Iktatószám: FE/FO/00749-0002/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
Az Infant and Babies Kft (székhelye: 8000 Székesfehérvár, Tobak u. 11.-13., adószáma: 24272481-2-07) által a fogyasztók jogairól nyújtott megtéveszt tájékoztatással megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat további folytatását
megtiltom.
Az Infant and Babies Kft-t (székhelye: 8000 Székesfehérvár, Tobak u. 11.-13., adószáma: 24272481-2-07)
kötelezem
arra, hogy az általa forgalmazott, kötelez jótállási kötelezettség alá tartozó termékek értékesítésekor a jogszabálynak megfelel tartalmú jótállási jegyet adjon át a fogyasztóknak.
A fenti kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Kötelezem továbbá a vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésérl a hatóságot a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül értesítse.
2
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezései szerint:
2. § E törvény alkalmazásában:
d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történ értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja,
e) kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történ információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétl,
h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerzdést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban,
3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
6. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
3
i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhel hátrányos jogkövetkezmények kockázata.
9. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.
10. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
19. § A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel
a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.),
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az ügy elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, mert a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas a cselekmény, mivel a megtéveszt tájékoztatás egy esetben valósult meg bizonyítottan.
A Polgári Törvénykönyvrl szóló, 2014. március 15.-tl hatályos 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) szerint:
6:157. § [Hibás teljesítés]
(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés idpontjában nem felel meg a szerzdésben vagy jogszabályban megállapított minségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerzdéskötés idpontjában ismerte, vagy a hibát a szerzdéskötés idpontjában ismernie kellett.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el.
6:159. § [Kellékszavatossági jogok]
4 (1) Olyan szerzdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzdésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerzdéstl elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fzd érdeke megsznt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelel határidn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
6:160. § [Áttérés más kellékszavatossági jogra]
A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése]
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés idpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerzdés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési idben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határid ebben az esetben sem köthet ki érvényesen.
6:171. § [Jótállás]
(1) Aki a szerzdés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás idtartama alatt a jótállást keletkeztet jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
5 (2) A jótállás a jogosultnak jogszabályból ered jogait nem érinti.
6:173. § [A jótállási igény érvényesítése]
(1) A jótállási igény a jótállási határidben érvényesíthet. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelel határidben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tzött határid elteltétl számított három hónapon belül akkor is érvényesíthet bíróság eltt, ha a jótállási id már eltelt. E határid elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelen alkalmazni.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelez jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 72/2005. (IV. 21.) Korm. rendelettel módosított rendelkezései szerint:
1. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.
(2) A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerzdés a szerzdés tárgyát képez szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból ered jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minsül.
(3) Az e rendelet szerinti jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból ered jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelel üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.
(5) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdésben semmis az a kikötés, amely e rendelet rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
2. § (1) A jótállás idtartama egy év. E határid elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A jótállási határid a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezddik.
6
3. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határid végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.
(2) A jótállási jegyet közértheten és egyértelmen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a vállalkozás nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát,
c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
d) a szerzdéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ átadásának vagy – a vállalkozás vagy közremködje általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének idpontját,
e) a fogyasztó jótállásból ered jogait, azok érvényesíthetségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mköd békéltet testület eljárását is kezdeményezheti.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból ered jogait nem érinti.
4. § (1) A jótállásból ered jogok – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a jótállási jeggyel érvényesíthetek.
7/B. § (1) A 3. §-ban, az 5. § (2)–(4) bekezdésében, valamint a 6. és 7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemrl szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemrl szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
7 A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. pontban szerepl termékekre jótállási kötelezettség terjed ki, melyek az alábbiak: gyermekgondozási cikkek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhet etetszék, biztonsági gyermekülés.
A 2014.05.15.-tl hatályos, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) szerint:
1. § (1) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó a Polgári Törvénykönyv szerinti kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt (a továbbiakban: szavatossági igény) vagy jogszabály alapján t megillet jótállási igényt (a továbbiakban: jótállási igény) érvényesít.
4. § (1) A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényérl jegyzkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti
a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
c) a szerzdés vállalkozás általi teljesítésének idpontját,
d) a hiba bejelentésének idpontját,
e) a hiba leírását,
f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
g) az (5) bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.
(2) Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltér módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzkönyvben meg kell adni.
8 (3) A jegyzkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mköd békéltet testület eljárását is kezdeményezheti.
(4) A jegyzkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
(5) Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetségérl annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltet testülethez fordulás lehetségérl is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.
(6) A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényérl felvett jegyzkönyvet az annak felvételétl számított három évig köteles megrizni, és azt az ellenrz hatóság kérésére bemutatni.
5. § A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
6. § (1) Kijavításra vagy – a 4. § (5) bekezdése szerinti esetben – a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetségének vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni
a) a fogyasztó nevét és címét,
b) a dolog azonosításához szükséges adatokat,
c) a dolog átvételének idpontját, továbbá
d) azt az idpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.
(2) Az (1) bekezdésben elírtak a szavatossági vagy jótállási igényrl felvett jegyzkönyvben is teljesíthetk.
8. § (1) A 4–6. §-ban, valamint a 7. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemrl szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemrl szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
9
3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
A.)
A próbavásárolt termék a kötelez jótállás alá es termékek körébe tartozott, arra a vállalkozás fogyasztói szerzdés esetén 1 év jótállást köteles vállalni, arról a jogszabálynak megfelel tartalmú jótállási jegyet kiállítani és átadni a fogyasztó részére.
A próbavásárolt termékhez átadott jótállási jegyen a vállalkozás nem tüntette fel a vásárolt termék megnevezését, ezzel jogsértést valósított meg, megsértette a Korm. rendelet 2. § (3) b) pontját, mely alapján a jótállási jegyen fel kell tüntetni a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát. A jogsértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg.
B)
A vállalkozás írásban arról tájékoztatta a fogyasztókat a jótállási jegyen, hogy: „A fogyasztót a Polgári Törvénykönyvrl szóló 1959. évi IV. törvény 306.-310.§-aiban, a 151/2003. (IX) illetve 72/2005 (IV.21.) Korm. rendeletben, valamint a 49/2003. (VII.30.) GKM rendeletben meghatározott jogok illetik meg:”
A termékhez átadott jótállási jegyen hivatkozott, a Polgári Törvénykönyvrl szóló 1959. évi IV. törvény hatályát vesztette 2014.03.14.-én, azt követen 2014. március 15.-tl hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvrl szóló 2013. évi V. törvény, a fogyasztók jótállási és kellékszavatossági jogait ez tartalmazza.
A termékhez átadott jótállási jegyen hivatkozott, a fogyasztói szerzdés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésérl szóló 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet 2014.05.14.-ig
10 volt hatályban, ezt követen 2014.05.15.-tl a fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet volt hatályban, ez szabályozza a fogyasztók kellékszavatossági és jótállási jogait és azok intézésének szabályait.
A vállalkozás a jótállási jegyen már nem hatályos jogszabályokra hivatkozott, ugyanakkor a fogyasztók kötelez jótállással kapcsolatos jogait tartalmazó jelenleg hatályos jogszabályok közül nem tájékoztatta a fogyasztókat a hatályos Ptk. és a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet számáról, illetve nevérl.
A vállalkozás nem tájékoztatta a fogyasztókat maradéktalanul a jótállásból ered jogaikról, mivel a jótállási jegyen már nem hatályos jogszabályokra hivatkozott, azok száma és elnevezése eltért a hatályos, vonatkozó jogszabályoktól. A jogsértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg.
A fogyasztóknak a jótállási jegyen a már nem hatályos jogszabályok nevérl, számáról adott tájékoztatás akadályozza, megnehezíti a fogyasztók részére azt, hogy tájékozódhassanak a jótállási igényérvényesítési lehetségeikrl, jogaikról.
C)
A vállalkozás írásban arról tájékoztatta a fogyasztókat a jótállási jegyen, hogy „A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel és az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (termék egyedi azonosítására alkalmas adatokkal, dátummal és bélyegzvel ellátott számla, eladási jegyzék) érvényesítheti, ezért azokat rizze meg.”
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések a kötelez jótállás keretében történ igény érvényesítése esetében nem határoznak meg a fogyasztói igényérvényesítés feltételeként olyan feltételt, amely a jótállási jegy bemutatása mellett az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat bemutatását írja el.
A fogyasztókban ez a tájékoztatás azt a téves benyomást keltheti, hogy az a kötelez jótállásból ered jogaikat érinti, hogy a jótállási igényüket csak blokk, számla bemutatásával érvényesíthetik. A vonatkozó jogszabályok azonban a jótállási jogok érvényesítéséhez nem írják el a nyugta, számla bemutatását. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján a jótállás a jótállási jeggyel érvényesíthet, további dokumentum bemutatását nem írja el a jogszabályi rendelkezés az igényérvényesítés feltételéül, ha a jótállási jegy rendelkezésre áll. Ha a fogyasztó a terméket értékesít vállalkozástól olyan téves tájékoztatást kap, amely a jogszabály rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el, az alkalmas lehet arra, hogy befolyásolja a fogyasztó azon ügyleti döntését, hogy éljen-e, és mikor, milyen módon a kötelez jótállással kapcsolatos jogaival.
11
A vállalkozás a kötelez jótállás olyan igényérvényesítési feltételérl tájékoztatta a fogyasztókat, melyet a vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem írnak el. A vállalkozás ezzel megtéveszt tájékoztatást adott a fogyasztóknak a kötelez jótállás körében való igényérvényesítési lehetségükrl, a fogyasztók jogairól, amivel tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatot valósított meg. A jogsértésért a vállalkozás felelsségét állapítottam meg.
D)
A vállalkozás írásban arról tájékoztatta a fogyasztókat a jótállási jegyen, hogy: „Ha a hiba ténye, jellege, illetve a hiba keletkezésének idpontja megállapításához különleges szakértelem szükséges, a fogyasztó a kijelölt minségvizsgáló szervezetektl szakvéleményt kérhet.”
A Ptk. 6:171. § (1) rendelkezése alapján, aki a szerzdés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás idtartama alatt a jótállást keletkeztet jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A fentiek alapján a vállalkozás vitás esetben akkor mentesül a jótállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, azaz vitás esetben a vállalkozásnak kell bizonyítania ezt, és amennyiben ennek a bizonyításhoz, a hiba ténye, jellege, illetve a hiba keletkezésének idpontja megállapításához különleges szakértelem szükséges, a szakérti véleményt a vállalkozásnak szükséges beszereznie álláspontja bizonyítására.
A vállalkozás a kötelez jótállás olyan igényérvényesítési feltételérl tájékoztatta a fogyasztókat, melyet a vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem írnak el, a vonatkozó jogszabályok a bizonyítási kötelezettséget vitás esetben a jótállásra kötelezettre hárítják, ellentétben a vállalkozás által a jótállási jegyen adott tájékoztatással. A fogyasztókban ez a tájékoztatás azt a téves benyomást keltheti, hogy az a kötelez jótállásból ered jogaik érvényesítéséhez nekik kell szakérti véleményt beszerezni.
A vállalkozás ezzel megtéveszt tájékoztatást adott a fogyasztóknak a kötelez jótállás körében való igényérvényesítési lehetségükrl, a fogyasztók jogairól, amivel tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatot valósított meg. A jogsértésért a vállalkozás felelsségét
12 állapítottam meg.
4. A vállalkozás által megsértett jogszabályhelyek:
A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette a Korm. rendelet 2. § (3) b) és e) pontját és az Fttv. 6. § (1) bekezdésének i) pontját.
Kelt: Székesfehérvár, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
