Békés megye helyi jelentőségű védett természeti értékei

          Békés megye helyi jelentőségű védett természeti értékei 

1. 2. 3. 4.

62. 63. 64. 65.

Csorvás / Szociális otthon fenyőfája 116 Csorvás / Sztojanovics-nyárfasor 116 Doboz / Kastélypark faállománya 116 Doboz / Szanazugi fehér nyárfák 117

66.

Doboz / Vadkörtefa 117

67. 68.

8.

Battonya / Tompa-pusztai öreg tölgy 95 Battonya / Kis-tompai löszpusztarét 95 Békés / Bő-foki öreg tölgy 95 Békés / Kettős-Körös-parti fehér nyár és kocsányos tölgyek 96 Békéscsaba / Árpád sori vadgesztenyefák és Árpád-ligeti tölgyek 96 Békéscsaba / „Bandikafa” 97 Békéscsaba / dr. Becsei Oszkár utcai nyírfasor 97 Békéscsaba / „Cimborafa” 97

9.

Békéscsaba / Deák utcai fasorok 98

70.

Dombiratos / Kocsányos tölgyfák 118 Füzesgyarmat / Hosszú-erdő védett növényei 118 Füzesgyarmat / Tüzefa kocsányos tölgy 118 Gerendás / Fasorok (Fő utcai hársfasor és Petőfi úti tölgyfasor) 119 Gerendás / Római katolikus templom környezetében lévő hársfák 119 Geszt / Emlékpark 120

5. 6. 7.

10. Békéscsaba / Élővíz-csatorna botoló füzese 98 11. Békéscsaba / Élővíz-csatorna két oldala Veszelytől Sikonyig 99 12. Békéscsaba / Fényestanya tölgyfája 99 13. Békéscsaba / Gerlai kastélypark 100 14. Békéscsaba / Gyóni Géza úti ezüstjuharfasor 100 15. Békéscsaba / Híd-és Vízmű Szakközépiskola Kollégiumi kertjének fái 100 16. Békéscsaba / Kinizsi úti japánakácfasor 101 17. Békéscsaba / Kórházkert faállománya 101 18. Békéscsaba / Lencsési úti kocsányostölgyfasor 202 19. Békéscsaba / Nagyréti tanya kocsányos tölgye 102 20. Békéscsaba / Pósteleky-kastély parkja 102 21. Békéscsaba / Széchenyi-liget és izraelita temető 103 22. Békéscsaba/ Tölgyfa csárda tölgyfái 103 23. Békéscsaba / Veszelyi csárdai tölgyek 104 24. Békéscsaba / I. világháborús hősi temető 104 25. Bélmegyer / Kárászi-kastélypark maradványfái 104 26. Bélmegyer / Idős fehér fűz 105 27. Csabacsűd / Közterek faállományai (Alkotmány tér, Templomkert, Községháza tér) 105 28. Csabacsűd / Sallai úti japánakácfasorok 105 29. Csabacsűd / Sportpálya és játszótér faállománya 105 30. Csabacsűd / Parkerdő és játszótér faállománya 106 31. Csabacsűd / Útőrház előtti kocsányos tölgyfák 106 32. Csabaszabadi / Volt Beliczay-kastély parkja 106

69.

71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80.

Gyomaendrőd / Erzsébet-liget 120 Gyomaendrőd / Piramis tölgyek 121 Gyomaendrőd / Torzsási-holtág szelídgesztenyefái 121 Gyomaendrőd / Endrődi Népliget 121 Gyomaendrőd / Hársfasor 121 Gyula / Béke sugárúti vadgesztenyefasor 121 Gyula / Bírósági udvar fái 122

81. 82.

Gyula / Egykori szivattyútelep kocsányos tölgyei 122 Gyula / József szanatórium 122 Gyula / Mályvádi erdő idős tölgyfája 123

83. 84. 85.

Gyula / Mályvádi őstölgyes 123 Gyula / Népkert értékesebb fái 124 Gyula / Óvári kastélykert 124

86.

Gyula / Petőfi tér fái 124

87. 88.

Gyula / Platánfák 124 Gyula / Szoborkert platánfája 124

89.

Gyula / Várfürdő, kastélypark faállománya 125 Kétegyháza / Kastélypark faállománya 125 Körösladány / Gulyalegelői ősgyep 126

90. 91. 92. 93.

Kötegyán / Tarcsai-dűlő kocsányos tölgye 126 Lökösháza / Bréda-majori kastélypark 127

33. Csorvás / Almádi-tó parkjának faállománya 107

94.

51. Csorvás/ Petőfipusztai park 112

112.

52. Csorvás / Petőfi utcai platánfák 112

113.

53. Csorvás / Piactér fái 113 54. Csorvás/ Polgármesteri hivatal fái 113

114. 115.

55. Csorvás / Rákóczi utca hársfái 113

116.

56. Csorvás / Rákóczi u. 68. szám alatti szelídgesztenyefák 113 57. Csorvás / Római katolikus temető faállománya 114 58. Csorvás / Rudolfmajori kastélypark faállománya 114 59. Csorvás / Sarkadi-dűlő akácfái 114 60. Csorvás / Szabadság park faállománya 115

117.

Medgyesegyháza (Bánkút) / Baross László búzanemesítő sírhelye és a kastélypark 127 Medgyesegyháza / Köztéri park faállománya 127 Medgyesegyháza / Szociális otthon parkjának faállománya 128 Mezőberény / Vasútállomás kocsányos tölgyfái 128 Mezőberény / Városi liget faállománya 128 Mezőhegyes / Belterület idős faegyedei 129 Mezőhegyes / Kocsányos tölgyfák (6-os major) 129 Mezőhegyes / Platán és szürke nyár (22-es major) 130 Mezőhegyes / Jegenyenyárfasor és kocsányos tölgyfa (29-es major) 130 Mezőhegyes / Kocsányos tölgyek (32-es major) 130 Mezőhegyes / Kocsányos tölgyek (48-as major) 131 Mezőhegyes / Ménesudvar fái 131 Mezőhegyes / Rajta-erdő idős kocsányos tölgyfája 132 Okány / Erzsébet királyné fája 132 Orosháza / Rágyánszki-arborétum 132 Pusztaföldvár / Kistatársánc 132 Szarvas / Anna-liget 133 Szarvas / Békakonty és kígyónyelv élőhelye 134 Szarvas / Egykori Bolza-kastély és parkja 134 Szarvas / Erzsébet-ligeti rnocsárciprusok 134 Szarvas / Tessedik akácfája 135 Szeghalom / Egykori D'Orsay kastélykert 135 Szeghalom / Kórházkerti kocsányos tölgyek 135 Szeghalom / Kék-tó 136

34. Csorvás / Bírótanya jegenyenyárfái 107

95.

35. Csorvás / Brucellatelep faállománya 107

96.

36. Csorvás / Diákotthoni idős császárfa 108

97.

37. Csorvás / Gubján-forrás menti nádas 108

98.

38. Csorvás / Hankó-gyep 108

99.

39. Csorvás / Homokbánya-tó 108

100.

40. Csorvás / István király utcai fasor 109

101.

41. Csorvás / István király utcai vadgesztenyefák 109 42. Csorvás / Károlymajori vadgesztenyefa 109

102.

43. Csorvás / Kondorosi törpe mandulás 110

104.

44. Csorvás / Köztemető fái 110 45. Csorvás / Mágocs-ér 110

105. 106.

46. 47. 48. 49. 50.

107. 108. 109. 110. 111.

118.

Tarhos / Kastélypark faállománya 136

119.

Tótkomlós / Községi liget kocsányos tölgyfája 136 Tótkomlós / Törpemandulás 137 Körös-völgyi Természetvédelmi Terület 137

Csorvás / Makkosi kiserdő 111 Csorvás / MÁV-állomás fái 111 Csorvás / Óvoda előtti jegenyenyár 111 Csorvás / Ősgyep 111 Csorvás / Petőfi-liget gesztenyefái 111

61. Csorvás / Szikes-dűlői szórvány nádasok 115

103.

120. 121.

1.

Battonya / Tompapusztai öreg tölgy 

Battonya külterületén az egykori Purgly-birtok központját képező kastély és kastélypark emlékét csak egyetlenegy szerencsésen megmenekült tölgyfa és néhány vadgesztenyefa őrzi. Az egyéb értékekből a Kálváriadomb és egy magtárépület maradt meg. A védetté nyilvánított tölgyfa korát 250 évesre becsülik, törzskerülete 580 cm.

2.

Battonya / Kis­tompai löszpusztarét 

Battonya-Mezőkovácsházát összekötő út mellett a 8-as km-kőnél a Száraz-ér kanyarulatában található az egykori nagy kiterjedésű Békés-Csanádi löszhátság egy 20 hektáros maradványfoltja. Fennmaradását csak a természetvédelemnek köszönheti. Az egykori tatárjuharos tölgyesekkel és pusztai cserjésekkel előforduló löszpusztagyepek nagy kiterjedésű löszfelszíneket fedtek. Sajnos a társulások gazdag talaját a „természetformáló” ember nagyon korán feltörte, szántóként és egyéb mezőgazdasági céllal hasznosította. Feltevések szerint az ország területének legalább 7,5 %-át borították egykor löszpusztagyepek, amelyekből sajnos napjainkra „zsebkendőnyi foltocskák” maradtak. A löszpusztarét zárt gyep, a növények fajgazdagsága és a védett, ritka növényfajok előfordulása jellemzi. A terület növényvilága páratlanul gazdag, mintegy 150 növényfaja ismert. Legjellegzetesebbek: réti ibolya, dárdalevelű csucsóka, csikorka, ugyanitt kora ősszel a lila réti őszirózsa, az árvalányhajas, csenkeszes gyep díszlik. Minden hónapban más és más növényfaj virágzik, márciusban a borzas ibolya, a mezei tyúktaréj, a homoki pimpó, a csattogó szamóca és a pusztai meténg. Áprilisban virít a kónya madártej, a kék atracél, a kakascímer, az osztrák zsálya, a hegyi len és a lila ökörfarkkóró; májusban a sárga nőszirom, a koloncos legyezőfű, a kakukkfű, a hölgymál és a magyar szegfű, legértékesebb növényfaja a macskahere. Júniusban bontja virágait a tejoltó galaj, a fehér gyíkfű, a kosboros veronika és a kis ezerjófű.

Nyár végén virít a közönséges borkóró, az imola, a réti peremizs és a kunkorgó árvalányhaj. A terület állatvilága is gazdag. Nevezetessége a ma már nagyon kevés helyen előforduló, fokozottan védett rágcsáló, a földikutya. Előfordul még a fürge gyík, a fácán, és a fürj is (Csató András leírása alapján). A kistompapusztai löszrét tájképi és régészeti értékekben is igen gazdag. Kunhalomra is rátaláltak a kutatók, és ennek kultúrrétege sok izgalmas kérdésre adhat választ az elkövetkező időkben.

3.

Békés / Bő­foki öreg tölgy 

Békés-Mezőberényt összekötő 47. számú főközlekedési útról közelíthető meg a Kettős-Körös irányában R. Nagy Sándor tanyája. Itt a tanyaudvarban áll magányosan egy közel 180 éves kocsányos tölgy. Sajnos az elmúlt aszályos évek és a környék vízrendezése nagyon megviselte, ezt jelzi a kezdődő csúcsszáradás is.

4.

Békés / Kettős­Körös parti fehér nyár és kocsányos tölgyek 

A Békés-Tarhosi út Kettős-Körös hídjától a folyó jobb oldalán Mezőberény felé körülbelül 3 km-re a gát belső oldalán található ez a messziről is feltűnő, egyedül álló, hatalmas fehér nyár. Kora körülbelül 150 év, törzskerülete 300 cm. A kirándulók és turisták kedvenc pihenőhelye, egyben nagyszerű tájékozódási pont. Érdemes megtekinteni ugyanitt a külső (mentett) oldalon a meliorációs árkok szélén két szép kocsányos tölgyfát, az egyik 80 éves, a másik 120 év körüli.

5.

Békéscsaba / Árpád sori vadgesztenyefák és az Árpád­ligeti tölgyek 

Vadgesztenyék és szomorúfűz Horse-chestnut trees (Aesculus) anda weeping-willow (Salix alba ’Fritis’)

Az Árpád sor a város egyik jellegzetességének, az Élővíz-csatornának jobb partján helyezkedik el Az Élővíz-csatornát az 1770-es években létesítették. Az akkor kezdett nagyobb arányú építkezésekhez az olcsó víziszállítás lehetőségét teremtették meg egy csatorna létesítésével, mely Gyulaváritól Békéscsabáig tart, illetve onnan Békéshez kanyarodik vissza. Békéscsaba belterületén szép sétányok szegélyezik a csatornapartot, medrét kedves hidak ívelik át. Az Árpád sor az Élővíz-csatornának a Gyulai úttól a Bajza utcáig terjedő szakasza, amelyet mindkét oldalon vadgesztenyefasor szegélyez. A csatornaparton szoborsétányt alakítottak ki, itt helyezték el a város és a megye jeles férfiai, valamint az itt járt kiváló írók, művészek emlékműveit. Itt látható például Áchim András, Munkácsy Mihály, Gyóni Géza, Móricz Zsigmond, Bartók Béla és Kodály Zoltán szobrai, Pátzay Pál, Borsos Miklós és más nagyszerű művészek alkotásai. Az Élővíz-csatorna mentén a ligetet 1912-ben telepítették. Az eredetileg háromszög alakú kertet gesztenyefák szegélyezték. Ezen kívül öreg kocsányos tölgyek, feketefenyők és magyar kőrisek képezik a faállományt. Két részletben, 1920-ban és 1962-ben az Árpád-liget egy részén fürdőt építettek.

Az Árpád Gőz- és Strandfürdő nyitott medencéit és fedett gyógyfürdőjét 74 °C-os alkálikus hévíz táplálja. A régi strandmedencék körül 60-70 éves tölgyek, szomorúeperfa, szivarfák, császárfa, vasfa és egy nagyméretű platánfa díszlik. A közel százéves platánfa törzsvastagsága 320 cm.

6.

Békéscsaba / „Bandikafa” 

Erről a fehér nyárról esett le a kisfiú The little boy fell off this white poplar (Populus alba)

A Békéscsabán átfolyó Élővíz-csatorna árterületén - szintén a Nagyréten - található két fehér nyárfa, törzskerületük egyenként 550 cm. Valamikor 3 fehér nyárfa állt itt, sajnos néhány éve az egyik fa elpusztult. Kedvelt kirándulóhely és turistaútvonal a nyárfák környezetét képező árterület. Sajnos a kirándulók a fákon hagyják „névjegyüket”, a törzseket televésték monogramokkal és szívmotívumokkal. Reméljük mára már idejét múlta ez a „népművészet”. A hagyomány szerint az elnevezés egy sajnálatos gyerekbalesetre utal, állítólag egy Bandika nevű kisfiú olyan szerencsétlenül esett le az egyik fáról, hogy egész életére nyomorék maradt.

7.

Békéscsaba / Dr. Becsei Oszkár utcai nyírfasor 

A nyírfasor tavasszal a legüdébb The avenue of briches (Betula) is by far the freshest in spring

A nyírfasor csak a Deák és Bajza keresztutcákkal határolt szakaszon díszlik. A fák 50-60 évesek. Sajnos korai öregedés és kiszáradás jelei mutatkoznak egyes példányoknál. Pótlásukról gondoskodni kell. 8.

Békéscsaba / „Cimborafa” 

Békéscsaba külterületén a Nagyréten, az Élővízcsatorna gátoldalában található az a hatalmas méretű fehér nyárfa, amelynek törzskerülete 730 cm. Becsült kora 150 év. A fa víz felőli oldalán villámcsapás nyomai láthatók. Valamikor nevezetes ünnepek és nagy események idején, így karácsony előtt betlehemezéskor, húsvéti locsolkodás idején vagy aratáskor a munka után itt találkoztak a fiatalok.

9.

Békéscsaba/ Deák utcai fasorok 

Csupa napfény a hársfasor The avenue of lime trees (Tilia) is bathing in sunshine A Deák utca mindkét oldalát egészséges, 40-50 éves kis- és nagylevelű hársfák szegélyezik. A patinás épületekből álló utcasor kellemes hangulatát zömében a hársfasornak köszönheti. A fasor közvetlenül kapcsolódik Békéscsaba egyetlen szoborsétányához, a szintén védett Árpád sorhoz.

10.

Békéscsaba / Élővíz­csatorna botoló füzese 

A botoló füzek adják a kosárfonás alapanyagát Osiers (Salix viminalis) provide raw material for basketry

Télen is elragadóak a füzek The willows (Salix) are very attractive in winter too

A matuzsálemkorú öreg füzek koronáját valamikor minden évben levágták. Rengeteg rőzsét, fűzvesszőt adtak a fák az akkor még vízjárta vidék gátépítéséhez és az ügyes kezek sok hasznos tárgyat fontak a gallyakból. Főleg téli foglalatosság volt. Asztalt, széket, kosarat készítettek hazai és külföldi értékesítésre. Ma már odvasak az öreg törzsek, de olyan vastagok, hogy egy törzsbe 4-5 ember is beleférne. A valamikori sok fűzfából mára csak 35 fa maradt. A fűzfák a sikonyi üdülővel párhuzamos oldalon találhatók. Sikonyt a XIII. században élt Szikond jobbágyról nevezték el, aki fosztogatta a környéket.

11.

Békéscsaba / Élővíz­csatorna két oldala Veszelytől Sikonyig 

A csatorna festői képet nyújt The canal is picturesque

A 14 km hosszú mesterséges Élővíz-csatorna Gyulavárinál a Fehér-Körösből ered és Békésig tart, ahol a Kettős-Körösbe torkollik. A csatorna medrét a békéscsabaiak 1770-ben kezdték ásni. Ezzel a nagy munkával 1777-ben a települést bekapcsolták a Körösök vízrendszerébe és terjedelmes mocsarakat csapoltak le. A csatorna lehetővé tette a megindult városi építkezéshez szükséges faanyag olcsóbb, vízi úton történő szállítását Arad és Bihar megyéből. Ez a szállítás kisebb-nagyobb megszakításokkal a XIX. század végéig tartott. A csatornának több neve is van, Nádor-csatornának, Körös-csatornának és Élővíz-csatornának nevezik. Az Élővíz-csatorna mindkét oldalán gazdag a növényvilág. Legértékesebb szakaszok az Árpád sori gesztenyefák, a Degré utcai és Erdélyi sor közötti sétány kocsányos tölgyfái, az Ifjúsági tábortól Veszelyig húzódó erdősáv a kerékpárúttal. Gazdag a terület madárvilága. Az alsó szakaszt a „békési zsiliptől” Sikonyig 1989-ben kotorták. A faállományt zömében kocsányos tölgy, szürke nyár alkotja, gyakori a kecskefűz és a kőris, külső szélén megjelenik az akác. Cserjeszintje is fajgazdag, kökény, bodza, mogyoró, veresgyűrű, som tenyészik a területen.

12.

Békéscsaba / Fényestanya tölgyfája 

A negyvenes években létesült tanya építésekor is idős volt a ma már védett kocsányos tölgy. Békéscsaba II. világháborút követő esztendők főkertészének tanyaudvarát díszítette ez a 150 év körüli hatalmas termetű tölgyfa, amelynek törzskerülete 450 cm. Valószínű a valaha kiterjedt és napjainkra kipusztított ártéri erdők egyik utolsó hírmondója ez a tölgymatuzsálem. 13.

Békéscsaba / Gerlai kastélypark 

A kastély ma iskola és polgármesteri hivatal The country house now houses a school and the town hall

Megközelíthető a Békéscsaba-Dobozi útról. A kis lélekszámú község a Wenckheim birtok része volt. Az itteni romantikus stílusú kastélyt Ybl Miklós tervezte. Az egykori kastélyban iskola és a polgármesteri hivatal kapott otthont. A kastély körül megmaradt faegyedek a legjelentősebbek, közöttük legidősebb a belső udvarban álló kocsányos tölgy, törzskerülete 6 m. Van itt egy 100 éves platánfa is. A kápolna felőli oldalon valószínűleg a megye legnagyobb piramis tölgyfája látható. A kastély falu felőli részén vadgesztenyéket, juharokat, nyarakat, a park déli részén kocsányos tölgyet, hársat, vadgesztenyét és egy termetes török mogyorót találunk. Sajnos sem a kastély, sem a park állapota nem kielégítő.

14.

Békéscsaba / Gyóni Géza úti ezüstjuhar­fasor 

Békéscsaba belvárosi utcáinak egyik legszebb, legegészségesebb fasora 32 db ezüst juhar fából áll. A fák 40-60 évesek, feltűnően hatalmas méretűek. Az Észak-Amerikából származó és nálunk az 1800-as évektől telepített fafaj rendkívül gyorsan nő. Zárt állományú telepítése nem ajánlatos. A nyesést jól bírja, ezért főleg utcai sorfaként és parkok díszfájaként ültetik.

15.

Békéscsaba / Híd­ és Vízmű Szakközépiskola kollégiumi kertjének fái 

Az épületet feltehetően 1850-ben építette Steiner Jakab, Munkácsy Mihály nagynénjének férje, amelyet később az Omaszta-család vásárolt meg. A kert legidősebb fái valószínű egykorúak a kúriával, a két 200 és 240 cm-es törzsvastagságú török mogyoró, kocsányos tölgy, hársfa, két 150 és 100 cm törzskerületű páfrányfenyő és egy 335 cm törzskerületű

platánfa. A park egyik színfoltja egy később telepített, ma már hatalmas méretekkel rendelkező mocsári ciprus. Több cserje, így például tiszafa, kúszó boróka és tujafélék gazdagítják a kert növényállományát. A területében mintegy fél hektárra zsugorodott park jól látható a gyulai útról. Az épületben ma a Munkácsy Múzeum állandó régészeti kiállítását helyezték el.

16.

Békéscsaba / Kinizsi úti japánakácfasor 

A fák jól viselik a szennyezett városi levegőt These trees tolerate air pollution

Az utca mindkét oldalát körülbelül 50-60 darabból álló japánakácsor szegélyezi. A fák egészségesek, jól tűrik a városi levegőt. Az eddig végzett vizsgálatok szerint a japánakác elviseli a városi szennyezettebb levegőt, a várostűrő fafajokhoz tartozik.

17.

Békéscsaba / Kórházkert faállománya 

A kocsányos tölgyek alatt könnyebb a gyógyulás Convalescence is faster under the roburs (Quercus robor)

Több mint 40, főleg kocsányos tölgyből, nagylevelű hársból, juharból, vadgesztenyéből áll a kert faállománya. A legöregebb kocsányos tölgyek 100-150 évesek, törzsvastagságuk 260-350 cm. Újabban lucfenyőt és több cserjét, így aranyesőt, kányabangitát, gyöngyvesszőt, fagyalt telepítettek.

18.

Békéscsaba / Lencsési úti kocsányostölgy­fasor 

Békéscsaba egyik legszebb természeti értéke ez a fasor, mely az egykori öntözött rét szélét jelezte és amelynek nagy része mára már lakótelep. A 100 év körüli fasorból csak 31 faegyed maradt. A legnagyobb példány törzskörmérete 570 cm. Nagyon sok fa beteg, a közeli építkezés, a csatornázás és a betonozás okozta gyökérkárosítások, valamint a vízháztartásegyensúly káros változása miatt.

19.

Békéscsaba / Nagyrétitanya kocsányos tölgye 

A magántulajdonban lévő tanyaudvaron egy körülbelül 150 éves, 400 cm törzskerületű hatalmas koronájú kocsányos tölgyfa áll. A hatalmas tölgyfa mellett szinte eltörpül a régi tanyaépület.

20.

Békéscsaba / Pósteleky­kastély parkja 

Romantikus hangulat a kastély romjaival Romantis atmosphere with the ruins of the country house

Békéscsaba-Gyulát összekötő 44. számú főközlekedési útról lehet megközelíteni a védett területet. Az 1906-1909 között neobarokk stílusban épített Wenckheim kastély ma romhalmaz. Csak a falak egy része és az egykori épület alatti pincerendszer maradt meg. 1944 után a környék lakói széthordták az épületet, így csak rendkívül élénk fantáziával lehet következtetni az egykori ragyogó épületre és méltó környezetére. (A kastélyt Siedek Viktor tervezte.) Az eredeti park a dendrológiai tájképi kertek sorába tartozott. Az elhanyagolt 10 hektáros park növényállománya még ma is értékes. Az ültetési anyag a környék uradalmaiból (Gerla, Doboz, Kígyós, Csorvás, Farkas, Gyula) származik. A kert kiemelkedő dísze volt a 30-as évek elején létesített rózsakert, amelyet mintegy 600 rózsafaj 40 000 töve díszített. A hátsó kertben artézi kút vizével táplált csónakázótavat alakítottak ki. A megmaradt fák 80-100 évesek, közülük említést érdemlő fafajok a vérbükk, a tulipánfa, a kocsányos tölgy, a vadgesztenye, az ezüst hárs, a platán, a török mogyoró, a jegenyefenyő, a lucfenyő, a tiszafa, a tuja. Az egykori parksétányokat szegélyező puszpángok is felismerhetők. Lágy szárú növények közül foltokban odvas keltikét és erdei ibolyát találunk. A park kedvelt kirándulóhely, főleg Békéscsaba, Gyula, Békés és a környező kisebb települések lakói látogatják.

21.

Békéscsaba / Széchenyi­liget és izraelita temető 

A liget első fáit még a múlt században ültették The first trees of the grove were planted in the last century

Az izraelita temető sírköveit befutotta a borostyán The tomstones of the Jewish cemetery are covered with ivy (Hedera)

Békéscsaba első közparkja – melyet az egykori temető helyén alakítottak ki - a „városi mulatóerdőcske” 1850-ben létesült. Elnevezéséről 1860-ban a képviselő testület határozata döntött. A parkosítási tervet Sztraka Ernő városi mérnök készítette, a kivitelezési munkához 1876-ban Felbner Imre műkertész irányításával kezdtek. Ekkor építettek egy kisebb üvegházat és a kertészlakást is. A ligetben ma is található idős fák jelentős részét Lischka Lipót városi főkertész irányításával telepítették. Lischka negyven éven át volt a város főkertésze. A kor divatjának megfelelően 1896-ban a Sörkert bal oldalán favázas nyitott kerti pavilont építettek. Előtte virágágyást és szép vonalvezetésű utat alakítottak ki. Amikor zenekar játszott a pavilonban, itt sétált, korzózott a város ráérő lakossága. A század elejére kialakult liget meghitt hangulatot árasztó, kedvelt és látogatott park volt. A ligetben található az 1831. évi kolerajárvány áldozatainak obeliszkje. Felirata tudtul adja: „Kétezer ember nyugszik itt az emlék tövében, akinek az epe mirigy dühösködő mérgében öt hetek lefolyta alatt kedveseiktől el ragadt.” A park mai fái közül az idős kocsányos tölgyek a legjelentősebbek, a legvastagabb fa törzskerülete 510 cm. Néhány öreg, szép formájú japánakác, narancseper, vadgesztenyék, lepényfák, páfrányfenyők,

valamint a sörkert és az üvegházak közötti szép idős, 170 cm törzsvastagságú tiszafa díszíti a parkot. Egy város kultúráját és történetét jól tükrözik a temetők. A temetők mindenkori állapota pedig azt jelzi, hogy az utódok tisztelik-e, emlékeznek-e elődeikre. Széchenyi szerint csak a múlt megbecsülésével építhető a jövő. Az izraelita temetőt valamikor régen a Széchenyi-liget gyepes részeiből választották le. A temető szép 60-70 éves példányokból álló vadgesztenyefasora védelem alatt áll.

22.

Békéscsaba / Tölgyfa csárda tölgyfái 

Békéscsabáról Szarvas felé a telekgerendási útelágazásnál még ma is működik a Tölgyfa csárda eredeti búboskemencével és mestergerendával. Mellette a két kb. 150 éves kocsányos tölgyfa és akácfa védett.

23.

Békéscsaba / Veszelyi csárdai tölgyek 

A területet és a csárdát a középkori Vesze faluról nevezték el, bár egyesek Vesszősnek is említik, mert az itt termett fűzvessző fontos alapanyaga volt az egyik legjelentősebb házi foglalatoskodásnak, a kosárkötésnek. A valamikor 11 db-ból álló kocsányos tölgyfacsoportot 1989-ben védetté nyilvánították. Ekkor már csak 9 db-ból állt, ma pedig csupán 2 db őrzi az egykori facsoport emlékét. A hiányzókból hét törzset 1994 őszén a Békéscsaba-Gyula főközlekedési út négysávosításakor vágták ki. A tölgyfák életkora 150 év körüli.

24.

Békéscsaba / I. világháborús hősi temető 

1916-ban, a hadikórház javaslatára határozta el Békéscsaba város képviselő-testülete a hősi temető kialakítását. Itt a Békéscsabán elhunyt sebesült katonákat és a harctéren elesett, de hazahozatott hősöknek kívántak különleges tiszteletadással gondoskodni végső nyughelyükről. A mintaszerűen gondozott hősi temető botanikai értékei: szomorú japánakác, erdeifenyő, feketefenyő, ezüstfenyő, tiszafa, vadgesztenyesor. A temető különlegessége – egyben feltételezhetően országos ritkaság - a talapzaton álló zászlótartó honvédet ábrázoló 5-6 m magas szobor, mely téglából készült.

25.

Bélmegyer / Kárászi­kastélypark maradványfái 

Mohás őstölgy A moss-covered oak (Quercus)

Bélmegyer külterületén, az erdőben építtetett a szeghalmi Kárász-család egy vadászkastélyt. A kastélyhoz tartozó 5 hektáros parkból 1 hektár védett. A park legjelentősebb faegyede egy 500 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Egészségesek és jól fejlettek a japánakácok, a török mogyoró, a vörös tölgy, a piramistölgy, a vadgesztenye és a szilfák. Van egy nagyméretű simafenyő, egy 80 éves feketefenyőcsoport, a lucfenyők 100 év körüliek és idősek a tiszafák is. A kastélyhoz vezető utat 80-100 éves kocsányos tölgyfasor kíséri. Jelenleg a Hidasháti Állami Gazdaság vadászkastélya.

26.

Bélmegyer / Idős fehér fűz 

A Bélmegyerre vezető út jobb oldalán a települést jelző táblához közel található egy fehér fűzfa. A matuzsálem korú fát 200 évre becsülik, törzskerülete 6 m. Ez a megye legöregebb fája.

27.

Csabacsűd / Közterek faállományai  (Alkotmány tér, Templomkert, Községháza tér) 

A templomkert nyírt sövénye The trimmed hedgeof the church garden

A főleg japánakácból telepített parkban fiatal kocsányos tölgy, nagylevelű hársfa, szürke nyár, akác stb. található. A három terület több mint 1 hektár, nagyon ápolt és gondozott.

28.

Csabacsűd / Sallai utcai japánakácfasorok 

Az utca mindkét oldalát 40 éves japánakácsor szegélyezi. Érdekessége, hogy a főutca felől a Sallai utca bal oldalán szomorú japánakácból alakították ki a fasort. A szomorú japánakácok jelenlétének története van. A magasfeszültségű vezeték elhelyezésekor a fasort biztonsági okokból ki kellett volna vágni. Megmenekülésüket egy leleményes kertész zsenialitásának köszönhetik. Ötlete az volt, hogy 3 m magasan levágták a koronát és szomorú változattal oltották be.

29.

Csabacsűd / Sportpálya és játszótér faállománya 

A sportpályát körülvevő szürkenyárfasor és a ligetszerűen elhelyezkedő játszótérre telepített kocsányos tölgy, nagylevelű hárs és szürke nyárfák kellemes színfoltot, hangulatot jelentenek. A környékbeli lakók szívesen töltik itt szabadidejüket gyermekeikkel együtt.

30.

Csabacsűd / Parkerdő és játszótér faállománya 

Parkerdőnek nevezik, de valójában köztéri park a Petőfi és a József utca sarkán, ahol a gyerekjátszótér kialakítására is gondolt a tervező. A középkorú faállomány zömmel kocsányos tölgyből, nagylevelű hársból és szürke nyárból áll. Kedvelt pihenőhely.

31.

Csabacsűd / Útőrház előtti kocsányos tölgyfák 

A kocsányos tölgyek jelzik az útőrházat Roburs (Quercus robur) mark the place of the road-surveyor’s box

A 44-es főútvonal melletti régi útőrház előtt négy 120-140 éves, 250-320 cm-es törzskerületű védett kocsányos tölgyfa található.

32.

Csabaszabadi / Volt Beliczay­kastély parkja 

A kastély hasznosításra vár The country house is waiting to be utilized

A klasszicista építészeti stílus értékes megyei emléke a Beliczay-kastély. A kastély egy 500 holdas, több külső majorsággal rendelkező birtok része volt, melyet az 1900-as évek elején építettek. A Békéscsaba-Csanádapácai út és a kastély között 300 m hosszú, téglával kirakott, bejáróutat létesítettek, két oldalát fasor szegélyezte. A kastélyhoz tartozó tűztornyos lovardát és az egykori cselédházakat is lebontották. A régi kerítés és a kovácsolt vasból készített kapu is eltűnt, a bejáratot csak egy útszéli kereszt jelzi. A kastélyban előbb az állami gazdaság, majd a Csabaszabadi Mgtsz irodái voltak. Az 500 lelkes település 1994-től önálló falu lett. Terveik között szerepel a kastély megmentése és hasznosítása. A kastély mögött még megtalálható a jelenleg is üzemképes fürdőmedence. A park területe az egykori 9 hektárról mára 2 hektárra zsugorodott. Ez a csökkent terület került védelem alá. Sajnos nagyon elhanyagolt állapotban van, bár az egykori értékes faállományból még szép és értékes tanúfák maradtak fenn. Az egykori parktervező a meglévő erdő faállományához kapcsolta a tájképi stílusban komponált kastélyparkot. Különlegesség a nyugati tujának egy szomorú változata, amely a megyében egyedül csak itt található. Árnyékában mindig szívesen pihent a Beliczay-család. Szépek az évszázados kocsányos tölgyfák, a hatalmas méretű erdeifenyő, a feltűnően szép alakú vadgesztenyefák, de van hársfa, juharfa, 100 évnél idősebb akácfa és ebben a környezetben különlegességet jelent a narancseperfa előfordulása is.

33.

Csorvás / Almádi­tó parkjának faállománya 

A Csorvás-Nagyszénási határban kicsit nehezen található meg a terület. Egy Almádi nevű család birtokához tartozott ez a ma szántóföld közepén található 2000-3000 m2-es parkmaradvány. Ezt a feltevést támasztja alá a faállomány közepében elhelyezkedő és épségben megmaradt nagy fürdőmedence is. A faállományban legtöbb a szürke nyár, de vannak fiatal kocsányos tölgyfák, mezei szilfák és különböző cserjefélék is.

34.

Csorvás / Bírótanya jegenyenyárfái 

Csorvás szélén, magántulajdonú tanya bejárójának kétoldalán 9 egészséges jegenyenyár áll. Koruk 60-70 év, törzskerületük 170-220 cm.

35.

Csorvás / Brucellatelep faállománya 

Régi földbirtokosi kúria valamikori hangulatosan kialakított kertjében még ma is megtalálható 2 török mogyoró, 7 piramistölgy, 1 vérbükk, 4 hárs, 1 platán, 1 kocsányos tölgy, 1 jegenyenyár, 3 vadgesztenye, 2 akác. A fák zöme egészséges, életkoruk 70-100 év között változik. A terület elnevezésének eredete nem pontosan tisztázott. Valószínűnek tartják, hogy egy betegség elferdített megnevezésével van összefüggésben. A háziállatoknak és embereknek ugyanis a Brucella abortus baktériumokkal történt fertőzése súlyos betegséget jelentett. Szarvasmarháknál és sertéseknél elvetélést, heregyulladást okoz. Ritkábban jelentkezett emberi betegségként, ekkor a hullámzó láznak nevezett betegséget idézte elő. Az ötvenes és hatvanas évek elején nagyon gyakori állatbetegség volt. Lehet, hogy ez a telep a beteg állatok gyűjtőhelye volt, egyesek úgy tudják, hogy a betegségre rezisztens állatfajokat tartották itt.

36.

Csorvás / Diákotthoni idős császárfa 

Ritkaság Békés megyében, de országosan sem tartozik a túl gyakran előforduló fafajok közé. Hazája Japán. A múlt században került Európába, ahol főleg meleg, védett fekvésben díszfaként ültetik. Az idősebbek úgy emlékeznek, hogy 1912 körül több császárfát ültettek, de fagyérzékenységük miatt nem maradtak meg. Úgy tűnik, hogy ez a példány a Diákotthon udvarán megfelelő védett helyre került. Rendkívül dekoratív, halványlila virága lombfakadás előtt nyílik.

37.

Csorvás / Gubján­forrás menti nádas 

A település végén, Orosháza irányában az utolsó ház után balra található a Maros egyik fattyúágának mélyedése, amelynek nádtermése évről évre igen gazdag. A nádat nem aratják le minden évben. 38.

Csorvás / Hankó­gyep 

A homoki gyepek növényfajai találhatók itt The speciesof the arenisolous meadow live here

Csorvás és Békéscsaba között a 47. számú közlekedési út jobb oldalán a régi tanyacsárda előtt található egy 500 m2-es szabálytalan gyepterület. Az előforduló növényfajok indokolják a védettséget.

39.

Csorvás / Homokbánya­tó 

A település végén az Orosházára vezető útról egy jobb oldali dűlőúton közelíthető meg az egykori homokbánya helyén kialakult tó. Jelenleg horgászati célokra hasznosítják. Az egykori termelő nem végzett sem tájrendezést, sem rekultivációt, így a természetes beerdősülés alakítja a felszín arculatát. A humuszrétegből kialakított halmok, „humuszhányók” érdekesen törik meg a sík alföldi tájat.

Az elhagyott homokbánya helyén vizes élőhely alakult ki A wet habitat developed in the given up quarry

40.

Csorvás / István király utcai fasor 

Az István király utcát és folytatását az iskoláig különböző fafajokból ültetett fasor szegélyezi. A fasor egyedeinek felmérése még várat magára.

41.

Csorvás / István király utcai vadgesztenyefák 

A két templomtorony a vadgesztenyék fölé nyúlik The two towers of the church are tallen thanthe horsechestnut trees (Aesculus)

A községi park belső szélén, a két templom és a parókia előtt szegélyfasorként ültették a vadgesztenyéket.

42.

Csorvás / Károlymajori vadgesztenyefa 

Ritka az ennyire szabályos vadgesztenyefa Such a symmetrical horse-chestnut tree (aesculus) is really rare

Megközelítése a Csorvás-Orosházi útról a Rudolfmajoron átvezető kövesútról lehetséges. Gróf Wenckheim Károly egykori kastélyparkjából és az ahhoz tartozó épületekből egy hatalmas vadgesztenyefa, két magtárépület és az 1926-ban elhunyt gróf síremléke maradt meg. A kastélyt lerombolták, a vadgesztenye kivételével az összes fát kivágták a parkban. A megmaradt kétemeletes magtárépület műemlék jellegű. A még megmaradt erdő sarkában a sírhely egy kerítéssel övezett kőtömb tetején lévő 2 m magas feketemárvány kereszt.

43.

Csorvás / Kondorosi törpe mandulás 

A törpe mandula tavaszi virágzásban An almond (Amydgdalus nana) in full blossom

A Csorvás-Kondorosi határút akácfa sorában található ez a legfeljebb 1 m-re megnövő cserjeféle, amely kora tavasszal virágzik. Virága szép rózsaszínű. A tatárjuharos lösztölgyesek és a sziki tölgyesek jellemző növényfaja.

44.

Csorvás / Köztemető fái 

A fiatal erdő még nem teszi ligetté a temetőt The young forest does not yet turn the cementery into a grove

A faállomány fiatal, 20-40 éves, főleg vadgesztenye, platán és nyírfasorokat helyeztek védelem alá. 45.

Csorvás / Mágocs­ér 

A nádas szinte összeolvad a tájjal The reeds (Phragmites) almost blend with their surroundings

Valamikor a Hajdúságból kanyargott itt egészen a Marosig a Hajdú-ér az Ottlakaicsatornával. Az aszályos években is van benne víz, ennek köszönhető a gazdag nádtermés. Évtizedekkel ezelőtt még nagy kiterjedésű gyepes sáv szegélyezte, azóta ezek a részek már szántott területek.

46.

Csorvás / Makkosi kis erdő 

A Csorvást és Orosházát összekötő vasút mellett a Gerendás felőli oldalon a vasúti töltés kubikgödrében található egy viszonylag kicsi és fiatal erdősáv, amely 150 m hosszú és 15-20 m széles. A környékbeliek csak makkos kiserdőnek emlegetik ezt a főleg kocsányos tölgyekből telepített erdősávot. Tájképileg is meghatározó, de a fészkelő madarak, a kisemlősök és egyéb állatfajok számára is fontos, mert számukra megfelelő életfeltételt teremt.

47.

Csorvás / MÁV­állomás fái 

Idős vadgesztenye és japánakác sorfák állnak védelem alatt. Életkoruk 80-120 év. Valószínű, a japánakácok jobban bírják majd a közlekedés okozta állandó szennyeződést.

48.

Csorvás / Óvoda előtti jegenyenyár 

A község főutcáján a 3. számú Óvoda előtt áll ez a körülbelül 70 éves, egészséges 250 cm-es törzskerületű jegenyenyár.

49.

Csorvás / Ősgyep 

Csorvás-Orosháza között a vasúttal párhuzamosan 10 m-es szélességben húzódik a védett löszpusztai gyep. Ennyi maradt abból a hatalmas pusztából, amelyen a múlt század közepén még a gyulai pásztorok legeltettek. A növénytársulásban fellelhető növényfajok a postglacialis mogyoró fázisban jutottak be a Kárpát-medencébe. Közöttük az egyik legritkább növényfaj, az erdélyi hérics is előfordul ezen a területen. Sajnos a vasút közelsége miatt a dízelesítés előtti időkben többször volt tűzeset, ez az eredeti vegetáció növényfajaiban kárt okozott és segítette az olyan igénytelenebb cserje- és növényfajok elterjedését, mint például a vadrózsa.

50.

Csorvás / Petőfi­liget gesztenyefái 

A település belterületén található ez a mintegy félhektárnyi liget. Kissé sűrű állású középkorú vadgesztenyefák találhatók a területen, melynek szélén cserjefélék és gazdag aljnövényzet díszlik.

A páfrányok jól érzik magukat a gesztenyék alatt Ferns thrive under the horse-chestnust trees (Aesculus)

51.

Csorvás / Petőfipusztai park 

Wenckheim Sándor birtokához tartozott ez a park, amelybe két kastélyt tervezett a tulajdonos. A régebbi, úgynevezett kiskastély ma is áll, de az úgynevezett nagykastélynak szánt épület nem készült el, mert befejezetlenül 1973-ban felrobbantották. Az egykori park területe ma 10 hektárra zsugorodott. Sajnos nagyon elhanyagolt állapotban van, de az értő szemek ma is felfedezik az értékes faegyedeket. Nagyon szépek a kocsányos tölgyek, a gyertyánok, a bükkök, a vadgesztenyék, a bejáratnál lévő vadgesztenyefasor és a piramistölgycsoport. A park épített díszítő elemei közül felismerhető a kiszáradt tómeder és annak szegélye, sőt a szökőkút is.

52.

Csorvás / Petőfi utcai platánfák 

Az 50 év körüli platánfák szép utcai fasorként díszítik a Petőfi utcát. Árnyékukkal kellemes hűst adnak a nyári nagy melegben.

53.

Csorvás / Piactér fái 

A piac területén fasorként és elszórtan elültetett fafajok, zömmel platánfák, az eladók és portékáik védelmére, a nagy hőség elleni védekezést szolgálják. Tavasztól őszig kellemessé teszik a vásárlást a vevőknek.

54.

Csorvás / Polgármesteri hivatal fái 

Szép hársak, vadgesztenyék együttese Lindens (Tilia) and horse-chestnust trees (Aesculus) are really nice together

A községháza „szárazbejáróján” jutunk az udvarba, amelyet díszít és nyáron kellemesen árnyékol a 20-25 db, 80 év körüli nagy- és kislevelű hárs, valamint a vadgesztenyefák. A „szárazbejáró” elnevezés olyan kapualjat jelent, mely a kaputól az udvarra vezető tágas, kocsibehajtásra alkalmas, sokszor boltozott folyosó.

55.

Csorvás / Rákóczi utca hársfái 

A 40-50 éves fákból álló fasor az út mindkét oldalát díszíti. Az aránylag fiatal fák egészségesek és még sokáig gazdagítják az utca képét.

56.

Csorvás / Rákóczi út 68. szám alatti szelídgesztenyefák 

A Rákóczi út 68. számú ház kertjében 60 éves, bőtermő, szépen fejlett, az Alföldön ritka 3 szelídgesztenyefa díszlik. Nemcsak termése és fája értékes, de bőséges, könnyen bomló lombjával javítja a talajt is. 57.

Csorvás / Római katolikus temető faállománya 

Békés nyugalmat árasztanak a 70-80 éves temetőutakat szegélyező vadgesztenyefasorok. Védett növényként tartják számon. 58.

Csorvás / Rudolfmajori kastélypark faállománya 

A fák mögött tűnik fel a major épülete The farmhouse emerges behind the trees

Csorvás után az orosházi útról jobbra egy nyárfasorral szegélyezett, 3 km-es betonúton lehet megközelíteni. A bekötőutat 1947-ig több mint száz luc és erdeifenyő szegélyezte. A major tulajdonosa gróf Wenckheim Rudolf volt. A park eredeti területe mára 4 hektárra csökkent. A növényállomány viszonylag gazdag, 18 lombos, 4 cserjefaj és 3 örökzöld faj díszlik a területen. Említést érdemlő fafajok a piros virágú vadgesztenye és a kocsányos tölgy.

59.

Csorvás / Sarkadi­dűlő akácfái 

Az akácfák csoportja megtöri az alföldi tájat A group of robinias (Robinia) breaks the typical landscape of the plains

Az erdőben szegény Alföldön feltétlenül biztosítani kell a meglévő faállományok, kisebb facsoportok védelmét, fenntartását. Így a Sarkadi-dűlőben tenyésző akácfák is oltalomra méltók. Bár az akác nem őshonos fafaj, jelentősége nem elhanyagolható. A nagyon fényigényes, fagy érzékeny, közepesen szárazságtűrő, gyorsan növő, kiváló mézelő fafaj, faipari jelentősége is fontos. Kedvelt mezőgazdasági szerfa, bányafának és vezetékoszlopnak is keresik, nyersen is jó tűzifa. A méhészek kedvelik, fontos exportcikk az akácméz. Virágzásakor bódító illatot áraszt.

60.

Csorvás / Szabadság park faállománya 

A fák alatt árulták termékeiket régen a kofák Market-women used to sell their produces under these trees

A harmincas évek elején itt tartották a heti piacot és havonta a vásárokat. Mindkettő fontos eseményt jelentett a kistelepülés és a környező tanyavilág számára. A negyvenes években a valamikori piac- és vásártér egy részén parkot alakítottak ki. A legidősebbek a régi vásártér eladóit és portékáit árnyaló faállományból megmaradt nagylevelű hársfák, de ültettek ide piramis tölgyet, szürke nyarat, kőrist is.

61.

Csorvás / Szikes­dűlői szórvány nádasok 

A régi vízivilág hajdani mélyedéseiben itt-ott még előjönnek a nádasfoltok. Sajnos az egyre gyakoribb aszályos évek hatására több ilyen nádasfoltnak nyoma veszett. A Csárda-dűlő elnevezés azt igazolja, hogy az itteni mélyebb részeken még ma is több csárda található. Ilyen például a régi kondorosi út mellett a Berneczky csárda.

62.

Csorvás / Szociális otthon fenyőfája 

Az évszázados erdeifenyő The century-old Scotch fir (Pinus sylvesteris)

A főutcán, a polgármesteri iroda mellett a szociális otthon udvarán áll egy 100 év körüli erdeifenyő. A famatuzsálemet védetté nyilvánították. Imponáló méretei: magassága körülbelül 15 m, törzskerülete 150 cm.

63.

Csorvás / Sztojanovics­nyárfasor 

A nemesnyárasból telepített fasor nevét egy Sztojanovics nevű földbirtokosról kapta. Sajnos a nyár idős korában törékennyé válik.

64.

Doboz / Kastélypark faállománya 

A kápolna és a mauzóleum szinte megbújik a hatalmas fák alatt The chapel and the mausoleum hide under the huge trees

Doboz a Sebes- és Kettős-Körös által alkotott úgynevezett Kis-Sárréten fekszik. Ősi magyar falu. A község belterületén a régi Fekete-Körös (ma holtág) ölelésében félszigetként terül el a 6 hektáros Wenckheim-kastélypark. A kastélyt a XVIII. században az Almássyak építtették, eredeti stílusjegyeit a többszöri

átépítés teljesen megváltoztatta. A kastély melléképületeit Ybl Miklós tervezte, ezek a mai napig is használatban vannak. A park nagy nevezetessége Nikolaus Siedek bécsi építész tervei alapján épített neoromán kápolna és a Wenckheim-mauzóleum. A park kialakításával kapcsolatban pontos adatokkal nem rendelkezünk. Valószínű a múlt században a kastély átépítésével egyidejűleg történt. A tervező tájképi parkot komponált az eredeti faállomány, főleg tölgyfák felhasználásával. A park nagy ligetnek tűnik, amelyben a tisztások és facsoportok váltakozása kellemes harmóniát teremt. Faállománya napjainkra nagyon megritkult, az elmúlt aszályos évek hatására sok fa kiszáradt, a megmaradt idős fáknál sajnos a csúcsszáradás jelei mutatkoznak. Az eredeti faállományt jelentő kocsányos tölgyfákon kívül hárs, platán, vadgesztenye, ostorfa, páfrányfenyő és fehér nyár csoport, valamint remek erdei- és feketefenyő példányok díszlenek a parkban. Sok a kökény, a vadrózsa és a gyöngyvessző cserje.

65.

Doboz / Szanazugi fehér nyárak 

A szanazugi rész Dobozon át közelíthető meg. A vízrendezések során a Fekete-Köröst is szabályozták, medrét megrövidítették. A Szanazugon áthaladó régi mederben - mely ma holtág - található elszórtan a védett 10 fehér nyár. A Fekete-Körös régi medervonalát Dobozig erdő fogja közre, de az állományból kimagasló nyárfák magukra vonják a figyelmet, könnyen megtalálhatók. Szanazug ez az érdekes név egy valamikor létezett falu, a törökök által elpusztított település, Szana nevét őrzi azzal, hogy a folyamszabályozásnál itt jelölték ki a Fehér- és Fekete-Körös összefolyását. Itt Szanazugnál alakult ki a környék egyik legkedveltebb üdülőterülete, fürdési és sportolási lehetőségekkel.

Ha felnézünk a nyárfára… Looking up at the poplar (Populus)…

66.

Doboz / Vadkörtefa 

Dobozról Békéscsaba felé a 4239 úton a Kettős-Körös 1983-ban átadott új hídja után 1 km-re az út jobb oldalán található (balra a Marói-erdő van). A vadkörtefa korát 170 évre becsülik, törzskerülete körülbelül 200 cm. Földig ágas példánya lomb nélküli állapotban érdekes, tavaszi virágzás idején tündérmesébe illő látványt nyújt.

67.

Dombiratos / Kocsányos tölgyfák 

A három tölgy lombhullás után The tree oaks (Quercus) after the leaves have fallen

A három tölgyfa egyidős, körülbelül 120 évesek. Már messziről feltűnnek hatalmas lombkoronájukkal és figyelemreméltó méreteikkel uralják a tájat. A jó állapotban levő fák védelméről folyamatosan gondoskodnak.

68.

Füzesgyarmat / Hosszú­erdő védett növényei 

Szeghalom-Füzesgyarmati összekötő főútvonaltól jobbra a Csíkéri-legelőn át érhető el a Hosszú-erdő, mely közvetlenül a Berettyó előtt, illetve azzal párhuzamosan a folyó bal oldalán terül el. A 350 hektáros erdő védett része a belső Csíkéri-legelőtől a volt erdészházig terjedő, körülbelül 3 ha-os terület. Az erdőtelepítést 1901-1905 között kezdték és több ütemben 1980-ig tartott. Az első telepítésnél 1901-1905 között kocsányos tölgy csemetéket ültettek. Elegyfaként fekete diót, hársat, nyírt és magas kőrist, erdei- és feketefenyőt alkalmaztak. Az első erdősítési ütemet a birtokos Blankenstein-család irányította. Az ültetések zöme az ötvenes évekre esett, a nyolcvanas években a befejező munkákra került sor. A teljes erdőterület 350 hektár, ebből 3 hektár a védett. A terület figyelemreméltó lágy szárú növényfajai: fehér és kardos madársisak, békakonty,

pajzsikafélék, hölgypáfrány, erdei deréce, különböző moszatok stb. A gombaszedők számára valóságos gombaeldorádó az erdő, itt több mint 12 fajból lehet válogatni; megterem például az erdei csiperke, karcsú őzlábgomba, óriáspöfeteg, kerti tintagomba. Ezen a 350 hektáros erdőterületen a Munkácsy Múzeum munkatársai 10 éve figyelik a védett lágy szárú növényfajok állományát, annak esetleges változásait. 69.

Füzesgyarmat / Tüzefa kocsányos tölgy 

A „tüzesfa” The so-called fiery tree

A Füzesgyarmat-bucsai úttól jobbra dűlőúton lehet megközelíteni a már messziről is jól látható magányos idős kocsányos tölgyet, melyet a környék lakói „tüzefának, tüzesfának” ismernek. Ez az elnevezés emlékeztet arra, hogy a határ kiemelkedő pontjába, ebbe a méretes fába a villám nemegyszer belecsapott, így maradt rajta ez az elnevezés. 70.

Gerendás / Fasorok (Fő utcai hársfasor és Petőfi úti tölgyfasor) 

A tölgyfasor meghatározza az utcaképet The avenue of oaks (Quercus) determines the look of the street

A főutcát végig mindkét oldalon hársfasor díszíti. Koruk átlagosan 60 év. A fasor utolsó alapos rendbetétele - elhalt ágak és egyedek eltávolítása stb. - 1989-ben volt. A Petőfi úti tölgyfasor 40 éves, jól fejlett egyedekből áll. A fasor csaknem 100 m hosszú.

Egy hatalmas hárs Gerendáson A huge lime tree (Tilia) in Gerendás

71.

Gerendás / Római katolikus templom környezetében lévő hársfák 

Gerendás valamikor Békéscsabához tartozott, 1924-től önálló község. A kis település egyik legöregebb fája egy hársfa a templomkertben található. A templomkert előtti hársfasor 50-60 éves.

72.

Geszt / Emlékpark 

Az Emlékpark kultúrtörténeti emlékeket őriz The records of cultural history can be found in the Memorial Park

Közvetlenül a magyar-román határ közelében található Geszt, mely a Tisza-család hatalmas uradalmának központja volt. A református parókia kertjében kialakított Történelmi Emlékpark a település történelmi, kultúrtörténeti emlékeinek és a Gesztről származó nevezetes személyiségeknek kíván emléket állítani. Az emlékpark teljes területét füvesítették, az eredetileg is itt díszlő idős fák mellé értékes örökzöldeket ültettek. A Tisza-család tiszteletére emlékkövet helyeztek el és a régi temetőből az 1848-as sírköveket átmentették a gondozott parkba. Az egykori Tisza-kastély barokk épületét 1772-ben emelték, ma iskolának és kultúrháznak ad otthont. A kastélyparkot a XIX. század elején tájképi angolpark jelleggel alakították ki a meglévő fás növényzet felhasználásával. Már 1851-ben sok idős fa díszítette az akkor 27 holdas parkot. Két hatalmas platánfa, feketefenyő, kocsányos és vörös tölgy, vérbükk, néhány szil és egy fekete diófafasor egyedek emlékeztetnek az egykori parkra. A kastélyparkban álló kis nádfedeles házban 1851-ben több hónapig tartózkodott Arany János, aki Tisza Domokos nevelőjeként került Gesztre. A költő születésének 150. évfordulója alkalmából felújították a II. világháború során elpusztult kerti lakot. A geszti Tisza-kastély Ady Endre költeményeiben és prózai munkáiban többször szerepelt. Ezekben az írásokban a magyar feudalizmus jelképeként emlegette Gesztet.

73.

Gyomaendrőd / Erzsébet­liget 

1982-ben Gyoma és Endrőd egyesítésével jött létre Gyomaendrőd. Gyoma főteréről a Hármas-Körös irányában a Révlaposi holtág hídjától jobbra érjük el az 5 hektáros Erzsébetligetet, mely a Révlaposi-holtág és a Hármas-Körös között terül el. A terület harmadát sűrű faállomány borítja, az alig 5 hektáros liget területén 1 100 faegyed díszlik. Legnagyobb elegyarányban a kocsányos tölgy van jelen, de sok a mezei és korai juhar, a mezei szil, a kisés nagylevelű hársfa, magas kőris, vörös tölgy, vadgesztenye, ostorfa, akác, bibircses nyír, boróka, óriás nyár, tuja, sajmeggy, bálványfa, mogyoró, feketefenyő. Az Erzsébet-liget területén található a strandfürdő, vizét 1960-ban gyógyvízzé nyilvánították. Sok látogatót vonz. A strand nyitott medencéit 450 l/perc vízhozamú 60 °C-os alkálihidrogénkarbonátos, magas fluortartalmú, 1000 m mély hévízkút táplálja.

74.

Gyomaendrőd / Piramis tölgyek 

A piramis tölgyek az 1791-1807 között copf stílusban felépített református templomot övezik. Az alig 30-40 éves fákat kissé közel ültették a templom falához, ezért időnként nyesni kell az ágakat.

75.

Gyomaendrőd / Torzsási­holtág szelídgesztenyefái 

A gyomai Hármas-Körös hídjától jobbra, a 47-es kilométerkőnél a Torzsási-holtág és védgát találkozásánál találhatók a szelídgesztenyefák. A körülbelül 60 éves, három sorban ültetett fák egészségesek és bőtermők. E fafaj alföldi előfordulása szokatlan, mert az ittenitől eltérő termőhelyi igényekkel rendelkezik. A Torzsás név eredete könnyen magyarázható: ez a vidék alkalmas a káposztatermelésre. A káposztának torzsája is van, ez a torzsa volt a névadó.

76.

Gyomaendrőd / Endrődi Népliget 

A főtéren lévő Hídfő étteremtől rövid sétával érhetjük el a 2 hektáros Népligetet. Gazdag faállománya elsősorban kocsányos tölgyekből áll, de itt is megtalálhatók a különböző juhar- és hársfajok, szürke nyarak és az akác. A két, 110 év körüli kocsányos tölgyfán kívül a ligetet a század elején ültették. Az alföldi ember kedveli a fákat és mindent elkövet, hogy a fában szegény Alföldön minél több ilyen kis zöld sziget létesüljön.

77.

Gyomaendrőd / Hársfasor 

Az I. világháborúban elesett katonák emlékére ültették a Hősök útját végig szegélyező fasort. A hársfát mindig szívesen alkalmazták utcafásításra. Virágzás idején rendkívül kellemes illatú, jó mézelő.

78.

Gyula / Béke sugárúti vadgesztenyefasor 

A Béke sugárút mindkét oldalán a Népkerttől 1,5 km hosszan a vasútállomásig húzódik a 100 év körüli vadgesztenyesor.

79.

Gyula / Bírósági udvar fái 

A megyei bíróság kertjében 6 lucfenyő, 8 platán, 1 vérbükk és 1 török mogyoró élvez védettséget. A fák egészségesek, jól fejlődnek.

80.

Gyula / Egykori szivattyútelep kocsányos tölgyei 

A Fehér-Körös partján a magyar-román határ szélén belvíz-mentesítési célokból telepített állandó szivattyútelep és szolgálati lakás helyét ma már csak két 100 év feletti kocsányos tölgyfa jelzi.

81.

Gyula / József szanatórium 

A szanatórium parkja igazi gyógyerdő The park of the sanatorium is a real healing forest

A Fekete-Körös jobb partja és a Remetei-erdő közötti egykor Lugas-erdőnek nevezett részen található az 1914-ben létesített és általában József szanatóriumnak ismert Pulmonológiai és Rehabilitációs Szakkórház, melynek 19 hektáros parkja 1944 óta védett. A szanatórium létesítésének célja az Alföldön pusztító tüdővész enyhítése, a betegek gyógyítása volt. A park faállománya rendkívül értékes, elsősorban az „ősi” erdőrész, amelynek legidősebb fája a 200 év körüli fehér nyár, a 100 év feletti kocsányos tölgyek. Az általában ritka vasfából itt számtalan példány található. A fiatalabb fák között sok a lucfenyő, az akác, a vasfa, a kocsányos tölgy, valamint a kőris, a gesztenyefa és a jegenyenyár. Különlegességek az ezüstfenyők, selyemfenyők, atlasz cédrusok, tiszafák és atlasz cédrusok.

82.

Gyula / Mályvádi erdő idős tölgyfája 

Az idős hagyásfa körülbelül 250 éves, 820 cm-es törzskerülete figyelemreméltó. A hatalmas tölgy valószínűleg szerencsés termőhelye miatt maradt meg az évszázadok tanújaként. Az erdőrész előtti legelő is védettséget élvez. Kíméletes legeltetéssel sokáig megőrzi eredeti állapotát.

83.

Gyula / Mályvádi őstölgyes 

Gyuláról Gyulavárin és Dénesmajoron át lehet megközelíteni a Mályvádi-erdőt. A Fekete-Körös melletti erdő 30/C erdőrészletében 24 db kocsányos tölgy áll, becsülhető törzskerületük 400-450 cm. A 2 hektáros területen elszórtan és szegélyként vadkörtefák találhatók. Az őstölgyest 1225-ből írott adományozó levél tanúsága szerint II. András király Csák Miklós tulajdonába adta.

A kocsányos tölgyek kerülete több mint 4 m The circumference of the roburs (Quercus robur) is more than four meters

84.

Gyula / Népkert értékesebb fái 

A Béke sugárút bal oldalán találjuk a Népkert alig 1 hektáros területét. Öreg faállománya megritkult. Nevezetes a 150 évet megközelítő 20 db kocsányos tölgyfa, a török mogyoró, vöröslevelű juhar és a japánakác. A régi művelődési ház átépítése után a Kohán Múzeumnak ad otthont. A névadó Kohán György a már Gyulához csatolt Gyulavári községben született, jelentős XX. századi festőművész volt. Szinte teljes művészi hagyatékát a városra hagyta, ennek az anyagnak ad méltó keretet a múzeum. Kohán György élete egész munkásságát végigkövethetjük.

85.

Gyula / Óvári kastélykert 

A volt Almássy-kastély megmaradt parkfáinak legértékesebb egyedei védettek. Ezek a kastélyhoz vezető utat szegélyező hársfák és az egykori parkot átvágó Széchenyi út szélén lévő idős kocsányos tölgyek.

86.

Gyula / Petőfi tér fái 

A tér közepén felállított Petőfi-szobor Ferenczy Béni alkotása. A tér főleg ostorfákból és japánakácból álló faállománya 1989 óta védett.

87.

Gyula / Platánfák 

A főleg modern épületekkel körülvett egykori belső vásártér fái 50-60 éves platánok, szivarfák és vadgesztenyefák.

88.

Gyula / Szoborkert platánfája 

A település háborús emlékművét körülvevő park fái közül a 80-90 éves platánfa védett. A platán szoliter parkfának kiváló.

89.

Gyula / Várfürdő, kastélypark faállománya 

A volt Harruckern-Andrássy-kastély The former Harruckern-Andrássy country house

Gyula legjelentősebb nevezetessége Közép-Európa egyetlen ép téglavára, melynek építése a XIV. században kezdődött. Az építtetést Károly Róbert kezdte, majd a XV. században a Maróthy-család folytatta. Később Mátyás király birtokolta a várat, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Ezután házasság révén Brandenburgi György tulajdonába került, aki a török ellen palánkokkal erősítette. Ennek ellenére a várat 2000 fős seregével védő Kerecsényi László kapitány a húszszoros török túlerővel nem bírt, a vár feladására kényszerült 1566-ban. A vár 130 esztendeig a temesvári vilajet része, a gyulai bég székhelye volt. A török kiűzetése után a teljesen elnéptelenedett Békés megyét és a várat a bécsi udvar hadiszállítója, Harruckern János György birtokolta. A vár gazdasági és igazgatási központtá vált a XVIII. századtól. A világosi fegyverletétel után szomorú esemény színhelye volt, itt őrizték a foglyul ejtett tiszteket, akiket innen szállítottak Aradra. Téglalap alakú udvara 1965-től rangos nyári események színtere, 1964 nyarán itt nyitotta meg kapuit a Gyulai Várszínház. A várral szemben állt az 1740-ben épített és 1795-ben leégett Harruckern-kastély. A helyén felépített barokk kastély létesítése Wenckheim Józsefné nevéhez fűződik. A kastélyhoz a múlt században épített lovarda ma a gyulai várfürdő fedett medencéje. A természetvédelmi terület öt, egymást szervesen kiegészítő egységből áll, éspedig: y a volt Harruckern-Almássy-kastély parkja, y a Várfürdő parkja, y a Csiga-kert, y a Gróza park,

y a vár környéke. A kastélyudvar kevés értékes növényt őriz, néhány idős török mogyoró és piramis tölgy, valamint utólag betelepített fenyőfélék találhatók itt. A várfürdő területének faállománya többségében közel 200 éves, a kocsányos tölgyek és platánok törzskerülete eléri az 5-6 métert, szép a piramistölgy- és az ezüsthárs-csoport. A park legöregebb fája egy hatalmas méretű mezei juhar, ez az úgynevezett Erkel-fa. A hagyományok szerint a nagy zeneköltő a fa alatt komponálta a Bánk bán című operát. A szépen gondozott park színes virágágyásai szép keretet adnak a cserjéknek, az idős fáknak, ez a nagyon gazdag növényegyüttes kellemes környezetet biztosít a gyógyulni, pihenni érkezőknek. A Csiga-kert a város legnagyobb közparkja, idős török mogyorók és kocsányos tölgyek jelentik a fás állomány vázát. A Gróza park egyben múzeumkert, az itteni fák fiatalok. A régi várárok egy részéből sétálóhelyet, játszóteret és csónakázótavat alakítottak ki. A várfürdő kivételével minden terület szabadon látogatható.

90.

Kétegyháza / Kastélypark faállománya 

Gyuláról közelíthető meg a 6 hektáros védett kastélyparkban álló épület, melyben ma Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet működik. 1742-ben Andrássy Zsigmond építtette barokk stílusban. Halála után Almássy Ignác vásárolta meg és Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban átépíttette. A park nagyrésze is ekkor létesült. A kastély 1858-ban leégett, Almássy Kálmán építtette újjá. Ekkor telepítettek a parkba mintegy 1000 tő rózsát. Az angol tájképi kertek egyik remeke volt a park. Az eredeti állomány növényanyagához kapcsolta a tervező az új telepítéseket. Előbbihez az idős kocsányos tölgyek, mezei juharok, fehér nyarak, hársak és kőrisek tartoznak. A sok fenyőféle zömében új keletű telepítés. Az első főbejárati részen zömmel 40 év körüli ostorfák találhatók. A cserjék közül sok a puszpáng, a sóskaborbolya, a hóbogyó, az orgona és a gyöngyvessző. Az Almássy-család tagja volt a neves Afrika-kutató Almássy László, aki 1952-ben halt meg. Kairóban a nemzetközi repülőteret róla nevezték el AL MAZÁ-nak.

Az angolpark hatalmas fái The huge trees of the landscape garden

91.

Körösladány / Gulyalegelői ősgyep 

Körösladány báró Harruckern Jánosé volt 1720-tól, majd a XIX. századtól az örökösödés révén a Wenckheim-család birtokába került. A védett 35 hektáros legelő és a legelőt övező sziki tölgyerdő Körösladány határában a Sebes-Körös védőtöltésén kívül található. Bár a terület egy részét a korábbi években felszántották, remény van arra, hogy a védettséggel elért zavartalanság visszaállítja az eredeti növénytakarót. A legelőn előforduló növényfajok közül említést érdemel a sziki kocsord és a lila virágú sziki őszirózsa. A szikes tölgyesben különlegesség az inkább füves, száraz mészkődolomitos lejtőkön, cserjésekben megjelenő közönséges bábakalács előfordulása. Körülbelül 15-20 tövet rejt az erdő.

92.

Kötegyán / Tarcsai­dűlő kocsányos tölgye 

Kötegyán és a magyar-román határ között a Tarcsai-dűlőn találjuk azt a 200 év feletti, 380 cm törzskerületű kocsányos tölgyet, amely katonai térképészeti pont. Az öreg fa védelmet érdemel.

93.

Lökösháza / Bréda­majori kastélypark 

A kastélyt szinte benövik a növények Plants almost cover the country house

A Lökösháza előtti úton balra, egy körülbelül 600 m-es bekötőúton kell bemenni a Brédamajorban álló kastélyig. Itt található a valószínűleg 1810 körül Vásárhelyi János, Arad vármegye alispánja által építtetett kastély, amelyet A. Palladio által művelt reneszánsz stílusnak megfelelően alakítottak ki. A reneszánsz új életet lehelt a régi formákba, amelynek egyik jellegzetessége a szabályos formák alkalmazása. Ez a kastély négyzet alaprajzú, négy irányban szimmetrikusan kialakított homlokzattal épült. A park jelenlegi növényállományából következtethetünk az egykori fajgazdag növényvilágra. Összesen 46 idősebb faegyedet láthatunk, ebből 15 kocsányos tölgy, 8 ostorfa, 5 vadgesztenye, 5 hárs, 4 platán, 4 ezüst juhar, 2 erdeifenyő, 1 piramis tölgy, 1 szomorú akác, 1 fehér akác. A tölgyfák törzskerülete 2,0-3,5 m, életkoruk 100-120 év között változik. Sajnos az utóbbi időben a kastély állaga nagyon sokat romlott. A park szélén egy kétszintes régi magtárépület még elég jó állapotban van.

94.

Medgyesegyháza­Bánkút / Baross László búzanemesítő sírhelye és a  kastélypark 

Bánkút Medgyesegyházához tartozó kistelepülés. Itt élt és dolgozott 1895-től a világhírű búzanemesítő, a Bánkúti búza „atyja” 1938-ban bekövetkező haláláig. Feleségével együtt itt talált örök nyugodalmat. Sírhelyét egykori lakását vagy ahogy itt nevezték, a kastélyt, ezenkívül a kertjében lévő fákat, főként a százévesnél idősebb platánt és török mogyorót szintén védetté nyilvánították.

95.

Medgyesegyháza / Köztéri park faállománya 

A körülbelül 2 hektáros főtér mintaszerűen gondozott faállománya több száz, főleg

japánakácból, nagylevelű hársból, ostorfából, kocsányos tölgyből, fenyőfélékből áll. A tér körül találjuk az üzletsorokat, középületeket.

96.

Medgyesegyháza / Szociális otthon parkjának faállománya 

A nagyközség főtere mellett egy magaslaton kialakított park közepén, a már messziről feltűnő kis kastélyszerű épületben helyezték el a szociális otthont. A park faállománya főleg vadgesztenyéből és hársfából áll, van néhány hatalmas termetű, több mint 100 éves japánakác és kocsányos tölgyfa is. Medgyesegyháza kialakulása nagyon érdekes. A magyar kincstár az 1800-as évek elején alapította 300 kertészcsalád betelepítésével. Érdekesség az is, hogy a korai földimogyoró-termesztés egyik központja.

97.

Mezőberény / Vasútállomás kocsányos tölgyfái 

A mai MÁV-állomás az egykori temető helyére került, ugyanis az 1800-as évek végén kialakított Budapest-Békéscsaba vasútvonal derékba vágta a temetőt. A sírokat áthelyezték, de a temetőt díszítő fákból megmaradt három 200 évnél idősebb kocsányos tölgyfa. A törzskerületük átlagosan 400 cm, és védettséget élveznek.

98.

Mezőberény / Városi liget faállománya 

Különös alakú fa a ligetben A tree of a strange form in the grove

A körbekerített 5 hektáros park faállománya gazdag. A terület első része hagyományos parkszerűen alakított. Középen a kör alakú virágágyból indulnak el a sugárirányú utak. A főbejárattal szemben régi teraszos pavilon található. A terület leghátsó részén a világháborúban elesett hősök emlékparkját alakították ki. Minden hősi halott emlékére egy-egy fát ültettek. Sajnos az elültetett 360 fácskát pótolni kell, mert több mint a felének nyoma veszett.

99.

Mezőhegyes / Belterület idős faegyedei 

Ilyen gyönyörű fákat védeni is kell Such beautiful trees do deserve protection

Mezőhegyes belterületén 1989-ben minden egyes idősebb faegyedet védetté nyilvánítottak, így y a művelődési ház parkját, y a templomkertet, y a strandligetet és y a Kozma Ferenc úti hársfasort. Különlegesen szép a templomkert párját ritkító vérbükkje, a strandfürdőnél található fehér nyár, valamint a település belterületén elszórtan fellelhető matuzsálemkorú kocsányos tölgyfák. Békés megyében Mezőhegyes kül- és belterületének erdősültségi százaléka és zöldfelületi aránya kimagaslóan első helyezést érdemel.

100.

Mezőhegyes / Kocsányos tölgyfák (6­os major) 

Régen a majorok környezetét is szépen fásították Trees used to be planted around farms

A major területén valamennyi 120-150 év körüli kocsányos tölgy védettséget élvez. Szerencsére egészségesek. 101.

Mezőhegyes / Platán és szürke nyár (22­es major) 

A platánfa túlélte a nyárfát The plane-tree (Platanus) outlived the poplar (Populus)

A szürke nyárfa sajnos kiszáradt, a 120 éves platánfa még él, törzskerülete több mint 400 cm.

102.

Mezőhegyes / Jegenyenyárfasor és kocsányos tölgyfa (29­es major) 

A jegenyefasor iránytűként mutatja az utat The poplar (Populus nigra cv. Italica) avenue shows the way like a compass

A majorban egy jegenyenyárból álló fasor és egy 250 éves kocsányos tölgy védett. Ez utóbbi törzskerülete 450 cm.

103.

Mezőhegyes / Kocsányos tölgyek (32­es major) 

Néhány kocsányos tölgy szinte erdőt alkot These roburs (Quercus robur) almost constitute a forest

A major területén a sorfaként és elszórtan előforduló valamennyi kocsányos tölgy védett.

104.

Mezőhegyes / Kocsányos tölgyek (48­as major) 

Közel 200 éves 15 db egészséges kocsányos tölgyfa található itt.

105.

Mezőhegyes / Ménesudvar fái 

A megmaradt indiai platánfa The remaining „Indian” plane-tree (Platanus)

Az 1784-ben létesített Ménesintézet udvaraira 1819-ben kiültetett indiai platánfából egy maradt meg. Az udvarokon található fafajok zömét körülbelül 20-25 idős platánfa jelenti. Ezen kívül különböző nyárfélék, kocsányos tölgy és örökzöld díszíti az udvarokat.

A központi fedett lovarda The central indoor riding-hall

106.

Mezőhegyes / Rajta­erdő idős kocsányos tölgyfája 

Külterületen a Rajta-erdőben található egy 150 éves kocsányos tölgy 400 cm-es törzskerülettel. Az idős tölgy kiemelkedik a fiatalabb erdőből.

107.

Okány / Erzsébet királyné fája 

Megközelíthető az Okány-zsadányi útról. A hagyomány szerint Erzsébet királyné fája, mert látogatása emlékére ültették a régi vízügyi gátőrház udvarában. A kihelyezett emléktábla sajnos eltűnt.

108.

Orosháza / Rágyánszki­arborétum 

Id. Rágyánszki János gyulamezei faiskolájának értékesebb anyagát 1952-ben ide telepítette Orosházára és a Gárdonyi Géza u. 12. szám alatti 3 hektáros telken arborétumot alapított. Az arborétum örökzöldekben és fenyőkben gazdag gyűjteménye jelenleg körülbelül 3000 egyedből áll. Csodálatos élményt nyújt az odalátogatóknak.

109.

Pusztaföldvár / Kistatársánc 

Zászlós csűdfű a löszpusztaréten Astragalus onobrychis on the loess desert meadow

A község déli oldalán az Orosháza-Kaszaper felé vezető aszfalt út bal oldalán körülbelül 1 km-nyire már messziről jól látható a tájból kiemelkedő, 1994 óta helyileg védett Kistatársánc. Vele szemben van az országosan védett Nagytatársánc bekerített területe. A két terület kultúrtörténeti és botanikai értékei azonosak, egymással összefüggnek, ugyanazon gigantikus építészeti együttes részei. Az aszfaltsima békési rónán félkörívben húzódó dombvonulatokról regényes történeteket lehet még a mai napig is hallani. Majd amikor megbontották a régészek ezeket a részeket, akkor egyszeribe kiderült, hogy ókori létesítmények, földvárak maradékát őrzik a vonulatok. A 30-60-80 m átmérőjű, különböző formájú várakat vizesárok vette körül, a sánc külső széle több méter magas, rönkfával megerősített, majdnem függőleges földmű falból állt. A Pusztaföldvár melletti Nagytatársánc földvárat kettős sánc szerkezetű erődként (árok-sáncárok-sánc) az Ős-Maros hajdani medrétől északnyugatra építették. Banner János ásatásai szerint i.e. 500 és 300 között talán a kelták építették. Az Ős-Maros másik oldalán a belsővárszerű Kistatársánc egészíti ki a gigantikus építészeti együttest. Az ország területén több helyen ismertek ilyen rendszerek, például Csörsz-árok vagy Ördögárok, amelynek megépítéséhez óriási mennyiségű fára volt szükség. Feltehető, hogy ezeknek a létesítményeknek mérhetetlen faigényével magyarázható részben az alföldi erdők pusztulása, közvetve az alföldi szikesek kialakulása. A Nagytartársánc 1971 óta védett, a Kistatársánc sajnos csak 1994 óta áll természetvédelem alatt. A védelem hiányában többször megbolygatták a területet, sőt homokbányát is nyitottak, mert ezt a marosi homokot kedveli az építőipar. (Különösen Pusztaföldvár építésekor került innen el nagy mennyiségű homok). A terület gyeptakarója dr. Kiss István botanikus szerint a század elején még igazi, háborítatlan gyep volt. A ’30-as évek végén a Kissánc tetőn csak parlagi gyepet találtak, egy-két löszpusztai elem kivételével, mint például a közönséges borkóró, a mélyebb részeken martilapu és a közönséges gyíkfű. A védett 2,5 ha terület kétharmada erdős, cserjés terület, a többi gyep. Az erdő faállományát kocsányos tölgy, akác, fehér és szürke nyár, a cserjeszintet

kökény, bodza, kecskerágó, a széleken vadrózsa alkotja.

110.

Szarvas / Anna­liget 

Ebben a ligetben van Békés megye legidősebb kocsányos tölgye The oldest robur (Quercus robur) of Békés County lives in this grove

A II. világháború után sok fát kivágtak, de Békés megye legidősebb kocsányos tölgyfáinak feltételezett példányai, a hatalmas kocsányos tölgy matuzsálemek megmenekültek. A fák méreteire jellemző, hogy törzskerületük 560-600 cm. A földszintes kastély előtti hatalmas platánfa is idős példány, törzskerülete 400 cm. A kastélyban van 1994-től a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság Központja. Az 1908-ban klasszicista stílusban létesített kastély építtetője gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter, Bolza Anna férje volt. A kertalapító gróf Bolza József a XIX. század elején Bécsben királyi testőr volt. Nagy hatást gyakorolt rá a híres schönbrunni nyári palota parkja és a főúri kastélykertek pompája. Ezért nyugállományba vonulása után, a múlt század harmincas éveiben a szarvasi Bolza-kastély kertjén kívül a magasabb fekvésű Duna-ligetben álma megvalósult, parképítésbe kezdett. A tájképi stílusban kialakított parkba Schönbrunnból hozatott földlabdás páfrányfenyőt és mamutfenyőt. A vácrátóti kertből sok juhar-, hárs- és fenyőcsemete érkezett, de telepített tölgyet és különböző örökzöldeket is. Az Anna-ligettel párhuzamosan a mai arborétum területén is végzett telepítéseket. Miután a

felső kert felesége Batthyányi Anna után Anna-liget nevet viselte, természetes volt, hogy a másik kertet Bolza Józsefről nevezzék el. Így kapta a gróf becenevéről az arborétum a Pepikert nevet Bolza Pál idejében. Megkezdett munkáját az unoka, Bolza Pál folytatta. Első teendője volt 1880-ban a Körös szabályozása, ezután az Anna ligetből a növények egy részét mai helyükre, a Pepi-kertbe telepítette át.

111.

Szarvas / Békakonty és kígyónyelv élőhelye 

Az evangélikus ótemplom mögött balra a vízpart felé kanyarodó út szélén található mintegy félhektárnyi bekerített terület a békakonty és a kígyónyelv élőhelyét védi. Mindkét növény a nedves réteken él.

112.

Szarvas / Egykori Bolza­kastély és parkja 

A Bolza-kastély a Körös-parton áll The Bolza country-house stands at the River Körös

Az egykori Bolza-kastély Szarvas város legszebb pontján, az egykori Hármas-Körös, a mai holtág partján található. Ma az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet jogutódja, a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet központjának ad otthont. A Bolza-kastély az 1800-as évek elején épült klasszicista stílusban. A későbbi átalakításokra romantikus és eklektikus stílusjegyek emlékeztetnek. A kastély nyugati homlokzata előtt az épületet és a vízparti sétányt összekötő lépcsősor közepén Romulust és Remust szoptató anyafarkas szoborcsoportot helyezték 1911ben. A park értékes alkotása volt az a természetes nagyságú bronzból készült szarvas, amelyet Pepi gróf felesége egyik névnapjára készíttetett. Sajnos 1950-ben Szarvas központjába vitették el. Helyén ma Ceres római istennő Potsdamból származó szobra áll. A parkban található dr. Gruber Ferenc neves fűnemesítő mellszobra, aki 18 évig tevékenykedett az intézetben. A védett park 50 értékes fáját körülbelül 100 éve telepítették. Legnevezetesebb fái a páfrányfenyő, a mocsárciprus, a szivarfa, császárfa. A legidősebb fák: vadgesztenye és keskenylevelű kőris.

113.

Szarvas / Erzsébet­ligeti mocsárciprusok 

A közel 13 hektáros Erzsébet-liget telepítése 1888 után kezdődött, akkor, amikor holtággá változott a Körös. Ezt megelőzően füzesnek, népkertnek nevezték. Mostani nevét Erzsébet

királyné iránti tiszteletből kapta a XIX. század végén. A szép sétányok, a gazdag faállomány pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas környezet. A terület nevezetessége Ruzicskay György festőművész látogatható alkotóháza. Halászcsárda, vendéglő gondoskodik a kulináris élvezetekről. Az Erzsébet-ligetet a vízparton gyönyörű mocsárciprusokból álló fasor szegélyezi. Ez az Észak-Amerikából származó fafaj lombhullató. Ősszel vörösbe öltözött koronájával különlegesen szép látvány.

A különleges törzsű mocsárciprusok Bald-cypresses (Taxodium distichum) with extraordinary trunks

114.

Szarvas / Tessedik akácfája 

Ha Szarvas nevét halljuk, Tessedik neve és a Pepi-kert jut eszünkbe. A reformkor nagy alakja, Tessedik Sámuel 1767-ben evangélikus lelkészként került Szarvasra. Tessedik azonban a papi feladatokon kívül gazdálkodói, szakírói és szakoktatói tevékenységet folytatott. Termékennyé varázsolta a tájat, mert megszervezte a szikjavítást, fásítást, kert- és mezőgazdálkodást, gondolt a városrendezésre, megtervezte a város utcáit és a nép felemelését is kötelességének érezte. Ennek jegyében szervezte meg az első gazdasági szakiskolát, 1791-ben megnyitotta a „Gyakorlati-gazdasági Szorgalmatossági iskolát”, mely 1806-ig működött. Azóta különböző szintű, de változatlanul a mezőgazdasági szakemberképzés egyik színhelye Szarvas. Jelenleg a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara működik Szentesen, a hallgatók üzemmérnöki képesítést szerezhetnek. Sokat tett a fásításért. Szívesen javasolta ültetési célokra a Magyarországra csak 1710-ben érkező akácot. Az Észak-Amerikából származó akác 1601-ben került Európába és száz évre volt szükség, hogy megérkezzék

Magyarországra. Tessedik volt az első Alföldfásító. A hagyomány szerint ő ültette el 1791ben azt a Fő utcai akácfát, melynek mára csak borostyántakaróval borított csonkja maradt.

115.

Szeghalom / Egykori D’Orsay­kastélykert 

A 2000 holdas egykori gróf D’Orsay-kastélyparkban csak három fa maradt. Egy 200 év körüli kocsányos tölgy (a mai óvoda udvarán) és 2 erdeifenyő. A kastélyt ma a Sárréti Múzeum használja. Sajnos nagyon elhanyagolt állapotban van.

116.

Szeghalom / Kórházkerti kocsányos tölgyek 

A kórház a Berettyó folyó mellett található. A park területe hatalmas, benne szemmel láthatóan egészséges a faállomány. Van itt japánakác, kocsányos tölgy, de csak a legjelentősebbeket emeltük ki.

117.

Szeghalom / Kék­tó 

Szeghalom-Füzesgyarmat főközlekedési út és a vasút közötti mély fekvésű, helyenként mocsaras, lapos, helyenként gyepes területből 30 hektár védett. Ha a területet víz árasztja el, akkor a zsombékok között sötétnek, kéknek látszik a víz, innen a Kék-tó elnevezés. A védelem az itt fészkelő madárfajok számára teremt nyugodt életkörülményeket. Az őszi és tavaszi vonulás idején a költöző madarak számára nyújt rövidebb-hosszabb ideig megbízható menedéket. Itt a madarak megpihenhetnek egy kicsit.

118.

Tarhos / Kastélypark faállománya 

Ez a kisközség korábban Békéshez tartozott, 1954 óta önálló település. Egykor a nevezetes tájképi dendrológiai kertekhez sorolták a 23 hektáros tarhosi parkot, amely a XIX. században épített Wenckheim kastélyhoz tartozott. A II. világháború után 1946-1954 között itt működött a híres tarhosi zeneiskola, ahol a kodályi zenepedagógiai elvek szerint oktattak. Ma gyógypedagógiai intézet működik az épületben, a látogatási lehetőséget külön kérni kell. A főbejáratnál ligetszerűen és fasorként 90 éves vadgesztenyefák fogadják a látogatókat. Több mint 100 éves kocsányos és piramis tölgyek, 4 m törzskerületű szürke nyár, vöröstölgyfasor, nagyon sok örökzöld található a nagyrészt elhanyagolt parkban. Ilyen körülmények között is nagy élményt nyújt egy itteni séta. A parkban valamikor csónakázótó is volt, helyét csak egy elgazosodott mélyedés jelzi. A hozzávezető út mentén gyöngyvessző sövény, mellette feketefenyő-csoport díszlik.

Gazdag a terület állatvilága, a park madárvilága. Gyakran látható őz, róka, nyúl is. A kert hátsó részében 40-50 éves gyertyán, tölgy és feketefenyőből álló erdő tenyészik. A község rangos eseménye az évenkénti „Tarhosi zenei napok” rendezvénysorozat. Ezzel a zenei eseménnyel kívánják újra feléleszteni Tarhos zenepedagógiában kivívott régi rangját.

119.

Tótkomlós / Községi liget kocsányos tölgyfája 

A város központjától kissé délre fekszik a gazdag faállományú, jól gondozott, bekerített városi park, amelynek közepén áll a védett, 80-100 év körüli kocsányos tölgy. Tótkomlós 1994-ben nyerte el a városi rangot. A név első tagja kifejezi, hogy Rudnyánszky József, mások szerint a Harruckern-család, a Felvidékről szlovákokat – korabeli szóhasználattal tótokat – telepítettek az akkor még Komlósnak nevezett nagyközségbe. Az új név, Tótkomlós az ide érkező szlovák lakosságtól nyerte nevének előtagját.

120.

Tótkomlós / Törpemandulás 

Élőhelye a Tótkomlós-Kaszaperi út 38-39 km-nél a volt kisvasút nyomvonalában van. Három nagyobb foltban található ez a legfeljebb 1 m magasra növő, kora tavasszal nyíló cserje. A törpe mandula jellemző tagja a tatárjuharos lösztölgyeseknek és az ezekhez közel álló sziki tölgyesek maradványfoltjainak is. Élettere sajnos egyre jobban beszűkül, ezért védelme fokozottan indokolt.

121.

Körösvölgyi Természetvédelmi Terület 

Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyék területén összesen 5100 hektáron hozták létre a Körösvölgyi Természetvédelmi Területet. A Békés megyei rész a Kettős- és Sebes-Körös egyesülésétől kezdődő és az országhatárig terjedő, körülbelül 55 km-es szakasz hat települését érinti és 1890 hektárt foglal magába. A hat békési település Békésszentandrás, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Körösladány, Köröstarcsa, Szarvas. A Kárpát-medence egyedülálló magyar sajátossága ez a Hármas-Körösvölgyi szakasz. Nádasok, fűznyár ligetek, több mint 80 holtág s nem utolsósorban, vízilétesítmények, köztük az 50 éves békésszentandrási duzzasztómű teszik változatossá a tájat. A terület növénytani értékekben gazdag. Az egykori változatos, természetes növénytakaróból a folyószabályozások és vízrendezések után elsősorban a vízigényes mocsári vegetáció szinte nyomtalanul kipusztult. A védett területek hullámterein nem találhatók botanikai ritkaságok, mégis rendkívül értékesek és jelenlegi állapotukban is feltétlen megőrzésre érdemesek. Elsősorban a füzesnyárasok, magasabb részeken a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a jellemző cserje- és gyepszint megtartására kell törekedni. Jellegzetesség a ligeti szőlő előfordulása. A lágy szárú növényfajok közül kiemelést érdemel például a nagy hínár, a tündérrózsahínár, a sulyom, a rókasás, a különböző szittyófajok, a sárga nőszirom stb. Állattani értékei közül legnagyobb jelentőségű az Európa-szerte védett ragadozó emlős, a vidra jelenléte. Ezt a korábban egész Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában mindenfelé előforduló állatfajt Közép-Európában értékes prémje miatt sok helyen teljesen kipusztították. A terület az őszi és tavaszi madárvonulás idején fontos pihenőhely. Békés Megye Önkormányzati Hivatala 1990-ben országos védettségre tett javaslatot. Jelenleg az 1995-ben megalakult Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság területének részét képezi.

A Kettős-Körös madártávlatból The River Double Körös from bird’s eye view

A Körös holtága The backwater of the River Körös

A fényképeket készítette: Kertész Éva (6, 13, 21, 43, 89, 105, 113) Réthy Zsigmond (10, 20, 25, 65) Szelekovszky László (5, 7, 9, 10, 11, 16, 17, 27, 31, 32, 38, 39, 41, 42, 44, 45, 50, 54, 58, 59, 60, 62, 64, 67, 69, 70, 72, 81, 83, 89, 90, 93, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 105, 109, 110, 112, 121)