Győri ETO Futsal Club

Győri ETO Futsal Club

A magyar futsal, ezen belül a győri ETO Futsal Club sportfejlesztési programja, koncepciója

2011–2015.

Győri ETO Futsal Club Tel: +36 (30) 552 0005 E-mail: [email protected] www.etofutsal.hu

Bevezetés A többi csapathoz hasonló a Rába partján is nagy örömmel fogadták a Magyar Kormány és a Magyar Labdarúgó Szövetség a magyar labdarúgás felemelkedése érdekében kifejtett erőfeszítéseit, törekvéseit. Úgy gondoljuk, hogy a látvány-csapatsportok támogatásáról szóló jogszabályok megteremhetik, megteremtik a sportág, és ezen belül is az utánpótlás fejlesztésének, finanszírozásának pénzügyi alapjait. A látvány-csapatsportok támogatásáról szóló jogszabály előírásaival összhangban szeretnék kifejteni elképzeléseinket a futsal magyar labdarúgásban – kiemelten az utánpótlásban – betöltött szerepéről, a magyar futsal lehetséges fejlesztési irányairól és ezen belül bemutatni, megismertetni egyesületünk szervezeti felépítését, sportfejlesztési programját, koncepcióját.

A név a portugál futebol de Salãoból és a spanyol fútbol salaból származik, mindkettő azt jelenti: teremfoci. Kezdetben Five a Side volt a játék neve, később az angol football és a spanyol sala (terem) szavakból született meg a futsal elnevezés. A játék eredete Uruguayba vezethető vissza, ahol 1930-ban Juan Carlos Ceriani Gravier ötlötte ki a labdarúgás mini, 4+1es változatát, az ifjúság versenyeztetésére. A játékot kosárlabda játéktéren játszották, palánkok nélkül. A játéknak ez a változata több, mint 70 éve létezik Brazíliában. Már az elejétől kezdve 4+1-es (négy játékos és egy kapus) rendszerben játszottak a játékosok, sosem volt 5+1-es változata. 1982-ben már nem hivatalos Futsal Világbajnokságot rendeztek, majd a FIFA meghatározta a sportág szabályozását, amelyet ma futsalként ismernek. Meghatározott keretek között (mint ahogy a nagypályán is) négyévenként VB-t, és kétévenként EB-t rendeznek. A FIFA következő lépésként az olimpiai sportágak soraiba szeretné a futsalt felvenni. Tudomásunk szerint a 2016. évben Brazíliában, Rióban megrendezésre kerülő nyári olimpián bemutató sportágként lehet jelen a futsal.

MI IS AZ A FUTSAL? A futsal a nagypályás labdarúgás hivatalos, elsősorban teremben játszott változata, melyet a FIFA irányít. 2

útján. 2000 és 2003 között sorozatban a Cső-Montage nyerte meg a bajnokságot, s már az Európai Kupában is vitézkedett. Válogatottunk kétszer szerepelt az EB 12-es döntőjében. A lemaradásunk az európai élcsapatokhoz képest csökkent, de a csapatok részéről érkező nyomásnak, elvárásoknak (több pénz került a sportágba) még nem sikerült megfelelni. Továbbra sem megoldott a megfelelő médiatámogatás, az utánpótlás-, az edzőképzés. Az előzőek miatt sajnos nem sikerült az áttörés, pedig a magyar rendezésű Európa-bajnokság, illetve a 2011-es EB-selejtező mérkőzései megmutatták, hogy a magyar csapat sem fizikai, sem technikai-taktikai téren nem volt rosszabb az ellenfeleinél, igazából a felkészülésünk hiányosságai, rutintalanságunk, illetve pszichés tényezők miatt nem tudunk átlépni a saját árnyékunkat.

Magyarországon a 60-as évek utáni tömegsport rendezvények egyik legsikeresebb formája az 5+1-es kispályás labdarúgó tornák voltak (Focifarsang, Pályán maradni stb.), melyeket alkalmanként még az állami televízió is közvetített. Napjaink tömegsportjaként rendszeresen (bajnokságokban, különféle tornákon) közel 300 ezren játsszák (az általános szabályokon kívül a helyi szabályok érvényesülnek). A 80-as évek elején a külföldre látogató magyar csapatoknak köszönhetően az 5+1-es játék mellett meghonosodott a futsal, illetve a belga rendszerű 4+1-es játék, a minifutball is, melyet végül a Fifa által felkarolt futsal pár év után teljesen kiszorított. 1986-ban jött létre a Futsal Szövetség az Magyar Labdarúgó Szövetségen belül. Az országos bajnokság 1991-ben indult el, ekkor még tornarendszerben, füves, salakos pályákon küzdöttek meg a bajnoki címért a csapatok. Az igazi áttörés 1993-1995 közötti időszakra tehető, amikor a nyári (salakos) bajnokság mellett Nyíregyházán és vonzáskörzetében megrendezésre kerültek az Alkaloida-kupák (120-150 csapat részvételével), melyek téli bajnokságként is funkcionáltak. Ennek az időszaknak köszönhetően alakultak ki Kelet-Magyarországon olyan fellegvárak, mint Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Püspökladány, Szeged vagy akár Gyöngyös. 1996-ban már regionális rendszer alakult ki, úgy, hogy már másodosztály is létezett. 1997-ben indult el a bajnokság őszi-tavaszi rendszere, ekkor az NB I-ben 16, míg a másodosztályban 15 csapat versengett egymással.

Mindezen problémák ellenére (talán a budapesti EB-nek is köszönhetően), az elmúlt 2-3 évben megjelentek olyan csapatok, akik már nagypályán több évtizede vezető szerepet töltenek be (Ferencváros, Újpest, Rába ETO, Vasas, Miskolc, és a legújabb fellegvárként Szombathely), míg mellettük megmaradtak az alapító klubok: Aramis, Cső-Montage, Rubeola. Így minden adott lenne, hogy a futsal Magyarországon Európa és a világ élmezőnyéhez csatlakozva rohamos fejlődésnek induljon. FUTSAL, FUTBALL? A nagypályás játék és a kispálya, a futsal közötti kapcsolatot az utánpótlás, az alapok jelentik. A labdarúgás egy nagyon egyszerű játék, melynek lényege a sok mozgás, a pontos passz, illetve a megfelelő technikai tudás mellett a kis játékok elsajátítása, melynek alapjai már egészen pici korban megtaníthatóak, megtanulhatóak. A futsal pontosan ezen képességeket fejleszti, ezen alapokat szélesíti. Rengeteg irányváltással, fordulással és kitámasztással jár, kis területen folyik, és ami talán az egyik leglényegesebb, a legkevesebb sérülésveszéllyel jár. Amennyiben megnézzük, hogy a labdarúgásban mely nemzetek a legsikeresebbek válogatott (Brazília, Spanyolország, Portugália), illetve klubcsapatok (Barcelona) szintjén, akkor érdekes összefüggést fedezhetünk fel.

Az ezt követő időszakot talán Kozma Mihály, volt szövetségi kapitány szavaival lehetne legjobban jellemezni: „A futsal-rendszerű kispályás labdarúgás minőségi fejlődése elérte, hogy az MLSZ szárnyai alatt a „gyermek felnőtté vált”, és kialakult a ma alkalmazott NB-s rendszer. Visszatekintve erre az időszakra, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a fejlődés szakaszaiban résztvevő csapatok is ezt a bajnoki rendszert akarták. A pozitív akarat mindjárt létre is hozta a negatív jelenséget, azaz az MLSZ munkatársai nem léptek tovább, nem látták (elfogultság, akadékosság, sodródás stb.), nem tervezték meg a jövőt. Egyszerűen elveszett a csapatok lendülete, senki sem foglalkozott az eddig tömegeket megmozgató futsal-tornák szervezésével, az utánpótlást biztosító csapatok szép lassan visszatértek a hagyományos, 5+1-es rendszerű játékhoz.”

A felsorolt országban a labdarúgók képzését kispályán a futsallal kezdik, a képzés alapja a futsal! Náluk minden gyermek kispályázik (kb. 14 éves korig) több okból is: 1. A gyermekek életkorának ez a pályaméret felel meg leginkább; 2. Kispályán sokkal többet találkoznak a gyermekek a labdával, technikai képességeik jobban, gyorsabban fejlődnek; 3. A játéktér méretéből adódóan a játék gyorsabb, amely több mozgásra, pontosabb passzolásra, kombinatívabb játékra készteti, tanítja a gyerekeket. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy gyermekkorban a futsal segítségével általános labdarúgóképzés folyik, melyet nagypályára áttérve, a nagyobb térben tovább fejlesztenek. Ezen elvek mentén haladó képzésnek köszönheti technikai és taktikai felkészültségének alapjait Rivelino, Zico, Socrates, Ronaldo, Ronaldinho, Figo, Messi, de felsorolhatnánk szinte a teljes spanyol válogatottat is.

(forrás: Magyar Amatőr Futsal és Tömegsport Egyesület, www.mafut.hu)

A visszaesést követően jó pár csapatot elvesztve a 2000-es évek elején indult meg újra a magyar futsal a fejlődés rögös 3


A futsal szerepét, fontosságát már más országok is felismerték, Törökország például két év leforgása alatt már 120 csapattal büszkélkedhet, a Török Labdarúgó Szövetség és az Oktatási Minisztérium között létrejött megállapodás értelmében pedig 600 iskolában indult el a futsalképzés. Említhetnénk példának az Egyesült Államokat is, ahol szintén kötelező iskolai tananyag a futsal (igaz hazánkhoz hasonlóan ott is létezik egy „őshonos” kispályás vállfaj, amit jégkorong pályán 7+1-es formációban játszanak).

biózisban él, és fejleszti egymást. Míg a futsal, mint önálló szakág elsősorban ismertségét, népszerűségét, szervezettségét köszönheti a nagypályának, addig a mai modern futball a technikai és taktikai alapképzettséget, és szélesebb utánpótlásbázist köszönhet kispályás testvérének. FUTSALFEJLESZTÉS, STRATÉGIA A futsal magyarországi fejlődésének sok egyéb tényező mellett a stratégia, a főbb fejlesztési irányok meghatározásának hiánya a gátja. Megalkotása a legfontosabb célok egyike, ám elkészítésénél figyelembe kell venni a futsal és a labdarúgás kölcsönhatásait, egymásra gyakorolt hatását. A magyar futsal stratégiáját úgy kell megalkotni, hogy az ne csak a futsal érdekeit szolgálja, hanem a magyar labdarúgás megújításának programjába tökéletesen illeszkedjen, a magyar labdarúgás felemelkedését szolgálja. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a stratégia egy sportág sikeréhez elengedhetetlen, és az is, hogy az érdekeltek széthúzás, ellenségeskedés nélkül, azonos célok érdekében, összehangoltan dolgozzanak. Így általános érvényű, „megváltó” stratégia

Bár 2011-et írunk, azonban álljon itt Dr. Mezey György, talán a legelismertebb magyar szakember négy évvel ezelőtti megállapítása: „A Puskás Akadémia hármas alapból építkezik: 1. A dél-amerikai modell; 2. Puskás szellemi hagyatéka, az általa tökélyre fejlesztett felkészülési rend – minden labdával, rövid idő alatt sok labdaérintéssel, napi hat-nyolc órán keresztül; 3. Saját tapasztalatok, újítások. ” Megállapíthatjuk tehát, hogy a futsal és a futball furcsa szim4

megalkotására nem vállalkoznánk, de koncepciónkat, felvetéseinket szívesen megosztjuk másokkal a magyar labdarúgás sikerességének előremozdítása érdekéban. Elképzeléseinket a könnyebb átláthatóság és feldolgozhatóság érdekében a Magyar Labdarúgás Fórumán kiadott, összefoglaló vitaanyag struktúrájának megfelelően készítettük el.

• Kevés kivételtől eltekintve hiányzik a kluboknál a sportmarketing. • Nem megfelelő nézőszám. • Amatőr bajnokság. A felsorolt problémák, hiányosságok áttekintése után megállapítható, hogy a futsal hazánkban hasonló gondokkal küzd, mint a nagypályás labdarúgás. Eltérés csupán az, hogy míg nagypályán jelentős hagyományokkal, és kialakult struktúrával rendelkezünk (még ha nem is tökéletes), addig futsalban (a sportág fiatalsága miatt), sem komoly, a társadalom számára ismert és elismert hagyományaink, sem kialakult rendszereink nincsenek. A csapatoknál egy-két kivételtől eltekintve még klubszerű működésről sem tudunk beszélni (a tulajdonos végez minden munkát), a játékosok többsége amatőr státuszú, munka mellett, vagy nagypályás csapata mellett futsalozik. Ezen hiányosságok, hátrányok, a részleges szervezetlenség azonban annak a lehetősségét hordozza magában, hogy egy átfogó, a teljes magyar labdarúgást magában foglaló reformot egyszerűbb, gyorsabb végrehajtani, megvalósítani, hiszen nincsenek berögzült rutinok, így a futsal hajtómotorja lehet labdarúgásunk megújításának.

A MAGYAR FUTSAL JELENLEGI HELYZETÉNEK FŐBB JELLEMZŐI 1. Társadalmi problémák: • A szakág népszerűségének lassú terjedése, lassan növekvő nézőszám az alacsony médiatámogatás miatt. • Hiányzó sikerek (a siker kapujában mindig elbotlunk), a felkeltett érdeklődést nem sikerült kihasználni, a megszólított tömeg nagy része nem maradt a futsal mellett. • A futball, benne a kispályás labdarúgás elveszette korábbi társadalomformáló erejét, központi szerepét a mindennapokban (amatőr tornák hiánya). 2. Gazdasági problémák: • A klubok és a szakág alulfinanszírozott, magát eltartani nem képes. • Játékosok, edzők, nevelők, alkalmazottak anyagi (és egyéb) elismertsége nem lehetséges. • Átláthatatlan, nehezen ellenőrizhető, nem kellően szabályozott gazdálkodás, működés. • Magán- és közfinanszírozási lehetőségek hiánya. 3. Infrastrukturális és biztonsági problémák: • Kevés a megfelelő, versenyzésre is használható létesítmény. • A meglévő létesítményeken több sportág, több klub osztozik. • A meglévő létesítmények elöregedtek, nem felelnek meg a kor igényeinek.

A LEGFONTOSABB CÉLOK, ESZKÖZÖK, EREDMÉNYEK Meglátásunk szerint a magyar labdarúgás legfontosabb célkitűzésének (a labdarúgás ismét a tömegek mindennapi sportja legyen) megvalósításában az egyik leghatékonyabb eszköz a futsal lehet. A futsal versenysport jellege mellett tökéletesen alkalmas az iskolai és az amatőr labdarúgás tömegesítésére, ezáltal a magyar labdarúgás utánpótlás-bázisának szélesítésére, fejlesztésére. Bár infrastrukturális problémák azért itt is akadnak (kevés a megfelelő méretű és felszereltségű sportcsarnok), szinte minden iskolában van tornaterem, vagy pálya. Iskolai keretek között testnevelő tanáraink, nevelőink segítségével megfelelő alapot kaphatnának ahhoz, hogy a Bozsik-program mintájára, illetve azt továbbfejlesztve klubokban, az akadémiákon a kiválasztott tehetségekkel megfelelő szakmai munka folyhasson.

4. Szakmai problémák: • Stratégia, fejlesztési irányok hiánya. • Kevés az igazolt futsalos, a gyermekek között kevés a regisztrált játékos. • Az igazolt futsalosok között kevés az alkalmas játékos (nagypályáról térnek át). • Elhanyagolható az utánpótlásképzés, hiányzik a sportághoz szükséges specifikus képzés. • A képzésekért felelős szakemberek hiánya (edzők, testnevelők), szakemberképzés hiányosságai. • A széles társadalmi rétegek számára is hagyományokkal rendelkező klubok hiánya a bajnokságból, kevés a nagypályás egyesületekkel való kapcsolat, struktúra hiánya. • A szövetségi munka elégtelensége (versenyszabályozás, érdekképviselet, válogatott menedzselésének hiánya, bajnokság). • A futsaltársadalom belső megosztottsága. • A labdarúgásban dolgozó szakemberek nem megfelelő viszonya.

KIEMELT CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA 1. Népszerűség • Tömegbázis megteremtése Labdarúgásunk felemelkedésének kulcsa a magyar foci népszerűségének növelése, a tömegek megnyerése a magyar labdarúgás számára. Bár a tömegesítés magában foglalja az iskolai labdarúgás, a hobbi foci, az amatőr futball és a hivatásos versenyfutball személyi és infrastrukturális expanzióját, meglátásunk szerint az alapokat az iskolai labdarúgás kell jelentse. Minden kisgyerek (nemcsak fiú) első ajándékai között a szüleitől labdát kap, ennek ellenére komolyabb, szakszerű képzésben leginkább az iskolában részesülnek. Az egyéni képességfejlesztés mellett (a testnevelő tanárok munkájából adódóan), a gyermekek az iskolában találkoznak először szervezett keretek között csapatsportokkal. Képességeik ebben a 5


megyei, városi szervezeteinek kellene ellátnia központi koordináció mellett, a klubok segítségével.

korban fejleszthetők a legjobban. Itt választanak (többségében véglegesen) sportágat, itt dől el, hogy választott sportágukkal hobbi (délutáni kikapcsolódás), vagy versenyszerű keretek között (kezdetben amatőr, később esetlegesen profi szinten) foglalkoznak. A szervezett iskolai labdarúgás megteremtése ezért a legfontosabb feladat. Elengedhetetlenül szükséges a testnevelési órák számának növelése, másrészt a megnövekedett óraszámban a csapatsportok, ezek közül kiemelten labdarúgás alapjainak oktatása. Mindezek megvalósításhoz szükség van az óraszámok növelésén túl a testnevelő tanárok képzésének megváltoztatására (a labdarúgás alapjainak oktatásához szükséges képzést is kell kapniuk), illetve egy olyan koordináló közeg létrehozására, amely az iskolában a labdarúgás iránt elkötelezett gyereket összefogja, felszívja (bajnokságok, kupák szervezése, testnevelő tanárok továbbképzése), és a labdarúgás szervezett csatornái felé (Bozsik-program, nagypályás és futsal klubok) tereli. Ez a koordináló közeg lehet az iskolák közelében található egyesület (mint pl. Győrben), de az egységes koncepció, és a teljes területi lefedettség érdekében ezt a funkciót az MLSZ

Az MLSZ által menedzselt, központosított megvalósítás legfontosabb előnyei: • egységes képzés, • tanár, edzőképzés központosítása, • teljes területi lefedettség, • teljes rálátás a programban résztvevőkre (számítógépes adatbázis létrehozása), • Bozsik-programmal történő hatékonyabb együttműködés, • kluboktól, azok méretétől, lehetőségeitől, osztályba sorolásától független rendszer. A klubok által üzemeltetett, decentralizált rendszer legfontosabb előnyei: • a klubok utánpótláscsapataiba történő beépülés hatékonyabb, • nagyobb a kötődés a klubokhoz (potenciális szurkoló), • szakmai munka felügyelete képzett szakemberek segítségével (klub edzői). 6

A képzés alapját meglátásunk szerint a futsal, a futsal jellegű alapképzés kell adja, részint, mert a gyerekek technikai és mozgáskoordinációs képességeinek fejlesztésében talán ez a sportág a leghatékonyabb (Brazíliában, Spanyolországban, Portugáliában már felismerték ezt), részben pedig a szükséges infrastrukturális követelmények is ezen sportág műveléséhez adnak alapot (minden iskolában van tornaterem, vagy tornaudvar). További előny, hogy a Bozsik-programba, akadémiákba, klubokba, a „nagypályás” labdarúgás vérkeringésébe bekerülő, kiemelten tehetséges gyerekeken túl hatalmas bázist biztosít a magyar futsal fejlesztéséhez, illetve az amatőr és hobbi csapatok utánpótlásának is alapja lehet. A szervezett iskolai labdarúgás megteremtése mellett a tömegesítés másik alappillére a hobbi foci, illetve az amatőr labdarúgás fejlesztése. Meglátásunk szerint ezen a területen is jelentős szerepet lehet szánni a futsalnak, a kispályás labdarúgásnak. A sportág kiválóan alkalmas azon elszivárgó korosztályok felfogására, felszívására, akik nem a versenysportot választják (amennyiben elindul az iskolai képzés, nagy számban lesznek ilyenek). Őket, a 60-as 80-as évekhez hasonlóan a városi, területi bajnokságok, országos futsal tornák szervezésével lehetne a labdarúgás vérkeringésében tartani, erősítve ezáltal a sportághoz való kötődésüket. A szabadidős labdarúgó események MLSZ adatbázisába való bekerülése kiemelten fontos. Az ehhez kapcsolódó támogató rendszerek (anyagi támogatások, eszközök, adatbázis, stb.) kialakításán túl kiemelt az egységesített szabályrendszer is. Az egységes szabályok megteremtésével lehet biztosítani az összehasonlíthatóságot, összemérhetőséget, az egyes régiók közötti versengést. Ennek érdekében a „hagyományos” 5+1-es szabályokkal (milliónyi változatban) játszott kispályás játékot fokozatosan át kell alakítani 4+1-re, futsal szabályokra. A futsal szabályokra való áttérést az egységesítésen túl a már most meglévő, és egyre növekvő igény (az iskolából kikerülő gyermekek ezt tovább fokozzák), valamint a sportág nemzetközi népszerűsége (várhatóan ez rohamosan növekedni fog), valamint a hazai népszerűsítés is indokolja.

versenysportba való bekapcsolódásra éppúgy, mint a tömegsportszerű működésre, vagy a fogyatékkal élők bevonására is. A tömegesítés a futsalcsapatok számának ugrásszerű növekedését váltja ki, amely a széles utánpótlás-bázissal jelentős szakemberigényt generál a sportágban, lehetőséget adva a sporttól elszakadni nem akarók labdarúgásban való elhelyezkedésére. • Nézőszám növelése A nézőszám növelésének alapja az eredményesség, illetve a széles tömegbázis. A futsal terjedésével a közönség is egyre jobban felfedezi magának a sportágat, példa erre a hazai rendezésű Európa-bajnokság, de említhetnénk a hazai futsal bajnokságok emelkedő nézőszámát, vagy a rendre telt ház előtt megrendezett válogatott mérkőzéseket is. Az emelkedő nézőszám ellenére (egy bajnoki mérkőzésen átlagosan 300-800 néző van jelen) a fejlődés, a sportág eladhatóságának érdekében az emelkedés ütemét gyorsítani kell. Ennek hatékony eszköze lehet (egy már megindult folyamat) a nagypályás klubok bevonása a futsal vérkeringésébe, illetve a sportmarketing eszközök, a média hatékonyabb felhasználása, kihasználása. Sajnos az NB I-es, NB II-es futsal klubok többsége még weboldallal sem rendelkezik. Nincsenek rendszeres beharangozók, a játékosok kevés kivétellel nem ismertek, országos médiumokban minimális terjedelemben van jelen a futsal. 2. Eredményesség • Élsport és bajnokság magyar játékosokkal A magyar futsal lemaradása a világ és az európai élmezőnyhöz képest nem jelentős. Ennek ellenére a nemzetközi porondon ezt nem sikerül bizonyítani. Ennek oka az amatőr bajnokságban keresendő. A csapatok és játékosok 70-80%-a amatőr státuszú, a futsal mellett nagypályázik, különböző 5+1-es bajnokságokban játszik, dolgozik. A heti edzésszám alacsony, így kevés a heti rendszerességgel játszott nagy iramú, színvonalas mérkőzés. Az amatőr státusz mellett (a sportág nem vonzó a tehetséges játékosok számára) gondot jelent a tehetséges fiatalok, az utánpótlás megfelelő képzése is. Az előrelépés érdekében meg kell teremteni a lehetőségét és a feltételeit (legalább az első osztályban) a profi klubok működésének. • Versenyszervezés, bajnoki rendszer A minőségbeli fejlődés, az eredményesség másik fontos eleme a bajnoki rendszer átgondolása. Olyan rendszert kell kialakítani, amely az alapoktól, az amatőr városi területi bajnokságoktól kiindulva szisztematikusan építi fel a bajnoki és utánpótlásrendszert a profi első osztályig. Meg kell fontolni a területi alapon, kuparendszerben szervezett harmadik osztályok létrehozását (az NB II közvetlen utánpótlását biztosítanák), valamint a kuparendszer kiterjesztését az NB I-es NB II-es bajnokságban nem szereplő, amatőr együttesekre (előselejtezők bevezetésével, illetve a legtovább jutó együttesek a Szabad Föld Kupa mintájára külön döntőt játszanak). Az NBI-es bajnoki kiírást a válogatott, illetve az UEFA Futsal Cup-ban szereplő bajnokcsapat érdekeinek maximális

• Futsal egy életen át A futsal alapú iskolai képzés beindításával, illetve az 5+1es játékról futsalra történő áttéréssel egy olyan széles és egységes bázist, alapot kapunk, amely mind a nagypályás labdarúgás, mind a futsal érdekeit szolgálja. Lehetőséget teremt a szükséges alapképességek elsajátítására, a Bozsikprogramon, az akadémiákon, az egyesületeken keresztül a 7


így gyakorlatilag éves szinten 2-3 alkalmon túl nem nyílik lehetőség nemzetközi tapasztalataink bővítésére, csapataink megmérettetésére. Ilyen alacsony számú nemzetközi mérkőzéssel, és egy gyengébb színvonalú bajnoksággal hosszú távon elvesztjük esélyünket a nemzetközi porondon való jó szereplésre. Ennek elkerülése érdekében nemcsak a magyar bajnokság színvonalát kell emelni (profi csapatok kellenek), hanem a nemzetközi megmérettetések számát is. Klubszinten javasoljuk (Magyarország koordinációjával) a Közép-Európai Kupa létrehozását a környező országok csapatainak részvételével, amely több körben (torna, vagy oda-visszavágós csoportrendszerben) egész évben biztosítanák legjobb csapatainknak (országonként két csapat részvételére lenne lehetőség) a nemzetközi porondon való szereplést. Válogatott szinten pedig a Négy Nemzet Tornáján túl (akár év végi futsal gála keretében) legalább egy-két komoly nemzetközi csapat meghívásával megrendezett torna segíthetné válogatottunk felkészülését. Ezen tornáknak, kupáknak megrendezése nemcsak a klubcsapatok és a válogatott szereplésében mutatkozna meg

figyelembevételével kell kialakítani. A nagypályás labdarúgó kluboknak (NB I, majd fokozatosan NB II, NB III) kötelezővé kell tenni a futsal csapatok versenyeztetését. A bajnokságok szünetében nagy tömegeket megmozgató tornák szervezése javasolt, amely a tömegesítést is jól szolgálja. • Nemzetközi szereplés, emelkedő presztízs Az UEFA a profi szekciójában szerepelteti a futsalt (nálunk sajnos a grassrootsban), ennek ellenére klubszinten csak egy nemzetközi kupában biztosít részvételi lehetősséget (UEFA Futsal Cup) a csapatoknak. Felnőtt válogatott szinten pedig a kétévente megrendezésre kerülő EB, a négyévente lebonyolított VB és selejtezőik biztosítanak megmérettetési lehetőséget. A felsoroltakon túl klubszinten az idén 3. alkalommal megrendezett Mitropa Cupa, válogatott szinten pedig a Négy Nemzet Tornája, valamint a Brazil szövetség által megszervezett Világkupa nyújt lehetőséget a barátságos mérkőzéseken túl nemzetközi tapasztalataink bővítésére. Sajnos futsalban nem csak a bajnokságok (EB, VB), de pillanatnyilag még a selejtezők is tornarendszerben zajlanak, 8

a haszna, hanem a sportág ismertségét, népszerűségét is jelentősen javítani tudná.

mérkőzésre megyünk el, jutunk ki? Mégis mikor ezen „kirakat” csapatok játszanak, a képernyő előtt ülünk, és szorítunk a Veszprém, vagy a Győr, a magyar kézilabda sikeréért. Ezt a lehetőséget, hogy kiugró sikerekkel széles rétegekhez, hatalmas tömegekhez tudjuk eljuttatni a magyar labdarúgást, a magyar futsalt, úgy gondoljuk, vétek lenne elpocsékolni.

• A futsal Európa élvonalában A magyar labdarúgás Európa élvonalához való felzárkózásának egyik élharcosa lehet a futsal. Lemaradásunk jelenleg sem jelentős, Magyarországot jelenleg is közvetlenül az élmezőnyt követően jegyzik. Bár válogatottunk a VB- és EB-selejtezőkön sajnos nem tudta kiharcolni a továbbjutást, de erre az utolsó mérkőzésekig esélye volt. Bajnokcsapatunk, a Rába ETO a tavalyi évben az UEFA Futsal Cup előselejtezőjét magabiztosan, veretlenül nyerte, s bár a 16 közé jutásért rendezett selejtezőkörben a csoport utolsó helyén végzett, oroszlánkörmeit már megmutatta: döntetlent játszott a 16 között csoportjában második helyen végzett grúzokkal, és a brazil játékosokkal teletűzdelt csehektől is csak az utolsó percekben kapott ki. Az idei évben egyesületünk a tavalyi sikereit megismételve a bécsi selejtező tornát szintén veretlenül nyerte, 2011. szeptember 28. napjával kezdődő mini tornán többek között a Barcelona ellenében pedig Lettországban, Rigában ,megrendezésre kerülő mini tornán próbál Európa legjobb 16 csapata közé jutni. A továbblépésnek, az európai élmezőnyben való stabil megkapaszkodásnak alapvető feltétele a profi bajnokság kiírása, a bajnoki rendszer átalakítása, a megfelelő szintű edző- és utánpótlásképzés beindítása.

3. Út a sikerhez – utánpótlásnevelés, szakemberképzés Az Utánpótlás rendszer elemei, szakmai koncepció Tömegesítés, iskolaprogram Győr bár az egyik legnagyobb labdarúgó hagyományokkal rendelkező város, mégis csak 2006-ban kapcsolódott be a magyar futsal vérkeringésébe, még Arrabona FC néven. Egy NB II-ben (2. hely), és két NB I-ben (10. és 6. hely) eltöltött szezon után változások történtek az egyesületünk vezetésben, a csapat a következő szezonnak Győri ETO Futsal Club néven már nagy tervekkel vágott neki. Célunk a győri közönség megnyerése a futsalnak, és a gyerekek tömeges bevonása a magyar labdarúgás vérkeringésébe. Elnyertük az önkormányzat támogatását (külön köszönetet érdemel Borkai Zsolt úr, városunk olimpiai bajnok polgármestere, illetve Bolla Péter, kabinetfőnök úr, akik első szóra támogatták kezdeményezésünket), és szponzoraink hathatós közreműködésével megteremtettük egy sikeres klub alapjait. Valljuk, hogy a gyermekek és a szurkolók, egyáltalán a sportot körülvevő közeg mozgósításának, megnyerésének legalapvetőbb feltétele (az infrastrukturális, gazdasági és egyéb feltételek mellett) a sikeresség, az eredményesség. Az eredményes (csapatunk megnyerte a magyar bajnokságot, a Magyar kupát és a Szuperkupát, valamint biztatóan szerepelt az UEFA Futsal CUP-ban), látványos és jó játék megtette hatását, magával vonzotta a közönséget (hazai mérkőzéseken 500-1000 néző látogatott ki a Magvassy Mihály Sportcsarnokba), és a futsal népszerűségét, elismertségét Győrben. A következő bajnoki évtől az egyik legnagyobb magyarországi brand, állt a csapat mellé, névadó szponzorként az egyesület fő támogatója lett. Ez az év is hihetetlenül sikeres volt, másodszor lett bajnok a Győri ETO Futsal Club. Elhódította a Magyar Kupát, és ezzel együtt a Szuperkupát is. Ezt kihasználva megkezdtük klubunk utánpótlásbázisának kialakítását. Hosszú megbeszélések, egyeztetések után együttműködési szerződést kötöttünk 8 általános és 4 középiskolával, valamint a Széchenyi István Egyetemmel. Ezen iskolákban heti rendszerességgel tartanak a gyerekeknek a nevelők edzéseket. Havi lebontásban, tornarendszerben mérkőznek meg egymással a különböző korosztályok (alsós 1-2, 3-4, felsős 5-6, 7-8, fölöttük van a négy középiskola és az egyetem). A kialakított rendszer már harmadik félévét tapossa. Elmondható, hogy egy-egy alkalommal közel 150-200 gyereket mozgatunk meg iskolai rendszer keretében, és ehhez a testnevelő tanárok maximális segítséget adnak.

Mivel lemaradásunk nem nagy, a finanszírozási és az infrastrukturális helyzet javításával kiemelkedő eredményeket lehetne elérni, amely a sportág ugrásszerű fejlődését hozná magával. Egy az UEFA Futsal Cupban a legjobb négy közé (Final Four) kerülésre esélyes csapat létrehozása megítélésünk szerint 120-150 millió forintból megvalósítható. Ez az összeg összehasonlítva a nagypályán hasonló eredmény eléréséhez szükséges anyagi ráfordítással, elenyészően kevés. Megfontolandó egy „kirakatcsapat” létrehozása más csapatsportágakhoz hasonlóan (kézilabda: MKB KC Veszprém, Győri Audi ETO KC; jégkorong: Sapa Fehérvár AV 19; vagy a korábbiakban a Dominó-Honvéd vízilabda csapata), mert úttörőknek, példaképeknek mindig kell lenniük. Kellenek az új Gerák, Dzsudzsákok, Dróthok, hogy ne csak Messin, Ronaldon nőjenek fel a gyerekek. Sajnos sok mai gyermeknek (győri példa) a Póczik név nem mond semmit, éppen ezért ápolni kell hagyományainkat, de új, magyar példaképeket kell nevelnünk. Egy-egy ilyen siker hatalmas lendületet ad a sportágaknak. Gondoljunk bele hányan rajongunk a kézilabdáért, hány bajnoki 9


A programba bevont alapfokú oktatási intézmények száma: 9 • Arany János Általános Iskola • Jókai Általános Iskola • Gyárvárosi Általános Iskola és Óvoda • Szabadhegyi Közoktatási Központ • Jánossomorjai Általános Iskola (Győrtől 40 km) • Móricz Zsigmond Általános Iskola (Győrszentiván ) • Kölcsey Ferenc Általános Iskola • Marcalvárosi Közoktatási Központ, Óvoda és Általános Iskola • Váci Mihály Általános Iskola

A programba bevont egyetem, főiskola: 1 • Széchenyi István Egyetem Az eddig részt vett iskolák mellé a 2011/2012-es esztendőre csatlakozik: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Győrújbarát Kiválasztás, korosztályos csapatok versenyeztetése Az iskolákban történő alap utánpótlásképzés, a tömegesítés mellett párhuzamosan elindítottuk speciális korosztályos képzéseinket is. Csapataink közül az U11 és az U13 még csak tornarendszerű versenyeken vesz részt, míg U15, U17, U19-es csapataink bajnoki rendszerben mérik fel erejüket. Az edzéseken, illetve a bajnokság mérkőzésein nyújtott teljesítmény, illetve a különböző szakmai, fizikai, és orvosi teszteken elért eredmények alapján a legtehetségesebb játékosok kiválasztásra kerülnek. A kiválasztott gyerekek az ETO Futsal Club korosztályos csapataiban játszhatnak, illetve emelt szintű szakmai-oktatási képzésben részesülnek. Az ETO Futsal Club a magyar nemzeti bajnokságban az alábbi utánpótláskorú korosztályokat indítja: U11, U13, U15, U17, U19.

A programba bevont középiskolák száma: 4 • Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola és Sportiskolai Módszertani Központ • Révai Gimnázium • Lukács Sándor Mechtronikai és Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium • Szabadhegyi Közoktatási Központ 10

Az U11-es korosztályokban jellemző, hogy az idegrendszer morfológiai fejlődése még mindig gyors, ezért fő hangsúlyként a technikai elemek, a mozgástanulási folyamatok magas szintre történő fejlesztése szerepel a képzési tervünk első helyén. E korosztályt követően ifjú játékosainknak el kell dönteni, hogy a jövőben a taktikai alapok megtanulása miatt pályafutásukat az ETO-család nagypályás csapatainál, vagy továbbra is a futsalpályák világában kívánják folytatni. Akik maradnak, vagy a nagypályáról váltanak a futsal csapat edzéseire, U13-as, U15-ös, U17-es, U19-es korosztályokban kívánjuk foglalkoztatni – az életkori sajátosságok figyelembevételével – az aerobanaerob rendszer fejlesztésével, az izomtömeg növelésével.

kibontakozási fázisban kiemelten teljesítő) 3-5 fővel napi szintű, kiemelt egyéni felkészítés valósul meg. Mindkét szakasz esetében a magas szintű napi edzésmunka mellett fontos szerepet kap a szakmai, a nyelvi és a számítógépes képzés. Egységes utánpótlásképzési program A rendszer kiemelt eleme az egységes utánpótlásképzési program, amely már a futsallal történő megismerkedéstől kezdve azonos alapelvek, azonos képzési elvek mellett oktatja a képzésben résztvevőket. A képzési program kidolgozásáért és megvalósításáért a szakmai igazgató felel. Tehetségkutató és -fejlesztő program Az egyesület ezen kívül egy olyan, úgynevezett Tehetségkutató és -fejlesztő programot kíván megvalósítani, amely az alap- és középfokú oktatási intézményekben egyaránt önállóan alkalmazható, a klub irányítása alatt egy komplex megyei, területi programmá tud összeállni, és szervesen tud kapcsolódni a mindenkori állami és MLSZ-programokhoz. A program lényege, hogy a gyerekek játékkal való megismerkedését, az alapismeretek elsajátítását, a képzési feladatok egy részét az oktatási intézményekben, az oktatási intézmények segítségével valósítsuk meg. A gyermeki idegrendszer egyik sajátossága a szinte mérhetetlen plaszticitása, alkalmassága arra, hogy egészen bonyolult mozgásmintákat tartósan raktározzon, és a rendelkezésre álló kínálatból gyorsan válasszon. Ehhez azonban szükséges magas fokú koordinációs edzésmunka a mozgásformák elsajátításának érdekében. Ennek azért van jelentősége, mert ha már ebben a korban megszerettetjük a gyermekekkel a labdarúgást, iskolai érettségük pillanatában egy szervezett keretek között jól működő rendszerbe lépve, minél többen maradnak a labdarúgópályák vonzásában más sportágak elszívó hatásával szemben.

Köztudott, hogy ma már a világ legtöbb országában nem a grundokon „teremnek ” a játékosok, hanem szisztematikus nevelő, képző, felkészítő és megfelelően menedzselő munka eredményeként válnak azzá. Ehhez már a legkisebb korosztály fejlesztéséhez is az eddiginél felkészültebb, képzettebb, erkölcsileg és anyagilag megbecsültebb, ambiciózus szakemberekre, továbbá egyre több, ezt felismerő, és ezért anyagiakat is áldozni kész sportvezetőre van szükség. Az ETO FUTSAL CLUB, mint az ETO-CSALÁD TAGJA az utánpótlás nevelés zászlajára e sorokat kívánja tűzni, utánpótlásnevelő programját ennek szellemiségében kívánja kiépíteni

A gyermekek az iskolában találkoznak először szervezett keretek között csapatsportokkal, képességeik ebben a korban fejleszthetők a legjobban. Itt választanak (többségében véglegesen) sportágat, itt dől el, hogy választott sportágukkal hobbi (délutáni kikapcsolódás), vagy versenyszerű keretek között (kezdetben amatőr, később esetlegesen profi szinten) foglalkoznak. A program keretében nem elsődleges cél a profi labdarúgóvá nevelés, de mindent meg kell tenni a lehető legmagasabb színvonalú sportszakmai és pedagógiai munka elvégzésének érdekében.

Futsal Akadémiai képzés, Futsalkollégium projekt Amennyiben a futsal magyarországi fejlődése lehetővé teszi, szeretnénk kialakítani a Lukács Sándor Szakképző Iskolával (a Fehér Miklós Akadémia elődje) és a Széchenyi István Egyetemmel közösen egy Futsal Akadémiát, amely nagypályás testvéreihez hasonlóan, akár bentlakásos rendszerben is képes professzionális futsal játékosokat nevelni. A szakmai koncepció új eleme az úgynevezett Futsalkollégium projekt, amely egy iskolai, kollégiumi háttérrel megtámogatott, felmenő rendszerű korosztályos képzés. A program 8-9 éven keresztül kiemelten foglalkozik a legtehetségesebb gyerekekkel. Két fő szakaszra, a kibontakozási, és elitfázisra bontható. A kibontakozási fázisban a 12-18 éves korosztály, míg az elitprogram keretében a 18-22 éves korosztály legtehetségesebb labdarúgóinak kiemelt képzése valósul meg a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakközépiskola sporttagozatos osztályaiban, illetve a Széchenyi István Egyetem ösztöndíjprogramjának keretében. A kibontakozási fázisban évfolyamonként 10-15 fővel, míg az elitprogram keretében (a 11


Szakmai irányítás • Szakmai igazgató Az utánpótlásképzés szakmai felügyeletét a szakmai igazgató látja el. Feladatai: meghatározza a képzési módszertant, a kiválasztási szempontokat, jóváhagyja az edzésterveket, folyamatosan felügyeli a korosztályos edzők és nevelők szakmai munkáját, rendszeres szakmai képzéseket, oktatásokat tart.

• Erőnléti edző Folyamatosan figyelemmel kíséri, fejleszti a programban résztvevő gyermekek fizikai, erőnléti állapotát. Az orvosi, egészségügyi stáb közreműködésével segítséget nyújt a korosztályos edzőknek, nevelőknek az edzésprogramok, edzéstervek kialakításában. Életmód- és étkezési tanácsokat nyújt a gyermekek részére. • Orvosi, egészségügyi stáb Folyamatosan figyelemmel kíséri a programban résztvevő gyermekek egészségi állapotát. Az erőnléti edző közreműködésével segítséget nyújt a korosztályos edzőknek, nevelőknek az edzésprogramok, edzéstervek kialakításában. Életmód- és étkezési tanácsokat nyújt a gyermekek részére.

• Korosztályos edző Feladata az ETO Futsal Club korosztályos csapatainak irányítása. Folyamatos, magas szintű szakmai képzéssel készül az adott feladatok elvégzésére, figyelemmel kíséri a legmodernebb, futsallal kapcsolatos edzésmódszereket, ezeket utánpótláscsapatainál alkalmazza. Kapcsolatot tart az oktatási intézmények nevelőivel, részt vesz a kiválasztási folyamatban.

• Nevelők Feladatuk a Tehetségkutató és -fejlesztő programban résztvevő oktatási intézményekben a korosztályos csapatok oktatásának irányítása, az ETO Futsal Club korosztályos edzőinek segítségével. Részt vesznek a kiválasztási folyamatban, munkájukkal

• Kapusedző Segíti a korosztályos edzők, nevelők munkáját, fejleszti, felkészíti a programban résztvevő kapusokat. 12

támogatják az egyesületben folyó munkát. Azon korosztályos edzőink, akik pedagógus diplomával rendelkeznek, részt vesznek a gyermekek oktatásában Operatív irányítás • Sportigazgató A Tehetségkutató és -fejlesztési program felügyeletét az ETO Futsal Club sportigazgatója látja el. Koordinálja a szakmai és operatív irányítási területek munkáját, rendszeresen egyeztet az egyesület vezetőivel, kiemelt szinten tartja a kapcsolatot az önkormányzatok, oktatási intézmények, az utánpótlást szponzoráló vállalkozások vezetőivel.

Szervezeti irányítási modell

Radnóti Iskola Kölcsey Iskola Fekete Iskola Jókai Iskola

• Utánpótlás koordinátor Feladata a Tehetségkutató és -fejlesztési program üzemeltetése, az oktatási intézmények és a klub közötti koordináció. Ezenkívül az utánpótláscsapatok versenyeztetésének szervezése, a technikai vezető és az adminisztrátor segítségével.

Eto Futsal U9 (előkészítő)

Arany Iskola Szabadhegyi Iskola Gyárvárosi Iskola

Eto Futsal U11

Váci Mihály Iskola

• Technikai vezető Feladata az utánpótláscsapatok versenyeztetésének szervezése, kapcsolattartás az oktatási intézmények nevelőivel, vezetőivel.

Jánossomorja

• Utánpótlás adminisztrátor Feladata a Tehetségkutató és -fejlesztő programmal kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása, segítségnyújtás a szervezési, versenyeztetési feladatok ellátásában. • Kommunikációs munkatárs Feladata az utánpótlásportál üzemeltetése, utánpótlással kapcsolatos médiafeladatok ellátása.

Eto Futsal U13

Középiskola

Eto Futsal U15

Eto Futsal U15

Révai Gimnázium

Szabadhegyi Iskola

Eto Futsal U17

Bercsényi Gimnázium

Eto Futsal U19

Lukács Szakközépiskola

Eto Futsal NBI

13


Eredményes edzőképzés A magyar futsalban edzőképzésről csak 2009-től, az alapfokú edzőképzés beindulásának időpontjától beszélhetünk. Edzőink többnyire volt játékosokból állnak, akik autodidakta módon sajátították a technikai, illetve taktikai ismereteket. Ennek okán felkészültségük többnyire jelentősen elmarad az európai élmezőnytől. S bár képzésük megkezdődött, szükséges lenne külföldi szakembereket (spanyol, portugál) bevonni oktatásukba. Ennek megvalósítására jó alapot nyújthatna az MLSZ által, a spanyol szövetséggel kötött együttműködési megállapodás. Különösen fontos lenne egy olyan edzőképzési program megalkotása, amely tömegesen, az utánpótlásképzés alapjaitól kiindulva készíti fel a szakembereket edzői pályájukra. Szakembereink képzése mellett kiemelten fontos az anyagi motiváció megteremtése. Ennek megvalósítása csak megfelelő anyagi háttérrel rendelkező egyesületek segítségével történhet. Az edzők javadalmazásának másik forrása az iskolákban történő feladatvállalás lehetne tanórákon belül (a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése mellett), illetve

kívül. Ennek jó alapot szolgáltatna a klubok iskolai képzésbe történő bevonása. Feladata a felnőtt csapat felkészítésén túl utánpótlásedzőink továbbképzése (heti egy alkalommal tart elméleti és gyakorlati foglalkozásokat számukra), valamint egy, a magyar, illetve a győri viszonyokhoz, lehetőségekhez igazodó utánpótlás-képzési, fejlesztési anyag összeállítása. A magas színvonalú és egységes képzés alapját a megfelelő szakmai tudással, képzettséggel rendelkező edzők, nevelők adják. A programban résztvevőedzők, nevelők számára a klub folyamatos képzést, továbbképzést biztosít az MLSZ által szervezett edzőképzéseken, illetve az egyesület által szervezett rendszeres szakmai továbbképzések keretében. Ahhoz, hogy megfelelő futsal képesítéssel dolgozhassanak, a Magyar Labdarúgó Szövetség szervezésében induló futsal edzőképzést szerveztünk a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetségen keresztül. Ezzel jelentősen csökkenthetnénk a tanfolyam költségeit, és valamennyi szakemberünk megfelelő minősítéssel végezhetné munkáját. 14

A tömegesítés és az infrastrukturális problémák megoldása mellett szeretnénk még nagyobb figyelmet fordítani a szakmaiságra. Felnőtt csapatunk vezetőedzőjének, illetve klubunk szakmai igazgatójának megnyertük a korábban portugál szövetségben is tevékenykedő, valamint román bajnokságot és kupát is nyert portugál Artur Melo-t (hazája edzőképzésének vezetője is volt 10 éven keresztül). Feladata a felnőtt csapat felkészítésén túl utánpótlásedzőink továbbképzése (heti egy alkalommal tart elméleti és gyakorlati foglalkozásokat számukra), valamint egy, a magyar, illetve a győri viszonyokhoz, lehetőségekhez igazodó utánpótlás-képzési, fejlesztési anyag összeállítása

alatt biztosítja a kopásállóságot és a könnyű karbantartást. A sportburkolaton kívül páraelvezető alátétet, hegesztőzsinórt, jelzőfestéket és a nem sport jellegű rendezvényekhez védőburkolatot is ajánlanak. Legyen szó fitnessről, iskolai tornateremről vagy versenysport céljára alkalmas sportcsarnokokról, kínálatukban megtalálhatók a különböző igényeknek megfelelő termékek. Minden terméküket oldószermentes technológiával gyártják, a környezetünk védelme érdekében. A grabo sportpadlók flexibilitásuk révén könnyen installálhatóak, és a 2 méteres szélességnek köszönhetően a fektetési idő hatékonyan csökkenthető. Közlekedés, mobilitás Az alapinfrastruktúra fontos részét képezik a csapatok mobilitását garantáló közlekedési eszközök. Az utánpótláscsapatok szállítását eddig bérelt, vagy a támogató által biztosított autóbuszokkal oldotta meg az egyesület. A költségek hatalmas pénzt emésztenek fel, nem beszélve arról, hogy néha besegítünk az iskolák számára a futsal bajnokságokban való részvételhez is (sportcsarnokhoz való szállítással).

Infrastrukturális összetevők A Tehetségkutató és -fejlesztő program megvalósításának és sikerességének kulcsa a megfelelő infrastrukturális háttér. Megfelelő infrastruktúra nélkül az utánpótlásbázis nem bővíthető, fejlesztése lassul, nem megfelelő színvonalú. Ezért az infrastrukturális fejlesztések kiemelt szerepet kell kapjanak a programban.

Informatikai háttér megvalósítása A hatékony utánpótlásnevelésnek, a kiválasztásnak alapja a játékosok statisztikai mutatóinak pontos nyilvántartása, nyomonkövetése. Ennek leghatékonyabb módja az adatok adatbázisba szervezése. A létrehozott, és folyamatosan töltött adatbázis alapján nyomonkövethető, egymással összehasonlítható a gyermekek fejlődése. A nevelők és edzők személyre szabott információkat kapnak a játékosok jelenlegi állapotáról, hiányosságairól, elősegítve az egyéni képességfejlesztést. Bevezetésével egyszerűsödik és hatékonyabbá válik a kiválasztási folyamat, nő az utánpótlásképzés minősége. Az utánpótlás adatbázis megteremtéséhez feltétlenül szükséges a megfelelő informatikai háttér, és az online kommunikációt elősegítő mobil informatikai eszközök és internetelérés megléte. A kiépített informatikai rendszert, az utánpótlás adatbázis megteremtése mellett az utánpótlás csapatok honlapjának üzemeltetésére is fel lehet használni. Az úgynevezett utánpótlás portál, amely integrálódhat a felnőtt csapat honlapjával, megfelelő tájékoztatást nyújt az utánpótlásprogramban résztvevők és családtagjaik, illetve az érdeklődők számára, elősegítve ezzel is a program népszerűsítését, a futsal terjedését.

Utánpótlásközpont, pályák Bár a programba bevont oktatási intézmények mindegyike rendelkezik kisebbnagyobb tornacsarnokkal vagy pályával, a programba bevont gyermekek számának ugrásszerű növekedése, és az ETO Futsal Club utánpótláscsapatainak megfelelő edzés- és versenyzési lehetőség biztosítása miatt elengedhetetlen egy utánpótlásközpont létrehozása, ahol a pályát, termet nem kell megosztani más sportágak képviselőivel, az elsődlegesen a futsal utánpótlás fejlesztését szolgálja. A fellépő szűkös teremhelyzet megoldása érdekében egy kisebb sportcsarnok építését tervezzük a város segítségével, melyben csapataink hosszútávon otthonra találhatnak. A csarnok leendő helyéről már megállapodtunk, a tervezési munkálatok elkezdődtek. A Graboplasttal közösen kialakítanánk egy olyan programot, amelynek keretében ez a sportcsarnok egyesületünk utánpótlásának és első csapatának minden edzéslehetőségét biztosítaná. A Graboplast több, mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a flexibilis beltéri sportpadlók gyártása területén. Fő erőssége a nagy teljesítményű speciális habok előállítása, amely nagy mértékben befolyásolja a különböző felhasználási célú sportpadlók tulajdonságait. A termékek innovatív CLP rendszerrel gyártottak. Ez egy térhálósított polimert tartalmaz a termék felső rétegében (ellentétben a felületre felvitt lakkokkal), mely a termék teljes élettartama

A tömegesítés és az infrastrukturális problémák megoldása mellett szeretnénk még nagyobb figyelmet. CÉLOK, JÖVŐKÉP Céljaink között szerepel egy olyan számítógépes adattár létrehozása, amely alkalmazkodik (a hamarosan elkészülő) utánpótlásképzési programunkhoz, nyilvántartja a mérkőzések, edzések adatait, a személyes mutatókat. Ennek segítségével nyomon tudjuk követni gyermekeink fejlődését, és aktívan tudja támogatni a kiválasztás bonyolult folyamatát, illetve alapul szolgálhat a Győri ETO FC-vel utánpótlásnevelés terén történő együttműködésünkhöz. 15


labdarúgás alapjaira. Különösen nagy szám ez annak tükrében, hogy a futsal versenyengedélyek száma jelenleg is csak 2000 db fölött van, míg 5 évvel ezelőtt 2006-ban is épp csak meghaladta az ezret. Bár a tudatos nevelőmunkának hosszú, hosszabb távon mutatkoznak meg az eredményei, részsikereink már vannak. Két játékosunk, Dróth Zoltán és Harnisch Ákos fiatal koruk ellenére egy-másfél év alatt a futsalválogatott meghatározó játékosaivá nőtték ki magukat kezeink között. Hazai mérkőzéseinket átlagosan 500-1000 néző látogatja (a tavalyi bajnoki döntő mindkét mérkőzésén 1500 fő volt jelen), köztük fiatalok, idősek, lányok és asszonyok, és egyre többen jönnek családosan. Idegenbeli rangadóinkra a klub által szervezett utazások keretében drukkereink is elkísérnek.

Természetesen az alapok szélesítése mellett nagy figyelmet szeretnénk fordítani első csapatunk szereplésére is. Célunk a bajnokság és Magyar Kupa megnyerése, valamint két éven belül az UEFA Futsal CUP legjobb 16 csapatába való bekerülés (4-5 éven belül pedig Final Fourra esélyes csapat kialakítása). Emellett az is, hogy olyan tehetséges magyar fiatal játékosokat építsünk be csapatunkba, akik szisztematikusan képezve alapot adhatnak (klubunknak és a válogatottnak egyaránt) a sikeres nemzetközi szerepléshez. Mindezekből látszik, hogy ambiciózus, de kemény munkával, megvalósítható célokkal, a kitűzött célok megvalósításához illeszkedő, jól felépített stratégiával, a stratégia elemeinek végrehajtásához szükséges tudású és elhivatottságú emberek összefogásával kiemelkedő eredményeket lehet elérni a magyar sportban, illetve a magyar labdarúgásban is. Szűk két év alatt 300 gyermeket nyertünk meg a magyar futsalnak. Számuk, köszönhetően az iskolai rendszernek évente minimum (ha nem sikerül több iskolával megállapodnunk) 100-150 fővel nő, azaz öt év alatt nagyságrendileg ezer gyermeket vonunk be a labdarúgás vérkeringésébe, és tanítjuk meg a futsal, ill. a

Álmaink megvalósítása érdekében sokat tettünk. A közelmúltban megtörtént az alapok lerakása, megszilárdítása. Az elmúlt bajnoki szezonban a Rába ETO Futsal Club magabiztosan, felülmúlva a felülmúlhatatlant, a rendes játékidőben elszenvedett vereség nélkül, több mint 200 rúgott góllal védte 16

meg bajnoki és kupa elsőségét, s vívta ki az UEFA Futsal Cup küzdelmeiben való részvétel jogát. Játékosaink a trófeák begyűjtése mellett Győrbe hozták a Legjobb kapus, a Legjobb játékos és a Gólkirály címet is. Felnőtt csapatunk kiváló szereplésén túl hatalmas büszkeséggel tölt el bennünket utánpótlásbázisunk növekedése, megszilárdulása is. Egyesületünkkel együttműködési megállapodást kötött oktatási intézmények segítségével és hathatós közreműködésével több, mint 200 gyermekkel ismertettük, szeretettük meg ezt a csodálatos játékot, több mint 200 gyermek részére biztosítjuk az országban egyedülálló módon a heti iskolai kuparendszerben történő versenyzés, sportolás lehetőségét. Munkánk eredményét mi sem bizonyítja jobban, hogy az augusztusban sikerrel vett UEFA Futsal Cup Bécsben megrendezett selejtezőjének mérkőzései a győri szurkolóktól, a győri gyerekek biztatásától voltak hangosak, kivívva ezzel a rendezők és az UEFA illetékeseinek is az elismerését. Természetesen az elért sikerek nem egyszemélyes produkció eredményei. Sikereinket az összefogásnak, a játékosok, a szakmai stáb, a gyerekek, a szülők, a nevelők és kollégáim elhivatottságának, és közös munkájának köszönhetjük. Külön szeretném megköszönni Győr Város önkormányzatának, személy szerint Borkai Zsolt polgármester úrnak és Bolla Péter kabinetfőnök úrnak a hathatós segítségét, mellyel a kezdetektől fogva támogatják egyesületünk működését. Nem feledkezhetünk meg nagyobb (Rába cégcsoport, Nemak Kft., és a Dunatakarék Szövetkezet) és kisebb szponzorainkról sem, akik támogatásukkal lehetővé tették, teszik álmaink megvalósítását. Az elért eredmények nemcsak büszkeséggel töltenek el minket, hanem további munkára, további álmok szövögetésére sarkallnak bennünket. Arról álmodozunk ugyanis, hogy bekerülünk Európa legjobb négy futsalcsapata közé, és egyszer megnyerjük a futsal Bajnokok Ligáját, az UEFA Futsal Cupot. S bár álmaink megvalósításáért még sokat kell dolgoznunk, tavalyi áldozatos munkánk eredményeképpen azonban az élettől, a sorstól kaptunk egy esélyt arra, hogy álmainkhoz egy lépéssel ismét közelebb kerüljünk. Nyílt titok, hogy az idei évben szeretnénk megint egy kicsit tovább, előrébb lépni. Szeretnénk a magyar bajnokságban megszerzett címeinket megvédeni, beállítva a Cső Montage rekordját, akik háromszor hódították el egymás után a hazai pontvadászat bajnoki elsőségét, s szeretnénk magyar csapatként először bejutni Európa legjobb 16 csapata közzé, letéve névjegyünket a nemzetközi porondon is.

S bár ugyan messze vagyunk még álmaink beteljesülésétől, de ha visszatekintünk egyesületünk rövid történetére, azt kell mondanunk, hogy az eddig elért eredményeinkkel is sikerült öregbítenünk városunk hírnevét: az elmúlt években Győrt a futsal fővárosává tettük! Dr. Drucskó Zoltán ügyvezető elnök 17

Győri ETO Futsal Club

Recommend Documents