Győr-Moson-Sopron Megye Sopronhorpács Község Önkormányzata. Helyi pedagógiai program

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Napköziotthonos Óvoda 9463 Sopronhorpács Fő u. 4.

Győr-Moson-Sopron Megye Sopronhorpács Község Önkormányzata

Néphagyományőrző, természetközeli

Helyi pedagógiai program

Készítette: A Sopronhorpácsi Napköziotthonos óvoda nevelőtestülete

Sopronhorpács, 2013.

-1-

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Tartalomjegyzék 1. Az óvoda adatai

2. Helyzetelemzés, az óvoda bemutatása

3. Óvodaképünk

4. Gyermekképünk

5. Az óvodai élet megszervezése 5. 1. Az óvoda személyi feltételei 5. 1. 1. Az óvónő attitűdje, stílusa 5. 2. Az óvoda tárgyi feltételei 5. 3. Az óvoda csoportszerkezete 5. 4. Napirendünk

6. Programunk célja, alapfeladatai

7. Alapfeladatok 7. 1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program 7. 2. Az érzelmi és erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció 7.2.1. Értékelés, jutalmazás 7.2.2 Ünnepeink 7. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

8. Óvodai életünk tevékenységformái 8. 1. Néphagyomány – ápolás, népszokások 8. 2. Játék 8. 3. A külső világ tevékeny megismerése és megszerettetése 8. 4. Mozgás 8. 5. Mese – vers 8. 6. Ének – zene, énekes játékok,gyermektánc -2-

PEDAGÓGIAI PROGRAM


8. 7. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 8. 8. Munkajellegű tevékenységek 8. 9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 9. Az iskolai alkalmasság jellemzői az óvodáskor végén, programunk megvalósulásának eredményeképpen

10.

Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése,

esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

11. Az óvoda kapcsolatai 11. 1. Az óvoda és a család 11. 2. Az óvoda és az iskola 11. 3. Egészségügyi szakemberek 11. 4. Kapcsolat a fenntartóval 11. 5. Kapcsolat a szakmai szolgáltató intézményekkel 12. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 13. Az óvoda helyi ellenőrzési. mérési, értékelési rendszere 13. 1. Ellenőrzés 13. 2. Mérés, értékelés rendszere 13. 2. 1. A mérés rendszere 13. 2. 2. Az értékelés rendszere 13. 2. 3. A nevelési tevékenységek mérése, értékelése

14. A program megvalósításához szükséges szakmai dokumentumok 14. 1. A vezető óvónő pedagógiai munkaterve 14. 2. A gyermekcsoportok tanévre szóló nevelési – fejlesztési terve 14. 3. Az egyéni fejlődés – fejlesztés dokumentumai

15. Felhasznált irodalom

-3-

PEDAGÓGIAI PROGRAM


16. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 17. Legitimációs záradék

-4-

PEDAGÓGIAI PROGRAM


1. Az óvoda adatai Az óvoda hivatalos elnevezése:Napköziotthonos Óvoda Sopronhorpács Székhelye:Sopronhorpács, Fő u. 4. Az intézmény típusa:napközi otthonos óvoda. Az óvodai csoportok száma:

2

Az óvoda fenntartója:Sopronhorpács Község Önkormányzata Címe:9463 Sopronhorpács, Fő u. 14. Tel. : (99) 365-172 Az óvoda alaptevékenysége:Óvodai nevelés, melynek keretében iskolai életmódra készíti fel a gyermekeket. Az óvodai ellátottak részére étkezést biztosít.

-5-

PEDAGÓGIAI PROGRAM


2. Helyzetelemzés, az óvoda bemutatása A 255/2009. kormányrendelettel megtörtént az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítása. Az új alapprogram megjelenése szükségessé tette a helyi nevelési programok felülvizsgálatát és kiegészítését. Óvodánk nevelőközössége ezeket a feladatokat elvégezte: Nevelési programunkat a módosított alapprogram szerint átvizsgáltuk, a szükséges módosításokat, kiegészítéseket dőlt betűkkel jelöltük. Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről és a 363/2012 (XII.17. ) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Napköziotthonos

óvodánk

Győr-Moson-Sopron

Megyében,

Sopronhorpácson működik, fenntartója a helyi önkormányzat. Településünk nevezetessége a román kori római katolikus műemlék templom, a Széchenyi kastély és a hozzá tartozó kastélypark, mely természetvédelmi terület. A kastély parkjának közvetlen szomszédságában található kétcsoportos óvodánk földszintes épülete, amit szép, esztétikusan kialakított kert vesz körül.

A kastély parkja különleges, védett, növény és állatvilágával rengeteg megfigyelésre élmény és tapasztalatszerzésre adott lehetőséget, ezáltal jelentős mértékben meghatározta óvodai nevelésünkben a környezetvédelemre, a természet szeretetére nevelésnek a prioritását. A kastélypark elhanyagolt állapota miatt azonban már évek óta nem alkalmas arra, hogy környezeti nevelésünk része legyen. Hiányát, természeti értékekben gazdag helyekre történő rendszeres kirándulásokkal pótoltuk, így környezeti nevelésünk kiemelt jelentősége nevelőmunkánkban továbbra is megmaradt. Fontos összetevői a következőképpen alakultak: 

Egészséges táplálkozás.



Tiszta, esztétikus környezet.



Növény és madárvédelem.



A közvetlen és a tágabb környezet természeti és épített értékeinek megismertetése kirándulások, programok alkalmával, a gyermekek tevékeny részvételével. -6-

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Régiónk kiemelt természetvédelmi értékeinek látogatása, megismertetése.



A környezettel kapcsolatos látásmód, viselkedéskultúra és értékrendszer,a környezettudatos

magatartás

megalapozása,

a

szülők

szemléletének

formálása. 

Fenntarthatóságra, energiatakarékosságra nevelés

Az elmúlt években környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységeinket óvodai életünk mindennapjaiban tudatosan valósítottuk meg. Ennek eredményeképpen 2009-ben elnyertük a „ZÖLD ÓVODA” címet, amit három évig jogosultak vagyunk viselni, lejárta után újból pályázunk erre a rangos címre. Óvodásaink átlag – általában 2-3 gyermekes – családokból érkeznek, de tisztában vagyunk

azzal

a

ténnyel,

hogy

fejlődésüket

befolyásolják

a

megváltozott

életkörülmények: a technika fejlődése, korlátozottabb, lehetőségek a családon belül, élményforrások csökkenése, stb. Ezek tudatában egy élmény gazdag óvodát igyekeztünk kialakítani, ahol eddigi jól bevált hagyományainkra, gyakorlatunkra építve

óvodai

nevelésünket

eszközrendszerével

gazdagítjuk,

a

néphagyomány-ápolás és

kiemelten

érzelemre

foglalkozunk

ható

óvodásaink

természetszeretetének megalapozásával. Óvodánkban a gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepét meghatározónak

tartjuk.

A

gyermekek

fejlődő

személyiségét,

valamint

az

életkoronként változó testi, lelki szükségleteiket figyelembe véve, a szülők nevelőpartnereként teremtjük meg a személyiség kibontakozásának optimális feltételeit. Pedagógiai programunkban a 2004. évi módosítás óta jelentőseb változtatás nem történt. Kisebb változtatások az óvodapedagógusok javaslatával és egyetértésével az anyák napi köszöntés, és az óvodai nyílt napok megvalósításával kapcsolatosak.

-7-

PEDAGÓGIAI PROGRAM


3. Óvodaképünk Pedagógiai programunk alapját az a törekvésünk képezi, hogy óvodásaink szeretetben, érzelmi biztonságban, szabad, nyugodt légkörben, sok szép élménnyel gazdagodva élvezzék az óvodában töltött éveket. Olyan környezetben, ahol az őket körülvevő felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermekeknek oly fontos biztonságérzetet, hogy „tisztellek téged, fontos vagy nekem, csakis rád figyelek, és segítek neked, ha szükséged van a segítségemre”. Hiszünk abban, hogy a 3-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszaka kiemelkedően fontos az „ÉN” alakulása szempontjából. Nevelőmunkánk során elsősorban az énre, az egyénre irányul a figyelmünk – természetesen nem mellőzve a közösségi értékek szerepét – hiszen, amint azt Ney Ferenc is megfogalmazta: „A gyermekek is sokféle természetűek, s mindnyájával nem lehet egyféleképpen bánni. Ami egyikre hatással van, másikon nem fog. És az óvónak legnagyobb ügyessége éppen abban áll, miszerint szerencsés tapintattal, s körülmény szerint a kisdedek egyéniségéhez tudja alkalmazni a célravezető legjobb eszközöket.” Igyekszünk feltárni minden óvodásunk saját adottságait, megtalálni, ami megvan a gyermekben, amire építeni lehet, amit fejleszteni kell. Programunk megvalósításakor az óvodás korra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra építünk, valamint arra, hogy a gyermek játéka, ami örömöt és boldogságérzetet ad, jól ötvözhető a hagyományápolással és a természetszeretettel. Nevelési alapelveink: – Építünk a gyermeki kíváncsiságra és aktivitásra, értékeljük a kreatív megoldásokat. – Cselekvéses, tapasztalásos lehetőségeket teremtünk. – Egyénhez mérten értékelünk. – Felhasználjuk a gyermekek meglévő ismereteit. – Az

egyéni

törekszünk

képességekhez

viszonyítva

a

pozitív

folyamatos,

értékeljük

a

teljesítményeket,

visszajelzésekre.

Értékelésünkkel,

visszajelzéseinkkel a gyermekek fejlődését segítjük.

-8-

PEDAGÓGIAI PROGRAM


– Minden gyermek neveléséhez, tanulásához egyenlő hozzáférést biztosítunk. – A játékot tekintjük a nevelés leghatékonyabb eszközének, kiemelt hangsúlyt adunk a szabad játéknak.

– A gyermek nevelése elsősorban a szülő és a család joga, kötelessége. Támaszkodunk

a

családi

nevelésre,

megerősítjük,

kiegészítjük,és

hátránycsökkentő szerepet töltünk be. – Nevelésünk egészében érvényesül a gyermeki jogok tisztelete. A migráns családok gyermekeinek biztosítjuk önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését. – A sajátos nevelési igényű gyermekeknek joga, hogy állapotának megfelelő legjobb fejlesztést megkapja. Fontos elvünk az inklúzió: Óvodai nevelésünkkel biztosítjuk, hogy a gyermekek őszintén elfogadják, tolerálják SNI társaikat, a segítőkészség természetessé váljon számukra. – A ránk bízott gyermekeket szeretet, türelem, megértés, és tisztelet veszi körül. – A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára biztosítjuk a szükséges segítséget a gondozás, és nevelés területén. – Fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógusok, és más alkalmazottak személyisége, magatartása, tevékenysége modellt nyújtson a gyermekek számára.

-9-

PEDAGÓGIAI PROGRAM


4. Gyermekképünk

A 3-7 éves életkori szakasz a gyermek fejlődésében, személyiségének alakulásában az egész életére meghatározó, megismételhetetlen lehetőséget rejt. Az óvodás gyermek gyorsan és intenzíven fejlődő személyiség, fejlődését meghatározzák a veleszületett genetikai adottságok, az érés törvényszerűségei valamint a környezeti hatások. Az óvodás gyermeknek életkori sajátosságai és egyéni igényei alapján testi,és lelki szükségletei vannak. Testi szükségletei a gondozás, táplálkozás, tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás, pihenés. Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Jellemzője a sok irányú érdeklődés a környező világ megismerésére. Nagy mozgásigénye kielégítése során fejlődik érzékelése, észlelése, akarati tulajdonsága, szociális képessége. Alapvető tevékenysége a játék, amely sokoldalú tapasztalást biztosít számára, csiszolódik anyanyelvi kultúrája.

Pedagógiai programunk megvalósításával olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akik mélyen kötődnek községünkhöz, ismerik néphagyományainkat. Néphagyományaink által megalapozódik nemzeti identitástudatuk, de érdeklődnek más népek kultúrái iránt is. Nyugodtak, boldogok, mert tele vannak élményekkel. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni, jellemző rájuk a nyitott érdeklődés, a differenciált érzékelés, és észlelés. Erősen kötődnek a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez, mozgásukat az összerendezettség és a harmonikusság jellemzi. Ismerik és szeretik természeti környezetüket, vigyáznak annak értékeire. - 10 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Kialakult náluk a tanulás alapját lépező szándékos figyelem, feladatértés, feladattudat, és feladattartás. Óvodás tartásuk van, önállóak, és látszik rajtuk a kiegyensúlyozottság. Tudnak együttműködni társaikkal, és a felnőttekkel. Gyermeki természetességgel fogadják el a különbözőséget, természetes számukra, hogy különbségeik ellenére egyenrangúak.

- 11 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


5. Az óvodai élet megszervezése 5. 1. Az óvoda személyi feltételei Az óvodánkban foglalkoztatott összes alkalmazottak száma 6fő. Főiskolai végzettséggel rendelkező,

3 fő óvodapedagógus, 1 fő óvodavezető

főállású óvópedagógusok száma: Pedagógiai munkát segítő főállású

2 fő

szakképzett dajkák száma: Pedagógiai munkát segítő főállású

0 fő

szakképesítés nélküli dajkák száma: Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállásúak száma:

1 fő konyhai kisegítő, adminisztrátor (napi 4 - 4 órában)

Egyéb, nevelőmunkát segítő, felsőfokú

1 fő (heti 2 órában logopédiai, heti 2

végzettségű, vállalkozóként munkát

órában fejlesztő foglalkozásokat tart)

végző logopédus és fejlesztőpedagógus

5. 1. 1. Az óvónő attitűdje, stílusa 

Nevelőmunkánk során természetes viselkedésünkkel védelmet, biztonságot jelentünk a gyermekek számára.



A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítjuk a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét.

 

Magatartásunkban az elfogadás és a tolerancia a domináns, az egyéni, egyedi, másfajta értékek pozitív megközelítése érvényesül.



Fogalomhasználatunk pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű.



Erősítjük azt az óvónői stílust, mely a segítőkészséget helyezi előtérbe.

- 12 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Szükség esetén partnerként mutatjuk be az egyezkedés, a konfliktusok megoldásának módozatát, hagyjuk, hogy a gyerekek maguk tapasztalják meg mindezeket, de figyelünk arra, hogy senkit ne érjen fizikai és lelki sérülés.

Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét és eredményességét az óvónő személyisége, a nevelőtestületi légkör és a vezető közreműködése határozza meg. Pedagógiai munkánkat hosszabb-rövidebb időszakokra tagolva(pl. éves ütemterv)tanulási-tanítási

egységekre(pl.tematikus

(pl.játék-munkatevékenység)bontva

tervezzük

terv)

meg.

és

tevékenységekre

Pedagógiai

terveinket

a

megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgáljuk. Az óvónővel kapcsolatban elvárásunk a nyitottság, a kreativitás, az érzékenység, a tolerancia. A nevelés szempontjából a barátságos, megengedő (de nem szabados), megértő (és nem bíráskodó), elfogadó (de nem mindent elfogadó), együtt érző attitűdöt tartjuk a legkedvezőbbnek. A nevelőtestület légköre – úgy hisszük – akkor megfelelő, ha jó a közérzet, elégedettség, derű tapasztalható mindig az óvodában. Ha a nevelőtestület. a döntéshozatalokban

részt

vesz,

ha

elég

tere

nyílik

az

önállóságra,

kezdeményezésre. Ha a különbözőségeket, a másságokat tiszteletben tartják, értékelik. A nevelőközösségben a gyermekszerető dajkát is benne értjük, aki munkáját a gyermekek napirendjéhez igazítva az óvodapedagógus irányítása mellett végzi. A dajkákkal, az óvónők megismertetik a csoport nevelési feladatait és bevonják nevelőmunkájukba. A csoportban dolgozó dajka együttműködésével segíti az óvónőt a differenciált, egyéni bánásmód, és az óvónő által kialakított szokásrendszer megvalósításában. A vezető szerepe pedig az, hogy úgy irányítsa ezt a közös tevékenységet, hogy jelentősen előmozdítsa a haladást, munkatársai fejlődését.

5. 2. Az óvoda tárgyi feltételei Programunk megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételeink adottak, de karbantartásukra, bővítésükre folyamatosan szükség van. Udvarunk

- 13 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


jelenlegi állapota és felszereltsége megfelelő, környezetünkhöz igazodó, többnyire természetes anyagokból készült, ügyességet és mozgást fejlesztő korszerű játékszerekkel van berendezve. Óvodakertünknek napos és árnyékolt része, burkolt és füvesített, valamint kavicsos területe egyaránt van. A burkolt terület a fából készült asztalokkal és padokkal nyáron alkalmas arra, hogy óvodásaink a szabadban étkezhessenek. Az óvoda épületében egy közös gyermeköltözőnk van. Szintén közös a mosdóhelység, onnan nyílnak a WC helyiségek: egyik a fiúk, másik a lányok részére.

Két csoportszobánk a játék és egyéb tevékenységek színtere, de az étkezés és a délutáni pihenés helye is egyben. Csoportszobáink berendezésében az otthonos, barátságos környezet kialakításához előnyben részesítjük a természetes anyagból készült tárgyakat és játékokat. A gyermekek játékaihoz és változatos tevékenységeihez adottak a lehetőségeink. Mind a szabad játék valamennyi formájához, illetve az óvónő által tervezett és szervezett céltudatos tevékenységekhez. Az

óvoda

működéséhez

szükséges

pénzügyi

feltételeket

elsősorban

az

önkormányzat által nyújtott pénzösszegből biztosítjuk. Ezen kívül a különböző célirányos pályázatokon való folyamatos részvétellel igyekszünk pénzforrásainkat bővíteni, valamint a szülők aktív segítségével is hozzájuthatunk bevételekhez. A program megvalósításához szükséges helyiségek, felszerelések és eszközök jegyzéke

a

15.

pont

alatt

található.

20/2012.(VIII.31.)EMMI

rendelet

alapján(melléklet)

5. 3. Az óvoda csoportszerkezete Óvodánk

hagyományait,

adottságait,

lehetőségeit

figyelembe

véve

heterogén életkorú, részben osztott csoportokat szervezünk. A részben osztott csoportok szervezése az óvónő nevelőmunkájában nagyobb figyelemmegosztást,

differenciálási

képességet,

toleranciát,

rugalmasságot,

nevelőtestületünk részéről pedig maximálisan együttműködő magatartást követel meg.

- 14 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Rendszerbe foglaltuk fő elveinket: 

A tevékenységeket mindkét csoportban a korcsoport összetételétől függően szervezzük.



Fontos minden gyermek önmagához mért értékelése. Az életkor és a fejlettség

nincs

összhangban,

sok

esetben

jelentős

érésbeli

eltérés

lehetséges. 

A csoport kisebb egységekre tagolódik, mely a tevékenységek jellegétől függően alakul.



Minden tevékenységnek megvannak a maga szabályai a lehetőségekkel és a korlátokkal együtt.



Az önkéntesség nem jelenti a rendszeres távolmaradások elfogadását.



A játékhelyzetekben is fontosak az egyszerű szabályok, szokások, a megfelelő magatartásformák, melyek fokozzák a közös játék élményét.



Már a kezdeti időszaktól szilárd szokásrendszert kell kialakítani, a magatartási szokások erősítése a legfontosabb feladat a zavartalan együttműködés érdekében.



Életkortól függetlenül erősíteni kell a szociális szerepeket, támaszkodni kell azoknak a gyerekeknek a segítségére, akik azonosulnak a szabályokkal.

5. 4. Napirendünk A napirend kialakításának alapelvei: 

A gyermekek életkor szerinti összetétele alapján eltérnek a szükségleteik, differenciáltan biztosítjuk a tevékenységhez szükséges időtartamot.



Figyelembe vesszük a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítjuk a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtatunk előzetes terveinken.



A

tervszerű

összehangolt

tevékenységekkel

elkerüljük

várakozást, a tétlenséget, a kapkodást. 

Minél hosszabb, nyugalmas, és tartalmas játékidőt biztosítunk. - 15 -

a

felesleges

PEDAGÓGIAI PROGRAM




A tisztálkodás és öltözködés végzéséhez, az egyéni szükségleteknek megfelelő időtartamot biztosítunk.

Napirend 7 00-1145-ig

Érkezéstől az udvari játékig 

A gyermekek érkezése, fogadása



Játéktevékenység



Játékos tanulás csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával



Rajz, mintázás, kézimunka



Ének-zenei képességek fejlesztése.



Környezetben szerzett tapasztalatok rendszerezése.



Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján.



Tízórai, testápolási tevékenységek.



Vers, mese, dramatikus játék.



Mindennapi mozgás, testnevelés foglalkozás.



Hagyományok ápolása, születésnapok megünneplése



Séta, szabad mozgás, udvari játék, kerti munka, közös megfigyelések

1145 -13: 00

EBÉD Testápolási tevékenységek.

13: 00-14: 45 PIHENÉS Alvás mesével, altatóval.

14: 45 - 16: 00 UZSONNA Testápolási tevékenységek. Szabad játék hazamenetelig.

- 16 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


6. Programunk célja, alapfeladatai Pedagógiai programunk kidolgozásakor korábbi tapasztalatainkra épített saját nevelési gyakorlatunkat fogalmaztuk meg, felhasználva Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel, és Faust Dezsőné Néphagyományőrző óvodai programjának egyes elemeit is. Nevelési céljainkat, feladatainkat nevelésfelfogásunk alapján, az óvodai nevelés országos alapprogramja szellemében határoztuk meg, figyelembe véve óvodánk természeti adottságait, falunk lehetőségeit.

Programunk célja: 

Óvodásaink

sokoldalú,

harmonikus

fejlődésének,

személyiségük

kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem és az egyenlő hozzáférés figyelembevételével. 

Sikerorientált, a környezetben jól eligazodó, problémájára

– aktívan

közreműködve – saját megoldást találó gyermekek nevelése. 

Óvodásaink megismertetése népi kultúránk alapjaival, természetszeretetük kialakítása.



A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelést igénylő, és a migráns gyermekek inkluzív szemléletű nevelése. A hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységek biztosítása, a velük járó kötelezettségek vállalása.

További

törekvésünk,

a

gyermekek

egyéni

fejlettségéhez,

igényeihez,

szükségleteihez, érési tempójukhoz igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletbe tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és a

szervezett

tevékenységben

ágyazottan.

Arra

törekszünk

hogy

a

közös

cselekedetek folyamatában, óvodásainkban alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, amelyek által képesek lesznek az együttélésre, és alkalmassá válnak az iskolai életre. A gyermekek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítését, képességeik fejlesztését programunkban alapfeladatnak tekintjük. - 17 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Ennek összetevői: 

Az egészséges életmód alakítása. Egészségfejlesztési program



Érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés



Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését.

Fontos, és meghatározó elvünk, hogy mindhárom területet áthatja az érzelmi nevelés, s hogy a gyerekek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése elválaszthatatlan az anyanyelvi neveléstől.

- 18 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


7. Alapfeladatok 7. 1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program célja: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés, az egészségkulturáltság és a helyes életmód korai megalapozása, óvodásaink testi, szellemi fejlődésének elősegítése. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészségfejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása.

Feladataink: 

A gyermekek egészségre nevelése, gondozása, az egészség gondozásához szükséges készségek alapozása.



A

gyermekek

fejlődéséhez

szükséges

egészséges

óvodai

környezet

kialakítása. 

A gyermek egészségének óvása, őrzése,edzése, betegség és balesetmegelőzés.



Mozgásigényük kielégítése, és a testi képességek fejlesztése.



Olyan beállítódások, szokások beépítése a gyermekek életébe, amelyek a környezettudatos magatartást alapozzák meg.



Csatlakozunk

helyi

és

országos

programokhoz,

rendezvényekhez. 

A korszerű táplálkozás igényének felkeltése.

Az egészségfejlesztés területei: 

egészséges táplálkozás



mindennapos testnevelés, testmozgás

- 19 -

egészségmegőrző

PEDAGÓGIAI PROGRAM




személyi higiéné



testi

és

lelki

egészség

fejlesztése,

a

viselkedési

függőségek

a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 

a bántalmazás, erőszak megelőzése



baleset-megelőzés elsősegélynyújtás,

Óvodásaink egészségre nevelése, gondozása azt a nevelőmunkát jelenti, melynek során a kisgyermekek olyan szükségleteit elégítjük ki, amik elősegítik növekedését, fejlődését, egészséges

hozzájárulnak életmódjának

egészségének

megőrzéséhez,

kialakulásához.

E

folyamatot

jó a

közérzetéhez, megvalósításhoz

szükséges gyermeki tevékenységek – testápolás, öltözködés, étkezés – helyes megszervezésével, és a hozzájuk kapcsolódó szokások kialakításával tesszük eredményessé. A gyerekek testi szükségleteinek kielégítése során a szokások kialakításához nélkülözhetetlen a bensőséges felnőtt-gyerek kapcsolat. Mi óvónők az óvodában bizonyos mértékig az anyát helyettesítjük. Őszinte, hiteles viselkedéssel, tapintatot és elfogadást közvetítve közeledünk minden gyermekhez, hogy elfogadják gondoskodásunkat. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. A fokozatosság betartásával, az egyéni fejlettséghez igazodva, s a gyerekek önállósági törekvését figyelembe véve törekszünk arra, hogy egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Rendkívül fontos szabályunk a következetesség. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja óvodásaink énképét, segíti önállóvá válásukat, és így a szokások egy része az óvodáskor végére a gyerekek szükségletévé válhat. Az öltözködés A gyermeki önállóságot és ízlésvilágot alapozza, s a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben. Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítunk az öltözködéshez és a ruházat elhelyezéséhez a saját polcon. Fokozatosan alakítjuk az önállóságot. Igyekszünk meggyőzni a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket, hogy öltözékük célszerű, önállóságukkal, és az óvodai élettel összhangban legyen. Egészségügyi szempontból szükséges óvodásainknak benti játszóruha és cserecipő.

- 20 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A testápolás A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását és egészségügyi szokásainak megalapozását szolgálja. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolásával segítjük az azonos elvek betartását. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használatához úgy teremtjük meg a feltételeket, hogy a gyerekek fokozatosan egyre önállóbban végezhessék a teendőket. A bőr ápolása elsősorban a gyerekek rendszeres és megfelelő tisztálkodását jelenti. Óvodásaink szappannal és fogyóvízzel mosnak kezet WC-használat után, étkezés előtt és minden olyan esetben, amikor szükséges. A gondozási tevékenységek végzése során az óvónők és a dajkák mintát nyújtanak ahhoz, hogy energia és víztakarékosságra szoktassuk a gyermekeket. Igényes hajápolásra törekszünk, ezért az öltözőben elhelyezett, saját jelükkel ellátott fésűjüket használják a gyerekek. A fogmosás higiénikus feltételei adottak óvodánkban. zsebkendőhasználat

kialakulását

mi

is

segítjük.

A A

helyes papír

orrfúvás

és

zsebkendő

a

csoportszobákban a gyerekek számára elérhető helyen van. Egyszeri használat után a fedett tartóba dobják. Óvodásaink a felnőtt állandó segítőkész jelenléte mellett egyéni szükségletük és igényük alapján folyamatosan végezhetik egészségügyi teendőiket. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. Az óvodás korú gyermek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának)

szorgalmazását

szolgálja.

A

gyerekek

napi

háromszori

étkezéssel az óvodában napi tápanyagszükségletük 65-70 %-át kapják. Étrendünk megfelelő tápanyag-összetételű, tartalmas, és megfelel a korszerű táplálkozás követelményeinek. Összeállításában mi is részt veszünk. Az óvoda és a szülői ház kapcsolatát az étkezés területén is elengedhetetlennek tartjuk: fontos az otthoni és az óvodai étrend összeegyeztetése a tápanyagszükséglet kielégítése és az étkezés változatossá tétele érdekében. Tanácsot adunk, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleséggel lehetne kiegészíteni: Kerüljék a családi étkezés során a

- 21 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólafélét, kekszet, ropit, chipszet. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartalmú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi, barna kenyér. Kifüggesztett heti étrendünk a szülők tájékoztatására szolgál. A gyerekek étvágytalanságát kellő toleranciával fogadjuk. „Válogatós” óvodásainkkal igyekszünk megszerettetni az ételt, de nem kényszerítjük annak elfogyasztására. Havi rendszerességgel ismétlődő zöldség- és gyümölcsfeldolgozó tevékenységeink, a közös csemegézés, formálják a gyermekek szemléletét, és játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének. Ezáltal a szülők figyelme is ráirányul a nyers zöldség-és gyümölcsfogyasztás, az egészséges táplálkozás, a rágás fontosságára. A zöldséggyümölcsnapok megvalósításához a szülők aktív segítségét is igényeljük. A nevelési év során az egészséges táplálkozást is népszerűsítő egészséghetet tartunk. Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a kezdeményezéseknek. Így a gyerekek kerteket, zöldséges üzletet látogathatnak meg, részt vehetnek gyümölcsszedésen, termények betakarításán. Az étkezés feltételei óvodánkban önkiszolgálással és naposi tevékenységgel valósulnak meg. Fontosnak tartjuk az esztétikus terítést és a kulturált étkezési szokások betartását. A tízórai, az uzsonna, és a déli étkezés minden gyermek számára azonos időben kezdődik, de egyéni tempóban fejezhetik be. Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítéssel kísérünk, a napi életritmus megtervezésénél arra is elegendő időt biztosítunk, hogy mindez nyugodt, türelmes, kiegyensúlyozott légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőség a gondozási teendők kultúrtartalmának közvetítésére is (pl. igényükké váljanak a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés). Óvodánkban nagy gondot fordítunk a higiénikus szabályok betartására elsősorban annak érdekében, hogy a gyerekek szervezetének védekezőképességét fokozzuk, és a betegségeket megelőzhessük. Figyelemmel kísérjük az óvodai közösségbe kerülést nem feltétlenül akadályozó betegségek jelenlétét is. A velük kapcsolatos alapvető tenni-, illetve tudnivalókat elsajátítjuk. Ilyen betegség, pl. allergia,

- 22 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


asztmatikus tünetek, lázgörcs, stb. Óvodásaink rendszeres egészségügyi szűrése biztosított (látás, hallás, tartás). Mindennapos testnevelés, testmozgás Óvodánkban biztosított a szabad levegőn való mindennapi mozgás, mely kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. A mozgásigény folyamatos kielégítését a változatos tevékenységek szolgálják. Naponta biztosítjuk a rendszeres testmozgás lehetőségét /napi kb. 20 perces szervezett testmozgás a csoportszobában, vagy az udvaron/Az

edzési

lehetőséget

a

testnevelés,

környezet,

levegő,

nap

kihasználásával biztosítjuk. Megtervezzük a mozgáshoz,a, helyet, időt, és a mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. .A gyerekek edzettségének biztosítása érdekében – sajátosságainkból adódóan – a szabadban tartózkodás lehetőségét minden évszakban sokoldalúan kihasználjuk. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő, és napfény edzést biztosítunk a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építjük.

A gyerekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A pihenés a csoportszobáinkban történik körültekintő szervezéssel, és nyugodt körülmények biztosításával. ( terem szellőztetése, az ágyak megfelelő elhelyezése,)A gyermekek elalvását segíti a biztonságot adó szokásrendszer.( mese, vers, altató, testi közelség, puha tárgy, alvóka) Minden óvodásunk otthonról hozott saját ágyneműjében alszik, jellel ellátott fektetőjén. Az ágyneműről, és annak tisztán tartásáról a szülő gondoskodik,általában három hetente, és a gyermek minden betegsége alkalmával. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekekkel. A gyerekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés szempontjából gondoskodunk a gyermekek baleset megelőző tájékoztatásáról, megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításáról, az eszközök és használati tárgyak folyamatos ellenőrzéséről és karbantartásáról. Különösen az udvari játékoknál hívjuk fel a figyelmet a helyes eszközhasználatra,séta, kirándulás alkalmával a biztonságos közlekedés szabályaira.

- 23 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Tárgyi környezetünk megfelel az egészségügyi előírásoknak, és esztétikus színharmóniát áraszt. Gyermekmosdóinkban minden óvodásunknak jellel ellátott törölközője és fogmosófelszerelése van. Gyermeköltözőnkben szintén jellel ellátott szekrényekben helyeztük el

a

váltóruhákat,

cserecipőket

és

tornafelszereléseket.

Csoportszobáink

berendezési tárgyai esztétikusak, természetes anyagokból készültek (fa, nád, vessző). A gyerekek által használt eszközök, játékok elérhető magasságú polcokon nyernek elhelyezést. Testi épségük védelmét szolgálja, a meghibásodott tárgyak eszközök javítása, illetve használatból való kivonása. A csoportszobában végzett mozgásos tevékenységeinket mindig nyitott ablaknál végezzük. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtatót használunk. Az erős napsütés ellen elhúzható világos függönyeink védenek. Udvarunk jelenlegi állapota és felszereltsége a gyermekek egészséges életmódra nevelésének biztosításához megfelelő. Esztétikai szépségét adják a szép virágok, fák, cserjék, s az ízlésesen kialakított gyermek virágos és veteményeskertünk.

Testi,

lelki

egészség

fejlesztése,

a

viselkedési

függőségek,

a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzés Alapelveink: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga a gyermek is (valamely aktuális élménnyel, eseménnyel, filmjelenettel kapcsolatban.)

A

szabad

beszélgetésben

kisebb,

önkéntesen

csatlakozó

gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek

- 24 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


nézegetésével, képkivágások gyűjtésével. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás, és vélemény-nyilvánítás. A

dohányzás

ártalmainak

elemzésére

szolgáló

szabad

beszélgetések

kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: 

Kirándulási élmények feldolgozása



Városi, falusi élmények megbeszélése



Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről



Gyermeki vélemény arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak



Tapasztalat arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert



Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi



Beszélgetés a dohányzási reklámokról



Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól



Beszámoló és értékelés a környezetünkben tapasztalt dohányzásról



Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek, mi szeretnék lenni, segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni

A szabd beszélgetések mellett a szabadidő kitöltésének (nevelési lehetőségének) egyik legjobb alkalma a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nemdohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyben a helyes magatartás „pozitív” élményei jelennek meg, amely nem félelemkeltéssel kísérli meg elrettenteni a kisgyermeket a dohányzástól. Miután a dohánymentes magatartás köréből aligha talál az óvodapedagógus mese-témát, szükséges, hogy saját maga, az eddigi mesegyűjteményét „alakítva” készítsen, és mondjon mesét. A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek: A WHO definíciója: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása(rossz bánásmód) magába foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás, vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját,

mely

a

gyermek

egészségének, - 25 -

túlélésének,

fejlődésének

vagy

PEDAGÓGIAI PROGRAM


méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon, vagy hatalmon alapul.” Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármely területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz a gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt-bár tud róla vagy szemtanújanem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság(így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset stb.) amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolhatók a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés( gyerekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magába foglalhatja annak a közvetítését a gyermek felé, hogy

- 26 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt, és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben( pl.

szobatisztaság

idő

előtti

erőltetése,

a

képességekhez

nem

igazodó

követelmények) Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magába foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyermek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog-és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magába foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában,-a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl- ismételten-fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető

egyaránt

kapjon

megfelelő

segítséget.

Speciális

terület

a

testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelességünk különösen, hogy közreműködjünk a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

- 27 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat: felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedéseket kezdeményez. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.



Intézményünk

közreműködik

a

gyermekek

veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, és hatóságokkal. Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól. 

A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban, és hol kereshető föl.

Baleset-megelőzés, és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások: egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetekkel, vagy baleset során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők is el tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyermekek megtanulják, hogy egy-egy-hétköznapi tárgy (pl. bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások: A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.

- 28 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Védő-óvó előírás: 

az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások,



a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,



tilos, és elvárható magatartásformák meghatározása, ismertetése

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetjük. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóba kerül dokumentálásra Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyek a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében, illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ-ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a logopédus szoba ajtaja mellett a falon található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: 

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyerekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.



A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat.



Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt.



Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.



Készségszinten használják a kanalat, villát.



Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.



Étkezés közben halkan beszélgetnek.



Teljesen önállóan öltöznek.



Ruhájukat ki- és begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.



A ruhájukat esztétikusan összehajtva a polcukra helyezik.



Környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.



Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.



Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismerik.

- 29 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


7. 2. Az érzelmi ,az erkölcsi és a közösségi nevelés Programunk visszatérő közös tevékenységei, hagyományai megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét, sajátos teret nyújtanak a gyerekek társas kapcsolatainak alakulásához. Óvodásaink a játékban és a benne megjelenő tevékenységekben gyakorolják az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit, s a közös élmények hatására megérzik a közösség ősi összetartó erejét is. Tudatosan alkalmazzuk a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, program során. Arra törekszünk, hogy szeretetünkkel átsegítsük a gyermekeket a kapcsolatfelvétel nehézségein, hogy mindezt melegséggel teli élmények, a társaktól kapott elfogadó jelzések erősítsék, mert ez a további szocializáció alapja. Célja: Derűs vidám, élményekben gazdag, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott óvodai légkör és kapcsolatrendszer alakítása, amelyben a gyermekek jól érzik magukat, és lehetővé válik pozitív tulajdonságaik,egyéni érdekeik,képességeik minél teljesebb kibontakozása a közösségen belül, a csoport normái alapján.

Feladatok: 

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig.



Az óvónő-gyermek a dajka-gyermek és a gyermek-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.



Olyan óvodai élet szervezése, mely segíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlődését (együttérzés, segítőkészség, különbözőségek tisztelete, elfogadása).



A mindennapok együttélésében gyakorolt szociális viselkedések gazdagítása az ünnepek viselkedésmintáival.



A horvát nemzetiséghez tartozó kultúra megismertetése, ápolása.

- 30 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága, hogy magatartása érzelmi vezéreltségű.

Személyiségén

belül

az

érzelmek

dominálnak,

ezért

elengedhetetlennek tartjuk, hogy óvodásainkat érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul érzelmi kötődésük társaikhoz, óvónőikhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönzi őket. Óvodásaink életterét otthonosan, barátságosan alakítjuk ki, amihez a gyermekek ötleteit, elképzeléseit is elfogadjuk. Az otthonosság érzését azzal is fokozzuk, hogy szabadon mozoghatnak a csoportszobában, a folyosón és a mosdóban.

A befogadás Cél: Olyan

módszerek

alkalmazása,

amelyek

megkönnyítik

a

gyermekek

alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, és nyugalmat ad. Megkönnyíteni a szülőktől való elválást, megismertetni a gyerekeket az új környezetükkel, eközben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben. A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket teremtjük meg gyermekeik

közösségbe

történő

beilleszkedéséhez.

Óvodánkban

jól

bevált

hagyomány a rugalmas anyás befogadás, ami helyi gyakorlatunkban azt jelenti, hogy: – Az anya ismerteti meg gyermekével az óvodát. – Az óvónő megfigyeli az anya-gyermek kapcsolatot, a gyermek szokásait, az anya nevelési attitűdjét. – Ennek alapján, és a családlátogatás alapján befogadási tervet készítünk. Megbeszéljük az óvodakezdés ütemezését, ismertetjük, hogy kit, mely napokon hoznak be először az óvodába. Megbeszéljük az átadás, búcsúzás körülményeit is. – Minden egyes gyermek igényeit, testi, lelki szükségleteit figyelembe vesszük. – Személyes, egyéniséghez igazodó, differenciált módon valósul meg. – Nem kötjük időponthoz és időtartamhoz.

- 31 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


– Az anya jelenléte mindaddig lehetséges, ameddig a gyermek szívesen marad az óvodában, vagyis ott is biztonságban érzi magát. – A gyermek behozhatja azokat a kedves tárgyait, amelyek megnyugtatják, s ott tarthatja addig, amíg ennek szükségét érzi. – Az óvodapedagógus a reggeli érkezéskor minden gyermeket úgy fogad, ahogy azt a gyermek igényli. – Az óvodapedagógus jó kapcsolatot alakít ki a szülőkkel, hiszen tőlük kapja a leginkább fontos információt a gyermekről: családlátogatás a befogadás előtt, egyéni beszélgetés a szülőkkel. Tapasztalatunk e területen, hogy a gyermeknek a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyerekek napirendjét, szokásait. Új óvodásainknak a sok érdekes és ízléses játék mellett személyes kapcsolatunkkal, mesével,

ölbeli

énekes

játékokkal,

mondókákkal

kedveskedünk.

Régebbi

óvodásainkat is felkészítjük az új gyerekek fogadására, hogy ne legyenek féltékenyek, szeretettel és figyelmesen vegyék körül az új kicsiket, így ők is segíthetnek

befogadásukban.

Már

a

befogadás

ideje

alatt

szokásainknak

megfelelően végezzük a tevékenységeket, sok- sok érzelmi megerősítéssel, játékosan, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A családias légkör megteremtésével elősegítjük a gyermekek szocializációját. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető életet biztosítunk. A közös élmények az óvodáskor végéig lehetővé teszik a gyerekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. A társas együttélés szokásait, szabályait fokozatosan megismertetjük. Az én tudat alakulását és az én érvényesítő törekvést segítjük. A gyermek önmagához való viszonyát, énképét, önismeretét, önértékelését, önirányító képességét fejlesszük. A társak elfogadását, a társas viselkedés megtapasztalását, a kulturált érintkezési formákat megismertetjük, gyakoroltatjuk. Kialakítjuk a gyermekek pozitív viszonyulását az általunk közvetített szabályokhoz, értékekhez és a fejlesztő tevékenységekhez. A gyermekek erkölcsi tulajdonságát fejlesszük a nevelési helyzetek tudatos kihasználásával az óvodai élet helyes szervezésével. Udvariasság, önzetlenség tulajdonságát alakítjuk felnőtt példaadással, a természetes élethelyzetek tudatos felhasználásával. A különféle cselekvésekben is biztosítjuk a nyugalmat óvódásainknak.

Közben

lehetőséget

adunk

- 32 -

arra,

hogy

minél

többször

PEDAGÓGIAI PROGRAM


érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választhassanak, hogy minél gyakrabban átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Ennek hatására egy időben, egymástól függetlenül különböző motivált cselekvések alakulnak ki egyénileg és csoportosan is, ahol a gyerekek megtanulhatják összehangolni spontán aktivitásukat a közös tevékenységekben. A gyermekek akaratát fejlesztjük a pozitív erkölcsi érzelmek alakításával, a szabálytudat erősítésével, a játéktevékenység és versenyjátékok során, a különböző feladathelyzetekben, a munka jellegű tevékenységekben. A változatos, érdekes és játékos feladatok végzése közben önállóságot, önfegyelmet, önbizalmat, önbecsülést fejlesztünk, a kitartást, pontosságot, feladattudatot, szabálytudatot, önértékelést alakítjuk.

Óvodánk két csoportja között a gyerekek együttműködésére naponta van lehetőség. A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, és a gyerekközösség. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőknek, dajkáknak egyaránt, hiszen mi vagyunk az irányítói és egyben társai is a gyerekeknek. Modellértékű számukra kommunikációnk, viselkedésünk, velük való bánásmódunk. Nevelésünk akkor lehet igazán hatékony, ha az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára-egyéni sajátosságait figyelembe véve-érthetővé és vonzóvá tudjuk tenni. Arra törekszünk, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Bizalmas kapcsolatban megismerjük a gyermek egyéni jellemzőit, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Mindig segítjük a gyerekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek

neveléséhez

speciális

ismeretekkel,

sajátosságaikhoz

igazodó

törődéssel, szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével járulunk hozzá. Próbálunk megérteni- elsősorban érzelmileg-minden gyereket. A parancsolás helyett inkább kérdezünk, ami elősegíti a megértést, az együttérzést. A pozitív megerősítést,

- 33 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


dicséretet, a bátorító nevelést tartjuk fontosnak mind az egyéni, mind a közösségi nevelés szempontjából. Kialakítjuk csoportonként a közösségi élet szabályait. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, és megpróbáljuk úgy formálni, hogy a közösség többi tagjához is kapcsolódjanak. Arra törekszünk, hogy a gyerekek érdeklődjenek a közösség érdekében végzendő feladatok iránt, érzelmileg éljék át a közös aktivitásból eredő célok teljesítését, örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe.

Értékelés, jutalmazás

Cél:a gyermekek helyes megnyilvánulásának kialakítása, pozitív motiváció biztosítása

Feladat: 

Az

értékelést

fontos

személyiség

és

közösségalakító

tényezőként

alkalmazzuk. 

Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel segítjük elő leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítjuk ki a pozitív motivációkat.



A gyermek szöveges, átfogó értékelését évente minimum 2 alkalommal a gyermekenként vezetett személyiséglapok mérései alapján végezzük.

 Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezünk, melyből a gyerekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választjuk ki a nekik leginkább megfelelőt.  Visszajelzéseink értékeléseink világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. A gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumainak értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezzük-értékeljük, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervet készítünk, ha kell módosítunk.

A gyermekek jutalmazásának formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás verbális, és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, - 34 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmazunk!

7.2.1. Ünnepeink: Óvodánkban

hagyománya

van

a

gyermekek

születésnapi köszöntésének.

Számukra ez várva várt esemény. Az ünnepelt gyerek a középpontba kerül, társai ráfigyelnek, őt ünneplik. A szülőkkel közösen elfogadott köszöntési mód, a vidám ünneplés az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja.

Az édesanyák ünnepnapja (anyák napja) fontos ünnep anya és gyermeke számára. Az anya köszöntésére a gyerek érzelemteli aktivitással készül. Közben az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazzuk, az ajándékkészítés segítésére, és nem a szereplésre koncentrálunk. Az ünnepnap akkor teljesedik ki a gyermek számára, ha bensőséges: az „anya ölében ülés”, a közös játék által újraéli az anyából sugárzó biztonságot.

Óvodásaink

tevékenységekben

vehetnek

az

anyukákkal

részt.

Az

együtt

anyáknapi

változatos délután

érdekes

előkészítése,

megszervezése az óvónők közös szervezőmunkájával valósul meg. Iskolába

készülő

nagycsoportosainkat

minden

évben

(májusban)

elbúcsúztatjuk. Ez az esemény az óvodához, társakhoz, óvónőkhöz fűződő érzelmi kötődés mélyítését is jelenti az ünnepen résztvevő gyermekek számára. A búcsúzó nagyoknak büszkeség, hogy nagyra nőttek, okosodtak, már iskolába valók. A kisebbek pedig megérzik növekedésük távlatát: „ha nagy leszek, én is…”. Az óvodában megjelenő, a felnőtt világhoz kapcsolódó ünnepek a gyermekben érzelmi benyomásokat keltenek. Az ünnep értelmét később szerzett ismeretek világítják meg. Ilyen ünnepünk március 15.-e. vonulós zászlós játékai, a közös énekléssel, huszárkapitány választással főleg a fiúkban hagynak mély élményeket. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végén: 

Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyerekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.

- 35 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




A

gyermekeknek igényévé

válik

a

viselkedés és helyes

cselekvés

szokásszabályainak betartása. 

Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.



A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Elfogadják, és tisztelik a gyermekek különbözőségeit.



Konfliktus helyzetekben társaikkal egyezkednek.



Az udvariassági formák betartásával kommunikálnak.



Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. Ha az óvodán kívül találkoznak, szertettel köszöntik egymást.



A csoportba érkező vendéget szeretettel fogadják.



Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés.



A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyerekek közléseit.



A közösségért szívesen dolgoznak.



Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.



Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

7.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés: A beszéd nem csak az érintkezés, a viselkedésszabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A kettő szorosan összefügg. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekvő tevékenység, ezért feltétele a szókincs gyarapodásának az állandó cselekvés fenntartása. Programunk sajátossága, hogy óvodásainkat tapasztalásos, érzékszervi élményeken át fejleszti, így beszédük és gondolkodásuk egyaránt a változatos tevékenységek, érintkezések során fejlődik.

Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés célja:

a gyermekek spontán

érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva az intellektuális érzelmek felkeltése, a tanulási vágy kialakítása, a befogadást segítő értelmi képességek, a beszédkészség fejlesztése, az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés, továbbá a természetes beszéd, és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása. Feladatok:

- 36 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve változatos tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a társadalmi és természeti környezetről.



Képességek

fejlesztése:

Tapasztalásra

épülő

ismeretek

bővítése,

általánosítása, rendszerezése. Az értelmi képességek: figyelem, emlékezet, gondolkodás,

képzelet,

észlelés,

érzékelés

fejlesztése.

A

kreativitás

kibontakoztatását segítő feltételek biztosítása. 

A hangok tiszta, hibátlan ejtésének kialakítása a gyermeket körülvevő felnőttek helyes mintaadásával és a megfelelő kommunikatív környezet biztosításával, valamint szükség szerint logopédus segítségével.



A beszédkedv fenntartása, a gyermekek meghallgatása.



A gyermeki kérdések érvényesülésének biztosítása, a válaszok igénylésére nevelés.



A gondolatok, élmények, események értelmes kifejezésére való képesség kialakítása párbeszédes és monologikus formában egyaránt.



A beszéd alapvető illemszabályinak alkalmazására késztetés.



Helyzethez alkalmazkodó beszédfegyelem kialakítása.

Fontosnak

tartjuk,

hogy

a

mindennapos

változatos

tevékenységek

által

sikerélményhez juttassuk a gyermekeket. A sikerélmények hatására az emlékezeti bevésés erősebb, és újra átélésre ösztönzi a gyermeket. Az érzelmi többlet fokozza értelmi fogékonyságát, a közös tevékenységek, a beszélgetések során ráérez az együtt gondolkodás örömére, alakul kifejező és problémamegoldó készsége. A tevékenységeken

keresztül

megismerjük

a

ránk

bízott

gyermekek

egyéni

sajátosságait. Megfigyeljük mivel foglalkoznak, milyen ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek, az értelmi funkciójuk, beszédértési, beszédtechnikai szintjük milyen fokon áll, játékukban milyen élmények jelennek meg. Megfigyeléseink során számon tartjuk azokat a gyerekeket, akiknél nem tapasztalható belső szükségletből fakadó érdeklődés, nem fejeznek ki alkotó tevékenységet, a társas kapcsolatokban nem kezdeményezők. A gyermekek meglévő tapasztalatait is figyelembe véve, otthonról hozott élményeikre, ismereteikre építve, a családdal együttműködve alakítjuk ki az egyes gyermekhez igazodó módszereket, amelyekkel az érintett gyermeket

- 37 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


elindíthatjuk a fejlődés útján. Gyakran teremtünk olyan helyzeteket is, amikor óvodásaink maguk vizsgálódhatnak, megbeszélhetik a jelenségeket. Gondolkodásra, magyarázatkeresésre késztetjük őket, hogy felfedezhessék a világot, átélhessék az „ahá” élmény örömét. Nyelvi játékokat is szervezünk. A tudatos fejlesztés céljából is kezdeményezünk párbeszédet, beszélgetést egy- egy gyermekkel, vagy gyermekcsoporttal.

Az

egymásra figyelést,a másik fál mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatjuk a gyerekekkel.Tudatosan törekszünk a saját, és a gyermeket körülvevő felnőtt környezet beszédkultúrájának csiszolására. A fejlődés eredménye óvodáskor végén: 

Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismeri az összefüggéseket.



Problémahelyzetekben

törekszik

a

megoldás

keresésére,

szívesen

kísérletezik. 

Képes időrendiséget felállítani.



Képről mondatokban beszél, folyamatos összefüggő mondatokkal fejezi ki magát.



Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek.



Kialakult észlelési képességeiket látás, hallás, tapintás területén, valamint a finom motoros képességek a szem -, kéz-, és a mozgáskoordináció területén összerendezetten használják.



Az egyszerű gondolkodási műveleteket alkalmazzák (analízis, szintézis, általánosítás).



Tapasztalati úton szerzett ismereteiket emlékezetben tartják.



Képesek életkoruknak megfelelő feladatokat önálló megoldására.



Olyan szókinccsel rendelkeznek,amellyel képesek ismereteik, gondolataik érzéseik szóbeli kifejezésére, mások közléseit megértik.

- 38 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


8. Óvodai életünk tevékenységformái

Óvodai életünk tevékenységi formái: 

Néphagyományápolás-népszokások



Játék



Mozgás



Vers, mese



Rajzolás, mintázás, kézimunka, festés



Ének, zene, énekes játék, gyermektánc



A külső világ tevékeny megismerése



Munkajellegű tevékenységek

Óvodai életünk munkaformái Pedagógiai

munkánkban

olyan

munkaformák

és

módszerek

alkalmazására

törekszünk, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. Csoportos tevékenységek esetén is figyelünk az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. A gyermekek hibáit, tévesztéseit mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeljük, az egyéni megértést elősegítő módon reagálunk rá.

- 39 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Javaslat a gyermekek heti rendjének elkészítéséhez: HÉTFŐ

KEDD

Mese, vers

Mese, vers

Ének,

zene, mozgás

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

Mese, vers

Mese, vers

Mese, vers

Környezet

Rajz, mintázás, Ének, zene,

énekes

megismerésére kézimunka,

Énekes játékok,

játékok,

nevelés

gyermektánc

gyermektánc

festés A

környezet

megismerésére nevelés

8. 1. Néphagyomány-ápolás, népszokások: A néphagyományőrzés célja: 

A

gyermekek

harmonikus

fejlesztése

a

néphagyomány-ápolás,

a

természetóvás gazdag eszközrendszerével. 

A gyermekekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása.



A múlt értékeinek átörökítése, a szülőföldhöz való kötődés megalapozása.

A hagyományőrzést szolgáló feladatok: 

A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket élményeket adó, cselekvésre késztető elemek kiválogatása, és azoknak a nevelésbe illesztése.



A gyermekek erkölcsi ítéletének, magatartáskultúrájának, viselkedésmódjának alakítása.



Néphagyományőrző tevékenységeink által a kommunikációs képességek fejlesztése.

- 40 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Az

óvónő

a

nevelés

folyamatában

teremtse

meg

a

hagyományőrző

tapasztalatszerzések feltételeit és lehetőségeit. Ezen kívül a játék-tevékenységbe ágyazottan tervezze meg a hagyományőrző cselekvési formákat. A tervezés során a néphagyomány-ápolás tartalmát megjelölő programunkból a lehetőségekhez, a csoport fejlettségi szintjéhez igazodóan válassza, ill. szervezze meg a jeles napokat, a mindennapi hagyományőrző tevékenységeket és a kapcsolódó irodalmi, zenei alkotásokat, népművészetőrző technikákat. Minden jeles napot

egy hosszabb

előkészülettel vezessen be, amelyhez a

gyermekek

kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítsa a változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben történő együtt játszással, együtt munkálkodással, tervezgetésekkel tegye örömtelivé, izgalmassá a várakozás időszakát. Az ünnepi készülődések élményeit a felnőttek bensőséges, hittel teli ünnepelni tudása maradandóvá teszi. A jeles napokon a „másképp” viselkedés vágya a szociális viselkedésben egyre magasabb szintre juttatja a gyermekeket.

Az óvónő törekedjék arra, hogy az óvoda udvarán, környékén, a sétákon, kirándulások alkalmával változatos lehetőségeket biztosítson a természet, a környezet megszerettetésére, az évszakok változásaiból fakadó népi időjóslások felidézésére. A gyermeket közösen átélt élményeik környezetükhöz kötik, amelynek védelmezőivé is válnak.

A néphagyomány- ápolás tartalmai programunkban:

A jeles napok közül azok kerültek a programba, amelyek eddig is jelen voltak az óvodai nevelésünkben, csak új tartalommal bővülnek ki (pl. karácsony, húsvét, pünkösd, május 1. stb.). továbbá azok, amelyek a hétköznapok népszokásőrző tevékenységeit visszatérő jelképekkel, cselekvésekkel ünnepivé emelik, és amelyek falunk hagyományaiban a múltban is jelen voltak, illetve amelyek ma is fellelhetők. A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül azok kapnak helyet, amelyek a földhöz, a természethez, a természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőttek és gyermektársak megbecsülését állítják előtérbe.

- 41 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Őszi ünnepkör:

Jeles napok: 

Mihály nap



Szüretek

A jeles napokhoz és a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységek: 

Betakarítás a veteményeskertben



Házi, mezei, erdei őszi termések gyűjtése



A vásárhoz kapcsolódó tevékenységek



Közös szüretelések, befőzések, aszalások



Termésjátékok készítése (gyékény, csuhé, kukorica, gesztenye, makk, toboz, levelek, bogyók felhasználásával).



Töklámpás készítése

Téli ünnepkör:

Jeles napok: 

András nap



Borbála nap



Miklós nap



Luca nap



Újév



Farsang

A jeles napokhoz és a mindennapi élthez kapcsolódó tevékenységek: 

Adventi koszorú készítése



Cseresznyefaág vízbe tétele



Mikulásvárás, mikulás- játék



Luca búza ültetése, Lucázás



Karácsonyi készülődések, karácsonyi asztalterítés, pásztorjáték



Újévi jókívánságok

- 42 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Népi

kismesterségek

gyakorlása:

mézeskalács-sütés,

szövés,

agyagozás stb. 

Madáretetés



Télcsúfoló farsang farkán



Búcsú a téltől, kiszebáb égetés

Tavaszi ünnepkör:

Jeles napok: 

Húsvét



Majális (május 1.)



Pünkösd

A jeles napokhoz és a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységek: 

Tavaszi hajtatások



Palántanevelés



Húsvéti tojásfestés



Locsolkodás, komatálazás



Veteményezés, kertgondozás



Májusfaállítás, kitáncolás



Növényi játékok készítése



Sárkányeregetés



Pünkösdölés

Nyári ünnepkör:

Jeles napok: 

Aratás



Lakodalmak



Új kenyér ünnepe

A jeles napokhoz és a mindennapokhoz kapcsolódó tevékenységek: 

Sportszerű népi játékok az udvaron - 43 -

fonás,

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Lakodalmas dalos játékok



Növényi játékeszközök készítése



Tájmegismerő kirándulások



Veteményeskert gondozása



Nyári gyűjtőmunkák



Befőzések, szárítások, búzakoszorú készítése, kenyérsütés

8. 2. Játék: A játékot az óvodás gyermek alaptevékenységének tekintjük. Éppen ezért napirendünket is úgy alakítottuk ki, hogy óvodásainknak nyugodt, elmélyült játékra, ún.szabad játékra legyen lehetőségük-az étkezés, tisztálkodás és az alvás kivételével-szinte az egész nap folyamán. A mindennapi szabad játékon azt értjük, hogy benne a gyermek szabadon választ, hogy részt vesz-e a játékban, maga dönti el, hogy éppen mit játszik, kik lesznek a társai, tőle függ a játék időtartama és eredménye is. A csoport óvónőjének pedig feladata, hogy folyamatosan biztosítsa hozzá a feltételeket (megfelelő hely, eszközök, anyagféleségek, napirend, játékszokások, élmény- és tapasztalatnyújtás) és ha szükségesnek látja, vagy a gyerekek igénylik, úgy vesz részt a játékban, hogy megerősítést, segítséget ad, és rendelkezésre áll a konfliktus feloldásához. A keletkező konfliktusokat azok okait felismerje helyesen értelmezze és hatékonyan kezelje. Konfliktushelyzetekben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönözze.

Célja: Az

örömteli

játék

adta

lehetőségek

kiaknázásával

a

gyermekek

teljes

személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárjuk fel. A játékban a gyermek pszichikumának, kreativitásának, és differenciált képességfejlesztésének megvalósulása történik. Testi, szociális, értelmi és kommunikációs képességei, akarati tulajdonságai, érzelmi viszonyulásaik, szokásaik,

viselkedésük,

alkalmazkodó

képességük

fejlődése,

mely

során

érvényesül a gyermekek szabadsága, önállósága. E gyermekkorban természetes

- 44 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


módon

kialakítható

tulajdonságokkal

a

felnőtt

életben

is

fontos

vonások

megalapozásának elmélyítése. A gyerekek szabad képzettársításának elősegítése. Az élmények többszöri ismétlésével a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek a kibontakoztatása, komplex módon történő fejlődésének elősegítése. Feladatok: 

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (csoportlégkör, hely, idő, eszköz, tapasztalat, élményszerzési lehetőség) a gyakorló, a szimbolikus-szerepjáték, konstruáló és a szabályjátékokhoz.



A szűkebb és tágabb környezetből szerzett tapasztalatok feldolgozásának biztosítása a szabad játékban.



A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével.



Az óvónő játéksegítő módszerei: – utánozható mintát ad, – a szabad játékfolyamat kialakulása után is bevonható társ marad, – a játékfolyamat elakadása esetén segítő, kezdeményező – jelenléte lehetővé teszi a gyerekek közti játékkapcsolatok kialakulását



A gyermek beszédkészségének fejlesztése a játékban.

A játékfeltételek biztosítása: A gyermek kiegyensúlyozottságához, közösségi kapcsolataik megfelelő alakulásához szükséges nyugodt légkör a játéktevékenységre közvetlenül is hatással van. A játék alakulását segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítés, megerősítés. A csoportokban csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, a gyerekek elképzeléseinek valóra váltását. A kreatív légkör segíti ötleteik szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés alakulását. Óvodásaink kezdetben segítségünkkel, később önállóan is ki tudják alakítani játékuk számára a megfelelő helyet a csoportszobában. Játszósarkaink, kuckóink a gyerekek elképzelései szerint variálhatók. Játékterünk lényegesen megnövekszik az

- 45 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


udvaron, ezért itt minél több nagymozgásos tevékenységre ösztönözzük a gyerekeket. A játéktevékenység az óvoda kinyitásával kezdődik. A gyerekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszanak. A játék folyamatosságát napirendünk jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően játszhatnak több órán keresztül. A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyerekek elképzeléseit, ezért ízléses, praktikus és egyszerű félkész játékokat is biztosítunk számukra. A 3-4 évesek gyakorló játékához sok eszközre van szükség, mert játékuk még tárgyakhoz kötött. Ezek beszerzéséről gondoskodunk. A 4-7 éves korosztály eszköztárát elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal bővítjük. Másodsorban pedig az értelem-és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyerekek egyénileg, vagy mikro csoportokban az óvónővel, esetleg egyedül játszanak. Udvari játékaink főleg a gyerekek nagymozgását elégítik ki, de ha az időjárás engedi, ott is megteremtjük a nyugodt, kreatív játékhoz szükséges eszközöket. A környezetből szerzett tapasztalatok gazdagítják a játék tartalmát. Lehetővé teszik, hogy a családban, óvodában, a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyerekek újra és újra a játékukban átélhessék. A gyermekek közti különbségek a tapasztalatszerzés folyamatában is jelentkezhetnek és ez a játékukban is megmutatkozik. Negatív tapasztalatok és érzelmek is megjelennek a játékban. Az agressziót, szorongást kifejező játék is a gyerekek élményeiről vall. Jelenlétünkkel ilyenkor igyekszünk biztonságot szükség szerint védelmet adó magatartást nyújtani az agresszív vagy a szorongó gyereknek.

A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták: A legkisebbek játékára leggyakrabban a gyakorló játék jellemző, ami a játékeszközökkel való manipulálásban, rakosgatásban nyilvánul meg. Fontos, hogy óvodásaink megismerkedhessenek az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságaival, mert így a véletlen cselekvéshez örömszerzés társul. Ez az örömszerzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez. A gyakorló játékhoz megfelelő eszközöket biztosítunk, játékunkkal mintát adunk a játékszerek helyes

- 46 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


használatához,

a

játékok

elrakásához.

Érdeklődéssel

kísérjük

a

gyerekek

halandzsázását is. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekben pozitív érzelmeket kelt. A gyakorlójáték lehetőségét az udvaron is biztosítjuk (homok víz, kavics és olyan kisebb- nagyobb tárgyak, amelyeket a gyerekek saját szabályaik szerint rakosgathatnak). Óvodásaink játékát segítjük továbbfejlődni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus-szerepjáték. Mi óvónők is szervezünk és vállalunk szerepeket, hogy a különböző kapcsolatok kialakulása minta legyen a közös cselekvéshez. Arra törekszünk, hogy a kicsik játékában is kapjon helyet a papás- mamás játék, a fodrász, orvos, postás játék, melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyerekek vállaljanak szerepeket, használjanak szimbólumokat a „mintha” helyzetek megteremtéséhez. A nagyobb óvódásainkat segítjük abban, hogy a beleélés kifejlett formája kialakulhasson, minél többféle szerepet megformálhassanak, és a szerepegyeztetésben sikeresek legyenek. Arra törekszünk, hogy játékelgondolásuk fejlődjön, megjelenjen a többféle ötletből kialakított tartalmas játék, ami fejleszti a gyerekek kommunikációs képességét, szabálytanulási készségét, társaikhoz való viszonyát, az együttes cselekvőképességet. Játékukban egyéni igényükre, kezdeményezésükre megjelennek a konstrukciós, a szabályjátékok, és szerepjátékhoz kapcsolódó barkácsoló tevékenységek. Az óvónő játéksegítő módszerei; a gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban: Játéksegítő módszereink a játékszituáció függvényében alakulnak. Többféle módszertani megoldásban gondolkodunk, s az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazzuk a módszereket. Indirekt irányítással, tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítjuk, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat, élményeik, érzelmeik, fantáziájuk szerint. Nyugodt játék esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyerekek problémamegoldóak, az irányításunk a játékot követően szemlélő, hagyjuk a gyerekeket cselekedni. Kiscsoportosok esetén, ha szükség van rá-az óvónő a játékkezdeményező, a modellnyújtó játszótárs. De ebben a helyzetben is támogató, engedő és elfogadó. Segítünk azok játékaiban, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények.

- 47 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Mindenképpen beavatkozunk a játékba, ha a gyerekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát, ha a konfliktusokat a játszócsoportok nem képesek

önállóan

kommunikációra,

megoldani. a

A

párbeszédek

játék

számtalan

kialakulására.

Az

lehetőséget óvónő

teremt

a

szerepvállalásai

modellértékűek a szókapcsolatok, beszédfordulatok, jelzések (mimika, gesztus) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. Anyanyelvi játékaink kiváló lehetőségek az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztésére. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: 

A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül is egyazon játéktémában részt venni, játékuk elmélyült, kitartó.



Képesek elfogadni játszótársaik elgondolásait.



Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.



Bonyolult építményeket képesek alkotni.



Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására.



Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok.



Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

8. 3. A külső világ tevékeny megismerése és megszerettetése: A tevékenység céljai: 

A szülőföld, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeinek megismertetése .A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyerekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-, emberi-tárgyi világ értékei iránt és ezek szeretetére, védelmére nevelés.



A természet szeretetére, védelmére nevelés, természetközeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példamutatással.



Takarékosság, a környezet rendjének megőrzésére nevelés. - 48 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Környezettudatos viselkedés megalapozása.



A környezet megismerése közben a gyerekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér-és síkbeli szemléletének alakítása.

Feladatok: 

Megismertetni a gyermekeket azzal a természeti környezettel, amelyben élnek, felhívni figyelmüket annak értékeire, szépségeire.



Régiónk kiemelt természetvédelmi értékeinek látogatása, megismertetése.



Környezettudatos magatartásuk épüljön be a mindennapjaikba.



Alkalom, idő, hely, eszközök biztosítása a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre.



Környezetkultúra és biztonságos életvitel szokásainak alakítása.



A környezet megismerése során jussanak matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek a gyermekek birtokába.



Kutató-felfedező képesség, önálló véleményalkotás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.



A gyermekek matematikai kíváncsiságának kibontakoztatása.

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása:

A 3-4 éves gyerekek: 

Az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkedjenek az óvoda közvetlen környezetével, a körülöttük lévő tárgyak, dolgok tulajdonságaival.



Közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát.



Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat stb.



Beszélgessenek a család tagjairól, látogassák meg a közelben lakó csoporttársaikat.



Ismerjék meg az óvoda utcáját, környékét.



Közelben lakó csoporttársaiknál figyeljék meg a háziállatokat.



Beszélgessenek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről.



Séták során ismerkedjenek a közlekedéssel. - 49 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Könyvnézegetés közben és videofilmeken ismerkedjenek a vadállatokkal.

A 4-5 éves gyerekek: 

Tapasztalat és ismeretszerzését az óvoda közvetlen környezetében, ill. kirándulások szervezésével tágabb környezetükben tegye lehetővé az óvónő.



Törekedjék a megfigyelés, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására.



Figyeljék meg az időjárás évszakonkénti változását.



Tudjanak

gyönyörködni

az

évszakok

szépségeiben,

keressenek

összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. 

Gyűjtsenek terméseket, azokat sokféleképpen hasznosítsák. Kerüljön sor ezek és más megismert dolgok, tárgyak felismerésére, megnevezésére, összehasonlítására, szétválogatására és összemérésére.



Végezzenek csíráztatást, rügyeztetést, hajtatást.



A gyerekek ismerjék, tudják bemutatni a család tagjait, otthonukat.



Ismerkedjenek testrészeikkel.



Ismerkedjenek a közvetlen és tágabb környezet természeti és épített értékeivel, kirándulások, programok alkalmával a gyermekek tevékeny részvételével.



Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék fel a közlekedési eszközöket, azok méret és formabeli különbözőségeit.



Sétáik

és

látogatásaik

kirándulások

során

bővítsék

ismereteiket

a

háziállatokról, madarakról, rovarokról, erdei és vadonélő állatokról. 

Tegyenek kirándulást a mezőre.

Az 5- 6- 7 éves gyermekek: 

Ismerjék meg az óvoda tágabb környezetét.



Falunk fontosabb épületeit ismerjék fel, és tudják a funkciójukat.



Fogalmazzák meg azok hasonlóságait, forma- és méretbeli különbözőségeit.



A gyerekek ismerjék meg a felnőttek munkáját, látogassanak el többféle munkahelyre, ahol a szüleik dolgoznak (Pl. pékség, gyógyszertár, iskola), figyeljék meg a mezőgazdasági munkát a mezőn.

- 50 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Tegyenek

kirándulást

autóbusszal

a

tőlünk

távolabbi

környezet

megismerésére, pl. Fertőd, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Nagycenkre a kastélyba, kiránduljanak az erdőbe. 

Vegyék észre az évszakok szépségét, a színek árnyalatait, sokszínűségét, a környezet szennyeződéseit, a növények fejlődési feltételeit.



Az óvoda virágos, veteményeskertjében veteményezzenek, palántázzanak, azt ápolják, gondozzák.



Csíráztassanak,

hajtassanak,

neveljenek

palántákat.

Szaporítsanak

tőosztással növényeket. 

Az óvónő szervezze meg a „Föld napját” (április 22.) Madarak és fák napját (május 10.) Állatok világnapját (okt. 4.)



Ismerjék meg a környezetük háziállatait, figyeljék meg életmódjukat, hasznukat. Télen etessék a madarakat.



Gondoskodjanak a kihelyezett madárodúk tisztításáról, figyeljék a madarak költését. /Milyen madarak költenek, milyen és hány tojást raknak, miből készítik fészküket stb./



A

gyermekek

végezzenek

egyszerű

kísérleteket,

felfedezéseket,

megfigyeléseket, melyek során lehetőségük nyílik önálló véleményalkotásra, döntési képességeik fejlődésére. 

Az óvónő mutassa be könyveken, képeken, videofilmeken keresztül a vadon élő állatok környezetét, életmódját.



Az óvónő használja a modern infokommunikációs eszközöket,



A

természet

kincseit

őrző

sarokban

a

gyermekek

osztályozzák

az

összegyűjtött anyagokat, amit lehet, hasznosítsanak. 

Az összegyűjtött anyagok, dolgok, termések felhasználásával végezzenek becsléseket,

méréseket,

összehasonlításokat,

sorba

rendezéseket,

mennyiségi tulajdonságaik szerint is. Segítjük a számfogalom kialakulását. 

Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi és légi közlekedésről.



Családfogalmuk legyen tiszta, tiszteljék szüleik foglalkozását.



Sorolják fel testrészeiket, ismerjék érzékszerveik funkcióját, ápolását.



Gyűjtsék az újrahasznosításra alkalmas tárgyakat /dobozok, flakonok, fonalmaradék stb./ papírokat. Tanuljanak meg okosan gyűjtögetni.



Ismerkedjenek a tudatos takarékosság lehetőségeivel minden téren. - 51 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Szerezzenek tapasztalatokat a geometria köréből. Építés, alkotások szabadon és másolással, tevékenység tükörrel, tájékozódás térben, és síkban.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: A gyerekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében a közvetlen tevékenységen, cselekvésen alapuló tapasztalat és udvari megfigyelések, séták, kirándulások alkalmával történik. Ha szükséges, mikrocsoportban történik a megfigyelés, tapasztalatszerzés. Időnként a környezetben szerzett tapasztalatok rendszerezésére is sor kerül.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során: Környezetünk tevékeny megismerése során számtalan lehetőség nyílik a gyermekek szókincsének,

nyelvi

kifejezőkészségének

fejlesztésére.

A

mikrocsoportos

tapasztalatszerzés lehetőséget ad az óvónő-gyermek személyes beszélgetésére. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését. A gyermekek között erősödjön a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. Az

óvónő

tegye

lehetővé,

hogy

a

gyermekek

értelmesen,

összefüggően

kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: 

A gyerekek ismerik nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét.



Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségeiben.



Felismerik az időjárás és az öltözködés összefüggéseit.



Felismerik a napszakokat.



Igénylik környezetük szépítését és védelmét.

- 52 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




A gyermekek ismerik a környezetükben található intézményeket, üzleteket, esztétikai alkotásokat.



Ismerik a háziállatokat, a vadon élő állatokat, madarakat, rovarokat.



Ismerik a környezetük növényeit, azok gondozását.



Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában.



Ismerik a közlekedési eszközöket.



Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat.



Megkülönböztetik az irányokat, helyesen használják a névutókat.



Képesek jól ismert tulajdonságok alapján történő válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére.



Helyesen használja a tő és sorszámneveket.



A tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.



Tud 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni. Meg tudja állapítani több, kevesebb , ugyanannyi.



Összehasonlításaikat szóban is kifejezik.



Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető beszéd.

8. 4. Mozgás: A tevékenység célja Az egészséges életmód, a rendszeres testedzés szokásrendszerének, a testi-lelki harmónia kialakulása, a társra figyelés, az alapvető testi képességek és mozgáskészségek (harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgás) és pszichomotoros képességek fejlődése, a mozgás megkedvelése különös tekintettel a természetes mozgásokra, és koordinációra. 

A 3- 7 éves gyerekek mozgásigényének kielégítése,



A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának fejlesztése,

- 53 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Egészséges életmódra nevelése.



Agyi funkcióik (percepció, testséma, egyensúly, verbalitás) erősítése, mert mozgás közben épül be az információ.



Személyiségfejlesztés-akarat,

figyelem,

önfegyelem,

alkalmazkodó-és

problémamegoldó képesség, ügyesség, állóképesség fejlesztése. 

A

harmonikus,

összerendezett,

fegyelmezett

nagy

és

kismozgások

kialakítása. Feladatok: 

A szabad mozgási lehetőségek kihasználása (udvar).



Változatos lehetőségek megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében teremben és szabad levegőn, eszközökkel, eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában: a) Mindennapos testnevelés 15-20 percben. b) Csoportos testnevelés (csoportonként heti egy alkalommal). c) A szabad játéktevékenységben a gyermekek fejlettségének megfelelő mozgásos tevékenységek.



A gyermekek szociális képességeinek erősítése, tolerancia, alkalmazkodó képesség, társra való figyelés segítése.



Az egészséges életvitelre való beállítódás elősegítése, és annak tudatosítása, hogy mozogni jó.



Fizikai állóképesség, erőnlét, és koordináció fejlesztése.



Mozgással

kapcsolatos

szavakkal

bővítjük

a

gyermekek

szókincsét,

fogalomalkotását.

A helyi sajátosságaink (tornaterem és eszköztárolásra alkalmas hely hiánya, kisméretű csoportszobáink) szükségessé teszik, hogy elsősorban óvodaudvarunk lehetőségeit

használjuk

ki

mozgásfejlesztésünk

céljainak,

feladatainak

megvalósításához. A tornával, mozgásos játékokkal fejlesszük a gyermekek természetes mozgását, valamint testi képességeiket (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, koordináció)Ezek pozitív irányba befolyásolják a mozgás által a gyermekek teherbíró képességét, és az egyes szervek teljesítő képességét. A

- 54 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


mozgásos tevékenységek segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Mozgásos népi játékaink tere is a kinti tér: célbadobások, ugróiskola, kötélhúzás, szembekötősdi, labdacica, stb.. A téli időszakban pedig a csúszkálás, szánkózás, hógolyózás lehetőségeit használjuk ki. A mozgásos játékok során is a gyermek választja meg játékát, társait, az óvónő feladata a feltételek megteremtése. Fontos egymás testi épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása, a felnőtt állandó jelenléte. A mindennapos testnevelés és a csoportos testnevelés szervezése-az időjárás figyelembevételével-lehetőleg a szabadban, vagy az erre a célra átrendezett csoportszobában történik. Jó hangulatú szervezett testneveléseinket szolgálja a körültekintő szervezés (megfelelő hely, eszközök biztosítása), a játékos hangvétel, rövid, érthető utasítások, a foglalkozások pergő üteme. Foglalkozásainkon a pozitív megerősítés, az óvónői mozgásminta mutatása, a jókedvű mozgás dominál.

A 3-4 éves gyerekeknél: 

Az óvónő kiemelt feladata a nagymozgások fejlesztése, mivel erre a korosztályra a nagy, lendületes, nem kellően koordinált mozgásforma a jellemző. E mozgások mozdulatait kell egyre jobban irányítaniuk, precízebben összerendezniük.



Járásfeladatokból (térd és sarokemelés, lábujjon, létra fokai között járás) eleinte ritkán iktatunk be egy-egy formát, - mert a koordinálatlan mozgású gyerekek kedvét szegheti - később minden alkalommal.



Ebben az életkorban kedvelt közlekedési forma a csúszás, kúszás, mászás. Ezek a feladatok erősítik a törzsizmokat, ezáltal a helyes testtartás kialakulását segítik elő.



A járás, a futás sávokban, vagy emelt felületeken az egyensúlyérzéket fejlesztik.



Az ugrások, szökdelések páros lábon gyorsan-lassan, vonalon, karikába, akadálykerüléssel a szem-láb koordinációt segítik elő.

- 55 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Dobások, tárgyak fogása, hirtelen elengedése, ledobása megadott jelre, behatárolt területre a szem-kéz koordinációt biztosítják.



A kéziszerrel (labda, babzsák, kocka, szalag stb.) történő gyakorlatvégzéskor gyakorolják a kéz izmainak differenciált mozgását.



A testrészek (fej, törzs, kar, láb) megnevezése, megtalálása a testséma kialakulásának a kezdetei.



A

testnevelési

játékoknál

fontos

a

futójátékok

begyakorlása,

a

terem

kiterjedésének, a társakkal való együttmozgásnak a megtapasztalása, a mellettük futók kikerülésének gyakorlása. Az agyi funkciók fejlesztésére nyílik lehetőség eszközök, akadályok hozzáadásával, néhány szabály felállításával.

A 4- 5 évesek: 

Kiemelt feladata már a testséma fejlesztés, a test részeinek részletesebb megismerése, feltérképezése. A különböző testrészek magtalálásával azok funkciói is rögzülnek. A jól kivitelezett gyakorlatok a testrészek feletti uralom, az ügyesség érzését keltve pozitív énképet eredményeznek, ami az önelfogadást segíti elő.



A

nagymozgások

gurulóátfordulással,

kibővülnek pontosabb

felugrásokkal, szem-kéz,

célbaugrásokkal, szem-láb

dobásokkal,

koordinációt

igénylő

gyakorlatokkal. 

Kiemelt szerepet szánunk az egyensúlyérzék fejlesztésének (egyensúlyozó játékok 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken). Az oldaliság-a testrészek jobb és bal oldala-kezd erősen kettéválni.



A testnevelési fogójátékokban megismerkedhetnek a fogó szerepkörével.

Az 5-6-7 éveseknél: 

Kiemelt szerepet kap a finommotorika fejlesztése. Erre a korra várható ugyanis az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének képessége. A különböző eszközök fogása, tartása, a mozgásgyakorlatok elősegítik a kéz fogóizmainak erősödését.



A szem-kéz koordinációt igénylő feladatok szintén előtérbe kerülnek (célba dobások, kislabdahajítás, függésekből átfogások, eszközök mozgatása sávokban, vonalon). - 56 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Fontos feladat az alaklátás fejlesztése különböző alakzatok bemozgásával jelölt vonalon, vagy pontok gondolatban történő összekötésével, bekerítésével.



Az oldaliság egyre biztosabb kettéválásával már képesek a megtanult irányokat kivetíteni a tér tárgyaira, a kézi szerek jobb- és bal oldalára emelni lábukat, jobb és bal irányba kerülni az akadályokat.



A testnevelési játékoknál sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben fejlődik kudarctűrő, alkalmazkodó lépességük, gyorsaságuk, szabálytudatuk.



A fogójátékoknál perifériás látásuk fejlettsége miatt látják a teret, képesek a hirtelen irányváltásra, a cselezésre is.


A gyerekek szeretnek futni, mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.



Nagymozgásuk,

finommozgásuk,

egyensúlyészlelésük,

összerendezett

mozgásuk kialakult. 

Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.



Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok közben.



Tudnak ütemesen járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.



Tudnak rövidebb távon egyenletesen futni.



Kezdeményez mozgásos játékokat.

8. 5. Vers, mese: A tevékenység célja 

A gyermekek érzelmi, értelmi, esztétikai, és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével, és a versek zeneiségével, rímeink csengésével.



A mesélés pihentet, szórakoztat, az anyanyelv közegén át hat, emberi kapcsolatokra tanít, segít a világban eligazodni, az élmények feldolgozásával oldja a szorongást. - 57 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Belső képalkotás képességének megteremtése.



A könyvek szeretetére nevelés.

Feladatok: 

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, megtervezése.



Az életkornak és a fejlettségnek megfelelő tartalmak kiválasztása.



A

gyermekek

nyelvi

képességeinek

fejlesztése

versekkel,

mesékkel,

bábozással, dramatikus játékokkal. 

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.



A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés elősegítésére.

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, megtervezése: Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy csak művészi értékű irodalmi anyagot használjunk fel, mert ezek az irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. A népi, a klasszikus, és a kortárs irodalmi művekből egyaránt válogatunk. Irodalmi foglalkozásainkat átgondolt anyagválogatás, és az irodalmi anyag tudatos időrendi ütemezése előzze meg, figyelembe véve az ünnepeket, évszakokat, jeles napokat.

Az életkornak és fejlettségnek megfelelő tartalmak kiválasztása: A 3-4 éves gyermekek versanyagát népi mondókákból, és a legismertebb költőink ritmikus zenei hatású, játékos verseiből állítsa össze az óvónő, melyek nagy része mozgással is eljátszható. Ezek a mozgások nagy segítséget nyújtanak a mozgáskoordináció, és az egyensúlyérzék fejlesztéséhez, a térészleléshez, a ritmusérzék alakításához. Ugyanakkor fontos szerepük van az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek közti érzelmi kötődés megszilárdításában, pl. a felnőtt játékai a kicsikkel, a természettel kapcsolatos mondókák, stb. A 3-4 éves gyermekeknek olyan meséket válasszon az óvónő, melyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik.

- 58 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A 4-5 éves gyermekek mondókáinak anyagát bővítse az óvónő népi mondókákkal, névcsúfolókkal, halandzsa szövegű kiolvasókkal, humoros versekkel. Meséik egyszerűbb tündérmesék, hosszabb lélegzetű állatmesék, népmesék, verses mesék, dramatikus népszokások, novellisztikus-,realisztikus mesék legyenek. Kapjanak helyet a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Az 5-6-7 évesek versanyagát gazdagítsa a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Válasszon olyan verseket, meséket melyek erősítik a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, érzékeltetik az évszakok szépségét. Ez a kor a mesehallgatás igazi ideje. A gyerekek mesetárába épüljenek be az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-, realisztikus meséken át a klasszikus tündérmesék, tréfás mesék, és műmesék is. Olvasson az óvónő folytatásokban meseregényeket is.

A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása: A 3-4 éves gyerekek első igazi versélményei a mondókákhoz, ölbéli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert az óvónő ölében, teljes biztonságérzetben hallgathatják. Az

óvónő

teremtsen

minél

több

lehetőséget

a

vidám

rigmusok

korai

megkedveltetésére. A gyermekekkel együtt sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, de sohase keltse bennük ez a gyakorlás érzését. Az egyszerű állatmeséken, láncmeséken keresztül fokozatosan szoktassa rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után legyen lehetőség a mese dramatikus ill. bábokkal történő feldolgozására: először az óvónők előadásában, majd a gyermekek fokozatos bevonásával is próbálják megjeleníteni az egyszerű meséket. Ebben a korban 10-12 mondókát, és 10-14 új mesét ismerjenek meg a gyerekek.

- 59 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A 4-5 éves gyermekekben már kialakul a mese és a vers szerete. Igénylik, várják a mesét. Új verseiket az óvónő mindig a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolja. Kedvenc meséiket, a párbeszédes verseket, kitalált meséiket óvónőik segítségével jelenítsék meg. 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, 10-14 mesét ismertessen meg az óvónő.

5-6-7 éves korban is minden adódó alkalmat ki kell használni a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. Az eddig ismertek körét 4-5 kiolvasóval gazdagítsa az óvónő. A

gyermekek

élményeihez,

tevékenységeihez

kapcsolódva

15-20

új

vers

bemutatását tervezze. Verselgetés közben ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. Ők az ismert egyszerű meséket már önállóan is képesek dramatizálni, bábozni. Mesetáruk 15-20 új mesével bővüljön.

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal: 

Elsajátítják a helyes ejtést, tiszta beszédhallást, és a nyelvtanilag helyes beszédet.



A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja.



A gyermekek a mesékből, versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg.



A

dramatikus

játékokban,

bábjátékokban

kibontakoztathatják

szabad

önkifejezésüket, lehetőségük van a társalgási nyelv, ill. kedv fokozására.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: Irodalmi

foglalkozásainkat

kötetlen

formában

szervezzük,

melyek

óvónői

kezdeményezések, de építünk a gyerekek által kialakított spontán helyzetekre is. Fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. Mindennapos meséléseinknek állandó időpontja és helye van csoportjainkban. A ritmikus állatos vagy egyéb mondókákhoz, de a mesékhez is kiváló hely az udvarunk, az udvari babaház, stb. gyakran mondókázunk a hangulatban hozzá

- 60 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


kapcsolódó tevékenységek közben is. A mesék, versek cselekményét mozgással,is kísérjük. A meséléshez szeretetteljes légkört teremtünk. Mesemondásunkat és a befogadást nem zavarják külső elterelő ingerek. A kötetlen jellegű kezdeményezés, a rendszeresen visszatérő hangulatkeltő elemek (furulyázás, gyertya) a gyermeki várakozást kielégítő irodalmi élmények hatására óvodásaink mindennapos igényévé válik.

A fejlődés eredménye óvodáskor végén: 

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket.



Várják, igénylik a mesehallgatást.



Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk ill. a kisebbek szórakoztatására.



Tudnak meséket, történeteket kitalálni, és azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.



Különválasztják a realitást a mesétől.



Beszédüknek tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek.



Tudnak rövid történeteket, szövegeket visszamondani, olyan szókinccsel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra gondolataik érthető kifejezését.

8. 6. Ének- zene, énekes játék, gyermektánc A tevékenység célja: 

A

gyermekek

zenei

érdeklődésének

felkeltése,

ízlésük,

esztétikai

fogékonyságuk formálása. 

A közös éneklés, játék örömének megéreztetése.



Népi kultúránk alapjainak megismertetése.



Érzelmi kötődés kialakítása a népi játékok, a népzene és a gyermek- néptánc iránt.



Zenei élményekkel a zenei anyanyelv megalapozása.



Más népek kultúrájának, dalainak, zenéjének megismertetése.

Feladatok: - 61 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




A felhasznált zenei anyagok igényes, tiszta forrásból származó, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása.



A 3- 6- 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása.






A

gyermekek

nyelvi

képességeinek

zenei

kreativitásának

fejlesztése

mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.

A felhasznált zenei anyagok igényes, tiszta forrásból származó, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása: Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy zenei nevelésünk szerves részévé váljanak a tiszta forrásból válogatott mondókák, dalok, népi gyermekjátékok. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A kisgyermek élettanilag igényli, hogy a zenei hangok észlelése kapcsolódjon össze aktív mozgással. A dalos játékok, népi játékok érzékszervi mozgásos funkciót töltenek be, de egyben nagy az értelmi fejlesztőerejük. Nagy szerepet kap a felnőttek, társak utánzása, a játék, amely feszültséglevezető és örömforrás is egyben.

A zenei élmények befogadásához személyes kapcsolatra van szüksége a gyermeknek. Érzelmi hatóerőt jelent a társakkal, felnőttel átélt mozgás. A 3-4 éves gyerekeknek leginkább ölbéli játékot, rövid mondókákat, egyszerű játékokat válogatunk. A 4-5 éves gyerekeknek mindezeket bővítjük kiolvasókkal, névcsúfolókkal, szerepváltó párcserélő, fogyó-gyarapodó, leánykérő népi játékokkal. Az 5-6-7 éves gyerekek játékaiból ne hiányozzanak a hidas játékok, és a különféle vonulós-bújós játékok, valamint a játékfűzések sem. Az értékes zenei és játékanyagot kiegészítjük a legegyszerűbb néptánc elemekkel a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára.

- 62 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Az

óvodában

alkalmazható

digitális

eszközöket(

CD

lejátszó,

számítógép,

fényképezőgép,) célszerűen használjuk. Zenehallgatás anyagát művészi érték igényével kell kiválasztanunk. Fontos, hogy érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljünk. Jelenjen meg zenei anyagunkban a magyar

népzene,

mellette

a

rokon-és

más

népek

dalai

/a

gyermekek

hovatartozásának függvényében/, a komponált műzene, az altatódalok és a klasszikus műzene. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása: 3-4 évesek: 

Tanuljanak 6-8 rövid mondókát, ölbéli játékot, 10-15 egyszerű rövid énekes játékot, 2-3 személyes népi játékot, egyszerű körjátékot tiszta kvint hangterjedelemben.



Érezzék meg a közös játék örömét.



Játék

közben

szerezzenek

zenei

készségeket,

ismerjenek

meg

alapfogalmakat. 

Érzékeljék az egyenletes lüktetést különböző mozdulatokkal.



Tudjanak halkan, hangosabban beszélni, mondókázni, énekelni.



Figyeljenek fel a környezet hangjaira.



Keltsük fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt.

4-5 évesek: 

Tanuljanak 4-5 új mondókát, 10-15 több motívumból álló új dalt, melyek hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot.



A népi játékok közül az egyszerű körjátékok mellett már szerepváltópárcserélő, fogyó-gyarapodó, leánykérő játékokat is játsszanak.



Ismerkedjenek

meg

az

egyszerűbb

táncmozdulatokkal(

guggolás,sarokkoppantás) 

Közös éneklés mellett gyakran énekeljenek önállóan is.

- 63 -

forgás,

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Énekeljenek kisebb csoportokban, halkabban-hangosabban, magasabbanmélyebben, gyorsabban-lassabban.



Érzékeljék az egyenletes lüktetést, kettes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a dalok és mondókák ritmusát.



Játsszanak kérdés-felelet játékot.

5-6-7 évesek: 

Tanuljanak 4-7 új mondókát, ölbéli játékot, 15-18 új énekes játékot, 3-4 alkalmi dalt.



Életkori

sajátosságaik

lehetővé

teszik

a

bonyolultabb

népi

játékok,

játékfűzések tervezését is. 

Bonyolultabb párcserélő, fogyó- gyarapodó játékok mellett tervezzünk hidas játékokat, különféle vonulós-bújós játékokat.



Fontos helyet kap a ritmus, a szöveg és dallam kapcsolata.



Ismerkedjenek meg a népzenével, a népi hangszerekkel (pl. köcsögduda, fűzfa síp) táncoljanak a népzenére egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal, szűkülő, bővülő körrel stb.,



Maguk is készítsenek egyszerűbb ritmusjátszó hangszereket (pl. csörgődob, diópengettyű).



A negyed és nyolcad ritmuson kívül megjelenik a dalokban a szinkópa és a szünet is.



Az egyéni énekléssel a tiszta éneklésre szoktatjuk a gyerekeket.



Ritmusérzék és hallásfejlesztő játékok során kiemelik az ütemhangsúlyokat, dallamot bújtatnak, megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a kettes lüktetést és a ritmust, ezeket együtt is tudják hangoztatni.



Teremtsünk egyre több alkalmat, lehetőséget a gyerekek improvizációs készségének, kreativitásának kibontakoztatására.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: 

A gyerekek játék közben, spontán kezdeményezésekre építve, kötetlen keretek között, egyéni érdeklődés alapján szereznek zenei élményeket.



Az énekes játékokat kötött jelleggel szervezzük.

- 64 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal: 

A mondókák énekes szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangereje éreztesse a nyelv kifejező erejét, szépségét.



A sokféle énekes játék adjon alkalmat a szókincs bővítésére.


A gyerekek énekelnek közösen és önállóan is, élvezettel játszanak különböző dalos játékokat és népi gyermekjátékokat.



Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.



Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat, és ezeket alkalmazzák.



Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra.



Tudnak improvizálni ritmust, mozgást, dallamot.



Tud társaival térformát alakítani.



Ismernek néhány tánclépést és azokból alkotókedvük szerint építkeznek, kialakul a néptáncban is „alapszókincsük”.



Megbeszélés, vagy egyéni ötlet alapján tudják kísérni ütőhangszerrel az éneklést.

8. 7. Rajzolás, festés,mintázás, kézimunka: A tevékenység célja: 

A gyermek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése.



A gyermek tér-, forma-, színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.



A gyermeki személyiség fejlesztése a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotások a népművészeti elemek eszközeivel.



Jókedvvel végzett tevékenység közben óvodásainkban a külső világot megismerő képesség, az ebben való tájékozódás, intellektuális látás, kreativitás, befogadó képesség kialakulása.

- 65 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Képi-plasztikai kifejezőképességük, komponáló, és rendező képességük, színképzetük, esztétikai érzékenységük és igényességük finom-motorikájuk fejlődése.

Feladatok: 

A gyermeki alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.



A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó- alakító tevékenységek, azok tartalmának, minőségének fejlesztése.






A gyermekek igényeinek kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikus alakítására és az esztétikai élmény befogadására.



Az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítjük a gyermekek térforma és szín képzeteinek gazdagodását és képi gondolkodásuk fejlődését.



A gyermekek megismertetése az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival,

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése: 

Az alkotó tevékenységhez méretben és minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Kiválasztásukban a praktikum, a célszerűség és az esztétikum domináljon.



Az alkotó tevékenységhez használható eszközeinknek állandó tároló helye van a csoportokban, ezeket a gyerekek tetszés szerint használhatják.



Az eszközök biztonságos kezelését az óvónő egyenként tanítsa meg a gyerekeknek.



Az alkotó tevékenységnek csoportjainkban állandó helye van, ahol kb. 6 gyerek kényelmesen elfér.



Az

óvónő

teremtsen

olyan

légkört,

melyben

a

gyerekek

szívesen

kapcsolódnak be az alkotó munkába. 

Az óvónő a tevékenységhez biztosítson elegendő időt is, hogy a gyerekek lehetőleg addig alkossanak, amíg kedvük tartja.

- 66 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, szövéshez- fonáshoz, batikoláshoz, origamihoz, építéshez és a műalkotásokkal való ismerkedéshez az óvónő gondolja végig a feltételeket, s azokat teremtse meg a mindennapi játékban is.

A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése: 3-4 éves korban Az óvónő tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. 

Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség kialakítása, gyönyörködjenek együttesen a saját alkotásaikban, a művészeti és népművészeti szépségekben.



Tevékenységeik a képalakítás, a plasztikai munkák és építés köré rendelhetők.



Az óvónő tervezze meg a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit.



A gyermekeknek legyen lehetősége az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Képalakításuk jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, agyagba, homokba karcolással, nyomattal.



Az óvónő segítse a gyermekek képalakító készségének megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendelésével.



Ismertesse

meg

az

anyagok

alakíthatóságát

(nyomkodás,

ütögetés,

gyurmázás, gömbölyítés, simítás, sodrás, mélyítés, tépés, karcolás stb.). 

Ismerkedjenek az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival.



Tudjanak beszélni alkotásukról, örüljenek a létrehozott produktumnak.

A 4-5 éves korú gyerekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítse

az

óvónő

élményeikhez

kapcsolódó

témákkal,

azokhoz

illeszkedő

technikával. 

Jelenjen meg rajzaikban az emberalkotás, környezet, tárgyak, események saját elképzelés alapján történő megjelenítése.

- 67 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




A gyermekek gyönyörködjenek a gazdag formákban a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban.



Használjanak ceruzát, krétát, filc és rostirónokat, fapálcikákat, különböző vastagságú ecseteket a finomabb kidolgozáshoz.



Alakítsanak képeket spárgából, fonalakból, textilből, termésekből.



A plasztikus munkák során legyenek képesek a formák tagolására.



Tudjanak játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni.



Az építés során variálják a teret, az építés lehetőségeinek részletezését. Használjanak ehhez pl. nagyobb méretű dobozokat, takarókat, egyéb berendezési tárgyakat.

Az 5-6-7 évesek alkotó-együttműködési készségét figyelembe véve az óvónő segítse a képi, plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. 

A képalakítás során minél többször alkossanak közös kompozíciót.



Az óvónő gazdagítsa a technikai megoldásokat, és eszköz lehetőségeket (pl. batikolás,

kollázsok,

domborművek,

viaszkarcok,

lenyomatok

stb.

alkalmazásával). 

A saját élményen alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolása is.



A gyermekek használjanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, a színeket egyéni módon.



Plasztikai munkájukban is jelenjen meg a többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék stb. Egyénileg dolgozzanak gyermekeknek méretezett szövőkereten.



Legyen igényük az ajándékkészítés, elsősorban ünnepekhez kötötten.



Az óvónő segítse a gyerekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésében.



A szülők segítségével gyűjtjük az alkotó-alakító munkához szükséges újrahasznosítható

anyagokat, amelyekből, kreatív elképzelésük szerint

alkothatnak. 

Az óvónő segítse a gyerekeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből, ill. különféle tárgyak felhasználásával térben állítsanak össze pl.

- 68 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


búvó-, játszóhelyeket, különféle építményeket. A térbeli tapasztalat segítse az eredeti megoldások kivitelezését is.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: 

Az alkotó-alakító tevékenységeink a mindennapi játékba integrálódnak. Az óvónő által kezdeményezett egy- egy tevékenység legalább egy héten keresztül, mikrócsoportos formában gyakorolható. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5-6 gyermek vegyen részt a tevékenységben.



Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi, plasztikai elképzeléseit.



A gyerekek a vizuális tevékenységet már érkezéskor választhatják és a délutáni hazamenetelig folytathatják, ill. gyakorolhatják.

A fejlődés várható eredménye óvódáskor végén: 

Képalkotásukban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.



A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.



Örülnek alkotásuknak és a közösen készített kompozíciónak, részt vesznek játék, ajándék, kellékkészítésben.



Tudnak egyszerű formákat kivágni, hajtogatni, ragasztani papírból.



Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.



Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők.



Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.



Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásról.



Tudnak különféle technikákkal alkotni, anyagot, témát választani.

8. 9. Munkajellegű tevékenységek: A tevékenység célja:

- 69 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




A munka jellegű tevékenységeken keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermeki személyiség fejlődését, közösségi kapcsolatait, kötelességteljesítését.



A saját és mások munkájának megbecsülésére, elismerésére nevelés.

Feladatok: 

Különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása, és a munka során alkalmazott eszközök balesetmentes használatának megismertetése.



A gyermeki kipróbálási vágy sokrétű kielégítése, kezdeményezőkészségének formálása.



Állandó megerősítéssel a munkához való pozitív viszony alakítása, mely során megtanulják tisztelni a munkát végző embert.



A

munkavégzéshez

tulajdonságok

(pl.

szükséges kitartás,

attitűdök

és

képességek,

készségek,

fegyelmezettség,

feladattudat,

önállóság,

felelősség, céltudatosság) alakítása. A munka jellegű tevékenységek a napi tevékenységek természetes része. Kezdetben az óvónő (dajka) segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen végzik a gyerekek. Az óvónő mintát ad az eszközök használatára, megismerteti a munkafázisok sorrendiségét. Arra neveli a gyermekeket, hogy változó körülmények között is képesek legyenek alkalmazni ismert munkafogásokat. Méretben, és minőségben olyan eszközöket biztosít, amelyek megfelelnek az óvodás gyermek igényeinek. Az óvónő, a dajka értékelése buzdító, megerősítő, konkrét, reális, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelés legyen, hogy a gyerekek minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, a munkájuk eredményét. Munkajellegű tevékenységek korcsoportonként:

3-4 éves gyerekek:

- 70 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Az óvónő a legkisebb gyerekeket is vonja be az alkalomszerű munkákba, rend fenntartásáért végzett tevékenységekbe (pl. játékok, ábrázoló tevékenység eszközeinek

elrakása,

tisztítása,

a

csoportszoba

díszítése,

ünnepi

előkészületek stb.). 

Alkalmi megbízatásaik: eszközök, üzenet, stb. kérése, ill. továbbítása másik csoportba, irodába.



A kerti munkában figyeljék meg a veteményezést, a növények gondozását. Segítsenek

a

termések,

lenyírt

fű,

a

falevelek

összeszedésében,

elszállításában. 

Figyeljék az élősarok gondozását.

4- 5 évesek: 

Programunkban szerepet kap a naposi munka, ami elsősorban az étkezésekhez kapcsolódik. Az óvónő és a dajka gondolja végig a naposi munkát és alakítsa ki a gyermekek összehangolt cselekvésláncát.



Alkalomszerűen ismétlődő munkák: játékok helyrerakása, csoportszoba átrendezése, eszközök ki- és bevitele, kiosztása, összeszedése. Öltöző, mosdó rendjének megőrzése.



Felkeltjük érdeklődésüket a házimunka jellegű tevékenységek iránt, pl. befőzés, sütés, gyümölcssaláta készítés, ünnepek előtti nagytakarítás. Ezeket a munkákat a gyerekek együtt végezzék a felnőttek átgondolt, konstruktív vezetésével.



Egyéni megbízatások: információ közvetítés (napi létszám), kisebbek segítése, ajándékkészítés, csoportszoba díszítés, ünnepi előkészületek.



Növények és állatok gondozása.



A gyerekek vegyenek részt az élősarok gondozásában, a szobanövények átültetésében, a virágos- és veteményeskert megtervezésében, ápolásában, az udvar tisztántartásában (fű gondozása, öntözés, avar összegyűjtése).



Óvónő segítségével készítsék el a madarak étkeit, és folyamatosan gondoskodjanak róluk télen.

5-6-7 évesek: - 71 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




A naposi munkát önállóan végezzék a kialakult szokásoknak megfelelően.



Ízlésesen, esztétikusan terítenek, tálalnak. Étkezés után mindent a helyére tesznek. Közösen eldöntött munkamegosztás alapján felsöprik a morzsát, szükség szerint feltörlik az asztal környékét.



Alkalomszerű munkákat önálló vállalkozás alapján végeznek. Az óvónő dicséret és elismerés hatásával érje el, hogy a gyerekek szívesen vegyenek részt a munkában.



Önállóan végezzenek környezetszépítő munkát, pl. rendrakás, dekorálás, egyszerű javítások.



Egyéni megbízatásaikat pontosan, felelősséggel végezzék.



Növény és állatgondozás területén minél több műveletet tudjanak önállóan végezni.



A növények gondozását a magvetéstől a termések összegyűjtéséig együtt tervezzék és végezzék a felnőttekkel.

A fejlődés várható eredménye az óvodásakor végén: 

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.



Munkatevékenységeikben kitartóak.



A munkavégzésnél használt eszközeiket elrakják.



Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére.



A vállalt feladatokat önállóan, kitartással és pontosan teljesítik.



Önállóan igényesen végzik a naposi munkát.



Igényesek környezetük rendjére.



Szívesen végzik a növények és állatok gondozását.



Örömmel és szükség szerint segítenek egymásnak és a kisebbeknek.



Szeretnek meglepetést készíteni szüleiknek, egymásnak, a kisebbeknek és a felnőtteknek.

8. 10. A tevékenységekben megvalósuló tanulás:

- 72 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Programunkban

a

tanulás

nem

önálló

tevékenységformaként

jelenik

meg.

Óvodásaink a változatos tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. Tanulásuk elsődleges szerepe a játék, mert az óvodás gyermekek értelmi képességei: észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Kihasználjuk a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Nevelőmunkánk során olyan elfogadó, megerősítő légkört teremtünk, melyben a gyerekek számára az önkéntelen tanulás lehetősége az egész nap folyamán adott. Komplex módon vesszük figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: tartalmat, a gyermekek előzetes tudását. motiváltságát, életkori sajátosságát, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait.

Cél: A gyermek közvetlen környezetéből származó tapasztalataira, kíváncsiságára, utánzási

hajlamára,

élményeire,

érzelmi

beállítódására

épített

tartalmak

megismerése, a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók differenciált fejlődése, mely a teljes személyiség fejlődését támogatja. Elsődleges cél a gyermeki kompetenciák fejlesztése, támogató környezet megteremtésével, és a gyermeki előzetes tapasztalatok figyelembevételével.

Feladatunk az érzelem gazdag, biztonságot nyújtó, kölcsönös bizalmon alapuló csoportlégkör kialakítása, az érési folyamatok optimális megtámogatása. Megfelelő mennyiségű és minőségű ingerhatás, tapasztalás és cselekedtetés, felfedezés biztosításával

a

gyermeki

kíváncsiság

felkeltése,

kielégítése,

a

kutatás,

problémamegoldás, felfedezés örömével. A közvetlen tapasztalatra, mozgásra, élményre épülő képességek, részképességek fejlesztése,mely magába foglalja a szenzomotoros, motoros, szociális és verbális tanulást egyaránt. A tervezett tanulási tevékenységek az évszakok változásait követik, a megfigyelhető természeti és társadalmi jelenségeket,eseményeket, az ünnepek sajátosságait, az óvodai élet hagyományait, aktualitásokat.

- 73 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A

tanulás alapvető feltételeinek megteremtése, a szokásrendszer kialakítása, a

tevékenységek állandó helyének meghatározása, a jól megválasztott időkeret, és az elegendő számú, méretű, minőségű, sok érzékszervet foglalkoztató eszköz biztosítása.

A tanulás formái: – Utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás. – Spontán játékos tapasztalatszerzés. – Cselekvéses tanulás. – A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. – Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. – A gyakorlati problémamegoldás. A tanulás irányítása során pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösztönözzük, sikerélményhez juttatjuk óvodásainkat, és ennek motiváló hatására építünk. A pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását. A játékos tapasztalatszerzés lehetőségeit, a kezdeményezett tevékenységi formákat a gyermekek önkéntelen tanulási sajátosságainak figyelembevételével szervezzük. A hagyományőrzés, a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használjuk a spontán, a kezdeményezett és az utánzásos tanulásban. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Az egyszerű feladatokat megérti. Ha a helyzet megkívánja, kivárja amíg rákerül a sor. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. Feladata végrehajtásában kitartó. Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő. Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére.

- 74 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


9. AZ ISKOLAI ALKALMASSÁG JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN, PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉPPEN A családi és az óvodai nevelés eredményeként az egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá érik. A testi érettséget az orvos állapítja meg. A pszichikus és szociális érettség hiteles ismerői az óvónők és a szülők. Az óvónő folyamatos megfigyelései, az együtt eltöltött hosszú idő reálisabb véleményhez vezet, mint a teljesítményszintek mérése, különleges vizsgálatok sora.(Kivételek ez alól az átlagostól eltérő, problémás gyerekek. Az ő esetükben megfelelő szakember közreműködése szükséges.) Tapasztalataink szerint az egészségesen fejlődő gyermek: 

Nyitott, érdeklődő, készen áll az iskolába lépésre.



Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés.



Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik tartalma, terjedelme.



Az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.



Érthetően, folyamatosan kommunikál, életkorának megfelelően ki tudja fejezni gondolatait, érzelmeit. Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán és mássalhangzókat.



Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.



Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, ismeri a viselkedés alapvető szabályait, szokásait.



Testileg arányosan fejlett, mozgása összerendezett.



Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvásához szükségesek.



Elemi mennyiségi ismeretei vannak. - 75 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Az óvodáskor végére a gyerekek szociálisan éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll: 

Az iskolai élet és a tanító elfogadására.



Képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben ezt az iskolai légkör lehetővé teszi.



A szociálisan érett gyerek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését.



Feladattudata

kialakulóban

van,

s

ez

a

feladat

megértésében,

feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg.

Kitartásának,

munkatempójának,

önállóságának,

önfegyelmének

alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettség elérését, folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munkával érjük el.

- 76 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


10. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

A tevékenység célja: 

A családi nevelést kiegészítve, a gyermekek óvása-védése, nevelése, szocializálása, figyelembe véve a gyermekek eltérő fejlődési ütemét.



Mindezek érdekében prevenciós tevékenység végzése, amely átfogja óvodai nevelésünk egészét.



Az óvodánkba járó gyerekek problémáinak felismerése, kezelése. Az érintett gyerekek

eseteinek

feldolgozása,

a

problémák

orvoslása

a

gyermekvédelemben érintett társszervek szakembereivel együtt. 

A gyermekek számára biztosítani mindazokat a jogokat és ellátásokat, amelyeket intézményünk számára a vonatkozó jogszabályok és rendeletek előírnak.

A tevékenységgel kapcsolatos feladataink: A megfogalmazott gyermekvédelmi feladatainkat folyamatosan, minden pedagógus végzi az óvodavezető irányításával. Az óvodavezető feladatai: 

Képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését.



A

családdal

és

a

pedagógusokkal

együttműködve

kiküszöböli

a

veszélyeztetett gyerekekre ható ártalmakat, védi őket, a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól, illetve egyensúlyozza a veszélyeztető hatásokat. 

Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, s ezt kollégái tudomására hozza.

- 77 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodába dolgozó óvónők között.



Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket.



Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónőivel.

A személyi feltételeket illetően: 

Mindkét csoportvezető óvónő a saját csoportjának gyermekvédelmi felelőse.



Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése.



Szakmai ismeretek-szociális ismeretek-megszerzése továbbképzéseken való részvétellel, önképzéssel.

A tárgyi feltételeket illetően: 

Egészséges, esztétikus, otthonos, balesetmentes környezet biztosítása.



A gyermekek játékához, fejlesztéséhez megfelelő játékeszközök, bútorok és egyéb felszerelési tárgyak biztosítása.

Az óvodavezető a nevelési év elején tájékoztatja a szülőket az óvodában folyó gyermekvédelmi tevékenységekről, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Biztosítja a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítését, és az érvényesülés ellenőrzését. Gondoskodik az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekbalesetek megelőzéséről. /A védő - óvó intézkedésekkel kapcsolatos részletes feladatokat és a személyi felelősséget a SZMSZ-ben szabályoztuk./ A rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezése. A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme. Minden 5. életévét betöltött gyermek óvodába kerülésének megszervezése.

- 78 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi feladatai: 

Elősegítik a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, óvodába járását.



Biztosítják a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül.



A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek érdekében szükség esetén védő – óvó intézkedésekre javaslatot tesznek a gyermekjóléti szolgálatnál.



Az

új

óvódások

befogadását

elősegítik.

Az

adott

csoportba

való

beilleszkedésüket igyekeznek a legzökkenőmentesebbé tenni. Különös tekintettel a különbözőség elfogadására, ill. tiszteletben tartására. 

A családot, a szülőket igyekeznek a lehetőségekhez képest a legjobban megismerni.



Az esetleges problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismerni, és ha szükség van rá ehhez szakemberek segítségét kérni.



A felzárkóztatást és tehetséggondozást megvalósítják.



Egyéni differenciált bánásmóddal a testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődést elősegítik, folyamatosan ellenőrzik.



Közreműködnek az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében, Pl. kedvezményes étkeztetés, ruhagyűjtés, egyéb segítségnyújtás.



Részt vesznek az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában, a szűrést szükség esetén soron kívül javasolják.



A csoport vezetője a rendszeres óvodába járást figyelemmel kíséri. Szükség esetén az óvoda vezetőjének jelzi a hiányosságokat. Közösen megoldást keresnek

a

problémákra.

A

problémát

a

szülőkkel

megbeszélik,

eredménytelenség esetén veszik igénybe a törvény általi lehetőségeket. 

A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást a pedagógusok javaslatukkal elősegítik.



A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének segítése.

- 79 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




A baleseteket kiváltó helyzeteket, és az ezeket elkerülő technikákat a gyermekekkel

koruknak

figyelembevételével

megismertetik.

Az

egyéb

veszélykerülő magatartási formákat, technikákat megtanítják a gyerekeknek, ebbe a munkába a szülőket is bevonják. 

Biztosítják a logopédiai ellátást a beszédhibás gyermekek részére.



Az adott csoportra vonatkozó konkrét gyermekvédelmi feladatokat, a feladatok megvalósítását

szolgáló

tevékenységrendszert

és

módszereket

a

csoportvezető óvónő a csoportnaplóban rögzíti, megvalósulásukért felelős. 

Jó kapcsolatot tartanak a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel.



Az alábbi esetekben fokozottan figyelemmel kísérik a gyermek tesi, lelki állapotát:

Ha:  fejlődési,  beilleszkedési, magatartásbeli zavart észlel,  sajátos törődést igényel(dyslexia, fogyatékos),  egészségügyi problémákat tapasztal,  nemzetiséghez tartozik,  hátrányos, veszélyeztetett helyzetű,  szülők egymás közötti kapcsolata rossz  szülő-gyermek kapcsolata nem megfelelő,  különleges

gondozásban

részesül(

Családsegítő

Szolgálat

tevékenysége) Óvodánkban valamennyi pedagógus és a pedagógiai munkát segítő dolgozó a gyermeki jogok tiszteletben tartásával végzi munkáját.

Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van 

arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen



a términimumhoz (2m2/gy)



arra, hogy ne legyen mindig tiszta és tökéletes



arra, hogy olyannak fogadják el, amilyen



arra, hogy ne bánjanak vele felelőtlenül - 80 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




arra, hogy tisztában legyenek lehetőségeivel



személyisége tiszteletben tartásához, emberi méltóságához



elismeréshez, dicsérethez



érzelmi biztonsághoz, bizalomhoz



kiteljesedéshez és a felelősségvállaláshoz



sikerhez, hibázáshoz, bíráláshoz



alkotáshoz és feltaláláshoz



önkifejezéshez



érzelmekhez



arra, hogy kérdéseire választ kapjon



a világ megértéséhez, környezetébe való beavatkozáshoz



arra,

hogy

ne

kényszerítsenek

rá

akaratokat,

ne

erőltessenek

rá

elképzeléseket.

A gyermekvédelmi munka várható eredményei: Minden veszélyeztetett gyermek szerepel a gyermekvédelmi nyilvántartásban. Minden

veszélyeztetett

gyermek

családja

tájékoztatást

kap

a

támogatás

lehetőségeiről, és segítséget ügyeinek elintézéséhez. Minden rászoruló gyermek megkapja a jogosultság szerinti kedvezményeket. Bizalommal fordulnak felénk a szülők. Elfogadják javaslatainkat, segítségünket.

11. Az óvoda kapcsolatrendszere

11. 1. Az óvoda és a család

Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A szülő

tud

legtöbbet

gyermekéről,

ő

ismeri

legjobban

gyermeke

igényeit,

szükségleteit, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása és olyan tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlődéséhez. - 81 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A korrekt partneri együttműködést elengedhetetlennek tartjuk a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében, amit óvodánkban átgondoltság, szervezettség és tervszerűség

jellemez.

Kommunikációnkat

minden

partnerrel

szemben

a

kölcsönösség, és a konstruktivitás jellemzi. Együttműködésünk során figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait. Fontosnak tartjuk az eltérő családi értékek és kultúrák iránti toleranciát, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok fokozottabb mentális, érzelmi és szociális támogatását. A szülőkkel való kapcsolattartásunk célja: Olyan bizalmi kapcsolat kiépítése, amely a gyermek fejlődése érdekében kívánatos. Az

óvodai

nevelés,

céljaink

elfogadása

a

családok

részéről.

A

szülők

elégedettségének állandó figyelemmel kísérésével az igények beépülése a nevelési folyamatainkba.

Az óvoda és a család kapcsolatának alapelvei: 

A

gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött

alapelvek,

célok,

feladatok egységes értelmezése és megvalósítása. 

Bizalommal teli óvodai légkör, a szülők és dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése.



Egyenrangú partnerkapcsolat, melynek alapja, hogy óvodánk a gyermek és a program érdekében kezdeményező és elfogadó.



Nyitott, segítőkész pedagógusok.



Pedagógus etika.



Közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartásával.



Az

óvodai

és

a

családban

folyó

nevelési

sajátosságok

kölcsönös

megismerése. A célkitűzés megvalósítását segítő pedagógiai feladatok: 

Az óvoda legyen nyitott, hogy a szülők is sajátjuknak érezzék.



Az óvodapedagógusok segítsék a szülőket abban, hogy megérezzék a nevelés távlati jelentőségét, hogy nevelésük váljon egyre tudatosabbá, hogy ismerjék a 3-6-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságait. - 82 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Az óvodapedagógusok érjék el, hogy a szülők az óvodában szervezett eseményekbe aktívan kapcsolódjanak be, mondják el ötleteiket, javaslataikat, és ezek a javaslatok – ha lehet – valósuljanak is meg.



Ismertessék meg a szülőkkel az óvodai életet, az óvodai dolgozók és óvodapedagógusok

lelkiismeretes

munkáját.

Mutassanak

jó

példát

a

konfliktushelyzetek megoldására, az egyéni bánásmódra, a változatos, játékos tanulási módszerekre. 

Az óvodába lépést megelőzően az új gyermekek és szüleik számára az óvodapedagógusok adjanak tájékoztatást arról, hogyan lehet minél zökkenő mentesebbé tenni az első óvodai napokat és támogatást, segítséget nyújt az iskolához szükséges új szülői szerepkör kialakításában.

Feladataink megvalósítása érdekében a szülőkkel való kapcsolattartásunk formái, módszerei, lehetőségei: A szülőkkel való együttműködésünk egy folyamat, nem csak időszakos cselekvések sorozata. Pontosan kell tudni, hogy mit várunk el egymástól, amelynek alapja a rendszeres

véleményfeltárás,

ami

minőségbiztosítási

tevékenységünk

megvalósításának is egyik fontos alappillére. Az óvoda és a család együttműködésének fejlesztése kettős feladat számunkra: 

a gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása /ez minőségbiztosítási tevékenységünk szabályozott folyamata/



a szülő felé gyakorolt rendszeres szervezett kapcsolattartás.

Családlátogatás A gyermek óvodába kerülése előtt szülői látogatást végzünk annak érdekében, hogy információkat gyűjtsünk a gyermekről, a családról, a gyermek anamnézisének elkészítéséhez.

Anyás befogadás / 31. oldal/

- 83 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Napi kapcsolattartás Elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről. Szülői értekezletek 

A tájékoztató szülői értekezleten (augusztusban) az új szülők benyomásokat szereznek az óvodai környezetről, ismerkednek nevelési programunkkal, megismerik az óvodában folyó nevelési és működési rendszert.



Tanévnyitó szülői értekezleten a hagyományos óvodai szokásrend, a nevelési célok, feladatok bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap az óvoda családdal együttnevelő hagyományainak megismertetése.



Speciális témájú szülői értekezleteinket segítő szándékkal szervezzük. A szakemberek ismeretnyújtó tájékoztatója (óvónő, logopédus, védőnő,

gyermekorvos, szaktanácsadó, stb.) mindig gyermekközpontú és egyéni fejlesztést segítő. Szülői délutánok 

Kézműves délutánok szervezése a téli, a tavaszi ünnepkörben anyukák és nagymamák részvételével.



Családi délután ősszel, vagy tavasszal, amelyen szülők és gyermekek az óvónők által szervezett érdekes, programokon vehetnek részt az óvodában.



Nagycsoportos óvodásaink utolsó közös programja az óvodásokkal, és szüleikkel júniusban.

Nyílt napok 

Óvodánk megismerésére lehetőséget biztosítunk az érdeklődő családok részére évente egy alkalommal.



A már óvodába járó gyermekek szülei az óvónők által készített videofelvételek segítségével

betekintést

nyerhetnek

gyermekük

óvodai

életébe,

nevelőmunkánkba. A felvételek megtekintéséhez szempontokat készítünk a szülők részére, aminek segítségével ráirányítjuk figyelmüket a fontos megfigyelni valókra, majd közösen megbeszéljük a látottakat.

- 84 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Egyéni megbeszélés Kapcsolattartásunk legszemélyesebb formája. A szülő és óvónő által egyeztetett időpontban

történik.

Egyéni

beszélgetést

kezdeményezhet

a

szülő

és

óvodapedagógus egyaránt. Az ilyen alkalom lehetőséget ad arra, hogy az óvónő és a szülő (szülőpárok) kölcsönös bizalommal, nyíltsággal beszélgessenek a gyermek fejlődésével

kapcsolatos

tapasztalataikról.

Mi

elfogadó

viselkedésünkkel

befolyásoljuk a beszélgetést, és kiindulópontnak mindig azt tekintjük, hogy a szülő jót akar gyermekének. Egyéni beszélgetéseinket délutáni időpontban tartjuk. mert ekkor van lehetőség irodánkban arra, hogy a szülőkkel nyugodt körülmények között tudjunk beszélgetni. Óvodánkban működik a szülők közösségét képviselő szervezet, amelynek hatékony szerepe van az óvoda és a családok kapcsolattartási rendszerében. A szülők jogainak érvényesítését segíti az óvoda pedagógiai és szervezeti alapdokumentumainak elkészítésekor a Szülői Közösség képviselői révén PP, SZMSZ, Házirend.

Kapcsolattartás várható eredményei: A családok elégedettek az óvoda működésével. Minden szülő rendszeres tájékoztatást kap gyermeke fejlődéséről. A szülők aktívan részt vesznek az óvoda rendezvényein. A szülők nevelési problémáikkal, gondjaikkal bizalommal fordulnak az óvónőkhöz, akiktől segítséget kapnak. Azonosulnak az óvoda elveivel.

11. 2. Az óvoda és az iskola Törekszünk

arra,

hogy

élő

szakmai

kapcsolatrendszert

intézményünkön kívül is.

- 85 -

alakítsunk

ki

az

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Az

iskolával

való

tartalmi

kapcsolatunk

kialakítását

óvodásaink

zavartalan

iskolakezdése érdekében tartjuk fontosnak. A kölcsönös érdeklődéssel hozzájárulunk egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. A

kapcsolattartás

formái

és

az

együttműködés

során

használjuk

az

infokommunikációs eszközöket, és a különböző online csatornákat. Kapcsolattartásunk formái: látogatások, tapasztalatcserék, egymás rendezvényein, ünnepein történő megjelenés, közreműködés.

11. 3. Egészségügyi szakemberek Velük a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének követése érdekében tervszerűen törekszünk a megfelelő kapcsolat kialakítására, és folyamatossá tételére. Kapcsolataink: ÁNTSZ, orvos, fogorvos, védőnő.

11. 4. Kapcsolat a fenntartóval A fenntartóval meglévő rendszeres és folyamatos kapcsolatunk ápolása az óvodavezető feladata

11. 5. Kapcsolat a szakmai szolgáltató intézményekkel A

pedagógiai

szakmai

szolgáltató

intézményekkel

pedagógiai

munkánk

eredményessége érdekében folyamatosan együttműködünk. A szakszolgálatokkal és a speciális képességeket vizsgáló szakértői bizottsággal szükség esetén vesszük fel a kapcsolatot.

- 86 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


12. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Általános elvek Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra való törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet alakítása, a szükséges tárgyi feltételek, a segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az irányelv célja: Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangban kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy:  az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez  fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg  a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl  a habitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszerés eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodákban történő együttnevelés-az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével-minden esetben egyéni döntést igényel a gyermekek szükségletei szerint. A többségi óvodákban megvalósuló-integrált –nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal

- 87 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvételt, és védettséget. Sikerkritériumnak

a

gyermekek

beilleszkedése,

egyenlő

hozzáférése

a

foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a) az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (empátia, elfogadás, tolerancia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus  szükség

esetén

egyéni

fejlesztési

tervet

készít,

individuális

módszereket, technikákat alkalmaz  a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplőjavaslatokat beépíti a gyermekek fejlődésének elemzése alapján-szükség eseténeljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja  egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez  együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a gyógypedagógiai folyamatokba. c.) A gyermek fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során:  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását  javaslatot

tesz

módszerkombinációk

a

gyógypedagógiai-specifikus alkalmazására,

az

egyéni

módszerek, fejlesztési

szükségletekhez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására - 88 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


 segítséget

nyújt

a

szükséges

speciális

eszközök

kiválasztásában,tájékoztat a beszerzés lehetőségeiről  együttműködik

az

gyermekekkel

óvodapedagógusokkal, foglalkozó

figyelembe

óvodapedagógus

veszi

a

tapasztalatait,

észrevételeit, javaslatait.  segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában  kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával  részt vesz a befogadó közösség felkészítésében  részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során A

fejlődés

egyéb

pszichés

zavarával

(súlyos

tanulási,

figyelem-vagy

magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek A sajátos nevelési igényű gyermekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású-az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességének fejlődését

nehezítő-részképesség-zavarok,

vagy azok

halmozott

előfordulása

jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás, a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A kognitív, az emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési folyamatot késlelteti. Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat: a gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti

korrekciója

módszerek

és

kompenzálása

alkalmazásával.

A

tudományosan

fejlesztés szakmai

megalapozott

teamben,

a

szakmai

szülő

aktív

bevonásával történjen. További feladat megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő

- 89 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását, és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget. Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció a pszichés fejlődési zavar jellegét megállapító,

komplex-gyógypedagógiai,

pszichológiai

és

orvosi-szakértői

véleményben foglaltak alapján történik. Óvodánk részt vesz a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált nevelésre javasolt sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében, amennyiben intézményünk a kijelölt óvoda.

Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: 

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk.



Kiemelt célunk elősegíteni e gyermekek alkalmazkodó képességének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését.



Gyógypedagógiai szakember útmutatása alapján foglalkozunk ezekkel a gyermekekkel.



A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazokat a lehetőségeket személyiségük-így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása- fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt.



Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk minden viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza.



Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására.

- 90 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


13. Az óvoda helyi ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 13. 1. Ellenőrzés

Vezetői ellenőrzés, értékelés

Pedagógusok ellenőrzése

Alkalmazottak ellenőrzése

értékelése

értékelése

Pedagógusok

Pedagógusok

Alkalmazottak önellenőrzése

csoportellenőrzése

önellenőrzése

önértékelése

önértékelése Vezetői ellenőrzés Az ellenőrzés vezetési funkció, mely a szervezet tevékenységének minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. Lényeges eleme az összehasonlítás, a tényleges helyzet összevetése a célokkal, tervekkel. Célja: Az eredményekből következtetések levonása a hatékonyság elősegítésére: a pozitívumok megerősítése, a hibák, hiányosságok okának feltárása a legoptimálisabb módszerek alkalmazása a hatékonyság, eredményesség érdekében. A működésünk folyamatában az ellenőrzésnek két alapformáját alkalmazzuk: 

A megvalósítás módjának és tempójának ellenőrzése /mely alkalmas a megkezdett folyamatok időben történő befolyásolására, szükség szerinti

korrigálására, korrekcióra, a folyamat megváltoztatására vagy megerősítésére/.

- 91 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Az elért eredmények ellenőrzése /az értékelés alapjául szolgál, átmenetet teremt egy adott folyamat befejezésé és egy új megkezdése között/.

Feladata: A tervszerűség, folyamatosság és következetesség elvének betartásával végzett ellenőrzés során feltárt tényszerű és objektív adatok által megteremteni az értékelés alapját. A vezető olyan ellenőrzést végez, mely minden dolgozót érint és mozgósít az ellenőrzési folyamatban. Az ellenőrzés nyitott formájú, évenként hasonló folyamatszabályozott rendszerrel működik. A vezetői ellenőrzéssel kapcsolatos elveink: 

A vezetői ellenőrzés alapjául a nevelési program, a munkaterv, ill. a nevelőtestület elé kitűzött feladatok szolgálnak.



A vezető ellenőrző munkájával szemben alapvető követelmény, hogy az folyamatos, tervszerű, tényszerű és objektív legyen.



Az ellenőrzés tervét ajánlatos az óvoda munkatervében rögzíteni, mert így minden pedagógus, minden dolgozó ismeri az ellenőrzés célját, módszerét, időpontját, annak koncepcióját.



Ez teszi lehetővé, hogy az ellenőrzés illeszkedjék az óvodai munka folyamatába, valamint mindenki előtt egyértelművé válik, hogy tevékenységét milyen módon kívánják ellenőrizni.



Világos lesz az is, hogy milyen elvárásokat támasztanak vele szemben.



A vezető ellenőrző tevékenységében a tervszerűség a nyíltságot, bizalmat sugározza, amellyel igazolja segítő jellegét.



A vezetői ellenőrzés feladata, hogy az óvónők számára a törvény által biztosított szakmai, módszertani, döntési önállóságot tiszteletben tartsa az ellenőrzés során.



A vezető ellenőrzése komplex legyen, terjedjen ki a nevelőmunkára, az óvoda egész működésére, a szervezeti kultúrára.



A vezetői ellenőrzésnek olyan módszereit kell kidolgozni, amely elsősorban nem a hibakeresésre szűkül le, hanem a feladat elvégzésének folyamatára

- 92 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


irányul. Az ellenőrzés funkciója a feladatok megvalósításának módjára, tempójára, valamint az elért eredményekre kell, hogy irányuljon. 

A vezető ellenőrzési tevékenységének folyamatában mindig történjen meg az elemzésre épülő értékelés, melynek az alábbi formái valósíthatók meg: o egyéni és csoportmegbeszélések o beszámolók meghallgatása o értekezleteken való részvétel o jelentések készítése o a feladatok megvalósításának minősítése

Az ellenőrzés témája: Az adott nevelési év problémájának megfelelően alakul. Az ellenőrzés gyakorisága: Az éves munkaterv szerint: Az óvodában minden dolgozó munkájának természetes része az önellenőrzés, önértékelés: Az intézmény minden alkalmazottjának munkája csak abban az esetben lesz eredményes, ha a szervezeti céloknak megfelelően tervezi meg saját munkáját, ha a munkavégzés során elvárt teljesítményt a lehető legjobban elvégzi, munkájának folyamatos megfigyelésével, ellenőrzésével, időnkénti felülvizsgálatával tulajdonképpen saját eredményességét ellenőrzi. Az önellenőrzést egy kritikus, objektív önértékelés kell, hogy kövesse. Az önellenőrzés által feltárt tények, információk lesznek az alapjai egy új stratégia kialakításának és jelezhetik, hogy milyen irányban kellene fejleszteni a munkafolyamatban résztvevők munkáját. Az óvónők az egyéni önellenőrzésnek – napi nevelőmunkájuk során – változatos formáit alkalmazhatják. Ilyenek: 

a spontán megfigyelés



a tervezett megfigyelés



a gyermekek teljesítményének vizsgálata



a nevelőmunka dokumentumainak elemzése



az interjú

- 93 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A belső ellenőrzés során bizonyos feladatok ellenőrzésében a nevelőtestület minden tagja részt vesz A csoportos ellenőrzés különösen egy-egy konkrét feladat megvalósulásának ellenőrzésére alkalmas. A csoport tagjainak közösen kialakított véleménye, tapasztalatai segítik a döntést, a további feladatok meghatározását. Az így végzett ellenőrzések növelik az óvónők személyes felelősségét, az önellenőrzés igényét, valamint egymás munkájának megismerését, javíthatják a nevelőtestületi klímát. Az ellenőrzés folyamata évenkénti ciklusban Cél: Olyan ellenőrzés biztosítása, amely minden dolgozót érint, és mozgósít az ellenőrzési folyamatban. Az ellenőrzés nyitott formájú, mely évenként hasonló folyamatszabályozott rendszerrel, de más tartalmat napirendre tűzve működtethető cselekvési sor.

Alkalmazási terület: Az óvoda teljes alkalmazotti köre.

Hivatkozás: Comenius 2000 II. modell SZMSZ Nevelési program Éves munkaterv Csoportnaplók Ellenőrzési terv Az ellenőrzés folyamata: 

Az intézményvezető folyamatos információgyűjtése, valamint a nevelési év értékelési, ellenőrzési dokumentumai alapján eldönti az ellenőrzés témáját, és a munkaterv részeként elkészíti a folyó évre szóló ellenőrzési tervét.



Az intézményvezető az évnyitó értekezleten ismerteti az elkészített ellenőrzési tervét. Az ellenőrzéshez elkészített dokumentumokat, eszközöket bemutatja, értelmezi.

- 94 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




Az óvodavezető az ellenőrzést a tervezettnek megfelelően elvégzi. o Az óvodavezető az ellenőrzés befejezése után- egy- két napon belülnyilvánosságra hozza vezetői feljegyzéseit, észrevételeit, és az ellenőrzöttekkel ismerteti.



Ha az ellenőrzött személy nem ért egyet az ellenőrzés minősítésével, az ellenőrzést megismétlik a nevelőtestület által meghatározott külső vagy belső szakemberrel.



Az ellenőrzés befejezését követően az óvodavezető a teljes ellenőrzés anyagát lefűzi, s közösen megbeszélt helyen úgy tartja, hogy az óvoda dolgozói elolvashassák.

Formanyomtatványok: E1 Ellenőrzési lap E2 Ellenőrzési terv E3 Az ellenőrzés tartalmi szempontjai E4 Személyi feltételek vizsgálata E5 Tárgyi feltételek vizsgálata E6 Záró összegzés

13. 2. Mérés, értékelés rendszere 13. 2. 1. A mérés rendszere Az óvodai nevelés folyamatában a mérés olyan módszer, mellyel információkat szerzünk a nevelés eredményeiről, a gyermekek személyiségének fejlődéséről, és a gyermekek részképességeinek adott állapotáról. Minden gyermekről a csoportnapló bejegyzései mellet külön- külön fejlődési dokumentációt vezetünk. A méréseket az óvodapedagógusok végzik.

- 95 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A mérés célja kettős: - a gyermekek fejlesztéséhez szükséges kiindulási pont meghatározása - a fejlesztés további feladatainak, területeinek kijelölése.

Feladata: A fejlődés nyomon követése.

A nevelőtestület a mérés során az alábbi elveket tartja szem előtt: 

minden gyermeket önmagához képest fejlesztünk



a mérés alapja nem az életkor, hanem az egyes gyermek adottságai



a mérés előfeltétele a gyermek megismerése



a méréseket folyamatosan /rendszeresen/ végezzük a gyermek leterhelése nélkül



a mérést úgy végezzük, hogy az ne zavarja a nevelési folyamatot, ezért



körültekintően választjuk meg az időpontot, a helyet, és e szerint biztosítjuk a megfelelő légkört



a logopédussal való együttműködés folyamatos.

A mérés területei, módszerei: A mérés területeit a Helyi Nevelési Programunk cél és feladatrendszere határozza meg. A gyermeki fejlődés dokumentálása, a mérés módszereinek és eszközeinek meghatározása, a mérések időszakának kijelölése, a fejlődés nyomon követhetőségének regisztrálási módja nevelőtestületi döntés eredménye, az óvodapedagógusok egységesen vezetik.

- 96 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A mérés területei, tartalma

A mérés módszerei

Szociális érettség -

kapcsolatteremtés

-

beilleszkedés a tevékenységekbe

-

feladatmegértés, feladattartás

-

érzelmi élet

-

önállóság

-

feladatvégzés minősége

-

munkatempó

Megfigyelés

Anyanyelvi fejlettség, mese-vers -

szókincs

-

kifejezőkészség

-

elvont kifejezések előfordulása

-

beszédritmus

-

képolvasás

-

szövegvisszaadás

-

mesehallgatási igény

-

versmondás jellemzői

Beszélgetés, megfigyelés

Testséma fejlettség mutatói -

Megfigyelés

testrészek ismerete, funkciói

Értelmi fejlettség -

tárgyak csoportosítása

-

időbeli relációk felismerése

-

figyelem jellemzői

-

motoros feladat verbális visszaadása

-

emlékezet fejlettsége

-

problémamegoldó gondolkodás

Beszélgetés Megfigyelés, Feladatlap, Manuális cselekedtetés

Mozgásfejlettség -

térbeli tájékozódás

-

egyensúlyérzék

Cselekedtetés, Megfigyelés

- 97 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


-

mozgás szeretete

-

finommotoros koordináció /ceruzafogás, manuális tevékenységek/

-

állóképesség, erő

-

gyorsaság

Játék -

játékszabályokhoz való alkalmazkodás

-

kudarc

-

viselkedés

-

konfliktuskezelés

Megfigyelés

Egészséges életmódra nevelés -

tisztálkodás

-

fogmosás

-

öltözködés

-

WC használat

-

zsebkendő használat

-

étkezés

-

terítés

Megfigyelés

- 98 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Ének-zene, énekes játék -

halk-hangos megkülönböztetése

-

magas-mély megkülönböztetése

-

gyors-lassú megkülönböztetése

-

éneklési készség

-

ritmusérzék

-

zenei alkotókészség


Rajzolás, mintázás, kézimunka -

gyöngyfűzés

-

hajtogatás

-

ollóhasználat

-

díszítő munka

-

emberalak ábrázolás

-

képalkotási készség


Külső világ tevékeny megismerése -

évszakok ismerete

-

állatok ismerete

-

növények ismerete

-

matematikai ismeretek


Munkajellegű tevékenység -

megbízatások vállalása

Cselekedtetés

-

munkához való viszonya

Megfigyelés

-

önállósága

13. 2. 2. Az értékelés rendszere Az értékelés a kitűzött célok összevetését jelenti a tényleges eredményekkel. Szembesítést jelent, a végzett munka során adódó eredmények számbavételét, a hibákkal, hiányosságokkal való szembesítést. Szoros kapcsolatban van a méréssel, ellenőrzéssel és az elemzéssel: az értékelés alapja a mérések, ellenőrzések tapasztalatainak elemzése.

- 99 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Az értékelés célja: Az óvodai működés minden területén a mérések és ellenőrzések tapasztalataira épülő objektív, konkrét, kellően indokolt értékelés a további fejlesztésre, innovációra ösztönözze a teljes alkalmazotti kört. Intézményi szintű mérés, értékelés rendszere

Értékelés

Értékelés tartalma

területe

Vezetés

-

demokratizmus

-

szakmai kompetencia

-

informáltság

-

személyes kapcsolatok

Értékelés

Értékelést

módja

végzi

Kérdőíves klímavizsgálat

Nevelőtestület

vezetői elvárások

-

az óvoda hosszú

Dokumentum-

Óvodavezető,

távú céljai /HNP/

elemzés,

Teljes

-

hosszú távú

Helyzet-

alkalmazotti

-

minőségcélok /MIP/

értékelés

kör

-

személyi feltételek

Erőforrások

-

tárgyi feltételek

Vezető, és

-

környezeti

Beszámoló,

sajátosságok

Értékelőlapok,

a dolgozók

Kérdőívek,

teljesítmény

munkájával

Megbeszélés

értékelése

kapcsolatos

politika és stratégia

pedagógusok

-

koriság

Évente

Minősítés

Nevelés-

Gya-

Évente

Óvodavezető, Nevelőtestület

Évente

Fenntartó

elvárások

Dolgozók

-

vezetői stílus

irányítása

-

dolgozók bevonása

Kérdőívek Megbeszélés, Minősítés

- 100 -

Nevelőtestület Teljes alkalmazotti kör

Évente

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Folyamatok

-

pedagógiai munka

-

tanügyigazgatás

-

gazdálkodás

-

munkáltatás

-

Értekezletek Jelentés Beszámoló Minősítés

-

nevelési egység

-

szociális kohézió

elégedettsége -

Nevelőtestület Teljes

Évente

alkalmazotti kör

szakmai önmegvalósítás

Munkatársak

Óvodavezető

együttműködés

-

közérzet

-

viszony a

Óvodavezető Kérdőív

Nevelőtestület

Klímavizsgálat

Teljes

Minősítés

alkalmazotti

Évente

kör

vezetéshez -

kapcsolatok

-

informáltság

Kérdőív

-

információáramlás

Megbeszélések

elégedettsége -

nevelés minősége

Értekezletek

-

óvoda esztétikája

Minősítés

-

HNP ismerete

-

iskola

Partnerek

visszajelzései Társadalmi kihatás

-

az óvoda nyitottsága

-

a közoktatási szolgáltatás

Közvetlen, és közvetett partnerek

Kérdőív Értekezletek

Óvodavezető

Megbeszélések

Partnerek

Kétévente

Kétévente

Fórumok

minősége Kulcsfontossá -

nevelés

Minősítés

gú

eredményei

Értekezletek

eredmények

óvodáskor végén

Megbeszélések

Irányított önértékelés

-

az adottságok és eredmények

Minősítés

- 101 -

Óvodavezető Nevelőtestület

Évente

Óvodavezető

Három

Nevelőtestület

évente

PEDAGÓGIAI PROGRAM


13. 2. 3. A nevelési tevékenységek mérése, értékelése Szakmai fejlesztő innovatív értékelés Célja: Olyan értékelési rendszer kidolgozása, mely mozgósítja és érdekeltté teszi a nevelőtestületet a közös értékelési folyamatba történő bekapcsolódásba. Biztosítja az információk feltárását, és elindítja a javítási folyamatokat. Nevelőtestületi szintű önértékelés Célja: Félévenkénti időszakban egy olyan beszélgetés megszervezése, amikor egy kérdéskört kiválasztunk, s arról mindenki elmondhatja, hogyan tud azon a területen sikeres lenni, milyen nehézségei vannak, mi segíti, és mi gátolja a munkáját. Ez az önértékelési eljárás kiválóan fejleszti a szakmai belső kommunikáció megalapozását.

A gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése Célja: Hogy az óvodába érkezés előtt rendelkezzünk olyan anamnézissel, ami segítséget ad a befogadásban. Befogadás ideje alatt megismerjük a gyermek személyiségkultúrájára jellemző jegyeket, és ki tudjuk jelölni minden félévben a fejlesztési lehetőségeket. Az egyéni fejlesztéseket teljes mértékben ismeri meg a szülő. Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezünk, melyből a gyerekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választjuk ki a nekik leginkább megfelelőt. Visszajelzéseink értékeléseink világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. A gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumainak értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezzük-értékeljük, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervet készítünk, ha kell módosítunk.

A nevelési program értékelése indikátorrendszer alapján Célja: Trendvizsgálat készítése az évenkénti összehasonlítás érdekében. Olyan programértékelés, megvalósítása, amely minden évben adatok formájában

- 102 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


bemutatja a fejlődés helyzetét: Stagnáló-e az óvoda, intenzív fejlődést mutat-e az óvoda.

Átfogó intézményi irányított önértékelés 4 évenként Célja: Adott időszak /4 év/ minőségfejlesztési munkájának értékelése /folyamatszabályozás, a szervezeti kultúra fejlesztése valamint a folyamatos fejlesztés terén végzett munka/. Adottságaink, eredményeink összesítése 4 évenkénti időszakban.

Partneri igény és elégedettségmérés Célja: a partnerek igényeinek összegyűjtésével segíteni az intézményi folyamatok javítását, legitimitását, az összegyűjtött igények szerinti működés lehetőségét, folyamatosan tájékozódni ezek teljesüléséről és a partneri visszajelzések alapján elvégezni a szükséges korrekciókat.

14. A program megvalósításához szükséges szakmai dokumentumok

14. 1. A vezető óvónő pedagógiai munkaterve A vezető óvónő munkaterve hidat képez a programunk és az óvónők gyermekcsoportokra elkészített terve között. Tervezési időkerete: 1 év.

14. 2. A gyermekcsoportok tanévre szóló nevelési-fejlesztési terve Tartalmazza: 

A csoport összetételét, nevét, a csoport vezetőjének nevét, a délutános beosztásban dolgozó óvónő és a dajka nevét.



A gyermekcsoport névsorát, a gyermekek jelét, születésének idejét.



A napirendet.

- 103 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM




A hetirendet.



A gyermekcsoport tanévre szóló nevelési-fejlesztési tervét, mely magában foglalja: 1. A csoportra vonatkozó szokás-szabályrendszereket. – Az egészséges életmód szokásait konkrétan megfogalmazva a nevelési program alapján /félévenkénti tervezéssel/ – Az érzelmi nevelés a társas kapcsolatok alakításának szokásait konkrétan megfogalmazva a nevelési program alapján / félévenkénti tervezéssel/ – A gyermekvédelmi tevékenységeket és az anyanyelvi nevelés tervezését / félévenkénti ciklusban/ 2. Óvodai életünk tevékenységformáit: – Néphagyomány ápolás, népszokások negyedéves tervezését. – A közösségi élet szervezési feladatait negyedéves tervezéssel – A tanulási folyamat tevékenységformáit, a tevékenységtartalmakat havonkénti bontásban. 3. A nevelés-fejlesztés elemzését, értékelését, a folyamatban lévő szükséges változtatásokat, javításokat, fejlesztéseket. 4. A csoportokra vonatkozó folyamatos bejegyzéseket, melyek tartalmazzák a gyermekekkel kapcsolatos történéseket, valamint a tervezőmunka megvalósításával kapcsolatos tevékenységeket, élményeket, eseményeket. 5. Az elvégzett családlátogatások rögzítését. 6. Az óvodavezetői ellenőrzések rögzítését.

14. 3. Az egyéni fejlődés-fejlesztés dokumentuma A dokumentum vezetése tükrözi a gyermek fejlődését, meghatározza az egyéni, differenciált fejlesztés tartamát. Tartalmazza az óvónők gyermekkel kapcsolatos megfigyeléseit, a gyermek képességszintjeit, a fejlesztési elképzeléseket, feladatokat, az egyéni differenciált fejlesztés érdekében. Az óvodába lépéstől a

- 104 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


különböző tevékenységformákban elért fejlettségi szintek nyomon követése és rögzítése gyermekenként folyamatosan történik. A bejegyzések gyakorisága: Első bejegyzés az óvodába kerüléskor történik, majd félévenként, az óvodáskor végéig. Vezetéséért minden tanévben az adott csoport csoportvezető óvónője a felelős.

15. Felhasznált irodalom Dr. Bucherna Nándorné - Faust Dezsőné - Zadravcz Teréz: Néphagyományőrzés az óvodában Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Néphagyományőrző óvodai program (Gödöllő, 1998) Makra Lajosné - Fülöpné K Ibolya - Laki Judit: Óvodai élet a „Százholdas Pagonyban” Az óvodai nevelés programja /Országos Pedagógiai Intézet, 1989/

Iránymutató dokumentumok óvodánk pedagógiai programjának elkészítéséhez Az óvodai nevelés országos alapprogramja( A Kormány 363/ 2012(XII. 17.) . Korm. Rendelete 2012) 2011.évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről Az Óvodai Nevelés Programja(Országos pedagógiai Intézet 1989) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.törvény

- 105 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


15.

A

nevelési

program

végrehajtásához

szükséges,

a

nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A Sopronhorpácsi Napköziotthonos Óvoda meglévő, ill. hiányzó eszközei és felszerelései a 20/ 2012(VIII.31) EMMI rendelet alapján I. HELYISÉGEK

Ssz.

Eszközök,

Mennyiségi

felszerelések

mutató

1.

Csoportszoba

2.

Tornaszoba

Biztosított

gyermekcsoport

Részben

Nem

biztosított

biztosított

x

onként 1 óvodánként 1

x

egyéni óvodánként 1

x

Logopédiai 3.

foglalkoztató, fejlesztőszoba

4.

Játszóudvar

1

Óvodavezetői

x

iroda

/élelmezésvezetői 5.

irodával

és

a

nevelőtestületi szobával

1

x

együtt is kialakítható, ha a mérete lehetővé teszi/ Orvosi 6.

elkülönítő

szoba

/az

helyiséggel óvodánként 1

x

közösen is kialakítható/ 7.

Gyermeköltöző

8.

Gyermekmosdó, wc

gyermekcsoport onként 1 gyermekcsoport onként 1

- 106 -

x

x

PEDAGÓGIAI PROGRAM


KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK

Ssz. Eszközök,

Mennyiségi

felszerelések

Biztosított Részben

mutató

Nem

biztosított biztosított x /csak

1.

Felnőtt öltöző

a

konyhai

épületenként 1

dolgozók részére biztosított/

2. 3.

Elkülönítő szoba

óvodánként 1

Főzőkonyha,

ha

helyben főznek

óvodánként 1

x x

Tálaló-mosogató, 4.

ezen

belül

felnőtt óvodánként 1

x

étkező 5.

Felnőttmosdó

épületenként 1

x

6.

Felnőtt WC

épületenként 1

x

7.

Mosléktároló

óvodánként 1

8.

9. 10. 11. 12.

Szárazáru raktár, ha helyben főznek Földesáru raktár, ha helyben főznek Egyéb raktár Éléskamra, helyben főznek Szertár

ha

x

óvodánként 1

x

óvodánként 1

x

óvodánként 1

x

óvodánként 1

x

épületenként 1

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI - 107 -

x

PEDAGÓGIAI PROGRAM


CSOPORTSZOBA Ssz.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Biztosított

1.

Óvodai fektető

gyermeklétszám szerint

x

2.

Gyermekszék

gyermeklétszám szerint

x

3.

Gyermekasztal

gyermeklétszám

Fényvédő függöny

ablakonként,

az

lefedésére

Nem

biztosított

biztosított

x

figyelembevételével 4.

Részben

ablak

alkalmas

x

méretben 5.

Játéktároló szekrény vagy

csoportszobánként 2

x

polc 6.

Fektetőtároló

valamennyi

gyermekágy

tárolásához

szükséges

x

mennyiség 7.

Élősarok állvány

gyermekcsoportonként 1

8.

Hőmérő

gyermekcsoportomként 1

9.

Szőnyeg

gyermekcsoportonként padló

x

a

egyötödének

lefedésére

alkalmas

x

méretben 10.

Óvodapedagógusi asztal


x

11.

Felnőttszék


x

12.

Eszköz előkészítő asztal


x

13.

Szeméttartó


x

14.

Textiltároló szekrény


x

15.

Edény és evőeszköztároló


szekrény

x

TORNASZOBA 1.

Tornapad

2

x

2.

Tornaszőnyeg

1

x

3.

Bordásfal

2

4.

Óvodai

többfunkciós

mászó készlet 5.

x

1

x

Egyéni fejlesztést szolgáló

3

gyermek

speciális felszerelések

foglalkoztatásához

egyidejű

- 108 -

x

PEDAGÓGIAI PROGRAM


GYERMEKMOSDÓ, WC Ssz. 1.

Eszközök,

Mennyiségi

felszerelések

mutató

Törülközőtartó

gyermeklétszám figyelembevételével

2.

Falitükör

mosdókagylónként 1

3.

Hőmérő

helyiségenként 1

4.

Rekeszes

falipolc

/fogmosó tartó/

Biztosított

Részben

Nem

biztosított

biztosított

x x x


x

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK 1.

Egyéni tisztálkodószerek

gyermeklétszám szerint 1

/fésű, fogkefe,

x

fogmosópohár/ 2.

Tisztálkodófelszerelések /ruhakefe,

mosdókagylónként 1

körömkefe,

x

szappantartó/ 3.

Fésűtartó

csoportonként 1

4.

Törölköző

felnőtt és gyermeklétszám

x

szerint 3

x

5.

Abrosz

asztalonként 3

x

6.

Takaró

gyermeklétszám szerint 1

x

7.

Ágyneműhuzat, lepedő

gyermeklétszám

x

szerint 3-3

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK 1.

Szennyesruha tároló

óvodánként 1

x

2.

Mosottruha tároló

óvodánként 1

x

3.

Mosógép

óvodánként 1

x

4.

Centrifuga

óvodánként 1

x

5.

Vasaló

épületenként 1

x

6.

Vasalóállvány

épületenként 1

7.

Szárítóállvány

épületenként 1

x

8.

Takarítóeszközök

épületenként 1

x

9.

Kerti munkaeszközök

óvodánként 1-1

/ásó,

kapa,

x

gereblye,

x

kerti locsolókanna/ 10.

Hűtőgép

amennyiben

helyben

főznek, épületenként 2 11.

Porszívó

épületenként 1

- 109 -

x x

PEDAGÓGIAI PROGRAM


LOGOPÉDIAI FOGLALKOZTATÓ, EGYÉNI FEJLESZTŐ SZOBA Ssz. 1. 2. 3. 4.

Eszközök, felszerelések Tükör Asztal Szék Szőnyeg

JÁTSZÓUDVAR 1. Kerti asztal 2. Kerti pad 3. Babaház 4. Udvari homokozó 5. Takaróháló 6. Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

Mennyiségi mutató

Biztosított

1 1 2 1

x x x x

gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 2 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 homokozónként 1 gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

x x x x x

Részben biztosított

x

ÓVODAVEZETŐI IRODA AZ ÉLELMEZÉSVEZETŐI IRODÁVAL ÉS A NEVELŐTESTÜLETI SZOBÁVAL EGYÜTT 1. Íróasztal és szék a felnőtt létszám x szerint 1-1 2. Tárgyalóasztal 1 x 3. Szék 2 x 4. Telefon 1 x 5. Könyvszekrény 3 legalább 500 könyvtári x dokumentumnak 6. Iratszekrény 3 x 7. Számítógép asztal 1-1 x és szék 8. Írógép 1 x 9. Számítógép, 1-1 x nyomtató 10. Könyvtári 500 pedagógiai dokumentum szakirodalom, folyóirat, jogszabálygyűjtemény, x mesekönyvek, stb. az óvodapedagógusok felkészüléséhez 11. Tükör 1 x 12. Mosdókagyló 1 GYERMEKÖLTÖZŐ 1.

Öltözőszekrény, ruhatároló, fogas öltözőpad


- 110 -

Nem biztosított

x

x

PEDAGÓGIAI PROGRAM


V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK

Ssz 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Eszközök, felszerelések Játékok, játékeszközök, különféle játékformák, mozgásos játékok, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás eszközei Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök Ének-zene, énekes játékok eszközei Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

Értelmi képességeket /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök Ábrázoló tevékenységeket fejlesztő /rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, építés, képalakítás/ anyagok A természeti-emberitárgyi környezet megismerését segítő eszközök, anyagok Munka jellegű tevékenységek eszközei

Mennyiségi mutató Eszközfajtánként, gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben. Csoportszobai és udvari eszközök külön-külön.

Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével. Csoportszobai és udvari eszközök külön-külön. Gyermekcsoportonként a gy.létszám figyelembe vételével Gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben. Képeskönyvekből, képes mesekönyvekből gy csoportonként legalább 15 féle, 3-3 példányban Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

Biztosított

x

x

x

x

x

Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével Gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

- 111 -

x

x

x

Részben biztosított

Nem biztosított

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ EGYÉB ESZKÖZÖK

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Eszközök, felszerelések Videó /lejátszó/ Televízió Magnetofon Diavetítő Vetítővászon Hangszer pedagógusoknak Hangszer gyermekeknek

Mennyiségi mutató

Biztosított

óvodánként 1 óvodánként 1 háromcsoportonként 1 épületenként 1 épületenként 1 óvodánként 1

x x x x x

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának x megfelelő mennyiségben Egyéni fejlesztést gyermekcsoportonként szolgáló speciális a gyermekek 30%-ának felszerelések megfelelő mennyiségben

4.

Ételminta-vétel /üvegtartály/ készlet Mentőláda Gyógyszerszekrény /zárható/ Munkaruha

5.

Védőruha

6.

Tűzoltó készülék

2. 3.

óvodánként 1

x

óvodánként 1 óvodánként 1

x x

A munka x törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény rendeletei alapján, az óvodai kollektív szerződés szerint A munkavédelemről x szóló 1993. évi CXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint Az érvényes tűzvédelmi x szabályok szerint

- 112 -

Nem

biztosított biztosított

x

EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

1.

Részben

x

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A SZÜKSÉGES TÁRGYI FELTÉTELEK ÉS A TANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZÖK NEVELÉSI PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ, ÖSSZHANGBAN, A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS ESZKÖZSZÜKSÉGLET ELŐÍRÁSAIVAL

GONDOZÁS

Ssz. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8. 9.

10.

11.

12. 13.

A TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES TÁRGYI ESZKÖZÖK Gyermekméretű mosdó, szappan, körömkefe, tiszta törölköző áll a gyermekek rendelkezésére A gyermekeknek a fogmosáshoz jellel ellátott esztétikus, tiszta fogmosó felszerelésük van olyan magasságban, hogy azt önállóan tudják kezelni Fésülködéshez biztosított a fésű, a tükör, a fésűket elkülönítetten, jellel ellátott tartóban tároljuk A gyermekvécékben könnyen kezelhető gyermekméretű WC-k vannak, vécépapírtartók. Külön helyiség áll a fiúk, külön helyiség a kislányok részére. Esztétikus, jellel ellátott öltözőszekrényekben 2 gyermek egy szekrényrészt használ. Ha az öltözőszekrény nyitott, akkor takarófüggönyt szerelnek rá. Étkezéshez ép, tiszta evőeszközök /porcelántányér, üvegpohár/ esztétikus terítők, szalvéta, vesszőből készült kenyérkosár áll a gyermekek rendelkezésére A gyermekek papírzsebkendőt használnak, amit a csoportszobákban és a folyosón elhelyezett tartókból bármikor elvehetnek. Egyszeri használat után a fedett tartóba dobják. A helyiségek, és a csoportszobák megvilágítása megfelelő Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtatót használunk a csoportszobákban Az erős napsütés ellen elhúzható, világos függönyök védenek a csoportszobákban Az udvar takarításához, a kert gondozásához biztosítottak a gyermekméretű eszközök Mindencsoportnak asztalonként 3 db. esztétikus abrosz áll rendelkezésére A csoportok részére gyermekenként 3 db. törölköző biztosított

BIZTOSÍTOTT

RÉSZBEN BIZTOSÍTOTT

NEM BIZTOSÍTOTT

x

x

x

x

x Takarófüggöny kivételével

x

x

x x

x

x x x

- 113 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

Ssz. 1.

2.

3.

4-.

5.

6.

7.

8. 9.

10.

11.

12.

A TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES TÁRGYI ESZKÖZÖK A csoportszoba legnyugodtabb részében rajzos tér áll a gyermekek rendelkezésére A rajzos eszközök esztétikus tartókban, technikánként elrendezetten állnak a gyermekek rendelkezésére, az erre a célra elhelyezett polcon A rajzoláshoz biztosítottak a különböző formájú és nagyságú papírok, ceruzák, irónok, pl. filctollak, zsírkréták A festéshez különböző vastagságú ecsetek, valamint vízfestékek, és sokféle színű tempera biztosított Márványozáshoz, kollázshoz, montázshoz papír, bőr, spárga, száraz levél, textil, és gyermekollók találhatók, melyek alkotásra ösztönzik a gyermekeket A nyomatokhoz szükséges dúcok-krumpli, papír, textil, fonaldúcok-gazdagítják az alkotás lehetőségét A fonáshoz, szövéshez madzag, szalma, gyékény, fonalak, textilanyagok, és szövőkeretek vannak a csoportokban Batikoláshoz textil, textilfesték, és viasz található a csoportokban Az agyagozáshoz mindig megfelelő mennyiségű agyag áll rendelkezésre a csoportokban. Gyöngyfűzéshez vékony damil, tű és különböző nagyságú gyöngyök vannak. A varráshoz tompa végű tű, és gyöngyfonalak. Az origamihoz különböző színű és formájú papírok biztosítva vannak a csoportokban. Nemezeléshez az alkotótérben gyapjú található.

BIZTOSÍTOTT

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x

- 114 -


NEM BIZTOSÍTOTT

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A KÖRNYEZT TEVÉKENY MEGSZERETTETÉSE

Ssz. 1.

2. 3.

4.

5.

6. 7.

8.

9.

10.

A TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES TÁRGYI ESZKÖZÖK A csoportszobákban egy helyen találhatók a környezet megszerettetéséhez tartozó tárgyi eszközök, szimbólumok, összegyűjtött kincsek, albumok és tárgyak A növénygondozás kellékei megtalálhatók a csoportokban Fotók, videofilmek a gyermekek óvodába lépésétől a kimenetelig készülnek A csopookrt néhány videoanyaggal rendelkeznek a vadállatokról, a közlekedésről, és az emberek munkájáról A csoportoknak az udvaron virágos és veteményeskertje, madáretetője, madáritatója van. Az udvarunkon madárodúk vannak elhelyezve. A csoportokban állatokat, növényeket, emberek munkáját ismertető könyvek, albumok vannak. Az ismeretek rendszerezéséhez szükséges képességfejlesztő játékok rendelkezésre állnak. Színes tudományos képeskönyvek, nagyítók, állat-és növényhatározók, földgömb, mikroszkóp, távcsövek megtalálhatók mindkét csoportban. Cserepek, virágládák, magok, virághagymák, virágföld mindkét csoportban megtalálható.

BIZTOSÍTOTT

x

x x

x

x x

x

x

x

x

- 115 -


NEM BIZTOSÍTOTT

PEDAGÓGIAI PROGRAM


MESE-VERS A TEVÉKENYSÉGHEZ Ssz. SZÜKSÉGES TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. A csoportokban a mesélésnek állandó időpontja és helye van 2. A mesélésnek hangulatkeltő eleme a mesére hívó furulyázás minden alkalommal jelen van. 3. Mindkét csoport különböző típusú bábokkal rendelkezik /gyűszűbáb, fakanálbáb, kesztyűbábok/ 4. A versek, dramatikus játékok megörökítéséhez videó-felvevő és fényképezőgép van 5. Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben megtalálhatók. /Képeskönyvekből, képes mesekönyvekből gyermekcsoportonként legalább 15 féle, 3-3 példányban/ ZENEI NEVELÉS 1.

2.

3.

4.

5.

6. 7.

8.

A csoportszobában kialakított a zenei sarok vagy rész, ahol a mikrocsoportos fejlesztés megvalósítható A csoportszobában esztétikus kivitelben megtalálható a tanult óvodásdalokról készült hívókép. /Olyan magasságban, hogy a gyermekek, a szülők messziről láthassák/ A zenei részben legalább háromféle ritmuseszköz áll a gyermekek részére. /Legyen olyan is, melyet a gyermekek készítettek termésekből/ A zenei részben megtalálható a metallofon, hogy a gyermekek dallamokat kreálhassanak rajta. A zenei részben tartjuk a dalos játékokhoz szükséges kellékeket, hogy a gyermekek szabad játékukban is használhassák. A zenei részben megtalálható a dob, a triangulum, és a cintányér is. Itt tartható a fejlesztéshez szükséges kazettagyűjtemény és az altatáshoz, drámajátékokhoz, ünnepekhez és a szülői rendezvényekhez felhasználható válogatott komolyzenei anyagok. Az évszaki koncerteken készült videofelvételek, melyeket a gyermekek igényük szerint

BIZTOSÍTOTT x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

- 116 -


NEM BIZTOSÍTOTT

PEDAGÓGIAI PROGRAM


megnézhetnek

JÁTÉK

Ssz 1. 2.

3.

4.

5.

6. 7.

8.

9.

10.

A TEVÉKENYSÉGEHEZ SZÜKSÉGES TÁRGYI ESZKÖZÖK A 3-4 évesek gyakorlójátékához sokféle eszköz biztosított A gyermekek számára biztosítva van a babakonyhai játéktér kialakítása Többféle értelem és képességfejlesztő játék áll a gyermekek rendelkezésére mind a két csoportban /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, és a kreativitást fejlesztő játékok/ A sokféle szerepjáték kialakulását különféle eszközökkel biztosítják a csoportokban. /boltos, orvosos, közlekedés, iskolás, óvodás, vendégség, papás-mamás játékok eszközei/ Biztosítottak a barkácsolás, a dramatizálás kellékei és a konstrukciós játékok. Minden játékeszköznek megvan az állandó helye a csoportokban A játékidő alatt a rajz, mintázás, kézimunka állandó helyén minden rajzos eszköz a gyermekek szolgálatára áll. A mesélés helyén mesekönyvek, bábok, dramatizálás eszközei várják az e tevékenység iránt érdeklődő gyerekeket. A zenesarokban, zenei polcon találhatók a ritmushangszerek, dallamjátszó hangszerek, és a körjátékokhoz szükséges kellékek, melyeket a gyerekek szabad játékukban is felhasználhatnak. Az óvónő az építőjátékokhoz különböző méretű és anyagú építőelemeket biztosít.

BIZTOSÍTOTT x x

x

x

x x

x

x

x

x

- 117 -


NEM BIZTOSÍTOTT

PEDAGÓGIAI PROGRAM


MOZGÁS

Ssz. 1. 2.

3.

4.

5.

A TEVÉKENYSÉGEKHEZ SZÜKSÉGES TÁRGYI ESZKÖZÖK A fejlesztéshez felszerelt tornaszoba van A mindennapi mozgáshoz, a zenés tornához 4-5 féle kéziszer biztosított, és megfelelő ritmusú zene A szülők segítségével a gyermekeknek tornafelszerelése van Az udvar eszközei biztosítják a különböző típusú mozgásos képességek begyakorlását Az udvaron kialakított olyan tér, ahol szabályjátékokat, körjátékokat kezdeményezhetünk

BIZTOSÍTOTT

2.

3.

4.

5.

Az óvoda mindkét csoportjában biztosítottak a kisméretű munkaeszközök: partvis, lapát, törlőruhák A növények gondozásához szükséges eszközöket a gyermekek is használhatják Az udvar gondozásához kisméretű kerti szerszámok: seprű /cirok, vessző/ kapák, gereblyék, lombseprűk, hólapátok, öntözőkannák, talicskák, kosarak a gyermekek rendelkezésére állnak. Sütemények, saláták, tea készítéséhez megfelelő helyet és eszközöket kapnak a gyerekek A babaruhák mosásához nagyobb méretű műanyagtálak, szárítókötelek, csiptetők vannak a csoportban

NEM BIZTOSÍTOTT x

x

x

x

x

MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 1.


x

x

x

x

x

- 118 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM


16. Legitimációs záradék Az óvoda helyi nevelési programját készítette: Az óvoda nevelőtestülete Dátum: óvodavezető Az óvodában működő szülői szervezet a helyi nevelési programban foglaltakkal kapcsolatosan – jogszabályban meghatározott jogaival élve – véleményt alkotott (jegyzőkönyv mellékelve) Dátum: szülői szervezet elnöke Az óvoda nevelőtestülete a módosított helyi nevelési programot az 1./2013. (VIII.9) számú határozatával elfogadta (jegyzőkönyv mellékelve). Dátum: a nevelőtestület nevében

A Sopronhorpácsi Napköziotthonos Óvoda helyi nevelési programját véleményezte: Dátum: szakértő neve, aláírása Sopronhorpács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sopronhorpácsi Napköziotthonos Óvoda helyi nevelési programját a

számú

határozatával jóváhagyta. Dátum

a fenntartó önkormányzat nevében - 119 -

Győr-Moson-Sopron Megye Sopronhorpács Község Önkormányzata. Helyi pedagógiai program

Recommend Documents