SZAKVÉLEMÉNY KKöözzvviilláággííttááss kkoorrsszzeerrűűssííttééssii sszzáám mííttááss m műűsszzaakkii‐‐ggaazzddaassáággii éérrttéékkeellééssee
22001166..
Győr, 2016. március 21. Molnár László e.v. villamosmérnök
1. Vezetői összefoglaló Az Önkormányzat a településen működő közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó üzleti javaslatot kapott az ENERIN Sümeg Energetikai Kft-től. Ebben a társaság javasolja, hogy - egyrészt a jelenleg üzemelő közvilágítási rendszer aktív elemeit lecseréli LED fényforrást tartalmazó lámpatestekre, - másrészt az így felújított rendszer elemeit üzemelteti, - harmadrészt a beruházást ún. ESCO konstrukcióban végzi el. Az értékelés során az ESCO szolgáltatás általános jellemzőinek bemutatása mellett a konkrét ajánlat műszaki és gazdasági elemzése is megtörtént. A társaság javaslata műszaki szempontból gyakorlatilag értékelhetetlen. A megvalósítani tervezett közvilágítási rendszerről, lámpatestekről a benyújtott javaslat nem közöl műszaki adatokat, így az elbírálásakor csak a vállalkozó szóbeli tájékoztatására lehet támaszkodni. Hiányossága a benyújtott projekt vázlatnak, hogy a jelenlegi formájában történő elfogadása esetén, a futamidő végén gyakorlatilag ismét rekonstrukcióra szoruló közvilágítási rendszer kerül az Önkormányzat birtokába. A javaslat gazdasági szempontból felemás: a várható energia megtakarítások igazolhatóak, ha valóban olyan teljesítmény felvételű világítótestek kerülnek beépítésre, mint amilyenekről a vállalkozó javaslata ír, azonban az ezekből számítható költségmegtakarításoknál már eltérések tapasztalhatóak. A leglényegesebb eltérések egyrészt a vállalkozó által használt és a valós villamos energia beszerzési (kiindulási) adatok különbözőségére (ld.: 4. táblázat, 12. oldal), másrészt az ÁFA költségétől mentes (nettó értékekkel történő) számításra vezethetők vissza. A projekt futamidejére vonatkozó költség-bevétel egyenleg számítását a vállalkozó nem nyújtotta be. A 3. mellékletben bemutatott mérlegszámítás alapján látható, hogy a javasolt megoldás már az indulásakor sem hozza az elvárt bevételt, ha a projekt megvalósítási szerződése az Önkormányzatnak benyújtott üzleti javaslat alapján, változatlan kiindulási adatokra alapozottan jön létre. A feltételezett inflációs hatások bekövetkezésekor a futamidő végére a bevétel elmaradása a tervezettől 5,5 MFt körüli lehet, amely az Önkormányzat kiadásait növeli. Az üzemeltetési, karbantartási szolgáltatási ajánlattal kapcsolatban érdemes tisztázni, hogy fenntartja-e ajánlatát a társaság a benyújtott beruházási projekt megvalósítása nélkül is. Amennyiben igen, akkor a jelenlegi szolgáltató hasonló célú felkérésével árversenyben alakulhat ki egy, a jelenleginél kedvezőbb feltételű közvilágítás fenntartási szolgáltatás. A projekt megvalósítása esetén a javaslatban feltüntetett két verzió közül a II. számú akkor minősíthető kedvezőbbnek, ha feltesszük, hogy a futamidő alatt - a gyári maximálás értéket jelentő adatokkal egyezően - a beépített új lámpatestek várhatóan 10 %-a meghibásodik. Ha a meghibásodott lámpatestek száma 8 % alatt marad (amely szakszerű, rendszeres karbantartással és megfelelő hálózati zavarszűrés beépítésével tartható), akkor az I. változat minősíthető kedvezőbbnek. A vizsgálat során a 7. pontban a közvilágítás korszerűsítésével összefüggő néhány további javaslat is megfogalmazásra került. Itt olyan lehetőségekről esik szó, amelyek alkalmazásba vétele révén az Önkormányzat bevételekhez juthat és/vagy szolgáltatási profilját szélesítheti, amivel egy korszerű, 21. századi településirányítás alapjait rakhatja le.
2
2. Előzmények Répcelak város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a településen működő közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó üzleti javaslatot (továbbiakban: Javaslat) kapott1 az ENERIN Sümeg Energetikai Kft-től (8800 Nagykanizsa, Petőfi u. 1.) (továbbiakban: Vállalkozó). A dokumentumban Vállalkozó javasolja, hogy - egyrészt a jelenleg üzemelő közvilágítási rendszer aktív elemeit lecseréli LED fényforrást tartalmazó lámpatestekre, - másrészt az így felújított rendszer elemeit üzemelteti, - harmadrészt a beruházást ún. ESCO konstrukcióban végzi el. Az Önkormányzat az elmúlt évek települési villamos energia beszerzései során kialakult kapcsolatok alapján megbízást adott számomra azzal a céllal, hogy - készüljön értékelés Vállalkozó Javaslatáról, valamint - az értékelés térjen ki mindazokra a műszaki-gazdasági tényezőkre, amelyek segítik az Önkormányzatot a felelős álláspont kialakításában. A jelen dokumentum elkészítésének célja, hogy az előző bekezdésben írtaknak megfelelve segítse az Önkormányzatot a Javaslatban foglaltakkal kapcsolatos objektív álláspontjának kialakításában. Az értékelés elkészítése érdekében az Önkormányzat műszaki csoportja átadta a Javaslatot, a Vállalkozó által más településen2 végzett hasonló beruházás megvalósítására kötött és nyilvánosan elérhető szerződést3, valamint személyes egyeztetésre nyílt lehetőség Varga Sándor alpolgármester úrral és a Településüzemeltetési és Beruházási csoport dolgozóival. 3. Vállalkozói javaslat Vállalkozó 2016. februárjában készítette az 1. melléklet szerinti Javaslatát, melyben a Répcelak Város közigazgatási területén működő közvilágítás korszerűsítésére és a közvilágítási rendszer üzemeltetésére, karbantartására, felügyeletére tett ajánlatot. A Javaslatban a korszerűsítést ún. ESCO típusú finanszírozással kívánja megvalósítani. Mielőtt a konkrét megoldás ismertetésre kerülne, érdemes néhány gondolat erejéig kitérni az ESCO konstrukció lényeges ismérveire. 3.1. Az ESCO szolgáltatás Az ESCO betűszó jelentése: Energy Saving Company, vagy Energy Serving Company (Energetikai szolgáltató vállalat). A konstrukció ún. „Harmadik Feles Finanszírozás” néven is ismert, ugyanis az energetikai gyakorlatban a következő módon használatos: Az ESCO társaság az ügyfelénél korszerűsítést hajt végre beruházással, majd előre meghatározott ideig üzemelteti a felújított rendszert. Az új energetikai rendszer beruházási és üzemeltetési költségeit az ESCO társaság ügyfele az elért energia- és üzemeltetési költség megtakarításából részletekben fizeti vissza. 1
A javaslat jogi értelemben nem minősül ajánlatnak A település Lengyeltóti város 3 Bérleti és vállalkozási szerződés Lengyeltóti Város Önkormányzata és Vállalkozó között 2
3
A klasszikus ESCO szolgáltatásban (1. ábra) két szereplő együttműködése jelenik meg: - az ESCO vállalaté és - az Ügyfélé Az ESCO vállalat (jelen esetben a Vállalkozó) energetikai korszerűsítést végez, amelyhez beruházást hajt végre, valamint a beruházási költségek finanszírozásához a Bank segítségét veszi igénybe. A Bank által nyújtott Hitelből a Vállalkozó elvégzi a korszerűsítést, amely során Tervezési, Kivitelezési költségei keletkeznek és természetesen Nyereséget is termel. A beruházás eredményeként létrejött Eszköz alkalmas arra, hogy a működtetése során az energiafelhasználás a beruházás előtti állapothoz viszonyítva alacsonyabb legyen, továbbá az üzemeltetési költségek is csökkenjenek, így az Ügyfélnél energia- és üzemeltetési költségmegtakarítás jelentkezik. Az ESCO vállalat a tulajdonában álló Eszközt működteti, a felvett Hitelt és annak Kamatait az ESCO díjban terheli az Ügyfélre, amely díj megfizethetőségére az Ügyfelénél az elért energiaköltség megtakarítás nyújt fedezetet. Az ESCO díjat általában havi részletekben kell megfizetnie a szolgáltatást igénybe vevőnek. Az ESCO szolgáltatás jellemzője, hogy hosszabb időtávra szól, gyakran 5-15 éves, ezért a Hitel Kamatainak megállapításakor a Bank figyelembe veszi az időtávlatban rejlő bizonytalanságokat és a Kamat mértékét indexálva állapítja meg. Ezt a terhet az ESCO Vállalat szintén indexálva építi be az ESCO díjba, pl. az éves fogyasztói árváltozáshoz kötve.
ESCO szolgáltatás jellemzői
Nyereség
Értékcsökkenés
Tervezési díj
Pü. forrás
Műszaki forrás
Bank
Vállalkozó
Eszköz érték
Eszköz
Eszköz
9. év
8. év 7. év
Kivitelezés
Hitel
Szerelési díj
9. év
Egyéb
Vagyon
6. év 5. év 4. év
ESCO díjfizetés
Kamat
10. év 8. év 7. év 6. év 5. év 4. év
3. év
3. év
2. év
2. év
1. év
1. év
Pü. kiadás
Energia költség megtakarítás
11. év 10. év
Pü. bevétel
Ügyfél
ESCO oldal
Ügyfél oldal
1. ábra
4
2. ábra Az ESCO szolgáltatás jellemzője, hogy a beruházott Eszközök a szerződés végéig az ESCO Vállalat tulajdonában maradnak – így az amortizációt is ő könyveli. A szerződés lejártakor az Ügyfélnek általában lehetősége nyílik megvásárolnia az Eszközöket. A szerződés lejárta – azaz az összes ESCO díj kifizetése után – az Ügyfél az Eszközöket tovább használva további energiaköltség megtakarításhoz juthat, amely teljes egészében a saját bevételeit gyarapítja. Az ESCO konstrukcióban történő pénzmozgást mutatja be a 2. ábra. Az ESCO cégek gyakran a teljes értékláncot lefedő szolgáltatásokat kínálnak, az energia megtakarítási lehetőségek felkutatásától a kivitelezésen és primer energia beszerzésen át az üzemeltetésig. Az ESCO cégek és ügyfeleik közti szerződések jellemzői: - általában 5-15 éves futamidejűek - a szerződésben garanciát vállalnak az energia-megtakarításra - a beruházás az energia- és üzemeltetési költségmegtakarítás következtében előálló költség csökkenésből térül meg, - a megvalósítás és a finanszírozás mellett gyakran az üzemeltetés is része a szerződésnek. 3.2. Az ENERIN Sümeg Energetikai Kft. javaslata A Vállalkozó az 1. melléklet szerinti Javaslatában lényegében az előzőekben ismertetett konstrukciónak megfelelő előterjesztést nyújtott be az Önkormányzatnak: ESCO jellemzőkkel felruházott beruházásban javasolja korszerűsíteni a település közvilágítási rendszerét. A felújítás keretében a jelenleg üzemelő 520 db ún. fémhalogén lámpatestből 462 db cseréjének végrehajtását javasolja, amelyek helyett LED fényforrással felszerelt világító testeket szerelne fel. A beruházás költségeként nettó 36 MFt-ot adott meg. Az így elvégzett 5
csere után a jelenlegi 41,382 kW helyett a jövőben 21,672 kW teljesítményű lenne a közvilágítási rendszer, tehát 19,710 kW teljesítmény csökkenést lehetne elérni. Vállalkozó a következő módon határozta meg a közvilágítás jelenlegi (nettó) költségeit: Díjelem Villamos energia díj RHD (jogszabályban meghatározott díjak) Karbantartási költségek Összesen
Költség [Ft/év] 2 724 384 3 745 887 1 258 400 7 728 671
1. táblázat A Javaslat szerint a korszerűsítést követően az alábbi (nettó) költségekkel lehet számolni: Díjelem Villamos energia díj RHD (jogszabályban meghatározott díjak) Karbantartási költségek Összesen
Költség [Ft/év] 1 426 776 1 963 407 728 000 4 118 183
2. táblázat Az elérhető költség-megtakarítás (nettó) így: Díjelem Villamos energia díj RHD (jogszabályban meghatározott díjak) Karbantartási költségek Összesen
Költség [Ft/év] 1 297 608 1 782 480 530 400 3 610 488
3. táblázat A közvilágítás korszerűsítését követően az új lámpatestek és a kapcsolódó ún. „aktív elemek4” a Vállalkozó tulajdonába kerülnek. Annak érdekében, hogy a beruházás költségei (a tervezés, a kivitelezés anyag és szerelési díjai, a beruházásra felvett hitel és annak kamatai, stb.) a Vállalkozó számára megtérüljenek, a Javaslat elfogadása esetén a költségeket ún. „Bérleti díj” formájában, 144 havi részletekben kell az Önkormányzatnak megfizetnie. Két fontos megjegyzést is tartalmaz a Javaslat: - a Bérleti díj évente növelésre kerül a hivatalos fogyasztói árindex figyelembe vételével, - a beruházás révén elérhető teljes költség-megtakarítás a rekonstrukció visszafizetésére fordítódik.
4
Az aktív elemek fogalma 3.3. pontban pontosításra kerül 6
A Javaslat a felújított közvilágítási rendszer üzemeltetése és karbantartása kérdéskörében is tartalmaz két lehetőséget. Az I. verzióban az üzemeltetési, karbantartási, felügyeleti szolgáltatás ellenében ún. „Rendelkezésre állási díjat” kell fizetni, amelynek mértéke 800 Ft/lámpatest. Emellé a szolgáltatás mellé a világítótest gyártójának 5 éves garanciája is társul. Ugyanakkor az eseti meghibásodások elhárítása ellenében külön „Eseti javítási díjat” számít fel a Vállalkozó. A II. verzió szerint a szolgáltatás mellé járó garancia az ESCO konstrukció futamidejének végéig tart és ennek ellentételeként a fizetendő „Rendelkezésre állási díj” 1.400 Ft-ra emelkedik lámpatestenként. Ennek a változatnak a választása esetén „Eseti javítási díjra” nem tart igényt a Vállalkozó. Ugyancsak fontos részlete az üzemeltetésre kidolgozott mindkét verziónak, hogy a „Bérleti díjhoz” hasonlóan a „Rendelkezésre állási díj” is évente növekszik a fogyasztói árindex változásával megegyezően. A Javaslat összefoglalásában a Vállalkozó megállapítja, hogy „…a Bérleti díj megegyezik az Önök által realizált megtakarítással, így a beruházás kivitelezése a Testület tervezett éves költségvetését nem befolyásolja”. 3.3. A Lengyeltóti Város Önkormányzata és az ENERIN Sümeg Energetikai Kft. közötti Bérleti és vállalkozási szerződés Ez a szerződés az Önkormányzat számára adott Javaslathoz hasonló alapján jött létre Lengyeltóti Város Önkormányzata és az ENERIN Sümeg Energetikai Kft. között és több helyen megvilágított olyan részletkérdéseket, amelyek a Javaslatban nem teljesen egyértelműek. Ilyen például a javasolt konstrukció felépítése. Ennek megfelelően a Vállalkozó: - saját költségén elvégzi a világítási rendszer korszerűsítését - a korszerűsítéssel létrejött, saját tulajdonát képező eszközöket bérbe adja az Önkormányzatnak, - és az Önkormányzat közötti bérleti konstrukció határozatlan időre szól, továbbá a bérleti díj az elhasználódástól (amortizáció) függetlenül nem csökken, - számára a bérleti díjat havi részletekben kell fizetni, valamint a díj ÁFA köteles és havonta utólag készül a számla, - a bérleti díjat a tárgyévet megelőző évi, szolgáltatásokra vonatkozó KSH fogyasztói árindex mértékével minden év január 1-én változtatja, - által elvégzett beruházás tartalmazza a kivitelezési tervek elkészítését is, - a beruházás lebonyolításával kapcsolatban képviseleti meghatalmazást kér a hatósági ügyintézés érdekében, - által elkészíttetett kiviteli tervek ellenértékét a bérleti díj tartalmazza. Az Önkormányzat: - megbízza a Vállalkozót az eszközök üzemeltetésével és karbantartásával, - a korszerűsítésre kerülő eszközök leszerelhetőségéről a tulajdonosokkal megállapodik, - az illetékes villamos energia elosztói engedélyessel egyeztet, - Vállalkozó előzetes írásbeli hozzájárulásával végezhet csak módosítás az új közvilágítási berendezéseken.
7
Az ESCO szolgáltatás keretében végzett beruházás tartalma: - tervezés - engedélyeztetés - bontás - építés - műszaki vezetés - műszaki átadás-átvétel A kivitelezési határidő a munkaterület átadástól számított 2-6 hónap. Vállalkozó jogosult a kivitelezés során előre nem látható okok miatti költségekkel a bérleti díjat módosítani. Vállalkozó a rekonstrukcióval érintett eszközök üzemeltetési jogát a bérleti jogviszony időszakára Önkormányzatnak átadja, hogy az a közvilágítás üzemeltetési kötelezettségét teljesíteni tudja. Az Önkormányzat felel az üzemeltetés során keletkezett károkért, ha az rendeltetés-, vagy szerződés ellenes használat következménye és az így bekövetkező meghibásodások költségviselője is egyben. A közvilágítási berendezések üzemeltetéséhez a Vállalkozó bérbe adja a tulajdonában álló eszközöket, amelyeket az Önkormányzat bérbe vesz, majd megbízza Vállalkozót a bérelt eszközök üzemeltetésével karbantartásával felügyeletével ellenőrzésével Ezzel párhuzamosan az Önkormányzat a bérlettel érintett eszközök használati és üzemeltetési jogát a Vállalkozóra ruházza át a bérlet időtartamára, hiszen a vonatkozó jogszabály szerint a közvilágítás szolgáltatása az Önkormányzat kötelezettsége. Az üzemeltetési jog birtokában Vállalkozó elvégzi a közvilágítási rendszer üzemeltetését és ezért a tevékenységéért díjat számít fel az Önkormányzatnak. A Vállalkozó által meghatározott üzemeltetési díj ún. rendelkezésre állási díj, és ÁFA tartalmú, valamint az üzemeltetési díj, a tárgyévet megelőző év szolgáltatásokra vonatkozó KSH fogyasztói árindexének mértéke szerint minden év január 1-vel változik. A közvilágítási rendszer aktív és passzív elemekből áll. A Vállalkozó az aktív elemek tulajdonosa és üzemeltetője. A közvilágítási rendszer aktív elemei közé a következők tartoznak: - a lámpatestek, lámpakarok, lámpatestek bekötővezetékei (csatlakozó vezeték), lámpatestek külső nullázó vezetékei, kötőelemek.
8
A passzív elemek üzemeltetéséért a területileg illetékes Elosztói Engedélyes felelős és ebbe a körbe tartoznak az alábbiak: - a hálózat (a tartozékaival együtt), a hangfrekvenciás vezérlő fő- és alközpontok, a közvilágítási kapcsoló és vezérlőberendezések, a fogyasztásmérő berendezés, az elosztó és biztosító szekrények, a tartószerkezetek, kandeláberek és a kapcsolószál. A vizsgált szerződés szerint a Vállalkozó kötelessége a következők ellátása:5 a hibabejelentések fogadása, 24 órás ügyfélszolgálat működtetése a közvilágítás aktív elemeinek nyilvántartása, folyamatos aktualizálása, statisztikák elkészítése, a bejelentett hibák javításának elvégzése a jogszabály és az Önkormányzat által meghatározott határidőn belül, továbbá az ellenőrzés során talált hibák javítása az üzemkészség biztosítása, a működőképesség ellenőrzése (az ellenőrzés az eseti hibák javításának alkalmával történik) a passzív elemeket érintő hibákról az áramszolgáltató, illetve az arra illetékes hatóság tájékoztatása a bejelentéstől számított 1 (egy) munkanapon belül, az áramszolgáltatónál az Önkormányzat nevében a közvilágítással kapcsolatos ügyekben való eljárás a javításhoz szükséges anyagok beszerzése az aktív eszközökre a szerződési időszak végéig cseregarancia biztosítása A bérleti jogviszony lejárta előtti felmondás esetén a Vállalkozó kötbér igénnyel léphet fel. A Vállalkozó a közvilágítási fogyasztás csökkenésére garanciát vállal, évi 3990 órás világítási időszak figyelembe vételével6. A Vállalkozó számára az Önkormányzat nyilatkozata szükséges arról, hogy a szerződésben szereplő vagyon nem tartozik az adósságrendezési jogszabály (1996. évi XXV. tv. 2. §) hatálya alá. További szerződéses feltétele a Vállalkozónak, hogy fizetési biztosítékul az Önkormányzatnak azonnali beszedési megbízási jogosultságot kell adnia a Vállalkozónak, továbbá ha a jövőben a Kincstár felügyeli, akkor arra is vonatkoznia kell a fizetési biztosítéknak. A vizsgált szerződésben a Vállalkozó elállási jogot tart fenn, ha a pénzügyi feltételek a szerződés aláírása és a beruházás műszaki átadás-átvétele közötti időben megváltoznak. Fontos rendelkezés a dokumentumban az is, hogy az Önkormányzatnak szavatolnia kell: a közvilágítási normatív támogatás fedezi az üzemeltetés, valamint a villamos energia és a rendszerhasználat költségét, illetve ha ez nem áll fenn, akkor a költségvetéséből mindenkor kiegészíti azt. A vizsgált szerződésben ez azt jelenti, hogy a normatív támogatás összege azonos a települési villamos energia, az RHD, a bérleti díj, valamint az üzemeltetési rendelkezésre állási díj ÁFA-val növelt összegével a szerződéskötés évében. 4. Vizsgálat műszaki szempontok alapján A 3.1. pontban írtak szerint az ESCO szolgáltatási konstrukció lényeges eleme, hogy az ESCO cég beruházást hajt végre az energia megtakarítás elérése érdekében. A beruházás 5 6
A vállalt kötelezettségek közül számosat jogszabály alapján kötelező végeznie a közvilágítás üzemeltetőjének Ez az időtartam megfelel a magyarországi közvilágítási időszaknak. 9
valamilyen műszaki berendezés létrehozására irányul, amely alkalmas arra, hogy a korábbiaknál kevesebb energiát használjon fel az üzemelése során. Vállalkozó a Javaslatban a műszaki kérdésekről csupán azt írja, hogy a településen jelenleg üzemelő 520 db ún. fémhalogén lámpatestből 462 db-ot lecserél LED fényforrással felszerelt világító testekre és ezzel lényegében be is fejeződött a műszaki tartalom ismertetése. Arról, hogy egyéb formában (szóban) adott volna és milyen mélységű műszaki tájékoztatást a Vállalkozó az Önkormányzatnak, sajnos nincs további információ. Emiatt így a Javaslat műszaki tartalma értékelhetetlen, erről megalapozott, felelős szakmai véleményt nem lehet kialakítani. Ugyanakkor fontosnak tartom a képviselőtestület figyelmét felhívni arra, hogy a világítástechnikai korszerűsítések összetett, jelentős tapasztalatot, odafigyelést igénylő beruházások, amelyek kellően át nem gondolt tervezése és nem megfelelő műszaki színvonalú kivitelezése súlyos gondokat okozhat egy település életében. Egy felelősen gondolkodó és tevékenykedő képviselő testületnek érdemes azt is szem előtt tartania, hogy ha a közvilágítási korszerűsítést követően részben, vagy teljesen gyenge minőségű közvilágítás lesz a település közlekedési úthálózatán, annak minden anyagi és erkölcsi felelősségét kénytelen viselni a testület, annak ellenére is, hogy szándékai szerint kétségtelenül korszerű, a település számára gazdaságos világítási rendszert kívántak megvalósítani. Ezen szakvélemény 7. pontjában (18. oldal) javaslatot teszek arra, hogy milyen eszközöket, megoldásokat érdemes a képviselő testületnek igénybe vennie ahhoz, hogy a közvilágítás korszerűsítése során elkerülhesse a leselkedő csapdákat. A LED, mint a közvilágításban is alkalmazható fényforrás napjainkban indult hódító útjára, folyamatosan fejlődik és ez az út veszélyeket is rejt. A nem megfelelően tervezett és/vagy a kiválasztott világító testek, valamint a beépítés nem megfelelő volta már hazánkban is elrettentő példákat eredményezett. A LED fényforrások alkalmazását indokolják előnyös tulajdonságai: - a viszonylag nagy a fényhasznosítása - a szabályozhatósága az egyéb fényforrásokhoz hasonlítva egyszerűbb - képes az azonnali begyújtás készsége (nincs késleltetés) - az élettartama megfelelő üzemeltetési körülmények esetén általában hosszú7 Mint minden fényforrásnak, a LED-nek is ismertek a hátrányos tulajdonságai: - a környezeti hőmérsékletre (melegedésre) fokozottan érzékenyek - erőteljesen kápráztató hatásúak - speciális elektromos táplálást igényelnek - viszonylag magas a beszerzési áruk (különösen a megbízható minőségűeknek) - minőségük a beszerzési forrástól függően erősen szórhat - működésük során egy idő után bekövetkezik a fényhalál jelensége8
7
A LED-eknél a fényáram az élettartama során fokozatosan csökken, így az élettartam végének azt az időpontot tekintik, amikor a fényárama a kezdeti érték 70 %-ra mérséklődik 8 A fényhalál fogalma azt az élettartamot jellemző szám, amikor fényforrás fényárama a kezdeti fényáram 70%ára csökken 10
A LED fényforrással szerelt közvilágítási lámpatestek alkalmazásakor elvárás, hogy teljesítsék - a fényminőségi, - a gazdaságossági, - az esztétikai, - a funkcionális, - az élettartambeli és - a környezetvédelmi követelményeket. A 4. mellékletben olvasható a LED-ekkel üzemelő közvilágítási lámpatestek alkalmazhatóságának követelményei, amelyet a Világítástechnikai Társaság állított össze. Ennek iránymutatása alapján viszonylag kevés hozzáértéssel is megalapozottan választhatók ki azok az eszközök, amelyek műszaki alkalmasságuk révén megfelelnek a közvilágítási lámpatestekkel szemben támasztott követelményeknek. Helyes tervezés, valamint gondos kivitelezés esetén az ilyen eszközökkel megfelelő fénytechnikai minőségű, gazdaságos és üzembiztos rendszer épülhet ki. A minden szempontból megfelelő minőségű útvilágítás kialakítására vonatkozó előírásokat az MSZ EN 13201-2; -3; -4:2004 szabványsorozat tartalmazza, amely előírásainak betartása és betartatása a közvilágítási beruházást megrendelő Önkormányzatnak elemi érdeke. A szabvány megfogalmazza azokat a követelményeket, amelyeket a beruházónak meg kell követelnie a tervezőtől és a kivitelezőtől, valamint útmutatást ad a közvilágítási jellemzők mérési módszereire, amelyek alkalmazásával a műszaki átvételkor objektíven ellenőrizhető a tervezés és a kivitelezés minősége. 5. Vizsgálat gazdasági szempontok figyelembe vételével A Vállalkozó a Javaslatban jól érzékelhetően a gazdasági kérdések megvilágítását tekintette elsődleges céljának. Ugyanakkor az ESCO szolgáltatás bemutatása során fokozott hangsúlyt helyezett arra, hogy igazolja a tervezett közvilágítási korszerűsítés gazdaságosságát. A projekt megtérülésének bemutatására alkalmas az ún. egyszerű megtérülési idő9. Ehhez a Vállalkozó - inkább a saját, mint az Önkormányzat szempontjainak figyelembe vételével néhány adatot ismertetett10. 1. egyenlet
Te
KB 36.000.000 9,97év BDé 3.610.488
ahol: Te: egyszerű megtérülési idő [év] KB: beruházási költség [Ft] BDé: éves bérleti díj [Ft/év]
9
Az egyszerű megtérülési idő: a beruházási költség és a megtakarítások hányadosa, A Javaslatban ugyan nem jelenik meg a megtérülési idő, azonban a megadott számok alapján számítható
10
11
A Vállalkozó a megtérülést úgy vizsgálta, hogy a beruházási, valamint az üzemeltetési, karbantartási szolgáltatás tervezett nettó költségének összegével szemben fedezetet nyújtanake a települési közvilágítás korszerűsítésével a villamos energia felhasználás költségein, továbbá a Vállalkozó üzemeltetési, karbantartási szolgáltatásán elérhető megtakarítások? Erre a kérdésre a feleletet a Javaslat 2.1.1. pontja adja meg, melyben a Vállalkozó 144 hónapos futamidejű, 3.610.488 Ft/év induló éves díj figyelembe vételével kidolgozott bérleti konstrukciót kínál elfogadásra az Önkormányzatnak. Az éves bérleti díjként meghatározott összeg szándéka szerint éppen egyenlő a Javaslat 2.1. pontjában kimutatott éves megtakarítások összegével. Ha figyelembe vesszük a beruházás költségére a Javaslat 2.1. pontjában megadott nettó 36.000.000 Ft-ot, akkor egyszerű számítással kimutatható a Vállalkozó által elvárt ESCO szolgáltatási nyereségmutató: 2. egyenlet
ENY
BDé 3.610.488 H 144 12 12 1,20 KB 36.000.000
ahol: ENY: nyereségmutató BDé: éves bérleti díj [Ft/év] H: futamidő [hónap] KB: beruházási költség [Ft]
Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a nyereség az 1. ábrán (ld.: 4. oldal) is láthatóan kettős célt szolgál: egyrészt a kivitelezésen elvárt hasznot, másrészt a hitel kamatokat hivatott fedezni. A képlet megítéléséhez még azt is érdemes figyelembe venni, hogy a 2. egyenlet nem számol az idő előrehaladtával növekvő bérleti díjjal. A Javaslatban bemutatott költség elemeket és várható megtakarításokat a gazdasági elemzés során célszerű ellenőrizni. Ennek az eredményét mutatja be a 4. táblázat. Megnevezés Létesítendő lámpatest szám Maradó lámpatest szám Éves tervezett üzemóra Beépített villamos teljesítmény Éves fogyasztás Villamos energia fajlagos egységár + KÁT Villamos energia fajlagos RHD költség Fajlagos karbantartási, üzemeltetési költség Villamos energia költség RHD költség Éves karbantartási, üzemeltetési költség Összes költség
Me.
Jelen Jövő Megtakarítás Vállalkozó Önkorm. Vállalkozó Önkorm. Vállalkozó Önkorm. [db] 462 462 462 462 0 0 [db] 58 58 58 58 0 0 [h] 3 990 3 990 3 990 3 990 0 0 [kW] 41,382 41,382 21,672 21,672 20 20 [kWh] 165 114 165 114 86 471 86 471 78 643 78 643 [Ft/kWh] 16,50 14,18 16,50 14,18 0 0 [Ft/kWh] 22,69 22,67 22,71 22,67 0 0 [Ft/db] 2 420 2 404 1 400 1 400 1 020 1 004 [Ft] 2 724 384 2 341 319 1 426 776 1 226 163 1 297 608 1 115 156 [Ft] 3 745 887 3 742 395 1 963 407 1 959 915 1 782 480 1 782 481 [Ft] 1 258 400 1 250 000 728 000 728 000 530 400 522 000 [Ft] 7 728 671 7 333 715 4 118 183 3 914 078 3 610 488 3 419 637
4. táblázat
A táblázat alapvetően a napjainkban felszerelt és üzemelő (Jelen), valamint a korszerűsítést követően (Jövő) működő közvilágítás fontosabb adatait tartalmazza. Az adattábla oszlopai megmutatják a Vállalkozó által figyelembe vett, illetve az Önkormányzati adatszolgáltatás
12
alapján készült ellenőrző számítás során kialakult adatok hasonlóságát, egyezőségét, vagy különbözőségét. Ennek megfelelően a korszerűsítés előtti (Jelen) és utáni (Jövő) időszak adatai közt is vannak azonosságok – elsősorban a kiindulási értékekben – és vannak eltérések, amelyek oka az energia egységárak különbözőségében keresendő. (Az egységárak a Vállalkozó által megadott adatokból, illetve az Önkormányzati villamos energia beszerzés eredményéből származnak.) Az eltérések miatt – számításaim szerint –a várható éves költség megtakarítás közel 200.000 Ft-tal alacsonyabb annál, mint amekkorát a Vállalkozó prognosztizált. Ebből következően azonban a bérleti díj – amely a Vállalkozó szándéka szerint a teljes megtakarítás összegével azonos – is alacsonyabbra adódik. Az eltérések ellenére a további számításokban is a Vállalkozó által kimunkált adatokat kell figyelembe venni, hiszen a Javaslatban foglaltak érdemi elemzése a kitűzött cél. A Vállalkozó által a Javaslatban bemutatott egyszerű költség megtakarítási számítással szemben több kritika is megfogalmazható: - egyrészt a számítás nem veszi figyelembe az idő múlását, amely műszaki oldalon a berendezések amortizációjában, gazdasági oldalon pedig az inflációban jelentkezik, - másrészt sajnos a Javaslat csak a nettó költségek alapján számol, ezzel szemben pedig az Önkormányzat kiadásaihoz az ÁFA költségei hozzáadódnak. A hiányosságok hatásának bemutatására készült a 3. melléklet, amelyben a projekt 12 éves (144 hónapos) futamideje alatti várható bevételek és kiadások követhetők. A számítás során a kiadásokat negatív, míg a bevételeket pozitív számok jelölik. Az Üzleti mérleg B2 - B49 mezőiben jórészt a projekt kiindulási adatai láthatók. Ennek kialakítása során a Vállalkozó által a Javaslatban feltüntetett adatok (teljesítmények, lámpatest darabszámok, villamos energia és rendszerhasználati költségek, karbantartási költségek, megtakarítások, stb.) kerültek felhasználásra. A számításokban a költségek éves változásai hatásának meghatározásához a szükséges diszkontálási tényezőkként - az MNB által 2016-2017. évekre közölt inflációt (átlagos fogyasztói árváltozást), - a villamos energia piacon az elmúlt öt év, valamint - a rendszerhasználat tekintetében ugyancsak az elmúlt öt év jogszabályi egységár változásait vettem figyelembe, A bemutatott kalkuláció az egyszerűbb kezelhetőség és az átláthatóság kedvéért a 144 hónapos futamidő figyelembe vétele helyett 12 évesre készült. Ugyanakkor az elemzésben az ÁFA költsége mindenütt megjelenik, ahol kiadásokra, vagy bevételekre lehet számítani. Ez alól kivétel a közvilágítás fenntartására szolgáló költségvetési keret, amely bruttó költség, hiszen az ennek a forrásnak a terhére történő kifizetések ÁFA tartalmára is fedezetet kell nyújtania. Az Üzleti mérleg B46-os mezője tartalmazza az egyszerű megtérülési idő számításának eredményét (összhangban az 1. egyenlet eredményével), amely 9,97 évre adódott. Ugyanakkor a táblázat azt is bemutatja, hogy ennek a mutatónak a kizárólagos figyelembe vétele téves következtetésekre vezethet.
13
A projekt gazdasági vizsgálatakor azzal a feltételezéssel lehetett élni, hogy a korszerűsített rendszer 2017. július 1-én átadásra kerül és a költség-bevétel egyenleg ettől az időponttól számítható. Ebből következően a 2016. évre eső bevételek és kiadások az éves költségekhez viszonyítva 50%-os mértékűek, hasonlóan a projekt utolsó, 2028. évéhez. A közvilágítás karbantartási és üzemeltetési költségeinek fedezetéül szolgáló költségvetési forrás bruttó pénzeszköz, hiszen az ilyen címen benyújtott számlák ÁFA tartalmát is ebből kell biztosítani. Emiatt a karbantartási, üzemeltetési költségen elérhető megtakarításra ÁFA nem számítható fel, így ez az összeg a C79 - P79 soron hiányzik. Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a költség mérleg C83 mezőjében azonnal negatív szám jelenik meg, azaz a projekt már indulásakor veszteséges. Ez a veszteség az idő előre haladtával a feltételezett inflációs hatások mértékével tovább nő, így a futamidő végére - óvatos becsléssel is - közel 5,5 millió Ft-os veszteség képződik. Az előzőekben írtakkal párhuzamosan azonban fontos leszögezni, hogy a számítás során feltételezett infláció becsült érték, azaz pl. ha a villamos energia ára jelentősen megnő és ennek hatása a KSH által mért fogyasztói árváltozásban nem jelenik meg, (amire azért kevés esély látszik), akkor a projekt pozitívra is fordulhat. Ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Önkormányzat által a közvilágítás fenntartására biztosított forrás ugyanazzal az inflációs változással jelenik meg a számításban, mint a fizetendő bérleti díj, így a testület által mindenkor biztosított költségkeret a tényleges megtérülés alakulását pozitív, vagy negatív irányban is befolyásolhatja. A projekt futamidejének figyelembe vételével végzett számítás egy műszaki következményekkel járó tényezőre is felhívja a figyelmet a táblázat 65. sorában. A 12 éves futamidő alatt a lámpatestek működési üzemideje összesen közel 48.000 óra lesz. Az irodalmi adatok szerint a LED félvezetők élettartama megfelelő üzemeltetési körülmények között kb. 15 - 50.000 óra és nem meglepő módon a magasabb érték a legkiválóbb minőségű fényforrásokra vonatkozik. A táblázat P65-ös mezőjében jól látható, hogy a fényforrások élettartama a futamidő végére már feltétlen a végéhez közeledik, azaz a projekt lezárultakor a lámpatestek gyakorlatilag cserére szorulnak. Itt is ki kell azonban hangsúlyozni azt, hogy ez nem jelenti a lámpatestek működésképtelenségét, hiszen a LED „élettartam” fogalma alatt a kisugárzott kezdeti fényáramának a 70%-ra való csökkenését értjük. Az azonban mindenképpen igaz, hogy a világítás minősége a futamidő végére jelentősen lecsökken, ami ugyanúgy felújítási igényt jelent, mintha sötét maradna a lámpatest. Ezt még az a tény is árnyalja, hogy a jó minőségű lámpatestekből a helyszínen nem szerelhető ki egyszerűen a fényforrás (a LED panel), illetve a megbontás működési hibákat eredményezhet, ezért a lámpatestek egyben szorulnak cserére. 6. A Javaslat értékelése
A Vállalkozó által előterjesztett számítás - ahogy azt a 4. pont is tartalmazza - sajnos a műszaki megvalósításról gyakorlatilag semmit nem tartalmaz. Mindössze annyi jelenik meg a szövegben, hogy a napjainkban üzemelő 520 db fémhalogén lámpatestből 462 db cseréje történne meg LED fényforrással felszereltre.
14
A Javaslat értékelésekor legelőször is az alábbi néhány fontos kérdés tisztázásra szorul: - szükséges-e a közvilágítás felújítása, - a felújítás a lámpatestek cseréjével, LED fényforrások alkalmazásával, vagy más műszaki megoldással történjen-e, - ha a korszerűsítés nem halasztható, és mindenképp a LED technológia irányában kíván lépni a testület, akkor milyen műszaki paraméterekkel rendelkező lámpatestek kerüljenek beépítésre, időben mikor és milyen pénzügyi forrásból történjék a megvalósítás, - a közvilágítás korszerűsítésével párhuzamosan állnak-e rendelkezésre olyan műszaki megoldások, eszközök, amelyek alkalmazása révén az Önkormányzat további műszaki és/vagy gazdasági lehetőségekhez, előnyökhöz juthat. A Javaslat a műszaki tartalom hiányában kétségkívül nehéz helyzetet teremt a képviselő testület számára, hiszen olyan előterjesztésről kellene véleményt alkotnia, amely ebben a tekintetben alapvetően a Vállalkozó szóban elmondott elképzelésein alapul. A Javaslat nem ad választ arra a kérdésre, hogy miért szükséges a közvilágítás felújítása. Olyan mértékig elavultak a lámpatestek, hogy felújításuk, korszerűsítésük már gazdaságtalan? Az üzemelő rendszer nem felel meg a korszerű közvilágítással szemben napjainkban elvárt követelményeknek? Az energia megtakarításból eredő költségmegtakarítás a legfontosabb szempont? Esetleg az Önkormányzat és a Vállalkozó szándékaival, cselekvési irányaival összecsengő egyéb szempontok figyelembe vétele szükséges? A Vállalkozó a Javaslatában a fenti kérdések közül egyértelműen csak a LED technológia alkalmazásának irányába történő elmozdulást, a lámpatestek cseréjével járó korszerűsítést célozta meg. Ez az irány akár helyes is lehet, ha a közvilágítási meghibásodások, a lakossági és egyéb panaszok, illetve a fenntartási költségek növekedése ezt alátámasztja. A LED fényforrással szerelt közvilágítási lámpatestek alkalmazása a mai tudásunk szerint kétségtelenül az útvilágítás legígéretesebb iránya. Ugyanakkor tény, amit a 4. mellékletben írtak is alátámasztanak, hogy a közvilágításban alkalmazható lámpatesteknek számos követelménynek kell megfelelniük. A helyesen kiválasztott lámpatestek, fényforrások, az MSZ EN 13201 szabványsorozat követelményeinek megfelelően tervezett, kivitelezett és ellenőrzött rendszerek, a felelősségteljes üzemeltetés megbízható, minőségi közvilágítást és alacsonyabb költségeket eredményeznek, amely így a településen élők számára is könnyen elfogadhatóvá válik. A Javaslat szerinti korszerűsítés az energia megtakarítás tekintetében kétségtelenül teljesítheti a kitűzött célokat, ha a jelenleg üzemelő átlagosan 79,6 W teljesítményű lámpatestek átlagosan 41,7 W-okra cserélése megtörténik. Sajnos azonban a Javaslat sem a jelenlegi, sem a jövőbeli műszaki adatok tekintetében nem ad támpontokat, így csak a megadott teljesítmények és darabszámok figyelembe vételével lehet a műszakilag elvárható fogyasztás csökkenést vizsgálni. A Vállalkozó ezt a helyzetet viszonylag könnyen tudja orvosolni, ha Javaslatát kiegészíti a 4. mellékletben felsorolt adatokkal a jelenleg üzemelő és a korszerűsítés során beépíteni tervezett lámpatestek adataival. A projekt gazdasági kilátásainak megítélésekor a pontos műszaki adatok ismeretének hiányában csak a Javaslatban írt megtakarításokra lehet alapozni. A javasolt ESCO konstrukció a beruházás megvalósítását pénzügyileg egyszerűbbé teszi. Önmagában az ESCO szolgáltatás átlátható, tisztességes szerződéses feltételek mellett nem
15
alapjaiban elvetendő megoldás, azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy mi az előnye és mi az alkalmazásánaka kockázata. Ahogy azt a 3.1. pont is tartalmazza, az ESCO legnagyobb előnye, hogy egy adott energetikai beruházást akkor is meg lehet valósítani, ha a beruházás elvégzéséhez nem áll rendelkezésre a megfelelő pénzügyi forrás. Ilyenkor be lehet vonni egy ESCO partnert, amely megvizsgálja a tervezett projektet, elemzi a várható energia megtakarítási lehetőségeket és az ebből eredő költség csökkenéseket, majd javaslatot tesz arra, hogy milyen műszaki megoldásokkal kívánja a célt elérni és a beruházás megvalósítása ellenében milyen pénzügyi ellentételezésre tart igényt. Az ESCO beruházásoknál tehát azt kell pontosan látni, hogy - akkor érdemes az ESCO szolgáltatás igénybe vételére gondolni - ha nincs, vagy nem elegendő a pénzügyi keret a kívánt beruházásra, vagy - a rendelkezésre álló forrásokat inkább más célokra (más szolgáltatás nyújtása, termelési célok, stb.) célszerű fordítani, vagy - ha a cél az, hogy az energetikai rendszer megújítását és üzemeltetését inkább szakcég végezze - az ESCO szolgáltatás elfogadása esetén - az energia költségeken rendszeres (havi) megtakarításnak kell jelentkeznie, amelynek fedezetet kell nyújtania az ESCO társaság számára fizetendő díjakra és cél, hogy a fedezeti egyenlegen felül lehetőleg még további költségmegtakarítás maradhasson az ESCO szolgáltatást igénybe vevő félnél - a futamidő végéig - általában évente változó, valamilyen gazdasági mutatóhoz kötött (pl.: infláció, stb.) - rendszeres (havi) fizetési kötelezettség jelentkezik - a beruházással megvalósuló új rendszer általában csak a futamidő végén kerül a megrendelő birtokába, ezért a futamidő alatt nem tud rendelkezni a javak felett - a rendszeresen fizetendő részleteknek fedezetet kell nyújtania a beruházáshoz igénybe vett pénzügyi forrás kamatainak megfizetésére és a vállalkozó nyereségére A Javaslatban a Vállalkozó hangsúlyozottan a projekt gazdasági előnyeinek bemutatását tekintette céljának. Ezt a célt azonban csak egy irányból közelítette meg: elsősorban a várható előnyökre fókuszált és nem mutatta be, hogy a javasolt szolgáltatása az Önkormányzat számára milyen és mekkora kockázatok vállalásával jár. A javasolt megoldás előnyös jellemzői közé tartozik, hogy - beruházási forrás megléte nélkül is megvalósítható a közvilágítás korszerűsítése, - az energia költségek csökkenése miatt várhatóan költség megtakarításra lehet számítani - helyes lámpatest kiválasztás, átgondolt műszaki tervezés és kivitelezés esetén korszerű, energiatakarékos, minőségi közvilágítás épülhet ki a településen. Ugyanakkor a Javaslat kockázatokat is hordoz, így - nem veszi figyelembe az ÁFA költségnövelő hatását a bevétel - kiadás mérlegre - a projekt a jelenlegi formájában már indulásakor pénzügyi hozzájárulást igényel az Önkormányzattól (kb. 70 eFt) - az infláció, a villamos energia piac, valamint - a villamos energia piaci rendszerhasználat (RHD) tekintetében - a jogszabály alkotói akarattól függően változhatnak a kiadások és bevételek - a 3. melléklet szerinti változási hatások bekövetkezése esetén a futamidő végére mintegy 5,5 MFt költsége keletkezik az Önkormányzatnak, amelyre a Javaslatban nincs fedezet,
16
-
a jelenlegi formájában elfogadott javaslat esetén a futamidő végén gyakorlatilag ismét rekonstrukcióra szoruló közvilágítási rendszer kerül az Önkormányzat birtokába amíg a felújított közvilágítási rendszer nem kerül az Önkormányzat birtokába, addig nem rendelkezik a beavatkozás, átalakítás lehetőségével, a megkötendő szerződésben érvényesíthetők-e az Önkormányzat elvárásai.
A Javaslatban ugyancsak szereplő üzemeltetői, karbantartási szerződésváltozat kiválasztásának tekintetében azt érdemes szem előtt tartani, hogy a LED lámpatestek talán legérzékenyebb része a fényforrásokat tápláló tápegységek minősége. Megfelelően tervezett és üzemeltetett lámpatestek, valamint zavarmentes közvilágítási hálózat esetén a tápegységek élettartama magas, meghibásodásuk aránya alacsony. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a lámpatestekben lévő tápegységek élettartamára a melegedés jelentős veszélyforrást jelent. A melegedés növekedhet és az élettartam rövidülhet, ha a lámpatest hűtése a tisztítás, karbantartás elmaradása, nem megfelelő minősége miatt az üzemelés alatt leromlik. A Javaslatban szereplő üzemeltetési, karbantartási szolgáltatási változatok közüli választást befolyásolja, hogy a közvilágítás korszerűsítésétől függetlenül a jelenlegi szolgáltatás felmondása indokolt-e? Az üzemeltetési, karbantartási szolgáltatás ugyanis nem kötődik feltétlenül a közvilágítás korszerűsítéséhez. Ehhez célszerű ajánlatot kérni a jelenlegi szolgáltatótól, tudatva velük, hogy más szolgáltató tett javaslatot a jelenlegi rendszer üzemeltetésére és tegyék meg az erre vonatkozó ellenajánlatukat. A Vállalkozó két üzemeltetési, karbantartási szolgáltatást kínált. Az I. verzió szolgáltatása a lámpatestek garanciális idejének időszakához igazodik. A gyártóművi garancia lejárta után ugyanis külön díjat kell a javításokért fizetni. Az üzemeltetés és karbantartás várható költségeit mutatja a két javasolt verzióra a 3. ábra. Javítási, karbantartás költség I. változat
Lámpatest Menny. [db]
Típus LED Elektronikus Összesen
462 58 520
Meghibásodás [%] 10 10
Rend. állási díj [Ft/db] 800 800
48 órás jav. idő [Ft/db] 7 900 6 000
Típus LED Elektronikus Összesen
462 58 520
734 580 81 200 815 780
7 napos jav. idő [Ft/db] 6 900 5 000
7 napos össz. [Ft] 688 380 75 400 763 780
14 napos jav. idő [Ft/db] 6 000 4 300
14 napos össz. [Ft] 646 800 75 400 722 200
Javítási, karbantartás költség II. változat
Lámpatest Menny. [db]
48 órás össz. [Ft]
Meghibásodás [%] 10 10
Rend. állási díj [Ft/db] 1 400 1 400
48 órás jav. idő [Ft/db] 0 0
48 órás össz. [Ft] 646 800 81 200 728 000
7 napos jav. idő [Ft/db] 0 0
7 napos össz. [Ft] 646 800 81 200 728 000
14 napos Összesen jav. idő [Ft] [Ft/db] 0 0
646 800 81 200 728 000
3. ábra
A táblázatok 10 %-os várható lámpa meghibásodás esetén mutatják a várható költségeket a beruházás megvalósulásának évében. A költségek az üzemeltetés, karbantartás az esetében is
17
évente az inflációval változnak. A kiadás-bevétel mérlegszámítás (3. melléklet) során alkalmazott fogyasztói árindex változás figyelembe vétele esetén a karbantartási, üzemeltetési költségek a futamidő végére mintegy 36 %-kal növekednek. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyártók által prognosztizált kb. 10%-os meghibásodást figyelembe véve adta meg a Vállalkozó az ajánlatát. Ha gondos karbantartással, a táphálózat zavarszűrésével a meghibásodások száma 8 % alatt tartható, akkor kedvezőbb választás az I. verzió, még a leggyorsabb - 48 órás - javítási rendelkezésre állás választása esetén is. 7. Értékelői javaslatok
A Vállalkozó által adott Javaslattal kapcsolatban több egyéb szempont figyelembe vételét is érdemes megfontolni a végleges döntés meghozatala előtt. Az első - és talán legfontosabb - eldöntendő kérdés, hogy milyen műszaki állapotban van a jelenleg üzemelő közvilágítás, szükség van-e a felújítására? Ha a korszerűsítés halaszthatatlan, akkor két kérdést érdemes megválaszolni: - csak a közvilágítás korszerűsítése a cél, vagy - szóba kerülhet más, a közvilágítás korszerűsítésével együtt járó olyan szolgáltatás bevezetése, amely a település valamennyi lakójának, intézményének hasznára válhatna. Ha csak a közvilágítás korszerűsítése a legfontosabb feladat, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy - az üzemelő lámpatestek elektronikus előtéttel való felszerelése megoldást jelenthet-e, vagy - a lámpatestek gyártása már megszűnt és emiatt a pótlásuk már nem oldható meg. Ha ez utóbbi helyzet állt elő, akkor a költségek vizsgálatát kell megtenni. Itt érdemes megfontolni az ESCO finanszírozás igénybe vételét, ha a település költségvetése ezt indokolttá teszi. Ha a testület a LED fényforrásokkal felszerelt közvilágítási rendszer kiépítéséről határoz, akkor a következő intézkedésekkel csökkentheti a kockázatokat: - a lámpatestek kiválasztásakor célszerű előírni a 4. mellékletben szereplő követelményeknek megfelelő eszközök betervezését és beépítését - a korszerűsítés során világítástechnikai szaktervek és számítások készítését célszerű megkövetelni, amelyeknek meg kell felelniük az MSZ EN 13201 szabvány sorozat előírásainak - a kivitelezés megkezdése előtt a világítástechnikai terveket az Önkormányzat külső szakértő bevonásával ellenőriztesse és a kivitelezés csak az így engedélyezett tervek birtokában kezdődhessen meg - a korszerűsített rendszer átvételét megelőzően ugyancsak külső szakértő bevonásával a kivitelezésnek a jóváhagyott tervek szerinti megfelelőségét, valamint az elkészült rendszernek az MSZ EN 13201-4 szabvány szerinti helyszíni mérését és ellenőrzését is célszerű elvégeztetni.
18
Ha a korszerűsítésre ESCO szolgáltatással sor, akkor célszerű a felek közötti szerződésbe a villamos energia fogyasztás csökkentésén túl költség megtakarítási garanciákat beépíteni: - ha a költségmegtakarítás magasabb a szerződésben számoltnál, akkor a felek megosztoznak egymással az elért nyereségen valamilyen arányban, míg ha a költség megtakarítások nem realizálódnak, akkor a vállalkozó csak annyival kevesebb díjra tarthat igényt, mint amekkora a bevétel elmaradása a tervezettől, - minden évben, a díjváltozást megelőzően mérleg jelentést célszerű készíttetni, amelyből nyomon követhető a megtakarítások és költségek alakulása és így a projekt monitorozásával a gazdaságosság könnyebben fenntartható, - javasolt meghatározni azokat a peremfeltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az Önkormányzat a számára bármi okból előnytelenné váló szerződésből előre rögzített feltételek szerint kiléphessen. Napjainkban a közvilágítási rendszerek korszerűsítése a közlekedési útvonalak és az épületvilágítás hagyományos funkcióit meghaladó fejlesztések megvalósítására is lehetőséget biztosítanak. Napjainkban elérhetők már olyan közvilágítási lámpatestek, amelyek szolgáltatás nyújtására is alkalmassá teszik a közvilágítási rendszert. Ezt oly módon valósítják meg, hogy a lámpatesteket a hagyományos közvilágítási funkción kívül intelligenciával (célszámítógéppel) is felszerelik, ezáltal egy, a települést behálózó információs csatornát kialakítva. Az intelligens lámpatestek egyebek mellett az alábbi funkciók ellátására is alkalmasak: - szabadalmaztatott 800 MHz-es rádiós információ átviteli egység a lámpák egymás közti kommunikációjához - a 2,4 GHz nyilvános frekvencián a teljes közvilágítási területen Wi-Fi szolgáltatás nyújtására alkalmas kivitel - adattárolási funkció pl.: turisztikai, közlekedési, stb. információkhoz - IP kamera rendszer (HD minőségben, 1 lámpa max. 3 kamera) - pánikgomb időseknek, mozgáskorlátozottaknak (egészségügyi szolgáltatási célra) - távfelügyeleti rendszer (őrzés-védelem) - SMART CITY funkciók (mérők távleolvasása, stb.) - IP hangszórós kihangosítás bárhol a lámparendszer területén (pl. katasztrófa védelmi alkalmazásokhoz, stb.) - SMS általi bekapcsolhatóság (pl. sportlétesítmények esetében) - Mozgáskövetős fényerőszabályzás (a legkülönbözőbb éjszakai világítási feladatokra) - alaplapi hőmérséklet érzékelő, túlfeszültség védelem, hálózati zavarszűrés a meghibásodások megelőzésére - lokalizált karbantarthatóság Google Map-el - online vezérlőszoftver (okos telefonon keresztül is) Mindezek a funkciók a település életéhez alapvetően új lehetőségekkel járulhatnak hozzá, az Önkormányzat saját hírközlési csatornához juthat, amely akár települési internetet igénylő és/vagy multimédiás szolgáltatások elérését teszi lehetővé a település valamennyi lakójának, intézményének. Az így kialakítható szolgáltatások körét és díjazását a testület alakíthatja ki és teheti le ezzel egy élhetőbb, korszerűbb 21. századi városüzemeltetés, szolgáltatás alapjait. Hasonlóan perspektivikus lehetőség a napelem közvilágítási célú alkalmazása. Ebben az esetben egyrészt a lámpatestek ellátása történhet a napelemekről, másrészt a lámpatestekben fel nem használt villamos energia a közcélú hálózatba adható át. Ez a megoldás azon túl, hogy
19
villamos energia és költség megtakarítással jár, bevételt is generálhat az értékesített villamos energia mennyisége után. 8. Összefoglalás
A Vállalkozó által benyújtott Javaslat a közvilágítási korszerűsítésre irányul, amelyet LED fényforrással felszerelt lámpatestek alkalmazásával kívánnak elérni. A felújítást ESCO szolgáltatásra alapozva mutatta be a cég és kiegészítette - két változatban - üzemeltetési és karbantartási szolgáltatással is. A Javaslat a műszaki megoldás tekintetében keveset mond, így annak megfelelőségéről szakmai véleményt nem lehet alkotni. A közvilágításban napjainkban kezd elterjedni a LED alkalmazása, de sajnos számos elrettentő példával lehet találkozni. Ezeknél nem megfelelő volt a lámpatest kiválasztása, valamint nem történt meg a világítástechnikai szaktervezés, valamint az annak megfelelő kivitelezés és a minőségi átvétel sem. A 7. pontban javaslatok készültek arra, hogyan érhető el a megfelelő műszaki állapot, amely valóban korszerű, gazdaságos, alacsony költségekkel üzemeltethető és minőségi közvilágítást eredményez. A Vállalkozó a korszerűsítést ESCO szolgáltatáson keresztül javasolta megvalósítani. A gazdasági elemzés azt mutatja, hogy a Vállalkozó csak a nettó költségek alapján számol, ezzel szemben pedig az Önkormányzat kiadásaihoz az ÁFA költségei is hozzáadódnak. Ezen túlmenően a villamos energia egységárban is eltérés tapasztalható a Vállalkozó által a számításokban használt és az Önkormányzati villamos energia beszerzési egységárak között. A közvilágítás karbantartási és üzemeltetési költségeinek fedezetéül szolgáló költségvetési forrás bruttó pénzeszköz, hiszen az ilyen címen benyújtott számlák ÁFA tartalmát is ebből kell biztosítani. Emiatt a karbantartási, üzemeltetési költségen elérhető megtakarításra ÁFA nem számítható fel, így ez az összeg a mérlegből hiányzik. Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a költség mérleg már a kezdetekkor negatív, azaz a projekt már indulásakor veszteséges. Ez a veszteség az idő előre haladtával a feltételezett inflációs hatások mértékével tovább nő, így a futamidő végére - óvatos becsléssel is - közel 5,5 millió Ft-os veszteség képződik. Ugyancsak a 7. pontban írtakat célszerű figyelembe venni, ha az ESCO szolgáltatás kockázatainak csökkentése a cél. Az előzőeken túl érdemes megfontolni azt is, hogy kíván-e az Önkormányzat a közvilágítás korszerűsítésével további szolgáltatási lehetőségekhez is jutni? Ha erre igen a válasz, akkor a 7. pontban írt alkalmazási lehetőségeken érdemes gondolkodni. Győr, 2016. március 21. Készítette: Molnár László villamosmérnök e.v.
20
