H IPERMARKETEK, SZAKÁRUHÁZAK ÉS

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely

H IPERMARKETEK , SZAKÁRUHÁZAK ÉS BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK A MAGYAR VÁROSOKBAN Magyarországon a 18 évvel ezelőtti politikai és gazdasági rendszerváltoztatást követően robbanásszerűen épült ki a fogyasztásorientált piacgazdaság. Ennek folyományaként hamarosan megjelentek és céget alapítottak hazánkban a nagy nemzetközi kis- és nagykereskedelmi vállalkozások. A nyugat-európai szokásokat, mintát követve nem sokkal a fordulat után megkezdték a „fogyasztás katedrálisainak” a megépítését (Síkos T. T. 2004). Kezdetben elsősorban a fővárosban és annak agglomerációjához tartozó, jól megközelíthető településeken jelentek meg a hipermarketek, a szakáruházak és a különböző bevásárlóközpontok. A kilencvenes évek közepén a beruházók már a vidéki nagyvárosokat is megcélozták, ugyanakkor megindult a kereskedelmi üzlet-hálózatok tömeges építése Budapesten. Az ezredforduló környékén már a közepes nagyságú városokba is betörtek a hipermarketek és a bevásárlóközpontok, egyre több cég jelent meg Magyarországon és épít ki különféle hálózatot, elsősorban a bevásárlóközpontok vonatkozásában. Jelen tanulmány ezt a folyamatot próbálja nyomon követni, és bemutatni. Célként tűzte ki a fogalmak tisztázását és elsősorban a bevásárlóközpontok esetében a főbb típusok bemutatását. Geográfusként a cél volt az is, hogy egyfajta leltár készüljön, vagyis mely városokban telepedtek meg az egyes áruházláncok és bevásárlóközpontok. A kutatás egyik hozadéka, de egyben célja is, hogy ezek a nagy alapterületű hipermarketek, szakáruházak és bevásárlóközpontok hol helyezkednek el a magyar városokon belül, és hogyan változtatták meg a hazai közép- és nagyvárosok szerkezetét.

1


1. H IPERMARKETEK Hipermarketeknek nevezzük azokat a nagy, minimum 5 ezer m2 alapterületű, és legalább 10, de inkább 15-20 pénztárral rendelkező kis-, vagy nagykereskedelmi létesítményeket, amelyek általában élelmiszerek, ruhaneműk, elektronikai és egyéb árucikkek forgalmazásával foglalkoznak. A Budapesten és agglomerációjában található egységek alapterülete többnyire nagyobb, mint más városokban, elérheti akár a10-15 ezer m2-t is. Minden esetben több száz férőhelyes parkoló is tartozik az üzletekhez, amelyek nagyobb részt a városok peremein, a kivezető főutak mentén épültek, tekintettel az autóval való jó megközelítésre. Ritkán előfordulnak a belvárosok szélein is, pl. Szolnokon, vagy Debrecenben (Csapó T. 2005). Hazánkban a rendszerváltozást követően jelentek meg a nemzetközi multinacionális kereskedelmi cégek, és hozták létre szuper- és hipermarket hálózatukat. A hipermarketek először a fővárosban, majd Budapest agglomerációs gyűrűjében jelentek meg, s csak az 1990es évek második felétől a nagyvárosokban, az ezredforduló környékétől pedig már a középvárosokban is. Magyarországon eddig öt jelentős multinacionális kereskedelmi cég épített ki hálózatot.

1.1. TESCO A brit multinacionális kereskedelmi cég hazánkban 1994 óta van jelen. Az első magyarországi hipermarketet 1996-ban nyitotta meg Budapesten, melyet napjainkig további 11 db követett. A kilencvenes évek közepétől már a vidéki nagyvárosokban is megjelent, az ezredfordulót követően már a középvárosokban is, napjainkban pedig már a 10-30 ezer fős kisvárosokban is találunk áruházat. A kis- és középvárosokban az áruházak alapterülete kisebb (4-7 ezer m2), a nagyvárosokban már 7-12 ezer m2, de a fővárosban és környékén (Budaörs), már meghaladják a 15 ezer m2-t is a hipermarketek alapterületei. A Tesco áruházak általában a városok szélén, önálló épületben helyezkednek el nagy, több száz fős parkolóval, kivéve néhányat Budapesten, ahol öt hipermarket különböző nagy bevásárlóközpontban van, un. „mágnes” bérlőként (Arena Plaza, Campona, Market Central, Pólus Center, Új Buda Center). 2008-ban az országban 68 városban összesen 82 db Tesco hipermarket található. Ezek ABC sorrendben a következők: Ajka, Baja, Balatonboglár, Békéscsaba, Bonyhád, Budapest (12 db), Budaőrs, Cegléd, Csorna, Dabas, Debrecen, Dombóvár, Dunaújváros, Eger, Érd, Esztergom, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Karcag, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kisvárda, Komárom, Komló, Kunszentmiklós, Körmend, Makó, Mátészalka, Mezőkövesd, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Orosháza, Oroszlány, Ózd, Paks, Pápa, Pécs (2 db), Salgótarján, Sátoraljaújhely, Siklós, Siófok, Sopron, Szarvas, Százhalombatta, Szeged (2 db), Székesfehérvár (2 db), Szekszárd, Szentes, Szolnok, Szombathely, Tapolca, Tatabánya, Tiszaújváros, Várpalota, Veszprém és Zalaegerszeg.

1.2. INTERSPAR Az osztrák Spar konszern részeként már a rendszerváltozás óta jelen van Magyarországon. Ide tartozik a Spar és a Kaiser’s szupermarket lánc és az Interspar hipermarket hálózat. Ez utóbbi a kilencvenes évek közepén hozta létre első két üzletét Budaörsön és a Ferencvárosban. A

2

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely kilencvenes évek végén jelent meg a cég a vidéki nagyvárosokban, ahol mára néhány esetben kettő hipermarketet épített. Nincs jelen minden megyei jogú városban, viszont az ezredfordulót követően több középvárosban is megjelent és tovább bővítette budapesti jelenlétét. Napjainkban 23 városban összesen 28 Interspar hipermarket található, ezek a következők: Budapest (4 db), Debrecen, Diósd, Dunaújváros, Győr (2 db), Gyula, Hódmezővásárhely, Keszthely, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza (2 db), Ózd, Pápa, Pécs (2 db), Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szentendre, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. Az Interspar áruházak néhány kivétellel (pl. Szolnok) a kivezető utak mentén épültek, saját 200-300 férőhelyes parkolóval. Ritka és elsősorban csak Budapesten fordul elő, hogy valamely nagy bevásárlóközpontban mágnes bérlőként van jelen.

1.3. METRO Jellegzetes cash and carry típusú, nagykereskedelemmel foglalkozó vezető multinacionális európai cég, a német tulajdonú Metro. 15 éve, 1993-tól van jelen Magyarországon és eddig csak nagyvárosokban, vagy a budapesti agglomeráció városaiban épített áruházat. Az első Metro Budaörsön és a Ferencvárosban létesült 1994-ben. Ezt követte egy évre rá a két első vidéki áruház Debrecenben és Pécsett. 1996-ban adták át a fóti, a miskolci és a szegedi áruházat, egy év múlva a győrit. Két év kihagyás után Nyíregyházán, majd még két év múlva 2001-ben Székesfehérváron és Szombathelyen avattak új üzletet. 2002-ben épült fel a kecskeméti, végül 2004-ben a legújabb, budakalászi áruház. 2008-ban 13 db Metro áruház van az ország 12 városában, Szombathely és a budapesti agglomeráció városain kívül csak 100 ezer fő feletti nagyvárosokban. Az áruházak minden esetben önállóak, alapterületük 7 és 12 ezer m2 között változik. A városok peremein találhatók igen nagy 300-600 férőhelyes parkolóval.

1.4. CORA A Magyar Hipermarket Kft. működteti a francia tulajdonú Cora hálózatot. A cég 1997-ben jelent meg hazánkban, és ebben az évben adták át Törökbálinton az első áruházat. Budapesten 1998-ban épült az első Cora, melyet később még három követett. Ebben az évben Budakalászon is létesült, majd egy évre rá Fóton. Vidéken mindössze négy nagyvárosban találunk Cora áruházat, Debrecenben (2002), Miskolcon (2000), Szegeden (1999) és Szolnokon (2004). A cég elsősorban tehát a fővárosra és környékére koncentrál, 11 áruháza nyolc városban van. Az egységek alapterülete nagy, 11 és 18 ezer m2 közötti, az áruházak általában nem egy bevásárlóközpontban vannak, hanem önállóan a városok szélén, nagy parkolókkal.

1.5. AUCHAN A szintén francia érdekeltségű Auchan hasonló üzletpolitikát folytat, mint a Cora. Elsősorban Budapest és környékének vásárlóerejére alapoz. Üzleteinek többsége Budapesten (3 db), vagy a város agglomerációjában (5 db) található. A cég 1996-tól van Magyarországon, az első hipermarket Budaőrsön épült meg 1998-ban, majd két évre rá az első budapesti, Soroksáron. 2001-ben adták át Budakeszin és vidéken (Székesfehérvár) az első üzletet. A kereskedelmi lánc legnagyobb bővülése 2002-ben történt, három új egységet avattak, Csömörön,

3

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely Kecskeméten és Szigetszentmiklóson. Az ezt követő két évben Budapesten épült fel két hipermarket, az egyik Óbudán, a másik a Savoya Parkban. A két legújabb egység Solymáron (2005) és Miskolcon (2008) nyílt meg. Jelenleg az Auchannak 9 városban van 11 egysége. Az áruházak a Savoya Parkban lévőn kívül önállóak, ott mágnes bérlőként van jelen az üzlet. A hipermarket alapterülete nagy, többnyire 11 és 15 ezer m2, de a budaörsi ennél is nagyobb (20 ezer m2-es). Elhelyezkedésük hasonló a többi hipermarkethez, városszéli, az áruházhoz nagy parkoló tartoznak. Az öt nemzetközi kereskedelmi óriásnak összesen 146 db hipermarketje található 2008ban Magyarország 77 városában. A hipermarketek közül 25 db a fővárosban van, 121 pedig vidéki városokban. A 23 megyei jogú város közül az öt nagy nemzetközi cég mindegyike csak Miskolcon található. Szegeden és Székesfehérváron is 5-5 db van, de úgy, hogy két Tesco hipermarket van. Debrecenben négy különféle áruház van, Győrben, Nyíregyházán és Pécsett is 4 db áruház épült, de ebből kettő Interspar. Kecskeméten, Szolnokon és Szombathelyen 3-3 db, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, Nagykanizsán, Sopronban, Tatabányán, Veszprémben és Zalaegerszegen 2-2 db, míg Békéscsabán, Egerben, Érden, Kaposváron, Salgótarjánban és Szekszárdon egy-egy hipermarket található. A megyei jogú városokon kívül még további 53 városban van hipermarket, elsősorban Tesco. A másik négy hipermarket lánc üzletei a megyei jogú városokon kívül csak a budapesti agglomeráció településeiben fordulnak elő, a legtöbb (3 db) Budaörsön.

4


2. S ZAKÁRUHÁZAK Többnyire 5-20 ezer m2 alapterületű, egy-egy szakterület ellátására specializálódott áruházak. Az adott szakterületen belül teljes körű ellátást biztosítanak. Hazánkban, de külföldön is a legjellemzőbbek a barkács-, építőipari- és a bútoráruházak. Követelmény a jó megközelíthetőség és az árurakodásra is alkalmas több száz gépkocsit befogadó, önálló parkoló. Ennek a követelménynek a teljesítése megszabja a szakáruházak elhelyezkedését a városainkban. Az esetek túlnyomó többségében ezek is a városok peremein találhatók, a kivezető főutak mentén, vagy a településeket elkerülő körgyűrűk mentén, kivéve azokat a szakáruházakat, amelyek nem önállóan, hanem egy nagyobb bevásárlóközpontban, mint „mágnes” üzletek jelennek meg. Ez leginkább a Media Markt és az Elektro World elektronikai szakáruházakra jellemző. Magyarországon eddig 11 jelentősebb külföldi érdekeltségű globális cég jelent meg, és épített ki szakáruház láncot. Legelőször az IKEA és az Interfruct jelent meg 1990-ben, a többség az 1990-es évtized végén, néhány pedig (Bauhaus, Homa Centrum) az elmúlt egy-két évben.

2.1. BARKÁCSÁRUHÁZAK 2.1.1. PRAKTIKER A német érdekeltségű multinacionális cég 1997-ben jelent meg Magyarországon. Első áruházát 1998-ban adták át az M3-as autópálya fóti leágazásánál, ugyanebben az évben az első öt vidéki áruházat Debrecenben, Győrben, Pécsett, Szegeden és Székesfehérváron. Ezt követően 2004-ig minden évben létesült egy-egy üzlete, időrendi sorrendben Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Budapesten, Szombathelyen, Budaörsön, Zalaegerszegen. Három év kihagyást követően 2007-ben adták át Kaposváron és Vecsésen, végül a legújabb áruház Békéscsabán épült. Így összesen 18 db Praktiker szakáruház működik hazánk 16 városában (a fővárosban három). Többnyire önálló áruházként, saját, általában 200-400 férőhelyes parkolóval. De előfordul, hogy egy nagyobb bevásárlóközpontban helyezkedik el, pl. vecsési Market Central Ferihegy. 2.1.2. OBI A másik jellegzetes barkácsáruház szintén német érdekeltségű. Magyarországon 1994-ben alapított céget, és első áruházait 1995-ben létesítette a fővárosban (Határ út, Váci út, Szt. Imre út), és Szegeden. Rá egy évre adták át a siófoki, majd 1998-ban a máig legnagyobb budaörsi áruházat. Az ezredfordulón Budapesten (Soroksáron) és Kaposváron épült szakáruház, ezt követően 2002-ben Egerben és Miskolcon. A nagy áttörés 2003 és 2004-ben történt, átadták először a békéscsabai, a veszprémi, majd a dunaújvárosi, szolnoki, tatabányai és a budapesti (Savoya Park) egységeket. 2005-ben megépült Nagykanizsán, rá egy évre Budapesten a Fogarasi úton, tavaly Nyíregyházán és Szekszárdon, végül 2008-ban Sopronban az OBI legújabb áruháza. Ezzel 21 db egysége működik összesen 16 városban 133 ezer m 2 alapterületen. Az áruházak átlagos alapterülete 6-7 ezer m2, mindegyikhez 200-250 férőhelyes parkoló tartozik. Az OBI szakáruházak is döntően önálló épületben találhatók, s nem egy bevásárlóközpont részeként, kivéve talán a hálózat Budapesten, a Savoya Parkban található egységét.

5

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely 2.1.3. BRICOSTORE A francia érdekeltségű cég 1997-ben telepedett meg Magyarországon. Elsősorban a főváros és környékére koncentrált és ez igaz mind a mai napig, hiszen 9 áruháza van 9 városban, ebből öt Budapesten, vagy az agglomerációban található. A BricoStore áruházak közül az első Törökbálinton létesült 1998-ban, egy év múlva megépült Győrben és Budakalászon, majd az ezredfordulón Fóton. Budapesten (Soroksáron) 2002-ben adták át a szakáruházat, Székesfehérváron 2004-ben, egy év múlva Csömörön. A két legújabb áruház Szekszárdon (2007) és Miskolcon (2008) épült. A BricoStore szakáruházak általában a hipermarketek szomszédságában, a városok szélén települnek le önállóan, nem valamely bevásárlóközpont egyik üzleteként. Az egységek átlagos alapterülete 7-12 ezer m2, és mindegyikhez több száz férőhelyes parkoló tartozik.

2.2. BÚTORÁRUHÁZAK 2.2.1. KIKA Az osztrák tulajdonú Cash and Carry típusú szakáruház az ezredfordulón jelent meg hazánkban, ekkor nyitotta meg első két áruházát Budapesten és Törökbálinton. 2003-ban adták át a legnagyobb alapterületű (40 ezer m2-es) KIKA áruházat Budaörsön. Kezdetben csak a főváros és környékére koncentrált, de 2006-tól megjelent a nagyobb vidéki városokban, Debrecenben, Győrben, Pécsett, Szegeden és végül 2007-ben Tatabányán, valamint épített még egy áruházat Budapesten (Soroksáron). Így az osztrák bútoráruház lánc napjainkban nyolc városban, összesen kilenc áruházzal van jelen Magyarországon. A KIKA áruházak nem bevásárlóközpontokban, hanem önálló épületben, nagy parkolóval épültek, több esetben éttermekkel és/vagy kávézókkal kiegészülve. 2.2.2. IKEA A svéd tulajdonú cégcsoporthoz tartozó IKEA bútoráruház viszonylag korán, már a rendszerváltozáskor megjelent Magyarországon. Igényes és drága bútoraikkal jelentek meg, és valószínűleg ebből kifolyóan mind a mai napig csak két városban, Budaörsön és Budapesten létesítettek szaküzletet. A budapesti áruház 1990-ben épült meg 22 ezer m2-en, a budaörsi 1999-ben 20 ezer m2-es alapterülettel. Mindkét áruház önálló épülettel és parkolóval rendelkezik.

2.3. LAKÁSÉPÍTŐ ÁRUHÁZAK 2.3.1 .BAUMAX Viszonylag későn, 1999-ben érkezett hazánkba az osztrák érdekeltségű, az elsősorban lakásépítéseket, de bizonyos értelemben a barkácsolást is segítő szakáruház. Az ezredforduló környékén még elsősorban csak Budapesten és környékén (Budaörs), nyitottak egységeket, majd ezt követően a nagyobb vidéki városokban is, Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsett, Sopronban, Szegeden, Székesfehérváron és végül Tatabányán. Ezzel a bauMax 2008-ban 11 városban összesen 15 egységgel van jelen, ebből a fővárosban öt van. Hasonlóan a barkács- vagy a bútoráruházakhoz a bauMax is önálló épülettel jelenik meg a városok peremein, a hozzá tartozó nagy parkolóval.

6

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely 2.3.2. BAUHAUS Az egyik legújabb lakásépítő szakáruház a Bauhaus. A német tulajdonú vállalat 2005-ben jelent meg Magyarországon és mindmáig csupán két áruházzal rendelkezik. Mindkettő a fővárosi agglomerációban található (Dunakeszi, Szigetszentmiklós). Az igényes, és a többi hasonló szakáruház kínálatától némiképp eltérő árukészlettel és szolgáltatással rendelkező két áruház alapterülete 5, illetve 7 ezer m2, hozzájuk nagy parkolók tartoznak. 2.3.3. HOMA CENTRUM 2009-től kíván igazán betörni hazánkba, a 2008-ban megjelent osztrák tulajdonú lakásépítőés lakberendező áruház. Eddig mindössze az osztrák határhoz közeli Szombathelyen létesített egy 7,5 ezer m2-es alapterületű áruházat, amelyben több mint egy tucat üzlet található. A szakáruház önálló épületben van, több száz férőhelyes parkolóval, a város keleti felén, több hipermarket és szakáruház szomszédságában.

2.4. ELEKTRONIKAI ÉS MŰSZAKI SZAKÁRUHÁZAK 2.4.1. MEDIA MARKT Európa egyik vezető elektronikai eszközöket árusító szakáruháza 1997-től van jelen hazánkban. A német Metro céghez tartozik és áruházait csaknem mindig egy-egy bevásárlóközpontban helyezi el, „mágnes” üzletként. Az első egységet Budapesten az Europarkban nyitották 1997-ben, mely később Saturnná alakult. Ezt követően 1999-ben a WestEnd City Centerben, a rá következő évben három vidéki nagyvárosban, Debrecenben (Malompark), Székesfehérváron (Fehér Palota) és Szegeden nyitottak áruházat, ez utóbbiban önállót. 2001-ben nyílt meg Budaörsön, szintén önálló egység, majd egy évre rá Budapesten az Árkádban, 2003-ban szintén Budapesten a Pólus Centerben és a Stop Shop-ban, valamint Miskolcon a Szinva Parkban. 2004-ben két áruházat adtak át, Budapesten a Megaparkban és Pécsen az Árkád Bevásárlóközpontban. Egy év múlva Szolnokon nyílt önálló, Szombathelyen pedig a Family Centerben egy-egy szakáruház. 2007-ben avatták Békéscsabán a Csaba Centerben és Tatabányán a Vértes Centerben, végül a legújabbat (2008) Zalaegerszegen, ez utóbbit önállóan. Ezzel 12 városban összesen 16 Media Markt szakáruház található, átlagos alapterületük 5-7 ezer m2. Kisebb részük a városok peremén, nagyobb részük a belvárosok szélén, általában önálló parkolók nélkül. 2.4.2. ELEKTRO WORDL A skandináv Dixons csoporthoz tartozó cég az ezredfordulót követően, 2002-ben érkezett hazánkba, és még ebben az évben nyitotta meg első két áruházát Budapesten (Soroksár) és Budaörsön. Ezt követte 2003-ban az újabb egység Budakeszin, majd egy év múlva az első, s mind ez ideig az utolsó, két vidéki nagyvárosi üzletnyitás, Debrecenben és Pécsett. 2005-ben adták át Dunakeszin és a Camponában (Budapest), végül 2008-ban az Arena Plazában (Budapest) az Elektro Wordl legújabb szakáruházait. Ezzel a cégnek, hazánk hat városában összesen nyolc áruháza működik, alapterületük általában 5-8 ezer m2 közötti.. A budapesti egységek bevásárlóközpontokban találhatók, a többi önálló, saját parkolóval.

7


2.5. ÉLELMISZER RAKTÁRÁRUHÁZAK 2.5.1. INTERFRUCT Hányatott életű a hazánkban a rendszerváltozáskor megjelenő, eredetileg német majd brit, jelenleg felszámolás alatt álló cég. Az Interfruct tipikus cash and carry, nagykereskedelmi diszkont áruház. Jellegzetesen zöldségeket és gyümölcsöket és néhány más élelmiszert forgalmaz. Hazánk 18 közép- és nagyvárosában van jelen (Budapest -8 db-, Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Siófok, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg), összesen 25 áruházzal. Az egységeket 2008 nyarán bezárták, jövőjük kétséges. Az áruházak átlagosan 5-8 ezer m2 alapterületűek, általában az iparterületeken, vagy a városok szélén találhatóak önálló, raktárszerű épülettel és nagy parkolóval.

2.6. SPORTSZER-ÁRUHÁZAK 2.6.1. DECATHLON A francia érdekeltségű világcég 2005-ben jelent meg hazánkban és alapította meg magyarországi leányvállalatát. Napjainkban elsősorban a fővárosban és környékén nyitott, általában 7-12 ezer m2 alapterületű, igényes sportszereket árusító szakáruházat, összesen hét helyen. Első egységét Budaőrsön nyitotta, ezt követte Soroksáron, Csömörön és Budakeszin. Vidéken három dunántúli nagyvárosban van jelen, Győrben és Székesfehérváron. 2008 évvégén adták át a hálózat legújabb áruházát Zalaegerszegen. 2008-ban Magyarországon összesen 134 db szakáruház található 31 városban. Az áruházak közül 35 db a fővárosban van, 93 pedig vidéki városainkban (1. táblázat). A megyei jogú városok közül 6-6 db van Debrecenben, Pécsen, Szegeden és Székesfehérváron, 5-5 db Győrben és Miskolcon, 4-4 db Békéscsabán, Nyíregyházán, Szombathelyen, Tatabányán és Zalaegerszegen, 3-3 db Kecskeméten, Sopronban és Szolnokon, 2-2 db Dunaújvárosban, Egerben, Kaposváron, Nagykanizsán, Szekszárdon és Veszprémben. Érden, Hódmezővásárhelyen és Salgótarjánban még nincsenek szakáruházak. 1. táblázat: Hipermarketek és szakáruházak a megyei jogú városokban Város Békéscsaba (5) Debrecen (6)

Hipermarket Tesco Cora, Interspar, Metro, Tesco

Dunaújváros (4) Eger (3) Érd (1) Győr (10)

Interspar, Tesco Tesco Tesco Interspar (2), Metro, Tesco

Hódmezővásárhely (2) Kaposvár (3) Kecskemét (6) Miskolc (10) Nagykanizsa (4) Nyíregyháza (9) Pécs (10)

Interspar, Tesco Tesco Auchan, Metro, Tesco Auchan, Cora, Interspar, Metro, Tesco Interspar, Tesco Interspar (2), Metro, Tesco Interspar (2), Metro, Tesco

Salgótarján (1) Sopron (5) Szeged (6)

Tesco Interspar, Tesco Cora, Interspar, Metro, Tesco (2)

8

Szakáruház Interfruct, Media Markt, OBI, Praktiker Baumax, Elektro World, Interfruct, Kika, Media Markt, Praktiker Interfruct, OBI Interfruct, OBI Baumax, Praktiker Bricostore, Decathlon, Kika, Media Markt OBI, Praktiker Baumax, Interfruct, Praktiker Bricostore, Interfruct, Media Markt, OBI, Praktiker Interfruct, OBI Baumax, Interfruct, Media Markt, OBI, Praktiker Baumax, Elektro World, Interfruct, Kika, Media Markt, Praktiker Baumax, OBI, Interfrct Baumax, Interfruct, Kika, Media Markt, OBI,

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely Székesfehérvár (11) Szekszárd (3) Szolnok (7) Szombathely (7) Tatabánya (5) Veszprém (4) Zalaegerszeg (6) Budapest (64)

Praktiker Auchan, Interspar, Metro, Tesco Baumax, Decathlon, Bricostore, Interfruct, Media (2) Markt, Praktiker Tesco Bricostore, OBI Cora, Interspar, Tesco Interfruct, Media Markt, OBI, Praktiker Interspar, Metro, Tesco Homa Centrum, Interfruct, Media Markt, Praktiker, Decathlon Interspar, Tesco Baumax, Media Markt, OBI Interspar, Tesco Interfruct, OBI Interspar, Tesco Interfruct, Decathlon, Media Markt, Praktiker Auchan (3), Cora (4), Interspar Baumax (6), Bricostore, Decathlon (4), Metro (2), Tesco (12) Elektro Wordl (3) Interfruct (8), Kika (3), Media Markt (5), OBI (6), Praktiker (3), IKEA.

Forrás: saját gyűjtés

A megyei jogú közép- és nagyvárosokon kívül további tíz, zömmel a budapesti agglomerációban lévő kisvárosban fordulnak elő szakáruházak. A legtöbb Budaörsön (8 db), minden megyei jogú várost megelőzve, ezen kívül Budakeszin, Csömörön, Dunakeszin, Fóton, Siófokon és Törökbálinton 2-2 db, Budakalászon és Szigetszentmiklóson pedig egyegy db.

9


3. B EVÁSÁRLÓKÖZPONTOK Fogalmuk és tipizálásuk nem egységes. A Nemzetközi Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint: Azon kiskereskedelmi, vagy egyéb kereskedelmi/szolgáltató létesítmények csoportja, amelyet mint egységes ingatlant terveztek, építettek és üzemeltetnek. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint, olyan építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett, épített, közösen üzemeltetett és működtetett komplexum, amely egy adott vonzáskörzet ellátására szolgáló különböző típusú és méretű üzletek, szolgáltatási létesítmények szerves egysége (Sikos T. T. – Hoffmann I.-né (2004). A bevásárlóközpontok a magyar városokban gyakran a belvárosokba (Szolnok Plaza, Malom Center Kecskemét) épültek, vagy a belvárosok peremére (WestEnd City Center, Agria Park Eger), végül sok esetben a városok peremére (Family Center Szombathely, Park Center Esztergom), de ebben az esetben mindig a kivezető főutak mentén. Funkcionálisan és ezzel összefüggésben megjelenésükben, a bevásárlóközpontoknak két fő típusa van:  Mallok (Európában shopping center), amelyek olyan fedett építmények, ahol az egymással szemben lévő üzletek sorát légkondicionált sétány köti össze (Bauer A. – Berács J. 1998). Ilyenek nálunk, pl. a plazák, a különböző bevásárló és szórakoztató központok és részben a Family Centerek. A mallok, vagy bevásárlóközpontok általában 10 ezer m2 felettiek. A mallokban mindig van egy, vagy több „mágnes” bérlő, amely lehet szuper- vagy hipermarket, ill. valamilyen szakáruház. A mallok lehetnek egypólusúak, egy domináns, mágnes üzlettel (pl. Debrecen-, Győr Plaza), vagy kétpólusúak, amelyek nagyobbak, két mágnes üzlettel (pl. Árkád, Campona, Duna Plaza). Csoportosításuk alapvetően az alapterületük és vonzáskörzetük nagysága alapján történik. Ezek szerint megkülönböztetünk - helyi bevásárlóközpontokat (3-10 ezer m2), - kerületi bevásárlóközpontokat (8-24 ezer m2), - regionális bevásárlóközpontokat (20-40 ezer m2), és - szuperregionális bevásárlóközpontokat (40 ezer m2-nél nagyobbak).  Üzletsorok (open-air strip centerek): nyitott, felfűzött üzletek sora, a bejáratok előtere fedett, sétány nincs, parkolás az épület, az üzletek előtt. Ezek általában kisebbek (10 ezer m2 alattiak). Ide tartoznak a Stop Shop üzletközpontok, a Park és a Prémium centerek, valamint az Outlet centerek. Az üzletsorok építészetileg lehetnek szalagszerűek, „L” alakúak, vagy „U” alakúak.

3.1. A BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON

MEGJELENÉSE

ÉS

Hazánkban az első bevásárlóközpontok Budapesten jelentek meg még a szocialista időszakban. Az 1970-es években épültek, az un. első generációs bevásárlóközpontok, amelyek 10 ezer m2 alattiak voltak egy-két száz parkolóval. Ilyen volt a Flórián Üzletközpont és a Budai Skála Áruház, mindkettő 1976-ban nyílt meg. A második generációs bevásárlóközpontok építésének időszaka 1980 és 1994 között volt. Ebben az időszakban is még csak a fővárosra koncentráltak a beruházók. A bevásárlóközpontok nagyobbak lettek, több száz parkoló épült melléjük és építésüknél

10

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely ügyeltek a jó (tömegközlekedési) megközelíthetőségre. Ekkor épült a Sugár, Skála Metro, Árpád Üzletház, Hegyvidék Üzletház, és a Budagyöngye Bevásárlóközpont. A bevásárlóközpontok robbanásszerű elterjedése az 1990-es évek közepétől indult, amikor megjelentek a harmadik generációs regionális bevásárlóközpontok, jóval nagyobb alapterülettel, hatalmas parkolókkal. Budapest mellett már a nagyobb vidéki városokban is megjelentek a bevásárlóközpontok, elsősorban a plazák. Ugyanakkor differenciálódtak is a tömegesen épült bevásárlóközpontok, hiszen elsősorban Budapesten, a klasszikus mallok mellett megjelentek a különböző parkok- és centerek. Az áttörést a nagy, regionális bevásárlóközpontok megjelenése hozta, egyelőre csak Budapesten. Közéjük tartozik a Pólus Center (56 ezer m2), a Duna Plaza (42 ezer m2), a MOM Park (39 ezer m2), a Campona Üzletközpont (60 ezer m2), a Lurdy Ház (42 ezer m2), és a két legnagyobb, a WestEnd City Center (94 ezer m2), valamint a Mamut I.-II. (105 ezer m2). Az új évezred első évtizedének elejétől már a vidéki nagy- és középvárosokban is megkezdődött a bevásárlóközpontok tömeges építése. A klasszikus plazák mellett megjelentek más hálózatok, mint a Family centerek több városban, az Árkád bevásárlóközpontok, a Stop Shop központok, a City Store központok a Buy Way üzletközpontok és az autópályák mellett az Outletek. Ezzel egyidejűleg néhány vidéki városban megjelentek a nagy, eddig csak a fővárosra jellemző (20 ezer m2 feletti) bevásárlóközpontok, mint pl. Egerben az Agria Park (22 ezer m2), és Tatabányán a Vértes Center (32 ezer m2). Budapesten pedig az Asia Center megépítésével (2003) megjelent hazánkban is az első szuperregionális bevásárlóközpont (205 ezer m2). Napjainkban jelennek meg az integrált kereskedelmi parkok (megaparkok), a bevásárlóközpontok olyan újabb, negyedik generációja, amelyekben, a városközpontokhoz hasonlóan, egy épületkomplexumban találhatók a hipermarketek a szakáruházakkal, szakboltokkal és a szórakoztató intézményekkel. Ilyen a Budapest határában (Vecsés) felépült Market Central Ferihegy. Az épülő integrált kereskedelmi parkok többsége a fővárosban lesz, pl. KÖKI bevásárlóközpont (Kőbánya-Kispesten 56 ezer m2), Deák Ferenc úti Bevásárlógaléria, Párizsi Nagyáruház, a Corvin Sétányon bevásárló és szórakoztató utca (35 ezer m2), Árpád hídnál a 40 ezer m2-es Árpád bevásárlóközpont. De hamarosan épülnek az integrált kereskedelmi parkok a nagy vidéki városokban is (Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged). Már tervezik azonban az új típusú óriási, többfunkciós parkokat, amelyek már egy teljesen új generációt képviselnek. Közülük a legismertebb, a hamarosan induló TÓPARK Shopping Mall, a törökbálinti tónál az autópálya mellett. Ez bevásárlóközpont, lakópark, szórakoztató és sportcentrum, valamint irodapark lesz egyben, összesen 176 hektáron. A tervek szerint 2017-re épül meg. 2008-ban már 2,5 millió m2 alapterületen 129 db bevásárlóközpont van Magyarországon, melynek harmada (44 db) a fővárosban, a többi (85 db) vidéken található. Vidéken ritka a 20 ezer m2 feletti bevásárlóközpont, ott többnyire 10-15 ezer m2-esek épültek.

3.2. A BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK TÍPUSAI HAZÁNKBAN 3.2.1. Mallok, shopping centerek Az ilyen típusú bevásárlóközpontokban a vásárlás mellett a vevőknek (akik gyakran családok, vagy fiatal baráti társaságok) lehetősége van a szórakozás különféle formáinak az igénybevételére. Ezek a bevásárlóközpontok fedettek, többnyire többszintes épületek, bennük légkondicionált utak és sétányok találhatók. Hazánkban az alábbi shopping centerek találhatók:

11

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely  A klasszikus plazák 1997 és 2002 között épültek hazánkban. Ebben az időszakban 15 plaza jött létre, mindegyiket a Sécégé Magyarország Kft. üzemelteti. Ezekben a bevásárlóközpontokban általában 30-90 különféle üzlet van, a legkevesebb a Kanizsa Plazában (32 db), a legtöbb (vidéken) a Pécs Plazában (88 db), de a legtöbb üzlet (200-200 db) Budapesten az Arena- és a Duna Plazában található. A plazák mindegyikében van egy mágnes bérlő, amely a kisebbekben egy szupermarket, de a nagyobbakban (Arena Plaza, Duna Plaza, Miskolc Plaza) hipermarket. A plazák bevásárlás mellett egyben szórakoztatóközpontok is, bennük minden esetben vannak többtermes multiplex mozik, éttermek, a nagyobbakban kávézók, bowling pályák és játéktermek. A plazák alapterülete változó, a kisebbek (Kanizsa-, Zala Plaza) 10-11 ezer m2-sek, közepes méretű a Debrecen-, Szolnok Plaza (15-17 ezer m2), a többség azonban 20 ezer m2-es, de a miskolci és a Duna Plaza a legnagyobbak 30 ezer, illetve 34 ezer m2-rel. A plazák elhelyezkedése is változatos városainkban. Több plaza a belvárosba épült növelve annak központi üzleti (CBD) jellegét. A városközpontban találjuk, pl. az Alba- és a Szolnok Plazát. Gyakori, hogy a városközpont peremére építették a plazákat, mint pl. Szegeden és Debrecenben (Boross L.-Hegedűs G.-Pál V. 2007). De arra is van példa, hogy a város szélén, többnyire lakótelepek mellett helyezkedik el, ilyen a Pécs és a Sopron Plaza. Magyarországon a következő plazák találhatók: Alba (Székesfehérvár), Balaton (Veszprém), Csepel (Budapest), Debrecen, Győr, Kanizsa, Kaposvár, Miskolc, Nyír (Nyíregyháza), Pécs, Savaria (Szombathely), Sopron, Szeged, Szolnok és Zala (Zalaegerszeg) plazák. Külön kategória Budapesten a Duna és az Arena Plaza, mely utóbbi 64 ezer m2 alapterületével hazánk legnagyobb plazája. Ezek olyan bevásárló- és szórakoztatóközpontok, ahol már több mágnes bérlő, 200 üzlet, valamint több tucat szórakozóhely található, és üzemeltetőjük sem azonos a többi plazával.  A centerek, amelyek hasonlóak a plazákhoz, hiszen bevásárlóközpontok és egyben szórakoztatóközpontok is. Ez nem egy hálózat, ebből fakadóan két egyforma center nincs, a tulajdonosaik/üzemeltetőik is különbözőek. Általában nagyobb alapterületűek, mint a plazák és több üzlet, valamint szórakozóhely van bennük, és többnyire a városközpontokban találhatók. Hazánkban jelenleg összesen 19 nagy center található, túlnyomó többségében a fővárosban. A budapesti centerek többsége még az ezredforduló előtt épült, mint a Pólus-, a Lőrinc-, a Millenniumi-, a Panama Shopping, az Eleven-, és a WestEnd City Center. 2000 után adták át a Rózsadomb-, a Baross Trade-, a Récsei-, az Euro-, az Asia-, az Óbuda- és az Újbuda-, végül 2008-ban a Neo Centert. A budapesti centerek alapterülete rendkívül változatos, találunk köztük 5-7 ezer m2-est (Panama Shopping-, Baross Trade Center), ugyanakkor itt vannak a legnagyobb területűek is, mint a Pólus Center (56 ezer m2), és a WestEnd City Center (94 ezer m2). Külön kategória a centernek nevezett, 2003-ban épült Asia Center, amely hazánk legnagyobb bevásárló-, és szórakoztatóközpontja. Ez az első szuperregionális bevásárlóközpont, melynek vonzása átlépi a határt és kiterjed Szlovákiára is. Az Asia Center 205 ezer m2 alapterületű, benne több száz üzlet és közel száz szórakozóhely van. A vidéki városokban jóval később, az ezredforduló után indult a centerek építése. Jelenleg Kecskeméten működik a Malom Center, Törökbálinton az SCB Atlanta Center, Tatabányán a Vértes Center, mindegyik mintegy 30 ezer m 2 körüli alapterületű, tehát nagyobb, mint a plazák. A legnagyobb, egyben vidéki városaink legnagyobb bevásárlóközpontja, a Békéscsabán 2001-ben épített Csaba Center, amelyben 52 ezer m2-en 130 üzlet több mozi és egy tucat étterem található.

12

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely  Family center viszonylag új, hazánkban 2-3 éve megjelent bevásárlóközpont-hálózat, amely a Magnum Hungária Ingatlanfejlesztő Csoport beruházásában valósul meg. Strip-mall jellegűek, többnyire földszintes épületek, de az épületbe fedett sétányok vannak. Ez a típus átmenet a mallok és az üzletsorok között. Többnyire tisztán kereskedelmi funkciójuk van, tehát nem jellemzőek a szórakozóhelyek, nincs mozi, de egy-egy étterem előfordul bennük. Gyakori, hogy a mallokhoz hasolóan mágnes bérlő itt is megjelenik, egy-egy szupermarket, vagy valamely szakáruház (többnyire a Media Markt) formájában. A Family centerekben általában a következő üzletek (10-20 db) jelennek meg, mint pl., a Hervis, a Humanic, a Vögele, az Intersport, és a Müller. Hazánkban jelenleg 9 db Family Center működik, Baján, Budapesten, Győrben, Gyulán, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, Ózdon, Sopronban és Szombathelyen. A következő két évben (2009 és 2010-ben) a csoport további 9 egység építését tervezi Esztergomban, Miskolcon, Mohácson, Oroszlányban, Salgótarjánban, Szekszárdon, Szolnokon, Tatán és Vácott.  A piramis center hálózat, pontosabban ennek tulajdonosa és építtetője, a Casaro Hungary cég tavaly (2007-ben) jelent meg Magyarországon. A cég egy a plazákhoz hasonló bevásárló-és szórakoztatóközpont hálózat kiépítését tervezi hazánkban. Ezek a központok többszintesek lesznek, bennük a mágnes bérlő mellett, több tucat ismert üzletlánc jelenik meg, köztük vendéglátó- és szórakoztatóhelyek. A piramis centerek közül mindössze egy működik Tiszaújvárosban (6 ezer m2), de 2009-ben már kinyitnak Dunaújvárosban, Esztergomban, Pécsett és Szekszárdon a lánc következő központjai. Ezek a bevásárlóközpontok 10 ezer m2 alapterületűek, saját, több száz férőhelyes parkolóval.  Az Árkád üzletházak egy viszonylag új, de fejlődő bevásárlóközpont-lánchoz tartoznak, melynek a tulajdonosa az ECE Projektmenedzsment Budapest Kft. A cég az ezredfordulón jött hazánkba és 2008-ban, négy városban van egysége. Ezek elsősorban bevásárlóközpontok, de találhatók bennük szórakozóhelyek is, de többnyire multiplexes mozik nélkül. Az óbudai Árkád a legnagyobb (42 ezer m2), melyben 170 üzlet van. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben, Győrben és Pécsen épültek Árkád üzletházak, átlagosan 30-35 ezer m2 alapterülettel A debreceni egység neve Fórum Üzletház. Hamarosan átadják Szegeden is a legújabbat. Megjelenésüket tekintve többszintesek és általában a városközpontok peremén helyezkednek el.  Bevásárlóparkok, melyek egyben szórakoztatóparkok, nagy alapterületűek, egyesítik a plazákat a bevásárlóközpontokkal: ilyen Budapesten a Campona Üzletközpont, a Malompark, a Megapark, a Savolya Park, az Euro Park, a MOM Park, a Rózsakert és a legnagyobb, a két részből álló Mamut I és II Bevásárló- és Szórakoztatóközpont, amely a maga nemében a legnagyobb alapterületű (105 ezer m 2). A vidéki városok közül megépült Egerben az Agria Park (22 ezer m2), Miskolcon a Szinvapark, Tatabányán az Omega Park, Hódmezővásárhelyen az Elektropark.  Egyéb bevásárlóközpontok, amelyek hasonlóan a bevásárlóés szórakoztatóparkokhoz, nem tartoznak semmiféle hálózathoz, így egyediek. Építtetőjük a legtöbb esetben más cég, amely nem tervezi hálózat kialakítását. Ilyen a Buy Way Üzletház Dunakeszin és Soroksáron, a Fehér Palota bevásárlóközpont Székesfehérváron, az Árkádia Üzletház Szombathelyen, az Alpha Park Sopronban, a Lurdy Ház és a Sugár Üzletközpont Budapesten, végül a legújabb, 2008 végén átadott 20 ezer m2-es alapterületű Pelikán Bevásárlóközpont, amelyben 41 üzlet bérel helyet, Szolnokon.

13

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely 3.2.2. Üzletsorok (open-air strip centerek) Az ilyen típusú bevásárlóközpontok néhány évvel a plazák és egyéb mall-szerű bevásárlóközpontok után jelentek meg hazánkban. Csak kereskedelmi üzletek találhatók bennük, tehát tisztán kereskedelmi funkcióval rendelkeznek. A szórakozó- és vendéglátóhelyek hiányoznak. Többnyire egy, vagy kétszintesek, az épületekben fedett sétány nem épült.  Stop Shop bevásárlóparkok új open-air strip centerszerű üzletsor hálózat hazánkban, amelyet az osztrák Center Invest cég épít. Az épületek többnyire kétszintesek, leggyakrabban „U” alakúak, az épületek között 200-400 férőhelyes parkolókkal. Nagyságuk 7-9 ezer m2, kivételesen ennél nagyobb, mint pl. a veszprémi (15,8 ezer m2). Általában 10-15 különféle üzlet található bennük, a leggyakoribb bérlők: New Yorker, Hervis, Müller, Takko, Deichmann, Vögele, Intersport, DM, stb. A hálózat 2005-től jelent meg, jelenleg 11 db egysége van 9 városban és két éven belül további ötöt adnak át. Jelenleg: Budapesten van 3 db, vidéken pedig Békéscsabán, Érden, Debrecenben, Keszthelyen, Miskolcon, Nagykanizsán, Nyíregyházán és Veszprémben.  Park centerek, jellegzetes földszintes, igénytelen, egyszerű kivitelezésű strip mall jellegű üzletsorok. Építtetője az osztrák tulajdonú Centermanagement Invest Hungary cég, amely két éve jelent meg Magyarországon. Az épületek vagy szalagszerűek, vagy „L”, esetleg „U” alakúak, előttük a Stop Shop bevásárlóközpontokhoz hasonlóan 200300 db parkolóval. A park centerek alapterülete 5-10 ezer m2, bennük nagyjából ugyanazok az üzletek (többnyire 8-15) bérelnek területet, amelyek a Stop Shop-okban. Jelenleg 11 db park center található hazánkban: Debrecenben, Dunaújvárosban, Esztergomban, Kiskunhalason, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Siófokon, Székesfehérváron, Szentesen, Szombathelyen és Zalaegerszegen. A cég 2009-ben Nagykanizsán, Pécsett és Szekszárdon ad át egységet, 2010-ig pedig további üzletközpontok építését tervezi, összesen 20 új egységgel.  Prémium centerek, amelyek talán a legújabbak hazánkban. A Real Management Zrt. kíván ilyen néven bevásárlóközpont-hálózatot kiépíteni Magyarországon. Napjainkig kettő prémium center épült fel, Pápán és Székesfehérváron (14 és 10 ezer m2-es alapterülettel), de a cég további egységek építését tervezi Óbudán, Kecskeméten és Veszprémben, amelyek már 20 ezer m2 feletti üzletközpontok lesznek.  Outlet centerek bizonyos áruszegmensekre specializálódott bevásárlóközpontok. Itt a termék a kereskedelmi hálózatból került vissza a gyártón, vagy a nagykereskedőn keresztül. Lényegében „megmaradt” árú, ezért többnyire nagy árengedménnyel adják (Makó A. 2007). A Outlet centerek szintén strip mall, tehát üzletsorok formában jelennek meg, teljesen az autós vásárlókra építenek. Nem véletlen, hogy eddig megjelent négy egység mindegyike autópálya mellett, autópályák találkozásánál létesült. Magyarországon az outletek csak néhány éve jelentek meg. 2008-ban az alábbi outlet bevásárlóközpontok vannak: az M1 mentén az FTV Invest Outlet, a Premier Outlet Center Biatorbágyon az MO és M1 találkozásánál, a GL. Outlet Törökbálinton a Cora-val szemben és a Hajdú Outlet az M3 autópályán, Hajdúböszörmény és Debrecen között. Az elkövetkező években néhány további outlet építése várható az M5-ös és M6-os mentén.  Végül említést kell tenni, egy 2008-ban megjelent teljesen új, osztrák tulajdonban lévő a Raiffeisen Leasing cégről, amely egy éve alapította meg projektvállalatát az FMZ Szomba Kft.-t. A vállalkozás az elkövetkező években kíván hazánkban egy újabb strip mall rendszerű bevásárlóközpont-hálózatot kiépíteni. Ennek első egysége Szombathelyen létesült Szombathely Center néven. A park centerekhez hasonló

14

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely elrendezésű és építésű üzletsorban 11 különböző üzlet található, nagyjából ugyanazok, amelyek a többi centerben is bérelnek helyiségeket. A Szombathely Center alapterülete 5200 m2, amely 2009-ben további 15 ezer m2-es épületrésszel bővül. Az épület szalagszerű, előtte 300 férőhelyes parkolóval. A cég a tervek szerint az elkövetkező öt évben további 8-10 városban kíván hasonló jellegű bevásárlóközpontokat létrehozni. Még nem tudni, hogy milyen névvel kívánnak belépni a magyarországi bevásárlóközpontok piacára. 2. táblázat: Bevásárlóközpontok Budapesten és a megyei jogú városokban Város Békéscsaba (2) Debrecen (5) Dunaújváros (1) Eger (1) Érd (2) Győr (3) Hódmezővásárhely (2) Kaposvár (3) Kecskemét (4) Miskolc (4) Nagykanizsa (3) Nyíregyháza (3) Pécs (3) Salgótarján (1) Sopron (4) Szeged (4) Székesfehérvár (4) Szekszárd (1) Szolnok (3) Szombathely (5) Tatabánya (3) Veszprém (2) Zalaegerszeg (2) Budapest (44+5)

Bevásárlóközpont Csaba Center, Stop Shop Árkád, Debrecen Plaza, Malompark, Stop Shop, Park Center Park Center Agria Park Family Center, Stop Shop Árkád, Family Center, Győr Plaza Elektropark, Family Center Berzsenyi Üzletközpont, Kaposvár Plaza, Stop Shop Malom Center, Szil Coop, Central Passage, Pólus Róna Miskolc Plaza, Szinva Park Center, Stop Shop, Family Center Kanizsa Plaza, Stop Shop, Park Center Nyír Plaza, Stop Shop, Korzó Center Árkád, Pécs Plaza, Park Center Stop Shop Sopron Center, Sopron Plaza, Family Center, Alpha Park Árkád, Napfény Park, Sever Center, Szeged Plaza Fehérvár Plaza, Fehér Palota, Park Center, Prémium Center Park Center Szolnok Plaza, Family Center, Pelikán Üzletközpont Árkádia, Family Center, Park Center, Savaria Plaza, Szombathely Center Omega Park, Tatabánya Center, Vértes Center Balaton Plaza, Stop Shop Zala Plaza, Park Center Plazák: Arena, Csepel, Duna. Centerek: Asia, Baross Trade, Eleven, Euro, Family, Lőrinc, Market Central Ferihegy, Millenneumi, Neo, Panama Shopping, Pólus, Óbuda, Récsei, Rózsadomb, Újbuda, WestEnd City. Parkok: Euro, Malom, Mega, MOM, Savoya Üzletházak/központok: Árkád (2), Budagyöngye, Campona, Csillagvár, Duna Ház, Flórián, Hattyú, Hegyvidék, Lurdy Ház, Rózsakert, Sugár, Süba, Új Udvar. Egyéb: City Store, Mamut I-II, Skála Metro, Stop Shop (3)

Forrás: saját gyűjtés

A meglévő bevásárlóközpontok, kereskedelmi parkok 2008-ban az ország 41 városában találhatók, összesen 129 db, ebből a fővárosban 44+5, a vidéki városokban pedig 85 db. A 23 megyei jogú városban összesen 64 db bevásárló –és/vagy szórakoztatóközpont van (2. táblázat). A legtöbb bevásárlóközpont az osztrák határ melletti Szombathelyen és Debrecenben van 5-5 db, Miskolcon, Sopronban és Székesfehérváron 4-4 db, Győrben, Kaposváron, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsen, Szegeden és Tatabányán 3-3 db, Békéscsabán, Érden, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Szolnokon, Veszprémben és Zalaegerszegen 2-2 db, végül a legkevesebb, egy-egy db. Dunaújvárosban, Egerben, Salgótarjánban és Szekszárdon. Ezen kívül van még Baján, Barcson, Biatorbágyon, Dunakeszin, Esztergomban (2 db), Gödöllőn (2 db), Gyöngyösön, Gyulán, Hatvanban, Keszthelyen (2 db), Orosházán, Ózdon, Pakson, Pápán, Siófokon, Törökbálinton (2 db) és Vecsésen. (épülnek Budapesten: Alle, a volt budai Skála helyén, Corvin Attrium, Józsefváros, Corvin sétány, Mundo, Zuglóban a Bosnyák téren, Terminál, a KőbányaKispesti metrómegállónál, és a Neo a Határ úti metrómegállónál)

15

Dr. habil Csapó Tamás tszv. főiskolai tanár, egyetemi magántanár, NYME TTMK Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely Mindent egybevéve 2008 végén összesen 400 db hipermarket, szakáruház és bevásárlóközpont van hazánk 79 városában, mintegy 3,3 millió m2-nyi alapterületen. A legtöbb Budapesten (108 db), a vidéki városokban 292 db, ebből a 23 megyei jogú városban 199 db, más városban pedig 93 db. A megyei jogú nagyvárosok közül a legtöbb a rendkívül jó közlekedésföldrajzi helyzetű, a fővároshoz közeli Székesfehérváron és a vidék legnépesebb városában, Debrecenben található (15-15 db). A két másik nagy regionális központban, Miskolcon és Szegeden 14-14 db, a további, 100 ezer főnél népesebb városok közül Győrben és Pécsett 13-13, Nyíregyházán pedig12 db van. Noha Szombathely, lakosságszámát illetően nem nagyváros (80 ezer fő), de funkciói és vásárlóereje miatt annyi hipermarket, szakáruház és bevásárlóközpont található, mint a nagyvárosokban (12 db), ezzel szemben a valóban nagyvárosnak számító Kecskeméten csak tíz. A középvárosok közül a legtöbb a lakosságszámához képest nagy vásárlóerőt képviselő Sopronban és Szolnokon fordul elő (9-9 db), őket Tatabánya (8), ill. Békéscsaba, Nagykanizsa és Zalaegerszeg követi 7-7 darabbal. Ezzel szemben a 62 ezer lakosú Veszprémben csak 6 db található. Dunaújvárosban nagyságához és központi funkciójához képest sok, Kaposváron pedig kevés, egyaránt 5-5 db hipermarket, szakáruház és bevásárlóközpont működik. De szám szerint a legkevesebb ezekből, a 60 ezer fős megyeszékhelyen, Egerben (4), a hasonló nagyságú Érden (3), valamint az 50 ezer fő alatti Hódmezővásárhelyen, Szekszárdon (4-4), illetve jelentősen lemaradva, Salgótarjánban (2) van. Ezen kívül 55 hazai kis- és középvárosban találunk valamilyen hipermarketet, szakáruházat, vagy bevásárlóközpontot. Messze a legtöbbet Budaörsön (10), amely e tekintetben sok megyei jogú várossal is felveszi a versenyt, a szintén agglomerációban fekvő Dunakeszin és Törökbálinton (4-4), Budakalászon és Csömörön (3-3), valamint a Balaton fővárosának tartott Siófokon (3) találunk. További négy, a fővárosi agglomerációban lévő kisés középvárosban, így Esztergomban, Fóton, Gödöllőn és Szigethalmon, valamint a NyugatBalaton központjának számító Keszthelyen, a nagy múltú iskolavárosban, Pápán és az Északmagyarországi középvárosban, Ózdon van 2-2 darab. Végül további 43 kis-és középvárosban található 1-1 db hipermarket, szakáruház és/vagy bevásárlóközpont.

16


Ö SSZEGZÉS Magyarországon a rendszerváltozást követően jelentek meg az európai központú (elsősorban német és osztrák) hipermarket- és szakáruház hálózatok. 2008 végén összesen 146 db hipermarket és 134 szakáruház található hazánk 77 városában. Ezek harmada a fővárosban, több mint fele a megyei jogú városokban a többi pedig elsősorban a budapesti agglomeráció városaiban van. A klasszikus bevásárlóközpontok már 1990 előtt is megjelentek, de csak Budapesten. Elterjedésük a rendszerváltás utáni években vált általánossá, azóta megjelentek a második, sőt harmadik generációs bevásárló- és szórakoztató központok. A klasszikus mallok mellett az ezredfordulót követően nyernek teret az üzletsorok, amelyek hálózatosan szerveződnek. 2008 végén 41 városban 129 db bevásárlóközpont található, ennek fele a megyei jogú városokban, harmada Budapesten, a többi a főváros agglomerációjában. A kisvárosokban a Tesco áruházakon kívül más hipermarket, vagy szakáruház nem található. A fogyasztás katedrálisainak is nevezett üzletek jelentősen átalakították a hazai vásárlási szokásokat és városaink szerkezetét. A belvárosok jórészt kiürültek, a tömegárut a városszéli bevásárlóközpontokban veszik meg a vásárlók, a központi üzleti negyedben csak a kisebb, de exkluzív boltok maradtak. Így közép- és nagyvárosainknak két centruma lett, egyik a CBD, a másik a kivezető főutak, vagy körgyűrűk mentén, a periférián.

17


I RODALOMJEGYZÉK Bauer A. – Berács J. (1998): Marketing. AULA Kiadó, Budapest, 366 p. Boros Lajos - Hegedűs Gábor – Pál Viktor (2007): A globalizáció néhány hatása Szeged kereskedelmére. In.: Sikos T. Tamás (szerk.) A bevásárlóközpontok jelene és jövője. Selye János Egyetem Kutatóintézete, Komárom. pp.:79-103. Csapó T. (2005): A magyar városok településmorfológiája. Savaria University Press, Szombathely, 204 p.

Makó A. (2007): Az első Designer Outlet Center Magyarországon. In.: Sikos T. T. szerk. A bevásárlóközpontok jelene és jövője. Selye János Egyetem Kutatóintézete. Komárom, pp. 5877. Sikos T. T. – Hoffmann I.-né (2004): A fogyasztás új katedrálisai. Magyarország az ezredfordulón, sorozatszerkesztő Glatz F. MTA Társadalomkutató Központ Budapest, 380 p.

18


T ARTALOMJEGYZÉK Hipermarketek, szakáruházak és bevásárlóközpontok a magyar városokban ___________ 1 1. Hipermarketek ___________________________________________________________ 2 1.1. TESCO _____________________________________________________________________ 2 1.2. INTERSPAR _________________________________________________________________ 2 1.3. METRO ____________________________________________________________________ 3 1.4. CORA _____________________________________________________________________ 3 1.5. AUCHAN ___________________________________________________________________ 3

2. Szakáruházak ____________________________________________________________ 5 2.1. Barkácsáruházak ____________________________________________________________ 5 2.1.1. PRAKTIKER _______________________________________________________________________ 5 2.1.2. OBI _____________________________________________________________________________ 5 2.1.3. BRICOSTORE ______________________________________________________________________ 6

2.2. Bútoráruházak ______________________________________________________________ 6 2.2.1. KIKA ____________________________________________________________________________ 6 2.2.2. IKEA ____________________________________________________________________________ 6

2.3. Lakásépítő áruházak _________________________________________________________ 6 2.3.1 .BAUMAX _________________________________________________________________________ 6 2.3.2. BAUHAUS ________________________________________________________________________ 7 2.3.3. HOMA CENTRUM __________________________________________________________________ 7

2.4. Elektronikai és műszaki szakáruházak ___________________________________________ 7 2.4.1. MEDIA MARKT ____________________________________________________________________ 7 2.4.2. ELEKTRO WORDL __________________________________________________________________ 7

2.5. Élelmiszer raktáráruházak _____________________________________________________ 8 2.5.1. INTERFRUCT ______________________________________________________________________ 8

2.6. Sportszer-áruházak __________________________________________________________ 8 2.6.1. DECATHLON ______________________________________________________________________ 8

3. Bevásárlóközpontok ______________________________________________________ 10 3.1. A bevásárlóközpontok megjelenése és elterjedése Magyarországon _________________ 10 3.2. A bevásárlóközpontok típusai hazánkban _______________________________________ 11 3.2.1. Mallok, shopping centerek _________________________________________________________ 11 3.2.2. Üzletsorok (open-air strip centerek) __________________________________________________ 14

Összegzés ________________________________________________________________ 17 Irodalomjegyzék ___________________________________________________________ 18 Tartalomjegyzék ___________________________________________________________ 19

19

H IPERMARKETEK, SZAKÁRUHÁZAK ÉS

Recommend Documents