H Á Z I R E N D
Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola
OM azonosító: 200930
1. Bevezető rendelkezések 1.1 Alapelvek A tanulói házirendet a nevelőtestület fogadja el. A házirend biztosítja a működés kereteit a nevelő és oktató feladatok ellátásához, a közösségi élet szervezéséhez és lebonyolításához, az értékek közvetítéséhez. Elősegíti az intézmény pedagógiai programjának megvalósítását, szabályozza a belső rendet, ezért követése kötelező mindenki számára. 1.2 Törvényi háttér A következő törvények, rendeletek határozzák meg a házirend témakörébe tartozó szabályokat: •
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
•
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII 31.) EMMI rendelet,
•
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
• a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, • a 110/2012. (VI. 17.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 1.3 A házirend hatálya A házirend vonatkozik az intézménnyel munkajogi jogviszonyban lévő személyre, az iskolai ellátásában részesülő tanulóra, illetve meghatározott esetekben a szülőre, különösen a kiskorú tanuló szülőjére. A tanulók és szüleik vonatkozásában a beiratkozáskor (az intézményi tanulói jogviszony kezdetekor) keletkezik és az intézményi tanulói jogviszony megszűnéséig tart a házirend időbeli hatálya, kiterjed a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is. A házirend előírásait az intézmény területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek intézményen kívül is (az intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében) az intézmény területén kívül is alkalmazni kell.
2
1.4 A házirend elfogadásának szabályai A házirendet az intézményvezető készíti el és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A házirendet a nevelőtestület részéről az intézményvezető írja alá. 1.5 A házirend nyilvánossága A házirendet az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy-egy példányát át kell adni: - a szülői szervezet vezetőjének, - a diákönkormányzat képviselőjének, - valamennyi pedagógusnak és egyéb foglalkoztatottnak, - a tanulónak, illetve a tanuló szülőjének az iskolába történő beiratkozáskor. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a házirend egy-egy példányát ismét át kell adni az érintetteknek
3
2. A tanulók joga az iskolában •
Az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és számára védelmet biztosítsanak a fizikai és lelki erőszakkal szemben.
•
Az iskola tanulmányi rendjét, pihenőidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
•
Választhat és választható a diákérdekeket képviselő szervezetekbe.
•
Választhat az iskola által ajánlott választható tantárgyak közül. Kiskorú tanuló tantárgyválasztási jogát a szülővel közösen gyakorolja.
•
Igénybe veheti az iskola egészségügyi szolgáltatásait.
•
Igénybe veheti – előzetes egyeztetés után megfelelő felügyelet mellett – az iskolában rendelkezésre álló létesítményeket és eszközöket.
•
Részt vehet a diákkörök munkájában és kezdeményezheti azok létrehozását.
•
A szakképzésre vonatkozó jogszabályok és egyéb szabályzatok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre.
•
A dolgozatát a megírástól számított 10 munkanapon belül kijavítva és értékelve megtekinthesse, és igény szerint dolgozatát, vagy annak másolatát hazavihesse.
•
A véleménynyilvánításhoz, a jogorvoslathoz való jog, a kérdéshez és érdemi válaszhoz való jog, a nyilvánossághoz való fordulás joga és a tájékoztatáshoz való jog.
•
A családi - és magánéletére vonatkozó ismereteket titokban tartsák.
•
Nagykorú diák a szülői jogokat gyakorolhatja.
•
Egészségi
állapotának,
személyes
adottságának
megfelelő
megkülönböztetett
ellátásban részesüljön. •
Joga
van
kérelmére
jogszabályban
meghatározott
eljárás
szerint
független
függően,
kérelmére
vizsgabizottság előtt számot adni tudásáról •
A
nevelési
intézményben,
családja
anyagi
helyzetétől
kedvezményes étkezésben, tankönyvellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott, a tanulót terhelő költségek megfizetése alól, vagy halasztást kapjon a fizetésre, illetve engedélyt a részletfizetésre.
4
3. A tanulók kötelessége az iskolában •
Minden
gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni,
tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig
tart.
A
sajátos
nevelési
igényű
tanuló
tankötelezettsége
meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. •
Minden tanuló köteles a tanulmányi munkában legjobb képességei és szorgalma szerint részt venni, képességeihez és tudásához mért legjobb teljesítményt nyújtani.
•
Minden tanuló köteles tiszteletben tartani mások jogait és emberi méltóságát.
•
Minden tanuló köteles a kulturált viselkedés, öltözködés normáit betartani.
•
Az első órára jövő tanuló köteles 7.55-re beérkezni az iskolába.
•
A tanuló köteles minden tanórán becsengetéskor a tanteremben az órára felkészülve várni az órát tartó tanárt. Ha a becsengetés után érkezik a tanterembe, mulasztása késésnek minősül. A tanórák csengetési rendje a következő:
•
1. óra
8.00–8.45
2. óra
8.55–9.40
3. óra
9.50–10.35
4. óra
10.45–11.30
5. óra
11.40–12.25
6. óra
12.45–13.30
7. óra
13.35–14.20
8. óra
14.25-15.10
9. óra
15.15-16.00
Ha az órát tartó, vagy az őt helyettesítő tanár 5 perccel a becsengetés után nem érkezik meg a tanterembe, az azzal megbízott tanuló (hiányzása esetén a jelenlévők közül a névsorban első tanuló) köteles ezt az irodában jelezni.
5
•
Minden tanuló köteles a rábízott hetesi feladatokat ellátni: gondoskodik krétától, a tanterem szellőztetéséről és tisztaságáról; a tanár kérésére jelenti a távollevőket, a tanóra után letörli a táblát.
•
A mobiltelefont a tanítási órák időtartamára ki kell kapcsolni.
•
A tanuló kötelessége, hogy közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában.
•
A tanulónak tilos a tanítási órák alatt élelmiszert, innivalót fogyasztani.
6
4. Helyiséghasználat Az iskola hétköznapokon 6.00-től 22 óráig van nyitva. Az iskola diákjai ezen idő alatt az épületben tartózkodhatnak, ha nem zavarják az ott folyó munkát. A kötelező és választott foglalkozások időtartamán kívül az iskola nem vállalja a diákok felügyeletét. Minden tanuló igénybe veheti az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, pl. könyvtár, tornaterem, stb. a Házirendben meghatározott feltételek mellett. A tanulók napközben okmányaikat és értéktárgyaikat vigyék magukkal. A tanítás utáni távozáskor az osztályterem ablakait csukják be, ruhaneműt, taneszközt, sportfelszerelést ne hagyjanak a tanteremben. Nagyobb összegű pénzt, értéktárgyakat tanulóink lehetőleg ne hozzanak magukkal, ha ez mégis elkerülhetetlen, megőrzésre le kell adni az iskolatitkárságon, testnevelés órán a testnevelő tanárnak. A talált tárgyakat az iskolatitkárságon adhatják le a tanulók, illetve az elhagyott tárgyakat itt vehetik át tanulók. A testnevelési órán elveszett tárgyak után a tornaszertárban érdeklődhetnek a tanulók. Az iskolai könyvtárból kikölcsönzött könyveket a tanulóknak legkésőbb az utolsó tanítási héten vissza kell adni. Hiány esetén a tanulót, illetve a szülőt kártérítési kötelezettség terheli. Az iskola feladatát tekintve politikamentes intézmény. Ezért az iskola területén és az iskolai rendezvényeken tilos bármely párt jelképeit, jelvényeit viselni, használni és terjeszteni. Pártpolitikai rendezvényt az iskola területén sem tanítási időben, sem tanítási időn kívül tartani nem szabad. A tanuló az iskola épületében sem tanítási időben, sem tanítási időn kívül nem fogyaszthat szervezetére káros élvezeti cikkeket (dohány, alkohol, kábítószer). Ez a tiltás érvényes minden, az iskola keretei között szervezett rendezvényre is. A drogok birtoklását, fogyasztását és terjesztését a Büntető Törvénykönyv szigorúan bünteti. A tanuló az iskola épületét a tanítási idő alatt a szülő írásbeli kérésére és/vagy az osztályfőnök illetve az igazgatóság írásbeli engedélyével elhagyhatja.
7
Tűzriadó és bombariadó esetén a szaggatott csengetésre a tűzriadó tervben meghatározott rend szerint kell elhagyni az iskola épületét. A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat pótolni kell. A tanterem használati rendje A tantermek felszerelését, berendezési tárgyait, bútorzatát a rendeltetésének megfelelően kell használni, ott balesetveszélyt előidéző módon viselkedni tilos. A tanteremben elektromos berendezéseket csak a pedagógus felügyelete mellett lehet működtetni! A tantermekben található ablakokat a tanulók kinyithatják, de azokon kihajolni tilos! Az utolsó óra végeztével az osztályban tanító pedagógus ellenőrzi az osztály rendjét, a hetes a tantermet kulccsal bezárja. A tornaterem, az öltözők, konditerem és sportpálya használati rendje Az öltözőbe enni- és innivalót bevinni tilos! A tornaterembe az öltözőből csak tanári utasításra bemenni. A tornateremben a tanuló csak a szaktanár felügyelete mellett tartózkodhat. A sport- és tornaszereket kizárólag a szaktanár utasítására vehetik használatba a tanulók, ügyelve a balesetvédelmi előírások pontos betartására. A sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselni. A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek balesetet okozó tárgyakat. Minden tanulónak gondoskodnia kell arról, hogy a hajviselete ne zavarja a mozgásban. Ha a tanuló a testnevelésórán balesetet szenved, vagy egészségügyi panasza van, köteles azt a szaktanárnak jelenteni. Utcai cipőben a terembe belépni tilos! A szertárakban a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A sportpályát, konditermet csak tanári vagy edzői felügyelet mellett lehet használni. A számítástechnika szaktanterem használati rendje Tanuló a szaktanterembe csak tanári engedéllyel léphet be, a szünetben a termet köteles elhagyni. A tanuló a terembe a taneszközökön (tankönyv, füzet, tolltartó, ellenőrző könyv) kívül mást nem vihet be! A teremből az iskola tulajdonát képező berendezést, adathordozót kivinni tilos! 8
A terembe ételt, italt bevinni, azt ott elfogyasztani szigorúan tilos! A tanuló a tanítási órán, szakkörön kizárólag a tanár által kijelölt számítógépen dolgozhat. A számítógépek csak rendeltetésszerűen használhatók. A teremben a gépeken kizárólag a szaktanár utasításai alapján végezhet bármilyen tevékenységet a tanuló! A merevlemezre külön engedély nélkül semmit sem lehet felvinni, arról semmit sem szabad törölni. A munkákat a tanár által megjelölt helyre kell menteni. A tanuló a számítógép és az operációs rendszer és a Windows grafikus felületét semmilyen beállítását nem változtathatja meg engedély nélkül. Ha az óra témája a fentiek gyakorlása, úgy az alapértelmezés szerinti beállításokat az óra végén vissza kell állítani. A berendezések belsejébe nyúlni tilos! Tanuló az elektromos hálózatba semmit sem csatlakoztathat! A számítógépeket, azok kiegészítőit (pl. egér, billentyűzet, nyomtató, stb.) helyükről elvinni, egymással kicserélni, a rendszerhez és a számítógépekhez idegen hardverelemeket csatlakoztatni nem szabad. A meghibásodásokat, vagy rongálásokat azonnal jelenteni kell a szaktanárnak. A tanuló által szándékosan okozott kárt köteles megtéríteni. A tanuló köteles mások szándékos károkozását megakadályozni, illetve jelenteni a tanárnak. A tanulók a gépteremből való távozáskor a gépeket és a monitorokat kikapcsolják, (ettől eltérni csak az órát tartó tanár utasítására szabad) a billentyűzetet és az egeret a helyére teszik, széküket a helyére tolják. Tanuló az Internetet csak engedéllyel használhatja. Közérdeket, közerkölcsöt sértő, erőszakos, gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmú oldalakat nem látogathat, és nem tehet közzé. Az iskola számítógépein csak legális szoftverek használhatóak. Az intézmény gépeire tanulói tulajdonú szoftver nem vihető fel. Tanulók saját munkáikat csak tanáruk vagy a rendszergazda engedélyével mutathatják be (vírusellenőrzés után). A törvényekbe ütköző adatállományok letöltése tilos. A természettudományi szaktanterem és szertár használata és rendje A kísérletek során használt eszközök, berendezések és vegyszerek fokozottan veszélyesek lehetnek, ezért a tanterem használatára vonatkozó előírásokat nagyon szigorúan be kell tartani. 9
A tanuló a szaktanterembe a becsengetés előtt öt perccel érkezik. Az év elején ismertetett baleset- és munkavédelmi szabályokat mindig be kell tartani! Az elektromos hálózatba engedély nélkül semmit sem csatlakoztathat a tanuló! Az előre kikészített kísérleti eszközökhöz, berendezésekhez - munka- és balesetvédelmi okokból - nem nyúlhat a tanuló, csak ha tanára ezt kéri tőle. Bármilyen eszköz és berendezés meghibásodását azonnal jelenteni kell a pedagógusnak! A szertárba csak a szaktanár engedélyével lehet belépni! Az eszközök szétosztását és a kísérletek előkészítését a szaktanár és a szertárosok végzik. A szertárakat mindig zárva kell tartani. A mosdó és a WC használati rendje A mosdót és a mellékhelyiséget mindenki köteles a rendeltetésének megfelelően használni. A WC-t minden használat után le kell öblíteni, a WC-papírt a rendeltetésének megfelelő kell használni! WC használat után a kézmosás kötelező! A vízcsapot használat után el kell zárni! Vizet szétlocsolni, fröcskölni a csúszásveszély miatt tilos, ha a padlózat valamilyen okból mégis vizes lett, azt a tanuló köteles haladéktalanul jelenteni a takarítónak, hogy az a balesetveszély miatt azonnal feltörölje! Vizes kézzel a villanykapcsolóhoz nyúlni tilos! A mosdók és a WC-k ajtaját csukva kell tartani. Bármilyen rendellenességet, balesetveszélyt köteles minden tanuló azonnal jelenteni az iskola bármelyik pedagógusának. Az aula és a folyosó használati rendje Az épületbe való belépéskor kötelező a lábtörlő használata. Az aulában és a folyosókon szaladgálni, lökdösődni, hangoskodni tilos!
Tilos oly módon viselkedni, hogy az
veszélyeztesse saját és mások testi épségét!
10
5. Egészségvédelem, baleset-megelőzés 1.
A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és a szükséges ellátásban részesüljön.
2.
A tanuló köteles saját és társai testi épségének óvására. A tanuló nem hozhat olyan eszközt vagy anyagot az iskolába, mellyel saját vagy mások testi épségét veszélyeztetheti.
3.
Minden tanévben az első osztályfőnöki órán az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal a tűzvédelmi és baleset-megelőzési tudnivalókat. A szaktermekre, tornateremre vonatkozó speciális szabályokról a tanév első szakóráján a szaktanár tájékoztatja a tanulókat. A tanulók aláírásukkal igazolják, hogy részt vettek a tűzvédelmi és baleset-megelőzési oktatásban.
4.
A tanuló köteles a szaktantermek és a tornaterem igénybevételekor a szaktanár külön előírásait betartani. Ezeken a helyeken diák csak tanári felügyelettel tartózkodhat.
5.
Az iskola épületében kialakuló veszélyhelyzetre szaggatott csengetés hívja fel a figyelmet. Ekkor minden tanuló köteles az épületet a legrövidebb időn belül a tantermekben kifüggesztett menekülési útvonalon elhagyni.
6.
Az iskolában és az iskola külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül tilos a dohányzás.
11
6. Tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulók jutalmazása tanulmányi előmenetelük, versenyeredményeik, példamutató magatartásuk, közösségi munkájuk, általában: valamilyen kimagasló tevékenységük elismeréséért történhet. A tanulók jutalmazására javaslatot tehetnek az iskola tanárai, dolgozói, a tanulók és a szülők közösségei, valamint külső szervek is. A jutalmazás lehetőségei 1. szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret, melyet ellenőrző vagy bizonyítvány útján a szülő tudomására kell hozni 2. az osztályban tanító tantestületnek az osztályozó értekezleten tett javaslata alapján oklevél, könyv, egyéb tárgyi jutalmak, könyvjutalom, melyet a tanévzáró ünnepély alkalmából nyilvánosan kell átadni a diákoknak
12
7. Fegyelmi ügyek A Házirend az iskolai élet alapvető szabálya. Ha az iskola bármely tanulója vagy dolgozója a Házirenddel ellentétesen cselekszik, a sértett, annak képviselője, a sértettel egyetértésben az iskola igazgatójához fordulhat. Ha a Házirendet a tanuló megsérti, a szabálysértés mértékétől függően részesíthető szaktanári intésben, osztályfőnöki figyelmeztetésben, intésben, megrovásban, továbbá igazgatói figyelmeztetésben, intésben, megrovásban, illetve fegyelmi eljárás indítható ellene. Az igazgatói büntetési fokozatok bármelyike csak az osztályfőnökkel, illetve a szaktanárral való egyeztetés alapján adható. Az itt megjelölt büntetési fokozatok mindegyikét a naplóban rögzíteni kell. A tanuló egy tanévben azonos büntetési fokozatban csak egyszer részesülhet. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
13
8. A tanuló távolmaradása, a mulasztás igazolása A tanuló csak engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. A távolmaradást írásban kell kérni, annak oka, időpontja és várható időtartama megjelölésével. A távolmaradás külön írásbeli kérelem nélkül is engedélyezhető, ha ezt rendkívüli körülmény indokolja. Ha a tanuló a kötelező iskolai foglalkozásoktól távol marad, mulasztását igazolnia kell. A tanuló a hiányzására, késésére vonatkozó igazolását a mulasztást követő 5 tanítási napon belül köteles osztályfőnökének benyújtani. Ha a tanuló ezt a határidőt nem tartja be, mulasztását igazolatlannak kell tekinteni. Az előrelátható ok miatti hiányzásokat az osztályfőnöknek előzetesen, a betegség és egyéb előre nem látható ok miatti hiányzást a hiányzás reggelén be kell jelenteni. A tanulók hiányzását a tanítási órákról, gyakorlati munkahelyről, szakoktatásról valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének összesen három nap hiányzását igazolhatja. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő 14
eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Ha mulasztott óráinak száma egy tanéven belül meghaladja a 250-et, akkor a tanuló a tanév végén nem osztályozható; de a nevelőtestület engedélyével osztályozóvizsgát tehet. Ha a tanuló mulasztott óráinak száma egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket,
és
emiatt
teljesítménye
nem
volt
érdemjeggyel
értékelhető,
félévkor
osztályozóvizsgát kell tennie.
15
9. A térítési díj, tandíj befizetésére vonatkozó rendelkezések (229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: •
a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok,
•
a független vizsga,
•
az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,
•
a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javítóés pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
A térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának tizenöt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, öt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli tanulóknál, tizenöt-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál, húsz-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben. A 33. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles:
a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért - ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be - az adott évre
16
érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő,
a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő,
ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára. A 34. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szakmai vizsga térítési díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos. A 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a. A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: 1. a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, 2.
középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése,
3. a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. A tandíj mértéke - a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével - tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét 17
a nevelési-oktatási intézmény vezetője a (2) bekezdésre és a 35. § (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg.
18
10. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás és a tankönyvkölcsönzés A tanuló az iskolában - a család anyagi helyzetétől függően – ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél előnyt élvez az, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát. Ha a tanuló a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel veszi igénybe, kötelezettségei a következők: A tankönyv addig lehet a tanulónál, amíg az adott tárgyból felkészítés folyik. Ha a tanuló a tankönyvet év végén nem adja vissza az iskolának, vagy elveszti, vagy megrongálja, úgy köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyvek, munkatankönyvek rendeltetésszerű használatából eredő értékcsökkenést. Mérsékelhető
vagy
elengedhető
a
kártérítési
kötelezettség,
ha
nem
gondatlanságból ered a kár. Kötelező a tankönyvet befedni és a belső borítóra beírni az adott tanévben a tankönyvet használó tanuló nevét. Amennyiben a tankönyv állapota nem felel meg a kívánalmaknak, azt a tanév utolsó tanítási napjáig a beszerzési áron ki kell fizetni. A tartós tankönyvek kezelése egyszerűsített nyilvántartási és kölcsönzési szabályok szerint történik a tankönyvellátás jogi szabályozóinak figyelembevételével.
19
11. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje A tanulókat az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója vagy az osztályfőnök folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel és az iskola pedagógusaival. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója vagy az osztályfőnök a szülői értekezletek alkalmával tájékoztatják. A szülőket a pedagógusok a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják; szóban: •
a szülői értekezleteken,
•
a pedagógusok fogadó óráin,
•
ellenőrző könyvben,
•
bizonyítványban
írásban;
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, az iskola pedagógusaival vagy a szülői szervezettel.
20
12. A tanulók tantárgyválasztása
A helyi tantervben foglaltak szerint minden évben április 15-ig tájékoztatást kapnak a tanulók és szüleik a szakközépiskola 11. és 12. évfolyamán a választható tantárgyakról, és május 20ig kell írásban nyilatkozniuk a választott tárgyakról. A választott tárgyat év végéig tanulniuk kell, függetlenül az elért eredménytől. A tanuló illetve szülő az igazgató engedélyével írásban módosíthatja tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az adott tanév kezdetéig.
21
Záró rendelkezések
Ez a házirend 2013. szeptember 1. napján –az iskola igazgatójának jóváhagyásával –lépett hatályba. A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a szülői közösség és az iskolai diákönkormányzat.
Kelt: …………………………
PH.
Szabó Ivett intézményvezető
22
