GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE FELÜLVIZSGÁLT STRATÉGIÁJA

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE FELÜLVIZSGÁLT STRATÉGIÁJA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA 2008.

Péter szerint a „lebegés”átverés. Amennyiben megvan az anyag, napokig egyedül lehet a kábítószer-élvező, mert közben a fejében külön életet él, elszakadva a valóságtól. - Ezalatt észre sem veszed, mi történik körülötted. A mesterséges álomvilágból kiszakadva döbben rá az ember, hogy az egész hazugság volt, és ötször akkora erővel tör rá a magány és a depresszió. Nincs mese, vagy megpróbál leállni és szembenézni a tényekkel, vagy „visszautazik”...

BEVEZETŐ „A társadalom alapvető céljának nem a mindenáron való gazdasági növekedésnek kellene lennie, hanem az emberek jólétének, mindennapi életének javítása. Az életminőség az emberek egyéni jólétét, bevonódását és elköteleződését, illetve az értelmes élet alapján megfogalmazható boldogságot jelenti. Egyik legfontosabb tényezője a szellemi és lelki egészség. A természeti tőke, a környezeti tényezők is alapvetően befolyásolják az élet minőségét, de nemcsak az anyagi környezet, hanem a szociális körülmények: a család, az emberek egymáshoz való viszonya (hogy az ember úgy érzi-e, megbecsülik, fontosnak számít, szükség van rá), a közerkölcs (tisztelik-e a törvényeket, betartják-e az emberek a szavukat, komolyan veszik-e az emberek véleményét), a hitélet és a hozzá kötődő emberi kapcsolatok mind környezetünkhöz tartoznak. Mindezek mellett meghatározó az oktatás és a tudományos kutatás szerepének a felismerése. A hazai helyzetkép vázlata: a magyar népesség egészségi állapotára és halálozási arányaira vonatkozó adatok sokkolók és romló tendenciát mutatnak. A magyar demográfiai viszonyok a civilizált világon belül a legrosszabbak. Fogyatkozik és öregszik a társadalom, terjed a drog és a deviancia, bomlik a család, a globalizációval szemben egyre védtelenebb a nemzet, már-már visszafordíthatatlanul elszennyeződik a környezet, lassul a gazdasági növekedés. Napjaink igazi válsága az

2 emberben van” - összegez Farkas Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológia Intézetének szociológusa. A kábítószer-használat világméretű terjedésének hátterében a gyors szociális és technológiai változásokkal, valamint a versengésre épülő társadalommal való erőteljes konfrontálódás áll. A minden áron való sikerességre és az egyéni célok elérésére akarnak kényszeríteni bennünket, mindeközben a tradicionális értékek és a családi kötelékek gyengülnek. A XXI. század emberére óriási nyomás, teljesítmény-kényszer nehezedik, amely fokozott szorongást vált ki belőle. „Kutatások nyomán ma már tudjuk, hogy a stressz - mindennapi szóval - öregít, azaz csökkenti az egészségben eltöltött évek számát. Mindezek alapján látható, hogy a káros stressz nemcsak jelentős népegészségügyi, hanem nemzetgazdasági problémák forrása, hiszen a káros stresszt kezelni tudó emberek nélkül sem a gazdaság, sem a társadalom nem működhet egészségesen” - mondta Sólyom László köztársasági elnök úr a Stressz Világkongresszuson, Budapesten. Az államfő rámutatott, hogy a magyarok tetézik a problémát azzal is, hogy „nem helyes mankókat” használnak az élet stresszt okozó jelenségeivel szemben: Magyarország élen jár az alkoholbetegek és a dohányfogyasztók számában, sőt, a kábítószerek élvezete is egyre nagyobb mértékű. Aggasztó méreteket öltött a férfiak korai elhalálozása. A fiatalok esetében még nagyobb a veszélye annak, hogy valamilyen „feszültségoldó”, legális (cigaretta, alkohol) vagy illegális anyaghoz fordulnak, hiszen ki vannak téve a populáris ifjúsági kultúra (plaza-k, diszkók) és a tömegkommunikáció hatásainak is. De soha nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a drog-probléma nemcsak a fiatalságot érinti, hanem az egész társadalom, sőt a nemzetközi közösség ügye. Győr-Moson-Sopron megye - Magyarország részeként - valamennyi kábítószerkonvenciónak a tagja, ezért az általuk ajánlott kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára építő megközelítést fogadja el, vagyis azt a felismerést, hogy amíg van kereslet, addig kínálat is létezik. Ugyancsak a nemzetközi ajánlások szerint, a kérdést több tudomány (pszichológia, pszichiátria, szociológia, kriminológia, teológia, statisztika, genetika, népegészségügy, gyógyszertan stb.) együttes alkalmazásával - multidiszciplináris módon - kívánjuk megközelíteni.

Az

Európai

Unió

2005-2012-ig

terjedő

időszakra

vonatkozó

Drogstratégiájában - mindezeken túl - prioritásként határozták meg a koordinációt, az információt és az értékelést, melyeket mi is beépítünk saját stratégiánkba.

3 Mindenki előtt világossá kell válnia, hogy az egyre súlyosbodó helyzetet csak akkor tudjuk sikeresen kezelni, ha mindenki megteszi azt, amit a saját helyén megtehet. A szülő legyen igazi szülő, a család legyen igazi család, az iskola legyen felkészült, a kezelő helyek működjenek, a bűnüldözés tegye a dolgát, és mindenki legyen elegendő ismeret birtokában. A kábítószer-fogyasztás csak okozat, mint minden szenvedélybetegségnek ennek is mélyebb okai vannak. A megelőzés igazi színtere a szerető családi közösség: nincs száz százalékos védelem, de a statisztikák azt mutatják, hogy a droghasználó fiatalok döntő többsége sérült családból származik. Tudjuk, hogy nincs drogmenetes iskola, de mégis, a jól felkészült pedagógus komoly eredményt érhet el diákjainál. Tudjuk, a drogbetegek kezelése nehéz és sziszifuszi munka, de minden beteget megillet a gyógyításhoz való jog. Tudjuk, a rendőrség nem képes felszámolni a droghasználatot, de kínálatcsökkentő munkája nélkül még nagyobb volna a baj. Rendkívül fontos és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy együttesen, összefogva kell cselekednünk! A megyei KEF-nek úgy kell a munkáját végeznie, hogy a felmerülő problémákra szakmailag megalapozott, az érintettek számára világos és hatékony megoldásokat nyújtson.

4 Alapvetések

Győr-Moson-Sopron

megye

polgárainak

túlnyomó

többsége

kábítószerek

használata nélkül éli mindennapi életét. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ez az állapot folyamatosan fennmaradjon. Tiszteljük az emberi méltóságot, fontosnak tartjuk a testi, lelki egészséget és a szociális biztonságot, elismerjük és támogatjuk az alkotó tevékenységet.

A valamennyiünket érintő kábítószer-probléma kezelése érdekében - az előzőekben leírtakra támaszkodva - erőinket összefogva cselekszünk. Munkánk során a szorosan idetartozó dohányzás és az alkohol okozta problémákat a kábítószer-kérdéssel együtt kezeljük.

Mindezekből egy szabad, önmagával és a világgal békében élő, felelősségteljes társadalom képe bontakozik ki, amelynek létrehozása, fenntartása vezérel bennünket.

Fő célok

I.

KÖZÖSSÉG, EGYÜTTMŰKÖDÉS A szenvedélybetegek iránt érzékeny, azokkal szolidáris helyi közösség kialakítása, amely - a tudatos együttműködésnek köszönhetően - segíti a szenvedély-problémák megelőzését, illetve a szer-használat hatékonyabb kezelését, így csökkentve a belőlük származó közösségi terheket.

II.

MEGELŐZÉS Az egészséges, drogmentes, alkotó életstílus vonzóvá, természetessé tétele, amelyben kiemelt szerep jut a szeretetteljes családi és baráti közösségnek.

5

III. KEZELÉS, ELLÁTÁS A szenvedélybetegek és hozzátartozóik megfelelő ellátásának biztosítása; annak tudatosítása, hogy mindenki igényelheti a szakszerű kezelést.

IV. KÍNÁLATCSÖKKENTÉS A drogokhoz való hozzáférés lehetőségeinek csökkentése, a bűnüldözési szervek és az önkormányzatok összehangolt akcióinak eredményeképpen.

6 I. KÖZÖSSÉG, EGYÜTTMŰK ÖDÉS A szenvedélybetegek iránt érzékeny, azokkal szolidáris helyi közösség kialakítása, amely - a tudatos együttműködésnek köszönhetően - segíti a szenvedély-problémák megelőzését, illetve a szer-használat hatékonyabb kezelését, így csökkentve a belőlük származó közösségi terheket.

H E L Y ZE T E L E M Z É S

Egyre többen válnak drogfogyasztóvá Magyarországon, és évről évre növekszik az alkoholbetegek száma is – derül ki a Nemzeti Drog Fókuszpont EMCDDA (Kábítószer, és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja) számára készített legújabb jelentéséből. 2006-ban összesen 15 480 drogfogyasztót regisztráltak, amely az előző évhez képest öt százalékos emelkedést mutat. 2006-ban jellemzően a fiatalok körében készült országos, illetve egy-egy város középiskolásainak drogfogyasztási szokásait vizsgáló kutatás. Az országos szintű adatfelvétel az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című kutatás keretében zajlott, amely illegális szerfogyasztásra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott. A felmérés szerint az előző évekhez hasonlóan a cannabist (marihuána) minden ötödik 15–17 éves diák kipróbálja, akik közül sokan fogyasztóvá is válnak. A droghasználat tekintetében a középiskolásoknál növekedés tapasztalható: a 9. és 11. osztályos tanulók körében 20,3 százalék a drogfogyasztás mértéke, amiből a többség, 17,3 százalék esetében a cannabis, 14,7 százalék esetében az alkohol és a drog együttes alkalmazása a jellemző, utóbbi leginkább a lányoknál. A Dunántúlon 2005-ben végeztek kutatásokat, két nagyvárosban, melyekből érdemes idézni néhány adatot. Székesfehérváron és Kaposváron is a 13-20 éves diákok körében történt adatfelvétel. A Fejér megyei városban ezen korosztálynak a 22 %-a próbált már életében valamilyen tiltott szert és/vagy inhalánst. Ezen belül a 15-16 évesek majdnem egy tizede kóstolt drogot, a 17 és 20 év közöttieknél pedig 25% a kipróbálási arány! Ez jelentős növekedést mutat a 2000. évi 16%-os életprevalencia értékhez képest. A kaposvári vizsgálat eredményei szerint ez az érték 17%. Kiemelkedően magas volt a gyógyszer és alkohol együttes használatának életprevalencia értéke (18%). Mindkét nagyvárosban a marihuána fogyasztása volt az első helyen. Győr-Moson-Sopron megyében 2003-ban folytak kutatások, a 7-12. osztályos diákok körében. A felmérésből kiderült, hogy a fiatalok 13%-a próbálta ki a marihuánát, 5%-uk

7 valamilyen hallucinogén-szert, 4%-uk amfetamint tartalmazó szereket, 2-2 % pedig a kokaint, illetve a heroint. Az életkori arányokat vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a marihuána vagy a hasis kipróbálása 10 éves kortól egészen 19-20 éves korig jellemző. A leginkább veszélyeztetettek a nagyvárosok (Győr, Sopron) és Mosonmagyaróvár voltak, de a kisvárosokban is megjelent a kábítószer. 2007-ben Mosonmagyaróváron és térségében tartottak átfogó kutatást, amely a 2002. évi vizsgálatra épült. Az adatfelvétel a város 4 középiskolájában, illetve 7 általános iskolájában, valamint – újdonságként – a kistérség 12 településének általános iskoláiban történt. A vizsgálatban a drogérintettségen túl az egészségmagatartásra, a diákok iskolához, tanuláshoz való viszonyára, jövőképére, életvezetési értékeire, egészség-attitűdjeire és veszélyeztetettségükre is rákérdeztek. A jelenleg folyó kiértékelésből annyi már tudható, hogy a középiskolás korosztályban jelentősen csökkent a marihuána-használat (de még mindig ez a legnépszerűbb szer), csökkent a gyógyszer alkohollal való együttes használata, növekedett a kokain, speed és az ópiátok aránya, jelentősen nőtt az „egyéb szerek” (szipu, RUSH) fogyasztása. A városi általános iskolákban a 2002. évi adatokkal ellentétben minden szer megjelent már a palettán, általános emelkedés tapasztalható szinte minden szerrel kapcsolatban (a legnagyobb arányban: extasy, szipu). A kistérségi általános iskolák adatai nagy vonalakban „beérték” a 2002-ben a városi általános iskolákban mért adatokat. Itt a leggyakoribb szerek: a szipu, a gyógyszer alkohollal együtt való fogyasztása, és a marihuána. Az LSD, a kokain és az ópiátok (még?) nem jelentek meg. A felnőtt népesség körében országos, reprezentatív mintán végzett drogepidemiológiai vizsgálat 2003-ban volt utoljára, azóta nem. A kutatás szerint a megkérdezettek 11,4%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott drogot. Az elsőként használt szer az esetek több mint háromnegyedében valamilyen cannabis-származék (marihuána, hasis) volt. A legális szerek közül a legelterjedtebb az alkoholfogyasztás, de a megkérdezettek közel fele (43,9%) dohányzott a megelőző hónapban, és különösen a nők között elterjedt a nyugtatók, altatók orvosi receptre, vagy a nélkül történő fogyasztása. A fentebb ismertetett adatok szerint a marihuána tehát a legtöbbször használt kábítószer, melynek oka, hogy könnyen hozzáférhető a világkereskedelem révén, de „helyi” termesztéssel is. Jelentős szerepet játszik az egyre erősebb társadalmi elfogadottság is, ami öngerjesztő módon hat a fogyasztásra. A szer káros hatásainak alábecsülése, sőt propagálása a médiában, rendezvényeken, beláthatatlan károkat okoz! Ahogyan az alkohol és a cigaretta esetében, a könnyebb hozzáférés mindenképpen fogyasztásnövekedést hoz. Sajnos az alkohol

8 és a cigaretta társadalmi elfogadottsága évszázados, de nem kéne még egy-két drogot ebbe a „panteonba” beemelni. Nincs könnyű és nehéz drog: csak drog van… Sajnos kijelenthető, hogy az európai trendekkel azonos módon, a fiatalok hazánkban is egyre korábban kerülnek kapcsolatba a kábítószerekkel. Éppen ezért a szenvedélybetegségek megelőzésekor, a prevenció színterei közül mindinkább kiemelt szerepe lehet a családnak, amely a probléma kialakulásakor, illetve annak kezelésekor is kulcspozíciót foglal el. A közösség – legyen az egy város, néhány száz lelkes falu, egy iskolai osztály, egy baráti kör, vagy a legkisebb közösség, a család – tud a legtöbbet tenni a drog-probléma iránt érzékeny társadalom kialakulásáért. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a média emberekre gyakorolt óriási hatásáról sem, ezért az elektronikus és írott médiumok teljes körű bevonására van szükség. Határozott álláspontunk, hogy a családhoz fűződő megbízható kötelékek hatékony védelmi funkciót látnak el a drogok jelentette veszélyeztetettséggel szemben. Ezért nagyon fontos, hogy a családok a tömegkommunikációs üzeneteken túl, közvetlen és hiteles információkhoz,

segítséghez

juthassanak

a

megelőzés

és

a

korai

kezelésbevétel

szempontjából. A családok elérésében eszközt jelenthetnek az iskolában és azon kívül folyó prevenciós programok, partnert jelenthetnek a közoktatási intézmények, a családsegítő központok, az önsegítő, szülői-hozzátartozói csoportok, a telefonszolgálatok, valamint a média. A megyei önkormányzatnak olyan intézményei vannak (középiskolák, speciális iskolák, kollégiumok, gyermekvédelmi központok), ahol veszélyeztetett, esetleg érintett fiatal él vagy tanul, ezért a velük történő együttműködés sem lehet kérdéses. A fejezetnek központi gondolata a mélyebb lelki tartalommal bíró közösség kialakulása, amelyben a drog kipróbálásának lehetősége sem merül fel.

2009. június 30-ig megvalósítandó célok Felelős: „Közösség, együttműködés” munkacsoport vezetője  Átfogó, az egész megyére vonatkozó, a fiatal és felnőtt népességben lefolytatott, az európai vizsgálatokba illeszkedő kutatás készíttetése a szenvedélybetegségekről, kistérségekre lebontva. A 2003-as megyei felmérés óta eltelt 5 év során a drog-helyzetben jelentős változások történtek, ezért újabb, a felnőtt népességre és a legális szerek használatára, a különböző attitűdökre is vonatkozó, komplex felmérésre van szükség!

9  Folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a megyében működő városi-térségi KEF-ekkel. Megyénkben jelenleg négy helyen működik Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF): Győrben, Sopronban, Mosonmagyaróváron és Csornán. Kapuváron most folyik az előkészítő, szervező munka.  A drog-probléma kezelését tekintve lefedetlen területek feltérképezése, a szükséges teendők meghatározása és végrehajtása.  Megállapodás kötése a médiával. A kábítószer-kérdéssel foglalkozó tudósítások, írások ne a hisztéria-keltésről, a megbélyegzésről, a szenzáció hajhászásáról szóljanak, hanem legyenek szakmailag megalapozottak, hitelesek, és a megelőzést szolgálják.

2011. június 30-ig megvalósítandó célok Felelős: „Közösség, együttműködés” munkacsoport vezetője  A különböző célcsoportok (polgármesterek, képviselők, jegyzők, újságírók, szülők, pedagógusok, gyermekek egymás iránti) felelősségérzetének felkeltése, érzékenyítése. Az adott kör számára készült, a különböző szakterületek részéről megfogalmazott ajánlások összeállítása, és azok a médián, illetve más csatornákon (pl. már létező programokra való „beszivárgással”) történő eljuttatása. Kiemelten a pedagógusok szaktudással ellátása, továbbképzése, mert nagyon sokan vannak azok, akik nem rendelkeznek megfelelő információkkal és módszerekkel a megelőzést, a szer-használat felismerését, a teendőket illetően.  A szórakozóhelyekről való biztonságos hazajutás egész megyére vonatkozó módszerének kidolgozása. A rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzatok, a különböző személyszállító

vállalkozások

közreműködésére,

szórakozóhely partneri hozzáállásra számítunk.

szaktudására,

illetve

minél

több

10 II. MEGELŐZÉS (PREVENCIÓ) Az egészséges, drogmentes, alkotó életstílus vonzóvá, természetessé tétele, amelyben kiemelt szerep jut a szeretetteljes családi és baráti közösségnek.

H E L Y ZE T E L E M Z É S

A primer (elsődleges) prevenciót komplex személyiségfejlesztésként értelmezzük, melynek része a legális és illegális drog használatának megelőzése. Eredményt elérni csak az ifjúság életmódjának tudatos alakításával lehet, melyben a legnagyobb szerepe – amint azt az előző fejezetben már kihangsúlyoztuk – a családnak van. Minden erővel arra kell törekedni, hogy a családok normálisan működhessenek. Ugyanakkor a legveszélyeztetettebbek, a fiatalok napjuk jelentős részét az iskolában töltik, ezért a prevenciónak ott szintén meg kell jelennie. A Regionális ÁNTSZ, a Megyei Pedagógiai Intézet és a megyei önkormányzat által közösen végzett felmérés megerősítette azt a hipotézist, hogy az iskolai primer prevenciós tevékenységben jelentős területi egyenlőtlenségek találhatók (akár egy városon belül is), melynek hátterében meghatározó tényező az egészségfejlesztésre speciálisan felkészített humán erőforrás jelenléte az iskolákban. A kb. kétezer pedagógusból mindössze néhány száznak van szakirányú képzettsége ezen a téren (pl. drog-koordinátor, egészségfejlesztő-mentálhigiénikus, egészségtan tanár, egészségügyi szakoktató, szociálpedagógus, addiktológus – ETI-képzés, pszichológus, drámapedagógus, egészségpszichológiai, ill. család- és gyermekvédelmi szakvizsga). Megyénkben a következő prevenciós programokat alkalmazzák: - Egészségvirág Iskolai Egészségfejlesztési Program (Egészségvirág Egyesület) - „Egyszer mi is felnövünk” (Lions Quest) - D.A.D.A. program (Rendőrség) - „Egészséged testben-lélekben” (CHEF Hungary) - Shaphiro (Soros-tréning) - „Mielőtt túl késő lenne” (Ernst Servais) - Egészséges élet (Egészségesebb Iskolákért Hálózat). A kiképzett kortárs-oktatók többségükben magukra maradnak, szupervízió nélkül tevékenykednek, de az iskolai drogügyi koordinátoroknál is hasonló a helyzet. Kiderült az is, hogy az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha a programok átfogóak és holisztikusak,

11 több tanéven keresztül tartanak, a beavatkozás kellően mély, a képességfejlesztésre hangsúlyt fektetnek, valamint figyelnek a tanárok továbbképzésére és a források biztosítására. A kábítószerekről való beszélgetéssel azonban óvatosan, a helyes arányokat megtalálva, és betartva kell bánni, mert a drog-kérdéssel való túlzott foglalatoskodás visszaüthet. Ennek veszélyére mutat rá egy tatabányai felmérés, mely szerint a diákok több mint 80 százaléka legalább egyszer részt vett már drogprevenciós órán, de a kipróbálók negyede gondolja csak úgy, hogy hiteles válaszokat kapott, és ez az arány a tapasztalatlanoknál is csak 43 százalék. A diákok többsége a barátaitól szerez információkat a drogokról, második helyen az iskola, harmadikon pedig a televízió áll. A kipróbálók 56 százaléka úgy tartja, túlságosan sulykolják a témát, s ezzel keltik fel a kíváncsiságot a drogozás iránt. A kábítószer-probléma hangsúlyozása az iskolában, televízióban ráirányítja a gyerekek figyelmét a kérdésre, azonban viselkedési mintáikat már az „életből” szerzik, ami legtöbbször nem egyezik az iskolában hallottakkal. A

szabadidő

értelmes,

kulturált

eltöltésében

óriási

szerep

jut

a

civil

kezdeményezéseknek (pl. sportegyesületek, természetjáró körök, a cserkész-mozgalom stb.), az egyházaknak, ezért a velük való együttmunkálkodás bármilyen formája ajánlatos. A fiatalok esetenként „csak” a személyes függetlenség- és identitáskeresésük részeként kísérleteznek drogokkal, amivel érettségük elérésével felhagynak. Ebben azonban döntő szerepe van annak, mennyire fejlett a probléma-megoldó, feszültségoldó képességük. A megelőzés kulcsfontosságú, és az is tény: az egészségkárosodás, ha időben fordulunk orvoshoz, zömmel visszafordítható. Ha a külvilág történéseit nem is zárhatjuk ki életünkből, de igenis tudatosíthatjuk gyermekünkben, unokánkban, tanítványunkban, munkatársunkban, hogy a társadalom többsége nem használ kábítószereket, hogy az egészséges, dohányzástól, túlzott alkoholfogyasztástól, drogoktól mentes élet a normális. Nem elég azonban mindezek ellen állást foglalnunk, azt is el kell mondanunk a fiataloknak: hogyan lehet egészségesen, értékteremtő módon, magunkra és a másikra odafigyelve élni! 2009. június 30-ig megvalósítandó célok Felelős: „Megelőzés” munkacsoport vezetője  Kistérségi KEF-ek megalakulásának és tevékenységének szakmai támogatása.

12 - Szakmai konferencia a kistérségi társulások vezető képviselőinek és szakmai, interszektoriális kulcsembereinek részvételével a fórumok létrejöttének szükségességéről, működésének feltételeiről. - Megyei helyzetelemzés készítése kistérségi reprezentációban, mely megalapozza a kistérségi stratégiák elkészítését. (kvantitatív és kvalitatív vizsgálat párhuzamosan) - Komplex – legális és illegális – drogmegelőzési stratégia készítésére felkészítés, kistérségi workshop-ok keretében. - Forrás allokálás – pályázatírás, projektmenedzsment felkészítések kistérségi színtéren.  Szakmai hálózat építés. - A megyében kiképzett egészségfejlesztési és drogkoordinátor pedagógusok belső, interaktív fórumának megteremtése, a megyei KEF honlapján belül, a városi KEF-ek szervezési segítségével. - Kortársoktatók interaktív fórumának megszervezése a megyei KEF honlapjához kapcsolódóan, a városi KEF-ek szervezési segítségével.  A helyi média-szakemberek kommunikációs szakmai szerepének erősítése. A kommunikáció területén felhalmozott szakmai tudás segítségével hatékonyabban érhetünk célt egy szórólappal, szakmai kiadvánnyal, konferenciával, internetes akcióval vagy éppen egy, a diákújságokban megjelenő felhívással.

2011. június 30-ig megvalósítandó célok Felelős: „Megelőzés” munkacsoport vezetője  A megye minden iskolájában egy olyan személy folyamatos biztosítása, aki a kábítószer-probléma kezelésében járatos. Meg kell nevezni azt a személyt (pedagógust, iskolapszichológust, ifjúsági védőnőt, egészségnevelőt, kortárssegítőt) az iskolában, aki e témát megfelelő érzékenysége és szakképesítése okán feladatául kapja. Ám elgondolkodtató, hogy a tanulók kifejezetten elutasítják azt, hogy a bajaikkal a pedagógusokhoz forduljanak, ezért inkább a kortárssegítőknek juthat kiemelt szerep.  Az országos Drogmegelőzési Egészségfejlesztési Akkreditációs Bizottság által elfogadott programok megismertetése: - konferencia szervezése - a Megyei KEF honlapon a programokra vonatkozó információk elérhetősége.

13 III. KEZELÉS, ELLÁTÁS A szenvedélybetegek és hozzátartozóik megfelelő ellátásának biztosítása; annak tudatosítása, hogy mindenki igényelheti a szakszerű kezelést.

H E L Y ZE T E L E M Z É S

A kezelt heroin-fogyasztók és az intravénás használók száma országosan 2000 óta egyre kevesebb volt, a tavalyi évben azonban fordult a helyzet és mindkét esetben 15 százalékkal nőtt ez az arány. Eközben a valamely függőségben – alkohol, kábítószer, szerencsejáték – szenvedők ellátása szembetűnően hiányos. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) után, május elsejétől az Országos Addiktológiai Intézet is megszűnik a költséghatékonyság jegyében. „Súlyosabb helyzetet fog előidézni, mint ott. Gyakorlatilag megszüntetik a bázist, és ezzel megszűnik Budapesten az alkohológiai ellátás” – nyilatkozta nemrég egy pszichiáter. Győr-Moson-Sopron megyében, csakúgy, mint Magyarország egész területén, a már drogot használók kezelésének rendszere – a kapcsolatfelvételtől a detoxikáción és a terápián át az utógondozásig, rehabilitációig és a droghasználat okozta ártalmak csökkentéséig – komoly fejlesztésre szorul. Jelenleg megyénkben a járóbeteg-ellátás a következő helyeken történik: - TÁMASZ Krízis-és Drogambulancia, Győr (Petz Aladár Megyei Oktató Kórházon belül) - Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, I., II. és III. számú Pszichiátriai és Mentálhigiénés Osztály szakambulanciái, Győr - Karolina Kórház-Rendelőintézet, addiktológiai szakellátás és gondozás, Mosonmagyaróvár - Erzsébet Kórház, Addiktológiai Gondozó és Szakrendelő, Sopron. A TÁMASZ Krízis-és Drogambulancia megszervezése a krízisellátással, valamint a telefonos lelkisegély-szolgálattal integráltan történt. Döntően addiktológiai, drog- és kettősdiagnózisú kliensek ellátása történik, de számos egyéb nem addiktológiai kórkép is ellátásra kerül. A megyében ambuláns kezelést igénylő drogbetegek nagy része itt részesül ellátásban. Az ambulancia számtalan, ellátást kiegészítő egyéb szolgáltatást is végez: tanácsadás jogiszociális problémák esetén, prevenciós programok, akkreditált tanfolyamok pedagógusok, egészségfejlesztők részére, addiktológiai monitorozó funkció, ártalomcsökkentő programok

14 módszertani anyagainak ismertetése, diszkussziója. Tagja a Drogambulanciák Szakmai Szövetségének. A fekvőbetegek ellátását két kórházban végzik: a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház III. sz. Pszichiátriai és Mentálhigiénés Osztályán, Győrben, illetve a soproni Erzsébet Kórház Pszichiátriai Osztályán. Addiktológiai fekvőbeteg osztály önállóan nem működik. A győri osztályon az ágyak kb. 35%-án kezelnek addiktológiai betegeket, míg Sopronban ez az adat változó. Az addiktológiai betegek detoxikálását továbbra is nagy részben a pszichiátriai osztályok végzik, a detoxikáló állomások megszüntetése óta. Feltétlenül fejlesztésre vár a drogbetegek sürgősségi ellátását biztosító önálló szubintenzív részlegek kialakítása. 2007-ben a győri kórházban összesen 19 főt kezeltek kábítószer-fogyasztásból kifolyólag, akik között előfordult 15 és 19 év közötti fiatal, sőt egy 13 és 14 év közötti leánygyermek is. Az alábbi táblázatban, kábítószer-kategóriák szerinti bontásban olvashatók a kliensekre vonatkozó adatok.

FŐBB KÁBÍTÓSZER

Az év folyamán kezelésben részesült

KATEGÓRIÁK

összes kliens

Előző oszlopból új kliens / első alkalommal jelent meg a kezelésben/

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Opiát típus

2

0

1

0

Kokain típus

1

0

1

0

Kannabisz típus

3

2

2

1

Hallucinogének

0

0

0

0

Amfetamin típus

1

1

0

1

Nyugtató típus

0

0

0

0

Politoxikománia

4

5

0

0

Szerves oldószerek

0

0

0

0

Alkohol

0

0

0

0

Egyéb kábítószer

0

0

0

0

MINDÖSSZESEN

11

8

4

2

15 A drogbetegek ellátásának legfontosabb pillére a rehabilitációs otthon. Ilyen jellegű intézmény, mely az egészségügyi, medikális jellegű tevékenység mellett szociális elemekkel, munkaterápiával szociális-reintegrációs funkciókat lát el, a megyében továbbra sem működik. A komplex bio-pszicho-szociális szemléletet, multidiszciplináris kezelőszemélyzetet igénylő bentlakásos intézményben a szociális munkás, gondozó, terapeuta, addiktológus konzultáns, orvos, pszichológus, jogász, lelkész együttes team munkája szükséges. A kábítószer-függőség krónikus betegség, mely igen gyakran visszaesésekkel jár. Ennek megelőzése és a kábítószer-használat következtében fellépő ártalmak csökkentése kiemelt fontosságú. 2009. június 30-ig megvalósítandó célok Felelős: „Kezelés, ellátás” munkacsoport vezetője  Az alacsony-küszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatások további működtetése, az addiktológiai konzultációs központok (RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, Győr; DrogPont, Mosonmagyaróvár) szerepének növelése. Ezeknek a programoknak (pl. megkereső szolgálatok, telefon-szolgálatok, tanácsadás, jogsegély, tűcsere, stb.) az a jellemzője, hogy a droghasználókkal szemben nem várják el, hogy azonnal abbahagyja a drogozást, és a drogmentességet megkövetelő kezelőhelyek szigorú terápiás szerződéseihez és házirendjéhez alkalmazkodjék. Az ilyen típusú munkában résztvevő szakemberek folyamatos továbbképzése elengedhetetlen.  A metadon-kezelések feltételeinek kialakítása.  Detoxikációs és rehabilitációs részleg kialakítása régiónkban. A legfőbb gondot a sürgősségi állapot felismerése jelenti: a pontos diagnózist megalapozó laboratóriumi háttér nem felel meg a növekvő igényeknek. A kezelés akkor eredményes, ha ambuláns utógondozás vagy rehabilitáció követi.  Egymásra

épített

és

komplexebb

továbbképzési

tervek

kidolgozása

pedagógusoknak, szociális és gyermekvédelmi szakembereknek, iskola,- gyermek- és családorvosoknak.

2011. június 30-ig megvalósítandó célok Felelős: „Kezelés, ellátás” munkacsoport vezetője

16  A TÁMASZ ambulancia tevékenységének hatékonyabb összehangolása az oktatási és szociális intézményekkel.  A droghasználók egészségügyi kezelése társadalmi és szakmai elfogadottságának növelése. Világossá kell tenni a közvélemény számára, hogy nem az egészségügyi és rehabilitációs intézmények „gyártják” a drog-betegeket!  Az ún. ártalomcsökkentő programok (pl. tűcsere, metadon, anonim-szűrés stb.) fejlesztése. Meg kell előzni az AIDS megjelenését, a hepatitisz terjedését az intravénás kábítószer-használók körében.  Az utcai munka bővítése, hatékonyabbá tétele, melynek következtében növekszik az elért droghasználók száma.

17 IV. KÍNÁLATCSÖKKENTÉS A drogokhoz való hozzáférés lehetőségeinek csökkentése, a bűnüldözési szervek és az önkormányzatok összehangolt akcióinak eredményeképpen.

H E L Y ZE T E L E M Z É S

A kínálatcsökkentés jelenti a jogi szabályozást, a bűnmegelőzést és a bűnüldözést, az illegális kábítószer-termelés felszámolását, az ún. prekurzor anyagok (szintetikus kábítószer gyártásához szükséges vegyi anyagok) szigorú ellenőrzését, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség felderítő tevékenységét, ezen túlmenően nemzetközi szinten összehangolt vagy fedett nyomozást, a pénzmosás és a korrupció elleni fellépést, az érintett szervek közötti, kétés többoldalú, regionális és széles nemzetközi együttműködést. A mondat hosszúsága jelzi, mennyire bonyolult, összehangolt cselekvések sorozatáról van szó, főként ha hozzátesszük, hogy csak a két terület – kínálat- és keresletcsökkentés – közötti szabályozott, intenzív és egymást feltételező együttműködés teremthet esélyt a probléma tényleges visszaszorítására. A bűnügyi statisztikák szerint ugyan az összbűnözéshez viszonyítva a kábítószerbűnözés jelentéktelen nagyságrendet képvisel, mégis feltétlen és kiemelt figyelmet kell rá fordítani, mivel a kábítószerrel visszaélés bűncselekmény az egyik legdinamikusabban „fejlődő” bűncselekményfajta. A társadalom számára egyre növekvő fenyegetést jelent; a félelem, az erőszak, a korrupció és a szervezett bűnözői csoportok tevékenységén keresztül ássák alá biztonságunkat. Jelenleg a drogpaletta teljes kínálata elérhető hazánkban, a nyugati trendek hetek alatt begyűrűznek. Területi szempontból a kábítószer-fogyasztás illetve a tőle elválaszthatatlan kábítószer-terjesztés központja Budapest, a fertőzöttség a fővárostól távolodva csökken, de érintetlen terület már nincs Magyarországon! Az elmúlt években a kábítószer-bűnözés jellege megváltozott, tranzitországból egyértelműen célországgá váltunk. A Rendőrség tudomására jutott tranzitszállítások megakadályozása mellett, a figyelem jelenleg a régió területén folytatott kábítószerkereskedelemre irányul. Megyénkben egyaránt megtalálhatók a kábítószer-fogyasztók és a kábítószer terjesztésével foglalkozó személyek, a határok közelsége és nyitottsága pedig lehetőséget kínál a külföldről történő kábítószer-behozatal lebonyolítására.

18 A Megyei Rendőr-főkapitányságon az elmúlt években folytatott nyomozások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a visszaélés kábítószerrel bűncselekmények elkövetői jártasak a törvény rendelkezéseiben, igyekeznek vigyázni arra, hogy a birtokukban lévő kábítószer ne haladja meg a jelentős mennyiség alsó határát, mivel így cselekményük enyhébb megítélés alá eshet. Néhány bűnügyben azonban az elkövetőktől a jelentős mennyiség alsó határát jóval meghaladó mennyiségű kábítószer került lefoglalásra. A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség adatai szerint 2007-ben, az ismertté vált bűncselekmények körében 234 volt a visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma, többségük csekély mennyiségre elkövetett. 20 esetben megszüntették a nyomozást, és 117 vádirat született. Elterelésre (szaknyelven a vádemelés elhalasztására) 89 esetben került sor. Az ügyészségi adatok között azonban 7 olyan ügy is akadt, amelyben a vádlott 18 év alatti személyt használt fel a bűncselekmény elkövetéséhez! Hogy a gyermek elkövetők mennyire érzik tettük súlyát, azt nem mindig könnyű eldönteni, mégis a szakemberek úgy vélik, hogy a tizenkettedik életév választóvonal a gyerekek életében. Vagyis ebben a korban a gyereknek – ha nincs valamilyen pszichés zavara – tisztában kell lennie tettei következményeivel, de legalábbis tudnia kell a különbséget jó és rossz cselekedetek között. 2006-ban a rendőrök körében, reprezentatív mintán történt vizsgálat (Ritter 2007) a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos attitűdök felmérésére. Tanulságos idézni néhány megállapítást belőle. A megkérdezettek szerint a következő eszközökkel lehetne a leghatékonyabban visszaszorítani a kábítószer-fogyasztást: Eszközök

%

Szigorúbb büntetés

37,0

Megelőzés, felvilágosítás

38,2

A határátkelők hatékonyabb ellenőrzése

4,1

Egyes kábítószerek legalizálása

8,5

Razziákkal, szórakozóhelyek ellenőrzése, a rendőrség szerepének növelése

9,4

Megelőzés, felvilágosítás+ határozottabb rendőri fellépés, szigorúbb jogszabályok + személyi tárgyi feltételek növelése

0,6

Racionálisabb büntetés és ítélkezési gyakorlat

4,2 Forrás: Ritter 2007

19 A megkérdezett rendőrök összességében elítélik a kábítószer-fogyasztást, sőt a kábítószerfogyasztókat is (bár a függőkre vonatkozó betegség-kép itt is érvényesül). Semmiképpen nem szeretnék büntetlenül hagyni ezt a magatartást, nem értenek egyet sem az alacsonyabb jogszabályi szintre helyezéssel, sem pedig a szertípusok szerinti megkülönböztetéssel. Az alkohol-fogyasztásnál károsabbnak és veszélyesebbnek ítélik a kábítószerek fogyasztását. A hatályos jogszabályok, elsősorban is a Büntető Törvénykönyv, a Büntető eljárási és a Rendőrségi törvény a nemzetközi egyezményekkel összhangban kijelölik a feladatokat, de az együttműködők körét a civil szférával, valamint a médiával is kívánatos bővíteni!

2009. június 30-ig megvalósítandó célok Felelős: „Kínálatcsökkentés” munkacsoport vezetője  A rendőrség fokozottabb, hatékonyabb ellenőrzése a drog-színtereken, melynek következtében javul a szórakozóhelyek és más drogfertőzött színterek biztonsága. A polgárőrség, mint a helyi közösség és a civil társadalom kínálatcsökkentésben érdekelt szervezete hatékonyan támogathatja ezt a munkát.  A bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek együttműködésének fejlesztése, annak érdekében, hogy a nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok egységesen értelmezzék a bonyolult jogszabályokat. Törekedni kell arra, hogy megyénkben a bűncselekmények megítélése, az ítélkezési gyakorlat egységes legyen, ezért szükséges, hogy a társszervek az ügyek tapasztalatait leszűrve rendszeres kapcsolatot tartsanak fenn. Először városi, majd megyei szinten kell kidolgozni, megszervezni a szakmai együttműködés rendszerét, ide értve a nemzetközi kapcsolatok felvételét is.  Közös szakmai képzések a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek munkatársainak. A jogalkalmazó hatóságok (Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség, ügyészségek és bíróságok) zömében ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, ezért rendkívül hasznos a közös képzésük. (szakmai tapasztalatcsere, továbbképzés, módszertani útmutató, példatár szerkesztése, jogesetek feldolgozása, stb.)  Az ügyészi felügyelet erősítése gyermekkorúak ügyeinél. Annak körültekintő vizsgálata, hogy az elkövetett bűncselekmény nem kapcsolódik-e valamilyen kábítószer, illetve kábító hatású anyag megszerzéséhez vagy fogyasztásához. A veszélyeztetettség mértékétől függően ügyészi jelzésadás az érintett szervezetek felé. Másrészt a vádemelés

20 elhalasztásának alkalmazásánál, az eredményes pártfogói munka érdekében olyan magatartási szabályok előírása, amely visszatartó hatású a jövőbeni kábítószer-fogyasztást illetően.  A pártfogó felügyelők és a kezelést végzők együttműködésének erősítése, hogy a vádemelés

elhalasztásakor

(elterelés)

a

kötelezően

előírt,

illetve

önként

vállalt

drogmegelőzési, kezelési programok célt érjenek.

2011. június 30-ig megvalósítandó célok Felelős: „Kínálatcsökkentés” munkacsoport vezetője  A jogalkalmazói szervek rendszeres egyeztetései során felhalmozott tapasztalatok birtokában, a vonatkozó jogszabályok elemzése, az esetlegesen szükséges változtatások előmozdítása.  Az illegitim szerek megyén belüli termesztésének, előállításának, a legális kábítószerek és előanyagaik (prekurzorok) előállításának hatékonyabb felderítése.  A drogfertőzött színterek csökkentése. Az önkormányzatoknak jobban ki kell venniük ebből a részüket. Az önkormányzati rendeletekben széleskörű szabályozási lehetőség áll rendelkezésre e cél megvalósítása érdekében, továbbá pl. a szórakozóhelyek működési engedélyének kiadása illetve bevonása is jegyzői hatáskörbe tartozik.

Az egyes fejezetekben kitűzött célok eléréséhez a Megyei KEF dolgozzon ki cselekvési tervet, amely kiterjed az eredményesség mérésére, értékelésére is, majd - a szükséges időpontban - számoljon be az elvégzettekről.

21 70/2008.(IV.25.)KH határozat: 1. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a kábítószerprobléma visszaszorításáról szóló Győr-Moson-Sopron megyei stratégia módosítását, és az abban foglaltak végrehajtásával továbbra is a Győr-Moson-Sopron Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot bízza meg. 2. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése kétévente felülvizsgálja a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló stratégiáját. 3. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a fórum munkájához minden évben a költségvetési rendeletben forrást biztosítson. Határidő: 2008. április 25. az 1. ponthoz 2010. április a 2. ponthoz évente a költségvetés előkészítése a 3. ponthoz Felelős: Kara Ákos, a közgyűlés alelnöke

A stratégiát készítette: Csala Krisztina (Intézményfelügyeleti Osztály), a Megyei KEF munkacsoportjainak iránymutatása alapján.

[Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése a felülvizsgált stratégiát 2008. április 25-i ülésén - ellenszavazat nélkül - fogadta el, a 70/2008.(IV.25.)KH-val.]

1. sz. melléklet

22

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum összetétele, felépítése Tagok: - a megyei közgyűlés kábítószer-kérdést felügyelő alelnöke; - a megyei közgyűlés Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottságának képviselője; - a megyei közgyűlés Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságának képviselője; - a megyei önkormányzati hivatal ifjúsági referense; - Győr MJV KEF elnöke; - Sopron MJV KEF elnöke; - Mosonmagyaróvár város KEF elnöke; - Csorna város KEF elnöke; - a Megyei Rendőr-főkapitányság; - az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete; - a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház; - a Megyei Főügyészség; - a Megyei Bíróság; - a Megyei Igazságügyi Hivatal; - a VPOP Nyugat-dunántúli Regionális Parancsnoksága; - a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala; - a Megyei Pedagógiai Intézet; - a Magyar Katolikus Egyház Győri Egyházmegyéje; - a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerülete; - a Magyarországi Evangélikus Egyház Nyugati (Dunántúli) Egyházkerülete; - a Győri Kistérség képviselője; - a Téti Kistérség képviselője; - a Pannonhalmi Kistérség képviselője; - a Kapuvári Kistérség képviselője; - a Csornai Kistérség képviselője; - a Mosonmagyaróvári Kistérség képviselője; - a Sopron-fertődi Kistérség képviselője; - a Mobilitás Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda; - a Győr-Moson-Sopron Megyei Polgárőr Szövetség;

1. sz. melléklet

23

- a Magyar Cserkészszövetség VII. Kerülete, Győr; - a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, Győr; - a Széchenyi István Általános Iskola, Kapuvár; - Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Gyermekvédelmi Központja; - Ikrény Mikrotérségi Gyermekjóléti Szolgáltatást Ellátó Intézménye, Abda-Börcs telephely; - a Magyar Televízió Soproni Körzeti Stúdiója; - a Kisalföld napilap; - a Magyar Rádió Régió Rádiója. Titkár: a megyei önkormányzati hivatal ifjúsági referense

Szakmai munkacsoportok „Közösség-együttműködés” munkacsoport: - a megyei közgyűlés Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottságának képviselője; - a megyei közgyűlés Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságának képviselője; - a megyei önkormányzati hivatal ifjúsági referense; - Győr MJV KEF elnöke; - Sopron MJV KEF elnöke; - Mosonmagyaróvár város KEF elnöke; - Csorna város KEF elnöke; - a Győri Kistérség képviselője; - a Téti Kistérség képviselője; - a Pannonhalmi Kistérség képviselője; - a Kapuvári Kistérség képviselője; - a Csornai Kistérség képviselője; - a Mosonmagyaróvári Kistérség képviselője; - a Sopron-fertődi Kistérség képviselője; - a Mobilitás Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda. „Megelőzés” munkacsoport: - az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete; - a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala; - a Megyei Pedagógiai Intézet;

1. sz. melléklet

24

- a Magyar Katolikus Egyház Győri Egyházmegyéje; - a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerülete; - a Magyarországi Evangélikus Egyház Nyugati (Dunántúli) Egyházkerülete; - a Magyar Cserkészszövetség VII. Kerülete, Győr; - a Széchenyi István Általános Iskola, Kapuvár; - Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Gyermekvédelmi Központja; - a megyei közgyűlés Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságának képviselője; - a Megyei Rendőr-főkapitányság; - Ikrény Mikrotérségi Gyermekjóléti Szolgáltatást Ellátó Intézménye, Abda-Börcs telephely; - a Magyar Televízió Soproni Körzeti Stúdiója; - a Kisalföld napilap; - a Magyar Rádió Régió Rádiója. „Kezelés, ellátás” munkacsoport: - a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (TÁMASZ Krízis-, és Drogambulancia); - a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, Győr; - a Magyar Katolikus Egyház Győri Egyházmegyéje; - a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerülete; - a Magyarországi Evangélikus Egyház Nyugati (Dunántúli) Egyházkerülete; - a Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet; - a Megyei Igazságügyi Hivatal. „Kínálatcsökkentés” munkacsoport: - a Megyei Rendőr-főkapitányság; - a VPOP Nyugat-dunántúli Regionális Parancsnoksága; - a Megyei Főügyészség; - a Megyei Bíróság; - a Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet; - a Megyei Igazságügyi Hivatal; - a Győr-Moson-Sopron Megyei Polgárőr Szövetség.