Gyommentes Környezetért Alapítvány (Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság) 28. találkozója és a Magyar Gyomkutató Társaság 17

Gyommentes Környezetért Alapítvány (Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság) 28. találkozója és a Magyar Gyomkutató Társaság 17. Konferenciája Balatonszemes, 2011. március 3-5. Újabb lehetőségek és megoldások az öko-gazdaságok gyomszabályozásában REISINGER PÉTER Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár e-mail:[email protected] A vegyszeres növényvédelemmel szembeni társadalmi ellenérzés az elmúlt években világszerte megnövekedett, ami az öko-gazdálkodás felé fordította a figyelmet. Érdemes Magyarországon is az organikus gazdálkodás korábban már jól bevált módszereit újragondolni az alábbi érvek miatt: • • • • • • • • •

Az Európai Unió államaiban a vegyszer mentes, öko-(bio) termékek iránti igény és az öko-területek mérete érezhetően növekszik A hazánkban megtermelt öko-(bio) termékek több, mint 90%-a exportra kerül Elismert külföldön a nemzetközi vonatkozásban is szigorú hazai ellenőrzési rendszer Az öko-(bio) termelés növelésének akadálya hazánkban a szakismeretek hiányára, valamint a termelés nagy élőmunka igényére vezethető vissza Nagy erőkkel halad előre a biológiai védekezési fejlesztése A biogazdálkodás fellendülésével színesedhet a túlságosan leegyszerűsödött mezőgazdasági termelési szerkezet Nőhet a vidéki lakosság foglalkoztatottsága Kormányprogramban prioritást élvez Megalakult a „Bio-kontroll” lektorált, tudományos lap, ahol a tudományos publikációk megjelenhetnek Gyomnövények élőfordulásának és terjedésének előrejelzése DANCZA ISTVÁN 1039 Budapest, Hímző u. 1. VII./38.

A növényvédelmi előrejelzés a jó mezőgazdasági és növényvédelmi gyakorlat egyik legfontosabb technológiai eleme, melynek időbeli és térbeli formáit különböztetjük meg (Benedek, Surján és Fésűs 1974). Az időbeli formák, a távelőrejelzés, a rövid előrejelzés, valamint a szignalizáció (jelzés), a térbeli formák a nemzetközi, az országos, a tájegységi, valamint az üzemi szintű előrejelzés. A gyomnövények sajátos életmódja és biológiája miatt előrejelzésük módszere lényegesen eltér a kórokozóktól és a kártevőktől. Új, veszélyes gyomnövény betelepülésének dinamikája egy adott területre általában jól nyomon követhető és ez nem hirtelen eseményként, hanem évek alatt megy végbe (Reisinger 2007). A térbeli formák legnagyobb léptékben, a nemzetközi gyomelőrejelzés szempontjából, például Ausztrália (DAFF), és az Egyesült Államok (APHIS Program) kontinensre kiterjedő gyom előrejelzési rendszereket működtet. A területeiket fenyegető gyomnövények behurcolási valószínűségét, valamint a szándékosan vagy nem szándékolt, spontán beérkező

növényfajok kockázat alapú értékelését elvégzik, mely alapján indokolt esetekben növényegészségügyi intézkedésekkel korlátozzák a gyomnövények behurcolását és megtelepedését. Európában az EPPO havi elektronikus periodikájában, a Reporting Service-ben, külön az inváziós növényfajokra alakított fejezetben rendszeresen számot ad az EPPO tagállamait fenyegető új növényfajok megjelenéséről, melyek egyben felkerülnek az EPPO vészjelzési jegyzékére (EPPO Alert List). Az Európai Gyomkutató Társaság (EWRS) szakértői munkacsoportokat hozott létre az újonnan megjelenő növényfajok megelőzésére, valamint az ellenük történő védekezésre. Európában az „Európa inváziós fajainak katalógusa (DAISIE)” című program számos gyomnövényt tartalmaz, azonban az adatok felhasználhatósága korlátozott. Az Észak- és Nyugat-Európa tagállamai által alapított NOBANIS Program a tagállamok számára zárt rendszerű, naprakész adatbázist készít, beleértve a gyomnövényeket is. Az adatbázis a NOBANIS tagállamok területein jelen lévő idegen honos fajokról számos adatot tartalmaz, veszélyjelzési programjának (Alert System) kialakítása folyamatban van. Európa országaiban igen változó, hogy az egyes országok milyen figyelmet fordítanak a még elő nem forduló, potenciális, valamint az ország területén megjelent gyomnövények előrejelzésére. A korai felismeréshez szakmai jegyzékek, tudományos közlemények és ismeretterjesztő kiadványok állnak rendelkezésre. A hazai gyakorlat jól igazolja, hogy az újonnan megjelenő növényfajok felfedezése általában a megtelepedés fázisában, olykor a védekezés szempontjából késői periódusban történik. Az újonnan megjelenő növényfajok felismerését, valamint a hatékony ismeretterjesztést szolgálja a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályainak évente több alkalommal megrendezett szakosztályi ülései, a Növényvédelmi Tudományos Napok, valamint a Gyommentes Környezetért Alapítvány és a Magyar Gyomkutató Társaság éves ülései. Az itt elhangzó előadások és bejelentések információi a növényvédelmi (Növényvédelem, Magyar Gyomkutatás és Technológia Gyomnövények, Gyomirtás) és botanikai folyóiratokban (Botanikai Közlemények, Acta Botanica Hungarica, Flora Pannonica, Kitaibelia) megjelenve válnak dokumentált adattá. A tájegységi, településhatár, valamint üzemi tábla szintű észlelés szinte kivétel nélkül az újonnan megjelenő növényfajok széleskörű szakmai ismertetését történik. A térbeli előrejelzési formák tájegységi, valamint üzemi szintű előrejelzése elsősorban a helyi üzemi, táblaszintű tervezést szolgálja. A táblaszintű gyomirtási technológia tervezése során meghatározó a táblák és táblarészek gyomviszonyainak ismerete. Napjainkban a földrajzi helymeghatározási eszközök segítségével gyűjtött és felhasznált adatok a költség és peszticid terhelést jelentősen csökkentő precíziós szántóföldi technológiák alapját jelentik.

Parlagfűmentesítési mintaprojekt Somogy megyében GÓLYA GELLÉRT1 - SZABÓ LEVENTE2 - LAJCSIK SZILÁRD2 1 Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth tér 11. 2 Vas Megyei Kormányhivatal Növény— ás Talajvédelmi Igazgatósága. 9762 Tanakajd Ambrózy s. 2. e-mail: [email protected] e-mail: [email protected]

A parlagfű mentesítés eddigi tapasztalatai alapján a legtöbb eredmény a gazdálkodók önkéntes jogszabály-követő magatartásától, területeik rendben tartásától várható. Ennek

kiváltásához az eddigieknél jelentősebb mértékű hatósági jelenlétre, és olyan. megnövekedett mértékű felderítési hatékonyságra van szükség, melyre a jelenlegi eljárásrend nem nyújt lehetőséget. A Somogy megyében, 2010. augusztusában tesztelt helikopteres légi felderítés eredményeként nettó 10 repült óra alatt 3 fős személyzet 2024 ha parlagfűvel fertőzött területet dokumentált, a területek sarokponti koordinátáinak GPS-es rögzítésével, valamint fényképfelvételekkel. Ez egyben a megye mezőgazdasági területeinek szinte teljes átfésülését is jelentette, a felderített terület nagysága pedig nagyságrendileg összehasonlítható az idei teljes szezonban, az ország valamennyi megyéjében hagyományos úton felderített területekével. A légi módszer hatékonysága a következőkben foglalható össze: • időbeli hatékonyság: a felderítés és a jegyzőkönyvezés közötti, esetenként több hetes időkülönbség megszűnik, továbbá csak a ténylegesen parlagfűvel borított területek kerülnek dokumentálásra. Valamint lehetőség nyílik a pollentermelés szempontjából döntő, nagykiterjedésű területek gyors felvételezésére • térbeli hatékonyság: nem gátolja a felderítést az utak, földutak esetenként rossz állapota, illetve az utaktól távol eső belső területekre is kiterjed a hatósági ellenőrzés • költséghatékonyság: a távérzékeléses felderítés és a földi beazonosítás összköltségeit (embernapok. megtett km adatok) figyelembe véve kijelenthető, hogy a helikopteres módszer költségei nem haladják meg az eddig alkalmazott módszerekét. További részletes vizsgálatok a megtett útvonalak pontos ismeretében megtehetők. Az eredmények részletesebb, a hagyományos módszerrel összevetett elemzései alapján lehet szó a légi felderítésnek az eljárásrendbe történő beillesztéséről. A változtatás mellett talán az szól, hogy a hatóság erőteljesebbé teheti majd a területi jelenlétét: a területek jelentősen megnövekedett részén nemcsak észleli, hanem dokumentálja is a fertőzött foltokat. Az ismeretek új útjai - zöld növényvédelem RADICS LÁSZLÓ1 -VÖRÖS ILDIKÓ1 - MONIKA TÓTHOVA2 - PETER TÓTH2 SALVATORE BASILE3 - GÁL IZÓRA1 - PUSZTAI PÉTER1 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék 2 Szlovák Agrártudományi Egyetem, Növényvédelmi Tanszék, Nyitra 3 Biocert Associazione, Nápoly e-mail: [email protected] A Greenplantprotection projekt, „A mobil technológiák fejlődésének felhasználása a felnőttoktatásban, az interaktív tanulás elősegítésére az ökológiai gazdálkodás területén“ (2009-1-SK1-LEO-05-00792), a zöld növényvédelem honlapja egy technikailag újszerű oktatási szemléletet képvisel. Céljai megvalósítására a különböző mobil informatikai és kommunikációs eszközök által nyújtott lehetőségeket aknázza ki az ökológiai növényvédelem témakörében. A pályázati munka eredményeképpen létrejött a projekt fő terméke, a http://www.greenplantprotection.eu honlap, amely az ökológiai és konvencionális gazdálkodásban egyaránt felmerülő növényvédelmi kérdésekre ad választ, maximálisan eleget téve az ökológiai gazdálkodás szemléletének és szabályozásának. Az ökológiai gazdálkodás, mint fenntartható gazdálkodási rendszer nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági és természetes környezethez kíméletes növényvédelmi eljárások és megoldások alkalmazására, ennek népszerűsítésére kapott lehetőséget az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programján belül, Leonardo da Vinci Innovációtranszfer projekt keretében a nemzetközi konzorcium.

A pályázat egy korábban megvalósult nemzetközi pályázatra épül: az ECOLOGICA – ban (HU 05/B/F/PP-170018) 8 európai ország hozott létre egy olyan központi adatbázist, az Ecolibrary-t, amely az ökológiai gazdálkodás szinte minden területét felölelte a növénytermesztéstől az állattenyésztésen át az ökológiai termesztésre, feldolgozásra vonatkozó szabályozásig. Az adatbázis elsősorban szaktanácsadók továbbképzését szolgálta és témái között 1-1 modult képviselt a kártevők és kórokozók elleni védelem, illetve a gyomszabályozás az ökológiai gazdálkodásban. Erre a két modulra épített a jelenlegi pályázat és ennek eredményeképpen jött létre a http://www.greenplantprotection.eu, a zöld növényvédelem honlapja. Az Ecologica rendszerét a jelenlegi munka úgy fejlesztette tovább, hogy a gyakorlati alkalmazás területén tevékeny gazdálkodókat célozta meg, akik a növényvédelem problémakörével napi szinten kénytelenek foglalkozni, ismereteiket rendszeresen felülvizsgálni a hatékony és környezetkímélő gazdálkodás érdekében. A gazdálkodók elérésén túl ugyanakkor kifejezett cél, hogy az innovatív tanulási technológiák és megközelítések vonzóvá tegyék a szakképzési rendszert a fiatalabbak számára is Szlovákiában. A honlap szerkezete könnyen áttekinthető, ami lehetővé teszi a gyors és hatékony navigációt. A kártevők és kórokozók, illetve gyomok témakörén belül az ismeretek egységes felépítésben találhatók, az adott károkozó jellemzésétől a károkozás jellegén át, az ökológiai gazdálkodás szemléletével összeegyeztethető védekezési lehetőségek számbavételéig. Ahhoz, hogy ezek a lehető leginformatívabb ismeretet biztosítsák a felhasználók számára, szükséges röviden és lényegre törően tárgyalni a károkozók biológiáját, valamint az adott kártevőre/ kórokozóra jellemző gazdanövényeket és a gyomok előfordulási lehetőségeit. Az élethosszig tartó tanulás célját, mely az Európai Unió által támogatott programokban prioritást élvez, a minden fejezethez csatlakozó hivatkozási jegyzék szolgálja: a gyakorlati, azonnali segítségen túl lehetőséget biztosítva a mélyebb és alaposabb ismeretek megszerzésére. A kultúrák tárgyalása során a Szlovákiában termesztett legfontosabb növényeket vettük alapul, és az ezekben a kultúrákban károsító 40-50 legjelentősebb gyomnövény kerül feldolgozásra. Az e-learninges környezetet asztali számítógépek lehetőségeihez optimalizáljuk, míg a mobil oktatási környezetet a különböző mobil informatikai és kommunikációs eszközökhöz. A program így tulajdonképpen kettős célt szolgál: egyrészt egy mára már hagyományosnak számító e-learninges távoktatási felületet biztosít, másrészt újdonságként mobil oktatási környezetet hoz létre, hiszen a piacot és a vásárlókat is egyre inkább meghódító „okostelefonok” és PDA-k révén a mobil, önálló tanulás nemcsak megvalósítható, hanem egyre sürgetőbb igény is. A mobilitás az alkalmazásban lényegesen nagyobb szabadságot ad a felhasználónak, hiszen nincs helyhez kötve: utazás, vagy munka közben, akár a mezőgazdasági területen juthat hozzá olyan információhoz, amit a gyakorlatban azonnal hasznosítani tud. A felület teljes elkészülése után a honlapon lehetőség lesz interaktív tanulásra is: szakemberek és a honlap látogatói egyaránt hozzájárulhatnak a zöld növényvédelem szélesebb körű elterjedéséhez. Gyomnövények az irodalomban POZSGAI JENŐ Kaposvári Egyetem ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék, Kaposvár Gyom az a növény, amely ott nő, ahol nem kívánatos – oktattam annak idején, és oktatom ma is. De közben sok-sok év telt el, s most olvasmányaim idézeteivel, megannyi szépirodalmi

forrással mutatom be előadásomban, hogy a gyomoknak lelke s bája van (Artemisia spp., üröm, Eryngium planum, mezei iringó)… Az ember sokszor még nevüket sem említve dudvává alázza őket /Arany, Csokonai, Luther,Mao Ce Tung/, holott csatát nyerő hősök /Carduus spp. bogáncs /,kik mondák szereplőiből /Centaurea cyanus, búzavirág/ nemzeti legendák hőseivé /Sanquisorba minor, Csaba íre; Genciana crutiata, keresztes tárnics;/, vagy nemzeti fizetőeszköz, kitüntetés díszeivé /Onopordum spp., szamárbogáncs/ válnak… S közben hol gyógyítanak /Urtica spp. csalán; Matricaria chamomilla, orvosi székfű;/ hol mérgeznek /Verbascum phlomoides, szöszös ökörfarkkóró; Conium maculatum, bürök/, de szenvednek az” emberi kegyetlenségtől”. /Cuscuta spp., aranka/. De hogy is kezdődött? Mindennek az ördög az oka? Válasz a Bibliában /Agrostemma githago, konkoly/, Vergilius Georgikonjában /Lolium temulentum, konkolyperje/, Shakespeare Jean d’Arcjában, Hooghe képes bibliájában, vagy akár a Biblia indonéz nyelvű fordításában /Imperata cylindrica, Alang-alang/. Megtestesítenek emberi jellemzőket /Avena fatua, vadzab; Agropyron repens ,,tarackbúza/, helyet kapnak Buddha és szent Ágoston tanaiban, Shakespeare Hamletjében; segítenek Andersen meséiben /Urtica spp, csalán /, szerepelnek gyermekeink mondókáiban, verseiben /Tussilago farfara, martilapu; Taraxacum officinale, gyermekláncfű; Capsella bursa-pastoris, pásztortáska/ csakúgy, mint számtalan, az előadásban bemutatott hazai és külföldi közmondásban. Megannyi versben és prózában szólnak a gyomok emberi tulajdonságokról (Fekete I., Petőfi S.),érzésekről (Tompa M., Zelk Z.), értékekről (Móra F., Váci M), hazaszeretetről (Arany J., Veress P., Wass A), hangulatról (Kosztolányi L, Tóth Á), küldetéstudatról (Reményik S., Radnóti M.,) s végül szeretetről és szerelemről: When the poppies bloom again, I’ll remember you…- Amikor a pipacsok újra virágoznak, emlékezni fogok rád….. A permetlé minőség szerepe egyes herbicidek hatékonyságában 1

DÁVID ISTVÁN1 – MÁTÉ ENDRE2 Debreceni Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Debrecen 2 Syngenta Kft, Budapest

A permetlé minősége és a különböző adalékanyagok jelentős mértékben módosíthatják egyes herbicidek hatékonyságát. Vizsgálatainkban egyes pH módosító adalékok és a vízkeménység, illetve a permetező vízben oldott káros sók estleges hatásait tanulmányoztuk a nikoszulfuron hatóanyag és a terbutilazin + mezotrion herbicid kombináció esetében, szántóföldi körülmények között 2009-ben. A kísérlet tapasztalatai alapján megállapítható, hogy ezek a tényezők olyan mértékben módosíthatják a herbicidek hatását, ami a gyomirtási hatékonyságban is mérhető, így ez alkalmas is a hatásuk számszerűsítésére. A nikoszulfuron gyomirtó hatását valamennyi vizsgált adalék kedvezően befolyásolta a vizsgálat évében. Általában nem volt jelentős különbség az eredményességben az enyhén savas és enyhén lúgos közeget biztosító adalékok között, néhány esetben viszont a savasító adalékok bizonyultak kedvezőbbnek. A készítmény kis érzékenységet mutatott a permetező víz minőségére. A terbutilazin + mezotrion kombináció egy- és kétszikűirtó hatással egyaránt rendelkezik, de a vízkeménység és a permetlé kémhatás a vizsgált gyomfajok közül csak az egyszikűek elleni hatást befolyásolta jelentős mértékben. A felhasznált savasító hatású adalékok (CDMP, AN)

javították az egyszikűek elleni hatást enyhén kemény vízben. Különösen akkor volt látványos ez a hatásuk, ha a herbicid kombináció a kedvezőtlen körülmények miatt egyébként mérsékeltebb hatású volt. Kemény vízben azonban csak az ammónium-nitrát ez irányú hatását tapasztaltuk. Az említett savasító pH módosító adalékok hatása az Extravon adjuváns hozzáadásától függetlenül érvényesült. A lúgos közeg a vizsgált herbicid kombináció esetében kedvezőtlenül befolyásolta a hatékonyságot. A vizsgálatok eredményei rámutatnak, hogy a megfelelően megválasztott adalék anyagoknak jelentős szerepe lehet a herbicid hatás érvényesülésében, különösen kedvezőtlen körülmények között, pl. túlfejlett gyomnövények jelenléténél, kedvezőtlen időjárási feltételek vagy permetlé tulajdonságok mellett. A kukorica gyomirtása SZÉLL ENDRE - MAKRA MÁTÉ Gabonakutató Kft., Szeged A kukorica gyomtalanítása a magas termésátlag elérése érdekében fontos technológiai művelet. A gyomirtást úgy kell végezni, hogy a talaj víz- és tápanyagkészletét ne a gyomnövények pazarolják, hanem a kukorica hasznosítsa. Vigyázni kell egyidejűleg arra is, hogy az alkalmazott gyomirtó szerek toxikus károkat a kukoricán ne okozzanak. Az elmúlt öt évben a Gabonakutató Kft munkatársai a gyomszabályozás különböző módjainak (premergens permetezés, korai posztemergens, posztemergens kezelés, sávpermetezés+sorközkultivátorozás) és a gyomosodás mértékének hatását vizsgálták a kukorica termésátlagára. Megállapították, hogy a vetéssel egymenetben végzett sávpermetezés és a sorközök kultivátorozása (mechanikai és kémiai védekezés kombinációja) – amennyiben a kultivátorozást időben sikerül elvégezni – kiváló gyomirtó hatékonyságot és magas termésátlagot biztosít. Négy éves kísérletsorozatban a preemergens kezeléseknél a kukoricatáblák betakarítás előtti gyomborítottsága 3 és 79 %, korai posztkezeléseknél 3 és 98 %, posztemeergens kezeléseknél pedig 10 és 81% között alakult a herbicidek, az időjárási és az egyéb környezeti tényezők függvényében. A gyomirtatlan kontrollhoz képest a preemergens kezelések átl. 4,22, a korai posztemergens kezelések 4,55, míg a posztemergens kezelések átl. 3,55 t/ha-ral növelték a termésátlagot a gyomirtatlan kontroll területekhez képest. 2007 és 2009 között legmagasabb termésátlagot (12,3 t/ha) a posztemergensen gyomirtott táblákon sikerült elérni. 2007 és 2010 között a legmagasabb termés szintén a posztemergens kezelésben részesült táblákon (10,2 t/ha) volt. Ez utóbbi érték 3%-kal magasabb volt, mint a kapált kontroll táblák termésátlaga. Az elért eredményeket az évjárathatás jelentősen befolyásolta. A preemergens kezelésben részesült kukorica táblák átlagos gyomborítottsága május végén 1%, a korai posztemergens kezelésben részesült tábláké június elején 5%, a posztemergens kezelést kapott tábláké június végén 8% volt. Betakarítás előtt a táblák gyomborítottsága a kezelések függvényében a következőképpen alakult: preemergens kezelés: 55-79% közötti, átl. 40%; korai posztemergens kezelés: 31-54% közötti, átl. 18%; posztemergens kezelés: 49-81% közötti, átl. 15%. A gyomos kontrollhoz képest a preemrgens, korai posztemergens és posztemergens herbicidkezelések átl. 4,8, 3,7 és 3,8-szorosára növelték a kukorica termésátlagát. Az előadásban a szerzők értékelték a vegyszeres és a mechanikai eljárások hatékonyságát is a következő kezelésekben: 1. gyomos kontroll, 2. sávpermetezés sorközkultivátorozás nélkül; 3.

sávpermetezés és sorközkultivátorozás; 4. teljes felületen történő permetezés; 5. sávpermetezés vetéskor és sorközkultivátorozás; 6. sávpermetezés a vetéssel egymenetben és a sorközök kultivátorozásakor. A napraforgó vegyszeres gyomirtása SZABÓ LÁSZLÓ Hajdu-Bihar Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Debrecen 2010 tavaszán Debrecen-Józsa térségében 1000 négyzetméteres parcellákon, két ismétlésben napraforgó állományban a következő herbicidkezeléseket állítottuk be: 1. Spektrum + Galaigan (1,4 + 1,0 l/ha; preemergens) 2.Gardoprim Plus Gold + Dual Gold 960 EC (4,0 l/ha + 4,0 l/ha; preemergens) 3. Gardoprim Plus Gold 4,0 l/ha preemergens + Pulsar 40 SL 1,2 l/ha posztemergens 4. Wing-P 4,0 l/ha preemergens + Pulsar 40 SL 1,2 l/ha posztemergens 5. Spektrum 1,4 l/ha + Racer 2,0 l/ha preemergens + Pulsar 40 SL 1,2 l/ha posztemergens 6. Spektrum + Racer (1,4 l/ha + 3,0 l/ha preemergens) 7. Proponit 720 EC + Racer (2,5 l/ha + 2,5 l/ha preemergens) 8. Proponit 720 EC + Galigan 240 EC (2,5 l/ha + 1,0 l/ha preemergens) 9. Dual Gold 960 EC 1,6 l/ha preemergens + Express 50 SX 45 g/ha posztemergens + Trend 90 0,1% posztemergens 10. Dual Gold 960 EC + Goal Duplo (1,6 l/ha + 0,5 l/ha premergens) 11. Dual Gold 960 EC 1,6 l/ha preemergens + Gardoprim Plus Gold 4,0 l/ha preemergens + Express 50 SX 22,5 g/ha posztemergens + Trend 90 0,1% + ammonium nitrate 4 kg/ha + Express 50 SX 22,5 g/ha posztemergens2 + Trend 0,1% posztemergens2) 12. Spektrum + Pledge 50 WP (1,4 l/ha + 80 g/ha preemergens) 13. Spektrum + Pledge 50 WP + Racer (1,4 l/ha + 80g/ha + 1,5 l/ha preemergens) 14. Pendigan 330 EC + Afalon Dispersion (5,0 l/ha + 2,0 l/ha premergens). A kísérleti terület domináns gyomfajai a következők voltak: parlagfű, kakaslábfű, lapulevelű keserűfű, varjúmák, fehér libatop, fakó muhar. A kezelések gyomnövényekre gyakorolt hatását két alkalommal értékeltük: az első értékelés az első posztemergens kezelés után 3 héttel, a második értékelés pedig az első posztemergens kezelés után 12 héttel (a második posztemergens kezelés után 11 héttel) történt. A kezelések hatékonyságát a herbicidkombinációk, a kijuttatás időpontja, a gyomfajok és az időjárási körülmények határozták meg. 2010-ben a napraforgót – a csapadékos tavasznak köszönhetően – csak preemergens kezeléssel is többnyire gyommentesen lehetett tartani a vegetációs periódus végéig. A talajherbicidek tartamhatása ilyen körülmények között a vegetáció periódus végéig kitartott. 100%-os hatékonyságot a parlagfű ellen az alábbi herbicidkombinációkkal lehetett elérni: Gardoprim Plus Gold + Dual Gold, Gardoprim Plus Gold + Pulsar, Spektrum + Racer + Pulsar, Spektrum + Racer, Proponit + Racer, Pendigan + Afalon Dispersion. A Spektrum + Galigan, a Gardoprim Plus Gold + Dual Gold, a Gardoprim Plus Gold + Pulsar és a Wing + Pulsar kombinációk az első értékelési időpontban 100%-os gyomirtó hatást biztosítottak a fehér libatop és az egyéves egyszikű fajok (fakó muhar, kakaslábfű) ellen. A Spektrum + Racer + Pulsar és a Spektrum + Racer kombinációk lapulevelű keserűfű elleni nagyon gyenge volt. A Spektrum + Racer és a Proponit + Racer kombinációk fakó muharra gyakorolt hatékonysága és a Proponit + Galigan kombináció kakaslábfűre gyakorolt hatékonysága az idővel arányosan csökkent. A fehér libatop ellen a Spektrum + Racer + Pulsar, a Spektrum + Racer, a Proponit + Racer, a Proponit + Galigan, a Dual Gold + Goal Duplo, a Dual Gold + Express + Trend + ammónium nitrát, a Dual Gold + Gardoprim Plus Gold + Express + Trend + ammónium nitrát Express (post2) + Trend (post2) kombinációk mindvégig 100%-os hatást biztosítottak. E utóbbi három kombináció parlagfű elleni hatékonysága nem volt kielégítő. A Dual Gold + Goal Duplo preemergens kombináció a lapulevelű keserűfű, a varjúmák és az egyéves egyszikűek ellen mindvégig jó hatást

biztosított. Az egyéves egyszikűek ellen szintén kiváló hatásúnak bizonyult a Dual Gold + Gardoprim Plus Gold + Express + Trend + ammónium nitrát Express (post2) + Trend (post2) kombináció is. A Spektrum + Pledge, a Spektrum + Pledge + Racer és a Pendigan + Afalon Dispersion preemergens kombinációk mindvégig 100%-os gyomirtó hatást biztosítottak a lapulevelű keserűfű, a fehér libatop és az egyéves egyszikű fajok ellen.