Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata

Megtárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság

12. napirendi pont Szám: 01/534/2009.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Alelnökének e l ő t e r j e s z t é s e a megyei fenntartású gyermekvédelmi szakellátó intézmények 2008. évi gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló tárgyában Tisztelt Közgyűlés! A többször módosított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladataik ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést készítenek. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. sz. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően a megyei önkormányzat elkészítette a 2008. évre vonatkozó, gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló beszámolóját. A megyei gyermekvédelmi szakellátó intézményhálózat bemutatása

Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata Székhelye: 9024 Győr, Vasvári P. u. 1. Az intézmény alapító okirata szerinti feladatai:           

a gyermekek gondozási helyének meghatározásával kapcsolatos feladatok ideiglenes elhelyezést biztosító gyermekotthon, illetve nevelőszülő kijelölése hivatásos és hagyományos nevelőszülői hálózat működtetése külső férőhelyen utógondozói ellátás biztosítása különleges ellátást igénylő gyermekek gondozása befogadó otthon működtetése örökbefogadás szakmai előkészítése szaktanácsadás nyilvántartás család- és utógondozás, amennyiben nem gyermek- vagy lakásotthon a gondozási hely egyes nevelésbe vett gyermekek gyámságával, gondnokságával, a Gyvt. 80. § (3) bekezdése szerinti hivatásos gyámsággal kapcsolatos feladatok  gyámi gondozói tanácsadás  felnőttképzési tevékenység  a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság működtetése

2

Az intézmény belső szervezeti tagozódása:    

Szakszolgálat, Nevelőszülői hálózat, Befogadó otthon, Győr, Vasvári P. u. 1. Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság

Győr-Moson-Sopron Központja

Megye

Férőhely: 12 fő

Önkormányzatának

Gyermekvédelmi

Az intézmény rövidített neve: Megyei Gyermekvédelmi Központ Székhelye: 9024 Győr, Vasvári P. u. 1. Az intézmény alapító okirata szerinti feladatai:  teljes körű, otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára  befogadja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet, szükség esetén nevelésbe vett és ellátásban részesülő gyermekét  speciális ellátást biztosít a súlyos pszichés és disszociális tüneteket mutató, valamint a pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek, szükség esetén fiatal felnőttek számára  koruk miatt (0-3 éves) különleges ellátást igénylő gyermekek számára biztosít gondozást különleges gyermekotthonban  szükség esetén különleges ellátást biztosít 3-18 év közötti gyermekek részére  szükség esetén befogadja a Gyvt. 46. §-a szerinti ellátást (átmeneti gondozást) igénylő gyermeket, legfeljebb 3 napra és a szükséges intézkedéseket megteszi  befogadja a szociális válsághelyzetben lévő anyát, várandós anyát, ha gyermeke elhelyezett, illetve a szülést követően elhelyezést nyer  az otthonokban elhelyezettek számára család- és utógondozást végez Szakmai egységei: I sz. Gyermekotthoni Egység 9024 Győr, Vasvári Pál u. 1. Utógondozó Otthon 9027 Győr, Tompa u. 7-9. (5 lakás)

Férőhely: 12 fő Férőhely: 18 fő

II. sz. Gyermekotthoni Egység, Lakásotthonok 9012 Győr-Ménfőcsanak, Szél u. 45./A 9016 Töltéstava, Petőfi u. 59. 9241 Jánossomorja, Liget u. 3.

Férőhely: 9 fő Férőhely: 9 fő Férőhely: 12 fő

III. sz. Gyermekotthoni Egység, Lakásotthonok 9012 Győr-Ménfőcsanak, Győri u. 1. 9300 Csorna, Komáromi u. 6. 9100 Tét, Petőfi u. 39.

Férőhely: 10 fő Férőhely: 12 fő Férőhely: 12 fő

3 IV. sz. Gyermekotthoni Egység „Bóbita” Különleges Gyermekotthon 9012 Győr-Ménfőcsanak, Szél u. 45/B.

Férőhely: 16 fő 6 fő(anyák részére)

V. sz. Gyermekotthoni Egység Speciális Gyermekotthon 9400 Sopron, József Attila u. 42.C épület

Férőhely: 15 fő

VI. sz. Gyermekotthoni Egység Cseresznyesori Gyermekotthon 9400 Sopron, Cseresznyesor 22.

Férőhely: 40 fő

VII. sz. Gyermekotthoni Egység Lakásotthonok 9400 Sopron, Ónodi u. 10. 9400 Sopron, Késmárki u. 1. 9422 Harka, Fenyves u. 9.

Férőhely: 12 fő Férőhely: 12 fő Férőhely: 12 fő

VIII. sz. Gyermekotthoni Egység Utógondozó Otthon 9400 Sopron, József Attila u. 42. A épület

Férőhely: 24 fő

Külső férőhely: az összes férőhely 10 %-a maximálisan

Doborjáni Ferenc Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Óvoda, Fejlesztő Iskola, Általános Iskola, Speciális Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon, Gyermekotthon, Utógondozó Otthon és Szakszolgálat

Intézmény, Szakiskola, Különleges Pedagógiai

Az intézmény rövidített neve: Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ Székhelye: 9400 Sopron, Brennbergi u. 82. Az intézmény alapító okirata szerinti, gyermekvédelmi szakellátási feladatai:  teljes körű, otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett sajátos nevelési igényű (enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, mozgásfogyatékos és autista) gyermekek számára, esetenként ép testvérrel együtt, különleges gyermekotthonban  a fiatal felnőttek számára szükség szerint otthont nyújtó ellátást biztosít  az otthonokban elhelyezettek és az intézményből kikerült fiatal felnőttek részére 24 éves korig család- és utógondozást végez Szakmai egységei: 1. Különleges Gyermekotthon 2. Gyermekotthon 3. Utógondozó Otthon

Sopron, Brennbergi u. 82. Sopron, Brennbergi u. 82. Sopron, Brennbergi u. 82.

(40 férőhely) (20 férőhely) (20 férőhely)

4

Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon Az intézmény rövidített neve: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény Székhelye: 9023 Győr, Bárczi G. u. 2. Az intézmény alapító okirata szerinti, gyermekvédelmi szakellátási feladatai:  teljes körű, otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára különleges gyermekotthoni formában  család- és utógondozást végez a gyermekotthonban ellátott gyermekek és fiatal felnőttek részére Szakmai egység: Különleges Gyermekotthon

Győr, Bárczi G. u. 2.

(16 férőhely)

gondoskodásba vett súlyosan fogyatékos gyermekek ellátása a Fogyatékos Gyermekek Otthonában (9400 Sopron, Tómalom u. 22.) történik. Az állami

A megyei önkormányzat gyermekvédelmi szakellátó rendszerében a törvényben megfogalmazott gyermekvédelmi intézmények valamennyi típusa megtalálható. Az intézmények között vannak normál, speciális és különleges gyermek- vagy lakásotthonok. Az 1-2 gyermeket gondozó nevelőszülők és a települések lakókörnyezetébe illeszkedő lakásotthonok mellett működnek nagyobb, de a jogszabályi előírást meg nem haladó létszámú gyermekotthonok. A szakmai tapasztalat azt igazolja, hogy a rendszerben vannak olyan gyermekek, akik sem életkoruk, sem személyiség állapotuk miatt nem helyezhetőek nevelőszülőhöz vagy lakásotthonba, számukra a gyermekotthoni gondozási forma jelenthet megoldást. Az intézményeknél a jogszabályi előírásoknak megfelelően maximum 40 férőhelyig szakmai egységek kerültek kialakításra, ahol az önálló szakmai vezető az irányítás mellett a gyermekek gyámságával kapcsolatos feladatokat is ellátja. A szakmai egységeken belül létrehozott csoportok az elhelyezett gyermekek kora, egészségi, mentális állapotától függően 8-10-12 fővel működnek. Ezek a csoportok heterogén összetételűek, 3 - 24 éves korig fogadják a gyermekeket és fiatal felnőtteket, lehetőséget biztosítva a testvérek együttes elhelyezésére. A Bóbita különleges gyermekotthonban a koruk miatt különleges ellátást igénylő, 0 – 3 éves korú gyermekek részesülnek gondozásban. A speciális otthoni egységek esetében az engedélyezett maximális férőhely 15. Ennek megfelelően egy szakmai egységnél a csoportok száma kettő lehet, s ezek a csoportok a nemek szerint homogén összetételűek.

5 Az intézményrendszerben bekövetkezett változások Az elmúlt esztendőben a megyei gyermekvédelem intézményi rendszerében ismét lényeges változások történtek. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése döntött a Győri Gyermekvédelmi Központ és a József Attila Gyermekvédelmi Központ 2008. április 1-től való összevonásáról Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Gyermekvédelmi Központja néven. A fenntartott gyermekvédelmi központok átszervezésének indokai között gondozási és módszertani szempontok, valamint gazdasági körülmények egyaránt szerepeltek. A reálértékében folyamatosan csökkenő állami finanszírozás mellett az intézmények ellátási színvonalának megőrzése, javítása lehetőségének megteremtése érdekében szükségszerű volt a költséghatékonyságot növelő intézkedések megtétele. Az érintett intézmények szervezeti és gazdasági irányításának összevonásával a szakterületet érintő források felhasználása hatékonyságának javulását, a gyermekvédelemben jelentkező tendenciákhoz történő gyors alkalmazkodás lehetőségét kívánta a fenntartó megteremteni. Hasonló szempontok alapján vált szükségessé a Gyermekvédelmi Központ további átalakítása, mely jelenleg is zajlik. Az intézmény soproni szakmai egységének ellátotti létszáma hosszú idő óta jelentősen alulmaradt a férőhelyek számától, így a rossz kihasználtság nem tette lehetővé a gazdaságos működést. Az átszervezés indokai között szerepel az is, hogy az intézmény József Attila utcai épületegyüttesének műszaki állapota az idők folyamán annyira leromlott, valamint a gazdaságtalan működés a szakmai munkát is oly’ mértékben megnehezítette, hogy időszerűvé vált az épület részleges kiváltása. Az átalakítás keretében a Gyermekvédelmi Központ egy szakmai egysége (a Sopron, József Attila út 42. szám alatt működő Gyermekotthon) megszűnt, mely által az intézmény férőhelyeinek száma 24 fővel csökkent, miközben a Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központban kialakításra került egy új, 20 fős gyermekotthon. A Speciális Gyermekotthonban élő gyermekek a jogszabályi követelményeknek megfelelően kialakított „A” épület Speciális Gyermekotthonába kerülnek. Az átszervezés áthúzódik a 2009-es évre is. A gazdaságtalanul működő és csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkező konyhát pedig a fenntartó végleg megszűnteti. Mindezen változásokkal párhuzamosan a különleges szükségletű gyermekek egyre növekvő száma miatt, illetve a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának megyei gyermekvédelmi intézményekkel kapcsolatos állásfoglalását és javaslatát figyelembe véve a Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ 40 fős gyermekotthona különleges gyermekotthonként, a 20 fős gyermekotthon 2 csoportja közül az egyik különleges csoportként működik tovább a jövőben. Működési engedélyek A gyermekvédelmi szakellátó intézmények tevékenysége működési engedélyköteles. A működési engedélyek kiadására, felülvizsgálatára a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet alapján a Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala jogosult. Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Az intézmény által működtetett befogadó otthon és a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság határozatlan ideig szóló működési engedéllyel rendelkezik, míg a Területi Gyermekvédelmi szakszolgálat és az általa működtetett nevelőszülői hálózat 2010. december 31-ig szóló működési engedélyt kapott.

6 Megyei Gyermekvédelmi Központ Az intézmény valamennyi szakmai egysége határozatlan ideig szóló működési engedéllyel rendelkezik. Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási Központ Az intézmény utógondozó otthona, valamint gyermekotthonai határozatlan ideig szóló működési engedéllyel rendelkeznek. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény Az intézmény gyermekotthona határozatlan ideig szóló működési engedéllyel rendelkezik. Az intézményekhez, szakmai egységekhez, gyermek csoportokhoz rendelt szakmai létszámokat, végzettségeket és tárgyi feltételeket a 15/1998. (IV. 30) NM rendelet szabályozza. A határozatlan ideig szóló működési engedélyek feltétele az előírt minimum szakmai létszámok illetve tárgyi feltételek megléte. A korábbi évekhez képest előrelépést jelent, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére szinte valamennyi intézményünknél és azok telephelyeinél sikerült a határozatlan idejű működési engedélyt megszerezni. A határozott idejű működési engedélyek kiadását a megfelelő végzettség, a tárgyi feltételek hiánya, illetve a minimum alatt maradó szakmai létszám indokolja. Ellátásban részesülők száma, korcsoportonkénti megoszlása, tendenciák Az alábbi táblázat az elmúlt hét évben, a megyei gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek számát tartalmazza a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nyilvántartása alapján: Szakellátásban élő gyermekek Ideiglenesen elhelyezett Átmeneti Nevelt Tartós nevelt Intézeti elhelyezett

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

41

38

19

21

9

18

384 56 3

379 54 2

373 40 -

383 39 -

379 38 -

379 35 -

Utógondozói ellátott

117

133

145

137

129

117

Összesen

601

606

577

580

555

549

2008. 34 350 36 123 543

Az elmúlt évekhez hasonlóan a szakellátásban élő gyermekek létszámában további csökkenés tapasztalható, a tendencia egyenletesnek mondható. A csökkenés döntő része az átmeneti neveltek alacsonyabb számában mutatkozik meg, miközben az utógondozott fiatalok száma valamelyest nőtt. A tartósan nevelésbe vett gyermekek aránya a tavalyi évhez képest alig változott.

7 Utógondozói ellátott Nevelőszülőnél Gyermek-, lakás-, ill. utógondozó otthonban Összesen

2002. 42

2003. 49

2004. 58

2005. 56

2006. 52

2007. 45

2008. 38

75

84

87

81

77

72

85

117

133

145

137

129

117

123

Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek száma ugyan kicsit nőtt, azonban nagyobb időintervallumot (utóbbi hét év) vizsgálva jelentős változás nem tapasztalható. A nevelőszülőnél élő gyermekek aránya csökkent, míg az otthonokban élők száma a tavalyi évhez képest emelkedett. A szakellátásba kerülő gyermekek megoszlása az otthont nyújtó elhelyezési forma tekintetében az alábbiak szerint alakult az elmúlt hét évben: Elhelyezés Nevelőszülőnél Gyermek- lakás-, ill. utógondozó otthonban Összesen

2002. 185 416

2003. 188 426

2004. 181 396

2005. 175 405

601

606

577

580

2006. 171 384

2007. 162 387

555

549

2008. 158 385 543

A nevelőszülőknél illetve az otthonokban elhelyezett gyermekek, fiatal felnőttek egymáshoz viszonyított aránya a tavalyi évhez képest minimálisat változott. Nevelőszülőknél a gondozott gyermekek 29,1%-a él, míg otthonokban 70,9 %-a. A nevelőszülőknél élő ellátottak száma kicsit csökkent (4 fővel), ahogy az otthonokban élők esetében sincs jelentős változás (2 fővel csökkent). A gyermekvédelmi szakellátásban folyó munkát jelentős mértékben befolyásolja az, hogy a gyermekek mely életszakaszukban, milyen életkorban kerülnek be a rendszerbe. Az alábbi táblázat az adott évben gyermekvédelmi gondoskodás alá vont gyermekek korcsoportonkénti megoszlását mutatja:

Korcsoport 0-3 évesek 3-6 évesek 6-10 évesek 10-14 évesek 14-18 évesek Összesen

2002. 27 16 11 27 44 125

2003. 35 13 25 30 37 140

2004. 31 6 10 19 35 101

2005. 30 5 2 14 37 88

2006. 28 7 10 14 37 96

2007. 29 17 15 20 56 137

2008. 24 5 4 13 27 73

A megyei gyermekvédelem szakellátási rendszerében elhelyezettek száma a tavalyi évhez képest jelentősen csökkent, közel 50%-kal. Ebben szerepe van például a Schengeni Egyezménynek is, mert a határhelyzet megváltozásával lényegesen kevesebb a külföldi állampolgárságú – korábban a határőrség által beutalt – fiatal. Továbbra is a legnagyobb arányban 0-3 éves kor (a bekerülők 32,8 %-a) és 14-18 éves kor között (a bekerülők 37 %-a) kerülnek kapcsolatba a gyermekek a szakellátással. A beutalt gyermekek közül minden második elmúlt 10 éves (a bekerülő gyermekek 54,8 %-a 10 év feletti). Látható, hogy valamennyi korcsoport esetében jelentős a visszaesés, melynek okai demográfiai változásokban is keresendőek.

8 A gyermekvédelmi rendszerbe történő bekerülési okok összegzésekor megjelennek az előbbiekben áttekintett életkorokból adódó tényezők: Bekerülési ok Egészségügyi ok Szociális ok Árvaság Családi funkció zavar Külföldi gyermek Felnőtt devianciák Gyermekdevianciák

2002. 1 33 1 18 12 40

2003. 2 33 27 11 42 24

2004. 6 30 22 14 17 21

2005. 5 31 18 14 14 26

2006. 3 23 20 19 12 19

2007. 6 36 21 30 21 23

2008. 27 1 12 3 20 28

A bekerülési okok között nagy arányban továbbra is a szociális okok fedezhetőek fel. Ugyanakkor szembetűnő, hogy míg a szakellátás rendszerébe kerülők száma csökkent, addig a felnőtt devianciák és gyermekdevianciák stagnáltak, sőt utóbbi esetében jelentős növekedés tapasztalható. Továbbra is kiemelkedő adat a családi funkciózavar megléte, vagyis a gyermek számára legfontosabb támogató közeg nem megfelelő működése. Természetesen az okok nem választhatóak határozottan el, az elsődleges indok hátterében általában más problémák is meghúzódnak. Az örökbefogadással kapcsolatos, az elmúlt hét évre vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Örökbefogadható gyermek Örökbefogadott gyermek Örökbefogadásra váró szülő

2002. 56 18 23

2003. 59 17 15

2004. 40 18 28

2005. 39 14 30

2006. 41 14 31

2007. 2008. 38 36 7 15 37 45

A statisztikai adatok áttekintését követően megállapítható, hogy Győr-Moson-Sopron megyében az elmúlt években a gyermekvédelmi szakellátást befolyásoló tényezők alakulásában összességében jelentős változás nem történt, bár hangsúlyeltolódás megfigyelhető, miközben a korábban tapasztalt tendenciák tovább folytatódtak. A gyermeklétszám országosan, megyei szinten és a gyermekvédelmi gondoskodást illetően is csökkent és folyamatosan csökken, (bár ez a megállapítás 2009. első negyedévében az ország több megyéjében már nem igaz) azonban az évek óta fennálló problémák továbbra is jelen vannak. A gyermekdevianciák miatti beutalások arányának növekedése jelzi az ellátottak beilleszkedési, személyiségi, önismereti, mentálhigiénés problémáinak erősödést, súlyosbodását. A bekerülő gyermekek közül minden második betöltötte a tizedik életévét, esetükben az előbb felsorolt problémák már kialakult formában jelentkeznek, ami a korrekciót rendkívüli módon megnehezíti. A megyei gyermekvédelmi intézmények adatai alapján a speciális és a különleges ellátást igénylő gyermekek száma és aránya évről évre növekszik. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek aránya szintén magas, az elmúlt évhez képest nőtt. A gyermekvédelem és felnőttvédelem rendszere közötti átjárhatóság továbbra is problematikus. A központilag biztosított pénzeszközök elégtelensége és a helyi anyagi források hiánya nem mérséklődött. A megyei önkormányzat által fenntartott intézményrendszernek továbbra is ugyanazon problémákkal kell megküzdenie, ugyanazon tendenciákra kell felkészülnie, mint a korábbi években is.

9 Főbb problémakörök a gyermekvédelmi szakellátás megyei rendszerében A megyei gyermekvédelmi szakellátás rendszerében jelentkező, az ellátottakat és az intézményeket érintő legjelentősebb problémák évről évre ismétlődnek és jelenlétük országos szinten is megfigyelhető. Felsorolásuk a 2007. évhez hasonlóan a következő: ► a bekerülő gyermekek között egyre több a speciális ellátást igénylő (személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, súlyos pszichotikus, vagy neurotikus tüneteket mutató súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos disszociális magatartást tanúsító, alkohol és drogproblémákkal és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő) ► magas és szintén növekvő a fogyatékosságuk miatt különleges ellátást igénylő gyermekek aránya ► a rendszerbe kerülők között magas a 14. életévét betöltöttek aránya ► a képzetlen és a fogyatékos fiatal felnőttek munkába állítása, önálló életük elindítása ► gondnokság alatt álló, szociális otthoni beutalásra várók elhelyezése ► határozatlan idejű működési engedélyek megszerzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése ► a normatív állami támogatáson felüli többletköltségek A gyermekvédelem rendszerébe bekerülő gyermekek egyre súlyosabb személyiség és beilleszkedési zavarokat mutatnak. A szakellátó rendszerbe kerülő 14 éves kor feletti gyermekek többsége nem fejezte be az iskoláját, már kialakult magatartási és pszichés problémákkal rendelkeznek, gyakori közöttük a szenvedélybeteg. Többségük családi háttere rendezetlen, a társadalmi támogató rendszerektől nem várhatnak hathatós segítséget az intézmények. A speciális ellátást igénylő gyermekek hatékony ellátását döntően az befolyásolja, hogy a megyei önkormányzat az általa fenntartott intézmények számára milyen szakmai és tárgyi feltételeket tud biztosítani. A szakminisztérium fenntartásában működő gyermekotthonok csak nagyon korlátozott számban tudják fogadni a súlyosabb problémával küzdő gyermekeket. A normál lakásotthonokban egyre több a speciális ellátást igénylő gyermek, akiknek „integrált” jelenléte a gondozási helyek működését kifejezetten zavarja. Megfelelő iskolai végzettség, illetve szakmai képzettség nélkül egyre nehezebb a fiatal felnőttek, gondozottak munkába állítása. A fogyatékkal élők esetében ez a probléma hatványozottan jelentkezik. A speciális ellátást igénylő gyermekekhez hasonlóan a különleges szükségletű gyermekek száma is egyre nagyobb a normál lakásotthonokban. A Nyugatdunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala több alkalommal jelezte jegyzőkönyveiben, hogy lakásotthonainkban, gyermekotthonainkban a gondozottak létszáma aggályos a gyermekek ellátási szükségletének szempontjából. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet vonatkozó rendelkezései alapján a 12 fős csoportok létszámát csökkenteni kellene 1 fővel, ha 1 vagy 2 fő, 2 fővel, ha 3 vagy 4 fő fogyatékos gyermeket helyeznek el a csoportban. Azonban ennek feltételei korlátozott mértékben biztosítottak, hiszen a jelenlegi gazdasági körülmények és a szűkös állami normatívák nem teszik lehetővé a megyei önkormányzat, mint fenntartó számára, hogy férőhelyeit, a hozzárendelt szakapparátust bővítse, tehát a férőhelyek száma adott, miközben a különleges ellátást igénylő gyermekek száma folyamatosan nő. A gondozási helyről történő engedély nélküli eltávozások (hosszabb- rövidebb ideig tartó szökések) főként a speciális otthonok tekintetében továbbra is jelentős számban előfordulnak. Az intézményrendszer működése szempontjából lényeges a megfelelően képzett szakemberek alkalmazása. Országos gond a pszichológus-hiány, hiszen a szakmai kihívás, és az anyagi megbecsülés hiánya nem jelentenek kellő motivációt a szakalkalmazottak számára. Ezen az

10 élő problémán az egész országra kiterjedő, belső beiskolázású pszichológusképzés próbál enyhíteni. A gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermekek után nyújtott állami normatíva nem fedezi az ellátás teljes költségét. A többletköltségek finanszírozása egyre jelentősebb terheket ró a fenntartóra. Változások az ellátás feltételeiben A gyermekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermekek elhelyezési feltételeinek jobbítása, javítása, valamint a jogszabályi követelményeknek történő megfelelés érdekében a fenntartó és az intézmények sok gondot és a lehetőségekhez mérten anyagi forrást fordítanak az otthont nyújtó épületek felújítására, átalakítására, állag megóvására és nem utolsó sorban otthonossá tételére. Ennek keretében a gyermekvédelmi és gyógypedagógiai feladatokat ellátó intézményekben fenntartói támogatásból, pályázati forrásokból, szakképzési hozzájárulásokból és intézményi saját bevételekből a következő jelentősebb felújítások, korszerűsítések és beszerzések valósultak meg: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Gyermekvédelmi Központja töltéstavai lakásotthonának teljes nyílászáró cseréjére sor került, mely által az épület szigetelése is jelentősen javult. A Gyermekvédelmi Központ átszervezése lehetőséget adott arra, hogy a Speciális Gyermekotthon jobb körülmények között működjön a jövőben. Ennek keretében a soproni József Attila utcai épületegyüttes „A” épületének földszintjén új, komfortosabb és esztétikailag is szebb szobák kialakítására kerül sor, ahol jobb körülmények között élhetnek a jövőben a speciális szükségletű fiatalok. Ugyanígy elkészült az új elkülönítő is, melyre a gyermekvédelmi törvény alapján a Szociális és Gyámhivatal kötelezte a fenntartót. Az intézmény lakásotthonainak berendezési tárgyai pályázati pénzből megújultak, új hűtők, mosógépek, gáztűzhelyek, ágyak, konyhai berendezések beszerzésére került sor. A Megyei Gyermekvédelmi Központ két HEFOP pályázaton is nyert el támogatást, melynek keretében oktatási célokra, szakemberek képzésére, illetve hátrányos helyzetű fiatalok megsegítésére jutott plusz forrás. A támogatásból jutott informatikai fejlesztésekre, valamint szakmai továbbképzésekre, csoportépítő tréningekre, szupervízióra is. A megyei önkormányzat által kiírt pályázati pénzalapokból drámapedagógiára, valamint egészségnevelésre fordított pénzt az intézmény. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat tárgyi feltételei bevételi többletforrásból javultak, melynek keretében az informatikai rendszer fejlesztése, számítógépek beszerzése, modernizálása valósulhatott meg. Az épület külső két oldalát beruházási keretből szigetelték, lefestették, az épület teljes külső rekonstrukciójára 2009-ben kerülhet sor. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény Különleges Gyermekotthonában tisztasági festésre került sor, míg a Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ ’Tölgyesházát’ sikerült felújítani. Itt került kialakításra az új, 20 fős gyermekotthon. Valamennyi gyermekvédelmi intézményben megtörténtek a szokásos karbantartási, felújítási munkálatok is. Változás, hogy 2009. január 1-től hatályba lépett a megyei jogú városi önkormányzatok (Győr, Sopron) otthont nyújtó ellátást és utógondozói ellátást biztosító kötelezettsége. A személyes gondoskodást nyújtó ellátást Győr és Sopron Megyei Jogú Városok a megyei önkormányzattal kötött ellátási szerződés útján biztosítják. A szakmai munkakörök tekintetében a megfelelő végzettségek megléte, a szükséges szakképzés megszerzése érdekében a régi és új dolgozók képzése folyamatosan valósul meg az intézményekben, a beiskolázási tervek alapján.

11 A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala rendszeresen ellenőrzéseket végez a jogszabályok által előírt követelmények megléte, azok betartása érdekében a gyermekvédelmi intézményekben. A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények, kiemelten a személyi és tárgyi feltételek meglétét, az elhelyezés, az ellátás körülményeit, valamint a dokumentációkat és szabályzatokat vizsgálja. A működési engedélyek esetében határozott időre vonatkozót a tárgyi, vagy személyi feltételek hiánya miatt ad ki a hivatal. A vizsgálatokról készített jegyzőkönyvekben előírt intézkedési javaslatokat a gyermekekkel történő foglalkozás és az elhelyezési körülmények színvonalának emelése szándékával teszik meg. A jogszabályi és szakmai előírásoknak történő megfelelésben a fenntartót, s ez által az intézményeket a kormányzati döntésen alapuló, központi források folyamatos csökkenése akadályozza meg. A gyermekek érdekét szolgáló együttműködés a megyei önkormányzat és a gyámhivatal részéről is biztosított. A jövőre vonatkozó célok, elképzelések A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó rendszer az ellátási formák mindegyikére kiterjed, az intézményesítettség tekintetében jól kiépített. A megyei önkormányzat által működtetett gyermekvédelmi szakellátó rendszernek a gondozottak létszámának, állapotának megfelelő teljes körű ellátás biztosítására kell törekednie. Az intézményeknek alkalmazkodniuk kell a gyermekvédelem területén jelentkező tendenciákhoz. A megnövekedett speciális és különleges ellátást igénylő gyermekek és az utógondozói ellátott fiatal felnőttek magas számának ismeretében - ahhoz igazodva – minőségében is fejleszteni kell az ellátó rendszer érintett területeit. A speciális ellátást igénylő gyermekek és fiatal felnőttek korszerű gondozásához, neveléséhez a megyében működő speciális gyermekotthon tárgyi és személyi feltételeiben, lehetőségeiben nem alkalmas maradéktalanul (bár a jelenleg tartó átalakítás, átszervezés ezt a célt is szolgálja), a szakminisztérium által fenntartott intézmények pedig továbbra sem képesek kielégíteni a jelentkező férőhely igényeket. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat az ágazati minisztérium felé több alkalommal is jelezte, hogy elképzelései megvalósításához központi támogatásra (meghívásos pályázat formájában) is szükség lenne. A pályázat kiírására ígéret van, folyamatosan figyelemmel követjük annak megjelenését. A pályázati forrás segítségével megvalósítható lenne a Gyermekvédelmi Központ soproni szakmai egysége egyes rossz állapotú épületeinek kiváltása, mely megteremtené a 21. század követelményeihez igazodó gyermekvédelmi szakellátás esélyét. A speciális ellátást igénylő gyermekek mellett a különleges ellátást igénylő (tanulásban akadályozott, vagyis enyhe fokban értelmi fogyatékos) gyermekek arányának növekedése is megfigyelhető a megyében az otthont nyújtó ellátásban részesülők között. A különleges ellátást igénylő gyermekek a többcélú közoktatási intézmények különleges gyermekotthonai mellett normál gyermek-, illetve lakásotthonokban, integrált formában is elhelyezésre kerülnek (jelentős az arányuk például a Cseresznyesori gyermekotthonban). A megyei, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények jelenleg rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételrendszeréhez igazodva a jövőben még fokozottabb figyelmet kell fordítani a speciális és különleges ellátást érintő tendenciákra. Az otthonok tárgyi felszereltségét, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzését, a gyermekekkel végzett terápiás foglakozásokat a gondozott gyermekek személyiség állapotához igazodóan kell kialakítani, megszervezni.

12 A nevelőszülői hálózat fejlesztése esetében - a nevelőszülői képzés révén is - szükség lenne a tartós betegsége, vagy fogyatékossága miatt különleges ellátást igénylő, illetve a speciális ellátást igénylő gyermekek elhelyezése feltételeinek megteremtésére. Meg kell említeni azonban, hogy a speciális hivatásos nevelőszülői formára rendkívül nehéz alkalmas jelentkezőt találni. Fontos feladat tehát a szakalkalmazottak megfelelő, szükségletekhez igazodó képzése, a szakmai személyiség védelme, tréningek, szupervíziók keretében megújulási lehetőségek biztosítása, továbbképzési programok szervezése. A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala rendszeresen vizsgálatot végez a megyei önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi intézményekben a jogszabályok által előírtak teljesülése, a működési engedélyek kiadása és felülvizsgálata érdekében. A vizsgálatokról készült jegyzőkönyvekben szereplő, az intézmények szükséges tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésére vonatkozó előírásoknak történő megfelelésre a fenntartónak és az intézményeknek egyaránt törekedniük kell. A működési engedélyekben feltüntetett határidőkig lehetőség szerint a hiányosságokat meg kell szüntetni, ugyanakkor a jogszabályokban meghatározott feltételek kialakítását az anyagi források elégtelensége nagymértékben hátráltatja. A fenntartó megyei önkormányzat a központilag biztosított normatíva és a gyermekvédelmi rendszer keretében felmerülő tényleges költségek közötti lényeges különbség következtében jelentős mértékben kell, hogy hozzájáruljon az intézmények működéséhez. Ez a körülmény rendkívüli módon behatárolja a szakterületen megvalósítható fejlesztési elképzeléseket, lehetőségeket. Az intézmények jelenlegi színvonalon történő működtetése, ennek megtartása már nehézségeket okoz. A gyermekek elhelyezési körülményeinek, a gondozás feltételeinek fejlesztése csupán külső források, úgymint pályázati támogatások, adományok, civil szervezetek közreműködése által valósíthatóak meg. Éppen ezért kiemelten fontos a pályázati lehetőségek figyelemmel követése, s kedvező feltételek esetén a pályázatok benyújtása. Ugyanígy fontos a kapcsolatrendszerek bővítése, hiszen pl. a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltéséhez, a nyári kirándulások, programok megszervezéséhez külső támogató, szponzor bevonására van szüksége az intézményeknek. 2009. január 1-től hatályba lépett a megyei jogú városok szakellátási kötelezettsége, mely feladatot jelent a megyei önkormányzat számára is. Fontos, hogy az önkormányzat továbbra is együttműködjön a megyei jogú városokkal a gyermekvédelmi feladatellátást illetően, rendszeresen adatot szolgáltasson a mindegyik fél számára megfelelő és zökkenőmentes együttműködés érdekében. Az előzőekben összefoglalt és bemutatott körülmények, problémacsoportok azok, amelyek a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi intézményrendszer fejlesztésére vonatkozó feladatokat és célokat jelölik ki az elkövetkezendő évben, években.

13

Határozati javaslat 1. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése a megyei önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi szakellátó intézmények 2008. évi gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót elfogadja. 2. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése utasítja elnökét, hogy a beszámolót küldje meg a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala részére. Határidő: 2009. április 24. – elfogadásra 2009. május 31. – megküldésre Felelős: Kara Ákos, a közgyűlés alelnöke

Győr, 2009. április 08.

Kara Ákos s.k.

Az előterjesztést készítette: Intézményfelügyeleti Osztály