Gyors és hatékony segítséget kínálunk

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 1

3

2009. január 31., SZOMBAT

Gyors és hatékony segítséget kínálunk Az APEH életében az elmúlt esztendõ a szervezeti stabilizálódás és a jövõ felé fordulás éve volt. Letisztultak a 2007-ben végrehajtott regionális szervezeti átalakítás nyomán újraszervezett munkafolyamatok, befejezõdött az illetékintegráció, ezzel megteremtõdött a lehetõsége annak, hogy a jelen feladatain túl jövõbeni céljainkra is koncentráljunk. Ennek eredményeként elkészítettük a 2008-2012. évekre szóló középtávú stratégiai tervünket, mely a „SZOLGÁLTATÓ ADÓHATÓSÁG” címet kapta. Tovább bõvítettük elektronikus szolgáltatásaink körét, illetve új logó és új színvilág bevezetésével külsõleg is megújultunk. 2008. decemberében útjára bocsátottuk középtávú stratégiai tervünket, amelyben megfogalmaztuk hivatalunk küldetését, jövõképét, illetve három fõ cél köré csoportosítva meghatároztuk legfontosabb céljainkat. Középtávú stratégiai tervünk nem véletlenül kapta a „SZOLGÁLTATÓ ADÓHATÓSÁG” címet, hiszen abban mind az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatásokra, mind az adóelkerüléssel szembeni gyors, szakszerû és hatékony hatósági fellépésre egyaránt hangsúlyt kívántunk helyezni.

– Milyen változásokat hozott a szolgáltató tevékenységben az elmúlt év? – 2008-ban folytattuk – és bátran állíthatjuk – döntõ áttörést értünk el elektronikus szolgáltatásaink bõvítésében. Az év elejétõl már az adóalanyok nyilvántartását érintõ bejelentõ és változás-bejelentõ adatlapok, valamint az adó-, jövedelem- és illetékességigazolás iránti kérelmek is benyújthatók elektronikusan, az Ügyfélkapun keresztül. Az év folyamán tovább bõvült a közérdekû információkat szolgáltató adatbázisaink köre, így lekérdezhetõvé váltak a csoportos áfa-alanyiságot választó adózók, az áfa- és eva-alanynak nem minõsülõ, de adószámmal rendelkezõ jogi személyek és egyéb szervezetek, valamint a végrehajtás alatt álló adózók fõbb adatai is. Honlapunkon új szolgáltatásként „Személyes adónaptár” összeállítását tettük lehetõvé, amely az adózóknak a bevallási, adatszolgáltatási és befizetési kötelezettségeik határidõben történõ teljesítéséhez nyújt segítséget, az elektroni-

kus bevallást teljesítõ adózók pedig lekérdezhetik saját törzsadataikat (név, cím, telephely stb.), szükség esetén lehetõségük van azok pontosítására. Továbbra is elérhetõk honlapunkon keresztül a legfrissebb adózási információk, illetve lehetõség van írásos kérdésfeltevésre is. Mindezek könnyebb, hatékonyabb használata érdekében 2008. szeptember 1-tõl megújítottuk internetes honlapunkat, amelynek eredményeként a számtalan adózást segítõ információ megjelenése rendszerezettebbé, könnyebben elérhetõvé vált. Fejlesztéseink sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2008. év során a hivatal honlapját egymillióval több alkalommal (összesen több mint 17 milliószor) keresték fel, mint az elõzõ esztendõben, a honlapon elérhetõ programokból pedig közel 40 százalékkal több letöltés történt (összesen 27,7 millió). Folyamatosan, a növekvõ igényekhez igazítva fejlesztjük Contact Centerünk mûködését. Az ügyfelek pontos és egységes tájékoztatásához telefonos ügyintézõink részére a második félévtõl bevezettük az ún. „Tudásbázis” programot, melyet folyamatosan bõvítünk. Az ügyfélfogadási körülmények javítása érdekében egységesítettük ügyfélszolgálataink nyitvatartási rendjét, központi ügyfélszolgálatainkon pedig lehetõvé tettük a bankkártyával történõ fizetést.

– Milyen változásokat hozott a hatósági tevékenységben az elmúlt év? – A tavalyi esztendõ során a kormányzat további intézkedé-

Dr. Szikora János elnök

seket tett az adóelkerülõ magatartások visszaszorítása érdekében. Ennek keretében számos új feladatot és jogszabályi felhatalmazást kapott hivatalunk. Tavaly óta jogszabály alapján preventív vizsgálatokat végezhetünk az újonnan, jogelõd nélkül alakult adózóknál, illetve szintén új feladatként jelentkezett több mint 115 ezer „potyautas” magánszemély egészségbiztosítási jogviszonyának tisztázása, melyet az egészségbiztosítási szervekkel együttmûködve végzünk. A feketegazdaság kifehérítése érdekében tett számos intézkedés közül a már említetteken túlmenõen ki kell emelni a korábban is végzett áfa, illetve vagyongyarapodási ellenõrzéseinket és néhány új típusú vizsgálatunkat. Ez utóbbiak közé tartoznak a jövedelem(nyereség-) minimum alatt vallók ellenõrzései. Kiemelt figyelemmel vizsgáltuk az áfa fizetési kötelezettséget nem teljesítõket, az áfa bevallás benyújtását elmulasztókat és ezen adójuk minimalizálására törekvõket is. Ellenõrzéseink során továbbra is fokozottan alkalmaztuk az EU tagországok közötti információcsere lehetõségét, illetve 2008-ban intenzívebbé váltak az Európai Unió tagállamaival közösen végzett ellenõrzések. Összességében elmondhatjuk, hogy az elmúlt év különösen eredményesnek bizonyult, hiszen azon túl, hogy a korábbi éveknél nagyobb számú vizsgálat fejezõdött be (az elõ-

zõ évinél 20 százalékkal több, összesen 280 ezer) a megállapított nettó adókülönbözet öszszege is lényegesen magasabb volt (december végén meghaladta a 468 milliárd forintot, ami 31 százalékkal több), mint 2007-ben. Az adótartozások behajtása során az elõzõ évinél 13,5 százalékkal nagyobb összegû, öszszesen 295 milliárd forint kintlévõséget szedtünk be. Informatikai hátterünk lehetõvé tette, hogy tömegszerûen alkalmazzunk ún. adminisztratív végrehajtási cselekményeket, melyek eredményeként a jövedelem letiltások száma és a jelzálog bejegyzések közel 2,3-szorosára, a nyilvántartásból történt gépjármûfoglalások kétszeresére, az ingatlan végrehajtások száma pedig másfélszeresére növekedett az elõzõ évhez képest. A teljes hátralékállomány összetételét, nagyságát kedvezõtlenül befolyásoló gazdasági folyamatok ellenére a mûködõ adózók körébe tartozók hátralékainak növekedését sikerült megállítani, a nagyszámú behajtási intézkedés eredményeként pedig több kintlévõség folyt be. A tavalyi év során indított adó-, járulék- és illeték-végrehajtási eljárásaink száma megközelítette a 485 ezret, amely közel másfélszerese az elõzõ évinek. Az elmúlt év adózás történeti szenzációja volt, hogy a világ adóhatóságai közül elsõként a magyar adóhivatal megteremtette az elektronikus árverés lehetõségét. Az internetes árverési felületet 2008. január 7-én indítottuk el, és év végére több mint háromezer volt a regisztrált ajánlattevõk száma. A végrehajtás alá vont ingóságok (többségében jármûvek) elektronikus úton történõ árveréseibõl december végéig 939 fejezõdött be, melyek becsértéke öszszesen több mint 933 millió forint volt. Az elektronikus licitálásra került vagyontárgyakhoz az árverési vevõk átlagosan a becsült érték 73 százalékának megfizetésével jutottak hozzá, ami jóval magasabb, mint a hagyományos árveréseknél. (Folytatás a 4. oldalon)

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 2

4 (Folytatás a 3. oldalról)

– Melyek a 2009-es év kitüntetettebb figyelmet érdemlõ feladatai? – 2009-ben is arra törekszünk, hogy a következetes ellenõrzési, hatósági fellépés mellett tovább javítsuk az önkéntes jogkövetés elõsegítését célzó szolgáltatásainkat. Ennek megvalósítása érdekében az idén további jelentõs lépéseket teszünk az adóbevallási rendszer egyszerûsítése érdekében. Ennek eredményeként 2009. január 1-tõl az állami adóhatósághoz elõterjesztett költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés igénylése esetén az adózónak más (vám- és önkormányzati) adóhatóság felé fennálló köztartozásáról már nem kell nyilat-

2009. január 31., SZOMBAT kozni. Szintén az egyszerûsítés jegyében kerül bevezetésre a 09NY elnevezésû bevallást helyettesítõ nyilatkozat, amely a bevallás benyújtásával egyenértékû, ha az adózó ezen az adóhatóság által rendszeresített elektronikus ûrlapon nyilatkozik arról, hogy a bevallás benyújtására az adott idõszakban azért nem kerül sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. Egyszerûbbé, áttekinthetõbbé válik az ÁFA bevallási nyomtatvány. Szintén a 2009. év újdonsága az egyszerûsített személyi jövedelemadó bevallás. Az új bevallási formát már a 2008. évben szerzett adóköteles jövedelmével való elszámolás során is választhatja a magánszemély, ha megfelel a jogszabály által elõírt feltételeknek. Elektronikus szolgáltatásaink

köre az idén két új lehetõséggel bõvül: honlapunkon lekérdezhetõ lesz egy ún. köztartozásmentes adózói adatbázis, illetve ingatlanértékesítési kalkulátor segíti az ingatlan átruházásból származó jövedelem és az azt terhelõ adó megállapítását. A korábbi évekhez hasonlóan ez évben is nyilvánosságra hozzuk ellenõrzési irányelvünket, amely továbbra is fõ célként fogalmazza meg a feketegazdaság fehérítését. A 2009-ben életbe lépõ jelentõsebb jogszabályváltozásoknak megfelelõen szélesedik adószám-felfüggesztési jogkörünk, bõvül a mulasztási bírság alkalmazási jogkörünk. A napi készpénz záró állomány maximalizálása, illetve az EVAalanyok számlatartási kötelezettségének a beszerzésekrõl kapott bizonylatokra történõ ki-

terjesztése szintén további ellenõrzési feladatot ró hivatalunkra. A végrehajtás területén az elmúlt évben nagy sikerrel útjára indított elektronikus árverés lehetõségét 2009-tõl az ingatlanok értékesítésére is kiterjesztjük. Fontosnak tartjuk a jövõ adózóinak „nevelésében” való részvételt is. Az adómorál javítása, az adótudatosság erõsítése érdekében, a fiatalabb generációt megcélozva 2008 végén „RangAdó” elnevezéssel országos középiskolai vetélkedõt indítottunk, melynek döntõjét 2009. áprilisában elõreláthatólag a Magyar Televízió is közvetíteni fogja. A többfordulós versenyre elõzetes várakozásainkat messze felülmúlva, december végéig 428 középiskolai csapat jelentkezett.

„Tanulmányozd elõbb az elméletet, aztán jöjjön a gyakorlat, mely belõle származik” (Leonardo da Vinci)

Szaktudásunkkal szolgáljuk ügyfeleinket Tisztelt Adózó! Az információnak minden társadalomban mindenkor nagy jelentõsége volt. Ma már életünk szerves részévé vált a kábeltévé, a mobiltelefon és a számítástechnikai eszközök használata, az Internet. A közigazgatásnak, ezen belül is az adóigazgatásnak kiemelt célkitûzése, hogy az adózók széles köre számára elérhetõ információkat, szolgáltatásokat biztosítson. Napjaink állami adóhatósága nagy hangsúlyt fektet arra, hogy korszerû technológiát alkalmazzon annak érdekében, hogy a jogszabályok adta kereteken belül egyszerûbbé tegye az adózást mind a vállalkozások, mind pedig a magánszemélyek széles köre számára. A Contact Center hálózatunk feladata a telefonon, írásban és e-mailen feltett kérdések megválaszolása. Az adózás rendjérõl szóló törvény megteremtette a lehetõségét, s egyben kötelezettségét is annak, hogy ne csak tájékozódni, hanem ügyet intézni

is lehessen e módon. Ez év második felétõl – a technikai feltételek megteremtését követõen – megvalósul számos ügytípus esetében a telefonos ügyintézés. E mellett az interneten a szolgáltatások egyre bõvülõ köre érhetõ el, melyek nemcsak az adókötelezettségek teljesítésében adnak segítséget, hanem, mint például az elektronikus árverési rendszer, átlátható módon biztosítják a részvételt bárki számá-

ra. Az adózók különbözõ szempontok szerint gyûjtött listái – pl. jelentõs összegû adóhiánnyal érintettek, végrehajtási eljárás alatt állók, vagy ez évtõl a köztartozásmentes adózói adatbázis – segítik az adózókat és a tájékozódni kívánókat döntésük meghozatalában. Személyesen megjelenõ ügyfeleink kiszolgálására 17 ügyfélszolgálat mûködik a régióban, egységes ügyfélfogadási rend szerint, melyek többsége ügyfélhívó berendezéssel ellátott. Feladatunk a szó legnemesebb értelmében szolgálni ügyfeleinket: magas szaktudással, kedvesen, türelmesen, udvariasan. Másfelõl fontos feladatunk a hatóság teljes szigorával fellépni azokkal szemben, akik adókötelezettségüknek nem megfelelõen tesznek eleget. Fellépni határozottan és következetesen, azonban mindig korrekten és törvényesen. Valamennyiünk érdeke ugyanis az adókikerülõk számának csökkentése, és annak elérése, hogy az adózással kapcsolatos kötelezettsége-

ket mindenki a magáénak érezze, és abból felelõsségteljesen részt vállaljon.

Kedves Olvasó! Hiszem, hogy az adózók döntõ többsége rendben, tisztességesen szeretne eleget tenni adókötelezettségeinek. Bízom abban, hogy kiadványunkban számos hasznos információt talál a legfontosabb adózási tudnivalókról, jogszabályváltozásokról, gyakorlati teendõkrõl. A gazdaság jelen körülményei között elengedhetetlenül szükséges beszélni arról, hogy feladatunk segíteni azon adózókat, akik átmenetileg nehéz helyzetbe kerültek ugyan, de az elmúlt években adókötelezettségeiknek rendben eleget tettek. Mindezekre figyelemmel ajánlom figyelmébe kiadványunkat, remélem információink az Ön számára hasznosíthatók lesznek. Tamásné Czinege Csilla igazgató

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 3

5


Eredményes évet zártunk 2008-ban Adóbevételek: A 2008. év során valamennyi adónem tekintetében több mint 658 milliárd forint befizetést könyvelhettünk az adóalanyok folyószámláján, mely több mint 5 százalékkal haladja meg a 2007. évi befizetéseket. Ebbõl a kiemelt adó- és járuléknemek befizetései 85,5 százalékot, 563,1 milliárd forintot tesznek ki, és ezzel – a kiutalásokat figyelembe véve – a költségvetés nettó bevételéhez 464 milliárd forinttal járultak hozzá a régióban székhellyel rendelkezõ adófizetõk. A befizetések legnagyobb hányadát – csaknem 60 százalékot –, az általános forgalmi adó és a társadalombiztosítási bevételek teszik ki. Az év során 14,66 milliárd forint illetékbevétel folyt be, mely a 2007. évihez képest 4,2 százalékos csökkenést mutat. Az elmúlt év során kevesebb lett azon ügyek száma, melyben illetékkiszabásra került sor és az egy kiszabásra jutó illeték összege is lényegesen csökkent. A nettó áfa bevétel 7,5 százalékkal csökkent a régióban, ami a külsõ kereslet visszaszorulására (határon túli kapcsolatok, kivitel és behozatal csökkenésével) és a vállalati finanszírozás nehézségeire vezethetõ vissza. Emellett 2008-ban az áfa-törvény változása megkönnyítette az áfa-visszaigénylési lehetõséget és a régió mezõgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásainál emelkedtek a visszaigényelhetõ áfa összegek is. Az áfa adónem tekintetében a kiutalások valamivel több, mint 9 szá-

zalékkal növekedtek. Annak ellenére, hogy a társasági adóból származó nettó bevételek országos szinten 4,5 százalékkal csökkentek, a régióban viszont 6 százalékkal növekedtek.

Adóalanyok: Az adóalanyok száma 2008. év végén 228,7 ezer volt, amely csaknem 22 százalékkal – több mint 41 ezer fõvel – haladta meg az elõzõ év végén nyilvántartott számot. A növekedést szinte teljes mértékben az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek számának emelkedése generálta.

Adóügyi tevékenység: Az elmúlt évben nagyságrendileg több adóbevallás és adatszolgáltatás feldolgozására került sor, mint 2007-ben. A járulékfizetéssel összefüggésben beérkezett elektronikus bevallások száma csaknem eléri az 1 millió darabot, személyi jövedelemadó bevallás pedig 27 ezer darabbal több érkezett. Újdonságnak számított az év során, hogy az 1+1%-os rendelkezõ nyilatkozatokat a személyi jövedelemadó bevallás részeként, D-lapként is be lehetett nyújtani. Ez a lehetõség az adózók számára egyszerûsítette a rendelkezés beadását

és ennek hatására régiós szinten 37 286 darabbal nõtt a beadott rendelkezések száma, így 68,1 millió forinttal többet utalhattunk az alapítványok, egyesületek, közhasznú szervezetek és elkülönített állami pénzalapok számlájára. Contact Center hálózatunk ebben az évben is eredményesen dolgozott, hiszen 25 munkatársunk az év folyamán több mint 106 ezer darab telefonhívást fogadott.

Ellenőrzési tevékenység: Az ellenõrzések során megállapított nettó adókülönbözet 35,7 milliárd forint, mely 37,3 százalékkal haladta meg a 2007. évben megállapított összeget. A megállapításokhoz fûzõdõ szankció szintje 47,3 százalék, amely jól mutatja, hogy a hivatal szolgáltató szerepe mellett a hatósági jelleg is egyre hangsúlyozottabbá válik. A vagyonosodási vizsgálatok során feltárt adókülönbözet elérte az 5,6 milliárd forintot. A kiválasztások hatékonyságának növekedését tükrözi, hogy míg az egy vizsgálatra jutó adókülönbözet összege a 2007-es évben 7,8 millió Ft volt,

ez 2008-ban 9,5 millió forintra növekedett. A társadalombiztosítási alapokat megilletõ járulékkötelezettségek, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjellenõrzések során 14,6 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártunk fel, ami a 2007-es évhez viszonyítva több mint 4 milliárdos többletet jelent.

Végrehajtási tevékenység: 2008-ban végrehajtási eljárások lefolytatásának eredményeként 27,6 milliárd forint folyt be, ami csaknem 10 százalékkal több, mint a 2007-es évben. Ezen belül az illeték végrehajtási ügyekbõl több mint 1,1 milliárd forintot szedtünk be Az elõzõ évhez viszonyítva 20,1 százalékkal több felszámolási eljárást tettek közzé a Cégbíróságok, és ennek csaknem 40 százaléka saját kezdeményezésû, a folyamatban lévõ végelszámolások száma pedig 23,2 százalékkal több, mint a 2007. évben.

Hatósági tevékenység: Hatósági jogkörünkben eljárva 179 büntetõ feljelentést kezdeményeztünk az elmúlt évben. A feljelentések oka legtöbb esetben a csalás, adócsalás és az okirat hamisítás gyanúja. Az öszszes jogcímen tett feljelentésünk a tavalyi év 2,4 milliárd forintos elkövetési értékéhez képest több mint 3 milliárd forintra nõtt.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 4

6


Az APEH elkészíti szja bevallását, ha kéri Röviden a 2008. évi személyi jövedelemadó bevallásról A 2008. évtõl az adózás rendjérõl és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a magánszemély személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének kétféle módon tehet eleget. 1. Önadózás útján a) Egyszerûsített bevallás (0853E): Az egyszerûsített bevallás lényege, hogy az adóhatóság azon magánszemély részére, aki nyilatkozik, hogy igényli az egyszerûsített bevallást, a nála rendelkezésére álló adatok alapján (adatszolgáltatások, kontroll adatok) összeállítja adóbevallását, és ez alapján kiszámítja az adót. A magánszemély az összeállított adóbevallást elfogadja vagy javíthatja, illetõleg a kedvezmények igénybevételéhez adatokat szolgáltathat, a szükséges nyilatkozatokat megteheti (pl. a családi kedvezmény megosztásához). Fõ szabályként egyszerûsített bevallást az a magánszemély nyújthat be, aki az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól és/vagy kifizetõ(k)tõl olyan bevallási kötelezettség alá esõ bevételt szerzett, melybõl a kifizetõ (munkáltató) adót/adóelõleget vont le. Nem tehet egyszerûsített bevallást a magánszemély, ha • adóhatósági közremûködés nélküli bevallás benyújtására kötelezett (kivéve, ha erre ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelem ad okot); • az adóévben egyéni vállalkozó volt, vagy mezõgazdasági õstermelõi tevékenységébõl adóköteles bevétele származott (kivéve, ha nemleges nyilatkozatot tett, vagy bevételébõl nem kell jövedelmet megállapítani).

Határidõk: 2009. január 31. Az egységcsomag részét képezõ 0853-Ny nyilatkozat postázásának végsõ határideje. 2009. február 16. A kitöltött, aláírt nyilatkozat postára adásának, illetve elektronikus úton történõ visszaküldésének határideje. 2009. április 30. Az adóhatóság a 0853E bevallás ajánlatot megküldi a megadott postai vagy email címre, elektronikus tárhelyre. 2009. május 20. A 0853E bevallás visszaküldése postai/elektronikus úton az adóhatóság részére.

– A 0853., illetve a 0853E bevallásban megállapított befizetendõ adót a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetni. Az új szabály szerint a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély az adóbevallásban befizetendõ kötelezettségként megállapított 100 ezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadóját havi egyenlõ részletekben, legfeljebb négy hónap alatt pótlékmentesen megfizetheti, ha errõl a bevallás fõlapján nyilatkozatot tesz. A visszaigényelhetõ adót, járulékot a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül, de legko-

rábban 2009. március 1-jétõl kaphatják meg az adózók, kivételt képeznek az elektronikus bevallók, akik már február 1-tõl számíthatnak a pénzükre. Az a magánszemély, aki bevallási kötelezettségét az elõírt határidõre nem teljesíti, 2014. december 31-éig a 0853-as bevallási nyomtatvány benyújtásával pótolhatja azt. A bevallás önellenõrzését, helyesbítését a 0853-as bevallás megfelelõ kitöltésével lehet végrehajtani. b) Bevallás adóhatósági közremûködés nélkül (0 0853): Mindazon magánszemélynek, aki nem felel meg az egyszerûsí-

tett bevallás és a munkáltatói adómegállapítás feltételeinek vagy nem kívánja választani azokat, illetve aki valamely bevételére vonatkozóan az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályait alkalmazza, a 0853-as nyomtatványon kell bevallani, illetve elszámolni a 2008. évi személyi jövedelemadót, a különadót, az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást és az egyéni vállalkozónak nem minõsülõ magánszemély járulékát. Továbbá ezen bevalláson igényelhetõ vissza a járulékfizetési felsõ határt meghaladóan levont járulék összege.

A 0853-as bevallás benyújtására elõírt határidõk: az egyéni vállalkozóknak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek 2009. február 25., minden más magánszemélynek 2009. május 20. A bevallás az egységcsomagban található borítékban 2009. május 20-áig díjmentesen postára adható. A 0853-as nyomtatvány az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) is letölthetõ és az internetes program segítségével kitölthetõ. Az a magánszemély, aki az okmányirodában regisztráltatta magát, az internetes programmal kitöltött bevallását elektronikus úton is benyújthatja. A kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó elektronikus úton köteles benyújtani bevallását. 2. Munkáltatói adómegállapítással A 0853-as bevallás benyújtására nem kötelezett magánszemély a törvényben meghatározott feltételek mellett kérheti, hogy a munkáltatója állapítsa meg az adóját. A munkavállalók, a társas vállalkozás (polgári jogi társaság) tagjai a munkáltatóhoz 2009. január 31-éig benyújtott nyilatkozatukban kérhetik az adómegállapítást. A törvény ebben az évben sem kötelezi a munkáltatót arra, hogy a magánszemély nyilatkozata alapján az adómegállapítást elkészítse. Amennyiben a munkáltató nem vállalja az adómegállapítást, akkor törvényben elõírt kötelezettsége, hogy tájékoztassa a magánszemélyeket az egyszerûsített bevallás választásának a lehetõségérõl. Ha az adózó több bevallást is benyújt – ideértve a munkáltatói adómegállapítást is –, akkor az elsõként benyújtott bevallás fog az adózó bevallásának minõsülni.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 5

8


Ön is ajánlja fel adója 1+1 %-át Az idei évben immár 13. alkalommal van lehetõség arra, hogy a magánszemély rendelkezzen az összevont adóalapja után megállapított, befizetett adójának az egy-egy százalékáról, társadalmi szervezet, alapítvány, illetve egyház, továbbá kiemelt költségvetési elõirányzat javára. Az elõzõ évhez hasonlóan a személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról rendelkezõ nyi latkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi. A 0853-as bevallás vagy az egyszerûsített bevallás elektronikus úton történõ benyújtása esetén akkor küldhetõ el a rendelkezõ nyilatkozat a nyomtatvány részeként, ha az adóbevallást a magánszemély saját maga készíti el, vagy ha az adóbevallás elkészítésével megbízott képviselõ meghatalmazása a rendelkezõ nyilatko-

zat megküldésére is kiterjed. Lehetõség van arra is, hogy a magánszemély az egyszerûsített bevallással vagy az adóhatóság közremûködése nélkül benyújtott 0853-as bevallással együtt, de külön lezárt (az adóazonosító jelével ellátott) borítékban küldje el a rendelkezõ nyilatkozatát. A rendelkezõ nyi latkozat a bevallástól füg g et len ül lezárt (adóa zo n o s í tó jellel ellátott) borítékban szem é l ye s e n vagy postán, illetve elektronikus ûrlapként elektronikus úton is eljuttatható az adóhatósághoz. Azon magánszemélyek is rendelkezhetnek az adójuk 1+1 százalékáról, akiknek az adóját a munkáltató állapítja meg.

Ilyen esetben a rendelkezõ nyilatkozatot lezárt borítékban legkésõbb 2009. május 10-éig kell átadni a munkáltatónak, aki (amely) eljuttatja azt az adóhatósághoz. Újdonság a 2008. évrõl benyújtott személyi jövedelem adó bevalláshoz kapcsolódó 1+1%-os nyilatkozatok rendelkezését illetõen, hogy a kedvez ményezettekhez célba érkezõ felajánlá sokról az adóható ság tájé koztatja a felajánlókat. A tájékoztatás kizárólag elektronikusan történik. Az a magánszemély is kaphat tájékoztatást, aki nem elektronikusan nyújtotta be a bevallását, ha azt – az erre irányuló nyilatkozatával –

külön kéri, és legkésõbb a tájékoztatás elküldéséig az okmányirodánál regisztráltatja magát. Azok a kedvezményezettek, akik az elmúlt évben csak amiatt estek el a részükre felajánlott összegtõl, mert köztartozásuk volt – a 2009. január 1-jén hatályba lépõ egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvény szerint – kivételes méltányosságot érdemlõ esetben – pl. ha az 1%-os összeg meghiúsulása a kedvezményezett alapvetõ céljának elérését súlyosan veszélyeztetné – az adóhatóság eltekinthet a köztartozásra vonatkozó feltétel teljesülésétõl. A kivételes méltányosságot az adóhatóság csak akkor gyakorolhatja, ha a kedvezményezett a kérelmében nyilatkozik méltányosságra okot adó körülményrõl és a kiutalást megelõzõen rendezi tartozását. További információk: www.apeh.hu www.nonprofit.hu www.civil.info.hu

Megújult az APEH nyomtatványkitöltő programja A 2009. január 1-tõl bevezetendõ valamennyi bevallás, adatszolgáltatás kitöltõ programjának kitöltése kizárólag AbevJava programmal lehetséges, amely platformfüggetlen, ezáltal nem csak Windows operációs rendszerekre, hanem különbözõ operációs rendszerrel mûködõ gépekre is telepíthetõ. Az állami adóhatóság folyamatosan nagy hangsúlyt fektet arra, hogy feladatai ellátásában az adózókat a lehetõ legnagyobb mértékben segítse. Ennek részeként az adóbevallások és adatszolgáltatások kitöltéséhez is jelentõs támogatást nyújt, az adóhivatal honlapján pedig (www.apeh.hu) folyamatosan elérhetõvé teszi saját fejlesztésû programjait. A programok hasz-

nálatával, az adóhatóság által megadott vizsgálati szempontok alapján ellenõrizhetõ a bevallás kitöltésének helyessége, majd a nyomtatvány elektronikusan beküldhetõ az adóhatóságnak. A már elérhetõ AbevJava program jelentõs fejlesztéseket tartalmaz a korábbi Abev programhoz képest. Szakítva a korábbi (Abev) nyomtatványkitöltõ program kizárólagos Windows alapú használatával, az új AbevJava program platformfüggetlen. Az AbevJava keretprogram fejlesztése elsõ lépésként a magánszemélyek személyi jövedelemadó, illetõleg a kifizetõk, foglalkoztatók havi járulék bevallásaihoz kapcsolódóan valósult meg. Az új keret program az adózók munkáját segítõ számos újdonságot is felvonultat. Ezek közé tartoznak például az egyszerûbb kitöltési funkciók, valamint az, hogy a választólista is szûkíthetõ billentyûzetrõl. Az adózók számára új-

donságként jelenik meg a járulékbevallások egységes kezelése. (Ennek segítségével az AbevJava már a ’08-as bevallás kitöltõ programjának megnyitásakor összevontan kezeli az „A”-s és „M”-es nyomtatványokat. Emiatt lényegesen egyszerûsödik az összetartozó nyomtatványok kitöltése, ellenõrzése, hiszen az adózónak nem kell e nyomtatványokat manuálisan összerendelni). Azon adózók, akik az AbevJava keretprogramba a szükséges ellenõrzések elvégzése érdekében saját informatikai rendszerükbõl töltik fel a bevallásaikat, a korábbi szövegállomány mellett szabványos xml formátumban is megtehetik. Emellett az új program lehetõséget nyújt hálózati kiszolgálóra történõ telepítésre is, így kialakítható egy központilag (rendszergazda által) karbantartott környezet. Figyelembe véve a felhasználói igényeket, minden bevallás, adatszolgáltatás, adat-

lap kitöltõ programjába letölthetõ az egyes „nyomtatványokhoz” tartozó kitöltési útmutató is, amely által az AbevJava program biztosítja az „aktív súgó” használatát. Az AbevJava keretprogram lehetõvé teszi továbbá, hogy a korábbi programmal kezelt nyomtatványok törzsadatait átvegye. A 2009. január 1-tõl bevezetett bizonylatok kizárólag AbevJava keretprogrammal tölthetõek ki, de természetesen az APEH honlapján megtalálható egyéb nyomtatványok (pl. önellenõrzési, pótlási célú bevallások) elkészítéséhez a korábbi keretprogram továbbra is használható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak a keretprogram használata továbbra sem elegendõ a bevallás kitöltéséhez, szükséges hozzá a benyújtani kívánt nyomtatvány letöltése is, amely szintén az APEH honlapján a letöltések/nyomtatványok menüpont alatt érhetõ el.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 6

9


Amit a TEÁOR kódokról tudni kell 2008. január 1-jétõl a TEÁOR és a szakmakód struktúra jelentõsen megváltozott, ezért a tevékenységi besorolások módosítását az adminisztratív nyilvántartásokban is át kell vezetni. Az átsorolások megvalósítását nehezíti az a tény, hogy az új nómenklatúrák (TEÁOR’08, szakmakód’08) részletesebbek, és struktúrájuk lényegesen eltér a jelenlegiektõl, ezért az esetek mintegy felében nem végezhetõ el automatikus átsorolás, az új nómenklatúrák szerint helyesen besorolni a gazdasági szervezetek és a magánszemélyek tevékenységeinek többségét csak az adózók közremûködésével lehet. Az új eljárás szerint sem a társasági szerzõdést, sem a vállalkozói igazolványt nem kell módosítani, 2009 év márciusáig a cégbírósághoz, illetve az okmányirodához bejelentett kódokat ki is törlik, a tevékenységeket már csak szövegesen tartják nyilván. Az APEH nyilvántartás azonban továbbra is TEÁOR, illetve szakmakód szerint tartalmazza a gazdálkodók tevékenységét, így a módosulás miatt az adózóknak az APEH-hoz mégiscsak bejelentést kell tenni. A következõkben ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy kinek, milyen nyomtatványon és milyen határidõre kell ezt a kötelezettséget teljesíteni. Elsõként azt kell eldönteni, hogy egyáltalán van-e az adózónak bármi teendõje. Azok az adózók, akik 2008. év során kezdték a tevékenységüket, már az új kódokat jelentették be, tehát nekik ezzel kapcsolatban

nincs teendõjük. A 2008. év elõtt bejelentkezett adózók közül nincs teendõje annak, akinek már valamennyi kódjuk konvertálásra került. Ez az adózó közremûködése nélkül, hivatalból is megtörténhetett, ha a régi kódnak egyértelmûen meg lehetett feleltetni egy új kódot, de természetesen úgy is, hogy az adózó még a tavalyi szabályok szerint bejelentette az új kódokat. Arról, hogy az adózónak valamennyi kódja konvertálásra került, az APEH-nál nyilvántartott törzsadataiból gyõ-

honlapján (www.ksh.hu) megtekinthetõek. A bejelentést az adózóra jellemzõ adózási formának megfelelõ adatmódosító lapon kell megtenni. Így a cégbejegyzésre kötelezett társaságok, szervezetek a T201T, az egyéb szervezetek a T201, az egyéni vállalkozók T101E, az egyéb magánszemélyek pedig a T101 jelû nyomtatványon jelentik be a módosítást. Az adatlapok kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak, kizárólag az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) tölthetõek le. A

zõdhet meg. A már konvertált kódok hatályossági dátuma 2008. évi. Tehát ha az adózó valamennyi tevékenysége mellett 2008. évi hatályossági dátum szerepel, semmi teendõje ezzel kapcsolatban nincs. Az ügyfélkapus belépési jogosultsággal rendelkezõ adózók az interneten elérhetõ EBEV rendszerben is megtekinthetik a törzsadataikat. Amelyik adózónak maradt olyan tevékenysége, amely miatt bejelentést kell tenni, elsõ teendõként a konvertálást kell elvégezni. Az új TEÁOR’08 és szakmakód’08 nómenklatúrák, a tartalmi meghatározások, valamint a fordítókulcsok (a régi kódoknak megfelelõ új kódok táblázatos formában) a Központi Statisztikai Hivatal

nyomtatványok elektronikus úton, személyesen, meghatalmazott által, illetve postai úton is benyújthatóak. A bejelentést a 2009. évi elsõ adómegállapítási idõszakról szóló adóbevallással, az éves bevallásra kötelezett adózók esetében a 2008. évrõl benyújtandó éves adóbevallással egyidejûleg kell teljesíteni az állami adóhatósághoz. A bevallással egy tekintet alá esik az adókötelezettség hiánya miatt benyújtott bevallás helyettesítõ nyilatkozat (09NY), tehát ha az adózó a bevallási kötelezettségét adókötelezettség hiányában a 09NY nyilatkozattal teljesíti. Külön érdemes szólni az õst ermelõkre vonat kozó szabá lyokról. Az õstermelõk egy je-

lentõsebb köre 2008. év során váltotta ki az adószámát, így már eleve a 2008. évi szakmakód besorolásnak megfelelõen jelentkeztek be, nekik nincs további teendõjük. A korábbi években bejelentkezett õstermelõknek az elõzõekben leírtak szerint elõször célszerû ellenõrizni, hogy sikerült-e valamennyi korábban bejelentett tevékenységüket hivatalból konvertálni. Vannak ugyanis olyan mezõgazdasági tevékenységek, ahol az új besorolás tartalmaz többféle, korábban külön szám alá tartozó tevékenységet, így például korábban külön szerepelt a 012203 szám alatt a juhtenyésztés, az új besorolás szerinti 014501 számhoz már a juh és kecske tenyésztése tartozik. Ennek megfelelõen a juhtenyészési tevékenység hivatalból átfordítható volt. A régi 012301 sertéstenyésztésnek egy az egyben felel meg az új 014601 sertéstenyésztés, a konvertálás tehát itt is megtörténhetett. A korábbi 011303 számú gyümölcstermesztés viszont nem konvertálható hivatalból, mivel az új besorolási jegyzék már többféle csoportosításban és besorolási szám alatt tartalmazza a gyümölcstermesztést (012401 almatermésû, csonthéjas termesztése, 012501 egyéb gyümölcs, héjastermésû termesztése, 012601 olajtartalmú gyümölcs termesztése). Végezetül hangsúlyozzuk, hogy a változásbejelentési kötelezettségüket elmulasztó, vagy késedelmesen teljesítõ adózók esetében nem a bírságolás az állami adóhatóság célja, hanem a bejelentés kikényszerítése.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 7

10


Köztartozásmentes adózói adatbázis, nettó adótartozás A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetésekkel öszszefüggõ új szabályok – a 2008. évben történt elhalasztást követõen – 2009. évben ismét hatályba lépnek. A közbeszerzésekrõl szóló törvény rendelkezései alapján a nyertes ajánlattevõ és az alvállalkozók közötti minden szerzõdés, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerzõdés alapján történõ, havonta nettó módon (áfa nélkül) számított 200 000 Ft-ot meghaladó összegû kifizetést a kifizetõ az alvállalkozójának – visszatartás nélkül – csak akkor teljesíthet, ha az alvállalkozó - 30 napnál nem régebbi nemleges együttes adóigazolást átad, bemutat, megküld vagy - a kifizetés idõpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. A szabályt a faktoring és az engedményezési szerzõdéseket is beleértve, a 2009. február 15étõl teljesített kifizetésekre kell alkalmazni. Az új felelõsségi rendszer hatékonyabb és egyszerûbb mûködtetéséhez, a havi rendszeres és tömeges adóigazolás-kérés kiváltására az APEH létrehoz egy köztartozásmentes adózói adatbázist. Az APEH honlapján képszerû formátumban névre, elnevezésre, adószámra kereshetõ módon megjelenik egy nyilvántartás azokról az adózókról, akik a feltételeknek megfelelnek. Ez jelentõs adminisztratív könnyítés az adózók számára, kiváltja a tömeges sorban állást, az alkalmazása egyszerû. Az adatbázisba az adózó az APEH internetes honlapjáról letölthetõ, elektronikus úton benyújtható kérelemre (09UK21 KÉRELEM Köztartozásmentes adózói adatbázisban történõ szerepeltetéshez) kerülhet be, a felvétel 2009. január 1-jétõl kérhetõ.

Az adatbázisba kerülés konjuktív feltételei: • Nincs adótartozása és köztartozás az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál (a környezetvédelmi termékdíjat a tartozás adatok csak 2010-tõl tartalmazzák), • Nincs behajthatatlanság miatt törölt tartozása, • Nincs az adószáma felfüggesztve vagy törölve, • Csoportos áfa alanyiság esetén nincs áfa tartozása, • Nem áll csõdeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás alatt, • Nem minõsül az adó megfizetésére kötelezettnek (az Art. 35. § (2) bekezdése alapján). • Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelõzõ hónapban bevallási és befizetési kötelezettségének eleget tett. Valótlanul tett nyilatkozat esetén a magánszemély adózó 200 ezer forint, más adózó 500 ezer forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható. A kérelem benyújtását követõen az állami adóhatóság saját nyilvántartása, valamint a vámhatóságtól megkért, a köztartozásra vonatkozó adatok alapján állapítja meg, hogy az adózó felvehetõ-e az adatbázisba. Valamely feltétel hiánya esetén 5 napos határidõ kitûzésével hiánypótlásra szólítja fel. A hiány határidõn belül pótlása esetén – például a tartozás megfizetésével – a feltételek teljesítésének hónapját követõ hónap 10. napjáig bekerül az adatbázisba. A hiánypótlás eredménytelen leteltét követõen az APEH kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlásban, illetõleg az elsõfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételnek – ideértve a tartozások összegszerûségét is – nem felelt meg. A határozattal szemben, annak kézhezvételétõl számított 8 napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet az adózó, melyet az adóhatóság 8 napon belül bírál el.

ni fog a listán, egészen a törlési kérelméig. • Az adatbázisba kerülés illetékmentes, míg az egyes adóigazolás-kérések illetékkötelesek lennének. • A „kikerülést” követõen, a feltételek teljesülése esetén újra adatbázisba kerülhet, nincs tehát büntetõ átmeneti idõszak. • Az adatbázissal kapcsolatos valamennyi változásról értesítést kap az adózó.

Az APEH a kérelem benyújtását követõ hónap 10. napján veszi fel az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba az elõírt feltételek teljesülése esetén. Az elsõ ellenõrzés a 2009. január 31-ei állapotnak megfelelõen történik, az elsõ listát 2009. február 10-én teszi közzé, ezt követõen minden hónap 10. napján frissíti az adatbázis adatait. A korábbi lista archívumba kerül, amely kereshetõ és kinyomtatható marad. Ha az adózó a felvételt követõen a feltételek bármelyikének nem felel meg, az APEH törli az adatbázisból, amelyrõl elektronikus úton és írásban értesítést küld. Ezt követõen a felvétel ismételt kérelem benyújtásával lehetséges.

Az adatbázist saját döntésük alapján más szervek, támogatást folyósítók is használhatják. Az adóigazolás valamely formáját elõíró ágazati jogszabályok csatlakozása megengedett, illetve kívánatos.

Célszerû a köztartozásmentes adózói adatbázisba történõ felvételhez a kérelmet már január hónapban benyújtani, hiszen az adatbázisban szerepléssel számos elõnyt élvez az adózó. • Egy kérelemmel több adóigazolást ki lehet váltani. • Ha a törvényi feltételeknek megfelel, az elsõ kérelmet követõen folyamatosan szerepel-

Végül egy fontos, az adóiga zolások kiadását, így a köztar tozásmentes adózói adatbázis szabályait is érintõ változás: az adóigazolás kiállításakor az adótartozás összegét nettó módon számítva kell meghatározni, azaz az adótartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés öszszegével.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 8

11


Elektronikus szolgáltatások a honlapon A magyar közigazgatásban az APEH évek óta jelentõs erõfeszítést tesz annak érdekében, hogy élen járjon a szolgáltatások elektronikus úton történõ megvalósításában. A rendszer megjelenési felülete a www.magyarország.hu (kormányzati portál) és a www.apeh.hu. A rendszer használatának alapvetõ feltétele, hogy az adózó ügyfél rendelkezzen ügyfélkapus hozzáféréssel, melynek birtokában az adóhivatal alábbiakban felsorolt elektronikus szolgáltatásait veheti igénybe: Az adóbevallások elektronikus benyújtása mellett az adóhatóság lehetõvé tette az adat- és változás bejelentõ lapok többségének elektronikus úton történõ benyújtását. 2009. január 1-jétõl pedig valamennyi bevallás, adatszolgáltatás kitöltése kizárólag AbevJava programmal lehetséges, amely platformfüggetlen, ezáltal nem csak Windows operációs rendszerekre, hanem más operációs rendszerrel mûködõ gépekre is telepíthetõ. Az adózóknak lehetõsége nyílik az APEH nyilvántartásában levõ adózói törzsadatok elektronikus letöltésére a folyószámla adatok lekérdezéséhez hasonló-

an, a meghatalmazotti szabályok figyelembevételével. Szintén elektronikusan nyújthatják be az adózók az adó-, jövedelem- és illetõségigazolás iránti kérelmüket. Az illetõségigazolás kiadása továbbra is csak papíralapon történik. A adózó az adóhatósághoz intézett fizetési könnyítés iránti kérelmét elektronikus úton is elõterjesztheti. A foglalással érintett ingósá-

gok és – 2009. január 1-jétõl – az ingatlanok és üzletrészek is árverezhetõk az ún. Elektronikus Árverési Felületen. Lehetõség van a fizetési kötelezettségek bankkártyával történõ teljesítésére az adóhatóság bármelyik központi ügyfélszolgálatán. Pl. adóigazolás kérésnél azonnal befizethetõk az esetlegesen fennálló hátralékok és az igazolás illetékkötelezettsége is azonnal rendezhetõ.

Egyéb, az adóhivatal honlapján w w w . a p e h . h u n y ú j t o t t szolgáltatások keretében • Személyes adónaptár készíthetõ. • Minden felhasználó – e-mail címe megadásával – feliratkozhat az APEH hírlevél szolgáltatására. • Az adóalanyok listái felületen az adózó ellenõrizni tudja a regisztrált számlakibocsátók adatait. • A közösségi adószámok felület segítséget nyújt az adózónak, hogy miképpen kérheti tagállami partnere közösségi adószám érvényességének és azonosító adatai pontosságának igazolását. • Tájékozódhatunk a minõsített adózókról. • A nyomdai sorszám intervallumok lekérdezése felületen lehetõség nyílik bizonyos nyomtatványok, számlatömbök elõállítójának beazonosítására. • Az 1+1%-os rovat segíti a magánszemélyeket felajánlásaik elkészítésében. • Az adóhiányos, hátralékos adózók listáinak közzétételével segítjük az adózókat racionális döntésük meghozatalában. • Továbbá tájékoztatást nyújtunk a felfüggesztett adózók adatairól is.

Közgazdászok megyei fóruma A nagy múltú Magyar Közgazdasági Társaság Bács-Kiskun megyei szervezete tízéves szünetelés után 2008 õszén 23 alapító taggal újra megalakult. A cél kettõs: egyrészt lehetõséget adni a tájékozódásra és az eszmecserére a Duna-Tisza közén (az elsõ idõszakban elsõsorban Kecskeméten) élõ gazdasági szakembereknek és mindenki másnak, aki a közgazdasági témák iránt érdeklõdik. Másrészt fórumot kíván adni a térség gazdasági kérdéseivel kapcsolatos véleménynyilvánítás számára. Fontos küldetése, hogy felkeltse a fõiskolás és középiskolás fiata-

lok érdeklõdését, segítsen nekik a tájékozódásban. A sikeres alakuló ülésen Kovács Árpád, az Állami Számvevõszék és egyben a Társaság országos elnöke tartott nyitó elõadást.

2009-ben négy nagyobb rendezvényt tervez az elnökség. Januárban a Dél-Alföld gazdaságáról kaphattak képet az érdeklõdõk az APEH regionális igazgatójának tájékoztatójából. Tavaszszal az autóipar világméretû problémáiról, és ennek helyi hatásairól nyújtanak információkat. Szeptemberben – nagyjából egy évvel a pénzügyi válság kezdetét jelentõ elsõ nagy bankcsõd után – egy kerekasztal beszélgetés vagy egy konferencia keretein belül fogják több oldalról is megközelíteni a kérdést. Az év vége felé helyi szakértõk és természetesen a Társaság tagjainak véleménye alapján Kecske-

mét gazdasági helyzete és a lehetséges fejlõdés irányai kerülnek a középpontba. A Magyar Közgazdasági Társaság az ország egyik legrégebbi civil szervezõdése. A megyei szervezet a helyi közösség érdekeit szem elõtt tartva kíván fórumot teremteni a közgazdászok, gazdasági szakemberek és minden más érdeklõdõ számára. Nemcsak magánszemélyek, hanem vállalkozások és más szervezetek, valamint támogatók jelentkezését is szívesen fogadják az [email protected] e-mail címen. MKT Bács-Kiskun megyei Szervezetének elnöksége

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 9

12


Cégautóadóval kapcsolatos változások 2009. február 1-jével új alapokra kerülnek a cégautóadó fizetésével kapcsolatos szabályok: megszûnnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti elõírások, és új vagyoni típusú adó kerül bevezetésre.

elszámolást alkalmazó egyéni vállalkozónak, õstermelõnek, magánszemélynek csak abban az esetben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége, ha a személygépkocsi után költséget számolnak el. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók, õstermelõk esetében nincs cégautóadó fizetési kötelezettség.

A Gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A-G §-aiban foglaltak értelmében cégautóadót kell fizetni az Szja. tv. szerinti nem elektromos hajtómotorral rendelkezõ személygépkocsi után, ha az nem magánszemély (gazdasági társaság vagy egyéb szervezet) tulajdonában áll, vagy ha magánszemély ugyan a tulajdonos, de a gépkocsi után bárki (a jármû használója, tulajdonosa) költséget számol el. Nem adóköteles a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, ha arra a gépkocsi használója kizárólag kiküldetési rendelvény [Szja. tv. 7. § (1) bekezdés r) pont], vagy munkába járás költségtérítése [Szja. tv. 25. § (2) bekezdés b) pont] címen számol el költséget. Lényeges változás, hogy 2009. január 1-jétõl kifizetõ (korábban csak a munkáltató) is adhat kiküldetési rendelvényt, de az egyéni vállalkozó saját magának azonban továbbra sem.

Az adó alanya fõszabály szerint a gépjármû hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa (több tulajdonos esetén tulajdoni hányaduk arányában), pénz-

Az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló törvény (továbbiakban: Eva tv.) módosítása következtében az Eva tv. hatálya alá tartozó gazdasági társaságok 2009. február 1-jétõl nem mentesülnek a cégautóadó fizetési kötelezettség alól. A fentiek értelmében, míg a gazdasági társaságnak, egyéb szervezetnek a tulajdonában álló személygépkocsi után mindenképp, addig a tételes költség-

ügyi lízing esetén a lízingbe vevõ, hatósági nyilvántartásban nem szereplõ, azaz külföldi rendszámú személygépkocsik esetében pedig az a személy vagy szervet, aki a gépjármû használata után költséget számolt el. A törvény pontosan meghatározza, hogy mikor keletkezik és szûnik meg az adóalany adófizetési kötelezettsége, azzal, hogy az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyben az adókötelezettség fennállt. Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában álló vagy általa lízingbe vett személygépkocsi esetén a tulajdonszerzést vagy lízingbe vételt kö-

vetõ hónap elsõ napján, magánszemély esetében pedig a költségelszámolást követõ hónap elsõ napján keletkezik. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a magánszemély (tulajdonos vagy lízingbe vevõ) számolja el, és • a gépkocsi használatát ellenérték fejében nem magánszemély részére használatra átengedi (bérbe adja), akkor a használat átengedését követõ hónap elsõ napján; • ha pedig a személygépkocsi használatának átengedése in-

gyenesen (bárki részére) vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor a költségelszámolást követõ hónap elsõ napján keletkezik az adókötelezettség. A költségelszámolás tényérõl a gépkocsi használójának 8 napon belül írásban nyilatkoznia kell a magánszemély részére, mert a nyilatkozat elmaradása esetén az adókötelezettség a tulajdonos helyett a gépkocsi használóját terheli. Magánszemélyek esetében a törvény meghatározza, hogy mit tekinthetünk költségelszámolás napjának (például a költségrõl szóló bizonylat kiállításának napja vagy az a nap, amelyet

az útnyilvántartásba jármûhasználattal összefüggésben bejegyeztek). A külföldi rendszámú gépkocsik esetében szintén a belföldön történõ költségelszámolást követõ hónap elsõ napján keletkezik az adókötelezettség. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szûnik meg, amelyben például a gépjármûvet elidegenítik, a lízingbe adónak visszaadják vagy a gépjármû használója a tulajdonosnak nyilatkozik, hogy költséget a továbbiakban elszámolni nem kíván. Adómentességet élveznek (többek között) a megkülönböztetõ jelzést adó készülékkel felszerelt gépjármûvek; az egyház, egyházi karitatív szervezet alapfeladati ellátásához használt gépjármûvek; a személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozó cégek továbbértékesítési céllal beszerzett gépjármûvei; illetve a háziorvosi, házi gyermekorvosi feladatokat ellátó gépjármûvek üzemeltetése. Az adómentesség csak a törvényben meghatározott jármûvekre vonatkozik, így adóköteles például a taxi vagy gépjármûvezetõ oktatáshoz használt személygépkocsi. Az adó mértéke 1600 cm3 hengerûrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetében havi 7000 Ft, egyéb esetben 15000 Ft. A havi kötelezettséget negyedévente kell megállapítani és a negyedévet követõ hónap 20. napjáig kell megfizetni és bevallani. A negyedévre fizetendõ adóból levonható a negyedév azon hónapjaira jutó gépjármûadó, amelyben cégautóadó fizetési kötelezettség is fennállt, feltéve, hogy az adóalany gépjármûadó-fizetési kötelezettségének határidõben eleget tett.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 10

14


Ingatlanértékesítés adózási szabályai Újdonság az ingatlanértékesítés adózási szabályaiban, hogy a 2008. évben értékesítésre kerülõ ingatlanok jövedelemtartalmát akkor is meg kell adózni, ha lakáscélú felhasználást valósítanak meg belõle, tehát, ha jövedelmet mutat ki a magánszemély, akkor a jövedelem után minden esetben be kell vallani az adót. Ez alól csak egy kivétel van, ha a jövedelmet saját maga, közeli hozzátartozója, vagy élettársa idõsek vagy fogyatékosok otthonában történõ elhelyezésére használja fel. További változásként kell említeni a lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, illetve a lakásra vonatkozó vagyoni értékû jog speciális adózási szabályait. 2008. évtõl az imént említett ingatlanok, illetve vagyoni értékû jogok értékesítése esetén az inflációs tényezõ 15 évrõl 5 évre szûkül a következõképpen: • a szerzés és az azt követõ évben 100% • szerzés évét követõ második évben 90% • szerzés évét követõ harmadik évben 60% • szerzés évét követõ negyedik évben 30%

• szerzés évét követõ ötödik évben 0% értéken kell figyelembe venni a már kiszámított jövedelmet. Tehát egy 2003. évben, vagy attól korábban szerzett lakás 2008. évi értékesítése mentes lesz az adó alól, ezt az értékesítést bevallani sem kell. Tekintettel arra az új szabályozásra, hogy a lakásszerzési kedvezmény nagy részének megszûnése miatt minden ingatlanértékesítésbõl származó jövedelem után adót kell fizetni, a személyi jövedelemadó törvény különleges méltányossági okok fennállása esetén a magánszemély kérelmére az adó elengedését, illetve mérséklését engedélyezheti. Az ingatlanértékesítésbõl származó jövedelem kiszámítá-

sának egyik fontos állomása az eladott ingatlan szerzési idõpontjának a megállapítása. A törvény a ráépítés, bõvítés, újjáépítés esetén új elõírásokat tartalmaz a szerzési idõpontot illetõen. A 2007. december 31-ig érvényes szabályok értelmében – függetlenül attól, hogy milyen jellegû építkezések voltak az ingatlanon – az eredeti ingatlan (legyen az akár csak a telek) szerzési idõpontja volt az irányadó. 2008. január 1-tõl a 2007. december 31-ét követõen elkészült ráépítés (épület, épületrész, építmény, építményrész) esetén a teljes ingatlan (tehát nem csak a hozzá-, vagy ráépítések) szerzési idõpontja az általános szabály szerint az utolsó használatbavétel idõpontja. Választási lehetõség, hogy az eladásból származó bevétel egyes részeihez a törvényben rögzített

arányosítás segítségével külön szerzési idõpontokat rendel hozzá a magánszemély. Az elõbbi bekezdésben ismertetett új szabályozáshoz a törvényben egy fontos átmeneti rendelkezés is csatlakozik: a magánszemély választása alapján 2008. január 1-jét megelõzõen megszerzett ingatlan 2008 és 2010 közötti eladása esetén is alkalmazhatja azt a régi szabályozást, hogy az eredeti ingatlan (jellemzõen telek) szerzési idõpontját tekinti irányadónak a teljes ingatlan tekintetében. Ez a szabály csak a 2008 és 2010 közötti szerzési idõpontú építkezési szakaszokra alkalmazható. Ha valaki ezzel a választási jogával él, akkor lakóingatlanok esetén az új, ötéves inflációs tényezõ helyett a régi, 15 éves szabályt kell alkalmaznia.

Őstermelőkre vonatkozó változások Az õstermelõket érintõ egyik fontos változás az idei évre a kistermelõkre vonatkozó bevételi értékhatár emelkedése 7 millió forintról 8 millió forintra. Ez azt is jelenti, hogy az õstermelõk átalányadójára vonatkozó értékhatár is 8 millió forintra emelkedik. Az õstermelõket is érinti a 2009. február 1-tõl életbe lépõ

cégautóadó bevezetésére vonatkozó szabályozás. A cégautóadó egy vagyoni típusú adó, mely kiterjed minden olyan magánszemély tulajdonában álló személygépkocsira, amely után költséget számolnak el. Az õstermelõ, ha tulajdonában lévõ személygépkocsit a mezõgazdasági tevékenysége céljaira használja, és a felmerülõ költségeket elszámolja, cégautó dó-fizetési kötelezettsége fog keletkezni. A cégautóadó 1600 cm3-ig 7000 forint havonta, e fölötti hengerûrtartalom esetén

15 000 forint. Az átalányadózó õstermelõ nem fizet cégautóadót, mivel tételes költséget nem számol el. Az átalányadózó õstermelõkre vonatkozóan új elõírásként jelenik meg a számlatartási kötelezettség. A számlatartási kötelezettség azt jelenti, hogy a beszerzésrõl szóló számláikat akkor is kötelesek megõrizni elévülési ideig, ha azokat költségként nem is számolják el. E szabály megszegését az adóhivatal szankcionálhatja.

A járulékfizetésre vonatkozóan is tartalmaz az adócsomag egy kisebb változást az õstermelõkre vonatkozóan. A bevétel 20%-ból kiinduló járulékalap megállapítását a továbbiakban a kistermelõk alkalmazhatják. Mivel a kistermelõkre vonatkozó bevételi értékhatár változott 2009. január 1-tõl, ezért járulékfizetésnek ezt a megállapítási módját 2009. évben azok az õstermelõk is alkalmazhatják, akiknek a 2008. évi bevételük támogatások nélkül számítva a 7 és 8 millió forint között volt.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 11

15


Az adószám-felfüggesztés lehetőségei Az adózás rendjérõl szóló törvény a fiktív adózókkal szembeni hatékonyabb fellepés érdekében több mint két éve lehetõvé teszi az adószám alkalmazásának felfüggesztését, illetõleg az adószám törlését. 2009. február 1-jétõl azonban a törvény több helyen pontosítja, kiegészíti az eddigi rendelkezéseket, továbbá új tényállásokat állapít meg. Az eddigi hivatalos irat helyébe a hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat kifejezés kerül, ami tágabb jelentésû, minden tértivevénnyel kézbesített adóhatósági iratra vonatkozik. Ha tehát a hivatalos adóhatósági iratot egymás után kétszer sem sikerül kézbesíteni, az adózó adószáma felfüggeszthetõ. A tértivevényen sem kell szerepelnie szó szerint a „címzett ismeretlen” jelölésnek, elegendõ, ha a küldemény a címzett ismeretlensége miatt érkezik vissza az adóhatósághoz. Siker-

telen kézbesítésnek minõsül az is, ha a küldeményt megfelelõ levélszekrény hiánya miatt nem lehet kézbesíteni az adózónak. Az adószám felfüggesztésének idõtartama fõ szabályként 45 napról 30 napra csökken. Ha a felfüggesztést elrendelõ határozat jogerõre emelkedését követõ 30 napon belül az adózó nem bizonyítja, hogy a felfüggesztésre okot adó körülmény megszûnt, és az adóhatóság sem szünteti meg a felfüggesztést, – a végelszámolás, felszámolás alatt nem álló – adózó adószámát az adóhatóság törli. Az új szabályok értelmében felfüggesztésre kerülhet az adószám akkor is, ha az adózó bevallási vagy adófizetési (adóelõleg-fizetési) kötelezettségének a törvé-

nyi határidõtõl, illetve az esedékességtõl számított 365 napon belül nem tesz eleget. A bevallási, adófizetési kötelezettség tartós elmulasztása miatti adószám-felfüggesztés határozatlan idõtartamú, a mulasztás pótlásának igazolásáig tart.

Kivételt képez, ha az adózó az elmulasztott bevallást adóellenõrzés megkezdése miatt már nem pótolhatja, de a felfüggesztésnek a másik ok, az adófizetés elmulasztása miatt nincs helye.

Ilyenkor az adóhatóságnak kell hivatalból megszüntetnie az adószám felfüggesztést az ellenõrzés, hatósági eljárás jogerõs befejezésével, mely döntés ellen (éppen a hátrányos jogkövetkezmény mielõbbi megszüntetése érdekében) fellebbezésnek helye nincs. Felfüggeszthetõ továbbá az adószám akkor is, ha az adózóval szemben az állami adóhatóság 60 napos üzletbezárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el. Ebben az esetben az adószám határozott idõre, a lezárás, a tevékenység felfüggesztése idõtartamára függeszthetõ fel. Az adószám felfüggesztésével az Adóhatóság egyrészt kiszûri a fiktív cégeket, másrészt az APEH központi honlapján (www.apeh.hu) közzétett tájékoztatással segíti a törvényesen eljáró vállalkozásokat.

Eva 2009-ben bekövetkező változásai Az egyszerûsített vállalkozói adóval kapcsolatban 2009-tõl nincsenek jelentõs változások.

belül. Azok, akik a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, eddig is megõrizték, könyvelték a beszerzési számlákat. A számlamegõrzési kötelezettség

Nem változott az adóalanyok köre, az adó alapja, mértéke sem. 2009. február 1-jétõl lépett életbe néhány változás, amelyek nem csak az eva törvényben találhatók meg, hanem más jogszabályokban is. Az ügyfélszolgálatokon sokan kétségbeesve kérdezik, hogy most miért kell elkezdeni a számlák gyûjtését? Evaalanyok esetén egyértelmû, hogy a kisebb költséghányadú tevékenységi körben tevékenykedõk választják ezt az adózási módot. A legjelentõsebb változás az eva-ban a bizonylat megõrzési kötelezettség. Februártól a bevételi nyilvántartást vezetõ adóalanyoknak is meg kell õrizniük beszerzéseik bizonylatait az elévülési idõszakon

azokra a beszerzésekre vonatkozik, amelyek kifizetõhöz kapcsolódnak: például egy

szolgáltatás igénybevételéhez, vagy valamilyen eszköz beszerzéséhez stb. Például az eva-s egyéni vállalkozónak továbbra sem kell útnyilvántartást vezetnie és az üzemanyag beszerzést számlával igazolnia, a társaság tulajdonában lévõ jármûvek tankolása esetén viszont számlát kell kérni. A számla megõrzési kötelezettség továbbra sem a jövedelem megállapításához szükséges, hanem a szolgáltatók, az eladók tekintetében követel meg nagyobb fegyelmet. A legjelentõsebb változás a cégautóadó miatt következett be. Kikerült a törvénybõl a cégautóadó alóli mentesség. Az új törvényi elõírásokból következik, hogy az az eva-s egyéni vállalkozó, aki nem számol el költséget a saját vállalkozásában, nem fizet cégautóadót. Ugyanakkor az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozások, amelyek rendelkeznek a sze-

mélyi jövedelemadó törvény meghatározása szerinti személygépkocsival, adó fizetésére kötelezettek. Társas vállalkozások esetén tehát nem a költség elszámolás dönti el a fizetési kötelezettséget, hanem maga a tulajdonlás. Az adóalanyok mûködésének fontos feltétele a bankszámlanyitási kötelezettség, aminek megszegése az evaalanyiság megszüntetésével jár. Az adózás rendjérõl szóló törvény módosítása valamennyi bankszámlanyitásra kötelezett esetén elõírja az ügyletenként 250 ezer Ft-nál nagyobb összegû kifizetések esetén a bankszámlák közötti teljesítést. Vagyis ezeket a számlákat csak átutalással lehet kifizetni. A számlatartási kötelezettség megsértése esetén és a 250 ezer Ft feletti készpénz mozgás során a számlaérték 20%-ának megfelelõ összegû mulasztási bírság szabható ki.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 12

16


Hogyan szankcionálja a mulasztásokat az adóhatóság 2008. január 1-jétõl lényegesen szigorítottak az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott maximálisan kiszabható mulasztási bírságok összegén. Ameddig 2007. évben a kiszabható maximális mulasztási bírság összege egyéni vállalkozó esetén 100 000 Ft, társas vállalkozás esetén 200 000 Ft volt, 2008. január 1-jétõl ezek az öszszegek 200 000 és 500 000 Ft-ra módosultak. Nyugta- és számlaadási kötelezettség elmulasztása, az alkalmazottak bejelentési kötelezettségének elmulasztása, valamint az igazolatlan eredetû áruk forgalmazása területén még ennél is szigorúbb, 1 000 000 Ft-ig terjedõ mulasztási bírság is kiszabható. 2009-ben ezek a bírságszintek alapvetõen nem változtak, csupán néhány esetben történt

módosítás. Ezek a következõk: számlatartási kötelezettség megsértése esetén a mulasztási bírság összege az áru, igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 20%-áig terjedhet, igazolatlan eredetû áru forgalmazása esetén a mulasztási bírság már az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyezõ összegû, de minimum 10 000 Ft, ha bankszámlanyitásra kötelezett adózók közötti ügyletek során 250 000 Ft-ot meghaladóan készpénzmozgás történik, a kifizetõre a 250 000 Ft-ot meghaladó összeg 20%ának megfelelõ mulasztási bírságot kell kiszabni. 2008. évben újdonság volt az is, hogy a számla-, egyszerûsített számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt az adózó mellett az értékesítésben közremûködõ alkalmazottat is 10 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedõen bírságolhatta az adóhatóság. 2009. évtõl mindezek mellett az adózó képviselõje, illetve az

értékesítésben közremûködõ magánszemély közvetlen vezetõje is 500 000 Ft-ig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanez a szabály érvényes ar-

ra a személyre is, akinek kötelessége lett volna az alkalmazottat bejelentenie, azonban ezt nem tette meg és az adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását állapította meg. A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság minden esetben nagyon körültekintõen mérlegeli az eset összes körülményét, így például azt, hogy elõször mulasztott-e az adózó, avagy hasonló mulasztásért már korábban is részesült bírság kiszabásában. A bírságmaximumok növelése nem vonja automatikusan maga után azt, hogy a kiszabott bírságok is a többszörösére növekedtek. A megemelt összeg inkább azt eredményezte, hogy az adóhatóság jobban tudott mérlegelni és egyedibb, az adott eset, valamint az adott adózó összes körülményéhez jobban igazodó bírságolási gyakorlatot tudott kialakítani.

A „HALLGATÁS NEM JELENTI A BELEEGYEZÉST” A hatósági eljárás során 2009. január 1-jétõl új elõírás, hogy ha az adóhatóság ez elõírt határidõn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 13

18


Az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége Az adóhatóság feladata, hogy segítse az önkéntes jogkövetésben azokat, akik eleget kívánnak tenni a jogszabályi elõírásoknak. Ugyanakkor az adóhivatalnak az is kötelessége, hogy következetes ellenõrzési tevékenységével visszatartsa a jogsértéstõl, adóelkerüléstõl azokat, akik hajlamosak elhanyagolni kötelezettségeik teljesítését, és a törvény szigorával lépjen fel azokkal szemben, akik szándékosan szegik meg az adózási szabályokat. Az ellenõrzésre történõ kiválasztás során azon adózókra igyekszünk fókuszálni, akiknél vélhetõen adóelkerülésre irányuló törekvés vélelmezhetõ. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának ellenõrzési tevékenységét a számszaki adatok tükrében összefoglalva elmondható, hogy a 2008. évben befejezett ellenõrzések száma megközelíti a 32 ezer darabot, mely az elõzõ évhez viszonyítva közel 20%-os növekedést mutat. Az utólagos ellenõrzések kapcsán 28,9 milliárd Ft jogerõs adóhiányt állapítottunk meg, míg 2007. év hasonló idõszakában 17,1 milliárd Ft-ot. Közel 1,4 milliárd Ft jogosulatlan adóés támogatás visszaigénylés kiutalását akadályoztuk meg. A törvényesség biztosítása érdekében az adóalanyok szabálytalanságait 14,4 milliárd Ft adóbírság, 7,5 milliárd Ft késedelmi pótlék és 730 millió Ft mulasztási bírság kiszabásával szankcionáltuk. Szankcionálási gyakorlatunk során az ellenõrzéseket követõen kiszabott átlagos bírságszint 2,5%-kal nõtt a tavalyi év hasonló idõszakához képest. A bevételek eltitkolása, a fiktív számlázás és a be nem jelentett foglalkoztatás mellett egyre nagyobb problémát jelentett a fantomcégek nagy száma. Tendenciaszerûvé vált, hogy a társaság sem a székhelyén, sem a telephelyén nem található, tevékenység végzésére utaló jelek nem mutatkoznak. Tapasztaltuk, hogy egyegy címre több gazdasági társaság székhelyét is bejegyezték, ugyanakkor cégtáblával egyetlen társaság sem jelölte magát. Ilyen esetekben azonnal intézkedtünk az adószám felfüggesz-

tése iránt. Évközben több mint 1200 esetben kezdeményeztük adószám alkalmazásának felfüggesztését, döntõ többségét már törölték. Továbbra is jellemzõ az adóalanyok bizonyos körére a bizonylatok teljes körû hiánya a legváltozatosabb indoklással: házastárs elégette az iratokat, autóból, lakásból ellopták, árvíz, rágcsálók okozták az iratok megsemmisülését. Egyfajta adóelkerülõ magatartásként figyelhettük meg a székhelyváltoztatást, amellyel az adózók megpróbáltak kibújni a

tevékenység végzéséhez szükséges eszközök beszerzése jelentõs költségként mutatkozik, mellyel szemben – tényleges tevékenység hiányában – realizált árbevétel még nincs. Gyakori jelenség azonban, hogy a veszteséges vállalkozást hajléktalanoknak, vagy esetleg külföldi magánszemélyeknek adják el. Tudatos veszteségtermelésekre is fényt derítettünk, amikor feltártuk, hogy az adózók a felmerülõ költségeik elszámolása mellett bevételeiket eltitkolják, az áfát viszont visszaigénylik. A fiktív számlázásnak több

vizsgálat, illetve adókötelezettségeik teljesítése alól. Találkoztunk azonban olyan adózókkal is, akik azért „költöztek”, mert a korábbi székhelyen megélhetésük már nem volt biztosított vagy új piacokat kerestek. Egy újonnan alakuló vállalkozás vesztesége természetes jelenségnek tudható be, hiszen a

válfaja létezik. Sokan egyszerûen csak számlát gyártottak, de voltak olyan vállalkozások is, amelyek értékesítési láncolatot hoztak létre az adófizetés elkerülésére. Az áfa-csalások terén az utóbbi idõben a kriminalizálódás egyértelmû jelei mutatkoznak meg. Az utólagos áfa ellenõrzések során 21 milliárd Ft adókü-

lönbözetet tártunk fel, amely majdnem duplája az elõzõ évinek. Új típusú csalási módszerre bukkantuk a húsvertikumba tartozó élõ állat kereskedelemben érdekelt társaságok és beszállítóik ellenõrzése során, mellyel több mint 852 millió Ft adókülönbözetet jegyzõkönyveztünk. Az ügyletekben szereplõ szarvasmarha állomány „papíron” volt az adózók tulajdonában, ennek alapján állapították meg az állami támogatás összegét, tehát az adózók az áfa fizetési kötelezettség kikerülésével jelentõs összegû központi támogatás jogosulatlan igénybe vételét kívánták megvalósítani. A feketegazdaság fehérítését szolgálta a jövedelem (nyereség) minimum alatt vallók ellenõrzése. Mind a társas vállalkozások, mind az egyéni vállalkozók többsége a könyvelõk, adószakértõk által adott adótanácsok hatására vállalta a minimum jövedelem utáni adó megfizetését. A szigorúbb ellenõrzések rávilágítottak arra, hogy a jogszabály rákényszeríti az érintett adózókat legalább az elvárt adó megfizetésére, így a törvény mindenképpen pozitív hatást gyakorolt a költségvetési bevételek növekedésére. A láncolatos ellenõrzések több ágazatot érintettek, mint például cukoripart, számítástechnikai, mobiltelefon alkatrész kereskedelmet, tollfeldolgozást és tollkereskedelmet, legnagyobb volumenben a gabona szektort. Az elmúlt évben a régión belül ugrásszerûen megnõtt a gabonaértékesítések száma és nagyságrendje, az irreálisan magas forgalomról egyértelmûen kijelenthetõ, hogy az esetek többségében fiktív ügyletek húzódnak meg mögöttük. A gabonavertikumba tartozó adóalanyok ellenõrzésénél gyakran 50-100 millió Ft visszaigénylésére irányuló kérelmeket minõsítettünk jogtalannak. Az esetek döntõ részében a valós belföldi beszerzések mellett megjelennek a fel nem lelhetõ, soha gabonát nem értékesítõ beszállítóktól származó számlákon szereplõ, ismeretlen eredetû termékek is.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 14

19

2009. január 31., SZOMBAT Az áru eredetének bizonyítása a láncolatokban igen nehéz, a bizonyítási teher miatt elkerülhetetlen az országhatáron belüli és az országhatáron túl nyúló körbeszámlázásos ügyletek górcsõ alá helyezése. Az ügyletek nagy része az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok, elsõsorban Románia irányába bonyolódott. Autókereskedelmet folytató vállalkozások körében találkoztunk olyan céggel, amely a külföldrõl behozott autók eladása során a tényleges árnál jóval kevesebbet ismert el. Az értékesítés során fiktív számlákat állítottak be a könyvelésbe, így a gépjármûvek vételárát a tényleges eladási árnál alacsonyabb értékben tüntették fel. Több mint 6 ezer TAJ-számmal rendelkezõ, de biztosítási jogviszony nélküli magánszemélyt kerestünk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár információi alapján. Az úgynevezett „TB potyautasokat” személyes megkeresés útján értük el, döntõ többségük tudatában volt annak, hogy nem jogosult az egészségügyi szolgálta-

tások igénybevételére, de anyagi okok miatt nem tudták, vagy nem akarták rendezni a biztosítási helyzetüket. Az újonnan alakuló adóalanyok szabályos mûködését preventív vizsgálatok keretében kutattuk. Év végéig több mint 3 ezer vállalkozás alakult, melyek közül minden harmadik meg-

A mintegy 600 befejezett ellenõrzés 70%-ában tártunk fel eltitkolt jövedelmet, adózónként átlagosan 9,5 millió Ft-ot. Az adókikerülések ötlettára kifogyhatatlan, a legjellemzõbb még mindig a tagi kölcsön, a tagi hitel. Nagy összegû forráshiány esetén az adózók gyakran tévesen mérik fel a kölcsöneik bizo-

alapítását kockázatosnak ítéltük. Közülük 750-et kerestek fel az ellenõrök. Mulasztási bírság kiszabását alátámasztó jogsértést az új vállalkozások 1/5-énél találtunk, közel 50 vállalkozásnál pedig felfüggesztettük az adószámot is. Nagy hangsúlyt fektettünk a vagyonosodási vizsgálatokra is.

nyítási súlyát, a valóságban meg nem történt jogügyletek állnak a háttérben. Elõfordult, hogy az adózó vagy a tanú újabb nyilatkozatában már nem emlékezett arra, hogy mi történt a kölcsönadás idõpontjában, holott korábban napra pontosan emlékezett mindenre. Gyakran érvelnek az érintettek, hogy

külföldrõl kaptak kölcsönt, melyeket a kölcsönnyújtó illetõsége szerinti államba kezdeményezett nemzetközi megkeresések gyakran megcáfolnak. Egy adózó a forráshiány eltüntetésére azt nyilatkozta, hogy nem rendszeres jelleggel lomtalanításból kikerült bútorzatot, ingó dolgokat értékesített. Olyan külföldi állampolgárok, akik már hosszú évtizedek óta Magyarországon élnek, az eljárások során „elfelejtették” a magyar nyelvet, utólag jelezték, hogy „nem értették” a jegyzõkönyveket, határozatokat. Továbbra is érdemes élni önellenõrzéssel annak, aki for ráshiányos (nincs elég jövedelme vagy bevétele papíron) és esélyesnek érzi magát egy ilyen vizsgálatra. Kevesen élnek önrevízióval, már csak azért is, mert az eltitkolt jövedelem rendszerint egy cégbõl származik, amelynek a könyvelését ilyenkor ugyancsak módosítani kell. Önellenõrzéssel egyébként addig lehet élni, amíg az APEH át nem adja a vagyonosodási vizsgálatról szóló megbízólevelet.

Ki „adhatja ki magát” adóellenőrnek? Adóhatóságnak az állami adóhatóság (azaz az APEH), az önkormányzati adóhatóságok, valamint a vám- és pénzügyõrség minõsül. Az állami adóhatóság, illetve munkatársai (nevezzük õket a továbbiakban adóellenõröknek) az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározottak szerint végezhetnek ellenõrzést. Az APEH adóellenõrei arcképes, névre szóló, egyedileg sorszámozott és egyedi azonosító számot tartalmazó szolgálati igazolvánnyal rendelkeznek, amely azonban önmagában ellenõrzésre nem jogosítja fel õket. A szolgálati igazolványon túl az adóellenõröknek rendel-

kezniük kell megbízólevéllel is. A megbízólevél alapvetõen kétfajta lehet: – vagy egyedileg elõállított, az adott ügyre vonatkozó, melyen az ellenõrzést elrendelõ vezetõ eredeti aláírása és az APEH bélyegzõlenyomata is szerepel, – vagy úgynevezett általános megbízólevél, amely kártya alakú, az adott adóellenõr nevére szól és az arcképes igazolványával együtt visszavonásig érvényes. Az adóellenõrök általában az ellenõrzé-

si cselekmény elõtt kötelesek bemutatni igazolványukat és megbízólevelüket, azonban a próbavásárlások ez alól a szabály alól kivételek. Próbavásárlás esetén az ellenõrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni. Ellenõrzés megkezdése elõtt az adózó az APEH Contact Center számán (06-40/42-42-42) érdeklõdhet a revizor által megmutatott megbízólevél valódiságáról. Az ügyfélszolgálat munkatársai az adózó által bediktált adatok alapján arról adnak információt, hogy létezik-e az adott adattartalmú megbízólevél vagy sem. Minden olyan személy, aki jogosultság hiányában adóellenõrnek adja ki magát és ilyen minõségben vizsgálatot folytat, bûncselekményt követ el.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 15

20


Az ingatlanok elektronikus árveréséről Az on-line árverések nyilvános adatait bárki megtekintheti 2008-ban az adóhatóságnál a bevételek növelése, illetve a végrehajtással érintett adósok érdekének védelmében bevezetésre került a lefoglalt ingó vagyontárgyak, elsõsorban gépjármûvek körében az elektronikus árverés alkalmazása. Az ingóértékesítés terén szerzett kedvezõ tapasztalatok alapján 2009-ben az ingatlanok értékesítése is felkerül az APEH internetes honlapján elérhetõ Elektronikus Árverési Felületre (EÁF). Lényeges eltérés, hogy míg ingóságok értékesítése során legfeljebb két kísérletre (árverés) kerülhet sor, ingatlanok vonatkozásában a törvény nem szab felsõ határt, csupán azt szabályozza, hogy a második sikertelen árveréstõl számított hat hónap elteltével kerülhet sor újabb árverés kitûzésére. Az on-line árverések nyilvános adatai bárki számára megtekinthetõk, de az elektronikus árverésen való részvétel Okmányirodai regisztrációhoz (ügyfélkapu) illetve az EÁF-en történõ bejelentkezéshez kötött. Nyolcról három napra rövidült az árverések idõtartama, melynek indoka, hogy az árverési hirdetmény 15 napos közzététele elegendõ idõt biztosít az ajánlat megfontolására. Ezáltal az árverések gyorsabb lefolyásúvá válnak. Lényeges változás az elõzõ évhez képest, hogy ha az árverés lezárásának idõpontja elõtti két percben érvényes licit érkezik,

ga vagy más fontos körülmény indokolja.

Az ingó árverések eredményessége felülmúlta a várakozásokat

az árverés idõtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik. Így az utolsó másodpercekre spekuláló licitálók hoppon maradnak. A licitküszöbök, részben a túl kicsi és elaprózott emelések, részben az ingatlanok jelentõsebb értéke miatt emelkedtek. A licit legkisebb összege 5000 Ft, mely 500 ezer Ft-nál magasabb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 Ft, 5 millió Ft-nál nagyobb kikiáltási ár esetében legalább 50 000 Ft, míg 10 millió Ft-nál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 Ft.

Az árverési hirdetményben közölt árverés záró idõpontjáig beérkezett azon ajánlat minõsül érvényes árverési ajánlatnak, amely ingóság esetén a becsérték 50%-át, ingatlan estén a becsérték 65%-át, míg lakóingatlan esetében a becsérték 75 %-át eléri. A nyertes vevõnek az árverési vételár megfizetésére az értesítés kézhezvételétõl számított 8 nap áll rendelkezésére. Ingatlan értékesítése esetén az adóhatóság a vételár megfizetésére 60 napig terjedõ halasztást engedélyezhet, ha azt a vételár nagysá-

Készült: az APEH Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága megbízásából ISSN szám: 0133-235 x

Az elmúlt évben bevezetésre került elektronikus árverési forma adatait összegezve megállapíthatjuk, hogy eredményessége felülmúlta a várakozásokat. Ez a pozitív eredmény nemcsak a költségvetésre nézve, de a végrehajtással érintett adózók tekintetében is érzékelhetõ volt. Ezzel az árverési formával ugyanis sikerült az úgynevezett árverési hiénákat távol tartani, így a vagyontárgyak eladási ára a tényleges piaci árhoz került közel. Hatékonyságát tekintve a becsérték 50%-áról indult licitek átlagosan 84%-on kerültek leütésre. A korábbi évek hagyományos ingóárverési adatai alapján (hozzávetõlegesen 30-35%) megállapítható, hogy az új módszer az árverésbõl származó bevételt a duplájára emelte, azaz mintegy 35 millió Ft többletbevételt eredményezett a régión belül. A regisztrált érvényes ajánlat árverésenként átlag 8 db volt, mely a vagyontárgy iránti piaci kereslet függvényében ingadozott. A fenti számok tükrében törekedni kell valamennyi árverés elektronikus formában történõ meghirdetésére a bevételek és az értékesítés hatékonyságának növelése érdekében. Ez a bevétel növekmény 2009ben várhatóan tovább emelkedik, mivel az ingatlanok lényegesen magasabb becsértéket képviselnek.

Felelõs kiadó: Dr. Tóth Miklós igazgató-fõszerkesztõ. Értékesítési vezetõ: Juszkó Anita Szerkesztette: Rákász Judit. Nyomdai elõkészítés: Nánási Erzsébet, Mészáros Erika. Lapnyomda: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 16

22


Amit a végrehajtási eljárásról tudni kell Az adóhatóság alapfeladata az adóztatás mûködtetése során az állami feladatellátás finanszírozásához szükséges adóbevételek törvényes módon történõ biztosítása, az adó- és köztartozások beszedése. Az adózók adókötelezettségeik zömét határidõben megfizetik, azonban elõfordul, hogy – önhibából vagy a megváltozott gazdasági körülmények miatt – fizetési nehézségeik adódnak. A tartozás az adózó által bevallott vagy adóhatósági határozattal megállapított kötelezettség megfizetésének elmaradásakor keletkezik. A végrehajtási terület feladata, hogy az adótartozás beszedése érdekében – törvények által pontosan meghatározott eljárási rend szerint – megtegye a szükséges intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy a kötelezettséget eredeztetõ bevallás, vagy adóhatósági határozat az adózó által ismert, a végrehajtási eljárás külön értesítés nélkül elindítható. A foganatosított cselekmények sorrendisége nincs meghatározva, azonban az adóhatóság azokat alkalmazza elsõdlegesen, melyek az adott ügy szempontjából a leggyorsabban vezetnek eredményre, sõt egyidejûleg több végrehajtási intézkedést is tehet. Fõként kisebb összegû tartozások esetén lehet hatásos eszköz a fizetési felszólítás. Ennek alkalmazásakor az adózó értesítést kap tartozása mértékérõl és a végrehajtási eljárás megindítása elõtt lehetõséget kap annak adott napig történõ rendezésére. A végrehajtási eljárás során általában az adós bankszámlája ellen benyújtott azonnali beszedési megbízás élvez elsõbbséget. Az inkasszó az adós bármelyik számlája – akár a lakossági folyószámla, takarékbetét – ellen benyújtható. Garanciális elõírás értelmében azonban a lakossági folyószámlán levõ pénz az öregségi nyugdíj legalacsonyabb öszszegéig mentesül a végrehajtás alól. Jelenleg ez a leghatékonyabb és leggyorsabb beszedési

módszer az APEH kezében. Magánszemélyek esetében lehetõség van a tartozás munkabérbõl történõ letiltására is. Ebben az esetben a munkáltató vonja le a tartozást alkalmazottja munkabérébõl és utalja át az APEH számlájára. A munkabérbõl történõ letiltás esetén szintén érvényesül, hogy a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb

Az ingóságok végrehajtása foglalással történik, amely a fizetésre kötelezett lakóhelyén, telephelyén, székhelyén az adós ingóságainak foglalási jegyzõkönyvbe történõ összeírásával valósul meg. Lefoglalni kizárólag az adós tulajdonában álló vagyontárgyakat lehet. Mentes a végrehajtás alól az életvitel – vállalkozás esetén –

§

összege mentes a végrehajtás alól, ezen összeg felett 33%-ot, több jogcímen történõ levonás esetén 50%-ot lehet levonni. Ennek okán magasabb adótartozás esetén a levonás elhúzódhat. Elõfordul, hogy üzleti partnerével szemben magának az adózónak is van pénzkövetelése. Az APEH ilyenkor a követelést lefoglalva (úgynevezett: követelésfoglalással) biztosíthatja az adótartozás megtérülését. Ebben az esetben a tartozást az üzleti partner nem az adózó, hanem az adóhatóság számlájára köteles fizetni.

az üzleti tevékenység alapszükségletét szolgáló eszköz, tárgy. Ilyen például a foglalkozás gyakorlásához nélkülözhetetlen szerszám, mûszer; a tanulmányok folytatásához szükséges tanszer, tankönyv, hangszer, a ruházkodáshoz és a háztartáshoz a törvényben meghatározott mennyiségû tárgy; a fûtõés világító eszközök, tüzelõanyag; gyógyszerek, gyógyászati eszközök; gyermekek részére szolgáló tárgyak. Ezeket még az adós beleegyezésével vagy felajánlására sem foglalhatja le a végrehajtó.

Ingatlan lefoglalására csak akkor van lehetõség, ha a tartozás összege meghaladja az 500 ezer Ft-ot vagy a tartozással arányosan kis értékû az ingatlan. Az ingatlan foglalása nem a lakás APEH általi kiürítését és elfoglalását jelenti. A végrehajtási jogot a tulajdoni lapra jegyzi be a földhivatal az APEH foglalási határozata alapján. A lefoglalt ingóságot és ingatlant elsõsorban árverésen kell értékesíteni. Ezt megelõzõen azonban idõt kell biztosítani a tartozás kifizetésére. A türelmi idõ eredménytelen kifutását követi az árverés. Az adósnak legkésõbb az árverés megkezdéséig van lehetõsége az adótartozás kifizetésére, különben a sikeresen licitáló árverési vevõ megkapja a vagyontárgyat, az a tulajdonába kerül. Az adótartozások beszedését elõsegítendõ, 2005-tõl az adózás rendjérõl szóló törvény lehetõséget biztosít arra, hogy az adóhivatal a magánszemélyek tartozásainak beszedésére önálló bírósági végrehajtó közremûködését kérje. Így elõfordulhat, hogy nem az APEH végrehajtói, hanem bírósági végrehajtó kopogtat a tartozásért. Az adózói jogérvényesítés eszközeként a végrehajtás során az adóhatóság és az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó jogsértõ intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a végrehajtást elrendelõ adóhatóságnál elõterjesztett végrehajtási kifogásnak van helye. Az eljárás illetékköteles, melynek mértéke továbbra is 5000 forint, azonban 2009. január 01. napjától már nem illetékbélyeg formájában, hanem az APEH 10032000-01076064 számú Illetékbeszedési számla javára kell teljesíteni, mégpedig esedékességkor nem teljesítés esetén mulasztási bírság kiszabásának terhe mellett. 2009. január 01. napjától hatályos az a rendelkezés, mely a mögöttes felelõs jogorvoslati lehetõségét szabályozza a felszámolási eljárás során. A felszámolási eljárás befejezése után ugyanis a megszûnt adózó tartozásainak megfizetésére az adóhatóság határozatban kötelezi a mögöttes felelõsséggel rendelkezõ személyt. A kötelezõ határo-

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 17

23

2009. január 31., SZOMBAT zat közlésével egyidejûleg tájékoztatja a mögöttes felelõst a felszámolási eljárás idõtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában készült jegyzõkönyv tartalmáról, elsõ-, illetõleg másodfokú határozatról. A mögöttes kötelezett felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elõ az utólagos adómegállapítási

határozat ellen, még akkor is, ha az olyan idõszakra vonatkozik, amelynek tekintetében az adó megállapításához való jog már elévült. Fontos kiemelni, hogy a költségvetés érdekei egybeesnek az adózónak a vállalkozás hosszú távú mûködésének fenntartására irányuló törekvéseivel. A vég-

rehajtási eljárás alkalmazása nem cél, hanem egy eszköz az adóhatóság kezében. A törvény lehetõvé teszi, hogy végrehajtást megelõzve, vagy annak bármely szakaszában – szigorú törvényi feltételek mellett – az adós magánszemély jövedelmi, vagyoni és szociális, gazdálkodó esetén pedig annak gazdasági, pénz-

ügyi körülményeinek komplex vizsgálatát követõen a tartozásra fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezzen az adóhivatal. A cél ebben az esetben az, hogy az engedélyezett kedvezmény úgy enyhítsen az adózó nehéz pénzügyi helyzetén, hogy egyúttal biztosítsa az adó megtérülését is.

Fizetési kedvezmény és könnyítés A fizetési kedvezmény fizetési könnyítést és adómérséklést jelent, melynek engedélyezésére irányuló eljárás az adózó kérelmére indul. A kedvezmény nem a törvény erejénél fogva jár, annak engedélyezése – a méltányosság elvét szem elõtt tartva – az adóhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik és szigorú jogszabályi feltételei vannak. Ezen feltételek fennállását az adóhatóságnak minden esetben vizsgálni kell, melyhez az adózó – általában írásbeliségen alapuló – közremûködése szükséges. A bizonyítási teher az adózóra hárul, ezért az adóhatóság – a tényállás tisztázása érdekében – a kérelem alapján adatlap kitöltésére, valamint a jogszabályi feltételek fennállásának igazolására szólítja fel a kérelmezõt (az adatlap az interneten is hozzáférhetõ). Amennyiben adózó az elbíráláshoz szükséges hiánypótlási kötelezettséget nem teljesíti, az adatlapot nem tölti ki, vagy a kért okiratokat nem csatolja, a kedvezmény indokoltsága csak a rendelkezésre álló adatokból vizsgálható. Ennek okán az eljárás megszüntethetõ, vagy ha az információk nem elégségesek a törvényi feltétel megállapításához, a kérelem elutasítható. A kedvezmények törvényi feltételei eltérõek a magánszemély és egyéb szervezetek tekintetében. Adót, illetéket mérsékelni magánszemély esetében a kérelmezõ és a vele közös háztartásban élõk megélhetésének súlyos veszélyeztetettsége esetén lehetsé-

ges. Ehhez az adózó és a vele együtt élõ közeli hozzátartozók szociális helyzetét, jövedelmi, vagyoni viszonyait vizsgálja meg az adóhatóság. A jövedelmi helyzet vizsgálatakor az együtt élõk havi összes jövedelmébõl kell következtetést levonni, figyelembe véve a havi létszükségleti kiadásokat, a lakhatással kapcsolatban felmerült költségeket. Egyéb szervezetek tekintetében csak pótlék és bírságtartozás mérsékelhetõ akkor, ha annak megfizetése a gazdálkodási

lezett személy kérelmére, az adóhatóságnál nyilvántartott adóra, járulékra és illetékre engedélyezhetõ. A részletfizetés, fizetési halasztás megítéléséhez a magánszemélynél szintén vizsgálni kell az adózó és a vele közös háztartásban élõk vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetét, a várható bevételeket, és mindezek mellett azt, hogy az adózó eleget tud-e tenni az engedélyezett kedvezmény jövõbeni megfizetésének.

tevékenységet ellehetetlenítené. Ez a vállalkozási tevékenység folytatásának veszélyeztetettségét jelenti. Ehhez a gazdálkodók beszámolóit, különösen a mérlegadatait, pénzügyi tervét, szerzõdéseit és egyéb, a gazdálkodásra vonatkozó adatait vizsgálja az adóhatóság. Nem mérsékelhetõ a tartozás, ha az adótartozáson kívül fennálló egyéb hátralékos kötelezettségek már amúgy is lehetetlenné tennék a további mûködést. Fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) az adózó és az adó megfizetésére köte-

A fizetési könnyítés feltétele a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély és egyéb szervezetek tekintetében az, hogy a fizetési nehézség ne legyen felróható a számára, ne rendelkezzen olyan pénzeszközzel, vagy egyéb anyagi forrással, amelybõl tartozását akár egy összegben is meg tudná fizetni, továbbá fizetési nehézsége átmeneti jellegû legyen. Ennek keretében az adóhatóság megvizsgálja a gazdálkodás mûködésének tendenciáit és a likviditási problémája kialakulását is. A fizetési halasztás, részletfizetés

engedélyezését az adóhatóság feltételhez kötheti. A jogszabály 2008. május 21. napjával lehetõvé tette az adózóknak, hogy fizetési könnyítési kérelmüket elektronikus úton is benyújthassák az adóhatósághoz. Az elmúlt év adatai azt mutatják, hogy a Dél-alföldi Regionális Igazgatóság illetékességi területén közel 200 alkalommal éltek ezzel a lehetõségekkel az adózók. Ez a szám azonban mindössze az összes kérelem 0,6%-a, mely arra enged következtetni, hogy az adózók még nem szokták meg, esetleg nem ismerik kellõen ezt a kényelmes és gyors ügyintézési módot. Ahhoz, hogy az adózók elektronikusan tudják kérelmüket benyújtani, a lakóhelyük szerint illetékes Okmányirodánál regisztrálniuk kell az Ügyfélkapu rendszerbe. Azok, akik bevallási kötelezettségüknek már elektronikus úton tettek eleget, az ABEV kitöltõ program segítségével is – a megfelelõ adatlapot letöltve – kérelmezhetik a fizetési könnyítést. Az adóhatóság a jövõben törekszik arra, hogy a benyújtott kérelmeket elektronikus úton válaszolja meg, ennek infrastrukturális háttere kiépítés alatt van. A fizetési könnyítés tehát – akár elektronikus formában – egy lehetõség azon adózók számára, akik adófizetési kötelezettségüknek eleget kívánnak tenni, de adójukat átmeneti fizetési nehézségük okán egy összegben nem tudják megfizetni.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 18

24


Legfontosabb tudnivalók röviden Az adókedvezmények új rendszere Az adójóváírás, valamint az õstermelõi adókedvezmény, a személyi és családi kedvezmények szabályainak változatlanul hagyásával a módosítás az egyszerûsítés jegyében megváltoztatta az összevont adóalap adóját csökkentõ kedvezmények szabályait, valamint az eddigi kedvezmények meghagyása mellett egy új, a feketegazdaság kifehérítését célzó adókedvezményt vezet be. Továbbra is évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig és legfeljebb évi 100 ezer forint keretben lehet a törvényben meghatározott esetekben (három társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történõ befizetés utáni kedvezmény, tandíj, biztosítások, közcélú adományok kedvezménye, valamint az új háztartási adókedvezmény) adókedvezménnyel élni. Az egyes jogcímekre vonatkozó összegszerû egyedi korlátozások megszûntek, az új szabály szerint az összevont kedvezményalap 30 százalékát lehet adókedvezményként érvényesíteni. Ha az éves jövedelem meghaladja az évi 3,4 millió forintot, de nem éri el az évi 3,9 millió forintot, akkor ezen jövedelemhatáron belül csökkentett összegben érvényesíthetõ adókedvezmény, ekkor a 100 ezer forint keretet a jövedelemhatárt meghaladó jövedelemrész 20 százaléka csökkenti. A lakáscélú megtakarítás (ifjúsági takarékbetétkönyv) után a korábbi években igénybe vett adókedvezményt akkor sem kell visszafizetni, ha a felvett megtakarítást nem lakáscélra használják fel. A rendelkezést már a 2008. évben felvett megtakarításokra is alkalmazni lehet.

A háztartási szolgáltatások utáni adókedvezmény A módosítás alapján egy új, egyes háztartási szolgáltatásokról a számla kérését ösztönzõ adókedvezmény is bevezetésre került. A jellemzõen a háztartások által igénybe vett és a szolgáltatás tényleges nyújtásának

helye szerint is közvetlenül a lakás falain, a ház kerítésén belül megvalósuló szolgáltatások esetében a szolgáltatást ellenérték fejében nyújtó vállalkozások tevékenységükrõl számlát jellemzõen nem állítanak ki, bevételüket ezzel kivonják az adóztatás alól. A szolgáltatást igénybe vevõ magánszemélyek ebben fõ-

rendezésének, fûtésrendszerének, égéstermék elvezetõ rendszerének, hideg- és meleg-, valamint szennyvízrendszerének karbantartása, javítása. A kedvezmény alapja a számla (áfát tartalmazó) értéke, mértéke – a többi kedvezményhez hasonlóan – 30 százalék. A ked-

kulcs alkalmazása miatti adóelõny) összegét már nem kell elkülönített bankszámlán elhelyezni, elég nyilvántartásba venni. A fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összeget 3 éven belül tárgyi eszköz beszerzésre kell fordítani. A módosítás az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezõgazdasági õstermelõ számára kötelezõ elõírást iktatott be a törvénybe a beszerzéseirõl szóló bizonylatainak megõrzésére vonatkozóan, valamint felemeli az átalányadózás-választási lehetõségének értékhatárát (általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedõk esetében 40 millió forintról 100 millió forintra). Az átalányadózók számlatartására vonatkozó rendelkezés 2009. február 1-jén lép hatályba. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezõgazdasági õstermelõ e törvénnyel elõírt bizonylat-megõrzési kötelezettségét a 2009. január 31-ét követõen teljesített kiadásokkal összefüggésben kell alkalmazni.

Osztalék adózása

ként azért partnerek, mert a nem számlázott szolgáltatás olcsóbb, mint amikor a magánszemély ragaszkodik a számlához. A számla értéke után igénybe vehetõ új kedvezménnyel a szolgáltatást igénybe vevõ magánszemély számla iránti érdekeltsége teremtõdik meg. Az adókedvezmény a következõ szolgáltatások után vehetõ igénybe: • lakásfelújítással, korszerûsítéssel kapcsolatos szolgáltatás • gyermekfelügyelet, gyermekgondozás, • háztartásvezetés, házi ápolás, • háztartási nagygépek karbantartása, javítása, • a lakás, a lakóház tüzelõbe-

vezmény a 100 ezer forintos kedvezményi kereten belül és jövedelemkorláthoz kötötten vehetõ igénybe. Ha a magánszemély háztartási kedvezményt kíván érvényesíteni, munkáltatói adómegállapításra nem lesz jogosult.

Az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok Egyszerûsödtek a fejlesztési tartalékra és a 10 százalékos adókulcs alkalmazására elõírt szabályok. A fejlesztési tartalék címén elszámolt összeget, illetve a 16 és 10 százalékos adókulcscsal kiszámolt adó közötti különbözet (az alacsonyabb adó-

Változott az osztalékból származó jövedelem adóztatásának szabálya. Megszûnt az osztalék 35 százalékos adókulcsa, és a magánszemély osztalékból (osztalékelõlegbõl) származó jövedelme, illetve az egyéni vállalkozó az osztalékalapja teljes egészében 25 százalékkal adóköteles. A módosítás bármelyik korábbi évbõl származó, 2009. évben fizetett osztalékra alkalmazható.

Munkáltatói adómentes juttatások Megszûnt a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlát megszüntetésével összefüggésben indokolt volt a korábban ebbe a körbe tartozó, korlátozás nélkül adható juttatásokra (iskolai rendszerû képzés átvállalt költsége, mûvelõdési intézményi szolgáltatás) egyedi korlát bevezetése. A javaslat ennek

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 19

25

2009. január 31., SZOMBAT megfelelõen az iskolai rendszerû képzés esetén a munkáltató által átvállalt képzési költségnek a munkavállalónál figyelembe nem veendõ részét a minimálbér két és félszeresében határozza meg. A munkáltató által átvállalt iskolai rendszerû képzés szabályozásában a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlát megszüntetésével összefüggésben meghatározott egyedi korlát csak a 2009. február 1. napja után megkezdett képzésekre vonatkozik. A mûvelõdési intézményi szolgáltatás esetén adómentes az adóévben juttatott ilyen szolgáltatás értékébõl legfeljebb a minimálbér összegét meg nem haladó értékig azzal, hogy a meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minõsül.

A tagi kölcsön elengedése A jellemzõen alacsony jegyzett tõkével rendelkezõ társaságokat érinti az a szabály, hogy ha a tag által nyújtott tagi kölcsönt a tag a társaságnak elengedi, és a társaság az ebbõl keletkezõ eredményjavulást a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor osztalékként kifizeti, akkor ez az osztalék 10 százalékkal adózik. Az eszerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhetõ. A társas vállalkozás elõzõek szerint leadózott tagi kölcsön elengedésébõl származó vagyonszerzése mentes az ajándékozási illeték alól.

Egyéb változások A mezõgazdasági kistermelõ bevételi értékhatár 8 millió forintra nõtt (értelemszerûen az átalányadózás értékhatára is). Közös tulajdonban lévõ ingatlan, tulajdonostársak közössége által történõ bérbeadása esetén, ha nem társasházról van szó, akkor a kifizetõ nem vonhat le adót. Önadózással negyedévente kell a magánszemélyeknek az adót fizetni, annak függvényében, hogy a bevételt hogyan osztják fel egymás között. Az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj 2007. január 1-ig visszamenõleg teljesen adómentesnek minõsül.

Illetékszabály változások Örökösönként 20 millió forintig illetékmentes az örökhagyó házastársa, szülõje, gyermeke, háztartásában eltartott szülõ nélküli unokája által örökölt vagyon. Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelõ szülõ a vér szerinti szülõvel esik egy tekintet alá. Ha az örökölt lakástulajdon, lakáshoz kapcsolódó vagyoni érték nem éri el a 20 millió forintot, a 20 millió forintból fennmaradó összeg erejéig az egyéb, az általános mértékû öröklési illeték alá esõ vagyontárgyak mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól. Nem tartozik az általános mértékû öröklési illeték alá, így mindenféleképpen kell öröklési illetéket fizetni például a gépjármûvek után. A módosító rendelkezéseket a törvény kihirdetésének napján, 2008. december 9-én még jogerõsen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni. Ha visszterhes vagyonátruházás keretében a vételár nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, a forgalmi érték 50 százaléka és a vételár közötti különbözet után az ajándékozási illetékmérték szerint kell kiróni az illetéket, és a forgalmi érték fennmaradó részére lehet a visszterhes vagyonátruházási illetékmértéket alkalmazni. Ha tehát egy 20 millió forint értékû lakást a szerzõdés szerint 8 millió forintért adnak el, a forgalmi érték 50 százaléka, azaz 10 millió forint és a szerzõdés szerinti összeg közötti különbözet, azaz 2 millió forint után ajándékozási illetéket, a maradék 18 millió forint után pedig a visszterhes vagyonszerzési illetéket kell kiszabni. A szabályt a kihirdetést követõ 45 napot kö-

vetõen kötött ügyletek esetében kell alkalmazni.

Az ingatlanértékesítés bejelentése Az APEH által rendszeresített, az értékesítõ magánszemély adatainak bejelentésére szolgáló 08B400-as adatlapot 2009. január 1-tõl felváltotta a 09B400-as adatlap, ezért a 08B400-as adatlap kizárólag 2008. december 31ig volt benyújtható az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz). A korábbi évektõl eltérõen a 09B400-as adatlapon az illetéktörvényben bejelentésre kötelezettnek be kell jelentenie a vagyont szerzõ (vevõ, megajándékozott stb.) magánszemély és nem magánszemély adatait is (mind ingatlan visszterhes jogügylettel történõ megszerzése, mind ingatlan ajándékozása esetén). Az adatlapot továbbra is a vagyonszerzést tanúsító okirattal együtt a földhivatalhoz kell benyújtani, ezért elektronikus benyújtásra nincs lehetõség. Ingatlan visszterhes vagyonszerzés útján történõ megszerzése esetén a vagyonszerzõnek az értékesítõ adatait is kötelezõen be kell jelentenie, kivéve, ha az ingatlan vásárlása kizárólag közérdekû célra történt, illetve, ha kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerzõdés keretében történik az ingatlan átruházása. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a vagyonszerzõnek a bevételt szerzõ személy adatait kell az adatlapon bejelentenie. Az adatlapon továbbra sem kell bejelenteni ingóság visszterhes

vagyonszerzés vagy ajándékozás keretében történõ megszerzését. Jelentõs változást jelent, hogy 2009. január 1-tõl a vagyonszerzõ az adatlapon nyilatkozhat a jogszabály alapján õt megilletõ illetékmentességrõl vagy -kedvezményrõl is. A vagyonszerzõ a mentességrõl, kedvezményrõl nemcsak a 09B400-as adatlapon nyilatkozhat, hanem ezt megteheti a vagyonszerzést tanúsító okiratban (adásvételi, ajándékozási szerzõdés stb.) vagy külön nyilatkozatban is, továbbá, ahol a törvény a nyilatkozat megtételét az illetékkiszabásra történõ bejelentést – azaz a vagyonszerzést tanúsító okiratnak a földhivatalba benyújtását – követõen is lehetõvé teszi, továbbra is lehetõség van a mentesség, kedvezmény elõbbi idõpontot követõ érvényesítésére. Az állami adóhatóság által rendszeresített adatlap és kitöltési útmutató kereskedelmi forgalomban nem kapható, de az APEH internetes honlapjáról letölthetõ. Az adatlap a kitöltõ programmal is kitölthetõ és kinyomtatható, továbbá az adatlap és a kitöltési útmutató az ügyfélszolgálatokon is beszerezhetõ.

Házipénztár A számviteli törvényben 2009. január 1. napjától módosultak a házipénztárra vonatkozó rendelkezések. A napi készpénz záró állomány maximális mértékét a házipénztár szabályzatban úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérõen rendelkezik – nem haladhatja meg az elõzõ üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2 százalékát. Ám létezik egy alsó limit, amely azoknak a kisvállalkozásoknak jó, melyeknek a bevétele alacsony. Például egy évi 10 milliós kis cégnél napi 120 ezer forint lenne az 1,2 százalék esetében az összeg. Ám e helyett a jogalkotó 500 ezer forintnál húzta meg a határt. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Amelyik adózó a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, 500 ezer forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható.

apeh_2009.qxd

2009.02.02.

10:54

Page 20

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÁS APEH DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁGA APEH Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága 6000 Kecskemét, Kuruc krt. 16. 6400 Kiskunhalas, Szilády Áron u. 5-7. 6300 Kalocsa, Bátyai u. 2. 6500 Baja, Bezerédj u. 14. APEH Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 1. 5800 Mezõkovácsháza, Hõsök tere 1. 5900 Orosháza, Szabadság tér 5. 5540 Szarvas, Béke köz 2. 5520 Szeghalom, Szabadság tér 10-12. 5830 Battonya, Fõ u. 93. 5550 Gyomaendrõd, Hõsök útja 56. 5720 Sarkad, Kossuth u. 27. APEH Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága 6721 Szeged, Bocskai u. 14. 6640 Csongrád, Justh Gy. u. 2/B 6800 Hódmezõvásárhely, Szent Antal u. 17/A 6900 Makó, Széchenyi tér 22. 6600 Szentes, Ady Endre u. 29. Kecskemét, Kalocsa, Kiskunhalas, Baja, Szeged, Békéscsaba, Szeghalom, Szarvas, Orosháza, Mezõkovácsháza ügyfélszolgálataink ügyfélfogadási ideje Hétfõ: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:

9–18 12–15 8–15 8–11 8–11

Szentes, Hódmezõvásárhely, Makó ügyfélfogadási ideje Hétfõ: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:

9–12 és 13–18 12–15 8–12 és 13–15 8–11 8–11

Csongrád ügyfélfogadási ideje Hétfõ: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:

8–12 és 13–18 Szünnap Szünnap 8.00–12.00 Szünnap

Battonya ügyfélfogadási ideje

Gyomaendrõd ügyfélfogadási ideje

Sarkad ügyfélfogadási ideje

Minden páros hét szerda: 8.00–12.00 és 12.30–15.00

Szerda: 8.00–12.00 és 12.30–15.00

Minden páratlan hétfõ: 8.00–12.00 és 12.30–15.00

Ügyféltájékoztatás – Contact Center Vezetékes hálózaton hívható: 06-40/42-42-42 Mobiltelefonon hálózaton belüli tarifával hívható: 06-(20, 30, 70)/33-95-888 Ügyfélkapuval kapcsolatos kérdések esetén a kormányzati kék szám: 189

Gyors és hatékony segítséget kínálunk

Recommend Documents