelynek szentélye (sanctuariuma) apszisba he lyezkedett el. A templom egyetlen hajója 23,00 méter hosszú és 9,15 méter széles volt. A szentély 7 méterre szűkült. A kórus 5 méter széles. A szentélyhez észak felől egy teremből álló sekrestye tartozott, míg a restaurálás alkalmával a déli oldalhoz emeletes oratóriumot ragasztottak. A Römann János átal végzett restaurálás alkalmával készített freskókkal, amelyek a hajó és a szentély boltozatait díszítették, egységes román stílu sú templamibelső tárulkozik elénk. A templomot 1904-ben bontották le; faszerkezetű mennyezete igen megrongálódott, és veszélyeztette a benne tartózkodókat. A templom felépültével a rendeltetése alól felszabaduló imaház ezen túl iskolaépületként szolgál7 („150 gyermek (befogadására alkalm as...” 8). Az új templommal szemben a község pénzén 1769-ben® kényelmes plébá niai épület épült. 7 1778. január 12. keltezésű egyházi összeírás. 8 uo.
# uo.
RÉSZLETEK TOPOLYA ÉPÍTÉSZETÉBŐL
657
A GrassalkoVách által aláírt ajánlólevél 4. pontjában emlegetett „sár ból csinált téglák” építkezési felhasználásának első bizonyítéka az 1790ben10 készült Urbáriumban található. Igaz, nem „kötelezően” a lakóépü leteiknél használták. Ebben az időben a község területén három urasági épület található: kocsma, mészárszék és az ispán lakása. Az épületek le írása „építészeti” jellegű. íme: „a) A kocsma alapja égetett téglákból, a fölső falak viszont vályogból vannak fölépítve, a padlástér deszkákkal, a tető náddal van befödve. A ház belső tere a következőkből áll: van .benne egy nagy vendégszoba, két különszoba, a kocsmáros szobája, egy éléstár, konyha és pince, mely utóbbi jó anyagból van kiboltozva, 3 öli és négy láb (hosszú, 3 öl és 3 láb széles; 15 lépcső mély és naponta könnyen el lelhet benne helyezni 200 csöbör ita'k. Mind a négy fent leírt szóiba le van padlózva, a 2 kémény jó anyag ból épült, a padláisíelijáró kívülről van a ház egyik olalába beépítve. A 24 lovat befogadó istálló alapja ugyancsak égetett téglából van készítve, míg a féliső része vályogból, iá padlás padlója deszkákkal van fedve, míg a tető náddal. A 27 öl hosszú és 22 öl széles, irészben [/éc] részben fonott kerítéssel körülvett udvarban van egy tölgyfagerendákból épített félszer, padlás nélkül, náddal födve, 6 kocsi 'befogadására alkalmas. Ugyanebben az udvarban van egy (téglából kifalazott kút, kávával, kútgémmel és vályúval felszerelve.” A leírás elénk tárja a XVIII. század utolsó harmadában épült Bács megyei kamarai kocsmák képét. Értékes adatokat (szolgáltat a mészár szék ismertetése, amely már a>z 1783-ban, Luits mérnök által végzett ha táribeli úrbéri fölméréskor készített térkép magyarázóiszövegében is fel bukkan. Az Urbárium11 szerint: „b) A mészárszék vertfalból van fölépítve és náddal födve, a padlás
padlózata nádból .van és le van saralva, egyébként igen öreg, .rossz ál lapotban van, és teljesen újonnan kell felépíteni . . . ” Úgy tűnik, hogy az ajánlólevélben említett, „Sárból csinált tégllákat”, vagyis a vályogokat a 80-as évektől kezdték használni, főként az ura dalmi épületeknél. Építőanyagként a vert föld, tetőfedésre, a nád szol gált, míg a fában nagyon szegény vidék faanyagát távolabbi helyekről szerezte be. Építő- és tüzelőfaanyagot 6—7 mérföldnyi12 távolságról kel lett szállítani, így a jobbágyok itöhbnyire szalmával főznek és fűtenek. Forduljunk újra az Urbárium dokumentumaihoz, és idézzük az ispán akkor még befejezetlen lakásának leírását: ,,c) Az ispán lakása teljesen új épület és nincs lis még egészen elké szítve; alapja égetett, míg a falak vályogból vannak. A padlás stukatú10 Beschreibung des Königlichen Kameral Dorís Topolya, 1790 november 1, To polya. (Magyar Országos Levéltár, Urbarialia et conscriptiones, Easc. 197. nro 50) 11 uo. uo.
658
H lĐ
rozva van, míg a .tető náddal van földve, 3 szoba ki van p a d ló zva , míg a negyedik csak téglával van kirakva. Az épület belső 'terében van 3 szoba a 'hivatalnokok számára, 1 a cse lédség számára, van ibenne konyha, .éléskamra és pince. Ez utóbbi jó anyagból van kiboltozva, és körülbelül 100 csöbör italt 'lehet benne tá rolni, az udvar 46 öl hosszú és 27 öl széles, és van benne egy téglából kiépített kút. Az istálló és a félszer egy tető alatt van, 11 öl hosszú és 3 öl széles, alapjában égetett téglából, míg a falak vályogból (készültök; a tető náddal van födve, míg a padlás padlója földdel van befödve. Ennek a lakásnak van egy 36 öl hosszú és 20! öl széles kertje, amely fo n o tt sövénnyel van bekerítve.” 13 Az inkább álló, mint folyó mocsár két partján épült község telkes pa rasztjainak, házzial és házzal nem rendelkező zselléreinek lakásigényei ismeretlenek előttünk. 1790-ben már 395 itelkes jobbágyház és 90 zsellérház van. A házadó .mindkét esetben: 1 forint. 1792-ben az összeíró 411 házhelyes jobbágyot és 105 házzal rendelkező zsellért itallal.14
ö t évre rá újabb uralkodó tömeget kapott a település: az 1797-iben épült Kálváriát (2. kép) nagyszerű térbehelyezóssel. A településtől nyu-
2. A Kálvária dombja. A középen elhelyezkedő Golgota 1797-ben épült. Az egykor távol levő domb környéke beépült. 13 uo. 14 Leltár a bácstopolyai róm. ik. t. ingó és ingadan vagyonáról 1915-ben, To polya. (Érseki Levéltár, Kalocsa)
RÉSZLETEK TOPOLYA ÉPÍTÉSZETÉBŐL
659
gatra, két út elágazásánál emelkedő dombon épült ikii. 1878 előtt stációik kal vették körül, majd 18984>an, Fazekas Lajos szabadkai építész tervei alapján kápolnát építettek. A kápolna mintegy előjátéka volt az 1904— 1906-ig épített neogót stílusú itempkttnnak. 1800-ban Topolya kamarai falu királyi adománkként báró Kray Pál birtokává válik. 1805-ben15 felépül a család tartózkodási helye, a bárói kastély (3. kép). Építéséről és annak előzményeiről nincsenek forrásaink.
3. Az 1805-ben épült bárói kastély. Mellette a zárdaiskola. A kastély erkélye alatti kapubejáratot az 1930-as években befalazták. Az egyházi leltár jóval később, 1915-ben a lakóházon hívül cselédlaikásokat is említ, az udvarban istállót, magtárt, jégvermet és pincét. A (köz ség első emeletes épülete (nem számítva a templomot) ekkor a követ kező beosztással rendelkezett: a földszinten 7 szoba, 1 Ikonya, 1 pince, 1 W. C. Az emeleten 8 szoba, 1 előszoba és 1 W. C. található. A szobáikat cserépkályiháikkal fűtötték. Az országúira tdkintő, erkéllyel rendelkező épület az öt évtizede lélegző község fényűző hatást íkedtő épülete. A község 1826-ban eszközöl nagyobb méretű építkezésit. Égetett tég lából16 felépült az áj iskolaépület, majd a zsidó hitközség 1840-ben17 feü15 Magyarország vármegyéi és városai, Bács-Bodrog vármegye, I. kötet, Szer kesztette Dr. Borovszky Samu, Budapest, 1909., 170. oldal. 16 Berauer József: A Kalocsa-Egyházmegyei róm. kath. népiskolák Története, Kalocsa, 1896., 261. oldal. m 17 Ethnographisch-topographische Beschreibung des Markt-Ortes Topolya, 1859. július 24. (Szabadkai Történelmi Levéltár)
660
HÍD
építi a zsinagógát, am ely 108 évig m a ra d fenn városunk építészetében. E rről az épületről fénykép hiányában, és miivel a (hitközség ira ttá ra a m ásodik világháború éveiben teljesen megsemmisült, .az évszám on kívül semmit sem tudunk. A z 1859-es18 földrajzi-néprajzi leírás a lakóházaik b em utatását ta rta l m azza. E leírás szerint, nem szám ítva az urasági és néhány jóm ódú la kos épületét, 1300 v e rt falú és náddail fedett lak ó h áz van, am elyek egy „utcai” 'és egy „u d v a ri” szobáiból állnak, s am elyeket a k ö zö ttü k elhe lyezkedő konyhából szalm ával fütenelk. A z u tcára és az u d v ar felié kis ablakok néznék. Leginkább egy (kémény szolgál k é t kem encét. A háziak tűzfalukkal (végfallal) fordulnak az utca felé. A z istállók a lakóépület től különállóan épülnek. A leíró szerint a lakások 'nagyon tiszták. Feltételezésünk szerint M onavy János bíró a nótáriust iá m ódosabb h á zakhoz vezette el, így ,a három osztatú háztípus, am ely később an n y ira jellem zővé válik, nem általánosítható a X IX . század derekán. T ornácról nem esik szó. A szabad kém ény, a kemence és a fésűs házsorok viszont igazoltak. A z 1850-es évek derekán tö rté n t iközlegelő-elkülönítéskor gróf Z ichy N epom uk János (A K ra y nemzetség kihal, a birtok 1852-től hozom ány ként grófi birtokká válik.) föld b irto k a arán y áb an h asíto tta k i járásjuta1ékáit. A gróf megnyerte az ebből keletkezett pert, s kárpótlásul 1869ben19 fölépítette a zárdaiiskólát. A kastély szom szédságában épült, fö ld szintes zárdaépület 3 tanterm et .foglalt m agába. Később, az 1885-ben20 tö rté n t átalakításkor egy ó v o d át építettek h oz zá, s az épületre merőlegesen egy emeletes lakóépületet az apácáik szá m ára (4. kép). A z így b ezárt tértben létrejött a város egyik legszebben gondozott, épülettel összhangban lévő környezete. A nyolcvanas években a község újra építkezni kezd. 1888-ban a k ü ltéren iskolát emelitek, m ajd 1890-ben elhatáro zzák az új városháza ép í tésiét egy tanácsteremmeil (5. kép). I tt kell m egem líteni, hogy Bodrogh M ór 1897-ben kisebb m értékben gépesíti az eddigi tégláégető kemenoéiit. A napszám osm unkában 16 ó rát is dolgozó em berek falcos cserepet is égettek. A századforduló u tá n szépen h alad t a község építkezése. A kis n á d fed eles házikók eltűnnek a főutcákról. H elyükbe a jóm ódú gazdák és elöljárók utcafrontos., téglából épített, cseréppel fedett, egészségesebb élet-
18 uo.
19 Beauer József: A KalocsarEgyházmegyei róm. kath. népiskolák Története, Kalocsa, 1896., 261. oldal. 20 uo.
RÉSZLETEK TOPOLYA ÉPÍTÉSZETÉBŐL
661
4. Az 1885-ben épük zárdaiskolai laikószárnv
5. A városháza. A főbejárattól balra a jegyzői lak, anyakönyvi hivatal és a bírói hivatal helyezkedett el. A mai Petőfi brigád utca felé nézett a tanácsterem (lebontva)
662
HÍD
6. Az 1904—1906-ig épült ikatoliikus templom. A főhomlokzat tagoltsága és a rajta domináló torony és toronypár függőleges vonalai világosan rajzolják a belső elosztást körülményeket biztosító lakóépületeket emelnek. Az építkezésekből ikiiemdlnénk az 1904-ben21 épült „Kaszinó” szállót (6. kép). A régen érzett hiányt pótló épület nagytermében szinelőadásakat, majd filmvetítéseket tartottak. 1904-ben az új katolikus templom felépítésében, amely mindenben felül múlja elődjét, már nemcsak a túlvilági életibe vetett bit élragadottsága játszik iközre, hanem a polgári büszkeség is (6. ikép). A templom tervét RaichlP J. Ferenc22 apatini származású műépítész készítette. 1904. április 11-én23 vetite kezdetiét a nagyméretű építkezés, amely 1906. július 31-én fejeződött be. A régi, 1761/62-ben épített templomot llerombolták. Az új templom hossztengelye a régi templom hossztengelyével esett egyvonalba. Az új templom alapjába bekerültek a régi templom téglái, amelyek válogatás 21 Bács-Topolyai Hírlap, IX. évf., 1904. május 22., 21. szám, 4. oldal. 22 RaichP J. Ferenc műépítész (Apatin, 1869—Budapest, 1960) nagy egyénisége a vajdasági építészetnek, különösképpen a vajdasági szecessziónak. Teljesen ist# Beraucr József: A Kalocsa-Egyhazmegyei rom. kath. népiskolák Története, meretlenül halt meg Legismertebb épületei: az apatini városháza, ia topolyai templom, a Raichle-palota Szabadkán és az Aleksa hantié Fernbach-kastély. 23 Építési Napló, Topolya, 1904—1906.
663
RÉSZLETEK TOPOLYA ÉPÍTÉSZETÉBŐL
1. főhajó 2. 3. 4. 5. 6.
mellékhajó négyzet apszisok szertár sekrestye
7. nyugati toronypár 7. A háromhajós templom alaprajza '(ítészük 1973-;ban felmérés alapján) után enre alkalmasnak bizonyultak. Az épület legimpozánsabb része a torony, amely a következő eméleti beosztásokat tartalmazza: — főbejárati rész, magassága 4,70 méter; — kórus-rész, magassága 9,65 méter; — A következő teremben maguk a haranglábaik és az óráihoz felve zető lépcső helyezkedik el. Az itt italálható alblaknyílások (8 db) megkö zelítik a 10 méter magasságot. Egyébként a tereim magassága 13,80 m. — A következő részben az óraszerkezet található, innen négy konzo los fciülésű toronyerkélyre lleihet kijutni. A terem magassága 2,50 méter. — a toronysisak 31,30 méter magassággal. A torony összmaigassága 72,70 méter. Hozzá kapcsolódik még a nyu gati torony pár. A templom neogót stílusban épük, három hajós (7. .kép) nagy kereszthajóval, hossza 71 méter, szélessége a kereszthiajóban 35 mé ter, a hajós részben 22 méter; a szentélytől jobbra és balíra emeletes ora tórium épük. A kereszt- és főhajó kereszteződésénél huszártorony helyez kedik el. Magassága 18,00 méter. A „négyzetii” résziben 15,50 méteres magasságban helyezkedik el a csillag-iboltozat, amely ennélfogva maga sabb a főhajóétól, amelynek keresztboHtozatai „csak” 14,40 méter magas ságban helyezkednek el.
664
HÍD
Hogy ezek az impozáns magasságok megvalósulhattak, nagyban, köszön hető az akkor még újdonságnak számító vasbeton oszloprenidszernek. Ezek az oszlopok karcsúságukkal nagyban fokozzák a gótikus díszt, anélkül, hogy gyöngébbek lennének, minit a 'terviben előírt téglaoszlopok. E vasbeton oszloprendszer építészeti szempontból nagy értéke a temp lomnak. Az oszlopok kereszt- és hosszanti irányban alap-boltövekkel van nak összekötve. A mellékhajók falaiba zárt ablakok tniiforák, míg az apszisokban biforakat (ikerablakokat) találhatunk. A két mellékoltári rész két lépcsőma gassággal feljebb van emélve, ugyanakkor a mennyezeti részt lejjebb s ü l lyesztették így a magasság 10,00 métert tesz ki. Az építési bizottság 1906. július 31-én ideiglenesen átvette az épületet, majd augusztus 5-én közhasználatra átadta. Itt kell megemlíteni, Ihogy az 1761/62-ben épük templomban elhelye zett Vörösmarty-sírverset áthozzák az új templomba, és a sekrestye be járatánál helyezik el. Báró Kray Pál táborszernagy unokájának korai halálával a Kray nemzetség kihal. A csal-ád Vörösmarty Mihályt, a költőt kérte fel a sírvers megírására, amely márványba vésve ma is megtalálható a templomban. A 'két fő utca 'kiépítése nagy méretet öltött az élső világháborúig. A nevezetesebb épületek a mai Tito marsall utcában foglaltak heilyet: köz ségháza, járásbírósági és teleik/könyvi hivatal, plébánia, zárdia, kasitély, templom, posta — míg a rá merőlegesen fekvő, mai, Rade Koniar ne vét visölő utcában, a „vasúti nagy utcában” a jómódú polgárok adtak hangsúlyt hovatartozásuknak lakóházigényeikkel. Az első világháború kitöréséig a község utolsó nagyobb építkezése a polgári iskola. Építője, Prohászka József ceglédi vállalkozó 1919-ben34 fejezite be építését, s az év szeptember l^jén adták át rendeltetésének. Még ebben az évben elkészítik a város utcáinak és tereinek szabályo zására vonatkozó térképet, amely nagymértékben segíti a helyes építke zésit. A közutakról és a vámokról szólói, 1890-es évii törvénycikk arra kötelezi a községet, hogy szakértő mérnök által mérje fel a község hatá rainak útjait és készítse el azok törzskönyvezését. Ezit a rendezést To polya helyesen kapcsolta össze a város utcái és terei szabályozási vona lainak műszaki elkészítésével. A szabályozási tervvel élkerülihetővé vált az új építkezésnél jelentkező határozatlanság, és lehetőség nyílt a város korszerű szabályozására. Felméritek minden utcát és teret, és megjelölték a szabályozást irányító fix pontokat. Topolya utcaszabályozási térképét több évi munka után Vadász Pál szabadkai mérnök irányításával 1912-ben25 fejezték be. u Bács-Topolyai Hírlap, XVII. évf., 1912. április 7., 14. szám, 2. oldal. 25 Topolya község utcáinak és tereinek szabályozására vonatkozó kimutatás, Szabadka, 1912. március 20.
I
RÉSZLETEK TOPOLYA ÉPÍTÉSZETÉBŐL
665
A két világháború közötti időszakról elmondhatjuk, hogy a lakásépít kezés mellett az ipari építkezés került túlsúlyba {géplakatos-, kovács-, asztalos- és más ipairosműheílyék, téglagyár, villanytelep, a Sommer-féle lapátgyár, a Forgács Dezső-féle gőzmalom átépítése stb.). A város lakóte rülete új részekkel gazdagodott. Ekkor épült ki a Szőlő sor, a Vágóhíd sor, a Becsei sor, úgyszintén a vasúton túl lévő terület nagy része — a csantavéri és a zentai út körül majd a Temető sor. Építészetileg jelentős dátum 1938. október 16-a, a pravoszláv temp lom alapkövének letétele. (8. kép)
3. A bizánci stílust magán viselő pravoszláv templom A templomot 1940. augusztus 1-jén avatták föl. IRODALOM 1. Berauer József: A Kalocsa-Egybázmegyei rom. kath. népiskolák Története, Kalocsa, 1896. 2. H arkai Imre: A topolyai templom (1904—1906), Űj Symposion, 12. évfo lyam, 136. szám. 3. História Metropolitanae Colocensis Ecclesiae, Stepham Katona, Colocae, 1800. 4. Magyarország vármegyéi és városai, Bács-Bodrog vármegye, I. köt., Szer kesztette Dr. Borovszky Samu, Budapest, 1909. 5. Penavin Olga—Matijevics Lajos—Miraics Júlia: Bácstopolya és környéke földrajzi neveinek adattára, Hungarológiai Intézet, Újvidék, 1975.