HÁZIREND mely a II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 3. A házirend eligazodást nyújt a közösségi viselkedés szabályaiban, melyek betartása zökkenőmentessé teszi a munkát, hatékonyabbá a tanulást. Követendő értékrendet állít fel az iskola tanuló számára. A II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2004. november 08.-án tartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Kisvárda, 2004. december 08. ……………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője -------------------------------Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2004. november 18-én tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Kisvárda, 2004. november 18. ……………………………. szülői munkaközösség vezetője
2
Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2004. december 16-án tartott ülésén elfogadta. Kelt: Kisvárda, 2004. december 16. ……………………………. igazgató
-------------------------------A II. Rákóczi Ferenc Szakköz-és Szakiskola házirendjét Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2005. január ……… tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: Kisvárda, 2005. január ……. ……………………………. polgármester
3
A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, az minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola portáján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. 3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán a szülőket szülői értekezleten 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán a szülőkkel szülői értekezleten.
4
6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően– előre egyeztetett időpontban. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (pl: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
5
3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti 2 alkalommal: szerdán és csütörtökön ( szükség esetén pénteken) Az iskolavédőnő a hét minden napján az iskolában tartózkodik. A legfontosabb feladat az egye szakmákra való alkalmassági és munkaalkalmassági vizsgálat elvégzése. Ennek folyamata: Védőnő elvégzi a : 1. 2. 3. 4. 5.
Kórtörténet kikérdezését, orvosi vizsgálatokat, zárójelentések begyűjtését. Biometriai vizsgálatokat (testsúly, testmagasság, mellkörfogat) Látásélességet, színlátást Hallás vizsgálatot Vérnyomás és pulzusmérést.
Elvégzi továbbá a tanulók higéniai, tisztasági szűrővizsgálatát: Orvos: Ezen eredmények ismeretében status vizsgálatot végez. 1. 2. 3. 4. 5.
Bőr, nyálkahártyák, mirigyek (külön a pajzsmirigy nagysága) Szív, tüdő, érrendszer Hasi, nemi szervek Csont, izület, izomrendszer Idegrendszer
Az elváltozásokat kiszűrve egészségügyi törzslapon és külön gondozásiellenőrzési naplóban rögzítik. Szükség szerint a rendellenességek tisztázás és kezelése céljából szakrendelésekre utalják a tanulókat. A kivizsgálások alkalmasságról.
eredményeit
összesítve
döntés
születik
a
szakmai
A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll.
6
2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösség munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: osztálybizalmit; két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe; A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segíteni. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló önkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot
7
megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról: az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel.
8
5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken. írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben) 7. A szülői értekezletek és nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5.) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti.
9
2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. A tanulók jogai és kötelességei A tanulók jogait és kötelességeit az oktatási törvény 10. és 12. paragrafusa tartalmazza. A tanuló jogai A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. a tanulónak joga, hogy a) biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, a személyi tisztaságát biztosító helyiségek és eszközök a rendelkezésére álljanak; b) részére a tanítás során a tájékoztatás és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; c) választhasson – érdeklődésnek megfelelően – a választható tantárgyak, foglalkozások közül; d) hit- és vallásoktatásban részesülhessen; e) részt vehessen diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását, tagja lehessen sport- és más szakköröknek; f) látogathassa az iskola létesítményeit (könyvtár, számítógépes termet, sportpályát, melynek használatát külön szabályzatok tartalmazzák stb.), g) osztályozóvizsgát tehessen; h) előrehozott vagy szintemelő vizsgát tehessen; i) nyelvvizsga esetén felmentést kérhessen; j) kérhesse átvételét másik oktatási intézménybe; k) képességeihez mérten tovább tanulhasson; l) választó és választható legyen diákképviseletekbe; m) hozzájuthasson a jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, személyét és tanulmányait, valamint az iskola életét érintő kérdésekről; n) szervezett formában véleményt mondhasson az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az őt érintő kérdésekről, javaslatot tehessen személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőinek, pedagógusainak; o) problémáival és sérelmeivel osztályfőnökéhez vagy az igazgatóhoz fordulhasson, illetve a diákönkormányzathoz érdekképviseletért; p) jogos sérelmeit orvosolják; q) családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére, indokolt esetben szociális támogatásban részesülhessen;
10
r) diákigazolványt kaphasson; s) kollégiumba jelentkezhessen; A tanuló kötelességei A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon; b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének; c) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; d) elősegítse az iskola feladatainak teljesítését és őrizze jó hagyományait; e) fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá az iskola jó hírnevéhez; f) betartsa az iskola házirendjét; g) tiszteletet és megbecsülést tanúsítson az iskola minden dolgozójával és társaival szemben; h) óvja és védje saját és társai testi épségét, egészségét valamint értékeit, ruházatát, felszerelését; i) tartsa be a tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályokat. A tanulók mindennapjai Az iskolai élet rendje A tanév minden év szeptemberétől kezdődik. Az iskola 6.30-kor nyitja meg kapuit. Az iskolába 7.25-ig kell megérkezni. A kerékpárral, kismotorral érkező tanulók járműveiket az udvari tartóknál helyezhetik el. A kabátok helye mindenkinek az osztálytermében van. A tanítás befejezéséig az iskola területe- a testnevelés órákat kivéve - csak kilépővel hagyható el. A tanítás rendje: 1.óra 7.35 – 8.20 2.óra 8.30 – 9.15 3.óra 9.25 – 10-10 4.óra 10.20 – 11.05 5.óra 11.15 – 12.00 12.00 – 12.20 EBÉDIDŐ 6.óra 12.20 – 13.00 7.óra 13.05 – 13.45 8.óra 13.50 – 14.30 9.óra 14.35 – 15.15
11
Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, és ezt igazolnia kell. A tanóráról való késés is mulasztásnak minősül, ebből következően lehet igazolt vagy igazolatlan. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Az osztály a tanárt csendben felsorakozva várja a terem előtt. Érkezéskor valamint távozáskor felállva üdvözli. A szüneteket folyosókon ill. az udvaron tölthetik a tanulók. Lyukas órákon a könyvtárban, a büfé és a porta előtt, az udvaron lehet tartózkodni. Az étkezés önkiszolgáló rendszerű. A kiszolgálás érkezési sorrendben történik. A tolakodás, hangoskodás, ebédhez rohanás elkerülendő. A táskákat az arra kijelölt helyen kell elhelyezni. Rendszeres soron kívüli ebédet osztályfőnöki engedéllyel kaphat a tanuló. A délutáni foglalkozások (korrepetálás, szakkör), emeltszintű érettségire felkészítő, tömegsport és egyéb tanórán kívüli foglalkozások 1400-kor kezdődnek. Az iskola – rendkívüli esetektől eltekintve – a tanulók számára a délutáni ill. esti foglalkozások végéig tart nyitva. A foglalkozásokon kívüli tartózkodást a portán jelenteni kell. A tanulók az iskola létesítményeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Az iskola épületébe érkező szülők, idegenek belépését a portás ellenőrzi és egy füzetben vezeti. Idegenek az iskolában csak hivatalos ügyben tartózkodhatnak. A tanuló felkészülése, felszerelése, az ellenőrző A tanórai követelményeket – órára készülést, kötelező felszerelést – a szaktanárok ismertetik. Minden órára rendszeresen készülni kell, a tanulók a házi feladatot önállóan készítsék el. Ha a tanórára a tanuló felkészülés nélkül jelenik meg, elégtelen osztályzatot kaphat, ha felszerelés nélkül vagy hiányos felszereléssel érkezik, szaktanári figyelmeztetésbe részesülhet. Az írásbeli fegyelmező intézkedést két alkalommal szóbeli figyelmeztetés kell, hogy megelőzze. A szaktanár által előírt felszerelésen kívül a tanuló köteles minden tanórára az ellenőrző könyvét is magával vinni, és azt a tanár kérésére átadni. Az ellenőrző a tanuló mindennapos felszereléséhez tartozik. Ha a tanuló nem viszi magával a tanórára az ellenőrzőjét, vagy kérésre nem adja át a tanárnak a fegyelmi büntetést kaphat. A tanuló köteles a kapott érdemjegyeit az ellenőrzőjébe bevezetni és minden hónapban szüleivel aláíratni. A tanuló köteles az ellenőrzőbe beírt értesítéseket másnapra szüleivel, értelemszerűen a kollégiumi nevelőtanárával, a következő hét első napjára a szüleivel is aláíratni. Az ellenőrző vezetését a szaktanár és az osztályfőnök ellenőrzi, a szabályokat be nem tartó tanulókat felelősségre vonják.
12
Az ellenőrző könyv hamisítása (pl.: érdemjegy, aláírás, igazolás) a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik. Ha a tanuló elveszíti az ellenőrzőjét fegyelmező büntetést kap. Az ellenőrzőt csak az osztályfőnök közreműködésével pótolhatja. A tanuló magatartása A tanuló tartsa be a társas együttélés szabályait, kulturált, fegyelmezett, udvarias magatartást tanúsítson az iskolában és az iskolán kívül is, osztálykiránduláson, színházlátogatáson, hangversenyen, városi rendezvényeken egyaránt. Köszönjön az iskola dolgozóinak a napszaknak megfelelően: Jó reggelt kívánok, Jó napot kívánok, Jó estét kívánok, Jó éjszakát kívánok! Nőknek: Kezét csókolom! A nevelők megszólítása: tanárnő, tanár úr, szakoktató úr. A tanuló tisztelje mások véleményét, világnézetét, hitét, ill. nemzeti hovatartozását, tartózkodjon a durva, megszégyenítő magatartástól és beszédtől. Az alapvető higiéniai szabályokat tartsa be, ügyeljen a tisztaságra az iskolában és az iskola környékén is. A tanuló rendszeresen és felszólítás nélkül tanuljon. Az étkezőben, a büfénél kerülni kell a tolakodást, hangoskodást. A folyosón és a lépcsőházban lökdösődni, rohangálni, az ablakokba kiülni a balesetveszélyes és tilos! Az iskola nem találkahely, csókolózni, ölelkezni illetlenség. Fegyelmi büntetést von maga után: a) a cigaretta, alkohol, kábítószer iskolába hozatala, valamint fogyasztásuk az iskolában és az iskolai rendezvényeken (osztálykirándulás, klubdélután, stb.); b) a 11/1994. MKM. Rendelet 2004. októberi módosítását követően az oktatási intézmény nem jelölhet ki dohányzóhelyet, a nem felnőttoktatásban résztvevő tanulók részére; c) az órák alatti evés, ivás, rágógumizás; d) a kártyázás és a szerencsejáték. Az iskola területére sérülést okozó tárgyakat behozni tilos (pl.: petárda, csúzli stb.)! Mobil telefon csak kikapcsolt állapotban lehet a tanulónál tanítási órán. A tanuló megjelenése A tanuló mindig legyen tiszta és ápolt, megjelenése egyszerű és természetes, öltözködése mentes a divat szélsőségeitől. (A haj extrém festése, nyírása, a köröm és az arc festése, lányoknak túl rövid szoknya, top nem iskolába való.)
13
Ünnepélyeken, iskolai rendezvényeken a lányoknak fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, fiúknak fehér ing, sötét nadrág és nyakkendő viselete kötelező. (A farmer nem ünnepi viselet.) Nem megfelelő öltözetért fegyelmi büntetés jár. (A tanulót kiállítani nem lehet.) Kollégisták kötelesek ünneplő ruhájukat a kollégiumban tartani, hogy az bármikor rendelkezésükre álljon!
A hetesek feladatai a) jelentsék a hiányzókat és a napközben történt változásokat; b) gondoskodjanak arról, hogy a tábla tiszta legyen, s mindig legyen kréta és szivacs; c) a tantermet minden szünetben szellőztessék ki; d) 10 perccel a becsöngetés után jelentsék a tanáriban, vagy az igazgatóságon, ha a tanár nem érkezett be az órára, e) figyeljék és jelentsenek minden rongálást; f) távozáskor a villanyt kapcsolják le; A hetesek hiányzása esetén a feladatokat az előző heti hetesek látják el.
Hiányzások igazolása Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásról távolmarad, mulasztását igazolni kell. Mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. A tanuló csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, közlekedési nehézségek, hatósági intézkedés, stb.) Az előre nem látott hiányzás első napján a szülő köteles értesíteni az osztályfőnököt. A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkednie kell a mulasztás okának felderítésére. A hiányzásokat egy héten belül ( a következő osztályfőnöki órán) az ellenőrzőben igazolni kell, egyébként igazolatlan mulasztásnak számít. Betegség ill. családi ok miatt tanévenként két alkalommal, legfeljebb három napot a szülő is igazolhat. Három napnál hosszabban tartó hiányzás esetén csak orvosi igazolást fogadunk el, (az ellenőrzőbe kell bejegyeztetni!). (Kikérőt lásd később.) Igazolás délután is rendelő orvosi ellátásról nem fogadható el (fogászat, szemészet, bőrgyógyászat, tüdőszűrés.) A tanulók szüleit 3 igazolatlan óra után értesíti az osztályfőnök. Ha a tanuló a tanév szorgalmi idejében 30 igazolatlan órát mulaszt, fegyelmi eljárást kell lefolytatni.
14
Az igazolatlan mulasztás befolyásolja a tanuló magatartásjegyét. Ha a tanulónak egynél több igazolatlan órája van, magatartása nem lehet példás, ötnél több igazolatlan órával változó, tíznél többel rossz a tanuló magatartása. Tanítás nélküli munkanapon (Rákóczi-nap, diáknap) is meg kell jelenni. Tanulmányi verseny esetén az osztályfőnök igazolja a verseny napját. Ha a tanuló hiányzása meghaladja a 250 órát, évfolyamot kell ismételnie vagy osztályozó vizsgát tehet a nevelőtestület döntése alapján. Ha a tanuló hiányzása valamely tantárgyból eléri az éves óraszám 20%-át, a szaktanár döntése alapján osztályozóvizsgára kötelezhető. Ha egy osztály minden tanulója folyamatosan 20 munkanapon keresztül egyetlen óráról sem hiányzik, egy nap jutalomszabadságban részesül. A jutalomnap kivételét két héttel korábban be kell jelenteni, a következő tanévre átvinni nem lehet. Felmentés az iskolai elfoglaltság alól, kikérő Bármely tanórán kívüli tevékenység csak úgy folytatható, ha nem ütközik a kötelező iskolai elfoglaltságokkal (tanítási óra, ünnepély, stb.) és nem akadályozza az iskolai munkát a tanulmányi feladatok elvégzését. Iskolai elfoglaltság alól felmentést - a szülő kérésére vagy kikérőre - az osztályfőnök ad. A kikérőt a kérdéses időpont előtt egy tanítási nappal kell bemutatni. Kikérőt csak hivatalos szervezet (sportegyesület, oktatási intézmény stb.) adhat. A kikérőn szerepeljen a tanuló neve, s hogy melyik intézmény, milyen időpontra, s milyen esemény alkalmából kéri a felmentést, s milyen minőségben vesz részt a tanuló az eseményen. (Csak eredeti pecséttel és aláírással ellátott kikérő fogadható el, fénymásolt nem!) Rendszeres felmentés ill. kikérés esetén az osztályfőnök engedélye mellé az iskola igazgatójának és a szülőnek az engedélye is szükséges. Órarend-változás esetén az addigi rendszeres kilépő, felmentés érvényét veszti. A tanulók anyagi felelőssége Az iskola épületének, felszerelésének védelme és tisztaságának megőrzése valamennyiünk érdeke. Az iskola minden tanulója anyagi felelősséggel tartozik az iskola épületéért és felszereléséért. Ha károkozás történik, a kárt meg kell téríteni az Oktatási Törvényben meghatározott módon. Ha a károkozó nem deríthető ki, akkor az osztályközösség ill. iskolai közösség téríti meg a kárt. A testnevelés órák alatt az öltözők felügyeletét a szaktanár utasításai alapján a diákok látják el, és az
15
öltözőkben hagyott értéktárgyakért, ruházatért felelősséggel tartoznak. Értéktárgyaikat a tanulók adják át megőrzésre a testnevelőknek, mert az iskola az értéktárgyakért egyébként felelősséget nem vállalhat. Talált tárgyakat kérjük a portán, a gazdasági- vagy az igazgatói irodában leadni. A lopáson ért tanulót fegyelmi eljárással kizárjuk az iskolából. Kérjük diákjainkat, hogy ne hozzák be értékeiket az iskola területére! Nagy értékű ékszerekért, a mobiltelefonért és ezer forinton felüli összegért felelősséget nem vállal az iskola. A tanulók egyéni ügyei, tevékenységei Hivatalos ügyintézés A tanulók hivatalos ügyeiket a mindenkori kiírásnak megfelelően intézhetik a tanulmányi osztályon. (Az iskola irodáinak félfogadási ideje munkanapokon általában 9.00-12.00 illetve 13.30-15.00, a nyári szünetben szerdai napokon 9.00-13.00 óráig.)
Versenyek, vizsgák Tanulmányi versenyek Megyei döntőbe jutott tanuló 1 napot, országos döntőbe jutott tanuló 3 napot kaphat a felkészülésre a szaktanár és az osztályfőnök egyetértésével. A felkészülést és a verseny napját az osztályfőnök igazolt hiányzásnak tekinti. C típusú nyelvvizsga letétele esetén a tanuló a nevelőtestület döntése alapján felmentést kap az adott nyelv óráinak látogatása alól. Nyelvvizsga letételekor a tanuló két nap felkészülési időt kérhet a szóbeli előtt. A vizsgán való megjelenést igazolni kell. Az iskola létesítményei Az iskola könyvtára minden tanítási napon a bejáratnál kifüggesztett nyitvatartási rend szerint áll a tanulók rendelkezésére. (A tanulók a nyitvatartási időben látogathatják a könyvtárat.) A kézikönyvek, folyóiratok, nem hagyományos dokumentumok nem kölcsönözhetők. A kölcsönzési idő 2 hét. Tanév végén bizonyítványt csak az kaphat, akinek könyvtári tartozása nincs. Az iskola számítógéptermei tanári felügyelet mellett látogathatók. A tornatermek használata csak felügyelet mellett történhet.
16
Kirándulás, diákrendezvények Az osztályok tanulmányi kirándulást szervezhetnek maguknak a tanév rendjében megadott időpontban. A tanulmányi kiránduláson az osztály minden tanulójának részt kell venni. Hiányzás esetén a Házirend megfelelő hivatkozásai szerint kell eljárni. Ha egy osztály nem kirándul, a kirándulás idejében oktatásban kell részesülnie. A Házirendet a kiránduláson is be kell tartani, hiszen a tanulók viselkedése az iskola jó hírnevét ronthatja ill. növelheti. A klubdélután rendezését - az osztályfőnökkel történt előzetes egyeztetés után az igazgató engedélyezi, az iskola biztosít helyiséget, ha az időpontot egy héttel korábban a tanulók bejelentették az igazgatóságnál. Iskolai bálon a tanulóknak és meghívott vendégeiknek tiszta, alkalomhoz illő ruhában kell megjelenniük, a Házirend betartása mindannyiuk számára kötelező. (alkohol, cigaretta, stb.) A meghívott vendég viselkedéséért a meghívó tartozik felelősséggel.
A tanulók minősítése A bizonyítvány A bizonyítvány a tanuló egész éves teljesítményének minősítéseit tartalmazza. A bizonyítványt a tanuló az ünnepélyes tanévzárón kapja kézhez, beíráskor adja vissza osztályfőnökének. Javítóvizsgára kötelezett tanulók a javítóvizsga első napján adják le a bizonyítványukat. A bizonyítványban rögzíteni kell az iskolából való kimaradás tényét is. A tanulmányi eredmények értékelése A tanulók tudását a szaktanár a szakoktató értékeli, szóbeli, írásbeli ill. gyakorlati teljesítményt mérve. Az év végi osztályzat a tanuló egész éves, folyamatos munkáját jellemzi. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti óraszámnak megfelelően, félévenként minimum 2-3-4-5. Ha a tanulónak nincs elég érdemjegye, akkor osztályozhatatlan. A témazáró dolgozatot a tanár egy héttel korábban köteles bejelenteni. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozatot lehet íratni. A dolgozatok javítási ideje legfeljebb két hét.
17
Jeles (5): Kiemelkedő teljesítmény, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni. Jó (4): A törzsanyagot elsajátítja és alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban egyaránt szabatosan és áttekinthetően képes kifejezni. Az órákra rendszeresen felkészül és aktívan bekapcsolódik az új ismeretek szerzésébe. Közepes (3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Nem elég egyenletes az órákra való felkészülése. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. Elégséges (2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége gyenge, nehézkes. Elégtelen (1): Nem tesz eleget a tantervi követelményeknek. Elégtelen év végi osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet, ha elégtelenjeinek száma nem haladja meg a kettőt. Három vagy több elégtelen esetén a tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt.
A magatartás értékelése Példás (5) minősítést érdemel az a tanuló, aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán és azon kívül is, aki pontosan jár iskolába, valamint a kötelezőn kívül is végez munkát, aki rendszeres vagy kiemelkedő közéleti, közösségi munkát végez osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretet kapott valamilyen kiemelkedő teljesítményéért, vagy megyei, megyék közötti versenyen kiemelkedő eredményt ért el. Fegyelmező intézkedésben (szaktanári figyelmeztetővel kezdődően) részesült tanuló az adott tanévben példás minősítést nem kaphat. Nem kaphat példást az a tanuló, akinek szorgalma változó. Jó (4) minősítést érdemel az a tanuló, aki pontosan jár iskolába, fegyelmezetten viselkedik, illedelmes az órán és kívül is, aki rendszeresen elvégzi iskolai kötelességét, azonban az osztály ill. az iskola közösségi, közéleti munkájában nem vesz részt. Változónál (3) jobb minősítést nem kaphat az a tanuló, akinek osztályfőnöki intése vagy annál magasabb szintű fegyelmi büntetése van az adott tanévben, vagy 5-nél több igazolatlan órája van, gyakran hiányos a felszerelése. Rossz (2) minősítésnél jobbat nem kaphat az a tanuló, akinek igazgatói vagy nevelőtestületi fegyelmi büntetése van az adott tanévben, vagy 10-nél több igazolatlan órája, felszerelését rendszeresen otthon felejti, fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak.
18
A szorgalom értékelése Iskolánk célja, hogy tanulóink legjobb képességeiket kibontakoztassák, és adottságaiknak megfelelően a legnagyobb képzettsége és tudásra tegyenek szert. Ehhez elengedhetetlen a tanuló megfelelő hozzáállása. Képességeinek és teljesítményének viszonyait fejezi ki a szorgalom értékelése: példás (5) – ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten – kifogástalan, tanórákon aktív. jó (4) – ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi. változó (3) – ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran hiányos a felszerelése. hanyag (2) – ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, ha valamely tantárgyból bukásra áll. Felszerelését rendseresen nem hozza el. A tanuló magatartását és szorgalmát osztályfőnöke, szakoktatója értékeli, a szaktanárok és a tanulók véleményének figyelembevételével. A tanulók jutalmazása Kiemelkedő tanulmányi munkájukért, versenyeredményeiért, példás magatartásukért és társaikért végzett közösségi munkájukért dicséretben részesülhetnek tanulóink. A jutalmazás az osztályfőnöknél, igazgatónál, nevelőtestületnél kezdeményezhető. Kezdeményezheti szaktanár, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület, diákközösség. Formái: - szaktanári írásbeli dicséret, szakoktatói írásbeli dicséret - osztályfőnöki írásbeli dicséret - igazgatói írásbeli dicséret - nevelőtestület írásbeli dicséret félévkor és év végén - könyv és tárgyjutalom, oklevél, Rákóczi plakett A dicséret a naplóba és az ellenőrzőbe is bekerül. A tanulók büntetése A tanulók felelősséggel tartoznak az iskolai Házirend betartásáért. A Házirend rendelkezéseit az iskolába történő beiratkozás pillanatától köteles a tanuló betartani.
19
Beiratkozáskor a tanuló és szülei (gondviselője) aláírásukkal jelzik, hogy a Házirend pontjait tudomásul vették, és azok betartását önmagukra nézve kötelezőnek tartják. Aki a Házirend rendelkezéseit nem tartja be, a Házirend alapján felelősségre vonható (lásd az alábbi fegyelmi fokozatokat). Elmarasztalás jár a házirend megszegésén túl a szüneti, iskolán kívül fegyelemsértésért, társadalmi tulajdon elleni vétségért, vállalt feladatok hanyag végzéséért, igazolatlan mulasztásért, stb. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi intézkedést tanár, tanulóközösség, intézményen kívülálló szerv kezdeményezhet. Fegyelmi vétség elkövetése esetén a diák első esetben a vétség súlyosságának megfelelő büntetésben részesül. A büntetés fokozatát az osztályfőnök, szükség esetén a nevelőtestület ill. az iskola igazgatója, valamint az iskolavezetés határozza meg. További vétség elkövetése esetén magasabb fokozat jár. A fegyelmi büntetés az ellenőrzőbe és a naplóba is bekerül. Fegyelmi fokozatok, intézkedések: -
Szóbeli szaktanári ill. osztályfőnöki, szakoktatói figyelmeztetés. Írásbeli szaktanári ill. osztályfőnöki, szakoktatói figyelmeztetés. Osztályfőnöki intés. Osztályfőnöki megrovás. Igazgatói intés. Igazgatói megrovás. Igazgatói szigorú megrovás. Áthelyezés más (azonos típusú) iskolába. Kizárás az ország összes középfokú iskolájából.
A házirendet a nevelőtestület, a tanulóifjúság demokratikus jogait gyakorló DB, SZMK egyhangúlag elfogadta. Kisvárda, 2004. december 16.
Iskolavezetés sk.
Diákbizottság sk.
SZMK sk.
