Egri Minaret alatt. Ez idő alatt a város épületeit (templomait) saját használatukba vették, de új épületeket is emeltek, melyek közül néhány a mai napig őrzi a magyartól eltérő kultúra emlékét. Ilyen ritka építészeti emlék a tizennégyszög alaprajzú, 40 méter magas, spirálban szerkesztett 97 lépcsőfokos egri Minaret. A törzs délkeleti oldalán 4 db keskeny, csupán egy kősor magasságú nyíláson beszűrődő elégtelen fény világítja meg a csigalépcsőház egyik oldalának fokait. A dzsámit és minaretjét a XVII. század első felében építhették világosszürke riolittufából faragott kváderkövekből. Ennek a savanyú, víz hatására hamar szétmálló, szilárdságát elvesztő kőzetnek a származási helye ismeretlen. A karcsú torony lábazatának oldalfalain tört szamárhátíves mélyített tükörmezőt képező díszítés fut körbe, melyek páronként lándzsacsúcs végződésben találkoznak. A lábazatot szögletes párkány zárja, a papucs és a törzs között félkör keresztmetszetű pálcatag látható. A minaret törzsét mélyített geometrikus szalag díszíti. A körerkély (serefe) alatt hatszög alakú mélyített mustra fut körbe. Az erkélyt többszörösen tagolt konzolkoszorú alkotja. Jelenlegi védőkorlátja újkori. A dzsámi első említése Evlia Cselebi török utazó leírásában maradt fenn, aki 1664-ben járt Egerben: „…híres a Széles utcai mecset, a Kethuda mecset….” (Az akkori Széles utca a mai Knézich Károly utcának felel meg.) Evlia így elárulja az építtető rangját is, hiszen „Kethüdá”, egy nagyobb katonai egység helyettesét takarja. Többet sajnos nem tudunk meg későbbiekben sem róla egészen Eger 1687. december 17-i visszafoglalásáig. Akkor az épület nem sérült meg, így a katolikusok rögtön használatba vehették, és Szent József tiszteletére szentelve káptalani templomként használták. 1713-1717-ig az egri egyházmegye főtemplomaként szolgált. Erdődy Gábor püspök az irgalmas rendieknek ajándékozta 1726-ban, azzal a céllal, hogy az irgalmasok éppen épülő kórházának kápolnájaként funkcionáljon. 1730-ban a gyógyító szerzetesek zsindely héjazatú tetővel újrafedték. Nem tudható biztosan, hogy ezekre a munkálatokra a török eredetű kupola rossz állapota miatt került-e sor, vagy mert a templom törökös jellegét kívánták megszüntetni a sátortetős lefedéssel. 1744-1750 között előcsarnokkal és sekrestyével bővítették. A XIX. század eleji ábrázolásokon a templomként használt dzsámi mellett magsodó minaret tornya a korlát nélkül maradt erkély felett néhány méterrel csonkán áll. Megmaradása Pyrker János László (1772-1848) egri érseknek köszönhető, aki Gorové János 1828-ban a „Tudományos Gyűjtemények”-ben megjelent tanulmánya nyomán felismerte annak építészettörténeti értékét és jelentőségét. 1829-ben bádoggal borított sisakkal fedette le a tornyot, „melyen a hold fölé emelkedett kereszt diadaljelül tűnik fel”. Az irgalmasok ugyancsak Pyrker támogatásával megkezdték új templomuk építését, amelynek következtében 1841-ben lebontották a régi török dzsámit. A minaret állapota is egyre romlott, Eger város képviselői 1874-ben a felújítását sürgették, de csak 1892-ben készült el Möller István felmérése. Ezután újabb három évet kellett várni még ismét napirendre került a felújítás kérdése. 1895-ben Sztehlo Ottó szakmérnököt bízták meg a helyreállítás megtervezésével és lebonyolításával. Egy villámcsapás végre kimozdította a felújítás ügyét a holtpontról és megindulhatott a munka. 1896-97-ben a torony felső részét elbontották, régi kövekből visszaépítették és új szomolyai kővel megtoldva csúcsos sisakkal látták el. Az erkélykoszorút újra faragták, az egész homlokzatot szomolyai kővel javították ki. A térségben pusztító két jelentős földrengés (1903 és 1925) nem okozott ismert károkat az épületben. 1911-ben azonban újabb, jelentős kőcsere vált szükségessé. Az esetleges háborús károk felméréséről illetve javításokról nincsenek adatok, de 1962-ben részleges, közelebbről
nem ismert állagmegóvási munkák folytak, melyek különösebb javulást nem eredményeztek, hiszen 1965-ben életveszély miatt lezárták a minaretet. Ekkor alsó övgyűrűjén aggasztó repedések jelentek meg. 1971-től 9 éven át tartó statikai megerősítést, és homlokzat-felújítást végeztek. 1971-72-ben Dr. Csák Béla egyetemi tanár megerősítési tervei alapján vasbeton belső héjat építettek be. 1976-78 között dr. Zádor Mihály és Deschmann Alajos tervei alapján homlokzati kőcserék készültek és a felületet impregnálták. 1979-ben Sedlmayr János tervei alapján felújították az alsó kerítést és rendezték a minaretet körülvevő teret.
H. Szilasi Ágota művészettörténész
AZ EGRI KETHÜDÁ DZSÁMI
Eger egyik legjellegzetesebb és országosan ismert műemléke az a csonka mináré, amely jelzi az egykori Oszmán birodalom legészakibb határát Európában. A török dzsámi már eltűnt ugyan, de a 40 m magas mináré, amely a város egyik kiszélesedő utcájának - az egykori Széles utca - torkolatában ma is áll magányosan, egy idegen világ érdeklődésének középpontjában (l. kép). Építéstörténetéről keveset tudunk, hiteles irataink nincsenek, de ha figyelemmel közeledünk hozzá, úgy önmaga is vall múltjáról és feltárja szerkezetének ezideig is meretlen titkait.
Építéstörténete Első - ezideig ismert - írásos feljegyzésünk Evlíya-tól maradt reánk, aki 1664-ben Egert is meglátogatta és a város nevezetességeinek felsorolásakor csupán megemlítette „a híres Széles utcai Kethüda mecsetet" is. 1 Az ő tájékoztatása alapján ismerhettük meg az építtető nevét (Kethüdá), amely egy nagyobb katonai egység helyettesét jelenti. A „mecset" építésének idejét a XVII. század közepe tájára tehetjük, amikor a fal lal körülkerített „város" már biztonságot, védelmet nyújtott a betelepülő új honfog lalóknak a végvári vitézek gyakori rajtaütéseivel szemben. A városfal építésének befe jezését Evliya 1657. esztendőre teszi, amelyet szerinte Mohamed nagyvezér építtetett volna. 2 (A városfalból csupán egyetlen sarokbástya maradt reánk, a Werner apát utca és Orgonás köz sarkán.) Nem lesz érdektelen megjegyezni azt a tényt is, hogy nemcsak a törökvilágból nem maradtak idevonatkozó írásos adataink, hanem még a XVIII. század írott emlékei is mélyen hallgatnak. Másfél évszázad folyt le az idő homokóráján anélkül, hogy meg bízható adatokkal járulhatnánk műemlékünk történetének tisztázásához. Ismerve a ha zai szakrális emlékeink sorsát, tudjuk, hogy a Kethüdá dzsámit 144 évig keresztény templomnak használták. Kezdetben káptalani templom volt, majd 1722-ben az irgal masok használták 1841-ig, amikor is romos állapota miatt máról holnapra lebontották. Már nagyobb érdeklődést és figyelmet tanúsítottak a XIX. században Eger monográfusai és rajzolói, akik közül elsősorban Gorové Lászlót (1780-1839) kell meg említenünk, aki a meglevő, de düledező dzsámit 1828-ban megjelent monográfiájában a következőképpen írta le : „A maga egész épségében fennálló és egy vastag oszlop formájára faragott kövek ből összerakott török mecset nevezetes emléke a régiségnek, úgy a mellette levő, ha sonlóképpen faragott kövekből épült Török Moschea boltozatjának hejjányosságait ki vévén jókarban tartatott fenn annyira, hogy ezen a régi ablakok és ajtók formái és párkányzattyai tisztán láthatók." 3 231
így írta le Gorové a Széles utcai dzsámit a nyelvújítás korában. Leírását igazolják azok az 1825. év körül készített datálatlan metszetek is, amelyeknek névtelen szerzői már jóval többet mondanak számunkra, a monográfus kezdetleges leírásánál (2., 2/a kép). A különböző kéztől származó metszetek megközelítően azonos állapotban és idő ben ábrázolják műemlékünket. De egyik metszeten sem láthatjuk az „Irgalmasok teré"-n álló dzsámi csonka mináréjának állagához tartozó zsámolyát (Kaidé). Ügy látszik, egy évszázaddal a török világ után már feltöltötték az utca szintjét. Ugyancsak hiányzik a metszeten a mináré süvege (tadzs) és a kas (gövdé) egy része is, valamint a körerkély (serefe) kőkorlátja is. A dzsámi épületét - mindkét rajzoló - délkelet felől ábrázolja kontytetővel, ame lyet adataink szerint 1730. III. 25-én építettek az irgalmasok/ 1 Ebben az időben már hiányzott vagy lebontották a 11,50 m átmérőjű kupolát és a nyolcszög alaprajzú dob falat is, „ezért inkább közönséges kis lakházhoz hasonlított, mint templomhoz" írta Mészáros Ferenc (1798-1850) a dzsámi első komolyabb méltatója, aki nemcsak leírá sát, de ma már ellenőrizhetetlen méreteit (bécsi ölben) is feljegyezte az utókor szá mára.'' Az egykori dzsámi alaprajzi mérete kb. 11,50/11,50 m volt, tehát a hazai jól ismert típusok közé sorolhatjuk, amelynek legközelebbi analógiáját a pécsi Jakováli Hasszán dzsámiban véljük felismerni (10,30/10,30 m). Azonban mináréja úgy méreteivel, mint mozgalmas épületplasztikájával, messze kiemelkedik hazai társai közül. A kontytetővel lefedett csonka dzsáminak védett udvara volt, mert kőfal válasz totta el a környezettől: ma már nem állapítható meg a magas kőfal eredete. A tető szerkezet alakjáról, amelyet 1730-ban készítettek - arra következtethetünk, hogy a dzsámi előcsarnoka (harim) ekkor még állhatott, mert ha sátortetőt ábrázolna a met szet, úgy csakis a központos dzsámi körítőfalait fedhették volna be. A dzsámi déli oldalához épített félkontyos fedésű sekrestye jelentéktelen toldaléképület volt, ezért nem érdemel különösebb figyelmet. A májszínú, kemény faragott homokkövekből épí tett dzsámit 1841-ben utolérte végzete: ekkor bontották le az irgalmasok, felhasználva köveit az utca másik oldalán épülő klasszicista templom és rendház épületéhez. Itt meg kívánjuk jegyezni, hogy a hazai dzsámik közül az egri volt a legutolsók egyike, amely csákány alá került, de a kőfaragványok közül egyetlen darab sem került kő tárba vagy éppen múzeumi gyűjteménybe. A mináré megmaradása Pyrker J. László (1772-1848) egri érseknek köszönhető, aki a tornyot bádogtetővel fedette le, felismerve annak építészettörténeti értékét és je lentőségét. Elhatározását talán Gorové írása is befolyásolhatta, mert a „Tudományos Gyűjtemény" 1828-ban megjelent „Eger város történetei" с tanulmányát követő évben fedette le Pyrker a minaret 0 (3. kép). A múlt század végén, pontosabban 1895-ben villámcsapás érte a minaret, ekkor a körerkélye is megsérült. A Műemlékek Országos Bizottsága (M. О. B.) végül is el határozta a csonka műemlék helyreállítását. A műemlék felmérésével és a munka meg tervezésével Möller István (1860-1934) és Sztehló Ottó építészeket bízta meg. 7 A be nyújtott tervek alapján az önkényes restaurálási elveket valló Sztehló kapott meg bízást (1911). Sztehló nyomott kősüveggel helyettesítette a Pyrker-féle harangalakú bádogfedést, egyúttal önkényesen kiegészítette a kas hiányzó három kősorát és pár kányát, amelynek kisebbített mását, a körerkélyt tartó koszorúpárkánynak leegyszerű sített „fogsor" plasztikáját használta fel. Ugyanekkor készült a nyolcszögalaprajzú kovácsolt vaskerítés, továbbá a félkörzáródású ajtó és a villámhárító. A körerkély egyszerű vaskorlátja korábbi keletű 232
munka volt, mert Möller finom ceruzarajzán akkor már szerepelt (1895). A millen nium évében elkészült helyreállításáni munkák 4656 koronát emésztettek fel.8 A helyreállítás alkalmával Sztehló, mint e korban a többiek is, nem végeztetett ásatást, ezért történhetett meg, hogy a 40 m magas mináré testét hordó többlépcsős tö mör zsámolya (kaidé) az úttest alatt maradt - talán örök időkre. Azóta sem kísérelték meg ennek a művészeti jelentőségű résznek a feltárását, be mutatását, pedig ez a kőzsámoly a minárénak elidegeníthetetlen, szerves része (lásd: Pécsett, Érden és Szigetvárott).
Műleírása Az országos hírű mináré, amely a földszintes házakkal szegélyezett, térré kiszé lesedő utca torkolatában áll, felkiáltójelként hívja fel magára figyelmünket és érdeklő désünket. Szokatlanul kecses alakja, egyenlőrétegű faragott kősorokból áll, amelyet fi nom, alig látható felkötésű szövetháló borít be. Ez az egyetlen hazai műemlékünk, amely 14-szög alaprajzú, ellentétben a többi csonka minárékkal, amelyek 12-szög alaprajzúak. (Érd, Pécs, Szigetvár.) I. rajz. A XVII. sz. derekán épített egri minárén már feltűnő szerkezeti módosítást, újítást figyelhetünk meg az említett korábbi minárékkal szemben, amelyeket még a XVI. szá zad közepén építettek a törökök : Amíg a korai minárék félköríves bejáratát a dzsámi női karzatának magasságából lehetett csak megközelíteni, addig az egri mináré bejárata - az évszázados szokástól eltérően - a dzsámi udvarából, vagy előteréből nyílik, tehát a lábazat tekintélyes ma gasságát is a csigalépcsőház foglalja le. Feltehető, hogy a terület jobb kihasználásának lehetősége indokolhatta a lábazat holt terének hasznosítását, mert így zavartalan közle kedést biztosítottak a müezzinnek (éneklő), aki naponta ötször hirdette fennhangon az „ezan"-ra hívó szózatot. II. rajz. Az egri minárén kívül csupán a szigetvári Szülejmán dzsámit említhetnénk meg lépcsőházának hasonló kialakítása miatt, azonban ennek bejárata még a dzsámi belse jéből nyílik. Rendhagyó típusát még az is bizonyítja, hogy hosszházas elrendezésével különleges helyet biztosít a központos műemlékeink között. „A hazai minárék esztétikai vizsgálata" kapcsán már foglalkoztunk egy-két szer kezeti kérdéssel, így elsősorban a sokszögű alaprajzok hasonlóságával. Kimutattuk, hogy a poligonális lábazat nagysága, azonos méretű a körerkély nagyságával. 9 További vizsgálódásaink, amelyek az egri mináré alaprajzainak összefüggéseit és hasonlóságait célozták - a meglevőkkel összefüggésben - meglepő eredményekhez vezettek. Ma már tudjuk, hogy műemlékeinket „a lesarkítás elve" alapján tűzték ki és épí tették meg. Ezt a megállapítást több példával bizonyítottuk, igazoltuk. 10 Ugyanitt feltételeztük, hogy a mináré lábazata összeépült a dzsámi falával. A leg épebben megmaradt pécsi Jakováli Hasszán dzsáminál végzett vizsgálódásaink ered ményei azt bizonyították, hogy a mináré és a dzsámi látszólag ugyan összeépült, de ha felrajzoljuk a mináré 12-szögű alaprajzát úgy kiderül, hogy a mináré egy palástja csu pán érintkezik a dzsámi külső falával. Ezt bizonyíthatják továbbá a magányosan álló minárék (Eger, Érd) is, amelyeknek lábazata teljesen sértetlenül külön áll az egykor lebontott dzsámi falától. A dzsámi és mináré látszólagos, szerves falazati összefüggését biztosítja az a harapófogó-szerű kétoldali köpenyfal, amely befogja a lábazat három tel jes és két palástjának felét (lásd a II. sz. rajzot). Ezért nélkülözzük az egri mináré lábazatának palástjáról az egykori dzsámi csat lakozása helyén a tört, pontyhátú ívek összefüggő láncát. 233
A mináré poligonális alaprajza szorosan összefügg az imafülke alaprajzával (mihrab) is: a mináré lábazatát felező tengely két egybevágó imafülkére osztja. Az ima fülke oldalainak száma egyenlő a mináré 12-14 szögalaprajzának felével (lásd: II. sz. rajzot), de kisebb léptékben. A minárék csigalépcső fokainak felrajzolásánál jelen esetben mellőzték a klasszi kus szerkesztési elvet, amelynek alapján ma meghatározzuk az emberi lépésre szabott lépcsőket (2 m. + sz. = 63 cm). Ezt a megállapításunkat igazolhatja a csigalépcső fellépő fokainak kiosztása, ame lyet a mináré sokszögű alaprajza határoz meg: a poligonális alaprajz tompaszögeihez húzott diagonális egyenesek, - amelyek a kör középpontját is metszik - meghatározzák a csigalépcső nagyságának tömbszerű fokait (lásd II. sz. rajzot). Ezért történhetett meg, hogy egy-egy tömblépcsőfok fellépési magassága 20-22 cm. A fent ismertetett szerkesztési elvekre alapozott műemlékeink tehát nem egyebek, mint a kristálytiszta mértani gondolkodás kőbefaragott példái, amelyeknek szerkesztési szabályai csak összefüggésükben tárulnak fel előttünk a maguk valóságában. Az egri mináré, amely elég későn, a XVII. sz. közepe körül épült hazánkban legérdekesebb emlékeink egyike, amelynek tervezésekor mindazokat a szerkesztési elveket, törvényeket megvalósították, amelyet a kor követelményei támasztottak az előző század emlékeivel szemben. Az egri mináré lábazatának észak-nyugati palástján kihagyott félköríves ajtaján belépve érjük el a 70 cm karszélességű csigalépcső első fokait, amelyek spirális vo nalban futnak fel a 25 m magas sötét hengertest belsejében - a körerkélyre. Mészáros Ferenc 1844-ben még 99 lépcsőfokot számolt meg, a mai 97 darabbal szemben. Ma már nem tudjuk ellenőrizni a két számjegy különbségéből származó hiányt. A mináré 6 m magas és 3 m átmérőjű lábazatának felső részén három kősor ma gasságban - oldalanként egy-egy finom rajzú tört pontyhátú ív plasztikusan válik ki az alapsíkból, amelynek szára lándzsaalakban végződik. (III. rajz.) Ugyanezt a motí vumot más változatban ismerjük a XVI. sz. közepén épített pécsi Jakováli Hasszán dzsámi mináréjának lábazatán is, de itt már igen finom metszésű, gazdagon profilíro zott keretben - és lándzsaszerű végződések nélkül. A hatalmas testű lábazatot egyszerű, alávájt lemezes taggal zárták le, felette emelkedik ki a meredeken indított (80°) 2 m magas csonkakúp alakú papucs (babudzs), amelynek felületeit egy-egy diagonálisan keresztező, plasztikus pálcataggal díszítették. A papucs tetejéről indították el a 16 m magas 2 m átmérőjű (4 kép) poligonális törzset (gövde), amelyet alul és felül egy-egy duzzadt félkörös gyűrűvel pántoltak öszsze. A 14-szög alaprajzú törzs palástjait enyhén homorú vájatokkal karcsúsították (Kannelura). A hatalmas testű oszlop látványa nem ok nélkül emlékezteti a szemlélőt a kis ázsiai, görög emlékek dór oszlopainak hatására (5. kép). Az alsó övgyűrű felett oldalanként egy-egy sematikus füles figura mélyített foltja rajzolódik ki az alapsíkból (IV. rajz). A törzs délkeleti oldalán 4 db keskeny, csupán egy kősor magasságú nyíláson be szűrődő elégtelen fény világítja meg a csigalépcsőház egyik oldalának fokait. A felső övgyűrű alatt is hasonló, sematikusan ábrázolt figurák mélyített foltjait figyelhetjük meg, ha lehet még egyszerűbb rajzzal. Az övgyűrű felett hatszögletű trapéz mélyített mezőit láthatjuk, amelyek végtelen láncként fonják körül (V. rajz) a törzs nyakát. Ezt az ismert motívumot láthatjuk az érdi és a pécsi mináré nyakán is, különböző válto zatokban. A poligonális törzs hatalmas testét négytagú mozgalmas felépítésű fejezettel koro názták meg. A körerkélyt (serefe) tartó konzolkoszorúnak két sorban elrendezett iker234
fülkéi és szalagos függő gyámköveinek mélység és magasságkülönbségére alapozott játéka - egyedülálló épületplasztikát képvisel a hazai emlékanyagban (5. kép). Tud juk, hogy a konzolkoszorú plasztikája is megsérült az 1895-ös villámcsapás következ tében. (1969. VIII. 1-én ugyancsak villámcsapás érte a minaret: a konzolkoszorú egy darabja levált a nyugati oldalon, ugyanekkor a törzs falazata is meglazult.) Erre utal Möller István felmérési rajzán olvashatjó jegyzet is: „A koronázó párkány két oldalán rongált foghíjas volt". 11 A 14-szögű körerkély építészeti érdekessége, hogy alaprajza pontosan azonos nagy ságú a lábazat alaprajzával : az élsarkaiból felvetített függélyes egyenesek kimetszik a körerkély tányérjának sarokpontjait, tehát a két alaprajz fedi egymást. Erről a kör erkélyről hangzott fel a müezzin harsány hangja, amely naponta ötször szólította imára az igazhitűeket: „Nincs több Allah csak egy Allah végtelenül hatalmas Jöjjetek hát imádjátok Őt Az ima édesebb, mint az álom Fel tehát az imára, fel a boldogságra". A minárék leglabilisabb része a poligonális kas (pétek) volt, 6 - 8 m magas teste és 4 - 5 m magas süvege (tadzs). Közülük egyik vagy másik mindenütt csonka, vagy hiány zik, ugyanis a közel 12-14 m magas felépítmény, csupán a körerkély lépcsőházának peremén feküdt fel 15-20 cm vastag falával. A magas test a legritkább esetben bírta ki labilis rögzítése miatt a viharos szélnyomást vagy éppen a villámcsapást, ezért dőltek le vagy omlottak össze. (Érd, Szigetvár, Pécs.) Az egri mináré eredeti süvege a XVIII. században pusztulhatott el, míg kasának csak egy része hiányzott a múlt század elején, mint ezt az itt közölt névtelen rajzolók metszetén is jól érzékeltetik. Sztehló, aki lebontotta a Pyrker-féle harangalakú bádogtetőt, egyéni elképzelése szerint három kősorral kiegészítette a kast, amelyet a körerkély alatti konzolos fülkék lekicsinyített másolattaival egészített ki. A restaurátor egyéni elképzelése alapján ké szült az övgyűrü alatti és feletti, mélyített síkplasztikás motívumok rajza is (nyolcszögű csillagok és a pontyhátú motívumok). A kas befejező része a Sztehló-féle restaurálás - sötétebb színezetű kősorai, jól megkülönböztethetők az eredeti világosabb, napszívott falazat színétől.12 (Lásd a kősüveg megrendelési rajzát.) Az egykor patinás rézlemezzel borított, faszerkezetű csúcson süveget nem pótol hatja a jelenlegi nyomott és alacsony kősüveg, amely valószínűtlenül hat műemlékünk csúcsán. Az egri mináré kőbefaragott remek tornyával és épületplasztikájával méltán kép viseli a mohamedán-török építészetet hazánkban. Molnár József
235
JEGYZETEK* I Evliya Cselebi: Magyarországi utazásai 1908. 118 lap. 2 EvliyaCs.:l. m. 118 lap. 3 Gorové László : Eger város történetei 1828. és 1876. 168 4
1., 239 1. Rigelhann Béla: Az 1841-ben lebontott egri mecset (dzsámi) pontos méretei. (Műemlékvédelem 1963. 81.lap) 5 Mészáros Ferenc: Az irgalmasság kötelessége és az Irgalmas-Szerzet közhasznú működése Egerbsn. 1844. 16. 1. 6 Mészáros F.: I. m. 17. 1. 7 Csányi Károly: Az egri mináré 1—2. 1. Műemlékvédelmi Szemle 33. 1945. 8 O. M. F. tervtára (Eger mináré mappája). 9 Molnár József': A hazai minárék esztétikai vizsgálata (Művészettört. Értesítő 1961. 1. sz. 13— 20.1.) 10 Molnár J.: A lesarkítás elméletének alkalmazása a törökvilág emlékanyagában (Művészettört. Értesítő 1965. 1. sz. 59—63. 1.) II Lásd Möller István rajzait az O. M. F. rajztárában. 12 O. M. F. tervtára (Az egri mináré mappája). * A fényképek és műszaki rajzok a szerző munkái.
236
1. kép. Az egri mináré. XVII. sz. 237
2. kép. Az egri Kethüda dzsámi. Ismeretlen szerző linóleum metszete. 1829.
238
239
3/a. kép. Möller István: Terv az egri mináré helyreállítására. 240
1895. (O. M. F. rajztára.)
4. kép. Az egri minoré. XVII. sz. A lábazat és a papucs
16 Az egri múzeum évkönyve
241
5. kép. Az egri mináré. A körerkély a kassal és a körsüveg
242
6. kép. A minoré alaprajzai, a: kör erkély; b: törzs; c. lábazat. (A szerző rajzai.) (I. rajz.)
16*
243
7. kép. A Jakováli Hasszán dzsámi mináréja. A 12 szögű lábazat alaprajza. (II. rajz.)
244
8. kép. A Kethüda dzsámi mináréjának ponty hátú vakívei a lábazaton. (III. rajz.)
9. kép. Mélyített
turbános alakok síkplasztikája a Kethüda dzsámi alsó övgyürüje (IV. rajz.)
felett.
245
246
10. kép. A mináré felső övgyürüje feletti síkplasztika.
(V. rajz.)
11. kép. A mináré felső övgyürüje alatti síkplasztika.
(VI. rajz.)
LA DJAMI »KETHÜDA« D'EGER
Un des plus célèbres nomuments d'art de la ville d'Eger d'un grand passé historique, c'est le minaret construit vers le milieu du XVII e siècle qui marque pour ainsi dire comme une borne démarcative, le point le plus septentrional de l'ancienne occupation ottomane en Europe. Le djami qui s'élevait à côté du minaret - et qui pendant 144 ans servait d'église chrétienne - fut jeté bas en 1841 à cause de son état délabré constituant un danger de mort. Ses pierres de taille ont été utilisées lors de la construction des murs du bâtiment classicisant, se dressant de l'autre côté de la rue. Les représentations et les descriptions datant du XIXe siècle permettent de poser en fait que le temple musulman jetée à bas, peut être classé permi les djamis typiques bien connus en Hongrie. Par contre la tour séparée, haute de 40 m touchant le mur extérieur de l'ancien djami, est une des créations remarquables de l'architecture provinciale turque, son ornementation plate divisant la surface et la plastique du bâtiment dépassent de beaucoup les constructions du même genre se trouvant en Hongrie (Érd, Pécs, Szigetvár). Le „djami Kethuda" a été bâti un siècle plus tard que les autres temples turques, c'est ce qui explique, pourquoi nous découvrons dans la structure du monument d'art des innovations techniques et des modernisations que nous chercherions en vain aux minarets existant en Hongrie. Tandis que les autres s'élèvent sur un plan (Kodécofonal), le monument d'art en question avec son plan polygonal de 14 angles, est une curiosité unique dans notre pays. En dehors du plan de 14 angles, ce monument d'art est enrichi d'un autre nouvel élément structural, notamment de l'escalier en colimaçon conduisant au balcon circulaire (cherefe) et de sa variante, insolite dans notre pays; tandis que l'on accédait à l'entrée des autres minarets tronqués existant chez nous, de l'intérieur du djami, c'est-à-dire de la galerie des femmes, on n'accède à l'entrée du minaret d'Eger que de dehors. Tandis qu'aux autres minarets tronqués les premières marches de l'escalier à vis commençaient au-dessus du soubassement (kursu), l'architecte anonyme avait utilisé comme escalier l'espace mort du soubassement, supprimant par là l'entrée s'ouvrant de la galerie des femmes. L'importance architecturale et la valeur artistique de notre monument d'art fut reconnu très tôt, c'est-à-dire au début du XIXe siècle, il fut classé monument d'art en 1829. Bien qu'on l'ait réparé et rétabli à plusieurs reprises, on a toujours oublie le socle à plusieurs marches (kaidé) se trouvant sous le niveau de la rue remblayée depuis des siècles, et qui constitue une partie organique du minaret. L'enfoncement du niveau de la rue rendrait visible le socle à plusieurs marches qui dans une ambiance transformée en parc enrichirait d'une nouvelle impression artistique les centaines de milliers de touristes arrivant dans la ville. Józset Molnár 247
Szecskó Károly AZ EGRI MINARET HELYREÁLLÍTÁSA A XIX. SZÁZAD VEGÉN A zad
török világbirodalom legészakibb emléke a XVII. szá
elején épült, országszerte ismert egri minaret, amely a
hódoltság legkiemelkedőbb építészi alkotásainak egyike. Nem csak méreteivel, hanem épületplasztikában egyedül áll az or szágban.
A tizennégyszög alaprajzolatú, 40 méter magas, sö
tétkék májszínű novaji homokkőből faragott torony t a g o l t f e lülete, a leggazdagabb és legváltozatosabb Iszlám építészeti elemek tárháza i s . A
minaret m e l l e t t
álló
dzsámit
(mohamedám templom)
1841-ben bontották l e . Feltehetően ebben az évben pótoltatta Pyrker érsek
László
János
harangalakú
(1772-1847) nagy művészetpártoló e g r i
a minaret hiányzó süvegét, 4 ezzel megmentve azt az utókor számára. A
több évszázados építmény az 1870-es évekre megrongá
lódott,
s kijavítása égetően szükségessé vált. Ezt először
Szvorényi kiváló
bádogtetővel
József,
tudós
a
c i s z t e r c i t a rend egri főgimnáziumának
igazgatója
szomszédságában
lévő
vetette
f e l 1874-ben, a műemlék
Irgalmas rendházban rendezett egyházi
díszlakomán. Szvorényi
i t t elhangzott remek pohárköszcntőjében e l
mondta, "hogy i t t a tőszomszédságban egy nagy fontosságú mű emléke áll hazánk egyik legnevezetesebb történelmi korszaka, a
török hódoltságnak: a török világ idejéből fennmaradt mi
naret, az úgynevezett "Csonka-mecset", amely jóllehet hazánk monumentális csaknem ra,
történelmi
épületei
között,
a maga nemében
egyedül álló, erre műrégészeti nevezetessége daczá
o l y elhanyagoltan, o l y árván áll, egy gondozatlan, sőt
ronda közterén városunknak, hogy éppen a miatt a művelt e g r i ember, ha idegen, érdeklődő vendége, a történelmileg általá ban
ismert
Eger nevezetességei után kérdezősködik, valóban
röstelli
őt
eme históriai úgy, mint architektonikus t e k i n
tetben i s rendkívül érdekes műemlék megtekintésére annak kö zelébe vezetni, nem akarván az épület elhanyagoltságán, s az azt környező odaszokott vásáros f a l u s i kocsik szemétje által elrondított
tér szemlélete által városom közönségének repu
tációját pellengérre állítani. S ha a gondatlanság tovább i s t a r t , félni lehet - úgymond, hogy e karcsú, magas épület, amelynek
különösen alsó része porladó alapépítményében szem
betűnő
j e l e i t mutatja máris - százados elhanyagoltságának -
egy
vihar egyszer csak egy nem vélt p i l l a n a t b a n összedönti,
ember
élet
és
talán
nem
egy ember életét és sok ezernyi
költséget ejtvén, s követelné meg majd áldozatul. -
Nagy
érdeklődéssel
h a l l g a t o t t beszéde révén fölhívja
városunk közönségének, különösen a város elöljáróságának f i gyelmét
e monumentális épületünkre, és a históriai múlt em
lékének
tekintetéből
i s , annak jó karbahozását, a további
rongálódástól gondos megőrzését, és folytonos ápolását váro sunk gondjaiba ajánlja."^ Szvorényi nepélyesen
szavait h a l l v a a jelenlevő polgármester "ün
megígérte,
hogy e nevezetes műemlékünk, továbbá
jó karbantartásáról gondoskodni kötelességének tartandja."-^ Sajnos
a polgármester szavának nem l e t t foganatja. Pe
regtek az évek s a minaret tovább p u s z t u l t . Mígnem 1885 nya rára Beökönyi V i k t o r e g r i születésű földbirtokos törte meg a csendet: "...látva a minaret állapotát ment a szerkesztőség be, Jó
s
kérte, hogy a helyreállításra gyűjtést indítson...".
példát mutatva erre mindjárt 10 f o r i n t o t adott a renová
lás nemes céljára. Az
4
Eger című lap 1885- június 16-i számában "Egy műem
lékünk érdekében" közölt felhívást a r i t k a emlék megmentésé re.
A cikk szövege az alábbi: "Az emlékszerű épületek fönn
tartása szintén a hazafiúi kötelességek sorába t a r t o z i k . Ha, mellünket gunkat
verve
szeretjük minden lépten-nyomon a hazafisá
fennenhangoztatni: sohasem szabad azon kötelességek-
ről megfeledkezni, melyeket éppen a hazafiság szab elénk. Korunk szakot
- hála a régészet magas fejlettségének, s az e
művelő
kiváló tudósainknak, - f e l f o g t a e kötelesség
teljesítésének annak
fontosságát,
s egész buzgalommal törekszik
megfelelni. Örömmel tapasztaljuk, s a külföld i s nagy
elismeréssel épületeket históriai
veszi tudomásul, hogy hazánkban a monumentális immár
vagy
nem
csak
gondosan konserváljuk, hanem a
architektúrái tekintetben nevezetesebbeket,
nagy
áldozatokkal
dóm,
Vajda Hunyad vára s a budai Mátyás templom, melyek ma
restauráljuk i s . Fényes példák: a kassai
már eredetét fénykorszakuk alapjába visszavarázsolva, fennen hirdetik
régi dicsőségüket, s megdobogtatják az igaz hazafi
szívét. Hát
bizony
Egernek
i s vannak emlékszerű épületei, és
szeretnők, ha ezek gondozására vonatkozó kötelességeink t e l jesítésére
nézve magunkról i s csak jót mondhatnánk. De s a j
nos,
ezúttal csak kötelességmulasztás vádjával állha
hogy
tunk elé. Nem szeti
szólunk i t t ma nagyszerű épületünkről, mely építé
tekintetben
a kontinensen ritkítja párját, a lyceum-
ról, mely, mint a tudományok és a művészetek csarnoka, magas rendeltetésének
megfelelőleg, nagyszerű alkotója méltó utó
dainak
hazafiúi buzgalma folytán, t e l j e s épségben és büszke
fényben
emelkedik városunk legfőbb díszéül. Régi dicső har-
czaink romemléke, az egri fellegvár i s gondos fenntartó s ápoló ből
kezekben van, mióta b.e. Bartakovics érsek bőkezűségé kitatarozva,
a helyben állomásozó m. k i r . honvédségnek
engedtetett át használatul. De kívül
van egy emlékszerű épületünk, melynek a jó Istenen
más a l i g
gyetlen
fönnálló
v i s e l i gondját. Ez az e g r i török uralom eemléke: a minaret, vagy mint nálunk neve
z i k : a csonka mecset. Ott merészkedik a dísztelen Mecset-té ren,
elhanyagolt,
s érdekes karcsú, sötét épület, mint egy
nagy - felkiáltójel. Csak a bádog födél, a f d l h o l d f e l e t t u-
ralgó k e r e s z t t e l , s a Grőbel Ferenc és Fridbalszky egri pol gárok
szíves adományaiból készült körerkély tanúsítja, hogy
néha-néha lítve,
a
hogy rozzant lépcsőzetén a fölhatolás úgyszólván i s
tenkísértés ni,
kegyelet i s megemlékezett róla. De, nem i s em - t a l p a z a t i kövei már erősen kezdenek romladoz
s félő, hogy ha továbbra i s elhanyagoljuk, egyszer csak
az egész nevezetes épület összeomlik. I t t az i d e j e , hogy városunk közönsége a kiváló érdekességű
emlék-épületet,
minőhöz
hasonló a l i g egy pár van még
hazánkban - ápoló gondjaiba vegye. Mindenkinek, a k i e szép iránt érzéssel bír, föltűnik ama
tér
rondasága, mely a monumentális épületünket körülve
s z i . Palócz fuvaros szekerek állandó tanyája ez, rendszerint telve
istállószeméttel, melyet időnként csak a vihar söpör,
és
zápor
a
sem
a
tér
mos e l onnét. Könnyű belátni, hogy ez a piszok díszét
nem emeli, sem magának az épületnek nem
használ. A legelső és a legsürgősebb teendő tehát az, hogy a me csettér kitisztittassék, szélszerűen kiegyengessék, és a mi naret
kellő megóvása tekintetéből alkalmas korláttal záras-
sék e l . Meg vagyunk győződve, hogy ez akként elzárt tér k e l lő
ápolását,
tiszt,
esetleg csinos parkkal való ellátását, a nagy
irgalmas
hazafiúi
rend,
kegyeletből,
s a kat. legényegylet elöljárósága, szívesen magukra vállalják, annál i s
inkább, mert mindkettőnek érdekélben áll, hogy a tér, mely a nevezett bírjon.
két
testület épületei közt fekszik, kellő csínnal
Az elkerítkezés után fog következni aztán a minaret
alapzatának gondos kitatarozása. A váló
közelebbi napokban megyénk egyik legelőkelőbb, s k i műveltéségről
városunk
szülöttjét,
megbotránkoztatással zonnal
i s széles körben ismert nagybirtokosát, útja a Mecset-téren v i t t e át, s méltó szemlélte
a föntebb elmondottakat. A-
megfogamzott elméjében a minaret kellő elkerítésének
múlhatatlan szüksége, k i v i t e l e czéljából lapunkban Eger min-
den jóért l e l k e s , művelt közönségét adakozásra hívjuk f e l : E czélra azonnal 10 f o r i n t o t t e t t l e kezünkhöz. Városunk e de rék szülötte, a szép eszme indítványozója, e célra adományo zó: Beökönyi V i k t o r őnsá'ga, d e t k i nagybirtokos. Az e g r i minaret, az egyik legérdekesebb monumentális épületünk
megóvása tekintetéből, a Mecset-térnek csinos vas
korláttal való elkerítése eszközöltetésére ezennel közadako hívjuk f e l városunk művelt közönségét. Az adományokat
zásra
lapunkban tárba
nyugtázzuk, s a begyűlt összegeket a takarékpénz
helyezzük, s ha a szükséges összeg együtt lesz, azt a
t e r v e z e t t e l együtt, további eljárás és intézkedés végett vá rosunk szépészeti bizottságának fogjuk átszolgáltatni. A Mecset-tér körülkerítésére eddig begyűlt adományok: Beökönyi V i k t o r
10 f o r i n t
Az Eger szerkesztősége 1 f o r i n t , ö: 11 f o r i n t . " 5 A
felhívás közzététele után az Eger című lap szerkesz
tősége
felkérte
Wind
István
városi mérnököt a tatarozási
t e r v és a költségvetés elkészítésére. Wind mérnök tatarozási terve és költségvetése 1887 e l e jére
készült
e l . A t e r v s z e r i n t a javítás várható költsége
800
f o r i n t lesz. Az elképzelés s z e r i n t a kijavított minare
tet
2
méter
magas kovácsolt vaskerítéssel vennék körül, a
torony környékét pedig parkosítanák. Az
említett
Nichmann rint
Károly
a
terven
kívül készült egy másik i s , amely
városi mérnök készített. A dokumentum sze
javításhoz kb. 600 f o r i n t lenne szükséges. A városi
képviselőtestület Nichmann javaslatára 60 f o r i n t o t szavazott meg a renoválás céljaira. 1887 február végén 72 f o r i n t áll rendelkezésre a munká latokhoz,
amelyből
60 f o r i n t a város adománya v o l t , 12 f o
r i n t pedig gyűjtőktől származott.
/
A még hiányzó 6-700 f o r i n t összegyűjtésének irányítását Kapácsy Dezső neves korabeli h e l y i költő, a Heves Megyei Ár vaszék
jegyzője
vállalta magára.
Az
ekkori elképzelés az
v o l t , hogy 1887. december 18-ára, Eger vára török alóli f e l szabadítása
200. évfordulójára a becses műemlék rendbehozá
sát e l k e l l végezni. Kapácsy gyorsult.
Dezső
8
a g i l i s munkája révén a pénzgyűjtés meg
A gyűjtés kezdetén Kapácsy Dezső és Csiky Sándor,
a város 1848-as v o l t országgyűlési képviselője, egykori p o l gármester felkereste Samassa József érseket, a k i nagyvonalú an
200 f o r i n t o t
főkáptalan
adott a felújításhoz, ugyanennyit adott a
i s . Szvorényi József, a k i már 1874-ben kezdemé
nyezte a renoválást, 50 f o r i n t o t adott a munkálatokhoz.? Az Eger újság rendszeresen közölte az adományozók nevét és
az adományok összegét. A l a p 1887. április 5 - i számában
az
alábbi adakozók nevét olvashatjuk: Heves Megyei Takarék
pénztár
100 F t , gróf
Törzskaszinó
Keglevich
Béla főispán 50 Ft, Egri
25 Ft, e g r i Irgalmas rend 20 F t , Kaszab Berta
lan alispán 10 Ft, i f j . Samassa János érseki jószágkormányzó 10 Ft, Beökönyi V i k t o r földbirtokos 10 F t , Angol kisasszo nyok
5 Ft, Frantz Albert Adél 5 Ft, Imre Miklós érseki jog
tanácsos
5 F t , H a r t l Ede földbirtokos 5 F t , Szerelem Alfréd
földbirtokos Simkovics
5 F t , Babies
Béla e g r i k i r . közjegyző 5 F t ,
Imre földbirtokos 5 F t , Steinhauser Rafael keres
kedő 5 Ft, Grónay Sándor helyettes polgármester 5 Ft, Gröber Ferencné
5 F t , Lovag Tóth István 5 F t , Zalár József megyei
főjegyző
5 F t , dr. Alföldi Dávid köz- és váltóügyvéd 5 Ft,
Engel Jakab földbirtokos 5 Ft, Simkovics István érsek - ura dalmi
ispán
Lőrincné
3 Ft, özv. Mészáros Istvánné 3 Ft, özv. Köller
2 Ft, Káldy Gyula k i r . főmérnök 2 Ft, Éliássy Fe
renc, az egri kereskedelmi és i p a r i hitelintézet ügyvezetője 1
2 F t . ^ A lap április 13-i számában újabb adományozók neve it
olvashatjuk:
Gyula
Egri
Takarékpénztár 25 F t , gróf Keglevich
5 Ft, Vavrik Béla e g r i k i r . törvényszéki elnök 5 Ft,
i d . Samassa János földbirtokos 4 F t , dr. Párvy Sándor érseki titkár
5 Ft, Szmrecsányi Lajos érseki másodtitkár 5 Ft, Ve
réb Mihály e g r i k i r . aljárásbiró 5 F t , Pásztor Bertalan köz-
-
J •
-
váltóügyvéd 5 F t , Premusic Fülöp földbirtokos 5 Ft, Grö
és
Sándor
ber
kereskedő 5 F t , Úry-Kapácsi Amália 3 F t , Stefo-
novszky Sándor, e g r i érseki fiúnevelde igazgatója 3 Ft, Luga László,
az
érseki nyomda igazgatója -, lapszerkesztő 3 Ft,
Huber János jogtanár 3 Ft, Volf Karoly kegyes alapítványi ügyész 3 F t , Fenyvessy Sándor kegyes alapítványi ügyész 3 Ft, Kovács Kálmán k i r . kerületi felügyelő-főmérnök 3 F t , Kapácsy Dezső megyei árvaszéki jegyző 3 F t , Kobza Lajosné 2 F t , Dutkay Pál érseki levéltáros 2 Ft, Ignics Boldizsár e g r i főgim náziumi tanár 2 Ft, dr. Maczki Valér e g r i főgimnáziumi tanár 2 F t , Szerencse Menyhért e g r i főgimnáziumi tanár 2 Ft, Piros Barna
egri
főgimnáziumi tanár 2 F t , Moóri Richárd e g r i fő
gimnáziumi tanár 2 F t , Greksa Kázmér e g r i főgimnáziumi tanár 2
F t , Ledniczky
Otmar
egri
egri
Ipoly e g r i főgimnáziumi tanár 2 Ft, Szabó
főgimnáziumi tanár 2 Ft, Káposztássy Jusztinián
főgimnáziumi tanár 2 Ft, Szabó Ignác e g r i főgimnáziumi
tanár és lapszerkesztő 2 F t , dr. Kánicz Gyula köz- és váltó ügyvéd
2 F t , Wéber János kaszinói főpincér 2 Ft, Máyer Imre
nyugd.
es.
Ft,
k i r . százados 2 F t , Bűzáth Lajos gyógyszerész 2
Micha]ek
tinszky
Manó
Gyula
joglíceumi
és képezdei tanár 2 F t , Ka-
képezdei tanár és lapszerkesztő 2 Ft, Mikus-
Juhász Jolán 1 Ft, Vabrik Sándor érseki számvevő 1 Ft, Remenyik
Károly érseki pénztáros 1 F t , N. Ollé László e g r i k i r .
törvényszéki Kőporossy fodrász
bíró
József 1
1 Ft, dr. Udvardi Lásztló jogtanár 1 Ft, egri
k i r . aljárásbíró 1 Ft, Tóth Sándor
F t , dr. Dombay Tádé megyei alorvos 1 F t , Czókás
István köz- és váltóügyvéd 1 F t , K l e i n Ignácz ügyvédjelölt 1 Ft,
Völgyi
vos-tudor Kovács
Lajos földbirtokos 1 F t , dr. Brünauer Ambro o r 1 F t , Szilágyi Gábor e g r i törvényszéki bíró 1 F t ,
József
budapesti
köz- és váltóügyvéd 1 F t , Csernus
Kálmán megyei árvaszéki ülnök 1 F t , Kassuba Domokos e g r i főgimnázumi nár
1
tanár 1 F t , Závodnik Mihály egri főgimnáziumi t a
Ft, Kormos Gyula egri szabó 1 Ft, Devera János e g r i
szabó 1 F t , László
János
képezdei tanár 1 Ft, dr. Demkó
teológiai tanár 1 Ft, Petheó' József e g r i belsővárosi
György
római k a t o l i k u s főelemi osztályok hitelemzője 1 F t , dr. Amb rus
István
egri
Sztankószy
papneveidei
tanulmányi
felügyelő
segédlelkész
1 F t , Góth Tóbiás e g r i káptalani pénztáros 1
Ft, Rózsa Gusztáv e g r i káptalani pénztárellenőr 12 F t . 1887 Kapácsy
1 Ft,
Hugó e g r i segédlelkész 1 Ft, Pamlényi Lajos e g r i
április Dezső
1 1
közepéig 927 Ft gyűlt össze. Az összeget
elhelyezte
a Heves Megyei Takarékpénztárba.
Ekkor az elképzelés szerint a tatarozáshoz 850 Ft lesz szük séges.
A különbözetet, 68 Ft-ot, i l l e t v e a városi képviselő
testület tot
a
által adományozott 60 f o r i n t o t összesen 128 f o r i n város kezelésébe adták. Ezen a pénzen a minaret kör 1
nyékét akarták parkosítani. ^ A minaret renoválásának tervét dr. Keglevich Béla a fő ispán bemutatta az Országos Műemléki Bizottságnak. A b i z o t t 1
ság a t e r v e t : "...örömmel fogadta és helyeselte." -^ A tervdokumentumot tanulmányozta Treport Ágost, vallás os
közoktatásügyi miniszter i s , a k i ígérte, hogy a legköze
lebbi
e g r i megyegyűlésre egy "szakbiztost" fog leküldeni, s
ha a gyűjtött összeg nem lenne elegendő, akkor "...az orszá gos
műemlékek
födözni. A
fönntartására
rendelt alapból szívesen kész
1,14
miniszter, Szalay Imre osztálytanácsost és Wéber An
t a l építészt bízta meg Wind István tervének felülvizsgálatá val. Az említett szakemberek április 23-án érkeztek a város ba,
ahol
"...
megtekintették
k i j e l e n t e t t e , hogy
felső
része
a minaretet. Wéber Antal építész az
építménynek úgy középső, mint
t e l j e s e n ép, csupán a vaskarzat alapját képező
faragott s t a l o k t i t - kőpárkányzatot, lesz szükség a j e l e n l e gi
stylben, a nagyrészt újból kiépíteni. A minaret felső a-
lapépítménye, karban tos,
van,
úgynevezett
lábazata
azonban teljesen rossz
s egész újból építése vált, az alsó kövek óva
egyenkénti kiszedése, s újakkal való kicserélése által
sürgősen szükséges. Miután pedig a minaret mostani tetőzete
éppen nem f e l e l meg e monumentális műemlék építészeti j e l l e gének, Wéber műépítész már e tetőnek t e l j e s eltávolítását, s új
stylszerű
megtörténte szes
tetőzettel
vasrácsozattal
térség,
ellátását
hozza javaslatba. Ezek
után a minaret környéke ugyancsak stylszerű d í legyen bekerítendő, s az ezt körülfogó
a török minaret-udvarnak módjára, rózsafákkal beül 11
tetendő, melyek az építménynek nincsenek ártalmára. " 1887. május elején Grónay Sándor polgármester-helyettes kezdeményezésére a minaret restaurálására adakozó személyek ből
a minaret restaurálására adakozó személyekből és a kér
dés iránt érdeklődőkből bizottság a l a k u l t , mely május 5-én a városházán értekezleteit t a r t o t t . Az ülésről f e l v e t t jegyző könyv
szövegét érdekssége és fontossága m i a t t t e l j e s t e r j e
delmében közöljük: Az e g r i minaret Az
egri
műemlékünk
török "csonka mecset", e nagybecsű történelmi
restaurálása ügyében, azon t . polgártársaink kö
zül, k i k e czélra adakoztak, az érdeklődőbbek, Grónay Sándor polgármesterünk felhívása következtében, s ugyan
helyettes csak
az
délután
ő a
elnöklete a l a t t , a múlt csütörtökön, f. hó 5-én városház
tanácstermében értekezletet t a r t o t t a k ,
melynek lefolyását a következő jegyzőkönyv tükrözi vissza: "Jegyzőkönyv, 5-én,
fölvétetett
Egerben, 1887. évi május hó
az e g r i török mecset kijavítására adakozók értekezle
tén. Elnök:
Grónay
Sándor h. polgármester, k i i s üdvözli a
szép számmal megjelent adományozókat. Előadja, hogy Eger vá ros
képviselőtestülete
1887.
évi
februárius-hó 6-án k e l t
I O 5 4 5 / I 8 8 6 . számú határozatával a városunkban levő, úgyneve zett
"csonka
mecset"
kijavítását megrendelte s e czélra a
városi mérnök számítása alapján 60 f r t o t meg i s szavazott. E tervbe v e t t kijavítás azonban, már a megajánlott összeg cse kélységéből következtetve i s , nagyon jelentéktelen l e t t v o l -
na,
ha Szvorényi József, főgymnasiumnak igazgatója, f e l nem
karolja hogy
vala
ez
ügyet.
mecsetünknek,
szerű
- Nevezett igazgató úré az érdem,
mint becses műemléknek, díszes és s t y l -
kijavítására városi lakosságunk figyelmessé tétetett,
ő készíttetett Wind István h e l y b e l i építő-mérnökkel megfele lő t e r v z a j z o t s költségvetési javaslatot, az ő kezdeményezé séből
rendeztetett a gyűjtés i s e czélra városunkban. Az a-
dományokat
Kapácsy
Dezső
gyűjtötte. Neki köszönhető, hogy
minaretünk
kijavítására városunkban, a l i g néhány nap a l a t t ,
927 f r t gyűlt össze s hogy ekképpen a városunk képviselőtes tülete
által megszavazott 60 f r t a l együtt, 987 f r t áll ren
delkezésünkre e "czélra. Megemlíti még elnök azt i s , hogy fő ispánunk
a vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmét i s
felhívta
mecsetünkre, s hogy e miniszter megízásából Szalay
Imre
min. osztálytanácsos
és Wéber Antal miniszt. építész
már meg i s szemlélték minaretünket. Ezek
előrebocsájtása után felkéri az értekezlet t a g j a
hogy
a további teendők iránt j a v a s l a t o t tegyenek. Egy
szersmind
a jegyzőkönyv vezetésére dr. Alföldi Dávidot kéri
it, fel.
Zalár tásügyi
József azt j a v a s o l j a , hogy a vallás- és közokta
miniszter elhatározásának közlése előtt, ne fogana
tosíttassuk
a javítási munkálatokat, mert abból, hogy a mi
n i s z t e r már kiküldötteket i s rendelt mecsetünk megtekintésé re,
azt látja,
Érdekünkben
miként támogatni akar bennünket ez ügyben.
áll tehát a várakozás annyival i s inkább, mert
lehet, hogy a miniszter nemcsak tervrajzunkat f o g j a szaksze rűen módosítani, hanem anyagi segélyben i s részesíteni. Dr.
Alföldy
Dávid
pártolja
Zalár József javaslatát,
mert a műemlékek fenntartásáról szóló 1881, XXXIX. t . cz. 4. §-a i s világosan r e n d e l i , hogy "a műemléken javításokat, bő vítéseket vagy átalakításokat a tulajdonos csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével s az általa meghatáro z o t t módon tehet," mert továbbá: Eger város
képviselőtestü-
létének
10545/1886. számú határozatát még azért sem lehetne
végrehajtani, pontja
mivel
szerint:
jóváhagyása
az
az
után
1886.
XXII.
t . cz. 24. §-ának f .
i l y e n határozat, csak a törvényhatóság
h a j t a t h a t i k végre, e jóváhagyás pedig még
nem kéretett. Dr.
Vavrik
Béla szinte h e l y e s l i Zalár József indítvá
annyival i s inkább, mert ő beszélt a m i n i s z t e r i kikül
nyát
döttekkel és ezek előtte kijelentették, hogy török mecsetün ket becses műemléknek tartják s remélik, miként annak k i i g a zítási költségeihez a műemlékek fenntartására szánt országos alapból
a
vallás- és közoktatásügyi miniszter i s hozzá fog
járulni. Szvorényi csetünknek való
József azt t a r t j a , hogy főczélunk: török me
stylszerű
kiigazítása s a lehető legdíszesebben
helyreállítása,
mert minaretünk olyan becses műemlék,
amilyen igen kevés van hazánkban s amely díszére szolgál vá rosunknak. érdek, a
Ezen
közérdek előtt tehát k e l l , hogy minden már
ambitio elnémuljon. Éppen azért ő i s örömmel fogadja
miniszter beavatkozását, mert a kiküldöttekkel f o l y t a t o t t
értekezéséből tünk,
mint
bízzuk
i s az a reménye, hogy szebb lesz mecse
amilyenné
ennélfogva, városunk
neki hogy
az összegyűjtött adományokat ajánljuk f e l
részére, meg
mi kívántuk azt tenni. Azt javasolja
a török mecset kijavítási költségeire, s
városunk képviselőtestületét, hogy a vallás- és
közoktatásügyi miniszter elhatározását s esetleg segélyét i s kieszközölve, ganatosíttassa.
a javítási munkálatokat lehetőleg mielőbb f o Miután azonban folyó évi deczember hó 18-án
lesz 200-dik évfordulója annak, hogy városunk a török i g a alól felszabadult, s közönségünk azt óhajtja, sőt többeket az adakozásra
i s az bírt reá, hogy ezen alkalomra a török v i
lágból
maradt- műemlékünk celjesen helyreállíttassék, miután
továbbá
mecsetünk némely részén már annyira meg van rongál
va,
hogy
végül a
a késedelem esetleg veszélylyel i s járhat, miután munkálatokhoz szükséges pénz, esetleg ennek nagyobb
987
része
f r t , már rendelkezésünkre áll s így a késedelmet
pénzügyi okok sem kívánják: ez okokból kívánatosnak tartaná., ha
Eger
város képviselőtestülete felterjesztésében a r r a i s
megkérné a vallás- és közoktatásügyi m i n i s z t e r t , hogy a mun kálatoknak
mielőbb
tervrajzot, álló
való megkezdhetésök végett, a szükséges
kölségvetési
tervezetet
és a rendelkezésünkre
987 f r t o n felül netalán még szükséges pénzösszeget vá
rosunknak
a
lehető legsürgősebben küldje meg. Végül a z t i s
czélszerűnek
tartaná,
ha h. polgármesterünk, megyénk főis
pánja útján, - mint a k i v e l már úgyis érintkezésbe lépett ez ügyben,
-
miniszternél szinte sürgetné városunk kérelmének
gyors és kedvező elintézését. Határozat: Az értekezlet az e g r i török mecset kijavítá sának
költségeire gyűjtött 927 f r t n y i adományt, a megjelölt
czélra, hogy
Eger város rendelkezésére bocsájtja, s elhatározza,
a javítási munkálatok végrehajtására városunk képvise
lőtestületét kéri f e l . Kimondja tovább az értekezlet, hogy a vallászése
és közoktatásügyi miniszter elhatározáaának leérke
előtt, a javítási munkálatok meg nem kezdhetők. Az ér
tekezlet
azonban
megkeresi Eger város képviselőtestületét,
hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézendő f e l terjesztésében ra, hogy
miként
kérje meg a m i n i s z t e r t , hogy t e k i n t e t t e l
f . 1887.
ar
évi deczember hó 18-án lesz 200 éve,
városunk a török i g a alól felszabadult, és közönségünk
azt óhajtja, sőt többeket az adakozásra i s az bírt reá, hogy ezen alkalomra török mecsetünk, mint műemlék, t e l j e s e n helyreállíttassék, tekintve tovább, hogy mecsetünk némely részén már annyira meg van rongálva, miként a késedelem esetleg veszélylyel i s járhat, tekintve továbbá, hogy a m i n i s z t e r i k i küldöttek
a helyszíni szemlét már megtartották s így az e l
készített t e r v r a j z megvizsgálása s esetleges módosítása cse kélyebb időt igényel, t e k i n t v e , hogy a munkálatokhoz szüksé ges
pénz, esetleg ennek nagyobb része, 987 f r t , már rendel
kezésünkre áll, s így a késedelmet pénzügyi okok sem t e s z i k
kívánatossá, t e k i n t v e végül, hogy az adakozók értekezletének is
abban összpontosul legfőbb óhajtása, miként török mecse
tünknek terve v e t t kijavítása f . évi deczcmber hó 18-ig min denesetre megtörténjék: - a munkálatok megkezdéséhez szüksé ges
t e r v r a j z o t és költségvetési tervezetet lehetőleg sürgő
sen küldje meg. Kimondja veszi, kodni
még az értekezlet, hogy örvendetes tudomásul
miként a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondos kíván
mecsetünk stylszerü kiigazításárólk. Megkeresi
egyszersmind Eger város képviselőtestületét az iránt i s , mi ként a miniszterhez intézendő felterjesztésében a m i n i s z t e r t a r r a i s kérje meg, hogy amennyiben az általa javaslandó mun kálatok költsége a rendelkezésünkre álló 987 f r t o t meghalad ná: a többletet az 1881. XXXIX. t . cz. 6. §-a alapján, a mű emlékek fenntartására szánt országos alapból fedezze. Végül is
az értekezlet az elnöklő helyettes-polgármestert
felkéri . arra,
hogy megyénk főispánja útján i s sürgesse
városunk kérelmének gyors és kedvező elintézését, miután ő a főispánnal már úgyis érintkezésbe lépett ez ügyben, továbbá, hogy a török mecsetünk javítása, i l l e t v e átalakítása tárgyá ban hozott s i l l e t v e hozandó képviselőtestületi határozatra nézve, törvényhatóságunk jóváhagyását i s eszközöltesse k i . Több tárgy nem lévén, elnök az értekezletet b e f e j e z e t t nek nyilvánította. Kelt mint f e n t . Grónay Sándor sk. elnök 1
Alföldy Dávid sk. jegyző" ^ Az e g r i képviselő testület 1887. május 8 - i ülésén az em lített
1
értekezlet megállapításait magáévá t e t t e ' ' .
Augusz
tus elején Wind István már elkezdte a minaret korülállványozását i s . A
1
8
fent
leírtak
arra
engednek következtetni, hogy az
1874 óta vajúdó ügy nyugvópontra jut.Sajnos nem így történt. 1888
őszén
a
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban i s
-
készült ra. 19
egy
terv-
j a
-
és költségvetés a minaret restaurálásá-
I y
A f e n t közölt adatok azt bizonyítják, hogy a város és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium között nem v o l t össz hang
a minaret restaurálásának kérdésében, ezért az ügy t o
vább húzódott. Ebben a helyzetben 1889 júliusában Schöl Emil budapesti műkőgyáros megtekintette a minaretet, július 27-én ajánlatot
tett
a polgármesternek az építmény kijavítására.
Az ajánlat s z e r i n t a renoválást 2.350 Ft-ért v á l l a l n á . ^ Mivel a minaret renoválásának ügye nem haladt előre, az Eger
című
újság 1889. október 29-i számában kénytelen v o l t
az alábbiakat megállapítani: "Az e g r i csonka-mecset reconstruálásának
ügye
évek óta folyvást a l s z i k . Szépen elszende
rült a Közoktatásügyi Minisztérium kebelében, s e ministériumbeli
építész-mérnök: Weber uraság szárnyai a l a t t . - Bizo
nyos
dolog, hogy egy épület renoválása, mely nagyon i s érzi
már
a javítás a fönntartás égető szükségét, fokozatosan an
nál több költségbe kerül, minél tovább halad annak k i v i t e l e . Nem
vagyunk ugyan pesszimisták, de komoly szakértőktől h a l
lottuk, ben hogy
hogy csonka-mecsetünk alapkövezetze o l y nagymérték
romlik,
hogy letargiánkból egyszer csak a r r a ébredünk,
az e g r i minaret - összedőlt. Miután Weber Közoktatásü
gyi Minisztériumi építészmérnök meghalt, minaretünk ügye h i hetőleg
tevékenyebb kezekbe került, helyesen t e n n i városunk
elöljárósága,
nevezett minisztériumot a minaret rekonstruk-
ciőjának immár elodázhatatlan sürgősségére figyelmeztette. Az I89O.
újság november
olvasóval, lőbbre
hogy
sürgetésének
1
azonban nem l e t t foganatja. Az
1 1 - i számában i s csak azt t u d j a közölni az a "Csonka-mecset üögye egy tyúklépéssel e-
haladt, amennyiben annak költségvetése a megye a l i s
pánjához beadatott további eljárás végett: az illető vállal kozó
6.610 Ft 53 krajcárért kész a munkálatokat elfogadni."
Jelenleg
Több
nern
tudjuk, hogy
k i v o l t az újabb vállalkozó."
mint egy év múlva 1891 december végén a sajtó ar-
ról írt, hogy: "Az e g r i csonka-mecset kijavítása legközeleb;. kilátásba és
helyeztetett."
Ez azt j e l e n t e t t e , hogy a Vallás-
Közoktatásügyi miniszter l e i r a t o t intézett a főispánhoz,
melyben t u d a t t a , hogy minaretet a Műemlékek Országos B i z o t t sága szakemberei állítják helyre "... a jövő tavasszal." Ezt
követően a városi hatóság intézkedett az épület i -
deiglenes hogy
körülkerítéséről,
addig
s "... egyidejűleg elrendelte,
i s , amíg ezen munkálatok foganatosítandók lesz
nek, szóban forgó mecset, széles méretű ideiglenes rácsozat tal
vétessék
körül, hogy
meggátoltassék, járókelők
egyfelől alapfalainak rongálása
más részről
biztonságát
pedig, netán lehulló részek a
ne veszélyeztessék, végül k i j e l e n t i ,
hogy a helyreállítási költségekre újabban 500 Ft-ot folyósí tott."
2 3
1892 körüli
júliusában
huzavona
úgy tűnt, hogy a minaret restaurálása
kimozdul a holtpontról. Ekkor a Vallás- és
Közoktatásügyi Minisztériumból újabb m i n i s z t e r i l e i r a t érke z e t t a restarurálás ügyében: "Möller István, a Műemlékek Or szágos
Bizottságának segéd-építésze f . február 28-a és már-
czius első napján Egerben tartózkodván, az o t t a n i csonka-me csetet
megvizsgálta.
látható ta,
Nevezett
építész a minaretet a r a j t a
hiányok daczára állapotában olyan szilárdnak talál
hogy
Amióta
az épületet fenyegető veszélyről szó sem lehet. -
a közönség a mecset körüli térséget bekerítette, im
már
attól sem k e l l t a r t a n i , hogy a galéria elmállott kövei
ből
néhány még lehulló részlet a járó-kelők biztonságát ve
szélyeztetné, vagy pedig hogy az építmény alsó rétegei újabb sérülések tárgyai lehessenek. Minthogy ennek folytán a helyreállítási munkálatok meg indítása vészi
nem sürgős, házilag leendő kivitelezésük pedig mű
és műszaki szempontból mellőzhetetlen, és főleg költ
ségkímélés szempontjából kívánatos, a Műemlékek Országos B i zottsága a helyreállítás végleges tervét
és
költségvetését
e l fogja készíttetni, a munkák k i v i t e l e pedig soridőre hagy ható, amidőn a bizottság építészének i d e j e a személyes felü-
gyelő
gyakorlását
megnyugtatásul leirata szerint tatni
meg
fogja engedni. Ezekről a közönséget
és a m. évi november 28-án 4.053 sz. a. k e l t
kapcsán s annak némi másításával azzal értesíti, mi erre a célra a gyűjtést, amennyire lehetséges f o l y szíveskedjék, megegyezvén, miszerint a helyreállítási
t e r v és költségvetés annak idején betekintés végett a közön ségnek
l e fog küldeni. Budapesten 1892. évi június hó 14-én
gróf Csáky sk. Heves vármegye közönségének.
1,24
Az e g r i minaret restaurálása körüli fejlemények érdekes epizódja olvasható az Eger című lap 1892. július 19-i számá ban
Arnóthi
többek
nevű
szerző Űtiélményeim című írásában. Ebben
között leírta, hogy esztergomi útja alkalmából a vo
naton találkozott dr. Czobor Béla egyetemi tanárral, a k i "Egyebek
közöt f e l h o z t a az e g r i minaret ügyét i s , s elmondta,
hogy Möller István, a Kultuszminisztérium műemléki osztályá nak segéd-építésze vele egyetértőleg már elkészítette az eg r i minaret restaurálásának újabb tervét, mely nemcsak sokkal czélszerűbb, a
de sokkal szebb és stylszerűbb i s , mint melyet
korábbi években Weber kuzltuszminisztériumi építészmérnök
készített." A
25
Képviselőház
Közoktatásügyi Bizottsága 1893- január
17-i ülésének egyik napirendi pontja a hazai műemlékek fenn tartása
v o l t . Az ülésen Csáky vallás- és közoktatásügyi mi
n i s z t e r szóba hozta, hogy "... az e g r i minaretet i s t e l j e s e n helyre
fogják állítani." - A restaurálás időpontjáról azon 2
ban nem e j t e t t s z ó t . ^ A
következő
évben,
1894-ben azonban ismét e l a l u d t a
restaurálás ügye. Az 1985 nyarán bekövetkezett váratlan ese mény azonban elodázhatatlanná t e t t e a minaret restaurálását. Július elején ugyanis: "... a minarettoronyba belépcsapott a villám. latt lám
A minaret nyugati oldalán, közvetlenül a tetőzet a-
hatalmas falrepedések láthatók, melyek a pusztító v i l útját
j e l z i k , egészen a bejárat f e l e t t elhelyezett f i
gyelmeztető tábláig, melynél a romboló elem k i s i k l o t t a f a l -
ból, s a földbe f ú r ó d o t t . " A tént
27
tragikus esemény után azonban még hónapokig nem tör semmi a helyreállítás érdekében. Ezért érthető' az Egri
Újság című l a p türelmetlensége, amelynek 1895.augusztus 27-i számában ezeket olvashatjuk: "... az illetékes körök, - mint halljuk,
-
még most sem tették meg a kellő lépéseket a r r a
nézve,
hogy ezen ritkaszép emléket renoválják és kijavítsák
azokat
a
repedéseket, melyeket a mecset a villámcsapás kö
vetkeztében szenvedett. S úgy látszik, hogy addig nem fognak e
tekintetben
intézkedni, míg az összeomlás következtében
valami szerencsétlenség nem t ö r t é n i k . A
,ul0
megyei főispán csak októberben t e t t jelentést a v i l
lámcsapás
okozta
miniszternek. szeptember tudatta,
károsodásról, a Vallás- és Közoktatásügyi
Ezt követően a Műemlékek Országos Bizottsága
29-én egy l e i r a t o t küldött a főispánnak, melyben
hogy
rövidesen
Sztheló
Ottó szakmérnököt küldi Egerbe, a k i
a helyszínen vizsgálta meg a minaret állapotát. A
szakmérnök
a látottakról beszámolt a Műemlékek Országos B i
zottságának
ülésén. Szerinte: "... a mecsettornyot a villám
nem
rongálta
meg
o l y immanens módon, hogy katasztrófától 2
kellene t a r t a n i . , " ? 1895-ben naretről
egy
Moller István építész i s járt Egerben s a mi ceruzarajzot
készített,
amely máig fennma
r a d t . 30 A
bizottság
helyreállítási el
utasította
Sztheló Ottó mérnököt, hogy a
t e r v e t és a részletes költségvetést készítse
és terjessze a bizottság elé négy héten belül. A határo
zatról
a
vármegye
Műemlékek
Országos
Törvényhatósági
Bizottsága értesítette Heves
Bizottságát,
s az pedig az e g r i
képviselő testületet. Az ekkori elképzelés szerint a minaret restaurálása 1896 tavaszán kezdődik majd e l . 1896.
3 1
február 13~án Egerben járt Sztheló Ottó, s magá
v a l hozta a javítás tervrajzát i s . Tárgyalt Wind István épí tészmérnökkel, a k i már a költségvetésen dolgozott. A mérnök
terve
szerint:
"...
a minaret tetejét a koszorútól kezdve
lebontják, s újonnan építik f e l , ugyanazon kövekből. A tető zet
a régitől elütő lesz, 6 méter magas gót stílusú kupolát
fognak
a régi egyszerű födél h e l y e t t emelni, a kupolára pe
d i g aranyozott gömb kerül félholddal, f e l e t t e aranyozott ke reszttel."
3 2
Miközben
a restaurálás előkészületei a városi
testület április 2 5 - i ülésére 40 városi képviselő
képviselő és
folytak
tekintélyes
polgár a mecset környékének rendezésére egy
előterjesztést adott be. Felolvasására azonban az ülésen nem v o l t lehetőség. Ezért az Egri Híradó című újság április 18-i számában
közölte azt. Az előterjesztők javasolták a minaret
környékének rendezését, a Mecset utca csatornázását, kövezé sét.
"Mely
intézkedések
történelmű
műemlék
által
végre-valahára ezen kiváló
o l y környezethez j u t , mely m i a t t sem az
Egerbe jövő idegenek, sem önmagunk előtt sem leszünk kényte lenek p i r u l n i " -, írta az ú j s á g .
33
Hosszú évek huzavonája után november 3-án az Egri Híra dó
arról
írhatott, hogy: "A munkálatokat már befejezték, s
legközelebb lebontják az állványokat i s . A restaurálás s t y l szerű és gondos. Az idomtalan bádogtető eltűnt, s helyét kőkupola
foglalta
kereszt.
e l , mely f e l e t t büszkén ragyog a félholdas
A restaurálás folytán a minaretet egy pár méterrel
megmagasbították. Az
1,34
Egri Űjság 1897. február 5 - i számában arról tudósí
t o t t a olvasóit, hogy a múlt ősszel restaurált történelmi be csű
egri
török minaret-tornyot a magyar Műemlékek Országos
Bizottsága
közelebb hivatalosan fogja átadni Eger város kö
zönségének."
35
Az említett eseményre augusztus elején került sor, ami kor
i s Steinhausz László mérnök felülvizsgálta a restaurált
műemléket, teléért
s a "... korrekt építési munkálatok keresztülvi
meleg n 3
mérnöknek. ^
köszönetet mondott Wind István e g r i építész
A
munkálatok összesen 4.990 Ft 50 krajcárt emésztettek 3
f e l , amely nagy része állami támogatás v o l t , ' ' Több kellett nagyon
megviselte.
Osztálya vező
évtizedes használat után
1969-ben a minaretet be
zárni, mivel a mellette lévő forgalom okozta rezgés A városi tanács Építési- és Közlekedési
ekkor azzal a kéréssel f o r d u l t a Heves Megyei Ter
Irodához, hogy végezzen a minareten s t a t i k a i vizsgála
tokat. Az említett iroda ezt a Műegyetem szakemberei bevoná sával e l i s végezte. A jében
szakvélemény alapján 1976-80 között a minaret belse vasbetonköpenyt
helyeztek
e l , amely néhány c e n t i v e l
csökkentette a csigalépcső térszélességét. Ezt ben
követően hosszú évekre bezárták a minaretet. 1989-
azonban
bérbe ronyból
a Hotel Minaret tulajdonosa a városi tanácstól
vette a műemléket, és ismét lehetővé vált, hogy a t o az Egerbe látogató idegenek gyönyörködjenek a város
panorámájában.
A m i ná r e rajza (Möller
István felmérése
1895)
JEGYZETEK 1. MOLNÁR József: Eger török k o r i műemlékei. Bp. 1961.
17-
19. o l d . 2. Eger, 1887. február 22. ("Eger" c. ú j s á g ) továbbiakban: Eger 3. Uo. 4. Uo. 5. Eger, 1885. jún. 16. 6. Eger, 1887. febr. 22. 7. Uo. 8. Uo. 9. 1887. márc. 29.
:
\)
10. Eger, 1887. ápr. 5. 11. Eger, 1887. ápr. 13. 12. Uo. 13.
Uo.
14. Uo. 15. Eger, 1887. ápr. 26. 16. Eger, 1887. máj. 10. 17. Uo. 18. Eger, 1887. aug. 2. 19. Eger, 1888. o k t . 30. 20. Eger, 1889. júl. 30. 21. Eger, 1889. okt. 29. 22. Eger, 1890. nov. 11. 23. Eger, 1891. dec. 22. 24. Eger, 1892. júl. 12. 25. Uo. 26. Eger, 1893. jan. 24. 27. Egri Újság, 1895. júl. 5. 28. Egri Újság, 1895. aug. 27. 29. Egri Újság, 1895. okt. 24. 30. MOLNÁR József: im. 19-20. 31. Egri Újság, 1895. okt. 24.
32. Egri Híradó, 1896. febr. 15 33. Egri Híradó, 1896. ápr. 28. 34. Egri Híradó, 1896. nov. 3. 35. Egri Újság, 1897. febr. 5. 36. Egri Újság, 1897. aug. 12. 37. Uo. 38. Egri Újság, 1990. jún. 15.
