Habilitációs tézisfüzet. Éghajlatváltozás és biztonság Magyarországon: felkészülés és alkalmazkodás lehetőségei. Babos Tibor (Ph.D

Habilitációs tézisfüzet „Éghajlatváltozás és biztonság Magyarországon: felkészülés és alkalmazkodás lehetőségei” Babos Tibor (Ph.D.)

Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola

Budapest, 2015. augusztus

Absztrakt Egyre több ország biztonságpolitikát kutató szakértője, tudósa és politikai vezetője ismeri fel: a globális éghajlatváltozás nemzetbiztonsági tényező és meghatározó, vagy akár domináns faktora is lehet a XXI. század biztonsági fenyegetéseinek. Jóllehet a konkrét veszélyforrásokról, azok pontos következményeiről, valamint a megelőzésről, válaszintézkedésekről eltérő a kutatók és a politikai vezetők véleménye, mind kevesebben kérdőjelezik meg, hogy a klímaváltozás radikálisan is megváltoztathatja földünk jelenlegi biztonsági környezetét, közvetlenül és közvetve is veszélyeztetve mindennapi életünket. Az éghajlatváltozás következtében olyan potenciálisan bekövetkezhető tendenciák, konkrét fenyegetések és ezek – egymást negatívan erősítő események – korrelációival kell számolni, mint például az agrárium mai szerkezetének nagyarányú átrendeződése, az élet alapvető szükségleteiben (víz, élelmiszer) bekövetkező regionális hiányok; a gazdasági, társadalmi fejlődés megtorpanása; államok, régiók kormányzatainak meggyengülése következtében leszakadó régiók és az instabilitás proliferációja; a humán migráció drasztikus felerősödése, s mindennek folyományaképpen a víz és élelmiszer, valamint az élhető területek megszerzése utáni hatalmi hajsza eluralkodása a világpolitikában. A fentiek tükrében a habilitációs tézisfüzet általános célja, hogy – a teljesség igénye nélkül, ugyanakkor a súlypontok kiemelésével – elősegítse az éghajlatváltozás tendenciáinak és következményeinek megértését, rámutasson a klímaváltozás okozta globális és regionális biztonsági kockázati tényezőkre, azok általános következményeire, kiemelve az érintett kormányzati szektorok specifikációit, elősegítse a bizonytalansági tényezők csökkentését, s javaslatokat ajánljon a legfontosabb teendőkre átfogóan éppúgy, mint ágazatokra vonatkozóan.

1

Tartalomjegyzék 1.

A kutatás előzményei………………………………………………

1.1.

Bevezetés……………………………………………………………

1.2.

A kutatás fontosabb kérdései……………………………………….

1.3.

A kutatás célja………………………………………………………

1.4.

A kutatás tézise…………………………………………….………..

1.5.

A kutatás aktualitása, tárgya és korlátai…………………………….

1.6.

A kutatás módszertana………………………………………………

1.7.

A kutatás felépítése………………………………………………….

2.

Új tudományos eredmények……………………………………….

2.1.

Az éghajlatváltozás és a biztonság kapcsolata……………………

2.1.1. Bevezetés…………………………………………………………… 2.1.2. Éghajlatváltozás tendenciái………………………………………… 2.1.3. Éghajlatváltozás-biztonság…………………………………………. 2.1.4. Következtetések…………………………………………………….. 2. 2.

Az éghajlatváltozás és biztonság magyarországi tendenciái…….

2.2.1. Bevezetés……………………………………………………………. 2.2.2. Magyarország éghajlatváltozásának okai…………………………… 2.2.3. Prognózis a magyarországi éghajlatváltozás súlypontjaira…………. 2.2.4. Magyarország éghajlatváltozásának megnyilvánulási formái, biztonságpolitikát befolyásoló hatásai, biztonsági fenyegetései……... 2.2.5. Következtetések……………………………………………………… 2.3.

Az éghajlatváltozás Magyarország-specifikus általános és kormányzati portfóliókra bontott következményei, a kutatás megállapításai és javaslatai…………………………………………

2.3.1. Bevezetés……………………………………………………………. 2.3.2. A Kormány………………………………………………………….. 2.3.3. A közigazgatás……………………………………………………… 2.3.4. Az igazságügy……………………………………………………….. 2.3.4. A belügy……………………………………………………………… 2.3.5. A külügy……………………………………………………………… 2.3.6. A honvédelem………………………………………………………... 2

2.3.7. Az egészségügy……………………………………………………… 2.3.8. A gazdaság…………………………………………………………… 2.3.9. A földművelés…………………………………………………...…… 2.3.10. Az állattenyésztés………………………….……………………..….. 2.3.11. Az oktatás…………………………………….……………………… 2.3.12. A tudomány………………………………….…...…………………. 2.3.13. A titkosszolgálatok………………………………..………………… 2.3.14. Befejezés……………………………………………..……………… 3

A kutatás és a bemutatott eredmények hatása, visszhangja….…..

3.1.

A kutatás tézisének és a résztézisek igazolása………………………...

3.2.

A kutatásból és a bemutatott eredményekből levont összegzett következtetések……………………………………………………….

4.

Irodalmi hivatkozások listája………………………………………

5.

Tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények………….

6.

Rövidítések jegyzéke……………………………………………….

3

Babos Tibor Éghajlatváltozás és biztonság Magyarországon: felkészülés és alkalmazkodás lehetőségei

Mi, emberi lények, gyakran összekeverjük a még be nem következett eseményeket a valószínűtlenekkel. Mindennapi tapasztalatainkra alapozva magabiztosan szoktuk állítani, hogy ha valami eddig még sohasem következett be, az a jövőben sem fog. A kivételek azonban végzetesek is lehetnek és elpusztíthatnak mindannyiunkat. Az éghajlatváltozás egy, ezen kivételek sorában.1 Al Gore2

1.

A kutatás előzményei

1.1.

Bevezetés

Az 1930-as évek fokozódó fegyverkezési versenyének korabeli francia és német megítélése iskolapéldául szolgál a biztonságpolitikát, különösen a veszélyhelyzeteket, fenyegetéseket kutatók számára. A francia államvezetés hamis információkat kapott, így rossz következtetéseket vont le, s figyelmen kívül hagyta a német katonai potenciál modern fejlesztéseit, vagyis a harckocsikra épülő gyors és nagy ütőerőt képviselő manőverezőképességet, ezért a Maginot-vonal, a műszaki erődítmények, lövészárok-rendszerek, komplex védelem kiépítésébe fektette összes forrását. Az, hogy a francia hadvezetés hibásan mérte fel az egyre erősödő német katonai képességet, azok potenciális fenyegetését, heteken belül az ország teljes inváziójához, a nemzet katasztrófájához, valamint a háború gyors globális eszkalációjához vezetett. E történelmi tény megkérdőjelezhetetlenül mutatja, hogy mi a következménye annak, ha egy nemzet, vagy kormányzat téves következtetésekre jut a biztonságpolitikai fenyegetések felmérésében, s nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy csökkentse a bizonytalansági tényezőket, ugyanakkor maximalizálja reagáló-képességét, megoldási alternatíváit. A mottó-választás is azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás tendenciáinak következményei – kezelésüket tekintve – a fenti példához hasonló helyzetbe kényszerítik az állam döntéshozóit.

1 2

On-line: http://www.brainyquote.com/quotes/keywords/climate_change.html#WK0drz0ookBYl5IC.99 (2013. április 19.) On-line: http://hu.wikipedia.org/wiki/Al_Gore (2013. április 19.)

4

Az államnak pontosan fel kell mérnie a veszélyfaktorokat és azok megelőzésére, kivédésére, következményeinek felszámolására időben kell cselekednie, ellenkező esetben komoly károkkal, s akár nemzetkatasztrófával is szembesülhet. Az állam felkészítő, kezelő és védelmi tevékenységét számtalan bizonytalansági körülmény nehezíti, köztük kettő különösen: egyrészt maguk a fenyegetések, másrészt pedig az emberi tényező természete. Ami a fenyegetéseket illeti tény, hogy az éghajlatváltozás problematikája rendkívül komplex és egyben bizonytalan is, hiszen a veszélytényezők minősége, azok bekövetkezésének ideje, a károk súlyossága nehezen prognosztizálható. A humán faktor jellemzője, hogy a szakértők, a kormányzat, a civil szervezetek, vagy a társadalom véleménye – az eltérő érintettségből és a más-más érdekekből adódóan – nem homogén, így a megoldási alternatívák, illetve az azokhoz vezető konkrét feladatok ütemezése is sokrétű lehet. Ami a tudományos közösséget illeti bizton állítható: a téma egészének aktualitása és komolyan vétele tekintetében nincs vita, a társadalmi és kormányzati teendők, a megelőző intézkedések, a konkrét feladatok, a reagáló-képesség gyorsasága, a felelősségi határok, kompetenciák meghatározásában azonban igen. E tanulmány ezért abból a megállapításból indul ki, hogy az éghajlatváltozás kutatását fokozott ütemben kell folytatni és ezzel egyidőben érdemi intézkedések foganatosítására és megelőző felkészülési feladatok definiálására és végrehajtására is szükség van. E folyamatban a legfontosabb: az éghajlatváltozás okozta fenyegetések bizonytalan tényezőinek kizárása, a mind racionálisabb elemzés és értékelés, valamint a reagáló- és a védelmi képesség biztosítása. A ma fennálló társadalmi, politikai, tudományos és egyéb nézeteltérésektől, vitáktól függetlenül a globális felmelegedés következményeinek hatásos kezelése és különösen a nemzet túlélése és azt diktálja, hogy a tudományos eredményeket előállító kutatók és a politikai döntéshozók kommunikációja, a problémák megértésének igénye sokkal intenzívebbé váljon, valamint a tudományos következtetésekből és teendőkből pedig mind szilárdabb közös nevezőket definiáljanak. A fentiek tükrében jelen tanulmány általános célja, hogy – a teljesség igénye nélkül, ugyanakkor a súlypontok kiemelésével – elősegítse az éghajlatváltozás tendenciáinak és következményeinek megértését, rámutasson a klímaváltozás okozta globális és regionális biztonsági kockázati tényezőkre, azok általános következményeire, kiemelve az érintett kormányzati szektorok specifikációit, elősegítse a bizonytalansági tényezők csökkentését, s javaslatokat ajánljon a legfontosabb teendőkre átfogóan éppúgy, mint ágazatokra vonatkozóan. 5

1.2.

A kutatás fontosabb kérdései

A kutatás az alábbi kérdésekre keresi a választ: (1) Melyek az éghajlatváltozás okozta jellemző globális, európai kontinentális és specifikus, magyarországi következmények? (2) Az éghajlatváltozás tendenciái és következményei milyen hatást gyakorolnak hazánk biztonságára? (3) Melyek a legfontosabb biztonsági kihívások? (4) A fentiek alapján milyen lehetséges válasz-intézkedések szükségesek, s azokért mely kormányzati szervek felelnek?

1.3.

A kutatás célja

A habilitációs tézisek célja, hogy (1) megfogalmazza az éghajlatváltozás okozta általános globális és (2) európai kontinentális jellemzői figyelembe vételéve az (3) éghajlat és biztonság kapcsolatát, majd abból levezesse (3) a specifikus, magyarországi következményeket; (4) azok hatását hazánk biztonságára; (5) számba vegye a releváns biztonsági kihívásokat; s (6) – mindezek alapján – vizionálja a lehetséges válasz-intézkedéseket.

1.4.

A kutatás központi tézise

A kutatás tézise, hogy az éghajlatváltozás és a biztonság direkt, ok-okozati összefüggésben van egymással, hiszen az éghajlatváltozás következtében jelentősen átalakulnak az élet feltételei globálisan és regionálisan is, jóllehet nem homogén módon. Tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás számottevően felgyorsult az elmúlt időszakban, s mert ez az átalakulás akár hatványozott ütemben is folytatódhat a közeljövőben, elengedhetetlen felmérni az éghajlatváltozás okozta általános globális, specifikus regionális és különösen magyarországi következményeit, s azok hatását az ország biztonságára. A hatáselemzés birtokában számba kell venni a biztonsági kihívásokat, vizionálni kell a lehetséges válaszokat, a megelőzés, a

6

felkészülés és alkalmazkodás fontosabb irányait; mindezt a kormányzati portfóliók szerint felelősre lebontva, határidőkhöz igazítva. A kutatás központi tézise az alábbi fejezeti (al)téziseken nyugszik: 1) Az éghajlatváltozás és a biztonság direkt, ok-okozati összefüggésben van egymással, hiszen az éghajlatváltozás következtében jelentősen átalakulnak az élet feltételei globálisan és regionálisan is, jóllehet nem homogén módon. Tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás számottevően felgyorsult az elmúlt időszakban, s mert ez az átalakulás akár hatványozott ütemben is folytatódhat a közeljövőben, elengedhetetlen felmérni az éghajlatváltozás okozta biztonságpolitikai következményeket, tendenciákat, s azok hatásait, korrelációját. 2) Az utóbbi években bekövetkezett extrém időjárási viszonyok eddig is jelentős áldozatokat követeltek, több milliárd eurós kárt okozva a kontinensen és a Kárpát-medencében egyaránt. Biztosra vehető, hogy megelőzés, védekezés, vagy adaptáció hiányában ezek a károk az elkövetkező évtizedben dinamikusan tovább növekednek. Tekintettel arra, hogy ezek az időjárási események extremitásukban, gyakoriságukban és időintervallumukban egyaránt intenzívebben jelentkeznek Európában, hatásuk minden európai országot súlyosan fenyeget. Azon országok, amelyek a politikai, vagy gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén állnak, vélhetően nehezebben, vagy akár egyáltalán nem lesznek képesek kivédeni az időjárás-változás erőteljes következményeit. 3) Az éghajlatváltozás és a biztonság magyarországi összefüggései alapvetően a téma globális

természetéből

és

jellemzőiből

származtathatók,

azonban

–

földrajzi

elhelyezkedéséből adódóan – kárpát-medencei specifikációk egyértelműen tetten érhetők. A témakifejtés szempontjából fontos definiálni a Kárpát-medence néhány olyan jellemzőjét, amely meghatározza, vagy befolyásolja a régió klimatikus viszonyait, és az időjárás-változás okozta helyi veszélyforrásokat. E résztézis amellett érvel, hogy az éghajlatváltozás

globális

és

európai

tendenciából

következtetve

bemutathatók

Magyarország és a kapcsolódó régiók vonatkozó jellemzői, valamint hatáselemzés keretében megismerhetők a klímaváltozás magyarországi következményei, azok kárpátmedencei és közép-európai biztonságpolitikai összefüggései. 4) Közös nemzetközi, uniós és hazai dekarbonizációs törekvés, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedés 2 °C-on belül maradjon. Ugyanakkor a magyar társadalmat fel kell készíteni arra, hogy ezen felül további 1 °C-os, vagy akár mindösszesen 4 °C-os

7

hőmérséklet-növekedéshez is képes legyen alkalmazkodni.3 Ez a feladat nagy volumenű, összetett és gyors kormányzati intézkedéssort tesz szükségessé, aminek két fő célja a csökkentés az alkalmazkodás. Csökkenteni szükséges a CO2-kibocsájtás mértékét, amely – remélhetőleg – csökkenti, megállítja, s végül visszafordítja a globális átlaghőmérsékletnövekedést. Az alkalmazkodás célrendszerébe mindazon feladatok, esősorban tervezési, felkészítési, megelőzési, adaptációs és védelmi teendők tartoznak, amelyek a Magyar Nemzet túlélése érdekében elengedhetetlenek. E tételek lebontását konkrét feladat és felelős, valamint határidők feltüntetésével a kormány aktuális portfóliói szerint kell meghatározni. Az éghajlatváltozás vonatkozásában érintett legfontosabb ágazatok a közlekedés, az energiaszektor, a mezőgazdaság (növénytermesztés, ideértve az erdőgazdaságot, az állattenyésztés, a vad- és halgazdálkodással együtt), az egészségügy, a vízgazdálkodás (különösen az ivóvíz, valamint az apály- az árvíz-védelem), a környezetvédelem (a természetes és a mesterséges környezet, ezen belül az építőipar, építészet, infrastruktúrafejlesztés), valamint – végül, de nem utolsósorban – a nemzetbiztonság, a bel- és közrenddel, a titkosszolgálatokkal és a honvédelemmel. 5) A fentiek tükrében részletesen szükséges megvizsgálni az éghajlatváltozás magyarországi, kormányzati portfóliókra vetített fontosabb ágazati és horizontális következményeit és feladatait, valamint számba kell venni a jelenlegi kormányzati struktúra releváns kormányzati portfólióit. Az előzetes kutatás szerint a kormányzati portfóliók közül az alábbiak kerülnek górcső alá: társadalmi, nemzetbiztonsági, élelmezésbiztonsági, vízellátás-biztonsági, egészségügyi biztonsági, gazdaságbiztonsági, iparbiztonsági, igazságügyi,

közigazgatási,

oktatási,

külpolitikai,

belügyi,

honvédelmi,

kritikus

infrastruktúra-védelmi, valamint összkormányzati. 1.5.

A kutatás aktualitása, tárgya és korlátai

A téma aktualitása és fontossága abban rejlik, hogy a globális éghajlatváltozás mind intenzívebben

érezteti

következményeképpen életkörülményeit.

3

Az

hatását, fellépő

befolyásolja fenyegetések

éghajlatváltozás

mindennapi drasztikusan

komplex

életünket, alakítják

kutatása,

az

annak

bizonyos

régiók

okainak,

s

tendenciáinak,

Bencsik János, 2013-ra készül el a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály, Kormányportál, 2011. december 7., On-line: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/2013-ra-keszul-el-a-nemzetialkalmazkodasi-strategia (2013. június 26.)

8

következményeinek,

valamint

az

emberiség

megelőző

és

védelmi

tevékenysége

lehetőségeinek kutatása ezért mára elodázhatatlanná vált. A kutatás tárgyát az éghajlatváltozás hatásai, következményei, az azokra adandó válaszok képezik elsődlegesen, leegyszerűsítve e dolgozat az éghajlatváltozás és biztonság összefüggéseit elemzi, értékeli. A téma komplexitásánál és interdiszciplináris voltánál fogva azonban számos más területet is érint, mint például a meteorológia, az agrárium, a nemzetközi kapcsolatok, a közigazgatás, a szociológia, vagy az egészségügy ide vonatkozó relevanciáit. A kutatás térben egész földünkre kiterjed, azonban az ”általánostól a specifikus felé” elvet követve a globális alapvetések után fókuszál az európai, majd a magyarországi, valamint az ahhoz geostratégiailag szervesen kapcsolódó régiókra, azok vonatkozó jellemzőire. A dolgozatnak időbeni korlátai alapvetően nincsenek, azonban a témafeldolgozás prioritása a jelen kor és a közeljövő. A vizsgálat figyelemközéppontjában az éghajlatváltozást kutató szakmai-tudományos szervezetek tanulmányai, publikációi, valamint az államok, kormányok és a nemzetközi szervezetek állásfoglalásai állnak.

1.6.

A kutatás módszertana

A kutatás céljának elérése érdekében az optimális és szükséges egyensúly megtartása igényével kerülnek feldolgozásra az éghajlatváltozás és biztonság kapcsolatának releváns elméleti és gyakorlati elemei. Ennek megfelelően elsődlegesen az éghajlat-tudományok, a környezettudományok, a földrajz, a közgazdaságtan, a szociológia és – kiemelten – a biztonságpolitika terén napvilágot látott tanulmányok, kutatási eredmények feldolgozására került sor. Ennek megfelelően az éghajlat és biztonság kapcsolatának, annak változatainak feltárása, a multidiszciplináris témafeldolgozás, folyamatosan tetten érhető a dolgozat egészén. A forrásfeldolgozás során módszertani alapelv volt, hogy az elméleti következtetések, prognosztikák, minden esetben gyakorlati tényekre, s az azok nyomán keletkezett tapasztalatokra épüljenek. A konzekvenciák alapjául trendek elemzése és értékelése nyomán keletkezett következtetések, a folyamatok karakterisztikáját meghatározó jellemzők, valamint a konkrét esettanulmányok eredményei, illetve azok komparatív vizsgálatai szolgáltak. A kutatás metodológiája összességében arra irányult, hogy a lehető legegyszerűbben mutasson rá és egyben hidalja is át a klíma-biztonság kapcsolatrendszerének 9

már létező konkrét tudományos eredményeit, bizonyítékait, valamint a téma megértésének aktuális korlátait.

1.7.

A kutatás felépítése

A tanulmány felépítése a kutatás céljának lehető legoptimálisabb elérése érdekében került összeállításra. Tekintettel ara, hogy a dolgozat legfontosabb fejezetét az éghajlatváltozás Magyarország-specifikus általános és kormányzati portfóliókra bontott következményeinek, megállapításainak és javaslatainak kifejtése képezi, a többi fejezet, úgy mint az éghajlatváltozás és a biztonság összefüggéseinek, az éghajlatváltozás globális, európai és magyarországi törvényszerűségeinek kifejtése, annak megértését hivatott alátámasztani. Ennek megfelelően a tanulmány struktúrájának megértését az alábbi ábra szemlélteti:

1. sz. ábra: az „Éghajlatváltozás és biztonság Magyarországon: felkészülés és alkalmazkodás lehetőségei” című habilitációs tézisfüzet felépítése (Babos Tibor)

Részleteiben az egyes fejezetek az alábbi kulcskifejezésekre épülnek: A bevezetésben a tanulmány alapvetései kerülnek rögzítésre, így a kutatás céljai; a tézis; azon legfontosabb kérdések, amelyekre a dolgozat keresi a válaszokat; valamint a kutatás módszertana. Az első tudományos eredmény feltárja az éghajlatváltozás és biztonság kapcsolatát, e kapcsolat tapasztalati úton bizonyított tendenciáit, jellemzőit, s azok feldolgozása révén következtetéseket fogalmazzon meg a klímaváltozás és a biztonságpolitika alakulásának lehetséges alternatíváira. Tekintettel arra, hogy e fejezet az éghajlat biztonsági 10

következményeit kutatja, a biztonságpolitika elsődlegesen, míg a klímatudományok, földrajz, közgazdaságtan, szociológia és a többi releváns tudományág, másodlagosan jelenik meg e multidiszciplináris kutatásban. A második tudományos eredmény az éghajlatváltozás és a biztonság magyarországi összefüggéseit alapvetően a téma globális természetéből és jellemzőiből származtathatja, azonban feldolgozza földrajzi elhelyezkedéséből adódó, kárpát-medencei specifikációkat. A témakifejtés szempontjából definiálja a Kárpát-medence néhány olyan jellemzőjét, amely meghatározza, vagy befolyásolja a régió klimatikus viszonyait, és az időjárás-változás okozta helyi veszélyforrásokat. E fejezet az éghajlatváltozás globális és európai tendenciából következtetve mutatja be Magyarország és a kapcsolódó régiók vonatkozó jellemzőit. Hatáselemzés keretében rámutat a klímaváltozás magyarországi következményeire, azok kárpát-medencei és közép-európai biztonságpolitikai összefüggéseire. A harmadik tudományos eredmény – a két korábbi tézis tükrében, azokra építve – részletesen tárgyalja az éghajlatváltozás magyarországi, kormányzati portfóliókra vetített fontosabb következményeit és feladatait. A fejezet számba veszi a jelenlegi kormányzati struktúra releváns kormányzati portfólióit, azok mindegyikét egy bizonyos szempontrendszer alapján elemzi, értékeli és fogalmaz meg következtetéseket. Az előzetes kutatás szerint a kormányzati portfóliók

közül

az

alábbiak

kerülnek

górcső

alá:

társadalmi,

nemzetbiztonsági,

élelmezésbiztonsági, vízellátás-biztonsági, egészségügyi biztonsági, gazdaságbiztonsági, iparbiztonsági, igazságügyi, közigazgatási, oktatási, külpolitikai, belügyi, honvédelmi, kritikus infrastruktúra-védelmi, valamint összkormányzati. A kutatás és a bemutatott eredmények hatása, visszhangja Az összefoglalás a tanulmány következtetéseit tartalmazza.

11

2.

Új tudományos eredmények

2.1. Az éghajlatváltozás és a biztonság kapcsolata 2.1.1. Bevezetés Az éghajlat, földünk kultúráinak mindegyikében, a kezdetek óta kulcsfontosságú téma, az aktuális, vagy a közeljövőbeli időjárás, naponta felvetődő kérdés. Az azonban, hogy az éghajlatváltozás drasztikusan, vagy akár fatálisan is megváltoztathatja életünket, az ismert történelemben egészen mostanáig, sosem merült fel. A globális felmelegedés és az annak következtében tapasztalható természeti jelenségek, fenyegetések mintegy három évtizede kerültek először a tudomány, majd a politika és a társadalom látókörébe. Ma tudományos bizonyítékok sora igazolja, hogy a globálisan és a regionálisan észlelt éghajlati viszonyok hőmérsékleti mutatói, időintervallumuk, intenzivitásuk, térbeni kiterjedésük tekintetében messze meghaladják az ember által korábban valaha tapasztalt értékeket, manapság az időjárással kapcsolatos statisztikai rekordok nap, mint nap dőlnek meg. A probléma pontosan abban rejlik, hogy e gyorsiramú változáshoz az ember és más élőlények csak nehezen tudnak alkalmazkodni. Az időjárás-változás további gyorsulása felveti a kérdést: mi az a tempó, amit az ember és más élőlények már nem bírnak követni. A téma történéseinek megértése, figyelemmel kísérése – az éghajlatváltozás kíséretében megjelenő biztonsági fenyegetések okán – ezért alapvető feladata kormányzatnak, politikának, tudománynak, társadalomnak egyaránt, hiszen mind sürgetőbbé válik az éghajlatváltozás megalapozott kutatása, következményeinek számba vétele, a lehetséges megelőző intézkedések és konkrét válaszok egyértelmű meghatározása. A biztonságpolitika átalakulása, kutatási irány-változása hasonló analógiát mutat: míg a hidegháború végéig a katonai fenyegetést, államok közötti konfliktusokat, nemzetközi kapcsolatok terén felmerülő viszályokat vizsgálta, addig ma ugyanilyen, vagy akár nagyobb figyelmet szentel azon, az emberi biztonságot veszélyeztető egyéb – háborús küszöb alatti fenyegetésekre –, mint például a természeti katasztrófák, a járványok, vagy a globális éghajlatváltozás. Ennek elsődleges oka, hogy e katasztrófák olyan embertömeget érintenek, vagy akár pusztítanak el, amelyek a fegyveres konfliktusok, vagy tömegpusztító fegyverek

12

áldozatainak mennyiségéhez fogható.4 Egy-egy árvíz, cunami, vihar, vagy hurrikán, fegyveres csapáshoz fogható, vagy akár azt meghaladó pusztítást képes produkálni. E fejezet célja, hogy feltárja az éghajlatváltozás és biztonság kapcsolatát, e kapcsolat tapasztalati

úton

bizonyított

tendenciáit,

jellemzőit,

s

azok

feldolgozása

révén

következtetéseket fogalmazzon meg a klímaváltozás és a biztonságpolitika alakulásának lehetséges alternatíváira. Tekintettel arra, hogy e fejezet az éghajlat biztonsági következményeit kutatja, a biztonságpolitika elsődlegesen, míg a klímatudományok, földrajz, közgazdaságtan, szociológia és a többi releváns tudományág, másodlagosan jelenik meg e multidiszciplináris kutatásban. E fejezet tézise, hogy az éghajlatváltozás és a biztonság direkt, ok-okozati összefüggésben van egymással, hiszen az éghajlatváltozás következtében jelentősen átalakulnak az élet feltételei globálisan és regionálisan is, jóllehet nem homogén módon. Tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás számottevően felgyorsult az elmúlt időszakban, s mert ez az átalakulás akár hatványozott ütemben is folytatódhat a közeljövőben, elengedhetetlen felmérni az éghajlatváltozás okozta biztonságpolitikai következményeket, s azok hatásait.

2.1.2. Éghajlatváltozás tendenciái Földünk az energiát a Naptól kapja, de az éghajlat alakulása szempontjából meghatározók a légkör, a földfelszín és az óceán fizikai, kémiai, biológiai és egyéb folyamatai is. A légköri üvegházhatású gázok a Nap rövidhullámú sugarait átengedik, a felmelegedett felszín és levegő hosszúhullámú sugárzását viszont jórészt elnyelik és ennek az energiának egy részét a felszín felé visszasugározzák. Ahogy növekszik az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja, úgy változik a légkör rendszer energiamérlege, és így – számtalan más folyamaton, kölcsönhatáson és visszacsatoláson keresztül – a légkör alsó néhány kilométeres rétegében melegedés következik be. E globális változás szabálytalan ingadozásokon keresztül valósul meg.5 Az írott történelem, vagyis az elmúlt mintegy háromezer év feltárt tényei 4 5

Joshua W. Busby: Climate Change and National Security, An Agenda for Action, CSR NO. 32, Copyright © 2007 by the Council on Foreign Relations® Inc., NOVEMBER 2007, p. 5. Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról, és az ezzel összefüggő hazai feladatokról, Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, Budapest, 170. évfolyam – 2009/10. szám, p

13

egyértelműen bizonyítják, hogy az üvegházhatás nem okozott számottevő éghajlatváltozást, elődeink meglehetősen stabil időjárási viszonyok között éltek. Mindez viszont csak az utóbbi évtizedekig volt így, azt követően jelentős változások történek. A NASA 2012-ben lezárult kutatása szerint 2012 a kilencedik legmelegebb esztendő volt 1880 óta, míg az elmúlt 132 év intervallumában, a tíz legmelegebb év 1998 óta következett be. Az elmúlt 132 év átlagnál hűvösebb esztendeje legutóbb 1976 volt. 2012 átlaghőmérséklete 14.6°C volt, amely érték 0.55°C-szal magasabb, mint a XX. század közepének átlaghőmérséklete. A globális átlaghőmérséklet 1880 óta 0.8°C-szal emelkedett és ennek nagy része az elmúlt 132 év utolsó harmadában következett be. A globális hőmérsékletemelkedés tendenciái tehát, valószínűleg hosszú távú trendet rajzolva, feltartóztathatatlanul folytatódnak.6 Az Éghajlatváltozás Kormányközi Bizottsága (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) szerint a megfigyelések és a tudományos elemzések alapján nagy bizonyossággal állítható, hogy a jelenleg kibontakozó globális éghajlatváltozás hátterében alapvetően a légkör össze¬tételének megváltozása áll, amit döntő mértékben az emberi tevékenység okoz. Az ipari forradalom előtti időkhöz képes mostanáig a légkör szén-dioxid koncentrációja 39%-kal, a metáné 258%-kal, a dinitrogén-oxidé pedig 20%-kal nőtt. A növekedés folyamatos és lassan erősödő.7 A NASA Goddard Űrtanulmányok Intézete (Goddard Institute for Space Studies – GISS), az amerikai Nemzeti Tenger- és Légkörkutató Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration – NOAA), Nemzeti Klíma-adat Központja (National Climatic Data Center NCDC), a Japán Meteorológiai Ügynökség (Japanese Meteorological Agency – JMA), valamint az Egyesült Királyság Hadley Központjának Meteorológiai Központjának (Met Office Hadley Centre, the United Kingdom) egymástól teljesen függetlenül, a világ különböző

6

7

NASA Finds 2012 Sustained Long-Term Climate Warming Trend, National Aeronautics and Space Administration, Goddard Institute for Space Studies Earth Observatory, Jan. 15, 2013, On-line: http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=80167 (2013. június 24.) Bencsik János, 2013-ra készül el a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály, Kormányportál, 2011. december 7., On-line: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/2013-ra-keszul-el-a-nemzetialkalmazkodasi-strategia (2013. június 26.)

14

pontjain kihelyezett szenzorok által mért, majd validált, értékelt és 2012-ben közzétett adatait ábrázolja az alábbi, hőmérsékletanomáliákat szemléltető ábra.8

2. sz. ábra: a globális felmelegedés extrém pontjai, forrás: NASA Földmegfigyelő Állomás, 20129

Jóllehet a világviszonylatban is nagy presztízsű időjáráskutató és –megfigyelő intézetek egymástól több ponton eltérő diagramot készítettek, mind a globális felmelegedés extrém pontjait, az emelkedőket és a mélypontokat, valamint az emelkedés ütemét is, hasonlóképpen ábrázolták. Mindegyik görbe jól mutatja, hogy az elmúlt négy évtizedben gyorsult fel igazán a hőmérsékletemelkedés és azt is kétséget kizáróan szemléltetik, hogy a legmelegebb az elmúlt évtized volt.10 A négy különböző szervezet – egymással szinkronban lévő adatai – tehát nagyban igazolják is egymást, világos és meglehetősen biztos tendenciát sugallva a közeljövő hőmérséklet-változására nézve. A fentiekből, valamint a ma rendelkezésre álló adatokból valószínűsíthető, hogy bár – különböző egyéb okokból kifolyólag – a jövőben is előfordulhatnak alacsonyabb éves átlaghőmérséklet-mérések, az üvegházhatást növelő gázok légkörbe történő folytatódó kibocsájtása bizonyossá teszik a globális felmelegedés hosszú távú tendenciáit.11 Az elmúlt évtized fenti ábrán látható hőmérséklet-emelkedésével ok-okozati összefüggésben áll a világ nagy széndioxid-kibocsájtóinak mértékét szemléltető alábbi ábra. Itt világosan látható, hogy az ENSZ erőfeszítéseinek eredményeképpen a nyugti demokráciák széndioxid-kibocsájtása ugyan kismértékben, de csökkenő tendenciába fordult, ugyanakkor az új gazdasági 8 9 10 11

National Aeronautics and Space Administration, Earth Observatory, On-line: http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=80167 (2013. június 23.) National Aeronautics and Space Administration, Earth Observatory, 2012. december 31., On-line: http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=80167 National Aeronautics and Space Administration, Earth Observatory, On-line: http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=80167 (2013. június 23.) National Aeronautics and Space Administration, Earth Observatory, On-line: http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=80167 (2013. június 23.)

15

központok, India, de különösen Kína, exponenciális eredményeket produkál, súlyosan veszélyeztetve Földünk biztonságát.

3. sz. ábra: A széndioxid-kibocsájtás alakulása Kína, USA, EU, India és Brazília vonatkozásában, forrás: The Climate Policy Initiative, Image Gallery 201312

Mint ahogy azt Gavin Schnidt klimatológus, egy nagyszabású nemzetközi kutatás eredményeképpen kétséget kizáróan bizonyította, Földünk felmelegedésének elsődleges oka, hogy növekvő mértékben pumpálunk széndioxidot a légkörbe.13 A NASA rendelkezésre álló mérési adatai szerint a levegő széndioxid-szintje 1880 és 1960 között tizedével, 1880 és 2012 között pedig egyharmadával nőtt.14 E környezeti jelenség tehát egyértelműen az ember mesterséges emisszió-kibocsájtásából fakad. Azzal, hogy e molekula egyik tulajdonsága, hogy megköti a hőmérsékletet, direkt módon befolyásolja a Föld klímáját, éghajlat-viszonyait. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes év biztosan melegebb lesz, mint az azt megelőző, azonban azonos időszakonként, például évtizedenként, biztos és folyamatos átlaghőmérsékletemelkedés következik. Még akkor is, ha az emisszió ugyanezen a szinten maradna, tehát a káros gázkibocsájtás nem emelkedne, a légkörben lévő üvegházhatást kiváltó gázok mennyisége 2050-re kétszerese lesz az ipari forradalom előtti időszakban mért adatoknak, és az is biztosra vehető, hogy a XXI. 12 13

14

The Climate Policy Initiative, The Policy Climate, 2013. April 15., On-line: http://climatepolicyinitiative.org/publication/the-policy-climate/ (2013. június 23.) Global Temperature Rises in 2012, Climate Conditions Questioned, The Climate Post, Nicholas Institute for Environmental Policy Solutions at Duke University, On-line: http://sites.nicholasinstitute.duke.edu/climatepost/2013/01/17/global-temperature-rises-in-2012-climateconditions-questioned/ (2013. június 21.) NASA Finds 2012 Sustained Long-Term Climate Warming Trend, National Aeronautics and Space Administration, Goddard Institute for Space Studies Earth Observatory, Jan. 15, 2013, On-line: http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=80167 (2013. június 24.)

16

század második felében is növekedni fog. A mégnagyobb iramú szén-alapú energia- és infrastruktúra-fejlesztések, ipari és mezőgazdasági befektetések, valamint a motorikus közlekedés miatt azonban biztosra vehető, hogy – drasztikus nemzetközi összefogás és normarendszer megalkotása és betartatása nélkül – a CO2 légköri koncentrációja növekedni fog. Különböző klímamodellek valószínűsítik, hogy a jövőben, évtizedenként több, mint fél °C-szal emelkedik a globális átlaghőmérséklet.15 Ez gyakorlatilag Földünk összes jégtakarójának elolvadásához vezethet az elkövetkező három-négy emberöltő alatt. Mértékadó kutatók előrejelzések szerint a grönlandi és a két arktikus jégsapkák elolvadása legalább 10, de valószínűleg 15 méterrel emeli meg a világtengerek szintjét. Ha figyelembe vesszük az IPCC felmérését, amely szerint Földünk lakósságának több mint egyötöde él tengermelléki területeken, vagyis kevesebb, mint 30 km-re a tengerektől, óceánoktól, ennek beláthatatlan biztonságpolitikai következményeire már ma el kell kezdenünk felkészülni. Különösen annak ismeretében, hogy a rák- és baktérítő közötti és azok környéki sávban élő kultúrákban a legmagasabb a reprodukciós arány és a demográfiai növekedés, ott, ahol egyébként is a különösen meleg éghajlati viszonyok uralkodnak, s emiatt az ottani lakosság nagy része tengermelléki metropoliszokban, kikötővárosokban él. A tengerszint minden egy méterrel való emelkedése több, mint 100 millió ember evakuálását jelenti világszerte, nem beszélve az épített infrastruktúra pusztulásának következményeiről. A NASA másik fontos tényfeltárása a globális felmelegedés természetére enged következtetni. James E. Hansen NASA GISS-igazgató szerint új trend, hogy az átlaghőmérséklet-emelkedés nem a legmelegebb és leghidegebb mérési adatok egyszerű, fokozatos emelkedéséből, hanem a legmelegebb időszakok gyakoribb előfordulása és elhúzódó jelenléte miatt tapasztalható. Tehát bizonyos évszakok továbbra is lehetnek hidegebbek, mint a korábbiak, vagy mint a korábbi évszázados átlag, azonban a szokatlanul szélsőséges hőhullámok gyakorisága a meleg évszakokban tovább növekszik. Ez a hidegmeleg extremitás az, ami valódi fenyegetést jelent az emberre és a többi élőlényre Földünkön.16

15 16

Global Warming, Wikipedia, The Free Encyclopedia, On-line: http://en.wikipedia.org/wiki/Global_warming (2013. június 2) NASA Earth Observatory, On.line: http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=80167 (2013. június 23.)

17

A klímaváltozás európai kontextusában gyakran hivatkozott dokumentum a 2008-ban „Éghajlatváltozás és nemzetközi biztonság” címmel kiadott Solana-jelentés, amely hét klímaváltozással kapcsolatos biztonsági fenyegetést nevez meg. A dokumentum szerint ezek egyaránt veszélyeztetik a globális és az egyes államok biztonságát. Solana szerint a klímaváltozás és a biztonság kapcsolatában a klíma-tényező a szorzó, vagyis ma sokkal inkább hatványozza a meglévő, ismert biztonsági kockázati tényezőket, gyorsítja a negatív biztonsági

trendeket,

eszkalálja

a

nemzetközi

kapcsolatok

aktuális

feszültségeit,

konfliktusokat, semmint önálló veszélyfaktorként jelenne meg. Ebből fakadóan a klímaváltozás ”csak” közvetve fejti ki hatását a globális és regionális biztonságpolitikára, vagyis rendszerint meglévő problémákat erősít fel. Tény mindazonáltal, hogy az egyes régiókat, államokat nem egyenlő mértékben sújtják a klímaváltozás okozta fenyegetések. Ennek alapvetően két oka van: az adott ország földrajti elhelyezkedéséből adódóan fokozottan ki van téve e fenyegetések hatásainak, illetve politikai, társadalmi és gazdasági fejlettségük szintje

nem

megfelelő

ahhoz,

hogy

képesek

legyenek

kezelni

a

klímaváltozás

következményeit. Mindkét aspektus direkt érinti az európai politikai és gazdasági érdekeket, ugyanakkor jóllehet közvetett módon, de mégis aktuális és egyre növekvő fenyegetést jelent a nyugati demokráciákra nézve.17 A Világbank álláspontja szerint az éghajlatváltozás következtében közvetetten bekövetkező potenciális konfliktusok forrása alapvetően három tényező lehet: a csökkenő természeti források; az emelkedő tengerszint és a természeti katasztrófák.18

2.1.3. Éghajlatváltozás-biztonság A tudományos közösség, a szakértők és a szakpolitikusok egyre nagyobb hányada hangoztatja, hogy a globális éghajlatváltozás nemzetbiztonsági tényező és akár domináns faktora is lehet a XXI. század biztonsági fenyegetéseinek. Tanulmányok és kormányzati jelentések sora prognosztizálja, hogy a klímaváltozás radikálisan is megváltoztathatja földünk jelenlegi biztonsági környezetét, közvetlenül és közvetve is veszélyeztetve mindennapi 17

18

Climate Change and International Security, Paper from the High Representative and the European Commission to the European Council, S113/08, 14 March 2008, p. 2., On-line: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/reports/99387.pdf (2013. június 23.) Halvard Buhaug, Nils Petter Gleditsch and Ole Magnus Theisen, Implications of Climate Change for Armed Conflict, Social Development, The World Bank, 1818 H Street, NW, Washington, DC 20433, On-line: http://www-esd.worldbank.org/sdvpubs/index.cfm?Page=Search&DocID=388&sr=1 (2013. június 23.)

18

életünket. Az éghajlatváltozás következtében olyan potenciálisan bekövetkezhető tendenciák, konkrét fenyegetések és ezek – egymást negatívan erősítő események – korrelációival kell számolni, mint például az agrárium mai szerkezetének nagyarányú átrendeződése, az élet alapvető szükségleteiben (víz, élelmiszer) bekövetkező regionális hiányok; a gazdasági, társadalmi fejlődés megtorpanása; államok, régiók kormányzatainak meggyengülése következtében leszakadó régiók és az instabilitás proliferációja; a humán migráció drasztikus felerősödése, s mindennek folyományaképpen a víz és élelmiszer, valamint az élhető területek megszerzése utáni hatalmi hajsza eluralkodása a világpolitikában. A szélsőséges időjárási viszonyok egyre közvetlenebb, szerteágazóbb és gyakoribb stresszhatást gyakorolnak az emberi civilizációra, társadalmakra. Az extrém időjárási viszonyoknak, köztük a szárazságoknak, hőhullámoknak, viharoknak, s a nyomukban keletkező tűzvészeknek, árvizeknek, földcsuszamlásoknak olyan konzekvenciái is lehetnek, amelyeket az elszenvedő államok, önkormányzatok egyedül nem képesek kezelni. A helyzetet bonyolítja, hogy egy-egy bekövetkező extrém természeti csapást szimultán – sorozatot alkotva – több is követheti, vagy akár más természeti veszedelemmel is kiegészülhet, összességében

egymás

negatív

következményeit

–

rendszerint

–

progresszíven,

hatványozottan felerősítve. A klímaváltozás következményei, különösen az azok nyomán megjelenő, az emberi és az ember által létrehozott mesterséges környezetre, valamint Földünk élővilágára gyakorolt fokozódó fenyegetések a biztonságpolitika egyik központi elemévé emelték az éghajlatváltozást. A klímaváltozás elsődlegesen globális faktorok függvénye, mégis regionálisan eltérő hatásokat idézhet elő. Másik szempontból: egy-egy regionálisan észlelt extrém időjárási eseményt, globális erők determinálnak. Ez az oka annak, hogy térben egymástól akár több ezer kilométerre, viszont időben közel bekövetkező csapások, pl. szárazságok, viharok, egy globális erőcentrumból képződnek. Ez a magyarázata annak is, ha a különböző csapások láncot alkotva összekapcsolódnak, másokkal kiegészülnek. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen következményei Földünk minden pontján lesújtanak, azonban fokozottan jelentkeznek a városokban, ahol a vízellátás, az élelmiszerbiztonság, a

19

közegészségügy területén, valamint a zöldfelületek és az épített környezet állapotában jelentkező hatások összeadódnak.19 A jelenkori globális felmelegedés kutatása során keletkezett adatok, megállapítások, következtetések, tudományos szempontból egyfajta dilemmát hordoznak magukban, ami a „bizonytalanság” vs. „konkrétum” körül generálódnak. Például: bizonyított tény, hogy drasztikusan olvadnak a sarkvidéki jégsapkák. Az, hogy hány centiméterrel, vagy méterrel nő – ennek következményeképpen – a tengerek szintje, s azt milyen az milyen intenzitással teszi, már sokkal nehezebben prognosztizálható. Az pedig, hogy hány °C-szal emelkedik az átlaghőmérséklet a földön általánosságban, vagy egy adott régióban, s az milyen intenzitással növekszik majd, szinte teljesen ismeretlen előttünk. E dilemma alapvető oka, hogy a globális felmelegedés problematikája relatíve gyorsan jelent meg, a rendelkezésre álló relatíve rövid idő miatt a szakmai, tudományos válaszok nem kellő alapossággal jelentek meg. A tudomány szempontjából ugyanakkor ez egy sor további kérdést vet fel, ezek közül talán az első: hogy lehet az, hogy Földünk egész életét ilyen drasztikusan befolyásoló jelenség, különösen annak okai, veszélyforrásai és következményei, a legutóbbi évekig, elkerülték a tudósok – és a politikai döntéshozók – érdeklődését. Kutatók és tanulmányok sora igazolja azt a globális jelenséget, hogy a szárazföldi régiókban növekszik a nappalok és éjszakák hőmérséklete, növekszik a meleg, vagy forró nappalok és éjszakák száma, ugyanakkor kevesebb a hidegebb napok száma, mint korábban. Gyakrabban és hosszabb ideig fordulnak elő hőhullámok, kánikulák, szárazságok. Rendszeresebben és intenzívebben csapnak le különböző viharok, különösen igaz ez a trópusi eredetű ciklonokra, s a tengereken is általánosabbá vált a légköri viszonyok dinamikus mozgása miatt kialakuló tengerszint-emelkedés, cunamik.20 Jóllehet az átlaghőmérséklet-emelkedés Földünk viszonylatában világosan kimutatott, e tendencia nem homogén módon jelentkezik a világ különböző részein. A legjobban az eddig is extrém időjárási viszonyok által uralt területek sújtottak, így a sarkvidékek, egyenlítő, rákés baktérítő környéke, valamint a magashegyi régiók, hiszen itt a jégsapkák erőteljes 19

20

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról, és az ezzel összefüggő hazai feladatokról, Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, Budapest, 170. évfolyam – 2009/10. szám, p Joshua W. Busby: Climate Change and National Security, An Agenda for Action, CSR NO. 32, Copyright © 2007 by the Council on Foreign Relations® Inc., NOVEMBER 2007, p. 4

20

olvadása, vagy éppen az aszályok gyakoribb megjelenése és elhúzódása jellemző. Ha nem állítható meg a globális felmelegedés, ezen régiók katasztrofális következményekkel kell, hogy számoljanak. Teljesen átalakul, részlegesen kipusztul a növényfauna, megváltoznak az ott vadon élő állatok szokása, a felborult tápláléklánc következtében fajok kipusztulhatnak. A globális felmelegedés talán legszembetűnőbb következménye a sarkvidéki jégsapkák drasztikus csökkenése. Mértékadó tudományos prognosztikák szerint a jégsapkák az évszázad közepére akár el is tűnhetnek. Ez, a szerteágazó ökológiai probléma-csokor mellett számottevően átalakítja a világkereskedelem eddig használt útvonalait, vagy az ásványkincsek kitermelését. Ami a hajózási útvonalakat illeti biztosra vehető, hogy az eddig használt stratégia csatornák helyett számos alternatív útvonal is adódik, hiszen Ázsia és Európa, vagy Amerika és Európa sokkal közelebb lesz egymáshoz az északi tengeren, mint ahogy eddig voltak. A jégsapkák eltűnése megnyitja a lehetőséget a több százméteres jégsapkák által elfedett, a déli és északi póluson lévő természeti kincsek, elsősorban kőolaj, földgáz kiaknázása előtt. Ugyanez igaz a halászatra is, hiszen több százezer négyzetkilométerrel nő a gazdagon halászható tengerfelület, ami – pontosan a globális felmelegedés okán – rendkívül egyedi és óriási profitot hozó iparágat hordoz magába. Mind a hajózási útvonalak, mind a halászat, mind pedig a nyersanyagkincsek feletti uralom igénye, komoly kormányközi feszültségforrás is lehet. A térség jogilag ugyanis nem egyértelműen tiszta, s a közvetlenül érdekelt hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok, Oroszország, vagy Kanada saját magunknak vindikálják a hajózást és a feltárást. Fegyveres konfliktus jelenleg még nem fenyeget, azonban a kemény érdekérvényesítés és a politikai gazdasági feszültségek már ma is tapinthatók. Az éghajlatváltozás legerőteljesebb hatásai, valamint az azokat kísérő fenyegetések leginkább a rák- és baktérítő közötti, illetve azok közelében fekvő régiókat sújtja, ahol a gazdaság, az államrendek kevésbé fejlettek, korlátozottabb forrás, hiányos szakértelem áll rendelkezésükre a szárazságok, árvizek, vagy csökkenő mezőgazdasági hozam kivédésére. Ezen, egyébként is forró, és még ennél is forróbbá váló vidékeken az alapvető élelmiszerforrást biztosító gabonák, kukorica és más növények termesztése lehetetlenné válik, százmilliók minimális élelmiszerellátását is veszélyeztetve. A természeti csapások, együtt az egészségügyi, 21

közbiztonsági, munkaerő-piaci és más problémákkal, negatív biztonságpolitikai spirált indukál e területeken, tovább rontva az adott ország, vagy régió stabilitását. Az élelmiszerbiztosítás alapvető termékei, mint a gabonák, kukorica, burgonya termesztése, vagy

a

disznó,

marha,

szárnyasok

tartása

szempontjából

nézve

a

folyamatos

hőmérsékletemelkedés következtében az alkalmas területek aránya globálisan csökken, illetve a pólusok felé húzódik. Két-három °C-kal megnövekedett globális átlaghőmérsékletben a mezőgazdasági termelés világviszonylatban is katartikus átalakuláson megy majd keresztül. A globális felmelegedés következtében jellemzővé váló extrém hőmérsékleti értékek egyszerű fizikai hatásai miatt, növekedik majd a sarkvidéki régiókban a kihűlés, a forró éghajlati övekben pedig a hőguta miatti, illetve közvetve a szív- és érrendszeri, magas vérnyomás, a cukorbetegségben szenvedő, túlsúlyos betegek halálozása, illetve az ilyen irányú megbetegedések elszaporodása. Ugyanezen okok miatt emelkedik majd a csökkenő, vagy nem megfelelő minőségű táplálék- és vitaminbevitel miatti megbetegedések száma. Gyakrabban bizonyosodik be, hogy a nagy horderejű katasztrófák kezelése, legyenek azok az ember által közvetetten előidézett, vagy például földrengés, cunami, okozta természeti kataklizma, túlmutat egy adott régió önkormányzatának, vagy állam politikai vezetőinek kompetenciáján. Előfordulhat az is, hogy egy-egy ország hadereje, vagy belügyi alakulatai sem képesek kezelni a természeti katasztrófák okozta károk helyreállítását. A 2005 augusztusában bekövetkezett Katrina hurrikán bizonyította, hogy mit képes okozni egy szélsőséges időjárási esemény, s arra is rámutatott, hogy a világ legerősebb gazdasága és hadereje miképpen kezelte annak következményeit. A Katrina volt az egyik legtöbb áldozatot követelő vihar az USA-ban, 10 000 áldozatról szóltak a hírek, több százezren hagyták el New Orleanst az evakuálási utasítás hatására. Sok helyen fertőzésveszély lépett fel, a kolera is megjelent. A hurrikán több olajfúró tornyot is elsüllyesztett a Mexikói-öbölben, illetve olajfinomítókat tett tönkre, aminek következtében emelkedett a kőolaj világpiaci ára. A hurrikán 300 000 embert hagyott áram nélkül Dél-Louisianában, míg Louisiana, Mississippi és

Alabama

államban

1,3

millió

otthonban

és

munkahelyen

szakadt

meg

az

áramszolgáltatás.21

21

Tiba Cintia: A Katrina hurrikán, szakdolgozat, Földtudomány alapszak, Meteorológus szakirány, Meteorológiai Tanszék, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2011., pp. 42-44.

22

A nagyobb gyakorisággal és jóval intenzívebben bekövetkező árvizek egyik legjellemzőbb velejárója a szélsőséges időjárási viszonyok eluralkodásának. A heves esőzések és viharok következtében az utóbbi években sorra dőlnek meg a valaha mért legnagyobb vízállásmagasságok szerte a világban. Magyarország például három alkalommal szenvedett rekord-árvizet az elmúlt egy évtizedben, aminek következtében mindösszesen több milliárd euró kár érte. A szélsőséges klimatikus viszonyok másik tünete a hosszú ideig elhúzódó szárazság, s az annak nyomán kialakuló tűzvészek, erdő- és bozóttüzek. A kaliforniai, görögországi, vagy oroszországi erdőtüzek több tucat halálos áldozatot, milliárd eurós károkat emberek tízezreinek evakuálását tették szükségessé, miközben a belügyi, katasztrófa és honvédelmi alakulatok jelentős hányada is mozgósításra került. A globális felmelegedés paradox jelenséget idéz elő a folyók tekintetében: a gleccserek olvadása – elsősorban a magashegyvidékeken – jelentősen növelik a folyók vízhozamát, különösen a tavaszi és nyári esőzésekkel együtt, gyakran extrém vízállásmagasságot idézve elő, ugyanakkor a forró, nyári időszakokban kritikusan alacsony vízhozamot idéznek elő, ami az ivóvíz-biztosítást, hajózást, halászatot, a part menti gazdálkodást, öntözést egyaránt veszélyezteti. E jelenség ezen kívül arra kényszeríti a folyók mentén lakó település lakóit, hogy hozzászokjanak az extrém magas és alacsony vízállásokhoz, azok szigorú következményeihez. Az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett veszélyeit a társadalom és gazdaság – szinte – azonnal leköveti. Társadalmilag a lakosság életkörülményeiben, az emberi tevékenységekben, úgy mint a munkaviszonyokban (különösen a szabadban végzett munkavégzés), a higiéniai és egészségügyi viszonyokban, de a reprodukciós, demográfiai mutatókban is komoly változásokat eredményez. Az extrém időjárási viszonyok komoly pusztítást tudnak véghezvinni a mindennapi élethez szükséges és az azt garantáló kormányzati, közigazgatási, vagy katonai rendszerekben, jóllehet ezek egyik legfontosabb követelménye, hogy tudjanak vészhelyzetben is működni. Külön figyelmet érdemel tehát az államok alapvető funkcióit biztosító rendszerek, ún. kritikus infrastruktúrák védelmi, működőképességük fenntartása minden körülmények között. 23

A természeti csapások következtében kialakuló humanitárius, gazdasági, társadalmi politikai krízishelyzetek, s az azok nyomán meggyengült államrendek, s az azokat kihasználó külső politikai, gazdasági, vagy terror-támadások az instabilitás gyors eszkalációjához vezethetnek. A nemzetközi közösség együttes érdeke, hogy az ilyen régiókat megkülönböztetett figyelemben részesítse és azonnali biztonsági garanciákat építsen ki a helyszínen. A konkrét probléma megértése nem csak az adott állam szempontjából, hanem a megfelelő nemzetközi humanitárius segítség szempontjából is elengedhetetlen. Azon országok, amelyek a politikai, vagy gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén állnak, vélhetően nehezebben, vagy akár egyáltalán nem lesznek képesek kivédeni az időjárás-változás erőteljes következményeit. Az, hogy nemzetközi szinten is felismerték az globális klímaváltozást kiváltó tényezőket, különösen az emisszióra visszavezethető okokat, a növekvő társadalmi nyomás következtében biztosan szigorúbbá teszi majd az ipari, mezőgazdasági és közlekedési ágazat működésének feltétel- és követelmény-rendszerét. Ez azt jelenti, hogy az e területeken megjelenő új, illetve a már meglévő befektetéseknek, vállalkozásoknak a korábbiaknál sokkal szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük. Amellett, hogy ezek a gazdasági területek szereplői ezáltal egyértelműen elmozdulnak a high tech irányába, biztosra vehető, hogy jelentős hányaduk tönkremegy. A klímaváltozás minőségi, térbeni és időbeni jellemzőinek megértése tárgyában ugyanakkor fejlődés is tapasztalható, hiszen a tudományos kutatások nyomán született egzakt és becsült adatokat, mind gyakrabban használják fel a politikai döntéshozók, s általánossá váltak a politikai és kormányzati megrendelések is. Az építészeti, tervezési szempontok drasztikus változás előtt állnak, hiszen a globális felmelegedés következtében egyfelől fizikai védelmet kell nyújtaniuk, másfelől a korábbiaknál sokkal takarékosabb energia-felhasználási és –felhasználási kötelezettségeknek kell

megfelelniük.

Az

a

ma

tapasztalt

általános

gyakorlat,

miszerint

a

nagy

energiaszolgáltatók – akik egyébként a legnagyobb emissziós tevékenységet folytatják – saját profitjukat szem előtt tartva – olykor gátlástalan eszközökkel is – befolyásolják a helyi önkormányzatokat, nem engedve az alternatív építészeti, energetikai (nap, szél, csapadékvíz, föld-energiák), szennyvíz-feldolgozási megoldások alkalmazását, a közeljövőben meg kell, 24

hogy változzon. Előtérbe kell kerülnie az olyan építészeti technológiáknak, mint például a passzív energetikai rendszerek, amelyek – lehetőség szerint – mind jobban leválasztják a háztartásokat a közösségi felhasználóktól, ezáltal is átrendezve a nagy szolgáltatók jelenlegi piaci érdekeltségeit. Ami az építmények kivitelezését illeti valószínűsíthető, hogy növekednek és szisztematikusan összekapcsolódnak majd a fedett közösségi terek, munkahelyek, közlekedési rendszerek, mint például az irodaépületek, a bevásárlóközpontok, a plázák, a közösségi közlekedési eszközök (metró, villamos, troli, busz), illetve a gépjárművek parkolórendszerei. Az emberi élet mind nagyobb része kerül át ”indoor”, vagyis fedett, a természettől elzárt, mesterséges közegekbe, ahol a lakhatási, munka-, élelmezési, szolgáltatási, klimatikus, szórakozási feltételek mind-mind optimálisak. Tekintettel arra, hogy a közlekedési szektor, vagyis a gépjárművek kipufogógáza az elsőrendű mennyiségi felelőse az üvegházhatásnak, a fokozódó globális felmelegedés, valamint a fosszilis energiaforrások, különösen a kőolaj és földgáz apadása jelentősen átalakítja a mai közlekedés feltételeit. Valószínűsíthető, hogy a jövőben még intenzívebben nő majd az üzemanyagok ára, s ezáltal az egyéni közlekedés a közösségi rendszerek felé mozdul el. Ezzel egyidőben a közösségi jármű- és a gépjármű-fejlesztéseket is nagy volumenű technológiai innovációk jellemzik majd, amelyek alapvető szempontjai a még takarékosabb működtetés, az alternatív, vagy hibrid hajtási rendszerek és üzemanyagok kifejlesztése, A nagyhatalmak, a nyugati fejlett országok megnövekedett érdeklődéssel fordulnak a globális közös terek irányába. A ”Globális közös terek” címmel indított NATO-tanulmány azon földrajzi és virtuális terekben rejlő biztonsági kihívásokat és hatalmi kontroll-lehetőségeket vizsgálja, amelyek nem köthetők egy adott nemzethez, országhoz, vagy régióhoz, viszont meghatározó fontossággal, geostratégiai elhelyezkedéssel, erőforrással, vagy mint közeg, stratégiai lehetőséggel rendelkeznek Földünk országai számára.22 Globális közös terek a tengerek és óceánok; a légtér; a világűr, és a kibertér, olyan, egymással összekapcsolt, ugyanakkor egymást át is fedő, illetve egymástól függő terek, amelyek behálózzák a földkerekséget. Mivel lehetővé teszik az információk, áruk, szolgáltatások és az emberiség számára fontos egyéb termékek áramlását, valamint az ember mozgását, mindenki használja azokat.23 A globális klímaváltozás szigorú következményeit, a klímaváltozás okozta

22 23

The Global Commons Initiative, The Global Commons Homepage, Allied Command Transformation, NATO, online: http://www.act.nato.int/globalcommons (2010.december 1.) Protecting the Global Commons, Security and Defence Agenda, Atlantic Council, Brussels, 2010 November

25

geostratégiai, gazdasági és más korlátokat, deficitet, bizonyos országok már ma is a globális közös terek – mások terhére történő – túlzott kihasználásával pótolják. Az azonos esélyek, a közös teherviselés jegyében fontos, hogy a globális közös terekhez, ezen belül különösen a sarkvidékekhez, valamint a tengerekhez és óceánokhoz való hozzáférés a jelenleginél sokkal ellenőrzöttebben, transzparensebben történjen, megakadályozandó azok kizsákmányolását.24 Az ökológiai rendszerekben bekövetkező változások, az ökoszisztéma-szolgáltatásokon (széndioxid-megkötés és -tárolás, talajképzés, eróziógátlás stb.) keresztül közvetlen társadalmi és gazdasági következményekkel járnak. Az erdészetben a hosszabbodó tenyész-időszak a hűvösebb és csapadékosabb régiókban növeli az egyes fafajok fahozamát, míg máshol, más fafajok esetében a melegebb és szárazabb körülmények ellenkező hatásúak.25 A melegedés miatt várhatóan jelentős arányváltozás következik be a fajok tekintetében: a meleg-kedvelő, vagy -tűrő egyedek elszaporodnak, míg az azt nem viselők populációja csökken, vagy kihal. Valószínű tehát, hogy a meleget kedvelő mikroorganizmusok, paraziták, ízeltlábúak és hüllők egyedszáma, territóriuma növekszik. A melegben jól tenyésző, betegségeket okozó vírusok, baktériumok, bogarak (vérszívók [szúnyogok, tetvek, kullancsok],

növénykártevők),

elszaporodnak,

jelentős

társadalmi

következményeket

gyakorolva az egészségügyben, növény- és állattenyésztésben. A CO2-okozta globális felmelegedés egyik legkézenfekvőbb, és talán legveszélyesebb következménye a légkör minőségének romlása. Az emberi és állati élethez elengedhetetlen levegő minőségét a légkörbe kerülő nagymennyiségű CO2 egyébként is rontja, azonban az üvegházhatás ezt – mint galvanizáló közeg – közvetetten tovább rontja. Ilyen értelemben tehát az üvegházhatást okozó gázok kettős, térben és időben is több síkon jelentkező kárt okoznak, egyfelől a légkörbe kerülő nagyobb mennyiségű káros gázrészecskék közvetlenül rontják az emberi élethez ideális levegő minőségét, másfelől pedig, az üvegházhatás révén, közvetetten is ellehetetlenítik az emberi életet a Földön. További jelentős probléma, hogy a két tényező kéz a kézben jár egymással, folyamatosan negatív spirált gerjesztve.

24 25

Tibor BABOS: Legal Global Commons, JOGÁSZ DOKTORANDUSZOK II. PÉCSI TALÁLKOZÓJA, Tanulmánykötet, Szerk. Bencsik András, Fülöp Péter, 2013 Pécs, ISBN 978-963-642-490-9: Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról, és az ezzel összefüggő hazai feladatokról, Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, Budapest, 170. évfolyam – 2009/10. szám, p

26

A globális éghajlatváltozás kormányzati válaszreakciói spektrumában gyakran említett feladat az adaptáció és az ahhoz kapcsolódó feladatsor. Tekintettel arra, hogy bizonyítottan káros emberi tevékenység okolható a globális felmelegedésért, az alkalmazkodás kontextusában felvetődik annak negatív biológiai vetülete, a mutáció. Nem lehetünk közömbösek aziránt, hogy az ember és más állat- és növényfajok, a természetes biológiai fejlődés pályáján élik túl a globális klímaváltozás okozta körülményeket, vagy a biológiai fejlődés zsákutcába kényszerülnek az üvegházhatású gázok, maga az üvegházhatás, vagy annak további más, ma talán nem is ismert effektusai miatt. Európa egyes országaiban a hőmérséklet, különösen a nyári hőmérséklet emelkedése következtében a növénytermesztés feltételei kedvezően változtak. Az éghajlatváltozás ha-tására a tavaszi hóolvadás által kiváltott nagyvizek korábban jelentkeznek a folyókon. Jelentős mortalitástöbbletet eredményező nyá-ri hőséghullámok nyomán több országban (Japánban és több európai ország között hazánkban) vezettek be hőségriadót és egyéb intézkedéseket a veszélyeztetett népességcsoportok védelmére. Számos vizsgálat foglalkozik a közvetlenül vagy közvetve az éghajlatváltozás miatt várhatóan megerősödő migrációs folyamatokkal.26

2.1.4. Következtetések A napsugárzás erősségének, a Föld pályaelemeinek, a kontinensek helyzetének, a föld-felszín állapotának, minőségének, valamint a légkör összetételének változásaitól függően bolygónk éghajlata a földtörténet során többször is változott. Tudományosan is igazolt forrásokból tudjuk, hogy a földtörténet jelentősebb, vagy gyorsabban végbement változása az ökoszisztémák nagyszabású megváltozását, átalakulását követelték, sok esetben fajok tömeges kihalását eredményezték. A lassú és kisebb változásokhoz ugyanakkor a növény- és állatvilág képes volt alkalmazkodni. A legutóbbi jégkorszak idején a maihoz képest körülbelül 4–7 °C-kal alacsonyabb globális átlaghőmérséklet volt jellemző, az ezt követő felmelegedés a

26

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról, és az ezzel összefüggő hazai feladatokról, Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, Budapest, 170. évfolyam – 2009/10. szám, p

27

mai szintre több mint ötezer év alatt zajlott le.27 Ez egyértelműen bizonyítja: az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat komolyan kell venni, a probléma egészét a helyén kell kezelni. Az

éghajlatváltozás

és

biztonság

összefüggései

tekintetében

az

alábbi

általános

következtetések, javaslatok fogalmazhatók meg:  A felmelegedés okozta drasztikus fenyegetések miatt globálisan integrált, egységes klímapolitika kidolgozása, érvényre juttatása szükséges, lehetőség szerint az ENSZ felelősségében. Ennek komplex felülvizsgálata optimálisan évente, de minimum két évente elengedhetetlen.  A klímaváltozás és biztonság kapcsolatát további komoly, multidiszciplináris és szakmai kutatási projekteknek kell vizsgálniuk. Az állami, szakmai és tudományos illetékeseknek a korábbiaknál sokkal jelentősebb forrásokat kell elkülöníteniük e kutatások, tanulmányok inspirálására, folytatására, lebonyolítására, az eredmények feldolgozására.  Fejleszteni kell az éghajlat, a környezet és a biztonság alakulását követő állami és tudományos intézményi rendszerelemek egyéni és együttes, integrált képességeit, a különböző események elemzésének, értékelésének szakmai értékrendjét, kvalifikációs követelményrendszerét. Ehhez kapcsolódóan ki kell alakítani és intézményesíteni az egyéb érintett szervezetekkel való kapcsolat-, és riasztási rendszert, a rendszer működésének követelményrendszerét, konkrét veszélyhelyzetek esetén.  A klímaváltozás következményeinek figyelemmel kísérését két, egymással párhuzamos dimenzióban kell végezni: az időjárás változás általános globális tapasztalatai és az éppen aktuális csapások, veszélyek figyelemmel kísérése. Mindkét tényező figyelemmel kíséréséhez elengedhetetlen egy integrált modellező, tapasztalat-feldolgozó és korai előrejelző rendszer kialakítása, működtetése. Ez lehet záloga annak, hogy egy adott kritikus időszakban rendelkezésre álljon a kellő általános és a korábban megtörtént eseményekre (esettanulmányokban feldolgozott) épülő speciális tudásanyag, amire a cselekvési tervek, konkrét intézkedések épülhetnek.  Létkérdés a felmelegedést előidéző emissziós kibocsájtás szükséges minimumra szorítása, elsősorban kormányzati szabályzókkal, másodsorban ösztönző mechanizmusokkal. A 27


28

prioritást a közlekedés, az energia szektor, az ipar, a mezőgazdaság, valamint a hulladékés szennyvízfeldolgozás kell, hogy jelentse.  Ehhez kapcsolódóan nyilván kell tartani a fenyegetésekre foganatosított válaszreakciók legfontosabb adatait (hol, mikor, meddig, kik, milyen erővel, milyen eszközökkel), mutatóit, a sikeres és kudarcba fulladt intézkedéseket egyaránt. Az adatbanknak továbbá biztosítania kell a különböző, agy akár komplex szempontok szerinti lekérdezések gyors adatbiztosítását is, külön-külön, vagy összekapcsolva a generális természeti (flóra és fauna) és az emberi környezeti (természetes és mesterséges) információkat. Ezekből további modelleket, sémákat, legjobb eljárásrendeket, protokollokat kell kialakítani. Az intézkedéscsomagok tekintetében el kell különíteni, melyek irányulnak megelőzésre, védelemre, vagy adaptációra.  Be kell kapcsolódni a világban már működő hasonló rendszerek vérkeringésébe. Ez garantálhatja egyedül a globális vonatkozású információkhoz való hozzájutást, a nemzetközi konzultációs lehetőségeket, a határokon átnyúló fenyegetések korai előrejelzés és a közös fellépés legmegfelelőbb biztosítását.  Komplex nemzetközi, regionális és nemzeti kommunikációs, oktatási, felkészítési, képzési programok indítása szükséges, amely a társadalmak egészére nézve biztosít egyszerre dialógust, partnerséget, valamint közös információs és cselekvési lehetőséget. Ennek elsődleges célja: a föld teljes lakósságának attitűd-változásának elérése a felelősségteljes környezet-tudatos és –védő viselkedés normaszerűvé válása érdekében, valamint – ezáltal – az adaptáció folyamatos, minden oldalú biztosítása.  Az ökoszisztéma-szolgáltatásokba történő jelentős arányú befektetések szükségesek, hogy javítsuk CO2-megkötő és -tároló, erózió-gátló és talajképző képességeinket.28

28


29

2.2. Az éghajlatváltozás és a biztonság magyarországi tendenciái 2.2.1. Bevezetés Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency – EEA) szerint az éghajlatváltozás Európa minden régióját érinti, széleskörű következményeket okozva a társadalomban és a környezetben egyaránt. Valószínűsíthető, hogy e károk a jövőben mind közvetlenebbül jelentkeznek, jelentős terhet róva az államok költségvetésére.29 Az ”Éghajlatváltozás, Következmények és Sebezhetőség Európában 2012” (Climate Change, Impacts and Vulnerability in Europe 2012) címmel kiadott jelentésében az EEA megállapítja, hogy Európa időjárásában az elmúlt tíz esztendő volt a regisztrált legmelegebb, miközben Dél-Európában csökkent a csapadékmennyiség, Észak-Európában pedig növekedett.30 Ez a jelenség jelentősen átalakítja az ember által eddig tapasztalt időjárási normákat és azok következményeit, összességében az adott régió életfeltételeit és körülményeit. . Az utóbbi években bekövetkezett extrém időjárási viszonyok eddig is jelentős áldozatokat követeltek, több milliárd eurós kárt okozva a kontinensen és a Kárpát-medencében egyaránt. Biztosra vehető, hogy megelőzés, védekezés, vagy adaptáció hiányában ezek a károk az elkövetkező évtizedben dinamikusan tovább növekednek. Tekintettel arra, hogy ezek az időjárási események extremitásukban, gyakoriságukban és időintervallumukban egyaránt intenzívebben jelentkeznek Európában, hatásuk minden európai országot súlyosan fenyeget. Azon országok, amelyek a politikai, vagy gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén állnak, vélhetően nehezebben, vagy akár egyáltalán nem lesznek képesek kivédeni az időjárásváltozás erőteljes következményeit. E fejezet tézise, hogy az éghajlatváltozás és a biztonság magyarországi összefüggései alapvetően a téma globális természetéből és jellemzőiből származtathatók, azonban – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – kárpát-medencei specifikációk egyértelműen tetten érhetők. A témakifejtés szempontjából fontos definiálni a Kárpát-medence néhány olyan jellemzőjét, amely meghatározza, vagy befolyásolja a régió klimatikus viszonyait, és az időjárás-változás 29

30

Frank McDonald: Climate change to cause more extreme weather events in Europe, say scientists, The Irish Times, Thu, Nov 22, 2012, On-line: http://www.irishtimes.com/news/climate-change-to-cause-moreextreme-weather-events-in-europe-say-scientists-1.555141 (2013. június 15.) Climate change, impacts and vulnerability in Europe 2012, European Environment Agency, Copenhagen, Denmark, 2012, p

30

okozta helyi veszélyforrásokat. E fejezet az éghajlatváltozás globális és európai tendenciából következtetve mutatja be Magyarország és a kapcsolódó régiók vonatkozó jellemzőit. Hatáselemzés keretében rámutat a klímaváltozás magyarországi következményeire, azok kárpát-medencei és közép-európai biztonságpolitikai összefüggéseire.

2.2.2. Magyarország éghajlatváltozásának okai A Kárpát-medence és Magyarország éghajlatváltozásának okai, tendenciái beleilleszkednek a globális folyamatok törvényszerűségeibe, ezért a téma okai, következményei, konkrét biztonsági fenyegetései tekintetében meghatározóak az általános nemzetközi tapasztalatok. Azok követése, figyelembe vétele elemi fontossággal bír szakmai és tudományos közegben egyaránt. Ennek tükrében célszerű a témát egyszerre két aspektusból vizsgálni, vagyis a globális és a helyi, kárpát-medencei folyamatok párhuzamos feldolgozása. Tekintettel arra, hogy az első fejezet kitér a globális összefüggésekre, az alábbiakban a magyarországi, tágabb értelemben a kárpát-medencei specifikációk kerülnek górcső alá. Magyarországon is megmutatkoznak a változó éghajlat jelei: az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) megfigyelési adatbázisán alapuló, a teljes XX. századot is felölelő elemzések szerint egyértelműen gyakoribbá váltak a szélsőségesen meleg időjárási helyzetek, a hideg szélsőségek pedig ritkábban lépnek fel. Az emberi tevékenység jövőbeni fokozódásával

hasonló

elmozdulást

jeleznek

előre

a

Kárpát-medencében

várható

éghajlatváltozás becslésére hazánkban rendelkezésre álló regionális klímamodellek is.31 Éppúgy, mint Földünk nagy részén, hazánk éghajlatváltozását, felmelegedését is a légkör széndioxid-koncentrátumának szintje idézi elő, aminek eredője az ipari túltermelés és gyenge, be nem tartott környezetvédelmi normák. Az éghajlatváltozás-biztonsági fenyegetések kontextusában Magyarországon egy sajátos körülmény mutatható ki. A hidegháború idején felépített jelentős ipari kapacitás az 1989-90-ben bekövetkezett rendszerváltást követően jelentősen visszaesett, így Magyarország jóval kevesebb károsanyag-kibocsájtást produkált,

31


31

mint a szocialista államberendezkedés idején, 1990 előtt.32 Mint ahogy azt az alábbi táblázat visszaadja, az üvegház-hatásért felelős gázok kibocsájtása Hazánkban az elmúlt években alapvetően azonos mértéket mutatnak, vagyis növekedés nem következett be.33 Az üvegházhatásért feleős gázok kibocsájtásáért 2007-ben Magyarországon elsőként az energia- és közlekedési szektor (erőművek, gép- és teherjárművek és közösségi közlekedés) 75 %-kal, másodikként a mezőgazdaság (a mezőgazdasági termékek feldolgozó-ipara, valamint az állattartás és –tenyésztés) 13 %-kal, harmadikként az ipar 7 %-kal, negyedikként pedig a hulladék és szennyvíz feldolgozóipar volt felelős. 34 További jellemző körülmény, hogy az ország teljes energiafelhasználása függetlenné vált a gazdasági növekedéstől az elmúlt két évtizedben, ugyanakkor az áramszolgáltatás és energia-szolgáltatás magasabb emissziós értékeket produkál.35 Pozitívumként könyvelhető el, hogy a téma reflektorfénybe kerülése nyomán megnövekedett társadalmi igény, a környezettudatos és -takarékos normák, szabályzók, az ezirányú technológiák nagyiramú tökéletesedése, mind hozzájárultak az üvegház-hatásért felelős gázkibocsájtás csökknéséhez. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a gazdasági fejlődés garantálta jólét miatt olyan ütemben nő a gépjárműhasználat, hogy e tény önmagában kompenmzálja ez előbbi pozitív folyamatokat.36 Azzal, hogy Magyarország ratifikálta a Kyoto-egyezményt, valamint az Európai Unió tagjaként megszavazta az Unió ma hatályos összes vonatkozó szabályzóját, a szigorú kötelezettség-vállalás mellett megnyílt annak lehetősége, hogy a téma teljes spektrumában bekapcsolódjon a klímaprobléma és ezen keresztül annak biztonságpolitikai következményei, fenyegetései elleni nemzetközi összefogásba, küzdelembe. A kötelezettségek terén Hazánk eddig kiemelkedően teljesített, hiszen csökkentette az üvegházhatásért felelős gázok

32 33

34 35

36

Climate change mitigation (Hungary), Why should we care about this issue, Nov 23, 2010, On-line: http://www.eea.europa.eu/soer/countries/hu/soertopic_view?topic=climate%20change (2013. június 26.) National Inventory Report for 1985-2006, Hungarian Meteorological Service, Greenhouse Gas Inventory Division, April 2008, 6-7. o., On-line: http://klima.kvvm.hu/documents/32/NIR_HUN_080415.pdf (2013. június 26.) Climate change mitigation (Hungary), Why should we care about this issue, Nov 23, 2010, On-line: http://www.eea.europa.eu/soer/countries/hu/soertopic_view?topic=climate%20change (2013. június 26.) National Inventory Report for 1985-2006, Hungarian Meteorological Service, Greenhouse Gas Inventory Division, April 2008, 30-38. o., On-line: http://klima.kvvm.hu/documents/32/NIR_HUN_080415.pdf (2013. június 26.) Climate change mitigation (Hungary), Why should we care about this issue, Nov 23, 2010, On-line: http://www.eea.europa.eu/soer/countries/hu/soertopic_view?topic=climate%20change (2013. június 26.)

32

kibocsájtását,

miközben

egyre

nagyobb

teret

enged

a

megújuló

energiaforrások

felhasználásának. A Magyar Parlament által elfogadott előterjesztés nyomán Nemzeti Energiahatékonysági Akciótervbe foglalta, hogy 2008-16 között, évente 1 %-kal csökkenti az ország energiahatékonysági mutatóját.

2.2.3. Prognózis a magyarországi éghajlatváltozás súlypontjaira A globális felmelegedés területileg és évszakosan is nagy eltéréseket mutat, például a szárazföldeken nagyobb az átlaghőmérséklet-emelkedés, mint a tengereken, óceánokon. Nemcsak az évi középhőmérsékletek emelkedtek az elmúlt időszakban, hanem az extrém magas hőmérsékletek gyakorisága is, aminek következtében, kiterjedt régiókban növekedett az aszályhajlam, míg az éghajlat nedvesebbé válása sokkal kisebb területeket érint. Egyes térségekben növekedett több szélsőséges időjárási jelenség, például a magas nagycsapadékmennyiség, a hőhullámok, vagy forró éjszakák gyakorisága és intenzitása. Sajnálatos tény, hogy a például a hideg nappalok és éjszakák, a fagyok gyakorisága globálisan csökkenő tendenciát mutat. A térségünkben, hazánk területén mért éghajlati elemekben is észlelhető a fokozatos változás: az éves középhőmérséklet emelkedik, s kimutatható az éves csapadékösszeg lassú, tendenciaszerű csökkenése.37 A Kárpát-medencére elvégzett – a vonatkozó globális jövőképeket alapul vevő – modellszámítások alapján a 2071–2100-ra várható melegedés nyáron a legnagyobb (4,0–4,8 °C), s tavasszal a legkisebb (2,5–3,1 °C). Az évszázad végére várhatóan az éves csapadékösszeg csekély mértékben csökkenni fog, mely az egymással ellentétes jelentős mértékű évszakos változásokból adódik: télen növekedő, nyáron viszont csökkenő évszakos csapadékösszeg valószínűsíthető. A becsült nyári csapadékcsökkenés az alapul vett globális jövőképektől függően 10–33 % között, míg a téli csapadéknövekedés mértéke 20–37 % között változhat. Az 1961–1990 közötti referencia időszakban a legcsapadékosabb évszakunk a nyár volt, míg a legszárazabb a tél, ezzel szemben a XXI. század végére a legcsapadékosabb évszakká a tél válhat. A növekvő téli csapadékosság mellett a téli csapadék egyre kisebb

37


33

hányada hullhat le hó formájában, s ennek számos területen hatása lehet, így mindenekelőtt a vízjárásra, a tavaszi nagyvizekre.38 Hazánkban tehát jelentős felmelegedés és bizonyos mértékű aszályosodás várható, emellett megnő egyes szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága, intenzitása, időtartama. A melegedés következtében gyakoribbá és tartósabbá válnak a nyári extrém hőmérsékletek, a hőhullámok. A szélsőséges negatív hőmérsékleti értékek gyakorisága viszont várhatóan csökken. A szélsőséges csapadékhullás jellemzőiben éves viszonylatban és országos átlagban viszonylag kis változások várhatók. Mindezek alapján – még az optimistább feltételezések szerint is – egy jelentősebb mértékű éghajlatváltozás elkerülhetetlennek látszik.39

2.2.4. Magyarország éghajlatváltozásának megnyilvánulási formái, biztonságpolitikát befolyásoló hatásai, biztonsági fenyegetései Magyarország „Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája 2008–2025” szerint az éghajlatváltozás, ezen belül a jelentősen változó átlaghőmérsékleti mutatók, az átalakuló csapadékmennyiség, valamint a szélsőséges időjárási viszonyok, nagymértékben hatnak, sok esetben közvetlenül veszélyeztetik a magyar társadalom egészét, a nemzetgazdaságot, az ország élővilágát.40 A globális és a regionális klímaváltozási modellek magyarország-specifikus adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a Kárpát-medence és különösen Magyarország az átlagosnál érzékenyebb a globális felmelegedés okozta hőmérséklet-emelkedésre. Ennek oka, hogy a globális viszonylatban regisztrált 1 °C hőmérsékletemelkedés Magyarországon, a régió medencejellege miatt, 1,4 °C-ot jelent.41 E kedvezőtlen körülmény okán, Hazánkban különös figyelmet kell fordítani a globális felmelegedés nyomon követésére, kutatására, megelőző és védelmi intézkedések mielőbbi életbe léptetésére. A Kárpát-medence térségére rendelkezésre álló modellbecslések nem pótolják a XXI. század egészére kiterjedő finomabb térbeli felbontású regionális dinamikus modellek alapján végzett éghajlatelemzést. A regionális éghajlati jövő becslése, értékelése elsődlegesen a hazai 38 39 40 41

Ibid. Ibid. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, 2008-2025, On-line: http://www.kormany.hu/download/9/67/10000/N%C3%89S_2008-2025.pdf (2013. június 2.) Climate change mitigation (Hungary), Why should we care about this issue, Nov 23, 2010, On-line: http://www.eea.europa.eu/soer/countries/hu/soertopic_view?topic=climate%20change (2013. június 26.)

34

éghajlatkutató közösség feladata. Ez fontos a mező- és erdőgazdaság, a vízgazdálkodás, az ipar, a közlekedés, a katasztrófavédelem és más szakterületek számára a hatások becslése és a felkészülés érdekében.42 Az éghajlatváltozás, a biztonságpolitikát befolyásoló hatásai tekintetében Magyarországon az alábbi tendenciákkal, megnyilvánulási formákkal, jelenségekkel és azok korrelációjával lehet számolni: 

a Magyarország feletti állandó és időszaki ciklonok természetének kiszámíthatatlansága;



szélsőségesebb klimatikus jelenségek;



egyre gyakoribb, hosszabb ideig tartó, nagyobb intenzitású, gyorsabban megjelenő viharok;



egyre gyakoribb, hosszabb ideig tartó, nagyobb intenzitású szárazságok, hőhullámok;



egyre kiszámíthatatlanabb, hektikusabb, mennyiségét tekintve extrémebb (hol rendkívül sok, hol elenyésző) csapadék;



egyre kiszámíthatatlanabb, hektikusabb, mennyiségét tekintve extrémebb (hol rendkívül magas, hol minimális) folyóvíz-magasság, ennek következtében fokozott parti erózió, gátak, védművek méretének és minőségének javítása;



az extrém gyorsasággal lehulló csapadék következtében nagyiramban megindult folyók hordalékának pusztító hatása a folyóvizeken kiépített infrastruktúrákban, hajókban és más vízi-járművekben, csatornák eltömítése, halállomány pusztulása;



a Kárpát-medencét körbeölelő magashegyi hósapkák a globális felmelegedés miatt gyorsabban és rendszertelenebbül olvadnak, aminek következtében akár nyáron is folyó- és/vagy belvízemelkedés következhet be Magyarország alacsonyabban fekvő, vagy folyó-közeli tájain;



elhúzódó esőzések, ár- és belvíz idején a víztorlódás, vízelvezetés problematikája;



talajvízállás kiszámíthatatlansága miatt a mélyebben fekvő területek mezőgazdasági, állattenyésztési,

vadgazdálkodási,

ipari,

közlekedési

és

más

infrastrukturális

felhasználása, valamint a helyi lakóközösségek fokozott veszélynek vannak kitéve;

42


35



az extrém időjárás miatt (nagyobb mennyiségű csapadék és talajvíz vs. hosszú apály, kánikula) földszerkezet átalakulása, növekvő erózió;



kánikulák idején, alacsony folyóvízállás régiók vízellátását veszélyezteti, hal és más vízi faunákat pusztít, gátolja a hajóközlekedést;



biodiverzitás átalakulása, éghajlati öv északabbra húzódása, mediterrán, szubtrópusi időjárási jegyek megjelenése nyáron, esetenként tavasszal és ősszel is, ennek hatása a mezőgazdaságra, állatvilágra;



közvetett veszélyfaktor, hogy a sarkköri jégsapkák olvadása következtében elöntött tengermelléki területekről, valamint a forró égövben elhúzódó hőhullámok, szárazságok miatt, relatíve kedvező klímája következtében – Magyarország a globális klímamigráció célországává válhat;



szárazságok idején, a csapadék-utánpótlás hiányában a talajmenti vízbázisok apadása, ami a bizonyos helyeken az ivóvíz-biztosítást és különösen az öntözést lehetetleníti el;



hőhullámok, illetve elhúzódó szárazságok, kánikulák idején, az azokat kísérő megnövekedett páratartalom fokozza a betegségek, fertőzések, járványok kialakulását, ami extrém (tartós és különösen magas hőmérséklet) viszonyok esetén akár az egész nemzet biztonságát is veszélyeztetheti;



téli hónapokban egész országot lebénító hó- és jégviharok tombolhatnak a Kárpátmedencében, régiók, vagy akár az egész ország közlekedését lebénítva;

A biztonságpolitikát befolyásoló éghajlati rizikófaktorok az alábbi, általános intézkedési irányokat teszik szükségessé: 

a Kárpát-medence időjárásának kiszámíthatatlansága és a régió szélsőséges és hektikus klimatikus csapások miatt (1) fokozni kell a kormányzati szervek (korai) előrejelző, nyomon követő képességeit, (2) a probléma természete és jellemzői megértése érdekében be kell vonni a szakmai és tudományos illetékeseket a téma kutatásába, (3) meg kell kezdeni a társadalom tájékoztatását, (4) meg kell szervezni a lakósság felkészítését, védelmét;



a gyakoribb, hosszabb ideig tartó, nagyobb intenzitású, gyorsabban megjelenő viharok és szárazságok, hőhullámok megkövetelik az egészségügy, az agrárium, közlekedés,

36

valamint a belbiztonság, a gazdaság és honvédelem speciális ismereteit, képességeit, erőit, eszközeit; 

a

mennyiségét

tekintve

csapadékmennyiség

extrémebb

felfogása,

(hol

tárolása,

rendkívül

elvezetése

sok,

hol

elenyésző)

nemzetbiztonsági,

piaci,

külkereskedelmi érdek; 

a

kiszámíthatatlanabb,

hektikusabb

folyóvíz-magasság,

hordalék-megjelenés

következtében fokozódó parti erózió újabb, nagyarányú folyószabályozást indokolnak (gátak, védművek, kikötők, vízlépcsők, más vízi infrastruktúrák, hajóútvonalak újraszabályozása); 

a folyami árvíz és a belvíz által sújtott ember lakta települések, mesterséges infrastruktúrák, mezőgazdasági-, erdő-, vad-, halgazdálkodási területek védelme komplex kormányzati (infrastrukturális, közlekedési, vidékfejlesztési, belügyi) fellépést követel;



az extrém időjárás miatti (nagyobb mennyiségű csapadék és talajvíz vs. hosszú apály, kánikula) föld agyagszerkezetének átalakulása, növekvő eróziója újfajta vidékfejlesztési stratégiát, különös tekintettel a növény- és állattenyésztésre, hiszen az extrém körülményeket kibíró fajták kapnak prioritást;



a jelenlegi éghajlati öv északabbra húzódása, mediterrán, szubtrópusi időjárási jegyek megjelenése növényfajták

átalakítja

a

kipusztulnak,

Kárpát-medence állat-fajták

biodiverzitását,

elvándorolnak,

bizonyos mediterrán

állat-

és

növények

megjelennek, ami összességében össztársadalmi adaptációt igényel; 

az elhúzódó szárazságokat idején gyakoribbá váló a betegségek, fertőzések, járványok kezelése, visszaszorítása, közegészségügyi, rendészeti, bel- és akár nemzetbiztonsági együttműködést is feltételez;



az egész országot lebénítható hó- és jégviharok idején előforduló közlekedési tömegbalesetek, országos dugók, energiaellátási problémák kezelésének, elhárításának záloga az integrált és operatív polgári védelmi, közlekedés-biztonsági, energetikai összefogás.



jóllehet közvetett veszélyfaktor a globális felmelegedés okán (sarkköri jégsapkák olvadása következtében elöntött tengermelléki területek, valamint az elviselhetetlenül forró égöv elhúzódó hőhullámai) mutatkozó globális klíma-migráció, ennek politikai, 37

illetve rendészeti, bevándorlási kezelése komplex kormányzati, belügyi, külügyi intézkedéséket igényel; 

nem valószínűsíthető, hogy Hazánkban van közvetlen demográfiai, reprodukciós hatása az éghajlatváltozásnak, azonban a klíma-migráció közvetve hatással van a Kárpátmedence populációjára;



a Kárpát-medence relatív kedvező elhelyezkedése szimpatikus lehet az éghajlati fenyegetéseknek jobban kitett (sarkköri jégsapkák olvadása következtében elöntött tengermelléki területek, valamint az elviselhetetlenül forró égöv elhúzódó hőhullámai), ugyanakkor tőkeerős gazdasági, politikai érdekek nagyarányú megjelenésének;



természeti források, különösen az ivóvíz és termőföld feletti uralom érdekében indított direkt, vagy indirekt gazdasági, politikai, vagy akár fegyveres támadás esélye sem zárható ki; 

a CO2-kibocsátás kárait ugyan csekély mértékben, de ellensúlyozhatják a természetes megkötő flórák, különösen az erdők területi kiterjedésének jelentős növelése.43

2.2.5. Következtetések Biztosra vehető, hogy megelőzés, védekezés, vagy adaptáció hiányában ezek a károk az elkövetkező évtizedben dinamikusan tovább növekednek. Tekintettel arra, hogy ezek az időjárási események extremitásukban, gyakoriságukban és időintervallumukban egyaránt intenzívebben jelentkeznek Európában, hatásuk minden európai országot súlyosan fenyeget, hazánknak élen kell járnia a szakértelem és a konkrét védekezési mechanizmusok terén egyaránt.

43

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról, és az ezzel összefüggő hazai feladatokról, Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, Budapest, 170. évfolyam – 2009/10. szám, p. 1265

38

2.3.

Az éghajlatváltozás Magyarország-specifikus általános és portfóliókra bontott fontosabb következményei, a kutatás megállapításai és javaslatai

kormányzati legfontosabb

2.3.1. Bevezetés Közös

nemzetközi,

uniós

és

hazai

dekarbonizációs

törekvés,

hogy

a

globális

átlaghőmérséklet-növekedés 2 °C-on belül maradjon. Ugyanakkor a magyar társadalmat fel kell készíteni arra, hogy ezen felül további 1 °C-os, vagy akár mindösszesen 4 °C-os hőmérséklet-növekedéshez is képes legyen alkalmazkodni.44 Ez a feladat nagy volumenű, összetett és gyors kormányzati intézkedéssort tesz szükségessé, aminek két fő célja a csökkentés az alkalmazkodás. Csökkenteni szükséges a CO2-kibocsájtás mértékét, amely – remélhetőleg – csökkenti, megállítja, s végül visszafordítja a globális átlaghőmérsékletnövekedést. Az alkalmazkodás célrendszerébe mindazon feladatok, esősorban tervezési, felkészítési, megelőzési, adaptációs és védelmi teendők tartoznak, amelyek a Magyar Nemzet túlélése érdekében elengedhetetlenek. E tételek lebontását konkrét feladat és felelős, valamint határidők feltüntetésével a kormány aktuális portfóliói szerint kell meghatározni. Az éghajlatváltozás

vonatkozásában

érintett

legfontosabb

ágazatok

a

közlekedés,

az

energiaszektor, a mezőgazdaság (növénytermesztés, ideértve az erdőgazdaságot, az állattenyésztés, a vad- és halgazdálkodással együtt), az egészségügy, a vízgazdálkodás (különösen az ivóvíz, valamint az apály- az árvíz-védelem), a környezetvédelem (a természetes

és

a

mesterséges

környezet,

ezen

belül

az

építőipar,

építészet,

infrastruktúrafejlesztés), valamint – végül, de nem utolsósorban – a nemzetbiztonság, a bel- és közrenddel, a titkosszolgálatokkal és a honvédelemmel. A fentiek tükrében e fejezet részletesen tárgyalja az éghajlatváltozás magyarországi, kormányzati portfóliókra vetített fontosabb ágazati és horizontális következményeit és feladatait. A fejezet számba veszi a jelenlegi kormányzati struktúra releváns kormányzati portfólióit, azok mindegyikét egy bizonyos szempontrendszer alapján elemzi, értékeli és fogalmaz meg következtetéseket. Az előzetes kutatás szerint a kormányzati portfóliók közül 44


39

az alábbiak kerülnek górcső alá: társadalmi, nemzetbiztonsági, élelmezésbiztonsági, vízellátás-biztonsági,

egészségügyi

biztonsági,

gazdaságbiztonsági,

iparbiztonsági,

igazságügyi, közigazgatási, oktatási, külpolitikai, belügyi, honvédelmi, kritikus infrastruktúravédelmi, valamint összkormányzati. Ami a szempontrendszert illeti, a fenti területek tanulmányozása egy és ugyanazon logika szerint történik meg, az alábbi szempontok szerint: bevezetés; az éghajlatváltozás hatásai és következményei; kockázat-elemezés; nemzetközi kitekintés; alkalmazkodás főbb irányai; felkészülés stratégiai céljai; intézkedések súlypontjai; különös figyelmet érdemlő területek; megvalósítás ütemezése; forrásigény; várható eredmények; esetleges más, a kutatás során később azonosított szempont, valamint a következtetések. Az előzetesen kiválasztott portfólió-felsorolás, valamint a kialakított szempontrendszer a kutatás előrehaladása során akár jelentősen változhatnak.

2.3.2. A Kormány Mint ahogy azt a tanulmány mottóválasztása is jelzi, a dolgozat a globális éghajlatváltozás teljes problémahalmazának megértésére, megértetésére és a legjobb kormányzati döntések meghozatalára helyezi a hangsúlyt. Az éghajlatváltozás mind súlyosbodó következményeinek kezelése, a szerteágazó vészhelyzetek kivédése összkormányzati felelősség, ezért sürgető egy olyan stratégiai dokumentum előkészítése és kiadása, amely integráltan, ugyanakkor az aktuális portfólió-bontásban mutatja be a Kormány álláspontját, határozza meg a szükséges intézkedéseket, azok határidejét, nevezi meg az illetékeseket, felelősöket. Tekintettel a téma a horderejére, szerteágazó összefüggéseire, össztársadalmi megértést, felkészülést, viselkedésrendet és feladat-végrehajtást tesz szükségessé. A Kormánynak és a társadalom egészének tehát szorosan együttműködve, egymást támogatva kell haladnia a klimatikus problémák megoldása irányába. Az éghajlatváltozás ma ismert fenyegetései az követelik meg a kormányzati döntéshozóktól, hogy

pontosan

megértsék

és

a

társadalommal

megértessék

az

éghajlatváltozás

következményeképpen fenyegető veszélyeket és a védekezés rendszabályait. A stratégiának magába kell foglalnia az éghajlatváltozás okozta konkrét fenyegetések számbavételét; objektív jellemzőinek, természetének vizsgálatát, a veszélytényezők és a nemzetbiztonság 40

összefüggéseit, kapcsolódásait; a felelős állami szervezeteket, azok feladatait, a témamegértés fokozásának igényét, mikéntjét. Ennek megfelelően a stratégiának az alábbi irányelveket kell figyelembe vennie:  a globális jelenségek, majd a regionális specifikációk szerint számba kell vennie és katasztert alkotva csoportosítania és fontossági sorrendbe kell állítania a konkrét fenyegetések típusait;  meg kell határoznia, hogy pontosan mely klimatikus veszélyfaktorok okozhatnak emberi, gazdasági, infrastrukturális, egészségügyi, vagy egyéb katasztrófákat, s melyek azok, amelyeknek – előreláthatóan – nem lesznek biztonsági, nemzetbiztonsági vetületei;  hasonlóképpen, fel kell mérnie a kormányzati rendszerek teljes spektrumát abból a szempontból, hogy melyek érintettek leginkább és – különösen –, melyek a legsérülékenyebbek az éghajlatváltozás okozta hatásokra;  világosan meg kell neveznie és el kell választania a hazai (önerő), a külső (támogató) és a globális rendszereket egymástól;  a Kormányzat és a társadalom egészére, valamint lebontva a kormányzati portfóliókra, háttérintézményekre, a civil és társadalmi szervezetekre meg kell határoznia azokat a célokat, feladatokat és határidőket, amelyeket a Nemzet adaptációja és túlélése érdekében teljesíteniük kell;  a szükséges mértékben utalni szükséges a jelen helyzet és a célok elérése közötti legfontosabb mozzanatokra, vagyis az adaptáció mikéntjére;  a célrendszer-résznek arra kell irányulnia, hogy világosan rámutasson a rendszer folyamatos minőségi javítására;  tartalmaznia kell a végrehajtás követelményrendszerét, amely alapvetően – a téma multidiszciplináris jellegénél fogva – a felelősök pontos feladatrendszerét, ugyanakkor – a duplikációk elkerülése végett – felelősségi határait és korlátait is magába foglalja;  integrálnia kell a vonatkozó természet- és társadalomtudományos kutatásokat a kormányzati munkával, valamint a válságreagálás teljes spektrumával, így a felderítő, előrejelző, reagáló és elhárító képességekkel;  mellékletében

adatbázist

kell

tartalmazna

a

fent

meghatározott

szempontok

figyelembevételével;

41

 meg kell határoznia, hogy mely szervezet felelős a téma egészéért, s azt is, hogy hogyan és mikén működjön időjárás-változást követő operatív központ. Tekintettel arra, hogy a Kormánynak nemzetbiztonsági, kormányzati portfóliókra és területi közigazgatási régiókra, valamint piaci és civil szervezetekre való kitekintéssel, egymás együttműködését biztosítva kell feladatrendszert foganatosítania, egyfelől a kormányzati a stratégia kialakításába be is kell vonnia az összes érintett szervezet, másfelől pedig – ott, ahol az szükséges – szervezetre vonatkozó éghajlat-részstratégiát, koncepciót, intézkedési, vagy cselekvési tervet kell előírnia. Ott, ahol a klímapolitika elsődlegesen nem jelenik meg az adott portfólió feladatkataszterében (pl. külügy, szociális-, vagy sport-szektor), s külön dokumentum kiadása nem indokolt, a szervezetre vonatkozó irányadó szabályzókban kell szerepeltetni a vonatkozó feladatokat, intézkedéseket, felelősöket, együttműködőket. Az éghajlatváltozás összkormányzati megközelítését, az ágazatokat, valamint az azok által kifejtendő legfontosabb szempontokat az alábbi mátrix szemlélteti:

4. sz. ábra: Az éghajlatváltozás-stratégia biztonság-specifikus mátrixa (Babos Tibor)

42

Mint ahogy azt a mátrix szemlélteti, minden releváns (kijelölt) ágazattal és alrendszerrel, egy és ugyanazon logika, követelmény- és szempontrendszer szerint célszerű elkészíttetni a rá vonatkozó stratégiát, részstratégiát. Ezen felül, az éghajlatváltozás összkormányzati és minden illetékes és érintett szervezet vonatkozó anyagában egyértelműen meg kell jeleníttetni, hogy milyen konkrét feladatokat, teendőket visz véghez a káros anyagkibocsájtás csökkentése, a környezettudatos működési rend, az energiahatékonyság, az újrahasznosítás növelése, valamint a felkészülés, megelőzés, csökkentés, védekezés, alkalmazkodás, és kárelhárítás terén. E szempontok érvényre juttatásának igénye tehát át kell, hogy járja e stratégiák, részstratégiák egészét. Egy későbbi, a klímaproblémát kezelő optimális rendszer jellemzője kell, hogy legyen az alulról felfelé irányuló szabályrendszer, vagyis az, hogy az összkormányzati rendszer, a – bejáratott mechanizmus révén – a kormányzati portfólió-analízisekből modul- és mátrixszerűen áll össze, azokra épít, s egyben szervesen is kapcsolódik hozzájuk. Az összkormányzati rendszernek tehát egy komplex, ágazati (szertoriális) rendszerre kell épülnie, amely az illetékes szakmai és vezetői szinteken horizontálisan is összekapcsolt. Ez azt jelenti, hogy a problémák megoldása elsődlegesen nem az egyes kataszterekért felelős vezetők útján, hanem már a szakértők és illetékes szolgálati személyek szintjén megtörténik. A fenyegetések klaszterét alapvetően az eddigi, különösen az utóbbi évek tapasztalatai alapján kell elkészíteni, azonban fontos, hogy egy-két évtizedes kitekintéssel, prognosztikával térjen ki a szárazságok, hőséghullámok, viharok jövőbeni természetére, a ma ismert jellemzők változásaira és az annak nyomán foganatosítandó további, vagy az eddigieknél szigorúbb intézkedésekre. Elengedhetetlen annak meghatározása, hogy a stratégia milyen időközönként legyen felülvizsgálva, annak ki a felelőse, kinek, milyen bedolgozási, adatszolgáltatási kötelezettsége kell, hogy legyen. A kormányzat nem megfelelő, elkésett, vagy rossz döntéseinek következményei beláthatatlanok is lehetnek, akár nemzetkatasztrófához is vezethetnek. Több gyakorlati példa is bizonyítja, hogy a korábbiaknál is nagyobb, gyorsan bekövetkező klíma-esemény, nem okoz nemzetbiztonsági katasztrófát, ha a kormányzat rendelkezik kész stratégiával, felkészült szakember-gárdával, jól működő eljárásrenddel és védrendszerrel.

43

2.3.3. A közigazgatás A kormányzat, a közigazgatás, a területi közigazgatás, a helyi közigazgatás, az önkormányzatok gyakorlatilag infrastruktúrái az állam működésének. Az éghajlatváltozás következményeinek kezelésében ezért kulcs-szerep hárul a közigazgatásra, hiszen a mindennapi élettől eltérő, különleges rendszabályok, jogrend szerint kell tevékenykednie. Fontos, hogy a közigazgatás teljes állománya felkészült legyen a normál ügymenettől eltérő helyzetek kezelésére, ezért ki kell dolgozni számukra az éves rendszerességgel végrehajtott gyakorlatokat.

2.3.4. Az igazságügy Az igazságügy elsődleges feladata a szilárd jogrend biztosítása, amely stabil államműködést biztosít minden katasztrófahelyzetben, köztük az időjárás-változás következményeképpen felbukkanó természeti csapások esetén. Az államnak emellett rendelkeznie kell ún. különleges jogrenddel, amely a normál állam-működéstől eltérő rendszabályokat érvényesíti olyan esetekben, amikor vészhelyzet bekövetkezik.

2.3.5. A belügy Belügyekért felelős miniszternek elsősorban az éghajlatváltozás biztonsági fenyegetéseinek felmérésében, az arra adandó válaszok, intézkedések kidolgozásában és foganatosításában, valamint a következmények felszámolásában, illetőleg a folyamatos közrend fenntartásában van szerepe. Ennek megfelelően a minisztérium a belbiztonsági, kockázatelemzési, a közrendért felelős, a kritikus infrastruktúra védelemért, valamint a migrációból adódóan a határrendészeti szervei tevékenységének átalakítása szükségszerű.

2.3.6. A külügy

44

A magyar diplomáciának fel kell készülnie a klímaváltozás globális és regionális következményei nyomán keletkező információk feltérképezésére és továbbítására a főváros felé. Az információ-gyűjtésnek elsődlegesen a klímaváltozás társadalmi, gazdasági (mezőgazdasági, ipari) és politikai hatásaira, például a politikai instabilitásra, tömeges migrációra, nemzetközi szervezetek humanitárius cselekményeire kell irányulnia. Fontos mindazonáltal az is, hogy a külügyi tárca intenzív bilaterális és multilaterális diplomáciát folytasson a nemzetközi közösség e témában domináns hatalmaival és az éghajlatváltozás következményei által sújtott országokkal, valamint azon nemzetközi szervezetekkel, amelyek humanitárius, vagy más segélyműveleteket szerveznek. A diplomácia egyik legfontosabb teendője a releváns régiókra vonatkozó, illetve a globális folyamatok figyelemmel kísérése, bilaterális és multilaterális kormányzati, valamint nemzetközi kapcsolatok ápolása, fejlesztése. Erre a globális felmelegedés és a mind gyakrabban bekövetkező extrém klímaviszonyok miatt egyébként is szükség van, azonban a konkrét események, viharok, árvizek idején létfontosságú is lehet egy-egy releváns tapasztalati információ beszerzése. Mindezt a határon túl élő magyar közösségek, vagy akár túristák iránti felelősség is diktálja.

2.3.7. A honvédelem A honvédelmi tárcának és a Magyar Honvédség klímaváltozás következményeihez kapcsolódó konkrét feladati jelenleg csak közvetetten jelentkeznek úgy, ahogy azok összefüggésbe hozhatók az országvédelemmel, valamint a nemzetközi szövetségesi kötelezettségekkel. Az országvédelem fogalomkörébe elsősorban a magyar lakósság és Hazánk területi szuverenitásának védelme sorolható. Amennyiben tehát szélsőséges időjárási viszonyok viharok, hóviharok, esőzések, árvizek, vagy hosszú szárazságok sújtják hazánkat, a Magyar Honvédség mozgósítható honi területen is. Jóllehet e feladatok közvetettek, mégis biztos kötelezettségeket rónak a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) tervezőire. Mivel hazánk jelenlegi éghajlati viszonyai (szárazföldi mérsékelt), nyersanyagforrásai (ivóvíz), természeti kincsei (föld minősége, növénytermesztés, állattartás, élelmiszertermelés prosperitása) a globális felmelegedés miatt relatíve felértékelődnek, távlatilag számolni kell 45

azzal is, hogy társadalmi (migráció), gazdasági (gazdasági nyomásgyakorlás, külföldi tulajdonszerzés), politikai (hatalmi nyomásgyakorlás), vagy akár katonai (közvetlen műveleti) eszközök is felhasználásra kerülnek az e javak feletti uralom megszerzése érdekében. A Magyar Honvédségnek, ezért katonai potenciáljával képesnek kell lennie arra, hogy a katonai eszközrendszer teljes spektrumával, akár fegyveresen is, visszatartsa e törekvéseket és megvédje a magyar érdekeket, a nemzetet. A Hidegháborút követő időszak nemzetközi biztonságpolitikai történései, Hazánk euro-atlanti integrációja intenzívebb nemzetközi szerepvállalást követelnek a Magyar Honvédségtől. A NATO- és EU-tagságunkból fakadó jogviszony egyfelől biztonsági garancia, másfelől kötelezettség is a szövetségesek felé. A kollektív védelem globális erőtérben történő biztosításához

–

a

többi

NATO-szövetségessel

és

EU-taggal

paritásban,

velük

együttműködésben – a Magyar Honvédségnek hozzá kell járulnia a közös védelmi potenciálhoz, valamint a közösen vezetett katonai, béke-, humanitárius és egyéb műveletek sikeréhez. E kötelezettség okán akár azzal is számolni lehet, hogy a magyar katonák Hazától stratégiai távolságban, egyidőben több, különböző természetű és intenzitású műveletben, egymástól több ezer kilométerre, szélsőséges időjárási viszonyok között is hajthatnak végre harci és egyéb műveleteket. Ehhez olyan széleskörű ismeretekre, kiképzettségre, ruházatra, hadfelszerelésre, fegyverzetre van szükség, amely együttesen biztosítja e bonyolult feladatok közötti katonai feladtok sikeres végrehajtását önállóan, vagy szövetségesi együttműködésben. Fontos ezért, hogy a Magyar Honvédség mielőbb koncepcióba foglalja, és a Kormánynak bemutassa azon rendszabályok, eljárások, eszközök és egyéb feltételek rendszerét, amelyek képessé teszik a szélsőséges időjárási viszonyok közti műveleti tevékenységre Hazánk területén, vagy külföldön. Ehhez elengedhetetlen egy széleskörű együttműködési platform kiépítése és működtetése, amelyben jelen vannak a kormányzat, az együttműködő tárcák, a titkosszolgálatok, az akadémia, a kutatóintézetek, a hadiipari és egyéb érintett gazdasági szereplők, valamint nem kormányzati, például humanitárius és más segélyszervezetek képviselői.

2.3.8. Az egészségügy

46

Földünkön élő legtöbb élőlénytől eltérően az ember mára széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik a különböző klimatikus viszonyokról, így hozzászokott a változatos időjárási, vagy klimatikus viszonyokhoz. E tapasztalat, a mesterségesen épített épületek, védművek, a klimatizált helyiségek, a gyógyszerek ellenére mégis potenciálisan bekövetkezhető forgatókönyv lehet, hogy a gyors éghajlatváltozási tendenciáikat az ember minden ismerete és tudása ellenére sem lesz képes követni egészségkárosodás nélkül. E stressz hatásra kell az egészségügyi rendszereknek felkészülniük. A

média

mindmáig

kevés

figyelmet

szentel

a

globális

felmelegedés

okozta

egészségkárosodás, vagy halálozási arány bemutatására. Nem közismert, de például a 2003-as hőhullámoknak mintegy 70 ezer halálos áldozata volt a világban, Európában 450 év óta nem mértek olyan meleget, mint akkor, és még a fejlett európai országok egészségügyi rendszerei is csak nagyon nehezen birkóztak meg a nagyszámú beteggel. Egyértelmű tehát, hogy a globális felmelegedés nem csak a fejletleneket és az egyenlítő mentén élő társadalmakat sújtja, hanem komoly, olykor kezelhetetlen károkat idéz elő a legfejlettebb kultúrákban is.45 Az elmaradottabb, szegény vidékeken élők körében e környezeti csapások akár apokaliptikus hatásúak is lehetnek, hiszen a fogyó és egyre rosszabb minőségű ivóvíz és élelmiszer miatt az emberek elgyengülnek, könnyebben betegednek, vagy fertőződnek meg. A helyi higiénés viszonyok, az egészségügy befogadóképességének mennyiségi és minőségi mutatói, az egészségügyi technológiák, szakértelem, a gyógyszerek mind-mind negatív spirált eredményez. Az egészségügyi rendszernek továbbá a jelenlegi kapacitásaikon felül kell majd foglalkozniuk a klímaváltozás közvetlen fizikai és közvetett egészségügyi következményeivel. Fontos ezért, hogy az egészségügyi tárca egy egységesen és integráltan kidolgozott stratégia mentén alakítsa át ellátórendszerét. Itt alapvető szempont, hogy maradjon meg a normál szolgáltatás, miközben az kiegészül az éghajlatváltozás káros következményeinek (új, vagy jellemző betegségek, fertőzések, járványok) egészségügyi kezelésével.

2.3.9. A gazdaság

45

European Heat Wave 2003, Wikipedia, the Free Encyclopedia, On-line: http://en.wikipedia.org/wiki/2003_European_heat_wave (2013. július 1.)

47

A gazdaság számos ponton kapcsolódik a klímaváltozás fenyegetéseihez: nemzetközi piacok, ipari CO2-kibocsájtás, energiabiztonság, vagy kereskedelem-biztonság. Tény, hogy a gazdasági szektor szereplőinek óriási felelőssége van az üvegházhatást okozó gázkibocsájtás csökkentése, piacok védelme, a gazdaság- és iparbiztonság garanciái terén, ami a felelősség mellet rendkívül költséges is egyben. A legdrágább azonban az, ha nem tennénk semmit e téren. Az éghajlatváltozás következmények legelőszőr egyszerű fizikai úton károsítják a mesterséges rendszereket, mint például az árvizek, vagy viharok a vagyontárgyakat, az ingatlanokat, vagy infrastruktúra-elemeket, komplett országrészeken következhet be hosszú áramszünet. A hőhullámok nyomán tomboló tűzvészek kárelhárítása, vezetékek, közutak, hidak javítása, újraépítése ugyanúgy, óriási összegeket emésztenek fel. Tekintettel arra, hogy a viharok, árvizek, aszályok komplett ipar, vagy mezőgazdasági ágazatokat tehetnek időlegesen, vagy örökre tönkre, falvak, települések egész lakóssága válhat munkanélkülivé, kistérségek, vagy egész régiók produktivitása kerülhet katasztrofális helyzetbe, aminek következtében akadozás léphet fel a közüzemi díjfizetésben, tönkre téve például a helyi kereskedelmet, szállítmányozást, vagy a turizmust, mindösszesen regionális politikai és társadalmi instabilitást generálva. A fenti események miatt tömeges klímamigráció indulhat a stabil régiók felé, veszélyeztetve azok stabilitását, ami aztán társadalmi, vagy akár katonai konfliktusokba is átcsaphat. . A gazdasági ágazat talán legfontosabb feladata az üvegházhatásért felelős gázkibocsájtás csökkentése terén van. Tekintettel arra, hogy ez alapvetően a gazdasági teljesítőképesség visszaesésével jár együtt, aminek következtében szintén társadalmi és politikai instabilitás járhat, a CO2-kibocséjtás csökkentését csak óvatosan, a stabilitás szem előtt tartása mellet, viszont ahhoz képest a lehető legnagyobb ütemben célszerű végezni. A költséghatékonyság ez esetben tehát nem a megfontolt CO2-kibocsájtás, hanem a financiálisan elbírt legnagyobb ütemű káros anyagkibocsátás-csökkentésben rejlik, hiszen minden nap késlekedés, beláthatatlan következményekkel járhat. A finanszírozás kérdése mindazonáltal a klímacsapások összes következményeire igazak, vagyis sokkal költséghatékonyabb megelőzni, mint helyreállítani.

48

Ezzel együtt a gazdasági szektornak át kell térnie egy, a korábbiaknál sokkalta hatékonyabb és költségtakarékosabb gazdasági modellre, ahol az új környezetbarát technológiák, a környezettudatos viselkedési normák révén egészségesebb környezet teremése irányába indul el az emberi társadalom

2.3.10. A földművelés Az agrárium mint kibocsájtó és mint sérülékeny ágazat egyaránt érintett a globális felmelegedés problematikájában. Az agrárium felelőssége az üvegházhatást kiváltó gázok termelésében

esősorban

növénytermesztés

a

komplex

kemikáliák

széleskörű

eljárásrendjének

használatában,

melléktermékeiben,

másodsorban

a

harmadsorban

a

feldolgozóipar melléktermékeiben, negyedsorban pedig az egész folyamat, közlekedési, szállítmányozási támogatásában érhető tetten. Az illetékes kormányzati szerveknek itt pontosan fel kell mérniük, pontosan melyek azok a területek, amelyek CO2-kibocsájtása jelentős és korlátozásukra világos követelményrendszert kell életbe léptetni. A globális felmelegedés következtében minden ember és társadalom egyik alapvető érdeke, az élelemhez jutás biztonsága sérül. Ez globálisan számottevő elégedetlenséget, migrációt eredményez, aminek kezelésére az agrárágazatnak több oldalról is fel kell készülnie. Egyfelől szigorú rendszabályokkal, minősített eljárásrendekkel és fizikai eszközökkel is védenie kell a hazai értékeket, másfelől piaci szereplőként, exportőrként aktívan részt kell vállalnia az élelmiszer-hiányos régiók ellátásában. Külön figyelmet érdemel az élelmiszer megfelelő minőségének garantálása, hiszen a piaci szereplők a növekvő igényeket, ugyanakkor a mezőgazdaságba bevonható területek csökkenését génkezelt és egy úton manipulált termények, húsok és más élelmiszerek piacra dobásával próbálnak kompenzálni. Új szempontok szerint kell megszervezni az élelmiszer-elosztás jövőbeni rendjét is, hiszen a világban előforduló korlátok sokkal nagyobb biztosítást igényelnek majd. Tekintettel arra, hogy a víz – a levegő után – a második legfontosabb létszükségletünk, vízkincsünk védelme – a globális felmelegedés okozta erőforrás-korlátok miatt – legfontosabb teendőnk.

Az

ivóvizeinket,

öntözővizeinket,

hajózási

útvonalaink

vizeit

szigorú

rendszabályokkal és fizikai védelemmel is biztosítanunk kell. Az éghajlatváltozás következtében fenyegető, a vízzel kapcsolatos veszélyek kivédése a vízkincs minden oldalú 49

védelme után csak másodlagos feladat. A gyakoribb és nagyobb intenzitású viharok miatt rendszertelenül és szokatlanul megjelenő nagymennyiségű vizek, elsősorban ár- és talajvizek kezelése összetett kormányzati feladat, hiszen a klasszikusan földművelésügyhöz, vidékfejlesztéshez tartotó kérdés, – megnövekedett jelentőségénél fogva – mára belügyi és nemzetbiztonsági kompetenciákba került. Az ár- és belvízi védekezés már sokkal inkább összkormányzati, illetve tárcaközi összhangot igényel, ahol a vízügy, a belügy, a katasztrófavédelem, a területi közigazgatás, a földügy, az erdő és vadgazdás, az építésügy, a közlekedés, mind önálló és fontos szereplő. Fontos lenne áttérni a probléma-alapú megközelítésről a komplex megközelítésre, vagyis nem csak akkor foglalkozni az ár- és belvízkérdéssel, amikor az aktuális, hanem átfogóan, állandóan. Ez esetben ugyanis, a vészhelyzetek közötti időszakokban kidolgozható lenne egy olyan ár- és belvíz hasznosítási rendszer, amely lehetőséget biztosítana a vizek befogására és piaci hasznosítására olyan régiókba amely híján van a víznek. A növény és erdőgazdaságok kiemelten kezelendők a klímaváltozás tükrében, hiszen egyfelől figyelni kell az éghajlati viszonyok változása következtében kipusztuló, illetve vándorló fajtákra, másfelől a növénykultúrák, különösen az erők, mint megkötő, CO2-elvonó faunák is előtérbe kerülnek. Az éghajlatváltozás következtében biztosan változik számos, hazánkban honos mezőgazdasági termény hozama. Növénykultúráink gondozása a megváltozott éghajlati viszonyok közepette kiemelt figyelmet érdemel éppúgy, mint védelmük, újratelepítésük, vagy például erdőterületeink növelése. A fenti területek kapcsán tehát elsősorban a védelemre és a megóvásra kell a fő erőkifejtést helyezni, a lehetséges veszélyek elhárításának ügye csak másodlagos. Tudatosítani kell azt a felismerést, hogy a Föld lakossága nagyiramban növekszik, míg a rendelkezésre álló földterület ugyanakkora marad, s ami a legfontosabb: a jó minőségű, földművelésre alkalmas földek relatív értéke a globális felmelegedés okozta aszályosodás, sivatagosodás miatt növekszik. A védelem érdekében megfelelő intézkedések kidolgozása csak akkor lehetséges, ha világosan tudjuk, pontosan mit, hol, hogyan kell megvédenünk. Ehhez elengedhetetlen egy víz, föld (termő, erdő), más nyersanyag, bánya, tulajdon, erdő és más kataszter elkészítése, amely digitalizált formában, egymásra épülő térkép-adatok felvitele révén ábrázolja valós kincseinket.

50

2.3.11. Az állattenyésztés Hasonlóan a fentiekhez, az állattenyésztés kapcsán a kormányzat elsődleges feladata a védelem, s majd csak az követően jöhetnek szóba a piaci és egyéb hasznosításra vonatkozó megfontolások. Az állattenyésztés szempontrendszerében elsődleges az állat-állomány védelme a globális felmelegedés okozta fizikai (hosszan tartó meleg, a szélsőséges időjárási viszonyok okozta viharok, ár- és belvizek stb.), valamint az olyan közvetett veszélyektől, mint a betegségek, járványok, paraziták. Tekintettel arra, hogy a világ élelmiszerellátásában megjelenő egyedek, mint például bizonyos halfajták, vagy emlősök nem lesznek képesek túlélni a melegedést, jelentős fennakadásokra lehet számítani az élelmiszer-ellátási rendszerekben. Ez új nomád vándorlásokat indukálhat az élelemért, aminek hazánk potenciális célországa lehet. Nemzetbiztonsági érdekünk, hogy élelmiszereink húsait biztosító állataink hosszú távon, megfelelő minőségben, egészségben és természetesen álljanak rendelkezésre. Az állattenyésztés esetében is figyelmet érdemel a génkezelt technológiák és más biológiai úton manipulált fajták piacra kerülése. Ehhez az ágazat egészének (tenyésztőnek és a faldolgozó ipar illetékeseinek), valamint az állategészségügyi szakembereknek összehangolt tevékenysége szükséges.

2.3.12. Az oktatás Az oktatás időjárás-változással kapcsolatos feladata mindenekelőtt a vonatkozó és aktuális szakmai és tudományos megállapítások közreadása, oktatása egészen a bölcsődétől kezdve. Az oktatás talán legfontosabb célfeladata, egy, új kultúra kialakítása és társadalmi normává tétele. Az éghajlatváltozás következményeiből adódó szerteágazó és már ma is tapasztalható veszélyek miatt valószínűsíthető, hogy a közeli jövőben az oktatás feladatává válik a prevenciós, a védelmi, a kárelhárítási feladatok tanítása, valamint a vizsgáztatás is. Rendkívül fontos, hogy a nemzet egésze, egy központi logika alapján készüljön fel veszélyhelyzetekből, viselkedésrendekből, védekezési és elhárítási jártasságból, valamint kárelhárításból. Az oktatásnak – természetesen – lentről felfelé épülő nehézségi fokokat kell elkülönítenie, amelynek legvégén olyan szakembereket képes a társadalomnak adni, akik világszínvonalon is elismertek, és akik a legjobb alternatívákat biztosítják mindannyiunk számára.

51

2.3.13. A tudomány A Magyar Tudományos Akadémiának mindenekelőtt nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a klímaváltozás természettudományos kutatásaira, különösen a meteorológiára, a fizikára, a biológiára, a kémiára, a biofizikára, az orvostudományra, valamint be kell vonnia a társadalomtudomány olyan alrendszereit is, mint például a szociológia, a pszichológia, a politológia,

a

biztonságpolitika.

Erősítenie

kell

az

éghajlatváltozás

kutatásának

multidiszciplináris vetületét is, hiszen ezáltal könnyebben és érthetőbben juthatnak el a tudományos eredmények a társadalom felé és a politikai döntéshozókhoz. Mindezt nívós ösztöndíjak és komolyan finanszírozott hazai és nemzetközi tudományos projektek alapításával kell elérnie, amelyek célja, hogy a kutatások eredményei és a konferenciák következtetései nívós publikációkban öltsenek testet. A tudományos közösségnek arra kell felkészülnie, hogy nem elsősorban a probléma-felvetést, vagy annak eszkalálását célzó, hanem a konkrét megállapításokat, a hathatós védekezésre vonatkozó javaslatokat, cselekvési alternatívákat, használható eredményeket tartalmazó tanulmányokat, publikációkat részesítse előnyben. A tudománynak, a rá jellemző kutatási módszerek mellett alkalmaznia kell azon, elsősorban a kormányzati, belbiztonsági és titkosszolgálati területekre jellemző megfigyelési és analitikai eljárásrendet, amely révén egyfelől pontosabb, finomabb, de mégis tudományos igényességgel elkészített értékeléseket képes produkálni, másfelől – pont ezáltal – jobban rá tud hangolódni és rá is tud kapcsolódni a kormányzati (belbiztonsági, katasztrófa-elhárító, epidemiológiai és egyéb) rendszerekre. Együttműködve az illetékes állami szervezetekkel, használva az onnan kapott adatokat, nagyobb hangsúlyt kell fektetnie továbbá a modellezésekre, a játszma-kutatások matematikai feltérképezésére, a statisztikai és valószínűség-számításokra, vagy az esettanulmányok feldolgozására. A tudománynak ugyanakkor nem csak a fenti bonyolult, de az olyan egyszerűnek tűnő kérdésekre is egyértelmű választ kell adnia, mint például hogyan védekezhet az ember a hőmérsékletemelkedés egyszerű fizikai következményeivel, mint a magas hőmérséklettel, vagy az annak következtében romló levegőminőséggel.

52

Az éghajlat-változás, kibocsátás-csökkentés és a változásokhoz való alkalmazkodás terén még számos, tudományosan nem kellő mértékben feltárt kérdés van, amelyek komoly kihívás elé állítják a tudomány képviselőit. E feladatok egyrészt sok tudományág számára jelentenek komoly feladatot, másrészt a problémakör összetettsége elengedhetetlenné teszi a sokoldalú interdiszciplináris együttműködést. Eddig is sok nemzetközi kutatási projekt szerveződött, s várhatóan a jövőben ez még fokozódni fog. Magyarországnak aktív szerepet kell vállalnia ezekben a kutatásokban.46 Az éghajlatváltozással kapcsolatban meglevő tudományos bizonytalanságok csökkentése, a változást kiváltó illetve befolyásoló további okok és tényezők feltárása kulcsfontosságú feladat, de már elegendő ismerettel rendelkezünk ahhoz, hogy határozottabb lépéseket tegyünk mind a kibocsátás-csökkentés, mind a változásokra való felkészülés, az alkalmazkodás terén.47 A műszaki tudományok, a design, az ergonómia előtt teljesen új perspektívák nyílnak, hiszen környezetbarát épületeket, járműveket, használati tárgyakat kell tervezni, gyártani. Összességében tehát megállapítható, hogy a tudománynak kell felvállalnia e bonyolult hatásmechanizmus problematikáját, vizsgálatát, és a megoldási alternatívák ajánlását.

2.3.14. A szociális ágazat A

szociális

biztonság

terén

jelentős

átalakulás

várható

az

éghajlat-változás

következményeképpen, hiszen annak káros hatásait minden társadalmi réteg érezni fogja, ezért egyfelől a rászorultabbak fokozott veszélynek lesznek kitéve, másfelől – mivel mindenki szenvedője lesz a fenyegetéseknek – relatíve kevesebb figyelem és forrás áll majd rendelkezésre számukra a jelenleginél. Valószínűsíthető, hogy a romló alapvető létfeltételek, a levegő, víz, élelmiszer minőség miatt, a maitól teljesen eltérő viselkedési normák és viselkedési protokollok válnak uralkodóvá. Olyanok például, hogy az ép és egészséges 46

47

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról, és az ezzel összefüggő hazai feladatokról, A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, 2009 október, On-line: http://www.matud.iif.hu/09okt/15.htm (2013. június 15.) Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról, és az ezzel összefüggő hazai feladatokról, Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, Budapest, 170. évfolyam – 2009/10. szám, p. 1265

53

embereknek először maguknak biztosítják az alapvető feltételeket és csak azt követően segíthetnek másokon. Bizonyos az is, hogy növekedni fog a leszakadó társadalmi rétegek száma, romolhat a közbiztonság. Az államnak ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a fragmentizálódás kezelésére, különösen az állam- és közrend biztosítására.

2.3.15. A nemzetbiztonsági szolgálatok A titkosszolgálatok, hírszerző, felderítő és elhárító komponenseinek fel kell készülniük az éghajlatváltozás káros hatásainak figyelemmel kísérésére globálisan és regionálisan egyaránt, a klíma-problémát be kell építeniük jelentési rendszerükbe, valamint egy olyan koncepcionális

dokumentum

összeállításáért

kell

felelőssé

tenni

őket,

amely

az

éghajlatváltozás következményei nyomán jelentkező fenyegetések és a nemzetbiztonság kapcsolatát, összefüggéseit tárgyalja, s amely egyértelműen rámutat azon veszélyekre, amelyeket – mint nemzetbiztonsági tényező –, a nemzetnek és a kormánynak számításba kell vennie. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak és prioritási sorrendet kell felállítaniuk a közvetlen és közvetett fenyegetésekről, egyenként elemezniük és értékelniük kell azok természetét, jellemzőit, következtetéseket kell levonniuk és javaslatokat kell tenniük arra nézve, hogy mely területeket, kell figyelni elsődlegesen. Fontos továbbá, hogy e koncepcionális dokumentum kitérjen az éghajlatváltozás és a biztonság kapcsolatának jövőbeni lehetséges alakulására, az eddig ismert események tendenciáiból készítsenek prognosztikát a potenciálisan bekövetkező veszélyhelyzetekre. A felderítő szerveknek továbbá be kell kapcsolódniuk a titkosszolgálati közösség nemzetközi információáramlásába, hogy folyamatos és naprakész adatokat legyenek képesek biztosítani a kormánynak a klímakatasztrófák nyomán kialakult politikai, gazdasági, társadalmi, vagy katonai körülményekről.

2.3.16. Befejezés Összességében megállapítható, hogy az éghajlatváltozás negatív tendenciái a belátható jövőben nem mérséklődnek. Az éghajlatváltozás Magyarország-specifikus általános és kormányzati portfóliókra bontott fontosabb következményeivel kormányzati tervet és konkrét cselekvési alternatívákat kell adni. 54

55

3

A kutatás és a bemutatott eredmények hatása, visszhangja

3.1.

A kutatás tézisének és a résztézisek igazolása

A kutatás során igazoltam, hogy az éghajlatváltozás és a biztonság direkt, ok-okozati összefüggésben van egymással, hiszen az éghajlatváltozás következtében jelentősen átalakulnak az élet feltételei globálisan és regionálisan is, jóllehet nem homogén módon. Tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás számottevően felgyorsult az elmúlt időszakban, s mert ez az átalakulás akár hatványozott ütemben is folytatódhat a közeljövőben, elengedhetetlen felmérni az éghajlatváltozás okozta biztonságpolitikai következményeket, tendenciákat, s azok hatásait, korrelációját. Tapasztalati tények bemutatásával bizonyítottam, hogy az utóbbi években bekövetkezett extrém időjárási viszonyok eddig is jelentős áldozatokat követeltek, több milliárd eurós kárt okozva a kontinensen és a Kárpát-medencében egyaránt. Biztosra vehető, hogy megelőzés, védekezés, vagy adaptáció hiányában ezek a károk az elkövetkező évtizedben dinamikusan tovább növekednek. Tekintettel arra, hogy ezek az időjárási események extremitásukban, gyakoriságukban és időintervallumukban egyaránt intenzívebben jelentkeznek Európában, hatásuk minden európai országot súlyosan fenyeget. Azon országok, amelyek a politikai, vagy gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén állnak, vélhetően nehezebben, vagy akár egyáltalán nem lesznek képesek kivédeni az időjárás-változás erőteljes következményeit. Bemutattam, hogy az éghajlatváltozás és a biztonság magyarországi összefüggései alapvetően a téma globális természetéből és jellemzőiből származtathatók, azonban – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – kárpát-medencei specifikációk egyértelműen tetten érhetők. A témakifejtés szempontjából fontos definiálni a Kárpát-medence néhány olyan jellemzőjét, amely meghatározza, vagy befolyásolja a régió klimatikus viszonyait, és az időjárás-változás okozta helyi veszélyforrásokat. E résztézis amellett érvel, hogy az éghajlatváltozás globális és európai tendenciából következtetve bemutathatók Magyarország és a kapcsolódó régiók vonatkozó jellemzői, valamint hatáselemzés keretében megismerhetők a klímaváltozás magyarországi következményei, azok kárpát-medencei és közép-európai biztonságpolitikai összefüggései.

56

Kimutattam, hogy a közös nemzetközi, uniós és hazai dekarbonizációs törekvésekkel párhuzamosan (a globális átlaghőmérséklet-növekedés 2 °C-on belül maradjon) a magyar társadalmat fel kell készíteni arra, hogy ezen felül további 1 °C-os, vagy akár mindösszesen 4 °C-os hőmérséklet-növekedéshez is képes legyen alkalmazkodni. Ez a feladat nagy volumenű, összetett és gyors kormányzati intézkedéssort tesz szükségessé, aminek két fő célja a csökkentés az alkalmazkodás. Csökkenteni szükséges a CO2-kibocsájtás mértékét, amely – remélhetőleg – csökkenti, megállítja, s végül visszafordítja a globális átlaghőmérsékletnövekedést. Az alkalmazkodás célrendszerébe mindazon feladatok, esősorban tervezési, felkészítési, megelőzési, adaptációs és védelmi teendők tartoznak, amelyek a Magyar Nemzet túlélése érdekében elengedhetetlenek. E tételek lebontását konkrét feladat és felelős, valamint határidők feltüntetésével a kormány aktuális portfóliói szerint kell meghatározni. Az éghajlatváltozás

vonatkozásában

érintett

legfontosabb

ágazatok

a

közlekedés,

az

energiaszektor, a mezőgazdaság (növénytermesztés, ideértve az erdőgazdaságot, az állattenyésztés, a vad- és halgazdálkodással együtt), az egészségügy, a vízgazdálkodás (különösen az ivóvíz, valamint az apály- az árvíz-védelem), a környezetvédelem (a természetes és a mesterséges környezet, ezen belül az építőipar, építészet, infrastruktúrafejlesztés), valamint – végül, de nem utolsósorban – a nemzetbiztonság, a bel- és közrenddel, a titkosszolgálatokkal és a honvédelemmel. A globális és kontinentális körülmények kutatási eredményeire építve bizonyítottam, hogy nem tűr halasztást az éghajlatváltozás magyarországi, kormányzati portfóliókra vetített fontosabb ágazati és horizontális következményeinek és feladatainak részletes vizsgálata, valamint a jelenlegi kormányzati struktúra releváns kormányzati portfólióinak számbavétele. Elemző és értékelő munkám eredményeképpen definiáltam, hogy a kormányzati portfóliók közül az alábbiak kerülhetnek górcső alá: társadalmi, nemzetbiztonsági, élelmezésbiztonsági, vízellátás-biztonsági,

egészségügyi

biztonsági,

gazdaságbiztonsági,

iparbiztonsági,

igazságügyi, közigazgatási, oktatási, külpolitikai, belügyi, honvédelmi, kritikus infrastruktúravédelmi, valamint összkormányzati. 3.2.

A kutatásból és a bemutatott eredményekből levont összegzett következtetések

Az, hogy pontosan nem ismertek az éghajlatváltozás okozta veszélyek, pusztítás, nem jelenti azt, hogy semmit sem tudunk az éghajlatváltozás okairól, tendenciáiról, következményeiről, és azt sem, hogy – ebből kifolyólag – teendőnk sincs. Valójában csak azt nem tudjuk, hogy 57

jelen életvitelünk pontosan milyen ütemben pusztítja el környezetünket és saját magunkat is, s az addig tartó időszakban a klímaváltozás következményi, hatásai, adott helyen és időben pontosan milyen fenyegetést, szenvedést tartogat számunkra. Alapos, tudományos igényességgel készült tanulmányok sora bizonyítja, hogy még van egy kevés időnk és lehetőségünk, hogy változtassunk életmenetünkön, valamint képesek vagyunk számba venni a klímaváltozás ok-okozati összefüggéseit és azok következményeként megjelenő biztonsági kockázati tényezők, fenyegetések nagytöbbségét. Ebbéli hitünket a nemzet szintjén kell erősíteni és mihamarabb cselekednünk kell. Kormányzati egyben össznemzeti érdek, hogy az üvegházhatást kiváltó gázkibocsájtás szabályozása, drasztikus csökkentése révén, Magyarország és a Kárpát-medence egésze klíma-, környezet- és természetbarát hellyé váljon, miközben a régió képes legyen fenntartható fejlődési pályán maradni. Ma biztosan állíthatjuk, hogy a társadalmi, gazdasági fejlődés irama nem haladhatja meg a természet engedte lehetőségeket, s ez utóbbi a domináns akár felfogjuk, akár ignoráljuk. E szemlélet képviseletét a nemzetközi közösség minden fórumán közre kell adni, hiszen napjaink nemzetközi politikai légkörében sok a környezetkizsákmányoló gyakorlatot folytató állam és sok a bizonytalanok száma is. Hazánknak nég aktívabban be kell kapcsolódnia, – lehetőség szerint – élére kell állnia a nemzetközi klímapolitika szakmai és tudományos fórumainak, folyamatoknak, szorgalmaznia kell a nemzetközi elvárások feszesebbé tételét, az ENSZ, az EU és más releváns nemzetközi szervezetek ide vonatkozó célkitűzéseit. Sorsdöntő, hogy e téren milyen irányú változások történnek hazánkban a közlekedés, az energiagazdálkodás, az ipar, a mezőgazdaság, a hulladék és szennyvíz-feldolgozás és más, a CO2-kibocsátásban leginkább érintett ágazatok vonatkozásában. A legfontosabb cselekvési irányokat átfogó keretbe foglalta az éghajlatváltozással foglalkozó, 2008-ban elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025, amely hazai és nemzetközi viszonylatban is magas színvonalon jegyzett szakmai-tudományos dokumentum.48 A stratégia a kibocsátás mérséklését alapvetően hazai, európai közösségi keretekben valósítjuk meg, a költséghatékonyság elvének figyelembe vételével, és egyúttal úgy, hogy az ebben a vonatkozásban is fenntartható termelésre és fogyasztásra való áttérés segítse a társadalmigazdasági fejlődési, versenyképességi célok megvalósulását. Tehát e vonatkozásban is nemcsak, hogy 48

Nemzeti, Éghajlatváltozási Stratégia, 2008-2025,Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011. január 28., On-line: http://www.kormany.hu/hu/dok#!DocumentSearch (2013. június 9.)

58

elengedhetetlen a gazdasági növekedés szétválasztása a környezet további terhelésétől, hanem ezen a követelményen túlmenően már e terhelés jelentős csökkentésére van szükség.49 Számos olyan terület van, ahol gazdaságilag is kifejezetten előnyösen lehet megvalósítani olyan változásokat, illetve fejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak a kibocsátás mérsékléséhez; ilyen terület többek között a lakóépületek, középületek energiafelhasználásának mérséklése, a háztartásokban használt különböző készülékek energiafogyasztással kapcsolatos címkézése, a közlekedés. Célszerű elemezni a gazdasági eszközök (adók, ösztönzők), fejlesztési források klímapolitikai alkalmazásának lehetőségeit is. Nemzetközi fellépésünk eredményessége azon múlik, hogy milyen hatékonysággal tudjuk érvényre juttatni saját elképzeléseinket. Természetesen a hazai végrehajtást nagyban befolyásolják a nemzetközi folyamatok, új klíma-, energia, közlekedési és más politikák. A hazai és nemzetközi szakmai előrehaladásnak ezért kéz a kézben kell történnie.50 E feladat nagy volumenű, összetett és gyors kormányzati intézkedéssort tesz szükségessé, aminek két elsődleges célja a nemzet túlélése, két fő iránya pedig a csökkentés és az alkalmazkodás (lásd alábbi ábra). Csökkenteni szükséges a CO2-kibocsájtás mértékét, amely – remélhetőleg – csökkenti, megállítja, s végül visszafordítja a globális átlaghőmérsékletnövekedést. Az alkalmazkodás célrendszerébe mindazon feladatok, esősorban tervezési, felkészítési, megelőzési, adaptációs és védelmi teendők tartoznak, amelyek a Magyar Nemzet túlélése érdekében elengedhetetlenek. E tételek lebontását konkrét feladat és felelős, valamint határidők feltüntetésével a kormány aktuális portfóliói szerint kell meghatározni. Az éghajlatváltozás

vonatkozásában

érintett

legfontosabb

ágazatok

a

közlekedés,

az

energiaszektor, a mezőgazdaság (növénytermesztés, ideértve az erdőgazdaságot, az állattenyésztés, a vad- és halgazdálkodással együtt), az egészségügy, a vízgazdálkodás (különösen az ivóvíz, valamint az apály- az árvíz-védelem), a környezetvédelem (a természetes

és

a

mesterséges

környezet,

ezen

belül

az

építőipar,

építészet,

infrastruktúrafejlesztés), valamint – végül, de nem utolsósorban – a nemzetbiztonság, a bel- és közrenddel, a titkosszolgálatokkal és a honvédelemmel.

49

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról, és az ezzel összefüggő hazai feladatokról, Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, Budapest, 170. évfolyam – 2009/10. szám, p. 1265 50 Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról, és az ezzel összefüggő hazai feladatokról, Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, Budapest, 170. évfolyam – 2009/10. szám, p. 1265

59

Az éghajlatváltozás biztonsági megközelítése – a mitigáció és az adaptáció jegyében, túlélés céljából – az alábbi szempontrendszer logikai sorrendjének követését és kifejtését követeli meg: Adaptáció Mitigáció Az éghajlatváltozás okainak megértése, fontossági sorrendbe rakása

1. 2.

Az éghajlatváltozás globális és kárpát-medencei tendenciáinak figyelemmel kísérése

3.

Az éghajlatváltozás hatásainak és következményeinek pontos számba vétele Klímafenyegetés-kataszter összeállítása

4. 5.

Naprakész kockázatelemzés

6.

Túlélés stratégiai irányai Felkészülés súlypontjai

7.

Az üvegházhatást előidéző gáz-kibocsátás csökkentése Az üvegházhatást előidéző gázok légköri koncentrátumának csökkentése

8. 9.

Felkészülés a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai, társadalmi és gazdasági hatásaira Megelőző intézkedések a jövőben bekövetkező, elkerülhetetlen klímafenyegetésekkel szemben Védelmi, elhárító intézkedések a jövőben bekövetkező klímafenyegetésekkel szemben Az alkalmazkodás irányai, konkrét feladatai

10. 11. 12. 13.

A kárelhárítás potenciális területei, legfontosabb követelményei

14.

Aktuálisan különös figyelmet érdemlő területek

15. 16.

Forrásbiztosítás

17.

Fejlesztési irányok

18.

Erőforrások (levegőnk, vizeink, földjeink, növényeink, állataink) fokozott védelme

19.

Visszacsatolás, visszaellenőrzés

5. sz. ábra: Az éghajlatváltozás biztonsági megközelítése (Babos Tibor)

A fentiek tükrében az alábbi területek érdemelnek azonnali és megkülönböztetett figyelmet:  az éghajlattal kapcsolatos kockázatok, az azok kezelésének módozatainak kötelező beillesztése a nemzeti stratégiai tervezési rendszerbe és a fejlesztési politikákba;  a nemzet szintjén erősíteni és integrálni kell mindazon kapacitásokat és képességeket, amelyek az éghajlatváltozással szembeni rugalmasságot, ellenálló képességet növelik;  térképalapú digitális integrált többfunkciós, egymásra épülő (éghajlat, víz, föld, infrastruktúra, kritikus infrastruktúra, energetika, közlekedés, járványügy stb.) adatbázis létrehozása a trendek és biztonsági fenyegetések mind megbízhatóbb nyilvántartására, az adott

ágazatok

állapotának

naprakész

információ-biztosításra,

a

kormányzat

tájékoztatására;  konkrét, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló-képességet, védelmet biztosító beruházások, kapacitások állami támogatásának fokozott növelése;  nagyobb publicitás és média-támogatás biztosítása a klímaváltozás általános és a konkrét veszélyhelyzetek témájának;

60

 a regionális és nemzetközi együttműködés elősegítése, bekapcsolódás a releváns szervezetek tevékenységébe, információáramlásába;  a klímaváltozás általános folyamatai, a konkrét veszélyhelyzetek, valamint a védekezés alapvetései képezzék részét az általános iskolai alaptantervnek.

61

4.

1.

Irodalmi hivatkozások listája

Joshua W. Busby: Climate Change and National Security, An Agenda for Action, CSR NO. 32, Copyright © 2007 by the Council on Foreign Relations® Inc., NOVEMBER 2007, p. 5.

2.


3.

NASA Finds 2012 Sustained Long-Term Climate Warming Trend, National Aeronautics and Space Administration, Goddard Institute for Space Studies Earth Observatory, Jan. 15, 2013, On-line: http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=80167 (2013. június 24.)

4.

Bencsik János, 2013-ra készül el a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály, Kormányportál, 2011. december 7., On-line: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/2013-rakeszul-el-a-nemzeti-alkalmazkodasi-strategia

5.

National Aeronautics and Space Administration, Earth Observatory, 2012. december 31., On-line: http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=80167

6.

The Climate Policy Initiative, The Policy Climate, 2013. April 15., On-line: http://climatepolicyinitiative.org/publication/the-policy-climate/

7.

Global Temperature Rises in 2012, Climate Conditions Questioned, The Climate Post, Nicholas Institute for Environmental Policy Solutions at Duke University, On-line: http://sites.nicholasinstitute.duke.edu/climatepost/2013/01/17/global-temperature-risesin-2012-climate-conditions-questioned/

8.

Global Warming, Wikipedia, The Free Encyclopedia, On-line: http://en.wikipedia.org/wiki/Global_warming

9.

NASA Earth Observatory, On.line: http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=80167 (2013. június 23.)

10. Climate Change and International Security, Paper from the High Representative and the European Commission to the European Council, S113/08, 14 March 2008, p. 2., On-line: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/reports/99387.pdf 62

11. Halvard Buhaug, Nils Petter Gleditsch and Ole Magnus Theisen, Implications of Climate Change for Armed Conflict, Social Development, The World Bank, 1818 H Street, NW, Washington, DC 20433, On-line: http://wwwesd.worldbank.org/sdvpubs/index.cfm?Page=Search&DocID=388&sr=1 12. Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról, és az ezzel összefüggő hazai feladatokról, Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, Budapest, 170. évfolyam – 2009/10. szám, p 13. Tiba Cintia: A Katrina hurrikán, szakdolgozat, Földtudomány alapszak, Meteorológus szakirány, Meteorológiai Tanszék, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2011., pp. 42-44. 14. The Global Commons Initiative, The Global Commons Homepage, Allied Command Transformation, NATO, online: http://www.act.nato.int/globalcommons 15. Protecting the Global Commons, Security and Defence Agenda, Atlantic Council, Brussels, 2010 November 16. Tibor BABOS: Legal Global Commons, JOGÁSZ DOKTORANDUSZOK II. PÉCSI TALÁLKOZÓJA, Tanulmánykötet, Szerk. Bencsik András, Fülöp Péter, 2013 Pécs, ISBN 978-963-642-490-9: 17. Frank McDonald: Climate change to cause more extreme weather events in Europe, say scientists, The Irish Times, Thu, Nov 22, 2012, On-line: http://www.irishtimes.com/news/climate-change-to-cause-more-extreme-weather-eventsin-europe-say-scientists-1.555141 18. Climate change, impacts and vulnerability in Europe 2012, European Environment Agency, Copenhagen, Denmark, 2012, p 19. Climate change mitigation (Hungary), Why should we care about this issue, Nov 23, 2010, On-line: http://www.eea.europa.eu/soer/countries/hu/soertopic_view?topic=climate%20change 20. National Inventory Report for 1985-2006, Hungarian Meteorological Service, Greenhouse Gas Inventory Division, April 2008, 6-7. o., On-line: http://klima.kvvm.hu/documents/32/NIR_HUN_080415.pdf

63

21. Climate change mitigation (Hungary), Why should we care about this issue, Nov 23, 2010, On-line: http://www.eea.europa.eu/soer/countries/hu/soertopic_view?topic=climate%20change 22. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, 2008-2025, On-line: http://www.kormany.hu/download/9/67/10000/N%C3%89S_2008-2025.pdf 23. Climate change mitigation (Hungary), Why should we care about this issue, Nov 23, 2010, On-line: http://www.eea.europa.eu/soer/countries/hu/soertopic_view?topic=climate%20change 24. European Heat Wave 2003, Wikipedia, the Free Encyclopedia, On-line: http://en.wikipedia.org/wiki/2003_European_heat_wave 25. Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság állásfoglalása az éghajlatváltozásról, és az ezzel összefüggő hazai feladatokról, A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, 2009 október, On-line: http://www.matud.iif.hu/09okt/15.htm

64

5. 1)

Tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények Tibor Babos: The First Critical Infrastructure Protection Project in Hungary, Óbuda University, Springer International Publishing, Budapest, 2014 (könyvfejezet – 100%)

2)

Babos Tibor: Az éghajlatváltozás biztonsági kihívásai, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), Budapest, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2013 (könyvfejezet – 100%)

3)

Babos Tibor: A nemzetközi minősítő, értékelő és véleményalkotó szervezetek hátteréről és nemzeti szuverenitásra gyakorolt hatásáról, Doktoranduszok és Tudományos Kutatók Szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége (PI-NET), Budapest, 2013, ISBN 978963-08-7289-8, szerk.: Babos Tibor, Czene Gréta, Morvai Tünde; szerzők: Babos Tibor, Balla Zsuzsa, Bod Péter Ákos, Czene Gréta, Fézer Tamás, Keresztes Gábor, Kiszelly Zoltán, Kőmíves Péter Miklós, Kövér László, Lattmann Tamás, Madai Sándor, Morvai Tünde, Schöpflin György, Zoványi Nikolett; szakmai lektor: Babos Tibor (könyv szerkesztő – 33%; zárszó – 100%; szakmai lektor 100%)

4)

Babos Tibor: A kritikus infrastruktúra-védelmi kutatások projekt (TAMOP-4.2.1.B11/2/KMR-0001) bemztatása – Critical Infrastructure Protection Research project, Changing Environment Changing Security, Cyber Threat Challenes Today – Változó környezet, változó biztonság, kiberfenyegetések kihívásai napjainkban nemzetközi tudományos-szakmai konferencia, Belügyi Tudományos Tanács, Budapest, 2012. szeptember 17-18., (tudományos előadás, konferencia-kiadvány – 100%), On-line: http://www.bmtt.hu/cuccok/letolt/t2konf/20120917/201209171730_Babos_Tibor.ppt

5)

Babos Tibor: Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások napjainkban, Efficiency, Safety and Security, International Engineering Syposium at Banki, 2012. november 21, Óbudai Egyetem, Budapest, (tudományos előadás, konferencia-kiadvány – 100%), On-line: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1436

6)

Tibor Babos: Legal Global Commons, Tanulmánykötet, Jogász Doktoranduszok II. Pécsi Találkozója, szerk.: Bencsik András, Fülöp Péter, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, Pécs, 2012, ISBN 978-963-64265

490-9, (34-47 o.), 2012 (tudományos tanulmány – 100%) On-line: http://www.penzugyiszemle.hu/hirek/jogasz-doktoranduszok-talalkoztakpecsett 7)

Babos Tibor: Globális közös terek a NATO-ban, Nemzet és Biztonság, Stratégiai és Védelmi Kutató Központ, Budapest, 2011. április (tudományos folyóiratcikk – 100%) On-line: http://www.nemzetesbiztonsag.hu/letoltes.php?letolt=418

8)

Tibor Babos: Comprihensive Approach (CA) vs. EBAO Effect Based Approach of Operations, Arts in International Security and Civil Military Relations, QuickBooks DocStoc, (tudományos folyóiratcikk – 100%), On-line: http://www.docstoc.com/docs/127998088/Arts-in-International-Security-and-Civil

9)

Babos Tibor: Hibrid hadviselés a NATO-ban”, Honvédségi Szemle (64.évf.6.sz.), 2010 november 29 (tudományos folyóiratcikk – 100%)

10)

Babos Tibor: Az új francia stratégia, Nemzet és Biztonság, Stratégiai és Védelmi Kutató Központ, Budapest, 2008. június (tudományos folyóiratcikk – 100%) On-line: www.nemzetesbiztonsag.hu/regi_szamok.php?id=2

11)

Tibor Babos: The European Military Capability Progression, Research Papers, Human Rights Conflict Prevention Center (HRCPC), University in Bihac, Bihac, Bosnia and Herzegovina and University in Como, Italy, February 2008. (önálló tudományos tanulmány, könyvfejezet, – 100%)

12)

Babos Tibor: Az európai biztonság öt központi pillére, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2007. november 3. (tudományos könyv – 100%)

13)

Tibor Babos: The Five Central Pillars of European Security, NATO Public Diplomacy Division Brussels, Strategic and Defense Research Institute Budapest, NATO School Oberammergau and Chartapress Budapest, 6 October 2007. (tudományos könyv – 100%), On-line: http://www.theeuropeanlibrary.org/tel4/record/2000029192041

14)

Babos Tibor: A Szövetség ambíciószint-változása a rigai NATO-csúcsértekezlet tükrében, Új Honvédségi Szemle, LXI. évfolyam, 2007/2 szám, Budapest, 2007. február 5. (tudományos folyóiratcikk – 100%)

15)

Tibor Babos: Hungary’s Priorities on Peace Support Operations in the Period of NATO Accession, TRADECRAFT REVIEW, Periodical of the Scientific Board of the

66

Hungarian Militiary Security Office, Special Issue, Budapest, 2007. (tudományos folyóiratcikk – 100%) 16)

Babos Tibor: A műveletek hatásalapú megközelítése koncepció a rigai NATOcsúcsértekezlet tükrében, Új Honvédségi Szemle, LX. évfolyam, 2006/12 szám, Budapest, 2006. december 5. (tudományos folyóiratcikk – 100%)

17)

Babos Tibor: ”Transzformáció: a NATO válasza a 21. század kihívásaira”, Új Honvédségi Szemle, LX. évfolyam, 2006/3 szám, Budapest, 2006. május 16. (tudományos folyóiratcikk – 33,33%)

18)

Multikulturalizmus a NATO-ban, Kard és toll, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2005. (tudományos folyóiratcikk – 100%)

19)

Tibor Babos: Hungarian Peace Support Operations: Its Role in the Balkans and elsewhere, PfP Consortium of Defense Academies and Strategic Studies Institutes, Vienna, Austria, 2004., p. 15-37., (tudományos könyvfejezet – 100%) Online: http://www.academia.edu/2760678/The_International_Role_in_the_Reconciliation_Pro cess_-A_VIew_from_Serbia

20)

Tibor Babos: Vision of a New Hungarian Intelligence Architecture, Geneva Center for the Democratic Control of Armed Forces (DCAF), Genf, Switzerland, 6 March 2004. (önálló tudományos tanulmány – 100%)

21)

Tibor Babos: The Evolution of Civil-Military Relations in South-East Europe: Continuing Democratic Reform and Adapting to the Needs of Fighting Terrorism, Fluri Philipp H., Gustav E. Gustenau And Plamen I. Pantev (Edit). Contributors Include Henriette Riegler, Richard Cohen, Tibor Babos, Dragan Simic, Marjan Malesic, Published by Physica-Verlag Hd, Heidelberg, 2005 First Edition. Hardback. No Dustjacket., 2005, On-line: http://www.abebooks.com/servlet/BookDetailsPL?bi=2470996372 (könyvfejezet – 100%)

22)

Babos Tibor: A Magyar Önkormányzatok Európai Szövetségének stratégiája, Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége, Székesfehérvár, 2003. október 6. (önálló tanulmány – 100%)

67

23)

Tibor Babos: Strategy of the Association of Hungarian Municipalities of Europe, Association of Hungarian Municipalities of Europe, Székesfehérvár, 6 October 2003. (önálló tanulmány – 100%)

24)

Tibor Babos: Regulating the Intelligence System and Oversight in the Hungarian Constitutional Democracy, (1) Naval Postgraduate School, Monterey, California USA; (2) Federation of American Scientists, Washington D.C., USA; (3) Civil-Military Relations in South-East Europe, PfP Consortium of Defense Academies and Strategic Studies Institutes, Vienna, Austria, 2004 (könyv – 100%), Online: http://www.isbns.com.bz/isbn/9781423551478 http://www.amazon.co.uk/Regulating-Intelligence-Oversight-Constitutionalebook/dp/B007IWEWZW%3FSubscriptionId%3D1E2MCMDX6VVV67W7T882%26t ag%3Dallbookstoresuk21%26linkCode%3Dxm2%26camp%3D2025%26creative%3D165953%26creativeASI N%3DB007IWEWZW http://www.isbns.com.bz/search/?isbn=Tibor+Babos&author=Tibor+Babos

25)

Tibor Babos: The Role of the Partnership for Peace Program and the State Partnership Program in the Process of NATO enlargement. The Case of the Hungarian-Ohio Cooperation, Naval Postgraduate School, Monterey, California, USA, 2001. (könyv – 50%), On-line: http://www.isbns.com.bz/isbn/9781423513117

68

6.

Rövidítések jegyzéke

BM

Belügyminisztérium

EEA

European Environmental Agency – Európai Környezetvédelmi Ügynökség

EU

European Union – Európai Unió

GISS

Goddard Institute for Space Studies Goddard – Űrtanulmányok Intézete

HM

Honvédelmi Minisztérium

IPCC

Intergovernmental Panel on Climate Change – Éghajlatváltozás Kormányközi Bizottsága

JMA

Japanese Meteorological Agency – Japán Meteorológiai Ügynökség

MH

Magyar Honvédség

MTA

Magyar Tudományos Akadémia

NASA

National Aeronautics and Space Administration – Nemzeti Légügyi és Űr Hivatal

NATO

North Atlantic Treaty Organization – Észak-atlanti Szerződés Szervezete

NCDC

National Climatic Data Center – Nemzeti Klíma-adat Központja

NOAA National Oceanic and Atmospheric Administration – Nemzeti Tenger- és Légkörkutató Hivatal OMSZ

Országos Meteorológiai Szolgálat

UN

United Nations – Egyesült Nemzetek Szervezete - ENSZ

69

Habilitációs tézisfüzet. Éghajlatváltozás és biztonság Magyarországon: felkészülés és alkalmazkodás lehetőségei. Babos Tibor (Ph.D

Recommend Documents