A tartalomból: - Egy tetőépítés anatómiája - Három újonc kontra CableWorld ! - A QAM jelek spektruma - A Reed-Solomon hibajavító eljárás - Egy mérnök-üzletkötő felfedezései - A digitális televízió elterjedésének várható üteme a kábeltelevízió rendszerekben - Bemutatkoznak fejlesztőink - Kiállítási meghívó
hírek A CableWorld Kft. technikai magazinja 1998. október
Számunk fő témája:
Jelfeldolgozás a DVB rendszerben
9.
Házunk tája
hírek
Egy tetőépítés anatómiája A CableWorld Hírek 1. számában, 1996 márciusában így tudósítottuk Olvasóinkat:
A száraz, napfényes február és március után, az építés legkritikusabb fázisában, amikor a lapostető már meg volt bontva, beköszöntött az évszázad legcsapadékosabb áprilisa. Heteken keresztül szinte mindennap vagy zuhogott, vagy ömlött az eső, és az épületen kívül folyó munkálatok mellett az épületen belül folyó víz elvezetésére belső csatornák és vízfelfogó edényzetek egész rendszerét kellett kiépítenünk. Az erdélyi erdőkből érkezett nyolcméteres szálfákból lassan-lassan végül elkészült a tetőszerkezet, és rá került a gondosan kiválasztott szlovák kanadai-zsindely és a svéd eresz-lefolyó rendszer, amelynek egyes szakaszain először ugyan visszafelé folyt a víz, de gondos utómunkával be lehetett hangolni a jó működésre.
Ilyen volt ...
Negyedévvel később már arról számoltunk be, hogy elvégeztük a legszükségesebb felújítási és átalakítási munkákat, és elhelyezkedtünk az új üzemházban. Az épület belső felújítása azóta lépésről-lépésre folyik, új arculatot kaptak az irodák és a szaküzlet, étkezőkonyhát alakítottunk ki stb., de életünket folyamatosan megkeserítette a tető beázása. Az épületet a hetvenes években tervezték, az akkor divatos és "modern", de rendkívül célszerűtlen lapostetővel. A tető szigetelése az évek során elöregedett, s az esővíz megtalálta az utat, hogy a mennyezeten, világítótesteken, konnektorokon keresztül körünkbe érkezzen.
... ilyen lett
A tető elkészültével, újabb lendületet kaphatott az épület komfortosítása, a bemutatóterem kialakítása, s az előcsarnok és más helyiségek felújítása, amire eddig - lévén "árterületek" - nem kerülhetett sor.
A lapostető javítása, felújítása nem kecsegtetett volna hosszútávú megoldással, ezért magastető építését határoztuk el. Amíg az ehhez szükséges milliók összegyűltek, házi megoldásként nejlon fóliával csomagoltuk be az épület felső traktusát, amely műfaj egyébként a kortárs képzőművészetben sem ismeretlen.
Bemutatkozik a bemutatóterem Eddig gyártmányainkat jobbára csak kiállításokon tudtuk bemutatni, "testközelbe hozni" partnereinknek. A vérbeli műszaki szakembernek azonban minden írásos, fényképes adatlapnál többet mond, ha megfoghatja, kapcsolgathatja, programozhatja az áhított új készüléket. Mindez hamarosan valósággá válik: elkészült, és berendezés alatt van a CableWorld bemutatóterme, ahol a már népszerűséget szerzett gyártmányokon és az új termékeken kívül egy "mini múzeum" is helyet kap, emlékeztetve a kábel-tv hőskorára.
A nejlon architektúrát azonban nem tekintettük véglegesnek, s amint az anyagi fedezet előállt, beindítottuk a tetőépítést. A tervezés komoly ábrázoló geometriai szerkesztéssel kezdődött. Az épület négyzetes alaprajza miatt ugyanis egy szokásos sátortető a Kheopsz-piramishoz hasonló külsőt kölcsönzött volna az épületnek. A tető végül bonyolult, lépcsős, szinteltolásos U-alakú gerincet kapott, a déli oldalon timpanonszerű kialakítással, s középen helyet ad egy lapostető-résznek, amely kiválóan alkalmas a műholdantennák elhelyezésére.
A bemutatóterem termékbemutatók, tanfolyamok, továbbképzések céljára is alkalmas, s igény esetén ilyen rendezvényekkel kívánunk szakmai támogatást nyújtani partnereinknek. 2
Újoncok
hírek
A CableWorld az Interneten
ISO 9001 felülvizsgálat
Az érdeklődők hamarosan az Interneten is meglátogathatják cégünket a www.cableworld.hu címen.
1998. július 16-án ISO 9001 minősítés szerinti működésünk első évének elteltével a TÜV Hannover minőségügyi felülvizsgálatot tartott cégünknél. A vizsgálat a belső auditok jegyzőkönyveire, a nemmegfelelő termékek kezelésére, a megelőző helyesbítő tevékenységre, valamint a beszerzésre és a gyártmányfejlesztésre terjedt ki. A vizsgálat során "szigorú de igazságos auditorunk" egyetlen nemmegfelelőséget (!) sem talált.
A web oldalakon a cég adatai, a megközelíthetőségét mutató térképek, a CableWorld gyártmánycsaládok általános ismertetése, az egyes gyártmányok típus szerinti ismertetése, alkalmazástechnikai rajzok, valamint hírek és új termék ismertetések szerepelnek magyar és angol nyelven. Igény esetén örömmel egészítenénk ki ezeket további lapokkal.
Kiss Gábor
Három újonc kontra CableWorld! Tisztelt Olvasó ! Nevünk Kelemen József, Kiss Szilárd és Szabó Zsolt. Főnökünk - Zigó József - önkéntesként kijelölt minket ennek a bemutatkozó cikknek a megírására, amit mi természetesen “örömmel” vállaltunk. A Széchenyi István Főiskola Villamosmérnök Szakának 4. évfolyamos hallgatói vagyunk. Iskolánk tanulmányi rendje szerint lehetőségünk van a 3 tanulmányi év után egyéves gyakorlati képzésre olyan cégnél, amelynek tevékenységi köre kapcsolódik a főiskolán eddig oktatott tantárgyakhoz, esetünkben a műholdas távközléshez és a kábeltelevíziós rendszerekhez. A gyakorlati év során az a feladatunk, hogy aktívan közreműködjünk a cég munkájában és a cég által nyújtott üzemi háttér segítségével elkészítsük diplomatervünket. Mi a CableWorld Kft.-t választottuk gyakorlati helyünknek. A céggel 1997 novemberében a Második Közép és Kelet-Európai CATV és SATTV Kiállításon találkoztunk először. A cégvezetéssel történt egyeztetések után az iskola és a cég között létrejött megállapodás értelmében 1998/99-es tanévünket már a CableWorld-nél kezdtük meg. Első hetünkön megismerkedtünk a cég egyes részlegeivel, és a gyártási folyamatokkal. Ezután a fejlesztésen az éppen aktuális projektekkel ismerkedtünk, hogy aktívan be tudjunk kapcsolódni a munkába. Munkánk során mind a fejlesztésen, mind a bemérésen dolgozunk. Kéthetes ciklusokban váltjuk egymást a bemérésen, ahol eddig minőségellenőrzési munkákat végeztünk. Az eddig eltöltött egy hónap alatt megszerkesztettük a cég internetes honlapját is, amelyet hamarosan bárki megtekinthet a www.cableworld.hu cím alatt. Képzésünk rendszere szerint minden hónapban 3 napot az iskolában töltünk tanulással, és a diplomaterv készítésével kapcsolatos konzultációval. Az iskolában a témánknak megfelelő szakterületről oktatóink közűl választhatunk ún. belső konzulenst. A cégnél pedig a főnök önkéntes alapon kijelöli a külső konzulenseket,
akik segítséget nyújtanak munkánkban. Nekünk pedig lehetőségünk van arra, hogy érdeklődési körünknek megfelelően válasszunk a cég munkáihoz kapcsolódó diplomaterv témát. Választott témáink a következők : Kelemen József - Optikai vevővel kapcsolatos vizsgálatok, belső konzulens Kopányi Sándor. Kiss Szilárd - QAM modulátor részegység tervezés, belső konzulens Kopányi Sándor. Szabó Zsolt - MPEG-2 vevő részegység tervezés, belső konzulens Veres Péter.
Együttes erővel minden feladatot megoldunk
Már “képviseltük” is a céget, mégpedig a Rohde & Schwarz cég Workshop `98 műszerismertető rendezvényén, ahol a legnagyobb helytállást a svédasztal körül mutattuk be, de az előadások meghallgatásával, a kiállított műszerek megtekintésével és kipróbálásával sok új információval is gazdagabbak lettünk. A vázolt oktatási rendszert tanszékünk tanárai azért találták ki, hogy a diplomázás után kikerülő diákok már egy év gyakorlattal rendelkezzenek. E gyakorlati év másik előnye, hogy a vállalatnál eltöltött idő alatt a felek megismerhetik egymást, és ennek alapján a későbbiekben a pályakezdő munkahelye is biztosítva lehet.
8 88
3
A QAM modulációról szóló cikkünk III. része
hírek
A QAM jelek spektruma Az analóg kábeltelevízió rendszerekben a kép- és a hangvivők adott frekvenciájú jelek. A teljesítmény eloszlása az üzemi frekvenciasávban rendkívül egyenetlen. A vivőfrekvenciákon és azok közvetlen környezetében a teljesítménysűrűség igen nagy, miközben a köztes tartományok kihasználtsága csekély. A rendszer érzékeny a torzításokra, a fellépő interferenciák erőteljesen rontják az átvitt jelek minőségét. A digitális átviteli rendszerek fejlesztői a fenti problémák kiküszöbölésére olyan megoldásokat igyekeznek alkalmazni amelyekben a teljesítményeloszlás egyenletes. 1. A vonalas spektrum elkenése Egy korábbi cikkben már láttuk (lásd 7. szám "Modulációs eljárások digitális jelek átvitelére"), hogy a digitális jelek átvitele különböző amplitúdójú és fázisú vivőkkel történik. Az adatátvitel szüneteiben, vagy hang átvitelekor a beszéd szünetekben gyakran előfordul hogy rövidebb vagy hosszabb ideig ugyanazt a bitkombinációt kell átvinni. Ilyen esetekben például a 000...0 vagy az 111...1, stb. kombinációkhoz tartozó feszültségvektor egy adott frekvenciájú és amplitúdójú vivőként "áll" a csatornában, az energia egy helyen koncentrálódik. Az ilyen vonalas spektrum -ha zavarként jelentkezik egy másik csatornában- igen kellemetlen lehet. A későbbiekben látni fogjuk, hogy az ilyen jel egyéb helyeken, például az órajel visszaállításánál is problémákat okozna. Mivel a legkedvezőbbnek a zajszerű eloszlás mutatkozik, a tervezők ezt igyekeznek megközelíteni. Ilyen zajszerű eloszlás érhető el az adóoldali álvéletlen átkódolással, amelyet "scrambling"-nek, vagy a magyar irodalomban "bitkeverésnek" neveznek. Természetesen a vevőoldalon ennek a műveletnek az inverzét kell végrehajtanunk annak érdekében, hogy visszakapjuk az eredeti moduláló jelsorozatot. Ha az álvéletlen jelsorozat periódusideje hosszú, a vonalas spektrum elkenődik. Az analóg kábeltelevízió hálózatok csonkaoldalsávos jeleinek összetett spektruma után semmitmondó üres zajnak tűnhet az 1. ábrán bemutatott spektrumkép, amely egy 64QAM jelet szolgáltató, MPEG-2 formátumú jelet továbbító modulátor kimenőjele. A digitális kábeltelevízió hálózatokon ilyen zajnak látszó csomagok hordozzák az információt. Az ábrán jól látszik, hogy az álvéletlen generátor által létrehozott eloszlás (ld. a csomag tetején) ugyanolyan jellegű, mint a csomag melletti üres sáv zaja.
1. ábra Egy valóságos 64QAM jel spektruma
szemlélteti, ahol a shift regisztert "D" tárolókból építettük fel. A gyakorlatban ritkán alkalmazunk olyan álvéletlen generátort, amelyben minden egyes tároló kimenete vissza van csatolva. Az egyszerűsítés során amelyik kimenetnél nincs visszacsatolás, ott a kizáró-vagy (EXCLUSIVE-OR) kapu egyszerűen elhagyható. Az álvéletlen generátort a generátor polinom segítségével írják le. Az álvéletlen jel periódusideje 2n-1 órajel nagyságú.
2. ábra Az álvéletlen generátor elvi felépítése
Az ilyen típusú álvéletlen generátorok egyik igen lényeges tulajdonsága, hogy a 000...000 állapotot soha sem szolgáltatják, mivel ebből az állapotból nem tudnak kilépni. Érdekes tulajdonságuk a szimbólum egyensúly, amely szerint a periódusban szereplő "1" és "0" értékek száma legfeljebb 1-gyel különbözhet. A vételi oldalon a hasznos információ visszaállításához az adóoldali álvéletlen generátorral szinkron futó, ugyanolyan jelsorozatot előállító álvéletlen generátorra van szükségünk. Matematikailag bizonyítható, hogy ha az adóoldalon is, és a vevőoldalon is egy kizáró-vagy kapu segítségével ezt az álvéletlen jelsorozatot hozzáadjuk a továbbítandó, illetve a vett jelhez, akkor a vevőoldali kapu kimenetén a bemeneti jelsorozatot kapjuk vissza. A részletes bizonyítás több mikrohullámú átvitellel foglalkozó könyvben is megtalálható.
2. Az álvéletlen generátor Az álvéletlen digitális jelsorozatot egy shift regiszter és egy mod-2 összeadást végző lánccal állítjuk elő. A shift regiszter órajele szimbólumonként egy lépést késleltet. Az álvéletlen generátor felépítését a 2. ábra 4
A DVB-S és a DVB-C is ezt az eljárást alkalmazza! A helyes működés feltétele, hogy az adóoldali és a vevőoldali álvéletlen generátor egymással szinkronban fusson. A szinkronizálás lehetséges módozatai: • Kényszerszinkronizálás, amikor az adóoldalról olyan információkat is eljuttatunk a vételi oldalra, amelyek alkalmasak a szinkronban futás megvalósítására. Ezt alkalmazzák a DVB rendszerben. • Önszinkronizálás, amikor az álvéletlen generátor ezen cikkben nem részletezett tulajdonságainak kihasználásával olyan áramkört építünk, amelyik egy idő után magától rászinkronizálódik a bemenő jelre. Ezen egyszerűnek látszó megoldás egyik hátrányos tulajdonsága, hogy bithiba esetén újabbakat generál és hibasokszorozódás lép fel. Természetesen újabb áramkörök beépítésével ezen is lehet javítani. A részletek a digitális mikrohullámú technikával foglalkozó könyvekben megtalálhatók.
hírek
A bevezetőben láttuk, hogy az álvéletlen jel hozzákeverésével éppen azt akarjuk elérni, hogy a spektrum az adásszünetekben se váljék vonalassá, azaz a spektrum minden időben terített legyen. Ezen feladat teljesítése érdekében a keverést akkor sem szabad leállítani, ha nem MPEG-2 jelsorozatot továbbítunk, vagy ha egyáltalán nincs bemenőjel. Végezetül talán már felesleges is említeni, hogy az adóban és a vevőben is egyaránt ugyanazt a 3. ábra szerinti áramkört kell alkalmazni. Az analóg technikához szokott szakember számára szinte hihetetlen, hogy az 1. ábrán bemutatott spektrum nagy mennyiségű hasznos információt hordoz. Ennek bizonyítására bemutatjuk ennek a jelnek a konstellációs diagramját, amelyről az állapotvektorok helyzetének tisztasága jól leolvasható. Az 4. ábra azt is jól szemlélteti, hogy a CW-3000-es sorozatú VHF konverterrel 289 MHz-re konvertált 64 QAM jel a fejállomáson milyen kiváló minőségű.
2.
A DVB-ben alkalmazott megoldások A DVB-S és a DVB-C szabvány egyaránt a 3. ábra szerinti álvéletlen generátor alkalmazását írja elő, a következő kezdőszóval: 100101010000000. A 3. ábra szerinti összeállítást leíró polinom: f = 1 + X14 + X15
3. ábra Az DVB-C szerinti álvéletlen generátor felépítése
Az MPEG-2 jelfolyam (transport stream) 188 bájt hosszúságú csomagokból áll. Minden 188 bájtos csomag első bájtja egy szinkronbájt, amelynek kódja hex 47, és ezt követi a 3 bájtos fejléc. Az álvéletlen generátor szinkronizálása érdekében minden nyolcadik szinkronbájtot invertálva továbbítanak. Az invertált szinkronbájttal az álvéletlen generátort a fent megadott kezdő címre kell állítani. A szinkronizálás után az invertált szinkronszavú csomag második bájtjának MSB bitjét kell XOR kapcsolatba hozni az álvéletlen generátor első bitjével. A szinkronbájtokat soha sem szabad megváltoztatni, azaz erre az időre a keverést le kell tiltani. Az álvéletlen generátort ezen időszak alatt is folyamatosan kell működtetni. A 188 bájtos bitcsomagok 188 x 8 = 1504 bit hosszúságúak. Az álvéletlen generátor minden nyolcadik csomagnál kerül szinkronizálásra, így annak periódusideje 1504 x 8 = 12 032 bit.
4. ábra Az 1. ábra jelének konstellációs diagramja
A bemutatott mérések a NETvisor Kft. és a CableWorld Kft. egyik közös fejlesztési munkája során készültek. Ennek keretében 6 MHz sávszélességű csatornában, MPEG-2 formátumban kétírányú adatátviteli rendszert teszteltünk. A 64 QAM jelet egy amerikai gyártmányú router szolgáltatta. Ezúton is köszönetet mondunk a Hewlett-Packard cég magyarországi képviseletének, azon belül is Domokos Sándornak, aki rendelkezésünkre bocsátotta a HP8594Q típusú DVB-C QAM ANALYZER-t annak érdekében, hogy ezeket méréseket elvégezhessük. A tesztelt DVB-C analizátor mindenben az leírásoknak megfelelően, kiválóan működött, és korszerű mérőműszernek bizonyult. Zigó József 5
Hibajavítás
hírek A Reed-Solomon hibajavító eljárás nyabb eljárás, amelyet széleskörűen alkalmaznak a digitális rendszerekben.
1. Bevezetés Nagy mennyiségű digitális adat tárolása és átvitele során alapvető fontosságú a megfelelő hibafelismerő és javító módszerek alkalmazása. Mivel a kép- és hanginformáció egyre nagyobb arányban digitális formában kerül rögzítésre illetve továbbításra, ezért a video- és hangtechnikával foglalkozó szakemberek is egyre gyakrabban találkoznak a digitális technikában alkalmazott módszerekkel. A CableWorld Hírek előző számában megpróbáltam számba venni néhány gyakran alkalmazott hibajavító módszert, és ismertetni ezek alapvető jellemzőit. E cikk keretében megkísérlem röviden ismertetni a Reed-Solomon blokk kódolás (RS) lényegét. A téma aktualitását az adja, hogy a CableWorld Kft. jelentős készülék-fejlesztésekbe kezdett mind a műholdas (DVB-S), mind a kábeles (DVB-C) műsorvétel és továbbítás területén. A fejlesztéssel egyidőben szeretnénk a digitális átviteltechnikával kapcsolatos egy-egy területet röviden ismertetni az érdeklődőknek. Ennek szellemében utalok a QAM modulációról szóló, a 7. számban megkezdett kétrészes cikkünkre is. A DVB projecten belül az információt átvivő közeghez illeszkedően különféle hibajavító eljáráskészletek (FEC, Forward Error Correction) kerültek kidolgozásra és alkalmazásra. Ezért talán nem haszontalan kicsit közelebbről is megismerkedni a FEC egyik elemének, az RS kódolásnak néhány főbb tulajdonságával.
3. Hogyan "működnek" a hibajavító kódok ? Mint arról korábban már volt szó, hibák felismerésekor azok kijavításához az eredeti információnak redundáns szimbólumokat kell tartalmaznia. A redundáns szimbólumok számát a javítani kívánt hibák mennyisége határozza meg. Ezeknek a járulékos szimbólumoknak elegendő információt kell hordozniuk a hibás szimbólumok helyének meghatározásához, illetve a helyes érték visszaállításához. Egy nagyon egyszerű, Hamming kódokat használó példa segít megérteni az RS kódolás működését. Az 1. sz. táblázat bemutatja az összes lehetséges kódszót Hamming (7, 4) kódolás esetére. Ez a jelölés azt jelenti, hogy a teljes 7 bitből 4 db az információs bit, (A, B, C, D) a maradék 3 pedig (E, F, G) az ellenőrző bit. Adat bitek Ellenőrző bitek B C D E F G 1 0 0 0 0 0 0 2 0 0 1 0 1 1 3 0 1 0 1 0 1 4 0 1 1 1 1 0 5 1 0 0 1 1 0 6 1 0 1 1 0 1 7 1 1 0 0 1 1 8 1 1 1 0 0 0 9 0 0 0 1 1 1 10 0 0 1 1 0 0 11 0 1 0 0 1 0 12 0 1 1 0 0 1 13 1 0 0 0 0 1 14 1 0 1 0 1 0 15 1 1 0 1 0 0 16 1 1 1 1 1 1 1. sz. táblázat Az ellenőrző bitek kiszámítása a következő egyenletek szerint történik: egyenlet 1: bit E = A⊕B⊕C egyenlet 2: bit F = A⊕B⊕D egyenlet 3: bit G = A⊕C⊕D A ⊕ jel az XOR, exclusive-or ("kizáró-vagy") műveletet jelenti. A táblázat a 4 adatbitnek megfelelően 16 lehetséges kódszót tartalmaz, ennek megfelelően az ettől eltérőek hibás szavak. A 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1
2. A kezdetek Általában igaz, hogy a hibafelismerő és javító eljárások járulékos kódszimbólumokat fűznek a hasznos adatokhoz. Ez a redundancia lehetővé teszi a vevőkészülék számára, hogy adott számú hibát felismerjen és kijavítson az információ átvitelének megismétlése nélkül. Már 1948-ban C. E. Shannon foglalkozott a redundancia felhasználásával mint a hibák felismerésének és javításának hatékony eszközével. A következő évek gyors fejlődést hoztak a témában mind az elmélet, mind a gyakorlat terén. 1960-ban I. Reed és G. Solomon kifejlesztette a később róluk elnevezett blokk kódolási technikát. Napjainkban is az RS kódolás az egyik leghatéko-
6
A Hamming kód
hírek
Annak kiszámítása, hogy a vett kódszó hibás-e, az XOR művelettel lehetséges: a fenti három egyenlet eredménye "logikai igaz". Ha a 7 bit bármelyike hibás, a 3 egyenletből egy vagy több "logikai hamis" eredményt ad. A 2. sz. táblázat megmutatja, hogy melyik bit hibája esetén melyik egyenlet ad logikai hamis eredményt. A hamis bitet felismerése esetén egyszerűen invertálni kell. Hibás bit Nincs A B C D E F G
Egyenlet 1 Egyenlet 2 Igaz Igaz Hamis Hamis Hamis Hamis Hamis Igaz Igaz Hamis Hamis Igaz Igaz Hamis Igaz Igaz 2. sz. táblázat
S - a vett jel teljesítménye N - a hozzáadott zaj teljesítménye A kapacitás és a fenti paraméterek összefüggését a Shannon-Hartley szabály adja meg: C = Wlog2[1+ S/N] illetve, C = Wlog2[1 + (Eb/No)(C/W)] ahol Eb a jel egy bitre eső energiája, No pedig a zajteljesítmény-szint Watt/Hz -ben. Shannon bebizonyította, hogy végtelen sávszélességű csatornában megfelelően bonyolult kódolási rendszert választva lehetséges az információátvitel tetszőlegesen kis hibaarány mellett. Egy megkötöttség van: az átviteli sebesség, R (bit/s) < C. Belátható a fentiekből, hogy az Eb/No érték a kívánt mértékben megközelíti a képletből adódó Shannon féle korlátot (- 1,6 dB), ha W értéke megfelelően nagy. A Shannon szabály felhasználásával jól mérhető a hibavédelmi rendszer hatékonysága. A mai modern kódolási módszerek segítségével (ideértve az RS kódolást is) a Shannon féle korlát néhány dB-re megközelíthető.
Egyenlet 3 Igaz Hamis Igaz Hamis Hamis Igaz Igaz Hamis
Ellenőrzésképpen tegyük fel, hogy a következő kódszót vettük: 1000001 Az XOR műveletet alkalmazva a következő eredményt kapjuk: Egyenlet 1 = E = A⊕B⊕C 0≠1⊕0⊕0 (Hamis) Egyenlet 2 = F = A⊕B⊕D 0≠1⊕0⊕0 (Hamis) Egyenlet 3 = G = A⊕C⊕D 1 = 1⊕ 0 ⊕ 0 (Igaz) A kapott eredmények alapján a 2. sz. táblázat segítségével megállapíthatjuk, hogy a B bit hibás. Ezt kijavítva a helyes kódszó tehát 1100001. A Reed-Solomon kódok a fentiekhez teljesen hasonlóan működnek azzal a különbséggel, hogy sokbites szimbólumokra is alkalmazhatók. Például RS(255, 235) azt jelenti, hogy a teljes blokk hosszúság 255 szimbólum (byte), 235 byte hordozza a hasznos információt, 20 byte pedig a hibák felismerését és javítását szolgálja. Az ellenőrző byte-ok kiszámítása hasonlóan történik a példában szereplő E, F, G bitek meghatározásához. Mivel az RS kódok lényegesen bonyolultabbak, kiszámításukhoz jelentős aritmetikai és logikai műveleti kapacitásra (gyors processzorokra) van szükség.
5. A lehetséges hibák fajtái Az átviteli csatornában fellépő zaj hibákat okozhat a vett információban. A keletkezet hiba fajtája a zaj karakterisztikájától függ. A hibákat három fő kategóriába sorolhatjuk: 1. Véletlen hibák - a bithibák egymástól függetlenül vagy csaknem függetlenül fordulnak elő. Az additív zaj tipikusan ilyen jellegű hibákat okoz. 2. Burst hibák - a bithibák egymás mellett, csoportosan fordulnak elő. A digitális tárolóeszközök meghibásodása, vagy a kommunikációs csatornában előforduló fading jelenség okozhat ilyen jellegű hibákat. Az ilyen hibákat a blokk kódolást alkalmazó eljárások hatékonyan tudják javítani. 3. Impulzus hibák - nagy adatblokkok teljes megsérülése a jellemző, pl. villámcsapás hatására. Ezek a hibák méretüknél fogva gyakorlatilag javíthatatlanok. Bizonyos kódok, mint az RS, alkalmasak arra, hogy az ilyen helyreállíthatatlan üzeneteket megjelöljék a dekóder számára. 6. RS kódolás a DVB projectben A digitális műsorszórás szigorú követelményeit az adatvédelem területén csak többféle, igen hatékony hibajavító eljárás egyidejű használata (Forward Error Correction, FEC) elégíti ki. Megfelelő vivő-zaj viszony esetén a vevő demultiplexerének bemenetén a FEC-nek köszönhetően 10-10- 10-11 BER (bithiba-arány) érhető el. Ez gyakorlatilag hibamentes vételt jelent. (Quasi Error Free, QEF: egyetlen nem javítható hiba egy műsoróra alatt). A FEC részeként külső hibavédelmi kódolás-
4. Csatornakapacitás és a kódolás korlátai A rendszer C kapacitása megadja az adott kommunikációs csatornán megbízhatóan átvihető információ maximális mennyiségét (bit/s). Shannon elmélete szerint a csatorna átviteli kapacitása, amelyhez Gauss eloszlású fehér zaj adódik, három rendszer-paraméter függvénye: W - a csatorna sávszélessége (Hz) 7
A DVB és az RS kódolás
hírek
ként RS(204, 188) paraméterű, fix hosszúságú kódszó készlettel dolgozó Reed-Solomon lineáris blokk kódolást választottak a rendszer kidolgozói. A 16 ellenőrző byte-al 8 byte hiba javítható. Az RS kód generátor-polinomja a következő: g(x) = (x + λ0)(x + λ1)(x + λ2)......(x + λ15), ahol λ = 02HEX A mező generátor polinomja: p(x) =x8 + x4 + x3 + x2 + 1 Általánosságban az RS kódot jellemző paraméterek a következőek: m = a szimbólumonkénti bitek száma n = a blokk hossza szimbólumokban k = a kódolatlan üzenet hossza szimbólumokban (n-k) = az ellenőrző (redundancia) szimbólumok száma t = a javítható szimbólumok száma (n-k) = 2t (ha n-k páros) (n-k)-1 = 2t (ha n-k páratlan) A fentiek szerint tehát, ha a k szimbólumból álló üzenethez n szimbólumból álló kódszavakat generálunk, akkor a redundancia szimbólumok száma n-k. A minimális Hamming távolságot dmin- el jelölve, a javítható szimbólumok számát a következőképpen számíthatjuk: t=
száma pedig 8. A generált redundanciaszimbólumokkal az RS kód kódaránya: RRS =
k 188 = = 0,92 %, tehát kb. 8% a többlet. n 204
7. A kódolás hatékonyságának vizsgálata A Reed-Solomon kódolás tulajdonságait szemléletesen görbeseregekkel lehet bemutatni. Az 1. sz. ábrán ilyen görbéket látunk. A vízszintes tengelyen a szimbólumhiba valószínűsége (PSE), a függőlegesen pedig a nem javítható hiba (PUE) valószínűsége látható. A különböző görbék véletlenszerű szimbólumhibák dekódolásakor az RS(255, k) paraméterű kódok hatásosságát mutatják k = 235, t = 10 -től k = 253, t = 1 -ig. A kódarány 235/255 = 0,92 -től 253/255 = 0,99 -ig változik.
dmin − 1 2
Két kódszó Hamming távolsága úgy számítható, hogy a két szó azonos helyen álló elemeit összehasonlítva megszámláljuk, hogy hány helyen áll különböző bit. A kódszó készlet minimális Hamming távolsága az a legkisebb Hamming távolság, amely a kódszó készlet két szava között található az összes megengedett kódszó valamennyi lehetséges párosítását figyelembe véve. Az RS kódok ezek alapján három paraméterrel jellemezhetőek: a blokk hosszal (n), az üzenetszimbólumok blokkonkénti számával (k), és a Hamming távolsággal (d), tehát: RS[n, k, d]. Mivel az RS kódok a maximális távolságú kódok közé tartoznak, ezért dmin = (n-k)+1. Az egyszerűség kedvéért a harmadik szám elhagyható, hiszen az megegyezik az első kettő különbségének felével. A DVB által bevezetett RS[204, 188, t = 8] kód az eredeti RS[255, 239, t = 8] rövidítésével keletkezik. A rövidítés azt jelenti, hogy generáláskor a 188 üzenetszimbólumhoz jobbról 51 db null szimbólumot teszünk, majd elvégezzük az RS kódolást. Kódolás után az 51 db null szimbólumot eltávolítjuk és a 188 üzenetszimbólum után közvetlenül a generált redundanciaszimbólumokat tesszük. Dekódoláskor az eljárás természetesen fordított. A DVB-ben az üzenetszimbólumok alatt byteok értendők. Egy transport stream packet 188 bytejához 16 redundancia byte-ot generálnak, így a kódszó 204 byte-os lesz. Ezért dmin = 17, a hibajavító byte-ok
1. sz. ábra A 2. sz. ábra különféle paraméterű RS kódok hatásoságát mutatja állandó, 0,92 értékű kódarány mellett, növekvő blokkhosszúság esetén.
2. sz. ábra Megfigyelhetjük, hogy pl. az RS(255, 235) paraméterű görbe 10-2 bithiba arány alatt nagyon meredek. Ez a karakterisztika különösen előnyös a kommunikációs alkalmazásokban, mert a bemeneti oldalon a szimbólumhibák előfordulási valószínűségében kis mértékű javulás a kimeneti adatblokkban nagy mértékű csökkenést eredményez a nem javítható hibák előfordulási valószínűséVeres Péter gében. 8
Problémamegoldás apró ötletekkel
hírek
Egy mérnök-üzletkötő felfedezései Kecskés Péter hasznos tanácsai üzemeltetők számára 1.
Arra a kérdésre, hogy mi okozza a fenti programozási anomáliát, a következő válaszok adhatók: • A vevőkészülék MPEG-2 dekódere tévesen értelmezi a TS-ben (transzport adatfolyam) a kódolásra utaló adatokat. • Az adóoldalon ezek a programok valamilyen hiba miatt kódoltként vannak jelölve. A hiba okának megkeresésére a TS analízisét kellene elvégezni, de ez a költséges célműszer jelenleg még nem áll rendelkezésünkre.
Ötletek a CW-4115 típusú digitális műholdvevő programozásához
Egyik kedves ügyfelem szolgáltatását az ASTRA 1G által sugárzott Astra Service digitális csomagban található "Travel" információs tv-műsorral kívánta bővíteni. Ehhez egy CW-4115 típusú készüléket vásárolt tőlünk. A készülék a kezelési útmutatójában leírt, más műsorcsomagoknál jól működő "TP configuration" transzponder beállítási ( lásd: kezelési utasítás 4-5. oldal, 4c. 1-6. szerint ) menüpont kitöltése után nem találta meg a kívánt Travel csatornát.
Következtetés: Az MPEG technológia bonyolultsága a felhasználókat és gyártókat számos esetben "rejtélyes jelenségek" elé állítja, amelyek megoldása gyakran csak a szokásostól eltérő módon, a készülék alaposabb megismerése alapján lehetséges. Örömmel fogadunk minden felhasználói tapasztalatot, mivel ezek segítenek bennünket készülékeink hardver-szoftver rendszerének továbbfejlesztésében.
A hiba a következőkre vezethető vissza: Az Astra Service vegyes csomag, benne a TNT, Cartoon Network, Travel, Cartoon Network Holland, CNN International, Cartoon Network UK, CNN Radio szabadon vehető, FTA (free to air) műsor, és a csomagban van egy kódolt (IRDETO) műsor, a TVBS Europe is. Logikusan a készülék programozásakor az "FTA only" kérdésre "yes" a válasz, hiszen a korlátozás nélkül elérhető műsorok között ott van a hasznosítani kívánt Travel műsor. Azonban a programozás következő lépésére, a "Search channel" "keresd a csatornákat"-ra, a készülék csak a CNN International és CNN Radio műsorokat találta meg, listázta ki.
2. Építsük a CW-1000-es rendszereket is CW-3000-es műszerszekrényekbe Szeretnék bogarat ültetni CW-1000 felhasználóink fülébe. Tapasztalatom szerint a CW-1000 (és a korábbi HTC-1000) rendszerekben számos más típusú, az 1000-es fiókoknál mélyebb egységet is alkalmaznak.
Ez a hiba kétféle programozással is elhárítható: Az első módszer: A fenti "FTA only" kérdésre "no" választ kell beírni. Ekkor a csomagban lévő mindegyik műsor listázásra kerül, de a két CNN műsor kivételével a műsorok kódolt ($) jelzést kapnak. Ennek ellenére a nem kódoltan sugárzott műsorok hozzáférhetők, köztük a Travel is. A második módszer: Elvégezzük a kezelési utasítás 45. oldal, 4c. 1-6. szerinti lépéseket, de az 5. oldal 4. pontjánál látható menüben az "Add channel"-t választjuk ki. Ekkor a kezelési utasítás 5. oldalán a 7. pont szerinti menü jelenik meg, amelyet az alábbiak szerint kell kitölteni: • Channel name: ide valamilyen általunk adott számot írjunk be, betű ide nem írható. • Video PID: videó csomag azonosító szám. A Travel esetében:"163" • Audio PID: hang csomag azonosító szám, többnyelvű program esetében minden nyelvhez más az adat. A Travel esetében az angol: "92" • PCR PID: (program clock reference) szinkronizációs csomag azonosító szám: jelen esetben megegyezik a Video PID-del. A programozást az "Add"-el fejezzük be. Ennek eredményeként a Travel megjelenik. A PID adatok a Tele-Satellite International folyóiratból, vagy az interneten a Satco DX http://www. satcodx.com/astra1g.shtml adatbázisból érhetők el.
Ennek okai a következők: • Speciális egységek alkalmazásának szükségessége, pl. MPEG vevők, kéthangvivős kóderek, stb. • Előkészületek a 3000-es rendszerre történő átállásra, ugyanis a jelszintek egyszerű illeszthetősége lehetővé teszi a CW-3000-es készülékek egyszerű beillesztését az 1000-esbe. Ilymódon folyamatosan, lehetőségeik függvényében ütemezhető az átállás. Az ilyen vegyes összeállításokban a fiókok mérete mellett több esetben a kábelezés is nehézkes. Mindezen problémák megoldására minél több helyen ajánlom a CW-3000-es műszerszekrények alkalmazását.
9
Javaslatom előnyei: • Stabilabb felépítés, professzionálisabb megjelenés. • A mélyebb fiókok is kilógás nélkül elhelyezhetők. • Jobb hűtés, automatikus hőmérsékletérzékelővel kiépítve. • Lehetőség van a sokcsatlakozós (sokkábeles) egységek, szétosztók, összegzők hátsó beépítésére és összekábelezésére. Az előlapokon csökken a kábelek száma, a fejállomás esztétikusabb lesz. • A CW-3000-re történő átállás jól előkészíthető. További részletekkel kapcsolatban, örömmel állok tisztelt partnereink rendelkezésére. Kecskés Péter
A változás motorja a pénz!
hírek
A digitális televízió elterjedésének várható üteme a hazai kábeltelevízió rendszerekben Júniusban, a DISCOP '98 rendezvény szervezői arra kértek fel, hogy tegyek kísérletet a digitális televízió elterjedési ütemének becslésére, kiemelten kezelve a hazai kábeltelevízió rendszereket. Az előadást rövid vita követte, amelyen a szomszédos országok képviselői is elmondták véleményüket. Az előadás óta különböző körökben többször is megvitattuk ezt a témát. Mostani cikkünkben a téma iránt érdeklődők számára röviden összefoglaljuk az eddigi véleményeket. Ezúttal is várjuk olvasóink egyéni véleményét a témával kapcsolatban.
idővel képtelenné válnak alkotásuk további sorsának megítélésére, ezért a hatásvizsgálatokat sohasem célszerű a műszakiakra bízni. A digitális televíziózás elemzésénél is az üzletet kell megvizsgálnunk; mivel elterjedésének sebessége attól függ, hogy kinek mekkora profitot hoz. Vizsgálatunkhoz fogadjuk el a következő megállapítást is: A digitális televíziózásra történő átállás valamennyi érdekelt számára igen költséges, miközben a digitális televízió - főként a bevezetés éveiben - nem nyújt akkora minőség javulást, amelyért az átlagos fogyasztó hajlandó lenne jelentős többletkiadásokat vállalni.
A televíziótechnikában az NTSC, majd a PAL és a SECAM kódolási eljárások rendszerbe állítása óta több nagyszabású kísérlet is volt a televíziós kép- és hangátvitel továbbfejlesztésére. A sok-sok pénzt felemésztő fejlesztésekből eddig olyan megoldások születtek, amelyek érdekesek voltak ugyan, egy-egy területen kisebb-nagyobb újdonságokat is hoztak, azonban egyik sem tudta alapvetően megreformálni a már kialakult és bevezetett rendszereket: gondoljunk csak a HDTV-re, vagy a részben analóg, részben digitális MAC, illetve D2 MAC eljárásra, a hangátvitel területén a német kétvivős sztereó rendszerre, vagy a NICAM rendszerre stb. Mint tudjuk, az analóg televíziós kép átvitele meglehetősen nagy redundanciával történik, azaz a kép nagy részét egymás után többször - esetenként nagyon sokszor is - feleslegesen visszük át, elfoglalva ezzel a helyet más hasznos információk elől. Annak eldöntésére, hogy egy mozgó képen mely részletek azonosak, és mely információk átvitelére van feltétlenül szükség, meglehetősen sok és gyors művelet elvégzésére van szükség. Az analóg technikában ennek elvégzésére a mai napig nem született jó megoldás, digitális technikánk pedig a közeli múltig lassú volt e számítások, kódolások elvégzéséhez. A számítástechnika és az ehhez kapcsolódó technológia fejlődése időközben megteremtette a digitális televíziózás technikai hátterét. Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a digitális televízió kifejlesztésének első üteme befejeződött, a megvalósításhoz szükséges eszközök első generációja rendelkezésünkre áll, a szabványok is kidolgozásra kerültek. Ahhoz, hogy mindezek rendszerbeállítását vizsgálhassuk, rögzítenünk kell néhány kiindulópontot. Nekünk, műszakiaknak tudomásul kell vennünk, hogy az élet mozgatója a pénz, azaz a legcsodálatosabb műszaki megoldás is kimúlásra van ítélve, ha nem hoz megfelelő profitot valaki számára. A szakemberek, a különböző alkotócsoportok egy-egy technikai újdonság kidolgozására oly sok energiát fordítanak, hogy
A digitális televíziózás elterjedésének ütemét más és más tényezők befolyásolják a műholdas műsorsugárzásban, a földi műsorsugárzásban és a kábeles jelszétosztásban, ezért ezt három területet külön-külön elemezzük. 1. A műholdas műsorsugárzás digitalizálása A műholdas műsorszórás digitalizálásának üteme az elmúlt egy-két évben a vártnál lényegesen gyorsabb volt. Ez döntően a következő két tényezőre vezethető vissza: • A műsorszolgáltatók számára a műhold transzponder bérleti díja a digitális csatornára lényegesen kisebb, mivel az igénybe vett információs sávszélesség kisebb, ezért a műsorszolgáltatók az átállást erőteljesen támogatták. • Európa piacai az analóg műholdvevők szempontjából a kereskedők és a gyártók számára is telítetté váltak, így üzleti szempontból kifejezetten szükség volt erre az átállásra. A műholdas műsorsugárzás területén a digitalizálás lassan befejezettnek tekinthető. Nemzeti vagy egyéb érdekből egy-egy csatornán még sokáig megmarad majd az analóg jelszétosztás, de a folyamat egészére ezek csak kivételek. 2. Digitális földi műsorszórás Érdekes képet mutat a földi hálózatok digitalizálásának mai állapota. A legfrissebb elemzések szerint Európa azon országaiban, ahol a kábeltelevízió kiépítettsége alacsony, ott a földi hálózatok digitalizálása igen előrehaladott állapotú, s a digitális műsorszórás már több országban is beindult. A jelentősen bekábelezett országokban nem sietnek a földi adások digitalizálásával. Általánosan kijelenthető, hogy a földi adások átállításában meghatározó szerepe van az adott ország kormányának. 10
A DVB rendszer megállíthatatlanul terjed
hírek Természetesen az export mellett minél szélesebb körben szeretnénk kielégíteni a hazai igényeket is, még akkor is, ha csak lassú felfutásra számíthatunk. A digitális televíziótechnika bonyolultsága miatt azok az üzemeltetők, amelyek a hazai ipartól is be tudják szerezni készülékeiket sokkal előnyösebb helyzetben lesznek, mint azok, amelyek mindenben importra, más országokban használt megoldások átvételére kényszerülnek. Legegyszerűbb esetként gondoljunk arra, hogy mennyivel sikeresebb lehet a lakosság körében egy fizető-tv rendszer magyar nyelvű feliratokkal, mint idegen nyelvűvel. Ahhoz, hogy a hazai kábeltelevízió rendszerekben a digitális televíziós műsortovábbítás mielőbb elterjedjen, a rendszerek üzelmeltetőinek és a mögöttük álló gyártóknak számtalan új szolgáltatást kell kitalálniuk és bevezetniük, mivel a szimpla műsortovábbítás már nem hoz megfelelő profitot. A különböző fizető csatornákon és a kvázi kívánságra indított mozifilmeken túl számítógépes adatforgalommal, biztonsági- és felügyeleti rendszerekkel és olyan szolgáltatásokkal kell kiegészítenünk a rendszereket, amelyekre ma még nem is gondolunk. A CableWorld Kft. a televízióműsorok digitális formában történő továbbítása mellett elsőként a számítástechnikai alkalmazások megvalósításához szükséges készülékek kifejlesztésével szándékozik bővíteni kínálatát. Nagy segítség ezen a területen az, hogy a DVB szabvány szerinti műsortovábbító rendszer változtatás nélkül alkalmas a rendszerhez igazodó adatátvitel megvalósítására is. A nagy számítástechnikai cégek egymás után mutatják be a DVB rendszerhez igazított hálózati rendszereiket, amelyben az adatfolyam továbbítása MPEG-2 szabvány szerint történik. Október 7-én ilyen jellegű sikeres kísérlet volt Nagykanizsán, ahol a Cisco cég routere és modemjei számítógépeket kapcsoltak össze kétirányú kábeltelevízió hálózaton keresztül különböző adatátviteli sebességekkel (1, 2 és 10 Mbit/s). A részletek iránt érdeklődni lehet dr. Máthé Jánosnál, a NETvisor cég ügyvezetőjénél [tel: (1) 463 4392] vagy Kecskés Péternél, a CableWorld Kft. mérnök-üzletkötőjénél [tel: (1) 204 7740/264]. Azok az olvasóink is bátran telefonáljanak, akik hálózatukon hasonló szolgáltatások kiépítésén gondolkodnak, vagy szívesen vennének részt hasonló kisérletben. A digitális televízió mint műszaki megoldás csodálatos, az új technika számtalan lehetőséget kínál a felhasználók és az üzemeltetők részére, azonban megvalósítása ma még meglehetősen költséges. Ennek ellenére - a versenyben maradás és a továbbfejlődés, tehát a jövő érdekében - be kell fogadnunk ezt az új technikát, és azon kell munkálkodnunk, hogy a hazai kábeltelevízió rendszerekben való elterjedését lehetőségeinkhez mérten segítsük, esetleg felgyorsítsuk.
3. A kábeles jelszétosztás elemzése Lényegesen más tényezők hatnak a kábeltelevízió hálózatokban a műsorok digitális formában történő átvitelére. Németországban kisérletet tettek gyors átállásra, azonban ez nem sikerült. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az előfizetők a vártnál is kevesebbet hajlandóak áldozni az új technikára. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy ha nem lesz egyéb motiváló tényező, akkor a kábelhálózatokban a digitális technikára történő átállás üteme nagyon lassú lesz. Mindenképpen igaz, hogy a földi hálózatok digitalizálása valamelyest gyorsítani fogja a kábelhálózatok digitalizálását is. A teljesség igénye nélkül, mindezek mellett a kábeltelevízió hálózatok digitalizálásának ütemét a következő tényezők gyorsíthatják: • A digitális rendszerben történő műsorátvitel kisebb sávszélességet igényel, így a digitalizálás csökkenti a kábelhálózatot építők és üzemeltetők költségeit. • Napjainkban a műsorszolgáltatók száma folyamatosan növekszik, így nő az újabb és újabb csatornák iránti igény is. Műszaki szempontból a csatornaszám növelésének egyik legkézenfekvőbb módja a digitális jeltovábbításra történő átállás. • A digitális műsortovábbítás hatalmas áttörést fog hozni a kódolásban, a különböző típusú fizető szolgáltatások megvalósításában, így várhatóan ez a tényező fogja legerősebben elősegíteni ezt a folyamatot. A folyamat fő mozgató erői a kábeltelevízió üzemeltetők és a műsorszolgáltatók lehetnek. A DISCOP '98 rendezvényt követő vitában a szomszédos országok résztvevői meglehetősen pesszimistán nyilatkoztak az elterjedés ütemével kapcsolatban. Szerintük Európa keleti részén meglehetősen kevés a pénz az átálláshoz. Egy 200 és 300 USD közötti, a mai körülmények között olcsónak nevezhető kiegészítő egység (set top box) megvásárlására sem az üzemeltetőknek, sem az előfizetőknek nincs elegendő pénzük. Mindezek ellenére az érdeklődés nagy, minden üzemeltető igyekszik figyelemmel kísérni a technika fejlődését és keresi a lehetőséget a bekapcsolódásra, az új technika alkalmazására. A CableWorld Kft. 1996-tól kezdődően foglalkozik a digitális televízió megvalósításához szükséges készülékek kifejlesztésével. Az első esztendő az alapismeretek megszerzésével, tématanulmányok készítésével telt el, a tényleges készülékfejlesztés a második évben kezdődött el. Több, mint két év kemény munkájának eredményeként ma már működik saját tervezésű műholdvevőnk. A magas költséggel járó fejlesztőmunkák finanszírozásához 1998-tól az OMFB is segítséget nyújt, így műszerbeszerzéseinket felgyorsíthattuk. Most, amikor az új digitális készülékek elkészülte belátható közelségbe került, bennünk is számtalanszor felvetődik a kérdés: hol van a piac, kinek fogjuk az új gyártmányokat eladni?
Zigó József 11
Bemutatkoznak fejlesztőink
hírek
Bemutatkoznak fejlesztőink:
Veres Péter fejlesztőmérnök
bát jelent, hiszen ez a technika mindnyájunknak új, sok tanulás és próbálkozás árán lehet csak eredményeket elérni benne. Jelentősen nehezíti munkánkat az is, hogy ehhez a technikához megfelelő mérőműszereket csak csillagászati összegekért lehet beszerezni. A készülék alaptípusa a nehézségek ellenére várhatólag a jövő évben piacra kerül. Magamról még annyit, hogy nős vagyok, van egy hétéves és egy két és fél éves fiam. Szabadidőmben családommal kirándulásokat teszünk, illetve - mivel kertes házban lakunk - a ház körüli teendők kötnek le. Bármilyen műszaki, vagy egyéb a kábeltelevíziózással kapcsolatos problémában lehetőségeimhez mérten mindig szívesen segítek ügyfeleinknek.
1983-ban államvizsgáztam a BME Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Szakának Műsorközlő Ágazatán. Érdeklődésem főleg a televíziós technika felé irányult, ezért megpróbáltam e témában diplomaterv-feladatot választani. Így kerültem a Híradástechnika Szövetkezetbe diplomatervezőként. Feladatul egy tervezés alatt lévő SECAM kóder fiók egyes áramköreinek vizsgálatát választottam. Mivel a tapasztalt kollégáktól sok segítséget kaptam, és a műszaki környezet is megfelelőnek tűnt, kézenfekvő volt később a választás, hogy mérnöki pályafutásomat is a HT-ben kezdjem el. Így 1983 szeptemberében a Híradástechnika Szövetkezet fejlesztésén kezdtem dolgozni, majd a szövetkezet szétesése után a kábeltelevíziós területet továbbvivő CableWorld Kft. fejlesztőmérnöke lettem. Kezdetben főként videotechnikával foglalkoztam, sokféle berendezés, a PAL és SECAM színes rendszerekhez kapcsolódó kóder, dekóder, transzkóder stb. fejlesztésében vettem részt. Nagy kihívást jelent minden fejlesztő számára a digitális műsorszórás rohamos terjedése. Nyilvánvalóvá vált, hogy cégünk csak akkor maradhat talpon (az erős nemzetközi versenyben, egyetlen hazai gyártóként), ha kifejleszti saját digitális készülék családját. Ezért a más cégekkel együttműködve piacra hozott digitális vevőkkel kapcsolatos munkák mellett kollégáimmal egy MPEG2/DVB-S digitális műholdvevő önálló kifejlesztésén dolgozunk. A feladat nagy erőpró-
Üdvözlettel: Veres Péter
Kiállítás 1998. november 3-4-5-én megrendezésre kerül a HARMADIK KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI CATV ÉS SATTV KIÁLLÍTÁS a Testnevelési Egyetem (TF) sportcsarnokában. A kiállítás a tavalyinál jóval nagyobb területen és lényegesen több kiállítóval kerül lebonyolításra.
Ezennel meghívunk minden kedves érdeklődőt a CableWorld Kft. standjára! A kiállításon kerül bemutatásra teljesen saját fejlesztésű CW-4131 típusú digitális műholdvevőnk.
CableWorld Kft.
H-1116 Budapest Kondorfa utca 6/B Hungary
Tel.: Fax:
E-mail: Internet: 12
+36 1 371 2590 +36 1 204 7839 1519 Budapest, Pf. 418, Hungary
[email protected] www.cableworld.hu
