K Ö ZÉ P - D UN A- VÖ L G YI K Ö R NY E ZE T V É D E LM I, T ERM É S ZE T V É D E LM I É S V Í ZÜ G Y I F E L Ü G YE L İ S É G
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 9438-31/2010.
Elıadó:
Farkas Ildikó Péterfy Csaba Schwenk Zsuzsa Schwarz Donát Köllı Orsolya Magyari Julianna Oszkocsil Zoltán dr. Orbán Mihály
Tárgy:
Intermodális Központ Ecser településen történı létesítésének I. fejlesztési területére vonatkozó elızetes vizsgálati eljárása
HATÁROZAT
Az AirportLand Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Zártkörően mőködı Részvénytársaság (1077 Budapest, Wesselényi u. 12., 6. em. 4., Cg.: 01-10-046080) és az AIRPORTLAND TWO 2008. Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelısségő Társaság (1113 Budapest, Bartók Béla út 152. Cg.: 01-09-903484) (a továbbiakban együtt: Kérelmezık) kérelmükre lefolytatott elızetes vizsgálat alapján
megállapítom,
hogy az Intermodális Központ – I. fejlesztési terület – Ecser településen történı létesítésének
jelentıs környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.
A tevékenység jogerıs építési, illetve vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó jogerıs használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhetı meg. Az építési engedélyhez és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (a továbbiakban: Felügyelıség) szakhatósági állásfoglalása is. Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfıtıl csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézıi ügyfélfogadás: hétfı, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
I. A tevékenységet jellemzı adatok
1. A tevékenység helye: AirportLand Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Zártkörően mőködı Részvénytársaság által tervezett tárgyi tevékenység az alábbi ingatlanokat érinti: Ecser 1361, 1364, 1367/4, 1369, 1370, 1371, 1372/3, 1405, 1406, 1407, 1408 hrsz-ú ingatlanok. AIRPORTLAND TWO 2008. Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelısségő Társaság által tervezett tárgyi tevékenység az alábbi ingatlanokat érinti: Ecseri 0127/77, 1360, 1373, 1374, 1375, 1376, 1377, 1378, 1379, 1380, 1381, 1382, 1383, 1384, 1385, 1386, 1387, 1388, 1389, 1390, 1391, 1392, 1393, 1394, 1395, 1397, 1398, 1399, 1400, 1401, 1402, 1404, 1409, 1446, 1447 hrsz-ú ingatlanok.
2. A tervezett beruházás célja:
Intermodális Központ létesítésének I. fejlesztési területe
3. A tervezett létesítmény, a tevékenység rövid ismertetése: A Vibrocomp Kft. által készített elızetes vizsgálati dokumentáció alapján Ecser közigazgatási területén Intermodális Központ létesítését tervezik megvalósítani. A tágabb fejlesztési terület összesen 8 fejlesztési területre különül el. Tárgyi elızetes vizsgálat az I. területtel foglalkozik. Az I. területet északról a tervezett M4 gyorsforgalmi út nyomvonala, nyugatról a Vecsés felé vezetı 3101 jelő önkormányzati út, keletrıl az M0 autópálya határolja. Ecser területén, közvetlenül Budapest közigazgatási határában, az M0-ás autópálya és Ecser község által közrefogott területen egy új, magas színvonalú ipari és kereskedelmi gazdasági környezet kialakításának elıkészítése folyik. A fejlesztés keretén belül egy intermodális központ kialakítását tervezik. A tervezési terület Magyarország egyetlen olyan területe, amely rendelkezik közvetlen közúti, vasúti és légi kapcsolattal. A terület északi határán halad el a Budapest Keleti pu. - Szolnok vasútvonal, keleti részén az M0 autópálya, déli részén pedig a Ferihegy repülıtér található. A fejlesztési terület I. területének nagysága 826 994 m2 Az I. terület 5 szekcióra bontható (I.-A, I-B, I-C, I-D, I-E). Az egyes szekciók fejlesztési területein kereskedelmi és szolgáltató funkciók, irodák, szállás, logisztikai központok kialakítását tervezik. Szekciók
Funkciók
I/A
logisztika, kereskedelem, iroda logisztika, kereskedelem, iroda, szolgálati lakás
I/B
Beépítendı terület (m2) 69 191
Parkoló igény/gépkocsi 942
49 864 529
2
I/C I/D
I/E összesen
logisztika kereskedelem, iroda, szolgálati lakás kereskedelem, iroda
25 627 22 295
239 1270
26 070
1404
193 047
4384
II. Környezetvédelmi elıírások
1. Zaj-és rezgésvédelmi szempontból: 1.1.Az építési engedélyezési dokumentációban akusztikai mőszaki számításokkal kell bizonyítani a kivitelezési tevékenységbıl származó zajterhelési határértékeknek való megfelelıséget. Amennyiben a mőszaki számítások alapján a kivitelezési munkákból származó zaj meghaladja a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: ZHR.) 2. sz. mellékletében elıírt zajterhelési határértékeket, úgy kivitelezés megkezdése elıtt a generálkivitelezınek zajvédelmi tervet kell készíteni, amelyben ki kell dolgozni, hogy az építkezés során a környezetben lévı zajtól védendı létesítmények védendı homlokzatait érı zajterhelési határérték feletti zajszintet milyen munkaszervezéssel, üzemelési idı korlátozásával, zajszegény gépek alkalmazásával csökkenti le a ZHR. 2. sz. mellékletében elıírt zajterhelési határértékekre. 1.2.A tervezett területet kiszolgáló közúti hálózatfejlesztésre vonatkozóan az építési engedélyezési tervben számításokkal kell bizonyítani a ZHR. 3. sz. mellékletében elıírt zajterhelési határértékek teljesülését. 1.3.A gépészeti berendezések üzemelésébıl, parkolásból, gépjármőmozgásból származó együttes zaj nem haladhatja meg a ZHR. 1. sz. mellékletében elıírt zajterhelési határértékeket. A zajterhelési határértékek teljesülését a tervezett szolgálati lakások homlokzatai elıtt az építési engedélyezési dokumentációban a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: ZR.) 9. § (6) bekezdésében elıírt, 2 számú melléklet szerint elkészített munkarészben kell bizonyítani. 1.4.Az építkezéssel összefüggı anyagszállítások okozta közlekedési zajterhelés káros hatásának mérséklése érdekében a szállítás lakott terület érintése nélkül az M0 felé történhet. 1.5.A szolgálati lakásokat tartalmazó épületek használatbavétele elıtt zajszintmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy az egyes építmények zajforrásainak üzemelésébıl származó zaj nem haladja meg a ZHR. 1. sz. mellékletében elıírt területre megengedett zajterhelési határértékeket. 1.6.A létesítményekhez megépítendı parkolók forgalomtechnikai kapcsolatait úgy kell kialakítani, hogy a terület megközelítése és elhagyása Ecser belterületi útjainak érintése nélkül az M0 gyorsforgalmi út - 3101 j. út - 31110 j. út felé történjen. 1.7.A beruházás megvalósulását be kell jelenteni a Felügyelıség részére, ezt követıen a forgalmi szokások kialakulása után 120 napon belül zajmérésekkel kell ellenırizni a létesítmény közvetlen és közvetett hatásterületén a közlekedési eredető zajterhelést. A mért eredmény nem haladhatja meg az elızetes vizsgálati dokumentációban prognosztizált közlekedési eredető zajterhelés növekedést. Határidı: a zajmérési jegyzıkönyvet a használatbavételi engedély jogerıre emelkedésétıl számított 120 napon belül kell a Felügyelıségre megküldeni.
3
2. Víz- és talajvédelem szempontjából: 2.1.A munkálatok végzése során be kell tartani a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.) elıírásait. Talajba, vagy felszíni, illetve felszín alatti vizekbe olajszármazék, vagy más szennyezıanyag nem kerülhet. 2.2.A további tervezés során a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet 10. § (1) és (5) bekezdésben foglaltakat figyelembe kell venni. 2.3.Az alapozáskor, valamint a folyamatos víztelenítés során a kitermelt talajvíz elvezetését a környezet károsítása nélkül kell megoldani. 2.4.A földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt talaj illetve talajvíz szennyezés esetén a Felügyelıséget és a Fıvárosi Vízmővek Zrt-t haladéktalanul értesíteni kell, és a Favr. alapján a Felügyelıség jóváhagyásával a szakszerő kárelhárítási munkákat késedelem nélkül meg kell kezdeni. 2.5.Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem végezhetı. 2.6.A terepfeltöltési, építési munkákhoz csak tiszta, szennyezıdésmentes, hulladéknak nem minısülı anyag használható fel. 2.7.A felszín alatti építményeket úgy kell kivitelezni, hogy a talajvíz szintjét és az áramlási viszonyokat káros mértékben ne befolyásolják, és ne változtassák meg. 2.8.A tárgyi terület beépítése során, a vízilétesítményeket (ivóvízvezeték, szennyvízcsatorna, szennyvíztisztító telep) úgy kell megépíteni, hogy a ténylegesen beépített területek vízigénye valamint a rendelkezésre álló befogadó kapacitások összhangban legyenek. 2.9.Az érintett terület csatornázását elválasztott rendszer szerint kell biztosítani. 2.10. Az építési engedélyezés megindításával egy idıben be kell nyújtani a monitoring tervet, melynek kialakításához a monitoring terv elfogadását követıen 90 napon belül vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelıségtıl. 2.11. A területen a vízilétesítmények (vízellátó, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetı, talajvíz megfigyelı rendszer létesítményei) megépítése jogerıs vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhetı meg, melyet külön eljárásban a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet elıírásainak figyelembevételével összeállított dokumentáció benyújtásával kell a Felügyelıségtıl megkérni. 2.12. A területrıl elıkezelés nélkül közcsatornába kizárólag kommunális jellegő szennyvizek vezethetık. A technológiai szennyvíz, továbbá a térburkolaton illetve a technológiai területen összegyőlı, szénhidrogénnel szennyezıdı csapadékvíz csak megfelelı tisztítást követıen vezethetı a befogadókba. 2.13. Az építési engedélykérelmi tervdokumentációban meg kell nevezni a tervezett létesítményekbıl, illetve a területérıl elvezetett szenny- és csapadékvizek eredetét, mennyiségét, elvezetésének módját, valamint a tervezett elıkezelı berendezések típusát, hidraulikai kapacitását. 2.14. A csapadékvíznek a felszíni vízbe történı bevezetése esetén a vízjogi létesítési engedélykérelemhez mellékelni kell a befogadó kezelıjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a többlet csapadékvizet a befogadó fogadni, illetve elvezetni képes. 2.15. Amennyiben az összegyőjtött csapadékvíz egy részének elhelyezését szikkasztással oldják meg, azzal kapcsolatban az alábbi elıírásokat kell betartani: 2.15.1. Csak tiszta, illetve megfelelıen elıtisztított csapadékvíz szikkasztható el. A szikkasztás hosszú távon sem okozhat környezetszennyezést. Szikkasztás következtében a talaj illetve a talajvíz szennyezıanyag koncentrációja nem haladhatja meg a Favr. 10. § (1) bekezdés c) pontja szerint a felszín alatti víz, 4
illetve a földtani közeg „B” szennyezettségi határértékét vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentrációt. 2.15.2. A vízjogi létesítési engedélykérelemhez mellékelni kell a Favr. 13. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján a 4. számú melléklet I. és II. fejezete szerint összeállított dokumentációt. A dokumentációnak tartalmaznia kell a telephely és a szikkasztással igénybevételre tervezett területen a talaj és a talajvíz alapállapot vizsgálatát. 2.14.3. Az alapállapot vizsgálat során az alábbi komponensek meghatározását kell elvégezni: 2.14.3.1. talajvíz esetén: nyugalmi talajvízszint, TPH-GC; általános vízkémiai paraméterek (pH; vezetıképesség, lúgosság, összes keménység, KOIps, NH4+, klorid-ion; nitrit, nitrát, foszfát, szulfát), toxikus fémek és félfémek; 2.14.3.2. talaj esetén: TPH-GC; BTEX, PAH, toxikus fémek és félfémek. 2.14.3.3. A mintavételezést és a minıségvizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkezı, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A kimutatási határértékeknek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrıl és a szennyezések mérésérıl szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. mellékletében a komponensekre meghatározott (B) értéknél kisebbnek kell lenniük. 3. Hulladékgazdálkodás szempontjából: 3.1.Az építkezés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben elıírtakat. Az építési és használatbavételi engedélyezéshez szakhatósági hozzájárulás csak az alábbi kért dokumentációk beküldése után adható: (az építési hulladék terv illetve nyilvántartó lap, a keletkezett építési-bontási hulladékok szakszerő elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelı átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkezı hulladékok elszállítására kötött szerzıdések másolata). 3.2.Az építés során keletkezı hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel rendelkezı szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkezı kezelınek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra). 3.3.A keletkezett hulladékok nyilvántartása és adatszolgáltatása a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló, módosított 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet elıírásai szerint végzendı. 3.4.A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló, módosított 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló, módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: VHR) elıírásait. 3.5.Az üzemelés során keletkezı veszélyes hulladékok győjtésére a VHR 3. számú melléklete alapján kell elkészíteni a veszélyes hulladék üzemi győjtıhelyének mőködési szabályzatát és véleményezésre be kell nyújtani a Felügyelıségre. 3.6.Biztosítani kell a keletkezı hulladékok szelektív győjtését és lehetıség szerint minél nagyobb arányú hasznosítását. Ennek tervezett rendszerét a használatbavételi engedélyezési eljárásban kell bemutatni a Felügyelıségnek.
4. Táj- és természetvédelem szempontjából: 4.1.Az országos ökológiai hálózat övezetének funkciója nem sérülhet.
5
III. Szakhatósági elıírások:
Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 12602-3/2009.számú szakhatósági állásfoglalásának elıírása: 1. A termıföld védelmének érdekében a felsı humusztakaró réteget a letermelés során külön talajdepóniákban kell tárolni. A depóniák gondozása, elsısorban az allergizáló gyomnövények irtása mindenképpen szükséges. 2. Az Intermodális Központ kivitelezése és mőködtetése során mindenképpen törekedni kell a kevésbé zajos gépészeti és technológiai berendezések használatára. A részletes kiviteli tervek készítése során – a repülıtér forgalmára, illetve a cargo tevékenységre való tekintettel – javasoljuk, hogy az irodai és az ügyfélforgalmi épületeket olyan homlokzati szerkezettel tervezzék meg, mely biztosítja az érdemi verbális kommunikáció (megbeszélés, telefonálás) zavarásmentes lehetıségét. 3. A lakó funkciójú helyiségek homlokzati szerkezeteit úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy a beltéri nappali/éjszakai követelmények teljesüljenek a területen várható és jellemzı fokozott zajterhelés mellett. Ennek során figyelembe kell venni a forgalom várható növekedését, a reptér bıvítését, a kiszolgáló létesítmények és a közlekedési zajok okozta terheléseket is. 4. Az Intermodális Központ létesítése és mőködtetése során a keletkezett hulladékok, veszélyes hulladékok megfelelı győjtésérıl és ártalmatlanításáról jellegüknek megfelelı módon, a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. A hulladékok, veszélyes hulladékok a telephelyen nem halmozódhatnak fel, azok elszállításáról rendszeresen gondoskodni kell. A hulladékokat csak erre jogosult, engedéllyel rendelkezı szakcégekkel lehet elszállíttatni. 5. Az építkezés során por szennyezheti a levegıt, amely ellen szükség esetén portalanítással (locsolással) kell védekezni. 6. Az építkezésen és az Intermodális Központban foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell. 7. A bevásárló- és logisztikai központok raktárainak kialakítása során a raktározni kívánt anyagok mennyiségét, azok tulajdonságait figyelembe kell venni. A tárolandó anyagok függvényében a raktárakban szükség lehet mőszaki védelem kiépítésére is. 8. Vegyi anyagok tárolása, raktározása, felhasználása esetén a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységet a tevékenység megkezdése elıtt be kell jelenteni az ÁNTSZ területileg illetékes kistérségi intézetéhez. A veszélyes anyagokkal, illetıleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerően végzett tevékenység csak a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhetı meg.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 460/7107/8/2009. számú szakhatósági állásfoglalásának elıírásai: A beruházás megvalósítása során a régészeti lelıhelyeken a földmunkák megkezdése elıtt megelızı feltárást – ill. annak részeként elıször próbafeltárást – kell végezni. A próbafeltárásnak a földmunkákkal érintett teljes területet szondáznia kell. Eredményei alapján a lelıhelyek teljes körő megelızı feltárása is szükségessé válhat. A kivitelezés csak a régészeti munkák befejezése után kezdhetı el. Fenti régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, illetve amennyiben nagyberuházásról van szó, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat a jogosult. Elvégzésükre a beruházónak szerzıdést kell kötnie a feltárási jogosultsággal rendelkezı intézménnyel.
6
Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, amely díjat a kérelmezı megfizetett. E döntés ellen a közléstıl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való elıterjesztésére nincs lehetıség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, amit a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001711806 számú elıirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton történı elıterjesztésére nincs lehetıség.
INDOKOLÁS
Az SW Budapest Kft. megbízásából a Vibrocomp Kft. (a továbbiakban: Tervezı) kérelmet nyújtott be a Felügyelıségre, melyhez csatolta az általa készített - Ecser településen Intermodális Központ I. fejlesztési területen történı létesítésére vonatkozó - elızetes vizsgálati dokumentációt.
Az Intermodális Központ beruházását a beruházók nyolc fejlesztési területre osztották és jelen eljárással párhuzamosan valamennyiben elızetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezték, azonban jelen eljárás határozattal történı lezárása elıtt a II-VIII. fejlesztési területre vonatkozó elızetes vizsgálati eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmüket visszavonták. A Felügyelıség a dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 140. pontja alapján a Felügyelıség döntésétıl függıen környezeti hatásvizsgálat köteles. A megállapított 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Az elızetes vizsgálati eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint a Felügyelıség megindította. Az eljárás 2009. szeptember 30. napján indult, ennek megfelelıen az akkor hatályos jogszabályok alapján járt el a Felügyelıség.
Megállapításra került, hogy a tervezett tevékenységbıl országhatáron átterjedı jelentıs környezeti hatás nem várható. A Felügyelıség a kérelem, és az elızetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követıen, a Rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerinti Ecser Község Önkormányzat Jegyzıjének, továbbá Vecsés Város Önkormányzat, Budapest Fıváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzat, valamint Budapest XVIII. kerület Pestszentlırinc – Pestszentimre Önkormányzat Jegyzıinek. A Felügyelıség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1)–(2) bekezdéseiben 7
foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KijelölR.) 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Vecsés Város Önkormányzatának Jegyzıje az E/13702/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását tartotta szükségesnek. Az E/13702/2009. számú állásfoglalását az E/15209-14/2010. számú állásfoglalásával visszavonta. Állásfoglalásában az alábbiak szerint nyilatkozott: „A megküldött dokumentációk áttanulmányozását és a Vibrocomp Kft. képviselıivel történt személyes konzultációt követıen, a közremőködı hatóság több felmerült kérdésre választ kapott, ezért a kiadott szakhatósági állásfoglalások visszavonásáról döntött és új szakhatósági állásfoglalást hozott. Megállapítottuk, hogy a teljes fejlesztési terület több mint 5 millió m², ebbıl az I.-III. területek építési telkei 1,5 millió m², a IV.-VIII. területek építési telkei 3,8 millió m² területet foglalnak el. A tervezett beépítettség az I-III területeken összesen: 1,3 millió m², a IV-VIII. területeken: 3,5 millió m². Az Elızetes Vizsgálati Dokumentáció a helyi környezet védelmérıl szóló 14/2002. (VIII. 8.) Önkormányzati Rendelet elıírásait nem érinti. A fejlesztés volumene, valamint a megvalósítás bizonytalan idıbeni határai miatt, a 314/2005 (XII. 25.) Korm. Rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeknek, az egyes fejlesztési ütemeknél kell érvényesülniük. A benyújtott dokumentációkat, véglegesnek tekintjük. A területek hatásvizsgálati szempontból egy területi egységet képeznek. Vecsés Város érintettségétıl függıen, a beruházás ütemének megfelelıen, területegységenként tudja érdekeit érvényesíteni, a 314/2005 (XII. 25.) Korm. Rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott tartalmi követelmények alapján. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény elıírásai, 44. § (9.) bekezdése alapkán zártam ki, s e jogszabályi helyre történı hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetıségérıl. Hatóságom hatáskörét, a 344/2009. (XII.30.) Kormányrendelet 23. § (4.) bekezdésével módosított 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja állapítja meg.” Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 12602-3/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, a tevékenység végzéséhez közegészségügyi szempontból kikötésekkel járult hozzá. A kikötéseket a rendelkezı részbe foglaltam. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 460/7107/8/2009. számú szakhatósági állásfoglalásával a tevékenység végzéséhez kulturális örökségvédelmi szempontból kikötésekkel járult hozzá. A kikötéseket a rendelkezı részbe foglaltam. A kikötések betartása esetén környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására örökségvédelmi indokból nincs szükség. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A beruházással érintett területen nyilvántartott, általánosan védett régészeti lelıhelyek találhatók (zárójelben KÖH nyilvántartási azonosítási számuk): 1. ecser, 4. sz. lelıhely: középkori telepnyom (30835), 2. Ecser, 8. sz. lelıhely: ıskori telep (48768) és 3. Ecser, 9. sz. lelıhely: középkori telep (52325).” ”Tájékoztatom továbbá, hogy a vizsgált terület topográfiai helyzete és a közelében található, pontosan nem ismert kiterjedéső régészeti lelıhelyek okán a Kötv. 7. §. 17. pontja értelmében régészeti érdekő területnek minısül, így a vizsgált terület nyilvántartott régészeti lelıhelyeken kívüli részén is régészeti emlékek elıkerülésével kell számolni. Mivel a régészeti örökség elemei a régészeti érdekő területekrıl is csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Javasoljuk, hogy a földmunkák megkezdése elıtt próbaásatással tisztázzák, pontosítsák a vizsgált terület lelıhelyeken kívüli része régészeti érintettségének módját és mértékét. Ennek hiányában 8
bármiféle földmunka végzése csak régészeti megfigyelés mellett javasolható. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (2000 Szentendre, Fı tér 6.) jogosult. Javaslom, hogy a beruházó a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése elıtt 8 munkanappal vegye fel a kapcsolatot a múzeummal.” Ecser Község Önkormányzatának Jegyzıje 2804/2009. számon megadta állásfoglalását. Tekintettel arra, hogy az nem felelt meg a Ket. tartalmi és formai követelménye szerinti szakhatósági állásfoglalásnak, a Felügyelıség 2010. november 10-én KTVF: 51669-2122/2010. számon kérte a Jegyzıt, hogy vizsgálja felül a megküldött állásfoglalását. A 28043/2009. számon ismételten megküldte szakhatósági állásfoglalását, a beruházáshoz hozzájárulását kikötés nélkül megadta. Hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem kérte. Állásfoglalását úgy indokolta, hogy a megküldött dokumentációt áttanulmányozta és megállapította, hogy a benne foglaltak összhangban állnak Ecser Községi Önkormányzat 85/2006. (VI. 08.) számú településfejlesztési koncepciójával, 105/2006. (IX. 14.) sz. Településszerkezeti Tervével, valamint a 7/2008. (IV. 17.) Helyi Építési Szabályzatával. Budapest Fıváros Önkormányzatának Fıjegyzıje FPH008 /205 - 11 /2010. számon 2010. február 18-án kelt szakhatósági állásfoglalást adott, amelyet az FHP008 /205-16/2010. számú 2010. április 21-én kelt állásfoglalásával saját hatáskörben visszavont. A beruházáshoz szakhatósági állásfoglalását 2010. április 21. napján kelt FPH008 /205-17/2010. számon kikötés nélkül megadta. Hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem kérte. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A I. terület közvetlen vagy közvetett hatást nem gyakorol helyi jelentıségő természetvédelmi területekre, ezért ezeken a területeken a tervezett tevékenységhez hozzájárulok.”…„Az elızetes vizsgálati dokumentáció alapján a tárgyi területen tervezett tevékenységek helyi jelentıségő természetvédelmi érdekeket nem sértenek.” Budapest Fıváros XVIII. Kerület Önkormányzatának Jegyzıje 12/658-1/2009. számon szakhatósági állásfoglalást adott, amelyet a 12/658-4/2009. számú állásfoglalásával saját hatáskörben visszavont és a beruházáshoz hozzájárulását kikötés nélkül megadta. Hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem kérte. Állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 32/A § (1) bekezdése és a 4. melléklet 4. pontja alapján adta. Budapest Fıváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzat Jegyzıje 6-4050/13/2009. számon adott szakhatósági állásfoglalást. Ebben a 6-4050/10/2009. számú 2009. november 5én kelt szakhatósági állásfoglalását és a 6-4050/12/2009. számú 2009. november 30-án kelt végzéssel kiadott szakhatósági állásfoglalását egységesen módosította. A szakhatósági állásfoglalások beérkezését, valamint az elızetes vizsgálati dokumentáció szakmai értékelését követıen a Felügyelıség a Rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében – a tevékenységbıl lehetségesen származó környezeti hatások tisztázása céljából 2010. március 17. napján tárgyalást tartott. Az egyeztetı tárgyaláson a Felügyelıség felhívta a Budapest Fıváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának nevében eljáró személyek figyelmét, hogy a kiadott szakhatósági állásfoglalás pontosításra szorul. A Budapest Fıváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának nyilatkozatra jogosultjai a tárgyalásról szóló jegyzıkönyvben vállalták, hogy pontosítják a szakhatósági állásfoglalásukat. Ezért a Felügyelıség 2009. március 17-én kelt levelével ismételten megkereste a Jegyzıt, hivatkozva a tárgyalási jegyzıkönyvben foglaltakra és kérte, hogy adja meg a pontosított állásfoglalását. A fentiekre tekintettel Budapest Fıváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat Jegyzıje a 6-4050/13/2009. számon adott szakhatósági állásfoglalását a 6-1402/9/2010. számú 9
állásfoglalásával kiegészítette, amelyben hatásvizsgálati eljárás lefolytatását tartotta szükségesnek, amelyet a következık szerint indokolt: „A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerint kérjük lefolytatni a hatástanulmányt, mely tekintetében elegendınek látjuk az Intermodális Központ tekintetében lefolytatni a vizsgálatokat, nem ragaszkodunk a ScyCourt beruházással közös hatástanulmányhoz, azonban a cargo gép átrakó építmények vizsgálatát kérjük fokozott körültekintéssel elvégezni, és a teherforgalom fokozó hatására tekintettel is megvizsgálni. A beruházással szomszédos Merzse mocsár vízgyőjtı területének védelmét továbbra is kiemelt jelentıségő természetvédelmi ügynek tekintjük, tekintettel annak természetvédelmi jelentıségére és környezeti érzékenységére. Állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-a, Budapest Fıváros XVII. Kerület Városrendezési és Építési szabályzatáról szóló 3/2006. (III.2.) önkormányzati rendelet 13. §-a, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérıl és mőködési feltételeirıl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése és 1/B. §-a, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 2. § (2) a) abg) pontja, 1., 3. és 5. számú melléklete alapján adtam ki.” A Felügyelıség megállapította, hogy a fentekben megadott, kiegészített szakhatósági állásfoglalás nem felel meg a Ket. alaki és tartalmi követelményeinek, valamint megállapításra került, hogy idıközben jogszabályváltozás történt, mivel a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosította a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet 4. számú mellékletét. A módosítás szerint az érintett települési önkormányzat jegyzıjének csak helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedıen kell szakhatósági állásfoglalást adnia. Településrendezési eszközökkel való összhang tekintetében nem kell eljárnia. A módosítás folyamatban lévı ügyekre is vonatkozott. A fentiek alapján a Felügyelıség Ket. 45. § (3) bekezdése értelmében KTVF: 9438-17/2010. számon a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordult. . A fentiekkel egyidejőleg a Felügyelıség a KTVF: 9438-18/2010. számú végzésével az eljárást felfüggesztette a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal döntésének megérkezéséig, de legkésıbb 2010. augusztus 30-ig. A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal 50-3564/16/2010. számon felügyeleti eljárás keretében hozott végzésében osztotta a Felügyelıség fenti álláspontját és megsemmisítette Budapest Fıváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat Jegyzıje valamennyi a tárgyi ügyben hozott szakhatósági állásfoglalását. A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal döntése értelmében kizárta Budapest Fıváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat Jegyzıjét az eljárásból és ezzel egyidejőleg a szakhatósági eljárás lefolytatására Budapest fıváros XX. kerület Önkormányzatának Jegyzıjét jelölte ki. Budapest Fıváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Jegyzıje a VF43152/3/2010. számon szakhatósági állásfoglalást adott, miszerint jogszabályi felhatalmazás hiányában helyi környezet- és természetvédelmi szempontból érdemi észrevételt nem tett. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta meg: „A dokumentációk szakmai vizsgálata során megállapítottuk, hogy a tervezett beruházás közvetlen szomszédságában található fıvárosi jelentıségő természetvédelmi terület, a Merzse mocsár vízgyőjtı területét a gigaberuházás érinti. A mocsaras terület fennmaradását jelenleg is csak a folyamatos vízpótlás 10
biztosítja, így a vízgyőjtı területen történı nagyszabású talajvíz szintet is érintı munkák során komoly és akár visszafordíthatatlan hatások érhetik az igen sérülékeny természetvédelmi területet. Ugyanakkor az elızetes dokumentáció ezt a kérdést egyáltalán nem vizsgálja még elméleti felvetésként sem. Ez a körülmény mindenképpen indokolttá tenné részletes hatástanulmány elkészítését arra vonatkozóan, hogy a Merzse mocsárra, különösen a mocsár vízellátására hogyan hat a beruházás. Tekintettel arra, hogy a természetvédelmérıl szóló 1996. évi LIII. Törvény 57. § (1) bekezdése értelmében a fıvárosban a fıjegyzı látja el a természetvédelmi igazgatási feladatokat, ezért szakhatósági állásfoglalásomba ezt a kikötést jogszabályi felhatalmazás hiányában nem tudtam belefoglalni. Az iratanyagot áttanulmányozva megállapítottam azt is, hogy a XVII. kerületnek nincsen helyi környezet és természetvédelemre vonatkozó önkormányzati rendelete, ami alapján kikötéseket fogalmazhatnánk meg a benyújtott dokumentációkkal kapcsolatosan, továbbá más konkrét rendelkezést tartalmazó magasabb szintő szabályozás sem ad a kerületi jegyzınek az egyes környezetvédelmi szakágakra vonatkozó érdemi vélemény kialakítására lehetıséget.” Az AirportLand Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Zártkörően mőködı Részvénytársaság az eljárás KTVF: 9438-18/2010. számon történı felfüggesztését megelızıen kérelmet nyújtott be a Felügyelıségre, melyben elıadta, hogy a tárgyi ügyre vonatkozóan kéri jogutódlásának megállapítását, mivel az eljárást kezdeményezı SW Budapest Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság és más társaságok összeolvadása következtében új jogi személyiség jött létre. A Felügyelıség KTVF: 9438-20/2010. számon meghozta a jogutódlásról szóló döntését. A jogutódlás megállapítására vonatkozó kérelemmel egyidejőleg a Jogutód AirportLand Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Zártkörően mőködı Részvénytársaság és az AIRPORTLAND TWO 2008. Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelısségő Társaság tárgyi ügyre vonatkozóan kérelem módosítást terjesztett elı. Elıadták, hogy az elızetes vizsgálati eljárás megindulását követıen az AIRPORTLAND TWO 2008. Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelısségő Társaság tulajdont szerzett a kérelemben szereplı néhány ingatlan vonatkozásában. Elıadták továbbá, hogy az AIRPORTLAND TWO 2008. Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelısségő Társaság az elızetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban jogosított és kötelezett kíván lenni a tulajdonát érintı ingatlanok tekintetében. A fentiekkel egyidejőleg a kérelemhez csatolt „MELLÉKLET 1” elnevezéső dokumentum alapján kérelmezték az elızetes vizsgálati eljárás kiterjesztését az Ecser 0127/77 hrsz-ú ingatlanra is. A Felügyelıség megállapította, hogy a korábban a Jogelıd által benyújtott kérelemben nem szerepelt az Ecser 0127/77 hrsz-ú út megjelöléső ingatlan, azonban a benyújtott elızetes vizsgálati dokumentáció vizsgálata kiterjedt a fenti említett ingatlanra és az azon tervezett beruházás környezeti hatásaira, ezért erre vonatkozóan újabb dokumentáció benyújtása nem szükséges. A Felügyelıség továbbá megállapította, hogy a jogutódlással együtt elıterjesztett módosítási kérelemben nem merült fel olyan szakkérdés, amelynek eldöntéséhez szükséges lenne szakhatóság bevonása.
Ecser Község Önkormányzat Jegyzıje 2866/2009. számú levelében, Vecsés Város Önkormányzat Jegyzıje I/14197/2009. számú levelében, Budapest Fıváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzatának Jegyzıje 6-4050/14/2009. számú levelében, Budapest Fıváros XVIII. Kerület Önkormányzatának Jegyzıje levelében jelezte, hogy a hirdetmény kifüggesztése megtörtént. Az Élhetı Környezetünkért Egyesület 2009. november 16. napján kelt levelében bejelentkezett az eljárásba, és kérte ügyfélként való elfogadását. A Felügyelıség a KTVF: 11
58722-2/2009. számú végzésével megállapította, hogy az Élhetı Környezetünkért Egyesületet az ügyfél jogállása megilleti. Az Egyesület 2009. november 16-án kelt levelével észrevételt tett, amelyben elıadta: „Az eljárásokban szereplı beruházások növelik a légi és közúti forgalmat, melynek csökkentése lenne a cél, a klímaváltozás miatt is. Az intermodalitás elınyös feltüntetése, a jelen és jövıbeli környezetvédelmi stratégiáknak ellentmondani látszik.” „A tervezett intermodális központ további zajt és káros rezgéseket okoz, mely fokozott környezetszennyezéssel jár, Budapest és környezı települések lakosságának életkörülményeit rontja, az ingatlanok elértéktelenedéséhez, beláthatatlan következményekhez vezet. Kifogásoljuk a terület 8 részre történı felosztását hatástanulmány szintjén, hiszen komplexum együttesen értékelendı egymásra-hatás és környezetünkre való együttes hatásának szempontjából is.” A Budapest Airport Zrt. 2010. május 27. napján kelt levelében bejelentkezett az eljárásba, és kérte ügyfélként való elfogadását. A Felügyelıség a KTVF: 35897-1/2010. számú végzésével megállapította, hogy mivel a Budapest Airport Zrt. tulajdonában lévı ingatlan a tervezett tevékenységgel érintett hatásterületen belül található, a Budapest Airport Zrt.-t az ügyfél jogállása megilleti. A Felügyelıség a KTVF: 9438-25/2010. számon zaj- és levegıtisztaság-védelmi szempontból a tényállás tisztázására szólította fel a Tervezıt. A Tervezı az átdolgozott dokumentációt benyújtotta. A Felügyelıség a dokumentációt áttanulmányozta és megállapította, hogy a benyújtott anyag nem tisztázza kellıen a tényeket. A Felügyelıség a KTVF: 9438-27/2010. számon ismételten kérte a tényállás tisztázását. A Tervezı benyújtotta a kiegészített dokumentációt.
* A Felügyelıség a dokumentációk elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó mőveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erıforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzıjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkezı hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetıségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentıségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerıt más jelentıs környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkezı részben elıírásként rögzítetteken túl - a következık szerinti értékelést tette a Felügyelıség, figyelembe véve az Élhetı Környezetünkért Egyesület benyújtott észrevételét.
Víz- és talajvédelem szempontjából: A tervezési terület favR. 7. §-a és a 2. számú melléklete szerint, a 7. § (4) pontjában meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz védelme szempontjából érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területen helyezkedik el. 12
A favR. 8. § alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak környezetvédelmi megelızı intézkedésekkel, az elérhetı legjobb technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával, ellenırzött körülmények között és úgy végezhetı, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitőzések teljesülését. A terület vízellátását elsısorban Ecser település meglévı ivóvíz hálózatára gerinchálózati körvezetékkel csatlakozva tervezik megoldani. A késıbbiekben szükség szerint saját fúrt kút létesítése is szóba jöhet a területen. A területen keletkezı csapadékvíz összegyőjtésével az öntözı-mosóvíz igény kielégítését tervezik. A beruházás vízigénye a teljes beépítettség esetén: 1085 m3/nap. A szennyvízelvezetés koncepciójára két fı irányt terveznek. Az egyik lehetıség a budapesti csatornahálózatba történı bevezetés, a másik saját szennyvíztisztító telep létesítése, és a tisztított szennyvíznek a Maglódi 14. sz. csatornába való bevezetése. A keletkezı szennyvízmennyiség teljes beépítettség esetén 1085 m3/nap. A fejlesztési terület jelenleg beépítetlen terület, a ráhulló csapadékvíz elszikkad. A teljes kiépítettség esetén a beépített területekre hulló csapadék mennyisége várhatóan 171509 m3/év, a zöldfelületekre hulló és ott elszikkadó csapadék mennyisége 86690 m3/év. A beépítést követıen az elvezetendı csapadékvíz biztosítására az úthálózattal párhuzamosan futó, megfelelı hidraulikus kapacitású csapadékvíz elvezetı árokrendszert terveznek létesíteni. A csapadékvizet összegyőjtés után hasznosítani kívánják locsolásra, mosásra, esetleg ipari vízként való hasznosításra. A parkolók, rakodási területek, stb. felületérıl összegyőjtött csapadékvizet tisztítást követıen a tiszta felületekrıl (tetıfelület) összegyőjtött csapadékvízzel együtt vezetik el. A csapadékvíz elvezetı hálózat elemeit úgy alakítják ki, hogy intenzív csapadék esetén is megfelelıen biztosítsa a megfelelı mértékő vízelvezetést. A terület beépítésének a talajvíz állapotára vonatkozó hatásainak megfigyelésére talajvíz megfigyelı monitoring hálózat létesítését és üzemeltetését tervezik.
A rendelkezı rész vízvédelmi elıírásait a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, valamint a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) elıírásainak figyelembevételével tette a Felügyelıség. A benyújtott elızetes vizsgálati dokumentáció és a 2010. június 30-án benyújtott kiegészített dokumentáció megfelel a Rendelet elıírásainak. Az elızetes vizsgálat eredményének a figyelembevételével víz- és talajvédelmi szempontból a tevékenység környezetre gyakorolt hatása nem jelentıs. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Vibrocomp Kft. által készített elızetes vizsgálati dokumentáció, és a benyújtott kiegészítési dokumentációban leírtak szerint az I. területen utasterminál, kereskedelmi egységek, bevásárlóközpontok, logisztikai központok, irodák, a gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások létesülnek. A fejlesztési terület Ecser községtıl délre helyezkedik el. A területet északi irányban a 31110. j. út, illetıleg mővelésbıl kivett mezıgazdasági területek, nyugat-délnyugati irányban a 3101
13
j. út és mővelési ágból kivett mezıgazdasági területek, keleti-délkeleti irányban az M0 autópálya határolja. A tervezési terület Ecser község belterületi lakott övezetétıl 370-800 m-re, a Ferihegyi repülıtértıl 500 m-re fekszik. A terület megközelítését az M0 autópálya, a 3101 j. összekötı és a 31110 j. bekötı út és a 4. sz. fıút biztosítja. A Közlekedés Kft. által készített tanulmány alapján az I. területre tervezett módosított ingatlanfejlesztés a jelenlegi közúthálózaton kiszolgálható, az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódóan közlekedésfejlesztés nem szükséges. A fejlesztési területen belül az ingatlanok kiszolgálása a kiépítésre kerülı győjtı és kiszolgáló utakkal biztosított. A zajszintmérések alapján Ecser belterületén a 3101 és a 31110 j. utak mentén a jelenlegi közúti közlekedésbıl származó zaj nappal 5,1-9,6 dB-lel, éjjel 1,8-8,1 dB-lel haladja meg a ZHR. 3. sz. mellékletében elıírt zajterhelési határértékeket. A Közlekedés Kft. által lehatárolt, külterületi megközelítési útvonalak jelenlegi zajterhelését az I. terület várható gépjármőforgalmából számított zaj 0-1 dB-lel emeli. A tervezett terület belsı útjainak várható forgalmából eredı zajterhelés sem nappal sem éjjel nem haladja meg a ZHR. 3. sz. mellékletében elıírt zajterhelési határértékeket. A benyújtott kiegészítı dokumentációban leírtak alapján megállapítható, hogy a módosított, csökkentett beépítéső tervezett létesítmény nem okoz jelentıs környezeti zajállapot változást a védendı területeken. A gépészeti berendezések üzemelésébıl, parkolásból, gépjármőmozgásból származó együttes zaj várhatóan nem haladhatja meg az I/D-01, I/B-12., I/A-16. jelő épületekben tervezett szolgálati lakások homlokzatai elıtt a ZHR. 1. sz. mellékletében elıírt zajterhelési határértékeket. A ZR. 3. §-a alapján tilos a védendı környezetben veszélyes mértékő környezeti zajt vagy rezgést okozni. A Rendelet 9.§ (1) bekezdése szerint a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendı területeken a zaj-és rezgésterhelés feleljen meg a követelményeknek. A benyújtott és a többször kiegészített elızetes vizsgálati dokumentáció megfelel a Rendelet elıírásainak. Megállapítottam, hogy a tevékenység zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem jár jelentıs környezeti hatással, így hatásvizsgálati eljárást nem szükséges lefolytatni. Levegıtisztaság-védelmi szempontból: A dokumentáció készítıje terjedésszámítási szoftver segítségével végzett számításokkal igazolta, hogy a tervezett létesítmény keltette, a Közlekedés Kft. által megbecsült többlet forgalom nem okoz határérték feletti légszennyezettséget. A tanulmány külön kitért a létesítési idıszakban felmerülı, földmunkák által keltett diffúz porszennyezésre, amely azonban idıszakos jellegő, és a számítások alapján a 340 m-re található lakott területeken már nem okoz határérték túllépést, illetve a megfelelı intézkedések megtétele esetén mértéke tovább csökkenthetı. Elızıek alapján a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet elıírásai teljesülnek, így részletes vizsgálat készítését nem írtam elı. Táj- és természetvédelmi szempontból: A tárgyi terület országos jelentıségő védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területet nem érint, azonban érinti az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének magterület és ökológiai folyosó övezetét. Az országos ökológiai hálózat övezetének védelme érdekében a rendelkezı részben elıírást tett a Felügyelıség. 14
Hulladékgazdálkodási szempontból: A Felügyelıség a Rendelet 5. számú mellékletének 1/d. pontjában foglaltak szerint, a dokumentáció értékelésekor figyelembe vette a telepítés, megvalósítás és felhagyás során keletkezı hulladék mennyiségét, veszélyességét és kezelhetıségét. A Felügyelıség megállapította, hogy a tervezett tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során nem keletkezik nagy mennyiségő hulladék. Veszélyes hulladék nem keletkezik. A benyújtott elızetes vizsgálati dokumentáció megfelel a Rendelet elıírásainak. Az elızetes vizsgálat eredményének a figyelembevételével hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység környezetre gyakorolt hatása nem jelentıs így hatásvizsgálati eljárást nem tartok szükségesnek lefolytatni. A beruházás létesítéséhez hulladékgazdálkodási szempontból a rendelkezı részben foglalt elıírásokkal járult hozzá a Felügyelıség. Hulladékgazdálkodási elıírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet alapján adta meg a Felügyelıség.
A Felügyelıség az eljárása során vizsgálta továbbá a Rendelet 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhetı hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzıit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelıség szakértıi az elızetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentısnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. * A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minısül, vagy amely a Kérelmezı szerint üzleti titkot képez. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, a tevékenység módosítását, bıvítését tervezik, errıl szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelıséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen esetlegesen felmerülı eljárási kötelezettséget von maga után. A fentiekre tekintettel a Felügyelıség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. § (2) bekezdése alapján, a Rendelet 5. §ának (2) bekezdés da) pontja, illetve a Ket. 71. § (1) bekezdése figyelembevételével a rendelkezı részben foglaltak szerint határozott. A határozatot illetve az arról szóló közleményt a Felügyelıség a Kvtv. 67. § (5) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Ecser Község Önkormányzat, Vecsés Város Önkormányzat, Budapest Fıváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzat, valamint Budapest XVIII. kerület Pestszentlırinc – Pestszentimre Önkormányzat Jegyzıinek, és 15
Budapest Fıváros Önkormányzat Fıjegyzıjének akik kötelesek haladéktalanul, de legkésıbb öt napon belül gondoskodni a közlemény közzétételérıl. A KijelölR. 32/A (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. A határozat elleni fellebbezési lehetıséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják az ügyfél részére. Az eljárási díjról a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban DíjR.) 1. számú melléklet I. fejezetének 43. pontja, a jogorvoslati eljárás díjáról a DíjR. 2. § (4) bekezdése alapján rendelkeztem. A Felügyelıség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét KijelölR. állapítja meg. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstıl számított 16. napon jogerıre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (6) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény idıben utolsóként történt kifüggesztését követı 15. napon kell közöltnek tekinteni.
Budapest, 2010. október 18.
Dolla Eszter s. k. igazgató
16
