Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája

2007


Tartalomjegyzék Bevezetés

4

Vezetoi összefoglaló

5

1. Helyzetelemzés, a piaci mikro - és makrokörnyezet analízise

8

1.1 GYOR TURIZMUSÁNAK HELYZETE ................................................................................................................................ 8 ? Á LTALÁNOS JELLEMZOK.............................................................................................................................................. 8 ? A TURISZTIKAI KÍNÁLAT ELEMEI................................................................................................................................ 9 ? A VENDÉGFOGADÁS FELTÉTELEI.............................................................................................................................. 12 ? A TURISZTIKAI KERESLET .......................................................................................................................................... 14 ? GYOR TURIZMUSÁNAK SWOT ANALÍZISE .............................................................................................................. 16 1.2. GYOR TÉRSÉGÉNEK TURIZMUSA ................................................................................................................................ 17 ? Á LTALÁNOS JELLEMZOK............................................................................................................................................ 17 ? FOBB TURISZTIKAI TERMÉKEK.................................................................................................................................. 18 ? VENDÉGFORGALMI ADATOK ..................................................................................................................................... 20 ? A TÉRSÉGI VONZEROK KOMPLEX TERMÉKKÉ ALAKÍTÁSA .................................................................................... 21 1.3. A NYUGAT -DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURIZMUSA ............................................................................................................. 22 ? Á LTALÁNOS JELLEMZOK............................................................................................................................................ 22 ? FOBB TURISZTIKAI TERMÉKEK.................................................................................................................................. 22 ? VENDÉGFORGALMI ADATOK ..................................................................................................................................... 24 ? TERVEZETT FEJLESZTÉSEK, FEJLESZTÉSI PRIORIT ÁSOK ........................................................................................ 26 1.4. A MAGYARORSZÁGI ÉS NEMZETKÖZI TURISZTIKAI TRENDEK................................................................................ 29 ? EURÓPAI TURISZTIKAI TRENDEK............................................................................................................................... 29

2.

A város turizmusának fejlesztési lehetoségei

34

2.1. TURISZTIKAI VONZEROK FEJLESZTÉSE ...................................................................................................................... 34 ? KULTURÁLIS TURIZMUS, RENDEZVÉNYEK, FESZTIVÁLOK .................................................................................... 34 ? VALLÁSI TURIZMUS.................................................................................................................................................... 43 ? ÖKOTURIZMUS ............................................................................................................................................................ 46 ? EGÉSZSÉGTURIZMUS .................................................................................................................................................. 48 ? ÜZLETI TURIZMUS....................................................................................................................................................... 50 ? A KTÍV TURIZMUS ........................................................................................................................................................ 52 ? A TÉRSÉGBEN: IFJÚSÁGI , FALUSI ÉS LOVAS TURIZMUS FEJLESZTÉSE .................................................................. 56 2.2. A TURISZTIKAI INFRAST RUKTÚRA FEJLESZTÉSE ...................................................................................................... 57 ? SZÁLLÁSHELY-FEJLESZTÉS........................................................................................................................................ 57 ? FOLYÓK SZABÁLYOZÁSA , ALKALMASSÁ TÉTELE A TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSRA .......................................... 59 ? GYOR -PÉR REPÜLOTÉR FEJLESZTÉS ......................................................................................................................... 60 ? TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZT ÉSE ............................................................................................ 62 2.3.ÚJ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA .................................................................................................................................... 64 ? TEMATIKUS RENDEZVÉNYEK .................................................................................................................................... 64 ? TÖRTÉNELMI HAGYOMÁNYOK ÚJJÁÉLESZTÉSE ...................................................................................................... 67 ? Á LLANDÓ , GARANTÁLT PROGRAMOK...................................................................................................................... 69 ? HOSSZÚ TÁVÚ TEMATIKUS TERVEZÉS...................................................................................................................... 70 2.4.HUMÁN EROFORRÁS FEJLESZTÉSE .............................................................................................................................. 72 ? EGYÜTTMUKÖDÉS AZ EGYETEMMEL........................................................................................................................ 72 ? TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA ...................................................................................................... 73 ? A KTÍV RÉSZVÉTEL A PANNON TERMÁL KLASZTER, ILLETVE EGYÉB KLASZTEREK MUNKÁJÁBAN................ 74 2.5.KÜLFÖLDI PÉLDA BEMUTATÁSA EGY HASONLÓ ADOTTSÁGÚ TELEPÜLÉSEN ....................................................... 76

3. Szervezeti és muködési optimalizáció

81

3.1. A VÁROS TURISZTIKAI SZERVEZETE .......................................................................................................................... 81 ? VÁROSI TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK EGYÜTTMUKÖDÉSE .................................................................................. 81 ? ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK ............................................................................................................................ 82 3.2. LEHETSÉGES EGYÜTTMUKÖDO PARTNEREK............................................................................................................. 82 ? INTÉZMÉNYEK ............................................................................................................................................................. 82 ? SZOLGÁLTATÓK .......................................................................................................................................................... 83 ? TURISZTIKAI MARKETING SZERVEZETEK................................................................................................................. 83

2

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája ? NAGYVÁLLALATOK.................................................................................................................................................... 84 ? KÜLFÖLDI PARTNEREK............................................................................................................................................... 84 3.3.PIACI AKTIVITÁS JAVÍT ÁSA.......................................................................................................................................... 84 ? M ARKETING TEVÉKENYSÉG MEGÚJÍTÁSA ............................................................................................................... 84 ? TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZERVEZET LÉTREHOZÁSA ............................................................. 86

4. A turisztikai fejlesztések forrástérképe

87

4.1.BELSO FORRÁSOK.......................................................................................................................................................... 87 ? A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ADÓBEVÉTELEI............................................................................................................. 87 ? EGYÉB BELSO FORRÁSOK........................................................................................................................................... 89 4.2. KÜLSO FORRÁSOK ........................................................................................................................................................ 90 ? EURÓPAI UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATOK.......................................................................................... 90 ? NEMZETKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS............................................................................................................................... 93 ? HAZAI TURISZTIKAI PÁLYÁZATOK ........................................................................................................................... 95 ? BEFEKTETOK ............................................................................................................................................................... 95 ? EGYÜTTMUKÖDO PARTNEREK .................................................................................................................................. 97 ? FORRÁSTÉRKÉP ........................................................................................................................................................... 98

3


Bevezetés

Gyor és térsége földrajzi elhelyezkedése, épített és természeti értékei, kulturális és szakrális öröksége révén kiváló adottságokkal rendelkezik a turizmus területén. Problémát jelent azonban, hogy ezek az adottságok nem szervezodtek turisztikai attrakcióvá, valamint a turisztikai infrastruktúra is fejlesztésre szorul. Mindezek a tényezok nagymértékben hozzájárultak a térség vendégforgalmának stagnálásához. Gyor új városvezetése felismerte a turizmusfejlesztésben rejlo lehetoségeket, amit gazdaságfejlesztési programjában célként is meghatározott, és megbízást adott Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiájának elkészítésére.

A stratégia elengedhetetlenül szükséges a 2013- ig tartó idoszakban rendelkezésre álló – elsosorban európai uniós – fejlesztési források hatékony felhasználásához. Az elkészült dokumentum illeszkedik az országos és regionális fejlesztési programokhoz: az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, a Nyugat-dunántúli Regionális operatív programhoz, a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiához, valamint a Nyugat-dunántúli turizmusfejlesztési stratégiához.

A turizmusfejlesztési stratégia célja a térség fenntartható fejlesztésével a turisztikai vonzero növelése: a meglévo értékek turisztikai attrakcióvá alakítása és piacra vitele; a versenyképesség javítása; a vendégforgalom növelése; a városkép formálása; és nem utolsósorban a 2007-2013 közötti idoszak országos és regionális fejlesztéseibe való sikeres bekapcsolódás.

A stratégia elkészítése során igyekeztünk széles köruen megvizsgálni az adottságokat és lehetoségeket, ezért az aktuális fejlesztési dokumentumok mellett a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, hazai és nemzetközi tanulmányokat, szakcikkeket is tanulmányoztuk, továbbá a 2007. május 9-én Gyorben megrendezett Turisztikai fórum résztvevoi körében végzett kérdoíves felmérést és személyes interjúkat készítettünk. Mindezek az adatok és ismeretek a dokumentumba beépítésre kerültek. Jelezzük azonban, hogy az elore meghatározott terjedelem miatt az egyes kérdések bovebb kifejtésére nem nyílt lehetoség, illetve több felmerült probléma további, mélyebb vizsgálatokat igényel. 4


Vezetoi összefoglaló

Gyor vezetése a város és térsége turisztikai fejlesztését tuzte ki célul, amihez a térség rendkívül jó adottságokkal rendelkezik. Gyor városának turisztikai fejlesztése ugyanakkor elképzelhetetlen a térség által kínált vonzerok és szolgáltatások egységben kezelése nélkül. A térség számos olyan attrakciót kínál, ami komplex turisztikai termékké alakítva jelentosen megnövelheti a vendégforgalmat, és ezáltal a turizmusból származó bevételeket.

Problémaként jelentkezik ugyanakkor, hogy: ?

A város attrakciói nem szervezodnek komplex turisztikai termékké, országos, nemzetközi ismertségük nem kello mértéku, noha az adottságok kiemelkedo jelentoséguek.

?

Magas kategóriájú szállodák tekintetében jelenleg hiány mutatkozik Gyorben.

?

A város nem rendelkezik nagy befogadóképességu rendezvény- és vásárközponttal.

?

A kulturális örökség nem jelenik meg kello hangsúllyal a turisztikai kínálatban.

?

Az egészségturizmus vonatkozásában a fürdo és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése elengedhetetlen a turisztikai potenciál jobb kihasználása érdekében.

?

A kerékpáros turizmus infrastruktúrája a Duna szlovák oldalán jobban kiépített és több érdeklodot vonz.

?

A vízi turizmus fejlesztésének feltétele a folyók szabályozása.

?

A hagyományos, jól bevezetett rendezvények nem képesek a régión kívüli területekrol látogatókat ide csábítani, jelenlegi formájukban nem alkalmasak jelentos vendégforgalom generálására.

?

A turisztikai információs rendszer kiépítettsége nem kello színvonalú.

?

A köztudatban Gyor iparvárosként szerepel, turisztikai imázsa erosítésre szorul.

?

A város nem rendelkezik marketing és kommunikációs tervvel.

?

A térségi kínálat nem szervezodik komplex turisztikai termékké, az érintett szereplok között egyelore nem elég hatékony az együttmuködés.

Megvizsgálva az adottságokat, a lehetoségeket, a hazai és nemzetközi tendenciákat, va lamint egy hasonló külföldi város (Graz) koncepcióját, Gyor és térségének turizmusfejlesztési feladatai a következokben határozhatóak meg.

5

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája ?

A turisztikai termékfejlesztés fo iránya a kulturális örökség, a hagyományos nagyrendezvények, a szakrális emlékek turisztikai vonzerejének erosítése kell, hogy legyen. Ennek érdekében a rendelkezésre álló attrakciók egységes, koncentrált bemutatását szükséges megvalósítani. A kulturális turizmus kínálata komplex termékké alakítása a további vonzerok – egészségturizmus, üzleti turizmus, aktív- és ökoturizmus – fejlesztésével érheto el.

?

A

vendégforgalom

növelése

érdekében

a

turisztikai

infrastruktúra

fejlesztése

elengedhetetlen. Elsosorban négycsillagos szálloda létesítése szükséges, tekintve, hogy a magas kategóriájú szá llodafejlesztéssel az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek forgalma is nagymértékben növelheto. Az üzleti turizmus növelése érdekében szükséges egy nagy befogadóképességu vásár- és konferenciaközpont létesítése. Indokolt továbbá a repülotér fejlesztése na gyobb gépek fogadásának érdekében. A folyók szabályozásával állandó vízszint biztosítását kell elérni, mert ez a vízi turizmus megfelelo infrastruktúrája kiépítésének elofeltétele. ?

Mindazok a fejlesztések, amelyek a városlakók életminoségének javítását célozzák, a turisták számára is vonzóak. A barokk belváros rekonstrukciója és az Újváros rehabilitációja ezért az európai uniós források felhasználásának fo prioritásaiként jelenjenek meg. Az élheto, kellemes város és környezet megvalósítása érdekében az Ökocity program következetes végrehajtása szintén szükséges.

?

A városi programkínálat színesítése érdekében a nagyrendezvények megújításra szorulnak, illetve új, tematikus rendezvények és garantált programok kialakítására van szükség.

?

A barokk jelleg kiemelésével a Gyorrol kialakult iparváros kép hatásosan formálható. Az új arculat kialakítását marketingterv készítésével szükséges kijelölni. A vendégforgalom növekedése

a

szakszeru

marketingtervben

meghatározott

marketingstratégia

megvalósításával érheto el. Tekintettel arra, hogy a kulturális turizmus szerepel elso helyen a prioritások között, a város kulturális stratégiájának elkészítése is célszeru. ?

A turisztikai kínálat hatékony piacra vitele érdekében szükséges a turisztikai desztinációs menedzsment szervezet felállítása; a térségi és a határ menti kapcsolatok erosítése; egy beutaztató utazási iroda létesítése; valamint egységes turisztikai információs rendszer kialakítása.

6


A fenti fejlesztések megvalósításához szükséges forrásokat a Nyugat-dunántúli regionális operatív program és az Új Magyarország Fejlesztési Terv további operatív programjai, az Európai Területi Együttmuködés és a Norvég Alap, valamint a hazai finanszírozású turisztikai pályázatok, az önkormányzat adó- és egyéb bevételei, illetve a befektetok biztosítják.

A fejlesztésekkel kapcsolatban az alábbi stratégiai döntések meghozatalát javasoljuk: ?

A város önkormányzata támogassa magas színvonalú szállodák létesítését, a repülotér fejlesztését, a folyók szabályozását, illetve a további nagy befektetési igényu beruházásokat.

?

A város készítsen marketingtervet és kulturális stratégiát.

?

Az önkormányzat álljon élére a térségi együttmuködésnek, hozzon létre turisztikai desztinációs menedzsment szervezetet, adott esetben beutaztató utazási irodát.

?

A város hajtsa végre az Ökocity programot.

?

Az új – döntoen a kultúrára és a barokk jellegre épülo – városképformálásban a városvezetés vállaljon aktív szerepet.

?

A fejlesztések megvalósításához és a programok végrehajtásához Gyor használja minél szélesebb köruen a Turisztikai fejlesztések forrástérképe c. fejezetben felsorolt belso és külso forráslehetoségeket.

7


1. Helyzetelemzés, a piaci mikro- és makrokörnyezet analízise 1.1 Gyor turizmusának helyzete ? Általános jellemzok

Gyor városa rendkívül szerencsés földrajzi adottságokkal rendelkezik: három Közép-európai fováros – Budapest, Bécs, Pozsony – metszéspontjában fekszik, körülbelül félúton a magyar és az osztrák fováros között. A mintegy 130 ezer lakosú város közlekedési infrastruktúra szempontjából is elonyös fekvésu, az M1 autópálya, illetve a Budapest-Bécs vasútvonal egyaránt keresztülhalad rajta, továbbá repülotérrel is rendelkezik. Gyor-Moson-Sopron megye székhelye a közelmúltban régióközponttá vált, a Pólus Program egyik kiemelt városává választották. A fenti adottságok mind kedvezoen befolyásolják a város gazdasági életét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Nemzetközi Ipari Parkban letelepedett közel 70 vállalat. Közülük a legjelentosebb a mintegy 5000 embernek munkát adó Audi Hungaria Motor Kft. A tíz országból érkezo cégek között autó-, gép-, textil-, elektronikai ipari, szállítmányozási, nagykereskedelemi profilúak szerepelnek. A vállalatok munkaeroigényének kielégítéséhez a helyi Széchenyi István Egyetem is hozzájárul. Az intézmény 2002-ben kapott egyetemi rangot, ma három karán, két intézetében és kutatóközpontjában folyik az oktatás.

1. számú térkép: Forrás:

Fovárosok Gyortol való távolsága Saját szerkesztés

8

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Gyor egyaránt gazdag természeti és épített örökségben. Gyakran a folyók városaként aposztrofálják, hiszen a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna találkozásánál fekszik és a Duna is csupán néhány kilométerre folyik. A vízpart számos természeti szépséget kínál, sajátos hangulatúvá teszi a várost. A kedvezo földrajzi adottságok miatt már a kelták megtelepedtek ezen a területen, akiket a rómaiak, a gótok, majd az avarok követtek. Késobb, a honfoglalás korában is stratégiai jelentoségu település volt, melynek magja a Káptalandombon alakult ki. Szent István uralkodásának elso éveiben püspökséget alapított a városban. A székesegyház és a Püspökvár ose szintén a Káptalandombon épült fel. A történelem viharai azonban nem kímélték a várost, tuzvész is többször pusztított, majd 1763-ban földrengés sújtotta. Gyor ennek ellenére mindig gazdag város volt, ami elsosorban a kereskedelemnek köszönheto, s ez az ipar megtelepedését is magával hozta. Az 1840-es években már több gyár muködött a városban, ugyanebben az idoben pedig már magyar nyelvu színjátszásról is beszélhetünk. A város jó nevu iskoláiból olyan híres diákok kerültek ki, mint Batthyány Lajos, Kisfaludy Károly és Sándor, valamint Xantus János.

A kereszténység ezer éves emlékei, a Káptalandomb múzeumai, a számos szakrális emlék, a gazdag történelmi hagyományok, a belváros barokk épületei vonzóak a látogatók számára. A belváros rekonstrukciójáért Európa-díjjal tüntették ki. A kulturális élet igen pezsgo Gyorben, elég csupán a világhíru Gyori Balettre, a Nemzeti Színházra, illetve a méltán népszeru fesztiválokra, rendezvényekre gondolni. A barokk város képéhez kapcsolódó események országosan ismertek.

Gyor neve a sporttal is szorosan összekapcsolódik, hiszen a jelentos múlttal bíró sportegyesület számos sikert könyvelhetett már el a különbözo sportágakban, köztük a labdarúgásban, a kézilabdában vagy a vízi sportok területén. A 2004-ben átadott, felújított Rába Quelle Gyógyfürdo évente közel 400 ezer vendéget fogad. A tervezett fejlesztések eredményeképpen pedig további forgalomnövekedésre lehet számítani. ? A turisztikai kínálat elemei

A város legfontosabb turisztikai terméke a kulturális turizmus . Ezen belül is talán legkiemelkedobb a szakrális emlékek köre. A Szent István által alapított bazilika több értékes relikviával rendelkezik: itt találjuk a Szent László- hermát, az Írországból származó Könnyezo Szuzanya-képet, valamint Apor Vilmos püspök síremlékét. A fenti emlékek, illetve a 9

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája hozzájuk kapcsolódó események zarándokok ezreit vonzzák évrol-évre a városba, ugyanakkor az o itt-tartózkodásukat egyelore nem sikerül meghosszabbítani. A Püspökvár és a Püspöki palota, az Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kotár gyujteménye, a Loyolai Szent Ignáctemplom, a Karmelita templom, a Rác templom, az Evangélikus Öregtemplom, a Református Templom, a felújított Zsinagóga szintén vonzzák a látogatókat. Gyorrol azonban talán legeloször a barokk emlékek juthatnak eszünkbe: a XVIII. századi Mária-oszlop, a Frigyszekrény-szobor, a Kálvária és a számos középület, lakóház a barokk kor szépségeit idézik. A város több értékes múzeummal rendelkezik, köztük kiemelendoek a Városi Muvészeti Múzeumhoz tartozó Esterházy-palota és Magyar Ispita kiállításai, valamint a Borsos Miklós és a Kovács Margit Állandó Kiállítás. Ezek mellett a Xantus János Múzeum, az „L” Fehér Szalon (a locsei fehér asszony egykori börtöne), a Patikamúzeum, a Patkó Imre Gyujtemény, az Apor Kiállítás, a Baba kiállítás, a Várkazamata és további galériák, gyujtemények várják a látogatókat. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a gazdag, európai viszonylatban is kiemelkedo modern muvészeti gyujtemény méltó elhelyezése jelenleg nem megoldott. A város kulturális attrakciói – különös tekintettel a Káptalandomb értékeire – nem szervezodnek komplex turisztikai termékké1 , országos, nemzetközi ismertségük nem kello mértéku, noha az adottságok kiemelkedo jelentoséguek.

A városban a kultúra iránt érdeklodok a Gyori Balett és a Nemzeti Színház színvonalas eloadásai mellett a számos fesztivál és városi rendezvény közül válogathatnak. A nemzetközi érdeklodésre is számot tartó Mediawave 1990-es indulása óta egyre népszerubb. A Gyori Tavaszi Fesztivál a budapesti eseményhez kapcsolódva szintén évek óta megrendezésre kerül. A rendezvényre mintegy 20 ezer látogató érkezik: 30%- uk a régióból, 70% pedig városlakó. A Gyori Nyár egy hónapig tartó rendezvénysorozata (amit 2007-ben kéthetesre terveznek) harminc éves múltra tekint vissza és összesen mintegy 100 ezer látogatót vonz. A barokk hagyományokhoz több rendezvény is kapcsolódik: a februári idoszakban a Barokk Bál, augusztusban a Barokk Esküvo Történelmi Ünnepi Játékok, szeptember végén a Muvészeti Fesztivál. A Gyori Balett közremuködik a Magyar Táncfesztivál szervezésében, a Gyori Nemzeti Színház pedig a 2005-ben elindított Gyori Musical Fesztiválnak ad otthont. A fenti, jól bevezetett rendezvények azonban nem képesek a régión kívüli területekrol látogatókat ide csábítani, jelenlegi formájukban nem alkalmasak jelentos vendégforgalom generálására.

1

Komplex turisztikai termék: az attrakciókra épülo, a turista által igénybe veheto szolgáltatások összessége.

10

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Gyor turisztikai kínálatában fontos szerepet játszik az egészségturizmus . A nagy múltú városi fürdo felújításával és bovítésével európai színvo nalú komplexum jött létre. A Rába Quelle Gyógy- Termál- és Élményfürdo mintegy 400 ezer vendéget fogad évente, közülük 65% belföldi vendég, a külföldiek döntoen Szlovákiából, Csehországból és Ausztriából érkeznek. A tavalyi év folyamán a gyógyászati részleg 150 millió forintos felújításon esett át. 2007-ben várhatóan megvalósul a 1100 négyzetméteres balneoterápiára épülo sport-rehabilitációs intézet kialakítása. A jövo évben kezdodhet meg a strand felújítása, 2009-2010-ben pedig gyógyszállodai beruházás szerepel a tervek között. A Nyugat-dunántúli régió jelentos fürdovárosait

vizsgálva

megállapítható,

hogy

a

fürdok

nagyságrendekkel

erosebb

vendégforgalmat generálnak ezekben a városokban, amit nem kifejezetten a fürdo adottságai, sokkal inkább a rendelkezésre álló szálláshely-kapacitás befolyásol. A fent vázolt fejlesztések elengedhetetlenek a turisztikai potenciál jobb kihasználása érdekében.

A város földrajzi elhelyezkedésébol adódóan a konferencia turizmus is kiemelt turisztikai termék. A kereskedelmi szálláshelyeket jelenleg legnagyobb arányban üzletemberek veszik igénybe. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a MICE2 területhez szükséges infrastruktúra nem a megfelelo mértékben kiépített a városban. Csupán néhány szálloda rendelkezik rendezvénytermekkel

és

Gyorben

egyelore

nincs

nagy

befogadóképességu

rendezvényközpont.

Az aktív kikapcsolódást kereso vendégek számára is nyújt lehetoségeket a város. Gyort érinti az európai kerékpárút- hálózat egyik fo útvonala, az EuroVelo 6. A kiépített útvonal mellett szálláshelyek és speciális szolgáltatások is várják a kerékpáros turizmus résztvevoit. Ugyanakkor megállapítható, hogy a Duna szlovák oldalán az infrastruktúra jobban kiépített és több érdeklodot vonz. A vízi turizmusban is számos további lehetoség rejlik. Jelenleg a horgászat és a vízi túrák csábítják a legtöbb vendéget, de a városi folyószakasz is jobban kihasználható lenne, amennyiben a szükséges szabályozás megvalósul, és biztosítottá válik az állandó vízszint.

Gyor hagyományosan a sport fellegvára, évtizedek óta muködo sikeres klubcsapatokkal. A városi stadion rekonstrukciójával, mintegy 20 milliárd forintos beruházással néhány éven belül megvalósul az Eto Sport és Szabadido Park. A létesítmény területére a modern 2

MICE= Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions, hivatásturizmus, a munkával összefüggo utazások gyujtoneve.

11

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája sportpályák mellett új klubépületet, sport- és szabadidoközpontot, rendezvénycsarnokot és négycsillagos szállodát terveznek. A felújított stadionban megrendezendo mérkozésekre több ezer szurkoló érkezik, akik potenciális turisták: további programok kiajánlásával a tartózkodási idejük növelheto. Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy a komplexum nem kizárólag

sportesemények,

hanem

egyéb

(kulturális

rendezvények,

konferenciák)

megrendezésére is alkalmas lesz.

A város turisztikai kínálatában említheto továbbá az állatkert, ami elsosorban a gyermekes családok számára nyújt kikapcsolódási lehetoséget. A Xantus János Állatkert 1997 óta folyamatos átalakításon, modernizáción megy keresztül. Az intézmény vezetése törekszik a korábbi zsúfoltság megszüntetésére, tágas kifutók és élohelyek létesítésére. A közelmúltban felújításra került a Terrárium- ház és átadták a Dél-Amerika házat is. Az állatkert mintegy 145 ezer látogatót fogad évente, országos ismertsége azonban alacsony fokú.

2. számú térkép:

Vidéki állatkertek ismertsége

Forrás:

Saját kutatás alapján saját szerkesztés3

? A vendégfogadás feltételei

Turisztikai infrastruktúra tekintetében eloször a kereskedelmi szálláshelyekkel való ellátottságot vizsgáljuk. A városban jelenleg 22, zömében háromcsillagos szálloda várja a 3

A Fovárosi Állat- és Növénykert látogatói körében 2006 decemberében végzett kutatás eredménye.

12

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája vendégeket, összesen 647 szobával. A panziók száma 24, melyekben összesen 750 férohely áll rendelkezésre. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 3775 férohellyel rendelkeznek, a szállodai férohelyek száma 1399. Magas kategóriájú szállodák tekintetében jelenleg hiány mutatkozik Gyorben.

Férohelyek számának összehasonlítása

Nyugat-dunántúli régió Gyor-MosonSopron megye Gyor 0

10000

20000

30000

Kereskedelmi szálláshelyek

40000

50000

60000

Szállodák

1. számú ábra: Férohelyek számának összehasonlítása Forrás:

KSH

Fontos ugyanakkor azt is kiemelni, hogy az ifjúsági turizmus szempontjából is hiányos a szálláshely-kínálat. A nyári hónapokban a közép- és felsofokú oktatási intézmények kollégiumai fogadnak ifjúsági csoportokat, de a tanévben érkezo diákok rendelkezésére jelenleg nem áll szálláshely.

A városba látogató turistákat számos színvonalas vendéglátóhely várja, többtucatnyi étterem, kávézó, köztük a 2005-ben a Kávéházak versenyében második helyen végzett Nem Szingli Café. Szintén tíznél több a klubok, zenés szórakozóhelyek száma.

A városi közbiztonság jónak mondható, az önkormányzat a köztisztaságra is nagy hangsúlyt fektet. Az „Arccal a köztisztaság felé” elnevezésu program keretében új tisztítógépek beszerzésére kerül sor folyamatosan, az úttisztítás, porterhelés csökkentése mindennapos feladat. Gyor 2001-ben az Európai Virágos Városok Versenyében ezüstérmet szerzett, illetve a Virágos Magyarország verseny díjkiosztó ünnepségének adott otthont 2005-ben.

13

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája A turisztikai tájékoztatás kiadványokon, a város megújult honlapján és a szintén saját honlappal rendelkezo Tourinform irodán keresztül történik. Az utóbbi a közeljövoben új, központi helyre költözik. A városi tájékoztató táblák, térképek ugyanakkor megújításra, egységesítésre szorulnak. Ezek közül is kiemelendo a leglátogatottabb attrakciók (pl. a bazilika) többnyelvu, modern tájékoztató táblákkal történo felszerelése. A város turizmusának humán eroforrását vizsgálva megállapítható, hogy az önkormányzat már felismerte a turizmusban rejlo lehetoségeket és idegenforgalmi referenst alkalmaz. 2007. évtol az önkormányzat az idegenforgalmi adóbevétel és a hozzárendelt állami forrás teljes összegét turisztikai célra kívánja fordítani. ? A turisztikai kereslet

A városban eltöltött vendégéjszakák száma évrol-évre csökkeno tendenciát mutat. 2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 228 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ennek közel ötöde volt külföldi. A Gyorbe érkezo vendégek több mint háromnegyede szállodában szállt meg. Az átlagos tartózkodási ido az országos átlag alatti: 2,4 nap. 2006-ban a mintegy 100 ezer vendég összesen 214 ezer vendégéjszakát töltött Gyorben. A vendégek 54%-a külföldi, 46%-uk belföldi volt.

Év

Kereskedelmi szálláshelyek vendégszámának alakulása Gyorben

2006

53748

46523

2005

56546

38579

62667

2004

41079

Külföldi Belföldi

55188

2003 0

37630

20000 40000 60000 80000 100000 120000 Vendégek száma (fo)

2. számú ábra: Kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma 2003-2006 Forrás:

KSH

14

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Az elozo évhez képest a külföldi vendégek száma minimálisan emelkedett, ugyanakkor az általuk eltöltött vendégéjszakák száma azonban 5%-kal csökkent. A belföldi turisták esetében éppen fordított a helyzet: a vendégek száma 38 ezerrol 46 ezerre nott, viszont a belföldi vendégéjszakák száma szintén 8%-kal csökkent. Megállapítható, hogy a kulturális és szakrális programokra érkezo vendégek csak rövid idot töltenek a városban, a szálláshelyeket elsosorban üzletemberek veszik igénybe.

Év

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákák számának alakulása Gyorben

2006

111560

2005

116840 132077

2004

102506 111062 139069

Külföldi Belföldi

118381

2003 0

131425

50000 100000 150000 200000 250000 300000 Vendégéjszakák száma

3. számú ábra: Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 2003-2006 Forrás:

KSH

A Gyor városát felkereso turisták jelenleg az alábbi célcsoportokból kerülnek ki: üzleti utazók, városlátogatók, kulturális turizmus iránt érdeklodok, illetve diákcsoportok. A városba látogatók, de szálláshelyet és egyéb turisztikai szolgáltatásokat kevésbé veszik igénybe a fürdovendégek és a zarándokok. A fentiek mellett potenciális vendégek lehetnek a gyermekes családok, az aktív turisták és a senior korosztály. Gyor rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyekkel ezek a célcsoportok a városba csábíthatóak, ugyanakkor a megfelelo szálláshelykapacitás és az adott piaci szegmens 4 igényeit kiszolgáló egyéb szolgáltatás (pl. speciális csomagajánlatok, kerékpár-tárolók, információs csatornák) területén jelentos fejlesztésekre van szükség.

4

Piaci szegmens: a fogyasztók különféle igényekkel rendelkezo, egymástól megkülönböztetheto csoportjai.

15


? Gyor turizmusának SWOT 5 analízise Erosségek

Gyengeségek

? Elonyös földrajzi adottságok (három országhatár) ? Elérhetoség (M1, vasút, reptér) ? Eros gazdaság ? Gazdag termálvízkészlet, új fürdo ? Értékes, természetvédelmi oltalom alatt álló területek ? Épített örökség ? Folyók adottságai ? Kulturális központ ? Egyedülálló szakrális értékek ? Rendezvények, fesztiválok ? Vendégszereto lakosság ? Kedvezo törekvések a turizmus szereploinek együttmuködésére ? Jelentos pályázati aktivitás

? Külföldi vendégek alacsony száma ? A vendégforgalom hosszan tartó stagnálása ? Kevés magas kategóriájú szálláshely ? Egységes arculat hiánya, iparváros kép ? Komplex turisztikai termékek hiánya ? Vonzerok kihasználatlansága ? Kulturális és szakrális értékek alacsony országos ismertsége ? Határon átnyúló kapcsolatok kihasználatlansága ? Szervezett beutaztatás hiánya ? Városi turisztikai szervezet hiánya ? Turisztikai információs központ hiánya ? Nem megfelelo marketing tevékenység ? Kevés befekteto

Lehetoségek

Veszélyek

? ? ? ?

? Romló ga zdasági környezet ? Turisztikai forgalom stagnálása ? Konkurens turisztikai desztinációk versenyképességének erosödése ? Forráshiány a turisztikai szervezeteknél ? Tokehiány állandósulása ? Környezetvédelmi szempontok elhanyagolása ? Együttmuködés nem erosödik a turizmus szereploi között ? Turisztikai vállalkozások terheinek növekedése ? Kistérségi és szomszédos városokkal történo együttmuködés sikertelensége

? ? ? ? ? ? ? ?

Rendezvé nyek színvonalának emelése A város imázsának javítása A város kulturális turizmusának erosödése Gyógy- és wellness szolgáltatások bovítése Kistérségi együttmuködés növelése Határ menti kapcsolatok erosítése Pályázati aktivitás és hatékonyság növelése Szorosabb együttmuködés kialakítása az egyetemmel és a gazdasági szereplokkel Helyi termékek bekapcsolása a turizmusba Szakképzési rendszer továbbfejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Turisztikai fejlesztések munkahelyteremto képessége

5

A helyzetfeltáró munka során felgyülemlett nagytömegu információ rendezését és értékelését szolgáló módszer a SWOT-analízis. A mozaikszó elso két betuje (SW) a területrendszer belso diagnózisát foglalja össze, az erosségekre (Strengths) és a gyengeségekre (Weaknesses) csoportosítva a feltáró munka eredményeit; a másik két tag (OT) a külso környezetbol következo lehetoségeket (Opportunities) valamint a veszélyeket (Threats) rendszerezi.

16


1.2.Gyor térségének turizmusa ? Általános jellemzok

Gyor-Moson-Sopron megye területe 4208 km², lakosainak száma 440 ezer. A megye területén 182 település található, ebbol kilenc város. Turisztikai szempontból a Gyor város közvetlen térségét, azon belül is Gyor-Moson-Sopron megye keleti részét, illetve a Szigetközt vizsgáljuk. A kistérség falvai jellemzoen a közepes- és nagyfalvak kategóriájába esnek, kisebb településeket az északi, észak-nyugati területeken, a Mosoni- és a Nagy-Duna térségében találunk. Mind a kisebb, mind a nagyobb településekre jellemzo az „alvótelepülés” jelleg. A Gyori kistérség a foglalkoztatottság szempontjából igen kedvezo helyzetu, a munkanélküliek aránya országos és regionális viszonylatban is a legalacsonyabbak között van; néhány területen szakemberhiány jelentkezik.

A kistérség településein a helyi foglalkoztatás – néhány kivételtol eltekintve – alacsony szintunek mondható, az aktív népesség fele-kétharmada Gyorben, illetve más környezo városokban (pl. Csorna) talál megélhetést. A városból való kiköltözés elsosorban a Gyor környéki településeken jellemzo, az agglomerálódás azonban egyre inkább érinti a központtól távolabb eso településeket is. Míg Gyor lakossága a természetes fogyás és bevándorlás eredményeképpen az elmúlt másfél évtizedben állandónak mondható, a kistérségben a lakosság – ha kis mértékben is – folyamatosan növekszik.

A kistérség többi települése elsosorban az aktív- és falusi turizmus területein mutat eredményeket. A Mosoni-Duna és a Rába kedvelt vízi turisztikai célpontok, a Duna- menti kerékpárút a nemzetközi kerékpárturizmus fontos útvonala. A Nagy- és Mosoni-Duna térsége – bár az ismert okok miatt egyre égetobb rehabilitáció még várat magára – a Ferto-Hanság Nemzeti Park, Szigetközi Tájvédelmi Körzet keretében védelem alatt áll, természeti kincsei az ökoturizmusnak teremtenek lehetoségeket. A vizekben gazdag térségben a horgászturizmus és a vadászturizmus is kedvezo feltételekkel bír.

17

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája ? Fobb turisztikai termékek

A Gyor környéki települések a turizmus több ágában kínálnak vonzeroket. A legtöbb látogatót vonzó térségi attrakció a Világörökségek listájára felkerült Pannonhalmi Foapátság. Magyarország egyetlen muködo bencés kolostorában 40 szerzetes él, az apátságban több egyházi intézmény is helyet kap. A Foapátsági Levéltár orzi a legrégibb magyar és finnugor írott nyelvemléket, a tihanyi apátság alapító okiratát, XIX. századi klasszicista könyvtára mintegy 350 ezer kötetével Európa egyik leggazdagabb kolostori könyvtára.

A 996-ban alapított monostor évszázados történelmét és az itt élo bencés rend tagjait ismerheti meg az ide látogató. Az apátság az intézmény turisztikai hasznosításában élen jár: az utóbbi évek során pályázati támogatás segítségével az épületek megújultak, megszépültek, alkalmassá váltak a vendégfogadásra. A turisztikai fejlesztések a tervek szerint több szakaszban tovább folytatódnak. A bencések a középkorban templomuk és monostoruk felépítésével egy idoben újjáélesztették a rómaiak által létrehozott szolo- és borkultúrát. Pannonhalmának egészen az 1945 utáni államosításokig saját borászata volt, ezt a hagyományt folytatták a szerzetesek, amikor új, mintegy 2000 m² alapterületu pincét és borházat építettek, ahol 2003 oszétol folyik a szolo feldolgozása. Az Apátság foépületein kívül a környezetében található látnivalók is vonzzák a látogatókat: az Arborétum (természetvédelmi terület), az 1896-os Millenniumi emlékmu, a Boldogasszony-kápolna, a muemlék jellegu Pannonhalmi Kálvária, és a Kilátótorony. A településen egy kemping, egy hotel, egy panzió és 4 falusi szállásadó áll a vendégek rendelkezésére és Tourinform iroda is muködik. A Foapátság éves látogatószáma 100 ezer fo körül alakul. Pannonhalma 18 kilométerre fekszik Gyortol, így a két város turisztikai kínálata összekötheto.

A kulturális (vallási) turizmus mellett a másik fo vonzero a térségben a természet. A vízi és kerékpáros turizmus mellett a természetjárást kedvelok is számos lehetoség közül válogathatnak Gyor környékén. Több bemutató útvonal és tanösvény (a Holt-Rába mentén, Gyorújbarát mellett) került kialakításra. Az ökoturizmus területén kiemelendo a PannontájSokoró Natúrpark, amely 2006 áprilisában jött létre 29 Gyor környéki település mintegy 60 hektáros területén. A natúrpark kialakításában és gondozásában nagy szerepet vállal a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány. Az 1993 óta muködo szervezet jelentos turisztikai fejlesztéseket hajtott végre az utóbbi években, döntoen pályázati támogatások felhasználásával. A natúrpark területén lovarda, tanösvény és erdei iskola muködik. 18


4. számú ábra: A Pannontáj-Sokoró Natúrpark települései Forrás:

Sokoró Alapítvány

A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetet 2 km hosszú tanösvényen is fel lehet fedezni. Az 1992-ben, összesen 7042 hektáron létrehozott Tájvédelmi Körzet fobb részei: az Erebeszigetek és a Dunával határos egyéb, kiemelkedo természeti értékkel bíró területek (Gönyu és Komárom

között);

a

Kisalföldi

meszes

homokpuszták

(Gyor-Komárom-Kisbér

háromszögben); a Pannonhalmi-dombság Pannonhalmi-, Csanaki-, és Szemerei vonulatai. A körzeten belül, családos, csoportos és szükség esetén egyéni érdeklodok számára szakvezetovel ellátott túrák lebonyolítására is lehetoség van.

Három kiépített és kijelölt kerékpárút vezet a térségben, aminek a kitáblázása is megtörtént. A Pannonhalma-Sokoró kerékpárútvonal hálózat az ország több pontján szervezodo Happy Bike Kerékpáros Turisztikai Szolgáltató Rendszer egyik eleme. Három túraútvonal került kialakításra a térségben. A pirossal jelzett túra, a „Pannonhalmi barátok útja” gerincútvonal, 45 km. Ebbol ágazik el Pannonhalmáról a sárgával jelzett körtúra Gyorság, Pázmándfalu, Nyalka, Pannonhalma. A kékkel jelzett túra a „Vándorút az Apátság földjén át a Bakonyig” 56 km a térség legdélibb a Bakonyba benyúló településig vezeti a kerékpárosokat. A zölddel jelzett kerékpár útvonal a löszvidék gyümölcseinek útja 46 km-en. 19


A Gyortol nyugatra fekvo települések közül leginkább Abda, Öttevény és Lébény rendelkezik potenciális turisztikai vonzerovel. Ezen települések életét alapvetoen meghatározza földrajzi elhelyezkedésük és a közeli folyók. Közülük a legtöbb már a XI-XII. században lakott település volt. Régészeti leletek bizonyítják ezt Lébényben is, ahol a XIII. századi templom szintén az Árpád-kori stílusjegyeket viseli magán. Öttevényben az egykori Földváry-kastély szintén szállodaként üzemel. A jelentos Rábca-átkelo, Abda évszázadokon át az egyik legforgalmasabb foútvonal mellett feküdt, így számos történelmi esemény tanúja, többek között Radnóti Miklós halálának is, melynek a település határában felállított emlékmu állít emléket. A környezo tavak leginkább a horgászat szerelmeseinek biztosítanak jó lehetoséget. A Szigetköz elsosorban a vízi, aktív és ökoturizmus célpontja, települései közül kiemelendo a 700 lakosú Lipót, amely az utóbbi évek fürdo- és szállodafejlesztésnek köszönhetoen évi 2200 vendégéjszakát mondhat magáénak. A termálfürdo mellett üzemelo négycsillagos szálloda mind a wellness, mind a konferenciavendégek igényeit kielégíti, emellett 150 férohelyes kemping is a turisták rendelkezésére áll. A közeli Hédervár szintén négycsillagos szállodával, a reneszánsz kastélyból kialakított Hédervári Kastélyszállóval várja a vendégeket. ? Vendégforgalmi adatok

Tekintettel arra, hogy a KSH adatgyujtései nem terjednek ki a kistérségekre, a vendégforgalmi adatokat megyei vonatkozásban vizsgáljuk.

Típus Szálloda összesen ***** **** *** ** * Szállodából gyógyszálló Szállodából wellness-szálló Panzió Szálloda tip.össz. Egyéb összesen Mindösszesen

Külföldi 125 881 244 29 601 84 919 8 254 2 863 7 848 516 28 862 154 743 43 321 169 202

Belföldi vendég 126 450 427 44 785 64 713 7 663 8 862 9 111 12 919 47 196 173 646 88 263 214 713

Összes 252 331 671 74 386 149 632 15 917 11 725 16 959 13 435 76 058 328 389 131 584 383 915

Külföldi Belföldi vendégéjszaka 226 728 365 55 802 148 536 16229 5 796 29 512 1 144 54 899 281 627 119 760 346 488

319 685 720 96 456 150 642 14 353 57 514 19839 23 633 90 688 410 373 199 281 518 966

Összes 546 413 1 085 152 258 299 178 30 582 63 310 49 351 24 777 145 587 692 000 319 041 865 454

1. számú táblázat:

Gyor-Moson-Sopron megye vendégforgalmi adatai 2005

Forrás:

KSH

20

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Gyor-Moson-Sopron megyében 2005-ben összesen közel 384 ezer vendég 865 ezer vendégéjszakát töltött el. A külföldi és belföldi vendégek arányának megoszlása 44-66 százalék. A vendégéjszakák tekintetében megállapítható, hogy szintén a belföldiek aránya magasabb: 60%. A vendégek körében a szállodák a legnépszerubb szálláshelyek, közülük is a három- és négycsillagos házakban regisztrálták a legnagyobb forgalmat. Ez a tendencia megegyezik az országos statisztikákkal. ? A térségi vonzerok komplex termékké alakítása

Gyor városának turisztikai fejlesztése elképzelhetetlen a térség által kínált vonzerok és szolgáltatások egységben kezelése nélkül. A térség számos olyan attrakciót kínál, ami komplex turisztikai termékké alakítva jelentosen megnövelheti a vendégforgalmat és ezáltal a turizmusból származó bevételeket. A közelmúltban már történtek kezdeményezések a térség szereploinek összefogására, az együttmuködés azonban sokkal szorosabbá és eredményesebbé teheto. A tervezett Ökocity program megvalósítása szintén elképzelhetetlen a környezo települések nélkül, a projekt által mind Gyor városa, mind a résztvevo további települések számára jelentos eredmények prognosztizálhatóak.

A komplex turisztikai termékek kialakítása során az egyes elemek összekapcsolása történhet bizonyos tematika (pl. vallás), vagy az infrastruktúra (pl. kerékpárút) alapján, illetve ezek kombinációjával, amire az Ökocity szolgál jó példával. A turisztikai csomagok6 leggyakrabban szinergikus – egymáshoz hasonló – turisztikai termékekre épülnek, tekintve, hogy a Pannonhalmi Foapátság iránt érdeklodo vendég minden bizonnyal Gyor kulturális örökségére is fogékony. Ez alapján az egyes látnivalókat, vonzeroket hasonló tematikai alapján választják ki, és kapcsolják össze. A térségi kínálatból kialakított termékcsomagnál azonban ajánlott egy újszeru megoldás: a komplementer termékkínálat alkalmazása, ami egymáshoz szorosan nem kapcsolódó, nem megszokott termékeket kapcsol össze. Így például a konferenciaturizmus résztvevoinek az általános wellness programok helyett szerepelhet kerékpártúra a csomagajánlatban. Lényeges, hogy a térségben rendelkezésre álló vonzerok minél sokszínubben jelenjenek meg a turisztikai kínálatban.

6

Turisztikai csomag (package): az értékesítés során kialakított, az attrakciókra épülo, a turista által igénybe veheto turisztikai szolgáltatások összessége.

21

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája 1.3. A Nyugat-dunántúli régió turizmusa ? Általános jellemzok

A Nyugat-dunántúli régió Budapest és a Balaton után a legkedveltebb magyarországi turisztikai desztináció 7 . 2005-ben a régióban több mint 2 millió vendégéjszakát regisztráltak, az országos kereskedelmi szállásdíj-bevételek közel egytizedét a Nyugat-Dunántúl adta. A régió földrajzi elhelyezkedése igen kedvezonek mondható: egyedülálló módon négy országgal határos, a magyarországi határforgalom 40%-a ezen a szakaszon bonyolódik. Tranzit szerepénél fogva átmeno forgalma jelentos. Fontos kiemelni, hogy a Nyugat-Dunántúl esetében a statisztikai és a turisztikai régió határai nem esnek egybe, így a rendelkezésre álló adatok között eltérés lehet.

A statisztikai régióban a lakosok száma meghaladja az egymilliót, közülük 44% Gyor-MosonSopron megyében él. A régió gazdaságilag igen fejlett, a GDP több mint egytizedét adja, a munkanélküliség az országos átlag alatti (5,7%). A Nyugat-Dunántúlon a regisztrált vállalkozások száma mintegy 120 ezer, a muködo vállalkozások közel fele a három megyeszékhelyen koncentrálódik. A közlekedési há lózat a foútvonalak mentén jól kiépített, azonban észak-déli irányban nem minden tekintetben megfelelo. A kistelepülések gyakran nehezen megközelíthetoek, de ez a tényezo a turizmus – különösen az öko- és a falusi turizmus – szempontjából akár elonnyé is kovácsolható. ? Fobb turisztikai termékek

A Nyugat-dunántúli régió kiemelt turisztikai termékei: az örökség-, az egészség-, és az aktív turizmus. A természeti védelem alatt álló területek, nemzeti parkok kiváló lehetoséget nyújtanak az ökoturizmus számára. A régióban két olyan attrakció található, amelyek szerepelnek az UNESCO Világörökségi listáján, ezek: a Pannonhalmi Foapátság és a Ferto-tó.

Az örökségturizmus területén a régió legfobb vonzerejét elsosorban a történelmi városok (Sopron, Szombathely, Koszeg, Gyor) és Pannonhalma jelentik. Emellett a fertodi Esterházykastély, a nagycenki Széchenyi-kastély és a körmendi Batthyány-kastély számít kulturális 7

Desztináció: fogadó (cél)terület, ahol a turizmus realizálódik, és amely a látogatók számára önálló egységként, azaz meglátogatásra és tartózkodásra alkalmas területként jelentkezik.

22

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája turisztikai vonzeronek. Az újkor emlékei között nem szabad elfeledkezni a Pán-európai Piknik Emlékparkról sem. A régióban 2300 muemlék található, ami a magyarországi emlékek kb. egyötöde. A városok kínálatában évrol-évre több magas színvonalú rendezvény szerepel, amelyek vendégek ezreit vonzzák, döntoen azonban belföldrol.

Az egészségturizmus vonatkozásában a Nyugat-dunántúli régió hazánkban az egyik legkedveltebb. Fürdoi az elmúlt évek során – döntoen a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program keretében – megújultak, új szolgáltatásokkal bovültek. Közülük a legnagyobb forgalmat bonyolító gyógyfürdok a sárvári és a büki, melyek nemzetközi vendégkörrel is rendelkeznek. Országos jelentoségu fürdok között tartjuk számon a gyori, a lenti, a balfi, a kehidakustányi és a zalaegerszegi fürdoket. Kisebb, regionális jelentoséggel bíró fürdok találhatóak többek között Celldömölk, Kapuvár, Csorna, Borgáta, Lipót, Vasvár, Szeleste településeken. A fenti gyógy- és termálfürdok elsosorban mozgásszervi betegségek gyógyítására, baleset, ideg- és végtagsebészet utáni utókezelésre, illetve nogyógyászati megbetegedések gyógyítására alkalmasak. A termálvízzel rendelkezo települések egyre nagyobb figyelmet és anyagi forrást fordítanak az egészségturisztikai fejlesztésekre.

Az aktív turizmus a régióban szintén jó adottságokkal rendelkezik, különösen a kerékpáros, a vízi, és a lovas turizmus tekintetében. A Nyugat-Dunántúl kerékpárút- hálózata kb. 300 km hosszú, ez az országos hálózat mintegy ötödét jelenti. Kiépített kerékpárút vezet a Ferto-tó körül, a Szigetközben, további útvonalak: az Írottko, a Vashegy, valamint a Bezenye-RajkaDunacsúny közötti. A régió önálló stratégiával rendelkezik a kerékpáros turizmus fejlesztésére vonatkozóan. A vízi turizmus a Dunán, a Rábán, a Szigetközben és a Ferto-tónál vonzza a vendégeket. A természetjárók az Írottko, a Kerka-menti, a Soproni és az Orségi Natúrparkban, a Ferto-Hanság Nemzeti Parkban, valamint a határ menti hegységekben hódolhatnak szenvedélyüknek. A régióban a minosített lovas szolgáltatók száma. A horgászat és vadászat kedveloi is számos lehetoség közül választhatnak. Golfozásra lehetoség nyílik Bükön és Dunakilitiben.

A konferencia turizmus kínálatát vizsgálva megállapítható, hogy a régió egyetlen nagyobb kapacitású helyszíne a soproni Liszt Ferenc Konferenciaközpont, ami mintegy 1200 fo befogadására alkalmas. Kisebb rendezvényhelyszínek, egyetemi és szállodai konferencia kapacitás ezen kívül Gyorben, Szombathelyen, Nagykanizsán, Zalaegerszegen található. A 23

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája szükséges infrastruktúra tehát egyelore elmarad a kívánatostól, noha a régió földrajzi elhelyezkedése ennek szükségességét alátámasztja.

A falusi turizmus elsosorban a Szigetköz falvaiban, a Rábaközben, az Orség, Göcsej vidékén, Sokoró-Pannonhalma, Sopron-Koszeg-hegyalja területein található meg. Ezek a nagyrészt érintetlen, hagyományorzo települések kiválóan alkalmasak a falusi turizmus kiépítésére, ezen szolgáltatások iránt folyamatosan no az igény. Hagyományos bortermo vidék Sopron és környéke, ebben a térségben a bor és gasztronómia kínálat jónak mondható. A borhoz számos rendezvény is kapcsolódik, mint a Kékfrankos nyár Sopronban, illetve más szüreti események. ? Vendégforgalmi adatok

A régiót felkereso vendégek száma az elmúlt évek forgalmi adatait vizsgálva növekvo tendenciát mutat: 2000-ben 960 ezer, 2004-ben 1041 ezer volt. A vendégéjszakák száma évente 3,5-3,7 millió között alakul. Az utóbbi évek adatait (statisztikai régiók szerint) az alábbi táblázat szemlélteti. 2000

2001

2002

2003

2004

2005

Közép-Magyarország

5 455

5 675

5 499

5 697

6 586

7 041

Közép-Dunántúl

2 555

2 557

2 416

2 420

2 289

2 433

Nyugat-Dunántúl

3 614

3 458

3 486

3 610

3 591

3 677

Dél-Dunántúl

2 654

2 774

2 753

2 525

2 249

2 256

Észak-Magyarország

1 526

1 474

1 514

1 535

1 460

1 493

Észak-Alföld

1 616

1 764

1 814

1 776

1 696

1 735

949

946

969

1 049

1 028

1 102

18 369

18 648

18 451

18 612

18 899

19 737

Dél-Alföld Ország összesen

2. számú táblázat:

Vendégéjszakák számának alakulása (1000 éj)

Forrás:

KSH

A belföldi kereslet elsosorban a szállodákban koncentrálódott, ezen belül foként a magasabb, a három- és négycsillagos házak bonyolítottak nagy forgalmat, ugyanakkor a panziók iránt is fokozott a kereslet. A külföldi vendégek aránya az utóbbi években lassabb növekedést mutat a régióban, ami elsosorban a német vendégek visszafogottabb utazási kedvének tulajdonítható. 24


Régiók vendégéjszakáinak megoszlása 2005

Dél-Dunántúl Tisza-tó Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Alföld

külföldi

Dél-Alföld

belföldi

Nyugat-Dunántúl Balaton

80 00 00 0

70 00 00 0

60 00 00 0

50 00 00 0

40 00 00 0

30 00 00 0

20 00 00 0

10 00 00 0

0

Budapest-Közép-Dunavidék

5. számú ábra: Vendégéjszakák megoszlása Forrás:

KSH, MT Zrt.

A külföldi turisták között ennek ellenére a legnagyobb a németajkú vendégek aránya: a külföldi vendégéjszakák közel 85%-át ok adják. Az utóbbi években – különösen a diszkont légitársaságok térhódításának köszönhetoen – a brit piacok is erosödnek, illetve egyéb fejlodo küldo országok, mint Románia és a Távol-Kelet országai mutatnak élénkülést a térségben.

Nyugat-Dunántúl fobb küldopiacai (vendégéjszakák alapján) 2006. I. negyedév

Ausztria Dánia Finnország Hollandia Nagy-Britannia Németország Olaszország Svédország USA Románia Lengyelország

6. számú ábra: Nyugat-Dunántúl küldo piacai Forrás:

KSH és Magyar Turizmus Zrt.

25


? Tervezett fejlesztések, fejlesztési prioritások

A Nyugat-dunántúli régió turisztikai programja 2006-ban készült el, stratégiai alapcéljai az alábbiak: 1. A régió versenyképességének és piaci részesedésének erosítése. 2. A fenntartható fejlodés lehetoségeinek megteremtése. 3. Turisztikai vonzero erosítése tudatos termékfejlesztéssel és attrakciószervezéssel, arculatformálás az önálló turisztikai tájegységek fejlesztésének eredojeként. 4. Humáneroforrás fejlesztés, turisztikai vállalkozás-tanácsadási rendszer kialakítása, együttmuködés erosítése. 5. Elérhetoség javítása.

Ennek a hosszú távra szóló célrendszernek az elérését rövid- és középtávú stratégiai programok segítik, amelyek általánosan megfogalmazott célok. A stratégiai programok a rövid- és középtávú operatív programokon (intézkedéseken) keresztül valósulnak meg. -

Fokozni kell a régió erosségét képezo turisztikai sokszínuséget, törekedve azok összekapcsolásából eredo szinergia-hatások kihasználására.

-

Modernizálni kell a régiós turisztika szerkezetét: tudásigényes innovatív alapokon, fejlett technológiájú kis- és közepes vállalkozások fejlesztésével. Fejleszteni kell a minoségi szolgáltatásokat, turisztikai termékeket „eloállító” integrált vállalkozásokat.

-

Csökkenteni kell a régión belüli jelentos térségi különbségeket, infrastruktúra- fejlesztéssel és alternatív foglalkoztatási lehetoségekkel.

-

Fontos, hogy regionális élo gyakorlattá váljon a „marasztaló turizmus koncepció”, a Régió gyors „fogyasztását” meg kell akadályozni, országosan meghatározó súlyát fokozni kell a régiónak, mind a vendégek száma, mind az itt töltött napok és az itt költött összeg tekintetében.

-

A gazdasági, társadalmi és környezeti célokat egyaránt szolgálva kell eljárni.

A II. Nemzeti fejlesztési terv keretében kidolgozott Nyugat-dunántúli Regionális operatív program kiemelt prioritásként kezeli a turizmus fejlesztését. A programban meghatározott átfogó cél: környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedo gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és a 26

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája foglalkoztatás elosegítése érdekében. Ezen belül öt specifikus fejlesztési cél került meghatározásra, melyek a következok.

1. Helyi innovatív eroforrásokra és vállalati hálózatokra épülo gazdaság 2. Magas minoségu szolgáltatásokra és örökséghasznosításra alapozott turizmus 3. Térségközponti funkciókat hatékonya ellátó, élheto városok alkotta városhálózat 4. Jó környezetei állapot és a térségi központok, alközpontok biztonságos elérhetosége 5. Helyi sajátosságokra épülo közszolgáltatásokat támogató infrastruktúra

A fenti célok közül Gyor turizmusfejlesztésének szempontjából kiemelendo a második (turizmusfejlesztési) és a harmadik (városfejlesztési) prioritás, melyek az alábbi konkrét célokat nevesítik. Turizmusfejlesztési prioritás – Pannon örökség megújítása -

Pannon termál program kiszélesítése

-

Pannon kulturális út

-

Tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése

-

Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és minoségi fejlesztése

-

Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése

Városfejlesztési prioritás -

Városközpontok értékorzo megújítása

-

Integrált városrehabilitáció leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken

-

Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása

Gyor megyei jogú város önkormányzatának 2006-2010 közötti idoszakra szóló gazdasági programja szintén kiemeli a turizmus fejlesztését.

A város vezetése a Gyor és környékén található épített és természeti környezet értékeinek, adottságainak célirányos fejlesztésével a térség turisztikai vonzerejének erosítését célozza meg, ezért a jövoben az idegenforgalmi adóból befolyó bevételt és az azt kiegészíto plusz 2 Ft központi költségvetési támogatást kizárólag idegenforgalmi célokra fordítja. 27

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája A Gazdasági Programban nevesített turizmusfejlesztési célok az alábbiak.

-

A város és a térség idegenforgalmi termékeinek összehangolásával a Gyorbe érkezo vendégek számának, és az itt eltöltött vendégéjszakák számának növelése, ehhez minoségi szálláshelyek (4*, 5*) létesítésének ösztönzése.

-

A pályázati források hatékony elérése érdekében szükséges egy átfogó turisztikai stratégia és program elkészítése, mely illeszkedik a fo fejlesztési dokumentumokhoz.

-

A város és környéke turisztikai vállalkozói és szolgáltatói részére folyamatos tájékoztatás nyújtása az országos turizmus politikai történésekrol, szakmai irányelvekrol, pályázati lehetoségekrol.

-

Folyamatos idegenforgalmi képviselet megvalósítása a kistérségi (társulások), megyei, regionális (Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Regionális Marketing Igazgatóság), régiók közötti, és határ menti (Eurégió West/Nyugat Pannónia, CENTROPE) kooperációkban.

-

Az idegenforgalmi és városmarketing jelentos fejlesztése, szükséges a marketing hatékonyságának fokozása, a beutaztatás ösztönzése és az invitáció fejlesztése.

-

Kiemelt feladat: egy új, frekventált helyen fekvo Tourinform Iroda létesítése, és az ehhez szükséges feltételek megteremtése.

28


1.4. A magyarországi és nemzetközi turisztikai trendek ? Európai turisztikai trendek

A turisztikai világszervezet (World Tourism Organization – WTO) adatai szerint a nemzetközi turizmus évek óta fokozódó fejlodést mutat. Mind a forgalom, mind a bevételek tekintetében Európa tölti be a vezeto szerepet. A nemzetközi turistaérkezések számát, valamint a piaci részesedés százalékos arányait szemlélteti a következo ábra.

7. számú ábra: Nemzetközi turizmus 2005 Forrás:

WTO

A nemzetközi turizmus alakulását ugyanakkor több negatív tényezo is befolyásolja, ezek például a madárinfluenza, terrortámadások, természeti katasztrófák, valamint a magas üzemanyag árak. Ennek ellenére a nemzetközi jelentoségu kulturális és sportrendezvények, valamint a diszkont légitársaságok révén a városlátogatások egyre több vendéget vonzanak.

29

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája A WTO hosszú távú elorejelzése alapján a turizmus forgalma a következo idoszakban folyamatos fejlodést mutat. Az utóbbi évtizedek statisztikai adataiból és a tendenciákból arra következtetnek, hogy a következo 10-15 év sem hoz majd szignifikáns különbségeket. A széles köru, tudományos kutatások alapján a WTO 2020-ra 1,6 milliárd nemzetközi turistaérkezést prognosztizál (8. ábra 8 ).

8. számú ábra: A turizmus forgalmának elorejelzése 2020-ig Forrás: WTO

A diszkont légitársaságok jelentoségét mutatja, hogy 2005-ben a repülovel utazók 33%-a választott diszkont járatot, szemben a 2004. évi 24%-kal. Emellett az eros euró, a számos küldo országot jellemzo gazdasági helyzet javulása is hozzájárult a forgalom erosödéséhez. Az európai lakosság 2005-ben 376 millió külföldi utazást tett, ami 5%-kal több mint az elozo évben, ezen belül a szabadidos utazások száma szintén 5%-kal nott.

A nemzetközi turizmus területén egyre inkább érvényesül az utazási szokások változása a korábbi trendekhez képest. Ennek megnyilvánulása elsosorban a specializált termékek keresletének növekedésében, az egyes utazások rendszerének átalakulásában érheto tetten. A desztinációk tekintetében elmondható, hogy szinte a világ minden szeglete turisztikai célponttá válik, illetve az újonnan feltöro kelet-európai célterületek új vonzeroként 8

actual=jelenlegi, forecasts=elorejelzés, bn (billion)=milliárd

30

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája jelentkeznek mind a szabadido-, mind a hivatásturizmus területén. Az európai turizmus 4/5öd része az Európai Unió térségére összpontosul. Az elorejelzések szerint kontinensünkön a turisztikai kereslet az eddiginél mérsékelt ütemben, de várhatóan tovább no. Az európai vendégforgalom 1995-2005 közötti alakulását, illetve a 2020-as prognózisát mutatja be a következo ábra 9 .

9. számú ábra: A nemzetközi turizmus alakulása Európában Forrás: WTO

A piaci szegmentáció folyamatosan erosödik: az egyre specializáltabb termékek átlagosan egyre kisebb számú, ezért gyakran nehezebben elérheto szegmens számára nyújtanak szolgáltatásokat. A kereslet oldaláról jellemzo a tapasztalt turisták részarányának növekedése. A látogatók nagy része szeretné a vendéglátó desztináció lakosait megismerni, illetve velük közvetlen kapcsolatba kerülni. A vendégek elonyben részesítik a helyben eloállított, az adott térségre jellemzo termékeket, öko-szolgáltatásokat. A turisták kulturális és környezeti érzékenységének változása kihat a turizmus területén értékesített termékekre és szolgáltatásokra. 9

actual=jelenlegi, forecast=elorejelzés, average growth rate=átlagos növekedési arány

31


Ezzel párhuzamosan növekszik a kereslet az egyre magasabb színvona lú irányító és információs, bemutató rendszerek iránt. Általános trend az Internet térhódítása, de míg korábban az utazó kereste az utazási információkat, mostantól egyre nagyobb számban az utazási információk keresik és találják meg az utazókat. Az Internetet egyre több turista használja: 2005-ben a külföldre utazók közel fele hívta segítségül a világhálót. A vendégek az információözön korszakában hajla mosabbak a különféle minoségi bizonyítványok alapján dönteni úti céljukról. ? A legfontosabb magyarországi turisztikai trendek A fentiekben felsorolt nemzetközi tendenciák természetesen a hazai turizmus területén is érvényesülnek. Emellett azonban a földrajzi fekvésbol, gazdasági, kulturális okokból adódó ország specifikus jellemzok is befolyásolják az idegenforgalom alakulását.

Magyarország 2005-ben az európaiak 18. legkedveltebb desztinációja volt, a szabadidos célú utazások úti céljai között pedig a 16. helyet foglalta el. Bár a fo küldo piacunknak számító Németország vendégforgalma az utóbbi években fokozatosan csökken, még mindig a német területrol érkezik hazánkba a legtöbb vendég. Emellett bovülés tapasztalható az amerikai, orosz, ukrán és román piacok tekintetében. A magyarországi szálláshelyek 19902006 közötti forgalmának alakulását szemlélteti a következo ábra.

25 000 000

20 000 000

15 000 000

10 000 000

5 000 000

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 külföldi

belföldi

összesen

10. számú ábra: Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alakulása Forrás:

KSH, Magyar Turizmus Zrt.

32


Ezzel együtt a külföldi vendégek aránya hazánk vendégforgalmában csökkeno tendenciát mutat.

A

belföldi

forgalom

jelentosége

pedig

folyamatosan

növekszik.

Ehhez

nagymértékben hozzájárul az üdülési csekk rendszer, amely 2006-ban már közel 600 ezer fo kedvezményes üdülését tette lehetové. A hazai turizmus további jellemzoje a wellness szolgáltatások iránti kereslet eroteljes növekedése.

11. számú ábra: A belföldi turizmus fejlodése Forrás:

KSH, Magyar Turizmus Zrt.

Megállapítható, hogy a kereslet egyre inkább eltolódik a magasabb színvonalú szolgáltatások irányába, a turisták árérzékenysége fokozódik, és egyre inkább döntést befolyásoló tényezové válik a közbiztonság. A hazai turisztikai piacon is igaz, hogy csak a komplex programok lehetnek versenyképesek. Várhatóan a közlekedés költségei a jövoben jelentosen megdrágulnak, ami szintén befolyásolja a turisztikai trendek alakulását.

33


2. A város turizmusának fejlesztési lehetoségei

2.1. Turisztikai vonzerok fejlesztése

Mint ahogyan azt a Helyzetelemzés fejezetben már kifejtettük, Gyor város és térsége igen sokszínu turisztikai kínálattal rendelkezik, a legfobb problémát azonban az jelenti, hogy az egyes attrakciók nem szervezodnek komplex termékké, és így nem generálnak vendégforgalmat, illetve turisztikai bevételt. Gyor önkormányzata célul tuzte ki az idegenforgalom fejlesztését, amihez forrásokat is rendelt, továbbá a hazai és európai uniós pályázatokon is kíván indulni támogatások elnyeréséért. A város abban a szerencsés helyzetben van, hogy kezdeményezését a turisztikai szolgáltatók, kulturális és egyéb intézmények, civil szervezetek, a turizmus szereploi egyaránt támogatják. A Gyor és térsége turisztikai stratégiája elkészítésébe a fenti érdekeltek is bevonásra kerültek, 2007. május 9-én Turisztikai fórum keretében mondhatták el a véleményüket, javaslataikat. A rendezvényen a résztvevok körében kérdoíves felmérést végeztünk, amelynek eredményeit az anyagba beépítettük 10 . Az alábbiakban az egyes turisztikai termékek szerint vizsgáljuk a fejlesztési lehetoségeket. ? Kulturális turizmus, rendezvények, fesztiválok

Gyor fejlesztési irányaiban a turisztikai termékek közül elsoként a kulturális turizmussal foglalkozunk, tekintettel arra, hogy ezen a területen a város kimagasló értékekkel rendelkezik. Viszonylag kis területen olyan sok kulturális érték koncentrálódik – a Gyori Balettol a Szent László-hermán keresztül a modern muvészeti gyujteményekig –, hogy azt sokkal nagyobb városok is megirigyelhetnék. Gyorhöz számos olyan rendezvény, fesztivál köthe to, melyek akár több évtizedes múlttal rendelkeznek. Tehát maga a kínálat adott, annak értékesítése és ismertté tétele a legfobb feladat. A kulturális területen emellett a tematikus fejlesztés lehet célravezeto, a városi kulturális intézmények (Nemzeti színház, Gyori Balett, múzeumok, levéltár, egyéb intézmények) vezetoinek, munkatársainak bevonásával. A tematizálás javasolt

10

A következo fejezetek vonatkozó részeiben diagramokon is szemléltetjük a válaszok eredményeit. Minden esetben, ahol a Turisztikai fórum résztvevoi körében végzett kérdoíves felmérésre hivatkozunk, a Gyorben 2007. május 9-én megrendezett fórumon részt vett vezeto turisztikai szakemberek válaszai értendoek.

34

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája pl. kiemelt évfordulókhoz kapcsolódva (Haydn-év 2009, Liszt-évforduló 2011), illetve nemzetközi és országos programokban történo részvétellel.

A Turisztikai fórum résztvevoi közül a kulturális és egyházi turizmus helyszíneinek fejlesztését 63% értékelte nagyon fontosnak és 29% fontosnak, tehát összességében 92%-uk 4-es és 5-ös osztályzatot adott erre a kérdésre: az egyik kiemelten keze lendo területnek tartják a város szakemberei, turisztikai szolgáltatói. A kulturális és egyházi turizmus helyszíneinek fejlesztése

0

8% 29%

63%

1 nem fontos

2 kevésbé fontos

4 fontos

5 nagyon fontos

3 közepesen fontos

12. számú ábra: A kulturális és egyházi turizmus helyszíneinek fejlesztése Forrás:

Saját kutatás alapján saját szerkesztés

A város adottságait, lehetoségeit, valamint a keresleti trendeket figyelembe véve a kulturális turizmus területén a következo fejlesztési irányok javasoltak.

A Káptalandomb hasznosítása

Tekintettel arra, hogy a város kulturális és szakrális értékeinek többsége a Káptalandomb területén koncentrálódik, célszeru ezt a helyszínt kiemelt fejlesztési területként kezelni. Az itt található ezer éves Bazilika és szakrális muvészeti emlékei, a római kori emlékek, sírkövek és komaradványok, a középkori várbástyák, a Püspökvár alatt húzódó kazamata rendszer, a kilátó, a barokk épületek és köztéri szobrok, nyolc múzeum gyujteménye mind- mind kiemelkedo jelentoségu. Szinte kínálja magát a lehetoség, hogy ezeket az attrakciókat összekapcsolják, és komplexen mutassák be. Az összeköttetést az egyes látnivalók között a kazamata rendszer biztosíthatja. A felszíni látnivalók mellett tehát egy speciális, különleges 35

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája föld alatti múzeumi világ is kialakítható. A pincerendszer nagy része feltárt, nem igényel jelentos beruházást a szükséges átjárók kialakítása. A kazamatában egy új, interaktív bemutató létesítheto, amely a középkori Gyor életét mutatja be látványos elemekkel, így a kialakított útvonalat végigjárva a látogatók nyomon követhetik a város történelmét a római kortól napjainkig. A rendelkezésre álló épületek további elonye, hogy nem kell újakat építeni, a kiállítási terek többsége ma is muködik; az épületek maguk is muemlékek, egyesek részei a szakrális életnek. Az útvonalba beépítheto a Városi Múzeum, az Egyházmegyei Kincstár, a Kotár és a Bazilika.

A fenti múzeumi negyed kialakításához elengedhetetlenül szükséges egy látogatóközpont, turisztikai információs központ és fogadóépület is. Ennek helyét a Bécsi kapu téren, az egykori Vaskakas étterem épületében javasoljuk. A Bécsi kapu teljes helyreállításával és a központ kialakításával a vendégek fogadásának kulturált, színvonalas tere jönne létre. A látogatóközpont mellett busz és személygépkocsi parkoló kialakítása szükséges (elozetes információk szerint az elképzelést a szomszédos bank is támogatja). Az épületben mosdók, ajándékbolt és információs szolgáltatás létrehozása javasolt. A kazamata túra kiindulópontja is itt lehet, a vendégek a Bazilikánál juthatnak a bejárás után a felszínre. A Káptalandomb múzeumi negyed projekt látogatottságára évi több tízezer látogatót prognosztizálunk. A múzeumlátogatók között nagy arányban számíthatunk az iskolai csoportokra, gyermekes családokra és külföldi turistákra.

A múzeumi negyed kialakításával országosan egyedülálló turisztikai attrakció jön létre. A projekt megvalósulása – tekintetbe véve a bemutatandó mukincsállományt, illetve a bemutatás interaktív jellegét és a kapcsolódó minoségi szolgáltatásokat – nemcsak Gyor és a régió számára lenne fontos, de az ország minoségi kulturális turizmusára is pozitív hatást gyakorolhat. Ugyanakkor fo ntos része lehet a Gyor városról kialakult iparváros kép megváltoztatásában, az új, kulturális imázs megteremtésében. Az itt fellelheto értékek széles köru megismertetéséhez, valamint a város újrapozícionálásához is hozzájárul.

A projekt megvalósulása Gyor Megyei Jogú Város, Gyor-Moson-Sopron Megye Önkormányzata és a Gyori Püspökség együttmuködésével viheto végbe. Az attrakció jelentoségéhez képest nem igényel nagy befektetést, hiszen az értékek helyben rendelkezésre állnak, a komplex bemutatásukat kell megoldani. A pincerendszer kialakításának és a kiállítás 36

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája megvalósításának becsült költsége 11 mintegy 500 millió Ft.

A Corvina kiállítása

Az Egyházmegyei Kincstár gyujteménye az Esztergomban található hasonló anyag mellett a legjelentosebb az országban. A gyujtemény egyik legértékesebb darabja a magyar nyelvre lefordított Corvina. Mátyás király mintegy kétezer kötetes könyvtárából napjainkra 216 példány maradt fenn, ebbol Magyarországon 53-at oriznek. Tekintettel arra, hogy a Corvinakönyvtárat 2005-ben az UNESCO szellemi örökség részévé nyilvánították, a kötet is világörökség. Sajnálatos módon jelenleg egy páncélszekrényben orzik, méltó módon történo bemutatása nem megoldott. Javasolt a Corvinát – a szükséges biztonsági és tudományos intézkedések megtételével – mielobb a nagyközönség számára hozzáférhetové tenni. Számos külföldi példa bizonyítja (pl. Book of Kels Dublinban), hogy a hasonló értékek iránt fokozott érdeklodés mutatkozik. A mukincs bemutatásán túl további lehetoségek nyílnak a turisztikai hasznosításra: a Corvinához társíthatók kiadványok, ajándéktárgyak, rendezvények és egyéb kapcsolódó programok. A kódex kiállításának becsült költsége a bemutató színvonalának függvényében kb. 20-50 millió Ft.

Modern muvészeti gyujtemény

Gyor városa több, nemzetközi viszonylatban is jelentos modern kori muvészeti gyujteménnyel (Radnai-, Vasilescu-, Váczy Péter-gyujtemény) rendelkezik, amelyek jelenleg egymástól elszigetelten, gyakran nem a megfelelo helyszínen kerültek kiállításra. A fenti értékes gyujtemények elhelyezése méltó módon, egy helyen, emblematikus épületben európai híru lehet. Számos olyan európai várost ismerünk (pl. Graz, Bilbao), ahol egy-egy ilyen kiállítóhely nemzetközi érdeklodésre tart számot és látogatók ezreit vonzza. Az új múzeumi épület várható költségeit az építészeti tervek alapján lehet majd meghatározni, a becsült költségek több százmilliós nagyságrenduek. A gyori kortárs bemutatóhely létesítésére több lehetséges helyszín kínálkozik. Az új épület a Rába-területen, a város dél- nyugati zónájában, vagy a Bercsényi- liget közelében, a jelenlegi gyárterületen valósulhat meg. Az Újváros rekonstrukció terveit lásd alább.

11

Az egyes fejlesztéseknél becsült költségeket határozunk meg, a konkrét összegek az adott projekt megvalósíthatósági tanulmánya alapján kerülhetnek kijelölésre.

37

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája A barokk városközpont rekonstrukciója Gyor Magyarország egyik legszebb barokk belvárosával rendelkezik. A nagy tuzvész utáni újjáépítés a XVIII. században máig élo nyomokat hagyott a város építészetében és muvészetében. Ezeket a páratlan építményeket és köztéri szobrokat a turisztikai kínálat részévé ajánlott tenni. A belváros több épülete azonban felújításra szorul, ezt egységesen az eredeti stílusjegyek megtartásával szükséges elvégezni. A barokk jelleg kiemelése – a kulturális vonatkozásokkal együtt – nagyban hozzájárulhat a Gyorrol korábban kialakult iparváros kép megváltoztatásához. Ezt jól kiegészítik az évek óta nagy sikerrel megrendezett Barokk történelmi játékok és a Barokk esküvo programjai. A korhu jelmezekben felvonuló szereplok, a történelmi hagyományok és játékos vetélkedok, koncertek nagy népszeruségnek örvendenek a látogatók körében. A barokk imázs a marketing területén további lehetoségeket teremt, a rendezvények kiegészíthetoek, továbbfejleszthetoek. A belváros rekonstrukciójának becsült költsége kb. 1,2 milliárd Ft.

Az Olajgyár hasznosítása

Gyor város története nem lehet teljes a korábbi évtizedek ipari termelésének említése nélkül. A városban jelentos szerepet töltöttek be az itt muködo különbözo gyárak, üzemek, amelyek nagy része mára használaton kívül került. Több elképzelés született már ezen épületek hasznosítására, ebben a vonatkozásban azonban a tulajdonviszonyok is dönto jelentoséggel bírnak. A városvezetés elott évek óta feladatként áll az Újváros rehabilitációja. A városrész a Bercsényi ligettel és az Olajgyárral együtt kulturális, turisztikai célokra kiválóan hasznosítható. Az Újváros rehabilitáció keretében egy újszeru, kreatív kulturális közeg jöhet létre, amellett, hogy a különleges történelmi és épített emlékek megújulnak. A projekt becsült költsége kb. 1,4 milliárd Ft.

Az Újváros – jelenleg leromlott állapotú, XIX. századi – polgárházai muemléki felújításukat követoen új funkciókkal tölthetoek meg. A zömében eredeti, vagy ahhoz hasonló funkcióba visszakerülo üzletek, muhelyek, éttermek, kávéházak egy békebeli hangulatú skanzen formájában befogadó teret biztosíthatnak programoknak, rendezvényeknek, kiállításoknak. Az újvárosi házsorok és az Olajgyár közötti területen húzódó park szintén megújul. Ezen a területen kiváló lehetoség nyílik pihenohelyek, sétáló utak, játszótér, szabadtéri színpad kialakítására. A liget vásároknak, rendezvényeknek is helyet ad, ehhez mobil eszközök, 38

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája rendezvénysátrak installálása szükséges. A városrész fo attrakciója az Olajgyár területén kialakítandó kulturális negyed lehet. Számos jól muködo nemzetközi példát találunk az egykori gyárépületek kulturális célú hasznosítására, pl. a Ruhr-vidéken sikeresen alkalmazták ezt a módszert.

Az Olajgyár projekt keretében a meglévo adottságok kihasználásával, az építészetileg védelemre érdemes épületek megtartásával, és a funkcióhoz igazodó bovítésével olyan helyszín jön létre, amely mind a városlakók, mind a turisták számára biztosítja a szabadido kulturált, igényes eltöltését. A terek és funkciók meghatározásakor ezért ezeket az igényeket is figyelembe kell venni. A gyárterület alkalmas különbözo nagyságú közösségi terek kialakítására, amelyek rugalmasan átalakíthatóak és többféle igénynek is eleget tesznek. A berendezést és a technikai felszereltséget úgy szükséges tervezni, hogy azok a mindennapi használatra és nagyrendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmasak legyenek. Az Olajgyár így évi 4-6 nagyrendezvénynek, 20-30 kurzusnak, konferenciának és számos egyedi programnak adhat helyet, továbbá állandó kiállító helyszín, üzletek, éttermek muködtetoje. Tekintve, hogy a város nem rendelkezik egész évben üzemelo ifjúsági szálláshellyel, ezen a helyszínen csoportok elszállásolása is megoldható. A kulturális negyed, muvészeti centrum egyik fo szereploje a Gyori Balett lehet, melynek társulata alapításától a Nemzeti Színház épületében kapott helyet. Az együttes nemzetközi híru eloadásai, a Magyar Táncfesztivál országos és határon túli vonzású produkciói, és a további tervezett programok (pl. nemzetközi tánckurzusok) azonnali közönség- és sajtóérdeklodésre tartanak számot. A Gyori Balett vezetosége a javaslatot támogatja, ugyanakkor természetesen további egyeztetések szükségesek az érintett szereplok (fenntartó, beruházók) között.

Kulturális utak A tematikus útvonalak újszeru turisztikai termékként jelentek meg a piacon, amelyek hamar népszeruvé váltak az utazók körében. Világszerte számos olyan útvonalat alakítottak ki, amelyek kulturális és turisztikai szempontból is jelentosek. Ezek az utak nem jelentenek minden esetben valódi útvonalat, gyakran az egy témához kapcsolódó látnivalók, értékek kötik oket össze egységes megjelenésu turisztikai termékké. A turisztikai vonzero kialakításával bovül a kínálat, a fejlesztések révén a látogatottság no, a forgalom növekedése pedig ösztönzi a kulturális örökség védelmét szolgáló befektetéseket. A tematikus út része lehet korábban már látogatott attrakció, de újonnan létesített vonzero is. A kulturális útvonal 39

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája kialakítása során a közös imázs megteremtése a fo cél. A komplex termékké szervezés, az újrapozícionálás új célcsoportok elérésére is alkalmas. A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy a tematikus turisztikai termékek iránt folyamatosan no a kereslet, hiszen olyan egyedi élményt nyújtanak, amely jól ötvözi az ismeretszerzést és a szórakozást, ugyanakkor a látogatók szívesen veszik a konkrét útvonal-javaslatokat. A tematikus utak létrehozása nem igényel túlzott forrásokat, és hazai, illetve európai uniós pályázatok keretében is lehetoség nyílik a támogatásukra. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a fenntartásról is szükséges gondoskodni, ami egy kis létszámú koordinációs szervezet és információs rendszer muködtetését, valamint marketingtevékenységet jelent. Szükséges továbbá a résztvevok közötti állandó együttmuködési hálózat kiépítése, a folyamatos kommunikáció, közös cselekvési terv kidolgozása. A kulturális utak információs rendszerének, infrastruktúrájának és szakemberképzésének becsült költsége mintegy 50-100 millió Ft.

Az Európai Kulturális Út nagyszabású programot az Európai Tanács indította el 1987-ben, legfobb célkituzése az európai kultúra ismertségének fokozása a turizmuson keresztül. Az Európai Kulturális Út olyan tematikus út, amely egy vagy több országon, régión halad keresztül, és európai történelmi, muvészeti vagy társadalmi témára épül. A program keretében hirdették meg az Európai Barokk Útja projektet, amihez több ország csatlakozott, közöttük hazánk is. A barokk út magyarországi szakasza még nincs teljes mértékben kiépítve, de a programban Észak- magyarország mellett a Nyugat-Dunántúl is részt vesz, Szentgotthárd koordinálásában. Tekintve Gyor barokk vonatkozásait, valamint az évek óta sikeresen muködo barokk rendezvényeket, javasolt a szorosabb együttmuködés Szentgotthárddal, és a barokk úthoz történo mielobbi csatlakozás.

További tematikus útvonalak is kialakíthatóak, akár gyori kezdeményezésre. Ilyen lehetoség pl. egy vallási út, amelynek alapító tagjai Gyor és Pannonhalma lehetnek. Gyor szakrális emlékei a Világörökség részét képezo Bencés Foapátsággal egy útvonalra felfuzhetoek. A települések közötti távolság (18 km) szintén kedvezo. A késobbiekben az útvonalhoz más Nyugat-dunántúli, illetve távolabbi, akár határon túli desztinációk is csatlakozhatnak.

Gyor aktív partnere a Közép-európai Centrope programnak, melynek keretében szintén tervezik tematikus útvonalak kialakítását. Az elozetesen javasolt témák között a zene, a tánc, az ipari muemlékek, a natúrparkok, a Habsburgok története, kastélyok, várak, gasztronómia, wellness, a modern építészet, valamint a templomok, székesegyházak szerepelnek. 40


Rendezvények, fesztiválok Gyor gyakran a Fesztiválok városaként aposztrofálja magát, s ezt a címet valóban méltán viselheti, hiszen számos olyan nagy múltú fesztivállal, rendezvénnyel büszkélkedhet, amelyek vonzzák a látogatókat még a határon túlról is. Fontos azonban azt is kiemelni, hogy ezek a rendezvények nem generálnak jelentos vendégéjszaka szám növekedést, sem turisztikai bevételt.

Ennek

oka

több

irányban

keresheto,

ezek

között

a

megfelelo

marketingtevékenységet, a programok szervezését és a rendezvények, fesztiválok optimális idotartamának meghatározását emeljük ki. A Turisztikai fórum résztvevoi is kiemelik a kulturális kínálat erosítésének jelentoségét. A válaszadók közül 62% értékeli nagyon fontosnak és 23% fontosnak ezt a kérdést.

A kulturális kínálat erosítése 02%

23%

62%

1 nem fontos

2 kevésbé fontos

4 fontos

5 nagyon fontos 13. számú ábra: Forrás:

13%

3 közepesen fontos

A kulturális kínálat erosítése Saját kutatás alapján saját szerkesztés

A résztvevok további javaslataikban számos kritikát és ötletet fogalmaztak meg a kulturális élettel és a rendezvényekkel kapcsolatban. Ezek közül kiemelendo, hogy a rendezvények mennyiségét a legtöbben elégségesnek tartják, ugyanakkor színvonalukkal, támogatásukkal kapcsolatban vannak kritikai észrevételek. Többen szorgalmazzák olyan emblematikus fesztivál létrehozását, amely egyértelmuen Gyorhöz kötheto (hasonlóan, mint pl. az Operafesztivál Miskolchoz). Erre a funkcióra a Barokk fesztivál és a Táncfesztivál alkalmas, hiszen mindketto évek óta hagyományosan megrendezésre kerül és országosan ismert. A fesztiválok egyéb kíséro programokkal kiegészülve, megfelelo nagyságrendu forrás 41

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája biztosításával a jelenlegi látogatószámot képesek megtöbbszörözni és a látogatókat hosszabb idore a városban marasztalni. A fesztiválok költségvetése több tényezotol függ. Tekintve, hogy a Barokk Fesztivál jelenlegi költségvetése mintegy 10 millió Ft, az egyéb rendezvények költségigénye 2-10 millió Ft között állítható be.

A barokk úthoz történo csatlakozással a barokk rendezvények szerepe is átértékelodhet. A város kedvezo földrajzi elhelyezkedésébol adódó elonyök a rendezvények vonatkozásában is jól hasznosíthatóak. A három szomszédos ország részvételével nemzetközi fesztiválok megrendezésére kerülhet sor (pl. Duna Fesztivál). A többszereplos kulturális projektek nagyobb eséllyel indulnak az európai uniós pályázatokon is.

A fesztiválok, nagyrendezvények jelentosége nem kizárólag a látogatószámban áll, sokkal inkább abban, hogy a jó rendezvény turisztikai forgalmat generál egész évben és a helyszínt ismertté teszi. A jelenlegi nagyrendezvények vonzóvá tétele, megújítása szükséges, különös tekintettel idopontjuk és idotartamuk felülvizsgálatára. A nagyrendezvények összehangolása célszeru a vendégforgalom megoszlása szempontjából. A már meglévok mellett új, a városhoz kötheto legendákra, hagyományokra épülo rendezvények bevezetése is indokolt (pl. Ír fesztivál, Gyermekfesztivál). Gyor gazdag történelmi és muvészeti hagyományai számos lehetoséget kínálnak erre. Példaként említheto Jedlik Ányos – a nagyipari szódakészítés technológiájának kidolgozója – tevékenysége, aki itt alkotott, és így nevéhez kötodik a hungarikumnak számító fröccs. Civilek le is védték a "Fröccs városa" szlogent, erre egy újszeru, színes rendezvény („Fröccs fesztivál”) is építheto vetélkedokkel, családi programokkal, borkóstolással.

A rendezvényekkel kapcsolatban fontos azt is figyelembe venni, hogy a városi muvészeti intézmények és közösségi terek nagy része jelenlegi formájában nem alkalmas nagy tömegeket vonzó programok megtartására. Amennyiben a fentiekben vázolt elképzelések az Újváros rekonstrukció keretében megvalósulnak, ez a probléma is megoldódik. További rendezvényhelyszínek kialakítása a város több pontján ajánlott, így pl. a korábban sikeresen muködo vízi színpad újrainstallálásával.

Egyéb kulturális termékek

42

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája A fentiek mellett több, kisebb jelentoségu kulturális projekt szintén hozzájárulhat a turizmus fejlesztéséhez, ezeket röviden az alábbiakban foglaljuk össze.

-

Régészeti emlékek

A ménfocsanaki kelta leletek bemutatása

-

Ipari muemlékek

Egykori gyárépületek turisztikai hasznosítása Használaton kívüli vasútvonalak turisztikai hasznosítása A kismegyeri csata egykori helyszínén álló magtárépület rekonstrukciója

-

Történelmi emlékek

Gyor térségében Abda – nemzeti emlékhely Lébény – román kori templom Kastélyok (Öttevény, Hédervár)

Kapcsolódás nemzetközi kezdeményezésekhez

A kulturális turizmus területén számos határokon átívelo, nemzetközi kezdeményezés és program fut. Gyor adottságai lehetové teszik, hogy ezekhez a programokhoz csatlakozzon és a nemzetközi kapcsolatok hasznosításával turisztikai forgalmát, és ismertségét növelje. A történelmi hagyományok alapján a város részt vehet a Limes- út programban, ami a római kori határvárosokat fogja össze. A Limes kulturális útvonal angliai és franciaországi szakasza az UNESCO Világörökség része. A római limes magyarországi szakasza a várományosi listán szerepel, a pályázat kidolgozása folyamatban van. A programhoz való kapcsolódás nyitott. Gyor részt vehet továbbá a francia-olasz kezdeményezésre indult Anjou-városok Szövetségének tevékenységében. ? Vallási turizmus

A Bazilika értékeihez kapcsolódó legendák felelevenítése, fesztiválok, rendezvények A fentiekben vázolt kulturális fejlesztési lehetoségek több kapcsolódási pontot mutatnak a szakrális értékekre épülo turisztikai kínálattal. Gyorben a Káptalandomb a vallási turizmus 43

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája potenciális helyszíne, hiszen az itt álló bazilika olyan értékeket rejt, mint a Sze nt Lászlóherma, Boldog Apor Vilmos püspök síremléke, valamint az Írországból származó Könnyezo Szuz Mária-kép. A Káptalandomb ezen túl több múzeumnak, kiállítóhelynek otthont ad, a helyszín adottságai egy múzeumi negyed kialakításához megfeleloek. A terület kulturális, szakrális, turisztikai hasznosítása már az Európai Kulturális Fováros pályázatban is szerepelt. A Káptalandomb földrajzi adottságai révén kiemelkedik környezetébol, s ezáltal egységet képez. A folyók és a várfal övezése révén öt természetes kapuja van. A már meglévo épített környezet (épületek, kisebb-nagyobb közterek, szobrok) a tervezett múzeum együttes szabadtéri részeit képzik, ahonnan vendégek beléphetnek a különbözo kiállításokra és egyéb közmuvelodési és szolgáltató egységekbe. A kialakítandó múzeum együttesben XXI. századi digitális és interaktív eszközökkel kerülnek bemutatásra az európai értékrendu kincsek a római kortól napjainkig.

A Káptalandomb a fentieken túl azzal a sajátos elonnyel bír, hogy területe viszonylag zárt, vonzerejét növeli a szakrális misztikum, továbbá rendkívül koncentrált kulturális- muvészeti épület- és mutárgy együttes. Amennyiben a múzeum negyed projekt megvalósul, további rendezvények kapcsolódhatnak hozzá. Gyor évszázadok óta jelentos zarándokhely. A Szent László-kultusz, az írországi Könnyezo Szuzanya-kép, Boldog Apor Vilmos tisztelete évente emberek tízezreit vonzza a városba. A kultusz ápolásával és kapcsolódó fesztiválok szervezésével Gyor a hazai és a nemzetközi zarándokturizmus egyik jelentos központja lehet. A múzeum együttes éppen azáltal, hogy szabadtéri és zárt terekkel egyaránt rendelkezik, s megvan az infrastruktúrája, kiválóan alkalmas fesztiválok helyszínéül. A következokben lehetséges fesztiváltémákat ismertetünk.

-

Szent László fesztivál (június 27.)

Gyor, Szent László városa, amelynek féltett emléke a Bazilikában orzött herma. Szent László királyunk a maga korában eszményi uralkodó és lovag volt, Európa-szerte nagy tisztelet övezte. Jelentoségét jól mutatja, hogy halálát követoen rövid idon belül szentté avatták. A herma a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentosebb szakrális emléke. A herma sodronyzománcos mellrésze a késobb Európa szerte elterjedt díszes zománctechnika elso ismert emléke. Az Európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmu az egyetlen hiteles Árpád-házi királyábrázolásunk. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Gyorbe 1607-ben, idén éppen 400 éve. 1763 óta a hermát Szent László napján (június 27-én) díszes körmenetre viszik, s ettol az idoponttól Gyor Szent László fogadott városa. 44

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Ehhez a naphoz kapcsolódhat a fesztivál, amely elsosorban a Szent László-hagyományok ápolását

és

terjesztését

szolgálja.

Programjai

között

szerepelnek

lovagjátékok,

misztériumjátékok, kiállítások, hangversenyek. A rendezvénysorozat keretében az európai lovagrendek éves találkozásával és felvonulásával látványos, nagy tömegeket megmozgató program valósítható meg. A résztvevok nagy arányban a – magyarországi és határon túlról érkezo –lovagrendek és hagyományorzo csoportok tagjain túl az o kíséroik, a történelmi hagyományok iránt érdeklodok, valamint a gyermekes családok közül kerülnek ki.

-

Ír-magyar fesztivál (július 14.)

A ma Gyorött található könnyezo Szuzanya- festmény Írországból származik. Walter Lynch ír püspök 1653-ban menekült el a képpel a katolikusok üldöztetése miatt a kontinensre, elobb Brüsszelbe, majd onnan Bécsbe. Ott találkozott Püsky János gyori püspökkel, aki székhelyére hívta. Walter Lynch gyori kanonok, majd segédpüspök lett, s Gyorött is halt meg 1663-ban. Ekkor hagyta a Székesegyházra a képet, amely 1697. március 17-én, Szent Patrik, Írország védoszentjének ünnepén vérrel könnyezett. Azóta a festmény körül Magyarországon nagy kultusz alakult ki. Írországban csak kétszáz év múlva, 1897-ben vált ismertté az ír kép magyarországi története. Azóta több ír püspök zarándokolt el Gyorbe, sot 1983-ban Írország bíborosa is tisztelgett a kép elott. Az írországi kultuszt jelzi az a tény, hogy az Ír-szigeten már két templomot is szenteltek a gyori könnyezo Szuzanya tiszteletére. A kegyhely az utóbbi években az ír zarándokturizmus egyik kedvelt célpontjává vált. Az érdeklodés tovább fokozható egy kapcsolódó rendezvénnyel. Az évente megrendezendo fesztivál a 350 éves írmagyar szakrális-kulturális kapcsolatot tovább mélyítheti. A programban kiállítások, hangversenyek, ír és magyar kézmuvesek bemutatói, misztériumjátékok szerepelhetnek.

Együttmuködés Pannonhalmával A vallási turizmus tekintetében kiemelt fontosságú az együttmuködés a Pannonhalmi Bencés Foapátsággal, amely a magyarországi világörökségi helyszínek egyike. A kulturális utak vonatkozásában már kitértünk az együttmuködés egyik lehetséges formájára, azonban további irányok is elképzelhetoek. A gyori, illetve a pannonhalmi papír alapú és elektronikus kiadványokban a kölcsönös megjelenés különösen indokolt. A települések közötti kis távolság kínálja a közös programcsomagok kialakítását, amelyeket elsosorban diák- és senior csoportoknak, valamint külföldi vendégeknek célszeru kiajánlani.

45

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája ? Ökoturizmus

Gyor városa már felismerte az ökoturizmusban rejlo lehetoségeket, illetve a fenntartható fejlesztés12

jelentoségét,

amely

nagymértékben

hozzájárulhat

az

élheto

város

megteremtéséhez. Ebbol kiindulva 2006 novemberében megkezdodött az Ökocity program megvalósítása, me lynek fo céljai a következok: -

A város környezeti állapotának folyamatos javítása.

-

A lakosság életminoségének emelése (környezet, táplálkozás).

-

Természeti értékek megorzése, ökológiai rendszerek revitalizációja.

-

A lakosság környezettudatának fejlesztése.

-

Gyor fenntartható turizmus gazdaságának megalapozása, gazdagítása.

-

Gyor város kistérségi integráció szerepének növelése (Sokoró Pannontáj Natúrpark).

A fentiek eredményeként megvalósul a város muködtetési költségeinek csökkentése. A program hozzájárul az „ökodiplomácia” révén a város EU régiós szerepének növeléséhez. Emellett megvalósul a környezetbarát, magas tudásigényu iparfejlodés feltételeinek megteremtése, és nem utolsósorban a helyi és kistérségi eroforrásokra alapozva új munkahelyek jönnek létre. Az Ökocity program alapveto eleme a kistérségekkel való együttmuködés,

tervezett

kihasználása,

zöldterületi

tevékenységei parkok,

közé

tartozik

közösségi

a

megújuló

terek

energiaforrások

kialakítása,

ökológiai

környezettechnológiák megvalósítása. Utóbbi részé t képezi a helyi komposztálás, a lokális szennyvíztisztítás, a hulladék és melléktermék hasznosítás, zöldtetok alkalmazása, a zöldterület növelése. Fontos feladat a környezeti nevelés, a lakossági tudatformálás, az egészséges

táplálkozással

kapcsolatos

programok,

biopiacok

létesítése.

A

turizmusfejlesztéssel kapcsolatban kiemelendo a vízpartok rehabilitációja, a gyógyturizmus és a tanösvény-hálózat, bemutatóhelyek kiépítése. Mindezekhez fontos a kistérségi integráció, a páratlan környezet (Hanság, Szigetköz, Sokorói Dombvidék, Kisalföldi meszes homokpuszta) hasznosítása, valamint Szlovákia és Ausztria közelségének kihasználása.

Fontos ugyanakkor azt is kiemelni, hogy a város lakosságának körében a program részletes bemutatására és népszerusítésére nagy figyelmet szükséges fordítani. Ezt támasztja alá a Turisztikai fórum résztvevoinek véleménye a környezetbarát fejlesztések és az Ökocity 12

Fenntartható fejlesztés: fejlesztés, amely úgy elégíti ki a jelen igényeit, hogy azzal nem teszi lehetetlenné a jövo generációi számára saját igényei kielégítését (NTS)

46

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája program fontosságáról. A válaszadók alig több mint a fele tartja nagyon fontosnak, egyharmada pedig csupán közepesen fontosnak ítélte meg ezeket.

Környezetbarát fejlesztések, ökocity program

0 34%

53% 13%

1 nem fontos

2 kevésbé fontos

4 fontos

5 nagyon fontos

3 közepesen fontos

14. számú ábra: Környezetbarát fejlesztések, ökocity program Forrás:


Az ökoturizmus potenciális helyszínei természetesen Gyor környékén találhatóak, a kistérségi integráció kapcsán már említett térségekben. Közülük is kiemelendo a Sokoró Natúrpark területe, tekintettel arra, hogy ott már évek óta sikeres fejlesztések zajlanak az ökoturizmus területén. Gyorújbarát térségében az ifjúsági szálláshely, erdei iskola mellett több kijelölt túraútvo nal, tanösvény várja az érdeklodoket. A fenntartó alapítvány további tervei között szerepel egy látogatóközpont, egy lovas bázis és szálláshely kialakítása is. A tervezett épületek fenntartható és környezettudatos fejlesztés követelményeit figyelembe véve készülnek el. A lovas turisztikai szolgáltatás keretében lovastúra-útvonalak is kialakításra kerülnek, amelyek egészen a Bakonyig erdon keresztül vezetnek. A térség már meglévo és tervezett fejlesztései várhatóan alkalmassá teszik a helyszínt az UNESCO Bioszféra rezervátum13 címének elnyerésére, ami további lehetoséget jelent a sikeres kezdeményezések szélesítésére és az Ökocity program eredményes megvalósítására.

Az Ökocity program egyedülálló kezdeményezés Magyarországon, noha Európában sok helyen évek óta sikeresen muködo projektrol beszélhetünk (ld. Graz, 2.5 fejezet). A tudatos fenntartható fejlesztés, a város és a környezo települések együttmuködése, a városlakók és az

47

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája ideérkezo vendégek folyamatos tájékoztatása néhány éven belül látványos eredményeket hozhat, amely a média érdeklodését is városra irányíthatja. Gyor városában az életminoség javítása a helyi lakosok számára is fontos, ugyanakkor a turisták számának növekedéséhez is hozzájárul. A program az élheto város megteremtését kizárólag a térségi együttmuködés támogatásával valósíthatja meg: ezért céljai között szerepel a Sokoróalja, a Szigetköz és a Rábaköz integrálása. A térségi együttmuködés keretében kiemelt figyelmet kap a helyi termékek értékesítése. E tekintetben követheto a Pannon helyi termék klaszter 14 tevékenysége, amely Zalában már megkezdte muködését. A környezo településeken megtermelt és eloállított, a vidékre jellemzo élelmiszerek, termékek (Sokoró Ökológiai Alapítvány dzsemüzemének termékei, Méhes Mézes termékek, bor és must, pálinkák, tejtermékek, stb.) kerülnének a városi közintézményekhez, illetve a turisztikai szolgáltatókhoz. A tevékenység minoségbiztosítása kidolgozott minosítési rendszer segítségével valósítható meg. A szolgáltatók így helyi termékeket használnak fel és értékesítenek jó minoségben és elérheto áron, a termelok számára pedig biztos piac teremtodik. Kapcsolódó koordináló szervezetek lehetnek a Leader15 közösségek. ? Egészségturizmus

Gyor városa turisztikai kínálatában kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a nemrégiben megújult Rába Quelle Gógy-, Termál és Élményfürdo. A létesítményt évente mintegy 400 ezer vendég keresi fel, 65%-uk belföldi, a külföldi vendégek nagy része a szomszédos országokból érkezik. A fürdo gyógyvize alkáli- hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, amely elsosorban ízületi és izombántalmakban szenvedoknek ajánlott. A fürdo komplex balneoterápiás részlege 2004 óta muködik, amelyet egy 1100 négyzetméteres sport rehabilitációs intézettel kívánnak a jövoben bovíteni. A termálfürdo részben két, tölto-üríto rendszeru gyógyvizes medence, valamint egy fekvomasszázzsal, derék- és hátmasszírozó fúvókákkal felszerelt termálmedence áll a vendégek rendelkezésére. Az élményfürdo öt medencéjében különbözo masszázspadok, gejzír, pezsgofürdo, zuhatagos barlang, csúszdák gazdagítják a kínálatot. A vendégek ezen kívül a Szauna-kert és az Egészség-sziget szolgáltatásait is igénybe vehetik.

13

Bioszféra rezervátum: az UNESCO Ember és Bioszféra Programja keretében nemzetközileg elismert szárazföldi vagy part menti/tengeri ökorendszerek területei, amelyek ellátják a következo funkciókat: természetvédelem, fejlesztés, valamint kutatás és képzés támogatása 14 A klaszterek olyan hálózatok, amelyek az azonos területeken muködo szereplok ésszeru, kölcsönös elonyökön nyugvó együttmuködései.

48

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája A Turisztikai fórum résztvevoi 52%-ban nagyon fontosnak, 27%-ban pedig fontosnak ítélik meg az egészségturizmus további fejlesztését Gyorben.

Az egészségturizmus fejlesztése 0 2%

19%

52% 27%

1 nem fontos

2 kevésbé fontos

4 fontos

5 nagyon fontos

3 közepesen fontos

15. számú ábra: Az egészségturizmus fejlesztése Forrás:


A gyógy- és egészségturizmus szolgáltatásainak szélesköru fejlesztése hozzájárul a forgalom növekedéséhez. A gyógyfürdok és a wellness szolgáltatások egyre népszerubbek a hazai lakosság körében is. Az országos statisztikák szerint a három- és négycsillagos wellness szállodák regisztrálták az utóbbi években a legnagyobb arányú forgalomnövekedést. A gyori egészségturizmus fejlesztésének tehát sarkalatos kérdése a megfelelo minoségu és mennyiségu szálláshely-kapacitás biztosítása a fürdo közelében. A statisztikák tükrében az is megállapítható, hogy azok a desztinációk, ahol magas kategóriájú – négy- és ötcsillagos – szálláshelyek települnek meg, a forgalom növekedését tapasztalják az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken is. Jó példát szolgáltat erre a Gyor közelében fekvo Lipót. A 700 lelkes településen a fürdo mellett négycsillagos szálloda épült, és ez a panziók, vendégházak és a kemping forgalmát is fellendítette: jelenleg évi 2200 vendégéjszakát regisztrálnak a településen.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az utóbbi években Magyarországon – és különösen a Nyugat-dunántúli régióban –

jelentos

fürdofejlesztések

zajlottak,

a

piaci

kínálat

nagymértékben növekedett. Ahhoz, hogy a vendégek a sok magas színvonalú szolgáltatás 15

Leader: az EU vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló programja.

49

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája közül kiválaszthassák, melyik fürdobe menjenek, olyan megkülönbözteto jegyeket kell találni, amelyek alapján egyértelmuen eldöntheto, melyik miben nyújt mást, mint a többi. A pozícionálás során a fürdonek igyekeznie kell lényegi szempontokban megkülönböztetnie magát versenytársaitól, hogy ezáltal egyes piaci szegmentumokban egyedivé, elso számúvá léphessen elo. A pozícionálás lehetséges valamely különleges termékjellemzo vagy alkalom, használói kategóriák, illetve termékcsoportok szerint.

Az Újváros fejlesztési projekt keretében megvalósuló kulturális-turisztikai-szórakoztató központ kialakítása a fürdo közelében mindkét létesítmény forgalmát kölcsönösen megtöbbszörözheti.

A fürdovendégek mellett az egészségturizmus vonatkozásában nem hagyható figyelmen kívül a fogászati kezelésekre érkezok köre sem. Gyorben évek óta több ezerre teheto azoknak a külföldieknek (foként osztrákok és svájciak) száma, akik az alacsony árú fogászati keze lések igénybe vétele okán érkeznek a városba. Tekintve, hogy a kezelések általában több naposak, potenciális vendégekként tekinthetünk ezekre a látogatókra. A tartózkodásuk esetleges meghosszabbítása, valamint a költésük növelése érdekében javasolt a kezelésekhez kapcsolódva komplex turisztikai programcsomag (kulturális programok, aktív kikapcsolódás, stb.) kialakítása számukra. ? Üzleti turizmus

Gyor igen kedvezo földrajzi elhelyezkedését már többször hangsúlyoztuk, de a konferencia, illetve üzleti turizmus vonatkozásában ennek különös jelentosége van. A három fováros közelségének és a jól kiépített közlekedési infrastruktúrának köszönhetoen a Gyorben megszálló vendégek legnagyobb arányát jelenleg is az üzleti utazók képviselik.

A konferenciaturizmus (ide értve a konferenciákon kívül a vásárokat, kiállításokat, tudományos tanácskozásokat, work-shopokat) világszerte tömegeket mozgat meg és forgalma egyre inkább növekszik. A világon a nemzeti és nemzetközi találkozók legjelentosebb helyszíne Európa. A nemzetközi konferenciák és kongresszusok 40 százalékát konferencia- és kiállítási központokban szervezik meg, ez a szám a lehetoségek hiánya miatt Magyarországon 14,4 %. A nemzetközi találkozók átlagos létszáma a világon 651 fo, ami a trendeket figyelembe véve noni fog. Magyarországon a hiányzó infrastruktúra miatt ez a szám 200-300 50

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája fo. A konferenciaturizmus a magyarországi beutazó turizmus fontos szegmense, hiszen annak ellenére, hogy a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák csupán 4%-a származik a konferenciákra érkezoktol, a külföldiek által magyarországi turisztikai szolgáltatásokra fordított kiadásoknak 13,6%-a kapcsolódik ehhez a turizmusághoz. A konferenciaturizmus elonyei között említheto a delegátusok magas költése, illetve a turisztikai szezon meghosszabbító hatása, mert az ülésezések foként a tavaszi és oszi idoszakokra esnek. A konferenciák további turizmust generálnak, hiszen a jó benyomásokat szerzo vendég vissza fog térni szabadidejében az adott helyszínre.

Magyarországon a külföldi turisták átlagos napi költése 9.000 forint volt 2005-ben, míg az üzleti céllal érkezok esetében az átlagos költés ennek több mint kétszerese, mintegy 18.100 forint volt. A hazánkba érkezo külföldi látogatók átlagos tartózkodási ideje 2005-ben 2,6 nap, ezzel szemben a konferenciákra érkezo vendégek átlagosan 4,1 napot maradtak. A közvetett gazdasági hatások lényege a kongresszusok promóciós és imázsformáló hatásában jelentkezik. A legjobb bevételeket a kiállítások, illetve a kiállítással összekapcsolt konferenciák jelentik. Nem ritka az, amikor maga a konferencia nem igazán nyereséges, viszont a kiállítás azzá teszi. Ugyanis az adott tudománnyal, szakmával össze függo berendezések, eszközök gyártói és szolgáltatói a konferenciákon olyan kört tudnak megcélozni, amelynek elérése más marketingeszközzel (például hirdetés) sokkal költségesebb és kevésbé hatékony lenne.

A fentiekbol is jól látható, hogy a konferenciaturizmus fejlesztése Gyorben jelentos vendégforgalmat és turisztikai bevételt képes generálni. Jelenleg azonban a város nem rendelkezik nagy befogadóképességu konferenciaközponttal. Néhány szállodában áll rendelkezésre konferenciahelyszín, ezek bovítése mindenképpen indokolt. Tekintettel a gyori ipari parkban megtelepedett külföldi és hazai nagyvállalatok magas számára, egy külön erre a célra építendo konferencia- és vásárközpont létrehozása szükséges. A létesítmény további magas kategóriájú szálláshely kialakítását is indokolttá teszi. Amennyiben a megfelelo infrastruktúra kialakításra kerül, a rendezvények városba csábítása érdekében eros lobbytevékenységet szükséges folytatni, törekedni kell visszatéro konferenciák megnyerésére.

A gyori turisztikai vállalkozók és szakemberek is felismerték az üzleti turizmusban rejlo lehetoségeket. A Turisztikai fórumon kitöltött kérdoívek szerint a válaszadók 65%-a nagyon fontosnak, 20%-a fontosnak tartja a nagy kapacitású konferencia központ felépítését. 51


Nagy kapacitású konferencia központ építése

0

15%

20% 65%

1 nem fontos

2 kevésbé fontos

4 fontos

5 nagyon fontos

3 közepesen fontos

16. számú ábra: Nagy kapacitású konferencia központ építése Forrás:


Az üzleti turizmushoz kapcsolódóan megemlítjük meg az Audi Hungária Kft. kiemelt jelentoségét. Tekintettel a vállalat nagyságára és kiterjedt nemzetközi kapcsolataira, fontos szerepet tölt be Gyor gazdasági életében és turizmusában egyaránt. A cég a városi önkormányzat közötti kapcsolat rendkívül jónak mondható, amit a turizmusfejlesztés területén a továbbiakban is érdemes kamatoztatni. Az Audi jelenleg is biztosít lehetoséget üzemének megtekintésére, elozetes bejelentkezés alapján, szigorú biztonsági eloírások betartásával. Amennyiben a városvezetés támogatja, javasolt a vállalatot egy nagyszabású, interaktív látogatóközpont létesítésére ösztönözni. Az újszeru, érdekes attrakció turisztikai termékké válhat, szélesítve a térség idegenforgalmi kínálatát. ? Aktív turizmus

Gyor és környéke jó adottságokkal rendelkezik az aktív turisztikai ágak területén. A folyók városaként a vízi-, a nemzetközi hálózathoz való csatlakozás okán a kerékpáros-, a térség természeti adottságai miatt az ökoturizmus, természetjárás vonatkozásában indokoltak a fejlesztések. Különösen azért, mert a szomszédos országok – Ausztria, de Szlovákia is – fejlettebb infrastruktúrával rendelkezik ezeken a területeken, és emiatt az ilyen típusú kereslet nagy része a határ túloldalán realizálódik. A Turisztikai fórum résztvevoi által megfogalmazott javaslatok között is nagy arányban szerepelt a vízi- és kerékpáros turizmus fejlesztése. 52


Vízi turizmus Tekintettel arra, hogy Gyor városa három folyó találkozásánál fekszik, ezeket az adottságokat a turizmus területén is hasznosítani javasolt. Ehhez azonban elsosorban a folyók szabályozása, kotrása, teljes rendbetétele szükséges, hiszen így lehetséges a hajózhatóság feltételeinek biztosítása. A Mosoni-Duna és Lajta rehabilitációs programja, valamint a Gyor-Gönyü Országos Közforgalmi Kiköto fejlesztése projektek szerepelnek a Gyor Megyei Jogú Város Gazdasági Programjában (2006-2010). Eloreláthatólag az ÚMFT Környezeti és Energia Operatív Program és a Regionális operatív programok keretében – a tervezett eljárásrendben meghatározott kritériumok teljesítése esetén – a 2007-2013-as költségvetési idoszakban várhatóan megvalósulhatnak. Amennyiben a Mosoni-Duna rehabilitációja kivitelezésre kerül, a vízszint állandó biztosítása megoldottá válik, a vízi turizmus számos ága indulhat fejlodésnek. Ezen terület iránt a kereslet folyamatosan növekszik, és befektetoi érdeklodés is mutatkozik a vízi, illetve vízparti infrastruktúra és szolgáltatások kiépítésére, üzemeltetésére.

A hajózhatóság feltételeinek megteremtésével kialakítható a folyón a csónakázás, a vízi taxi, vízi bicikli útvonalak rendszere, az eszközök kölcsönzése, de akár kalandtúrák is a Szigetköz irányába. A fo lyóparti sétányok, gondozott parkok, játszóterek kellemes környezetet teremtenek a kikapcsolódást keresok számára. A nyári idoszakban vízi színpad installálásával rendezvények, eloadások, koncertek helyszíne is lehet. A sajátos atmoszféra kiválóan alkalmas új városi programok, pl. vízi fesztivál, lampionos karnevál megrendezésére, a muvészeti intézmények vezetoi több hasonló ötletet dolgoztak már ki.

Emellett a horgászat jelentheti a vízparti programok másik irányát. A horgászturizmus országosan és nemzetközileg is nagy vendégforgalmat generál, hiszen a hobbi szerelmeseit általában a családtagjaik elkísérik ezekre a túrákra. A statisztikák azt mutatják, hogy a horgászturista költése – a szükséges eszközök, felszerelések okán – magasabb az átlagos költésnél, és hosszabb tartózkodási ido is jellemzi. A kíséro családtagok számára a város kulturális programjai, a fürdo, illetve egyéb rendezvények jelenthetik a vonzerot. A horgászathoz kapcsolódó, versenyek, gasztronómiai és egyéb rendezvények szintén sok érdeklodot vonzzanak. A Mosoni- Dunán kívül a Rába és Rábca, valamint holtágaik hasonló fejlesztési irányok helyszínei lehetnek a jövoben. A fentieken túl érdemes megvizsgálni Közép-Európában elsoként a csatornai hajózás bevezetésének lehetoségét. 53


Kerékpáros turizmus Gyor részese az egyik nemzetközi kerékpáros útvonalnak, az EUROVELO-nak. A 6-os jelu útvonal az Atlanti-óceán pártjától a Fekete-tengerig vezet, közel 5000 km hosszan. Áthalad Franciaországon, a Loire- völgyén (Orleans), Svájcon (Bázel), és Németország déli részén (Bajorország, München), majd a Duna partját követve Ausztriában (Passau-Bécs), Szlovákiában (Pozsony-Komárno) ill. Magyarországon (Gyor- Esztergom- Budapest- Csepelsziget- Baja), Szerbiában (Belgrád), Bulgáriában (Rusze) ill. Romániában (Turnu Magurel) vezet Konstanca kikötojéig. Ebbol Magyarországon 450-km vezet át, amibol már több, hosszabb szakasz is megépült: pl. a Szigetközben, Mosonmagyaróvár és Gyor között, Esztergomnál, Leányfalu és a Csepel-sziget között (Budapesten át) ill. a Duna bal partján is: Zebegény és Dunakeszi között, továbbá Ósükösd és Baja között.

17. számú ábra: Országos kerékpárút törzshálózat Forrás:

KEROSZ

54

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Az EUROVELO hiányzó szakaszainak kiépítése Gyor térségében különösen indokolt, hiszen a Duna szlovák oldalán az utóbbi években végrehajtott jelentos fejlesztések eredményeként sokkal magasabb színvonalú az ilyen jellegu kínálat. Több szakaszon lebetonozott gátak – külön görkorcsolya- és kerékpársávval – állnak a vendégek rendelkezésére, mindez pedig jól értelmezheto, egységes információs rendszerrel egészül ki.

A fo útvonal mellett javasolt a Gyor környéki települések összekötése kerékpárúttal, különösen Pannonhalma, Sokoróalja, Lébény, valamint a Holt-Rába partján Gyirmót irányában, és a Holt-Rábca ágánál az Abda-völgyben. A kerékpárutak mentén a kapcsolódó infrastruktúra, a kerékpárbarát szolgáltatások fejlesztése hasonló jelentoségu. Fontos, hogy a kerékpárosok megfelelo helyen tudják jármuveiket tárolni, karbantartani, esetlegesen javítani. Több pihenohelyr e, étteremre, büfére, mosdóra, szálláshelyre, információs pontra van szükség az útvonalak mentén.

A Nyugat-dunántúli régió kerékpáros-turisztikai marketing stratégiája 2003-ban készült el. A régió nagy figyelmet szentel az aktív turizmus, azon belül is a kerékpáros turizmus fejlesztésének. A stratégiában meghatározott kerékpár-turisztikai kisrégiók közül ketto érinti Gyort: a Szigetköz-Dunamente, valamint a Pannonhalma-Sokoró. A dokumentum kiemeli annak jelentoségét, hogy az új kerékpárút-nyomvonalak a forgalmasabb turisztikai helyszínekre szervezodjenek. A Szigetköz-Dunamente kisrégió esetleges központjaként Gyort jelöli meg.

Sport Gyor városa a sport több ága területén jelentos eredményeket vívott ki. A futball, a kézilabda és a vízi sportok vonatkozásában sikeres klubcsapatokról beszélhetünk. Az új városi stadion és a hozzá kapcsolódó létesítmények megvalósítása folyamatban van. A városi csapatok révén mozgalmas sportélet zajlik Gyorben, egymást követik a különbözo sportrendezvények, versenyek. Az ebben rejlo, illetve a város polgármesterének sportolói múltjából adódó lehetoségek jobb kihasználása javasolt, amely a turisztikai forgalom növekedését eredményezheti. Ezt leginkább visszatéro rendezvények, valamint új versenyek rendezési jogának megnyerésével érheto el.

55

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Gyor Megyei Jogú Város Gazdasági Programja kitér a sport fejlesztési irányaira is. A szabadidosport területén az intézményi ellátottság javítását tuzi ki célul: ennek keretében a meglévo létesítmények rekonstrukciója mellett egy új, modern fedett uszoda és egy 5-7000 nézo befogadására alkalmas többfunkciós sportcsarnok megépítését, illetve az iskolák megfelelo méretu tornateremmel való ellátásának folytatását nevesíti.

Az Állatkert fejlesztése A gyori Xantus János Állatkertben az utóbbi években több fejlesztést és átalakítást hajtottak végre, ennek ellenére országos ismertsége nem tudott nagy mértékben növekedni. Az állatkerti látogatottsága azonban évrol-évre no: jelenleg mintegy 145 ezer látogató keresi fel évente.

Az állatkerti fejlesztések tekintetében érdemes a vidéken legnagyobb látogatószámot eléro Nyíregyházi Állatpark elmúlt években végrehajtott fejlesztéseit tanulmányozni. Mintegy 10 évvel ezelott az állatállomány jelentos gazdagításával fogtak hozzá a park bovítéséhez, majd ezután szinte minden évben eloálltak egy-egy újdonsággal. Az állatok kényelmesebb, modern kifutókat kaptak és elhelyezésüket tematizálták az élohelyek szerint, így ma Afrika-panoráma, Sarkvidék, Ázsia, Dél- Amerika és magyarországi Parasztudvar várja a látogatókat. A sorozatos újdonságoknak köszönhetoen az 1997-es 145 ezres látogatószámot 2006-ra sikerült megduplázni. Amennyiben a gyori állatkert hasonló fejlesztéseket hajt végre, forgalmának növekedése

prognosztizálható.

Az

erre

irányuló

elképzelések

megvalósítása

már

megkezdodött, 2007-ben, az állatkert létesítésének 40. évfordulóján 200 millió forintos beruházás eredményeként öt új állatházat adnak át. A fejlesztések 2010- ig tovább folytatódnak. A beruházások mellett azonban a marketing tevékenyre is hasonló figyelmet szükséges fordítani, amely az országos ismertséget is növeli. ? A térségben: ifjúsági, falusi és lovas turizmus fejlesztése

Gyor térségében, a város környéki településeken jelenleg is több helyszínen van lehetoség falusi szálláshelyek és szolgáltatások, valamint a lovas turisztikai szolgáltatások igénybe vételére. Ezek színvonalának emelése, illetve további szolgáltatók megjelenése a piacon tovább bovítheti a Gyor környéki turisztikai kínálatot. Támogatandó, hogy mind a lovas, mind a falusi turizmus esetében a minosítési rendszernek megfelelo szolgáltatók álljanak a 56

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája vendégek rendelkezésére. Amennyiben az Ökocity program megvalósul, sikerességét a résztvevo települések, turisztikai infrastruktúrájuk és termeloik egyaránt befolyásolhatják. Gyor városának ezért a környezo településekkel való szorosabb együttmuködésre kell törekednie.

A Gyort felkereso turisták között jelenleg is nagy arányban találunk diákcsoportokat, akik foként iskolai kirándulás keretében érkeznek a városba. A tavaszi és oszi hónapokban akár 400-500 diák is megfordul a városban naponta. Ez a célcsoport azonban nem jelenik meg a vendégéjszakák statisztikáiban, ugyanis Gyorben nem áll rendelkezésre egész évben nyitva tartó ifjúsági szálláshely. A nyári idoszakban a közép- és felsofokú oktatási intézmények kollégiumai igénybe vehetoek, de a tanév folyamán ezek a létesítmények nem tudnak vendégeket fogadni. Javasolt ezért Gyor városában, illetve a környezo településeken ifjúsági szálláshelyek létesítése.

2.2. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése

A város turisztikai fejlesztésének elengedhetetlen része a turistákat kiszolgáló, megfelelo színvonalú infrastruktúra kialakítása. Ennek fo elemei a szálláshelyek, a közlekedési infrastruktúra, valamint a turisztikai információs rendszer. A turisztikai attrakciók, látnivalók, programok mellett elsosorban ezek a szolgáltatások szükségesek ahhoz, hogy a vendég számára a desztináció vonzóvá váljon. ? Szálláshely-fejlesztés

A gyori turisztikai szakemberek is egyetértenek abban, hogy a városban magas színvonalú (leginkább négycsillagos) szállodák fejlesztése szükséges. A Turisztikai fórum résztvevoi körében végzett felmérés szerint a válaszadók 60%-a nagyon fontosnak, további 32%-a pedig fontosnak ítéli meg az ilyen típusú fejlesztéseket.

57


Magas színvonalú szállodák építése

0 4%

4% 32%

60%

1 nem fontos

2 kevésbé fontos

4 fontos

5 nagyon fontos

3 közepesen fontos

18. számú ábra: Magas színvonalú szállodák építése Forrás:


Természetesen a jelenleg szálláshelyet muködteto szolgáltatók körében ez a beruházás felveti a saját forgalmuk csökkenésének aggályait. A statisztikák azonban azt igazolják, hogy azokon a helyszíneken, ahol magas kategóriájú szálláshely kerül kialakításra, ott a vendégforgalom az alacsonyabb kategóriákban is növekedésnek indul. Ennek oka az, hogy a keresleti oldalon elsosorban a rendelkezésre álló szabad felhaszná lású jövedelmek határozzák meg az igénybe vett szálláshelyek kategóriáját, ugyanakkor az adott turisztikai desztináció jó hírét minden vendég továbbadja, így növelve az oda érkezo turisták számát.

A magas színvonalú, jó minoségu szálláshelyek fejlesztését Gyorben a fentiek mellett több tényezo is indokolja: elsosorban a megújult gyógyfürdo, másrészt a konferencia- és üzleti turizmusban rejlo lehetoségek jobb kihasználása. Az utóbbi évek turisztikai statisztikáit vizsgálva megállapítható, hogy hazánkban a legnagyobb forgalomnövekedést a wellness szállodák tudták elérni. 2006-ban Magyarországon a külföldi vendégek minden tíz vendégéjszakából nyolcat szállodában töltöttek, és a szállodák közül a legtöbb külföldi vendéget a négy- és háromcsillagos házak fogadták. Amíg országosan a külföldi vendégforgalom majd minden kategóriában valamelyest csökkent, a wellness szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma 70%- nál magasabb növekedést mutat. A belföldi vendégek körében szintén egyre népszerubbek a magas kategóriájú, wellness szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek. 2005-ben az elozo évhez képest 99, 2006-ban további 70%-kal nott a belföldi vendégéjszakák száma a wellness szállókban. A konferencia turizmus területén is növekedés

58

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája mutatható ki, a tendenciák pedig azt mutatják, hogy az üzleti utazók elonyben részesítik a wellness szolgáltatásokat is nyújtó szálláshelyeket.

A szálláshely- fejlesztési beruházásokra elozetes információk szerint mutatkozik befektetoi szándék. A városban jelenleg is zajlik hasonló beruházás, egy háromcsillagos szálloda épül a belvárosban, illetve egy négycsillagos ház nyitása várható 2007 oszén. Tárgyalások folynak további helyszínek vonatkozásában. A fürdo közelében, a Bercsényi- liget területén javasolt egy négycsillagos szálloda fejlesztése. Ezen túl a közel 43 hektáros Rába-terület, valamint Révfalu és a szomszédos Püspökerdo is alkalmas hasonló beruházás helyszínéül. Egy négycsillagos, 140 szobás, 500 fos konferenciateremmel rendelkezo szálloda beruházás becsült költsége 3-3,5 milliárd Ft. A város stratégiai érdeke, hogy a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel támogassa a szállodafejlesztésben résztvevo befektetoket, pl. az önkormányzati tulajdonú területek átadásával, közös projektcég létrehozásával, vagy pénzügyi garancia vállalásával.

Mint ahogyan azt már korábban kifejtettük, a magas kategóriájú szálláshelyek mellett van még egy kategória, amelyben Gyor nem rendelkezik a szükséges kapacitással, ez pedig az ifjúsági szálláshely. A város kedvelt célpontja az iskolai kirándulásoknak, a szezonban akár 400-500 diák is megfordul naponta Gyorben. E potenciális vendégkör elszállásolása lehetoségének megteremtése hozzájárul a tartózkodási ido és ezáltal a turisztikai bevételek növekedéséhez. Az ifjúsági szálláshelyek kialakítása javasolt a városban, de a térségben is. A környezo településeken az ökoturizmus szolgáltatásaival jól összekapcsolható. ? Folyók szabályozása, alkalmassá tétele a turisztikai hasznosításra

A folyók szabályozása biztosítja az állandó vízszintet és a hajózhatóság feltételeinek megteremtését.

Ezáltal

olyan

turisztikai

attrakció

jön

létre,

amely

hozzájárul

a

vendégforgalom növekedéséhez. A vízi és vízparti programok vonzóak a vendégek és a város polgárai számára egyaránt. Külföldi példák bizonyítják, pl. Cambridge vagy Canterbury esetében, hogy a hagyományos csónakázás nélkül kevés turista hagyja el a várost. Bárkák és csónakok vehetok igénybe – amelyeken gyakran a nemzetközi híru egyetem diákjai teljesítenek szolgálatot – és a vízrol mutatják be a városukat. Emellett minden évben megrendezésre kerül az Oxford-Cambridge evezosverseny, amit a helyszínen mintegy 250 ezer vendég kísér figyelemmel és a BBC tévétársaság éloben közvetíti. A két világhíru 59

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája egyetem közötti állandó versengésnek ez a regatta csak egy vonatkozása, azonban turisztikai vonzereje szintén jelentos.

A folyók szabályozásának a vízügyi és gazdasági kérdések mellett turisztikai vonatkozása is van. Gyornek a turizmus területén is hasznosítania indokolt ezt a természeti adottságot, hogy három folyó találkozásánál fekszik. A Turisztikai fórum résztvevoi kiemelt területként tartják számon a folyók szabályozását. Összesen a résztvevok 92%-a értékelte ezt a kérdést 5-ös és 4es osztályzattal. 64%-uk nagyon fontosnak, 28%-uk fontosnak tartja a folyók szabályozását.

A folyók szabályozása 02%

6% 28%

64%

1 nem fontos

2 kevésbé fontos

4 fontos

5 nagyon fontos

3 közepesen fontos

19. számú ábra: A folyók szabályozása Forrás:


A hajózhatóság feltételeinek megteremtése esetén Gyorben is kialakítható az angliai városokéhoz hasonló kínálat, csónakázás, akár garantált programként. Az útvonalak a városban és a térségben, illetve a Szigetköz irányába vezethetnek. Ehhez további vízi és vízparti programok, rendezvények, fesztiválok kapcsolhatóak. Fontos, hogy a folyópartok rendezése is megtörténjen: séta- és kerékpárút, pihenohelyek, játszóterek kialakításával. ? Gyor-Pér repülotér fejlesztés

A turisztikai infrastruktúra egyik legfontosabb eleme az adott desztináció megközelíthetosége. Gyor igen kedvezo adottságokkal rendelkezik a közúti és a vasúti közlekedés tekintetében,

60

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája hiszen fo útvonalak érintik a várost. Emellett a légi összeköttetés is biztosított a repülotér révén, ami különösen a külföldi forgalom szempontjából jelentos.

Az általunk megkérdezett turisztikai szakemberek is egyetértenek a repülotér fejlesztésének szükségességével. A Turisztikai fórum résztvevoi közül 58% nagyon fontosnak, további 27% pedig fontosnak tartja a város repülotrének fejlesztését.

A város repüloterének fejlesztése

0 4%

11%

27%

58%

1 nem fontos

2 kevésbé fontos

4 fontos

5 nagyon fontos

3 közepesen fontos

20. számú ábra: A város repüloterének fejlesztése Forrás:


A Gyor-Pér repülotér fejlesztése 2000 óta zajlik. 2003-ban adták át – a Phare CBC Program és az Audi Hungária Kft. támogatásából létesült – új, szilárd burkolatú futópályát, a forgalmi eloteret és egyéb kapcsolódó létesítményeket. Ezt követoen az utasforgalom is megnott: míg 2003-ban 3.168, addig a következo évben 7.778 és 2006-ban már 13.043 utast regisztráltak. A repülotér további fejlesztési tervei között szerepel egy hosszabb (1850 vagy 2150 méteres) futópálya kialakítása, ami alkalmas az Airbus és Boeing 150-180 fos gépeinek fogadására. A turizmus számára mindenképpen elonyös a nagyobb gépek fogadásához szükséges infrastruktúra biztosítása.

A szintén a Nyugat-dunántúli régióban muködo sármelléki repülotér adatai is alátámasztják ezt. Sármelléken az utóbbi években jelentos fejlesztéseket hajtottak végre, és ennek hatásaként a forgalom dinamikus növekedésnek indult: az utas szám éves átlagos növekedése 1991 és 2005 között közel 20 százalékos volt. 2006-ban a repülotér mintegy 80 ezer vendéget fogadott, összesen nyolc légitársaság 15 desztinációba juttatta el az utasokat, 2010-re pedig 61

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája 300 ezres forgalmat prognosztizálnak. A sármelléki repüloteret üzemelteto Fly Balaton Kft. adatgyujtései szerint az oda érkezo külföldi vendégek 80%-a a régióban száll meg, tehát költése is ott jelentkezik, a repteret használó turisták átlagos tartózkodási ideje és költése is magasabb az országos átlagnál (az utóbbi mintegy kétszerese). A látogatók költésébol a szálláshelyek, vendéglátók, kiskereskedok, közlekedési vállalatok, fürdok, egyéb szolgáltatók mellett az önkormányzat és a központi költségvetés is részesül.

Míg Sármellék a Balaton közelségébol tud profitálni, addig Gyor nagy elonye a három fováros – Budapest, Bécs és Pozsony – elérhetosége. Ez mind a városlátogató turisták, mind az üzleti élet szereplo i számára vonzó lehet. Tekintettel a gyori Ipari Parkban megtelepedett nemzetközi vállalatok nagy számára, különösen indokolt a repülotér fejlesztése. További tárgyalások és egyeztetések szükségesek a külföldi cégek, potenciális befektetok, valamint a tulajdonosok és az üzemelteto között. Figyelemmel a repülotér fejlesztésének többmilliárdos fejlesztési igényére, javasolt tokeeros külföldi befekteto bevonása, pl. PPP konstrukció alkalmazásával (bovebben ld. 4. fejezet). Körültekintoen és széles köruen meg kell vizsgálni, mely cégek, partnerek lehetnek alkalmasak a fenti projekt társfinanszírozására. Javasolt a fejlesztésekben korábban már jelentos szerepet vállaló Audi Hungária Kft. mellett további nagyvállalatok bevonása. ? Turisztikai információs rendszer fejlesztése

A turisztikai infrastruktúra fontos eleme az adott desztinációba érkezo vendégek megfelelo tájékoztatása. Ennek leggyakrabban használt eszközei az információs iroda, kiadványok, prospektusok, térképek, tájékoztató táblák. A sikeres muködés feltétele egy folyamatosan frissített adatbázis a látnivalókról, programokról, rendezvényekrol, szálláshelyekrol, vendéglátóhelyekrol, kulturális és szabadidos létesítményekrol, egyszóval minden olyan szolgáltatásról, ami a vendégek számára fontos lehet. A nemzetközi és hazai trendeket figyelembe véve kijelentheto, hogy a turisták egyre nagyobb arányban tájékozódnak utazás elott az Interneten. Gyor városa felismerte ennek jelentoségét és egy jól áttekintheto, informatív, folyamatosan aktualizált honlapot indított, amelyen külön jelölésre kerültek a turistáknak szánt információk.

A városba megérkezo vendég további tájékoztatása elsosorban egy központi információs iroda segítségével valósítható meg, ezt a szerepet tölti be az országos Tourinform hálózat, 62

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája melynek Gyorben is muködik irodája. Az érdekelt turisztikai szereplok a városi Tourinform fejlesztését szükségesnek tartják: a válaszadók 54%-a nagyon fontosnak, további 29%-a fontosnak tartja ezt a kérdést.

A városi Tourinform fejlesztése

2%2%

13%

54%

29%

1 nem fontos

2 kevésbé fontos

4 fontos

5 nagyon fontos

3 közepesen fontos

21. számú ábra: A városi Tourinform fejlesztése Forrás:


Az önkormányzat rövid távú tervei között szerepel a Tourinform központi helyen történo elhelyezése, továbbá digitális térképek és tájékoztató rendszerek üzembe helyezése a város több pontján. Ezen túl különösen indokolt a városon kívüli és belüli információs táblarendszer áttekintése, megújítása és egységesítése. Az autópálya lehajtóknál több helyen problémát okoz az elégtelen tájékoztatás, ezért az autópálya-kezelo szervnél szükséges elérni, hogy a régi 1-es foút települései és a gyori városrészek az út menti táblákon egyaránt feltüntetésre kerüljenek. A városon belül a fobb csomópontokban térképek kihelyezése célszeru, továbbá a látnivalóknál egységes, többnyelvu tájékoztató táblák kihelyezése. A belvárosban egységes útbaigazító táblák jelöljék a fobb látnivalókat, intézményeket.

Amennyiben a központi információs iroda a Bécsi kapu téren, vagy más, alkalmas belvárosi helyszínen megvalósul, tevékenységi körébe indokolt az ajándéktárgyak árusítását is bevonni. Jelenleg Gyorben nincs olyan ajándéküzlet, ahol a vendégek a városra, a környékre jellemzo ajándéktárgyakat vásárolhatnak. A kereslet biztosított, hiszen minden turista szívesen visz magával színvonalas, jellegzetes szuvenírt látogatása helyszínérol, ugyanakkor a városban és a környezo településeken tevékenykedo kézmuvesek, termelok számára biztos piacot

63

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája jelentene. Tekintve, hogy a hasonló üzletek hiánya országos probléma, példaértéku kezdeményezés lehet.

2.3.Új programok kialakítása

Gyor városa turiszt ikai fejlesztésének fontos része a kínálat szélesítése új programok kialakításával. A jelenleg is muködo, akár évtizedes hagyományokkal rendelkezo városi nagyrendezvények mellett szükséges a folyamatos megújulás, új vendégeket vonzó rendezvények indítása, garantált programok felvétele a kínálatba. ? Tematikus rendezvények

A város programkínálata rendkívül sokszínu: a színvonalas kulturális, muvészeti, történelmi, sport rendezvények egész évben vonzzák a látogatókat. Fontos azonban ehhez hozzátenni, hogy a legtöbb rendezvény vonzáskörzete nem terjed tovább a régió határainál. Ebbol adódóan a vendégéjszakák számát sem gyarapítják nagy arányban a látogatók. Ahhoz, hogy a rendezvénykínálat a turizmusban nagyobb hangsúllyal szerepeljen, több lehetséges irány vázolható fel. Elsosorban a már muködo fesztiválok, nagyrendezvények rendszerét szükséges áttekinteni. Megállapíthatjuk, hogy a gyori rendezvények közül a Magyar Táncfesztivál, a Barokk Történelmi Játékok és a Mediawave rendelkezik országos és nemzetközi ismertséggel. Bár több ezer látogatót vonz, a Gyori Tavaszi Fesztivál, a Babakiállítás és Konferencia, a Gyori Könyvszalon inkább városi és regionális érdeklodésre tart számot. Érdemes a fesztiválok közül a jelenlegi legismertebbeket kiemelni, és forrásokkal ellátni, annak érdekében, hogy vonzerejük tovább növekedjen. A rendezvények vendég- és vendégéjszaka generáló hatása mellett nagyobb jelentoségu a városkép alakításában, a város ismertségének növelésében játszott szerepük. A színvonalas programok a kulturális imázs építésének legfontosabb eszközeivé válhatnak.

A Táncfesztivál a nemzetközileg és országosan ismert Gyori Baletthez kötheto, egyértelmuen a városhoz kapcsolódik. A kulturális attrakciók sorában továbbra is kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon. Kíséro rendezvényekkel, több nemzetközi fellépovel, jól ismert eloadókkal továbbfejlesztheto. Amennyiben a barokk jellegre épül a városi arculat kialakítása, a barokk rendezvényeknek természetesen szintén kiemelten kell szerepelniük a kínálatban. A Barokk Esküvo – Történelmi Ünnepi Játékok színes programjai, ügyességi játékok, vetélkedok, 64

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája koncertek, felvonulások, bemutatók, kézmuvesek minden korosztálynak kínálnak szórakozási lehetoséget. A háromnapos nyári rendezvény fo helyszíne a Széchenyi tér. A Gyor – barokk város arculat formázásához mind a rendezvények, mind a belváros rehabilitációs program nagymértékben hozzájárulhat.

Kiemelendo, hogy a barokk jelleg eroteljesebb hangsúlyozásával a Gyorrol kialakult iparváros kép átformálása sikeres lehet. Javasoljuk ezért, hogy a nagysikeru barokk rendezvényekhez kapcsolódóan olyan események, állandó programok kerüljenek a kínálatba, amelyek folyamatosan biztosítják a városba érkezo vendégek számára a barokk atmoszférát, ugyanakkor nem terhelik meg a költségvetést. Néhány erre vonatkozó ötletet az alábbiakban gyujtünk össze (ezek természetesen továbbgondolhatóak): -

Állandó barokk hirdetotábla felállítása a Széchenyi téren, amin az aktuális információk szerepelnek: milyen események lesznek, versenyek díjazottai, stb.;

-

Barokk fozoverseny meghirdetése éttermek részére, melynek gyoztese egy évig viselheti az „Arany fozokanál” díjat, és aki a Barokk Esküvo menüjét elkészítheti;

-

Az éttermekben barokk menü kiajánlása egész évben, barokk szakácskönyvvel;

-

A Barokk Esküvo jegyespárjának kiválasztása egy külön program keretében már tavasszal, pl. májusban;

-

„Barokk Gyori Keksz” készítésére meghirdetett verseny a városi pékségek számára, a címet minden évben más cukrásztermék kapná meg, amit folyamatosan árulnak;

-

A kakas kukorékoló verseny kibovítése elodöntokkel, jelmezkészítéssel;

-

Korabeli jelmezben felvonuló hagyományorzok, vagy diákok bemutatója a belvárosban.

65

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Ezek a kevésbé költségigényes programok hozzájárulnak a barokk hangulat folyamatos biztosításához, ugyanakkor fokozott médiaérdeklodésre is számot tartanak, ezáltal marketing funkciót is ellátnak.

Többször hangsúlyoztuk, hogy a városban már muködo sikeres nagyrendezvények, fesztiválok megújítása szükséges. A Gyori Nyár rendezvénysorozat egy hónapos idotartamának két hetesre csökkentése turisztikai szempontból támogatandó, ugyanis a koncentráltabb események több vendéget hozhatnak. A sikeres nagyrendezvényekhez elengedhetetlen az idopontjuk és idotartamuk optimális megválasztása. A rövidebb ideig tartó programok vonzóbbá tehetoek egy-egy nemzetközi híru, ismert eloadó meghívásával. Itt meg kell azonban jegyezni, hogy a népszeru muvészek fellépését több hónappal elobb egyeztetni szükséges, illetve a szereplésükre nagyobb forrásokat kell szánni.

A jelenlegi sokszínu programkínálat áttekinthetobbé és eladhatóbbá válik, amennyiben a rendezvényeket adott téma köré csoportosítják. Ez lehet a már említett barokk, egy-egy muvészeti ág, helyszín, vagy esemény. A tematizálás a marketing szempontjából is kedvezobb, hiszen egy hívószóhoz kapcsolódva jobban a köztudatba kerül az adott esemény. A

tematizálás

történhet

akár

a

városi

legendákhoz,

történelmi

személyekhez,

hagyományokhoz kapcsolódóan. Új rendezvények indítása lehetséges Szent Lászlóra, a vaskakas történetére, vagy egyéb eseményre építve. A kevésbé ismert történetek, a város szülötteivel

kapcsolatos

legendák

felélesztésére

az

önkormányzat

ötletpályázat

meghirdetésével is kísérletet tehet.

Tekintettel arra, hogy Gyor részt vesz a Centrope Közép-európai regionális együttmuködési programban, az ennek keretében meghirdetett Kultúra és szabadido projekt számos további lehetoséget nyújt a város és térsége kínálatának széles köru megismertetésére. A projekt keretében nevesítésre került a teljes régióban zajló programokról, rendezvényekrol folyamatos információszolgáltatás, közös kulturális portál muködtetése, valamint határokon átnyúló kulturális tevékenységek támogatása. Javasolt a programban való aktív részvétel és a résztvevo országokkal, partnervárosokkal szorosabb együttmuködés kialakítása.

A kulturális programok mellett Gyor számos sportrendezvénynek, nemzetközi és országos versenynek ad otthont. Ezekre az eseményekre a résztvevokön kívül az edzok, családtagok és szurkolók is érkeznek, így a vendégek száma növekedik. A gyori sikeres sportklubok, 66

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája szakosztályok

kapcsolatainak

felhasználásával,

eroteljes

lobbytevékenységgel

több,

rendszeresen megrendezésre kerülo, nagy tömegeket vonzó sportesemény rendezési jogáért javasolt pályázni. Természetesen az új stadion és a kapcsolódó létesítmények, szálláshelyek megvalósulásával újabb lehetoségek nyílnak meg ezen a területen.

Gyor eseménynaptárja minden évben kiadásra kerül, célszeru ezt minél korábban megjelentetni, hogy a turisztikai szolgáltatók is szerepeltethessék kínálatukban. A rendezvénynaptárt indokolt több nyelvi mutációban elkészíteni és a szomszédos országokban is terjeszteni. A rendezvények belépojegyeinek értékesítésére javasolt egy központi jegyiroda létrehozása, amely saját honlapján online értékesítéssel is foglalkozik. Az éves eseménynaptár alapján havi programfüzetek szerkeszthetoek, amelyek a fobb információs pontokon, vendéglátóhelyeken, muvészeti intézményekben kerülnek terjesztésre. A nagyrendezvények, fesztiválok megjelenése az országos médiában kiemelt jelentoségu. ? Történelmi hagyományok újjáélesztése

Gyor városának gazdag történelmi hagyományai szintén jól hasznosíthatóak a kulturális programok kialakításánál. A kismegyeri csata 200. évfordulója, 2009-ben lesz. A tudományos szakemberek, kutatók, történészek, levéltárosok már készülnek erre az évfordulóra: a tudományos háttérmunka már megkezdodött, a Gyori Levéltár is közremuködik a korabeli dokumentumok feldolgozásában. 2008-ban elokészíto programok felvezetésként (pl. már szerepel a tervek között katonazenekari fesztivál megrendezése), majd a 2009-es jubileumi évben egy országos, sot nemzetközi rendezvénysorozat jöhet létre. A csatát már több alkalommal újrajátszották hagyományorzo csoportok részvételével az eredeti helyszínen, emlékünnepségre 2007 júniusában is sor kerül. A csata helyszínén emlékparkot létesítettek és a mezon még ma is áll a történelmi esemény tanúja, egy magtár épület. Az évfordulóra az épületet indokolt felújítani és akár kiállítás rendezheto benne (jelenleg magántulajdon).

A csata évfordulója kapcsán 2006 novemberében Emlékbizottság jött létre, amelynek fovédnöke a Hadtörténeti Intézet igazgatója. Országos tudományos kutatás és feldolgozás kezdodött. 2009-ben országosan és a Dunántúlon is több program, tudományos tanácskozás, konferencia kerül megrendezésre, tervezik többnyelvu kiadványok megjelentetését is. Gyor városának kiemelt szerepet kell vállalnia az elokészítésben és a programokban. Tekintettel a fentiekre, javasolt Gyorben egy ad hoc bizottságot felállítani az évforduló elokészítésére 67


A csehországi Austerlitzben is megtörtént a napóleoni csata újrajátszása 2005-ben a 200. évfordulón, hatalmas nemzetközi érdeklodés mellett. Az 1805. december 2- i ütközet igen jelentos volt a napóleoni háborúk során: Napóleon itt gyozte le az egyesült osztrák-orosz seregeket. Az ütközet 200. jubileumán a helyszínen emlékmuvet avattak a három császár és a hosök tiszteletére. Egész évben programok, rendezvények várták az érdeklodoket és 2005 decemberében mintegy 3500-4000 önkéntes hagyományorzo történelmi egyenruhában eljátszotta, hogyan zajlott a csata. Ez egyébként minden évben megtörténik és sok vendéget vonz a városba. Az eseményekre egy állandó virtuális kiállítás keretében is megemlékeznek, amely három dimenzióban jeleníti meg az egykori csatajeleneteket.

Napóleon személyéhez több legenda is kapcsolódik, ezekre további programok, rendezvények építhetoek. A militáris rendezvények, felvonulások, bemutatók, hagyományorzo csoportok programjai igen népszeruek a turisták között. Fontos tényezo ezzel kapcsolatban, hogy az állandó programként zajló bemutatók – pl. orségváltás, katonai díszbemutató minden nap, vagy kijelölt napokon adott idopontban – a desztináció turisztikai arculatának formálásban is nagy szerepet játszanak. Gyorben a Széchenyi tér kiváló helyszínként kínálkozik hasonló programok lebonyolítására. Ma is rendelkezésre állnak korabeli ábrázolások az egykori városi polgárorség felvonulásáról, érdemes lenne ezt a hagyományt újjáéleszteni. A díszegyenruhás szereplok zenés felvonulása nagy érdeklodésre tarthat számot. A katonai bemutató mind turisztikai szempontból, mind a városi identitás építése vonatkozásában pozitív eredményeket hozhat. Jó példa erre a hasonló barokk belvárossal büszkélkedo horvátországi Varasd, ahol szintén tartanak orségváltást a városháza elott. Emellett a napóleoni hadisarc apropóján (melyet egészen 1845- ig kellett a városnak fizetnie) több újszeru látványosság alkalmazható, 68

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája pl. a téren egy nagy üveghordó felállítása, amibe a turisták pénzérmét dobva hozzájárulhatnak a hadisarc törlesztéséhez, vagy egy éremnyomó automata üzembe helyezése, ami emlékérmeket készít. ? Állandó, garantált programok

Adott turisztikai desztináció kínálatát tovább színesíthetik az ún. garantált programok, amelyek rendszeresen elore meghirdetett idopontban kerülnek megrendezésre. Tekintettel az elore meghatározott idopontra, az odaérkezo vendég biztos lehet benne, hogy a helyszínen számíthat a szolgáltatásra. A garantált programok között leggyakrabban a vezetett városnézések szerepelnek. A városnézés történhet gyalogosan, autóbusszal, de akár kisvonattal vagy konflissal is. A gyori legfontosabb látnivalók viszonylag kis területen koncentrálódnak, így a belvárosban gyalog a legcélszerubb közlekedni. Amennyiben különbözo tematikus túrák is meghirdetésre kerülnek, amelyek attrakció távolabb találhatóak egymástól, úgy valamilyen különleges közlekedési eszközzel (pl. a fent említett kisvonat, esetleg kerékpár) javasolt a vendégek szállítása, ami már magában vonzerot jelent. A városnézo túrák vezetésével szakképzett, idegenvezetoket szükséges megbízni, illetve alternatív megoldásként a többnyelvu, elore rögzített ismertetok alkalmazása is elképzelheto.

Gyorben további lehetoséget kínálnak folyók, pl. csónakázás keretében történo városnézésre, illetve

különbözo

útvonalak

kialakításával

csónaktúrák,

kalandtúrák

kialakítására.

Természetesen ennek elofeltétele a Mosoni- Duna állandó vízszintjének biztosítása, a folyók

69

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája szabályozása. Amennyiben ez megvalósul, javasolt ezeket a programokat a kínálatba beépíteni. Szervezésükbe és lebonyolításukba akár az egyetem hallgatói is bevonhatóak.

A kulturális örökség, a szakrális emlékek, a múzeumok kínálata programcsomagban kiajánlva, javasolt útvonaltervvel, térképpel szintén kedvezo fogadtatásra találhat a városba érkezo vendégek körében. Különösen a diákcsoportok, valamint a senior korosztály számára vonzó az elore összeállított programcsomag.

A kialakítandó garantált programok szervezését, lebonyolítását és értékesítését célszeru egy kézben tartani, a turisztikai információs központ, a városmarketing iroda, vagy a létrehozandó beutaztató utazási iroda keretei között. A programokra történo jelentkezésre online lehetoséget is javasolt biztosítani. A naponta egy alkalommal szervezett, nagy érdeklodésre számot tartó programokat (mint pl. a katonai bemutató) érdemes a dél körüli órákra idozíteni, hiszen a résztvevo látogatók így biztosan a városban keresnek olyan vendéglátóhelyeket, ahol megebédelhetnek.

A

várhatóan

nagy

tömegeket

vonzó

programok

helyszínének

megválasztásában körültekintoen szükséges eljárni, figyelembe véve, hogy az esemény minden pontról jól látható és fotózható legyen. ? Hosszú távú tematikus tervezés

A kulturális, történelmi évfordulókhoz kapcsolódva, évekre elore összeállítható egy rendezvénynaptár, ami a turisztikai szolgáltatók tevékenységét is könnyebben tervezhetové teszi. Gyor gazdag történelmi múltja, hagyományai szinte minden évre kínálnak olyan jubileumot, ami köré széles kulturális és turisztikai kínálat építheto, emellett országos és nemzetközi programokhoz való csatlakozás is célszeru. Az elkövetkezo évekre összegyujtésre került néhány javaslat, természetesen ezek bovíthetoek, továbbgondolhatóak. Fontos olyan jelentoségu témakört választani, ami egész évre elegendo programot kínál, aminek jegyében zajlanak a városi események.

A

következo

évfordulók,

témák

javasoltak

a

gyori

programok

fo

irányainak

meghatározásához.

2008 a Magyar Turizmus Zrt. tematikus évek programja keretében az örökségturizmus éve. A tematikus év keretében országos akciókban történo részvétel biztosított. Ennek érdekében 70

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája szoros együttmuködés kialakítása javasolt a nemzeti marketingszervezet központi és regionális szervezeteivel. Gyor arculatának megváltoztatásában, attrakcióinak országos ismertté tételében nagy jelentoséggel bír, amennyiben a város a témaévhez csatlakozik, esetleg abban kiemelt szerepet játszik. A barokk belváros rekonstrukció, a Káptalandombi múzeumi negyed projekt vagy a modern muvészeti gyujtemények kiállítóhelyének kialakítását ennek kapcsán szintén jól lehet kommunikálni országos szinten.

2009 Haydn-év (Haydn halálának 200. évfordulója). Gyor számára kiemelt jelentoségu lehet, ha csatlakozik ehhez az osztrák kezdeményezéshez, amire már érkezett megkeresés a városhoz. A Centrope program keretében a résztve vo partnerek bevonásával közös koncepció kerül kialakításra az emlékévre vonatkozóan. A program szervezoi közös marketing stratégia kidolgozását és a rendezvények összehangolását tartják fontos feladatnak, minden partnerrégiót és várost várnak az együttmuködésre. A Haydn-év kapcsán az elozetes tervek között szerepel a muvész alkotótevékenységének színhelyeit felkereso körutazás, nemzetközi zenetudományi szimpózium és kamarazenei verseny, illetve több iskolai rendezvény. A kiemelt helyszínek – Bécs, Burgenla nd, Sopron, Fertod és Gyor – közös pályázat benyújtásával kívánnak támogatást nyerni a rendezvények lebonyolításához.

A kismegyeri csata 200. évfordulója szintén 2009-ben lesz. A tudományos szakmai elokészítés már megkezdodött, a jubileumhoz kapcsolódó programok szervezését is célszeru minél elobb megkezdeni. Már 2008-ban elindulhat az évforduló elokészítése különbözo felvezeto programokkal, intenzív marketing tevékenységgel országos és nemzetközi szinten.

2010 Európa Kulturális Fovárosa Pécs. Gyor a fováros elovárosa szerepét töltheti be, amennyiben él ezzel a lehetoséggel. Már több magyar város jelezte szándékát, hogy a pécsi programsorozathoz valamilyen formában kapcsolódni kíván. Gyor – tekintve, hogy szintén dunántúli város – valóban mintegy „eloszobája” lehet a kiemelt, nemzetközi érdeklodés mellett zajló kulturális eseményeknek. A Gyori Balett, a Nemzeti Színház, a Vaskakas Bábszínház és a további muvészeti intézmények, múzeumok kínálata jól illesztheto a pécsi programokhoz.

2011 Liszt-év (Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója). Liszt több szálon kötodik a Nyugat-dunántúli régióhoz, így Gyorhöz is. Az emlékév kapcsán Gyor több program, koncert, eloadás házigazdája lehet. A hazai zenerajongók mellett különösen osztrák vendégek 71

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája érdeklodésére lehet számítani, a Haydn-évhez hasonlóan. 2011-ben Sopronban Liszt- fesztivált terveznek, valamint ehhez kapcsolódóan a régióban található Liszt-emlékhelyeknek (Sopron, Nagycenk, Koszeg, Gyor, illetve a határ túloldalán Doborján) kiemelt szerepet szánnak. A tervek között egy tematikus út kialakítása is szerepel. Gyor városának javasolt aktív szerepet vállalnia a soproni, és a regionális kezdeményezésekben.

2012 Ökocity év lehet, hiszen addigra látható eredményei lehetnek az Ökocity programnak. Az egész éves programsorozat az érdeklodés középpontjába állítja az országosan egyedülálló kezdeményezést. Grazban öt év alatt számos eredményt sikerült felmutatni az ott muködo Ökocity program keretében, reményeink szerint Gyor is hasonló ütemben fejlodhet. A program prezentálása családi rendezvények, de tudományos konferencia kertében is történhet. Célszeru hasonló programot végrehajtó külföldi városokat meghívni.

2013 az elso gyori Szent László-körmenet 250. évfordulója. A lovagkirály hermáját a gyori bazilika orzi, és 1763 óta minden évben díszes körmenetre viszik Szent László ünnepén. A maga korában Európa-szerte nagy tiszteletnek örvendo királyunk napjainkban kevéssé áll az érdeklodés középpontjában, ahogyan országosan is kevésbé ismert, hogy a herma Gyorben található. Egy egész éves rendezvénysorozat mind a város arculatának alakításához, mind a Szent László kultusz felélesztéséhez hozzájárulhat. A zarándokok mellett így a történelmi hagyományok, a kultúra iránt érdeklodo vendégek és a gyermekes családok is felkeresik ezeket az eseményeket. A Szent László-év programjai között kiállítások, lovagi játékok, hagyományorzo felvonulások, vetélkedok, koncertek egyaránt szerepelhetnek.

2.4.Humán eroforrás fejlesztése

A turisztikai termékfejlesztés mellett kello figyelmet javasolt fordítani a szükséges emberi eroforrások biztosítására. Ez elsosorban megfelelo számú, szakképzett, idegen nyelven beszélo munkatársak alkalmazását jelenti a városi intézményekben és programokon, illetve a helyi turisztikai szolgáltatók folyamatos fejlesztését, véleményük, javaslataik figyelembe vételét a turizmust érinto kérdésekben. A gyori közép- és felsofokú oktatási intézmények (oktatók, hallgatók, infrastruktúra) bevonása nagyobb mértékben javasolt a turizmus területén. ? Együttmuködés az egyetemmel 72

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Tekintettel arra, hogy Gyorben muködik a Széchenyi István Egyetem, valamint a Nyugatmagyarországi Egyetem több kara, célszeru a diákok bevonása a turisztikai tevékenységbe. Az egyetemisták nyelvtudásuk okán jól alkalmazhatóak a városi programok, rendezvények lebonyolítása során, idegenvezetoként, informátorként (városnézés, csónakázás, stb.). A Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának Idegenforgalmi Tanszéke már felajánlotta együttmuködését a város vezetésének. A turizmus-vendéglátás bachelor képzést folytató intézmény támogatja a szellemi potenciál jobb kihasználását. Tekintettel arra, hogy az intézet kutatási részleggel is rendelkezik, a fejlesztési és marketing tevékenység irányainak további alakítása helyi kutatásokkal alátámasztható. A tanszék tanszállót muködtet, ami 2007 nyarán kezd üzemelni, városi rendezvényeknek is helyszínt adhat. ? Turisztikai vállalkozások támogatása

A város turizmusa nem fejlodhet a helyi vállalkozások, szolgáltatók nélkül. A városvezetésnek kiemelt figyelmet szükséges fordítania a turisztikai vállalkozásokra. A Turisztikai fórum is jól bizonyítja, hogy a résztvevok pozitívan fogadták, hogy megkeresték oket és kíváncsiak voltak a véleményükre, javaslataikra. Többen jelezték, hogy a jövoben nyitottak a további együttmuködésre. A turisztikai vállalkozások szervezodésének támogatottságát külön kérdésben mértük. A válaszadók 54%-a nagyon fontosnak, további egyharmaduk pedig fontosnak tartja ezt a kérdést.

Turisztikai vállalkozók szervezodésének támogatása

0 4%

54%

9%

33%

1 nem fontos

2 kevésbé fontos

4 fontos

5 nagyon fontos

3 közepesen fontos

22. számú ábra: Turisztikai vállalkozók szervezodésének támogatása Forrás:


73

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Támogatandó a fórumon felmerült javaslat, miszerint a turizmus helyi szereploi a jövoben rendszeresen

találkozzanak,

akár

szakterületek

(szállásadás,

vendéglátás,

muvészeti

intézmények, marketing szervezetek, stb.) szerint. Ezek a muhelymunkák, ötletbörzék mind a résztvevok, mind az önkormányzat számára sok hasznos tapasztalattal szolgálhatnak. Javasolt a városvezetésnek felvállalnia az együttmuködés ösztönzését a turisztikai szolgáltatók között. ? Aktív részvétel a Pannon Termál Klaszter, illetve egyéb klaszterek munkájában

A Nyugat-dunántúli régióban az országosnál sokkal aktívabb a klaszter rendszer kiépítése: több területen jöttek már létre hasonló hálózatok. Az egyik legsikeresebb a Pannon Termál Klaszter. Tekintettel a régió gazdag termálvízkincsére és az erre épülo szolgáltatások (fürdok, szállodák) egyre növekvo számára, valóban indokolt egy olyan szervezodés muködtetése, ami a hasonló tevékenységet folytató résztvevok számára egységes piaci jelenlétet biztosít. A Pannon Termál Klaszter 2001-ben jött létre, új termál és gyógy-turisztikai kapcsolatok kialakításának elosegítése céljából. Tagjai között szerepelnek gyógy- és termálfürdok, gyógyés wellness szállodák, szanatóriumok, a gyógy- és egészségturizmus fejlesztésében érdekelt önkormányzatok, turisztikai tanácsadó cégek és nonprofit szervezetek. A Pannon Termál Klaszter stratégiai célja, hogy elosegítse a térségi gyógy- és termálturizmus területén tevékenykedo vállalkozások, szervezetek együttmuködési hálózatának kialakulását, illetve az együttmuködés hatékonyságának növekedését. Tevékenységük többek között az egységes térségi arculat kialakítására, közös marketing tevékenység folytatására, humán eroforrások fejlesztésére, regionális kutatások támogatására, a vállalkozások innovációs tevékenységének fokozására, valamint európai regionális vállalati központokkal való kapcsolatok kialakítására irányul. Tekintettel arra, hogy a Gyor városi önkormányzat tagja a Pannon Termál Klaszternek, indokolt aktívabb szerepet vállalnia a fenti tevékenységekben a klaszterben rejlo lehetoségek jobb kihasználása érdekében.

Az ökoturizmus fejlesztése kapcsán már említést tettünk a zalai Pannon Termék Klaszterrol, amelynek fo célja a helyi termékek piacra jutásának elosegítése. Gyor és térsége számára ez a kezdeményezés jó például szolgálhat. Célszeru a városban és a környezo településeken muködo termelok, kézmuvesek, kisebb feldolgozó üzemek összefogása szervezett keretek között, akár klaszter formában. Régóta problémát jelent, hogy Gyorben nincs a turisták számára ajándékbolt, ahol helyi termékeket vásárolhatnak. Az összefogás révén ez a probléma megoldódna, továbbá a termékek eloállítói számára biztos piacot teremtene. 74


A régióban a fentiek mellett muködik a Pannon Gyümölcs Klaszter, amit 2001-ben alapítottak a térség gyümölcstermeloi. Tagjai között a Sokoró Alapítvány is szerepel. Céljuk a gyümölcs ágazat területén tevékenykedo cégek hálózati együttmuködésének és közös piaci fellépésének elosegítése. A klaszter támogatja a gyümölcstermelés- és feldolgozás sokszínuségének megorzése mellett a speciális fajták és termékek meghonosítását. Elso pillantásra talán kissé távolinak tunhet a gyümölcstermelés és a turizmus kapcsolata, azonban számos külföldi – és már haza i – példa is bizonyítja, hogy lehetséges az együttmuködés, mégpedig a tematikus utak területén. A szomszédos Ausztriában többek között Almaút várja az érdeklodo vendégeket, Szatmárban egyre népszerubb az ott kialakított Szilvaút. A Pannon Gyümölcs Klaszteren keresztül Gyor térségében is elindulhat hasonló kezdeményezés. Amennyiben Gyor és térsége aktív szerepet vállal a már muködo szervezodésekben, illetve újak létrehozásában, azt a turizmus területén is jól hasznosíthatja.

75

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája 2.5.Külföldi példa bemutatása egy hasonló adottságú településen

Amennyiben egy adott turisztikai termék fejlesztését irányozzuk elo, célszeru a már meglévo, jól muködo példákat is tanulmányozni. Gyor turisztikai fejlesztése kapcsán egy hozzá hasonló adottságokkal rendelkezo város, Graz fobb jellemzoit tekintjük át. Graz Ausztria második legnagyobb városa, Stájerország tartomány székhelye. A mintegy 230 ezer lakosú város a Mura két partján fekszik. Földrajzi elhelyezkedése kedvezo, mind a szlovén, mind a magyar határ alig néhány kilométer a várostól. Ausztria fobb útvonalai közül több érinti, nagy forgalmú repülotérrel is rendelkezik. Graz jelentos iskolaváros több egyetemmel és foiskolával, továbbá gazdasági-kereskedelmi központ.

Fobb látnivalói a Schlossberg területén találhatóak, ahová Európa legmeredekebb fogaskereku vasútja és a hegy gyomrában egy modern lift visz fel. Itt található többek között a város jelképévé vált Óratorony. A reneszánsz és barokk épületekkel övezett történelmi belvárosban a fotér, a városháza, a Városi Múzeum, a dóm, az operaház vonzza leginkább a látogatókat. Az óvárost 1999-ben az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították. 2002-ben adták át a városban Ausztria legmodernebb többfunkciós rendezvényhelyszínét, a közel tízezer fot befogadó Messe Centert. Graz számos konferencia és rendezvény helyszíne. A kulturális rendezvények közül kiemelkedik a Stájer Osz rendezvénysorozat.

A város turisztikai infrastruktúrája jól kiépített, szálláshelyek minden kategóriában megtalálhatóak, köztük ötcsillagos és közel 20 négycsillagos szálloda. A város központi turisztikai információs irodát muködtet (Graz Tourismus Information). Az iroda szervezi 76

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája többek között a városi garantált turisztikai programokat, amelyek között több tematikus városnézo túra (gyalogos és buszos), hétvégi kirándulások (borkóstoló, lovas kocsi túrák, a lipicai ménes megtekintése) és üzleti túrák is szerepelnek. A városi rendezvényekrol a turisztikai honlapon lehet tájékozódni, ahol eseménynaptár, programajánló és online jegyvásárlási lehetoség is rendelkezésre áll.

Graz 2003-ban

Európa

kulturális

fovárosa

volt,

amelyet

kiválóan

elokészítettek,

megszerveztek és azóta is jól kamatoztatnak. A kulturális fováros program keretében 108 projektet és hatezer rendezvényt bonyolítottak le, összesen mintegy 2,8 millió látogatót fogadtak. 2003-ban – míg más osztrák városok vendégforgalma stagnált vagy minimálisan csökkent – Grazban 25%-kal nott a vendégéjszakák száma (839 ezerre). Az ezt követo években a vendégéjszakák száma folyamatosan 700 ezer vendégéjszaka fölött volt. Fontos kiemelni, hogy a fenti forgalom közel felét a négy- és ötcsillagos szállodákban regisztrálják (2005-ben 47%, 2006-ban 48,7%). A városba érkezo turisták mintegy fele belföldi, a vendégek motiváció szerinti megoszlása a következo: üzleti utazók 58%, kulturális turizmus, városlátogatás 29%, kongresszusi turizmus 13%.

Grazi vendégéjszakák 2000-2006 900000 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0

839894

620922

619800

2000

2001

717963

729029

2004

2005

738295

683620

2002

2003

2006

23. számú ábra: Grazi vendégéjszakák alakulása 2000-2006 Forrás:

Graz Tourismus

További eredményként értékelheto, hogy erosödött a város és az egyetemek közötti együttmuködés, Graz kulturális arculatát sikerült megteremteni, valamint a város-rehabilitáció megvalósítása.

A

kulturális

fováros

projekt

három

fo

beruházása

az

Óratorony

háromdimenziós árnyéka, a hegy gyomrában közlekedo lift és a Mura folyón egy mesterséges 77

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája sziget kia lakítása volt. Utóbbi egy futurisztikus alkotás, amely egyben eloadótérnek és kávéháznak is helyet ad.

Graz városa sikeres példát szolgáltat a modern, élheto európai város kialakításának modelljére. A fejlesztések során újításként értékelheto, hogy nem a múltból kíván élni, hanem annak értékeit figyelembe véve a mai kor kihívásaira egyedi megoldásokkal válaszol. Példaként szolgál erre a Mura partján álló Muvészetek Háza (Kunsthaus) ultramodern épülete.

Ezt igazolja továbbá az 1990-es években indított „Ökostadt2000” program. A helyi környezetpolitikát meghatározó integrált program Európában az elsok között indult és mára számos sikert könyvelhet el. Az 1992-es Rio de Janeiró- i éghajlat-változási konferencián elfogadott Agenda 21 programra Graz szinte azonnal reagált és kidolgozta saját stratégiáját. Ebben kilenc akcióterv szerepelt konkrét elérendo célok meghatározásával, a hatékony 78

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája energiagazdálkodásra, a víz-, a levegoszennyezés, és a zajterhelés csökkentésére, a városlakók életminoségének javítására. Az ökováros program keretében elért eredmények 1995 és 2000 között: 50%-kal csökkent a légszennyezettség, évente 1 milliárd liter ivóvizet takarítanak meg, a hulladékok újrahasznosítása 65%-os, közintézményeken 20 ezer m² napkollektor és a városban összesen több mint 100 km kerékpárút létesítése történt meg. Emellett a város folyamatosan törekszik a parkosításra, zöldfelületek növelésére, támogatják piacaikon a helyi termékek értékesítését, népszerusítik a tudatos vásárlást és energiagazdálkodást a fenntartható fejlodés érdekében. Az intézkedések között szerepel, hogy a háztartási és éttermi használt zsiradékot ingyenesen gyujtik össze, biodízellé dolgozzák fel, és ezzel üzemeltetik a helyi autóbuszokat, valamint az önkormányzat szolgálati autóit, nem utolsósorban pedig munkalehetoséget is teremtenek. A városlakók részére modern információs tanácsadó rendszert építettek ki, amelyben összegyujtik és közzéteszik az „öko” kívánalmaknak megfelelo cégeket, szolgáltatókat, gazdálkodókat és kereskedoket, ezzel megkönnyítve a vásárlók választátását. Az önkormányzat középpontba helyezi a belvárosi kis üzletek tulajdonosainak érdekeit, ugyanakkor ösztönzik a kereskedoket a belvárosi épített örökség ápolására és felújítására. A város információs anyagokkal, különbözo kampányokkal igyekszik a lakosság és a közintézmények figyelmét felhívni a környezettudatos magatartás fontosságára.

Graz kulturális vonatkozásban is törekszik a tudatos város imázs alakítására, de a fenti program hasonlóan jó lehetoség az arculat formázására. A legtöbb fogyasztói döntésben – mind a hagyományos, mind a turisztikai termékek esetében – kiemelt szerepet játszik az imázs. Ez az elmélet a komplex „várostermék” értékesítésében is érvényesül: a fogyasztó (a turista, de a befekteto is) olyan márkát választ, ami jó minoséget, elégedettséget ad („feel good quality”) 16 . Grazban ezt szem elott tartva a marketingtervezés során folyamatosan figyelemmel kísérik a versenytársakat, a fogyasztói igényeket, és ezek alakulása befolyásolja a marketingpolitika és az értékesítés eszközeit. A pozicionálás folyamata akkor válik sikeressé egy város esetében, amennyiben rendelkezik az ehhez szükséges stratégiailag megtervezett és következetesen végrehajtott programcsomaggal. Grazban ezt szolgálja a város gazdasági és turizmusfejlesztési programjainak összehangolása, valamint az érdekeltek egy csapattá szervezése.

16

Marconi: The Brand Marketing Book, 1999

79

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája A fentiek alapján Graz és Gyor adottságait a következokben MPPG17 módszer segítségével is összevetjük. A módszer lényege, hogy két elemet (piaci pozíciót) hasonlít össze az erosségeik alapján. A vizsgált elemek egy „játéktéren” kerülnek ábrázolásra, saját térfelükön a jellemzoikkel. Az esetleges közös tulajdonságok középütt helyezkednek el.

MPPG Gyor – Graz

GYOR

GRAZ

Imázs

Kulturális örökség Elérhetoség Sport

Egyetem

Földrajzi elhelyezkedés

Fürdo

Barokk

Turisztikai infrastruktúra

Repülotér kihasználtsága

Folyóparti fekvés Tudatos fejlesztés

Szakrális emlékek

Pályázati források

Graz és Gyor esetében egyaránt nagy múltú történelmi városról beszélhetünk, mely számos kulturális, épített és természeti értékkel rendelkezik. Azonosság továbbá a folyóparti elhelyezkedés és a kedvezo (határ menti) földrajzi fekvés. Grazban kedvezobb a repülotér kihasználtsága, továbbá a turisztikai információs rendszer, valamint a rendelkezésre álló szálláshely-kapacitás és a város imázs is. Gyor oldalán adottságként említheto a jó közúti megközelíthetoség, a fovárosok közelsége, a gyógyfürdo, a számos kiemelkedo éréku szakrális emlék, a modern muvészeti gyujtemények. A fenti rövid elemzésbol is kitunik, hogy Gyor a meglévo értékeinek hatékonyabb bemutatásával, városáról kialakított kép tudatos formálásával és a szükséges fejlesztések elvégzésével megtöbbszörözheti turistáinak számát. 17

MPPG= Market Position Play Ground: piaci pozíciók játéktere

80


3. Szervezeti és muködési optimalizáció A Gyor Megyei Jogú Város Önkormányzata által meghatározott turizmusfejlesztési célok vonatkozásában a termékfejlesztés és az emberi eroforrás fejlesztése mellett a turizmus háttérinfrastruktúráját is szükséges áttekinteni. Több vizsgálat rámutatott már arra, hogy a turizmus szereploi közötti együttmuködés mind a régióban, mind Gyorben és térségében erosítésre szorul. Az alábbiakban a szervezeti és muködési rendszerek optimális muködtetéséhez teszünk néhány javaslatot.

3.1. A város turisztikai szervezete ? Városi turisztikai szolgáltatók együttmuködése

Gyor városában és térségében több száz olyan vállalkozás, intézmény, szolgáltató muködik, aki közvetlenül a turizmus, illetve annak bármely ága – szállásadás, vendéglátás, rendezvényszervezés, utazásszervezés, marketing, stb. – területén fejti ki tevékenységét. Az ebben a körben összegyult többéves szakmai tapasztalat hasznosítása elemi érdek, továbbá egy adott turisztikai desztináció kizárólag akkor lehet versenyképes a hazai és nemzetközi piacokon, amennyiben a turizmus szereploi képesek és készek egy csapattá szervezodni és kínálatukat komplex termékké szervezni. Nyilvánvaló, hogy a természetes rivalizálás és a saját piac védelme akadályozhatja az együttmuködést. Gyorben azonban az érintettek már felismerték az egymás kölcsönös támogatásában rejlo lehetoségeket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a városi önkormányzat kezdeményezésére 2007 májusában összehívott Turisztikai fórum, ahol a résztvevok szívesen osztották meg egymással a turizmus fejlesztésével kapcsolatos véleményüket, javaslataikat. Ezt a sikeres kezdeményezést javasolt a továbbiakban is folytatni, illetve továbbfejleszteni. Tekintettel arra, hogy az érintett szolgáltatók, intézményvezetok, civil szervezetek munkatársai aktív szerepvállalásukkal bizonyították, hogy Gyor és térsége turizmusának érdekében készek az együttmuködésre, javasoljuk, hogy az önkormányzat kezdeményezze a fenti szereplok szervezett keretek közötti muködésének kialakítását. Célszeru pl. egy egyesület létrehozása, amelyben az érdekeltek tagként folytatják tevékenységüket, rendszeresen konzultálnak, és javaslataikat eljuttatják az illetékes szervezeteknek. A városvezetés az idegenforgalmi referens révén szintén aktív

81

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája szerepet vállalhat az egyesület munkájában, az ott született ötletek, kezdeményezések a további fejlesztési tevékenység során jól hasznosíthatóak. ? Önkormányzati intézmények

Jelenleg több intézmény muködik a városban a turizmus területén, köztük a Gyor2000 Idegenforgalmi Közalapítvány, a nemrégiben felállított Városmarketing Iroda, és a Tourinform. Több szempontból indokoltnak tunik a fenti szervezetek tevékenységének integrációja, illetve számos olyan fontos feladat merült fel a turizmusfejlesztési stratégiában, amelynek koordinációja egy önálló szervezetet kíván. A rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása és a turisztikai fejlesztések összehangolása szintén alátámasztja egy olyan szervezet létrehozását, amelynek fo profilja a város turizmusának fejlesztése. Célszeru egy piaci alapon muködo intézmény felállítása, amely a forrásait kizárólag turisztikai célra fordítja, és tevékenységét az önkormányzattal együttmuködésben végzi.

Beutaztató utazási iroda jelenleg nem muködik Gyorben. Tekintettel arra, hogy egy beutaztató iroda kiemelkedo jelentoségu a külföldi vendégkör szélesítése szempontjából, javasolt a mielobbi létrehozása. Amennyiben a piaci szereplok ezt nem teszik meg, az önkormányzatnak célszeru felvállalnia. A beutaztató iroda kínálata épülhet arra az eddig viszonylag kihasználatlan adottságra, hogy Gyorbol három európai fováros is könnyen elérheto.

3.2. Lehetséges együttmuködo partnerek

A városvezetésnek a turizmusfejlesztés területén számos partnere kínálkozik, köztük az intézmények, a szolgáltatók, a marketing szervezetek, a vállalatok, valamint a külföldi kapcsolatok. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra az együttmuködés lehetséges módját és színtereit figyelembe véve. ? Intézmények

A városban és a környezo településeken muködo önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházak egyaránt bevonhatóak a turizmusba. Gondolunk itt elsosorban a muvészeti és közmuvelodési intézményekre (színház, múzeumok, kiállítóhelyek, muvelodési házak, stb.), valamint a közép- és felsosokú oktatási intézményekre. Az intézmények és az 82

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája iskolák eddig is aktív szerepet vállaltak például a nagyrendezvények, fesztiválok lebonyolításában. A továbbiakban célszeru minél szélesebb körben támaszkodni az itt rendelkezésre álló szakmai háttérre és infrastruktúrára. ? Szolgáltatók

A térségbe érkezo vendégek elsosorban a turisztikai szolgáltatókon (szálláshely-szolgáltatók, vendéglátók, rendezvényszervezok, idegenvezetok, utazásszervezok, stb.) keresztül kerülnek kapcsolatba turisztikai kínálattal. A turistákkal való közvetett kapcsolat révén érintettek továbbá a kiskereskedok, a közlekedési vállalatok, a taxisok, rendor, ellenorök is. Fontos, hogy a fenti szereplok felkészültek legyenek a vendégek fogadására, hiszen a személyes benyomások alapvetoen befolyásolják a vendégek visszatérési hajlandóságát. Javasolt ezért a szolgáltatók számára folyamatos képzési lehetoség biztosítása, illetve ösztönzésük a minoségi fejlodésre, minoségbiztosítási18 rendszerek, védjegyek alkalmazására, szakmai szervezetben való aktív részvételre. ? Turisztikai marketing szervezetek

A város turizmusának fejlesztése érdekében jó együttmuködésre szükséges törekedni a turisztikai marketing szervezetekkel: országos, regionális, és helyi szinten egyaránt. A nemzeti turizmusmarketing tevékenységet a Magyar Turizmus Zrt. végzi, amely regionális szervezetei révén az egész országot lefedi. A budapesti központ koordinálja az országos és nemzetközi akciókat, mint pl. a tematikus évek programjait, kiadványok megjelentetését és terjesztését. A soproni székhelyu Nyugat-dunántúli Regio nális Marketing Igazgatóság a régió turisztikai kínálatának népszerusítését végzi, együttmuködik a többi regionális szervezettel, valamint külföldi partnerekkel. Javasolt a régiós rendezvényeken, kiadványokban, honlapokon, egyéb felületeteken rendszeresen, egységes arculattal, aktuális információkkal megjelenni. Helyi szinten, a saját marketingszervezeteken keresztül szintén szükséges a turisztikai kínálat – attrakciók, programok, újdonságok – folyamatos promóciója19 . A városi marketingtevékenység megújításával kapcsolatos javaslatok az alábbiakban, a 3.3 pontban kerülnek bovebben kifejtésre. 18

Minoségbiztosítás: a szolgáltatások, termékek minoségi jellemzoinek mérése bizonyos meghatározott követelmények szerint. 19 Promóció: a potenciális turisták befolyásolásának, meggyozésének eszköze a négy fo marketing mix elem egyike.

83


? Nagyvállalatok

A Gyori Ipari Parkban megtelepedett hazai és külföldi vállalatok (kiemelten az Audi Hungária Kft.) jelentos tokeerot képviselnek, ezért – foként a nagyobb beruházást igénylo – turisztikai fejlesztések esetében támogató partnerként jelenhetnek meg. Megfelelo együttmuködés kialakítása esetén a cégek külföldi anyavállalataik és partnereik révén a vendégforgalom növekedéséhez is nagymértékben hozzájárulhatnak. A nagyvállalatok számára – a bennük rejlo potenciál nagyságrendjének okán – olyan kedvezo konstrukciókat szükséges kínálni, amely vonzóvá teszi számukra a turisztikai fejlesztéseket. Ezt a hatékony kommunikáció is befolyásolja, ezért célszeru a cégekkel folyamatos kapcsolatot tartani, meghívni oket a város nagyrendezvényeire, fesztiváljaira, kulturális és sporteseményeire. ? Külföldi partnerek

Gyor és térsége – elsosorban földrajzi elhelyezkedésének köszönhetoen – kiterjedt külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, melyeket a turizmusfejlesztés területén is jól lehet kamatoztatni. Az eddigieknél nagyobb figyelmet ajánlott fordítani a testvérvárosokkal és a határ menti régiókkal történo együttmuködésre, valamint a Centrope programban résztvevo partnerekkel való kapcsolattartásra. A már meglévo, muködo kapcsolatok folyamatos ápolása mellett hasonló jelentoségu az új partnerek felkutatása. Ehhez a város kulturális öröksége is számos kapcsolódási pontot kínál, így többek között a Könnyezo Szuz Mária-kegykép az ír területen, a Gyori Balett a vele együttmuködo külföldi társulatokon keresztül más európai országban is alkalmat ad a kapcsolatfelvételre és annak továbbélésére.

3.3.Piaci aktivitás javítása ? Marketing tevékenység megújítása

Jelen dokumentumban már többször hangsúlyoztuk, hogy Gyor turizmusának fejlodését nagymértékben

akadályozza

a

róla

korábban

kialakult

iparváros

kép,

amelynek

megváltoztatása egyelore kevés sikerrel járt. Tekintettel arra, hogy egy fogadóterület turisztikai imázsa nem függetlenítheto a terület általános képétol; a politikai, gazdasági, természeti, kulturális, technikai és társadalmi környezeti tényezoktol, a marketing eszközeit 84

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája hatékonyan felhasználva indokolt a város és térsége újrapozícionálása a piacon. A turisztikai imázs 20 építés tudatos, tervezett folyamat, amelynek elemeit körültekintoen szükséges kiválasztani. Ehhez elengedhetetlenül szükséges egy szakmailag alátámasztott stratégia, egy marketingterv elkészítése. Az arculat formálásában az elso lépések már megtörténtek, hiszen létrejött a Városmarketing Iroda, illetve folyamatban van az új arculati elemek kiválasztása, az önkormányzat pályázatot hirdetett az új városi szlogenre. Tekintettel arra, hogy a város a kulturális jelleg erosítésével kívánja az új arculat kialakítását véghezvinni, javasolt a turizmusfejlesztési stratégiával összhangban Gyor kulturális stratégiájának elkészítése is.

Kutatások bizonyítják, hogy a turisztikai imázs két szinten, az ún. organikus és indukált szinteken jelenik meg. Elobbi alapját az adott desztinációról szóló, nem turizmus-specifikus hírek, televíziós riportok, cikkek és egyéb információk alkotják. Ezzel szemben az imázs indukált szintjét a különbözo marketingkommunikációs eszközök segítségével közvetített marketingüzenetek határozzák meg. Az imázselemek közül különösen jelentosek az olyan alapveto funkcionális elemek, mint a természeti környezet, a táj, a kulturális attrakciók és a szórakozási lehetoségek, az érzelmi imázselemek közül pedig a vendégszeretet játssza a legfontosabb szerepet. Az imázs szoros kapcsolatban áll az ismertséggel: a desztinációt ismerok sokkal részletesebb és pozitívabb képpel rendelkeznek, míg a desztinációban még nem jártak véleménye gyakran negatívabb. Éppen ezért az imázs építés, illetve javítás alapja az ismertség növelése lehet.

Fontos kiemelni, hogy az imázs építés elso lépése a belso kommunikáció, az identitás erosítése, a városlakók bizalmának elnyerése. Amennyiben a helyiek azonosulnak a kituzött célokkal, saját csatornáikon ok is közvetítik az élheto, kellemes város képét a külvilág felé. Ezért a lokálpatriotizmus erosítése kiemelt feladat, ami a helyi nagyrendezvények, fesztiválok, események kapcsán hatékonyan megvalósítható.

A marketing egyik alaptétele, hogy a köztudat formálása idoigényes feladat, ugyanakkor minél több fórumon, minél gyakrabban érkezik a fogyasztókhoz egy üzenet, annál hatékonyabb. Gyor új arculatának kialakítását javasolt a kulturális értékek elotérbe helyezésével, a barokk hagyományokra építve megvalósítani, ezt a képet pedig a fentieknek

20

A turisztikai imázs, egy folyamatosan változó, összetett, bonyolult szerkezetu, folyamataiban és összetevoiben egyaránt sokrétu, térben és idoben változó kép, egy adott desztinációval kapcsolatos elképzelések, gondolatok és benyomások összessége.

85

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája megfeleloen minél szélesebb körben bemutatni. Ebben a tevékenységben a média és a világháló kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, hiszen a potenciális utazók elsosorban ezeken a csatornákon keresztül jutnak információhoz. A hatékonyság és sikeresség érdekében a tevékenység megalapozásához indokoltnak tartjuk a városi marketingterv elkészítését. ? Turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása

Mind a turizmus fejlesztési irányait 2013-ig meghatározó Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, mind a Nyugat-dunántúli régió turizmusfejlesztési stratégiája kiemelt fontosságúnak tartja a desztináció menedzsment szervezetek kialakítását. Egy adott térség versenyképességét valóban nagymértékben javítja az érintett szereplok hatékonyan muködo szervezodése. A desztináció menedzsment lényege a helyi és térségi szereplok összefogása, az attrakciók komplex termékké formálása, illetve a közös piaci fellépés megvalósítása. Az érdekeltek közötti kooperáció, a folyamatos párbeszéd lehet az alapja a sikeres desztinációs menedzsment tevékenységnek. Elso lépésben szükséges az érintettek felkutatása, egy asztalhoz ültetése, majd egy koordináló szervezet létrehozása. A Nyugat-dunántúli regionális operatív program (2007-2013 között) támogatja a térségi desztináció menedzsment szervezetek kialakítását. Gyor szerepet vállalhat a kétéves akciótervben javasolt területek közül a Pannonhalma és térsége, a Szigetköz, vagy a Rába mente vonatkozásában.

A helyi desztináció menedzsment szervezet stratégiailag javasolt feladatai a termékfejlesztés, a turisztikai promóció, hozzájárulás a turisztikai vállalkozások versenyképességéhez, valamint a turisztikai információs rendszer muködtetése. A világ turizmusának fejlodése, a desztinációk közötti fokozott versenyhelyzet eredményeként a desztinációs menedzsment szervezetek tevékenységében továbbá egyre hangsúlyosabb szerepet kap a turisztikai imázs formálása. Olyan szervezetet kell tehát létrehozni és muködtetni, amely a fenti feladatok ellátását biztosítani képes.

86


4. A turisztikai fejlesztések forrástérképe

Jelen fejezetben a korábbiakban vázolt fejlesztési elképzelésekhez szükséges források lehetséges csatornáit tekintjük át. A források származhatnak belso vagy külso körökbol, illetve ezek kombinációja is lehetséges az egyes projektek során. A köz- és a magánszféra közös finanszírozási konstrukciót Európában – és a világon sok helyen – sikeresen alkalmazzák, de sajnos ennek hazai adaptációja egyelore kevésbé eredményes. Szükségesnek látjuk ezért ezt a kérdést a befektetésekkel foglalkozó részben részletesen bemutatni.

4.1.Belso források ? A helyi önkormányzat adóbevételei

Az önkormányzatok idegenforgalomból származó adóbevételei három csatornán keresztül áramlanak a helyi költségvetésbe: ? az idegenforgalmi tevékenységekbol származó közvetlen adóbevételek, valamint az ezekhez az adóforintokhoz igényelheto központi többlettámogatások, ? a központi költségvetésbol juttatott közvetett adóbevételek, és a központi költségvetésbol visszaosztott adók, továbbá ? a turizmus – nehezen számszerusítheto, mégis na gyságrendjét tekintve számottevo – a konjunktúrageneráló hatásából származó közvetett bevételek.

A helyi önkormányzatok döntési és cselekvési szabadsága az idegenforgalomból származó közvetlen adóbevételeknél, közelebbrol az idegenforgalmi adónál a legnagyobb. Az idegenforgalmi adót – hasonlóan a többi helyi adóhoz – keretjogszabály szabályozza, az önkormányzat tehát az állam által kijelölt kereteken belül önálló adópolitikát folytathat. Önállóan dönthet arról, hogy bevezeti-e az idegenforgalmi adót, és ha bevezeti, akkor milyen adókulcsokat

és

kedvezményeket

alkalmaz

a

keretjogszabállyal

összhangban.

Magyarországon a helyiadó-bevételek – az iparuzési adó kivételével – nemzetközi viszonylatban nézve is kirívóan alacsonyak. Az önkormányzatok dönto többsége a helyi politikára, valamint a lakosság és a vállalkozók korlátozott teherviselo képességére visszavezetheto okok miatt nem, vagy alig él ezzel a lehetoséggel. Már az idegenforgalmi 87

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája adót kiveto önkormányzatok alacsony száma is elorevetíti, hogy az idegenforgalmi adó, az amúgy is csekély helyi adóbevételek között is a legkisebb jelentoségu bevételi forrás. Magyarországon – miközben az idegenforgalom 4%-kal járul hozzá a GNP-hez, az idegenforgalom devizabevétele pedig az utóbbi évek átlagában 2 és 2,5 Mrd. USD között mozog, addig – az összes helyi adóbevételeknek mindössze 2,2%-a származik az idegenforgalmi adóból.

Gyor Megyei Város Önkormányzata döntése értelmében az eddigi gyakorlattól eltéroen 2007. évtol a városi idegenforgalmi adóból befolyó bevételt és az azt kiegészíto 2 Ft központi költségvetési támogatást kizárólag idegenforgalmi célokra fordítják. A forrás nagyságrendje mintegy 150 millió Ft-ot tesz ki évente.

A turizmusból nemcsak közvetlenül, az idegenforgalmi adó kivetésével, hanem közvetetten, más helyi adók révén, mindenekelott a helyi iparuzési adóval is bevételekhez juthat a helyi önkormányzat. A helyi iparuzési adót az önkormányzatok az alvállalkozói tevékenységgel és az anyagbeszerzés bizonyos százalékával csökkentett nettó árbevétel százalékában vethetik ki. Mivel az iparuzési adó jogszabályilag meghatározott felso határa viszonylag magas, és a turisztikai vállalkozásoknak is meg kell fizetniük árbevételük arányában, ezért az önkormányzatok túlnyomó többsége, így Gyor városa is, él ezzel a lehetoséggel.

Ugyancsak pótlólagos bevételt jelent, hogy a turisták költése a központi költségvetés adóbevételeihez is hozzájárul, elsosorban az általános forgalmi adóhoz, a fogyasztási adóhoz, és kisebb mértékben a személyi jövedelemadóhoz. Ez utóbbi adóne m meghatározott százalékát forgatja vissza a költségvetés az önkormányzati források közé. Kétségtelenül nehéz megítélni, hogy az idegenforgalmi bevételek milyen mértékben járulnak hozzá az szja-hoz, ráadásul a visszaforgatás mértéke a politikai szándékoknak megfeleloen évrol évre változik, az alapveto tendenciát nézve évrol-évre folyamatosan csökken. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a helyi önkormányzatok ezen keresztül is bevételhez jutnak.

Végül a bevételek sorában – annak ellenére, hogy rendkívül nehe zen számszerusítheto – nem hagyhatók figyelmen kívül a turizmus konjunktúrageneráló, multiplikátor hatásából származó, és a helyi önkormányzatok szintjén is megjeleno pótlólagos bevételek. A turizmus gazdasági hatásait elemzo kutatások a turisztikai költés multiplikatív hatását elemezve arra mutatnak rá, hogy a turisták által teremtett pótlólagos kereslet összességében önmagánál nagyobb összes 88

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája kiadást és jövedelmet eredményez az érintett régió gazdaságában. Ez azt jelenti, hogy a turisták által elköltött pénz az új jövedelemtulajdonosok (szálláshelyek, éttermek, rendezvényszervezok stb.) által részben újra elköltésre kerül, így a turizmussal közvetlen kapcsolatban nem álló gazdasági ágakban is pótlólagos kereslet és jövedelem jön létre. Ez összességében felpezsdíti egy régió gazdasági életét és ezzel nonek az adóbevételek, köztük az önkormányzati bevételek is. ? Egyéb belso források

Az adóbevételeken kívül több lehetoség is az önkormányzat kezében van a projekt finanszírozás tekintetében. Elsoként itt említjük meg a városi tulajdonú ingatlanok hasznosítását. A város nem kizárólag pénzbeli támogatással járulhat hozzá a sikeres projektekhez, hanem egyéb rendelkezésre álló eszközök biztosításával is. A szállodafejlesztési beruházást például nagymértékben elomozd íthatja, amennyiben az önkormányzat a befektetok rendelkezésére bocsátja – erre a célra alkalmas – saját tulajdonú területét. Szintén a város tulajdonában áll jelenleg a régi Vaskakas étterem épülete, amely kiválóan alkalmas a turisztikai fogadóépület és információs központ helyszínéül. Amennyiben a városvezetés mégis az ingatlan értékesítése mellett dönt, javasolt a vevo számára a turisztikai hasznosítást kikötni.

További bevételek származhatnak a városi rendezvények által biztosított forrásokból. Jelenle g a több tízezer fos látogatólétszámot vonzó nagyrendezvények, fesztiválok programjainak dönto többsége ingyenes. Tekintettel a magas színvonalú programok költségeire, mindenképpen indokolt ezek egy részét folyamatosan belépodíjassá tenni. Ennek gazdasági hasznát jól szemlélteti, ha pl. a Barokk Fesztivál esetében vizsgáljuk a potenciális bevételeket. Figyelemmel arra, hogy a rendezvény látogatóinak száma mintegy 50 ezer, ha minden vendégtol csupán 100 forintot kérnek, akkor is 5 milliós bevétellel lehet számolni, ami azt jelenti, hogy a fesztivál jelenlegi költségvetése 50%-kal none. Ilyen minimális összeget minden látogató hajlandó kifizetni, sot ennek többszörösét is, amennyiben ezért még valami extra szolgáltatást is nyújtanak (pl. egy barokk parókát vagy kalapot ajándékba, amit a rendezvényen viselhetnek). Természetesen a belépodíjak bevezetése miatt lehet minimális ellenérzésre számítani, de ez is áthidalható, ha a városlakók kezdetben mentesülnek a fizetés alól (a fenti példánál maradva: aki hoz magáva l parókát vagy kalapot, ingyen léphet be, így a 89

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája helyiek – akik számára elozoleg biztosítják ezek elkészítésének lehetoségét – nem fizetnek, ugyanakkor a turisták igen).

Szintén bovítheto a belso források köre a város turisztikai termékei brand-ként történo értékesítésével. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre hasonló brand-ek, de amennyiben – a fejlesztések következtében – ez sikeresen megvalósul, mindenképpen javasolt az ebbol adódó pénzügyi elonyöket is kihasználni. Példaként említheto a rendezvényekkel kapcsolatban korábban javasolt Fröccs fesztivál, illetve az ehhez kapcsolható márkák, pl. a „Fröccs fesztivál hivatalos bora”. Ezek a javaslatok továbbgondolhatóak, fejleszthetoek, az új ötletek segítségével pedig további bevételekhez juthat a város.

4.2. Külso források ? Európai uniós társfinanszírozású pályázatok

A 2007-2013 közötti idoszak fejlesztéseihez elsosorban az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkezo támogatások jelentik a legnagyobb arányú támogatást. A turizmus területén ez mintegy 235 Md forintot jelent összesen a következo EU-s tervezési idoszakban. Ez az évente átlagosan 31 Md Ft felhasználását lehetové tevo forrás – a hazai társfinanszírozással kiegészítve – a tervek szerint 7 év alatt több mint 660 Md Ft magántokét mozgathat meg, és így (egyéb hazai forrásokat is figyelembe véve) 2013-ra megvalósulhat a fejlesztési stratégiában tervezett mintegy 1100 Md forint összértéku fejlesztés a turisztikai ágazatban. A 2007-2013 között beérkezo EU forrású turisztikai fejlesztések elsosorban a hét regionális operatív program (ROP) az un. Turisztikai vonzerok fejlesztése keretében valósulnak meg, mely programok felelos minisztériuma az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium.

Gyor a Nyugat-Dunántúli ROP keretében pályázhat turisztikai támogatásokra. A 2007-2013 közötti idoszakra a program összesen mintegy 140 Md Ft forrást tartalmaz, amelybol turisztikai fejlesztésekre fordítható 35 Md Ft. A regionális operatív programok brüsszeli Bizottság által történo véleményezése jelenleg folyamatban van, a kétéves akciótervek összeállítása szintén zajlik. A ROP 2. prioritása a Turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása. Az elozetesen nyilvánosságra hozott kétéves akcióterv szerint 2007-2008-ban 11,7 Md forint kerül kifizetésre a következo támogatások keretében. 90

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Turizmusfejlesztési prioritás elozetes akcióterve 2007-2008 – kivonat Támogatási konstrukció Komponens neve neve, keretösszege

Támogatható tevékenységek

Támogatás min-max összege (M Ft)

Támogatás mértéke (%)

Támogatott projektek száma

Hévíz, Bük, Zalakaros, Balf, Sárvár gyógyfürdoi szolgáltatásfejlesztése

250-1000

30

3

Három kastély (Esterházy – Fertod, Festetics – Keszthely, Batthyány-Strattmann – Körmend) és a szombathelyi Iseum megújítása és turisztikai célú hasznosítása

Projekttol függo

90

3

20-500

30

5

Egy 90 helyszín esetén 20800, 2 vagy több

6

Kiemelt jelentoségu turisztikai fejlesztések a kastélyok megújítása és a nemzetközi célpontú gyógyfürdok érdekében 4,9 Md Ft A) Kiemelt, nemzetközi célpontú gyógyfürdok fejlesztése B) Kiemelt jelentoségu kastélyok turisztikai funkcióinak fejlesztése A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése 5,39 Md Ft A) Meglévo gyógy- és - Termál- és gyógyfürdok szolgáltatási színvonalának termálfürdok minoségi fejlesztése, fedett területeinek növelése és kiegészíto fejlesztése szolgáltatások fejlesztése, bovítése. - Termál- és gyógyfürdok energiaellátási rendszerének megújítása B) A régió történelmi és - Kastélyok és várak, kulturális és vallási létesítmények kulturális örökségének értéknövelo megújítása, és elsosorban turisztikai fenntartható funkciókkal való bovítése. hasznosítása - Muzeális intézmények és régészeti lelohelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése

91


C) Tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok fejlesztése

D) Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken

Magas komfortfokozatú kereskedelmi szálláshelyek minoségi fejlesztése 1,1 Md Ft

Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése 0,26 Md Ft

- Nemzetközi jelentoségu és turisztikai szempontból meghatározó településen kulturális fesztiválok helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése - Kastélyok, várak, muzeális intézmények, fesztivál helyszínek energiaellátási rendszerének megújítása - Kerékpárút-szakaszok kiépítése, kitáblázása, kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése - Örökségvédelem szempontjából jelentos természeti értékek védelmére, megorzésére és megismerésére irányuló fejlesztések, kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése - Vízi turizmus infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztése - Turisztikai célú vasúti mellékvonalak felújítása Önállóan nem pályázható, csak A, B, C komponenssel együtt! - Alacsony komfortfokozatú szálláshelyek kapacitásnövelése - Meglévo szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése a szezonnyújtás, valamint a magasabb komfortfokozat érdekében - Szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások bovítése - Szállásférohelyek számának növelése a 4* vagy a fejlesztés következtében azzá váló szállodákban és az 1. osztályú panziókban - Új, magasabb fokozatú szálláshelyek létesítése indokolt esetben - Szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése - Szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások bovítése Szakmai tanácsadás TDM-ek megalakításához A muködtetéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése Turisztikai hálózatok szervezése Térségi marketing tevékenység támogatása Turisztikai célú projektek fejlesztése Világörökségi helyszínek fejlesztése Képzési programok szervezése, munkatársak képzése

helyszín esetén max. 1500

20-500

90

20

10-150

30

10

10-300

30

6

10-50

50

15

92


A Turizmusfejlesztési prioritáson kívül a Nyugat-dunántúli ROP 3. prioritása, a Városfejlesztés is hozzájárulhat Gyor városának turizmusfejlesztési elképzeléseihez. A fenti prioritás ugyanis tartalmazza a Városközpontok értékmegorzo megújítását. A támogatás célja a városi központok újjáélesztése, valamint új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása. Ennek részeként a kulturális, turisztikai értékek feltárása, kiskereskedelmi funkciók erosítése, vonzó városi környezet kialakítása szerepel a támogatandó célok között. A városfejlesztési prioritás hétéves ciklusra rendelkezésre álló forrása mintegy 28 milliárd forint, amelybol az elso két évben 11 milliárd forint kifizetésére kerülhet sor.

A ROP-okon kívül további operatív programokban is rendelkezésre állnak források turisztikai fejlesztésekre. Ezek közül kiemelendo Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP), a Környezet és energia operatív program (KEOP), valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium kezelésében lévo Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) és a Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) keretében is található közvetett támogatás. (Az OKM ágazati programjai közvetlenül nem támogatják a kulturális turizmust, mivel a Strukturális Alapokra vonatkozó jogszabályok a turizmus fejlesztését regionális hatáskörbe helyezték.)

A kulturális városfejlesztési akciók sorába illeszkedik továbbá a Jessica (Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas), amely az Európai Bizottság, az Európai Beruházási bank (EIB), a CEB (Európa Tanács Fejlesztési Bankja) és más nemzetközi pénzügyi intézmények pénzügyi kerete a városfejlesztés támogatására. Segítségével hosszútávon megtérülo programcsomagokat lehet finanszírozni, vissza nem térítendo és visszatérítendo támogatással. ? Nemzetközi együttmuködés

Az Európai Unión belül elsosorban a fejlettségi szintek kiegyenlítését célzó Strukturális Alapok járulnak hozzá a turizmus fejlesztésének finanszírozásához. A fentiekben már kifejtett operatív programokon kívül azonban további lehetoségek is kínálkoznak a turizmus fejlesztésének közvetett támogatására.

93

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Ezek közül elsoként a Norvég Alap elnevezésu támogatást mutatjuk be. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus a 2004. május 1-jén életbe lépett U-EGT szerzodésre épül, melynek értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belso piaci részvételért. Ez a befizetett hozzájárulás képezi ennek a támogatási formának a pénzügyi alapjait. A támogatás teljes összege 5 éven keresztül – a tíz újonnan csatlakozott országra (továbbá Spanyolországra, Portugáliára, Görögországra) – évi 120 millió euró, ebbol Magyarország részesedése 10%, tehát évente mintegy 12 millió euró. Emellett, Norvégia a tíz újonnan csatlakozott ország részére kétoldalú szerzodésekkel létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), melynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amelybol Magyarország részesedése 13%, azaz évi 15 millió euró. A fenti alapokból Magyarország 5 éven keresztül összesen évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. A két támogatási alap eljárásrendje egységesnek tekintheto, mivel egységes szabályrendszer vonatkozik rájuk, és egységes intézményrendszer kezeli oket. A támogatások formájában nyújtott hozzájárulások mértéke egyik alap esetében sem lépheti túl a projektköltségek 60%-át, kivéve a központi kormányzati, regionális, illetve helyi önkormányzati forrásokból egyéb módon finanszírozott projekteket, de a hozzájárulás ezek esetében sem lehet több mint az összes költség 85%-a. A Norvég Alap prioritásai a környezetvédelem; a fenntartható fejlodés; az európai örökség megorzése; a humáneroforrásfejlesztés és oktatás; az egészségügy; gyermek és ifjúságügy; regionális fejlesztés és határon átnyúló együttmuködés; bel- és igazságügyi együttmuködés; valamint a tudomány, kutatás, közös kutatási tevékenység támogatása. A fentiek közül a turizmus területét elsosorban az európai örökség megorzése prioritás érinti, melynek keretében támogathatóak beruházások, épület- felújítások is.

A határ menti együttmuködést korábban támogató Interreg programot 2007-tol az Európai Területi Együttmuködés program váltja fel, amely a jövoben csak közös projektek támogatását teszi lehetové. A stratégia központi eleme azonban változatlanul a határtérségek gazdasági és társadalmi integrációjának erosítése. Tekintettel arra, hogy Gyor-Moson-Sopron megye két országgal határos, így az Ausztria-Magyarország, valamint a MagyarországSzlovákia Területi Együttmuködési Programban vehet részt. Mindkét program gazdasági prioritása tartalmaz turisztikai projekteket. Az osztrák programban rendelkezésre álló forrás 2013-ig összesen 82,3 millió euró (ebbol az 1. prioritásra mintegy 40 millió euró jut), a szlovák program forrása pedig összesen 176 millió euró. A programok elfogadása jelenleg folyamatban van, az év második felében várható a pályázatok meghirdetése. 94


? Hazai turisztikai pályázatok

Az elmúlt évtizedben kialakult turisztikai intézményrendszer meghatározó fejlesztési forrásokat biztosító szervezete a regionális idegenforgalmi bizottság (RIB), amely a Turisztikai céleloirányzat forrásait használhatja fel pályázati támogatások formájában. A RIB pályázatokon keresztül a vállalkozókhoz, önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez juthatnak el a források jelenleg összesen 90 millió Ft értékben. A 2007. évi pályázatok a tanulmány

lezárásának

idejében

jelentek

meg

a

következo

témákban:

turisztikai

termékfejlesztés, rendezvények és marketingtevékenység támogatása. Tekintettel azonban a rendelkezésre álló források nagyságrendjére, illetve a rendkívül rövid beadási határidore, a jelen stratégiában vázolt fejlesztési elképzelések ebben az évben már nem pályázhatóak. 2008-tól azonban érdemes ezeket a pályázati felhívásokat is figyelemmel kísérni. ? Befektetok

A turizmusban érvényesülo hazai és nemzetközi tendenciák, illetve prognózisok alapján az ágazat további fejlodése várható. Megállapítható, hogy Magyarország, valamint Gyor városa a turisztikai befektetések egyik kiemelt célpontjává válhat rövid idon belül. Ehhez hozzájárul, hogy a turizmusban megvalósuló befektetések során minden egyes befektetett forint hamarosan a többszörösét hozza vissza a nemzetgazdaságnak. Láthattuk, hogy a turisztikai beruházások forrásigényét a város turisztikai bevételei nem fedezik közvetlenül, ezért mindenképpen külso források bevonása szükséges. A lehetséges pályázati támogatások mellett ez lehet hazai vagy külföldi befekteto is. A potenciális befektetokkel való tárgyaláshoz és a befektetések generálásához azonban elengedhetetlen, hogy a városi önkormányzat rendelkezzen megfelelo tárgyalási stratégiával és koncepció val. Ezt megelozoen már a befektetok felkutatása is fontos feladat, amihez az önkormányzatnak javasolt a szükséges emberi eroforrást és költségvetést biztosítani.

A városvezetésnek emellett több eszköze is van arra, hogy a befektetok számára vonzó környezetet teremtsen. Ezek között említheto az infrastruktúra javítása: a repülotér fejlesztése, új szálláshelyek létrehozása. A fentiekben már vázolt – nem kifejezetten pénzügyi – eszközök, mint például a városi tulajdonban lévo ingatlanok, területek rendelkezésre bocsátása szintén nagymértékben hozzájárul a befektetok pozitív befolyásolásához. 95

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája Amennyiben a város rendelkezik egy jól kidolgozott marketingtervvel, ez a potenciális befektetok számára szintén vonzó lehet. További lehetoség, hogy az önkormányzat pénzügyi garanciát vállal a befektetésben, vagy egy projektcég létrehozásában aktívan közremuködik.

A befektetések terén napjainkban egyre népszerubb a többszereplos finanszírozás, mint pl. a PPP. A köz- és magánszféra partnerségét jelento PPP21 konstrukció a közszolgáltatások biztosításának a magánszféra bevonásával történo olyan formája, amelyben a közfeladat ellátásához szükséges tervezési, építési és finanszírozási, illetve az üzemeltetési feladatokat – az állammal kialakított komplex együttmuködés keretében – a magánszektor látja el. A költséghatékonyságot biztosító PPP konstrukciói szereploi: a közszféra (állam és/vagy önkormányzat), magánbefekteto, projekttársaság, kivitelezo társaság, üzemelteto társaság, finanszírozó (bank). A konstrukció lényege, hogy a felek megosztják a kockázatot. A magántársaság felelossége a közösség által kívánt infrastruktúra tervezése, építése, muködtetése, finanszírozása és az ehhez kapcsolódó kockázatok viselése, míg a közösség csak az infrastruktúra üzemeltetésének szakaszában kapcsolódik be, és ekkor feladata a szolgáltatással arányos díjfizetés. Az állam tipikusan a politikai, szabályozási változások bekövetkezésébol adódó kockázatokat viseli, üzleti kockázatot nem vállal, azonban más jellegu biztosítékot ad arra, hogy a projektben folyamatosan jelen van.

A magán szektor és az önkormányzat együttmuködése oly módon is megvalósulhat, hogy a felek – a magánbefekteto és az önkormányzat – közös projekttársaságot hoznak létre. Az együttmuködést olyan feltételekkel valósítják me g, ami minden résztvevo számára elonyökkel jár, ugyanakkor a felelosséget és a kockázatokat is megosztják egymás között. A módszert számos országban alkalmazzák – jellemzoen angolszász országokban –, ahol a vállalkozói kultúra részévé vált a profiton kívül, a helyi közösség elégedettségének biztosítása is. Ezekben az országokban a hosszú távú fenntarthatóság záloga az önkormányzati szerepvállalás. Az engedélyezési eljárások és a helyi lakosság és társadalom felé történo kommunikáció mellett számos nem számszerusítheto elonnyel jár a befektetonek az önkormányzat szerepvállalása. Az önkormányzatnak nem kell vállalkozóvá válnia ahhoz, hogy a helyi érdekeket érvényesítse akár gazdasági, akár közösségi szinten egyaránt.

96

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája ? Együttmuködo partnerek

Tekintettel

a

turisztikai

beruházások

forrásigényére,

Gyor

Megyei

Jogú

Város

önkormányzatának mindenképpen szükséges befektetoként, szakmai támogatóként minél több partnert bevonni a fejlesztések megvalósításába.

Az együttmuködést javasoljuk kialakítani elsosorban az Ipari Parkban megtelepedett nemzetközi és hazai vállalatokkal, továbbá a helyi turisztikai szolgáltatókkal, bankokkal, befektetoi csoportokkal. A város földrajzi elhelyezkedésébol adódóan jó lehetoség kínálkozik a szomszédos országok – Ausztria, Szlovákia – befektetoivel is. A testvérvárosi kapcsolatok révén szintén több külföldi partner bevonásra kerülhet.

Figyelemmel arra, hogy a fejlesztésekhez szükséges források dönto többsége pályázati úton érheto el, a pályázati dokumentációk elokészítése és összeállítása során javasolt az Egyetem turisztikai szakembereinek (oktatóinak és hallgatóinak) bevonása, illetve az oktatási intézményekben rendelkezésre álló szakmai tudományos háttér igénybe vétele.

A potenciális együttmuködo partnerekkel indokolt mihamarabb felvenni a kapcsolatot, egy workshop vagy tanácskozás keretében ismertetve a fejlesztési elképzeléseket. A sikeres együttmuködés érdekében célszeru a városvezetésnek a befektetok számára vonzó lehetoségeket teremteni.

21

PPP= Public Private Partnership, az állami és a magánszféra együttmuködése

97

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája ? Forrástérkép Javasolt fejlesztés

Becs ült költség Megvalósításhoz nettó összege 22 javasolt forrás(ok) (millió Ft)

A Káptalandomb múzeumi negyed 500 kialakítása 20-50 A Corvina kiállítása

Javasolt ütemezés

NYDROP

2007-2008 2007-2008

Modern muvészeti gyujtemény

600-800

NYDROP Norvég Alap Norvég Alap

Belváros rekonstrukció

1000-1200

NYDROP

2007-2010

Újváros rehabilitáció

1200-1400

NYDROP

2007-2010

Kulturális út kialakítása

50-100

2007-2008

Nagyrendezvények, fesztiválok

2-10 23

Ökocity program

20-20024

Konferencia- és vásárközpont létesítése Folyók szabályozása

1500-2000

Kerékpárút, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztése Négycsillagos szállodafejlesztés

300-500

NYDROP, Európai Területi Együttmuködés RIB pályázat, belépojegyek bevétele KEOP Befektetok bevonásával Befektetok bevonásával PPP GOP KEOP NYDROP

2007-2008

Ifjúsági szálláshely fejlesztése

50-100

Repülotér fejlesztése

5000-20000 26

Turisztikai információs rendszer kialakítása Városi marketingterv elkészítése

20-50

Önkormányzati terület felkínálása, Befektetok bevonásával, PPP NYDROP Befektetok bevonásával Befektetok bevonásával PPP Önkormányzat (ifa)

5

Önkormányzat (ifa)

2007

Kulturális stratégia elkészítése

5

Önkormányzat (ifa)

2007

Beutaztató utazási iroda létesítése

10

2008

Turisztikai desztinációs menedzsment szervezet felállítása

20-100

Önkormányzat (ifa) Befektetok bevonásával NYDROP

Becslés nélkül25

3000-3500

2008-2009

folyamatos 2008-2012 2008-2010 2009-2013 2007-2010

2007-2009 2008-2013 2007-2008

2007-2008

22

Konkrét költségigény az adott projekt megvalósíthatósági tanulmánya alapján határozható meg. Az eddigi önkormányzati támogatáson felül 24 A program elemeinek kidolgozásától függ, de ez a befektetés rövidtávon megtérül. 25 Ez a projektköltség kizárólag elozetes építészeti és környezeti tanulmány alapján határozható meg. 26 A beruházás összetett jellegébol és magas költségigényébol adódóan a befektetovel való egyeztetés alapján határozható meg pontosan. 23

98

Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája

Recommend Documents