GYUL A HAJDAN ÉS MOST

GYUL A HAJDAN ÉS MOST TÖRTÉNET I És STATISTIKAI

VÁZLATOKBAN .

ÖSSZEGYÜJTÉ

MOGYOROSSY JÁNOS .

GYULÁN 1858. NYOMATOTT RÉTHY LIPÓT KÖNYVNYOMDÁJÁBAN .

„Nec se cognoscunt terrae vertentibus annis , Exutam variant faciem per secula gentes . ” Maniliu s Astronom . I . v . 523— 524 .

MÉLTÓSÁGO S

GYULA I

GRÓF WENCKHEIM GYULA U R Ő NAGYSÁGÁNA K BUZGÓ HÓDOLATTA L

A. A. A.

A' KIADÓ.



TARTALOM . El őszó . Els ő rész . Lap. I . Ziridava, daciai telep a' hajdani Gyula nev ű hunfő város, min t Etele és ő sei europai els ő gy ű l- és királyi székhelye, a' mai Gyula város területében. Etelének ugyan oda fapalotájába let t diadali haza térte, lakomái, s vérmenyegz őjén közbejött ha lála és gyászos temetését követte hunszertartás II. A gyulai vár kora és nevezete magyarhon eredetével egykorú III. A ' gyulai várnak fekvése és szomszédjai IV. A ' gyulai vár alkotása V. Gyula hajdani birtokosai VI. Gyulának egyházi emlékei VII. A' reformatio kezdete és terjesztése Gyulán VIII. A' görög nemegyesült, egyház eredete Gyulán IX. Hajdani tanügy és m ű vészet Gyulán X. A' gyulai várnak felügyel ő gondnokai, parancsnokai, — és a z ezekkeli egyének érintkezése XI. A' gyulai vár els ő ostroma és vivása XII. A' gyulai vár másodszori vivása XIII. Harmadik, vagy is végs ő vivatása a' gyulai várnak XIV. A' gyulai vár feladása XV. Gyula török uralom alatt . . . XVI. Megkisértése a' gyulai vár visszavételének XVII. A' gyulai vár éhséggeli visszavétele XVIII . A ' gyulai vár sikertelen ostromoltatása Rákóczy Ferencz hada i által XIX . A' gyulai vár Kuruczok általi felkérése, azok szétveretése és tör vényes megfenyittetésök Második rész. I. Gyula városa mostani fekvése, határainak terjedelme, népesség e és felosztása II. Gyulának egyházi állapota III. Gyulának mai tanintézetei IV. Gyula, mint megyei székhely hajdan és most V. Jelesb épületei, népe viselete és jelleme VI. M űiparja és kereskedése VII. A' város kebelebeli intézetek VIII. Földje mennyisége, minéműsége és gazdászata [X . Vizei haszna és veszélyei X. Fehér-körösi új csatorna XI. Gyula városát ért tűz és egyéb csapások XII . Magyar és német Gyula város egygyé olvadása és tanácsa rendeztetése ; hajdani és mai pecsétje

3. 25 . 27 . 28 . 31 . 38 . 42 . 46. 47 . 49 . 57. 62 . 66 . 69 . 74 . 78 . 87 . 92 . 94 .

105 . 110 . 113 . 116. 118 . 231 . 126. 128 . 132 . 137 . 140. 142 .



Harmadik rész . Történelmi kútforsások Függelék . A. Perecsényi Nagy László néhai Arad megyei Szolgabirónak „Vete kedés a' közös Szittha honos magyar és ehez tartoz ó felekezetek közt az 8 minden tulajdonságok eránt Arado n 1820” nyomatott munkája 118. lapi — toldalékjából B. Fábián Gábor Arad megye Ieirása 147 . 148-dik lapjain f) bet ű alat t közlött jegyzékéb ő l C. A' Nagyváradi latin szertartású püspöki egyházmegyei levéltárban lé tez ő eredet] után D. Az el őbb emlitett levéltárból . . . E. Pray Györgynek „Epistolae Procerum Regni Hungariae . ” czimű munkájából III. köt. 90. lap 227 F. „Régi magyar nyelv emlékek” czíme alatt a' magyar tudós társaság álta l — szabad királyi Nagy-Szombat városa levéltárából — kiadva G. Szapolya János Zsigmondnak levele töredékben Kerechény Lászlóhoz . Bethlen Farkas történetiró „de rebus Transylvanicis” czim ű munkája második kötet 94—99 lapjából H. Egy metalis per hitelesitett csatolványából I. A Holdmézesi Kornéli család ritka jelesség ű levéltárában találtatott hi teles másolatról leirtam Gyulán junius 24-kén 1827 K. Erdélyhoni Károlyfejérvári káptalan levéltárából L. Fábián Gábor Arad megye leirása I . k . 86 . 67 . és 89-dik lapjain z) betű alatt közzé tett jegyzékbő l M. Néhai boldog emlékezet ű ipamnak, Petz Imrének, reám maradt gyüjte ményéb ő l. . . . N. Az el ő bbi megnevezett gyűjteményb ő l O . Sebestyén János kurucz kapitánynak a' gyulai várat felkér ő levele az 1735-dik évr ő l szálló urod . törvényszéki hiteles jegyz őköny v 124. laponi 23 . sz . a . bejegyzett tartalom szerint . . P. Békés megye 1808 . évi jegyz ő könyve 986. sz . a . találtató M. K . II . tanács leirata, a' gyulai őrség megszüntetése tárgyában . . . R. A' tulajdonos Hadsith Mahomet Effendi török dervis kezeinél létezett eredetir ő l S. Békes megyének 1735 . évi jegyz ő könyve 523, lapj . a' 30. sz. a T. Békes megyei, 1735 . évi jegyz ő könyve 520. lapján 28 . sz. a. felirása a' magyar királyi helytartó tanácshoz U. Gyula városának szerencsétlen megégése fel ől nemes öreg Kállay Mi hály által irt versek a' gr . Wenckheim család gyulai levéltárá ban letett eredeti kézirata szerint Elő fizető k névjegyzéke

145 .

225 . 225 . 226 . 227 . . 229 . 230. 232 . 233 . 235 . 237 . 238 . 239. 240 . 241 . 242. 242 . 244 . 245 . 250.

El ő szó. Gyula városának hajdanára és jelenkori kimutatásár a vonatkozó gyüjteményem vázlatát midőn egy kepébe kötv e honfitársaim tájékozásául nyomdai nyilvánosság utján, — hálás tiszteletem és szeretetem zálogául a' közös anya zsámolyához letenni kivántam, nem óhajtottam egyebet elérni : mint alkalmat nyerni a' fiui kötelesség lerovására . A' men-' nyiben azonban ennek tökéletes egészbeni teljesithetése igyekezetemmel rokonult tehetségemet is jóval felül múlná : vigasztal azon öntudat, hogy tettem annyit, mennyit er őm 's tehetségem szerint szül őföldem 's illet őleg hazánk egyik legje– , lesb érdeke megmentésére tehettem, mely által honfitársaimat legalább emezek érdekes multjára figyelmeztetni el nem mulasztottam ; 's mid őn ezt főleg nemzeti szenté lyünknek megemlitésével teltem : ne vélje senki, hogy azzal énemne k hírt, nevet, vagy talán dicsőséget hajhásztam ; — nem, az t oly nézetből nem tettem ; de igen az indokból : hogy a' fel– karolt ügynek szentségét, enyészend ő hamvaiból kimentsem , 's az igazságos biró részrehajthatlan és tekintélyt nem ismer ő itélete alá bocsássam . Mi munkám felosztását, annak hézagait és talán irás modoromat is illetné : arra nézve szinte megemliteni el nem mu–

laszthattam : hogy az által nem annyira egy tökéletes kés z classicus m ű vet : mint inkább csak a' megtörténtekre vonatkozó, és a' történelem tágas tarlóján elszórtan hever ő események emlékeit — jelesen a' felhordott számos oklevelek tartalmát, mint meg ugyanannyi történelmi adatok vázlatát — óhajtottam, a' kalászok böngézőjeként, összegyüjtve, ne m csak az enyészet ő rvényéb ől kimenteni : de az utókorna k méltánylatára, és idejébeni használatára, át is adni . S ugyan — azért tisztelt olvasó ! ne kárhoztasd lépésemet, sem azt : hog y munkámat — el ő tted talán feleslegesnek ötl ő 's belé nem ill ő — túlságos jegyzetekkel halmoztam el! vedd azzal együtt a z egészet t őlem oly kegyelettel : mint a' min ő hazafi tisztelet— tel azt én nyujtom ; bárha csak árnyát ábrázolnák is azo k szül ő hazám 's közvetve a' vele összeköttetésben hajdan élt eld ő deink eseményeinek . Végre kivánom : élj boldogul!!! 's ne felejtsd Virgi l (Aeneid . XI. 24. v.) eme mondatát : „Egregias animas, quae sangvine nobi s Hanc Patriam pepegere suo, decorate! ” Irám hunnia ő si gyül— és székvárosa helyén — Gyulá n — decemberhó 27—kén 1857 . Mogyoróssy János .

ELS Ő

RÉSZ.

GYULAI KRÓNIKA . ÖSHAJDAN, KÖZÉP ÉS UTÓKOR .

I. Ziridava, daciai telep a hajdani Gyula nev ű hunfő város, mint Etele és ő sei europa i els ő gyül- és királyi székhelye, a mai Gyula város területében, Eteléne k ugyan oda fapalotájába lett diadali haza térte, lakomái, s vérmenyegz őjé n közbejött halála és gyászos temetését követte hunszertartás .

Ott, hol Erdély bérczeiről, — az arany parányokka l rokonult fövényt iszapló Fejér Körös folyam Béke s megye határát a' magyar kanaánt délkeleti részén üdvözli — volt és van Gyula nevezeten a' megyének székvárosa, melynek eredeté igen ő s— korú, úgy : hogy. annak ott már mint lakóhelyne k létezte, még a' Megváltó születését megel őzte időkből, kimutatható, mely a' dák korból Ziridava (1 ) nevezetesen (ös-szláv mythosként is, mint az őshajdani gyülhe lyek, 's letelepült első gyarmatok égboltozatát hajnali pirra l megdicső itő tündér—királyn őnek egy boldogabb jövendő ajándokául jellemeztetve) a' legrégibb földrajzokban is el őfordúl . Ugyan azért e' város, illet őleg hely, nemzeti őstörténetünkr e is nevezetes marad, jelesen azért is : mivel hajdant a korabeli keleti és nyugoti hatalmas római császárokat adózóivá tevő europa — réme, a' világhír ű legnagyobb hunkirály Etele, valamint ő t megel őzte ősei, és az egész europai Hunnia' legels ő és legrégibb ősi gyülhelye, királyi széke (2) a' fejér és fekete körösök közt ott létezett, hol a' mai Gyula városa felett, — ennek közvetlen keleti t őszomszédságában, a nálláná l jóval dombosabb terű letben, a ' még máig is ott létez ő csudá-

4 latos ős-régi Gyula nevet visel ő Ó-vár szomorú romjaival tért foglal. Itt halt meg K . u. 445-ik évben E t el ének fitestvérje is (3) Buda . Itt fogadta Etele II-ik Theodosius ke leti császár követjét Maxim inu st, Priscus szónokkal, mid ő n K. u .449-ik évben babért aratott gy őztes hadjárataiból - övéivel tartott ünnepélyes és diszes hazatérte után — emezeket az e z alkalommal hozzájött nyugoti-róma küldöttjeivel együtt remekszerkezet ű ősapai fejedelmi fapalotája termében asztaláho z ültette (4), megvendégelte . Etele életrajzát, és győztes hadjáratait, nem lévén ki tűzött czél itt el ő sorolni, — mert azt már számos bel- és kül földi irók, Priscus követségi szónok hagyományja után rész letesen. megirták, egyedül csak az indokot, mi czélból jelen tek meg nála kelet-róma követei? hol volt E t e l e ősapai királyi lakhelye? miként tért övéi közzé? — mint vendégelt e meg a' hozzá ment követeket? — 's hol és mikor következet t be halála és eltemettetése ? Mindezekre vonatkozva balljuk az eredeti tiszta kútforrásokból meritett hagyományokat . „Eteléhez lévén,” — úgymond Priscus, — „több ró mai követekkel együtt küldve követségbe, oly végből : hogy ha lehet Etelét valami módon végeztessük ki e' világból .” A' merényt Vigil tolmács rendelte el, melynek végbevitelére bizonyos Edek (5) nev ű fő -szittyának, kinek mid őn" (449-ik év tavaszszán) » az a' keleti , udvarnál követségbe n volt - „ég 's föld igértetett” munkálásával akart élni. „Ily czélból tehát elindulván, több napi utazásaink után elértünk az Etele táborához, mely egy völgyben” (a' mai bánságban) „lévén, a' hol is mid őn Etelének mint követek be jelentettünk volna, Etele ugyan eleinte” (mivel már ekko r Edek elárúlta volt titokban Etelének az élete ellen sz őtt tervet) „nem akart bennünket maga elébe bocsátani . Miután

5' azonban tudtára adattuk volna : hogy követségünknek foglalat ját egyedül csak nekie nyilatkoztathatjuk ki, egyszersmin d némelyek" — (az el ő bbkelő személyek közzű l, mint Oreste s és Csát) „közbe vetették volna magokat hozzá járúlhatásun k végett ; — végre csakugyan E t e l e elébe eresztettünk, kit i s nagy ő rizettel körülvett sátrában — el ő tte Had—úr kardjá t egy szittya tartván — középen egy fakarszéken ülni sze mléltünk .” Pri scus, Vigil 's az ajándékokat hozó rabszolgák, tiszteletb ő l a' nyilas küszöbénél megálltak . Maximinus a' követ reszket ő lépésekkel közelített, üdvözölte a' királyt, ' s átnyújtá neki Theodosius császár levelét, mondván : „a ' keleti rómaiak császárja Etelének és övéinek egésséget és hossz ú életet kiván !” — „Légyen úgy» — felele Etele Vigilre tekintve — „a ' rómaiaknak is, mint nekem kivánják” — de ezt kitörött haragja jeleivel ., 's egyenest Vigilhez fordúlv a „gaz álat” mondá : „hogyan mertél te hozzám jönni? ki tudta d Anatoliussali egyezésemet a' béke eránt ; jól tudtad, hogy a' ró— maiaknak nem kellett volna hozzám követet küldeni mind addig, míg nálok nemzetemböl egyetlen egy szökevény is létezik.” — „Mire való volt ide jövetelünk, mid őn kivánságának elég ne m tétetett ; 's a' mint Vigil erre azt felelte : hogy ezen feltétel híven teljesítve van” miután visszahoztak tizenhét szökevényt, kiknél többen az egész keleti birodalomlban nem találtattak . Ez elbizakodott nyilatkozat Etelét magán kivül látszott ragadni . „E' pillanatban karóba húzatnálak” — felb ő— szült hangon amarra kiáltván -- „étkül adatnálak a hollókna k szemtelen álnok szavaidért, ha a' követi jogot nem tisztelném .” Azután intésére egyik titoknoka (6) egy hosszú tékercse t )ontott ki, melyet felolvasni parancsolt . Ez azon szittya szökevények névsora volt, kikr ől azt hitték, hogy ezek még min d római területen tartózkodnak . Etele a' felolvasás végével kinyilatkoztatta, hogy azt kivánja : menjen vissza Vigil rög—

6 tön . tisztjei ,egyikével Eslával, 's jelentse meg részéről Theodasiusnak, hogy vissza kell szolgáltatnia kivétel nél— kül minden' Húnt, bármily rangúak, 's . bármennyien legyenek. „Nem fogom türni” —monda büszkén — „hogy szolgáim fegyvert fogjanak ellenem ; bár jól tudom : hogy azok javára, kik őket felhasználják, mit sem tehetnek. Mely várost, mely várat. menthetnének meg ezek kezeimtől, melyet bevenni és lerontani elhatároztam? Azért menjetek, tudassátok ottan határozatomat ; jőjjetek vissza 's jelentsétek, ki akarják e' adni a' rómaia k szökevényeimet, vagy a' háborút választják ? A'. távozás iránti parancs csak Vigilt illeté ; Maximi— nus követet felkérte Etele, maradjon nálla átvenni a' választ, melyet a' császár levelére adni , szándékozott . Ezzel a' kihalgatásnak vége l őn . — „Vigil tehát elment, mi pedi g együtt, Etelé nek parancsából, a' válaszra várván, szállásainkra mentünk . Egy nap még itt mulatánk .” — Etele vendégszeretetéb ől e' követség ott sült halakkal, és kövér ökö r hússal vendégeltetett meg . „Harmad napra Et elével együt t útnak indúltunk Hunnia székhelye felé, de vélle együt t messzire nem mehettünk ; mivel ő Eskám nev ű országnagy leányával —, új n őt veend ő , 's lakodalmat tartandó má s útra tért ; vezető ink pedig minket ismét más útra vezettek. Sók útazás után nap alkonyatra mid őn bizonyos tó (7) mellé , melynek vize iható volt” (a' mai Hold—tavához) „értünk , 's mivel már estveledni kezdett, ott tanyát ütöttünk . Azonba n alig hogy letelepedénk, roppant nagy szélvész támadt, a' villámással és záporral vegyült zivatar sátrainkat, podgyászainkat össze vissza sodorta 's a' tóba hömpölygette . A' leveg ő— ben czikázó villámoktól 's a' félelemt ől meglepetve, nyakr a főre e' helyet oda hagytuk, mind egyikünk vaktában futva a ' szakadó záporban, és a' legs ű rű bb setétségben ; szerencsénkre minden út, melyen indulánk, a' faluba vezetett. Ekkor neki

7 estünk segítségért kiáltozni, mely nem lőn hiába ; mert láttuk , hogy a' Hunnok csakhamar jajgatásainkat meghalván, a nállok divatban volt ég ő nádcsóvákkal" — szövétnek helyet t használva ,,kiszaladván, kérdezték, mit akarunk? — kérdéseikre kalauzaink elbeszélték az esetet, mely bennünke t szétszórt : ezek azonnal szívesen meghíván, szállásaikra vezettek bennünket, s legels ő bb is nehány marok nádat vetette k a' földre, melynek lángjánál megszáritkozánk . Ezen falu szerintem a' mai Hold—Mez ő —Vásárhely városa : „Buda egyik özvegyéé volt, ki is megérkezésünkr ől értesittetvén, szállásunkra azonnal eleséget, és mulatásunkra jeles szép hölgyeket küldött, mi a' Hun nemzetnél megtiszteltetés és jól fogadtatás jele . Mi elfogadtuk az ételeket, 's a ' hölgyekről leköszöntünk ; azután eltörő dve egész reggeli g aludtunk . Napkeltével els ő gondunk volt gúnyáink felkeresésére indúlni, imitt amott egy rész tanyánk helyén szétszórva , más rész a' tó hosszában, a' többi a' vizben hevert, honnan azt kihúzogattuk . A' napot e' munkában 's bútoraink száritgatásában töltöttük, mind öszve lévén mer ően ázva ; a' vihar már elmúlt 's az égen a' legszebb nap tündöklött . Lovainkat, öszvéreinket felnyergelők 's a' királyné üdvözletére menénk . Ez szívesen fogadá ajándékainkat, melyeket számára vittünk , u. m . három ezüst kelyhet, biborral festett gyapjat, pálma ' s más aszalt gyümölcsöt . Azután megköszönvén hozzánk mutatott szívességét, búcsú vételünk után, falvából elutaztunk .” Végre hét napi utjok után a' követek, egy másfel ől jött másik követséggel találkoztak ; ez a' nyugoti császár III . Va — lentinianus küldöttsége volt a' hunkirályhoz, bizonyos Sirmium kirablásakor megmentett szent edények iránt . Ennek története az : hogy midőn a' Hunnok Sirmiumot megszállottak , e' város püspökje igen jól előre látván a' megszállás következményeit, egyházi edényeir ől rendelkezést tőn. Ismeretség-

8 ben állt bizonyos galliai születés ű Constantiussal, ki akko r Etele titoknoka 's az ostrom működésnél alkalmazva volt . Alkalmat találván vele értekezni, átadá néki a' püspök a ' szent edényeket : „Ha fogságtokba esem,” monda, „add el váltságomra ; ha előbb megtalálnék halni : add el akkor is, 's árukon más foglyokat válts ki .” A' püspök az ostrom alatt el — halt, Constantius pedig a' letett jószágot magának meg — tartván, bizonyos Sylvanus nev ű kölcsönz ő nek, kinek róm a piarczán pénzváltó háza volt, bizonyos öszvegben elzálogosította, melyet a' határid őre nem válthatott ki ; ekkor amaz a z edényeket egy italiai püspöknek eladta . — Idő multával a ' dolog Etele fülébe jutott . A' h űtlen titoknokot — szokás a szerint — karóba húzatta . Azután V a lentinianus császártó l Sylviu s t, vagy az edényeket követelte . „Egyik, vagy másiknak meg kell lenni” — irá — „az edények enyéim, mint melyeket a püspök a város zsákmányjából sikkasztott el ; titoknokomat, mint tolvajt már lakoltattam ; most az orgazdát, vagy vagyonom' visszaadatását követelem, kü lönben háborút.” — A' ravennai udvar sikertelen levelezése k után, három nemes rómait küldött hozzá, hogy ha lehet egyez kedjen ki végre vele 's vegyék elejét a' nagyobb szerencsét lenségnek . Priscus és Maximinus örült, hogy e' vad — pusztaság közepette honfiaival találkozhatott ; 's e' két követség egyesülve, szittya vezet őjeik által egy faluban (S) ren deltettek megállapodni, a' hová mondák megérkezni Etelé t is, a' már oda közeled ő t. -- Nehány nap mulya a' király, a ' hadsereg 's a' két római követség, a' királyi (9) város, egés z Hunnia székhelye alá, (10) mely a' mai Gyula város a feletti belvár terűletében vala, — érkezett . Etele birodalma székvárosába oly szertartással vonúl t be, mely a' rómaiakat, kivált Priscust, igen meglepte , élénken érdekelte .

9 Lássuk ugyan azért emennek iratait, miként tértt Etel e övéivel említett székhelyére, miként fogadtatott ott, hog y nézett ki a' királyi lak, — és udvara ? „A' mint mi” — mond Priscus — „némely folyókon átkeltünk, egy fapalánkokkal bekerített — városhoz hasonl ó — nagy falu verőczéjéhez értünk .” — E' helyt vala minden egyéb helyti lakjait díszben és szépségben meghaladot t s legékesb palotája . „Itt e' hely hölgyei jöttek a' hatalma s királyt fogadni, két sorban állva fejeik felett egyik sortúl a ' másikig, a' n ők fejér patyolat fátyolokat tartottak hosszába n magosra kifeszítve és lebegtetve, melyek alatt egy egy csoportban hét hét fiatal leányka lépdelt, a' király magasztalásár a szerzett dalokat énekelve . A' díszmenet a' palotának tartva ; a' honvezér O n s z e g (11) lakja el ő tt voúlván el . — Itta' ház aszszonya számos n őcselédjeivel — kik utánna hússal rakott tálakat és borral töltött kupákat vittek — a' kerítésen kívü l várakozott.” Mid őn a' király az öt délczeg paripákon követt e hadnokai élén megérkezék : „emez hozzá közeledett üdvözölvén a' királyt és szemérmes mosollyal megkinálva kérte , izlelné meg az étkeket, melyeket ős szittyai szokásból számára készített .” A' szív valódi tisztaságából szülemlett hódolat ily jele meghatotta Etelét 's kedves embere nejéne k őszinte lett ajánlatát elfogadta ; — e' volt a' legnagyobb hegy , melyel a' húnkirály alattvalóihoz viseltetett . — „Négy er ős férfi azonnal lova magosságáig emelt egy ezüst asztalt, 's ő nyergében maradva, megizlelte a' hozott ételeket, melyeke t amaz udvaronczai ezüst tálakon nyujtottak fel hozzá, 's ivot t egy korty bort is, mialatt mások ezüst szövetű menyezetet ” (baldachin) „tartván feje felett, azután királyi palotájába vonúlt, mely a' többi lakosokétól kitetszhetőbb és magosab b helyre volt építve, s az egész város felett uralgott, és égr e emelked ő magos tornyaival már messzir ől magára vonta a'

10 figyelmet." -- "Mi pedig Onszeg távollétében — ki hossz ú útról érkezett meg, 's' kit a' király magához parancsolt, nej e adta ebéddel az ország el őbbkel őivel — többnyir aival, emennek házánál, melyet emez a' római förd ők erokn alakjára egy húnfogságba esett görög épít ő művészszel (12) kő ő l épittetett megvendégeltettünk ; 's miután Maximinu s b rendelést tétetett szállása iránt, sátraink, mind a' minister lakához, mind pedig a' király palotájához, egyenl ő távolságban üttették fel ." Max im inu s azonban türelmetlenül vágyot t Onszeget látni, és vélle találkozni ; e ' miatt alig. tudot t aludni, 's viradtával küldé Priscust a' ministernek szán t ajándékokkal. — A' házat kerítő udvar még zárva volt, egy cseléd se m mutatkozott 's Priscu s nak várni kellett ; azér őrkaiözvetésgbíol,'ád ni tazjándéko , nem j ő míg valaki elő . Alig haladt nehány száz lépést, mid őn egy más sétáló hozzá közeledvén, igen jó görögü l („légy üdvöz") szóval köszönti . Ez vala ama férfiú, ki min t Vimiacumi keresked ő hún fogságba jutott, 's mint ilyen — miután a' húnok hadaival a' rómaiak ellen vitézűl harczolt — a' szittya törvények erejénél fogva, emezeknél szabadságá t visszanyerte, hunná lett, feleséget vőn, gyermekeket nemzett , 's Onszegnek asztalánál élt . Emezzel tartott hazafia s beszélgetéseik özben Ónszeg egyik szolgája megnyitot a z udvar ajtaját, 's Prisc u s betért a' hunnagyhoz Maximinu s üdvözletével, 's a' római császártól küldött ajándék aranyoka t általadta. Ónszeg futópillanatot vetve az ajándékokra, azokat házába letétette, 's megtudván, hogy a' római követ hozz á szándékozik jönni : jobbnak tartotta ő t megel ő zni, 's nehán y percz múlva Maximinus öt sátrában lepve pillantott a meg. Ekkor e' két államférfi beszélgetésbe ereszkedett, melyben Etele ministerének jelleme egészlen feltárúlt . Ma–

11 ximinus kissé nyomatékoson igyekezett eléje adni, hogy mint látszik elérkezett a' rómaiak és hunnok közötti szilár d kibékülés percze, melyért a' becsület az ő bölcsességét illetendi, 's hogy azon temérdek haszon, melyet a' húnf őnagy mindkét nemzetnek szerezhet, a' császár és az egész császár i család részér ő l örök jótéteményekben rá és gyermekeire fo g vissza hárúlni . „Hogyan érdemlem” — kérdé On szeg szendén — „e' nagy megtiszteltetést, 's hogyan lehessek én függet — len békebiró köztünk és köztetek?'‘ .,Ha mind azon pontokat , melyekben meghasonlottunk 's a' szerz ődési feltételeket megvizsgálod, 's mind ezeket egyenes lélekkel veted mérlegbe” - válaszolá a' követ : — „a' császár itéletedet elfogja fogadni .” „De” - viszonzá amaz „ez nem tartozik egy követ szerepéhez, 's ha én az lennék : nem ismernék más szabályt, mint uram akaratját . Vagy talán azt hiszik a' rómaiak ,kérelmi rá bírhatnának, hogy öt megcsaljam, 's megtagadjam a' hunok — nál töltött életemet, nejeimet 's gyermekeimet (13), kik azo k közt születtek? nagyon megcsalatkoznak ; jobb szeretnék szolga lenni Etelénél, mint nagy úr és gazdag ő birodalmukban.” — Ezen nyugodt, de határozott hangon ejtett szavak czáfolato t nem t ű rtek . On s zeg azonban mintegy állhatatos szilárdságá t szelídítendő, hirtelen utánna veté : hogy több hasznukra lehe t a' rómaiknak E tele mellett, kinek haragját néha néha csillapítni fogja, mint Konstantinápolyban lehetne, hol irántoki jó indulatja mindjárt gyanut gerjesztene . - Elbámulva hallgatta Priscu s a' nagy ember szavait, és édes érzés futotta át minden érzékeit, mid őn abban oly nemes lelke t létezni tapasztalt, melynek ösmeretét 's létezhetését egyedűl a' porlepte iratokbúl tanúlta . — Theodos iu s követje pedi g Maximinus, titokban gúnyolta az ember egyszerüségét , úgymond : „a' ki a' képzelt igazságnak eszméletében a' valódi tulajdoni hasznot igy elvetné.” — Kisebbnek itélte őt, mintsem



12 hogy tovább is személyes beszélgetésekkel töltene véle id őt ; szónokára bízta minden foglalatosságait . — Örömmel kapot t a' reá bízott teend őin Priscus -- ki is a' nagyok társaságá t keresve — b ő ismeretet szerzett magának útazása megirására . — „Más nap” — úgy mond — „mivel a' királyné az aján dékokat várta :” P r iscus l ő n megint azok átadásár a megbízva. „Etele lakhelyének belsejébe vettem magamat , ajándékokat vittem az ő nejének . A' királyné ezeket dísze s palotája termében fogadta, mely gyapjú sz őnyeggel volt be vonva ; maga vánkoson ült, hölgyei és szolgái között., ki k körötte kört képeztek, a férfiak egy, a hölgyek másfel ől . Ezek arany és selyem-szálakat hímeztek a' szövetekbe, melyek a' férfiöltönyök díszesítésére szolgálandottak . E' nejét ől voltak három gyermekei, melyek köz űl az egyik — Ellák ” (szerintem Aladár nev ű) — „már akkor a' Hunnoknak " (keleti europában) — „'s más Méjtói --- és a' pontus i szittya népeknek fejedelme volt .” Etelének tornyokkal szegélyezett laka gyönyör űen gyallott 's oly tökélletesen össze eresztett nagy deszkaszálakból volt alkotva, hogy az egész egy darabnak tetszett . A' királynéé könnyebb és ékesebb építészeti modorban, minden oldalról dombormetszetű faragványokkal volt díszítve, melyekben a' kellem nem hiányzott ., Fedele gondosan metszet t négyszeg ű oszlopocskákon nyúgodott, melyek közt egész so r oszlopokon nyugvó, fából szerkezett ívezet uralgott, minteg y boltozat folyosót (14) képezve . Kiérvén a' királyné pálotájából Priscus nagy zajt hall , nagy csoportot lát tolongni ; 's közzéjök vegy ű l . — „Nem sokára megpillantám Etelét, ki oldala mellett Ónszegge l laka ajtaja elé telepedett, hogy ott igazságot szolgáltasson . Tartása komoly és méltóságos volt 's csendben ült le . Kiknek

13 elítélendő pereik voltak; sorjában hozzá járúltak ; ő mindnyájokat elítélte, azután bement termébe 's a' követeket fogadta , .” kik hozzá több tartományokbó lérkezt Etele székhelyének udvara némi sétatért is képezett ; hol a' követek szabadon járhattak, várva a' király vagy ministere kihalgatására ; jöhettek, mehettek, mindent vizsgálhattak, egy. őr sem korlátozá őket. — Priscus innét hogy visszatért szállására, ott találja Orestes (Etele egyik fő udvarnokának) atyját Tutullust , ki a' követet és ő t értesíté, hogy a' király őket az nap kilenczedik órájára (az az délutáni három órára) 'asztalához hívta . A' nyugoti követeknek hasonlóúl ott kellett lenniök. ,,A' rendelt id őre elmentünk . Az ebédlés egy nag y hosszú négyszegű teremben volt, köröskörül és sorjában ki s asztalóknál, melyek mindegyike mellé négy, öt személ . Közepett egy emelvényen állott Etele asztala és yfér-het kerevete, melyen ő már helyet foglalt ; kissé hátrább állt egy más kerevet,, miként az el ő bbeni, fejér szalagokkal és tark a kendőkkel ékesítve;, hasonló görögországban és rómába n menyegzők alkalmával divatos díszágyhoz . A' követeknek mihelyt beléptek, a' pohárnokok, kik az ajtónál voltak elhelyezve, boros kupákat nyujtottak, melyekből a' királyra köszöntve, inniok kellett ; ez kötelez ő szertartás volt, melye t minden vendég megtartott, miel ő tt széket foglalt . A' tiszteleti helyet az emelvény jobbján Ónszeg foglalta el, kivel szem— közt ült a' király két fia . A'. követeknek a' bal asztalt adták , mely másodrangú volt ; itt is előttünk ült egy nemes hún; Bere (15) nevezet ű, tekintélyes férfiú, ki Hunniában több falvakat bírt . Ellák Etele legid ősb fia, atyja kerevetén foglalt helyet, de jóval lentebb, szemeit, atyjától eatégbsnzlküovm'-átiszel iszégyenl ljes szerényen viselve -- tartván : Etele pohárnoka egy bor

14 ral telt kupát nyujtott urának, ez azt a' tiszteleti vendégre köszönté, ki azonnal felkelt, a' háta megett állt pohárnok kezéből a' kupát átvette 's pohárkoczczantás végett a' királyho z kellett járúlnia és visszaköszönteni a' királyt . Ezután a' követekre került a' sor, kik kupával kezökben hasonlóúl viszonzák a' király köszöntését ; - minden vendég rangsor szerint, egyik a' másik után fel lőn köszöntve, s mind azonkép válaszolt ; mindegyik mögött tele kupával egy egy pohárnok állt . A' köszöntés végeztével az udvarmesterek léptek be, kez e ikben hússal rakott tálakkal, melyeket az asztalra helyheztek. Etele asztalára ezek csak, húst adtak, azt is fatálakon , kupája is fa volt ; míg a' vendégeknek kenyeret, és minden féle ételt ezüst tálakon hordtak 's kupáik is ezüst vagy aranyból voltak." Pirúlva és szégyenszemmel néztek a' követek , róma eme néhai fényüzés eszközeire, melyeket a' Hunno k Thra cia és Moesia gazdag városaiból hoztak . De min t szégyen ű ltek el, midőn tapasztalák, hogy mind ezeket Etel e legkevésbé sem becs ű lné! Ö, kit barbar nemzetek fejedelmé nek ismérték ; kit mind a' két Roma rettegve tisztelni kényszerült, előttük ült ; habár nem is pompás : de csínos ruhájában . egy tál ételével megelégedve ! e' jelenetre a' véndé g külhoniak elfogulva érezték magukat, 's a' régi elenyészet t századok szellemével az elhúnyt Fábriciusok', Cincin ná tus o k' és Curiusok lelkei lebegvén szemeik előtt ; szégyenlették magukat, hogy nyelvök sz ű k volta miatt, ily nagy fér fiat kényúrnak és zsarnoknak nevezének ! —, A ' lakomára készített asztalok akként voltak helyhezve, hogy a' vendége k kényelmesen vehettek az elejökbe felrakott tálakból, a űl, hogy messze kellett volna érettök nyúlniok . Midőn 'nél-k az első teríték elfogyott, a' pohárnokok visszajöttek 's a' köszöntés újra kezd ődött, és ugyanazon szertartással ismét végi g ment minden helyen, els őtől utolsóig . A' második teríték után,

15 mely szintoly b ő volt mint az els ő : de égészen különböző éte-

lekbő l állt, harmadszori közivás következett, melyben a ' már felhevült vendégek kupáikat, mind jobban jobban üritgették . Estvefelé, midő n már szövétneket gyújtottak, ké t költ ő lépett be a' terembe, kik Etele el őtt hun nyelven ön – készítette . dalokat énekeltek, melyekben hadi erényjeit é s győ zedelmeit magasztalák . Dalaik a' hallgatókban ő rjöngéssel határos elragadtatást idéztek el ő, a' szemek villogtak, a z arczok rettentő kifejezést öltöttek : „sokan sírtak” - mondj a Priscus — „a -z ifjak epedés, az öregek keservnek könnyeit . ” Hunnia ezen költ ő it egy bohócz váltotta fel, kinek torzkép e és idétlenkedése a' vendégeket felmagasztaltságokból egy – szerre tomboló kaczajra ragadta . E' jelenet alatt Etele folytonosan megindúlatlan 's komoly maradt, a ' nélkül, hogy arczának egyetlen, változása, egyetlen mozdúlata, vagy szav a legkissebb megindúlását árúlta volna ; csupán akkor villant á t arczán némi gyengédség, midőn legkissebb fia Csaba — (Irnákh=Hernát) (16) belépett, és hozzá közeledett ; közelébb húzá kerevetjéhez a' gyermeket, arczát simogatta , 's ölelései közt, csókokkal illette . „Én mid ő n azt meglepv e csudálnám, hogy E t e l e a' többi fiait fel sem veszi, a'' mellettem ült egyik szittya szomszédomhoz fordúltam, ki egy keveset beszélt latinúl is, és súgva kérdém : mi az oka, hog y ezen ember, ki többi gyermekeihez oly hideg, ez iránt ol y nyájasnak mutatkozik?” — „Szivesen megfejtem,” mondá a ' Hun „ha a' titkot ki nem beszélled . A' jóslók azt jövendölték a' királynak, hogy nemzetsége többi fiaiban kihúnyik : hanem

I r n ák azt örökíteni fogja ; ez az oka gyengeségének, a' fiút , mint maradékának eyyetlen remény/él szereti .” - E' pillanat-

ban lépett be Zerkon a' mór, 's azonnal az egész tere ; hogy szinte rengett bele mkaczjtólésobáhngzt ; — ezen közbenjött mulatságot, a ' vendégek Edek leleményes–

16 ségének köszönhették . A' mór Zerkón, egy púpos, gacsos , pisze, vagy is inkább orratlan, hebeg ő és együgyü törpe , majdnem húsz év óta járt kelt a' világ egyik részéről, a' másikra ; egy úrtól a' máshoz, mint valami igen ritka tárgy, melyet mulatságúl keríteni lehetett . Az afrikaiak Aspar ró— mai tábornoknak adták, ki őt Thraciában, egy a' húnok ellen i szerencsétlen hadjáratban, elvesztette ; — Eteléhez vezet— tetvén, ez ő t látni sem akarta ; azonban Budánál, emenne k testvérjénél jobb fogadást talált . E' hunfejedelem annyira bel e szeretett törpéjébe, hogy nélküle nem lehetett ; ott volt asztalánál ; vele volt a' háborúban ; csináltatott néki fegyverzetet, 's öröme telt látni, mint hetykélkedik a' nagy karddal kezében, 's mily nevetséges h ősi állásokat vesz . Egyszer min d e' mellett Zerkón megszökött a' római földre, 's Buda ne m nyughatott, míg kezére nem keríti, vagy vissza nem váltja ; a' hajtás szerencsés volt, 's a' mórt vason vitték vissza hozzá . Haragos urának láttára a' mór könnyekre fakadt ; megvallá , hogy hibát követett el, mid őn ő t elhagyta ; de ennek a' hibának jó mentsége van, „s mi az ?” kiáltá Buda . „Az — felel t a' törpe : — hogy nem adtál nékem feleséget .” — A' törpének ezen gondolata feleséget követelni magának, Budát szűnn i nem akaró kaczajra fakasztotta, 's nem csak megengedett , hanem a' királyné udvarhölgyei közül adott neki n ő ül egyet , ki valami nagy vétkeért kegyet vesztett . Buda halál aután Etele Zerkónt ajándékba küldé Aetius patriciusnak, k i arról lemondott el őbbeni gazdája, Aspar részére . Edek találkozván vele Konstá n tinápolyban, rábeszélte, j őjjö n vissza Hunniába, nejét visszakövetelni . — Használva az ünnepély alkalmát Zerkón, belépett a' terembe, 's folyamodását Eteléhez intézte ; fecsegései közben a' latin nyelve t hún és goth szavakkal oly nevetségesen keverve, hogy senk i nem állhatta nevetés nélk ű l." — A' vig zaj még egyre hang—

17 zott, mid őn a' rómaiak, gondolva, hogy már eleget ittak, éjféltájban — a' kapufél fájától búcsúzva -- megszöktek ; míg a' társaság reggelig öszve tartott. Az id ő a' követekre nézve, kik sem a' királynál kihalgatást, sem kielégít ő feleletet egy pontra sem nyertek, tisztá n elvesztve telt : azért haza bocsátásukat kértek ; de E tele a' nélkű l, hogy megegyezését egyenesen megtagadta volna, különböző ürügyek alatt tartoztatá, 's őrzötte őket. Kreka = (K a r ik a) királyné megakarván maga részér ő l vendégelni, meghívatta őket udvarmestere Á d á m házába „egy pompás é s nagyon víg” ebédre, melyben a' vendégeknek, — min t Priscus mondja — a' római komolyságot félre téve, inni , és sorban kellett ölelkezni . „Ekkor mindegyik a' jelen vol t vendégek közzűl, szittya szokásból tele pohárral kínált me g bennünket, 's azt, ki ivott, megölelte, megcsókolta . Vacsora után szállásunkra vontuk magunkat .” — Egy másik ebéden , melyre őket Etele meghivta , Maximinus és társa megújúlni látták az els őnek szertartásos illedelmét, csupán Etele volt kissé vidámabb . Többszö r szólt, mi el őbb nem történt, Maximinushoz , ajánlván nek i egyebek közt titoknokának a' pannoniai Constantiusna k Theodosius császár által megigért és kieszközlend ő nőszü lését. „Nem illenék” -- mondván szónoka által -- „hogy Theodosius Constantius hiszékenységével játékot űzzön ; egy császár sokat vesztene méltóságából, ha hazudnék .” Hozzá tevé , mint dönt ő okot, és czáfolhatlan védvet, hogy „ha a n őszülé s meglesz : a' menyasszonyi ajándékon titoknokával megosztozik.” Igy folyt a' dolog a' hunkirály udvarában . Végre miután Etele mindennek , mit tudni érdekébe n állt, tudomására jutott, hogy t . i. a' követ ártatlan, hogy a' császári udvar az élte elleni törekvésben megmaradt 's hog y Vigil, ki Konstántin ápolyt már elhagyta, nem sokára

18 visszatér, elbocsátá a' követséget , melynek jelenléte több é hasznára nem volt . Egy levelet, melyet a hun urak, és a hu n korlátnokság titoknokai Onszeg elnöklete alatt igyülésökben határoztak el, adtak Ber e= (Berkes) kezébe, kinek a követ séget Konstántinápolyba kellett kisérni . A' rómaiak udvariassággal és ajándékokkal halmozva távoztak ; mivel az udvar minden nagyjai — a' király felhivására --- versenyzet t nékik némi drágaságot, mint prémeket, lovakat, sz őnyegeket , úgy himzett öltönyöket — ajándékozni . Emezek, -- eltávozásuk után — a' már Konstanti— nápolyból visszatért Vigil tolmácscsal , a' Duná tól ne m messze , a ' római földön találkoztak, ki egészen vígan sietet t útja czélja felé Eslás társaságában, mint gondolta : de valósággal annak őrködése 's felügyelete alatt ; -- magával hoz ván a vérdíjt, a száz font aranyat, valamint tizennyolcz éve s fiát, ki kiváncsi volt világot látni, 's kit igen hihet ő leg a' tolmács, mint segédet vett maga mellé . Midő n beléptek Etele fejedelmi várába, mindkettő jöket elfogták, 's a' király elé vitték ; podgyászaikat hasonlóan letartóztatták, szemeik el őtt átvizsgálták, 's ott találta k egy zacskót, igazán megmért száz font aranynyal . Minek láttára Etele meglepetést szinlett, 's kérdé a' tolmácsot : mit akart ezen aranynyal? Ez zavar nélkül felelt, hogy azt mag a és kisér ő i szükségére, lovak és málhás barmok vételére szánta , melyekkel magát útjára elakarta látni ; mert útközben so k barma elhullott ; végre nagy számú római foglyok kiváltásár a hozta, kiknek családai ő t e' részben megbizták . Itt Etele türelme megszakadt. „Hazudsz gaz állat” — riadt menydörg ő hangon — „hazugságoddal senkit meg nem csalsz, 's azza l meg nem menekülsz a' büntetéstől, melyet megérdemeltél . Nem , te nem magad szükségére, sem ló 's öszvér vásárlására, se m római foglyok kiváltására láttad el magad ily összeggel ; külön—

19 ben is jól tudtad, hogy határozottan megtiltottam minden kereskedést, minden pénzforgalmat országomban az idegenek részé rő l, még midőn itt voltál Maximinussal ." E' szavak után a z őrök által a' tolmács fiát el ő vezetteté 's kinyilatkoztatá, hog y keresztül szúratja, ha atyja azon pillanatban meg nem mondja , mi czélra volt szánva ezen száz font arany. -- Vigil --- fiá t meztelen kardok közt látva — eszméletét vesztette, 's karjai t könyörgőleg terjesztve, majd a bakók, majd Etele felé szívszaggató hangon kiáltotta : „Ne öljétek meg fiamat! fiam mit sem tud az egészr ől; ő ártatlan ; egyedüt én vagyok a' bűnös.” Azután pontról pontra felfedezte a' közte és Chrysaphius ; Theodosius császár f őudvarnoka közti orgyilkossági csel szövényt ; miként jöttek emezzel a ' gyilkosság eszméjére , mint helyeselte azt Edek : miként vett abba a' császár is rész t tanácsosaival : miként szemeltetett ő ki a követség többi tagjai tudta nélkül a' merény kivitelét előkészíteni ; mint értekezett Edekkel elútazása napján , 's mind azt , mi vele Konstantinápolyban történt . Beszédét Etele birói figyelem mel hallgatta , 's emlékezetében összevette ezen részleteket; melyeket ez ember szájából hallott, azon felfedezésekkel , melyeket néki Ede k tett 's meggy őződött, hogy a' tolmács mindent igazán bevallott. Erre lassan megszelidülvén, paran csolja bocsássák el a' fiút 's apját tartsák fogságban mind addig, míg sorsáról egy vagy máskép végezni fog .Vigl vasra verik 's börtönbe hurczolják . A fiut, Etele jónak találta, visszaküldeni Konstantinápolyba, hogy kerítse n még egyszer száz font aranyat . „ Kerítsd meg ez összeget" -monda neki — „mert ez apád életének váltsága .” 'S ugyanakkor, mikor őt, elküldé O re s test (17) és Eslát is a' császárhoz részletes utasításokkal ellátva . Ezek kihallgatásra járultak Theodosiushoz , ki köz hírből már megtudta terveinek nemsikerültét, és szorongv a 2*

20 várta a' hunkirály új követségét . Trónja elő tt a' küldöttek a ' legkülönösebb diszöltönyben jelentek meg, mely ellen azonban senki nem mert kifogást tenni . Orestes nyakába n ugyanazon bő rzacskó függött, melyben volt a' száz font arany , 's Eslás, ki mellette állt, miután Chrysaphius t megkérdezé : ismeri-e e' zacskót? e' szavakat intézte a' császárhoz : „Etele, Mundzukh fia, és Theodosius mindketten nemes apák fiai ; Etele atyjához méltó maradt : de Theodosius lealacsonyúlt ; mert adót fizetvén Etelének , elismerte, hogy annak szolgája. Ime! most ezen rosz és elvetemedett szolga urána k tőrt vet : tehát jogtalanságot cselekszik, 's Etele nem szűnik meg gazságát fönhangon hirdetni, míg ki nem adja . neki Chrysa phius (18) heréltet, hogy érdeme szerint lakoljon . ” E' határozatot senki nem várta . Theodosius elszánhatta magát minden megalacsonyításra, melyet felfedezet t vétke fejére halmozott . — Etele Vigilt elbocsátotta, ki t boszújára igen alacsony vétkesnek tekintett : de Chrysa phius fejét követelte . E' pontra nézve hajthatlan volt . E' kilátások közt kezd ődött a' 450-dik év. A' hun törzsek tömegekben érkeztek a' Duna partjaira ; folyt a' fegyverkezés. A' nyugtalanság n ő tt szintúgy a' nyugoti, mint a ' keleti birodalomban . Végre két goth hirnök jelent meg Hunniából ugyan az nap, "s ugyan az órában Theodosius keleti és Valentini anus nyugoti császároknál, kiknek mind egyik el őtt ezt kellett mondani : „ Uram é s urad Etele parancsolja, készíts számára palotát, mert, jő." Ezen események terjedelmes leirása, miután több belés külföldi évkönyvírók által közöltetett, ismét ugyanazok ' szavaival élve — mid őn fő- és kitüzött czél Etele és ősei legels ő és legrégibb europai királyi székhelye hollétét ne m csak megemliteni : de ki is mutatni ; ugyanazért mindezeke t legill ő bb helyén — alkalmazva közbe sz őni itt annyival in-



21 kább nem csak érdekesnek, de méltányosnak is itéltem ; mivel a' hun birodalom europai végalkonyát el ő idézte leggyászosabb esemény, t . i. magának a legnagyobb hunkirálynak , Etelének, 453-dik évben K . sz . u . legutóbbi nejével Ildikóval (19) tartott menyegz ője éjjelén, közbejött halála ,az ősapai székvárosbeli fapalotájában ; úgy temetési szertartás a is, hogy az ő sapai székvárosnak kapuja el ő tti (20) sík téren , és pedig épen a' mai Gyula város feletti ő srégi óvár területe vidékén történi : azt jeles hazánkfia Szabó Károly is (Thierry Amadé) „Attila történeti kor- és jellemrajza” magyar forditásban (21) következ ő en tanúsítja : „Most olvasóinkat a hunok székhelyére 's azon deszka palotába viszszük át, melyben őket Maximinus és Priscu , Vigil és Edek kíséretében (22) már bevezet ők. Nagy ün nepély volt (23) itt készül őben 's a' díszteremben élénkebben sürgöttek a' pohárnokok, gyorsabban keringtek a' kupák , mint valaha. A' hun költők, a' goth skáldok munkához láttak ; megzendült ismét a' fiatal lányok éneke, kik fehér fátyla k alatt csoportonként lépdeltek el ő ; de most szerelmi daloka t zengtek ; mert Attila n ő szült . Az új nő , kivel hölgyeine k számát nevelé, nem a' Caesarok lánya, jegyese Honori a volt , kit egykor Itáliába hagyni nem akart ; ezen igen fiata l és csudaszép hölgyet, mint a' történet mondja, Ildikóna k hivták. - -- - - - - - - 'S ki volt ezen Ildikó? A' german hagyoa' mány -- - burgundi király leányának mondja ; a' magyar hagyomány , mely Mik olt-nak nevezi, atyjává egy baktriai fejedelme t ..._ — .—. tesz . - - - - maga ezen menyegz ő ünnepélyessége, mel y oly nagy diszszel ment véghez igen különbözik azon csak-



22 nem titkos összekeléstő l, melyet Attila 449–ben Eska m leányával tartott. . :_

IIdikónak

ritka szépsége szívére hatott Attilának , 's a' menyegz ői ünnepély alatt, mint Jorm a ndes mondja, a ' hun király határtalan élvnek adta át magát . A' fakupa, melye t a' királyi pohárnok töltögetett, szokottnál gyakrabban telt és ürült; 's midő n Attila a' díszteremb ől násztermébe vonult, fej e ugyanazon történetiró kifejezése szerint, bor– és álomtó l (24) nehezült: Más nap reggel nem láták őt kijönni ; a' nap nagy része minden nesz nélkül mult el ; szobájában, melyne k ajtai belől zárva voltak, semmi mozgalom . A' palotatiszte k nyugtalankodni kezdnek ; kiáltoznak ; szavaikra semmi felelet . (25) Ekkor-az ajtót betörvén, Attilát ágyán elterülv ; ágya mellett gyönyörü nejét lesütöttevértngblájk fővel, hosszú fátyla alatt könyben uszó szemekkel . Rettentő riadás, melyre- mindnyájan egyszerre kitörtek, hangzott rögtön a' palotában ; dühös, csaknem őrjöngő fájdalomtól megrohanva, némelyek gyászuk jeléül hajokat vagdalták ; mások arczaika t tő reik hegyével hasgatták ; mert mint az általunk már idézet t író mondja : „nem női könyeket, de férfiúi vérkönyeket kel – lett sirni egy ily halálért .”

Mi történt e' végzetes éjjel? A' hírek , melyek err ő l a' palotán kívül keringtek, különbfélék és ellenkez ők voltak ; d e maga azon gondos eljárás, melylyel a' hun fő nökök be aka r ták bizonyítani, hogy királyuk halála természetes volt : hihetővé tesz egy gyászosabb árnyalatot . — Állították, hogy Ildikó végezte ki elaludt (26) férjét egy tőrdöféssel. Néme–



23 lyek hozzátették,' hogy ő t a' király egy apródja ,segít vétke végrehajtásában, 's hogy e' merény Ae tiu s ösztönzé sére lő n elkövetve. A' latin okmányok, melyek szolgáltatjá k ez utolsó utasitást , egy udvari összeesküvést engednek gya nítanunk, oly neműt, mint milyet négy évvel el ő bb Theó– dosius ministerelnöke, Chrysaphius megkisértett ; de an nál gazabbat és jobban sikerültet. A' német hagyomány (27) az ifjú n őnek e' tettére indokul egyedül boszúvágyát 's azo n ember iránti mély gyülöletét tulajdonítja, ki miután családjá t kiölte és megrabolta, bájait szándékozott bitorolni . A' hunoknál megállapított eltér ő el ő adás,-- az volt, hogy a' király t guta ütötte ., hogy orra vére, mely gyakran szokot t folyni, hanyatfektében véletlen megeredt 's ne m találván rendes útját kifelé, torkára tolult és megfo j tolta . Ezt hirdették mindenfelé Attila fiai, a' fő nökök , 's udvarnagyok eszélyb ől , politikából és büszkeségbő l ; ez lett kimulásának bevallott és hivatalos el ő terjesztés-e . A' barbár világ e' hatalmasságának temetése életéhe z méltó vad (értsd vitézi korszerű) —" pompával l ő n ünnepelve . A' királyi székhely-kapujánál egy nagy síkra von t selyem sátor fogadta tetemét, mely díszes ágyon nyugodott . . Az egész nemzetb ő l gondosan válogatott lovagok futottak kö rötte versenyt 's tartottak a' római circusok szinlett csatáiho z hasonlítható játékokat . Ugyanakkor megzendült hun nyelven a' költ ők és vitézek gyász éneke, melyet a' goth hagyomán y még Jornandes (28) korában fentartott, 's melyet közlünk , mint a' történet író reánk szállította . » A' legnagyobb hún kiőtel rály, Attila , Mundzunk fia, a' legvitézebb népek ura, hallatlan hatalommal egy maga bírta Scythia és Ger–

24 mania birodalmai t . Számos városokat elfoglalv őnazokremgt

amegréít,ind'kómabrolt,sid , hogy maradványjaikat is zsákmányra bocsátja : meghagyta ma gát kérelemmel engesztelni 's évenkénti adót v őn . Miután pedi g mind ezt a' szerencse különös kedvezésével véghez vitte, ne m ellenség csapásai alatt, sem övéinek árúlása miatt : hanem ünnepélyi örömök közt , sértetlen, nemzete kebelében, legkisseb b fájdalom nélkül, halt el . Ki mondja hát ezt halálnak, melye t senkinek sem lehet megtorolni ." A' hún hadsereg, mely a' sátor körött kőrt képezett; e' kardalt siralmas jajgatással ismétlé . A' fájdalom e' kifejezéseire következett a' húnoknál úgy nevezett tor, azaz halotti lakoma, melyben kicsapongásig ette k és ittak ; mert e' népnél szokás volt dobzódással vegyitni a' temetkezési szomorúságot . Ezután a' király temetéséhez fogtak. Testét egymás után három koporsóba zárták ; az első arany volt, a' második ezüst, a' harmadik vas ; ezzel jelentvén , hogy a' hatalmas fejedelem mindent bírt ; vasat, mellyel má s nemzeteket meghódított ; 's aranyat és ezüstöt, mellyel nemzetét meggazdagitotta . Az éj homályát választák temetésére ; mellé az elesett ellenről levont fegyvereket, drága k ővel kirakott tegzeket, 's egy ily királyhoz méltó becses ékszereke t helyheztek ; azután, hogy ennyi kincset az emberi kincsszom j vagy kíváncsiság el ő l elrejthessenek : a' húnok a' munkásokat, kiket sírásókúl vagy temet ő kül használtak, megfojtották ." Ezek voltak, miket a' hunn nemzet legnagyobb királyáról Etelér ől,' az ő és ősei legels ő és legrégibb őskirályi székhelyér ő l a' hajdani ő skorból lehozva fölemlíteni hazafi kötelességemnek tartottam .



II

. A' Gyulai vár kora és nevezete Magyarhon eredetével egykorú .

világhírü Hunn nagy-birodalomnak europai öszveroskadása után, több lefolyt századok alatt - romjain, üstökös-csillagként megjelent várkun , vagy avar ; — uturgur = útig-úr, és kutirgur = kútig-úr ; -- besenyő = bolgár 's kozár nevek alatt ismét felt űnt, de ismét elenyészett - keleti faj ivadékai után, — végre a' jóslat teljesült ; mert a' szakálos ősök örökségöket — ugyancsak tudvalév ő keleti viszonyaiknál fogva felkeresend ők, Ural vidéki keleti fészkeikből, harmad ízben i ő i hét vezérjeik szerencsés vezényletei ski-ndúlta,éo k alatt a' kilenczedik század vége felé (K . u . _884-ik évben ) felkeresték, feltalálták és vissza is (29) szerezték . Az elfoglalt ő shaza térei, vérökkel szerz ő dött hont alakította alapszabályaik szerint Etele Csaba fivéréb ől (30) származott Árpád vezér -- mint közakaratból még keleten ide jöttük előtt megválasztott fejedelem — által a' nemzet vité z hadnokai közt felosztattak, Igy a' hét főnagyok - rabonbánok — egyikének T uh u tumnak 's emez által pedig sajá t unokájának, az e' térr ő l nevét vette Gyulának - a' Körös-, Tőz- 's Tisza vizeinek innen eső vidéke jutott birtokába , mely tér az őshajdanban már, mint a' közhagyomány emlékGyula mez ő nek (31) hívatott. ben hagyta

26 Gyula eme hadvezér, a' hajdani Hunnia e' gyül vag y is, ő skirályi székváros romban talált helyén (32) a' fejér Körös jobb partján er ősséget, várat építtetett, és az, az őskor beli e' vidék nevéről Gyula várának (33) neveztetett . Iratott pedig e' hely nevezete különböz őképen, jelesen : H yula- (34) nak ; — Giola- (35) nak ; — Giula- (36 ) nak ; legrégebben Gyla , vagy Gywla- (37) nak ; és végre Juli a- (38) nak ; úgy szigetnek is „Insula -Keresc h Insel ;” — mivel a' hold alakra kanyargó fejér Körö s partja jóval dombosabb részén, -- melyben a'bejárást már a z 1241-ki tatár pusztítás el őtt, különböz ő részein, három őr— tornyok (39) védték, -- egy szigetben (40) állott.

III. A' gyulai várnak fekvése és szomszédjai .

, úgy határos szomszédjai a' gyulai vá r és városa határának északról, az ott még a ' mult század végével is létezett lapályos rét é s ingoványos hét tavak (41) környezte volt, — melytavak a' fejér és fekete Körösök folyóiból eredve, egész Bihar megyei. Sarka d (42), és ennek várát (43) Gyula mezejét ő l elválasztó fekete Körösig ; úgy a' gyulai vár délkeleti részéig a ' fejér Körös jobb és bal oldal parti vidékén, terültek el ; — keletr ől a' vár aljáról neveztetett Vár y (44) vele határos ; délkeletről Varsány (45) és Jász— pé1y (46) vele határos ; délr ől környez ő Ottlaka (47) ; — nyugotdélről határos Elek (48), Kétegyhá za (49), é s mai határába kebeleztetett Szent Benedek (50) ; — délnyugotról határos Apáthi (51) és Kigyós (52) ; nyugot ról mai határabeli Fövényes (53) ; — úgy határos Csab a (54), 's mai határabeli Vesze (5.5) és Ajtos (56) ; — észak—nyugotról (57) fels ő és alsó Gerla ; hasonlóul környez ő Békes—vára (58), és városa (59) határa ; és végr e északról határos : felső és alsó Doboz (60) helységek . -

Környező



.

IV

A' gyulai vár alkotása .

Délnekgymrtfödiávolsa,'ektKör

s folyótól feküdt a' gyulai vár, éppen a ' fejér Körö s kanyargó anya—folyó jobb oldalti partján egy szigetben 's állott két különböz ő erődített -- u . m őlegvárbó . .kül—ésbevároó,it A' tágas kerített külváros — (mely az őshajdanban i s fa palánkokkal szegélyezve E t é l e hunkirály fejedelmi el ő— udvarát képezé, melyben Ministerének Onszegnek udvarral tagositott háza s egyébb országnagyok és hihet ő az ő rségi laktanyák is voltak) délr ől és nyugotról az anya fejér Körö s folyó által környeztetve, égetett téglából -- tölgy gerendák erődítésével készült, 's földdel töltött csillag ábrájú = sternschanz, mint korszerinti védművekkel, vagyis palánkokkal = bastey, és három őrtornyos kapui, melynek egyike békési , vagy szolnoki ; másika közép ; harmadika kaszaperi (61) kapunak neveztetett ; szinte annyi felvonó hídakkal ; a' bel — város, illetőleg vár nyugoti tő szomszédságában, de attól elkülönitve állott. Az emennél jóval emeltesebb téren — kele t felő l létezett belvár, és az ugyan abban volt belváros — hasonlóan erős, környező magos védfalakkal, 's ezek több szegleteit gyámolító kör erődökön rundellen, kívül, észak és keletr ől a' sarkadi mocsáros és rétes tavakkal (62) ; délr ő l

29 és nyugotról a' külvárossal 's a' fejér Körös kiágaztatott közép folyamával 's ezen négy őrtornyos kapui, ugyancsa k négy . felvonó hidakkal lévén meger ő sitve. A' bel- és kül-város, illet őleg vár - több jeles épületekkel , szentegyházakkal , és az utóbbiak magos k ő tornyaikkal díszeskedtek . Igy, a' belvár keleti részén a' még máig i s fennálló négyszegű — 's mint el őbb említtetett -- még a z 1241-ik évi tatárdúlás előtt már három őrtornyokkal védett , 's utóbb fejérre meszelve (63) volt ősrégi, — Gyula vezér által építtetett — ó vár (64), -- mely europai Hunnia — legrégibb fejedelmi székhelye romjai felett (65) épült, — valamint ezzel egy területben a' Gyulán már 1397-ik évbe n létezett gazdag Prépostságnak (66) szentegyházával együtt , volt szép három díszes szentegyház, magos és csínos tornyaival, — úgy több magánosok nemesi-curialis házai 's eg y terjedelmes palota is . -- A' külvárban ismét volt két tornyo s egyház, és a' máiglan is meglév ő Onszeg hajdani hun ország-nagynak erő s kő b ő l épült háza, a' mint is mind ezen — hajdanában virágzott er őditett város — illet őleg vár elősorolt védműveinek elhelyhezett állása részleteivel és jelvényeivel együtt azon szerint, mint az korában díszlett ; a' tulajdonomban feltaláltató eredeti rajz után ide mellékel űségesb rajzából b ő vebben kimutattatik. tlegh Ezen megemlítetteken kiviül Gyulának még három kül városai — (hóstyái = Vorstadt) is voltak, egyik a' másiktól , úgynevezett (67) palánkok-kal elkülöníttetve — mely palánkok, vagy is foghelyek — Bartaháza neveztetésükr ő l (68) , úgy a' város útczái : egyik már az 1553-ik év el őtt Szent Móritz (69), másik utóbb Szent Lőrintz (70) nevezetükr ől ismeretesek voltak. -- A' külváros egyikében pedig, mely a z anya-Körös jobb partján nyugotra a' külvár alatt terjed el — (a' mai nevezetü török zugban) volt vala — szájról szájra

30 jutott monda szerint — a' szent Ferencz rendjét követt e szürke barátok (71) zárdája . 'S mind ezen külvárosi részek , vagy is palánkzatok egymástól a' Körös folyóból vízzel meg — tölthető mély árkokkal = Schanzen ellátva, a' hely védhetésére annyi előnyül szolgáltak, hogy a' gyulai vár korába n szinte megvívhatatlannak (72), 's ily helyzetében e' szerin t a' két király korában Erdély fel ől méltán véghatár várul, a z alólról tolakodó törökök ellenében pedig, nevezetes védpontúl' . —taro

V. Gyula hajdani birtokosai .

birtokosai a' gyulai várnak és városa határának kiegészít ő adat hiányja miatt rendre el ő sorolni lehetetlen : mindazáltal bizonyos az, hogy Gyula Ra — bonbán utódjain kívül 1438—ik évtájban Maróth y László bán az Orod megyei főispány (73) volt . Bírta továbbá Hollós Mátyás királyunk korában bizonyos Macedoniai Pál is, ki oly er őszakoskodó é s ragadozó ember volt : hogy a' szomszédságában létezett birtokos urakat még börtönbe is záratta, és igen sarczolta . Az Abrahámffyak halastóját — mely Gyulához közel es ő Gerlán , a' Monostor melletti kastély körül terült el, 's mel y az alföld e' vidékén igen jeles és halakban gazdag vala, kirabolta ; ső t magának Mátyás király fiának — a' sánt a Hollós—Corvin János herczegnek Gyulához hasonlóú l közel - az id őben Zaránd megyében létezett Pély és Szék-udvari erd őit is dúlta és pusztította, melyért a' király eg y levelében ő t meg is dorgálta, hogy az ő fiának javaiban tetszésére gazdálkodni (74) ne merészkedjék . Birta Gyulát Brandenburgi (75) György határ — gróf is, a' Mohácsnál szerencsétlenül kimult II—ik Lajos kirá lyunk rokona, nevel ője és tanácsnoka (76), mint kedves mulató helyét ; hihető ez Gyulát nejével Frangepán Bea—

32 trixel— az el őbb említett Hollós János herczeg özvegyé vel kapta . Ez id ő t ő l számítva, úgy látszik, hogy Gyulának ' árának több birtokos urai lehettek ; mivel azok számos saláb hat b felhozott hiteles tétlevelekben meg is neveztetnek ; de a' vá r -- mint valódi oltalmi er ő dnek keletkezte — mel yHolós Mátyás király korában vette kijavított rendezetét — a' ko rona javaihoz tartozott ; jóllehet abban számos ősi családok nak nemesi szabad telkeiken házuk : úgy a' gyulai határba n terjedelmes szántó-, kaszálló- és legel ő -földjeik voltak . Igy 1499-ik évben Somogyi Benedek, egy nemes i telkes házat, curiát a' városban létezettet (77), ismét eg y másik házat Gyula városa szent Mór itz (78) útczájában létez ő t, Brandenburgi Marchio, Fövényesse l együtt, az 1515-ik évben Aprilis 30-ik napján — Posonyban kelt kiváltsági = privilegialis levele mellett — gyula i Gáll Ispánnak (helyesebben Is tvá nnak) adott el, melynek birtokába 1516-ban ez , az orodi Káptalan (79) által b e is vezettetett és statuáltatott is . Kés ő bb — az 1556-ik évbe n Gyula városa birája 's el ő ljárói által — a' Gáll család minden Békes és Zaránd-megyei fekv ő birtokai és azok haszonvételei lefoglaltattak ; mi ellen gyulai Gáll András , György, István és Bertalan, a' fennemlített Istvá n — szerző fia, saját és nevezett testvérei neveikben vala mint a' lefoglalás ellen óvást tett ; a' királyi felséget, jogai k másnak átadásától : úgy a' káptalanokat, Konventeket, és má s hiteles helyiségeket — az azokbai bévezetésekt ől — a' törvényszabta úton (80) eltiltotta . Mind ezek ellenére a z 'gyu-laiGácsdfenmít ibroka,hgymé 1562-ik évben is, a' gyulai városi el ő ljárók és polgáro k = cives által (S 1) használtattak : a' Jászói Konvent levéltárabeli egyik hiteles okirat emlékbe hagyta .

33 Mennyi birtoka lehetett György Marchiónak a' gyula i határból? nem világos ; de hogy a' fenn megnevezett eladattakon kívül, még az 1528—ik évben a' gyulai territoriumbó l még birt : az kitetszik az akkori Nádor' Báthory István — nak az orodi Káptalanhoz ama kérésére küldött — 's bizonyo s gyulai határbeli, -- még az id őben létezett földjei bitorló i ellen — vizsgálatot tétet ő (82) leveléből. A' Mohácsi vésznap után beközetkezett egyenetlen é s villongós idő szakban, Gyula vára is úgy látszik Szapolya uralma alá simult . Mi megtetszik Bebek Ferencz am a hozzánk eljutott kivánságából, — miszerint ez, a' királyn ő től Isabellától azt kivánta : hogy az, az ő hűséges szolgálata i jutalmául a' Gyulai várat, és a' Kolos— monostor i Apát—úrságot (83) adná néki, melyet azonban el ne m nyerhetett . 1543—ik évben már Gyulát Eperjesi Patóchy Fe — rencz (84) Békes és Zaránd megyék főispánja (85) bírta , ki a' körülmények szerint hol Ferdinánd király, hol Isa— bella királyn ő részére volt kénytelen (86) szítni . Igy a z 1549—ik évben, hogy a' gyulai vár Isabella birtokába n volt : ugyancsak e' királyn őnek ez emlitett évben gyulánni idő zésekor gyertyaszentel ő Boldog Aszszony napján a' gyulai várban, mint saját birtokában kelt 's Tótváradgyán lakozott Thar Mihály 's rokonai részére kiadott, az erdély i Káptalanban máig is meglév ő kiváltságos levele, bizonyítja. -Bírta Patóchy Gyulát még az 1552—ik évben is (87), a ' midő n Veszprémi Püspök Bornemisza Pál tanácsából Patóchytól — megtérítés mellett — a' gyulai v á r Ferdinánd király részére átadandó vala . Ekkor mint a' tényről szólló okirat , hitelessége kimutatja — úgy látszik : hogy csak a' várat, mint védhelyet adhatta át a' királynak ; mivel még azonkivűl az 1557-ik évben Kecskeméthi Pató—

34 chy Margit urn őnek (el őbb gerlai Abrah ámffy István, utóbb Kochfy György özvegyének) a' pozsonyi káptalan egyik hiteles oklevele tanuságtétele szerint, hog y Gyula városában (88) nemesi-curiális háza 's hozzá tartozott határbeli szabad földjei voltak — emlités tétetik . 1560-dik évben I . Ferdinand királynak Bécsben kel t donationalis levele mellett Fövényesi Gál István Vargadeák Ferencznek Gyula városában (89) létezett háza ' s telke birtokába jutott . 1561-dik évben az ez évr ő l szóló nádori-kapuk Föld váry István által készittetett (90) összeirása = conscripti o szerint Gyulán négy birtokosok voltak ; egy részt, u . m . a' várat (91) hozzátartozottságaival = appertinentia, a' király i felség ;'— egy részt Kacspi István özvegye ; — eg y részt Porkoláb István özvegye ; — végre egy részt (92 ) az Apáczák ; — ' s e' három utóbb emlitett részt pedig »Bar— taháza” nevezete alatt birták . Ez utóbb megemlitett év el ő tt Kamochy György — a' csornai convent prépostja is Gyula városában, családi nemesi-curialis házat, és ahoz tartozott szabad földeke t birt, melyeket n ővére fiának Cheythy - Kamoch -lázsnak,éemjKtalink,esévzohat yBa lan joggal már 1561-dik évben (93) átadott és ajándékozott. 1566-dik évi september 2-dik napján Gyulavára — mi dőn már azt, a' benne életben még maradt őrsereg továb b nem védelmezhette : egész vidékével együtt török iga al á jutott, mely alatt — ámbár az, az 1694-dik évig nyögött, ' s népe sokat szenvedett : mindazáltal a' szultántól függött Erdély fejedelmei adományozásaiból , és igy 1608-dik évben , Báthory Gábor Gyula városát, — mely akkor Csaná d megyéhez lévén csatolva (94), -- donatialis mellett , Kozma

35 Balázsnak, Mándy Istvánnak és Márkus Balázsnak adományozta . Hasonlóul birt Gyula városában 1628-dik év körü l Bethlen Gábor fejedelem — 's — Magyarhon egy része urának — adomány levele mellett (95) Merza András is egy curialis házat, és a' határban ahoz tartozott terjedelmes szánt ó és kaszálló szabad földeket . 1656-dik évben pedig Diószegi Gellér Györg y kapitány 's fiu águ, és Várady Toot János, mez ő ségi sereg vezet ő nek , és mind két nemü utódainak Rákócz y György, erdélyi fejedelem a' magva szakadt Meleg h család (96) Békes megyében : Németiben, máskép Gyulán -- a' város alatt létezett rész birtokait — teljes király i joggal adományozta . Végre 1694-dik évben a' gyulai vár, mid őn Mahme t pasa azt a' bekerit ő császári seregeknek feladni kényszerül t -- a' magyar szent korona törvényszer ű birtokába visszajutott. 1723-dik évben VI . Károly római császár 's Magyar hon e' néven III. királya által Gyula — mint akkoro n a' szegedi kincstári javak felügyel ősége alá tartozott „Bé kes, Csongrád és Zaránd megyékben” -- „király i fiscusi czim alatt létezett birtokok feje” Harucke , György, — római birodalombeli lovag', államudvarrJános i tanácsos', 's tábor élelmezési főhelytartónak, és mindkét ne men leendő maradékainak 's ezek törvényes utódainak — a' haza, és koronás király iránt tanusitott hű szolgálataiért, — 's különösen a' magyar nemzet iránti bokros érdemei jutal maztatásául — tekintetbe vételével annak : hogy ő a' kirá lyi kincstárt — mely legnagyobb részt Magyarhonnak, a ' török kényuri igájábóli felmentésére forditott hadjáratok foly tatása miatt csaknem kiürült, több százezer forintokkal gya rapitotta, felsegitette ; -- az azokhoz még hozzájárult hu-

36 szonnégyezer jóértékü ezüst forint készpénzbeli reáfizeté s mellett, donatio (97) utján — örökös és teljes birtoklási — őbüntfeyih ugy egyházi = Jure patronatus, min t = Jure gladii — joggal ajándékoztatott, melynek birtoklásába , még azon évi augustus hó 10-dik 's azt követte napo kon Bezerédy József királyi ., és Návoy János (váradi pap úr), mint káptalani-kiküldött személyek és képvisel ők által ., be is vezettetett és igtattatott . Mivel pedig az adomány levélben az akkori gyulai uradalomhoz tartozott számos falu k és puszták nevei ben nem foglaltattak, melyeknek azonba n már tényleges birtokában és használatában volt : kés őbb a z 1736-dik évben január 27-én azoknak beigtatásával — a ' már akkor Báró és Békes megyei főispány Harucker n János György, uj adománylevelet nyert ; 's ugy az öszves gyulai uradalomnak birtokába, ugyanazon évi májush ó 15-kén 's azt követte napokon — már másodszor — Ma j t h é n y i Antal, királyi táblai hites jegyz ő — mint királyi = homo regius, és Makay Ferencz, nagyváradi pap úr, min t káptalani = homo Capitularis — kiküldöttek által — ünnepélyes szertartással ujfent bevezettetett és beigtattatott . Báró Haruckern János Györgynek -- kinek hazaszertei érdemei 's halhatlan neve, főleg az általa ujból nag y költséggel és szorgalommal telepitett gyarmatai (98) hálá s emlékezetében van örök id őkre megdics ő itve Felner Mária nejével nemzett gyermekei : a. Báró Haruckern Johanna, báró Werden burg József neje. b. Báró Haruckern Ferencz , — ki (1742-dik évtő l 1775-dik évi november 14-dik napjáig) Békes megyei főispány volt. c. Báró Haruckern Franciska, báró Pechman n neje.

37 d. Báró Haruckern Coecilia, a' Hunt jeles néme t lovagi rendből származott (99) Wenckheim Józse f Ágoston bels ő Austria volt cancellárjának neje ; és végre e. Báró Haruckern József, a' korán elhunyt, — voltak. Báró Haruckern Ferencznek — a lbenitrféoGákgyamusvzdlz175—dikév lának — Wenckheim József Ágostonnak, bár ó Haruckern Co eciliával nemzett, 's utóbb 1802—dik év — ben grófi méltóságot nyert fia Wenekheim József, császár i királyi tábornok 's egy gyalog ezred tulajdonosa, és ugya n ez utóbbinak forrón szeretett neje, a' boldog emlékezetü bár ó Gruber Theresia, ki báró Werdenburg Theresia , és báró Gruber Ferencz szülék leánya lévén , és igy a ' fenemlitett báró Haruckern Johanna unokája volt . Ez elő számlált családi fokozat utján Gyulának mai törvényes birtokosa : a' gyulai gróf Wenckheim ház.

VI

. Gyulának egyházi emlékei .

Szent István első koronás királyuknak dics ő országlása alatt, mid őn a' magyarok kivetkezvén a z ő si pogány vallásból, hogy nagyobb részben a ' szent Benedek rendjét követte hitszónokoktó l vettek legels őbb is oktatást és lelki táplálatot, a ' mint azt nemcsak történeti évkönyveink : de ma i napig is valódi eredetiségökben fentartott hajdani számos ok levelek tanusitják, kétséget nem szenved. Ugyanazért e' köztudomány valódiságából okulva, tévedés nélkül és alaposa n következtetni lehet : hogy az ősvallás gyülhelyén, vagyis a ' Gyula mezején megtelepedett őseink is áldozárokat — már a' keresztény vallás e' honbani els ő felvétele szakába n legels őbb is a' benczésekb ő l nyert és tisztelt. E' véleményt gyámolitja vala néhai Spiegel Ignác, volt gyula i plebánusnak (100) e' következ ő 's a' gyulai anyaszentegyhá z levéltárabeli egyik jegyz ő könyvben feltaláltató bejegyzése : „Nagyon hihető, hogy itten — Gyulán — már szent László (királyunk) idejében volt Ecclesia, és az a' szent Benedek szerzetesei által provideáltatott, ma is meglévén a' gyula .” iteroumbanzgyvetsBndkipuza Legrégibb id őből az 1333-dik évr ől (101) van emlékezet, hogy Gyulán már anya-egy ház volt .

39 1397—dik évben a' nagyváradi Zs ig mond király bizonyos donationalis levelére — egy — Fás , Békes megyei birtokbai beigtatásról tett hivatalos jelentésébe n — már Upor István nevü gyulai' prépostról (102 ) tesz említést . 1452—dik évben pedig Gyulán — a' sz. Ferencz szoro sabb rendjét követte — ugynevezett „strictioris observantiae ” — máskép szürke barátoknak zárdájok volt , mely — nek az emlitett id ő ben f ő nöke Bulcheu = B ölcsö Mihál y (103) vala . 1528—dik évben Báthory István, nádor, egyik épségben máig is meglév ő parancs—levele (104) emliti : hog y a' gyulai plebánus több birtokos urakkal, mint Brandenburgi György, határgróf, gyulai és váry birtokai n és a' Körös folyó melletti szántó földjein dúlásokat tev ő k és tétet ő k, az okozott károk megtéritéseért az orodi káptala n eleibe idéztettek . Ezeknek összevetéséből kitetszik : hogy a z emlitett prépostságon, és a' csak a' mai napig nevében fen — maradt ugynevezett „Byzere—i” = Biczerei benczése k gazdag apáturságán (105) kivül, Gyulán már parochiáli s anya —egyház is létezett ., mit az is bizonyit : hogy 1559—di k évben — miután a' parochiális szentegyház egyház i ékszerei (106) némely gyulai lakosok által Kassára vitetvén , ott eladattak, Gymesi Fo rg ách Ferencz várad i püspök megkérésére, a' pozsonyi káptalan áItal szigoru nyo mozó vizsgálat tétetett . Az 1561—dik évi nádori—kapuk összeirásában pedig em líttetik : hogy a' gyulai plebániának — akkoriban Za ránd megyében létezett „Apathi” nevü Gyul a közelében esett — egész faluja saját birtoka volt . 1563—dik évben I . Ferdinánd királyunk idejében -(107) országgyűlésileg pedig az rendeltetett : hogy az egri

40 püspök, jövő országgy ű lésig állandóan káptalanbeli két pap urat = canonicos — tartson Gyulán, hogy azok el őtt — a z itt és a' vidéken lakó számos nemesség, özvegyek és betegek, kik az innét távolabb es ő káptalanokhoz és conventekhez — a' törökökt őli félelem miatt — személyesen nem mehetnek, bevallásokat tehessenek, — kik közül az egyik hely beli plebánus is legyen . E' szerint a' gyulai ez id őbeli egy ház személyzete, a' hazai többi hiteles káptalanok és conventek = „loca credibilia” hatósági jogaival — egy id őre fel hatalmaztatott és élt . Az 1681-dik év tájon — és igy épen a' török uralo m alatti id őben — Eszterházy Pál nádor emlékjegyzete (108 ) tanusitása szerint Gyulán „de Arundine, Gyulae” egy az itte n volt terjedelmes nádas tavakról neveztetett 's csudákkal ékeskedett jeles képe a' boldogságos szüz Máriának köztisztelet ben tartatott . Az itt megemlittettekb ő l tehát világosan felderül, hog y Gyulán 1333-dik évt ő l számitva, nemcsak földesuri jogga l birt anya-egyház = Ecclesia Parochialis : hanem a várbel i gazdag prépostságon és apáturságon kivül , szerzetes zárd a is volt, melyeknek azonban léteztök jóllehet a' gyulai tér törökök kezébe lett jutásával 115 évekig megszünteknek lenn i inkább mint nem feltételezhet ő , mindazáltal az 1681-dik év ben már anya-egyháza ismét volt. Végre az 1697-dik évben már Szatmáry János vol t Gyulán a' megállandósitott plebánus, ki Szilágy Somlyó ról (108) jött ide, a' ki magával hozta el a' somlyói - Ecclesia donationalis — levelét, melyet Somlyói Báthory István a' lengyel király 's erdély fejedelem adott , de a' mely örökre elveszett . Szatmáry Jánost 1715-dik évben a' gyulai lelki pásztorságban Kovács Pál követte 17 33-dik évig . Ennek

41 .idejében szenteltetett fel — a' mai szentegyház helyén -- a z ez el ő tt ott létezett Török-Mosche római szertartásu szent egyháznak, melynek észak felé nézett homlokzata felett (többnyire négyszegü ugy nevezni szokott termés kövekb ől) emelkedett Mecset-Minaret erkélyes része mindaddig fen állott, miglen a' mai valóban vidékszerte diszes szentegyhá z néhai báró Haruckern Ferencz kegy-ur költségé n (110) — 1755-dik évi september 10-dik napján — Jósa Xaver Ferencz, gyulai plebánus által alapköve letételével , épittetni megkezdetett . A' mai gyulai parochialis szentegyház felépültét emlitet t báró Haruckern Ferencz az 1775-dik évben november 14-dik napján Bécsben elközelitett halála miatt el nem érhette ; de hátrahagyott erélyteljes özvegye, született Dirlin g Mária Antonia urn ő , szorgalmazása által az épités oly te vékenységgel folytattatott, hogy az, az 1777 . évi novemberh ó 16-dik napján — nagyváradi kanonok, Salamon Józse f által a' Boldogságos Asszony szepl ő tlen fogantatása tiszteletére fel is szentelte tett ; ' .jólehtöEkésfpicamgz179-dikévbenrtg téres és költséget nem kimélve — szabatosan minden bel- é s külkellékkekkel ellátva épült szentegyház kiállitási össze s költsége — az azt épit ő müvesek mellé igényelt szám feletti sok kézi munkások, napszámosok hozzá nem számitásán kivü l — az illető uradalmi — tiszti számadás kimutathatása szerin t került : 43,728 Rfrt. 6½ krajczárba, ezüst értékü pénzben .

VII . A' reformatio kezdete és terjesztése Gyulán .

Bra ndenburgi György Marchio volt legels ő , ki a' mohácsi gyászemlékü vérnap el ő t t már az 1522—dik évtája körül — Gyulán, mint sa ját birtoka székhelyén a' Luther tanaiból kisarjadzott vallási uj elveket terjesztette, melyek Massa y Imre és Nadányi István nagy birtoku, hasonlóul e' vidéken székelt tekintélyes földesurak (111) rokonul őződéseikkel találkozva — csakhamar — hatályteljes tmegy közben vetett működéseik által — e' vidéken számos követökre találtak, elannyira hogy Gyulán már 1545—ben, és igy a' vallási reform kezdete után huszonnyolcz évekkel, emeze k adakozásaiból egyház, fötanoda, s őt könyvnyomda is állitt a tott, melynek els ő igazgató felügyel ője 's predikátora Gálszécsy István volt, kit Sztárai Mihály követett. Itt tanúit maga ama hires és sokat szenvedet t Wi(I-KSs,zk1etmgávr5d42n—b)é gában Melanchton és Luther tanóráin hallgató—tanul ó volt ; az els ő ajkából a' tanakodás alapszabályait, a' másikéból a' szentirás fejtegetésit — felolvasásaik alatt -- szorgalommal felfogva, hazájába visszatért . Szegedi—Kis István megérkeztével, Tasnádon

43 a' várostól felfogadtatva, az iskolai ifjuságot oktatta, az egyházban pedig a' népnek az evangeliumi igazságról szónokolt , esztrgami melyért 1545-dik évben Martin u zi György , érsek 's akkori királyi kincstárnok parancsából - barom i módon ütésekkel kinoztatott, 's oly nehéz vasbilincsekkel terheltetett, hogy összeroncsolt tagján egyedül csak a 's 'léekzt-vasrhe ő — többiben halothoz hasonlitott, ily helyzetében ruháitól 's 200 könyveitől megfosztatva a' városból elüzettetett . Midőn számkivetésében imide amod a barangolna, Gyulára a' fő tanoda kormányzására 1546-di k évben törvényes uton meghivatott ; a' hol is a' már megindul t vallási reformot nemcsak terjesztette : de hathatós oktatásai által szembet űnő en gyarapitotta is . Innét azonban, nem tud hatni mi okból, ismét el űzetvén, Czegléd r e ment, hol némely tanult egyének ohajtására nemcsak az iskolában tanitott , hanem a' néphez az egyházban is nyilván szónokolt . Czeglédr ő l két év mulya 1548-ban Suráklini Petro v ics Péter által — kit az evangeliumi tudományban már Munkácso n Kálmánczi Márton meger ősitett Temesvár ra hivattatott bizonyos Lippai Kristóf mellé tanárnak . Itt Sze gedy Melanchton theologiáját 's rendszerét dicséretese n tanitotta , és a' néphez is sokszor szónokolt ; de elhunytáva l védurának Loson czy István lett Temesvár parancsnoka (113,) 's ez Szeg e d yt minden tanárokkal 's ő t követ őkkel együtt a' várból kiverette és számkivetésbe üzette . Szeged y innen hosszas bujdosása után 1551-ben a' B erettyó-part i Túr városába menekült ; hol ismét mind az egyházban, min d az iskolában dicséretesen predikált és tanitott. Innét 1553-di k évben Békes városában adatott Szegedi -Kis Istvánna k ugy látszik jobb hivatal, az e' környékbeli gazdagbirtokosság oltalma és pártfogása alatt . De nem sokára a' villongós idő k bekeletkeztével, itt ismét üldözés alá került 's javaiban

44 's a' had ő n elfogattatnék, —'smid felprédálást szenvedett, vezérhez vala hurczoltatandó szerencséjére egy vitéz hadnok által, ki hajdan tanitványa volt — megszabadittatott a ' reá várandott sulyos rabságtól és hasonló haláltól, — mel y közben — életveszély közt a Körös folyóni áthaladhatásával, megmenekült . — 1553-dik év végével Tolnára hivattatott 's az iskolában legjobb sikerrel m űködött ; jóllehet né melyek rimánkodására néha — de csak ritkábban — az egy házban is szónokolt . — 1554-dik évben a' laskói egyhá z szolgálatját vállalta el ; a' midőn végre az egész baranyaságnak superintendensi hivatalát is (Sztára i Mi-hálytól) átvette . Végre inneni eltávoztával török fogságb a esett, 's abban kiszabadittatásáig sok sanyaruságot állott ki . Végre 1563-dik évben Kevi városában telepedett le, ho l holtáig szolgált, 's husz évi szolgálati id ő elforgása alatt magának annyi pénzt gyüjtött össze, hogy ő az 1553-dik évbe n a' néhai Gyulai Horváth, máskép Susalyts Horváth István fiának, Ferencznek, Békes megyei „Veres- egyházi” nemesi fekv ő birtoka harmadrészét 500 magyar forintokon (114) megvehette . A' fentebb megemlitett kortól számitva meddig állot t fen Gyulán a' reformált uj vallás és egyháza? nincs ada t róla ; hogy azonban a' török uralom alatt, mint egyéb keresztény hitfelekezetüek sokat szenvedett, igen képzelhet ő ; minek megszünte után ellenben, hogy Gyula városa visszaszállott törvényes ura birtokába , a' magyar koronára : a' szomszéd helyekről , nagyobb részben Gerláról — több reformált család jött, 's telepedett itt meg . Utóbb, hogy a' hitfelekezetüek népesedni kezdének : egy régi alkotásu, de má r romban hevert épületet (115) — mely az itteni monda szerint is, még a' hunok idejéb ől fenmaradva, a' törököktől is fördőházul használtatott — 1718-dik év körül az' uradalom-

45 tól nyervén, imaházul (116) használták ; 's daczára annak , hogy az akkori gyulai parochus , Kovács Pál — e' reformatus felekezet harangjait a' fenemlitett évben elvétette, — mi ellen azok Békes megye közgyülésén panaszt emeltek é s óvást (117) tettek, abban dicsőitették 's dicsérték az Isten t egész az 1795-dik évig, mikor az 1791—dik évben (118) épittetni kezdett — most is fenálló igen csinos szentegyházuk megépült .

VIII. A' Görög nemegyesűlt egyház eredete Gyulán .

Nyomára'keltingsüöryház

nak Gyulán csak a' törököknek innéti eltávolitása után lehet hitelesen reá akadni ; a' mid őn az emezeket ide követte nagyobb számu rácz hordáknak is lehetett itten szertartásos egyháza, mely azonban a' török uralomnak megszünt e után, a' közel erdély-nyugoti széléről kivándorlott 's ide települt gyarmat román ajkuaktó l használtatott. — Igy Békes megye' 1735-dik évi hiteles jegyz őkönyvének 86-dik száma alatt emlittetik : hogy Gyulán (119) má r 1727-dik évben a' görög nemegyesült szertartásu román lakosoknak égetett téglából épült szentegyházuk volt . E' szent egyház azonban, miután a' Gyulán megszaporodott román la kosok befogadására szűk kezde lenni : 1808-dik évben a' város földes urától, gróf Wenkheim Ferenczt ő l, — a' belső magyar városban, a' várkastély szomszédságában nyer t téren — (hol 1801-dik évben a' várossal együtt, az urasá g tízkőre járt vidék-hirü nagy vizi malma leégése előtt állott) — az Anya-Körös jobb partján, a' régit ől az országúttal elválasztva, egy új szentegyháznak épitéséhez fogtak, mely is , hogy az 1825-dik évben elkészült : az ó templom azonna l elbontatott . --

IX . Hajdani tanügy és müvészet Gyulán.

Toldy Ferencz „ A' magyar nemzeti irodalom története” — (második kötetének 16-dik lapján) emlékbe tette : „A' pozsonyi és pécsi ötvösökön kiviü őben” — tizennegyedik századbeli »Szále-hirsützd r az Antal" nevüt, — „ki Gyulán tanulta és folytatta” nemesebb érczekb ő l arany- és ezűstből készitett, „müvészetét, — és fia Albert, ki utóbb Nürnbergbe vándorolt ki, 's ott apja lett második” -- már elnémetesült - „Dürrer Albertnek, kit Németország legnagyobb festői köz é számít." — Fessler is — „Die Geschichte der Ungarn ” (3-dik rész, 3-dik kötet, 1057-dik lapján) ugyanazokró l ezeket jegyezte fel : „des grossen Mahlers, Albrecht Dürrer, Grossvater Anton, und sein Vatter Albrecht beide zu Gyula in der Békeser Gespanschaft geboren .” — Ezekből nyilvánságoss á válik : hogy Gyula, honnét ily nevezetes és kitün ő müvésze k származtak, 's hol azok müvészetöket tanúlhatták, a' XIV-dik században már az el ő re haladott m ű iparos hazai városokka l hasonló fokon állhatott . Ugyancsak Toldy (felhozott m űve 17-dik lapján ) említi a' hajdani el ő korban Gyulán már létezett „városi oskolát” is. --

48 Hogy Gyulán a' vallási reform kezdete után csakhama r nyomda, és nagy, vagy főiskola volt, emlitettük a' VII-di k fejezetben, melynek igazgatója előbb Gálszécsi— utób b Szegedy Kis István — mint a' ki maga is Gyulán tanulta az evangyéliomi uj tudományt, -- Tóth Ferenc : „Magyar és Erdély ország ,protestans ekklé'siák historiája” (34-di k lapján), és Buday Esaiás „Magyar ország historiája” (II-dik darab 107-dik lapján) is — emlitik . A' gyulai fő iskola 1552-dik évben már oly lábon állott : hogy abból jeles és nagy tudományu férfiak kerültek ki . A' többi közt a' török fogságba esett nagylaki várnag y Vitus Lukácsnak árvaságra jutott fiát bal'saráti Vitu s Lukácsot is kegyenc úrnője Anna, Jaxith Péter — szerb-főnök özvegye — Gyulán taníttatta ; ki, orvos tudor, — liszkai, végre pataki pap és tanár lett . Buday Ferenc „Magyar ország polgári históriájára való Lexiconja” szerin t a' gyulai iskola egyik jeles jóltev őjének Massay Imre — ki az iskola felsegéllésen kívül — a' tanárokat és tanulóka t űve is hathatósan segítette ; — Budai Ésaiás (előbb említettm 104-ik lapján) másik pártfogójának és jóltev őjének pedi g Nadányi Istvánt -- a' dús-gazdag, és terjedelmes birtokú földes-urakat — említik . Ez utóbbi rendesen Gyulán é s Békesen lakott.

X. A' gyulai várnak felügyel ő gondnokai, parancsnokai, viszonyai, — és az ezekkel i egyének érintkezése .

Idő szerint — a' gyulai vár gondnokai = provisor várnagyai = castellanus és parancsnokai , az előkorban kik lehettek — homály fedi , Az 1515-dik és 1518-dik években pedig, hogy Gyulai Gáll István volt (120), azt a' budai, orodi, és fejérvári káptalanok tana tételei említik . Ez időtől huszonöt évek lefolyta alatt, kik kormányozták ismét e' várat, a' történelemi adat és kellő oklevelek hiánya miatt el ő nem sorolható . Végre 1543-dik évben — eperjesi Patochy Feren c Béke-s és Zaránd megyei f ő ispány idejében a' gyula i várnagy Moritz Péter (121) volt, és pedig hihet ő min d addig, mig a' gyulai várat (122) Patochyval lett egyezkedés útján Zabérdy Mátyás (123) váradi-püspök , 's különben igen vitéz ember, Fe r dinand király részére el foglalván, 1556-dik évben M ágochy Gáspár nagy birtok u fő nemes férfiura (124) bízta . Azon időközben azonban mig Gyulavára a' váradi-püs pök által elfoglalva tartatott ; azon ovatosságból, hogy má r Soliman török szultán fegyvere a' temesi bánságban minden várakat nagyobb részben járma alá hajtott ; sőtmagyrhonb

50 is a' szolnoki várat a' tisza mellett : ugy az orodi káptalan erődjét is a' maros partján — elfoglalta ; a' veszélylyel fenyegetett gyulai vár megerősíttetése, és kijavíttatása is 1554 dik évben az említett püspök felügyelete alatt bizonyos űbe vétetett . A' kezdetb AmbruszteKiófépíálam e vett munka azonban kivánt sikerrel nem haladhatott ; mivel a ' temesi és lippai törökökt ől a' munkások gyakran háborgattattak ; minek következése az lett : hogy maga is az emlitett Zabérdy Mátyás püspök fegyvert öltött, lóra ült, 's amazok megzabolázásukban többször, de jelesen az 1554-dik é v nyarán Gyula vára falai alatt, 's annak délre es ő vidékén — személyesen (125) harczolni kényteleníttetett . - Mind e' mellett a' törökök elszaporodott erejét a' vidéken már megfékezn i nem lehetett ; mivel az a' fűszálhoz hasonlóan napról napr a hatalmasabban nevekedett ; úgy hogy a' gyulai várparancsnokságot átvev ő Mágochy Gáspár azoktól soha nem lehetett békében . Igy igen veszedelmesek kezdettek lenni az orodi káp tala n kőfallal' erősített egyháza szomszédságában - mig a z 1554-dik évben a' törökök által megépített (Ó) Aradvárán (126) kívül Világosvár alatt egy Siria nevű (hajdani római telep romjain épült) faluban (127) és Erd őhegyen (128) a' török' — védvekkel jól ellátott kastélyvárdáik meg nem épültek ; — úgy a' Gyula-Varsá ny i (129) is, mely utóbbinak elkészülhetését,-- ámbár Mág o ch y vitézeivel meggátolta : mindazáltal amazok még sem szűntek meg a' gyulai vidéken — dúlni és rablani . Nevelte a' gyulai vár veszélyeztetését más részr ől a' csabai Várda-kastély is, mivel annak birtokos ura, a z ifju Abrahá m ffy Imre : ugy az ahoz egy mértföldre eset t megyeri várda tulajdonosai, — a' néhai Székel y Benedek (130) fiai is -- Szapolya János Zsigmond

király részén létezett pártosokkal szövetkezvén, 's valamin t ezeknek : úgy a' törököknek is fogadásokat tettek, oly mód— dal : hogy megerősítvén a' csabai várat, abból gyakran Gyulára ütnek, és azt városostúl -- a' király részén h ű n maradot t lakosok vagyonjaival együtt felégetik, 's az egész síkvidéke t részükre elfoglalják . De ebbeli szándékjukban Mágoch y Gáspár őket megel őzte ; mert az 1556-dik évben, minde n lovas és gyalog hajdúival a' csabai várat — ámbár elégg é megvala őrtornyos kő falakkal, és felvonó hídas kapukkal erősítve, -- ostrommal bekerítette, egész éjjel lövette és vívatta ;, végre sok vérontás , és emberhalál után hajnalban be — vette. Maga Abrahámffy Imre — a' vár ura — soka d magával a' csatában megöletett ; az egész erősség tornyá t alapostúl a' vár falaival együtt öszvedúlatta és lerontatta ; egyébb épületeit pedig felégettette . Hasonló sorsra juttatvá n annak utánna -- emezzel a' (mai Doboz =) Megyeren vol t (131) várdát is . Megunván Mágochy Gáspár ily helyzetét, 's a' gyakori háborgattatást, melyet többnyire János Zsigmond király embereit ől is szenvedett bárha Veráncz Anta l egri püspök az 1558-dik évi April 18—kán egy hozzá írt t levélben azon való csudálkozását, hogy Mágochy Gyulát , mint szülötte földjét és hazáját elhagyni, miért kivánná ? szándékáról leverni óhajtá — czélt azzal nálla nem érhetett ; mivel az a' gyulai parancsnokságot csakugyan letette, és az t az egrivel (132) cserélte fel. -1559—dik évben Gyulavára és városa fő nöke 's kapi; tányja (133) Bornemisza Benedek volt ; de kevés időig ő mivel --- a' Károly—Fejérvári Káptalanban létez , egyik hiteles okirat említése szerint — már 1560—dik évbe n őt Törteli Kun Balázs nyomban (134), - ezt ismét még a z évben Kányaffeöldi K erec h én y László (135) követte . ---

52 Kerechény László a' mint Gyulára jött 's a ' vár és megye fő kormányát átvette : a' várnak ujbóli megerősitéséhez fogott . Ez, az egész Nagy—Kúnságot 's más nagyobb városoka t is annyira megzaklatta, hogy azok Gyulára szolgáltak, dézmáltak ; ső t hadi ujonczokat is adni — Gyulára tartoztak ; holott- azelő tt azok, az ilyesekkel nem a' gyulai kapitányna k hanem az egri püspöknek tartoztak . Ezt Veráncz Antal , az egri püspök nem nézhette jó szemmel ; 1561—dik évben e ' dolog fel ő l — mind Gyulára — a' várparancsnokhoz : mind pedig a' hirályhoz, — Ferdinándhoz, — irdogált, jelent— vén : hogy ha ő ily uton megfosztatik a' segedelmi kútforrástól : ugy Eger várát a' török ellen oltalmazható állásban nem leend képes feltarthatni . De mindezek közbentörténtével is arra a' királyi válasz az l őn : hogy a' fenemlitett esztendőben a' Jászok, Nagy—Kúnságiak, Debreczen és Szeged városok hadd tegyék Gyulára a' tartozó adót é s szolgálatot, mindaddig : mig Kerechény a' várat és város t igényelt védkarba (136) helyhezteti . 1562—dik évben april 13-kán, mid őn Malkoch temes i és Ibraim budai pasák Szapolya kérésére 20,000 f őből állott táborukkal Zay Ferenczet, Balassa Menyhért — tel Szathmárba szoritották : Kerechény László 500 válogatott vértes lovas hadnokot küldött Gyuláról Székel y Márton (137) hadnagya alatt Ecsedre, hogy onnét azo k Székely Antal (138) vezérlete alatt Szathmár alá követnék a' törökök elüzésére . Azonban a' törökök hirt véve e ' készületekr ő l, önként oda hagyták Szathmárt . Malkoch pasának, ki Gyula felé vala Temesvárr a visszamenend ő : Kerechény vitézeivel utját állta ; vel e megütközött, és siker koronázta csatát nyert . Ekkor --- hogy Kerechén y vitézei amazokkal még magános bajvivásba is

53 ereszkedtek , melyben Pongrácz Kristóf (139) jeles ifj u —. egy gerély szurás által vérzett el . A' lefolyt 1562–dik, évben Kerechényt nagy gyás z érte ; mert egyetlen fia, Kristóf, kit nejével— el őbb férjezett Pekry Lajos özvegyével — Somlyói Báthory Er – zsével nemzett, betegségbe esett, 's mint vőlegénye austriai báró Har rach Lénárt leányának --- a' menyegz ő előtt Gyulán meghalt : 's igy a' midő n e' nemzetség utolsó csemetéje benne kimult (140) , teteme Somlyóra, a' Báthor y család sírboltjába nyugvó helyére átvitetett . Ezek folytán , elközelgetvén Miksa király koronáztatásának kitüzött ideje az 1563–dik év sz . Mihály havána k 8–dik napja : megjelent azon Pozsonyban Kerechén y László is, mint Békes és Zaránd megyék f ő ispánj a 's alsó magyarhon f őhadvezére Henyey Miklós, jele s 's vitézi elszántságáról hazaszerte elhirhedt (141) nemes tár sával, — hol az ünnepély alkalmával — a koronázási dísz – menet alatt, Kerechény László Sclavonia zászlójá t (142) hordozván ; Henyei Miklós pedig — a' -megkoronázott királytól arany–sarkantyus, vagyis — mint akkor , 's azóta is, némelyek szokták vala nevezni — szentelt vitézzé (143) üttetett . 1565–dik évben Kerechény László ismét 50 0 lovas vitézzel indult el Gyuláról a' Szamos viz e (144) mellé, Bebek Györgygyel (145) és Mágoch y Gáspárral (146) az ott táborozó Svendy Lá zár és Balass a Menyhértnek segitségökre . De itt , miután Has – sán pasa Erdődöt, Szath már közelében bevette voln a Kerechény Kis–Ar nevü falu felé huzódott ; 's mivel Svendy a' derék ütközetet önkényt kerülte : csak apróbb, de véres csaták estek a' két tábor közt . Egyszer a' többe k közt, B a g i, a' lippai bég , igen megszoritott kivül a' vivó-

54 árkon egy csapat német katonaságot, kiknek is, mid őn Ba lassa mentésökre rendelést tett volna : mind a' két rés znagy megátalkodással viaskodott . Ez alkalommal Kerechén y hadnagya is , Székely Márton, mivel alatta lova kifáradván, foglyúl esett, — Géczy János pedig, noha nagy sebet kapott volt : Bagit, a' béget, leverte és megölte ; végre magát, ámbár nagy nehezen : de mégis a' törökök kezeib ől (147) kiszabaditotta . 1566-dik évi b őjtelő hava 2-kán Pozsonyban országgyülés tartatott : megjelent azon Kerechény László i s gróf Zrinyi Miklóssal, a' szigetvári fő kapitánynyal , kik is, miután kémjeik felfedezéséb ől tudomására jöttével annak (148), hogy Soliman török szultán Magyarországba , névszerint Eger, Gyula, és Sziget, e' korbeli er ős vára k megvételére már utra is kelt : — az egyben sereglett rendeket, és magát a' királyi felséget is — komoly és hatható s szavakkal figyelmeztették , és segitségadásért (149) esedeztek ; honnét a' puszta igéret vételével — emez Gyulára : amaz pedig Szigetre — haza tért, és kiki a' védésére bizatot t várat védálláshoz kezdé készittetni . Kerechény a' vár árkait ujból kitisztittatta 's vizze l színig eresztette . Mind a' kül-, mind a' belvári bástyák falai t pedig átaljában kijavittatta, 's a' telhet ő legjobb karba helyheztette . E' munka közben — János Zsigmond is, miután ki küldöttjeit ől megértette, min ő készülettel közelg Solima n Magyarhon elfoglalására ; de azt is előre belátta, hogy Kerechény László épen nem leend képes a' gyulai végvárat , az ellene tóduló roppant tömeg ellen Miksa király részér e megtartani : — Somlyai Báthory Kristófot — a' várad i várparancsnokot -- Kerechény els ő nejének, és a' nag y lengyel királynak Báthory Istvánnak testvérét — mar-

55

tius hó 31—dik napján oly megbizással küldé Kerechényhez, hogy az a' gyulai várat attól kérné fel, hogy a' hon em e

jeles végvára legalább keresztény : ne pedig pogány törö k kézbe (150) jutna . Kerechény László eme követségre mit sem hajtott, 's rögtöni elhatározásából ily . röviden válaszolt süvének : „A z a' ti pünkösti királytok, Szapolya, csak a' kopaszt borotválja ; én olyan álarczos királynak a' várat át nem adom, ha mindjár t itt kell is (151) meghalnom .”

Ezzel Báthory Kristóf süvétől visszatért Váradra , a' törökök kászolódásairól szárnyalt hir csakugyan valósult ; mert az ozmánok szultánja Solimán hadaival valóban meg— indult, 's még Magyarhonba érkezte el őtt Bolgárország fővárosából Drinápolyból — Görögország Begler—bégjé t — Pertáf (152) biboros—pasát — testvérhugának fiát , saját kivánsága szerint -- emennek : Cappadóciából, Moesiából és Natoliából hozott hadaival, 's a' Nándor—fej érvár i = belgrádi, és temesi pasáknak mellé rendelt segédseregeikkel, mint megannyi gyakorlott és edzett hadnokokkal -egyesülve öszvesen egyszáz huszonhárom ezer f őből állott (153), táborával, ugyan az amott el őlegesen tartott hadtanácskozási határozat szerint — mindenek el őtt a' gyulai vár— nak bevételére — mivel annak bukása által Magyarhon keletdéli része egyéb városait és várait (154) is azután könynyebben járma alá vethetni elő re kitervezte --- utra parancsoló és elinditá. A' napról napra mind közelébb közelitett törököknek , végre a' Maros folyón is átjövetelét Kerechényne k cirkáló kémjei hogy hírül hozták : Kerechény lovas dandára nagyobb részével felkerekedett, 's amazok eléb e sietett, és egy kis mértföldniyre Kétegyházon innen , hol azok megérkezett egy része pihenőre telepedett , megro-

56 hanta, 's velök keményen öszveütközött . A' véres csata, mel y legott keletkezett, mindkét félnek sok vitéze életébe került ; de szembetün ő nagyobb számban a' törököket sujtotta, 's a z est elközeledtéig tartott ; a' midőn Kerechény a' beállott éj fedezete alatt számos foglyokkal, és gazda gzsákmnyal Gyulára visszavonult .



XI. A' gyulai vár első ostroma és vivása .

Össze vergődte után a' megzaklatott török tábor mé g az éji sötétben, több hadoszlopzatokban szerte oszolva , Gyulához közelebb huzódott, és egyrészben — a ' keleti részen Gyula—Varsány falu és a' vársánczai között — a' mai galbács—kertbéli ; — má s délnyugotról pedi g részben délfel ől az urasági, l beli dombok, mint általok készült m űködési a' kalváriai sz ő ő maradványok --- vidékén ; ugy a' Gyula és Szent—Benede k közti girinczes, 's emeltesb hátvonalok völgyein ; valamin t végre nyugotról (a' két évtizeddel ezel őtt is a' békes—csaba i országutban megvolt, 's hasonlóan általok hányatott bicze — rei, és még most is némely meglév ő töviskesszálási hal mok környékén) a' hajdan ott virágzott Byzerei nevezetü apáturság romjai (155) mellett Gyulát keletr ől észak—nyugotig fél — körbe zárva — mivel a' sok es őzések miatt ekkoron a' városo n keresztül folyó Fejér—Körös árjával nem csak a' mellékes vizereket, de fő leg a' várost kerit ő rónás fekvésü téreket is el— öntött és megközelithetlenné tett, 's igy elég jó távolban (156 ) szent János születése napján (157), azaz : juniu s 24—kén telepedett meg. Ez okból elején gyérebben és szelidebben, mint dühe engedte 's feltett szándoka volt — kezdhette meg Pertáf az ostromot.

58 A' vizeknek rövid id ő után bekövetkezett apadása , — azonban csakhamar müköd ő tért nyitott Pert áfnak negyve n legnagyobb ostrom ágyuiból a' külvárosokra beköszönteni é s azokkal emezekhez a' szüntelen éjjel nappal hányatott fut ó árkok fedezete alatt — melyek csak közelébb közelébb n őni látszottak — mind inkább közelebb juthatni. Pertáf czélja kivitelére legels őbb is ugyanegy id őben : de különböz ő helyen hat halmot hányatott ; kettő t csakne m hegyhez hasonló magosságuakat -- a' megemlitett galbác s kertbeli és kalvária dombokat, — más kettejére torony magos, 's nyers bivaly b ő rökkel bevont cserfa védveket ; végre az utóbbi másik kett őre pedig iszonyu er ődöket = propugnacula — hasonló erős szerkezetüeket — rakatott ; — ágyutelepeit pedig a' várból feleletül küldött golyók zápora ellen , a' magával hozott tábori kosarakkal és földdel megtöltött nagyobb idomzatu zsákokkal (158) fedezte . Midőn mindezeket ekként elrendeztette : megkezdette a ' rendes ostromot julius 4-kén (159) 's négy különböz ő oldalait a' külvárosnak szüntelen ágyuztatta, oly szándokkal : hogy azoknak öszvedúlásával a' külvár falait közelebbr ől dúlhassa 's vívathassa . Terve Pertáf nak sikerült ; mert a' mind egyre sürübben abba irányzott, és bejuttatott golyók özöne, a' vár őrsé gének nem engedett tovább maradhatást, a' várat környezt e külvárosokban ; mire emezek a' külvárosokat el ő bb önkényt magok felgyujtani, és a' tágas (160) külvárba húzódni, ' s annak falairól a' csakhamar odáig hatoló jancsárokat vissza verni kénytelenittettek ; daczára annak : hogy az ily iszonyu nagyszámu ellenfélnek mindössze csak 2600 fegyver gyakorlott hadnok (161) állhatott ellen ; midőn minden egyes e ' várbeli őrvitézre ötven musulman eset . Borzasztó volt a' küzdés, a' napkelte előtt megkezdetett

59 ostrom szinte délig tartott naponta ; sőt még éjjel is folytattatott . Elszántan viaskodott mind a' két fél ; minden : fő nemes, úri rend, nem különbség nélkül, 's a' polgárság , — szóval az egész nép (162) — az őrséggel együtt, ki csak fegyver t foghatott, a' vár falaira el volt kijelölt helyére állitva 's a ' falakat meghágni törekv ő b ő szült törököket kitartó er ővel, ' s vitézi küzdés közt zúzta le a' már vérrel rokonult és holta k hulláival megtelt várárok vize méljébe . Henyei Miklós, hol egy, hol más helyen nemcsa k szóval : de tettel is tanusitott példaadásával lelkesitette társait . Kerechény megbizásábúl Jász Lukács és Föl d vári István hasonlithatlan vakmerőséggel vivtak . Ez utóbb i ez alkalommal vállán sebet is kapott : de a' melybő l ki — gyógyult . Végre Isten segedelmével -- mert csak annak lehet e tartani — a' b őszült ostromlók százezrét minden oldalról a ' vár falaitól visszaverték ; ugy hogy Pertáf is látván felü l két ezer emberének elvesztését, 's azt is tapasztalni kénytelenittetvén : hogy a' caniculai rökken ő hőségben népe má r eltikkadt és harczképtelenné vált : a' vár ezuttali további vivásával felhagyatott, és népének hátrálót fuvatott . Ez ostrom azonban, valamint a' törököknek nagy áldozatjokkal hiusult meg : ugy a' bekeritett várőrségének is póűlvár tolhatlan kárára szolgált ; mivel az ellenfél tüzérei a 'k fala szeglet védveire = propugnacula -- legnagyobb vasgolyókkal irányzott sürü ágyuztatása által, azok emeltes ormai t már annyira megingadoztatták : hogy romjain csaknem a' fa — lakra feljuthatni lehetett, 's az ezeken felállitva volt — lövöldözési és nyilazási — védtáblák — minthogy fából készülvék, már az ostrom (163) kezdetével összelövettek, é s haszonvehetlenekké lettek ; valamint ez eseményt megel őzve az is és fő leg legnagyobb hátrányokra esett a' várbelieknek,

60 hogy a' szakadatlan és kemény tüzelés miatt -- a' csak ezuttal legel ő ször használt három legnagyobb és legjeleseb b rézágyujok ízekre szakadott, 's azok derék müvésze is, Valdecarus (164) várer ő dit ő, jeles olasz épitész = architecto r — harmad magával széjel daraholt tagokban a' légbe röpittetett, — más többeket pedig — a' vár falán, az ott körbe n foglalkozók közül — a' legiszonyatosb kinok közt, tagjaik — nak megcsonkitásával, örökös nyomoruságra juttatott . Olacharovytz Döme , lovassági ezredesnek , szint e ez alkalommal, mid ő n a' fenn említett külvár egyik emelete s erődjén, a' felállitott védvek tölgy—gerendáit egy iszony u vasgolyó összezuzta, annak szilánkja szemöldökön felül homlokát sértette meg, mely elébb ugyan csekélységnek látszott ; de a' csakhamar veszedelmes daganat beálltával, minden orvosi ápolás és szerek gyors használata mellett (165) halálát okozta . A' szerencsétlenül megszünt els ő ostrom után, valamint a' várbeliek : ugy a' törökök is legels őbb sebesültjeik ápolására, és halottjaik eltakaritására forditották gondjukat, mel y közben a' már megingatott és düledezéshez közel állott bástyák falai kijavitásához a' várbeliek is hozzáláttak ; de azt csak éji munkával eszközölhették ; mivel nappal nagy vigyázattal ő rt kellett állniok, és ugy is a' vár árkaiban lappang ó jancsárok golyóinak voltak kitéve . E' közben — mid őn emezek történtek — Szapoly a János Zsigmond — félretéve minapi kigúnyoltatását — Somlyói Báthory Kristófot ismét Kerechényhez küldötte, hogy az, mint emennek süve hathatós és okadatolt szavaival birná amazt reá : hogy a' gyulai várat, melyet ő ug y sem leend elég erő s az azt dúló törökök ellen megvédni, adn á fel részére . Megis érkezett Báthory Gyula alá : de Per — táf öt személyesen a' várba, táborán keresztül be nem bo—

61 csátá ; hanem a' vele jött Borbély György nevü jele s illat (166) egy török tiszt kiséretében — ki magyarul is be — szélt — eresztette be . Borbély Györgyt ő l miutá nmegértKchy László süvének ujabbi megérkezését és követségét : ismé t azon választ adá : hogy ő becsülete, hire kisebbsége, é s Miksa, törvényes királya, világos rendelete nélkül, kinek hűségét esküvel kötelezte le, a' gyulai várat senkinek álta l nem adja ; készebb inkább életét is annak falai alatt feláldozni . „Vajha ugy teendett volna ! ! ! ” E' nemes elszántságát süvének megértvén Báthory, — mint kés őbbi erdélyi fejedelem — asztalánál vendégeine k gyakran emlegette : hogy midő n kint a' gyulai török táborban Kerechénynek irni akart és pedig ily tartalmu sorokat : „ha csakugyan végelhatározása a' gyulai várat János király — nak fel nem adni : tehát er ősen tartsa magát ; mivel a' törökök mozgalmaiból — ő ugy gyanitja — hogy rövid id ő muly a Pertáf az ostrommal felhágy 's nyakáról elmenend ;” de a ' czédula irást még be sem végezhette : midőn a' miatt maj d halált szülte kelepczébe ejtette magát ; mivel a' pasához hivattatván, annyi ideje nem jutott : hogy irását elrejthett e volna ; hanem kezében azt kénytelen lévén tartani, 's a' pasávali beszélgetés közben, a' földre találta azt ejteni : 's egyedül a' szolgált szerencséjére, hogy igen b ő és hosszu köntös— ben vala ekkor öltözködve, melynek alsó prémezete az elejtett papirt betakarta . Hogy tehát el ne árultatnék : zsebkendőjét önkényt utána alábocsátá, 's annak felvételével észre — vétlenül a' czédulának is birtokába (167) jutott. Miután Báthory Kristóf a' pasától ekként megszabadult, — s az el — távozhatásra engedelmet nyert — hazatértével sikertelen utjáról Szapolyát tudósitotta .

XII. A' gyulai vár másodszori vivása .

Pertáf az els ő sikertelen ostrom után, a' vár őrségnek vitéz kitartasát tapasztalván : némükép vesztette reményjét a' vár bevétele iránt . Igy a' megkezdend ő vivás el ő tt megkísértette Keréchényt nag yigéretk'sajánlom adn á : hogy ez a' gyulai várat fel hitre, mely czélból a' kivánatot el ő adó követjeit a' várba be is küldötte . De Kerechény azoknak i s törhetlen állhatatosságát adá értésökre, kijelentvén : hogy ő a' hívségére 's becsületére bízott várat egyedül ur a királya részére tartandja meg és védelmezendi utolsó lehelletéig ; ha bár éltébe ker ű lendne is ; — mire — eltávoztával a' követeknek — ő rségével együtt, a' belvár nyilt terén , megesküdött ; él ő szóval igérvén : hogy ha feladásáról a' vár— nak bárki is közzülök gondolni, magok közt arról beszéleni , nyilon belövend ő levelet találván, elolvasni merészkednék , halállal fog lakoltatni. — Alig érkezett ki a' török követség a' magyarok tagad ó válaszával a' pasához : megdördültek ismét a' negyven óriá s ágyúk, jelentvén a' pasa bosszúját, hírül adva az elhagyot t ostrom újbóli megkezdetét . Ég és föld összeszakadásához hasonló vala a' moralj , midő n a' százötven fontos bommák és a' golyók czikázása

63 közt, emezek dúló súlyja a' külváros erős falait megingatták 's annak kebelebeli diszes épületeit tönkre tették . Illés próféta, vagy is Julius 20-ka (168) volt a' nap, mellyen a' várat — a' megkezdett apróbb csata-paté után ismét vívás al á vétette vala Pertáf ; de egész más és új módot követve m űködéseiben . Illyen vala a' többek között a' vár szeglet er ődeinek, 's azok agyag borítékainak, valamint a' palánkoknak , és a' tüskés cserfa karózatu sorompóknak — ágyú golyókkali szakadatlan dúlatása, — mely utóbbiak már annyira jutottak : hogy nem védvű l ki, — hanem félig égve — még a ' magokat véd ő ő rség hátrányjára — több helyt — befelé d űledeztek a' külső szél-falakkal együtt. Mindazáltal, ily kivívn i vélt elő nyök mellett is az ostromló törökök a' belvár' fala i dúlásához sehogy sem férhettek ; mivel nem csak hogy a 'víárkobóla'várfali áveztniczélot,'smegiskezdtl őpor-aknák ásatását a' lapályos földréteg nedvessége miat t félbe hagyni kényteleníttettek : de még a' kik közz űlök odái g verg ő dhettek is _ minden oldalról — a' megkisértendő vívást is — eszeveszetten futásnak iramúlva — abba hagytá k — a' vár véd őitől rémítő mészárlás közt visszaveretve . -A' gyulai várnak másodszori megrohanása 's folytonosan tizenkilencz napig tartott ágyúztatása, és annyi id ő alat t megkisértett számtalanszori vivása, mily iszonyú megfeszítet t erő t igényelt a' vár véd ő itől, mid őn ezek a' vár falaihoz illesztett hágcsókról a' vár magos ormaira felhatni törekv ő, 's egyre másra az alig lezúzottak után ismét vad-mé őéűrsgcheazkminodlfóuJcsáro hs kaságot — f őleg a' bástyák fordúlatainál kézbeli fegyverek kel, u. m . buzogányokkal, 's gerélyekkel — agyba főbe sujtva — a' mélységbe le és vissza verte ; el nem iszonyodva attól : hogy a' belő tt tüzes koszorúk, 's gránátok — a' város épüleőelképzht teit nagy részben hátok megett már akkor lángba borították - .—

64 A' veszély íly özöne között az őrsereg szűnni nem tudott elszántsággal küzdött . Jelesen a' békési kapunál a' vár ormára felhágott 's ott a' győ zelmi jelt felütni törekv ő Jancsárokat, Földváry Istvánnak (169) és Jász Lukácsnak (170) habár nagy, de vitézi küzdés közt - sikerült le és visszaverni ; Kerechény László, — Gécz y János (171) Bánrévy Péter (172) Serény Mikló s (173) és Keledy István (174), a' közép kaputól ; — Henyey Miklós (175), Zichy György, Balásd y (deák—literatus) Márton— kit az ez úttali viaskodás közbe n ágyékon egy golyó ért, 's a' miatt ötöd napra elhalt — (176) , és Melith György (177) pedig a' Kaszaperi kaputól, -oly diadallal verték vissza a' dühödt ellent : hogy azok holtakban, és halálosan megsebesítettekben — e' tizenkilenc z nap alatti küzdés és vivás ideje alatt — több ezer hadnoko t valának kénytelenek a' vár falai alatt hátra hagyni . — Nem csak évkönyveik : de a' gyulai Gáll család eredeti hiteles oklevelei is említik, hogy Gyulai Gáll András vité z levente (178), ki Kerechény Lászlótól Miksa király — hoz volt Gyuláról elküldve, — ez alkalommal Pertáf tá borán keresztül élete' legnagyobb feláldozásával és veszélyeztetésével — a' gyulai várba azon királyi válasszal érke zett szerencsésen vissza : hogy Kerechény a' vár feladásával ne siessen (179) . Ugyancsak a' második ostromoltatása alatt a' gyula i várnak -- Kerechény kiválogatott lovas huszárjaival — (szóbeli hagyomány szerint — az ostrom után — és pedi g szent Lő rincz napján) Augusztus el ő napjai egyik éjszakáján , — kirohanást tett a' táborban nyugvó (180) törökökre, ki k álmaikból felriasztottan oly nagy zavarba hozattak : hogy egy— mást ellenfélnek vélve, magokat öldösték . Sokan az ide od a futkározás közt a' körös—folyónak szalasztatva, abba bele fúl—

65 tak ; a' kik pedig hevenyében el nem inalhattak, jobbára min d levágattak . A' hol is a' magyarok, a' törököknek közelér t ágyú-telepeikben — minthogy azokat magukkal el nem vihették — az ágyúk lyukait vasszegekkel beékelték, 's haszonvehetlenekké tették . Végre feldúlván az egész el ő-őrsi tábort , megrakodva nagy érték ű drága holmikkal, mint zsákmányokkal, a' várba visszatértek . — Henyey Miklós, ki az említett csatában — sisak helyett kalpag föveggel vala kint , szemén felül homloká n mérgezett nyit lövésb ő l származott veszedelmes sebet kapott, mely miatt a' magyarok kipótolhatlan veszteségére é s fájdalmára életét (181) harmad napra bevégezte. — Neveltetett ellenben a' törökök veszedelme ez úttal azza l is : hogy a' magyarok a' várba lett visszavonulásokkal számo s háromszeg ű hegyes és éles vas szigonyokat — kív űl a' vá ron elszórtak, melyek az uj ostromot kezd ő törökökben : úgy azok' lovaikban borzasztó kárt tettek ; mivel számszerint azokon 5000-en — kik közt három sangiák és maga a' temes i pasa (182) is — felakadt, és az ismét kirohant vár őrsége által legott összeapríttattak . —

XIII. Harmadik, vagyis végs ő vivatása a ' gyulai várnak .

Kevés napi szünet után ismétlett meggyaláztatásáért Pertáf boszut állandó : a' várat ujfen t minden ereje felhasználásával augustus hó derekán, harmadszor is ostrom alá vétette . Pihent és ujont érkezett seregével a' vá r falaihoz verg ő dve — ismét négy különböz ő oldalról — lajtorjákról intézett rohammal szemé lyes vezénylete alatt vivatta azt ; de hasztala n volt megfeszitett törekvése ; mert ohajtott siker ezuttal sem koronázta müködését ; mivel az elkeseredett őrség — mely — nek elegend ő ideje sem volt a' minap vett véres fáradalmaiból felüdülni — ujfent és kétségbeesetten — nem csak kar — dokkal, buzogányokkal és gerélyekkel harczolt ; hanem eze — ken kivül : kénkő , szurok, gyanta, l őpor 's egyéb hasonl ó gyúanyagok (183) keverékeib ől készült golyókkal megtöltött cserépfazékakat, mind megannyi veszedelmes ' s olthatla n égő tüzet, és kiállhatlan fojtó büzt terjesztend ő ket -- roha m 's vivás közt, a' tolakodó ellen zömébe lövetett, a' melyek , és az egyre záporként repült golyó és nyilözön ellenében — harmadszor is Pertáf több ezreken felüli vesztesége után , ellent nem állhatott, 's a' vár vivását félbe hagyatni kényszerült és visszavonult . Elesett a' vivók elleni tusában puskagolyó által Ö ssy

67 Gáspár, igen jeles hadnok is, és Happarot Vilmos , a ' német őrség századosa . Igen különös eset volt pedig az, hogy ily hosszas bekeritett elzárattatás vége felé a' vár ő rség közt bizonyos járván y ütött ki, ugy hogy az abba esett betegek száma napról napr a szaporodott . Ily nyavalyában mult ki a' német őrségbő l legtöbb, a' magyarok közül pedig, a' számfelettieken kivül — jeles hadnok Marinich—Horváth Ferencz (184) , lovassági vezér is. A' megsebes ű ltek hasonlóan bármely csekély sebet kaptak, többnyire a' leghathatósabb orvosi szere k kiszolgáltatása s használata mellett is, mind halálosokk á váltak. Ily aggasztó helyzetben, mid ő n Kerechény látta, hog y már a' belvár fala is sok helyen igen nagyon megrongáltatott , fegyvertfogható katonái pedig nem lennének annyi számmal , hogy eme megrongált várat tovább is védelmezhetnék ; el— lenben ily hosszu berekesztési id ő alatt az élelmi szereknek , valamint kézbeli , ugy egyéb fegyvereknek is nagy fogyatkozásában lenne : a'. törökök táborabeli bizonyos Nososk y nevű (185) kémje felhasználása által , nyolcz napi fegyverszünetet — mely id ő alatt az ő t felment ő segéd el — érkezését reménylte — kért Pertáftól, melyet az el i s fogadott. A' fegyverszüneti id ő alatt Pertáf Kerechényt ő l itala hüvesitésére jeget kivánt, mely a' várbeli jégvermekbe n bőséggel találtatott, melyet amaz egy paraszt ember által , szőlő , dinnye és egyéb frisit ő gyümölcsök küldésével viszonyzott . Ugyanez id ő alatt Pertáf Radanovich Márk — horvát származású követjét ismét a' várba küldötté, ki, mid őn a' vár feladását Pertáf nevében ismét felkérte, szava i Bethlen Farkas elő adása szerint (186) e' következ ő k

68

,

valának mint ti is tudjátok, keresztény származású vaÉn : gyok , ámbár töröknek lenni láttatom , 's a' keresztények iránti őszinte érzelemből épen ki nem vetkeztem ; ugyanaz vagyok irántatok, ki ezelőtt is voltam ; — többire és a' hajdanira, mely köztünk állt" — (értvén a' várbeliekkeli egykori barátságát ) jelentenem, hogy még néktek valami a' békességre ' s — „szükség „ űdvre nézve hátra van ; ha csak magatok azt önkényt átalkodva meg nem vetitek ; elég er ősen álltatok ellent ez ideig is a ' hatalmas ellenségnek ; eleget harczoltatok a' dics őségért; meg— vallom és dicsérem az állhatatosságot : de ezen szerencse nem marad ezután is veletek . Ha csak királytok Szigetr ő l segitségtekre nem érkezend, a' mit ugyan mondhatok : hogy már fe l van tartóztatva ; mivel Soliman” — kinek halála még ekko r Szigetnél is titokban rejlett — „a' tatárok, havasi oláh, és erdélyi fejedelemségek kihivott, és összeforradt erejéve lkiráyto ellen siet és igyekszik ; -- mi segedelmet reménylhettek tőle ? — ha szóval nem mondom is, érthetitek . Mi tartóztat tehát íme attól, hogy tisztes élteteket — melyet az ellenség önkény : igéi. — megtartani nem igyekeztek? — mid őn bizonyosan — a' nekünk minél előbb érkezendő segedelem miatt, Gyulán a k be— vétele után — azt jó hiretekkel együtt elfogjátok veszteni !”

XIV. A' gyulai vár feladása .

Elteltével a' nyolczadnapi fegyvernyugvásnak Ke— rechény László nyomasztó helyzete nem enyhült, mert segéd és felment ő sereg se m a' királytól — kinek magának is a' feldunai megyékbe n halmozott teend ője vala, — sem a' Gyulár a segélyt adni rendelt S v e n d y nev ű hadvezért ől , — ki Kassán vérhasban fekv ő beteg vala — nem érkezett ; és igy sem innét, sem pedig süvétő l Báthorytól (187), kit urával együtt kigúnyolt , segedelmet nem várhatott . Ily nyomasztó helyzetben, midőn már minden remén y a' vár megvédhetése érdemében elveszett ; midőn az éhségtő l nyomatott nép közt a' járvány, ragályos nyavalyává fajult, 's a' dögvész napról napra rémit ő bben pusztitott, 's midő n az összes őrsereg még meglévő része is a' várat továb b — Pertáf pasa sürgetéseire 's a ' védni (188) nem akarta : város lakosai (189) és a' helybeli német őrség is (190) a ' vár feladását nyiltan kivánta és követelte : — Kerechén y életben megmaradt hadnok társaival hadi tanácsot (191) tartott, melyben a' jelenvoltak által, — kivéve Géczy Jánost , Földváry Istvánt, Zichy Györgyöt és Keled y Istvánt (192), kik semmi szin és feltétel alatt a' vár fel — adásába bele nem egyeztek, s ő t azt nyiltan ellenzették, ki—

70 lencz heti kitartásaik 's dics ő győzedelmeik után Melit h György tanácsára (193) 1566 . év sept . I. napján (194) a z aradi bég közbenjöttével, Kerechény Mátyás (195) töb b kezesekkel, hogy a' várba a' táborból bebocsáttatott, a' gyula i vár általadása e' következ ő kikötések alatt határoztatott el : 1. Három bég., vagyis török fő tiszt kezesül az elvonuló magyaroknak adassék . 2. A' várbeli őrség, és az abba menekült nép, vagyonával, házi bútoraival, málháival, lovaival, kézbeli fegyvereivel, kitárt zászlóival mindnyájan, ki merre és hová menn i kiván — szabadon bocsáttassék ; végre 3. A' pasa adjon négyszáz szekeret, a' sebesültek é s holmi motyójok alá . A' capitulatio pontjainak megtartására , jóllehet Per — táf pasa magát hittel is lekötötte légyen : mindazáltal az t meg nem tartotta ; mivel harmad napra , a' mint a' várbelie k kiköltözködni kezdének, alig mentek ki a' vár széls ő kapujá n — utjokat a' két oldalt . felállitott jancsárok sorai közt folytatandók — azok és a' Spahik azonnal a' rakott szekereke t fosztogatni kezdék, és az ellentálló magyarokra rohanván , levagdosták . Mit is látván Kerechény, mid őn a' táborba n kint volt lippai bégnél a' hitszegésr ő l panaszt emelt az őt Pertáf pasához visszautasitotta, azon ürügy alatt, minth a amannak ő vele különben is beszélni valója lenne ; ott azonban szomorú sors várt reá ; mivel a' pasávali beszélgeté s közben, a' jancsárok reá rohantak, kezeire és lábaira va s bilincseket vertek . A' többi keresztények pedig, kik már eg y negyed mértföldnyire is elhaladtak, két nagy csoport törököktől körülvétetvén, űző be estek ; hol is a' hevenyezet t küzdrendbe állás, 's kézbeli fegyverekkeli elszánt szembe — szállás és védelmezés után is, csak kevesen menekülhette k ki amazok vért szomjazó kezei közül . A' német őrségbeliek,

71 kik már igen kevés számmal voltak — mert az ostrom alatt i idő ben leginkább vérhasban elhaltak — ezuttal jobbára min d levágattak . Maga a' vezérök is, Reitnau Bernát (196) , nagy nehezen futással tartotta meg nehányad magával életét . Voltak olyanok is, kik magukat végs ő elszántsággal oltalmazták 's vitéz életükt ől megfosztattak ; — Földváry István, Géczy János (197) ellenben, ámbár nagy nehezen , de mégis szaladással életöket megmentették . — Feket e Demeter, a' kapu— ő rök hadnagya — el őre gyanitá a' törökök álnok hitlenségét, még a' vár feladása el őtt magát soh a meg nem adni határozta el ; és szavának ura is l ő n ; mert a' kiindulás el ő tt Gyula várának áldomását megitta, 's még e ' mellett lova torkát is részesitette egy itcze jó borból ; a' mi annak oly elevenséget adott : hogy a' török csordán keresztül vágtatva, gyors paripáján (198) elnyargalt, 's ámbár sokáig üldeztetett : mégis be nem éretett, a' beállott alkonya t is neki kedvezvén . Zichy György (199) és Serén y Miklós is (200) megmenekedtek az üldöz ő ellenség gyilkoló kezeitő l ; mivel maguknak néhány jancsárok leapritásával utat nyitottak, 's még napvilágon a' környék északkeleti részén létezett terjedelmes tavak nádas helyeire huzván magukat, utjokat csak éjjel folytatták ; mivel pedig nem együtt , menekültek amazok üldözéseib ő l : történetb ő l a' mint kiki Vára d felé igyekeznék, az éji sötétben összetalálkozának, 's mig egy — mást szavaikról felismerték, magukat jól meg i — .adőloznugtKáyóVirek(201)maut svéreztk,mlyb ledy István, a' gyalog ő rség — vagyis darabantok - ezredese is majd a' martalóczok tőrébe került ; ki elfogattatása hevenyében egy erszény aranyat nyomott az ő t motoz ó török (202) kezébe 's azzal odább mehetett . — Bethle n Farkas is megtámadtatott a' hitszeg ő törökökt ől, de rajtok még is keresztül verekedett 's magát ő is a' délkeleti rétek

72 nádasaiba vette ; a' honnét csak harmad napra juthatott -- tizennégy sulyos sebekkel megrakva — haza, saját jószágába , a' különben Gyulához alig félnapi járó távolságban létezet t (203) Bethlen ő sibe. — Melith György pedig elevenen elfogattatott, és sanyarú fogságra (204) jutott . A' többiek, kik elfuthattak, részint Váradon, részint pedig a' közelébb esett várakba kerestek és találtak menedéket . A' betegek és sebesültek többnyire mind felkonczoltattak ; kik életben elfogattattak, 's megmaradhattak : idő jártával nag y számú pénzen váltakoztak ki . Maga K Kerechény e Lászl ó — Szentiványi állitása szerint (205) Gyula vára védelmezésénél, mint a' keresztény hit oltalmazója , és vértanuja, esett el ; mások pedig, és igen számosan, ugy tartják : hogy Kerechény kemény ő rizet alatt Gyuláról Nán — dorfejérvárra kisértetett , 's ott a' legmélyebb börtönb e iszonyu rabságban sanyargattatott ; ugyan az ezt előadó iró k emlitik, hogy ott 1567—dik évben a' mid őn konstantinápolyi követségéb ől Hoszszutothy György Bécsb e vissza utazott , megértvén Kerechény László szomor ú helyzetét, felkereste : de engedelmet a' vele leend ő beszélhetésre nem nyerhetett . Mind a' mellett Kerechény Hosz— szutothynak egy levélben megirta : mely hiába várta ő Gyula várba, napról napra az igért, de el nem küldött segitséget ; hányszor verte vissza a' vár összed őlt falairól a' törököket ; mennyi éhséget kellett néki népével együtt szenvedni, és micsoda végs ő szorultságban vala kénytelen a' várat feladni, mid őn már épen nem volt azt képes őrségével oltalmazni . Ezen kivül még barátjaihoz is irdogált, hogy tennék folyamatba a' királynál az ő kiszabadittatását, hirül adván, hogy a' fejér vári bégen — ki akkor a' magyarokná l fogva volt — vagy pedig a' tulajdon kezével elfogattakon , kik még jószágában, nikelsburgi várában, letartóztatva vol—

73 tak, könnyen kiváltathatnék, és bárha lelkiismerete ő t legki— sebbé sem vádolná hitszegésr ől — lehetlenségre nem lehet— vén köteleztetés ; — de különben számos vitéz tettei, érdemei, 's tett szolgálatai — igenis figyelemre méltók ; 's a' ki— váltás, vagyis szabaditás után pedig kész a' királytól elrendelendő börtönben mindaddig türelmesen szenvedni, mig ügy e megvizsgáltatván a' reá hozandó itélet (206) kimondatnék . Azonban a' király Kerechény László szenvedéseit, könyörgéseit és érdemeit figyelemre nem méltatta, — minek f ő indoka az volt : hogy a' német őrség főtisztje, ki vele együtt védte a' gyulai várat —Kerechény Lászlónak magyarjaival tett többszöri gy ő zedelmeit irigyelvén — a' német katonák gyávaságát, melyért gyakran azzal kellemetlen szó — váltásba esett — szégyenlvén, s ez által ellene forralt boszujával élni kivánt, 's igy emez becsületének megsemmisitésén óhajtván a' magáét felépiteni, Miksa király elő tt Ke — rechényt hamisan azzal vádolta, hogy ez nem vitte jó l végbe kötelességét (207), — melyet Bethlen Farka s mint rágalmat és alaptalan vádat (208) kori történet könyvében következően hagyott az utókornak emlékül : „Hun c tamen Gerhardus” — (Raitnau Bernátot értvén) — „Germanicae cohortis Ductor, qui aliquo casu ex ultimo discrimine evaserat, antiquum contra illum conceptum odium expler e volens, quo per obtritam Kerecsen ii famam, virtutem et fortunam constabiliret , apud Maximilianum Caesarem proditionis accusavit..” — Igy a' midőn sem az udvartól, sem süvétől Báthory Kristóftól kiváltást és szabaditást ne m reménylhetett, a' reá várt csufos és kinos halált (209) nándorfehérvári börtönében Devecseri Péternek — Báthory Zsigmond, erdélyi fejedelem tolmácsának, szem e láttára, — méreg ivás által el ő zte meg .

XV. Gyula török uralom alatt.

Fenyeget ő 's vészteljes aggodalmakat szült az 1566 . évi elterjedett véres háborgások közepette magyarho n kelet-déli véghatár várának, Gyulának, török já rom és iga alá jutása, nemcsak hazánk több vá rainak, de magának az osztrák birodalomnak is ; — mit Volf Jeromosnak — Schwandtnerné l (210) fenhagyott versei tanusítnak . De érezte e ' csapás sulyát Erdélyhon ura Szapolya is, kinek a' gyulai vá r elfoglalása után els ő gondja volt Pertáf pasától azt magának is mét felkérni ; de ez, miután a' Pertáf által követelt 400,00 0 frtokat — a' Szultán határozata szerint — lefizetni nem vala ké pes ; szakállára — mellyért Soliman oly sok költséggel járult hadjáratba bonyolodott ; de különben még h ű tlenség gya núja is támadt ellene, azt el nem nyerte (211), hanem az to vább is, mint már a' Szultán birtoka a' törökök kezei köz t maradt . — Per táf a' leigázott földnépe egy részével legel s őbb is a' folyók rendezéséhez látott, és a' várat ujból kezd é meger ősiteni, m űködésében oly módot követve : hogy a' fejér és fekete Körösökből az egész város környékét, ujabb vizvezető árkok ásatása és gátak hányatásával, a' környéke t annyira megerősítette : hogy a' várhoz, mely különben is ter-

75 mészeti fekvésénél fogva -- jeles védvül környeztetett, semm i oldala felől — az egy kaszaperi kapunáli száraz bejáró útjá n kivül — hozzá közelitni nem lehetett ; más, vagy is fegyvere s erejét pedig Boros-Jen ő, Zaránd és Világos-várak elfoglalására forditá . Igy midőn a' Jen ő i várat nehány napi g erő sen kezdé ostromoltatni : az abba szorult őrség, Sennye y Zsigmond várnagy tanácsára — nehogy a' gyulaiak szomorú sorsára jutnának --- az ostromlás huszonharmadik éjjelén -- csendesen a' várat oda hagyva, magukat szökésse l szabadították meg. Vagner nev ű német tiszt ellenben több társaival az ellenség által elfogattatott, és a' hatvani várb a (212) vitetett fogságra, melyb ől csak nehány évek múlv a szabadulhatott meg . Ekkép' a' környékbeli többi várak is török iga alá jutván egész Bécsig, a' király seregeinek elé g dolog jutott, nem lévén még csak remény is a' magyarhon i várak felszabaditásához, melyet ez id ő szakban az ország már rég meghasonlott szomoru és z űrzavaros helyzete is napró l napra terheltebben nevelt, 's az annyira óhajtott békével ne m élhetett. Pertáf pasa a' gyulai várban meddig székelt, valamin t ő utánna hogy sorszerint ki lett a' vár és vidék zsarnok ura ? el őszámlálni adat hiány miatt lehetlen : mindazáltal mint a' törökök igen kedves lakhelye — a' tervesi pasaságba bekebelezve az 1593-ik és 1594-ik években, bizonyos Mehe met bég által kormányoztatott. Ez, — ki midőn budai Haza n pasa Szék es-Fej érvárnál a' keresztyének által megveretett, lába meglövetett, 's kezének négy újai elvágattak,— Budára ment segitségül a' várat ő rzeni (213) ; 1594-ik évben April hó utolján pedig, mid őn Hazan budai pasa Hatvan t Teuffenbach császári hadvezér ostromlása alól felment ő segéd sereggel Tura nevü faluhoz sietett — Forgách Si m o n (214) vezénylete alatt Báthory István, Dobó Fe-

76 renc, Rákóczy Zsigmond és Homonnai Druget István —Hazánt— bátor hadnokaikkal május hó 3—án meg — támadták ; maga Hazán pasa tusa közben ágyékon veszélyes sebbe ejtetett 's népéből háromezer leveretett, kik közöt t Mehemet a' gyulai, —Fervaga és Csausz pesti — pasák, és Olaj—bég a' szolnoki — is halva maradtak . Az inné t Pest felé szaladott többi törökök pedig, kik az Issaszegi erdő felé amazok által ez alkalommal nyomban űzettek — minden velök talált tábori kincseiket — elvesztették, 2 5 zászló és 17 ágyúval együtt . 1595—dik évben, hogy Erdély fejedelme Báthor y Zsigmond a' császár nagybátyjának — Osztrák Károl y főhercegnek — leányát Mária Christinát a' stiriai hercegnőt nőül vette, — a' császárral nemcsak szövetségre lépett : de ső t a' török iga alól felmenteni óhajtott magyarországi birtokát is a' császárnak átengedte, 's annakutánna a ' magának visszatartott birodalma határai er ősitéséhez látott. Ennek folytán Borbély Györgyöt — Mágochy Gáspárnak a' hajdani gyulai vár kormányzójának tanítványját, a' jeles hadvezért, a' törökök zaklatásával bizta meg, ki i s Bokcsát, és Varsóczot— az azokban volt törökökne k egy lábig lett levágattatásaik után, bévette, mellyet a' törökök — kik Gyulán, Csanádon, Lippán és Jen őben őrködtek — megtudván, boszszúból Erdély véghelyeire berohantak, 's a z utjokban esett Jófő mező városa környékebeli falvak lakosait rabszijra fűzve, magukkal elvitték . Borbély Györg y erre 1500 lovas vitézekkel Báthory rendeletéből a' törökök tótváradi fészkét, a' várat hágcsókról vivatta és be i s vetette, az alatta volt mez ő —varost pedig felégettette, feldúlatta, 's a' benne volt 200 török ő rséget kardra hányatta . Innét a' facsádi er ő d bevételére ment, mellyet rémültökbe n a' törökök néki önként feladtak ; hol is az emezek segitségére

77 érkezett temesi biboros pasa, a' gyulai és csanádi—vára k főnökei 2000 köz törökökkel együtt levágattak ; mire az e' rémre elfutott törökökt ől üresen hagyott Eperjest és Soly— most, Lippával együtt -- mely utóbbit negyvennégy é v óta a' spanyol katonák oda hagytak — Borbély György el — foglalta . Az 1599-dik évi September 17—kén Nyári Pál várad i várparancsnok a' Gyula szomszédságabeli Sarkad várá t vitézeivel ostrom alá vétette ., 's más nap azt vívás, és jól intézett roham által be is vette ; az e' várban még életben talált nyolczvan török őrséget kardra hányatván, abba magya r őrizetet hagyott ; számos asszonyokat és gyermekeket (215) foglyúl vive, nem megvetendő zsákmánynyal Váradra visz szatért. Ámde Sarkad—vára nem sokáig lehetett a' magyarok birtokában, mivel az a' reá következett 1600—dik év i Február hó derekán a' gyulai törökök által ostrommal ismé t viszszavétetett, 's az abban volt négyszáz keresztyén őrséget pedig emezek gy őzött fegyvereik élökre (216) juttatták .

XVI. Megkísértése a' gyulai vár visszavételének .

evés hiánynyal már majd négyszer tiz év val a elenyészend ő, mióta Gyula és vidéke a' törö k jármot húzta — a' nélkül, hogy remény nyil t volna súllya alóli kiszabadulásra . A' bécsi föhaditanács e' közben jóllehe t teljes figyelmét e' vár visszafoglalására kitűzte , 's arra minden intézkedést megtett : a' kíván t czél még sem érettetthetett el, mivel a' kivite l ellen oly akadályok gördültek fel, mellyek miatt minden intézkedések meghiusultak ; főleg illyen vala többek közt az : hogy a' császári hadak temérdek teendői mellett, az igényel t erő Gyula ellen - az évszaki id őjárás daczolása miatt — kell ően — nem fordittathatott . Történt azonban : hogy 1604—ik évben, mid ő n lothringai származású Dampiri— gróf Duval Heinrich (217 ) az ez id őbeli császári lippai vár—helytartó az ő népével, é s Rákóczy Lajos ugyan a' lippai várparancsnok is, az ö magyar hajdúival Temesvárnál éjjel Bethlen Gábort — Erdély fejedelmét és magyarhon egy részének urát — meg — riasztották, 's egyébb zsákmányokon kívül onnét 800 lovak — nál többet elhoztak vala . Rákóczy Lajosnak Lippára let t haza tértével, Duval Heinrich és Lippay Balázs 2500 magyar vitézekkel Gyula alá siettek, és pedig oly szándok—

79 kal, hogy Gyulát bekeritik, 's az abban uralgó török őrségre, akár meglepve, akár nyilvános ostrommal reá ütnek, és ha különben nem , vívással is visszafoglalják . E' volt első kisérlet a' vár vissza foglalására intézve . lly elhatározat után , hogy micsoda karban lenne a' vár és város - el őre kikémleltették, 's abba legelsőbb is hogy Lippay (218) tegyen rohanást, közösen megállapodtak . Nem is tágított a' czél kivívásárá Balázs semmit is, mert némely kül er ődökön gyorsan áthaladva, .az elejökbe jöttekkel keményen megütközött , azokat visszaverte, és a' várost, mely akkoriban is a' vá r alatt vala elterjedve, hasonlithatlan vivás és mészárlás köz t vitéz hajdúival, csaknem kevés ellenállás után, bévette, hane m azt felgyujtván a' lángok dühére hagyta . Eme zavarteljes zaklatás közt a ' törökök éjjeli álmaikból felriasztatva, nagy zavarba jöttek, 's kik, hová lehetett, rejtek helyekre bujdostak , — számosan pedig a' belvárba mint legbiztosb menedék helyre szaladtak . Duval és Lippáy ellenben nem lévé n megelégedve a' felgyujtott, több helyt földig lerombolt és ki fosztott várossal, nagyobb elbizakodással, mint kell ő kiszámitással, erő vel a' belvár vivásához fogattak : ám de nem ol y ikerrel haladtak abban, mint reménylték : mert felkészülvé n az alatt amazok is ben a' várban, emezek merészségét s ű rü ágyuzásaik és nyilazásaik záporával annyira visszaverték , hogy ezek számos és er ős vitézeket a' vár falai alatt hagyn i kényteleníttettek, 's a' nélkül, hogy a' várat birtokukba keríthették volna, tíz elnyert török zászlókkal, számos lovakka l és foglyokkal az alól Lippára (219) ismét vissza húzódtak . -1651 . évi január havában történt, hogy a ' gyulai törökö k egész Boros-Jen őig kezdének rablásaikkal kiterjeszkedni, 's így a' vidéken mid őn kett őt a' Jen őiekből levágtak emeze k is egy vasárnapon Muharin pasát hatod magával találván , mindnyáját azon helyt -- a' hetediket egy al-pasát pedig meg-

80 szalasztván — egy közel esett faluban, vágták le ; nem volt pedig a' gyulai várparancsnok Olaj bégen (220) kivü l ollyan fő török Gyulában, mint -a' kit ekkor levágtak . E' megemlitett eseményen a' törökök igen megrémültek, 's mint a' f ű– szál oly sűrüséggel futottak a ' vidékr ől legbiztosb menhelyükre a' gyulai várba (221) , hová ragadozó csordái k gyakori kicsapásaikból a' vidék földnépe vérejtékkel kereset t vagyonait vinni szokta . Az 1685–dik esztendei télnek beállta el ő tt Károly lothringai herczeg parancsából, bárha a' császári királyi hada k téli szálásra valának menend ők : még is Mercy tábornok segéd és Häussler vezér őrnagy, megértvén egy elfogott török kémtől Szarvas–vára pasájának (222) gyenge lábon i állását, és azt is, hogy őrsége is hasonló : Szólnokot jó rend – ben hagyva, a' szarvasi várat oly hirtelen lepték meg : hogy az abban volt török őrség alig csak szaladással menthette me g magát . Ekkor a' fenemlitett császári hadak vezérei még anna k is értésére jöttek , hogy az ellenség Gyulára és Váradr a is élelmi készleteket van kényszerülve szállitani ; ezt meg – értve, ezekre is rajtok mentek 's Aradnál a' beérteket, — minthogy azok a' segedelmet többnyire és leginkább Temes – várról vették — megtámadták, elfoglalták, és az azt szálítókat foglyúl vitték, 's így az ellenség tervét — már az 1686–i k évben Gyula vidékére őrszemmel felvigyázott császári sere g — meghiusitotta . 1687 . évi april havában, hogy a' török nagyvezér Nán – dorfejérvárhoz közel seregein szemlét tartott — kézmárk i gróf Tököly Imrének is már akkor attól parancsa vol t vele egyesülni ; de utjában közel Gyulához a' király részé n állott ötszáz huszárok által emez megtámadtatott 's háromszá z emberb ől állott kiséretéb ől mintegy száz levágatván, maga Tök öl y is egész Kerekiig (223) visszanyomatott.

81 1688-dik évben, mid ő n gróf Tököly Imre ismét két ezer pártossal és nehány száz törökkel közel Váradhoz a ' Sebes-Körös mellett magát er ő sen elsánczolta, 's onnét a ' szomszéd megyékbe is pusztítani gyakran elhatott, ugyan csak az ez évi Martius havában kelt, és hazaszerte szétrepített kiáltványjával = manifest (224) reménylte újfen a' királyi h ű ségre visszatért honfiakat, 's volt barátjait a' békétlenség kárhozatos útjára átvinni : de a' hon nemt ője megszánta a' sebeiben fuldokló honfiakat és sirjához közelg ő hazát, 's igy Tököly mételyt hint ő felhivása, Gyulán volt sok ideigi veszteglése alatt sem ingathatta meg többé a' haza koronás fejének h ű séget fogadott honfiakat . Ugyan ez évi hadjáratában Häu ssler magyar és német hadnokai által Februar 9-kén Tökölyt ismét megtámadta, 's majd öszves gyalogsága leveretett ; mely alkalommal Tököly tizenegy zászlót hogy elvesztett, megmaradott katonáival magát ismét török oltalom alá Gyula mellé vonta . 1689-dik évben, mikor gróf Tököly Imre ismét Váradhoz közelitett : Aspermont tábornok által szemmel tar tatott 's a' gyulai vár pedig szorosan bekerittetett, mely utóbb i intézkedés által a' szükség különösen élelmi szerekben a' gyulai várban napról napra n őtt ; minthogy Kasztelli, császári tábornok, más részről — minden az ellenhez tartozott embernek 's baromnak tápul szolgálhatott szereket — az egés z vidékben felégettetett és haszonvehetlenné tétetett . 1690-dik esztend őben azonban — mid őn Bécsben minden készületek a' háborunak élénkebb folytatására megtétettek, jelesen : hogy egy hatalmas had Serviába küldessék , mely legalább az ott elfoglalt er ősségeket megtartsa, Niszá t meger ősitse , 's ha lehet még tovább is el őre nyomuljon ; továbbá, hogy uj foglalásokra nem gondolva, Serviát egészen kimeritse, Nándorfejérvár pedig a' lehet őségig meger ő sittes-

82 sék; egy szóval még Gyulát, Temesvárt és Nagyvár ad o t elfoglalni (225), 's az elfoglalt helyeket megtartan i intézkedések tétettek, és annál fogva ez emlitett helyek legnagyobb felügyelet alatt tartattanak : mégis a' Seraskierne k Gyulára is és Váradra is — mind eme szoros őrködés mellet t is — erősegitséget 's egyéb szükségelteket — az e' két várban szorongatottak részére sikerült küldeni ; mit az i űt:ősheoögyiu-ranzévb'tlmsCiagnev sel k fővezér fermányja szerint — iszonyatos és rettent ő halál büntetés terhe alatt, nemcsak a' vidéki szomszéd helységekne k és városoknak : de még a' tul a' tiszai : Halas, Kecske mét, K ő rös, Czegléd és Jászberény községeknek i s Gyulára kelletvén minden szükségelt 's kiszabot t termesztmé-nyek szál itásán kivül adóikat is (2 6) fizetni és halaszthatatlanul teljesiteni . 1692-dik évben megértvén Kasztelli tábornok (227) , hogy minden kemény ő rködés mellett is egy török pasa Gyuláról január 6-dik napján magyar ruhában öltözködve, eg y nyolcz előfogatu hintóban érkezett Váradra, az ottani tábo r biztosabb elhelyheztetése végett ; rögtön reá január 9-ké n Debreczenből még hajnal hasadta előtt három, u . m . Doria, St. Croix, és Truchszesz nevű vértes ezreddel, száz lo vas muskatérossal, és minden a' viváshoz szükségelt készületekkel, egy száz fontos mozsár ágyuval, 30 bommával, eg y veszedelmes tüzet terjeszt ő tábori kigyóval, 300 gránáttal , számos gyapju zsákokkal 's vivó hágcsókkal utra kelt. Még az nap B erettyó-Ujfaluig ért , hol Molnár ezredes ha t századból állott hajduival, és A uersperg tábornok ujonna n szervezett huszár ezredével egyesülve, utját Békes és G yu l a között jobbra folytatta, hol a' gyalog és lovas katonákkal eg y hadoszlopban haladva, január 12-kén Gyulához egy mért földnyi távolyban, oly csenddel és jó renddel érkezett és te-

83 lepedett meg : hogy odáig ámbár már három népes helységeken haladott keresztül, a' nélkül, hogy az ellenség legkisebb neszt, vagy hirt vett, vagy csak sejtett volna is — érkezésükről. Auersperg, ki e hadjáratot maga személyesen vezényelte, még a' megérkezési nap alkonyán az el ő bbkelő tisztekkel tartott haditanácsban, a' gyula i várpalánkoknak viradtakor három helyeni megtámadtatását tervezte, mely következően határozatba is ment ; nevezetesen : Molnár ezredes hajdúival jobbra , az ugynevezett kaszaperi (228) kapu – nál a' malom közelében ; a' gyalog ráczok balra ; a' lovaikról leszállandó muskatérosok és huszárok pedig a' középs ő kapuval szemközt ; — végre a' Truchszesz vértes ezredbeliek 's a' rácz lovasság — a' palánk el őtt tartaléku lfelá-litandóknakhagyatvák,hogya'szükséges tébenhirtel n , hol kivántatnék - segélyül lennének . Azok fejére pedig , kik zsákmányozásért zászlóikat elhagynák, halálos bünteté s volt kimondva . A' várnak ekkor is három palánkjai— vagyi s téglából rakott bástya falai (229) egymást körözve fedezték és mindenik egymástól mély vizárkokkal 's felvonó hidakka l elkülönitve voltak . Ily intézkedés következtében január 15 . reggeli három órakor a' seregek megindulván állomásaikból , és -- napkelte el ő tt -- épen mid őn a' várbeli óra (230 ) hatot ütött, ostromhoz kezdettek, 's fél óra alatt mindháro m helyen a' palánkokban voltak . Az utczákon és házakba n elő–találtakat dühükben mind lekonczolták ; 's még ennek közbe – jöttével, el őbb a' ráczok, utóbb a' magyarok a' fejvesztés i tilalom ellenére is zsákmányozásnak estek, mely alatt a törökök id őt nyerve magok összeszedésére, a' vár el ő t ől védveket = Wagen-Burg — készitettek 's magukat tszekrb azok mögé vonták, 's oly vitéz makacssággal harczoltak, hogy noha a' rohamot személyesen vezet ő Au ersp erg tábornok

84 által a' tartaléknak hátrahagyott ezredekb ől a' palánkokb a előparancsolt néhány zázlóalja rögtön el ő állt, 's oly nag y tüzet gerjesztett, hogy annak égését tanusitó jelvénye az ége n messze mértföldekre Váradig és Debreczenig is látható vala ; a' várnak elfoglalásához még remény sem lehetvén, a z ostromló seregnek visszavonulni kellett. — Elesett e' merén y következtében a' császáriak közül holtakban és sebesültekbe n közel ötven ; a' törökök közül pedig. mintegy háromszáz hadnok, a' nők 's gyermekekkel együtt felül ötszáz. Maga a' várparancsnok—bég, csak egy ümegben menekülhetett meg, mi g neje és menye sok hozzájok tartozóival együtt fogságba estek . A' császári tábornok ezek vallomásaiból tudta csak meg , hogy ő k ugyanerr ől a' szándékról mit sem gyanitottak ; mind— azáltal valami neszt mégis sejtettek a' várban, mintha a' császáriak Jen ő ellen akartak volna kisérletet tenni . A' gyulai várat, hogy az emlitett évben a' császári se — reg vissza nem foglalhatta : minden erő Várad bevételér e fordittatott, melyet ugyancsak ez évben Häussler tábornok junius 5—kén alkura be is vett, 's miután emez szerz ődés i 7—dik pontja szerint Váradról, az ott létezett kétezer törö k őrségbő l 1500 fegyverfogható kikötés szerint ő rizet mellet t Gyulára átszállittatott ; ekkép a' gyulai vár őrség, a' Temesvárról olykor—olykor szállingódzott segitséggel (231) ismé t gyámolittatott . Ez időtől ismét a' gyulai vár visszafoglalásár a czélzott minden teend ő egész az 1694—dik évre maradt . 1694—dik évben ellenben a' bécsi főhaditanács figyelme ujfenn Gyulára fordult, melynek ez rögtöni meglepéssel akar t régóhajtott birtokához jutni, és pedig még a' téli id őben, midőn a' befagyott mocsárokon könnyebben hitte a' hozzáférhetést . Ez indokból 1694—dik évi január 18—kán indult ki Häussler tábornok Guttenstein gróffal együtt Bersetty mérnök-tábornok után , 's mig ezek a' törökök ámitá-

85 sára a' váradi várnak mi karban tétele végetti vizsgáját szinlelék : a' Szegeden 's környékén feküdt, ugy az Erdél y szélén tanyázott hadak is kiindultokban azon hirt terjesztgették : miszerint csak a ' törökök kicsapongásait szándékozna k meggátolni . Mindkét sereg Gyula alatti találkozására pedig el – lenben jan. IS . volt kitűzve . Alól értesült török őrség azonban tetemes véderőt gyüjtött össze . A' minduntalan esett havak , és az azt követte nagy zápores ő a' mocsárok jégkérgeit ol y hirtelen olvasztá fel, hogy az ezekb ő l eredett vizek Gyula vidékén tengerként boritották el az egész sík és lapályos területet, elannyira : hogy még csak közeliteni sem lehetett a' gyulai várhoz ; ez okból a' várnak jan.18 . (232) kitüzött ostrom a meg sem kisértethetett, és igy a' hadak téli tanyáikra ismét vissza indittattak ; a' gyulai vár pedig éles szemtartás alat t hagyatván, nehogy abba bármi eleségi készlet, vagy segitsé g vitessék . 1694–dik évi február havában, miután Darócz y Tököly Imrének ha nem leghivebb : de egyik legmeg – hittebb barátja — — emennek közelg ő veszteségét 's elnyomatását ideje korán belátta : tőle, 's az azt követő veszélyt ől jól eleve szabadulni kivánt 's 600 huszárjaival a' Gyuláró l eleség szerzés végett kiindult 900 törököket Uj–Palánkánál az utolsóig levagdaltatta ; azután átment Erdélybe Veteran i tábornokhoz Leopold császárnak h űséget esküdve, pártfél e fegyverét letenni . Ugyan ez év julius havában pedig császári vezér őrnag y Poland a' hadzár f őparancsnoka , és a' Stirum vértes ezred vezére gróf Vonder Noth, mid őn a' fel ől értesültek , hogy hétszáz török — az élelmiekben megszük űlt gyulai vá r számára eleséget lenne szállitandó : gróf Vonder Not h amazok elállására kirendelt 600 legény egy részével-- azo n ut mellett , hol emezek Gyulába elmenend ők lennének -- a '

sűrű

bokros helyen magát megvonta, 's a' mitsem gyanitott a törököket csakugyan ott elhaladtokban oly sikerrel támadt a meg, hogy a' mint azokból húszat elejtett, a' többi fegyveré t önkényt letette és fogságba jutott, minden szállitott eleség i készleteket pedig és még a' velök volt 500 lovakat is lefoglalvá n minden nálok talált drágaságokkal együtt magokkal vitték . Ily szoros felügyelet mellett mindazáltal az elkényszeredett gyulai törökőrség, alkalmilag talált mégis utat és módot magá n segiteni . Igy megtörtént ismét csakhamar, hogy az eleség hiányát mindinkább érzette gyulai törökök felsegélésére, felü l ezeren gyült össze a' vidéki törökség 's Tanszakig (233) , helyesebben Karczagig nyomult elő, hol ismét 1500 fejjel szaporodtak, kik közül 1500 spahi akként volt felszerelve , hogy mindenik lován egy zsák lisztet, a' többi pedig a' vár— őrök zsoldjára pénzt vitt magával és sikerült is ezeknek azzal a' gyulai várba bejutniok ; mit a' császáriak csak akkor tudtak meg, mid őn azok onnét (234) már vissza is tértek .

XVII. A' gyulai vár éhséggeli visszafoglalása .

Ütött végre Magyarhon örömóráj a — iga alóli fel szabadultát, 's a' török zsarnokságnak pedig lejár tát — hirdetve . Mid őn a' nagyvezér a' gyulai 's temesi várakat katonákkal , élelmi 's hadi készletekkel megrakatni rendelte e' czél könnyebb kivitelére, lovasainak szinét a' táboránál volt tatárokkal együt t 1694-dik évi october 12-kén a' Dunán . átszállitotta, el őbb Temes, azután Gyula felé, szétküldve. Megtudván azt a' császáriak, — a' Maros táján seregével őrködött Veteraninak : ugy a' Gyulát zárva tartó sereg meger ősitésére october 13-kán a' Tiszán átkelt Gronsfeld tábornoknak is különösen meghagyatott : hogy mindketten Gyula felé huzódjanak, 's a' törökök szándokát minden er ő megfeszitéssel gáő tolni igyekezzék ; valamint minden Gyula védelmér eérkzht ellenségi segélyt hátráltassanak ; ugy hogy Gyulára semm i segedelmet, vagy élelmi készletet bevinni ne engedjenek . E' közben azonban az egyik török csapat szándoka szerint Temesvárba szerencsésen mégis eljutott ; de Gyulára nézve már sehogy sem értek czélt a' törökök ; mivel oly őrszemek alat t tartattak, hogy még csak kisérletett sem tehettek a' szüksé g legnagyobb fokán szenved ők enyhitésére . Ily helyzetben a 'temsi pasa akként intézkedett, hogy mihelyt Gyula környé -

kén a' tavak mocsárok befagynak : azonnal e' vár nagyon sinlődőőrségének állapotján minden áron segiteni fog ; ám de tet t igéretét nem foganosithatta, mivel minden Gyulába vezet ő utakat a' császáriak annyira elzárva tartottak, hogy sem be , sem ki — az ő hirök 's láttuk nélkül senki nem juthatott . -- Végre a' rendkivüli nagy éhség miatt a' gyulai vár török őrsége egészlen elgyengült, és a' szolgálattételre alkalmatlann á vált . Ily végs ő elkényszerülés közt a' gyulai vár pasája tulajdon fiát volt december havában kénytelen a' jancsár agával hatvan török fedezete alatt segedelemért Temesvárra le küldeni . Sikerült is ezeknek a' várbóli kimenetel, de minden czél nélkül ; mivel a' Marosnál, a' hogy átmenni akartak, a' szegedi hajduk kezébe jutották ; hol is csak a' pasa fia szabadulhatott meg kevesed magával, mig az aga harmincznál töb b kisér őivel foglyá lett, 's minden nállok találtatott drága gyöngyök és sok aranyak amazoknak zsákmányul jutottak . Végre hogy sehonnan sem érkezett segély, az élelm i hiányt továbbra nem tür ő gyulai pasa, Effendit Ibrai m Mahumetet, és Oda Mehmet --- pasákat (235) Szegedr e küldötté, mint megbizottjait, alkut kötni báró Hauchni Já nos-József , császári vezér őrnagyhoz a' szegedi vár parancsnokához, a' gyulai vár átadása érdemében, 's annak következtében a' királyi határvárban Szegeden királyi jóváhagyás reménye alatt 1694-dik évi decembe r .1és2-dik napjainkét egyenl ő párban leirt, 's az alkudó felek neveiknek mindkét részr ő li aláirásával megkötött egyezkedés feltétele i következő k valának : „Ö római Császár, Magyar és Cseh királyi Felségének legkegyelmesebb fejedelmünknek és Urunknak nevében é s részérő l, ma az alább kitett napon, nagyságos báró Hauchi n János -József vezér ő rnagy, mint a' szegedi vár parancsnoka ; továbbá a' gyulai vár kormányzója Mahmet pasa, 's

89 az egész török őrség részér ől -- Ibraim Effendi Ma — humet és Oda Mehmet pasa között, a' gyulai várnak fel adása végett e' következ ő egyezés köttetett : 1. A' fegyvertár l őporral és minden hadi szerekkel 's a ' fegyvertárhoz tartozó minden nagyobb és kisebb eszközök kel ; hasonlóul minden a' várban és palánkokban találtató ágyúkkal, ezek készleteivel, és szerszámaival ; nemkülönbe n minden a' királyi kincstárt illet ő bármi néven nevezend ő javakkal együtt, abból mitsem titkolván el (236) átadatnak a ' szegedi várparancsnoknak . Tartoznak egyébként a 'törk minden a' föld alatt létezhet ő titkos aknákat = Minen, kimutatni, és minden csalárdságon kivüli készségüket Mahumet i hitükre fogadni, 's azt is, hogy a' várbeli kitakarodáskor a ' tűz mindenütt ki fog oltatni . 2. Tartozik a' vár őrség minden nála létez ő foglyot hiven és életben — váltság nélkül kiadni . 3. A' várbelieknek valamennyien — akár ottani lakosok, akár idegenek legyenek — fels ő és alsó fegyvereikkel , ruháikkal, vagyonaikkal, gyermekeikkel, lovaikkal 's egyé b barmaikkal a ' várból ki, 's a' Maroson szabadon átköltözni megengedtetik . S őt a' költözéshez szükségesekkel ellátatva , öt napon át bátorságukra, a ' rendre ügyel ő őrök egész Temesvárig adatnak melléjök . A' kiköltözéskor azonban se m zászlót hordani, sem dobolni nem szabad ; egyedül a' jancsároknak engedtetik meg : hogy egy zászlót lobogtassanak . — Ugyanigy a' várbeli ráczoknak is, akár elköltözni, akár meg maradni szabadságukban hagyatik, azon nyilt kikötéssel : hog y a' lakosságot akár adósság, akár más egyéb tartozásért, háborgatni nem szabad . 4. A' kiköltözéshez 350 igás kocsi, 's 50 nyerges l ó fog adatni . 5. A' törökök által netalán elvinni nem akart vagyonaiknak eladása megengedtetik .

90 6. Ez egyezésnek legfőbb helyeni jóváhagyása megérkeztével a' vár ő rségnek az igért szekerekkel 's lovakka l együtt, azonnal kiindulnia kelletik . 7. A' törökök kezesei mindaddig Szegeden maradnak , miglen a' költözéshez adott szekerek 's lovak -- ugyanod a minden hiány nélkül visszaérkezendnek . 8. A' kiköltöz ő vár ő rség élelmét 's egyéb szükségletei t saját pénzén szerzi meg . Őket 9. senki sem háboritandja, valamint ők sem méltatlankodnak bárki irányában is. 10. A' gyulai várparancsnoktól küldött kezesek megigérik mahumeti hitükre - mind a' parancsnok, mind az egés z ő rség részér ő l : hogy ha e' szerz ő désnek legfels őbb jóváhagyása, vagy nem hagyása leérkeztéig időközben nagyobb vagy kisebb segéd-sereg, eleséggel vagy a' nélkül érkezn e részükre Gyulára : azt a' várba be nem bocsátandják, se m pedig a' szerz ődést meg nem szegik . Az ekként megkötött szerz ődés az emlitett 1694-di k évi december 25-kén Liebenberg császári kapitány álta l Bécsbe felvitetvén, a' királyi felség által még az nap est e helybenhagyatott, és Szegedre ugyanazon — a' királyi felség arany lánczról függ ő arczképpel megajándékoztatott — kapitány által visszaküldetett, melynek leérkeztével a' törökök a' császáriaknak átadott várból kiköltöztek ; de a' közbe jött nagy hideg, magas hó és szállitó szekerek hiánya miatt , kénytelenek valának a' külvárosban idő zni, hol mérsékelt árért minden szükségelt élelmiekkel elláttattak ; mig 1695-ki január 9-két ő l 19-éig er ős ő rizet alatt Lippán keresztül Temesvárra kisértettek . Számuk 1500-ra ment, kik között azonban hasznavehet ő katona kétszáznál több alig lehetett . Temesvárt azonban az — éhségt ő l kényszerittetve magá t megadta -- gyulai törököket igen embertelenül fogadták . A'

91 volt gyulai várparancsnok tisztjeivel együtt a' nándorfejérvári Seraskier parancsára fogságba tétetett 's közhir szerin t talpaik többször megkorbácsoltattak ; az ugyancsak oda hurczoltatott közlegénység pedig mindnyája , sáncz munkár a (237) itéltetett. Igy menekülhetett meg a' gyulai vár és vidéke, az egyszáz huszonkilencz évig verejtékkel viselt törö k járomtól . E' hely volt hazánkban — Székes—Fejérvár, Sziget, Eger, Munkács 's Kanizsa után a' hatodik er ősség, mel y e' korban hosszas bezárás által, kevés vérontással vétetet t be, 's csupán csak Temesvár volt még a' törökök birtokukban, mely jóval kés őbb -- az 1716—dik évi october 12—ké n kerittetett vissza, a' halhatlan emlék ű E u g e n hő s vezér által — törvényes ura, a' magyar korona ő si tulajdonaihoz .

XVIII. A' gyulai vár sikertelen ostromoltatása Rákóczy Ferencz hadai által .

Gyula várának parancsnokai a' török elköltözé s után kik lehettek, homály fedi ; de hogy a ' máig is Arad megyében virágzó Ede lspa— cher család egyik őse itt várparancsnok volt , a' népmonda emlékben hagyta . Hogy azon ban e' hely a' béke óhajtott malasztival so káig nem élhetett, megtetszik abból is, hog y a' török uralom alatt a' Maros vidékén meg — telepedett ráczok hatalmaskodásai és pusztitásai által soka t szenvedett, kik itt és a' vidéken oly iszonyú rablásokra ve temedtek, hogy a' török iga sulyát még el sem felejtett -részint megmaradt, és részint itt ujból letelepedett honfia k lakjait, és ezeknek izzadással szerzett javaikat, lábas jószá gaikat — most már nagy részben ezek dúlták, rabolták, é s pusztitották . E' vadnép szélesen kieresztett rabláshoz szokot t czinkos rajja megzabolázására — melynek nyugoti dandár a szinte Kecskemétig tul a' Tiszán is elterjeszkedett — kény telen vala II . Rákóczy Ferencz (238) Károlyi Sán dor főhadvezérét 1703—dik évben kiküldeni . E' hadvezér — nek, többi közt alkalom nyilt a' gyulai várat Rákóczy Fe rencz részére ostrom alá venni : de bár mily vitézül vívatt a is ez azt az 1711—dik évben (239), meghiusult minden tö rekvése ; mert tizenhét napi er ős ostrom után sem juthatott

93 birtokába ; mivel az azt védő királyi őrség kitartó vitéz el— szántsággal verte vissza minden rohamait. E' helynek ezuttali kemény vivatása , ben — a' belvár kelet—északi és dél i részen létez ő tetőtől talpig elterjedt repedés el őtüntében, — mely a' felvettetett, de czélt nem ért l ő poraknák miatt esett — rajta örökre szemlélhető maradt . Történelmi nevezetességül megemlitend ő itt, hogy Károlyi Sándor Rákócz y Ferencz fő hadvezére Pálffy János, császári királyi fő— hadvezérhez, — kire a' Rákóczyt követte felkel ők lecsendesitése bizva vala — az 1711—dik évi január 12-kén a ' gyulai táborozásából kelt levele által adta hirül fegyver e leendő letételét és a' császári királyi felséghezi hódolatát .

XIX.

nA' yittetésök gyulai vár Kuruczok általi felkérése , azok szétveretése .

Harucker

és

törvényes megfe -

János-György báró, Békes megye főispánja volt már a' gyulai vár és urodalo m örökös ura, mid ő n 1735—dik év tavaszán kevésb e mult, hogy a' gyulai vár — a' Körös—Maro s közi vidéket csaknem egész a' Tiszáig pusztitott a rablók 's a' ráczok fejével szövetkezett pórné p vezérének Sebestyén Jánosnak kezére nem került . E' parasztlázadás inditója főleg Peró, vagyis a' nép szava szerint Segedinecz Péter nevű Pécska maros — parti őrkatonöá=h helységbeli rácz nemzet i (240) kapitánya volt . Peró tudván a' felséges austriai háznak a' francziákkal i nagy hadviselését, 's látván azt is : hogy a' birodalom határainak megmentésére minden rendes katonaság az országból kitakarittatott : határ őri tiszttársaival (241) rég tervezet t szándoka kivitelére bátorságot v őn honunkban a' koronás F ő ellen -- még az 1734—dik évi őszszel azon ürügy alatt : hogy ő II. Rákóczy Ferenczet kivánná segiteni — felkelést szitni, melynek kivitelére segéd működő társakul, illetőleg kolompos vezérekül : Vértesi Mihály birót, Sebestyé n Jánost és Szillasy Istvánt — Békes megyei Szent — Andrási — lakosokat, valamint Pásztor Andrást, Tót

95 Jánost — az egykori iródiákját = furirját -- és Matula Pált is felhasználta. Már készen állt Per ó intésére a' bácskasági két határőri ezred — egy lovas és egy gyalog : ugy a' Marosment i más két határ ő ri ezred is, a' minden perczbeni kitörésre ; midőn amazok is más részr ől a' paraszt nép közül — Arad , Békes, Bihar és Zaránd megyékben, ugy Heves megyének is némely részein — alattomosan toborzott nagy csoportra verg ő dve , belül Nagy -Szerinden a' Körös folyó melletti nagy erd őségben tábort ütöttek, a' honnét ragadozásra kibocsátott portyázó dandáraik, a' legtávolabb vidékr e is kiterjeszkedve, mindent mi az uraké, nemességé 's a őké volt, és kezökre kerithették - mivel a' parasz'kersd tokét és ráczokét kevésbé bántották elrabolták, 's magukat mind élelembeliekkel, mind vonó jószággal b őven ellátták. Igy, midőn az 1735-dik évi april 27-kén a' megnevezett Vértesi Mihály Szent-Andráson, Tolnay István, jeles birtoku urtól, az ő saját földes urától — minden pénzét , ruháját, fegyvereit, er őszakosan paripájával együtt elvette ; ismét Sebestyén János, Vértesi Mihály, Szilass y István, és sarkadi Nyúlak Mihály több rabló társaiva l a' pusztákat tartó örményeket 's a' túri vásárra készült keresked őket minden pénzeikt ől, fegyvereiktől, paripáiktól szint e erőszakkal kifosztották ; — és mind ezt az épen ez évi apri l 28-kán reggel, bizonyos dolgai végett Szarvasra érkezet t Klósz Mátyás Békes megyei helyettes alispán (242 ) megértette : utját azonnal Békésre vette, a' honnét még a z napot követte éjjel -- fő herczeg lothringai Ferencz, király i helytartóhoz — és az az akkori cancellárhoz Batthián y Lajosh o z— emez eseményekről tett felterjesztésen kivül, minden szomszéd polgári 's katona hatóságokhoz is, e' kóborl ó hordák megfékezés végetti segédküldésért futárok által rög-

96 tön szétvitt irásbeli felszólitasával felkérte. Ennek következtében — miel őtt gróf Pálffy János, nádornak parancsábú l — báró Orczy István vezénylete alatt, a' pusztitó tolvaj , rabló 's gyilkos támadók megfékezésére — Heves megye , és a 'Jász-Kunság Podhradczky György, alkapitány : ugy B eleznay János ezredes által felültetett Pest megy e 's a' K ő rös és Kecskemét városiak pedig Halász Péte r ezredes — alatt több zászlók alatti rögtönzött haddal Gyul a felé megindultanak volna : a' Túr vidékén pusztitó rabló fel — kelő ket legelsőbb is B ő z János, szólnoki várparancsnok ki — küldött őrvitézei vették űző be mindaddig, miglen Körös — Tarcsánál emezek vezetőjöknek, egy jeles és vitéz őrmesternek Nyúlak Mihály — ki termetre kicsiny, kerekszakálú, 's igen ő sz és terepély ember volt — fejét egy csapással el nem ütötte . Maga az emlitett alispán eme hirre pedig, hogy a' láza — dók már Békes városához közeliinek, — onnét alig menekülhetett Gyulára, mivel még az nap a' zendül ő k öt zászl ó alatti néppel el ő bb Békesre, onnét pedig Gyulára nyomb a követték. Gyula alá érkezvén a' lázadók dandárja, ezek legelsőbb is a' városba vezető utakat foglalták el, és a' várost keritették be ; 's ennek utána, hogy vezet őjök Sebestyé n János, kit Pe r ó kapitányoknak választott a' gyula i várban lakott, fenn is megnevezett Klósz Mátyástúl — 1735—dik évi május 2—kán kézbesitett (243) fenyeget ő levele által — a' várat felkérni merészkedett ; de az nekie fel ne m adatott, a' vár erő szakkali elfoglalására és megvivására többször tétetett kisérletet , melyet azonban az erélyes megyei ' s urodalmi tisztség (244) minden lovas és gyalog hajduk fel— használásával, mindannyiszor visszavertek . Végre hogy a' fenemlitett pórhad a' gyulai várat el nem foglalhatta : az alól

97 a' már megnevezett erd őháti táborukhoz huzódott, ott várvá n legfőbb parancsnokuk, Perónak, jeladására . Az itteni várakozási id ő alatt — valamint a' hordák megfenyitésére a ' megindittatott 's fenn is elősorolt segélyhadak Gyulához é s környékéhez mindinkább közeledtek : ugy a' lázadók vágy a is perczről perczre n őtt ; — történt : hogy a' midőn a' békét — lenek két megválasztott követeiket — melyek közül az egyi k Kovács János nevű szent—andrási lakos vala — Peróhoz azon hiradással, hogy ők már mindnyájan együtt és készen lennének, csak ő t, vagy parancsát várnák, — elküldötték ; ezek utközben, közel Arad alatt, az aradi várparancsno k kiküldött czirkáló két magyar katonáival találkoztak, kik i s tudakozódni kezdvén t ő lök : hogy honnan jönnek, hol laknak , és micsoda járatban volnának? — a' két hirnök azt gondolván, hogy emezek is kuruczok (245) és az ő pártjokho z tartoznának : azonnal nagy örömmel 's bátorsággal semmit ől sem tartván — elbeszélték, micsoda járatban lennének, é s hogy ők Perót keresik, 's vele szembe lenni akarnak, mive l az volna az ő főparancsnokuk, 's azt kivánják sietséggel értésére adni, hogy ők már készen volnának 1300—an a' Körö s vizei közt, és más nap kijönnének Erd ő hegy alá, és hog y Peró is jönne már ki a' maga két lovas és két gyalog ezredével hozzájok. Az aradi két katona kapván a' hallott beszédeken, okosan felelt nekik, mondván : igen jól van édes pajtá s uraim, épen mi is kentekhez akaránk menni, Perótól küldetve, — de már mi is csak visszamegyünk kentekkel ; mivel ugy va n nekünk parancsolva Perótól, hogy ha kentek közül valakir e találnánk : térjünk vissza velek, — ugy is nem messze vagyun k még" — kik is kérdezősködvén tovább is , és több kérdései k közt tudakozván t őlök , ha ismernék—e Perót? — kik is fe-

lelvén, hogy személyesen nem ismerik, hanem csak hirét hallották, hogy nagyérdemű úri ember lenne ; mire amazok mon-

98 dák : „no majd megismertetjük kigyelmetekkel, mivel egyenese n a' házához vezetjük, és vele azonnal szólhatnak és beszél/telne k kentek.” — Aradra beérkezvén, egyenest a' várparancsnok nak udvarába vezették ezek a' két követet, hol a' katoná k egyike, mihelyt beértek, leszállván lováról, átadta egy ottan i őrnek, hogy tartaná, miglen visszatérne ; amazoknak is mondotta : szállnának le a' lóról , miglen szólana Per óval , é s felmenvén a' várparancsnokhoz, annak a' dolgot voltaképe n elbeszélte, hogy mi és miként történt velök, és hogy a' Pe róhoz küldött két követet magokkal elhozták, kik is az udvaron volnának már, a' bezárt kapukon bel ől az ő rök közt. Erre a' parancsnok tolmácsát hivatá, ki is mihelyt megérkezett, felhivatta maga eleibe e' két hirnököt, tudakozódván a ' tolmács által t ő lök : hogy mi járatban volnának ; ezek az t gondolván, hogy Per óval szólanak , nagy örömmel mindeneket elbeszélének . Megértvén tolmácsától a' várparancsno k amazok minden szavait, parancsolta, hogy adnának emezek nek elébb enni és inni, azután kemény felvigyázat alatt tartassanak, és hogy a' várnak minden kapuit azonnal bezárnák , az ő rök minden helyt megszaporittatnának, 's hogy sem k i sem be senki ne bocsáttatnék további rendeletéig . Peró, Tököli Ránkónál az aradi lovas és gyalo g rácz nemzeti katonaság századosánál vala az nap ebédlend ő 's annál mid ő n épen azon divánkoztanak : hogy a' mikor Peró éjszaka az aradi várat ostromlani kezdené : Tököl i Ránkó — mint benne lakó — maga két századával a' kapuk őreit verné le , és őtet bebocsátván, vágnak le a' várba n létező őrséget, és igy a' várat tennék (246) magukévá minden benne találtató készletekkel . Perónak azonban serén y kémje hirül hozta, hogy viselne gondot magára, mivel kevé s percz alatt elfogattatnék ; ki is nem vevén tréfának a' hallott hirt, felült a' maga kocsijába, melynek eleibe már jó négy ló

99 be volt fogva, és mid őn a' kapun ki nem mehetett : a eaőlkniybomthév,

'sáncz-akugrot,melyb s elfogattatott, 's a' várparancsnok eleibe vitetett, a' hol is a ' vele szembesitett két követ előtt mindent tagadott ; mire-azonban a' várparancsnok P erót a' két hozzáküldött hirnökke l együtt vasba veretve, jó ő rizet alatt Budára felküldötte. Ez esemény hirér ő l értesülvén Peró czinkos tiszti társai, u . m. Rácz-Csanádon lakott Sevitth György — máskép Gyurka — az aradi fő , és Nagy-Lakon székelt Strba János — másként Dumitházanin — rácz nemzeti határő rség — századosai, és az emlitett Peró fia Se gedinecz Mihály, hogy magukat és az egész rácz nemzetet és Perót is vádlott terhe alól felmentsék és kiszabaditsák — az egész . Marosmelléki alattok állt lovas és gyalo g rácz katonasággal, kik a' dúlásra, prédálásra ,pusztíáraégenbykoltmódjészákerintmésl vén, minden fels őbb hatósági parancs nélkül felkerekedtek é s utjokat a' zendül ő pórlázadók szétverésére a' legnagyob b sietséggel Gyula felé vették, 's már közel jöttek Gyulához , midő n májushó 8-kán K lo sz Mátyás alispán kiküldött hirnökét ű l (247), Tomcsányi János, megyei tisztvisel őtő l amazoknak elvonulasukról és uj tartózkodási helyükr ő l hivatalosan értesittetvén, utjokat — előörseik kibocsátásával -Székudvarnak vették . Másnap viradóra, azaz : május 9-kén emezek a' lázadók táborát Erd ő hegy alatt meglepték, bekeritették és kemény puskatűz alá vették , melyre a' kurucz felkelők közül — legtöbben, kivált a' l őfegyverrel elne m látattak — szaladásnak eredtek és magukat az erd őség bokro s részeibe rejtették ; a' helyt értek és bekerittettek ellenben ige n elszánt merészséggel viaskodtak ; jelesen egy bizonyos Ki s János nevű zászlótartóju k — egy kisded legényke k i egy czigány által készitett gerélylyel Strb a százados karját

100 átszúrta — lováról leverte . Elestek ez emlitett csatában a ' pórlázadók közül többen ötszáznál ; 's minden ott talált pod gyászok és készletek a' gy ő ztes rácz katonaság zsákmányár a jutott, hleagnytüák kik még a' megölettek hulláit is kifosztották é smezt . Ezek után, hogy a' széjjel vert, 's megszalasztott lázad ó párt vezérei elfogatására, a' gyulai vár alatt táborozó báró Orczy István, minden intézkedéseket megt őn, amazok a ' következő helyeken jutottak érdemlett b űnfenyitésük elvétel e alá : Sebestyén János Miskolcz körüli bujdoklása n -ben, Borsod megyei eskütt Bekényi Lajos Szikszó iköz Abauj megyében, Matula Pál pedig a' hajdú-böször ményi lakosok által, fogattattak el . Vértesi Mihályt pe dig sokad magával, hogy életben kézre nem kerithették (248) , Bihar megyében a' telegdi lakosok ölték meg. A' pártoskodási merénylet elkövetéseért pedig azok ve zérei számos bűntársaikkal következ ő en lakoltak : az els őrendüeknek, mint Perónak, Sebestyén Jánosnak, Pász tor Andrásnak és Szillassy Istvánnak — hossza s kihallgatás és vizsgálat után -- . Budán a' bakó kereke által — feltagjaiktól lefelé folytatott zúzás által — osztatott iszony ú halál szabott jutalmat, kiknek felnegyedelt hulláik pedig az után Aradon, Nagyváradon, Sarkadon és Szent András on --- istentelen merényletök kárhozatos példarémjeül — közszemlére a' bitófára tétettek . Másodfokozatú vétkeseknek a' törvény Matula P ált, Barta Istvánt , Szabó — másként Benedek Pétert és Szántó Mihály t — itélte, kik pallos által végeztettek ki . A' harmadrendű 72 bűnösök közül csak tizenketten voltak halálra itélve ; de a z uralkodó felség a' hozott törvényszéki itéletet akként kegyes kedett módosittatni, hogy : azok, u . m. Szabó István, Szuhai Tamás, Mády Mihály, Kis István, Szappanos

101 György, Juhász István, Koródy János, és Sigr i Mihály szent—andrásiak, — Gunda János, zsadányi ; Rácz János, túri ; Bay János, ugrai és Gornik Nigr o oláh, a' veszt ő helyen koczkázzanak, 's a' négy legkevesebbet vet ők fejökkel lakolnának ; a' többi S koczkázók , és a ' kevésbé terhelt 68 b ű ntárs pedig legels ő alkalommal fiata l koruknál fogva a' magyar gyalog ezredekbe soroltassana k he. — Voltak még ezeken kivül több negyed, ötöd, hatod é s heted rendű bű nösök is, kiknek raboskodások betudása mellett, még vasban töltend ő raboskodás is itéltetett . Végre jól— lehet Sevitth György, Strba János, határőri tisztek é s Segedinecz Mihály a' Peró fia, kik — nyolczadrend ű vádlottak — közül némelyek a' vizsgálat alatt terheltetve találtattak : mindazáltal hogy a' felkelésben tettleg részt ne m vettek, s ő t a' lázadók szétverésében Erd ő hegynél magukat kitüntették, és b űnöket megbánva, önkényt megtértek : fogsági bilincseikt ől felmentettek, és (249) el őbbeni katonai állomásukba, melyet viseltek, szabadon visszabocsáttattak .

MÁSODIK

RÉSZ.

GYULA JELENKORBAN .

I. Gyula városa mostani fekvése, határainak terjedelme, népessége és felosztása .

Gyula városa — Békes megyében — a' Fejér—Körös lapályaitól hajdanában bekeritet t de ez id ő szerint, a' közelebbi évtizedekben , különösen pedig a' csak két évvel mult árvizeknek tetemes kárt hátrahagyott áradásai t kivéve — már nagyobb részben használhatóvá vált — terjedelmes rónaságon 879,21 9 öl területen -- Aradtól hét, Nagyváradtól tiz mértföldnyi távolságban — a' Ferró szigett őli hosz.: 38° 56' — és északi szél . 46° 38½ ' alatt fekszik . Környező és határos szomszédközségek Gyulával keletr ől Gyula—Vári — délkeletről vele határos Varsán y és Nagy-Pél -- délr ől a' csak környez ő Otlaka 2 ; — nyugotdélről határos Elek — délés . Kétegyháza nyugotról vele határos Ó—Kígyós 2 ; — nyugotról vele határos Csaba 2 ; — északnyugotról környez ő Béke s — észak ról vele 'határos Doboz — végre északkeletr ől vele ha — táros Sarkad 2 — mértföldnyi távolban . Gyula városa -- mint az els ő rész folyama alatt megemlittetett — minden magyarhoni fajunk által telepitett városainknál legrégibb, 's mint ilyen az elenyészett évezrede k alatti különfajú népvándorlás között és után is, lakó helyet adott szinte különböző gyarmatoknak 's nemzetfajnak. Jelen—

10 6 ben pedig Gyula egy a' legrégibb hazai urbér–mentesitett é s csinosnak nevezhető mez ő városok közül. Mi a' város népességét illeti : az 1858 . évi legutóbbi é s legfels őbb helyr ől megrendelt hivatalos népszámlai kimutatá s szerint itt 18,002 lélekb ő l álló 4039 család van, kik egymá s mellett, de mégis elkülönitett városban, u . m. Magyar– és Német – Gyulán laknak . A' magyar gyulaiak el ő djei, mint a' Boros , Búza, Cseke, Csete, Furka, Gagó, Géczy, Gógh , Horvát, Juhász, Kádár, Kecskés, Kis, Nagy – máskép Gergely, Oláh, Seres, Szeredy, Tövis háti és Varga nevű családfők, már az 1716 és 1717–dik évi megyei összeirásban megemlittetnek, és igy azok a' ma i Gyula városának els ő megszálóinak tartatnak, kik ide leginkább az akkoron még állt szomszéd Gerla helységb ő l , ugy a' Szilágyságból, 's némelyek pedig Kecskemét tájékáról jöttek . Német–Gyula pedig Fels ő –Né methonból, Arin nevezetű helységb ő l báró Haruckern János– . György, Gyulának boldog emlékezetű földesura által 17 23 évben telepitett gyarmattól veszi els ő keletkeztét, kiknek id e telepitett őseik, az emlitett földesur saját költségén lett kivál tatásuk 's ide szállittatásuk után, az itteni légkör szokatla n befolyása, és az az id őbeli háborgós és lázongós id őjárta miatt, — mert eleintén Gyula régibb lakosaitól is sok méltatlan üldözést szenvedtek — nehezen honosulhattak meg . Végr e e' gyarmat ügye az emlitett kegyur által oda juttatott : hog y a' többi gyulai lakosoktól elválva ; magának saját birót és tanácsot -- legelsőbb is 1734-dik évben — választott, 's igy, miután az itteni magyar lakosoktól elkülönittetve — a' Fejér Körös jobb partján, egy szigetbe, keletr ől a' magyar gyula i belváros, vagyis a' hajdani külvár nyugoti vizárka szomszédságában , hol a' magyar városból 'a' hozzá fahidon vezet ő ut a' régi külvár egyik kapuja alatt, a' hajdan is ott volt 's

107 most is ott létező nepomoki szent János fedél alatti tisztelet — szobra (1) előtt van, — megtelepedett, 's ott az, egész a z 1857—dik évi september hó végéig, egy külön állt adóközséget képezett. Ez ikerváros, mely összesen 2062 külön lakházakat, 8 téreket és 89 utczákat foglal magában -- fels ő bbi jóváhagyásnál fogva, az 1857—dik évi october 1—s ő napjáni egygy é olvasztása után, e' következ ő négy tizedekre, illet őleg részekre van felosztva : 1 . Magyar városi tized, mely négy elkülönitet t részekből áll, ugymint : a ) A' hajdani belvár, illet őleg város, külön álló területében létez ő igen ő srégi ó—várból (2) és a' grófi (3) 1798—dik évben a' Fejér—Körös jobb partján (még akkor i báró, de utóbb grófi méltósággal díszitett Wenckheim Jó — zsef tábornok neje, született báró Gruber Theresia által ) megnagyobbittatva épittetett várkastélyból , mély valamin t hajdan egy szigetben, ugy most is ugyanott, a' város egyé b nyugoti és keletészaki t őszomszédságabeli részeitől elkülönözve áll, a' nagyváradi országutról hozzávezető 's az 1802 . évben épitett egy ívezetű (4) kőhidjával. b) A' valódi ugynevezett bels ő magyarvárósbl,mey azon helyen terjed el, hol hajdan a' külvár 's a ' kebelebeli szép virágzásnak indult külváros létezett -- ismét egy külö n szigetben, melyet keletr ő l nyugotig a' Körös egyik ága, és délrő l pedig az Anya—Körös elkülönitve egészlen körbe övedzik. E' városrész magában foglal három, ugymint a' római katholikusok, helvét—reformátusok és a' nemegyesült göröghite n létez ő románok parochialis egyházait, ugy a' megyeszékházát , törvényszéki, járásbirói, közigazgatási és póstai hivatalokat , valamint az elemi fő tanodát, 's a' csend őri laktanyát, szám— szerint 193 lakházakat — a' város legszebb részét, melyen

108 keresztül vonul az 1852-dik évben épittetett köves ut . Ugyan e' város megyeház és nagyországutcza kövezete még Ötvenesi Lovász Zsigmond, megyei fő ispány idejében 1801 . évben közadakozás utján bekerült pénzb ől épült ; a' belváros i utczák éji kivilágitását pedig Gyulán legelsőbb is 1842-di k évben ekkori városi jegyző , Huszka Mihály, hozta létre , mely azonban 1848-dik évben költség hiányából megszünt, 's csak 1852-dik évben városi főbiró, Virágos Sándo r által . léptetett ismét életbe, melyek száma jelenbe n62 c) Közép tizedb ő l, mely az Anya-Körös bal partján — rucza város, és a' hajdani majorok nevezete alatt egész a z ugynevezett Bárdos (5) hídig ; ugy a' bonyhádi országu t (6) jobb és hal szomszédságában, terül el. E' város részben van a' magyar, vagyis Szentháromság (7) kápolnája, a' Béke s megyei koroda, és a' városi szegények, „Erzsébet'' nevet visel ő ápoldája, 378 lakházzal. d) A' József, vagyis kisvárosi tized 113 lakházzal, mel y a' Bárdos vizén kivül — az Aradról e' városba vezet ő országut jobb oldalán, a' város délnyugoti részén -- szélrő l esik. 2. A' német városi ,tized, mely ismét két részb ől áll 550 lakházzal . Ezen részek közü l e) Belső város, melyben a' szent József (S) kápolnáj a és az oskolai házak vannak, 's magában foglalja amaz egés z szigetet, mely báró Haruckern János-György által, Némethonból, Arinból, ide telepitett gyarmatnak lakhelyü l adatott . f) A' bárdosi k őhidon kivüli ugynevezett Német-Olá h városi rész, mely a' Bárdos vize és a' Békes-Csabára vezet ő országut közt van, az ottani görögnemegyesült románok (9 ) kápolnájával és iskolaházukkal . 3. Az Ujvár o si tized, — hajdan az ott lakott czi-

10 9 gányokról — még most is némelyekt ől azok városának neveztetve, többnyire helvét reformatus magya rlakos39 lakházzal, mely a' magyar városi bels ő várostól : délnek a' holt Körös, vagyis az itt üt évtizeddel volt vizimalom csatornáj a fenmaradott medrével ; keletr ő l pedig a' Sarkadra vezet ő nagyváradi országuttal elkülönittetve áll . 4. Az Olá-városi — ismét külön álló tized, nyugotról az el őbb emlitett ujvárostól, a' Nagyváradra vezet ő országut által ; délr ől a' belvárt hajdan északról környezte már már enyészendő várárkától ; keletre pedig az Anya-Körössel körítve áll , 435 , többnyire román lakosok lakházaikkal . Van ezek szerint összes Gyula városában 2062 lakház , 18,002 lélekszámmal, kik közül nemzetiségre nézve jelenle g 1858-dik évben 11,685, vagyis a' legtöbb rész magyar , kiknek nyelvük honszertei elismerés szerint igen tiszta, irásszer ű ; — 2242 a' német ; — 3887 a' román ; — 188 pedig a' héber, ez utóbb emlitettek csak az 1841-dik év óta telepedhettek meg Gyulán, mivel az el őtt a keresztül utazóko n kivül itt még a' hébereknek éjre meghálniok sem volt szabad ; jelenben van háztulajdonos hat, kik közül legels ő és legrégibb Bak Salamon, ki még az 1841-dik évi májushó 26-kán nyer t földesuri engedélyt a' településre . Mind eme megemlitett külön népfajok közt nincs, ki magyarul beszélni nem tudna ; jól lehet a' németek, — de főleg a' románok családi körükbe n saját nemzeti nyelvükön beszélnek : ellenben emlitésre méltó mindazáltal, hogy a' német szülék gyermekei átaljában és legörömestebb csak magyarul beszélnek .

II. Gyulának egyházi állapota .

A mai Gyula városában három anyaegyház van : egyik a' római katholikusoké hazánk 's e ' város — védasszonyának szepl őtlen fogantatás a tiszteletére — felszentelve (10), másik a' helvé t hitvallásuaké, harmadik a' nemegyesül t görögszertartást követ ő románoké ; ugy egy magánházban a' héberek imaháza . A' római katholikusok Fárája = parochia , belső magyar ,városon van, 's a' nagyváradi latin szertartásu egyházmegye békesi fő esperessége gyulai ales peresi kerületéhez tartozik , e' következ ő fiókegyházakkal : a) Doboz, melynek Wenckheim Res ő gróf udvarbeli kápolnája Krisztus keresztr őli levétele emlékezetér e van szentelve. b ) Vári, Almássy Kálmán gróf — Soly mos nevű regényes erdejében „a' pusztában hithirdet ő ” sz. János tiszteletére állitott kápolnával . c) Alabián . d) Szent-Benedek . e) Gy őrkehely . Kesze, illet őleg Keszi . g) Kis-Pél . h) Komlós . i) Postelek . k) Szabatka . l) Szeregyháza . m) Ölyved. n) Veszej, igazabban Vesze . o) Remeteháza . A' mai gyulai szentegyház alapkövét még néhai bár ó Haruckern Ferencz vetette meg ; de közbenjött halál a miatt, annak végképeni felépitése özvegyének , Dirlin g Mária Antonia urn őnek, szorgalmára maradt, ki az e'

f)

11 1 szentegyháznak adott számos arany 's ezüst egyházi ékszereken , és szent edényeken kivül , a' helybeli plebánust örö k időkre két egész telekföld haszonvételével dotálta, a' ki több.édleksz nyire alesperes, vagy czimzetes papur, szokott lenni, ké tseg Vannak Gyulán az anyaegyházon kivül még négy rom . katholika kápolnák, u. m. a' magyar középvárosban a' Szent háromság dics ő itésére ; német városhan szent József hitvalló ; a' grófi várkastélyban szent kereszt felmagasztaltatására ; végre a' kálvária-sz ő lő beli dombon pedig a' szent keresz t tiszteletére kellő díszszel épülve , mely utóbbihoz az aradi országutban es ő Szentkereszt-ut gyakorlatára felállitott állomások = statio, vezetnek . E' fára egyházi nyelve magyar és német ; anyakönyvei kezdetüket az 1728-dik évtől veszik ; anyaegyházbeli hive k száma pedig 3 görögegyesülttel együtt : magyarajku 6,837 , német 2,242, összesen 9079 . A' helvét hitfelekezetüek fárája a' Tiszántuli egyház kerület békes-bánsági egyházvidéki esperességhez tartozik , egy rendes predikátorral és segédlelkészszel . A' predikáto r a' fenemlitett földesuraság részér ől szinte egy egész tele k föld haszonvételével van örök id őkre ellátva . Anyakönyve ez egyháznak kezdetét az 1801-s ő évétől veszi ; mivel a' korábbiak az egyházzal 's paplakkal együtt az ez évi julius 9 . napján, Gyulát átaljában elhamvasztotta rémít ő nagy tüzben , megégtek . E' fárabeli hívek összes száma — a' hozzá számítot t 103 evangelikus hivekkel és 1 unitarius valláson lév ő ve l együtt 4848 . A' görögne megyesült szertartást valló románok egyháza az aradi püspöki megye kis-jen ői esperesi kerülethez tartozik, és szent Miklós püspök tiszteletére van felszentelve,

11 2 melynek kétrendes lelkészei — az emlitett földesuraságtó l fejenként, egyegy egész telekföld haszonvételével — vanna k dotálva. Van ezenkivül Gyulán a' németvárosi tizedbeli román hitfelekezetüeknek — egy általok 1834-dik évben épittetett kápolnájok és külön lelkészük . A' gyulai görögnemegyesült hivek összes száma 3887 . Végre a' gyulai egyházak sora bezárásával megemlittetik még az 1844-dik évben alakult, 's az 1853-dik évbe n rendes rabbival ellátott magányházbeli imaházuk is a' hébereknek, melyhez 188 hivek tartoznak.

III. Gyulának mai tanintézetei .

MiGyulánakjeortézil,ake

' következő felosztás alatt vannak : a) A' római katholikusok négy osztályú elemi f ő tanodája négy tanárral , egybekapcsolva egy rajztanodával, mely utóbbiban az iskolai ifjuság hetenként kétszer egy—egy órá t nyer oktatást . A' mester—inasok pedig minden vasárnap délel ő tt a' rajztanból két óráig, délutá n szintén két óráig oktattatnak az ismétl ő iskolában . E' négy osztályú iskolai ifjuság a' fels őbb helyr ő l elrendelt vallástani, nyelvészeti , irás, számolás és rajzolási tanulmányokon kiviül, az éneklésben is oktattatik ; összes szám a pedig 258 . A' csinos és tágas egy emeletes iskolai épület, mely a' belvárosban egy hajdani fürd őházból — a' helybeli katholikus lakosok által egy hatosztályú gymnasialis tanintézet létesitésére szánt ajánlat utján egybegyüjtött összegb ől, melyhe z még a' város felejthetetlen és kegyes földesurának, néha i Wenckheim Ferencz gróf, császári királyi kamarás , pápai Krisztus rendi lovagnak, és boldog emlék ű nagyvárad i püspöknek, néhai Laicsák Ferencz uraknak, tetemes pénzbeli adakozásaik járultak, épült fel, melyben 1824—dik évig a' latin nyelv első két osztálya az ez épület első alakitásától fogva tanittatott is.

11 4 b) A' németvárosi alsó elemi tanoda két osztálylyal , ugyanannyi tanitóval és 206 tanulóval . Végre : c) Egy leányiskola magyar városban 130, é s d) Egy másik leányiskola a' német városban 148 növendék leánykákkal, egyegy tanitóval, kik egyszersmind a ' kántori hivatalt is viselik, egyik a' magyar—, másik a' németajku hiveknél. Az összes római katholikus tanuló ifjuság száma ez ike r városban 742 . Iskolai felügyel ő a' helybeli főtisztelend ő Plebánus ur. Ez el ősorolt tanodai osztályok tanitói, rendes és illedelmes lakjaikon kivül, évi járandóságaikat a' hitsorsosok álta l évenként fizetni' szokott tanitói adóból huzzák . Ezen kivül a z elemi főtanodai egyik tanitó fél—, ugy, mind a' két ajk u kántor ismét fejenként fél telek föld használatával, valamin t még azontul mindezek fejenként külön pénzbeli évi honorariummal is, a' helybeli méltóságos grófi család boldog emlék ű elő deitő l — vannak ellátva . e) A' helvét hitfelekezetüek, szabad iskoláztatási tanintézetei e' következők : egy osztály, a' nagyobb fiuké --• a ' rector — ki többnyire segédlelkész ; -- másik a' kisebb fiuk é — amazzal egy fedél alatt ; harmadik a' leánygyermekeké — külön fedél és tanitó alatt — a' bels ő városban van— nak . Van végre egy fiu és leánygyermekekb ő l álló — vegyes osztályu iskola — az ujvárosi küls ő városban, ismét eg y külön tanitó alatt . _ E' négy tanitók illedelmes lakjaikon, 's évi járandósá gaikon kivül — melyet az egyház magánjövedelmeib ől fedez — a' helybeli grófi család ő sei által -- a' rector fél, a ' kántor pedig --- de csak mint leánytanitó -- egy negyed telek föld használatával — vannak állandósitva . Tantárgyak, a' nagyobb fiuk osztályában : Vallástan,

11 5 bibliai történetek, természettan, földrajz, magyar nyelv, kertészet és méhészet ismerete, olvasás, irás, számtan, éneklé s és szavalmányok . A' tanuló ifjuság száma 245 fiu és 209 leánykából áll . Iskolai felügyel ő a' helybeli rendszerinti predikátor . f) A' románajku görögnemegyesült hitfelekezetüekne k három iskolájok van , ugyanannyi tanitók alatt ; első a' magyarbelvárosi vegyes iskola , melyben a' fiu— és leánygyermekek együtt egy fedél alatt, a' kántor = dászkál által nyer — nek oktatást ; második az olávárosi tizedbeli másik vegyes iskola, egy külön tanitó alatt ; -- harmadik a' németoláváros i hasonlóul vegyes iskola, melyben a' fiu— és leánygyermekek — ismét a' kántor által tanittatnak. Az e' felekezetbeli iskolák tanitói saját hitsorsosaik év i tanitói adóikból fizettetnek ; — két nemen lévő e' három iskolai ifjuság összes száma 199 . Helybeli és kerületi iskolai felügyel ő Nyikora Dávid, gyulai közlakos. E nyilvános tanintézeteken kivül el ő ször emlités ő magán intézete tigényelSchfrHúóánevl , melyben az 1853 . évtő l kezdve a' vagyonosb szülék leány — gyermekei minden n ői kézi munkák mellett a' magyar, német és franczia nyelvben, olvasásban ., szavallásban, szépirás bah, számolásban és rajzolásban, valamint a' hittanból, természet— és földrajzból is alaposan képeztetnek ; -- másodszor Mezey Ferencz magán kisdedovó intézete . Végre megemlittetik, hogy a' helybeli héber lakosokna k jelenben Gyulán csak magánházi iskolájok van 23 fia- és 2 6 leánykanövendékeikkel .

IV

. Gyula, mint megyei székhely hajdan és most .

Békesmgyzhl—a'törknevidé — rő l lett elüzettetése óta — Gyula városa volt, é s mai napig is az, mi abból is kiviláglik, hogy az 1715—dik évben visszaállitott Békesmegye részé— rő l — ennek Csanád, Csongrád megyékkeli össze kapcsoltatásáig — az 1785—dik évig — főleg a' gyulai várban, — az 1790—dik évi visszahelyhezett önállásától fogv a pedig — a' már akkorra Gyulán megépült megye székházában — kevés és csak rendkivüli esetek kivételével — korunkig mindég Gyulán tartattak minden közigazgatási , f ő ispányt igtató, 's tisztválasztási (11), ugy kö z őbűntfeyi és külön gyülései, valamint polgári és törvényszékei is, mi a' megye hiteles jegyz őkönyveib ől tanusitható . Itt székeltek rendesen a' megyei alispányok, f őés aljegyzők, fő adószed ő, fő— és alügyész, levéltárnok, mérnök, fő — és egy alorvos, 's egyéb hivatalnokok . Korunkban is az 1853—dik évi junius havában végszer vezetileg egyesitett Békes—Csanád megye közigazgaszékhelye tási 's megyetörvényszéki e m.őhIetlys-zéGkua'g —mintkülöbesjárf fő nöke, közigazgatási, városilag kiküldött járás -

11 7 birói, telekkönyvi, árvaügyi, adófelügyel ő i , adópénztári, épitészeti és f ő orvosi hivatal, 's a ' pénzügy ő ri biztosság, valamint a' hetedik csend — ő ri ezred századosi szárny parancsnoksága, és egy császári királyi postaállomás, Nagyváradr a és Pestre .

V

. Jelesb épületei, népe viselete és jelleme .

Legjelesb érdekességű épületei Gyula városának a ' keleti tő szomszédságabeli ő srégi óvár, mely mint a' tizedik század müve Etele hunkirály fapalotája — hajdani romjain épült, 's mint fajunk tiszteletre méltó ereklyéje kebeltható néma romjaiva l multjára hálaemléket követel minden előtte elhalad ó vándortól . Szent e'hely fajunknak, 's örökr e az marad, mint izraelnek hórebje , őpbmoenrftéjáhya,vd'slig et t enyészetét is ; mert ennek környéke őseink vérével 's a ' hozzávezet ő ut is apáink poraival vegyülve rokonult ! ! ! E' szentétylyel egy területen — a' hajdani belvár — udvaridíszkertté alakitott déli részén — a' napról napr a enyészend ő Anya-Körös jobb partján -- áll a' mult száza d müve szerint 1798—dik évben készült 's földszinti közepér e udvarkápolnával (12) ellátott díszes grófi kastély , — mely a' város fel ő li nyugoti szárnyán — több lefolyt századok viharai után még most is épkarban fenmaradott — hajdan i belvár egyik kapuja feletti órás tornyával -- emlékül szolgá l a' jelenkorban is még él ő korosb városi lakosoknak arra

11 9 hogy volt id ő, mid ő n e' téres palota urai 's urn ő i örültek, ha alattvalóikat boldogithatták ! Ugyan ez emlitett várkastély állt ellenében, a' Körö s balpartján egy szigetben terjed el egy regényes és igen jó l rendezett díszkert, a' Körös itteni régi kanálisa által — (mely hajdanában halastóul használtatott, 's melyb ől egy kerék segedelmével ezel őtt még csaknem két évtizeddel a' közelében állott kert öntözésére a' szükségelt vizet öntött vas csöveken vezetvén el kell ő helyeire) két részre osztatva ; déli részében tágas üvegházzal, melyben soknem ű és több fajú külhoni növények , plánták, f őleg igen szép példány ú narancs- és czitromfák ápoltatnak, mely utóbbiak közül háromszáz éveseknél korosabbak is jó számmal találtatnak . Ez üvegházzal pedig szemközt terjedelmes ko n yha- és egy nagy gyü m ölc s öskert van, melynek alma és körtvél y fájai kedves íz ű gyümölcsöt teremnek . Mindezektől ,észak keletre az Anya-Körös jobb partján - az óvár keleti t őszomszédságában terjed el az ugynevezett Dámvadkert , mely az 1833-dik évben épült tágas fedeles lovagdát = — is, magába foglalja . Többi nevezetesebb épületei Gyulának : a' római ka tholikusok jó rajz után ép űlt tágas parochialis szent egyháza , melynek szabályos, csinos 's bádoggal fedet űzőrtharminczölgosátehadórnyb't éjjel nappal óranegyedenként éber figyelmér ől — az eddig szokásban volt tárogató helyett most síppal ad jelt . Tovább á a' helvét hitfelekezetüek — ideiglen is csinos, de ez idő szerint most ujból bádoggal fedett díszes tornyú, ugy a ' román nemegyesült görög hit vallású felekezet — tága s szentegyházaik ; ismét a' fő elemi tanoda , — megyei kö z és néhány egyes vagyonosb lakosok emeletes, — ugy számosb részint közhivatali, és egyéb egyének jó anyagból épült

120 házaik, és két jeles k őhid, melynek egyike a' Bárdos vizén , másika pedig az Anya—Körös folyón juttatja át az Arad, Szeged és Pest felől jövő utast a' belvárosba, melyek közül a z utóbbi hajdan az ott volt külvár „ kaszaper ' nev ű kapujáról ezelőtt három évtizeddel is még kapus hídnak neveztetett, állván ez két tágas, a' Bárdos vizen létez ő pedig — az előbbinél jóval hosszabb — és négy ívezetre er ős kőanyagból épülve . A' lakosok termetre mind jól n őtt emberek, különbség nélkül középmagosságú és tiszta ábrázatuak . Fejérnépe átaljában tiszta és szép karcsu termet ű, 's kiváltkép a' két hitfelekezetű magyar nők kedves alakjokhoz még jól és csinosa n is tudnak öltözködni 's bennök a' valódi keleti fajra re á lehet ismerni, melyet még tiszta erényök is koronáz. E' fajok fiatalsága természett ől a' költészetre nagy hajlammal bir ; ug y hogy köznapi az általok alkalomra , személyre vagy tárgyr a hevenyészett danák özöné, melyek ha olykor az aesthetika sorompóin bel ő l vihető k lennének a' velin papiron is hely t foglalhatnának . Viseletök e' város köznépének többnyire sötétkék nadrág, olyan mellény és felöltő, fényes ércz, némelyeknél fekete csontgombokkal és rendes kerekkalap, némel y tehetősb, földmives gazdáknál pedig az átilla dolmány visele t is divatba jött . Gyula városa lakosai, valamint az iparosok : ugy a' földmivesek jellemökre nézve — minden felekezet különbsé g nélkül átaljában vallásosok, józan és békeszeret ő emberek . Vagyon állásuk jelenben azonban minden szorgalmuk mellet t is csekély, mert kereseti bevételük az id ő igényeivel ne m versenyezhet, és igy kivéve egyes --- kevés egyéniségeke t — az egész lakosság vagyoni értékben egy átaljában inkáb b hanyatláshoz, mint gyarapodáshoz áll közelébb . Földmive s osztálya ezel őtt számos lábos jószággal birt : ugy hogy egyes

12 1 gazdák számosan voltak, kiknek saját gulyáik, méneseik, ju h és sertés nyájaik valának ; mai id ő ben ilyesek épen nem találtatnak . Az iparosok pedig csak négy öt évtizeddel ezel őtt oly vagyonlábon álltak, hogy a' küls ő fénynek is juttathatta k feleslegeikb ől ; igy a' kés ő unokák örökre boldog emlékezetében maradott az , hogy a' mid őn I. Ferencz császár és e ' hon királya szeretett leányával, Mária Ludovica főherczegn ővel, hazánkban körutat tartott : sikerült e' város iparosainak — fels ő bb jóváhagyás reménye alatt — hálaemlékül még 1806—dik évben e' végre fegyverrel ellátott tisztelgő két század egyenruhás polgári osztályt mp=(Baürge-Cnoi ) alakitani, a' kiknek is (13) Gyulán a' megye székházába n 1807—dik évi május 11-kén éjre megszállt Felség űségesb ragaszkodással párosult jobbágyi hódolatukat—legh elfogadn i kegyeskedett is, — mely legmagasb kegy a' megyeház el őtt tisztelgő polgári őrségnek — a' Felséggel utazott udvari f ő— kamarása gróf Wrbna tábornok által él ő szóval akként adatott tudtul : hogy ő Felségeik, kik Gyuláról másnap továb b „kora reggel ismét kedvesen veendi k utazandók valának, — hódolati őszinteségüket . Továbbá kedves emlékül marad ez ősi helynek az által i megdics őittetése is : hogy Felséges Urunk I . Ferencz fhorónszeutapkLl Jó—zsef,autricá' i királya, Felséges nejével, Erzsébet, császári király i legkegyelmesebb asszonyunkkal, a' Szegedr ől Nagyvára d felé irányzott körutjok folytatása közben, 1857—dik évi pünkösthava 25—dik napján (14) császári királyi kamarás gró f Wenckheim József urnak , nemzeti szentélyünk terület e déli részén az Anya—Körös folyó jobb partján diszl ő gyulai várkastélyában fő méltóságu kisér őivel : gróf Grünne tábornok, császári királyi els ő tábornoki segédjével ; - gróf Königsegg alezredes, báró Waldstätten és gróf Waldstein ő r—

122 nagyok, császári királyi szárnysegédjeivel ; — herczeg Lichtenstein ő rnagy, gróf Szapáry, herczeg Hohenlohe és gró f Pejacevich lovassági századosok hasonlóul császári király i segédjeivel, — Hanakampf bel—, Hornung kül—udvari komor nyikjaival ; — gróf Nobili tábornok — a' felséges császárn é fő udvari mesterével ; Eszterházy grófn ő udvarmestern ő vel ; gróf Lamberg 's herczeg Thurn—Taxis udvarhölgyekkel ; Müller ezredes, Haardt 's Friedl ő rnagyok, és Falkner a' cs . kir . katonai központi iroda főszemélyzetével ; Tibolth cabinet i cs . kir . titkárral ; az udvari cs. kir . utipénztár, f őudvarmester i törzs , és a' cs . kir. testőri 's egyéb számos udvari személyzettel ; — gróf Almássy Mór és gróf Zichy Herman, nagyváradi kerületi elnök, kalauzolása alatt — beszállni és éjr e meghálni méltóztatott .

V

I

. Műiparja és kereskedelme.

E város különös jellemére szolgál az, hogy jól ki — tanult műiparosai vannak, kik a' szomszéd me gyékb ő l is gyártmányaikért gyakran megszokta k kerestetni . Van itt 15 rendbelieknek czéhük, a ' debreczeni iparkamarához sorozva, u. m. 1 ácsmester 45 legénynyel , asztalos 26, bodnár 27, czipész 20, csizmadia 116 (ez utóbbiak a' legrégiebbek 's legels ő társulati szabadalmaikat el ődeik hajdanában még Il . Rákóczy Györgyt ő l nyerték) , fazekas 17, kályhás 2, kalapos 19, kerékgyártó 24, kovács 12, k ő mives 3, 130 legénynyel, kötélgyártó 13, lakatos 19 , magyar—, német— és sz űrszabó 36, szijgyártó 10, magyar — és német sz ű cs 26, takács 36, magyar 13 és német timár 5 , számszerint 444 czéhbeli mesterek ; nemkülönben czéh nél küliek, u . m. órások, üvegesek, bádogosok, esztergályosok , rokkások, puskamüves, pékek, ötvösök, rézmüvesek, rézönt ők és czukrászok . Van továbbá Gyulán két gyógyszertár, könyv — nyomda, számos fű szeres, vasárus, r őfös és egyéb vegyeske reskedői bolt . Van minden pénteken heti-, és azonkivül nég y országos vásárja, u . m. Pálforduláskor januárban ; Ex audiünnep előtti hétben ; Mária Magdolnai, vagyis julius 21—kén ; -- és végre Kisasszony napján. És valamin t hetivásárjai átalában, ugy országos vásárjai is igen népesek

124 és nagy gyülésüek . Országos vásárjait Gyulának messze vidékről megszokták keresni, jelesen a' külföldi ürü és marha — kereskedők. Temérdek számú szarvasmarhák, hizott göbölyök, sertések, juhok és lovak szoktak eladásra itt kiállittatni . Az egész mez őség itt szokta Megszerezni gazdászati faeszközeit, u. m. méneseknek 's gulyáknak kell ő nagyobb és kisebb itató vályukat, ékeket, jármokat, boronákat, favillákat, lapátokat, targonczákat, hordóhoz való dongákat, 's abroncsokat , kész sertés ólakat ; ugy minden tölgy, bikk és fenyőfa eszközöket és faedényeket ; a' szomszédvidékiek is mindennemű gabonájokat a' gyulai heti és országos vásárokban szokta k eladni, melyek legnagyobb mennyiségben a' szomszéd Bihar, sokszor Szabolcs és Szathmár megyékbe és Erdélyb ,'s valamint a' kézmüvesek is gyártmányaikkaleisvtk országos vásárjait, nemcsak a' közelebb es ő városok iparosaival : hanem nagyszámú nagykeresked ők, Pestről, ső t külföldr ől is, ugy sok divat és kelmeárusok megkeresik, és innét könnye n állitható, hogy, az egyes országos - jó id őben tartatni szokott vásárjaiban a' begyült összes néptömeg a' helybel i lakosokon kivül, negyvenezer számot ha felül nem haladja , igen megközeliti . Csinált országos és átvonuló utjai Gyula városának (melyen a' szomszéd Bihar megyébe naponta, kivéve a' járhatla n rosz időt, és évszakot — teméntelen gabona szállittatik) ez ideig nem léteztek, ez lévén egyik f őok : hogy itt semmi kereskedés nem létezhet, a' melyek lennének is, nem egyébb ől állanak, mint a' róna terület ű lapályon felhányt egyszerű töltések, milyen a' Csabáról be Gyulára, és innét ki a' Sarkadr a vezető . Itt e' székhelyen az ut épitésseli kisérlet már ezel őtt két évtizeddel ugyan megkezdetett : de erélyes kitartás hiánya miatt a' tett próba a' földbe annyira elsülyedt, hogy a ' reá következett évben ír—magúl egy kavics sem volt bel őle :

12 5 található . E' szomoru elhagyatott állapotát Gyula városának, Békés megye székhelyének, megyei fő nök Bonyhád y Gyula ur, hogy naponta megillet ődve tapasztalta : egyik teend őjéül tüzte ki, hogy a' nélkülözhetetlen közlekedés létesítésére vonatkozó intézkedést hatósági uton kinyerje és az — után teljesedésbe is hozhassa . Sikerült is az annyira, hogy 1852—dik évben --- a' megyei közmunkának reáforditásával , elébb Bihar megyei Venter, Görbed és Tenke községek, utób b Arad megyei Világos vidékér ől tengelyen szállittatott szikla — kövekb ő l — az állandó országut -- a' csaba—szegedi vonalon, a' bárdos és kapus, vagyis magos hidak közt 366 foly ó ölekre : ugy a' sarkad—nagyváradi vonalon is ben a' városban 1230 folyó ölekre, — nemkülönben kivül a' városon illetőleg a' város határa Bihar megyei szélét ől, Remetéről be a' város felé, 452 folyó ölekre, és igy összesen 2048 folyó ölekre terjedve — még a' megemlitett évben megkészül t és a' közönség megfizethetlen használatára ki is nyittatott .

VII. A ' város kebelebeli intézetek .

Közintézet Gyulán a' Békes megyei beteg ápold a, mely a' megye hiteles jegyz őkönyve szerint legels ő bb is a' megye egykori alispánj a császári királyi tanácsos és udvarnok Vi dovich Györgynek, — 1827—dik évbe n tett inditványára — a' megyei birtokosok fel szólitásával, először- is nagyváradi püspök, né hai Laicsák Ferencz által 4000 forintta l megkezdett 's utóbb többek által folytatott — f őleg Virá gos Sándor volt megyei főpénztárnok fáradhatlan szorgalmából begyüjtött adakozásokból az 1846—dik évben májush ó els ő napján jött létre. Betegágyakat alapitottak Károly i Lajos és György grófok,—gróf Trauthmansdorfné , született Károlyi Josefa grófné, és Almássy Alajo s gróf, mindenik egyet ; — a' gyulai összes czéhek két ágyat ; az intézetnek pedig magának van külön nyolcz ágya . Fel — ügyelnek az intézetre a' helybeli megyei fő — és alorvosok ; kezelése pedig egy gondnokra van bizva . E' kórház alap — szabályai szerint felvétetnek gyógyitás 's ápolás végett, különbség nélkül minden kigyógyitható megyebeli és vidéki betegek, valamint külföldiek is azon hozzátétellel : hogy a' Békes megyei ügyefogyott elesett szegények ingyen gyógyittatnak : a' tehet ősek ellenben naponta 16 pengő krajczárt fi—

12 7 zetnek ellátásaikért . --- Második a' városi elszegényeápoldá dett lakosok „Erzsébet nevet visel ő ja, mely ő császári királyi apostoli Felsége” — magas kegyéből nyert bizonyos pénzkölcsön kegyelmes elengedéséné l fogva, főleg a' házallási kéregetés megszüntetése végett, alapittatott . Ez ápoldát a' megyefőnökségi egyik biztosi hivatala felügyelése alatt, a' városi előljáróság és seborvos a kezeli. Megjegyzend ő itt végre az is, hogy az életnek nélkülözhetlen társalgási egyik gyülpontjául szolgál Gyulán a' Casinói egylet, melynek felsőbb helyr ől 1857 . évben kegyese n engedményezett visszaállitásával közszeretetben 's tiszteletbe n álló lelkes elnökei : Placsentár Gergely és Jerne y Antal urak csüggedést nem ismer ő fáradhatlan szorgalmuk és kitartó szives gondoskodásuk a' napi munkában eltikkad t testnek és léleknek jótékony felüdülést, kellemes szórakozás t és finom társalgást nyujt. E társulati egylet jelenleg áll 18 0 tagból, kik közül az elnök mint igazgatója és feje ; ő képviseli az egyletet — hatóság 's minden más személyek irányában ; ő rendelkezik a' szükséges kényelmesség kiállitásában és a ' szolgaszemélyzet felfogadásában, kinek távollétekor a' másod elnök mindenekben helyettesse . Továbbá van ez egylet— nek egy pénztárnoka és egy jegyz ője is, ki egyszersmind a ' Casino ügyésze , van egy könyvtárnoka és 12 tagból áll ó választmánya, kik az egylet pénz— és minden jogi s lényege s viszonyait vezetik . Van ez egyletnek 300 darabból álló sajá t könyvtára is, és jelenben járat 9 magyar és 3 német hirlapot .

VIII. Földje mennyisége, min ő sége és gazdászata .

Zsenge fejlő dés ű ez iker város határa, — mos l őn már folyó 1857—dik évben, a' lakosság álta tmid is szükségesnek elismert, legelői elkülönzés meg— történt, az eddigi kiegészit ő részének — t őle ö t óra távolra — más adóközségek határai közt fekv ő 's az ujabb adószervezés szerint 1856—dik évbe n már önállóságot nyert uj adóközségne k Csorvás-nak is elkülönitése , határozatba ment, és a' tagositás tettleges végrehajtása már a' küszöbnél áll ; — az eddigi haszonvehet ő belső és küls ő állományok, ezer kétszáz q öl számitással összesen 62,192 holdakra és 172 q ölekr e terjed ; ezekhez hozzájárulnak még a' haszonvehetlen térek , összesen 858 hold és 1050 q ölek. E' megemlitett földterületb ől részletenkint elfoglalna k 1. Az iker város területe . 2. Uradalmi földek és erd ők urbérmentesitett telki állományok 4. Bels ő, küls ő közlegelő 5. Szőlőskertek



129

6. 7. 8. 9.

Erd ők és ligetek . Nádvágó rét Utak területe Fejér— és Fekete—Körös medrei és a' nagyobb vizerek ágyai . . .

Ezekhez ha hozzáadjuk a' haszonvehetlen téreket ugymint .

.

.

Az el ősorolt urbérmentesitett földekb ő l a' csorvási ha — tárban van 8282 hold s 349 q öl, Eperjesen pedig 200 7 hold és 631 q öl . Ugyan a' fenemlitett urbérmentesitett földekb ől telket a' magyar—, telket pedig a' német gyulai község egykoron a' földesuraságtól, bizonyos fuvaro zások tételeért kaptak ; nemkülönbe n telket az illet ő egyházak lelkészei, tanitói és a' város jegyz ői használnak. A ' legelői illetékes zsellérek száma pedig 1164, vagyi s telket képezők. Mindezen előszámlált földek min őségökre nézve — bá r több helyt szíkek is találtatnak benne — fekete agyagföldek , és termésre nézve középszerüek. Hajdan mig el nem élté k -- midőn fekete ugarral miveltetett — szó sem lévén a' trágyázásról — megadott a' népmonda szerint — tiznél töb b magot is : de most a' három fordulói vetés fogási kezele t mellett, átaljában az egész határbeli földek alig adnak három , négy magot. A' tiszta buzát pedig pár év alatti használa t mellett kétszer buzává - rozszsá - változtatják . Legel ője pedig a' határban szanaszéti elszórt helyhezete miatt egyi k lényeges oka az itteni silánymarhtenyészk .

130 Minden helybeli lakosnak — tekintetbe nem vehet ő ki – vétellel - földjei, miután négy külön tagban léteznek d e csere–bere által találkoznak olyanok is, kiknek állomány a hat, hét és nyolcz — elkülönözött — részén is van a' határ – nak elszórva ; évenkint egyik vagy másik — vetésforgás t calcatura jelesen : az ugart némelyek bükkönynyel, dohány – nyal, de legtöbben kukoriczával ; másik fordulót egyedül zab – bal mert az -árpa kivánt sikerrel nem vethető ; — harmadik fordulót ő szi vetés alá — használják . Kaszálló rétjei, melyeken többnyire tanyáikkal gazdászati épületeik, a' 617 szá— és kis falvakat képezve elszórtan, d e mot "meghaladják csapatokban vannak ; a' negyedik fordulót teszik, melye k többnyire vagy lapos fekvés, vagy szikes voltok miatt, kevés, de jó szénát teremnek ; ellenben ugyan ezek szinte fekvésöknél fogva ; ritka helyt és gyérebben használhatók luczerna vagy egyéb nemű szénatakarmány tenyésztésére ; mivel még azonkivül a' gyakori vizáradás 's a' föld árja i s arra akadályul szolgál . Szől őskertjei Gyulának -- kivált még a' szomszéd helyeken az ilyesek el nem szaporodtak, nagy hasznára volt a ' lakosoknak ; mivel boraiból sok pénzt vett be . Borai ellenbe n jóllehet igen jó faju sz őlőterméséből szüretik : jó pinczék 's kezelet hiánya miatt átaljában több évig el nem tarthatók ; mindazonáltal hat és hét fokut teremnek : az ugynevezet t kálváriai, sándorhegyi , főleg az uraság dülő i emelte sebb girinczek . Továbbá örömmel tapasztalható, miként a' lakosok, f ő– kép az iparosok a' nemesitett gyümölcsfák szaporitásába n szemlátomást jó sikerrel haladnak el őre. Terem itt több ritka faju és sokáig jó ápolás mellett eltartható : alma és körtvély ; azonkivül temérdek megygy és szilva ; cseresznye kevesebb , kajszin és őszi baraczk is, mely utóbbiak fái azonban kevés

13 1 ideig élnek, valamint a' mandola is ; mivel az itt járni szokot t nagyobb fagyok és üvölt ő vad szelek ellen nem lévén, a' föl d rónaságánál fogva védve — gyümölcsöt csak ritka évbe n hoznak , — 's fái pedig amazok dermesztő dühét ől hama r kivesznek .

IX. Vizei haszna és veszélyei .

Vizei a' Fejér- és Fekete–Körös folyók — melyek medrei mellék ágaival 's a' határbeli na gyobb erekkel elfoglalnak 210,128 q öl területet — olykor sok szép halakat adnak, u. m . harcsákat, pontyokat, süll őket, csukát és többfaj u keszegeket ; — néha, de ritkább években, miko r a' Tiszáról ide tévelyednek, kecsegét is fogna k bennük. Van e' folyókban jóizű rák ; ugy a' mo csárosb helyeken csík is. Hajdant mig uradalmi főnök — a' jó emlékben lévő Vida Imre — az ugy nevezni szokot t sarkadi, illetőleg oda felé — több százezer négyszeg ölekre kiterjedett hét tavakon — ezek lecsapolása és haszonvehet ővé tétele végett — az itcze, meszely és csikós–ér nevű kanálisokat ki nem ásatta, - e' rétes tavakban több faju vad– kacsák, gödények, vadludak, szárcsák, kócsagok és egyé b számos nagyobb, kisebb faju vizi madarak tanyáztak, hol mos t már ilyes vadak csak rendkivüli árvizes id őkben, 's igen ritkán láthatók . A' Fekete-Körösön , mely északról a' város határát képezi, a' szomszéd megyei erd őhátról — számo s nagyobbszer ű egész tölgyek, mind hidakhoz kell ő és egyéb épületi fák : ugy nagy mennyiség ű tűzifa is bocsáttatik a' r e

13 3 metei partra , 's ennélfogva a' városnaknagyrészbe szükségén enyhit. A' Fejér —Körösnek - mely Gyulán a' városon keresztül foly — 's illetőleg azt ketté szegi, jelenleg semm i hasznát nem veszi a' lakosság, mivel a' rajta négy különböz ő helyen tizenhat k őre járt jeles . vizi (15) malmai, fels őbbi rendeletnél fogva — az 1801 . évi gyulai átalános nagy tű zko r lett elpusztultuk óta felépittetni, betiltattak, és megszüntettek ; ellenben e' folyó medre túlságos iszapolása miatt gyakori ki — áradásával nem csak a' városnak : de határának is, a' legnagyobb károkat okozza ; az ily vizáradások az 1816 ., 1842. és 1852 . években iszonyú roppant károkat és veszélyeke t okoztak, legnagyobbat pedig az 1855—dik évben . E' gyászos esemény szomorú el ő adására felfogot ől kiesik : mindazáltal tirolamnékebszüöt m a őbbi ivadéknak legyen szabad azt egy köztünk lakó tiszte 'kés s férfiunak, mint idegen szemtanunak - ide vonatkozó (16 ) megirt soraiból hagyományul átadni . „A' Fehér—Körösnek Magyar— és Német-Gyula városokon végig folyó, 's kicsapásig duzzadt medrén, vészsze l fenyegetőleg feküdt még e' hó (február) 13—kán a' vasta g jégkéreg ; és a' partlakók remegve tekintének annak megindulására 's a' lehet ő következményekre . És a' jég f. hó 13. s 14—kén, számba is alig jöhető áradást okozva, szerencsése n őn elvonult ; a' meder kezdett kissé alább szállani ; 's im !mid a' népnek szorongatott keble nyugodni készült, — mid őn a' remegtet ő vészt ezuttal mindenki elhárultnak képzelé : akkor tört az — f. hó 15-kén — nem várt oldalról, szokatlan uton , rémületet, majd inséget terjeszt őleg a' városra! Az észa k felé körülbelől egy mértföldnyi távolságkan folyó, 's hasonlóan duzzadt Fekete—Körösnek csapongó , hullámai kitörvé n t. i. a' mederb ől : a' város nem féltett 's töltésekkel kellőleg

134 nem is védett északi részének rohanva tolultak, 's a' lapályokat és több holt Körös medreket eltöltvén : a' magyarok által lakott egész ujvárost rögtön elboriták . Nagy l őn csak– hamar a' vész, 's lever ő a' rémület . Hatóság és egyesek hirtelen csak a' szerencsétlenek életének 's becsesb vagyonána k megmentésérő l gondoskodának ; mig másrészt ugyanazokna k elhelyhezésér ől, élelmezésér ől, 's az apadni nem akaró é s már ez e' városrészen végig vonuló töltésszerű magas uj k őországut áthágásával, a' tul oldalon jóval alantabb fekv ő oláh várost végelboritással fenyeget ő hullámok lehető lecsapolása iránt, folyvást erélyes intézkedések tétettek . Igy következett be ezrek nyomora, insége közepett febr . 20-ka, 's hinni lehete, hogy a' vész tet őpontját immár elérte. Azonban február 20–kán éjfélben jött a' megyei főnök urhoz a' borzasztó tudósitás , hogy a' Fejér–Körös medrenkivüli magos hullámai a' vári határbani nagy töltéseket -- „a' város keleti határánál az ugynevezett vári szőlők mellett -áttörvén, romboló sietséggel rohannak Gyula felé, 's itt eg y eddig még veszélyen kivülinek hitt részét a' városnak vég – pusztulással fenyegetik . A' harangok, — melyek kissé eléb b még a' nagyb őjt bekövetkeztét vallásos ünnepélylyel béké n hirdették a' hiv ő knek -- rögtön vészzúgással kondulána k meg, 's más nap reggelig, dobszó, lárma vegyületében, folyton szólának. Éj, sötét és bizonytalanság rémessé tevék a ' helyhezetet ; mindenki nem ismert, be nem látható, kiszámithatlan vészt ől remegett. Az álmából fölriadt 's csakhama r értesült nép, tömegekben sietett a' fenyegetett tájékra ; 's a' város délkeleti részén közvetlenül végig vonuló töltéseken , lámpavilág kétes fényében , a' nép ezrei önvédelmükben feszitett er ővel iparkodának -- a' lelkes megyei főnök folytonos jelenléte, buzditása 's oktatása mellett, -- a' hömpölygv e közelgő hullámok feltartóztatásán ; 's a' kétségbe esett er őnek

13 5 a' viztömeg fölött diadalt vivni ki, reggeli hét óráig szerencsésen sikerült is ; mi által legalább id ő és napfény l ő n nyerve a' szabadulásra . Ekkor a' viz a' város délkeleti részébe feltartóztathatlanul utat tört, 's az ugynevezett czigány sort és rucza várost" (a' hajdani majorok nevezetén lév ő mai közép tizedet) „özönleni kezdé ; 's a' fenyegetett, elrémült népne k egyetlen szomorú jelszóul maradt csak : a' szabadulás . Azonban számos elszántak tulfeszitett er őlködése 21—kén egés z nap, még mindig a' roham lehet ő feltartóztatásán működött ; trágya, föld, földzsákok hordattak kétségbeesetten az áttör t sánczokra; ámde a' bekövetkező est lever ő bizonyitványt nyujta , hogy az emberer ő magasztos, tulfeszitett, vagy kétségbe esett törekvésével is — az elemek hatalmának ellené — ben csak törpe parányiság, 's hogy ember az elemek b ő szült dühével meg nem küzdhet . Az éjen át berohanó viz és jé g kétszáz és nehány házat boritott hullámok alá ; 's a' kevé s nap elő tt száraz és biztos utczák 22—kén reggel már eg y kisded tenger zajló jelenetét tükrözék . Emlitsem—e e' végzetteljes éj 's február 22—ke napjána k kebelrázó eseményeit? Ezek rajzolásához nem fogok, mer t tollam arra avatatlan . — Messzehangzó sirás, jajveszéklés, mentő sajkák zaja, népvándorláshoz hasonló költözési mozgalom, vegyülve öszvedülő házak tompa robajával oly képét mutaták Isten felgerjedt haragjából a' nép szerencsétlen ezreire mért csapás és inségnek, mely az elterjedt vizeken dúlólag hullámzó jéghez hasonló kebelt is megszaggathatá, ' s a' legmélyebb szánalom érzetére felolvaszthatá . Az inség e' perczeiben nem hiányzának azonban nemeslelkű emberbarátok, kik élükön a' megyefőnökkel (17) sietv e veték magukat a' jeges hullámokra, embertársaik éltét megmentend ők ; 's ugyan e' czélra csónakok és kocsik vetélkedve állának szolgálatul ; és az emberbaráti nemes törekvéseknek,

13 6 a' ment ő intézkedés annyira sikerült, hogy eddig még — noha a' megyei korház is vészben forgott, — hiteles tudomá s szerint, két ember életnél a' vésznek áldozatul több nem esett . " „Már az els ő árroham után, február 19—kén a' váro s közel fekv ő, mintegy határának kétharmada, az ő szi vetésne k legnagyobb része, egy kis magaslat kivételével, minden sz ő lő skert, benn a' városban 702, kivül a' tanyákon több min t 300 laképület viz alá borittatott ; — 's részint a' düledékromok, részint, kivált a' tanyákon, a' hideg, sok átázott barmot fosztottak meg életét ől . E' nyomor, a' 21—ki árviz által még tetemesen növekedett ; elannyira, hogy jelenben a' viz alat t álló városi épületek számát, a' küls ő tanyákkal együtt, más félezerre bizvást számithatni . Sulyosbitá e' roppant inséget, a' közlekedésnek szárazo n és vizen megakadása ; 's a' jég, mely a' vizekeni mozgást gyalog és hajóval egyiránt gátolja, ugy hogy, egyedül a ' pesti pósta vonalon all, elszánt lovasnak, hullámok közt veszélyes ut nyitva . Száraz malmaink — talán kett őt, hármat kivéve, mind viz alatt, sok időre használhatlanná téve ; nem , nagy lisztkészletünk naponként érezhet őleg fogy ; — a' várost kenyérrel ellátó, jobbára mind ujvárosi -- tizedbel i -- nő k lakai, és sütő kemenczéi — földúlvák, tüzifa, 's má s napi szükségletünk, csupán a' belváros száraz terére korlátolva. — Az egész környék, meddig láthatárunk legemelkedettebb pontról terjedhet, egy sík tenger képét viseli, 's ninc s annyi viztő l szabadtér, hová a' halottak temettethessenek ; és volt eset — hogy a' nagy bajjal, viz közt egy lábnyi mél y földbe leásatott koporsót, a' hullámok rögtön kimosva, tov a sodorták .”

X. Fejér-körösi uj csatorna .

Császári királyi fenséges f őherczeg Albrecht, hazánk királyi f ő kormányzója értesülve ama kebelt rázó gyászos csapásról, mely Gyula városát é s lakosait, az 1855-dik évi február napjaiban dühöngött árviz által érté : atyáskodó magasztos kegyeletéb ő l az ez évi vidékszertei vizkárosult tájak megszemlélése közt, utját Szeged és Mak ó fel ő l Gyulának vette ; hol is a' helyszinén, az el pusztult város részeinek gyalog lett bejárása közt, a' dühé t vesztette megfeneklett temérdek vizmaradványokon kivül -személye szerint szomorú tanuságát látta, az itt keresztül vonult elemi ellenség legnagyobb mértékben hátrahagyott áldozatainak ; látta a' virágzásnak indult város népének, iparosai nak, 's mezei gazdáinak több ezerekből állott lakjaikat, gazdászati épületeiket, szólva egész életükbeli összes keresményeikkel együtt, végkép megsemmisülve — örökre haszonvehetlen romokban heverni. Eme szemmel láthatott szomorú jelvények biztos el őjóslatul szolgáltak arra hogy h a a' sokkal kevesebb munkával és költséggel járó már jóváhagyott vizszabályozási terv szerint, a' medrét egyre iszapol ó Fejér-Körös folyása - ezután is a' városon keresztül - a ' hosszú id őre kiterjedhet ő szabályozás végéig meghagyatik , és a' várost el nem kerülve -- a' szabályozási munka, köz-

138 be következhető vizár idején — annak czélszerübb elvezetés e előbb nem eszközöltetik — Gyula végkép megszünik lak ó város lenni . Gyula város viz által károsult lakosainak aggodalomma l teljes ily szomorú helyzetét, egy alázatos folyamodásuk a ' császári királyi Felség trónja elé juttatta ; hol is hazánk fő— kormányzója fenséges császári királyi főherczeg Albrech t ur közbevetett atyáskodó kegyeire, ő császári királyi apostol i Felsége legkegyelmesb urunk , legfels őbb hatósági uton ki — adott kegyelmes és kegyes engedelménél fogva, a' Fejér ' Körösnek megyei közmunkák ráforditásával, egy más és ujab b tervezet szerinti szabályozása akként rendeltetett el, hogy egy bár költségesebb : de mégis legczélszerübbnek vélt csatorna, mely által Gyula városa felett, ennek keleti szomszédságában es ő Anya—Fejér—Körösb ő l a' vizet, e' várost elkerülve, egyenest Békes városa alá az ott folyó Anya—Körösb e vezesse, készittessék . E' legfens ő bbi rendeletre a' Körös— Berettyó szabályozási mérnökség által, a' Gyula— és Békés — közti tér, melyen a' nagy csatorna vezetend ő lévén, a' helyszinén felméretett, 's az annak végrehajtására igényelt kiszámitásnak és tervnek ismét fels ő bb helyt lett jóváhagyása után, annak m ű bevétele az 1856—dik év utó napjaiban — a' megyei közmunka oda forditásával, hatósági erélyes felügyelet alatt — kezdetbe is vétetett, — és már az 1857—dik év i majus 26—dik napjáig annyira el őre haladt : hogy az, Er— zsébet, császári királyi felséges asszonyunkkal, a ' helyszinén vonal hosszában megszemlélő császári királyi apostoli Felségének I . Ferencz József legkegyelmesebb urunk— nak megelégedését vonta maga után . E' Gyula—békesi nagy csatorna jelenleg már annyira el — készült, hogy a' legközelebbi napokban ki is fog nyittatni . Ez egész uj csatorna hossza Gyulától Békesig tesz

139 9740 folyó ölet, mely 141,500 köb—ölet tartalmaz magában, mib ől a' gyulai határba 3300 folyó öl esik , mely ismé t 43000 köb—ölre terjed . E' csatorna fenék szélessége 8°, — felső szélessége 10 és 12° = ölre terjed ; közép mélység e pedig 1° 3' ; végre fenék esése e' csatornának a' fenemlitet t 9740 öl távolságnál, t. i. a' Fejér—Köröst ől Békés városáig 12 láb .

XI . Gyula városát ért tűz és egyéb csapások .

Rémületes t űzvész érte ez iker várost 1801 . év i juliushó 9—dik napján, délutáni 3½ órakor, mel y csötörtök nap vala . — Keletkezett a' Vész indul ó pontja -- egy a' német városban lakott Radinovszki nev ű bodnár = pintér házánál — az ottan i kápolnával állt ellenben a' balkézre es ő utczában , mely onnét keletnek haladva — a' bels ő váro s főbb és legszebb részében létezett összes házakat , római katholikus , reformatus és a' görög nem egyesült hitfelekezetüek szentegyházaikat,, számszerint hat — száz külön állt épületeket, három órai id őnek lefolyta alatt , — ugy a' csak azel ő tt egy pár évvel hamvaiból ujfen felépitett várkastélyt is porrá és hamuvá tette, 's oly nagy vol t a' tű z (18), hogy a' tornyokban volt harangok is — kivév e a' reformatus egyház egyik harangját — mind elolvadtak . Az egész kár több százezer forintokat haladott meg . Másik veszélye Gyula városának és lakosainak az 1816 . évi január 29 ., 30. és 31—dik napjain dühöngött iszonyu fergeteg gyilkoló mérge volt, melynek következtében hitele s összeirás szerint, a' lakosságnak épületekben szenvedett kárain kivül, megdermedve elveszett, részint a' városban, részint a' tanyákon 174 ökre, 43 fejős és 14 meddő tehene ;

141 16 három éves, 36 két éves tinaja ; 21 szopos borja ; 3 anya kanczaló ; 1 három éves, 3 két éves és egy rugott csikó ; 2 1 sertés ; 578 magyar juh ; 275 birka és 703 bárány ; takarmánybeli kára 1080, épületi 1000 ; összes kára becs ű értékben 86,915 jó értékű forintokra rugott . Az 1829-dik évi földrázkódás is érte a' várost juliushó 1-ső napján, estveli 8 óra után, 's mintegy-14 másodperczi g tartott . Legnagyobb részben a' német városban vala érezhet ő, hol a' dézsában állott vizek is kilötyögtek ; edények a' tála sokról lehullottak ; némely nyoszolyák helyükb ől kilökődtek, 's a' kiket ülve talált, többnyire széd ű lést és gyomor émelygést tapasztaltak . Az ingáskor szép tiszta id ő volt, de azt eg y óra mulya igen nagy_ zápores ő követte. Végre 1831-dik évben az ugynevezett cholera, kelet i járvány nyavala is Gyulán augustushó 6-kán kiütött, 's tartott septemberhó 13-dik napjáig, mely id ő alatt - hatósági rendeletnél fogva minden az egyházakban a' tartatni szokot t isteni tisztelet és szertartás, ugy a' nyilvános temetkezés, é s az azokhoz kell ő harangozások betiltattak ; számszerint 59 6 egyének lettek dúló áldozatának martalékai .



XII Magyar- és Német-Gyula város egygyé olvadása, és tanácsa rendeztetése ; haj dani és mai pecaétje .

Ujjá és egygyé lett olvadása véglegesen ez iker vá rosnak az 1857—dik évi october 1- só napján ment végbe ; jóllehet az azt megteremt ő eszme e' váro s jólléte 's gyarapodása érdekéb ől már ezel őtt -legelsőbb is az 1848—dik évben -- és pedig épe n akkor pendült meg, mid őn annak egyuttali tettlege s végrehajtása a' közrendet felbontó kellemetlen id ők beállta miatt maradt csak háttérben, a' mid őn is az egye s egyéniségek -- terjedten szerepl ő viszonyai dönt ő hatalmat gyakorolva a' nép ezrein uralgott, mely miatt a ' czélba vett közös jólléti érdekek átalános elérése egy id őre eltávolittatott . Hála az örök végzet titkos rejtelmeib ől felmerült ama malasztteljes fejleménynek, mely a' rendithetlenül álló — nemzet és népboldogitást szivén visel ő -- bölcs kormánynak kifolyásából, e' város jövője felvirulására már i s iránytű ül tüzetett ki az által, — hogy Békés—Csanád megy e szeretett főnöke, helytartósági tanácsos Torkos Kálmá n urnak elnöklete, és a' két város el őljárói 's értelmesbjei egybehivása alkalmával az 1857—dik évi junius 15—kén Gyulá n tartatott gyülekezetében tett átalános közmegállapodásnak —

14 3 fels őbb hatósági helyre felterjesztett határozata azon eredményt szülte, mely nemcsak ez . iker város egygyé olvasztását nyomba követte, hanem — már a' régibb korban i s megvolt, és egy id ő re megszünt --- rendezett tanácsának (19) ujbóli szervezetét a' legfels őbb helyen is jóváhagyva és megerő sitve, kivánt sikerrel koronázta . Az ujból, hatósági kegyes befolyás mellett, rendezet t Gyula városi tanács személyzete e' következ ő : Polgármester Brudkovszki György . Tanácsosok : Bauer Alajos és Kálló József. Főjegyz ő : Kneufel János . Aljegyz ő : Valkovszki Antal . Irnokok : Hesz József, Dömény Lajos és Losa Albert . Esküttek : Belényesy Imre, Gyepes József, Janics János, Kis Ferencz es Szabó János . Végre. : Város gazda Demkó József. Van még ezenkivül 24 tiszteletbeli eskütt és 12 választ – mányi tag. A' cselédség összes száma, az éji ő rökkel 45, kik közül a' bels ő k mind egyenruházottak . A' török zsarnokság alól felszabadult Gyula városa hiteles pecsétjein saját czimerét a' legrégibb kortól a' mai id ő ig megtartotta és viseli is mind a' mellett, hogy a' pecsét koron – ként -- az elő fordult igényletek szerint többször megujittatott . Legrégibb pecsétjének nyomára némely meglév ő hitele s okiratokon, e' következ ő kerekded körirattal találkozunk : „SIGILUM OPIDI GYULA 1742 .” ismét egy másikr a eme körirattal : „SIG : OPIDI HU 999 GYULENSIS 1801 .”

144 mely az 1801 . évi átalános gyulai t ű zvész alatt elveszett helyett, ugyan ez évben készült ; továbbá „M: GYULA VÁROSSA PECSÉTJE 1841 .” -- körkerek magyar köriratta l a' közelebbi id őből ismeretes. Mindezen megemlitett pecsétek jelvényei — e' mai telep ajtatos elődei által választatva, korunkig a'hon legjelesb czímerét, NAGY ASSZONYUNKNAK, FŐEGYHÁZA MÁRIÁNAK — mint GYULA VÁROSA é s

VÉDASSZONYÁNAK SZEPL ŐTLEN FOGANTATÁSÁT -képezték és viselik, mely a' városi hatóságnak az 1857—di k évben ujból lett rendeztetése alkalmával is a' legujabban készült hivatalos és hiteles pecsétje jelvényével itt e' munk a záradékául közöltetik .

HARMADIK RÉSZ .

TÖRTÉNELMI KÚTFORRÁSOK .

RENDSOR A a'

hivatkozott okadatolás számjegyeinek .

(1) Lásd „Recensio Observantis Minorum Provinciae S . Joann . a Capistrano per Hungar . Austr . infer . et Slavoniae extensae pro ann o Domini 1830 . Budae” 387 -dik lap : „Julia sive Gyula, quibusdam veterum Ziridoua (hodie ad Comit . Békesiensem relata) - - - .” — Ismét „Antonii Bonfinii Historia Pannonica : siv e Hungaricarum rerum Decades IV . Auctore Joanne S amb u c o . Colo niae Agrippinae etc . etc . An . MDCLXXXX .” 4 -dik lap : „Z iri data"nak nevezi . Ugyanezen Ziridata = Ziridoua = Ziridava = Ziridana nev ű dák várost Timon Sámuel „Imago Antiquae Hungar . Cassoviae anno 1733 lib . I. de Pannonia et conterminiis Cap . XV.” a 127-dik és 134 -dik lapon a' fenemlitettek ellenében, okadatolás nélkül — mások után — gyanitásból — hibásan cserélte fel „Gyula” helyett „Cibinio” az erdélyhoni Szebennel . E ' szó Ziridav a ó-slav nyelven régi = előbbi = öshajdani gyűl, vagyis megtelepedési helyet jelent. (2) Lásd „Josephi Innocentii Deserici , Hungari Nitriensi s Clerici Reguláris Scholarum Piarum De Initiis ac Majoribu Attila videlicet ejusque Decessoribus Proximis, libersHungarom . IV. Tomus III. opus vel ex eo gratum futurum, quod palmares lapsus antilogias, anachronismos domesticorum scriptorum retegat, e norumHista,eChonlgicatvOrd,eiquj tAviamHu sta cum Crysi, et illustrationibus ex optimis, et pervetustis auctoribu s petitis reponat. Budae in Hungaria Ex Typographaeo Leopoldi Fran-

14 8 cisci Landerer . Anno MDCCLVIII ." Ki is az ő srégi és legels ő europa i hunkirályi székhelyre vonatkozva 166 . lapján ezeket emliti : „Und e duplex ATTILAE Regia : alia quidem vetus, et avita in altera Tibisci ora : de qua Priscus Rhetor, et Jornandes ; atque nos quoqu e dein . Alia recens quaesita, in Urbe Sicambriae .” — Továbbá ugyane z annak hollétét — mid ő n Etele ' s ennek testvérje Buda 431-dik é s 432-dik évi hadjáratairól értekezett — a ' 173-dik lapon eme szavaival határozza meg : „ATTILA subinde ingenti comitatu, atque Ma gnificentia ad REGIAM pervenit, in altera Tibisci ora, supra GYULAM hodiernam intra album nigrumve Crysio s collocatam : in qua Pater, et Patruus residere assoliti, ” ismét a ' 223-dik és 224-dik lapon : „Quum enim Anatolius et Nomius Legati Romani summae dignitatis, ad ATTILAE REGIAM supr a GYULAM cis Chrysium adventarent .” Ime! ily szembetün ő nyilvánosság ellenében, mid ő n számos történetirók Etel e hunkirály ő sei székvárosának hollétezett kimutátására szolgáló eredeti kútforrást — akár nemtudva, akár készakarva, de a' nélkül, hog y saját állitásaikat szükségelt indokokkal a' nyilvánosság el ő tt — garáltan -- kimutatnák — csupán kényök szerint mell ő zik -- mint Timon Samu jézsúita áldor, ki azt épen Moldvaországban kereste ; Otrokocsi 's ő utána mások, valamint mai id ő beli történetiróink : Jókai Mór is Jászberényt ; — Szabó Károly, megyénk szült e hazánkfia pedig (Thierry Amadénak magyarra forditott „Attila történeti kor és jellemrajzá"-ban) az annak határabeli Kerekudva r nev ű pusztát — gyaniták ; — mindezek ellenében bátran állitjuk , hogy mindnyájan tévedtek ; mivel Etelének ama székhelye : ho l ősei laktak ; jelesen hová a ' szem és fül tanu Priscus követségi szónok hivatalosan utazott ; hol ez az általa leirt diszes királyi fapalota téres és müvészileg alkotott termében mind Etelét ő l, mind enne k Kréka -- (Keresztury József „Compend . Histor . Universal.” els ő kötet 205-dik lapja szerint — „KARIKA"--) nev ű nejét ő l Maximinus keleti császár követjével együtt több izben megvendégeltetett ; hol ennek szemeláttára — a' székhelyen létezett palotában nem csa k a' megrezzent ' s hozzájött uralkodók küldöttjeit kihallgatta, válaszszal ellátta : de közigazságot is az ő jelenlétében szolgáltatott — se m túl a' Dunán, sem az és a' Tisza között, és igy amaz emlitett helyeke n nem volt, és nem is lehetett, azt eléggé bebizonyította : Bel Má-

14 9 tyás (Ad Cap. II. Prisci § . XIII .) — Pray György (Annal . lib . III . pag. 130.) Budai Esaiás (Magyarország historiája 9-dik lapján ) — de főleg Deserici József emlitett munkája 220-dik lapjától a ' 233-dik lapjáig elterjedt ' s e ' tárgyra vonatkozott egy egész fejeze t alatti alaposan okadatolt értekezésében . E ' szerint tehát a ' sokaktó l eddig tévutakon keresett europai Hunnia legrégibb f ő és király i székvárosa sehol máshol nem létezett, mint épen a ' mai Gyula városa feletti gyulai ó-vár területében, mi a ' felhordott adatokna ő l, megbiralásából és az eredeti kutforrás leghikszigorueybvté vebb mérlegezéséb ő l tanusitható ; melyet még az is gyámolit, hogy a' dont ő i magyarok e' helyeni települtökkor — Peretsenyi Nagy Lászl ó Aradmegye egykori szolgabirájának „Vetekedés a ' közös Szitth a Honnos Magyar felekezetröl irt munkája (90-dik lapja) szerint a ' „Körös és Maros” közi siktér csakugyan „Atila közének” is hivatott . De mi több az 1855-dik évi bécsi hirlap „Der Wanderer" — „ Morgenblatt” is (81-dik száma rovatában) Gyulát mint Etele hadai pitvarozó helyét : „und Gyula wo einst Attila's Heere hausten ” szavaival emliti . De gyámolitják mindezt az ő shajdanban több hely t létezett Etele lakhelyeinek közelebéli, és máiglan is létez ő számosb „Csaba” kisebb fia nevét visel ő falvak nevei, melyek vidékszerte hazánkban szembe ötlenek : mint az Ettilburg = Buda, és a' Mi kolt = Miskolcz — melletieken kivül — a ' mai Gyula környékében csakugyan az ő legkisebb fiáról még 1299-dik évben az Árpádék ide jében okiratilag nevezett „Chabamezeye” = Csaba mezeje is, me lyen Gyula városa t őszomszédságában a ' világhirű — napról napr a jóllétben és diszben gyarapodó mai Csaba ő srégi nagyközség épült. (3) Lásd Deserici e . m. 202-dik 's 203-dik lapjait : „Ex hi s demum, quae latius praemissa sunt, palmariter eruimus Bledam haudquam Sicambriae, seu Budae (quod Domestici scriptitant) veru m ultra Tibiscum interemptum fuisse : ubi alteram Regiam Prisc o frequentatam ATTILA tenuerat : atque ubi Bleda a Tibisco usqne ad Tanaim voluntate ATTILAE regnabat .” Megjegyzend ő ide még az is , hogy a' Buda halálát okozta gyanusitás szennye alól Deserici — (203-dik lap .) megjegyzése szerint Etele e' k ő vetkező helyes elvbő l menthető fel : „Bledam haud violenta, sed sicca, naturalique sua . Profecto enim more decessisse, sive casu, et fato : Priscus Rhetor, qui in ATTILAE castris menses exegit, et Hunnorum

15 0 penitiora noverat atque apud Viduam Bledae diversatus opipar e est, quicquam de illata illi a fratre nece interseruisset, quum alia , etiam minutiora haud subticuerit . " (4) Hogy ama követség, melynek szónoka Priscus volt, az europai Hunnia ő si székhelyén vendégeltetett meg Etele csudaszép alkatásu termében — azt mind a' bel-, mind a' külföldi irók egyirán t tanusitják . (5) Lásd „Compend . Histor. Universal . Josephi Keresztúry. Tom . I. P. S.” — a' 201 . lapon : „Edek"-et = „Edekon"-t — „Idegen” nevű nek emliti . (6) Lásd Deserici e . m . III . köt . 218-dik lapját ., „Inde accitis scribis nomina Transfugarum illorum recitari jussit, qui desiderabantur, impudens, ac temerum mendacium confutaturus . ” (7) A ' Konstantinápolyból Eteléhez küldött követségnek egy tónali kalandját Priscus után Deserici e . e . m . 225-dik lapján ekként emliti : „Longiore via confecta ad paludem vico cuidam proximum tendere . Nocte perobscura , turbo crebris fulguribus imbriqu e multo mixtus Papiliones disjecit, impedimentaque in paludem volveba t et raptabat .” „„Fugitant dispalati, qua erat opportunum ; et tecta Vic i subeunt clamitantes . Scythae expergefacti calamos illigatarum arundinum accendunt, Iucemque praeferunt sua requirentibus ; tumvero liberaliter invitant ad hospitium, ac noctem placidam praebent . Vic i DOMINA certior facta, illa quidem Bledac, fratris Attilae Vidua , cibaria illico suppeditat, elegantes juxta, ac festivas Mulieres mittit , quibuscum epularentur, jocisque, et amori indulgerent : id enim officii, ac complacentiae genus, honestas Barbaris, atque humanita s erat, et Urbanitatis ritus . At Legati Faeminis abstinuere praeter colloquium ; iisque blande dimissis, bene habiti conquievere .”" — Ez érdekes hely, hol e ' történt, maga az utazást tartalmazó leirat a' figyelmes olvasót a' Holdtavához és Buda özvegye falvához — a ' mai Holdmez ő -Vásárhely városához vezeti ; 's hogy pedig épen e' légyen a' hely, hol emez megemlitettek történtek, világosa n kitetszik Priscus szemtanu által megirt utazás fokonkénti taglalásábó l és figyelmes tájékozásából . De erő sitni látszanak ezt a' Holdmez ő Vásárhelyi reformata egyház jegyz ő könyvében már 1753-dik év ben Sz ő nyi Benjámin lelkész által beigtatott következ ő tartalmu versek is :

15 1 „Tisza, Maros, Kőrös közt van egy nagy sziget , Melyben van sok tér föld, sok berek, sok Nyargal itt a' jó ló untig, nem tsa kiget Itt sok jámbor Magyar szántogat veteget. Mint osztán a' Maros befoly a' Tiszába n Két mély földdel feljebb a' két viz torkában . Mező-vásárhelynek akadhatsz nyomába n Szegedr ő l itt lehetsz vizen két órában . Egy felő l a ' várost nagy Tó mosdogálj a Hold vizének hivják, fél hold a' formáj a Itt volt egykor Scytha eleink tanyáj a Mint Bonfiniusnak megirta pennája . Sokszor hogy e' Tónak tulsó partján jártam , Egy tenyérnyi vastag Cserepeket láttam , Mik lehettek légyen? a' mid ő n forgattam , Lenni test hamv-rejtő vedreknek találtam . "

(8) Lásd Bonfin Antalnak következ ő czim

által alatt .kiadott munkája

15 2

(9) Lásd a' 2 -dik sz. a . jegyzéket, valamint arra vonatkozv a Deserici elébb emlitett értekezése 203 -dik lapját : „ - -- liquido elucescit ex narrationibus Prisci : . quum interea temporum Legationes plures ad eum ipsum Constantinopoli amissae fuerint , semper quidem directo itinere ad- eum grandem Vicum ultr a Tibiscum cis Chrysium amnem, ubi Regiam insignem habebat : atque ipse Priscus Legationis Comes circiter 448 suum illorsum iter graphice exequitur, ingenueque memorat se a Vidua Bledae in alio quodam Vico cum Principe Legationis Maximino officiose habitum fuisse : neque vero uspiam Sicambriac aut Budae Urbis commeminit.” — Ismét : „Prisci C . II . S . XVI . ” (10) Deserici226-dik I . e. m. a' Húnszékvár ost=Versa liát ekként emliti : „En vero Attila diverso itinere procedens magna multitudine adpropinguat, Legatosque anteit nihil moratus. Transmittunt novissime amneis quosdam (Chrysium nempe, Album, Nigrumve,” — szerintem a' Gyula alatti Bárdos és Fejér-Körös folyókon, — „tandem) ad Vicum per magnum, adinstar amplissima prolatum , diflusumque pertingunt . - Heic sedeseCivtas era t ATTILAE Regis, Barbariam totam terrentis : haec habitaculum captis Civitatibus praeponebat, inquit Jornandes. . In hocce proinde distentissimo VICO, ceu in quibusdam Hunnicis Parisiis eranta parteAttilae Aedes , quasi Versalia quaedam,” — mit Bel Mátyás — (ad Cap.I . Prisci § . III . pag . 46) ismét eme szavakkal emlit : „adeo apu d Aulam ATTILAE eleganter omnia fiebant, atque camiter, ut VERSAa LIAM Te Gallorum ; non Vieum Hunicum subiisse crederes” — „gut reliquis omnibus ubicunque locorum eminentiores, el praestantiores esse ferebatur, ait Priscus. ” (11) A' honvezér, hogy Ónszeg nevezetü volt, azt Deserici (Tom . II. pag. 151 . „De Initiis ac Majoribus Hungar . sive speciatim, de Hunnis atque Magaris ”) — (o) alatti jegyzékében igy adja

15 3 el ő : „Onesegius alter erat ab Attila apud Scythas, et plurimum i n ejus animo poterat, vir bello et consilio maximus ; Nostra lingva Scythica : Onszeg, sive Stanneus Clavus, vocatus .” Keresztúry emlitett munkájában (203-dik lapon) ezt „Énekes"-nek ; testvérjét a ' scytha országnagyot pedig „Scotta"-t— szerintem Csátot „Tsoda"-nak nevezi . — A' diszmenetet Deserici e . m . 226 . és 227-di k lapján igy emliti : „Adventanti IN VICUM REGIUM ATTILAE, Chor i Puellarum illustrium obviam prodiere, gradiendo per ordines su b candidis, ac tenuibus linteis quae sublevabant altius, gestabantqu e longe, lateque protensa, Matronae nobiles ab utroque latere : ipsa e ergo Virgines excultissimae, canebant odas, et cantilenas Scythicas , ceu Peanem victori Regi, atque triumphum agenti, Propter domum One segii jam ibatur ; ecce prosilit Uxor Viri agmine Ancillarum comitata : offert officiosissime obsonia, vinumque ex usu Gentis : et in testificationem devinctissimae suae erga Regem voluntatis. Conjugi homini s sibi inprimis chari, ac etiam necessarii , gratificaturus Monarch a Hunnorum, libat ex equo de eduliis, calicemque degustat, adtollentibus tabulam argenteam viae Comitibus, tamquam mensam extemporaneam, quam Ancillae ferebant epulo onustam . Tum in Regia se s e infert, domique jam suae consistit Magnus ATTILA . ” (12) Lásd „Attila történeti kor- és jellemrajz . Irta Thierry Amade (a franczia Institut tagja) . jegyzetekkel forditotta és felvilágositá Szabó Károly. Pest, 1855 . Geibel Armin tulajdona .” — 76 . lap ide vonatkozó következ ő tartalmát : „Onegesius laka a' palotátó l nem nagy távolban állott, hasonlóan keritéssel övezve 's ugyanazo n modorban épitve mint a' királyé, de több egyszerüséggel . Az idege nek figyelmét itt egy különösség vonta magára . E ' vidéken, hol épületk ő , ső t még fa sem volt kapható, hová ezen épületi anyagoka t máshonnan kellett szállitani, Onegesius egy fürd ő t épittetett a' roma i hévvizek példányára . ” Ezen fürd ő ház k ő alapjaira a' máig is fenálló gyulai f ő iskola i épület alsó, vagyis földszinti — keletészak felé álló osztályaiban re á ismerhetünk (kik tudjuk) — miután alapzatában 1818-dik évben — mid ő n a' mai — első — átváltoztatásához tett munkálatoknál közfala k emelése miatt ásatások tétettek — a' föld mély rétegében talált csatornák, római elkorhadt pénznemek, érmek, hamvvedrek, és egyedü l fürd ő házhoz tartozott, 's égetett földb ő l készitett vizvezet ő cserép-

15 4 csövek -- melyeket szemeimmel láttam arra mutattak . Itt megemlitend ő még az is : hogy e' most is fenálló erős k ő ház megemlitet t földszinti 36—40 hüvelykes vastagságu falazatának hajdani épitésekor, az égetett tégla ' s termésk ő rakás sorozata közé használt öntet, oltatlan mész és homokkeverék = Malter, ónnal =plumbo vegyittetett, a' m ű nagyobb állandósága nézetéb ő l — mit Blei több iskolás társaimmal — a' falazatnak szeggel 's tollkéssel bizga tásakor — mint nyugtalan gyermekek és szemtanuk tapasztaltuk ; tudjuk, ' s bizonyithatjuk . E' rendkivüli épitkezési mód is ő skori szerkezetét tanusitja, 's mint olyant a' régiséget figyelemmel kisér ő kne k — ezennel megemliteni kivántam . (13) Priscusnak eme kifejezése az irói sereg nagyobb számával elhitette, hogy Ónszeg görög eredetü volt, én azonba n Deserici után — ellenkez ő t bizonyitok ugyancsak Priscusnak (Cap . II . § . XIII .) saját el ő adásából ; a ' honnét kiderül az, hogy Ónsze g hun eredetü 's Etelének még vérszerinti rokona volt, 's valamint ez, — ugy ennek testvére Csát is görögül nem is értett . De hogy is lehessen azt elhinni : hogy a ' hun kormány legf ő bb hivatalnoka . Ugyan ezt állitja—bármilyjes,dgnrtülhevoa Szab ó Károly is (a' 12-dik sz . a . emlitett Attillája) 78-dik lapján *) jegyzéke szövegében . (14) A . 8-dik sz . alatti jegyzékben megemlitetteken kivül lás d Desericinél e . m . 229 . ' s 230-dik lapjain a' királyi lak leirása ékké p olvasható : „Jornandes quocirca in persona Prisci sic loquitu r Priscus tali voce inter alia refert :” „,,Venimus ad Vicum, in qu o Rex Attila morabatur ; Vicum inquam adinstar Civilatis amplissimae , in quo lignea moenia ex tabulis nitentibus fabricata reperimus : quarum compago ita solidum mentiebatur, ut vix ab intento”" (homine ) „,,posset junetura tabularum comprehendi . Viaisses triclinia ambil u prolixiore distenta, porticusve omni decore dispositos. Area vero Curtis”" (sive Aulae) „,,ingenti ambitu cingebatur ; ul amplitudo ips a Regiam Aulam ostenderet . Hae SEDES erant ATTILAE Regis, Barbariam totam terrentis : haec captis civitatibus habitacula praeponebat.”" „Caeterum in Excerptis Prisci hodie ita legimu sATILE AEDES , quae reliquis omnibus ubiaumque locorum eminentiores, e l praestantiores esse, ferebantur, erant hae ex lignis, et tabulis eximi e politis exstructae, et ambitu ligneo circumdatae, non ad munimen-

15 5 tum, sed ad ornatum comparata . Et alibi Ad domus, inquit Attila e interiora septa me contuli — intra illa, erant multa Aedificia, partim ex tabulis sculptis, et eleganter compactis ; partim ex trabibus, opere puro in rectitudinem affabre dolatis, et politis ; quae trabes erant interjectae lignis ad tornaturam elaboratis . Circuli aute m a solo incipienles in altum adsurgebant certa praportione, et men sura . "` „Hujusmodi itaque fuit paratus cultusve, ac magnificentiae Attilae Palatium, Metus illius (Orbis) Maximi! qu i Occidentis, Orientisque Imperio imminuebat, et Romam utramqu e sibi pro domicilio designabat . ” (15) Lásd Keresztúry e. m . e ' hunférfiat „Berekes"nek nevezi . (16) Etelének — az egykorú Priscus három fiait emlit i u . m . 1-ső Dengesich= (Jornandes „Densicus ;” Bonfi n „Duicza ;” — Szabó Károly Thierry magyar Attilájában — „Denkhizikh”) — 2-dik lrnach = Hernákh ; és még egy név telent, kiket Priscus a' szemtanu személyesen látott is . Ezek közü l Dengesich, ki még atyja halála után tizenkét évig uralkodott a ' fekete tenger mellékén a ' Pruth, Dnister, és Dnieper — folyó k között, 's Priscus (Frag . ex Histor . Goth. Cap . 20, et 21 .) szerint még 469-dik évben k . u . életben volt, ' s magát a' Duna partján meger ő sitvén, a ' keleti császárral — kit ől pénzt és földet követelt, háborút folytatott ; melyben Anagastus byzanti vezér csel és árulá s utján egy vérengz ő harczban táborát nagyrészben megsemmisitette • Maga Dengesich e ' csatában elesett, testétő l elmetszett feje győ zedelmi jelül Konstántinápolyba vitetvén . — Irnákh vagy Hernák h csúf néven némelyekt ő l Chaba-nak, vagy Kábá-nak azért neveztetve , mivel ez a ' mid őn 458-ban — Priscus szerint Leo kelet i császár ellen --- a' vele ázsiai Hunniában közösen kormányzott testvérje Dengesich harczvágya elébe tette béke ohajtását ; mit Deserici (Tom. IV. pag . S, a' (p) jegyzékében) ekkép ád el ő : „huic ipsi Irnacho Dengizices, aliique Hunni eidem blandientes, cognomentu m Chabae, verius Kabae adfinxere ; eo quod pacem bello praetulisset . Kaba enim K pro Ch substituendo, significat stultum, fatu- . um, hebetem, stolidum : ita Berneggerus in notitia Hung. apud Behambum Disquisitione 285, p . 141, vide Dictionarium Hungaricu m Alberti Molnár : atque etiam lego in Chronico Hungarorum Pauli Lizny 1692 . Debrecini edito Lingva Patria p . 172. hunc Filium Atti-

lae, KABAM exprimi, haud CHABAM ." — Hogy pedig a' Chaba szó nak ily értelemmeli alkalmazása a ' kés ő bbi századokban is a ' magyaroknál divatban volt, megtetszik Béla király névtelen jegyz őjéne k (XLV . fejezete alatti) ide vonatkozó eme szavaiból : „Et populus ille , qui nunc dicitur Sobamogera, mortuo duce Zuard, in Graecia remansit, et ideo dictus Soba secundum Graecos, id est stultos, qui a mortuo domino suo, viam non dilexit in patriam suam . ” Szabó Károly emlitett magyar Attilájában — Thierry után , 174 . és 175-dik lapon Etelének hét fiait emliti u . m . Ellákh, Denkhizikh, Emnedzar, Uzidur, Uto, Iscalm és Hernákh-ot, d e megjegyzi : hogy Emnedzar és Uzidur ; —• Hernákh vagy Irnákhnak — Jornandes szerint — csak rokonaik (consangvinei) voltak ; Utot és Iscalmot pedig csak egyszerüen emliti, ugy : hogy e ' nég y férfiuról teljes bizonynyal nem állithatni, hogy Etele fiai voltanak . Továbbá legrégibb honi évkönyviróink a ' XIII . századbeli Kézay Simon -- Jornandes után irja : hogy Etelének fiaiból nem csapat, ha nem egész nép telt . Vannak, kik Etelének hatvannál több fiat emlitettek voltaknak lenni . Thuroczy, a ' budai kronika ' s a ' t. e' fiak közül névszerint csak kett ő t emlit : Aladár és Csaba nevüeket, ki k közül az els ő — szerintük — a' német Crimhild herczegn ő t ő l, a ' második görög császár leányától — született . Aladár, ki — Kéza y szerint — a ' hunok és németek közti csatában ez utóbbiakkal tartó első nap megveretett, valószinü egy személynek vehet ő Ellákkal, ki Jornandes szerint csakugyan ekkor elesett ; Csabát pedig, ki némely honi évkönyveinkben görögországba költözöttnek lenn i — nagyon hibásan állittatik, (mely állitást Des erici Tom. IV. C . I . 3—6 . lap. világos okadatolása leront) kétségtelenül egynek vehetjük a' Priscus és Jornandes által emlegetett Irnákh-al, vagy Hernákh-al . Jornandes (217-dik lap .) irja, hogy Etele fiai, miután atyjuk birodalmának felbomlásával kelet felé a' fekete tenger mellékér e visszavonultak — scythiának azon részébe, melyet a' Duna folyás a körit (a' mai Dobrudzsában) települtek, mely vidéket — szerinte , emezek hun vagy khunvarnak neveztek „Iingva sua Hunnivar appellant.” Ez adat, valamint a' következ ő is er ő s bizonyságot nyuj t arra nézve : hogy a' hunok (igazában khunok, vagy kunok) magya r nyelvet beszéltek ; mit Faustus byzanti, IV . századi iró (lás d eme szavaival

15 7

— támogat az e' mondatban fentartott Steppe = sivata g vadon szó értelmével . (17) Orestes — Etele halála után - Szabó Károly e . Attilája 181-dik lapja szerint : „Nepos császár hadainak parancsnok a lesz,” ez „ őt leteszi 's Augustussá kiáltatja saját fiát, a' még gyermek Romulust, kit kis Augustusnak, Augustulusnak neveztek . ” (18) Lásd „Fragmenta Prisci Rhetoris Cap . I. § . IV . ” (19) Lásd

ismét ugyan annál a' 11 3 sz . a . jegyzéke Etele halálát ekként emliti :

(20) Lásd az elébb emlitetné l

(21) 168, 169, 170 és 171-dik lapjain . (22) E ' szerint tehát ha Etele utolsó arájával vagyis Ildi kóvali menyegzőjét ott tartotta, hol azelő tt a' megemlitett követeke t fogadta : ugy bizonyos az is : hogy halála, valamint eltakarittatása i s — nem máshol, mint épen Gyulán történt . (23) A ' királyi ara, hogy csakugyan a ' — Gyulán létezett ő skirályi fapalotájában pihen ő Etel éhez vitetett, Deserici (e . m . 335 .

15 8 lapján) igy emliti : .„ ATTILANAE istae Copiae lldicone mBactrinou Regis Filiam vel interceperant ; vel in pacis foederisque aut amicitiae vinculum datam,ATTILAE transmiserant ultra Tibiscum i n Vetere paterna Regia post exantlata Bellorum fatigia nonnihil respirantem . Hanc igitur Puellam valde decoram mira pulchritudin e et admodum nobilem, (ejus amore succensus) primariae Uxoris loco habere constituit . " (24) In Excerptis Historiae C . II . § . XIX . pag . 56, 60, 63 . — Etelér ő l épen ellenkez ő emlittetik, mértékletességét e' következ ő szavak is tanusitván : „Certe in Convivio Lógatis, exhibito, cui Priscus adcumbebat ; unicum Ligneum Poculum ebibit : moderatum pariter i n reliquis omnibus se se praebuit . ” (25) Oláh Miklós esztergami érsekprimás („Attila" czimű munkája XVI-dik fejezetében) épen ellenkez ő t állit, t. i. hogy midőn a' királyn ő férje hidegiilt vérét keblére folyni tapasztalta , 's azt felébresztésül illette ; már teste is hideg és életnélküli vala, ki a ' véletlen veszélyt ő l megrérnülve — azokhoz, kik az ajtón kivül a ' tornáczo n feküdtek — nagy orditással kiáltozott, kik a ' királyné jajgatásaira fel serkenvén ég ő szövétnekekkel Etele beltermébe mentek, de már az t vérétő l elfolytan, élet nélkül találták . Ugyanezt tanusitja a ' (Podhradczky József által 1838-ban Budán kiadatott) „Chronic'on Budense” (28 . lapján) „Micolch vero de somno excitata, cum suu m Dominum motu celeri tetigisset, et ille se movere non potuisset, notan s corpus frigidatum et privatum calore naturali, cubicolarios regios, eiulatu magno ad se vocans, et Dominum suum eis demonstrans, univers e carnis viam introisse ;” és a' „C hronicon Hungarorum Posoniens e ” is (Lib . I . cap . IV. § . 4.) eme szavaival : „Tum filiam regis Baractanorum nomine Micoloth, supra formam humanam pulchriorem, sib i adducunt ad amandum : quam in tantum adamasse perhibetur, ut mo dum excesserit, sicuti ei moris erat, in potando ; factoque fine coitus puelle, usuque consumato, de naribus ejus sanguis agrediens, supin o dormienti vero post in guttur intravit, ubi sanguis coagulatus tractu m impediens anhelitus. Attilam interimit, Micoloth vero de somno excitata cumsuum Dominum motu celeri tetigisset, et ille se movere non potuisset, cernens corpus frigidatum, et privatum calore naturali, cubicularios regios ejulatu magno ad se vocans, Dominum suum ei onstrans universe carnis viam intrasse .” - Ismét „Juvenci Coelii sdem Ca-

15 9 lani Dalmatae , Attila," (Cap. XXIII .) ide vonatkozó szavai im ezek : „Tunc ministri, vocatis omnibus proceribus, et exercitus” — (d) Praeter Attilae filios, Hunnorumque principes, praesto erant, Theodemir , Walemir, Vuidemir, Ostrogothorum ; Thorismundus, item Gepidarum reguli . Ut reliquos, diversarum gentium, quae Hunnis suberant, quaev e in eorum castris militabant, dynastas praetererant) — „principibus, ostenderunt eis, Attilae, sine vulnere, decursu sanquinis praefocati corpus . ” (26) Deserici e . m. 338. lapján Etele meggyilkoltatását kereken tagadja, és igy rögtöni kimulása nem mint számos külföldi iró k állitják — szántszándékos , hanem csak közbenjött véletlen esemény . E tele kimulta a' felhordott adatok összevetéséb ől kiviláglik , hogy az ő sapai fapalotában történt, születése helyéül Bonfin ' „Engad ” nevű helyet : Thuróczy krónikája pedig ugyanazt felneveltetése helyének tartják , mely Deserici -nek Bel Mátyást helyesl ő észrevétele szerint (Lib . IV. Part. I . Cap . VII. pag. 113—114 . )nem más , mint az erdélyhoni „Enyed” városa , de csak azon feltételezé s alatt, ha a' fekete és fejér Körös közt hajdan virágzott ő skirályi székhely — a' hunoktól „Engad"-nak nem hivatott , különben Deserici is Etele születése helyét emez most emlitett ősi székhelyre helyezi, mel y Priscus által eléggé felfoghatóan leiratott, 's mely ennek korában a ' mai Gyula városa feletti ó-vár területében létezett ; (27) Ezt a' higgattabb némethoni irók mint a' 19-dik jegyzékemben megemlített „Karl Rotted, 's „Held et Corvin" épen ne m emlitik . (28) Jornandes Hristóf, vagy Jorda n us — ravennai püspök a' hatodik századbeli történetiró - ki Priscus byzanti rhetorna k még az ő idejében megvolt, de azóta elveszett iratait munkájában derekasan felhasználta, — élt Tritenhemius szerint Justinian császár idejében K. u. 530, vagy 552-dik években ; ismét lásd „Carol. de Fresn e Glossár.” 140-dik lapján . (29) Lásd »Magyarország története Szalay László által, els ó kötet Lipcse 1852 .” 9-dik lap . -- »Árpád annál készebb volt a' né p kivánságának engedve uj lakföldet keresni, mivel a' dics ő föl d melyen imént a' morvákkal diadalmasan megvivott, az vala, honna n a' firól fira szállott monda szerint századokkal azel ő tt ő se, Etel e parancsolt a' világnak.”

16 0 (30) Ez elébb emlitetten kivül lásd Bonfin : „Decad . I . Lib . IX.” — Dese r ici : „Tom II . pag. 120 .” — „Chronicon Budense” part . secund." — és Chronicon Posoniense Lib . II . Cap . I . §. 2 . " (31) Lásd Deserici e . m . 228-dik lapját : „Ad rem autem nostram optime occurrunt amnes in altera parte Tibisei scilicet Albus nigerve Clirysius ; . Cis itaque ho s fluvios, ac ultro, citroque, Campania procurrit perampla (vulgo Gyul a Mez ő ) quam ab Occidente, Tibisei defluxus munit ; ab Oriente monte s Transsylvaniae circumsident . " Itt helyén véltem vala e' szó „Gyla = Giula = Gyula” értelmét hogy honnan vehette, valjon a' római „Julius" vagy „Julia” nevekt ől származik-e? megérinteni . Ámde miután történelmünkbő l tudjuk, hogy ő shajdani fajunk nyelvén a' Gyla = GyuIa név eredetile g nem vezeték nevet, hanem még az árpádok korában is — legf ő bb állami méltóságot, mint a ' Car c han = Kár-kánszó — lásd Constantin Porphyr (de administrando imperio C . 40) — „Gylas et Carchan judicum vicem abtinent” -- Suntque Gylas et Carchan no n nomina propria sed dignitates" — ismét emez után — Pray Györg y „Dissertationes Historico Criticae in Annales Veteres Hunnorum Avarum et Hungarorum Vindobonae MDCCLXXV. pag. 96 .) — „adjectis duobus judicibus, Gylas et Carcha, qui ex illius arbitrio lites dirimerent„ — ac in horum loco Gyla et Carcha ad dirimendas siqua e occurrerent, lites subrogatis .” --- szerintem az első -- mint RABON BÁN, vagyis FŐ GYULA papi, és azonos birói ; az utóbbi pedig kárbirói — hivatalt viselt gyülésnagyot = f ő nököt jelentett . — E ' jellemzésb ő l kiindulva továbbá ő seink szokásaiból tudomásunkban van az is : hogy valamint a' Gyla — Gyula bár mily méltóságot vágy gyülésnagyot jelent ő szó, ugy mas hivatali czimek is , mint a' „Bán” a ' helyre, a' bánságra és több egyéb tárgyakat jellemz ő számos má s hivatali nevek utóbb csakugyan helyi 's családi névül felhasználtattak ; mit emlitett Porphyr keleti róma császárja is a' Beseny ő k egykor i hatalmas vezéri székvárosának : a' hajdan egész Erdélyig terjedt »Havasi Gyula Vidéknek” nevével emlékben hagyott, és igazol . -Hogy pedig el ő deink ő sei a' „Gyula” nevet magokkal europába keletrő l hozták ; igazoltatik azzal is : hogy a' hunoknak europábai bejövetelük alkalmával már Giula = Gyula nevezet ű hadvezérük is volt . Ezt Bonfin -- (Decad . I. Lib. V. pag . 54 .) — eme szavaival : --

161 „ad J u lium quondam Unnorum praefectum quem illi G iulam appellant , ad Rheni ripas agentem , dum Attila caeteros Galliarum ora s late diriperet, scripsere .” — Ismét ez (a ' 60 -dik lapon) „Dum Juliu s Unnorum praefectus Giula, Attilae cum reliqua parte exercitu s quidquid inter , Rhenum et Sequenam populorum effunditur , -id omn e diripitet incendit,” és hasonlóul Oláh Miklós, esztergami érsek primás is — (Attilája XI : fejezete elején) — „Attila quondam exercitu s sui Ducem Giwlam, vel (ut quidam volunt) Julium nomine cu m parte copiarum misit,” tanusitják . — Es igy a ' Gyla = Giula = Gyula név — mely szerintem a' Gyül = convenit ; congregatur tura' „Gyö” vagy „j ő ” =venit ma populus = igéb ő l , ül viszontagló ige végzetével ered; hogy az idegenerdt ű római „Julius” vagy „Juli a” szótól — melynek — tudomásomra — semmi etymologiája nincs, — nem eredhetett, kitetszik abból is, hog y az europai őskirályi fő és legrégibb székvárosnak is mint központ i gyülés ' s tanácskozási helynek neve nem csak Etele hunkirály korában, hanem még ő elő tte is, már - az europai Hunnia megalaki tásakor hun-nyelven „Gyula” volt ; -mit a ' történelmileg felderitett „Gyla = Giula = Gyula szó” jelentése, — Jerney Jáno s „Keleti utazása a' magyarok őshelyeinek kinyomozása végett” (184 4 -1845-dik 1-só kötet Pesten MDCCCLI . 136-dik lapján) eme szavaiként :,,A ' Gylas és Karchan nem más mint GYÜLÉS meg KÁRKÁN (kárbiró), akár mikép okoskodjanak bár a' mongolismussal bi bel ő d ő k ;" -- ugy annak mint helynek az 1-só sz . a . jegyzékembe n megemlitett „ZIRIDAVA” dák korbeli neve is, mely csak ó-szláv nyel v értelm ű , 's mint ilyennek elemezésével — (Zora = aurora = hajnalpir Morgendämmerung ; - Zorodava, vagy Ziridava = donatrix melioris futuri temporis = — mely szerint az ősszlávok is egy kori els ő telepeiket nevezni szokták ; — a' ősi gyülés helyet jerégi, el ő bbi, ő shajdani első telepédési vagyis lentve - gyámolit . (32) Lásd Pray emlitett czim ű értekezése 82-dik lapját, a' ki Constantin Porphyr eme szavait : hoc autem loco antiqua quaedam monimenta super sunt."" igy értelmezi : „Crysios tres habemus album, qui per Zarandinenses” (a' mostani Arad megy e

162 azon kiegészit ő részét értvén , mely az ő korában csakugyan a' vol t Zaránd megye nyugotészaki részét is mosta , 's azontul Békes megyébe lefoly) „Nigrum alterum, qui per Biháriensem” (valódilag Bihar megyén is, mint az ottani Bihor hegyb ő l ered ő ) — velocem, qui inter Biharienses” (ez „provincam,tu erdélyhoni Kolos megyében ,Körösfő helynél eredvén 's Békes megyei Vészt ő nevezet ű község határán felül közte és Okány közt egy ; Szeghalmon felül pedig és Komádi közt — más ágban Békes megyé be befoly , 's már Szekhalmon felül ismét egy ágba forrad ; rés igy a ' Sebes-Köröst téve Gyoma városán felül, az Edelesi pusztánál a'már má sik kett ő s vagyis a' tövön a ' már Békes városa alatt az elébb egygy é összefolyt Fejér- és Fekete-Körösökkel rokonulva, az egyesülthárma s vagyis Nagy-Köröst teszik) „d e fluit; Hinc reor ex locoru m situ ab Constantino designari .” 's ugyan az a ' (99-dik lap . ) Constantin Porphyr eme odavágó `körmondatában : „Nam Turci” (ig y nevezvén ő s eld ő deinket) regionem suam desertam, vastat ue invenientes, in ea terra quam ad hodiernam usqu amq e incolunt sedes posuerunt ." azaz : a ' hunok ő slakjaikat, melyet a ' keletrő l ismét eljött és visszatért ivadékok t . i . a ' magyarok ugyan má r romokban találtak — emez általam is idézett helyre helyezi . (33) Lásd „A' moldovai telepekr ő l Budán 1838.” Geg ő El e k, ferenczi rend ű áldor, 's magyar tudóstársasági levelez ő tagnak az academia költségén kiadott munkáját, melyben a' 139-dik lapon „Töredékek” czime alatt Bandin Márk, Martionopoli érsek 's moldvai püspöki helyettesnek 1646-dik évben fő pásztori látogatása után - latinu l irt, ' s a ' korán elhalt hazánkfia által magyar nyelvre átforditott szava i im ezek :„Gyula hasonnev ű vezért ő l alapitott város volt Moldvába n akkor, mid ő n 744-ben (?) a' magyarok ScythiábóI Pannoniába másodszor kijöttek" ' s a' t . „Ez a ' vezér halhatatlan név-után vágyott, mer t Pannoniában is a ' Tisza” (igazabban a ' Fehér-Körös) mellé nevérő l (?) gyulai várt épitette, melyet már törökök birnak a ' magyarok ellen" (az az 1645-dik évben) mint véghatár várat" — Ez indokból hivatot t szerintem e ' hely ekkoron „Vég -Gyulának” is . Hogy a ' gyula i várat Gyula vezér épitette, nagyon valószin ű , és azért : hogy e' vá r nevét ő t ő le, mint alkotójától vette, mitsem kétkedünk ; jóllehet a' tér, melyen az épült, több századokkal eI ő tte , mint a' 31-dik sz . a . jegyzékre felemlittetett (Deserici e . m . 228-dik lapja szerint) „Gyula Mez ő "-nek hivatott .

163

—

melynek eredeti kiadásában ezen kitétel : „Donau in Hungar n Hyula” a ' 86-dik lap alá vont czimjében emlittetik ; — alább pedig e z olvasható : e' 16-od ív nagyságú könyvecskében a' gyulai vár ábrája is réznyomatú — madár repülésböl nézett = vogel perspect — ,rajzban szemlélhet ő . (35) Giola nevezeten olvasható a' gyulai Gaal család részére 1516-dik évben az Orodi, — 1549-dik évben pedig a' pozsonyi — káptalanok által kiadatott hiteles oklevelekben . (36) Giula nevezeten emliti : 177-di k lapja : — (t. i . akkor mid ő n e ' könyv kiadatott) E' kis 8-ad ív nagyságú könyvben feltaláltató réznyomatú — magasban repülő madárnézeti h ű mássa a' gyulai vár rajzának ez ide nyomatot t ábrában szemlélhető .

A' gyulai vár és város 1566-dik évben . 1 . Belváros . 2 . Külváros . 3 . Előváros. 4 . Fejér-Kóros folyam . 5 . Sarkadi tavak .

(37)

Lásd a'

függeléki F . bet ű alatt.

169 (38) Juliá—nak nevezi „Horatius Tursellinus romanus Histor . Epitom . Ulrajecti MDCCX .” — a' 398—dik I. „Itaque Julia, urbs Hun gariae nobilis, ab hoste capta est .” — Hasonlóul „Curiosa, et selectiora variarum scientiarum Miscellanea auctore Martino Szentivány, Soc . Jesu sacerdote. Anno MDCCXLV . Cassoviae .” — 44—dik lapon : » Fejér Köres, sive Albus, et Juliam riget . " (39) Lásd „Bonfin” (Decad . II . lib . VIII) 212 — dik I. ug y Fessler (Die Geschichten der Ungarn" czim ű munkája másodrésze , második kötete) 528 . és 532—dik lapjait. Ezek emlitik : hogy Roger, váradi kanonok — (Kálmán királyunk nejének, Roger Buzilának, — herczegi rokona) a' XIII . századnak 1242 . éve tájá n IV. Béla király idejében, - a ' tatárok öld ő klései elő l hazájába, olasz — honba lett futása közben, a' Németek Tamáshid nevezet ű nagy várossától - szerintem a' mai Tamásdától a ' Fekete—Körös mellett folytatott bujdoklása közben éjszakának idején a Körös szigetbeli erődbe (a ' gyulai várba — melyet akkor is, de az utóbb i századokban is, jelesen VI. Károly, római császár, e' néven harmadik magyar király — Harukker János—György részére kiadot t donatiális levele szerint is „szigetnek” nevezték) menekülj ; hol eg y tatár hivatalnokká vált magyar urnak, vagyis Bonfin szerint (213 . l . ) a' tatároknak szolgálatot tév ő száz fő nökök — „et hos Kenesio s nominabant,” — egyikének szolgálatjába állt — (Kenézyek! ne m ismertek—e nevetekre? —), ' s annak eme nehéz idő alatt tanácsos a is volt, és mindaddig családjával együtt annál tartózkodott, mig amazok a ' környékbeli helyeket feldúlva , magát a ' Körös s zige t ié t is vértemető vé tették, romba hagyták, és e ' vidékrő l elvonultak. Itt figyelmet kérek, mivel megjegyzend ő az is : hogy a' Tamáshid nevezetű hely, melyet Bonfin — (fenemlitett lapján eme szavaival) „Regerius , qui se inter nemora , abdiderat, deleta patria , ad pontem Thomae * Talmisch (ajunt) et Theutonum pagum , qui Chr ysio amni est impositus, pervenit,” - és Fessler (emlitet t lapjain) „Deutschen grossen Städt Thomas Brüc h (vieleicht das heutige Bekes) an der Körös - Roger Domherr - - zog längs dem — Schwarzen Körös hinauf .”) — emlitnek, nem egyéb, mint a' mai Tamásda, kétséget nem szenved ; jóllehet azt emez utóbbi jeles törtenetiró hazánkfia gyanitása szerint , mint látjuk a ' mai Békes városának vélte lenni, de ő e' véleményben

16 5 igen megtévedett : mert hogy a' fenirott papur a' tatárok el ő li futását Váradról megkezdve, inkább az akkori rengeteg ő serdő k fedezete alatt a' közelébb esett helyre, Tamásdára vette, mint a' nyiltmezőségen Békes városának — valószin ű bb, és igy Roger hazájába, Olasz honba — a ' Csanádfelé irányzott bújdoklását is Tamáshidjától a ' Fekete-Körös mellett nem felfelé — mint Fessler- emliti, — hanem a z onnét nyugotnak es ő Körösszigetbe — Gyulára — vizmentén lefel é folytatta ; ezt Bonfin emlitett lapján eme szavaival igazolja : „Mox a d quandam Insula m divertit, quam adversus Tartaricum furorem, qui cunque proximos pagos incolebant, quos Agyam, Vaydam, et Gesot apellabant, coacti plane munierant, tres erant vilae aditus , quos singula e quoque turres protegebant, aliquot dies hic moram traxit. Deinde reformidato Barbaro Chanadinum contendit, quod ad Marusium amnem situm est : Hogy pedig a ' Bonfin által meg emlitett „ad pontem Thomae” nevezet alatt épen csak a ' mai Tamásdát lehet és kell érteni, bizonyittatik az a ' pozsonyi káptalan kö: vetkez ő hiteles átirati oklevelek eme rövid kivonatából i s a) „Anno 1512 Stephanus Gyulafy portiones suas in Oppido Thamashida in Bihariensi, — Nagy-Zelind, Bel-Zelind, et Thomáz in -Zaradiensi ; - Kis-Kemen aeque in Bihariensi, — Káka in Békesiensi Cottibus existentes in Stephanum Thelegdi , et Consortem ejus, partim Jure pignoratitiis, partim perennali celebrata eatenus coram Capitulo Budensi fassione transfert . ” b) „Anno 1512 Ladislaus Litteratus de Kubin, Proviso r Curiae Castri Budensis, et Stephanus Gyulaffy de Ratholt, Sephano de Thelegd et ejus filio Nicolao, filiabus Frusinae consorti Ladislai Zolyomi de Albes, ac Catharinae, e tUrsulae Virginibus, si porro hi deficient, Martin o m dTihbeuls,gtpormanvsi,PtoemTahd,prti in Bihar, partim de Zarand, Portiones, porro in Poonibus Nagy-Zelind, — Bel-Zelind, et Thamás, in dicto Bihar, et in Kaka in de Bekes Cottibus sitis habitas ; eo quod ad ipsos pertinebant Jure, una cu m Litteris pro 2000 fnis auri puri Hung. fatent . corem Capitulo Budensi . ” -- Nemkülönben a' Földváry István által 1561-dik évben készül t összeirásból is, melyben amaz mint Nagy - és Kis-Zerind falvak kör nyékén illet ő leg közöttük létezett birtok akkori birtokos uraival ekként emlittetik : „Tomaschida : Relictae Nicolai Buda, Georgii

166 Lóry, Matthiae Zler, Relictae Matthiae Szenkovich, Blasi i Nagy ." (40) Lásd „Introductio in Orbis hodierni Geograph . Joann. Tomka Szászky per Math . Bel,” melyben a ' 489-dik lap ez igy emlittetik .: „Gyula Julia propugnaculam olim munitissimum, nun c inerme , Oppido copioso sui nominis, in ins ula , quam amnis Chrysius definit adjacet . ” (41) Bel Mátyás „Compendium Hungariae Geographicum, Posonii et Pestini 1792 .” 282 -dik lap. „5 : A rx praeter Gyulam, Jul i am , comitatui nulla inest. Munitissima ' haec, suo tempore fuit, nun c inermis est. L acui Sarkad Transylvaniam versus accidit, fossis cincta undique validissimis .” Lásd a' sarkadi tóra vonatkozva a' megemlitett tartalmát . (42) Sarkad, egy 1193-dik oklevél szerint „Sorcod” ; — a ' váradi „Ritus Explorandae veritatis seu Judicium Ferri Candentis , quo in dirimendis controversiis, Gens Hungara olim utebatur . Editio , post Claudiopolitanam A . MDL . secunda, uberimis Notis illustrata . — § . CCCXLIV .” — szerint „Surcud"-nak iratott . 1552-dik évben — az ez évi királyi összeirást tartalmazó „Liber Regius” — szerint birtokos urai Sarkadnak : in Processu Andreae Markus” — Sarkady Benedek ; Bagdy Ferencz ; Oláh István ; Cséffy Ferencz ; Vémery Benedek ; és Vas Mihály — voltanak, ' s állván az egés z község 51 ½, nádori kapuból, vagyis portából . (43) A' sarkadi várkastély 1556-dik évben Pragnál (Epistolae , Procerum P . III . pag. 22) Mágochy Gáspár eme szavai szerint : . Est hic „Verndumobisatl,prngumeihcfno t n procul tertium castellum, Sarkad vocatum . Adolescens Wolfgangus Sarkady, Dominus castelli venerat huc ad me, juravit magno juramento, se nunquam a fidelitate suae Majestatis regiae defecturum .” — Sarkady Farkas ifjué volt . Ezen vár emlékét még most is látható nyomain kivül a' 34. sz . a . e . 1021-dik lapján igy adj a elő : (inkább Gyula mellett)

16 7

— Továbbá a ' váradi Káptalan egyik hiteles ok : „Anno 1616 . Martinus Veress de Varad, olim d e levele emliti Doboz, Castri Sarkadiensis supraemus Capitaneus.” — hogy Sarka d vára kapitánya 1616-ban Veress Márton volt . — 1644-dik évi juliu s 9-kén I . Rákóczy György — Sarkad vára és városa összes lova s és gyalog nemes ő rségének a ' magvaszakadt Tholdy Tamás birtokait — bizonyos pénzösszegért — donationális mellett, hogy átadta — lásd a' K . bet ű alatti okiratot ; valamint végre : hogy Sarka d vára még az 1711-dik évben — a ' mid ő n a' császári austriai hadsereg váradi kormányzójának Löwenburg Frigyes grófnak átadatott — megvolt, a' függeléki M . és N . betű alatti okiratok tanusitják . (44) Vári -- (Jerney János magyar nyelvkincsek 152-dik I . szerint) egy 1230-dik évben kelt oklevél emliti mint akkori Zarán d megyei falvat. 1528-ban Brandenburgi György marchioé volt, mit alább a' 82-dik sz . a. oklevél is igazol . 1561-dik évben Földváry István (az egykori temesi várparancsnok Losonczy István h ű embere 's titoknoka, utóbb 1566-ban (lásd 169-dik szám alatt) Gyula várában vitézkedett hadnagy, — Orod megyei Papi, Kosa , ugy Zaránd megyei Dombiratos és Bek ő ny falvak birtokos ura, tudós litteratus férfiu, mint királyi Rolló = Dicator és Adószed ő = Exactor) által készitett nádori kapuk összeirása szerint il yczím alatt : „Anno 1561 . Regestrum secundi subsidii Ssmae Caesareo Regiae Majestatis Ferdinandi” (I-mi) „per florenum unum, et denarios decem in Cottibus Zaránd, Békes , Csanád , Szolnok Extericr, Csongrád et Orod per Georgium-Slephanum Földváry Dicatorem e t Exartorem,” — mint a' gyulai vár appertinentiája „Regiae Majestatis = a' királyi felség birtoka volt ; most Zsadányi és Törökszentmiklósi Almássy Kálmán grófé . (45) „Gyula-Varsány” a' 42-dik sz . a . e . váradi regestrum CCXCVIII . §-ban mint ő shajdani magyarfelekezetű Beseny ő birto k emlitésben van . Ugyanaz a' CCCXXIII . §-ban azt már Zaránd megye i birtoknak emliti eme kitétellel : „Dato Pristaldo nomine Dionysio filio

16 8 Ompud, de provincia Zarand, de villa Vosian ." — Ismét „Vosyan, Wosyan” nevezeten egy 1299-dik évi oklevél tanusitás a szerint — pedig ugyan az falu volt Békes megyében — lásd Jerne y János „Magyar nyelvkincsek” 153-dik lap . — Az elébb emlitett ösz szeirás szerint pedig Gyula-Varsány (akkoriban Zaránd) most Békes megyei helység birtokos urai : az orodi káptalan ; Massay Imre, Nadányi György özvegye, Horváth János özvegye, Mágoch y Gáspár, Bebek György, Horváth Márk özvegye (férje 1556-ba n Kerechény László után lett szigetvári kapitány) ; Dersy István, Pon grácz Kristóf (I . a' 139-dik sz . a .) , Glesán Miklós és Fogacs y Gáspár voltak . Mai birtokos ura báró Névery Károly. (46) Jászpély — az itten hajdan lakott jászok tere — pély — pusztaságu térségétő l nevét vette — sikmező n és terült földön fekv ő Orod, — most Békes megyei helység földes urai 1561-dik évben a felemlitett összeirás szerint : a' királyi felség, Mágochi Gáspár,' Ábrahámffy István ás Pásztory János voltak, most báró Néver y Károly. Ottlaka (47)— az emlitett összeirás szerint — akkoriba n Zaránd — most Békes megyei helység — birtokos urai 1561-dik év ben Gál István, Csákdy Ferencz, Massay Imre és Andor voltak, most István császári királyi f ő herczeg — Magyarhon utolsó nádora . (48) Elek az emlitett összeirás szerint — akkori Zaránd — most Békes megyei helység — birtokos urai 1561-dik évben Bebe k György, Massay Imre ; Glesán Miklós, Mágochy Gáspár, Erláth János özvegye, Kátay Imre, Csáky Imre és Horváth Márk özvegye voltak, most gróf Wenckheim Antal . (49) Kétegyháza — ugyan az elébb emlitett összeirás szerint akkori Zaránd most Békes megyei helység birtokos ura 1561-di k évben Olácharovytz (= Ocsarovics) Döme, a ' gyulai várbeli lovas ő rség kapitánya, volt . A' közelébb elenyészett században birta Andrássy Zsigmond — Arad megye volt administratora, utóbb gró f Löwenburg János Jakab — Békes megyei f ő ispán ; most birtoko s ura Zsadányi és Törökszentmiklósi gróf Almássy Kálmán . (50) Szent-Benedek — hajdani birtokosai nevét magáva l viseli, az emlitett összeirás szerint pedig akkoriban mint a ' gyulai vá r appertinentiája — Zaránd (most Békes) megyei birtok 1561-dik év i urn ője Pathóczy Margit volt, ki azt egy jászói convent korabeli hi-

16 9 teles okirata szerint — Ferdinand király engedelméb ől 600 aran y értékű tallérokért Kanyafeöldi Kerechény László Gyula vára parancsnokának elzálogositotta ; mostani földes ura gróf Wenckhei m Antal . (51) Apáthi— az emlitett összeirás tanusitásaként — akkoriban Zaránd most Békes megyei birtok, 1561-dik évi birtokos ura a ' gyulai plébánia volt ; most a kigyósi puszta kiegészit ő része . (52) Kigyós — Földváry István többször emlitett összeirás a szerint mint Békes megyei helység, 1561-dik évi birtokos urai : Me z ő Mihály, Pejkes Péter özvegye, Pati János, Horváth István (ez Békes megye ez id őbeli alispánja volt, mit egy Károlyfejérvári káp talani hiteles átirat igazol) ; Szent -Miklósi Balázs és Móre Má tyás voltak . E ' helyet már 1579-dik évben mint pusztát Mágoch y Gáspár Rudolf királytól 500 Rforinton megvette ; — 1649-dik év ben pedig Rákóczy György által -- bizonyos Borosjenő vári vitéznek — Vizy Jánosnak adományoztatott . E ' 20,000 holdnál terjedelmesb, igen jeles 's nagy szorgalommal kezelt birtoknak mai urn őj e gróf Wenckheim Krisztina kisasszony . (53) Fövényes — az emlitett összeirás szerint 1561-dik év ben Zaránd megyei puszta, a' gyulai vár appertinentiája lévén, birtokos urai : Jász Lukács és Gál András ' s István — testvérek voltak . Ez id ő t megelőzve — e' birtok Brandenburgi György Marchióé is volt, err ől pedig hogy Gál Ispány — helyesebben István — Gyulavára gondnokára miként szállott, kimutatja egy eredeti hitele s oklevél következ ő kivonatja : „Donatio Ferdinandi Regis supe r Possessionem Megyes, ac portionibus possessionariis in possessioni bus Fövényes, Jánosháza, Kezzi (mai neve Keszi) et Gelvac h in de Zaránd ; nec non Krakkó et Kis-Kamarasc h iNCentmOopuDBbdrlGksya, n vico Zent Móricz uczája vocato, acque in Békesiensi — Comitatibus existentibus, pro parte Christinae, ac Georgii, Andreae , Stephani, Bartholomei — Gaal de Gyula, filiorum nec no n Catharinae filiae — Galli Ispan de Gyula — anno 155 3 emanatae .” (54) Csaba — europai Húnnia ő skirályi székvárosa határának, a' mai Gyulának t ő szomszédságában es ő Békes megyei ősrégi község, hogy Etele hunkirály legkissebbik fiától vette neve erede-

170 tét, arról kételkedni nem lehet, mivel hogy ennek siktére a ' már it t 1235-dik évben (az emlitett váradi regestr. CLXXVII . §-a szerint) megvolt Chaba — nev ű falu környékén „Chabamezeye” = Csab a mezejének hivatott egy 1299-dik évi oklevél (I . Jerney János magya r nyelv kincsek 22-dik l .) is tanusitja . E' nevezetes helynek a' fenemlitett összeirás szerint 1561-di k évben földesurai : Székely Miklós, Ábrámffy István, Zsensen kovich Mátyás özvegye, Tursy István, Székely Márton, Nag y Balázs és Ábrahámffy Boldizsár voltak, ' s állott 68 nádori kapuból . Ez id ő szerint váltság után maga ura e' község . (55) Vesze - az emlitett Földváry István összeirása szerin t 1561-dik évben a' királyi felség birtoka volt, ' s állott 10 nádori kapuból ; most gróf Wenckheim József majorsági birtoka, szép erdejében számos vadak — különösen őzek, fáczánok és nyulak — tartózkodnak ; hajdan kedves tartózkodási helye volt a' már kipusztitott vaddisznóknak, melyeket még boldog emlékezetű nagyatyja a' mai tulajdonosnak, gróf Wenckheim József, tábornok, tenyésztetett jele sen Ölyved nevezet ű faluhely környékén, mely utóbbi a' jászói convent egyik hiteles okirata szerint még 1666-ban falu volt, birtokosa i Dobóczy Péter és Ferencz lévén . (56) Ajtos — mai nevén Ajtosfok 1517-dik évben a 'budai káptalannak egy hiteles oklevele szerint : Ajtos Mihály és Ferenc z birtoka volt , most gróf Wenckheim József Gyula alatti majorság i birtoka a' fejér Körös jobb partján, egész — az elébbi szám alatt emlitett — Veszéig elterjed ő nagy erdejével . (57) Gerla — a' hajdankorban két faluból állott u . m . Alsó, és Fels ő nevezeten . Ezek közül az els őnek 1340-dik évbeni létez tét — egy Gyulafejérvári káptalani hiteles átirati okmány emliti Alsó Gerlai Ábrahám Dienesnek — osztályos rokonaival — Fás és Vészt ő környékén volt birtokaiból járult ' s a ' királyi és káptalani személye k elő tt leánynegyedet megállapitó egyezkedésében ; — a' másikna k léteztét pedig a' pozsonyi káptalan hiteles okirata — mid őn t . L 1508 . évben Gerlai Ábrahámffy Ferencz fia, János — e ' káptalan el ő tt : Gerla, Csaba, Mez ő -Megyer, Vészt ő , Mágor, Fáás, Ó-Gerendás , Csorvás, Apáthi, két Sopron , Eördöngös máskép Csákó-Hegyes — Békes megyei , ismét a ' „Kaproncha"-i er ő dbeli (fórtalitio) és azonkivül esett Kapronchai, ugy Alsó-Baron, Alsó-Monyosós és



17 1 Orod megyei — csak rész nemkülönben : Klochova , Grossa Fels ő -Monyorós, Fels ő Dubrovina, Babosna 's Huhulló nevezet ű egész, és a' Zajverniczai puszta — szinte Orod megyei r ;valmintCho,MgzFel-Graoth,BsMegy —egészbirtoká k és Thentes nevű egész birtokát Haraszthy Györgynek és utódaina 8000 arany forintokért elzálogositotta — emliti . A fenemlitett ő sz szeirás szerint Gerla földesurai 1561-dik évben már többen voltak , u . m . Nagy Balázs, Székely Márton, Ábrámffy István, Zsersen kovits Mátyás, Lajos Imre, Ábrahámffy Boldizsár és Székel y Miklós . Volt Gerlán a ' Ferenczrend ű szürke barátoknak — a' mái g is ugynevezett „Monostor"-ere szigetjében zárdájok is, az Ábr a hámffy család által (38-dik sz . a . jegyzékemben emlitett Szent iványi Márton „Curiosa Miscellanea” czim ű munkája 214-dik lapjá n — Pázmán Péter bibornok bet űrendi 43-dik számja alatt „Gerla ” — ismét a' 202-dik I . „Nomina Monasteriorum et eorundem Fundatorum” sorozata közt : „Gerla, Familiae Ábrahámffyana,”) — alapitva ; ugy nemkülönben jeles és nagy terjedelm ű kastély, gazda g halas tóval . Gerla még 1736-ban reform . lelkészszel ellátott fal u volt ; ez jelenleg gróf Wenckheim Károly majorsági birtoka csinos mezei urlakkal, ' s gazdászati épületekkel — körben neme s vadakkal gazdag és szép erd ő vel körül véve . Van itt az emlitett ' s honi ipart gyarapitó birtokos urnak nemes faju anya-ménese is . Fekszik e ' regényes szép hely Gyulától egy, Békest ő l fél kis óra járásnyira, magában foglalván 2912 hold szántó, legelő és kaszálló földeket ; ugy 427 hold erd ő t, — terjedelmesb részben a' nyugotról folyó és ha tárát képez ő Fejér-Körös mellett . (58) Békes várát 1595-ben Rudolf király és Báthor y Zsigmond erdélyi fejedelem seregei a ' törököktő levénszj hányták, melynek romjai a ' Fejér- és Fekete-Körösök egybefolyásánál még a' mult században szemlélhetők voltak ; most annak helyé n egy közlakos majorsága van, 's valamint e ' helyet a ' Mén-Marot h ellen erdélyi Székely rokonukkal szövetkezett ősapáink az itteni szer z ő dés emlékére (mint a' kik a' mai Békes város helyén usztattak á t a' Körösön) Békesnek nevezték ; ugy azon helyt épült vár is nevé t vette . Ki épitette itt a' várat és mikor ? homály fedi ; annyi azonba n bizonyos : hogy a' hon — szent István királyunk általi felosztás a és rendezésekor már itt a' várnak állnia, vagy csakhamar az id ő kö-

172 rül alakulnia kellett, mivel nevét a' megye máig is — Thurócz y László — („Hungaria suis cum Regibus" 208-dik lapja) szerint viseli, ső t e' megye neveztetését még az Árpádok idejében a' várad i regestr . CCLVIII . és CCCXXIV . §-ai ; ugy az 1223-dik ' s 1261-dik években kelt okiratok (Jerney János magyar nyelvkincsek 12-dik l . ) .XVI is emlékben hagyták . Ugyan e' helyt ől vették neveztetésüket a' században Erdélyhon történetében nagy szerepet vitt Kornyáthy Békessy Gáspár ő sei is . (59) Békes = Bekues = Bikis, hogy már 1217 . és 1221 . években népes város volt tanusitja az emlilett váradi regestrum XLII . és CCCLXI . §-aiban . Békes városában pedig hogy már 1393-ban fárá s egyház volt, emliti egy Kolos-Monostori okirat következ ő tartalmával : „Litterae Testimoniales Joannis de Quinquc Ecclesiis Generali s Vicarii Episcopi Varadiensis, vigore quarum post relationem Pleban i Békesiensis notum reddit : quod quarta pars Possessionis Belmegyer in Cottu Békesiensi situatae, Michaeli ac Petro Kanya instar juris quartalitii possidenda reipsa resignata fuerit. 1561-dik év ben mint a ' királyi birtok állott 256 nádori kapuból . 1581-ben — egy jászói conventi hiteles okirat szerint : Zéky Pál, egri hadnagynak Bé kes várossából volt harmadrész birtokát, és Fel-Némethi kastélyát — hozzátarlozó birtokával együtt, miután egri f ő kapitány Kolonicz Bertalan elvette, és másnak adta, emez a ' tett ellen a ' jászói convent el ő t t átalános óvást tett . 1609-dik évben Bethlen Gábor, török kényuraság alatti erdélyi fejedelem donationálissa mellett Békes város felét ' s abban egyéb jogokat Dobozi Veress Mihály birta, 1614-ben pedi g Bethlen Gábor — Báthory Gábor adományozása után, uj donati o mellett Békes várossa egész fele részét — a' Károlyfejérvári káptala n egyik hiteles átirat szerint (valamint l . az I . bet ű a . függeléki okiratot) borosjen ői várkapitány Nádudvary Jánosnak és Teleky Mihálynak — h ű séges szolgálataik jutalmazásául ajándékul adta. — 1649-dik évben pedig Békes várossábol Nádudvary János — István fiának magvaszakadtával Bornemisza Anna, néhai Borosjen ői Teleky Jánosné az 1670 . évben a' volt Zaránd megyei f ő ispán nej e — Lehovszky szerint — is birt bizonyos részt zálogban 1000 magya r forintokért Rákóczy Györgyt ő l . (60) Fels ő - és Alsó-Doboz egyik a' hazai legrégibb ősi magyar falvak közül, mit (Jerney János magyar nyelvkincsek 31 . I.)

173 már egy 1075-dik, ugy egy másik 1124-dik években kelt hiteles ok iratok mint a' Körös folyónál létezett falvakat — megemlitenek . A ' fenemlitett összeirás szerint 1561-dik évben a' királyi felség birtoka i voltak ; de már 1623-ban Bethlen Gábor által Dobozi Veres s Mártonnak, az ő udvari hivének „aulae familiaris” 's mind két neme n leend ő utódjainak uj donatio mellett adatolt . Mostani birtokos ur a Wenckheim Reső gróf. (61) Lásd „Theatr . Europ . continuat 233-dik lapját ; ismé t . Historia de rebus Transsylvanici s „Wolfgangi de Bethlen etc. etc (editio secunda, Tomus Secundus, Cibinii 1783 .” 101 . lap .) emez id e vonatkozó szavait : „in arcem exteriorem quator portis insignem ses e recipiunt” — valamint Samboki Jánosnál is a' 612-dik lapján eme kitétele : „in laxiorem , et exteriorem se arcem, quator portis insignem , textis sepitibusque terra cohibita , et aggeribus circum fusa” — megforditva érthető ; mivel a' külvárnak három, és megforditva a' belvárnak voltak „csak négy kapui, minek valódiságát mind az „Ortelius remellé diviushoz mind a ' kelt tájrajzok is igazolnak ; de ide vág felvilágositásul Bel Mátyásna k (41-dik sz . a . általam felemlitett „Compend . Hungar . Geograph .) 282 . lapján (l) betű alatt olvasható következ ő megjegyzése is : „Pateba t olirn ad hanc arcem” -- (értvén a ' belvárat) „subjecto ex oppido” (a z az : a' t ő szomszédságabeli hajdan keritve volt mai belvárosból) aditus , quator persublicios pontes .” — A ' külvár a ' kebelebeli várossa l együtt 72,000 q öl ; a' belvár pedig 15,600 q öl területen feküdt . (62) Lásd „Ortelius redivivus et continentus , Hieronimum Ortelium Augustanu m in folio, hol is a ' 109-dik lap melléklete a' gyulai vár ábráját egész hajdani minémüségében — madárrepülési nézetben hiven képezi ; ugy a ' 34-dik sz . a . m . e . Ugyan ezt tanusitja a ' néhai báró Haruckern csalá d 1797-dik évi els ő osztályához Vida Imre urodalmi f ő nök és Birse l János — mint megbizott összeirók által készitett „Divisional Conscriptio” 3-dik lapjának következ ő tartalma :

17 4

(63) Lásd „Zrinyin e k minden munkáji . Kiadta Kazincz y Ferencz Pesten 1817 . els ő kötet 36-dik lapon 54-dik vers : Harminckétezer török megszállá Gyulá t Pertáf be-sáncolá az maga táborát, Negyven ágyuval kezdé törni bástyáját , És földre rontani szép fejér k ű-falát . — ”

(64) Lásd a' 33-dik sz . a . jegyzékem b ő vebb felvilágositására Samboki Jánosnak (e . m . 612-dik lapján) az ő skorra vonatkoz ó következ ő szavait : „in arcem vetustissimam, quadrangularem , tegulis latericiis, unica pro porticula prominente,” — ki még Gyul a vára virágzásakor élt, 's annak törökök általi ostromoltatását tul élt e 's kés ő bb 1584-dik évben halt el . (65) Lásd a' 32-dik és 33-dik sz . a . jegyzékemet, és ves d össze . (66) Lásd alább a ' 102-dik sz . a . felemlitett okirat kivonatát . (67) Lásd „Theatr . Europ . alább a' 233-dik sz . a . felhozott sorait. (68) Lásd a' 44-dik jegyzékben megemlitett nádori kapuk öszszeirását . (69) Lásd az 53-dik jegyzékbe iktatott okirat kivonatját . (70) Lásd alább a' 180-dik sz . a . jegyzék folytatását. (71) Lásd az 1-ső sz . a . e . „Recensio"-t — ismét „Histor . Salvatorianae Patris Urbani Fridrich P . I . p. 12, — ugy Szentivány Márton emlitett „Curiosa Miscellanea .” 114-dik lapját. (72) Lásd „Adparatus ad Histor . Hungar . Math . Bel . ” (73) Ezt egy tabularis per iratai tanusitják . (74) Lásd „Florus Hungaricus sive rerum Hungaricarum Compendium Auctor Johanne Nadanyi de Keres Nadany . Amstelodami Anno CICICCLXIII . (75) Lásd Tót Ferencz Magyar- és Erdélyország Protestan s Ecclesiák Historiája . Komárom 1808 . 38-dik lap . (76) Lásd Közhasznu Esmeretek tára Ill. köt. 162-dik lap . (77) A' gyulai Gáll család egyik hiteles oklevele emliti . (78) Lásd az 53-dik sz . a . jegyzéket. (79) Ezt e' következ ő hiteles okirati kivonatok tanusitják :

17 5 a) „Litterae privilegiales Ssimi principis Georgii Marchio nis Brandenburgici super Emptione, et libertatione certae Domus seu Curiae Galli Ispány in Oppido Gyulensi, seu Giole nsi htae, ' s a ' t. mint a ' 35 -dik sz . a . jegyzék mutatja . b) „Litterae privilegiales Capituli Ecclesiae Orodiensis supe r Introductione GaIli Ispán de Gyula in Dominium possessionis - - Fövényes htae, et Domus seu Curiae in Oppido Gyul a seu Giola situata , idque in Comitatu de Békes existente . Ann o 1516 extradatae . ” (80) Az ezt tanusitó hiteles okirat kivonatja im ez : „Ann o 1556 . Contradictio et Inhibito Andreae Gál de Gyula, nomin e etiam Georgii, Stephanii, et Bartholomaei Gál de Gyula Judices. Juratos et cunctos Cives oppidi Gyula ab occupatione, usurpatione , et detentione Terrarum arabilium et falcabilium a c praediorum in portionibus possessionariis , ac praediis F övé n y e s , Kerekegyháza, Kozmán, Szent János zery, Kis-halo m zery, Nagy-halom zery, Kett ő s zery, et Megyerútall a nuncupati, inque Cottu Zaránd existentibus ; Regiae Majestate m vero a collatione, Capitula et alia loca credibilia a statutione, et Lit terarum emanatione inhibentis coram Capitulo Varadiensi interposita .” (81) Anno 1562 . Contradictio et Inbibitio Andreae Gál d e Gyula nomine etiam Georgii, Stephani, et Bartholomaei Gá l de Gyula fratrum suorum Judicum, Juratos , et cunctos C iv es oppidi Gyula ab occupatione,usurpatione et detentioneterraram arabilium et falcabilium ac praediorum in portionibus possessionariis, a c praediis Fövényes, Kerekegyháza , Kozmán, Zent János zery, Kisha lom zery, Nagyhalom zery, Kett ő s zery, et Megyerutalla nuncupati , inque Cottu Zaránd existentibus ; Regiae Mattem vero a collatione, Capitula et alia loca credibilia a statutione, et Litterarum emanation e inhibentis coram Capitulo Varadiensi interposita .” — „Transumpt . Convent . Jaszoviens . ” BSLiteraápchfnoy (82) „Anno 1528. Palatini Regni Hungariae, Capitulo Orodiensi sonans, medio quarum ad Instantiam Illmi ac Magnifici Domini Marchionis Brand en burgici Petrum ac Stephanum Abrahamffy de Gerla, ne c non Georgium Haraszthy, Benedictum Zekel itidem de Gerla,

176 nec non Veronicam Sebastiani, et Catharinam Emerici condam itidem ab Abrahámffy de Gerla viduas, ac Plebanu lensmobptiadlnemcrtouagiflvKö mGyurös, ac in teritorio oppidi Gyula ac possessionibus Váry factam, ac ob causata in nexu demolitionis hujus damna in Jus evocari ordinat ." - „Adjacent : literae testimoniales ejusdem Capituli super legitim a facta partium Incattarum evocatione . ” (83) Lásd Budai Ferencz Magyarország polgari Historiájár a való Lexiconja els ő darad 326-dik I . „Bebek Ferencz (Pels ő tzi) János fia, Imre (Gyulafejérvári prépost) testvérje, Gömör vármegyei f ő ispán és az ország fels ő részeinek kapitánya első Ferdinánd alatt . ” (84) Hogy Patochy Ferencz Békes és Zaránd megyékne k fő ispánja volt „Lehoczky A. Stemmatographiája” emliti, Budai P . III-dik D . 53-dik I . azt mondja hogy : „Patótsi Ferencz — Mikló s fia Alsó-Eperjesen született Arad vármegyében .” Ezen Eperjes mos t Békes megyebeli — gróf Wenckheim Károly majorsági pusztája egyrészben, másrészben a' gyulai lakosok urbérmentesitett földjük . (85) Vesd össze az előbbi jegyzeteimben emlitett kutforrásokat, valamint a' gróf Keglevich nemzetség régi tabuláris peréhez — melyben a ' Mágochy és Móritz familiák jogai hajdan forogtak fe n — e' következ ő okirati csatolvány kivonatját : „Anno 1543 Franciscus Patóczy Comes Comitatus de Zaránd Possessionem sua m Chiura , Csura seu Ternova in dictu Comitatu Orodiensi Petro Moritz Castri sui Gyula Provisori pro fidelibus servitus donat consensu Isabellae Reginae de anno 1543 . ” (86) Budai p. L . e . lap . ezt ezen szavakkal emliti : „Patots i Ferencz - -- — lzabellának legbiztosabb titkos tanácsos a volt, Martinuzi Györgygyel - - . Nem is csalta ő meg Izabellának hozzá való bizodalmát, s ő t azt, a' Martinuzi incselkedései ellen , a' mint lehetett oltalmazta ; miért 1550 . eszt. a' mid ő n a ' bizodalmatlanság, és gyülölség magát Izabella és Martinuzi között kiütötte ; - - Martinuzi emberei - - - Patotsit elfogták, és Váradra vitték fogva, a' mint Thinódy Sebestény ezen verseib ő l láthatni . ” ,,,,P atóczi Ferencz Gyula várában ért e Feleségét, gyermekét, ő hamarfelköté Az vizre rakodik, Sarkadon kiszál a Keleserét a' föld népe rá talála .

177 Ott ő — mind népével akada fogságb a Fogva ott bevivék a' Bihar váradba . "

„De nem sokára szabadon bocsájtatott ő ezen fogságból - - visszajött Gyulára és a ' keze alatti néppel ő is elment Lippa ostromlására Martinuzi Györgygyel — — ámbár már ekkor Ferdinán d királyhoz mutatott ő h ű séget, de soha nem felejthette Izabellát .” A' megemlitett ' s Gyulán kelt szabadalmazó okiratot lásd a ' függelék B . bet űje alatt . (87) Ezt a' kezemben volt eredeti okiratból állithatom, mely nek tartalmát rövid kivonatban ezennel közlöm : „Anno 1552 . Remon stratio Episcopi Weszprimiensis Suae Majestati eatenus, ut Arce m Gyula a Domino Patóchy erga recompensationem ad se recipiat . ” (88) A' megemlitett okirat tartalma kivonatban im ez :,Ann o 1557 . Margaretha Patóchy de Kecskeméth Relictae primum Stephani Abrahámffy, dein Georgii Kochfy contra Gaspárum Magóchy Capitanum arcis Gyula, et ejus socios protestatur d e variis, et signanter ejus potentiis in Zent Pall Cottu Orodiensi ; i n Curia et portione in Civitate Gyula ; in Csaba et ibidem Castello ; — in Zent Benedek, in Zent András, Csabacsüd, Zent Tornya in Comitat u de Bekes commissis . " (89) Ezt a' Gyulai Gáll család oklevelei egyike igy emliti : „Donationale Ssimi condam Imperatoris (L Ferdinand) super Dom o circumspecti Francisci Vargadiak in Civitate Giolensi, seu Gyu lensi htae. condam Ghall de Fövényes collatae Viennae di e 12-ma mens - - - Anno 1560 emanat . ” (90) Ezt a ' 44-dik sz . a . jegyzékben felhozott összeirás ekkén t emliti : „Gyula Portio suae Majestatis ; Portio Relictae conda m Kacspi, in vico Bartaháza vocato ; — Portio Relictae Stephan i Porkoláb, in vico Bartaháza vocato ; — Portio Monialium in eodem vico Bartaháza . ” (91) Ugyancsak megnevezett Földvári István emlitett összeirása szerint a' Békes megye keblebeli Gyula várának -- Zaránd megyében létezett 1561-dik évi appertinentiái — mint annak közmunkáit = „gratuitorum laborum” — teljesiteni kötelezett falvak és helyek ezek voltak : „Pertinentiae Arcis Gyula : Peteli, Bánhegyes, Eperjes, Simánd, Bankotta, Lekesháza, Fövényes, Alabián, Csierke, Szent-Be-

178 nedek, Sumolikeczi, Mazzagfalva, Király-Mezeje, Beretfalva, Kara d vér, Tivadar, Bánhodos, Kicshiermed, Vadász, Belenszeg, Banfolmad , Mezogh, Herczeg-Morocz : Regiae Majestatis . " Itt szerintem megjegyzésre méltónak tartottam azt : hogy Gyul a sem mint „Bombardi Topogr . Magni Regni Hungar . de Comitatu Bé kesiensi” — sem mint Fábián Gábor „Arad vármegye leirásában ” — a' 11-dik lapján emezre vonatkozva az a) jegyzékében emliti — Arad megyében soha nem volt ; mi kiviláglik e' munkámat felvilágositó számos jegyzeteimben emlitett okiratokból ; de főleg sokszo r emlitett Földváry Istvánnak a ' báró Haruckern család ; ugy Békes megye levéltára hiteles helyr ő l (t. i . egyenest a' királyi könyvekb ő l) hitelesen kiirt, ' s 1561-dik évr ől készült összeirásából . ' S igy hibásan következtette a ' nagyon tisztelt ur ismét a' 27-dik lapjá n a' j) bet ű alatti jegyzékében is, hogy Gyula Békes megy eszékvároa az emlitett 1561-dik évben Zaránd megyéhez számláltatott voln a azért, mivel szerinte appertinentiái — azon megyében feküdtek . (92) Alkalmasint a' szent Annáról neveztetett váradi, apáczák birhattak a' gyulai külváros egyik részéből ; mivel azok Béke s megyében már 1557-dik évben Királyság és Donáth nevezetű falvakat mint sajátjukat birták kitetszik e ' következ ő okirati kivonatból : ,;Anno 1557 Totales Possessiones Királyságh et Donath in Cottu Békes existentes et ad Moniales B . Annae Varadini degente s spectantes Francisco Horváth Marynich privilegialiter conferunt sub conditione, ut tertiam partem proventuum ejusdem Monialibus reddere , restituto vero pace, si Moniales ipsae Bona tuti possidere possent eadem ipsis restituere teneatur ex integro ." --' Hát a z „Apácza” — mai Békes megyei puszta neve mire mutat ? (93) Ezt a' gy ő ri káptalan hiteles oklevele kivonatja ekképe n tanusitja „Anno 1561 . Literae Inscriptionales medio quarum Reverendus Dominus Georgius Kamoczy, Praepositus Conventus Monasterii de Chyorna, Domum suam Nobilitarem in Civitat e Gywula in Cottu Bekesiensi situatam, cum omnibus adpertinentii s Blasio Cheythy de Kamochy sororio suo, ac consorti ejus Catharinae - jure pleno ac irrevocabili donat et confert . ” (94) Ezt egy kezemben volt oklevél kivonatja ekkép tanusitj a »Anno 1608. Donalio Principis Gabrielis Báthory qua oppidum

179 Gyula Cottui Csanádiensi ingremiatum Blasio Kozma, Joann i Mándy et Blasio Marcus confertur . " (95) A ' néhai Merza Andrást illet ő Gyula városában létezett nemesi curiális házról és szabad földr ő l szóló Bethlen Gábor erdélyi fejedelem donationális levele hiteles káptalani átiratban kezeim ben is volt, és olvastam is, melyet gyulai lakos id ő sb Merza Gergely szomszédom nemesi jogainak kimutatásakor Gyulán Békes megye küldöttsége el ő tt az 1846-dik évi megyei J . K. 942 . és 959-di k számok tanuságtétele szerint el ő állitott hét tanulnak meghiteltetése , és kihallgattatása alkalmára hazájából, Erdélyb ő l, közép Szolnok me gyéb ő l hozott, és megmagyarázás végett nékem is, mint az akkor i gyulai nemesség főjegyz őjének felmutatott . Örökre sajnálom, hog y ez emlitett ősi adománylevél keltét, és idejét, melyet magamnak abból ki is jegyzettem — örökre elvesztettem ; holott világosan emlékezem arról : hogy mind a ' fenemlitett curiális ház Gyula városában melyik utczában, mind az ahoz tartozott szabad földek — a ' város i határ melyik, és mi nevű düll ő iben léteztek — megis voltak emlitve . (96) A ' Károlyfejérvári káptalanban letett donationális szerint : „Anno 1656 . Princeps Georgius (lI-us) Rákóczy Georgi o Gellér de Diószegh, et Joanni Tóot de Warad Ductori Militu m Campestrium, portiones possessionarias in Németh ; alia sGyula, Ölyved, et Nagy alias Halasztheleke, in Comitatu Békesiensi existentes ex defectu seminis familiae Melegh, haeredibusque eorundem Georgio quidem Gellér masculini, Joanni Tóot ver o utriusque Sexus universis eum aducto Jure Regio privilegialiter donat et confert . ” (97) Haruckern János-György, romai sz . birodalmi lovag, táborélelmezési f ő helytartó 's államudvari tanácsos az 1723-dik év ben az ez évi 129 . törvényczikk erejénél fogva magyar honfiusitás t = Indigenatum, ugyancsak 1723-dik évben a ' gyulai urodalomr a VI . Károly, római császártól 's magyarország királyától első donationalist ; 1724-dik évben (a' megyei levéltári hiteles okiratok tartalma szerint) — Békes megye fő ispányi méltóságát — (melybe azonban gróf Löwenburg János-Jakab el ő dje helyébe Aranyosmaróth i Paluska Antal septemvir által csak az 1732-dik évi october 9-ké n iktattatott be), 1729-dik évben bárói czimet, végre az 1736-dik év i január 27-kén pedig a ' gyulai dominiumra — mivel az első adomány-

18 0 levélben számos helyek nevei, melyeknek, jóllehet már birtoklásába n volt, de benn nem foglaltattak, a' fenemlitett fejedelemt ő l uj donationálist — nyert. Az ujabb adománylevélbe iktatott helyek nevei pedig i m ezek Gyula mez ő városa mint az egész urodalom feje é őhelye,— Fövényes, Ölyved, Apáthi és Szent-Benedek puszták ; — sfRemeteháza , Szeregyháza — (valjon micsoda Szeregyháza lehetett ez a' hajdan korban, a' hun nemzet ő si székvárosa határában a ' székhelyhez gyalog bejárható alig félórányi távolban? valjon oknélkül keresném- e itt, ő seinknek a' dont ő i fajú magyaroknak „Szalay László Magyarország története” els ő kötetje 9-dik 's 10-dik lapjára vonatkozó — é s ismét ugyancsak annál az 52-dik lapja szerinti : Gylas= Gy ű lé s Szerz ő dési = gyülhely értelmét??? —) . Alabián és Gyurkehel y szállt helyek ; — Békes mez ő városa ; — Berény és Endréd ez el ő tti puszták ; ugy Gyur, Kamuth, Dánfok és Csatár — puszták ; T ő gye é s Nyárszegh, szállt helyek ; — Szentes mez ő városa, — Szent-Fábián , Edscher, Veresegyháza, Donáth, Szent-László ; T ő ke, — egész Hekéd, és Derekegyháza, puszták része, és Bekeny ; — Szeghalo m falu ; Fás, Balkány, Torda, Kis-Környe puszták ;-- Öcsöd falu ; Szar vassal — Káka és Báboczka, ' s Fejéregyháza — puszták ; — Tatár szállás vagy Tatárrét — szállt helyek ; — Csaba falu, Nagy és Kis Podány, Földvár és Borosdgyán — szállt helyek ; — Vesze, Gerendás, Kigyós, Eperjes, 's Kerekegyháza — puszták ; — Szabatka, — szállt hely ; — Gyarmath falu, Bosmány (Pázmány), Ösvény, Bucsa , Kis- és Nagy-Harang — puszták ;— Gerla falu ; Mező-Megyer, Sz . Miklós, Kis- és Nagy-Decse — puszták ; — Doboz falu, Csorvás — puszta ; — Körös-L ad án y falu , Faás , Mehes, és Kis-Károly, puszták ; -- Gyoma falu, Ege és Nagy-Telek avagy Szent-János, puszták ; — Vészt ő falu! Mág o r (ez egy 1214 . évi oklevél szerint a' Cholti = talán inkább „Kothi” apáturságnak — II. Endre királytó l nyert és Lajos királytól is meger ő sitett — hajdani birtoka) — puszta ; Tarcsa falu, az Edeles-i halmocska és Némethi vagy Nemes-Kereki , Bel-Megyer, Feihalom, Bohalom, Sopron, Halásztelek, Sima és Sima sziget, puszták ; Csyth,szállt hely ; Orosháza, puszta ; Szeghudvar = Székudvar falu, Becser, Gycka, Szent-Királyi, Szent-Márton, Tamász, Pill és Elek, puszták . Ezen elő sorolt birtokokból kitetszik, mel y helyek voltak akkor népesitve, és melyek népesitettek a ' fenemlitet t boldog emlékezet ű 's 1742-dik évben megholt néhai báró Harruckern János-György által .

18 1 (98) Lásd „Topographia Magni Regni Hungariae 564-dik I . „ab eo enim tempore plures pagi novis incolis aucti, ac complura deserta, ex ipsa etiam Germania adductis colonis inhabitata cum magn o publici bono videre licet . ” (99) Az érdemteljes Wenckheim ház eredetét a' Magyar honnak — már szent István királyunk idejében jeles honfiakat adot t Hunt = Hund — család azon törzséb ől vette ; kik a' családi oklevelek tartalmaként — Némethonnak Frankoniai vezérségében = ducatu Franconiae — kebelezett Wenck nevezetű helyben székeltek, és már ott eldő djeik egyikének h ű kutyájáról reájok ragad t neven — kinek szerelmi kalandos emléke a ' thüringi erdő regényér ő l máig is ismeretes) a' Hunt = Hund nevezet ű hon maradt ágat képezték, kik azonban utóbb az ősi székhelyt ő l „Wenck"-t ő l mint fészkükt ől, a ' „heim” fő névtől, mely otthont = szülőföldet = hazát jelent , vették „Wenckheim” nevüket . Ilyen volt a' többi sarjadéko k közül e' nevet kés ő bb korig is megtartó unoka Wenckheim- i Hund Kristóf-Farkas —

Voltak ez ő si családnak koronkint számos jeles tagjai . A' „Rüx ner Thurnierbuch” tanutétele szerint tudomásunkra jön : hogy a ' Wenckheim ház leventéi Némethonnak többnyire minden daliáiba n kezdetüktől végzetükig részt vettek ; mit e ' következ ő elésorolásban emlékül ide igtatni el nem mulaszthattam . Jelesen (a ' XXXIV . lapon) emlittetik : hogy a' második daliában, mely K . sz . u . a ' 942-dik évben frankoniai és lotringai Conrád herczeg . — utób b császár — jelenlétében (ez utóbbit Podhradczky „Chronicon Budense” 57-dik lap szerint kés ő bb tizenhárom évvel, vagyis 955-dik évben az augusztai csatában elfogott Leel kivégeztetése el ő tt kürt jével csapta agyon) Rotenburgban tartatott Wenckheim Arnold , Franconiából, mint választott bir ó részt vett . Ismét (a' LXVII . 1 .) emlittetik : hogy a' nyolczadik daliában, mely 1080-dik évben Herman sváb és almániai herczeg jelen létében Augspurgban tartatott Wenckheim Ernest Franconiából — mint választott biró

18 2 vett . Ismét (a' LXXX . I .) emlittetik : hogy a' tizedik daliában, mely 1165-dik évben Welpho bajor herczeg jelenlétében Zürch-be n tartatott Wenckheim Fülep — Hennebergi Poppo herczeggel lépet t fel . Ismét (a ' XCV. 1 .) emlittetik : hogy a ' tizenegyedik daliában , mely 1179-dik évben Kölnben tartatott Wenckheym János - Frankoniából mint választott bir ó részt vett . Ismét (a ' CXV. I .) emlittetik : hogy a' tizenharmadik daliában, mely 1209-dik évben Wormbsban tartatott Wenckheym Herman lépett fel . — Ismét (CXXI . lap . ) emlittetik : hogy a' tizennegyedik daliában, mely 1235-dik évben a ' Main folyó melletti Würtzburg-ban tartatott Wenckheym Dietrich lépett fel . Ismét (CXXXV. 1 .) emlittetik : hogy a' tizenhetedik daliában, mely 1311-dik évben Rauenspurg-ban tartatott Wenckheym Henrich — a' nemesi rendb ő l — részt vett. Ismét (CXLVII. 1 . folyama alatt) emlittetik : hogy a' huszadik daliában, mely 1374 . évben Eszlingen-ben tartatott Wenckheym Kilián — a ' nemes i rendb ő l — fellépett . Ismét (a ' CLVI . 1 .) emlittetik hogy a ' huszonkettedik daliában, mely 1396 . évben Regenspurg-ban a' bajor vitézi rend által tartatott Wenckheym Arnold — a ' nemesi rendb ő l — részt vett . Ismét (a ' CLXXIV . 1 .) emlittetik : hogy a ' huszonhato dik daliában, mely 1436-dik évben Stuckart-ban tartatott, egy Wenckheym a' frankoniai vitézi és nemesi rendb ő l részt vett . Ismét (CLXXXVIII . 1 .) emlittetik : hogy a ' huszonnyolczadik daliában , mely 1479-dik évben Würtzburg-ban — a ' frankoniai vitézi é s nemesi rend által tartatott — egy Wenckheym hasonlóul rész t vett . Ismét (CXCVIII. I .) emlittetik : hogy a ' harminczadik daliában, mely 1481-dik évben Heidelberg-ben tartatott Wenckhey m Henrich =- Heintz lépett fel . -- Ismé t ( a' CCXXII . 1 .) emlittetik : hogy a' harminczharmadik daliában, mel y 1485-dik évben Onolzbach-ban tartatott , ugyan az elébb emlitet t Wenckheym Henrich ismét fellépett, valamint (a ' CCXXIV . 1 . szerint) az is megemlittetik : hogy ugyan ez alkalommal a ' daliai mulatságokban Wenckheym Leonhart neje is jelen volt. - Ismét (a ' CCXXXI . 1 .) emlittetik : hogy a ' harmincznegyedik daliában, mel y 1486-dik évben Bamberg-ben tartatott Wenckheym Leonhar d a ' vitézi rendb ő l lépett fel . Végre ( a' CCXLI. 1.) emliti : hogy a' har-

183 minczhatodik daliában, mely 1487. évben a' Rhénus melletti vitéz i rend által Worms-ban tartatott — frankoniából az egyszarva czimet viselt társaság közt Wenckheym Leonhard ismét részt vett . Megemlitendő nek tartottam még azt is : hogy a' XVI . századba n Wenck Heinrich a ' Theutoni rend nagy mestere volt ; Wenckheim i Wenck Fülöp lovag pedig a ' Sve c ziai hadjáratokban vitézkedett . - Ezek rokona Wenckheimi W enck Sebestyén fő tű zér-tiszt pedig hogy hazánkban a gy ő ri erő dnek törökökt ő li vissza foglalása alkalmával 1598-dik évi marcius 28 . éjjelén a' czélszerüen alkalmazot t „Petard” nevü géppel - ő dúlatta izekre annak er ő sen befalazot t kapuját és utat nyitott az ott táborozó 2000 magyar, ' s 3000 főb ő l állott császári hadseregnek Gy ő r-várába — a család grófi diplomájában is meg van emlitve . Ezeknek utódja Wenckheim Keresztel ő János — kinek a ' tudományos pályán kit ű nt érdemei az állam részé ről is elismertetvék — nemzé Wenckheim József Ágostont — a ' bels ő austriai államkormány negyven évig volt cancellárját, ez pedi g Báró Haruckern Coecilia nejével nemzé : a) Wenckheim Keresztel ő = (II .) Jánost bels ő austria i negyven évig. volt fellebbezési fő törvényszéki tanácsost, a ' klagenfurt i pap-urat . b) Báró Wenckheim Xaver Ferenczet — Báró Rosenfel d Carolina férjét — a' negyvenöt évi hadnoki pályán elébb tábornagy i helytartót, utóbb a ' Mária Theresia katonai rend lovagját s egy gyalog ezred tulajdonosát ; ki a' porosz, 's török hadjáratokban jelese n vitézkedett, 's végre mint vezér ő rnagy a' frankok elleni csatába n Courtrainál ágyú golyó által derékon szakasztatva — az uralkod ó házért dics ő en elesett . c) Báró Wenckheim Józsefet— Báró Haruckern Johann a unokájának Báró Gruber Theréziának, férjét — a' szinte ötvenké t évig — porosz, török, és frankok elleni hadakban vitézkedett tábor nagyi-helytartót, 's egy gyalogezred tulajdonosát. E' most emlitett két testvér-atyafiak — elébb II . József róma i császár és magyar királyától 1781 . évi april 7-én kelt diplomával — magyar honfiusitást, az 1791 . 73 . törvény. 4. § . erejénél fogv a pedig abba beavatást nyertek ; kik köz ű l Wenckheim József a mé g 1776 . évt ő li szabad Báróságból 1802 . évi april 9 . I . Ferencz jó emlékezet ű királyunknak a' magyar főudvari cancellária által kiadatott



18 4 diplomájánál fogva grófi méltóságra emeltetett . Gróf Wenckhei m József mint tábornoki helyettes elhunyt Bécsben 1803 . évi septembe r 5 . 70 éves korában . Ez Báró Gruber Therésiával nemzé két fiai t es . kir . kamarás Gróf Wenckheim József-Antalt, ki az 1852 . év i december 28. 72 . évében Pesten halt meg ; és hasonlóul es . kir kamarást pápai Krisztus jeles rend ű lovagot gyulai Gróf Wenckhei m Ferenezet, ki az 1838. évi marczius 13 . 53 éves korában Bécsben halt meg. — Néhai Gróf Wenckheim József az utóbb emlitett , harmadik nejével Schertz Krisztinával nemzé egyetlen leánykájá t Gróf Wenckheim Krisztinát . Néhai Gróf Wenckheim Ferencznek pedig Erd ő di Gróf Pálffy Borbála -- csillag keresztes hölgy ritka jóságú és nagykegyü nejével nemzett gyermekei : Gró f Wenckheim József ; — Károly ; — Antal ; és Res ö — császár i királyi kamarás urak ; ez emlitett testvér atyafiak nemzedék sora e következő : Gróf Wenckheim Józsefnek — született Gró f Niczk y Mária nejével nemzett gyermekei : Gróf Wenckheim Gyula, és Gró f Wenckheim Mária, Gróf Almássy Kálmán es . k . k . neje ; Gró f W en ckheim Károlynak született Gróf Radeczky Friderika nejé vel nemzett gyermekei : Gróf Wenckheim Borbála, Gróf Wenckheim Anna, Gróf Wenckheim Frigyes, Gróf Wenckheim Geyz a és Gróf Wenckheim Mathild ; végre Gróf Wenckheim Antalna k született Gróf Zichy Máriával nemzett gyermekeik : Gró Wenckheim Ferencz, és Gróf Wenckhei fWenckhimIra,Gó m Henrich . Továbbá a ' Courtainál elvérzett Báró Wenckheim Xaver Ferencz tábornoki vezér ő rnagynak pedig Báró Wenckhei m József es . kir. kamarás - Arad megye főispányi méltóságában — Pesten még 1830 . évi március 1 . elhunyt egyetlen egy fiáróli unoká i Körösladányi Báró Wenckheim Béla, László, és Viktor — testvér atyafiak 's érdemteljes hazafiak . (100) Spiegel Ignácz 1789-töl 1791-ig gyulai segédlelkész, ez id ő t ő l 1798 . évig székelyhidi plebánus és érmelléki esperes , 1798-tól 1817-ig Gyula városának igen kedves emlékezet ű plebanussa, alesperes, 's Békes megye tábla-birája, ez id ő t ől pedig 1818 . évben, mid őn elhalt, nagyváradi rendes kanonok volt . (101) „Nagyváradi latin szertartású egyházmegye névkönyv e MDCCCXLV . évre .” — 86 . lapja emliti : „Fenállott 1333-bam ” (102) „Egy leleszi convent levéltárabeli hiteles átirat kivo-

1S 5 natja következ ő en tanúsitja : Anno 1397 . Relatio Statutoriae Capitul i Varadiensis super qualiter peracta in possessione Fár, seu Faá s in Comitatu Békes existente, pro parte Stephani Praeposit i Gyulensis, et per eum pro parte Joannis filiorum Emerici d e Upor uterinorum, nec non Nicolai et Petri filiorum Michaelis d e eadem Upor patruelium fratrum, ac viri discreti Arnoldi notarii, e t Joannis Nicolai de Mochole — per Sigismundum Rege m novae Donationis titulo collata — Statutione ." — A Gyulán ekkor létezett nem tudhatni melyik rendhez tartozott prépostság kés ő bb 1728 . évben mára' Praemontrei-szerzet kanonoki rendjéhez tartozott ; mivel azt egy a ' Báró Haruckern család levéltárába találtató oklevél aláirása következ ő en tanúsitja : „Anno 1728 . Felix Helcher sacr . Cand . Ordin Praemonstat : Praelatus Praepositus d e Gyula Praepositurae S . Stephan . de Promontorio Varadiens .” .Plenipotarusdm —Gyulán volt szürke barátok zárdáj (103) A 71 . sz . a . már a ' a megemlittetett, de hogy 1452 . évben abban Bölcs ő Mihály volt val a a' második helytartó = vicarius ; azt Darvas József a' N . Váradi püspöki-megyéhez tartozott hajdani szerzetes kolostorokról irt munkájában igy emliti : „§-o VI . Conventus Ord. S . Francisc . iGnCyomutlaeBskSrc iConvetualmbsri4-to Observantium ubi II . Vicarius post separationem a vicariatu Bosnensi, electus est P. Mich . Bulcheu An. 1452.” — Ez adatból te hát még az is világos : hogy ha Böl cső Mihály 1452 . évben már min t második zárda fő nöknek választatott meg, az ezen időt megel ő zt e id ő kben — mid ő n még a ' gyulai zárda a ' Bosnyák országi kormányzattól függött, és attól el nem vala különitve -- a' fenemlitet t1452 év el ő tt, és pedig nagy id ő vel, kellett Gyulán zárdának Ienni. (104) Lásd a' 82 . sz . a . jegyzéket. (105) Hogy Gyulán ily fő pap-úri állomások csakugyan voltak bizonyitja néhai Paulányi József magyar királyi fő udvari can celláriai fogalmazónak testvér öcscséhez Paulányi Mihály gyulai ura dalmi castellanushoz az én tájékozásomra irt eme tartalmu levele is : „Kedves öcsém! Én birok holmi régi igen becses Irományokkal, Dipplomákkal, 's ezekb ő l lehet látni, és öszve szerkeszteni egész Béke s megye és Gyula várának hal-hét száz esztendős históriáját, és viscontagságait : meglehet azokból látni, micsoda faluk, városok voltak

18 6 Békes vármegyében : négy ötszáz esztendő elő tt, b őven ki lehet ezekb ő l minden volt földes Uraknak neveit tudni ; — azt is olvastam, hogy a' Gyulai Parochialis Templom egy egész Falunak földes ura volt ; — a' várban pedig egy Templomnak Nagy Apátursága volt a' gyulai határbeli Biczerér ő l neveztetve, és Szen t Benedek nev ű birtokkal dotálva . - - - — Kelt Bécsben 23 . Február 1838 - igaz szivű bátyád Paulányi Jósef m . k ." -- Igen kár, hogy e ' korán elhunyt hazánkfiának általa megemlitett jeles okirat i gyüjteményét holta után sehogysem szerezhettem meg : ki tudja hov á lehettek ? E ' tanúság ellenében — azok — szerintem mind tévedtek, kik a ' „Byzere"-i Apáturságot Or o d megyének déli határ szélin a ' Maros folyó jobb partján áltnak gyanittották, ellenére annak : hogy topographiai helyzetér ő l sem az eddig ösmért oklevelek, som geographusaink mitsem emlitnek . Hogy pedig Fuxhoffer eme szavai sze rint : „Abbatiam de Bizere (de qua Pázmán notat Abbatia d e Bizere B . M . V . in Comitatu Orodiensi, ubicatio ipsis geographi s ignota) quod vel exslitisse sciamus, Pazmano dobemus .” In Catalogo Abbatiar . pag. 220: — a' BYZEREI vagy BICZEREI APÁTÚRSÁ G Orod megyében a' csanádi püspökségben voltnak mondatik, ellen kezésbe nem jöhet azzal, hogy az a ' Gyu l a városa alatti Orod megyéhez egykoron tartozhatott vidéken lett volna, mivel -annak valódisága a' máig is ott ösméretes — és czáfolat alá sem jöhet ő nevén kivül,— már a felhordott okiratból is felderül, mit még azon környülállás is gyámolitni látszik, hogy valamint ez apáturságnak a ' tő le fél órányi távolságra délre es ő Sze nt-Benedek nevet visel ő birtok a még a' török járta id ő el ő tt Zaránd, — ez maga pedig hasonlóul — a' Fejérkörös folyóig elnyulhatott Or o d megye északi szélén, ugya n azon folyó bal partján — hajdantai korában -- csakugyan létezhetett . (106) „Anno 1559 . Inquisitio respectu Clenodioru m Gyula per quosdam oppidaParochialis Ecclesiae 0ppidi nos Cassoviae delatorum et ibi divenditorum, pro parte et ad requisitionem Francisci Forgach de Gymes Episcopi Varadiensi s per Capitulum Posonien s e peractae . ” (107) Decret . XX . artic . 53 . § . 4-to . (108) Lásd Szentiványi Márton e . m . 54 . lapját . (109) Ezt a' nagyváradi egyházmegyei consistorium tét-le-

18 7 velei bizonyitják . Szathm ár y Jánost a' gyulai lelkipásztorságba n követték : 1728-tól 1733-ig Kovács Pál ; 1733-tól 1738-ig Ravus István ; ki az 1738. évi pestisben halt meg 1739—1748 . Ruthéni János ; — 1748-tól 1763-ig Urbanovich Endre ; — 176 3 1779-ig . Jósa Xaver Ferenc ; — 1779—1798. Hidassy Jakab ; 1798—1817 . Spiegel Ignác ; — 1817—1822 . helybeliszületé Braun Jósef ;— 1822—1831 . Bitskos Nep . János ;— 1831—1839 . nagyváradifi Fejes Jósef, — egyszersmind czimzetes, kanonok — ki nek az örök életig letett földi mulandóságait hivei nyugalmas béke é s áldás kivánása követte ; végre 1839 . a' jelenkorig hálás szeretetünke t és tiszteletünket --még 1830— 1834 . évig helybeli segéd lelkészsége kor -- öröklötte — szinte nagyváradifi Rázel József Tuobi czimzetes prépost . (110) A ' jelenkori gyulai parochialis szentegyháznak épittetés e hogy 1775 . évben néhai kegyúr Báró Harucker Ferenc által vette kezdetét — mely azonban annak elhunyta után — csak az 1779 . évben készült tökélletesen el tanusitják e' következ ő emlék adatok : a) A' szentegyház -- délnek néz ő - vagyis torony homlokzati része felő l az épittető és neje családi termésk ő bő l (Basrelief) dombor faragványú czimereik felett szinte termésk ő lapra rakott ére z öntetű — következ ő aranyozott felirat olvasható :

AHARUKER FRANCISCO L . BARONE A B PERPETUO IN GYUL A

PRAESID E PROVINCIAE BEKESIENSIS,

DOMIN O DOMINII GYUL A

PATRON O ECCLESIAE ISTIUS SACRAE HAE AEDES E FUNDAMENTIS ACDUCTAE . ANNO MDCCLXXV .

Megjegyzendő itt az is : hogy az Egyházat épittet ő nek örök hákivül láúl ben a' szentegyházban a' szentély sanctuarium korlátjain az egyház keleti oldalához — tövön mellé rakott márvány szerkezet ű husz lábnyi magos emlék-oszlop van emelve, melynek alapzatától -fel felé vereses és zöldes talapjában fekete márványlap élre állitva nyugszik ; melyen ez id ő szerint az emlékirat — nem mint hajdani kelet-

188 kezte korában felrakott érczbetűkkel, hanem most már abba — bevésett, 's aranyozott nyomtatási alakú bet űkkel — olvasható, 's az az t fedez ő keret közepén Báró Haru c kern család ónból öntött, ' s aranyozott koronás czimere van helyhezve ; e' mellett kétfel ő l ismé t ónból öntött két — mintegy négyláb magosságú - gyermekek, egyi k kezében eloltásra aláforditott szövetneket, -- másik pedig egyik kezében egy karikába kanyargódzott kigyót szinte ónból öntöttet — tartván, 's más kezeikkel pedig mindketten az emlék közepéb ő l magosba felnyúló piramisnak szinte közép aljára helyhezett 's az egyházat épittet ő nek fejérmárvány életnagyságú, és fekete márvány keretbe foglalt — domborfaragványú melképét — (melynek kar alatt i részén a' készít ő jeles szobrász bevésett neve : M . FISCHER . F . VIENNAE : A . MDCCLXXVII" olvasható) — aranyozott érez fű zé r koszorúval körül övedzik ; végre csúcsát, vagyis tetejét az emlék oszlopnak egy fejér márvány hamv-veder aranyozott érczöntet ű foglárokkal ékesitve fedi . b) Az ' emlékoszlopirat bibornok Gróf Migázi Kristó f ' s váczi helyettes püspök — —fogalmazásából az emlibécsi érsek tett feketemárvány lapba vésve azonos tartalma e' következ ő : D .O.M . FRANCISCO, JOANNIS GEORGII L . B . HARUKER PERPETUI IN GYULA , ET SUPREMI BÉKESIENSIS COMITIS EXPULSO TURC A VICTRICIBUS CAESAREIS ARMIS FILIO, OB RELIGIONEM IN SUPEROS, IN REGUNDIS BÉKESIENSIBU S SAPIENTIAM, ANIMI LENITATEM, MODERATIONEM, GRAVITATEM , DOCTRINAM, ATQUE OB UNIVERSAM PROVINCIAM TEMPLIS , COLONIIS, OPIBUS AUCTAM, CUM OMNIBUS , TUM MARIAE THERESIAE AUGUSTAE ITA ACCEPTO , UT EX FILIA MARIA JOSEPHA NEPOTE M JOSEPHUM COMITEM KAROLYIUM VIX OCTENNEM AVIT O SUPREMI COMITIS BÉKESIENSIS HONORE DONAVERIT . MARIA ANTONIA DIRLINGIANA GENTE NOTA CONJUGUM MOESTISSIM A MARITALI XXXVII ANNO-RUM JUCUNDISSIMA E FIDEI GRATIFICATUR A AETERNUM PIETATIS, ATQUE AMORIS MONUMENTUM : POSUIT . OBIIT VINDOBONAE XVIII KAL . DECEMB . ANNO S . MDCCLXX V AETATIS SUAE LXXIX .



189 QUO D TEMPORUM VETUSTATE VICIATUM ECCLESIAE GYULENSIS PATRONU S COMES FRANCISCUS A WENKHEIM S . C . ET R . A . MATTIS CAMERARIU S PERENNIS MEMORIAE CAUSA INSTAURAVIT A . D . MDCCCXXXIII .

c) Az emlékoszlopba befalazott báró Haruker Ferenc z hajfürtjeit magában rejt ő ezüst szelenczére vésett felirat pedig il y tartalmu : DE CAPILI S FRANCISCI LIBERI BARONIS AB HARUCKER N FERPETUI IN GYUL A I COMITATUS BÉKESIENSIS SUPREM I COMITI S S . C . ET R . A . MATTIS EXCELSE CAMERA E VIENNENSIS AULIC I CONSILIARII DIE 24 . NOVEMBRIS 1775 . VIENNAE AUSTRIAE . MORTUI ET SEPULTI .

(111) Massay Imre az el ő l emlitettösszeirás szerint 1561 . évben Zaránd megyében : Elek . Otlaka, Varsány, Apáthi, Boros-Megyes, Fehér-egyház, Bódogfalva, Komlós, Nichts , — falu rész ; Csimoszlek, Fels ő - Eperjes, Alsó-Siklós , Fels ő -Siklós , és Harakleány faluk, — egész ; nemkülönbe n Békes megyei Nagy-Telek — szinte egész birtokos ura volt . (112) Lásd Tót Ferencz elébb e . m . 2 . darab 107 . lap . (113) Lásd „Josephi Innocentii Deserici” etc. etc. „Histori a Episcopatus Dioecesis et Civitatis Vaciensis .” 117.1 . — „Ultra Tibiscum Sacramentarii his temporibus late se diffundebant ja m inde praesertim ab anno MDXLIX . agente cumprimis Pet ro Meli o Debreciensi superintendente irt vocant, et loci Filio . Quin et ci s Tibiscum circa id aetatis in Hungariam superiorem : Virus utrumqu e inserpserat : Calvinianum scilicet, et quod mireris Lutheranorum quoque . Hujus propinator praecipuus fuit Stephanus Szegedinu s , Szegedini natus Melanchtonis el Lutheri ipsius, Vitteberga e Auditor anno MDXLV . In patriam redux Chanadini primtum, tu m Gyulae, tum Czegledini docuit . Tandem Temesvarini, Patrono Petro Petrovicsio arcis Praefecto, et Joannis lI. minoris” (Szapoly a gyámja) „Tutore, errores altius instillabat : et pulsus ab Loschonczio Petrovicsii successore , " (114) Kiviláglig ez a' jászói convent 1583 . 1586 . és 1593 . évi



19 0 hiteles okirataiból . Ezek szerint Szegedi Kis István halálát némel y cathol . és protestans — kroníkások hibásan tették az 1572 : évre, mivel 1583 . évben Békes megyében Veres-egyházból az emlitet t convent tanúsitásaként el ő ször tiz egész ; másodizben 1586 . ugyanot t ismét tizenhárom jobbágyi telket ; végre 1593 . mind eme megemlitet t telkeket zálogi joggal megvette, végkép kifizette ; ' s a' fenn emlitet t convent által -- még éltében maga és Karácsony Erzse nev ű nejére átruháztatta, és igaz 1593 . évben még élt . Igy tehát Szeged y Kis István ez évnél elébb nem halt el, ' s ezen adatok utáni kimutatá s szerint nem 62, hanem 88 éves — elaggott korára tehető halálána k éve . A ' felhivott levéltári okiratok tartalma rövidkivonatban im ezek : a) Anno,. 1583 . „Franciscus filius Stephani Horvath Susalith de Gyula, tertiam partem Sessionum Collonicalium in Possession e Veresegyháza Cottu Békesiensi, signanter Colonvs 10 cum alii s ad eandem tertiam partem pertinentibus Stephano Kis-Zeg e dy pr o 150 fnis impignorat . ” b) „Anno 1586 . Franciscus, filius Stephani Horvath, alite r Susalith, medietatem paternam haereditariam” etc . etc . „Coloni 13 — in possessione Veresegyháza Cottu Békesiensi, levatis auctionalibus fnis 50. pro 300. impignorat . ” c) „Anno 1593 . Franciscus Horvath Susalith dictus, totalem portionem suam in Veresegyház in Cottu de Békes Ste phano Zegedi, et ejus Consorti Elisabethae Karacsony pr o fnis 500 impignorat . -- A' fenemlitett Horváth Ferencz fia István hog y Békes megye alispánya volt, lásd alább a ' 134. sz . a . jegyzéket . (115) Ez a ' 12 . sz . a. megemlitett ő srégi épület - melyne k észak-keletre es ő fele része — ugyanakkor midőn annak csak délr e fekv ő -fele része reformata imaházúl szolgált ugyan azon id ő be n catholicus iskolaházul használtatott . (116) Békes megye 1735-dik évi hiteles jegyz ő könyve ezt a ' 602-dik Iapon 86-dik sz . a . igy emliti : „Est perlectum Intimatu m Generali Congregatione 1735 . Sept . Excelsi Consilii, in negoti o conscribendarum Ecclesiarum et oratorium ab anno 1720 in Gremi o hujusce ICottus per Augustanae, Helveticae, et Graeci ritus addicto s Confessioni exstructarum et renovatarum tenoris hujus etc . etc . - „In Oppido Gyula per Graeci Ritus Incolas exstat Ecclesia ex coctis lateribus circiter 1727 anno . Item ibidem, quod retroactis

19 1 Temporibus Turcarum Balneum fuit, pro Templo Calvinista e usurpant ." (117) Békes megye 1718-dik évi hiteles J. K. (118) Elszaporodván Gyulán a' reformatus hivek száma a ' fenemlitett kis térségű imaház hogy már sz ű k kezde lenni, az urodalo m által a ' mostaninak helye cserébe adatott, mi az arról tett szerz ő dé s következ ő kivonatából kiviláglik : „Contractus Oppidanoru aCHodneflsvictrum, ntuitu ex asi mGyufalensi signationis fundorum pro exstruendo Oratorio, et Domo Magisterial i necessariorum, cum terrestrali Dominio initus, Vigore cujus vetu s eorundem a Dominó terrestri concessum oratorium Dominio ceditu r Anno 1790.” — A' törököknek Gyuláróli kiüzetése után, itt 1718-di k évben legels ő prédikátor Mándoky nev ű volt , utána Sukorai Istvá n lett ; ezt követte a ' gyulai születésű Gyulay János .., ki Gerláról jött Gyulára, a' mid őn amott a ' volt falu egyházastól együtt megsz ű nt . — Gyulay János 1736-ban kezdette meg Gyulán az ekklésia jegyz ő könyvét vezetni, mely azonban az 1801 . évben elégett . Ezen Gyula y János édes atyja Gyulán akkoriban több k ő re forgott vizimalmok tulajdonos molnárja volt ; kinek malmait a' ráczok elpusztitván, mag a is csak ugy menekülhetett meg pénzével 's egyéb becsesb vagyonával, hogy egy hajóval, melyen nejével és fiával — (kit amazok az urházábóli kijövetele után elébb megrohantak , szidalmakkal és test e bántásával illettek, kezeikb ő l kibontakozván) a' Körös folyóra ereszkedett, ' s az ő ket nyomban üldöz ő ráczok el ő l, gyorsan a' nádastavakra evezve, eltünt ; magával vitt javait pedig egy általa ismert helyen a ' viz alá süllyesztette, ' s csak a ' ráczok távozta után vette fel . Gyulay végre családjával jóllehet egyid ő re Debreczenbe költözött , mindazonáltal unokáinak utódjaiból Gyulán máig is többen vanna k életben . — Gyulay Jánost Sz ő ke István követte 1770-től 1777-ig , utána Botos Mihály 1780-ig, kinek Gyula-Váriba lett átmenetéve l Szikszay Benjámin volt 1783-ig, ennek Bétsy Miklós nev ű utódjá t 1784-ben Micskey Nagy István váltotta fel, ki 1792-ki febr . 20-ká n meghalt, utána Juhász István 1809-ig volt, kinek Öcsödre átmentéve l Kuthy Lajos 1817-ig, mid ő n a' Fekete-gyarmati Ecsedy Gáborra l cserélt . Ecsedy Gábor halála után 1854-dik évben lett rendes lelkés z Gonda Lajos . (119) Lásd a' 116-dik sz. a . jegyzéket .



19 2 (120) Ezt a' Gyulai Gáll család eredeti okiratainak egyik ki vonatja ekként tanusitja :„Anno 1515 . Joannes Dóoczy totale m possessionem suam Gyoma in Cottu Békesiensi sitam, Egregio Gall o Ispan Provisori Curiae Castri Gyula in et pro 700 fnis aur i puri hungaricalibus coram Capitulo Budensi oppignorat ." — Ismé t a ' Gyulafejérvári káptalan » Anno 1518. Relatio Statutoriae Cruciferorum ord . S . Joannis Hierosolimitani; Domus hospitalis Ecclesia e Beati Regis Stephani de Alba, super qualiterperectapenes mandatum Statutorium Ludovic i" — II-di „R egis pro parte Gal l Ispan de Gyula, Castellani Castri ejusdem Gyula, ac Christinae Consortis, nec non Georgii, Andreae, Stephani, et Bartholomaei filiorum ac puellae Catharinae filiae, atque Joanni s Pacha fratris carnalis ejusdem emanatum, in Possessione Megye s — ipsos G al perpetua emptionis titulo concernente Statutione,” — egy jászói convent hiteles átiratában . (121) Lásd a' 85 -dik sz . a . j . A ' hajdani Moritz vagy Moro z család birtokairól láss többet a' függeléki A . és H . alatti okiratokban . (122) Lásd a' 87 -dik sz . a . jegyzéket. (123) Igy nevezi „Florus Hungaricus sive rerum Hungar . Compendium Auctore Joanne Nadányi de Keres Nadany 352 . lapján . — Ismét „Compendiaria Descriptio fundationis, ac vicissitudinis Episcopatus, et Capituli M . Varadiensis per Joseph Aloys Keresztúry . Magno Varadini 1806 .” 24. és 25 .lap . „Tot inter calamitates Ferdinandus R . convulsis Regni rebus in rectumordinem revocandis intentessimus” an. 1553. — — simul vacantem Episcopatum M athia e Zaberdino, Ti niniensi Ecclesia e Praesuli ; atque Capituli Z agrabiens is membro, quod virtute mili tari praeditus censeretur qui motus Transilvanicos, nondum satis pa catos observaret, et provinciam contra hostium armis tutaretur, con tulit .” — Ismét Pe th ő Gergely »Magyar króniká"-ja 259 -dik lap. — „Zaberdinus Mátyás a' váradi püspök és vitéz ember - - - kevés id ő vel halála elő tt Gyula várát, kit Patoczi Ferencz üresen ha gyolt vala, Ferdinánd király számára elfoglalá és Mágocsy Gáspárra bizá” Szentiványi Márton e . m . — emennek püspökké avattatásáról — a ' 83 . lap igy tesz emlitést : „43 . Mathia rtinus, confirmatus 4. august . 1554 ." — Meghalt a' jelessZeb fő pap Keresztúri e . e . m. 29 . lapja szerint — az 1556 . évi augustushó 12-kén .

19 3 (124) Mágochy Gáspár — Massay Imrének vej eBudai Ferencz polg . Lex . II . k . 611-dik lapja szerint — Gyulán született . — Földváry István 1561-dik évi összeirásában emennek fekv ő birtokait következ ő en emliti : a) Orod megyében : Panád ,Szent-Pál Gyelid, Kovácsi, Haromföleu, Ároki, Ötvenablakos (a ' mai Ötvenes) , Csurak, Bika, Keresztur, Bikacsi, Ménesi, Jászpély, Kosa, Csefalva, Kew ő , Sz ő di, Nyarew, Hodos, Zabran, Bandérlak, Hidegkút és Mihalaka, — b) Zaránd megyében : Elek és Gyula-Varsány . c) Békes megyében : Fábián-Sebestyén . — Mágochy Gáspár neje Massai Eulália, Pázmán Péter bibornokérsek édes anyjának, Massa y Margitnak, testvérje volt . Mágochy el őbb gyulai várparancsnokságakor Békes, — utóbb egri várparancsnoksága alatt Heves és Borso d — végre 1579-dik évben Beregh és Torna megyék fő ispánja volt . (125) Lásd a' függeléki C bet ű alatti oklevelet . (126) Lásd ugyanott a ' D bet ű alatti oklevelet . — Ó-Ara d azon vára, mely legels ő bb a' törökök által 1554-dik év körül kezdetet t épittetni, a ' mostani Arad városa déliszélén — ez és a ' mai Uj-Ara d városa között a ' Maros vizének jobb oldalti partján állott, még a ' jelenkori vár a' Maros anyafolyása balpartján — a ' temesi-bánság i oldalon 1763-dik évben Mária-Theresi a királyn ő alatt épittetni megkezdése után II. József császár alatt felépült, a ' mikor is a z ó-vár elbontatott, belépületei közül egy emeletes katona ilaktny nevezett alatt — pedig még az 1848-dik évi g fenállott. (127) „Siria” — hajdani római telep, a' mai Világos mez ő városa, melyet az ott lakó román nép máig is „Siria"-nak nevez ; a' felettei magos k ő szirton álló várromot pedig magyar eredetér ő l „Világus"-nak nevezi . Lásd Budai p . I . II . köt . 611-dik lapját . (128) Lásd Budai elébb idézett helyét .

(129) Lásd Budainál i . h . ; ismét Pray György „Epistolae Procerum .” III. rész 139-dik lap . (130) Székely Benedek — Ferencz fiának hogy Békes megyében az 1564-dik évtájon birtoka volt tanusitja a' Károlyfejérvári káptalan hiteles átiratának következ ő kivonatja : „Anno 1564 .

Szekely, filius Benedicti condam Szekely d e Franciscus Mez ő -Megyer, et Anna Glesán, filia Ladislai Glesán, totales portiones possessionarias in Possessione Ege, Cottui Bekesi ensi ingremiata a ' Maximiliano II. Imperatore titulo novae Dona tionis pro utroque sexu impetrant . " (131) Lásd a' Függelék E bet ű a . (132) Lásd Budai p . l. II . Köt . 611 . I . (133) Ezt néhai nagybátyám Holdméz esi Korneli Ambru s . — Békés megyei rendszerinti törvényszéki ülnök gyüjteményéb ől két okirat tanúsitja a) „Anno 1559 . Mandatum Ferdinandi Imperat . e t Regis ad Benedictum Bornemissza, Prefecttum arcis et Oppidi Gyula intuitu ejus datum, ut Laurentio Keszi de Kis Kesze, Mathiae ac Nicolao Szolath Bona Possessionaria e t unius hocce Muron, Kis-Kesze, Mihályteleke, et Káka a d arcem Gyula occupata, una cum fructibus restituat." — b) „Ann o 1559 . Extractus lnquisitionis Benedicti Bornemissza Praefect i et Capitanei arcis Gyula intuitu solutionum ex parte Eöchöd , Babochka, et Fabian-Sebesten ad Cassam publicam factarum . ” — Ily hiteles adat ellenében igen nagy hibát követtek el — némelye k — mid ő n Bornemissza Benedek helyett — Bodogi Zelek Benede k . nev ű t regélték Mágochy utódjáúl . Inter Orosházienses et Fechkesien (134) „Anno 1560 ses exortae metales Contraversiae, quod certam Terram authoritat e Blassii Kun de Törtöl Caesareo Regii Supremi Capitane i Gyulensis per Stephanum Horvath Békesiensis et Blasiu m Szentmiklósy Zarandiensis Comitatuum Vice Comites a c alios convocatos pro Judicio consedentes accomodantur,” az el ő bb i gyüjteményb ől . - lme! Békes megyének 1560-dik évben Horvát h István, a ' 114-dik sz .- a . emlitett Ferencz fia, — Zaránd megyéne k pedig Szentmiklósi Balázs voltanak alispánjai . (135) Kelrechény László - valamint testalkatására ' s arczára szép, ugy eszére is jeles férfiu — el ő ször Somogyban Sziget vári várnagy volt, onnét hogy Gyulára áttétetett — a ' függeléki F . bet ű alatti okirat tanusitásaként — Magyarország alsó részeine k is fő kapitánya, hadvezére, Békes és Zaránd megyék fő ispánya lett . E z eredetét Szala megyei ő snemes családból vette . Atyja egyebek köz t Czirkina várát birta Slavoniában . Testvérei András, János és

19 5 Mátyás valának . Kerechény László 1559-dik évben Ferdinán d király által az ország zászlósai közé iktattatott . A' fenemlitett nádori kapuk összeirása szerint 1561-dik évben már Orod megyébe n Két-Sofron és Deszk; -- János testvére pedig Zaránd megyében : Tanimász és Beköny — helységekben birtak . Hogy Kerechény Lászl ó fekv ő birtokait még emez emlittetteken kivül is szaporitotta, kitetszi k a' jászói convent hiteles átirata következ ő kivonatából : „Consensuales pignoratitio Ferdinandi Regis redemptionem possessionum Szent miklós in de Békes, et Szent-Benedek, in de Zaránd Cottibu s existentium arcisque Gyulensis appertinentiarum Margaretha e Patochy, irt summa sexingentorum florenorum aureorum inscriptarum et impignoratarum Ladislao Kerecheny de Kanyafeold e arcis Gyulensis Praefecto et Capitaneo imponentis, in casu m autem , quo id fieri non posset, redemptionem et acpuisitionem praedictarum Possessionum Andreae Gal clementer concedentis .” — Birta ezenkivül Kerechény a ' Nik lásburgi urodalmat várával együtt Morvaországban, melyet (Fessler 34-dik lapja szerint) - 60,000 forintokon vett vala . (136) Lásd Budai p . I . a' K . bet ű alatt . — Ez id ő tájban a' január 1-jén Pozsonyban összegyült országos rendekkel Ferdinán d király a ' háboru megújulását váratta, és pénz segélyül két forintot határoztatott mindenik jobbágyi házhely után . Ugyanez ajánlatnak következtében a ' nevezetesb és javitást igényl ő várakna k meger ő sitésére minden nemes saját erszényéb ő l annyi fél forintot vol t fizetend ő , mennyi egész jobbágyi állománya volt ; ' s ugyan e ' czélr a napi bér mellett minden száz-száz jobbágy négy-négy szekeret , tartozott állitani három egymást követ ő napra, négy lóval, vagy hat ökör által vontatott szekérrel . A ' kijavitást igényl ő ,várak . Szentgrót , Kanisa, Csorgó, Berzencze, Vizvár, Sümeg, Kis-Komárom, Pápa, Gy ő r Duna-Komárom, Érsekujár, Surány, Nyitra, Komjáti, Léva, Eger , Várad, és Gyula voltak . Bucholtz az oklevél kötetben 616-dik la p Ferdinánd király magyar, horvát és német tanácsosainak töredé k jelentését közli, ebb ő l kiviláglik mennyi fegyveres nép kivántatott a , végeknek 1556-dik évbeni ellátására . E' jegyzék rendsora közt a' IV . szám alatt a ' közköltségen ellátandott er ő sségek közül emlittetnek : Komárom 400 labancz , 528 nászados és 150 huszár ; — Lév a 536 ő r ; — Korpona 524 ; — Bakabánya 50 ; — Kékkő 150 ; — Tren-

19 6 csin 109 ; — Murány 185 ; — Kassa és Lőcse 200 huszár, 200 darabant, 646 labancz ; — Eger 400 huszár, 400 darabant ; —Várad ' s Gyula — mindenik 465 huszár, 250 darabant. (137) Lásd Budai p . I . —Székely Márton ama sokszo r idézett összeirás szerint 1561 . évben birtokos ura volt Békes megyében : Csákó-hegyes,— Csorvás, — Apáczia, — Csaba, r, — Gerla, — Gerendás, — Pesztör ő (a ma i Mező-Megye Vészt ő ), és Mágor ; — Zaránd megyében pedig : Marod, — helységek részeinek . (138) Lásd alább a' 144-dik jegyzékemet . Ugyancsak Szé kely Antal — az emlitett összeirásban 1561 . évben Békes megyei „Koncsicz” nev ű hely egy része birtokos uráúl emlittetik . (139) Lásd Budai p . 1. — Ismét ezt „Nicolai Istvánfi Pannon i Historiarum de rebus Ungaricis, editio novissima ad primam Coloni ensem de anno MDCXXII . emendatissime recusa” — 258-dik lap ek ként emliti : „Quo in ludicro pugnae genere Christophorus Pancratius Gasparis filius, summae indolis adolescens hastae cuspid e trajectus, altero die e vivis emigravit.” — Ezen Pongrácz Kristó f — Gáspár fia — az emlitett összeirás szerint 1561-dik évben Oro d megyei Basarágh, ' s Zaránd megyei Talpas, Chuna-Keszi, Monyiáros , Tótfalu, Város-Keszi, Csalocsa, Ekeritó és Barakon — helységek ré szeinek földesura volt . (140) Lásd Budai p .l . — ismét Szentiványi Márton e . m . 12. I . (141) Henyey Miklós Szala megyei származásu ő sgyökere s magyar nemes család csemetéje volt . Lásd Budai p . I . 203-dik lap . (142) Lásd Bel Mátyás „Adparatus ad Histor . Hung . in comment . Joanni Listhii de coronatione Maximiliani .” 312-dik lap. em e szavakkal : D . La dislaus Kerecheny vexillum Sclavoniae," emliti , valamint Budai p . I . 459-dik lap . is ; de Istvánffy Miklós (e . m . 262 .l . ) azon különbséget teszi : hogy Kerechény László a ' koronázás i ünnepély alatt Servia zászlóját hordozta . (143) Lásd Budai p . 1 . 203 . I . — Istvánffynál pedig 262 . I. (144) Lásd Budai p . I . -- Ezt azonban Bethlen Farkas e . m . 17-dik lapján : „Anno 1562 .” „Interea Ferdinandus Sex Cataphractorum millia, Ducibus Georgio Bebeko et Ladisla o y iKo,enaruxclsmSzth ib ,”—teháKrcén László már 1562-dik évben is e' szerint elment személyesen a' Szath-

197 mári szorongatottak segitségére minthogy ugyanaz (t . i . Bethlen a ' 74-dik lap.) egy más évi esetet is igy emlit : „Anno 1565 . Interi m Germani cognito eo, aliquot suorum currus pabulatum egressos a Turcis esse interceptos, in orbem redacti circumdant hostes et adoriuntur, initurque atrocissimum praelium, opportunissime Melchior e Balassa, et Ladislao Kerecsenio cum valid . ” amnuspervitb,magncldehostfibu Bebek György — Patochy Ferencinek a' gyulei vár (145) nagynak ' s nagy birtoku földes urnak veje, igen nevezetes vitéz férfi — Orod megyében : Salafa ; -- Zaránd megyében pedig : Elek, Gyulavarsány és Tanimasz — helységek részeinek birtokos ura volt ; a z övé volt Torna megyében Szandvára is, melyet gyulai születésü — jó neje — Patochy Sófia, ama jeles magyar amazon 1567-dik év ben bajnoki vitézséggel és bátor kitartással védett Svendy Lázár é s Forgách Simon -- Miksa király — hadvezérei ellen . — Lásd Budai p . I . I . darab 335-dik lap . (146) Lásd Budai p . l . 127-dik lap. (147) Lásd az el ő bbeninél . (148) Ezt Fessler Ágoston hetedik rész 32-dik lap . igy emliti : „31-ma Martii Niklas Zrinyi und Ladislaus Kerecsény de m Presburger Landtage beywonend, erfuhren durch ihre gewandte n Kundschaften sogar des Feindes Kriegsplan” - - Pertaf Pasch a war angewiesen Gyula zu überwalligen . " (149) Lásd ugyanannál és Budai p . I . K . bet ű je alatt . (150) Lásd Bethlen Farkas e . m . II. köt . 94. lapja után Szapoly a saját szavait a' függeléki G . bet ű alatt . (151) Lásd ugyanannál, hasonlóul Budai p . I . és Fesslernél is (152) A ' török fő hadvezér, ki Gyulát ostrom alá vette Pertáf nevezetű volt; ki t pedig 117 . I . „Per „Pertau"-nak, a' 3-dik sz . a . . lap . „P e -nak ; valamintTuróczy is a ' 208 rtaf"nak ; — Fortaw" . sui temporis commengách Ferencz váradi püspök „Rerum Hungar tar” 413 . I . „Perta"-nak ; Samboky „Berta h„ -nak ; végre Fessle r (34 . I .) „Perta f" -nak irják . (153) A' gyulai várat ostromlotta összes török hadnak számá t 86 . lapjaikon csak 80000 Ortelius Redivivus 109 . és a ' fő re teszik ; Samboky is annyinak emliti ;

19 8 lap . a' Szapolya és temesi pasa adott segédhadaival 86000 f ő re ; Petth ő Gergely pedig (121. I .) csak 60000 fő re ; — Fessler (38 . lap . ) épen csak 30000 fő re teszik . Mindazonáltal leghitelesebb Ghymes y Forgách Ferenc akkoriban élt váradi püspöknek és jeles történetirónknak fenemlitett 413-dik lapi következ ő számitása : a) Pertáfnak magának volt 70000 ember e b) Temesb ő l jött segédhad 1000 0 c) Bolgárok voltak 300 0 d) Tatárok pedig 4000 0 Azaz összesen 123000 ember . (154) Lásd Ortelius Redivivus 107 . lap .

(155) Szerintem az 1428-dik évben még virágzott benczése k apátursága a' mai Gyula város határa azon részében volt, mely mái g is „Biczere” nevezeten a' Fejér-Körös balpartján -- egy szép rónaságu félszigetben — a' városon alól félóra járásnyira — nyugotészaknak -- a ' Békes-Csabára vezet ő orszagut mellett fekszik . (156) Fessler, a ' 38 . lap . „am Sanct Joannis Feste um ringt e Pertaf Pascha Gyula — lstvánffy 288-dik lap . „quarto Nonas Julias cum exercitu et tormentis Giulam pervenit . ” (157) A ' vár els ő vivatása napját — Budai p . l . julius 4-di k napjára tette ; Forgách e . m . 413 . I . „Sexto nonas Julii” — mondja . lstvánffy pedig 291-dik lapján julius 17-dik napját emliti . (158 és 159) Ugyanott az utóbbi ezt (413 . lap .) igy emliti : „Tormentis ab quator simul diversis partibus propugnacula dejicer e et moeniorum coronam ne propugnatores consistere possint, deteger e ac uno eodemque tempore sex moles excitare, duos in modum montis, quae ita fiebant ; terram ante se agebant, ut volut incedere e a conspicerentur. Nec laboratores impediri possent, et tantum terra i n altitudinem super erescere, quantum propius accederet . Duas ex ma-

19 9 teria superposito tabulato ex roboribus in speciem turrium, quas crudis et recentibus coriis contra missilium vim ignium, contegebant , identidem ex saccis nianticisque terra plenis : duas duorum ingentium Propugnaculorum Specie ; simul pars fossam materia , et terr a complebant, concussis propugnaculis suhire milites instrumentis fossoriis, et primum extracta terra materiam concipiendo igni subjiciunt , ita robora quibus moles terrae continebantur comburruntur ." - - Az ily ostromlási mód Görögországban hogy már a' XIV. században divatban volt „Joannes Cantacusanus” (Histor . Bonnae 1828. Lib . I . cap . 36, a ' 174 . 1 .) emliti . , (160) Samboky 612 . lap . -- „Sed quinta obsidionis luce, cu m se se nostri impares perpetuis laboribus, fatigative quererentur : i n laxiorem, et exteriorem se arcem, quator portis insignem, tectis, sepitibusque terra cohibita, et aggeribus circumfusa, nihil sihi metuendum , si intro cesserint, aestimaban .” — Ugyanannál folytatva „Succendun t igitur Oppidum, et nihil opportuni istic hosti relinquentes, ex arc e vehementius agere, insultare, coedibus miscere omnia occipiunt : u t hostium numero diminuto, horrendas minas, et lauienam, si furore nostri perexerint, brevi sensuros Turcae dictitarint :' Ime! eme szavakból kitünik, hogy a ' külváron kivül is volt városrész . (161) Forgách e . m . 416 —dik lapján a ' várbeli ő rség számát igy emliti : „fnerant praesidiarii Hungari XV . mille plerique recen s conscripti,” „Germanormn duo Vexilla .” — E' szám hihetetlen , Budai p . I . a' várbeli ő rség számát 2000 magyar és 600 német vitézeknek emliti, mi leghihető bb . (162) Forgách — e . h . „Agrestium mulierum ac pueroru m numerus ad duorum millium, vix tamen quingenti ex militibus remanserant, quorum plures tabe, quam gladio perierunt . ” Ugyanannál (163) 417 . lap . „Illud quoque maximoincmd nostris fuit, quod sagittariae fenestellae, quae ad latera defendend a paratae fuissent ad primos ictus, cum ex lignea materia constructa e essent, corruerint, et inutiles prorsus reddite fuerint .” Lásd Buda i p . f . és Décsy Osmanographiája 246 . § . (164) Lásd Forgáchnál 414 . I . „Alterum quod tres majores Machinae aeneae simul prima displosione fractae, sunt et praestantissimos ex bombardariis miserabiliter contriverunt .” Ugyanannál 417 . I . „deinde in prima statim majorum tormentorum explosione tres prae—

20 0 stantiores bombardarios adverso maximarum pilarum ictu laniatos esse , quorum unum Baldegarum Italum insignem architectum , ob id e o fabricandi Arci missum, maximum et praecipuum tormentum, cum inflammasset, contiuo in frustra disreptum, miseranda nece discerplum . " -- Ezen széjjel szakadt nagyszer ű rézágyúkból épen a gyújtólyu k részével 1829 . évben, mid ő n a mostani várkastély alatti díszkertne k azon része rendeztetett a jenlenkori angol izlésre, mely a kertben lév ő igen régi kúttól keletre fekszik, a ' Fejér—Körös parttól hatölnyi távolságra — a' kert regulirosztatása alkalmával a' földb ő l három láb mélységb ő l ástak ki egy darabot a ' hol mint felügyel ő uradalmi tiszt kivé — telekor jelen voltam, mely alkalommal a ' széjjel szakadt ágy ' s úgy találtam : hogy annak golyó járása úérczdabjátköülme, = caliver — illet őleg belürege átmérője = in diametro, 7 vagy 8 hüvely k térség ű lehetett . — Ismét Istvánffy Miklós 290 . I . „Nec nostri quicquum, quo se egregie ac fertiter tuerentur, praetermittebant. Se d magno eorum infortunio accidit, quod quum majora tormenta in hostium aggeres exploderentur, sive metalli fervefacti vitio, sive magistorum incuria tria ex majoribus fracta dissilirent, ipsosque magistro s et multos ex turba circumstantium, frustris et fragrninibus partim repente exanimarent, partim vero lethalibus affectos vulneribus , miserabilem in modum debilitarent . ” (165) Olacharovitz Döme, igyiratott e ' jeles férfiú neve a ' jászói convent egyik hiteles okirata következ ő kivonata szerint. „Ann o sDrakovit 1561 . Literae fassionales, medio quarum Casparu s aulae Regiae familiaris, integram possessionem suam Baboczka vocatam , ac Cottui Zolnok exteriori adjacentem pro 700 fnis hugricalibus Demetrio Olaharovytz arci Gyulensis Capitaneo jur e perennali vendit .— Ö a gyulai lovas ő rség kapitánya volt, mi . I .) igy emlit : „Quod Ocharovitio, alae equitum doctori tIsvánfy(291 , viro pracstantissimo -

--------------

____

_

— incredibile cum omnium dolore accidit : qui contignatione exterioris propugnaculi ingentis ferreae pilae ictu dejecta, quum fractis trabium festucis, supra supercilium in fronte vulnere, ut quidem initi o videbatur levi, et ferre contemnendo ictu, cruentatusque esset ,mox illud adeo lethale mortiferumque apparuit, ut intumescente toto capite, ocolisque turgentibus, et gangrena obrepente, vir fortis et robu-

20 1 stus festina morte miserabiliter interiret." — Olacharovytz Döm e birtokos ura volt (lásd 49 . sz . a . jegyzéket) 1561 . évben az emlitet t összeirás szerint : Orod megyei egész Marián ; Zaránd megyébe n pedig (a ' mai Békes megyei) Kétegyháza -- helységnek ; nemkülönben birt Szemlak, Babar, Sajtén, és Kaszaper — helységekb ő l is . (166) Borbély György 1596 . évbe csnokavlt,fiAdráugynezévbaErmltiKeszca nmárLipav tában esett el . Jelen volt ezen Borbély György Basta Györgyne k még 1600 . évi sept . 18 . Miriszló és Becse között Mihály havas alföldi Vajda ellen tett jeles és gy őztes hadjárataiban is ; hová (a ' Lippánál, Csanádnál és Boros-Jen ő nél — a' törökökön vett diadala i után) ekkor már elroncsolt kéz és láb fájdalmai folytonos gyötörtetés e miatt csak tanács adóúl, 's hintón vitetett . 1604 . évben még életbe n volt, mivel Bethlen Farkas (Tom . Sexto Lib . XIII . pag . 68 .) emliti : hogy a ' mid ő n Káránsebesben a' rácz katonaság gyilkolt és rabolt , a' többiek közt Borbély Györgyt ől is nagy érték ű vagyonát — azo k elrabolták . (167) Lásd Bethlen Farkas e . m . II . köt . 131 . és 133 . lapjait ; ismét Budai p . L 281 . I . K . bet ű alatt . (168) Forgách 414 . I . „XIII . caland : augusti” — az a z julius 20-kát. (169) Ez a ' 44 . jegyzék alatt emlitett királyi összeiró = conscriptor, ' s mint Kerechény vitéz hadnagya ekkor hogy sebet is kapot t — Budai polg. Lex . 24 . I . — Istvánffy pedig 291 .I . emlitik . (170) Jász Lukács, hasonlóul Kerehény hadnagya 1561 . évben birtokos ura volt Orod megyében Ivánháza ; Zaránd megyében pedig Boros, Fövényes, Pichia, Kis-Mórocz, Erd ő stelek, Egyházas, Kerek, Nemes-Vásári, és Pipász i — helységek részeinek . (171) Géczy János Gyula várában al-várnagy, — ő s magyar nemes származásu vitéz férfiu, láss róla többet alább a' 197 . sz a . jegyzékben. (172) Lásd Istvánffy 291 . I . „Petrus Banreni us, helyes ben Banrévy et Joanne s Gicius” és Géczy János „vulnerati .” — Ezen Bánrévy Péter 1561 . évben Békes megyében „Káka” helységbő l 13 nádori kapukat birt.



20 2 (173) Serény Miklóst — Budai p . I . III . Darab 614-dik lap . emliti . (174) Keledy István -- Décsy osmanografiája szerint — a ' gyalog ő rség ezredese volt . — Istvánffy (29I . 1 .) „Stephanu sQuelidptmrafcus otimru,Janceosm a audacia irruentes, interfectis ex eorum numero plurimis, terga verte n r e coetos submovissent . ” (175) Lásd Budai p . I . (176) „Balásdy Márton"-t irt Décsy osmanografiájában ; — Peth ő Gergely (122 . I .) pedig „Balás Deák Márton"-t mint tudományos férfiat ; — Budai p . l (93 .l) és Fessler is (52 . I) — igy emliti ; lstvánffy (288 . I .) „Martinus Balasdicus"-nak, a' 291 I. pedig „et Martino Balasdiano femur crassiore glande trajicitur, ex qu o vulnere quinto post die excedit e vivis ;” emlitik . (177) Melith, vagy Melich György 1552 . évben Bihar me gyében — Bielek László analectája szerint — Szalap helységb ő l 1 4 nádori kaput birt . (178) Gyulai Gáll András a' 120 . sz . a . emlitett Gyulai Gá l István Gyula vára gondnokának és várnagyának fia . (179) E ' vitézi elszántságáért Gyulai Gáll Andrá s 1572 . év ben Radecz István Váradi püspökt ő l a ' váradi hegyen egy szép é s terjedelmes Szöl ő -hegygyel ajándékoztatott meg . Lásd Budai p . I . mi t a ' Gáll család hiteles oklevelei is tanúsitanak . (180) Ez eseményt Budai pol . lex . valamint fő leg ,,Orteliu s Redivivus (109.) és

E' gy ő zedelem emlékét feltartotta a' hajdani külváros azon útczája, a' mostani városház útczája,' mely még a ' közelébb elenyészett században is — Szent Lőrincz éjjén — a' törö-

203 útczájának” nekökön ott vett gy ő zelem jeléül : „Szent Lörincz veztetett. (181) Istvánffy 291 . I . „Accidit autem magno nostrormn incommodo, ut in ea pugna Heneius, qui absque galea prodierat, Supr a ocolum caput sagitta levi vulnere perstringeretur , cujus ea vis fueri t ac potestas, ut repudiata omni medentiam que ope, instar Ocharovitii col legae, luminibus elisis, totoque capite tumefactol triduo port moreretur. ” (182) Lásd a ' 180 . sz . a . jegyzéket, valamint ugyan azt Nadányi is (Florus Hungaricus . 256 . lapján) következ ő en emliii : „Pe r— t avus et Beglerbegus Graeciae Gy ulam summo conatu oppugnarunt, Ladislaus Kerecseni varias calamitates pertulit ; obruere cuniculis parantem aquis obruit, eruptione quinque millia Turcorum mactavit.” De tanusitja a' Gyula vára alatt elesett számos törökök számá t még az is : hogy tudómásunkra majd minden évben Gyu lára a ' hely E fszinére egy török — dervis névszerint H a d sit h Mahomet fe nd i - - ki itt rendesen a' grófi várkastélyba szokott két három nap — ra beszállni ; — ki velem a ' közelébb enyészett 1857 . év első negyedében töredezett magyar nyelven beszélt is, és szarándoksága czéljá t a' Fiiggeléki R . bet ű alatt látható igazolási oklevelén kivül — imái t naponta több izben szemeink láttára végezte is . (183) F or gách (414 . I .) ezt ekként adja elő : „ pugnatum es t uno tempore simul quator in locis ultra medium diei . Turc irecnta atque integra agmina, sic per vices in pugna succedebant, ut propugnatoribus etiam superiorum dierum labore defatigatis, nihil spatii a d recipiendas vires reliqueretur . Verum Hungari tot bellorum periti us u subeuntium impetum multis illatis vulneribus egregie sustinebant, e t qua in parte maxime laborabatur ; subsidia aderant, actumque es t utrinque audacter non lanceis et gladiis tantum, sed testacea vasa sulphure, et resina impleta, et globos novo artificio confectos letiferum , atque terribilem vomentes ignem, Propugnatores superne jaculabantur ; ita multis trucidatis pluribus consauciatis ac igne ambustis Turca e se receperunt, supra mille suorum amissis .” - - lstvánff y (291 . I . ) ismét azt igy emliti : „Pugnatum est utrinque magno conatu usque a d meridiei tempus, et nostri magna virtute omnibus in locis hostes fortissime rejecerunt, non solum sclopetis et tormentis rem gerendo : se d etiam ignibus e pice, resina, et sulphureo pulvere artificiose confectis , ac in subeuntes jactis .”

20 4 (184) Lásd Fessler 52 . lapját . — Ugyan ide vonatkozva a ' 92. sz . a. felhozott királyi könyvbeli hiteles kivonat tesz emlitést : hogy 1557 . a' Váradon tartózkodó Apáczák az ő Békes megyei „Ki — rályság és Donát” nev ű egész birtokjaikkal — feltételes id ő re ajándékozták meg ezen Horváth Ferenczet. (185) Lásd Samboky János „Rerum Hungar . Append . p . 612 . (186) II . kötet 140 . és 141 . lap . (187) Lásd Fessler 50 . lapján . (188) (189) Bethlen Farkas (II . kötet 142 . l .) szerint : „Accedeban t ad varia obsessorum mala commeatus penuria, et qui diuturnam obsidionem comitari solent, varii speciem pestis referentes morbi, oppidanique ut dedicionem faciat, obtestabantur .” — Ismét Istvánffy 291 . I . (190) Samboky e . e . k . (612 . lap.) szerint „nihilominus conscii s nonnullis etiam Germanis.” — Ismét Fessler (52 . lap .) emliti : „auf andringen des Deutschen Waffenfolks . (191) Lásd Bethlen Farkas (e . k . 142 . l .) „Quapropter L adislaus Kere cseni us convocato consilio, cum jam spes omnis retinendae arcis decolasset, auxiliorum vero nulla affulgeret, insupe r praeter animum omnia illis deficerent, ideoque conclamatam salute m suam cernerent, sat bene se officio perfunctos censentes, quod ta m mascule novem septimanarum spatio sese defenderint , in eam iverun t sententiam, ut pacta securitate praesidiarii armatis vexillis cum expansis quo velint abeundi, ac currubns ad avehendos saucios et aegro s subministrandis cautis, arx traderetur .” — Ismét „Topographi a magni Regni Hungar .” (564 . lapján) „Propius vero est : Ignavu m illum GYULAE Praefectum, arcem annutu minorum Praefeto rum dedidisse . ” (192) Ezt többnyire minden történet iróink tanusitják . (193) Lásd István ffy 292 . lap . (194) Lásd Szentiványi Márton 251 . lap . „misso ad Petaffum Georgio Melithio Bribiriano e Croatia orundo equitum praefecto , primum omnium postulavit, .” (195) Forgách (415 . lap .) „Tandem Bego Aradiensi commeante, hisce conditionibus conventum, ut cum armis, equis, et rebu s incolumes abire liceat, tres Begi, et tres alii primores obsides dentur,

20 5 ac curri quadringenti asportandis aegrotis, sauciis, rebusque ." — Ismét Istvánffy (292 . lap.) „Itaque illinc Mehemete praefecto Orodiensi, (is antea Michael Cunovich vocatus, e Valentini Turci , clarissimi viri" — Török Bálint szolgálatjabeli) „ministerio, sponte a d Tarcas transfugerat, ac Blasio Siculo” Székely Balázs — „Varadiensi equite, pro defensione Mahometana superstitionis, singular i duello congressus, victusque fuerat,) ime Mehemet orodi bég az el ő tt i keresztény — de törökké lett Kunovich Mihály vala . — Hasonlóu l lásd Samboky (613 . lap) Ezen Kerechény Mátyás testvérje volt Lászlónak a ' várparancsnoknak, úgy Jánosnak és Andrásnak is, lásd a ' 135 . sz . a . jegyzéket, és Budai pol . lex . (196) Lásd Ortelius e . m . (197) Lásd Budai polg . Lex . 24 . 's 127 . négy Bethlennél 143. lapokat . Géczy János utóbb váradi várnagy, Biharmegyei fő ispány, végre Erdélyország kormányzója lett ; meghalt 1589 . évben ' s eltemettetett a ' Gyula-fejérvári fő egyházban . Testvérje Ferencz 1596 . Egert ő l nem messze — a ' Keresztesi csatában esett el . E ' családna k negyed-ötöd fokozatú rokonai Gyulán még most is többen találtatnak , 's közrendű Iakosok . (198) Lásd Budai p. I . 7 . lap F . bet ű alatt ; Decsi Osmanografia 246-dik § . (199) Zichy György 1580 . Mosony megye alispánja lett, Lásd Budai p . I . 614 . lap Z betű alatt. (200) Lásd ugyanott . Eme Serény Miklós 1561 . évben Zaránd megyében birt Bódog-falvából . (201) Lásd ugyanannál . (202) Az erszényben volt aranyok számát Décsi (Osmanografiájában) negyvenezerre — (?) — Istvánffy pedig (292 . lap) csak XL darabra teszi, melyet Keledy István maga váltságáért adott vala . (203) Szerintem ez ama jeles történet irónk, kinek mint hitele s szemtanúnak hátra hagyott adatait e' munkám gyámolitására oly kellő en és méltó hálával használtam . — Ezen Bethlen Farkas, — Zsigmond király alatti hires ijjász Bethlen János unokájának unokáj a volt, 's B ő jthy Gáspár — Bethlen Gábor történet irója — emlités e szerint ő sse megajándékoztatott Zaránd megyében bizonyos birtokkal, melyen falvat telepitett, 's nevér ő l Bethlen ő snek nevezte, mel y id ő vel csinos várossá nevekedett, 's mint ily néven neveztetett birtokába

20 6 menekült Gyula vár végveszélyéb ől Bethlen Farkas . Létezett az korában Zaránd megyében — Boros-Jen ő és Gyula közti a mai Arad megyei Sepr ő s helység határában, melynek puszta helyét az ott lakó román még most is „Boklonos"-nak hívja . (204) Lásd Petth ő Gergelynél 122 . — Istvánfynál pedi g a' 292 . lapokon . (205) „Dis sertati o II . Paralipomenica” czimü m . 7 . lap . Cathalogus IV . Heroum et Magnatum, qui pro patria et fid e Christianae defensione contra Paganos pugnando Occubu ere : Nro . 72 . Ladislaus Querencinus in propugnatione arcis Gyula .” (206) Lásd Budai p. l. K betű alttt . (207) Fessler — (76 . lap) ezt igy emliti : „Hoszszutho thy"s werwendung für ihm bleib umwirksam bey dem Könige, welcher die bothschaften verleumdungen des Deutschen Hauptmanns' Bernhard Rothenauer unvorsöhnlik wieder ihn eingenommen hat ten ;” — Ezen Rothenauer Bernátról — Istvánffy (292 . lap .) emlit i hogy szinte a ' vár feladásakor foglyúl esett, de Harrach Léner nagy bátyja által kiváltatott . (208) Lásd Bethlen 143 . és 144 . lapjait . (209) Bethlen Farkas (II . kötet, 144 . és 145 . lapjain) ezt ig y emliti : „Cum autem in illa Punicam fidem Turcis liberius exprobrasset , funestum subivit exitum, de quo varii varia scribunt ; sed plus a dfiem ponderis habere videtur , quod Sigismundi Báthorei Principis Transsylvaniae Turcicus interpres (qui relicto superstitione Mahometana R e ligionem Christianam irt quo natus erat, denuo amplexus) dictus Petrus Devecseri ex oculorum suorum testimonio asseruit ipsu m BeIgradini sublimato a Turcis intoxicato sublatum esse . Cui supertes remansit filius Christophorus, sed non diu supervixit, Kerecseniorum fatali interitu postremo clausit . — E' szerint Kerechény László fi a Kristóf nem még atyja életében (mint a' 140 . sz . a . jegyzéket nyujtó k állitják) hanem annak holta után halt el . (210) Volff Jeromosnak idézett 's ide vonatkozó versei í m : ezek „Jani tua res agitur, paries tuus ardet a balto Culmine,toadomuscotlabefact ruit . Sziget hum periit : non Julia Castrasupernt Eixtremu metui nostraVien adiem .

,

207 Pannonia non esse vides tua Moenia ? Turcus His ruptis, in Te morte furente ruet," etc . etc. etc.

(211)

Lásd Ortelius (109 . lap .)

Ismét „Joanni s Nadanyi Florus Hungaricus” (pag . 257) „Pacto supremo reru m humanarum vinculo hostis non stetit ; milites non multos passim inter fecit, alios arundinetorum, et noctis beneficium servavit ; arx Turci s retenta Johanni inhianti, quadringentena millia florenorum in sum ptus bellicos proposita . (212) Lásd Bethlen II . kötet, 146. I . (213) Lásd 1836 . évi tudományos gyűjtemény IV . kötetje 42 . lapján Podhrádczky József által közlött eme szavakban : „A' budai passának megverése után az Tömösvári passának zin népe a z a'Zolnki Gyula-i-Beggel Budára mentoltalomnak okáért is, é s had is oda ment segitségül ” (214) Budai pol . lex . (215) (216) Ugyanott . Hogy Sarkad vára 1711-dik évben kerül t vissza törvényes ura birtokába azt a' függeléki M . és N . bet ű k alatti okiratok tanusitják . (217) Lásd . Petth ő Gergelynél (159 . I .) ismét „Annalium Mercurio Gallobellico Auctore Gaspare Ens, L . (Tom V . Colonia e Agrippinae Anno MDCVI . pag . 186 .) „Dampera, Julam versus progreditur, et Turcas passim praeda intentos ad ipsas usqu earcispot persequitur, et cedit ; inspectantibus a muro praesidiariis suburbiu m diripit et incendit . ” (218) Lásd Bethlen Farkas VI . kötet 120. lap . — Ezen Lippa i Balázs — Petth ő (162 . lapja) szerint utóbb — mint Bocskay pártosa — Basta György, Rudolf császár fő hadvezére által elfogatot t 's felakasztatott ; Ens Gábor, el ő bb emlitett iró (187. lapja) szerin t pedig Bocskay által akasztatott volna fel . Bethlen Farkas (el ő bb

208 emlitett munkája 225 . lap .) szerint 1605 . évben január 6-kán Káta y Mihály Bocskay cancellárja pedig az e' végett adott vendégségbe n leitatta, azután Sennyey Miklós és Nagy Albert fegyvereikke szöri szúrásokkal — Bocskay rendeletéb ő l végeztetett volna kiltöb azért : mivel Kassát Bastának kezére akarta játszani, és ez lehet leghitelesb elő adás . Ezt tanusitja Nadányi János is (emlitett m ű ve 342-di k lapján) azon hozzáadással : hogy Balázs czigány eredetü lévén, ki végeztetése után, ennek nejét faja osztályába Bocskay visszataszitatta . (219) Lásd Bethlen Farkas VI . köt. 120 . lapját, ismét Istvánfiy (497 . I .) eme szavait : „Nec ea contenti praeda, ad Giulanos quoqu e insidiis excipiendos animum adjiciunt, et cum in eorum conspectu m venissent, cum iis egressis et captis, eos in oppidum repelerunt ; qu a in pugna X . vexillis ac equis et captivis potiti, incolumes Lippam redierunt.” (220) Ez az Olay bég, különös jóakarója volt a' magyarokna k kir ő l (Kornéli János jézsuita „Fragmenta Hungariae Histor.ab ann o 1663"), Horányi Elek által Kassán 1793-ban kiadva — a' 6-dik la p felhozott szavai tanuságot ekként tesz : „Olay Gyulensis Begus , multis beneficiis obstrictus Christianis, Joannem Toldalagium, e t Franciscus Nigrum, Principis Apafii cubicularios amice monebat, ardentis tot annos dissensiones exstinguerent, quietem colorent , nec Turcica auxilia implorarent , adjecto jurejurando : Turcas nunquam e Transsylvania excessuros si ad tuendum vel semet pedem i n ea deinceps fixerint .” Ime ! voltak az ellenségben is a' magyarokna k jó barátjai . (221) Ez egy déznai urodalmi tisztnek földes urához, Korni s Ferenczhez, irt, 's a' függelék L . betű vel jegyzett leveléb ő l kiviláglik . (222) Lásd Helebrant János — „ Szarvas várossáról"-i értekezése 6 . lapját . (223) (224) (225) (226) (227) (228)

Lásd ugyanabban Cap . IV . § . 7, 17 . Ugyanabban § . 40. Lásd „Magyar- és Erdélyország képekben .” I . köt . 9. I . Lásd f. e . „Theatr . Europei” -- 233-dik lap . Ugyanaz ugyanott ezt igy emliti :



20 9

(229) Palánk Palánka nem csak kerités, de Páris-Pápai szótára szerint = munimentum -oltamivédhey n bástya = propugnaculam ; a' mennyibe e' szó : palánk ide vonatkozva csakugyan nemis egyebet min tvéde = védhelyet jelent, lásd „Magyar krónika” Spangár András jezsuita által Kassán 1738-ban az 50-dik lapját . (230) Lásd „Theatr . Europ.” ide vonatkozó szavai im ezek

Az itt megemlitett ór a még mai napig is a' gyulai vártornyában — mint kori állása helyén — megvan, és most is szolgálatot tesz, — de gépei régisége 's két izben i megégése miatt — többet már roszul mint jól jár . Régisége és ugyan azonossága az emlitett órának — a' hajdani gazdatiszti okiratokbó l tudatik . (231) Lásd Theatr . Europei . (232) Ugyanabban 579-dik lap . (233) Ugyanannál és Petth ő Gergely 55-dik lap . (234) Lásd Theatr . Europei . (235) Ugyanannál . (236) A' Theatr . Europ . emlitése szerint Gyula várában az ekkori átvételkor találtatott 20 különféle rézágyú, — 40 fontos a' legnagyobb, és 8 latos a ' legkisebb ; melyekb ő l hét különösen I. Ferdinánd királytól ',való volt . Vaságyú 4, a' legnagyobb 6 , a' legkisebb 1 fontos, -- ezekenkivül 4 meghasadt rézágyú, — 4 haubicz — mindenik 16 fontos ; -- 1 mozsár 8 fontos . — Továbbá 100 mázsa jó, é s 160 mázsa romlott l őpor ; 34 mázsa ón ; 1 mázsa óngolyó ; — 9 mázsa kanócz ; — 4000 üres kézi granát, ugyan olyan megtöltöt t 1500 tüz-csövel ; — 93 jancsárpuska ; — 50 török paizs ; -- 50 fon t durván sz ő tt pamuk és számos egyebek . (237) Lásd Theatr . Europ. 734-dik lap, és Szentiványi Márto n e . m . 251 . és 252. lap . (238) Lásd Budai Esaiás Magyarország históriája III . d . 29 . lap . (239) Lásd „Topographia Mag . Reg . Hungar.” (563-dik lap .)

21 1 „Hanc frustra tumultuantes Francisci Rakoczii asseclae , factis etia m cuniculis, et acerrima sedecim dierum obsidione tentarunt, strenu e praesidio Regio in eadem semet defendénte .” — Ismét „Compen d Hungar . Geograph . Math . Bel (282-dik lap .) ki ezt igy emliti : ;,S e culo Nostro Seditiosi, qui partes Francis ci Rakoczy tuebantur, d e cem et Septem dierum spatio eam oppugnabant (nempe quae interio r arx formae quadrangularis super est) nec vi tamen, nec cuniculi s quidpiam proficiebant .” Hogy a ' most emlitett gyulai ó-vár nevezet e alatt ismeretes azon ő srégi er ő s épületi maradvány, melynek rajzá t az elősorolt középkori id ő b ő l — a ' 96-dik laphoz mellékelten egy birtokorrbeli eredetér ő l általam hiven lemásoltan közzétenni szerencsémnek tartván, — 's mely kora miatt ugyan mohos, de alkotásáná l fogva még jelenben is bámulható hét öl magas er ő snégyzeükófa-liv,tödsznoalábóiegyörfnulsztégy szeg ű csonka tornyával ; - mely egészhez a ' délszaki oldalán lévé n egyedül egy kapuni be és kijárás hagyatva — máig is fonál], 's a ' XII. század el ő tti szerkesztmény legyen ; azt mind alkotása, mind a' fokát szegélyzö — 's nyilazásra készitett párkányzata is kétsége n kivülinek mutatja, de maga Samboki János is — a ' XVI . század beli történetirónk, már korában is (a' 64 . sz . a . jegyzék szerint) ösréginek tartván . (240) Ezt a' magyar kir . helytartó tanácstól leküldetétt 's Békes megye 1736-dik évi irattári csatolványai közt a' 101 . szám a . nyomtatványban találtató , 's a' királyi ügyésznek a' felségsért ő lázadók elleni perében Budán hozott törvényszéki itélet tanusitja . (241) Megjegyzend ő hogy az 1699-dik évben kötött karloviczi ; békekötéskor — mely hazánkat török igátó lmegszabdito a ' temesi bánság a' Marás balpartjáig még török hatalom alatt maradván, kiknek további becsapásai ellen pedig az emlitett folyón innen es ő parton szélbeli vagyis határőrző katonaság állittatott fel, melye k utóbb csak az 1741-dik évi 18-dik törvényczikk rendeletéb ő l tö röltettek el, ilyen határő rök kapitányé volt a' felimlitett zendül ő fönök Peró is . (242) Lásd Klósz Mátyás Békes megyei alispány levelet a ' függeléki S . betű alatt . (243) Lásd a' függeléki O . bet ű alatti oklevelet . (244) Lásd a' függeléki S . betű alatti oklevelet.

21 2 (245) E' szó kurucz — a' székely máskép Dózsa Györg y támadáskor már mint zendül ő t jelentett az 1514-dik évben ; utóbb a' Rákóczy Ferenczet követ ő k is igy, a' császári királyi felsége t követ ő ket pedig — lobbanczd rá a ' puskát-ól — Lobancz vag y Labanczoknak hivták, lásd „Antonii Szirmay Hungar . in Parabolis” 37-dik lap. (246) Ezt a' lázadók ellen hozott fenn 240-dik sz . a . emlitet t — itélet nyiltan tanusitja . (247) Lásd a' függeléki T . betű alatt . (248) Lásd Klosz Mátyás levelét a' függeléki S . betü alatt . (249) Ezt a' megemlitett 240-dik sz . a . törvényes itélet emliti .

Rendsora a' második részhez vagy Gyula jelenkorához tar tozó számjegyeknek. (1) Az emlitett fedél alatti Nepomoki sz . János szobrát bizonyos esik Péter nevü épitette, mit is a ' szobor talapjára nemesi czimere alávésetett k ő vetkez ő év-versek tanusitnak : SIT PA X ERRANTIBVS FIDE A PATRE NOSTRO ET IESV

CHRISTO .

PRO HONORE DEI ATQVE S . IOHANNI NEPOMVCEN I EREXIT PETRVS CSIK.

—

ESTO LVBENS ORO I'RONE PATRONVS EGENIS . SVB SIDIO LENI, NEPOMVCENE VENI .

l (2) Lásd a' 231-dik számot . E' hajdani épület 1715-dik évt ő az 1848-dik évig egyrészben börtönül szolgált az összes bár uckern család — nagyterjedelmü birtokaiból — vétség fenyitéséóHar ért elitélt fegyenczeknek de a' megyei más helységekb ő l bekerül t bűnhödteknek is, — hol a' megyeiek az urodalmiakkal együtt tartattak mindaddig, mig a' megye mostani börtönei megépültek ; — má s részben pedig serfő z ő gyárul használtatott, 's most is annak használtatik . Volt e' régi ó-várban (1797-dik évben) szoba 7, — konyh a 2, kamra 2, pincze 1354 akóra ; 1 kút, 3 fogház és 3 börtön, 's min d ezen épületek 1797 . évi ,,Összes becs-értéke tett 19324 frt . 30'/8 kr . jó érték ű pénzben .

21 3 (3) A' maiglan is fenálló emeletes grófi várkastély közép részét — mint annak a' 96-dik laphoz mellékelt tájrajza mutatja — legelsöbb is a' báró Harukerek valamelyike (a' hajdani várparancsnok i elpusztult palota helyén — mint gyanittatik) még az 1745-dik é v el ő tt épitethette, mely azután az 1795-dik évi január 18-kán (néha i Petik Antal, urodalmi tisztnek abban tartatott menyegzöjéröl hátr a maradt, ' s kiütött t ű z miatt) egészlen földig lett leégése után — megbövitve mai alakjára (melynek a ' természet utáni általam tett sajá t rajz ábrája a ' 118-dik laphoz van mellékelve) báró Wenckheim József tábornok ur neje született néhai báró Gruber Theresia urn ő ( ki 1801 . évben május 21 . Austriában a ' badeni fürdöknél elhunyt) 1798 . évben két oldal szárnyaival megbövitetve ismét felépitette mit is a z épület homlokzatára tétetett — ' s kiálló aranyozott betüs felirat következ ő en tanusit : THERESIA. B . WENCKHEIM . NATA . B . GRUBER . AGRO . OPPIDOQUE. GYULA . SUI JURIS. FACTO . HA . MSAEDPOUIT DCCXCVIII.

(4) Gyula városa 1801 . évi julius 9 . kiütött tüzveszélyeko r a' csak ezel ő tt egy pár évvel szinte hamvaiból felépült várkastély i s porrá és hamuvá vált minden abban elhelyhezve volt föuri butorokka l együtt . Ez utóbbi szerencsétlen esetig mint a' 96-dik laphoz t ű dzött tájrajz mutatja, bejárat a ' gyulai várba felvonóhidon — azon ősrégi , ' s a' középkorból felmaradt torony alatt volt, mely nyugot fel ől az országutra néz ő várkastély szárnyán mai napig is megvan, a' mikor i s a' leégett felvonóhidon és kapu alatti bejárás — a' torony alatt meg szüntetett, és helyette az ó-vár és várkastélyhoz az ut a' mostis meglévő, 's 1802-dik évben épült egyivezet ű kő hidon nyittatott meg. — Ugyanakkor épült - szemdiszre - ama másik torony is, mely e ' grófi palota keleti szárnyán,— az emlitett ó-toronynyal szemköz t áll, valamint ugyanakkor bontatott le a' várkastély udvar közepén állt , de leégett uradalmi főnöki emeletes lak is, a' délnyugoti szegleté n állott 10 — 12 öl magosba felnyult sugár török mecsettel együtt ; meghagyatván azonban a' hajdani belvárat nyugotról és délrő l környezte — Körösparti — kő falak és bástyai maradványok, — (melyeken magam is mint gyermek többször mászkáltam) ha jól emlékezem az 1812 .



21 4 évig, a' mikor is emez utóbbiak a' várkastélybóli nyiltabb kilátás, é s az alatta — délfel ől a' Körös partjáig kitágosittatatt kert végett el bontattak . ' (5) A' valódi neven létezett „Bárdos vize” eredt szomszé d Arad megyei—ide délkeletre es ő Világos vá 'őlstekrvény,ujaibholgkretödzésbimfl rkönyéeblihg fel tünt, kigyódzó utját Gyulának — a' Fejér-Körös azon mellék ágába vette, mely Dugonics — „Jolánkája” rajzán is látható, és kü lönben Gyula-Varsánd falu alól, urodalmi f őnök, Vida Imre álta l vezettetett nagy terjedelmü rétföldek haszonvehetövé tétele véget t a' Gyula alatti Anya-Körösbe foly . Boldogult nagyatyámtól ) ó.sMyJáongtl,perdi(k1827-évbneskoráahltmg ,I azon „Nép regét" hallottam gyakran emlegetni — melyet ő is náláná l korosabb gyulai lakosoktól hallott : hogy eme viz fenekén, mid őn a ' vizen a ' városba vezető ezel ő tt ott létezett faszerkesztményü átjáraton dolgoztak vala : egy érez — állitólag-- arany bárdalaku buzogányt, mely gyanitás szerint még s zent László királyunk tulajdona lehetett (?) találtak, 's e ' bárdul kapta valamint a ' viz , ugy az azon létez ő hid is, máiglan is nyiltan ismert nevét . (6) Min ő veszélyes utak voltak magában ben Gyula városában az 1852-dik évig, arra nem csak mi helybeliek, — d . Örökefölgazitkrsüunéyzeltkis—mn hála megyénk volt lelkes főnökének, nagyságos Bonyhády Gyul aurnk, ki csüggedni nem tudott hatályos intézkedéseivel az itt eddig hiány. zott közlekedést emez utnak létesitése által a' közönsé gmefizthlnasárkyo (7) Az 1738-dikévben Gyulán dühöngött döghalált = pestist, túlélt lakosok örök hálából 1752-dik évben épitették a . E ' kápolna egykori fatornyu ajtaja eleibe 'Szentháromsgkplj temettetet t 1772-'dik évben Tomcsányi János — gyulai urodalmi fő nök — (néhai Békes megyei volt főszolgabirónak Kristófnak édes atyja , T ómc sárnyi József, Békes megyei volt alispány és K ároly nagy atyjok) — ki Békes megyének (1736 . évi hiteles J . K .) elismerése sze rint, az 1735-dik évi felzendült kuruczok (lásd a ' függeléki T . bet ű alatt) leigázásában mint akkori megyei tisztvisel ő gyors és h ű sége s eljárása által — erélyesen m ű ködött ; kinek világi mulandóságai t mely 1815-dik évben, mid ő n a' fenfedő veres márvány síremléke —

215 emlitett kápolna megbővíttetett — a' sír érintetlenül az emlitett em lékkö alatt hagyatva a' mai torony alatti épület részébe — épen a ' bejáró föajtón belöl a' torony alatti kar = chorus alá jutott . A' sir emléken e' következ ő felirat olvasható :

S

RECTO

GYVLENSI

HEROSIANTMC

Y

CASTRI

R

SPECTABILGNROSU

VIXIT ANNIS ABSQVE UN O SEPTVAGINT A IN HAC

URN A

REQVIESCIT .

(8) A ' szent József kápolnája 1755-dik évben épült fel szint e az ajtatos hivek adakozásából és költségén . (9) Ez hasonlóul az itteni görögnemegyesült román hitfelek e zetüek saját költségén 1834-dik évben épült . (10) Consecráltatott a ' mai gyulai római kath . egyház 1824 . évi husvét utáni negyedik vasárnapon néhai Vurm József, akkor i nagyváradi . püspö kálta (11) Békes megye legutóbbi tisztválasztó székén a ' szavazat i joggal élt és 1846-dik évben Gyulán lakott hatvanhat nemesi család fök névsora e' következ ő : Ambrus , — Andrásy, Babos, — Baranovics, -- Beliczay, — Bessenyey, Bodoky, Bedö, Budj ács, — Csuport, — Czirják, — Demkó — Ecsedy, — —Gorovey, — Hahothy , Farkas, — Fekete, — Ficzek, — Izekucz, — Izsó, Jugovics, — Juhász, Hoffmann, Kállay, -- Kálló, --Kalmár, — Karassiay, — Kazay, — Kenézy,— Keresztúry, — Kis,— Kiss,— Király, — Korpos Gyalay, — Komáromy, — Kovács, — Kozicz, — Kövér, -Kulcsár, -- Lukács, — Mogyoróssy, — Motok, — Nagy Sárréti, — Nagy-Füldesi, — Németh, — Név ery, — Oláh , Ormos, — Oskó, -- Palla, — Paulovytz, — Placsentár, — Pecz, — Rámer, — Ravusz, — Sárosi, -- Fogarasi, — Sta-

216 chó, —Stummer, — Szabó-Sároy, — Szakál, --Szánthó , Szita, — Tarnay, — Tormásy, — Virágos -- és a' helybel i birtokos W e nckheim grófi család — számszerint 186 egyének . (12) A' gyulai várkastélybeli kápolnát 1800-dik évi május 3 . napján Spiegel lgnácz, gyulai plebánus és esperes szentelte fel . (13) A' gyulai polgári ő rség magyar és német századokra volt felszerelve . A' magyarok egyenruhája búza virágszin kék nadrág, dolmány és olyan szinü fekete prémes mente , sárga és sötétkék zsinórral fehér gombokra fekete csákóval, ' s rövid lőfegyverükkel — lovas osztályra ; -- a ' németeké pedig fejé r nadrág és kék öltöny (= Frack) , fejér gombra, hajószerü (sapapa ) = föveggel, és szuronyos l ő fegyverrel — gyalog osztályra — lévé n idomitvák . F ő bb és altisztjeik ; a ' magyaroké : Diósi János, Wallner János, Mogyoróssy János és Huszka Mihály ; — németeké : Thezarovich Antal, Altser György és Bayer György ; igen jó l rendezett zenekarjuknak karmestere pedig (pesti nemzeti szinházun k karnagyának — mindenkitő l szeretett és tisztelt néhai édes atyja) Erkel József volt . — A' fenemlitett ő rség kevés ideig állhatván fen Gyulán, mivel Békes megyének 1808-dik évi augustus 8-kán tartot t közgyülése J . K . 956-dik sz . a . végzésnél fogva mint a' függelék i P. betű alatti okirat tanusitva — megszüntetni rendeltetett . (14) Ő csárári királyi Felségeiknek, 1857-dik évi pünkösth ó 25-kén Szeged városából lett elutazások után ugyanazon nap Békes Csanád megyébe, Ő cs . kir . föherczeg Albrecht úr, magyarorszá g kir. helytartója kiséretében Gyulára lett szerencsés megérkezésük , és ünnepélyes fogadtatásuk rendsora a' hivatalos tervezet szerin t következökép történt : A ' megye közigazgatási területe határszélén Orosháza el ő tt eg y nagyszerű díszoszlop emeltetett ; a ' melynek legfels őbb csúcsára helyhezett lobogók ,azon szerencséltetett eseményt Ő cs . kir . Felségeik legmagasb megérkezésüket messzir ől hirdették. E' díszoszlo p közelében 10,000 lovasból állt banderium, lobogókkal és zenekarra l volt felállitva . Holis, miután Ő cs. kir . Felségeik a' közigazgatási terület és megyehatóság szélén pünkösthó 25-kén déltájban az illet ő polgári és katonai hatóságok által hódolatteljesen fogadtattak, a' megyei küldöttség fötisztelendö Kovács János, csabai esperes és czimzetes papur szónoklata mellett, Békes-Csanád megye összes lakosai -

21 7 nak legmélyebb hódolatát Ő cs . kir . Felségeiknek bemutatta . Az in néti tovább utazás folytán Ő Felségeiknek Orosházára let t megérkezésöket araczklövések jel ntvén , hol egot az ös zes udvari kocsi k elé az el ő fogatok váltási ideje alatt Ő es . kir. apostoli Felségeik Oros háza községe, továbbá a' szarvasi és makói járások összes községei nek hódolatát elfogadni méltóztattak . Az iskolai ifjuság, a ' czéhek, ' s Orosháza lakossága a' község utczáin sorfalat képeztek, a' házak pedig utvonal hosszant ill ő díszszel voltak felékesitve . Innét pedig eg y másik banderium a' gerendási gróf Apponyi ő excellentiája majorjáig kisérte . Gerendásról a' kigyósi pusztára délután 4 óra tájon érkezvén meg Ő Felségeik, holis méltóságos Wenckheim Krisztina kiskor u grófné mint földesurn ő által a ' legmélyebb tisztelettel következ ő en üdvözöltettek : „Felséges Császár és Császárné ! A ' kigyósi pusztán árva lány vagyok , Mégis mi nagy örömnapra virradok : Jó Császárom és kegyelmes Császárné m Tisztelhetem szülőföldem vidékén. Hogy meglátták rajtam a ' nagy vigságot , Szóltak hozzám im e ' szerény virágok : Szedj le minket bokrétának kis leány — 'S én leszedtem, hogy tinéktek nyujtanám . Válogatva mig virágot szed kezem : Édes öröm árja lengi át szivem — Gyermekajkam buzgóan mond h ő imát : Tartsd meg isten a' Honatyát ; Honanyát ! Derüljön föl édes hazám hajnala , Hogy ne legyen soha gyászos nappal a Elégedés, jólét lengjen mindenütt, Még az árva se ejthessen bús könyüt ! Halld meg Isten kis árvád e' fohászát : Áldásoddal halmozd el a' Császárpárt! — Szent lesz nekem mindig e' nap emléke ; Forró hálám küldöm érte az égre! ”

Erre a' helybeli község, valamint a' batonyai járás községeinek legmélyebb hódolata mutattatott be . — Ugyancsak Kigyóson történt a z aradi es . kir . megyei fő nök, szolgabirák és megyei községek legalázatosabb bemutatása. Az itt felállitott Arad megyei nagyszámu ban-

21 8 derium pedig a' felséges utasokat az iskolai ifjuságnak és Uj-Kigyó s községe lakosságának az itteni kastélytól kell ő távolságra elhelyhe zett sorfala közt kiindulva e ' puszta területéig kisérte . — A ' kigyósgyulai ut központján a' negyedik lovas banderium volt felállitva, mel y Ő Felségeiket — gyulai közös urodalmi tisztartó Hoffmann Mihál y majorjáig kísérte ; hol ismét 5000 lovasból állt banderium zenekarra l és lobogókkal volt felállitva . Ő Felségeik, Hoffmann emlitett major jától Gyula városába a ' Békes-Csanád megyei nemességböl alakitot t egyenruhás banderium által kísértetett ; hol is a' vásártéren - a' városon kivül nagyszerű népünnep vala rendezve, melyen a' megyének minden bentlakó nemzetfaja - több sátrak alatt zeneszó é . Ennek közelében vonultak cl ő Felségeik, sIakmározeltév ug y hogy az egész ünnepélyt legkegyelmesebben áttekinthették .— Gyul a városán kivül — a ' Bárdos hidnál egy diadaliv volt felállitva, a ' meze i gazdászatjelvényeivel és terményeivel ábrázolva . Itt Ö es . kir . apostol i Felségeinek, Magyar- ' s Német-Gyula községe részéről, — czimzetes prépost, főtisztelendő Rázel József --- mint Gyula városi plebánu s szónoklatával, a ' legmélyebb hódolat mutattatott be . Ismét a ' legünnepélyesb bevonulás -- folytonos harangzúgás és taraczk durrogá s közt a ' lobogókkal és zöld galyakkal ékesitett országuton az ott sor falat képezett helybeli ezéhek és lakosság közt és az izraeliták által diadalívvel feldiszitett anya-fejér-körösi kapushidon át, történt ; ' s Ő es . kir . ap . Felségeik a ' városház utczán —• a' kis piaczig az öszszes iskolai ifjuság, 's magányintézetek nevendékei ; továbbá pedig a ' megyebeli községek itt összesereglett elöljáróinak zászlókkal ékesitett sorain keresztül - a ' pompásan feldiszitett — gyulai várhido n átkocsizván, a ' várkastélyba beszállni méltóztattak . Itt Ő es . kir . ap . Felségeik a ' palota urától, méltóságos gróf Wenckheim József, es . kir . kamarástól, hódolatteljesen fogadtattak, hol az ajtótól egész a z épület felső lépcsőzetéig fejérbe öltözött pártás leánykák ismét sor t képeztek ; kiknek vezérnőjök, Kis Mária, azon legmagasb kegye lemért esdeklett : hogy az imádott felséges Honányának , egy virág bokrétát, — szives 's örömteljes fogadtatásuk jeléül átnyujthasson . Beszállta után Ő Felségeiknek — ezt követte a' főnemes urak és hölgyek, valamint az összes megyei papság, 's az összes es . kir . hatósá g bemutatása, ugy a' várkastély udvaron a' szabad ég alatti audenti a adás, melyet esti hat órakor a' es . kir . ebéd zárt be gyulai 's makói

21 9 zenészek különféle hangmüveik kiséretével . — Ebéd után a' várudvarára betolakodott többezernyi népnek örömittas, 's éljenharsán y rivalgásai közt szerencséje volt a ' palota erkélyen megjelent császár t és császárnét nyiltan látni és üdvözölni. — Estve pedig a ' feldiszitet t város utczái; házai és minden felekezet szentegyházai pompásan ki voltak világitva . Másnap pünkösthó 26-kán reggeli 7 órakor Ő cs . kir . a . Felség e Wenckheim József gróf kétfogatu kocsiján a ' megyeházhoz és egyéb közhivatalokhoz ment 's azoknak megszemlélése után a ' vár kastélyba ismét visszatért . Mely után ismét a' palota elő tti nemesség , papság és különböz ő cs . kir . hatóságok bucsúhódolatukat elfogadva , a' fönemességtöl ' s a ' nemesi és népbanderiumtól kisértetve Ő cs . kir . ap . Felségeik a ' Körös szabályozási (már nagyobb részben meg készült) munkálatokat megszemlélni indultak ;mely czélra Ő Felségeik a ' városon keresztül — melynek végénél egy igen csinos él ű zöld galyakból szerkezett diadaliven áthaladva azon pontig vonultak , hol a' szabályozási csatorna, a ' Nagyváradra vezet ő országutat által metszi ; ' s ezen csatorna jobb partjain addig . folytatták utjokat , hol az a' csaba-dobozi utat átszeli ; hol is Ő Felségeik egy disze s — emelvényr ő l az egész csatorna vonult áttekinteni kegyeskedtek . s különösen a' csaIdáig az egész vonal lobogókkal lévén felékesitve, ' tornának egész hossza és iránya számosb megfelelő y .kAm'acigsojbeá-ldúzvuótIieml vén t végénél ismét egy diadalív vol ő közelében Doboz helység innenes felállitva, hol' Doboz községe, továbbá a' békesi járás községei job bágyi hódolatukat nagytisztelet ű Hajnal Áb el , békesi reformat . lel kész rövid szónoklata által volt szerencsés legalázatosabban bemutatni . Innét Ő es . kir . ap . Felségeiket ismét egy népbanderium kisért e Doboz helységébe, holis cs. kir. kamarás, méltóságos Wenckh eim Resö gróf kastély udvarába jutva, lovak váltása után 0 Felségeik ut jokat Sarkadon keresztül Nagyváradra folytatták . (15) Eme érdekelt gyulai jeles vizimalmok e' következ ő helyeken léteztek : a) 10 kőre, melyből kett ő egyszersmint finom lisztet is készitett, a' várkastély nyugotdéli részén (lásd a' 96-dik laphoz mellékel t ábrát), a' mostani román egyház alatt az Anya-Körös jobb partján .



220 b) 3 köre a' kertbeli kanálison, mely hattyú, hal és tekenyösbéka tartó is vala egyszersmint . c) 4 köre az olávárosi kis Körösön, mely vizét az Anya-Körösböl a ' hozzáfolyó várárkán nyerte . Végr e d) az ugynevezett Kalló-malom kivül az olávároson ; melyne k száraz vizmedre máig is Kalló-malom árkának neveztetik . (16) Lásd 1855-dik évi Budapesti hiradó 662-dik számát . (17) Bonyhády Gyula . (18) Lásd a ' függelékhez U . betű alatt tüdzött nemes Kálla y Mihály verseit. (19) Gyula városának török igábóli felszabadulta után ,mid őn az ujra megtelepült, hogy birája és rendes tanácsa csakhamar lehetett, igen valószinü, mivel egy 1711-dik évi okiratban már bizonyo s Kis Mihály nevü birája és Mózes Mihály jegyz ője emlittetik . Ez ike r városnak az 1734-dik év óta pedig mindenikének külön birája jegyzöi és 12 egyénb ő l állott eskütjei voltak egész az 1857 . évi ujból let t rendeztetéséig, kik még korunkig is az urodalmi törvényszékek álltokig azok jóváhagyásából itéltek jobbára lakostársaik polgari, f ő le g örökösödési pereikben, különösen az el ő ttük megkezdett és folya matban tétettekben, bárha azok olykor számosb ezer forint értéki g terjedtek is . — Végre Gyula városának levéltára az 1801 . évben ki ütött tűzvészben, miután sok régiségeit és nevezetességeit tartalmaz ó ő srégi okirataíval együtt megégvén, hamuvá vált — biráinak 's jegyzöinek névsorát (a' két-hármat kivéve , kik némely azt megel ő zt e korban kelt oklevelekben találtatnak fel) csak az azótai kortól lehe t közleni, és pedig ezen renddel : Gyula városa birái : 1798 évb . Kecskés Mihály . 1813 év Schröder György . 1828 év Verner Péter. 1799 „ Kánya Péter . 1814 „ ifj . Mogyorósy Jáu . 1829 „ Menyhárt Mihály . 1800 „ Fogarasi Pál . 1815 „ Fogarasi Pál . 1830 „ Nyikora Dávid . 1801 „ ör . Sebestén Máty . 1816 „ Sz ő ke Mátyás . 1831 „ „ „ 1802 ,; Kánya Péter . 1817 „ Gergely Nagy Fer. 1832 „ Bakó Jakab . 1803 » Fogarasi Pál . 1818 „ Gergely Nagy Fer . 1833 „ „ „ 1804 „ ör . Sebestén Máty. 1819 „ Gergely Nagy Jak . 1834 „ if. Sebestén Máty . 1805 „ Gergely Nagy Fer . 1820„ „ „ „ 1835 „ 1806 „ „ „ „ 1821 „ Góg János 1836 „ 1807 „ 1822 „ Bayer György . 1837 „ „ 1808 „ „ 1823 „ „ „ 11838 „ Bakó Jósef . 1809 „ Nyikora Péter . 1824 „ Nyikora Péter . 11839 „ 1810 „ Kánya Péter . 1825 „ Marusán János. 1840 „ 1811 „ „ „ 1826 „ „ „ 1841 „ „ „ 1812 „ „ 1827 „ if. Sebestén Mátyás . 11842 „ Sebestén Mátyás .



22 1 1843 „ „ „ 1844 „ „ „ 1845 „ Glacz Antal . 1846 „ Varga János . 1847 „

1853 „ Virágos Sándor . 1848 „ Boros István . 1819 „ Kis Lajos . 1854 „ 1 50 „ Parasztka János . 1855 „ Bayer József. 1851 1856 „ Boros István . 1852 „ „1857 „ „

Jegyz ő k : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

id . Thezárovich Mihály. 8 . Kálló Antal . Galbács Mihály. 9. Tót Péter. Lavatkay Mihály . 10 . Krizsanóczy Jószef. Kallay Mihály . 11 . Nagy András . 12 . Huszka Mihály . Krizsanóczky István . Szecsey Báthy István . 13 . Bauer Alajos. I 14 . Antonovics István . Schédy Lajos.

Pótlék a' 191 . lap alatti 119 . számú jegyzékhez . Névsora a ' gyula i görög nemegyesült egyház lelkészeinek — a' mennyire szó hagyomány után az elégett egyház iratait pótolnák — e ' következö : 1718-ban Popa Jóje és Popa Nicolai ; — 1719 ben Illovics Tivadar, ki a ' nagyváradi consistoriumnak praesesse lett, és Ársicz Tivadar, Pomucz Mihály segéddel . Ezek után következett Györgyövics Pál, Felecsán Pá l kalugyerrel . Ezeket követte Illovics Mózes ( 1815 . feb . 1 . napján) — a' fenemlitett Tivadar fia, — el ő b ; kiket bSzervnkóLáut csMiklóegéd követtek : az említett Szucsu Miklós és Györgyövics Athaná s szent széki tiszteletbéli ülnök — a ' fen irtt Pál fia. Jelenlegiek pedig Illovics Tivadar, -- a' fenemlitett Mózes fia, é s Vaszilievics György, szentszéki ülnök . Itt megjegyzendő nek helyén véltem azt : hogy e' munk a nyomatási ideje alatt az illető egyház jelenlegi gondnokna k Dászkál Miklósnak, 's némely értelmesb és ernyedhetlen buzgalmú hivőknek sikerült — egyházmegyei kormány által i s jóvá hagyott terv szerint, — a' gyulai román anyaszent egyház ideiglenesen készültt 's külömben is javitást igényl ő tornya fedelének -- diszes rajz után folyó évben bádog fedélre újbóli épittetését megkezdetni .

FÜGGELÉK .

A. Perecsényi Nagy László néhai Arad megyei Szolgabirónak „Vetekedés a' közös Szittha honos magyar és ehez tartozó felekezetek közt az ő minde n tulajdonságok eránt Aradon 1820” nyomatott munkája 117 . lapi — toldalékjából .

„Capitulum Ecclesiae Orodiensis, omnibus Christi Fidelibus — salutem in salutis Largitore ; — Quod constituti in nostra Praesenti a vivae vocis Oraculo Spontaneaque voluntate coram nobis unt confessi . Edweozyteuncnec Isthen w zent fyának Testeswlte utan a z 1396 eztendeobe ieowenec, My hozanc Morozz Estvan, Myhal , Janus Wramec — Ban Wasari Barbara, Niek Sara, Eord ung Cata— Feryei, is eo Kgmec oztalyos athiafyay, Nada bi P e ter, is Pelyus Lazló, yllien bezedel ; Az Ty hatar fwdtwcrul ieow o Feyer Ceoris Wyzyteol, es az lapys Pagoan iertwl az my zento feodync el eontetw — Cire nyzvest, az Chenche, Zomus falway t engednec cherybe — az my Zeplac, Chyeheer Mycelac, is Z u — may porcyoonceert -- Cire zaz z : Lazlo aranyay — felybe walo o fwzetes feybe, wagy kedeg az Zuk pynz Mywootaba watnooc Eden f y Awraam Wramtwl az w beches marhayt, is zalogos eozkezeyt az myc teobet ieerneenec - - is byrnaa Isthien hyrywel azon iowaynca t egeut ; meli Chere eghezesewne alapyt - - az Orodhi captulan — En adaam Dochiy Caspaar is Weyem Zai Isep Boodog Azzo n Howa masodichaan a fenyrt Ezten is elwl megh mondot Zemylicc twdwtunkwal — Feria quint proxima ante Festum S . Steph — Reg — An -- Do —ni 1396 (L . S .) .”

B. Fábián Gábor Arad megye leirása 147 . 148-dik lapjain f) betű alatt közlött jegy zékéb ő l .

„Nos Isabella Dei gratia Regina Hungariae, Dalmatiae, Croa . . . mandamus tenore praesentium significantes quibus expedit tiae

226 Universis : Quod nos cm ad . . . nostrorum humillimae supplicationi s Instantiam pereos pro parte Michaelis, Blasii, Martini . . . oma e Thar de Tot-Varadgya Majestati nostrae porrectam, tum vero qui a intelligimus domum . . . permissione divorum Regum Hungariae praedecerorum nostrorum liberam exstitisse, nec nos . . . dultis obstar e videamur, domum ipsorum in oppido Tót - Váradg y a in Comitatu et habita fundatam, ab omni et quavis solutione taxarum, cen Oro suum, et contributionum nostrarum . . . . extraordinar -- nec non subsidiorum, ac lucri Camerae nostrae, sed et servitiorum exhibitione . . us eorum fieri in perpetuum eximen — duximus et liberand . imo eximi mus, libertamusque praesentium per vigorem . Quo circa vobis fidelibu s nostris Dicatoribus et Exactoribus . . Taxarum etContribum nostrarum Ordinar . ut praefertur et extraordinar, nec non subsid . . . Camerae nostrae, praeterea Comiti vel V . Comiti et Judlium dicti Comitatus Orodiensis Jó ro Zabó Praefecto arcis nostrae Lipp a , vel ejus vices gerenti, ac etiam Judici et Juratis dicti oppidi Tót-V áradgy a modernis et futuris praesentium notitiam habituris, haru m serie firmiter mandamus, quatenus nullus omnino vestr : praefatos Michaelem Thar, ac fatres ejus et affines memeratos, ipsorumque haeredes et posteritates universos ad aliquam solutionem praemissorum , sed et servitiorum exhibitionem ratione dictae domus eorundem in ordinem oppidanorum fiend— cogere et adstringere,vel eosdem propterea in personis ac rebus eorum quibusvis impedire, turbare, aut qúovi s se modo damnificare praesumat, nec sit ausus modo aliquali cus non facturi . Praesentibus perlectis exhibenti restitutis . Datum in Arce nostra GYULA in Festo die Purificationis Virginis Mariae A . D . 1549 Isabella Regina m . p ."

C. A ' Nagyváradi latin szertartású püspöki egybázmegyei levéltárban létez ő eredet i után .

„Turcae Themesienses et Lippenses provocarunt etiam probri s milites Gyulens es et meos Varadienses in certamina singularia adeo , ut jam munera indecora se illis mittere affirmabant nisi prodirent i n campum, et quidem personis prope quadraginta . Non potui ferre iniuriam illorum, sed nec diminutionem aestimationis militum horu mi. Invocato auxilio Divino, et accepto auxiliari exercitu 200, mconfiru

22 7 litum a Spect . ac M . Dno Andrea de Ba th or Supremo Regni Capitaneo, convocatis festine servitoribus meis, coadunatis gentibus S . R . Majestatis D . nostri Clementissimi, Waradiensibus et Gyulensibus, adjutis etiam auxilio aliquo Nobilitatis huius Comitatus — statuto in termino com paruimus equitibus ferme Mille ducentis, et 100 . pe ditibu s drabantis -- Datum ex Claustro S . Hieronymi 3-a die Septem . 1554 Servitor Zaberdinus Varadien . "

D. Az előbb emlitett levéltárból .

„Anno proxime praeterito cum factiosi circa Varadinum discurrebant , — circa Templum Orodiense Fortalitium aliquod Kazon Bassa fecere coeperat, nunc tamen Castrum erigi, a c quotidie muniri Halunbeg certo scribit, ubi Zanchacum statuent , ita, ut orodini Zanchacus de novo cum copiorore exercitu manere possit . Commiseram Dominis Capitaneis Gyulensibus, ut cum exercitu proficiscerenter, ct plebem miseram a laboribus eiusdem Castri arcerent , depellerentque, ac inceptam Castri munitionem, si fieri posset, irtermitti curarent nec tamen ut adversus hostem contra inducias quidqua m adtentare deberent, — Varadini 19 . die mensis Januarii, Anno Domin i 1555, Mathias Zaberdinus Ep . Varad . ”

E. Pray Györgynek

„Epistolae Procerum Regni Hungariae .” czimü mun kájából III . köt . 90 . lap .

» Cm

Sacratissimae Majestati regiae, Domino meo clementissim o de quibusdam negotiis scripsissem, existimavi, dígnum fore, ut de stat u terrae istius Dominationem quoque Vestram Spectabilem et Magnifica m certiorem facerem . Rebelles isti Jenöienses hactenus nullum viru s suum diffundere poterant in partibus istis, nisi per Ladislaum Ra dak . Praefectum castrorum Jen ő, Pankota et Dezni recipiebantur. Praeest illis Balthasar Pathochy* qui cum omnibus copiis ipsorum adjunctis sibi ipsis et Turcicis gentibus Kazon Bassae, his die *)

Ez 1564-ben Zarándmegyei föispány volt.

228 bus descenderunt ad castra in Zarand, divulgando in omnes partes , quod si quis non insurgeret, et partes filii Joannis regis non sequeretur, per Turcos, tales in mancipia simul cum uxoribus, et liberis converterentur ; ipsi vero, si quos hujusmodi arripere possent, in frustr a dissecarent, ibi in castris suis, incessanter consilium cum Turci s agitando, quid ipsis facto opus esset. Interim adolescens egregius Em e ricus A bramfy clam de castello suo, Chyaba vocato, quod distat huc ad unum saltem milliare, ad illos factiosos, qui sunt in Jen ő , discesserat, isthicque a Balthasare Patochy Capitaneo rebellium, accepta solutione juramentum praestiterat, ut ipse quoque partes filii Jo annis regis sequeretur, et illos, rebelles simul cum Turcis in castellum suum reciperet, ut hoc castello fortius munito, gentibus, e t aliis, universam hanc partem terrae campestris pro se occuparent, saepiusque huc Gyul am incursiones facerent, si possent ; oppidumque ho c Gyulense exurerent, et ita tandem expugnationis arcis hujus facilius curam habere possent . Ego quamprimum per certos exploratores persensi, quo anim o essent, volui conatum ipsorum praevenire, citissime apromtuare fec i aliquot Falconetos, et eadem ipsa nocte, quo die de ipsorum conat u essem certus, cum omnibus militibus, equitibus peditibus, pyxidariis , et Haydonibus hic existentibus, irruimus ad castellum ipsum Chyaba , tota illa nocte fortiter oppugnando, invadendo, sagittando, erat eni m satis munitum propugnaculis lapideis, et turri ; et cum jam bene diluxisset, per invasionem coepimus mortibus et sangvinum effusionibus , ipsemetque adolescens . Abramfy interfectus est cum aliquot suis . Erant penesipsum duo servitores Balthasar is Patochy, et Ladislai Ra d a k , uterque in expugnatione captus fuit ; sed servitor Bal thasaris Patochy, cum per quendam militem ex istis Gyulensibu s captus esset, in somno se liberavit, pro quo facto ille per me punietur , non enim debuisset : alter servitor Ladislai Rad ak detinetur hic i n carcere . Tandem propugnacula, et Turrim funditus destruere, fossasque castelli detrahere feci, totumque castellum exurere, alterumqu e castellum filiorum quondam Benedicti Zékely, Megyer vocatum, feci destruere . Verendum nobis erat et de illo, propinquum eni m hic fuit . Est hic non procul tertium quoque castellum, Sarka d vocatum . Adolescens Wolfgangus Sarka dy, dominus castell ad me, juravit magno juramento, se nunquam a üdeil-usvenrathc

229 litate suae Majestatis regiae defecturum . Rebelles ipsi, cognito, quo d Chyaba est captum , exustumque, et Megyer dirutum, illico relinquentes castra, Turcae venerunt ad Lippa, rebelles vero ad Jen ő redierunt. Nunc rursus Kaz on Bassam sollicitant, ut simul cum ipsis vellet sub hoc oppidmn venire, ut vel exuratur, aut capiatur . Nunc ergo ipse Kazon Bassa se se praeparat, Holombegus Zanchiakus Themesiensis nunc descendit Belgradum versus, ut gentes de Missia sursu m huc adducat . Affirmare non possum quod oppidum hoc capere ve l exurere nequeant, nam amplum est, et in parte media vilibus sepibu s munitum est, sed tamen ego quoque cum istis militibus S . regiae Majestatis, et aliis quoque peditibus, quos nunc pro stipendiis de me o conducere facio, praeparo me, ut cruentis ungvibus oppidum hoc quoque habeant . Spero in Deo optimo et Maximo, quod arci huic Gyul a regiae Majestatis isti nocere nequeant . - - Datum in arce GYULA 20-die Mensis Junii 1556 . servitor Cas par us Ma go chy Capitaneus, et Praefectus Gyulensis . "

F. „Régi magyar nyelv emlékek” czíme alatt a' magyar tudós társaság által -- sza bad királyi Nagy-Szombat városa levéltárából — kiadva .

„Circumspecto ac pruden. dno Walent in o Was, Judici Cittis Nagy Zombath fratri nobis honorand . (L. S . ) Jo attyamfya byro Wram kezenetwnk és magwnk ayanlása wthan Egy Zombathy Ember, Kys Wr Janos, ados Ide ala, nagy falw y Zenth Janosnak ft 138 kyre wolt kcotelezese, hogy megh ez elmwlth Zenik Myhal napjara, Ith Gywlan eotet megh elegythy, mellye t mynd ezdigh elmwlathoth, azon Zeny Janos tartozik ez nagy Zombathy Kadas myhalnak ft 276 azerth az Kys Janos adossagabol kyve l Kadas Myhalnak tartozneyek ft 138 azerth Jo byro wram Ereoltes d reya az Kys wr Janost hogy Je őyeon ala, es igazycha el dolgath , merth azdygh az Marhath kyth Zeny Janos megtartoth el nem zabadyttyok mygh et ne Igazodik, ha penigh az Kys wr Janos az my zegensegben volna hogy azt meg ne adatnáa, my ollyath tartwnk Ert e ky megadhassa chak tudaswnkra agyad aztan my Ennek az eo marhayath el zabadyttywk .

23 0 Vale dat : In arce GYWLA 2-a Juny 1561- Ladislaus K erecheny de Kanyaffeolde pdictae arcis Oppidi gywla Capitane y , Sacr. Caesar. regiae matt. partiumque Inferior . regni hungar .Spmus ac Comes Comittuum Zarand et Bekes . "

G. Szapolya János Zsigmondnak levele töredékben Kerecheny Lászlóhoz . — Bethlen Farkas történetiró „de rebus Transylvanicis” czimü munkája második kötet 94—99 lapjából .

„Solymannum pro certo non contemnendam copiarum parte m ad oppugnandam arcem G yu la m destinasse, sed se ab illo impetrasse , itt ab ea, cum sit ditionis suae, abstineret, si modo in fidem ac potestatem suam arcem — Kerecsenius — traderet ; petere itaque se, ut (expensa secum hostis ab omni armorum ac militum apparatu instructissimi, potentia) pertinacia privata, publicae rei cladem non acceleret . Jam in altum evectam esse Solymanni fortunam, ut in quamcunque non arcem duntaxat, sed regionem incumberet, saevissimi diluvii instar omnia obrueret, armatos, inermes, captos, deditos extrem a internecione deleret : jam vero per annos sexaginta et amplius continuis victoriis superbus, omnia aequa et plana in Hungariae Regn o suae victoriae reddidisset . Qui sanc ut ne ferrum quidam stringa t contra Gyulaianos , mora sedendoque, si ita visum fuerit, bellu m conficiet . Videret bene, et quidem in tempore, quo progrederetur , quidve ageret, ne dum fumum fugit, in ignem se praecipitet : ista pertinacia animi cum nec amicos parere, nec inimicos tollere posse .” „Rem ” inquit, „ „quam ego tecum transigere aequa et honesta conditione cupio, maximi ad rem Christianam momenti futuram scias : et vide, n e dum pertinaciam culpae addis , mox malorum accessione utramque graviter luas . lmminet tibi hostis ab omni telorum copiarumque genere paratissimus, eui sustinendo, ut par esse possis, in votis magi s est, quam in spe, vel re . Jam ut nullum nostrum jus in recuperand a arce postulationi aequissimae praetexam, mavisne illam ancipiti fortunae subjectus in Turcarum potestatem, immanium hostium, quam i n Christiani Principis redactam iri? Non arbitror te eo malignitati s provectum, ut illorum tyrannidem nostro lmperio praeponi velis . Ne invideas hoc emolumenti Christianae Reipublicae . Tuumne, vel meu m sit, ego non tant euro, quam ut sit nostrum, id est, Christianorum ;

23 1 quorum quam par erat, omnia fieri communia! Me non ambitio, no n habendi insana cupido, sed afflictae Patriae misera conditio huc rapit, ut finitimum provinciae nostrae propugnaculum non e vestris, se d Tnrcarum faucibus ereptum cupiam ; adjungendum itaque te Nobis , secundioreque fortuna in conditione honestae pacis utendum cense o potius, quam nescio quam in spem de Maximiliani potentia erectus, i n casum irrevocabilem te praecipites : cui cum obnoxii simus omnes, t u insuper his annis hac pertinacia etiam te offerre non dubitas . Nis i Nos hac moderatíone a primis Regni nostri initiis in demulcenda potentis hostis tyrannyde usi fuissemus, temeritatemque necessitati cedere coepissemus, jam pridem nostra Transsylvania eadem maloru m mole, qua est Hungaria, fuisset involuta . Pangimus itaque cum hoste foedibus, pendimus tributum, sale pacem redimimus, et semper perdimus aliquid (Castoris animalis more) ut toto tranquilli potiamur. A d omnes interim occasiones, quas Christiani Principes suis discidiis subinde abscindunt, intenti malumus fluctuari, quam mergi ; vacillare, quam praecipitari ; sperare salutem quam desperata niti . Nihil juvat brachia adversus torrentem extendere, occasio potius dum sponte defluat, exspectanda, mox vado superarbitur amnis, qui tam rapidus diluvio omnia involvebat . Equidem mortem pro Patria oppetere nemo sanus praeclarum esse negabit ; sed ubi ita necessitas, cui omnia humana cedunt tulerit. Si tuum solius caput objectum huic discrimini piaculum foret (quod tamen abominamur) ferri hoc utrumque posset : nec dubitamus, quin vel ipse velut amans Patriae civis publicam salutem propriae sis antepositurus . Sed nunc cum in tua obstinata voluntate publicum pariter ac privatum bonum periclitatur, quam putas for e rationem, quam spem, quae te ab ea noxa absolvat, cujus contagio iu omnes redundatura est? Certe verendum est, ne ista pertinaci ) indignationem, et quidquid nobis irarum coelestiumtimendu adivnm* m superest, maxima cum Reipublicae Hungaricae clade in nos, caputqu e nostrum attrahas . Quapropter cum in rerum humanarum inconstanti a maximum momentum sit, quibus consiliis, et quam salutariter quidpiam agatur, non dubitamus te quoque perspecturum , quid Nobis miseraeque Patriae nostrae conducat . Arcem nostri dominii confiniu m tradi Nobis petimus : quae sane non magis erit nostra, quam vestra , *)

E ' jóslata Szapolyának valósult .

232 si salutaribus potius nostris, quam speciosis aliorum consiliis aure m accomodaveris . Quod ni faciendum tibi persvaseris, verendum san e est, ne in eas augustias te sis deducturus, ubi nec honestus ad moriendum locus, nec spes salutis ulla supererit . Jam vero vide Mihi e t illud, num e re tua fuerit, una cum praesidio te tradere exitio, quorum utrumque dirus hostis molitur . Itane potior tibi sententia est, cum utrumque servare possis, utrumque perdere, ac alterum malum, alterius accessione cumulare ? Propone tibi ante oculos amissae arcis cladem, de qua conservanda spe propemodum jam es deturbaturus : mox introspice omnes Reipublicae Hungaricae partes, quantum obsecro portam aperies ad occupanda alia, quae fortuna ex hoc Regni naufragio Nobis reliqua fece rat? Tu spem tuam, si quam foves, et naturae regula, et potentis hostis viribus metire, ac non solum quid velis, sed et quid possis, quidv e magis deceat, idque non populari trutina, sed recto judici oexamins Ita fiet, ut ubi de iis serio cogitationem susceperis, tunc liquido perspicias, Nos nihil ab aequo ac bono alienum petere . " "

. Egy metalis per hitelesitett csatolványából .

„Gabriel Dei Gratia Transsylvaniae , Valachiae Transalpina e Princeps, partium Regni Hungariae Dominus, et Siculorum Comes etc . etc . Fidelibus nostris Generosis Arcium Nostrarum Lippa e t őC-JeBapitnos,rumqvcegntibsodrfuq que pro temporibus constituentibus salutem et Gratiam Nostram . Az lstenben udvozult Magochy Fer encz Ura mn ak Atyank fianak, ott az Mokra allyan az minemü Joszagi voltak, úgy mint : Kovacsi, Panad, Cserfalva, Ötvenyes, Magochy, Algyött, Dócz, Sarkad, Babocska, Sövenyháza, Csepa, Mindszent, Apor, Fabian-Sebestyen és Szent-György, azokat az mi örz ő hívünknek Sővényházi Moritz Martonynak megattuk . Kegyetmeteknek azért hagyuk és parancsollyuk serio az fel ől meg h irtt Joszagokban Moritz Martont meg ne háborgassa. Praesentibu s perlectis Exhibenti restitutis . Datum in arce nostra Eched die 12- a mensis Januarii Anno Domini 1612 Gabriel Princeps m . p . (L . S .) .”

233

I . A Holdmézesf Kornéli család ritka jelességű levéltárában találtatott hiteles má solatról leirtam Gyulán junius 24-kén 1827 .

„Nos Michael Vér de Kerestarcsia et Stephanus Rácz d e Gálospetri Vicecomites ac quator Judlium Jurati Assessores Sedria e Literas Comitatus Bihariensis etc . etc . Damus pro memoria, quod no s lllustrissimi Principis ac Domini DominiGeorgii Rák óczy Dei Gra tia Principis Transylvaniae, partium Regni Hangariae Domini ac Sicu lorum Comitis, et Domini ipsorum Daemonum Praeceptoris pro parte Egregii Michaelis Veres de Doboz — in simplici papyro patenter confectas et emanatas sigilloque eiusdem Domini Principi s intrinsecus in margine earundem inferiore impressive roboratas, ac communitas, nobisque praeceptorie fonantes et dirrectas, honore e t obedientia, quibus decuit recepimus in haec verba : ,,,,Georgius Rá— k ó czy Dei Gratia Princeps Transylvaniae, partiumque Hungariae Do minus ac Siculorum Comes etc . etc . etc . Fidelibus Nostris Egregiis, e t Nobilibus Vice Comitibus, Judicibusque Nobilium ac Juratis Assesso ribus Sedriae Comitatus Bihariensis nobis dilectis salutem et gratiam nostram : Exponitur Nobis in persona Generosi Michaelis Vere s de Doboz, qualiter ipse exponens paribus illarum Litterarum, , quas superioribus diebus vel temporibus, Nobiles Circumspecti, ac Strenu i Judexet Jurati Cives Oppidi Bekes, pro parte Nobilis ac Strenu i Blasii Kenczesde eodem Beke s in quadam causa inter ipsum Exponentem ab una, ac diende Blasium Kenczes ab alia — partibu s in sede via Judiciaria mota, ventillata ac suscitata, Vobis exarassent , quae quidem Litterae in Protocollo Sedriae Vestrae inscripte, aut pra e manibus Jurati Notarii Vestri repositae exstarent, ad praesens pro Jurium fuorum tuitione, nomine et in persona eiusdem Exponentis debita cum Instantia humillime, ut nos eidem circa praemissa Clemente r providere ac paria praemissarum Litterarum per vos eidem extradar i facere dignaremur . Cum autem justa petentibus non sit denegandus assensus , ideo fidelitatibus Vestrum harumserie committimus et mandamus firmiter, quatenus acceptis praesentibus, rebusque sicut praefertur stantibus, seque habentibus Vos statim sub oneribus - - - -- in talibus observare solitis, praesentatas Litteras in ferie aut vero in Protocollo Comitatus Vestri inscriptas, medio Jurati Notarii Ve—

23 4 stri diligenter requirendas et inveniendas facere, requisitarum et reinventarum paria sine omni diminutione et augmento eidem Exponent i futura pro cautela praemissarum modis omnibus debeatis et teneamini , secus non facturi . Praesentibus perlectis exhibenti restitutis . Datum i n Civitate Nostra Kolosvar die decima sexta mensis Decembris Ann o Domini Millesimo Sexcentesimo Quadragesimo . -- Georgius m . p . L . S ."" — „Nos igitur huiusmodi mandato eidem Domini Principis in om nibus ut tenemur obedientiam et satisfactionem volentes praescripta s Litteras Testimoniales praedictorum Judicis, et Juratorum Civiu m dicti Oppidi Bekes in libro seu Protocollo nostro medio dicti Notarii Nostri diligenter requiri et reinveniri fecimus, tali sub tenor e post humilem obedientiam Nostram commendationem : -- „„Látván a z Nemes Kenczes Balázs praesentálása által mind a ' Nemes Vármegyének ' s mind Urunk Ő Nagyságának Mandatumat abban lenni, hog y az mi — — alá vétetett Városunknak eleit ő l fogva való szabadsága fel ő l bizonyos - - - attestatiot tennénk . Mi annak okáért, ki k a ' mi városunknak oltalmazására er ő s hittel kötelesek vagyunk, hitün k szerint arról nyilvánvaló és bizonyos atlestatiot teszünk : hogy elei t ő l fogva szabados Királyi Város volt, senkinek rajta hatalma nem volt, és mikor a ' sok mutátiók országunkba feltámadtanak, a z idvezült Báthory Gábor adta volt — földet Veres Mártonnak , Nádudvary Jánosnak és Teleky Mihálynak, de ollyan bizonyos conditioval írtuk meg, hogy az Nemes fejül megnevezett Ura k kötötték erre magokat, hogy a ' kik, az elebbi szabad ságban megtartassanak, ezen egy szabadságra jöttünk - - nem volt semmi nemű instructio — Contractusunk velek, hanem az eg y Földbér, semmi kemény Dominiumokat magunkra nem vettünk, így mindenek ide való jövetele és kimenetele szabados volt , Jobbagionale Iugum nyakunkban nem volt, sött az körny űl lév ő puszta hellye k mind ezekbő l az mi Városunkból építettenek, most is peniglen ugya n így vagyon szabados állapotja, senkinek megfogatatása, inhibitioj a nem volt. Nagyságtoknak és Uraságtoknak err ő l fide affide attestatio t teszünk . Isten Nagyságtokat és uraságtokat éltese és tarcsa me g jó egésségben . — Datum Bekesino 15 juli Anno 1640. Nos Judices Jurati Civitatis Bekesiensis Thomas Pikó— Joannes Szanto — Georgius Nagy — Demetrius Nagy — Stephanus Györ y Voltak — Thomas Cserney — Michael Szechen (L . S .)

23 5 némellykor azon, hogy némelly molestiával bennünket terhellyenek , úgy mint : Bor árúlással és egyébbel, de fel nem válaltuk, és nem vettük fel semmi nehéz dolgot . " „Alterum verum Litterarum verbalis continentia sie se habet : ” „Mi Békési Bírák Pikó Tamás azon Eskütt Társaimmal egyetemben adjuk értésére minden Tiszt, és Méltóságban lév ő Nagyságo s Uraknak, Nemes és Nemzetes Urainknak, hogy jövén el őnkben Városunkban jámborúl nevekedett Nemes és jámbor életű Kenczes Balas kivánván illend ő képpen, hogy köztünk való el ő bbi élete felő l tennénk olly contestatiót, mellyen minden haesitantia nélkü őtRespcuéhilbzonyáge,mélt lmindeRk őlünkívátaesiojérn,mfdeltacbonsietáluk ót , mind élete, mind erköltse fel ő l, hogy miglen mi közöttünk élt és lakott , jámborul élt, Istenes életet élt, és semmi fen áló deliquiuma nincsen , kit nyilván tudnánk . Ezek után az Úr Isten Nagyságtokat és kegyelmeteket éltesse kedvesivel egyetemben. Datum Bekesino 3 August i Anno 1640 . Ennek bizonyságára adtuk az Pecsétünk — meger ő sítet t Levelünket idem qui supra .” " „Praescripte Nostroque Litterae in marginibus earundem inferior. Sigillo dicti Oppidi Bekes impressive . erant communitae . — Paria igitur praenotatarum Litterarum in Libro seu Protocollo Nostro medi o Notarii Nostri requisitarum et reinventarum in Transumpto praesentium Litterarum Nostrarum sub Sigillis nostris Judicialibus memorat o Micheli Veres extraranda duximus et concedenda . Datum Varadin i die decima septima Mensis Februarii Anno Domini Millesimo Sexcentesimo Quadragesimo primo (L . S .) (L . S .) (L . S .) (L . S .) (L . S .) ”

K. Erdélyhoni Károlyfejérvári káptalan levéltárából .

„Nos Georgius Rákóczi etc . memorie commendamus tenore praesentium significantes quibus expedit Universis . Quod nos cum a d nonnullorum fidelium Nostrorum Consiliarior singularem Nobis 'prop terea factam intercessionem, tum vero attentis et consideratis fidelitatibus, et fidelibus servitiis, Egregiorum Nobilium et strenuorum Petr i Erd ő s Judicis , — Joannis Csatari, Danielis Balas, Nicola i Varga, Pauli Balasi, Caspar Össi, Andreae Sz ű cs, Joannis Mé—

23 6 száros, Georgii Terpely Jurasor, ac Michaeli Herpai Ductoris moderni, Coeterorumque universorum Militum Praesidiariorum , tam equestris, quam pedestris Ordinis Incolar : Arcis et Oppid i Nostror : Sarkadiens : que ipsi Nobis in omnibus occasionibus, rerumque et temporum vicissitudinibus secundum possibilitatis eoru m exigentium exhibuerunt, et impenderunt, exhibiturosque et impensuros eosdem inposterum non dubitamus . Totale itaque et integrum Praedium Nostrum vulgo Gyeör vocatum a parte Orientali territorio eiusdem Oppidi Sarkad proxima vicinitate junctum, nec non totales e t integras Sessiones in Herpa quidem Unam, item insulam quanda m Csáki-hér, vulgo nuncupatam, nec non in praedio Lelössi, item i n praedio Nyék, itiaden Unam, Denique in eodem Oppido Sarkad tre s Conolicales desertas, que alias Egregii quondam Th ome Th old i praefuisse, sed per mortem et defectum utriusque Sexus seminisejusdem, per Directorum Nostrum Fiscalem juxta Veterem et approbatu m Regni nostri Transilvaniae et partium Hungariae eidem annexaru m legem, et consvetudinem publicatae, licet nonnulli, qui videlicet in certa pecuniarum summa, easdem, Praedium et Sessionibus possidebant , huiusmodi publicationi Contradictionis vetamine obviasse, verum expos t ad instantiam praenotator : fidelium Nostrorum, solutis Contradictoribu s de jure solvendis, hujusmodi Contradictionem, pertotum, ex parte eor: remisisse, sique idem praedium et sessiones a processu Juridic o omni ex parte eliberatae esse perhibentur, simul cum cunctis eorunde m utilitatibus, et pertinentiis quibuslibet ; terris scilicet arabilibus, cultis, et incultis, agris, pratis, pascuis, campis, foenetis, Sylvis, Nemoribus , omnibus alpibus, Vallibus, Vineis, Vinearumque promontoriis, Ite m aquis fluviis, Piscinis , Piscaturis, Aquarumque decursibus, Molendini s et eorundem Locis, generaliter vero quarumlibet utilitatum, et pertinentiarum suarum integritatibus, quovis nominihus vocabulo vocitatis , ad idem, et easdem, de in re et in antiquo Spectantium et pertinere de bent : sub suis veris metis, et antiquis Limitibus existent : memoratis Judici, Ductoribus Juratis, Universisque Militibus Praesidiariis Incoli s et Habitatoribus praefati Oppidi Sarka dien s : eorumque Successoribus Universis durante bene placito Nostro, Clementer danda et conferenda esse duximus . Prout damus, Donamus et conferimus, salvo jur e alieno, harum Nostrarum vigore et Testimonio Litterar : mediane . Datu m in Curia Nostra Saro siensi Die Nona mensis July, Anno Domini Mil-

237 lesimo Sexcentesimo quadragesimo quarto G . Rákóczi m . p . (L . S . ) Joan . Szalardi Vice Seeretar."

L. Fábián Gábor Arad megye leirása I . k . 86 . 87 . és 88-dik lapjain z) betű allat t közzé tett jegyzékb ő l .

„Alázatos szolgálatomat ajánlom Nagyságodnak mint Uramnak ; ! Most 31-a Januarii volt Jen ő ben a ' Gy ű lés ; választották Vice-Ispán uramat, s Tysza István uramat Erdélben Urunkhoz a ' Gy ű lésre . Hétfön pedig, hogy bementem volna a ' Gyűlésre, Vasárna p az Jen ő iekben levágtak kettő t a ' Törökök ; az Jen ő iek kimenven Vasárnap Muharin basát találták hatod magával s levágták ; hetedike t egy Sub-basát mas faluban levágtak, az Olay Bégen kivül nem vol t ollyan fő Török Gyulán, mint az a ' kit levágtak . Nagyságo ; a ' Fejedelem dismerht,avlyBszercémntkövgb ké t lovat vett volt akkor tőlle . A ' Törökök ezen igen megbúsultak ; a' Kapitánynak a ' paraszt emberek úgy hozták a' hírit, hogy mint a ' fű szál , úgy megyen Gyulára be a ' Török, nem tudhatják, mit akar . Némellyek azt mondják , hogy Jen ő alá akarnak jönni, az tartományát el akarják rabolni . Hallottunk olyat is, hogy a' Dézmai kastélyt elakarják égetni ; itt pedig igen vékony erő vel vagyunk Nagyságos Uram , mert én nálamnál s Tálnok Péternél ' s Mokra Mihóknál töb b lovas nincsen ; mert mikor a ' Török visszament a' rablástól, Rác z Pált a ' Bekényi révnél találták, maga a' Körösbe ugrott, úgy szaladt el, a' lovát pedig elvitték . Az Darabantokban pedig harminczat behivattam, azokkal vagyok itt alatt, de nem bizhatom hozzájok . Ezek után Isten tarts a Nagyságodat jó egésségbe. Datum ex Deszny die 2-u Februar y Anno 1651 . Nagyságodnak alázatos szolgája Pankotay Andrá s Az Tekintetes és Nagyságos Ruszkay Kor m . p . nis Ferencz Uramnak, Kolos vármegyének F ő Ispánnyának, neke m Uramnak adassék ezen levelem.”

238

M. Néhai boldog emlékezet ű ipamnak, Petz Imrének, reám maradt gyüjteményéből.

„Capitulati o Sacratissimae Caesarea Regiaeque Maiestatis nomine Infrascriptus Sacrae Creae Regiaeque Mattis Generalis Campi Mareschali Locomtenes Peditum Colonellus, Arcis et Praesidii Varadiensis cum appertinentiis SupremusCommendatus, notum facio vigore praesentium , quod in Anno 1711 die 10-a Januarii cum Militia Sarkadiensi s Plenipotentiariis Deputatis infrascriptam Capitulationem et sequenti a puncta iniverim : N-o 1-o Praesidiarii Sarkadienses petunt Nobilem e t Egregium Dominum Alexandr um Szabó Aradini in captivitat e existentem Capitaneum una cumOfficialibus ita Varadini et Ara dini existentibus gregariis captivis sua Excellentia faciat dimitti e t eliberari . Responde tu r : Omnes captivi , qui sub potestate mea hic existunt, dimittuntur ; qui vero Aradini, Excellentissimum et Illustrissimum Dominmn Dominum Comitem Joannem Pálffy Generalem Campi Mareschalum et simul Commendantem Generalem requisi turus sum,ut dimissio Alex an d ri Szabo, et suorum Officialiu m Domino Commendanti Aradiensi demandetur . N-o 2-o Permansio in Loco, una cum Prolibtts, Familia, et Bonis Nostris in antiquis Libertatibus, quibus praede cessores Nostri sub fidelitate Suae Mattis Sacratissimae fruebantur , concedatur . Respondetur : Permansio in Loco cumProlibus, Familia e t Bonis pacifice et inperturbate usuando conceditur . Miles, qui sub fidelitate Suae Mattis arma gerere voluerit , militari more tractabitur ; qui autem semet ad sua deponere volunt , depositi s prius armis , sub protectione mea , uti Incola tractabitur , conservabitur et protegetur ; ratione vero praetensorum antiquoru m Privilegiorum seu Libe rtat is, quae mihi hic et nunc non constant, ad Communem Regni Dietam, et Benignam Suae Mattis Sacratissima e fiendam Dispensationem relegantur. In quibus vero ipsis Sarkadiensibus ad Augustam Aulam prodesse potero, pro posse juvabo .

23 9 N-o 3-o In antiquisLibertatibus in quibus praedecessores Nostri vixerunt, conservemur . Respondetur : In puncto 2-o jam est Responsum . N-o 4-o Militia propter acta et facta hisce disturbiis, seu Officiales seu Gregarii non persequantur . Respondetur : Amnistia Capitis propter acta et facta illi s conceditur, neque ab ullo persequentur, imo cum Prolibus, Familia , et rebus suis libere et inperturbate residendi conceditur facultas . Et quod supra scripta Capitulatio ab utrimque firmius robu r habeat, necessum est, ut quam primum Militia Suae Mattis eo venerit, claves fortalitii una cum Fortalitio resignent, omniaTormenta , pulveres, et Annonam cum omnibus Bellicis Requisitis detegant et resignent, et Praesidium Germanicum acceptent ; sic omnia sacro sancte et inviolabiter observabuntur manuum propriarum Syngraph a et Sigillorum appressione roboratur. Actum Varadini Die ut supr a notatis (L . S .) Fridericus Comes a Löwenburg m . p . — (L . S .) Szabó György Sarkadi et Strása mester Deputatus m . p . (L . S .) Öss y Gáspár Deputatus m . p . -- (L . S .) Debreceni Sámuel Deputatu s m . p ."

N. Protectionalis . Az el ő bbi megnevezett gyüjteményböl .

„Siquidem omnes Incolae Sarka dienses in Praesidio — Sarka di ensi existentes tempore Capitulationis , qua Milites in protectionem et Tutelam Suae Matti Sacratissimae, et manutentione m meam semet submiserint, nunc autem per infortunium omnia Domicilia eorundem ex integro in cineres redacta sint, quia jam nunc o b angustam loci Domicilia ibidem pro se aedificare non possunt, ex e o dedi iisdem facultatem et potestatem in loco seu fundo antiquo Oppid i S arka d domus aedificandi, ibidemque habitandi, depositis suis armis conservationis gratia apud Capitaneum eorundem in Praesidio existentem, ita tamen, ut secundum Capitulationem eorundem mecu m initam, qua Milites dum et quando servitiis eorundem indiguero, eo i n puncto, qua a me dependentes Milites Caesareo Regii arma summant et Suam Majestatem Sacratissimam armis serviant, quibus in Majorem

24 0 fidem hasce meas Manutentionales Litteras extra dedi. Varadini ddo 30-a Mensis Martii Anno 1711 — Sacratissimae Caeo Rea e Mattis Generalis Mareschalli Locumtenens, Colonellus Pedestris ,ArcisetPraesid Vardcumap ertine tisSupremusCom enda s(L . S .) Fridericus Comes a Löwenburg m. p . "

O. Sebestyén János kurucz kapitánynak a ' gyulai várat felkérő levele az 1735-di k évrő l szólló urod . törvényszéki hiteles jegyz ő könyv 124 . laponi 23 . sz. a . bejegy zett tartalom szerint.

„Inprotocollatio Literarum, quarum Tenore Arx Gyula occasione Tumultus rusticani Pptis tumultuantibus, et ut se denominaverunt rebellibus tradenda petebant ; harum originale Illustrissimo Dn o L . Baroni Orczy dum Castra ad Gyulam metatus fuisset, est consignatum , quae quidem Literae Plltri Dno Mathiae Klósz ICottu s Bekesiens substituto Vice Comiti sonabant quar : haec vidimat aestcopi . „Ajanlyuk kesz szolgalatunkat Kegyelmednek Nzetes Vicespany Uram! Nemzetes Vice Spany Uram! mult kegyelmes Urun keö Felsegenek igaz renden lev ő Vitézei münk eö Felsege parancsolatj a szerint a ' sok eözvegyeknek Arvaknak es edes Nemzetunknek F . Inünk dicsösegere ugy Nemes Vallasukk megmaradasar ; mellyre nezve KegyetmedakesznvgyudHakmeltVéroni nek adjuk tuttara , hogy mi Felseges Urunknak husegel valo Vitéze i kivanyuk a' Várnak feladassat, ha mi kerjuk azzal tartozunk , ug y tuttara is adni , hogy minden veszedelem nelkul kegyelmetek meg szabadulhasson, ha peniglen nem adgyak fel t . illik a' Vára ővendőben a' mi rajtuk esik maguknak tnlajdonitsa, hogy peniglen tj az t gondolnok, hogy valami kart tennének semmi nemü karral nem illet tettnek, melyr ő l is hitunkk igaz erejit megmutatni, ugy kezeinkel i s megerositeni Levelünket adgyuk en Sebestyén János az elö Istenre , hogy semmi kárral, vagy veszedelemmel nem iletetnek ha a ' Várat Kurucz számára tartyuk . — Kegyelmes Urunkk Vitézlö Kapitánj a Sebestyen István m . k. Kegyelmednek datalt Levelet szolgalatjat i s ajanja . ” „Praesentem Copiam cum suo originali observat : ejusde m etiam ortographia collata, eidem in omnibus punctis et clausulis con-

241 formem esse infrascripti testamur ex Castris ad Gyulam positis di e 18-a May 1735 (L . S .) Baro Stephanus Orczy m . p . Commendant. — Joannes Beleznay m. p . (L . S .) (L . S .) coram me Sigis mundo Andrássy ICottus Csongradiensis ordinario VComite (L . S .) Alexand . Spisics de Jappra SSimae Cae. Reg . Mattis Inclyti Regiminis Alexandro Karoliani unius Compagniae Locumtenens e t Commendans m . p . " Praesentis copiae originale (quod lllustrissimo Dno L . Baron i Stephano Orczy I . Comitatensium Commendanti consignatum in est ) die 2-a May 1735 circa mediam decima noctis in cujusdam Vidua e fenestra a quodam puero repertum, in Arce Gyula, tanquam mih i sonans medio unius Jurati, item Notarii Oppidi Gyula ac ipsius Viduae illatum . — Actum Gyulae die 19-a May 1735. (L . S .) Ma t hias Klosz IComitatus Békesiens Substitutus Vice Comes m . p . "

P. Békés megye , 1808-ik évi jegyz ő könyve 986 . sz. a . találtatató M . K. II . tanács leirata, a' gyulai őrség megszüntetése tárgyában .

13765 . Illust . ec . Siquidem juxta recens interventum benignu m Decretum Aulicum reflexe ad id, quod Oppidanae Communitati Gyulaiensi lietitus erigendae Uniformi Vestitu, et Armatura provisae Cohortis Indultus, ab altissimo Loco denegatus exstiterit, occasione etiam anniversariae Solennitatis pro die quo eidem anno 1807 fo rtun a obtigit Suam Mattem Ssimam cum Augusta principe Ludovica venerandi pia memoria recolendo destinatae suapte ab interventu dictae Cohortis praescindendum sit, nulla quoad reliquas destinationes subversante consideratione, hinc quemadmodum rementionatae Cohorti Instantia eadem in conformitate altissimo Loco indorsata habetur, ita id ipsum hisce Praetitulatis Dvestris erga Repraesentationem dd -o 12-u Martii a . c . N-ro 257 isthuc submissam, notu m redditur. Datum ex Consilio Regio Locumtenentiali Hungarico Buda e die 27-a Junii Anno 1 808 celebrato Praettarum Dvestrarum benevo lus ad officia paratissimi Baro Joannes Mednyánzky m . p . Samuel Lányi m . p ."

24 2

R. A' tulajdonos Hadsith Mahomet Effendi török dervis kezeinél létezett eredetir ő l .

Princeps Joannes Baptista Scitovszky de Nagy-Kér etc . etc . etc. Presetium exhibitorem Hadsith Mahomet Effend iTurcm Dervisch, fine devotionis in spititu Religionis suae peregrinantem, adhuc Quinque Ecclesiis Nobis notum, jam tertiam in diem Strigonii commorantem, praesentibus comitemur et omnium protectioni ac benevolentiae commendamus . Datum Strigonii die 18- a Septembris 1855 Joannes Card . Ar. Eppus m . p ." (L . S . )

S. Békes megyének 1735-dik évi jegyz ő könyve 523 . lapj a 30 . sz . a .

Excellentissimo Domino Comiti Ludovico de Bottyan Regn i Hungariae Cancellario lnformatio, de praeterito tumultus rusticano . Excellentissime ac lllustrissime Domine ! Domine et Patron e mihi gratiosissime ! Ezen mostani zenebona aránt nekem de dato 7-m a Maji Bétsbül irott Excellentiád levelét tartozó alázatossággal az estv e vettem, nem tudom micsoda postán tartatott, — egyéberánt köteles ségem szerint azontúl informatiomat Méltóságodnak alázatosan meg küldöttem volna . Ezen zenebonát csupán az parasztság Peró nev ű , Pécska Maros mellett lév ő helységbeli, rácz kapitány ingerléséből és egy értelméb ű l, ki is Aradon sub initium hujus motus megfogatott, é s eztet . immár meg is vallotta, mind Pero úgy más társai — kezdette . — Micsoda küls ő potentiátúl inditatott erre Pero? — ha eddig nem, ezután is megfogja mondani, a ' mellyet Aradi Commendans Uramtú l Excellentiád b ő vebben megérthet . — Kezd ő dött ez palam et public e Thurnál nemes Heves vármegyében, 27-ma Aprilis, és Szent-Andráson, ezen nemes Békesvármegyében proxime praeteriti . Maga m Szarvasra 28-va ejusdem érkezvén reggel, — mely Szent-András hoz közel vagyon, hogy utamot bizonyos dolgaimra vegyem, legel s ő bb ott értettem, hogy Szent-Andrási biró Vértesi Mihály, valak i fegyvert foghatott az faluban , más több nemes Vármegyékbül val ó conjurált társaival felültette, és immár két zászlóval volna . Az pusz tákon lév ő ő rményeknek, úgy Thuri vásárra készül ő keresked ő knek , sok ezer forintjokat, fegyverit, paripáját és ruháját elszedte, magát

24 3 és seregét „Kurucz"-nak hirdette . — A' szegény együgyü parasztságot pedig Vértesi, — ki fő strázsamesternek hivatta magát, Sebestyén János lovasok, Pap Gáspár gyalogok kapitánya Matula Pál, — Tóth ki irástudó és leghiresebb vólt köztök, és annak el ő tte Peróna k Fourierje lett volna , úgy hitegették : hogy ő k Rákoczy számára fogadják a' népet ; az egész Ráczság Peróval együtt az Magyarok mellett fog lenni, most a ' Portiótúl szabadithatják meg az országot ; az ráczot, parasztembert ne báncsák, hanem a' nemességet, ő rményeket, kereskedő ket és németeket. — Mellyeket én Szarvason hallván, utamat Békésre vettem, és még azon északa irtam Currenseket, hog y eleit vehettük volna az ollyan kóborlóknak, de 29-na Békesen két , három óráig várván, semmi segitségem nem jött, és az kóborlók a z űl nap reggel megvervén Tarcsánál az Szolnoki nationalis militiát ,kib négyet levágtak, Békés alá jöttek öt zászlóval az kóborlók, és maga m is alig mehettem Gyulára . Egész egy ujonnan erigált T . N. Károlianum Regementb ű l való Compania épen Békesen volt, de minthogy s e fegyvere, se lova nem volt, nem resistálhatott ; hanem az is Gyulár a bejött, és mingyárt másnap Aradra ment . -- Gyula várát ennehányszor azon kóborlók tentálták, — levéllel is tő llem kérték . De Isten segitségébül az egész vármegye és némely dominiumbeli tisztekke l megtartottuk. — Minden közellév ő helységekre úgy F . Consiliumna k pro auxilio ferendo tempestive irtam, amint is az aradi ráczság eljövén, kérésemre ment 8-dik maji éczaka azon kóborlók ellen, és 9-i k maji reggel többet 500-nál elvesztett, és minden gy űjt ő tt prédájá t elnyert, a' többi széllyel szaladt . — Circa -- 12-am Maji Halász Péter Uram nemes Pest vármegyébül elérkezett, és azontúl azon csavargókat ű zni és fogni elment, amint is a' többi közt egyet, ki a' kóborlók Secretariusa volt, megfogott. — Nem különben azután méltóságos b . Orczy Uram is, — úgy tekintetes Beleznay Ur , sok számo s néppel elérkeztenek, és Gyulára campiroztak, Kikhez Felséges Urun k hivségére többen három száznál immár visszajöttenek és mindenna p jönnek . Minthogy a' ráczság nagy prédálást tett, szegénységnek protectiójára itt maradt T . Beleznaj Colonellus Uram válogatott 240 emberrel, és itt marad, miglen méltóságos Generalis Quadáni uram mag a népével itt nem lészen . Méltóságos b . Orczj ur, az táborával Thúrfelé elment 19-a praesentis . Bizonyosan hallatik : hogy Vértesit Telegdiek nemes Bihar vármegyében megölték sokad magával ; Matula

24 4 is, kinek mindenekr ő l legjobb informatiója vagyon, — elfogatott és Budára küldetett . Az itt lév ő rabok méltóságos b . Orczj úr el ő tt mi t fataáltanak ? azt is Excellentiádnak alázatosan kivántam megküldeni . — Ceterum me altis gratiis commendans maneo, Praetitulatae sua e Excellentiae servus humillimis Mathias Klosz m . p . "

T. Békes megyei, 1735 . évi jegyzükönyve 520. lapján 28 . sz . a . felirása a' magyar királyi helytartó tanácshoz .

„Serenissime Dux Locumtenens Excelsum ConsiIium Locumtenentiale Regium! Alte titulatum Excelsum Consilium de progressu super excitati tumultus ulterius quoque officii mei ratione humillime informandum duxi . Nudius tertius dum intra vesperam Militia Rasciana Aradi ensis, hic Gyule, aut circa considere intendisset, et jam Oppido appropinquasset, egoque ex certis nunciis didicissem, in possessione Székudvar, duobus Gyulae miliaribus esse cum uno vexillo perduelles ; aliosque in vicinia latitare ; Domino Commendandi ejusdem Militiae Rascianae Dominum Tomtsanyi Linguae gnarum, ac pro majori fide obtinenda, ipsos duos nuncios, a quibus hoc didicerim, obviam in person a misi ; rogans ut ad persequendam nefariam perditissimorum homiuu m colluviem, qui in Székudvar, et in vicino Erd ő hegy pago essent, cum sua Militia properaret . Qui etiam, illa ipsa nocte, praemissis exploratoribus, contra eosdem perrexit, et ad Pagum Erdöhegy, ubi nefarii perduelles circiter mille, vel etiam ultra Castra metati sunt ; et ex un a parte Silvis, ex alia curribus protectos, circa sextam matutinam her i adorti sunt Rasciani . Verumpost primas utrinque explosiones Sclopetorum profligati isti homines in Silvas profugere, et sese abdidere . Quo s insecuti Rasciani, deprehensos internecione deleverunt . Durasse dicitur pugna et persecutio ad decimam diei horam . Cecidere ex hostibu s plus minus quingenti . Faxint Superi ut perditissimorum illorum fae x propediem extinguetur, et optata quies et tranquillitas reintegretur . Me in reliquo altis gratiis etc . etc . Humillimus Servus Mathia s Klosz m . p .”

245

. Gyula városának szerencsétlen megégése fel ől nemes öreg Kállay Mihály által ir t versek a' gr . Wenckheim család gyulai levéltárában letett eredeti kézirata szerin t

„Véletlen tűz által nagyobb részént megemésztetett Gyúla Várossá nak siralmas sorsát, ekképpen kesergé egy bánatos szív ű Öreg. ” „Békés Vármegyében Anya Város Gyúla , Mint ki-tanulgatták Pipáról felgyúla . Melly ellen volt noha ezer parancsolat, Még sem fogadni szót, óh szörny ű gondolat ! Kilenczedik napján történt Juliusna k Ezer nyoltz száz egyben nevén Czirillusnak . Dél felé siető ártalmas szélvészben , Három szakasz Várost foga csak egy részben . Ha szomorú napot kelletett érzeni , Ezt fekete Szénnel lehetet jegyzeni . Tekintetes Nemes Vármegye Gy ű lés e Vala, de lett újra Füle csendülése ; Mert három Tornyokban verik a ' Harangot , De hamar olvadván nem adhattak hangot . Máskor ezek hívtak az Imádkozásr a Most pedig zengettek a' tű z ropogásr a Délután az óra szintén hármat ütött , Vulcanus azután mindeneket sütött . Igy két órák alatt majd az egész Város t El-boritá a' T ű z látnak ezer Károst . Végig a' Városon ment szintén a' réti g Mely annakutána füstölgött egy hétig . Nem kedvezett semmit Templomnak sem Várna k Urnak, sem Boltosnak, Parasztnak, Polgárnak. Sok ember oltani Felebarátjához . El-ment, addig a ' T űz érkezett magához . Sok el sem mehetett futva visszatér e Látván, hogy ég Háza, kinek ő Testvére . ő eszközök tVizlök Nem tehettek semmi Tele voltak langgal Utczák 's minden közük . A ' kik valának is ezeknek környül e Nem képes gondolni Vérek ugy hevüle . Ép elmével senki nem-bir, kapkod, bódul , Látván T űzözöne, hogy forr 's reá tódul . Igy egész éltébe sok a' mitt kereset t Kevés id ő alatt tőle mind el-esett .

246 Volt sok Kéz czúkolás, volt ezer jajgatá s Nincs Férfi, elvonta a' kivánt Aratás . Többnyire kínlódtak csak az asszonynépe k Kik T űzt ő l pirulván már nem egész épek . Ez ágyban feküv ő beteg édes atyjá t Ragadja, mert hallja jajgató szózatját : Ne hagyj Fiam, kérlek Isten szerelmére , Hiv szolgálatodnak lesz jutalom bére . Sok szájból hallanád ; óh Isten oltalmazz ! Ne veszszek b ű nömbe, Ur Jézus irgalmazz ! Amaz Édes Anyját, ki volt sínlő désbe n Húzza 's vonja, szegény e' szörny ű égésben. Más kisded gyermekét, amaz Csecsem őjé t Viszi, kinek tartá sokszor az eml őjét , Ki Öcscsét, ki bátyját keresi ha lel i Nyakába borulván, zokogva öleli . Ki Nénjét, ki Bugát a' T ű z alól lesi : Mert ezek valának a' Szülék kedvesi . Ha gondoljuk a' kis gyermek ágyasoka t Mint volt dolgok ki ne könyvezné sorsokat . Valahány Ház ége vólt meg annyi sírás . Nem lesz err ő l soha tökélletes írás. Mert a' maga kárát csak maga érzett e Minden, károsabnak ő magát képzette. Azért oly sok Házról hol hullattak könyvet . Lehetne még írni, majd meg annyi könyvet . Némellyek halálra vetették magoka t Csak szabadíthatnák házból vagyonnyokat . Némellyek lettek is T űzi áldozatok , Hát ti óh ártatlan csetsem ő Magzatok ? Hogy maradátok meg e szertelen tű zben , Még az erőssek is szédültek e' b ű zben . Voltanak ő rző tök, éjjeli nappali , Amaz er ő s Lelkek az Isten Angyali . Te is óh ártatlan gyermeki szép sere g Igy maradál meg de, sok szegény kesereg , Mivel hogy kezedbe nem adhat Kenyeret, Kit mint maga Lelkét azonképpen szeret. Kenyér helyett azért adjon e ' Köveke t Nem mert az Úr Jézus tiltya az illyeket . Édes Jézus azért vedd oltalmad al á Éség miatt Sírba ne szállyanak alá . Ép ű let egymástól a' mint különbözött , Sok külömbség is volt árra s becsi között .

247 Jobb voltához képpest ez kivűrűl ég e Amannak belől is lett egésszen vége. Legtöbnek oda lett majd minden élelm e Ha szomszéd helyekr ő l nem lesz segedelme . Igy a' bánat eggyet jobban meg-sebhetett , Mint mást ki valamit félre is tehetett. Ez kér bosszú állást, más jobban fontollya . Sujtoló vesszéjét az Úrnak csókollya . Száját meg nem nyittya némúl, s nem szól zokúl , Csak a ' maga vétkét veti leg f őbb okúl . Tekintvén szegények puszta Udvarokat A mib ő l lehetett vontak Sátorokat . Itt is érték őket sok viszontagságo k Hideg, meleg, szélvész, nincsen vídámságok . Rettenté éttszaka az Égi-hábor ú Melly ugy repűlt széllyel mint tüzes koszorú . Az Anya Magzattyát szánnya keservébe n Szoptatná de nincs Téj üress eml őjében . Égett Kenyerébe beleje harapot t Annál többet sem ma, sem tegnap nem kapott . Ki-fordúl szájából, csupa keser űség . Itt ám a ' próba k ő , az Anyai h ű ség . Két ' s három Ggyermeke vonnya le ruhástól Kenyerért (annak sints) híjjába kér mástól . Rájok néz el-fordúl elfogodik sziv e Hogy majd éhel hal meg Isten Remek mive . Mond Uram gondod van csak egy Madárkár a Hát a ' kiért meg van a' Váltságnak ára , E buzgó Könyörgés Istenhez felhatott . Más Helység juttatott a' ki mit adhatott. Szomszéd Vármegyéb ő l szép h ű ség vólt Túrtól, Nyolcz szekérrel szolgált legyen áldott Úrtól . A' sok szegénységnek fájdalma igy enyhű l t Kinek reménységek csüggedés miatt h űlt . Igy tett az Úr Isten Illyés Prófétáva l Vagy a' Zsidó néppel kitt táplált Mannával . Mások kivonultak Mezei szállásr a Kis házatskájokba szorúlván rakásra . Nappali nyugalmat ennek ád Istáll ó Éttszaka sír, mert nincs szúnyog ellen háló . Ezeknek is éhen sírnak gyermekeik , Még kik bű nt nem tévén nem voltak vétkeik . Csak a mit' legels ő Szül ő ink okozta k 'S Az egész emberi Nemzettségre hoztak .

248 Morsolva főtt búza eledelek, 's zöldsé g Nints honnan 's mit venni fogyatkozott költség . Harmad rend beliek mentek szerte széjjel , Az alamisnáért ki nappal ki éjjel . Ekkép gyámolítá a' szegények testé t A ' könyörülő szív szánakozván estét. Némely adá fels ő , más alsó ruhájá t Igy fedék az Isten elszéledett nyáját . Oh valyon lessz e még az a' kívánt óra Hogy e' népnek dolga fordúlhasson jóra . Oh cselekedje meg Isteni Felsége d Közönséges helyen tisztellhessen Téged . A' népek naponként sereggel oszolnak , Mert ím mind a' három Templomok gyászolnak . Mellyek Tornyaikkal nem régen épű lte k Díszes harangokkal szépen ékesű ltek . Három Parochiák 's tanuló Oskolá k Mind ezek valóban tanító Oskolák . Ha szabad ugy szólni igy volt Jeru 'sále m Melly annak elő tte neveztetett Sálem . Hol lakott az Isten a' Szentek Szentébe n A' Frigy Láda felett dics ő felhőjében . Még is a megégett elpusztult 's Vadaknak Lett lakó helyekké égi madaraknak . B ű nért az ellenség sokszor fely ű l múlta , Arany, Ezüst és más ékességét dúlta . Báró Wenkheim Úr Excelentiáj a Mind maga, mind Népe romlását sajnállya . El-égett Kastéllya, 's hajdan épült Vára , Mellyekben van több Száz Ezer Forint kára . Szegény védelmére drága szép óltalo m Volt egy Vízi Malom, lett vizen t ű z halom . Mulciber parancsol tPraeoilsház T ű zzel emésztessék egésszen légyen váz . Nem lett Váz mert noha meg égett teteje , De az irásokban meg-maratt velej e Magyar Város dolga lett sokkal másképpe n Nem maratt itt semmi régi Irás épen . Kit Száz esztendőktől a' mit 'sugorgatot t Meg égett nem hagyott hasznost ötöt hatott . Az Úri Rendeké 's közönséges Háza k Lettenek hamuvá többek mint hat százak . De ki-írhatná le ez iszonyú romlás t Ki magát biztatná szollana káromlást .

249 Néktek azért Ifjak Szüzek 's jámbor Véne k Szájatokba illik a' siralmas ének . Melly zeng az Utólsó Itéllet napjáró l És ama harsogó Trombita szaváról . Mert itt képzelhette ném ű némü képpen Hogy lessz az Itélet szintén azonképpen . Boldog ki nem szenyvedt még illyen károka t Boldogabb ki szánván segélli azokat . Ezt rájok az Isten mind a' b ű nért hozt a Javaitól a' T ű z hogy illy sokat foszta . Te pedig Világba be merű lt úgy siess , Ki látod e' romlást fél ő hogy el ne ess . Azt véled e' hogy te szentebb vagy ezeknél ? Talám fellyebb akarsz lépni az Egeknél . Olvasd Szent Lukácsot tizenharmad részbe n Mit mond az Íllyekről majd ott veszed észben .

TÁJÉKOZÁ S ábrák és tájrajzok érdemében . 1-ször . Etele hunkirály arczképe, „Effigies ducum et Regu m Hungariae” MDCLXXXVII . évben Schad Xaver-János által — nagy iv ü — kiadott m ű ben feltaláltató rajz titán hiven másolva, mint czimlap . 2-szor . A' gyulai keritett város — illet ő leg vár — ábráj a

— fél ivü , a ' 313-dik laphoz tartozó 5-dik szám alatti, — úgy „Ortelius Redivivu s Hieronimum Ortelium Augustanum

hasonlóúl fél ivü, a' 109-dik laphoz, — ' s mind e ' két külön álló mű höz illy czimek alatt : „WAHRE CONTERFACTUR DER STADT GYULA WIE DIE VON TÜRKEN EINGENOM MEN WORDEN ANNO 1566” — mellékelt ábrákról hiven másolva a' 29-dik laphoz, az azon találtató jegyek felvilágosítására szolgál ó következ ő magyarázattal : A. Külvaros, — illet ő leg vár . B. Belváros, vagyis vár, a' benne létezett őshajdani ó-várral. C. Elő váro s D. Fejér-Körös folyó . E. Sarkadi tavak . F. Török tábor . G. A' várat feladó és kivonúló ő rségnek (a' 70-dik lapon emlitett) kegyetlen lemészárlása . 1 . 2 3 . 4 . 5 . 6 . és 7 . számú helyeken ágyú telepei a' vár ő rsé gének kosarakkal fedezve, és a' vár szegletein kitüzött nemzeti zászlókkal jelelve . S . 9 . és 10 . sz . a . — a' munka szövegében (57-dik lap) emlitet t török részrő li ágyútelepek egy része .

251 11. Jancsárok két zászló alatt tömegbe a' várnak tartanak el ő ő rsel . 12. Nagy csata — magyar és török gerélyesek közt . 13. Pertáf tábori sátra . 14. 15 . 16 . Pasák, 's egyéb tábori sátrak . 17 . 18 . 19. Futó árkok és ágyútelepeket fedez ő védvek = sánczok . 3-szor . Báró Haruckern János-György, Békes megyei fő ispán y ifjabbkori arczképe — Wenckheim József gróf úr családi ritka jelességü képcsarnokabeli eredeti után másolva, a' 35-dik laphoz . 4-szer . Báró Haruckern Ferencz — hasonlóúl Békes megye i fő ispány középkori arczképe, az el ő bb emlitett képcsarnokbeli eredetirő l másolva, a' 37-dik laphoz . 5-ször . Dirling Mária-Antonia úrn ő nek, néhai Báró Haruckern Ferencz nejének középkori arczképe az el ő bbi képcsarnokban feltaláltató eredeti után rajzolva, a ' 41-dik laphoz . 6-szor . Kerechény László gyulai várparancsnok arczképe a ' holdmézesi nemes Kornely család ritka jelességü könyv- és levéltára beli — egy czimlap nélküli ó-német könyvben létezett réznyomatú ábráról általam még 1827-dik évben saját kezűleg hiven lemásolva, a ' 69-dik laphoz . 7-szer. A' gyulai várkastély 1745-dik évi tájrajza a' birtokombeli eredetiről hiven másolva a' 96-dik laphoz . 8-szor A' gyulai várkastély 1857-dik évi tájrajza — természet utáni saját rajzom — a' 118-dik laphoz . 9-szer . Gyula és környéke a' körös szabályozási hivatalos tér kép után Sztraka Ern ő mérnök úr szives készségével rajzolva, a' 138-dik laphoz.



NÉVJEGYZÉK E a' teljes cz. gyüjtőknek és el ő fizet ő knek. Nagyváradon Dobrzanczky Adolf gyüjtő ivén . Vértesy Károly . Szalay István . Hrabovszky Zsigmond . Dobrzanczky Adolf. Ribáry József . Pozsonyban Desewffy Blanka grófné ivén . Gróf Desewffy Paulina . Gróf Lazansky Prokop . Báró Wenckheim Teréz . Gróf Csáky Gábor . Gróf Csáky Ludmilla . Báró Wenckheim Béla . Báró Kray Mária . Gróf Zichy János . Gróf Königsegg Gizella . Gróf Zichy Irma . Pesten gróf Desewffy Marcel ivén . Gróf Desewffy Marcel . Gróf Festeticsné sz. b . Wenckheim . Szent-Györgyön Szent-Györgyi Horváth Antal ivén . Szent Györgyi Horváth Antal . Guari Góori Károly. Szent Györgyi Horváth Lászlo . Csernel Ágoston . Gróf Hugonai Serpil . Taschler Mihály. Mesterházy József. Lugoson Bélik Fülöp minorita szerzetes rend zárda f ő nöke ivén . Báró Bernátffy Berta . Demeter Tamás . Paumgartten Alojsia . Duchon Adolf. Fekete Teréz . Fabry Adolf. Asboth Mór . Fogarassy Tivadar . Balogh Ferencz . Fodor Antal . Bayer Donát . Fraunhoffer Alajos . Bessenyey Ferencz . Gallinyi Ferencz . Csiky Mihály . Gesztesy László . Dálnoky Adalbert . Gurányi Pál .

25 3 Házy István . Nagy Mihály . Papházy István . Heuffel János . Patyanszk y Hirt W. Jakabffy Kristóf . Pausz István . Juhász Ferencz . Piatsek Pál . Piukovits Ágoston . Kaizler Adolf. Podhratzky Andor . Kassits Károly . Ruttkay Sámuel . Kuluncsics * Ruttkay Sámuel . Lieszkovszky ,. Sch ő nenfeld Károly . Leitner József. Szende Zsigmond . Liviu András . Makay Sándor. Szende Béla . Matkó János . Szende László . Martinek Pál . Szerenkay Ferencz . Tagányi Ferencz . Millenkovits György . Tápay Lukács. Moldován István . Gaal György . Gaal István .

Mosdóson Kleber József ivén : Ladányi György. Gróf Nitzky György.

Makón Heged ű s Zsigmond ivé n Vaszil Ferencz. Guthy László . Hegedű s Zsigmond . Kis-Iratoson Lovrits István ivén Nagy Antal . Jakabos Zsigmond . Pataky Jenő . Lovrits István. Csorváson Putics József ivén : Tomcsányi József.

Paraszka János . Putics József. Gyulán Békes-Csanád megye hatóság ivén : Pichler Mihály. Antonovics István . Szarvas városa . Bodaneczky Ignácz . Szeghalom községe . Gyulai cs . k . a . p . tisztség . Szlabur Gyula . Gyoma városa . Toth Dániel . Haan György . Viskovics Ignácz . Pusztay Ádám . Gyulán Keblovszky Lajos ivé n Balku Gyula . Dobolyi István . Dömsödy Ferencz.

Haan Lajos . Keblovszky Lajos .

25 4 Gyulán Hugyecz Pál ivén : Weinczierl Zsigmond .

Dániel Antal . Dessewffy Ede .

Gyulán Ráz el József plebánus és prépost ivén . Rázel József. Békessy Sándor. Richter Mihály. Kovács János . Léhner Mihály. Schiffner Eduárd . Szauer Alajos . Lonovics Ferencz . János . Németh József Zay Neumann József. Kéthalmon Riczinger Károly ivén : Kralitz Antal . Ritzinger Károly . Szekér Mihály . Lukács Márton . Nyéky Alajos. Gyulán Veszilievits György ivén : Stojanovics Szilárd .

Vaszilievits György .

Gyulán Gaizágó László ivén : Balta ' Kálmán . Berkes János . Gaizágó László. Herberth Alajos . Huszka József. Jakabffy József. Jugovits György.

Kövér János . Kövér László . Lukács Ágoston. Lukács Károly. Nagy Gábor. Paulovytz Béla . Rácz Lipót .

Gyulán Farkas Zsigmond ivén : Hoffman Mihály . Erkel Nep . János . Erkel Rezs ő . Kalmár Mihály . Farkas Zsigmond . Bauer Alajos . Biluska Antal . Bordé Lajos . Boros István . Dániel Pál . Demkó József. Ferenczy Alajos. Geyer Rezső.

Gyulán Ferenczy Alajos ivén : Glatz József. Gottlieb Ferencz. Gyöngyössy Bénjamin . Hesz József. Illovits Koszta . Keller Imre . Kováts István . Moldovány József .

25 5 Nuszbek József. Radovich János . Roth József. Sebestyén Mihály. Szabó János . Szénássy Károly . Szentmihály Lajos.

Újváry Béla. Urbanetz Vilmos . Urbanecz Imre . Pain Antal . Valkovszky Antal . Varga Justin . Gyulán Bordé Lajos ivén :

Keresztszeghy Kálmán .

Márky János . Osváth Imre . A' kiadó ivein :

Özv . Gróf Wenckheim Ferenczné sz . Gróf Pálffy Bor — bála. Gróf Wenckheim Józsefné , sz . Jankovich Stefania . Gróf Almássy Kálmánné sz . Gróf Wenckheim Minka . Gróf Almássy Kálmán . Gróf Blankenstein Károly . Gróf Eszterházy Mihály ifj .

Fogarassy Mihály . Gróf Haller Ferencz . Schmidt Szörény . Báró Wenckheim Béla, Gróf Wenckheim József. Gróf Wenckheim Károly . Gróf Wenckheim Antal . Gróf Wenckheim Rezső . Gróf Wenckheim Krisztin .

Bak Salamon . Czingulszky József. Banner Antal . Daszkál Miklós . Bayer György . Esze Gábor . Bayer József. Farkas József. Bayer György ifj . Farkas János . Beliczay István . Fillenbaum Ferencz . Becker Gusztáv . Gál József. Boczkó Károly. Gonda Lajos . Bodoky Károly. Göndöcs Benedek . Bodoky Lajos . Greiner Antal . Bordé János . Gremsperger János. Bornhauser Ferencz . Gremsperger Lipót. Budjács Endre . Hoffmann Rezső . Braumiller Lajos . Hicke József. Brudkovszky György. Hicke Alajos . Császár Károly . Jerney Antal . Csausz Lajos. Illovits Tivadar. Czégényi István . lllovits Miklós . Csiky Lajos. Kálmán Zsigmond .

25 6 Karassiay István . Keller József. Keller József ifj . Khon Vilmos . Kis Lajos . Koptsák Péter Kováts Mihály . Leder Salamon. Maschek Pál . Mogyoróssy Mátyás . Mogyoróssy János ifj . Moldovány Gyula . Moldovány Alajos . Müller István . Németh Antal . Nikolantin Mihály . Nyáry János . Ormos János . Peer János. Placsentár Gergely.

Popovits Ákos . Prág József. Rácz György . Szakál Lajos . Szakál Pál. Szál Antal . Szálka Ferencz. Schercz József. Schweitzer Ferencz . Stachó Gyula . Stojanovics Gyula . Tasnádi Imre. Tasnádi János . Terényi Lajos . Tormássy Károly. Trachberger János . Uferbach János ifj . Viskovits József. Virágos Sándor. Vrecsics Ferencz.



Nevesetesb

sajtóhibák.

helyett olvasd lámlással 6 lap 27 sor lámással 13 „ „ menyegz ő 20 „ menyegz ő k alkalmi 13 „ 20 „ alkalmával ;, „ 27 „ „ környezete 4 „ környezte „ 29 „ 23 „ rajzából „ „ alakjával 40 „ 27 „ 108 „ „ 109. 41 „ 8 „ „ 1775. 1755 r, 48 „ -17 „ Imre „ Imré t törökök' 50 „ 23 „ török ' „ ,, 50 „ 32 „ fiai is — szó után ki k 53 „ 1 „ melyben szó kihagyandó . '' 61 „ 23 „ azt kihagyandó 62 „ 15 „ helyett „ vagy nyilo n nyilon 98 „ 27 .,., vágnak vágná k „ „ 107 2 „ az e' sorbeli els ő az, szó kihagyand ó 124 „ 7 „ ékeket helyett olvasd ekéket 128 „ „ „ 1858 . 2 „ 1857 133 „ 30 „ távolságkan „ „ távolságban . 141 „ 17 „ a' bet ű kihagyandó . helyett „ ubicunqu e 154 „ 35 „ ubiaumque 158 „ 10 „ Logatis „ „ Legatis Kristó f 159 „ 26 „ Kristóf „ „ 160 „ 3 4 162 „ 18 „ incolunt „ „ diem incolun t 165 „ 25 „ „ Stephan o Sephano „ 166 „ 26 „ „ „ illd, illa, „ „ 26 „ tertium szó után „ „ quoque illius „ „ 27 „ castelli „ „ „ Famili a 171 „ 16 „ Familiae „ 172 „ 18 „ királyi birtok „ „ király birtoka 33 a' vólt „ „ vól t „ 174 „ 31 „ CICICCLXIII „ 176 „ 13 „ Budai P . Budai P. L . „ „ 179 „ 25 „ eum „ „ cu m „

„

„

„

„

195 „ 14 „ 197 8 „ 198 „ 36 „ 200 „ 15 „

acpuisitionem gyulei erescere quicquum

„

„

97

„

acquisitione m gyula i crescere quicquam



200 lap 22 sor Olacharovitz helyett olvasd Olacharovytz 200 „ 29 „ doctori „ „ ductori 202 „ 6 „ vertenre vertent e 7 „ 202 „ coetos coactos 203 „ 6 „ medentiam que „ „ medentiu m 7 „ 203 „ tumefactol tumefacto 203 „ 7 „ port „ „ pos t 206 „ 28 „ super tes „ „ superste s 212 „ 4 „ Lobancz lobbancs 218 „ 18 „ Ismét Inné t 230 „ 15 „ . Jam Tam . „ 19 quidam „ quide m „ „ 28 „ eui „ „ cu i 231 11 „ coepissemus coegissemus 13 „ foedibus „ „ foedu s 19 „ superarbitor superabitu r 232 „ 10 „ deturbaturus deturbatus. 240 „ 21 „ Vallasukk „ „ Vallásun k

Idő közben e' munkára még előfizettek

Orosházán Harsányi Sándor ivén : Bula Mihály . Gabnay János . Harsányi Sándor. Pukánszky János . Ruttkay Sándor . Vitéz István . Gyulán pedig : Gergely Ferencz .