TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. H-ik félév. T A R T A L O H
Kolozsvárit, Április 29-én, 184¥.
: Mit értenek , , „ ,
T
„ e v e s e i t napi, hónapi
Mit é r t e n e k a z ú g y n e v e z e t t n a p i , h ó n a p i , s é v i „ k ö z c p m e l e g " alatt. Az ujabb korbeli i r o m á n y o k b a n a „ k ö z é p m e l e g " kifejezés oly gyakron eléfordul, k ü l ö n b ö z ő városok, helyek, országok égajyának meghatározásánál oly nagy jelentőségű, hogy az ezen kifejezésben rejlő fogalom ismerete m i n d e n mivelt e m b e r r e nézve nemcsak hasz nos, hanem egyátalában n é l k ü l ö z h e t l e n . M i n d e n k i , m é g az ismeret dolgában h o mályos g y e r m e k k o r t élő k ö z e m b e r is tudja, m i k é p p a n a p , a földön elterjedő j ó t é k o n y me leg ezen k i m e n t h e t l e n k ú t f e j e , a n a p n a k kü lönböző ó r á i b a n n e m egyenlő melegmenynyiséget küld a földre, hanem d é l b e n i n k á b b me legít mint reggel és estvefelé; nyárban mint télben, az esztendőnek ugy n e v e z h e t ő éjsza k á j á n ; tudja átalában , hogy egyik n a p mele g e b b mint a másik á m b á r az érzésen kivül nincs m é r t é k e , melyhez a k ü l ö n b ö z ő melegmenynyiséget szabhassa. Ámde érzékeink nemcsak hogy g y a k r o n csalékony tolmácsai szoktak lenni a melegnek, hanem különböző egyének meleg m é r ő képessége is oly k ü l ö n b ö z ő , hogv va lami állandó, egyéniségtől egyátalában nem füg g ő mérték feltanálása a meleg p o n t o s a b b meghatározhatására nézve igen j ó t é k o n y befolyású lehete. Ezen állandó m é r t é k e t a h é v m é r ö (thermometrum) nevezet alatt ismeretes esz közben bírja az e m b e r i s é g , melynek állása, m i n d e n pillanatban értesíthet a megnézés pil lanatában munkásságban levő melegről. A k i fáradságot v e n n e magának hévmérőjét éjjel, n a p p a l m i n d e n ó r á b a n megnézni, az a melegnek napi ingadozásáról tiszta fogalmat szerezhetne m a g á n a k , s ő t m é g t ö b b e t is t e
S
44-ik
évi , . k ö é , „ e | " alatt. B. — A kávé. _ z
P
P ?
szám. Tárca.
hetne ; meghatározhatná azt i s , hogy m e k k o r a különbség v a n a n a p l e g m e l e g e b b és leghives c b b órái közt, mi által kilenne egyszersmind jelelve azon k é t szélyső h a t á r is , melyek közt a napi meleg ingadoz. Az ily vállolat természe tesen nagyon fáradságos s teljes kényelemfel áldozásba k e r ü l ; s m é g is a k a d t a k e m b e r e k , kik a t u d o m á n y , az e m b e r i s é g é r d e k é é r t sa ját nyugalmokat feláldozva, e s z t e n d ő k é n á t esz közöltek ó r á n k é n t i k í s é r l e t e k e t , s ez által a k é s ő b b i k o r természetbúvárait azon k e d v e z ő helyzetbe hozták^ hogy ezek egy p á r kísérlet által m i n d a napi legnagyobb és leg k i s e b b , mind p e d i g a k ö z é p m e l e g e t oly p o n toson meghatározhatják, mintha a n a p mind a 24 órájában vizsgálták volna a h é v m é r ő t . Ha a legnagyobb és legkisebb meleg, az úgynevezett hó'mérséki szélysőségek valamely hely égalyi jellemét eléggé meghatároznák, mint r é g e b b gondolták , s h o n u n k b a n m é g m a is gondolják némelyek : ugy k ö n y n y e n czélhoz lehetne jutni, h a nap-feljötte után kevéssel a legkisebb, d é l után 2 ó r a tájban p e d i g a leg n a g y o b b meleget a h é v m é r ö állása szerint fel jegyeznek. D e mivel az ily szélysőségek csak kevés ideig t a r t a n a k , hatásuk n e m lehet el d ö n t ő az égalyi viszonyokra nézve. Valamely napnak melegből e r e d ő t e r m é szetét szabatoson csak ugy határozhatjuk m e g , ha az egész n a p o n m u n k á b a volt melegmenynyiséget ismerjük , h a a n a p m i n d e n óráiban tapasztalt meleg öszszegének egy átalános ér téket k e r e s ü n k ; ezt p e d i g közönségesen a n a p k ö z é p m e l e g é n e k , vagy középhőm é r s é k é n e k szokták nevezni. Haá n a p m i n d e n óráinak melegét kinyomoztuk,köny nyen meghatározhatjuk a n a p melegét is az
44
686
685 által, ha a 24 órai m e l e g m e k k o r a s á g o k a t őszszeadjuk, s az öszszeget 24-el osztjuk, vagy js ha arithmeticai k ö z é p s z á m o t vonunk ; az e k é p p kifejlő quotiens a napi középmeleget fogja tol mácsolni. De mivel a n a p m i n d e n ó r á i b a n te e n d ő vizsgálatok r o p p a n t fáradságba kerülné nek s egyes e m b e r erejét feljül múlnák : igen fontos feladatnak ismerték a természetvizsgá lók valamely oly m ó d feltanálását, mely által kevés kísérletből p o n t o s o n meglehessen hatá rozni a n a p valódi k ö z é p m e l e g é t . E tekintet b e n első pillanatra l e g t e r m é s z e t e s e b b n e k lát szott k i k e r e s n i a n a p azon ó r á i t , melyek me lege a n a p k ö z é p h ő m é r s é k é v e l megegyezik. Ezen esetnek kétszer kell n a p o n t a eléfordulnia, dél előtt és dél után, s a tapasztalás meg mutatta, m i k é p p kivált n a p l e m e n t e k o r a m e l e g k ö z e l megegyez az egész n a p k ö z é p h ő m é r s é kével. De minthogy a m e l e g é p p e n ezen idő tájban változik l e g s e b e s e b b e n , könynyen hiba származhatik a kísérletben az á l t a l , h a kévé sei e l é b b vagy k é s ő b b tanáljuk megnézni a h é v m é r ő állását. Ugyanazért az emiitettük órán k é n t i kísérletek segedelmével más ö r á k o t ke r e s t e k ki a természetvizsgálók a h é v m é r ő ál lásainak megvizsgálására s kiviláglott, m i k é p p m i n d az e r e d m é n y h e l y e s s é g é r e , m i n d pedig a kisérlő kényelmére nézve elég czélszerü, ha a h é v m é r ő állását n a p o n t a csak h á r o m s z o r t. i. r e g g e l 1, dél után 2 , s estve 9 ó r a k o r vizsgáljuk ; az ezekből kifejtendő arithmeticai középszám a nap k ő z é p m e l e g é t é p p e n oly pon toson tünteti élőnkbe , mint a 24 órai fárad ságos kisérletből vont középszám. Vannak olyan kisérlők i s , kik a hévmé r ő legmagasabb és legkisebb állásai öszszeadása s az öszszcg felezése által határozzák meg a k ö z é p m e l e g e t . De ezen eljárásmód kivált a h ó n a p i k ö z é p h ő m é r s é k meghatározásánál gyakr o n oly e r e d m é n y t ad , mely a valóságtól na gyon távol esik ; igy például h a valamely hó n a p b a n a h é v m é r ő t ö b b s z ö r hágott fel 16 fok ra, s egyetlen egyszer szállott le a nullra , a középmeleg 8 fok l e n n e , mely meghatározás minthogy az egyszer mutatkozott legkisebb me legnek é p p e n akkora e r ő van tulajdonítva, mint a sokszor tapasztalt s h u z o m o s munkásságban volt 16 foknyinak , természetesen tévútra ve
z e t n e ; ugyanazért nagyon óhajtandó volna, hogy h o n u n k azon munkás orvosai, kik legtöbbnyire — a kivétel nagyon kevés — a legnagyobb és legkisebb melegből határozzák meg a k ö z é p h ő m é r s é k e t , ezen eljárással hagynának fel, s a fennebb ajálott m ó d o t vennék gyakorlatba. De a napi k ö z é p m e l e g k o r l á t o z o t t a b b tü n e m é n y , hogysem ismerése állal akármely hely ségnek jutó melegmenynyiségre biztos követ keztetést lehetne vonni. Azt ugyan biztoson feltehetjük, hogy mi ma mutatkozik az időjá rásban, nem egyéb mint következménye e l é b b létezett t ü n e m é n y e k n e k , s h o g y n e m is csak ma m u t a t k o z i k ; h a n e m h a cl is tűnik a z é r t , hogy más, általa eléhivott t ü n e m é n y e k n e k ad jon h e l y e t , majd megint viszszatér. Ámde az időjárási t ü n e m é n y e k n e k ezen viszszatérési ide j é t mathematicai pontossággal m e g h a t á r o z n i n e m l e h e t ; számtalan okok állanak itt elé, me lyek ha egészen nem akadályozzák is m e g a tünemények r e n d e s m e n e t é t ; d e elébb vagy h á t r á b b igen is taszíthatják. É p p e n ezért fel venni, hogy a ma m u t a t k o z ó m e l e g m i n d i g ezen i d ő b e n fog p o n t o s o n m u t a t k o z n i , téve dés volna. E t e k i n t e t b e n b i z t o s a b b e r e d m é n y r e jut hatni, ha a melegeloszlás t ü n e m é n y é t hoszs z a b b , az időjárás k ö r ü l b ú v á r k o d ó t u d ó s o k által b e v e t t szokás szerint egy h ó n a p i i d ő b e n vizsgáljuk. Az időjárás r e n d e s folyamát helyszerii okok n e m késleltethetik , vagy siet tethetik anynyira, h o g y ezen i d ő alatt n e mutatkozhassék. A n a p o k k ö z é p m e l e g é b ő l a h ón a p i k ö z é p h ő m é r s é k e t könynyen és igen egyszerűen m e g lehet határozni, ha a h ó n a p m i n d e n napjainak k ö z é p m e l e g é t öszszeadj u k , s az ily m ó d o n származó öszszeget a na p o k számával osztjuk. Ezek után h a olvassuk, hogy pl. Kolozsvárt április l /^, május 12, jú nius 15Y s t b . fok középmeleggel b í r , köny nyen kitanálhatjuk , mit kelljen ez alatt ér tenünk. 1
2
Az e s z t e n d ő 12 hónapjainak k ö z é p m e l e g é b ő l az é v i k ő z é p m e l e g é t , a f e n n e b bi m ó d szerint, k ö n y n y e n m e g h a t á r o z h a t n i , s minthogy ezen k ö z é p szolgál jelenleg legbiz tosabb alapul a r r a , h o g y a k ü l ö n b ö z ő helyek n e k j u t ó meleg mekkoraságát megítélhessük s
688 h ő m é r s é k i t e r m é s z e t é r ő l tudomásunk lehessen; m i n d e n e m b e r , különösön m i n d e n o r v o s , mivelt gazda , tanító s t b . n e m csekély szolgála tát t e n n e hazánknak , h a ily a d a t o k k a l gazda gítaná i s m e r e t ü n k e t . #) Az é v i k ö z é p m e1 e g csak azt fejezi k i , hogy ha a téli h i d e g és nyári meleg egymást kiegyenlítenék , azon e s e t b e n a h é v m é r ő mindig a középszám által jelelendő foknál fogna állani. Vannak földünk déli r é s z é b e n oly szerencsés helyek, hol a hév m é r ő egész e s z t e n d ő n keresztül n e m változik, tehát hol szakadatlanul a k ö z é p m e l e g érezteti hatalmát. De nálunk azon tájat , hol a meleg legkisebb változást s e m s z e n v e d , hasztalan k e r e s n ő k a föld szinén, vagy é p p e n légkörnyünk mezején ; m e r t az nem meszsze az egyenlítő től a földszint odahagyja s bevonul a földké r e g b e , még p e d i g a földsark felé haladva mind b e n n e b b . Azon g e o g r . szélyességben , hol ha zánk fekszik, a napi k ö z é p m e l e g a földben 30 hüvelyknyi mélységben rejlik, az évi p e d i g 60 lábnyira. Hamar ezen 60 láb vastag földkérget egyszerre eltávolítva gondoljuk, az ily m ó d o n k a p a n d ó uj felszínen egyszerű k é p é t tanáljuk az évi közép melegnek. Azonban az ily m ó d o n n y e r e n d ő , uj h ő m é r s é k i változást egyátalában n e m s z e n v e d ő égalyban n e m lenne k ö s z ö n e t r e á n k nézve, m e r t ezen e s e t b e n k ö z é p mele günk szakadatlan uralkodásánál igaz hogy ö r ö kös tavaszban élnénk, h ó és jég n e m b o n t a nák m e z e i n k e l és folyóinkat, d e érett gyümölcs és g a b o n a sem koszorúzná földeinket, sőt er deink is nagyon megsilányulnának. Délámérika felföldjén azon Vonal a l a t t , hol az évszakok közt nincs semmi k ü l ö n b s é g , tehát mindig az évi középmeleg érezteti halalmát az e s z t e n d ő m i n d e n napjaival, a g a b o n a t e r m e s z t é s m á r melegfoknál, déli Magyarország k ö z é p m e l e g é nél, a fatenyészés p e d i g 8°-nál, K. Fejérvár s átalában közép Magyarhon k ö z é p h ő m é r s é k é n é l
) Előttem hazánkból a k ö v e t k e z ő helyek kö zépmelege ismeretes : Késmárk 3,9°. Borszék 3,17°. Kubín 5,9° F o g a r a s ó,9°. Barczaság 6,2°. Kolozsvár 7,1"°. Marosvásárhely 8,°. Buda 8,2°. K. Fejérvár 8,25°. P o z s o n 8,7°. Temesvár 9,2°. P é c s 9,17°. Fiume 10,3°. Tolna 10°. Mébádia 11,3". Bánát (a Duna mellett) 14° R.
megszűnik, t e h á t hasonló k ö r ü l m é n y e k közt a g a b o n a t e r m e s z t é s határa csak honunk szélyéifj t e r j e d n e , mezeinket buzakalászok s o h a n e m diSzitenék, hegyeink e r d ö k o r o n á i k o t ö r ö k r e el vesztenék, s hasonlók lennének havasaink leg felső k o p a s z övéhez. Minő változásokat v o n n a ez maga után társadalmi életünkben (ha lenne) fejtegetni nem szükség. A m o n d o t t a k után nem bajos átlátni, mi k é p p az évi középmeleg csak azon nielegmenynyiséget tolmácsolja , mely egész éven át j u t valamely helységnek; csak megmondja, meny nyit teszen k e r e k s z á m b a n azon öszszes j ö v e delem, melyet valamely hely egy év alatt b é veszen a természet g a z d á l k o d á s á b a n ; d e az év k ü l ö n b ö z ő részeire eloszló melegnek s ezen alapuló égalyi viszonyoknak s i n o r m é r t é k e n e m lehet. Magyarország és Anglia egyenlő évi k ö zépmeleggel b í r n a k ; d e m i d ő n mi tüzes hazai b o r o k o t és j ó izü g y ü m ö l c s ö k e t használhatunk, L o n d o n b a n nagy r i t k a s á g , m i k o r a szőlő min d e n g o n d o s ápolás mellett is csak m e g e h e t ő vé érik, s m e g k ö s z ö n i k , ha féligmeddig elké szült gyümölcsöt is t e r m e s z t h e t n e k . És külö nös j á t é k a a t e r m é s z e t n e k , m í d ö n mi b u n d á inkban is d i d e r g ü n k csattogó téli h i d e g ü n k miatt, az angolt könynyíi öltönye is eléggé vé di a tél h i d e g e ellen. j
Csak a felhoztuk p é l d á b ó l is ö n k é n y t k ö vetkezik, m i k é p p valamely hely égalyi jellemét az év szakaiban eloszló meleg adja. Nálunk az évi k ö z é p m e l e g a mezei g a z d a s á g b a n kiindu lási pontul nem szolgálhat. A téli h i d e g és nyári meleg nagysága oly hatalmas fáctorok az égaly jellemfestésiben s az ez által föltétele zett növénytenyészésre és állatéletre oly lénye ges befolyást g y a k o r o l n a k , m i k é p p föltétlenül szükségesnek kell nyilvánítanunk az év egyes szakaiban mutatkozó melegmenynyiséget kü lön m e g h a t á r o z n i s a melegelosztást az évsza ki k ö z é p h ő m é r s é k e k által felvilágosítani. Az évszaki k ö z é p m e l e g e t az illető három h ó n a p középmelegeinek öszszeadása s az öszszegnek 3-al l e e n d ő oszlása által határozzák meg. Szükségesnek tartom itt megjegyezni, mi k é p p az időjárásvizsgálók az évszakok astronorniai elosztását, melyeket tudomás szerint az éjnapegyenlitők, é s naptéritűk határoznak f
089 czélszerüen n e m használhatják s n e m is hasz nálják ; h a n e m ugy osztják fel az évet, hogy a l e g h i d e g e b b h ó n a p o t (januariust) a tél köze p é r e , a legmelegebbet (júliust) a nyár közepé r e teszik. E szerint a t é 1: d e c e m b e r , januarius és februarius : a t a v a s z : martius, ápri lis és m á j u s ; a n y á r : j ú n i u s , július, és augustus ; az ő s z : s e p t e m b e r , o c t o b e r és no v e m b e r h ó n a p o k a t foglalja m a g á b a n . Számos e m b e r e k lehetnek, kik ha hatal mukban állana a téli hideget a nyári meleg gel ö r ö m e s t kiegyenlítenék, azt eszközlendők, hogy ö r ö k ö s tavasz vagy nyár élénkítse, diszeszesitse a természetet. D e az ily tudatlan kézzeli b é c s a p á s a t e r m é s z e t b e a l e g s z o m o r ú b b , m i n d e n t megsemmisítő k ö v e t k e z é s e k e t vonná maga után. Az évszakok közti melegbeli nagy k ü l ö n b s é g b e n a teremtői bölcseségnek legfé n y e s e b b nyoma mutatkozik ; mely megvonja te lünktől a meleget azért, hogy annál t ö b b öszpontosuljon a nyár nagy munkájának végre hajtására. Igaz, hogy t é l f e l é , az őszi n a p o k o n melegünk m i n d i n k á b b t ű n i k , a föld növény b o r i t é k á t ó l megfosztódik s hogy é p p e n mezte len n e maradjon, a közelgő tél halotti hófejér k ö n t ö s b e öltözteti s a fagy j é g h i d e g karjai kö zé szorítja; e k k o r a növényvilág megsemmi sülni látszik, létezését legfennebb csak a zuzmarasarlangos fák tudatják , m e l y e k n e k gyász k o m o r k é p é b ő l az életnek semmi jelét sem volnánk képesek k i o l v a s n i , ha a c s o p o r t o s gyöngyvirág fenn a magosból nem h i r d e t n é „az é l e t e r ő n e m holt k i , csak nyugszik". De majd a tavasz életadó lehelletére az egész ter mészet újra felmosolyg, s nyárban ezer meg ezer n ö v é n y e g y é n e k a legszebb színeket egy bájoló egészszé őszszeillesztve díszítik a n é m a földet, ezer k e c s é t lehellenek még az i d ő alak talan ábrázatára is s ö r ö m e t osztogatva készitgetik a társadalmi jóllét alapjait. Igen, az év szakok közti melegkülönbség j ó t é k o n y befo lyásának köszönheti hazánk a n e m e s gyümöl csök és hasznos növények t e n y é s z é s é t ; a tél sanyarjaiért a nyár sokféle hozományai elég k á r p ó t l é k o t adnak az e m b e r i s é g n e k .
690 A kávé. *) Ki ne ismerné a kávét ? m e r t hisz fáját b á r r i t k a látta , de babjának levét nálunk is csaknem m i n d e n k i iszsza, s tisztelőinek száma napról n a p r a szaporodik , anynyira , hogy ha mind így megyén, egy p á r évtized alatt a ma gyar köznép szájában is szint oly mindennapi vá válik , mint vált már a n é m e t köznépnél. Ez az indigena a régi tősgyökeres b o r s o s b o r t m o n d h a t n i m á r is egészen kiszorította ; p e d i g h a z á n k b a a kávés t ö r ö k k e l i m i n d e n szomszéd ságunk s oly gyakori érintkezéseink daczára is tán legutoljára j u t o t t el, m e r t az alsóbb kö r ö k b e n csak az u t ó b b i é v t i z e d b e n kez d e t t meghonosulni. Német szomszédjaink már ez előtt jóval kávét h ö r p ö l t e k , most p e d i g m o n d h a t n i az egész ó világ kávézik : ugy hogy ma már az ujabb i d ő mivelődése s k e r e s k e delme t ö r t é n e t é b e n igen igen fontos momen tum. A kávéfa (CoíFea arabica) e r e d e t i h o n a az aráb félsziget déli hegyes része, melyet b o 1d o g A r á b i á n a k vagy Y e m e n földnek is neveznek, minthogy ez a növény csak a for r ó égaly alatt tenyészhetik, azonban a szerfe letti h ő s é g e t még sem állhatja k i ; e kívül még a n e d v e s s é g e t is nagyon s z e r e t i , melyet vagy az ég ád neki b ő v ö n ömlő esőiben, vagy szá r a z a b b v i d é k e k e n az e m b e r e k igyekeznek ki pótolni mesterséges öntözéssel. Már enynyiből is láthatni, hogy a kávéfa csak a fordítók kö zött, vagy legfeljebb csak a 30-ik szélyességi fokig s itt is n e m lapályos parti tartományok b a n , hanem csupán hegyes völgyes v i d é k e k e n tenyészhetik. A kisebb fák sorába tartozik ugyan, de Arábiában s J á v á b a n — hova a hol l a n d o k a 18-dik század elején ültették á t — mintegy 30—40 talp magasra is n ő . NyugotIndiában, h o v á a frankok szálitották át (1717), n e m n ö ily magasat, m e r t r e n d e s e n csonkázzák, s ez által t e r m é k e n y e b b é teszik s megszedésit is könynyitik. Levelei alakja és szine *) Ezen érdekes czikket noha a 4 2 - i k
számunkban
köz
lött ,,kávé históriája" czimü czikkecskével némely p o n tokban öszszetanálkozik, minden kihagyás nélkül közöl jük, mi által nemcsak t. olvasóinknak , hanem
tisztelt
dolgozó társunknak is, hitünk szerint, csak kedves d o l got cselekszünk.
Szert.
691
69a
h a s o n l í t a b a b é r é h o z (Laurus) , m i n d i g zöld illatos fejér virágai b o k r o s o n ülnek a levelek zugában, s m i k o r a fa virágjában v a n , olyan m i n t h a a h ó v e r t e volna m e g . Virágai cseresnye n e m ű b o g y ó k k á f e j l ö d n e k , melyek husas t ö m e g e k é t hoszszudad féltekés szemet zár ma g á b a n , ezek a k á v é s z e m e k , melyeket n e m egészen helyesen k á v é b a b o k n a k is n e v e z n e k . E kávészemeket eleinte megszárítják s h o r d ó k b a r a k v a küldik szét a világra, majd gyenge tűznél m e g p e r g e l v e belölök készül aztán azon ital, melyet mint a teát némelyek P a n a c e a n a k , átalános o r v o s s z e r n e k , mások ellenben lassú hatású m é r e g n e k tartanak. *) A kávé használata fölfedezésire az ara b o k szerint k ö v e t k e z ő t ö r t é n e t szolgáltatott al k a l m a t : egy a r á b zárda főnöke észrevette, h o g y s z e r z e t e s e i , m i k o r a kávéfa magvaiból *) Balzac Brillat-Savarinnak „Phisiologie du g o u t " c z i raü munkája második kiadásának utószavában a k ö v e t kező nevezetességet beszéli. Egyszer az angol kormány tolvajsagért akasztófára itélt három bönösnek nagy lelküleg szabad választást engedett az akasztófa és az élet kőzött a következő f e l tételek m e l l e t t : hogy az egyik c s u p á n c s a k kávét, a m á sik csupán csak csokoládét, a harmadik csupán csak teát igyék ; de aztán semmit, éppen semmit s e egyék. Az élet szerelete e szörnyű feltételekre is rávette a szegény bohókat. S mi lett belőle ? A m e l y i k csokoládéval é l t nyolcz hónap alatt megholt A melyik csupán kávét ivott elélt két é v i g . A harmadik, a melyik a teával e s k ü d ö t t volt meg, a harmadik esztendőben fordult fel. A csokoládés ficzkó borzasztó állapotban holt meg; elevenen m e g r o t h a d t , s a férgek anynyira öszszeették, hogy tagjai még életiben szét hullottak. A kávés ficzkó halála után ugy öszsze v o l t égve, mintha belső részeljen a Sodorna és Gomora tüze dult s tététől talpig calcinalta volna. Testiből nem sok b a j ba került volna meszet csinálni. A teás ficzkó még Mallebrache-nál is jobban e l soványkozott, ugy anynyira, hogy a napra állítva t e s tin átlehetett látni mint a fris tojáson. De mind ez, ha szintén igaz volna i s , csak a n y nyit bizonyitna, hogy az ember kizárólag sem c s o k o l á déval s e m kávéval, sem teával n e m élhet. Azt pedig tudjuk, hogy ha kutyákat 3 1 - 3 4 napig csupa fejéi k e nyérrel, tengerivel s t b . házi nyulakat ii—15 napig c s u pa káposztával, akár répával tartunk szintúgy e l d ö g l e nek, mintha semmit sem adtunk volna enniök, még is senkinek sem jutott eszibe ezért a fejérkenyeret, vagy káposztát lassú hatású méregnek nevezni.
esznek, egész éjjel vigan vannak, szökdincsei~ n e k , az alvás eszökbe sem j u t ; a f ő n ö k n e k m i n d i g sok bajba k e r ü l t volt álomszuszék d e r viseit é b r e n tartani m i k o r a m o s c h é b a n egész éjjen át imádkozniok kellett; arra a g o n d o latra v e t e m e d e t t : h á t h a e fa magvaiból r e s t dervisei számára is szintoly é b r e s z t ő italt k é szíthetne, s a p r ó b a sikerült. Anynyi bizonyos bogy a kávézás m i n d k e l e t e n , m i n d p e d i g ma g á b a n E u r ó p á b a n is csak az ujabb k o r b a n m é g p e d i g amott a 15-dik században , itt a 17-dik század k ö z e p é n tul k e z d e t t átalánosabb szo kássá válni. 1660-ban L e v a n t e b ó l Marseillebe viszszat é r ő n é h á n y k e r e s k e d ő vitt legelsőben k á v é t , s ezt és a megkészitéséhez t a r t o z ó szerszámakat ritkaság gyanánt mutogatták ; valamivel k é s ő b b r e ugyan ott a k e r e s k e d ő k házaiban i d d o gálni is k e z d e t t e k , az első kávés bóflét p e d i g csak 1671-ben nyitották, 1667-ben IV. Muham e d s u h a n XIV. Lajoshoz k ö v e t s é g e t k ü l d ö t t Velencze ellen, melynek n ö v e k e d ő t e n g e r i ere j é t F r a n k h o n g ö r b e szemmel n é z t e , s e g é d s e r get k é r e n d ő . E k ö v e t s é g e t Soliman Aga vezé r e l t e , kinek k í s é r e t é b e n volt egy P r o c o p i Z e n a s n e v ü F a n a r i o mint a fényes p o r t a D r a g o manja vagy tolmácsa. A követség m a r t i u s b a n a Saint-germaini vásár táján érkezett m e g Versailles-ba s oly ügyes diplomaticai tapintattal m ű k ö d ö t t , hogy XIV. Lajos a divánnak csak h a m a r Beaufort és Navailles herczegek vezér lete alatt 7000 e m b e r b ő l álló segítséget í g é r t . Soliman Aga viszszatért K o n s t a n c z i n á p o l y b a , P r o c o p i p e d i g , kinek a vidám és eleven P a ris Stambulnál i n k á b b t e t s z e t t , Parisban ma r a d t s a vásár alatt egy s á t o r b a n ama fekete levet, ama bűvös m o c c a n e d ü t , a kávét k e z d t e árulgatní, melyet m é g az előtt F r a n k h o n szi v é b e n senki sem i s m e r t vala. Az a k k o r i b a n még rendkívül d r á g a ital azonban a gazdag gavalléroknak igen igen jól e s e t t , anynyira, hogy a tolmácsra ráestek, állitna egy k á v é k o r c s o m á t ; ki is ez uton t ö b b nyereséget remél v e , a diplomatikai pályával felhagyott s Paris b a n az első kávéházat nyitá. •— Angolhonba is legelőbb egy smyrnai k e r e s k e d ő E d w a r d s vitte b é a kávét, egyszersmind egy kávéfőző leányt is. Ez a leány az E d w a r d s kocsisához m e n t
693
694
férjhez s az uj p á r nyitotta L o n d o n b a n az el ső kávéházat. N é m e t h o n b a n s az észak euró pai s t a t u s o k b a n csak a mult század eleje táján k e z d e t t a kávézás k ö z ö n s é g e s e b b lenni. Apafi Mihály fejedelmünk konyhája évi kiadásai kö zött m é g a b o r s o s b o r n a k való b o r s ahoz ké p e s t j ó c s o m ó r a felment.
Északámerika körül-belől 40 millió f o n t o t ; ha ezekhez számújuk a keleten , Északáfrikában, s m a g o k b a n a k á v é t e r m e s z t ő országokban évenkint elfogyó teméntelen k á v é t , bizony n e m m o n d u n k s o k a t , ha az egész földön az éven kénti kávéfogyasztást 350—400 millió fontra teszszük.
Azóta n a p o n k i n t s z a p o r o d o t t s szaporo dik E u r ó p á b a n a kávé híveinek s z á m a , s sza kadatlanul n ö v e k e d ő k e l e n d ő s é g é n e k az ará biai termesztésre s z ü k s é g e s k é p p e n hatnia kel l e t t ; kivált m i d ő n a 18-ik században m á r az E g y i p t o m o n át Marseillebe h o z o t t kávémenynyiség elég nem levén, a Jóremény-fokot meg k e r ü l v e közvetlenül hajóztak Arábiába. Ugyan e k k o r n a g y o n t e r m é s z e t e s e n született azon öt let, hogy ezt a b e c s e s n ö v é n y t más országok b a is át kellene ültetni. A hollandi k o r m á n y z ó , H o o r n c s e m e t é k e t vitetett B a t a v i á b a ; mind azonáltal a kávétenyésztés , ugy látszik , hogy itt csak k é s ő b b r e (1723) k a p o t t lábra. Ugyan csak H o o r n k ü l d ö t t k á v é c s e m e t é k e t 1713-ban az a m s t e r d a m i p o l g á r m e s t e r n e k Witsennek; 1714-ben P a r i s b a is eljutott egy. I t t a z t á n m a g b ó l t ö b b c s e m e t é t termesztettek, melyek közül egyet Deelieux Martinique-ba vitt. E z e n ut ve szélyes és hoszszadalmas volt, a hajó n e p e víz d o l g á b a n t ö b b s z ö r szükséget l á t o t t ; d e Deeli eux i n k á b b maga szomjan e p e d e t t , csak kávé c s e m e t é j é t ö n t ö z h e s s e . Azt állítják, hogy a nyug o t i n d i a i és brasiliai m i n d e n kávéfák ezen egyetlen csemete szaporításai. A kávétenyésztés Martinique-ból k é s ő b b r e elterjedt D o m i n g ó b a n (Haiti), a t ö b b i nyugotindiai szigeteken s még S u r i n a m b a n i s ; a B o u r b o n szigetek s Isle d e F r a n c é ellenben m á r 1718-ban egyenesen Arábiából kaptak volt csemetét. Brazília ké s ő b b r e fogott a kávétenyésztéshez, hol azon ban naponkint gyarapodik.
Milyen t e m é r d e k változást kellelt e n n e k az országok é l e t m ó d j á b a n , m ű i p a r á b a n , k e r e s k e d e l m é b e n , hajózásában s m é g mivelődéséb e n is o k o z n i , a melyek a k á r mint kávétermesztők, a k á r mint kávéfogyasztók léptek fel ?! Hiszen csak azon m a g á b a n n a g y o n csekély k ö r ü l m é n y , hogy a seelandi p a r a s z t o k kávézni k e z d e t t e k , a d o t t alkalmat a r r a , hogy Braziliá b a n kávétermesztés alá földet irtsanak s ujabb g y a r m a t o k a t telepítsenek ! Az említett r o p p a n t öszszegből a legnagyobb menynyiséget t. i. 101 millió fontot Nyugotindia állit k i ; ez után 'kö vetkezik Brazília s a d é l á m é r i k a i szárazföld 64 millió f o n t t a l ; az u t á n J a v a 38 millió fonttal és Arábia (mely ez előtt száz esztendővel évenkint legfeljebb csak 12 millió fontot termesz tett) 24 millió fonttal. A t ö b b i tartományok ezekhez k é p e s t k e v e s e t termesztenek.
A legújabb számítás szerint E u r ó p a évenkint csaknem 330 millió font kávét emészt fel*)
*) E i a temérdek
fogyasztás
azonban
pár évtized alatt hágott eiiynyire, 140 millió fontra ment,
csak a közelebbi
1 8 2 0 - b a n még csak
tebát egy negyed század alatt
csaknem kétanynyira nőtt. Angolhonban semmi kávét s e m i t t a k , u g y ,
hogy
iSOS-ig majd
Tárcza. ( M e g t i s z t e l ő i n n e p é l y . ) Debreczen april. 19. 1847. A 46 évvel ezelőtt, — é p p e n anynyival, menynyire r ö v i d élete t e r j e d t , — elhunyt d r . Földi J á n o s *) sírhalma f. h. 6-án mint halála napján, i r o d a l o m és természettu dományok számos buzgó barátinak jelenlétében ünnepélyesen diszesitődék a hadházi s í r k e r t b e n
v e n k i n t csak egy
millió font fogyott el > s mar 1 3 3 2 - b e n 22 millióra h á gott v o l t !
E hiteles a d a t o k b ó l v i l á g o s , hogy a pol g á r o s o d o t t e m b e r i s é g ezen ujabb szüksége milv h a t h a t ó s eszkőz volt a gondviselés k e z é b e n , kiváltképpen a forditokközi legforróbb tarto mányok m i v e l ő d é s é n e k és polgárosodásának elő m o z d í t á s á b a n . Ha szintén mellőzzük is azt, hogy a kávé az ó világban milyen sok helyről ki szorította a veszélyes pálinkaitalt, e kedves ad o m á n y á é r t ő s anyánknak Asiának bizony há lával tartozunk.
* ) Szül. Szalontán 1801. april. 6.
1755. d e c . 2 1 . — meghalt
Hadházon
696
695 a z o n ákászszal, melynek
árnya
alatt ö félszá
fölolvasván Földi
azon önkészitette
sírverset,
z a d előtt, a fáradatlanul gyűjtött n ö v é n y e k é s
m e l y b ő l a f ő n e b b i s o r o k i d é z v é k , m a g a az ül
állatok e z r e i n e k v i z s g á l á s á b a n s
tetés — n é g y
meghatározá
oldalról
négy
ákászsudarral —
sában l e g s z e b b óráit töltötte, s melynek, mint
következett, teljesítve fentisztelt főkapitány ur
t ö v i s e i b e n kinos élte j e l k é p é n e k , sirhalma fö
lelkes neje s magyar
lébe borulását hatytyudalában oly édes e p e d v e
h e z a d e r é k P é c z e l v J ó z s e f n é s K. J a n k á k , a.
óhajtotta :
D e b r e c z e n b ő l , c s a t l a k o z t a k ; mialatt G a r a y J á
E g y ákászt k ö r t v é l y f á m
k e b l ű l e á n y a i által, k i k
n o s u n k ez a l k a l o m r a a p e s t i t e r m é s z e t b a r á t o k
helyébe
Ültessen egy jóltevő kéz,
n e v é b e n készített gyönyörű költeményét Erdei
M e l y r ő l zefir n a p l e m e n t é b e
S. e l s z a v a l t a ,
S u s o g v a majd síromra n é z .
mott példányi a megjelenteknek, a tömeg n e m
s Debreczenben csinoson nyo
csekély tolongása
Koroná
jául az e g é s z n e k , a c a d e m i a i t i t o k n o k
Mint az é n k i n o s é l t e m e t ,
F e r e n c z urnák u g y a n e z a l k a l o m r a P e s t r ő l k ü l
Ő k azt v é d e l m ö k r e
fordítják
d ö t t n a g y j e l e s s é g ü rajzát
A mi e n g e m sirba temet.
Óhajtanok, történteknek,
Májusban nyilni: n e bántsátok, födjék
J e l e n v o l t a k a hazafiúi k e g y e l e t i m e z c s e l e k v é d é k i e k e n kivül Debreczenből ennek egyik k ö z tiszteletü s irodalmi téren is ö s m e r e t e s papja K ö n y v e s T ó t h Mihál, s o k t a t ó i
közül Péczely
József, mint a magyar nyelv és s z é p i r o d a l o m , t o v á b b á C s é c s i I. é s K e r e k e s F . m i n t a t e r m é szettudományok közöttünki képviselői stb. So k a k a t , k i k n e k n e v é t itt hazafiúi
dicsekedéssel
e m l i t e n ő k , h i h e t ő e n az ü n n e p é l y r ö g t ö n z ö t t s é . g e tartoztatott el.
k a p i t á n y t. P é l y N a g y G á b o r ur , az ü n n e p é l v élet- és m ű k ö d é s é n e k
rövid
rajzával. Ő t f ö l v á l t o t t a L u g o s s y J ó z s e f p r o f . é s acad. tag előadása ,
együtt a
rajza a S z é p i r o d a l m i S z e m l e 1 b-ik s z á m á b a n o l v a s h a t ó , L . J. e l ő a d á s á n a k
F ö l d i t mint n y e l v
tanárt i l l e t ő r é s z e u g y a n c s a k a S z e m l e , a ter mészettudóst méltató
pedig a Természetbarát
hasábbjain fog magának helyet
k é r n i . Hálával
kell e m l í t e n ü n k , m i k é p p l e g t i s z t e l t e b b t e r m é n y r a j z b u v á r i n k e g y i k e , k e g y e s r e n d i tanár s a c a d . tag Hanák K é r . J á n o s ur P e s t r ő l , járult b e c s e s
értekezésével Földi
hasonlóan megtisztelé-
séhez, d e melynek fölolvasása bizonyos körül
és
melyben
Földi mint ma
A f e n e m l í t e t t , Garai k é s z i t e t t e k ö l t e m é n y h o z z á n k is m e g é r k e z v é n , h o g y g y ö n y ö r é b ő l t. o l v a s ó i n k o t is r é s z e l t e s s ü k , i d e iktatjuk. í% g% ífe 9 * --át as, *s> ~* a s ;& * - sö'- $&• t ® ?© SSí £k
m
t e r m é s z e t t u d ó s * )
E M
kifejlésére
vannak öszszeállitva.
Majd
vonatkozó
adatok
Bartha M.
lelkész
phiade. — T t r m é s z e i i história a Linné históriája s z e rint. EIsö csomó : Az állatok országa. Irta F ö l d i János az orvosi tudománynak doctora, a ns szabad h a j d u v á rosok kerületének r. orvosa, és a jénai physica és m i tudós társaságoknak tagja. Pozsony 1801. 8adr.
@
SIRHALMÁNAK ÁKÁSZÜLTETÉSSELI
é
MEGTISZTELÉSÉRE
A hadházi sírkertben Tavaszhö PESTI
) R ö v i d kritika é s rajzo'at a magyar füvésztudományról, irta Földi J j n o s Sécs 1795 8dr. — De pulvere a n t o -
L E N Y
FÖLDI JÁNOS
külön rovatokban van méltányolva s gyermeki é s ifjú k o r á b ó l
alkalommal
m é n y e k miatt ezúttal elmaradt.
nek lelke, v e z é r e , hajdukerületi é r d e m d ú s fő
gyar n y e l v é s z
ez
életrajzával
k ö r ü l m é n y e k n e g á t o l n á k . A d d i g is S c h e d e l ur
M e g n y i t o t t a a s z ó n o k l a t o k s o r á t az e g é s z
Földi
bár minden
F ö l d i teljes
külön füzetben szándéklott közrebocsátását
FÖLDI hamvait! stb.
n y é n a helybeli d e r é k l a k o s o k o n s n é m e l y vi
czéljának,
„ F ö l d i J á n o s hatá
ta f e l .
Hűs balzsamu virágait Hadd
Schedel
s a a s z é p i r o d a l o m b a n ^ h a s o n l ó a n L . J. o l v a s
Ti g y e r m e k e k ! h a m a j d látjátok
ner
közt, kiosztódtak.
M i n d e g y i k e t t ü s k é k borítják
m í®"
6-fcán 1847.
TERMÉSZETBARÁTOK
is
NEVÉBEN
g|
<»aray Jánostól.
*
ií2% 3J§> í-SR " f f l
5
* » ' * *
- S t -Wi - ® ! - l g : csft Játe íSi
'Wwy'»•*&"«?
íg'g t&i
ÍS>
<4S< "<3>
Eljött m o s o l y g ó , é l t e t ő l e h é v e l Földünk szerelme a szép kikelet, S a merre lép s z ő n y e g k é n t elteríti Zöld bársonyát tér és tető felett.
697
698 Életre s e r k e n t százezer virágot, F o r r á s t fakaszt a b é r e z emlőibűi, Megoldja nyelvét a zengő m a d á r n a k . E r d ő n , m e z ő n az áldás földerül. Csak a sírokba, a holtak lakába Nem h a t , n e m é r le éltető szele, Hol anynyi h ő sziv meleg dobogása. Hideg falak közt h a m v a d á s t lele. A sziv n e m e föld magva; eltemetve, A földből az t ö b b é föl n e m v i r u l ; Nap és e s ő r e á hiába hullnak, Nyár és tavasz fölötte elvonul. . . . D e sziv a szívhez a s ö t é t ü r e g b e , A sírba is leszállhat, é s leszáll: F ö l k e r e s n i a m ú l t i d ő k dicsőit, S emlékein kéjt és gyönyört tanál. Ü d v a j e l e n n e k , mely becsüli múltját, Mint anya, s g y e r m e k , a mult és jelen, S megírva v a n : szeresd a p á d s anyádat, Hogy földön hoszszu életed l e g y e n ! Ü d v n e k t e k is tőlünk, és a hazától Alföld lakói ü d v n e k t e k tehát, Kik hoszszu évek múlva FÖLD1TEKNEK Fölkeresétek hamvadó porát. Hogy a r r a hála é s emlékezetnek Fáját, egy zöld ákászt ültessetek, S a t e r m é s z e t fiának a t e r m é s z e t Szent ü n n e p é n ü n n e p e t üljetek.
Akászotokhoz ím a meszsze P e s t r ő l Egy nyájas emlényt k ü l d ü n k , ezt a dalt; Dalt és virágot é r d e m e l t a lelkes, Mert dal s virág volt,melyért éle s halt Sirján az ákász el fog hervadozni, E kis dalocska elhangzik v e l e : D e m i n d e n évvel minden uj tavaszszal A természetnek megnyil k e b e l e . Egy óriás könyv mindnyájunk s z á m á r a ! E könyvbe irta F Ö L D I b e magát, Midőn k ö z ö t t ü n k első megnyitotta Nyelvünkön a természet csarnokátS azért mig e könyv nyitva lesz előttünk, Mig a magyar nyelyv b e n n e zengedez: Ő r ö k r e mind a kettő e m l é k é b e n FÖLDINK é s F Ö L D I T E K felírva lesz. (Felszólítás a királyi magyar t e r m é s z e t t u d o m á n y i t á r s u l a t ré sz é r ü l o r s z á g u n k n ö v é n y z e t e t á r g y á b a n.*) A királyi magyar természettudo mányi társulat mult évi aprilhó utolján tartott kisgyülési határozata k ö v e t k e z t é b e n azon kérel*) Folyó hó 24-én kapván, elébb nem közölhettük. Szerk.
m é t bocsátá a k é t t e s t v é r h o n t e r m é s z e t b a r á t i hoz, hogy a közelgő ugyan azon évi májushó 15-kén a k o r á n megindult növényélet k i k é p ződségi fokozata k ö r ü l vizsgálódni s a r r ó l a társulatot tudósítani szíveskednének. Kérő fel szólítását a társulat az i d é n újra ismételi azon különbséggel, hogy a t e e n d ő vizsgálatokra má j u s h ó első napját tűzte k i , mely nap a követ k e z e n d ő é v e k b e n is hasonló végre m e g fog t a r t ó d n i . Midőn a királyi m a g y a r természettu dományi társulat jelen felhívásával az említett vizsgálatokra s azoknak a társulattal l e e n d ő szíves közlésére a két testvérhon természetba rátit felkéri, az által oly adatok b i r t o k á b a r e mél j u t n i , melyek hazánk különféle tájékai n a k meteorológiai ö s m e r e t é t igen elősegitendikj mert a növényélet kifejlődési fokozata a meteorológiai hatások nyilatkozata. A társulat ezen k é r e l m e által n e m valamely terjedelmes é r t e k e z é s e k e t , hanem csak puszta a d a t o k fel sorolását óhajtja nyerni, melynek felhasználását magának tartandja fel a társulat. Hogy a teen d ő vizsgálatok véghezvitelében n é m i öszhangzás legyen, a d d i g is , mig egy helybeli t u d ó s tagtárs által az i d e v o n a t k o z ó igért terv b é a d ó d n é k , s újságok utján k ö z z é t e v ő d n é k , a n ö vénynek kifejlődési fokozata megjegyzésen kí vül m é g a k ö v e t k e z e n d ő k megemlítését k é r i a t á r s u l a t : a tájék m a g a s vagy alanti fekvését, a t e l e p minőségét, hegyek vagy e r d ő k közel vagy távol létét,, a közel fekvő hegyek k o p á r s á g á t , vagy ellenkezőleg a tájékot l e p t e h ó vagy e s ő menynyiségét, mint a növényélet kifejlődését nagy m é r t é k b e n m ó d o s í t ó k ö r ü l m é n y e k e t , és mint o l y a n o k a t , melyek a haza külön tájékai szerint oly igen változók. Ha e z e n k ö z r e b o c s á t o t t és a j ö v ő évek b e n is megújítandó felhívó k é r e l m e a királyi magyar természettudományi társulatnak a k é t t e s t v é r h o n t e r m é s z e t b a r á t n á l viszhangra tanáland , bizton reméli a t á r s u l a t , hogy n é h á n y év múlva — a m á r megindított n a p t á r á b a n fog lalt meteorológiai jegyzetek mellé — egy a ha zánk időjárását b i z t o s a b b a n jelényző s a me zei gazdáknak a j ö v ő évekre irányt a d ó füg geléket a d á n d h a t . Mint egy részrül t. cz. G e b h a r d t F e r e n c z prof., R ó m e r Flórián pozsoni prof., Nendtvich Tamás pécsi gyógyszerész, Szathmáry István ara di kórházi orvos, és Stenczel Hugó uraknak mult évi fáradozásaikért ez ügyben k ö s z ö n e t e t m o n d u n k , s őket újra fölkérjük, ugy más rész ről szivünkből óhajtjuk, hogy az emiitett urak nyomdokit minél t ö b b e n kövessék, társulatun k a t p e d i g ez ügyben tudósítani, elősegíteni szíveskedjenek. Gerendai József
S z e r k e s z t i k B e r d e Avon és T a k á c s Kolozsvárit a kir. Lyceum betűivel.
választ, tar
János.
