1
2012. ÁPRILIs
A Magángyógyszerészek Országos Szö vetsége „Gyógyszertár-mûködtetés 2012” cím mel megrendezett márciusi kon feren ciá ján Dr. Szabó László, a Teva Magyar ország Zrt. vezérigazgatója és Dévényi Róbert, a Humantrade Nagy kereskedelmi Divízió kereskedelmi igaz gatója „Partnerségben az egészségért” címmel tartott közös elôadást. Dévényi Róberttel éppen egy évvel ezelôtt készült az ôt bemutató interjúnk, amelyben már akkor kiemelt feladatként jelölte meg a jó partnerséget. Ebbôl idézünk: „A nagy ke reskedelem oldaláról a jelenlegi helyzetben – amikor óriási kinnlevôségeink vannak — mi mégis át szeretnénk fókuszálni az egyfajta „behajtó” szerepbôl a jó partner szerepére. Itt látom a legfontosabb feladatokat, mert mi közben nyilvánvalóan meg kell próbálnunk a
pénzünkhöz jutni, mégis változtatnunk kell az eddigi hozzáálláson. Látok lehetôséget a vál toztatásra a kondíciókat tekintve, hogy a kö zös érdek, a partnerség kerüljön elôtérbe a patikákkal való viszonyban, sôt úgy látom, hogy az üzletfejlesztés bizonyos módozatai nak is teret lehet nyitni, még egy ilyen nehéz periódusban is.” Nos, ön szerint mennyire sikerült az el múlt egy évben erôsíteni a partnerséget? Úgy gondolom, hogy munkánkban sikerült a jó partnerségre további hangsúlyt helyezni. Ennek egyik vonásaként tovább nyitottunk új partnerek felé, mind a patikai, mind pedig a kórházi vonalon. Saját folyamatos kuta tá sa ink, illetve a partnerek visszajelzései alapján tettünk további lépéseket; ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a tavalyi év ôszére elértük a korábban kitûzött célt, a teljeskö rûséget is. Korábban ugyanis nem fedtük le a
Gyógyszertár-mûködtetés 2012.
A jó partner
5
teljes gyógyszerpalettát, mostanra azonban már szinte minden termék elérhetô kínála tunkban, beleértve a homeopátiás készítmé nyeket, az alapanyagokat, sôt a kábító szer nek minôsülô készítmények is rendelkezésre állnak nálunk. Ez utóbbi érdekében, a kábí tószerek tárolására, forgalmazására egy kü lönleges, minden korszerû biztonsági igényt kielégítô raktáregységet létesítettünk. Egyéb ként raktárbázisunk egészét is fejlesztenünk kellett a teljeskörûség biztosítása érdekében, hiszen ez „lassabban forgó” készít mények beemelését jelentette a kínálatba, ami pedig korszerûbb kezelést igényel. Több tízmillió forintos beruházást hajtottunk végre a Logi MAT automatikus raktári rendszerben, amely hatékonyan képes kezelni ezt a prob lémát. Vevôszolgálatunkat is jelentôsen fej lesz tet tük, részben egy szintén innovatív IT-techno lógia beruházásával, részben a személyi állo mány bôvítésével. A konferencián prezentált elôadásuk ugyanakkor meglehetôsen drámai képet fest a jelenlegi helyzetrôl. Az elsô címszó így hangzott: „Prés alatt”… Jogosan, hiszen az ágazat igencsak szoron gatott helyzetbe került: a Széll Kálmán Terv
6
eredményeként 2011–12-ben évente átlago san mintegy százmilliárd forint kivonására ke rül sor a gyógyszerkasszából! Ez pedig természetesen nemcsak a gyártókat és nagy kereskedôket sújtja, hanem a gyógy szertárakat is: a patikai árrés mintegy kilenctízmilliárdos csökkenésével kell számolni, ez pedig a már amúgy is igen nehéz helyzetben levô patikákat még inkább ellehetetleníti, hi szen a helyzet ellensúlyozására a tervezett 2,7 milliárd forintnyi kompenzáció nem lehet elegendô. A tavalyi adatok alapján ugyanis már a patikák mintegy negyede veszteséges, és egyre többet fenyeget közülük a bedôlés veszélye. A generikus program égisze alatt bevezetett vaklicit-rendszer, illetve preferált ársáv to vább rontja a helyzetet. A piacon ugyanis mindennek következtében az tapasztalható, hogy bizonyos, Magyarországon nem gyártó cégek 45-58 százalék közötti árcsökken té seket hajtottak végre! Ez alapvetôen nyilván valóan rövidtávú üzletpolitikát jelent, hosszú távon a fenntarthatósága mindenképpen meg kérdôjelezhetô, miközben a patikákat tönkreteszi, mivel árrésük drasztikus csökke nését okozza. Ezzel szemben az itthon gyár
kasszában ez mintegy harminc forint bevételt jelent adók, járulékok stb. formájában, miköz ben egy hazai gyártótól származó készít mény esetében ez az összeg a beruházások és egyéb tényezôk révén százhuszonhat fo rintra rúg. Vagyis a nemzetgazdasági haszon ebben az esetben négyszeres! A Teva pél dául háromezer munkahelyet létesített Ma gyarországon, összesen mintegy kétszáz harminc milliárd forintot ruházott be a hazai gyártásba, illetve kutatás-fejlesztésbe, vala mennyi itt megtermelt forintot visszaforgatva a fejlesztésbe. A hosszú távú partnerségben tehát a patikusok számára is megfontolandó, hogy amennyiben erre lehetôség van, érde mes hazai gyógyszergyártó készítményét választaniuk. Én azt ígérhetem, hogy a pénz ügyi elvonások, a nehézségek ellenére mi igyekszünk a jövôben is a kedvezmények rendszerét fenntartani, sôt fejleszteni partne reink számára. László István
Gyógyszertár-mûködtetés 2012.
tó cégeknek hosszú távú üzleti terveik van nak: az az érdekünk, hogy itt maradjunk, fo lya matosan fejlesszünk, beruházzunk, mun kát adjunk az embereknek, hosszú távon biztosítsuk az ellátást megfelelô színvonalú termékekkel — miközben persze mindezek után itt is adózunk… Elôadásukban az ily módon zajló gene rikus program egyéb hátrányaira is fel hívták a figyelmet, többek között például arra, hogy sokkal gyakrabban lehet szük séges a betegeket a megszokott gyógy szerek helyett másikra átállítani. Jól ér tem a problémát? Így van, ez elkerülhetetlen, és sok nehézsé get jelenthet orvosnak és betegnek egyaránt. Ráadásul tényleg nemcsak szakmai szem pontok játszanak itt szerepet, hanem az imént említett tényezôk következtében szinte egyik napról a másikra hiány keletkezhet valamelyik szélesebb körben használt készít ménybôl. Erre nagyon jó példa, hogy az egyik jelentôs külföldi forgalmazó már meg kezdte készítményeinek kivonását Magyar országról, és várhatóan töb ben is követik majd az elôttünk álló idô szakban. Mi, hazai gyártók viszont, hangsúlyozom, itt maradunk; partnerei szeretnénk maradni az orvosok nak, a patikusoknak és rajtuk keresztül a betegeknek is. Minden nehézség, a pénzügyi hátrányok ellenére is fenntartjuk és mûköd tetjük az orvos- és patikuslátogatói rendsze rünket, a patikák számára pedig továbbra is kínálunk kedvezményes lehetôségeket, ak ciókat. Miközben ma már egymást érik azok az információk, amelyek szerint egyre több cég redukálja, vagy teljesen meg is szünteti ezeket a promóciós programjait az orvosok, illetve a patikák irányában. A prezentációban azt is hangsúlyozták, hogy a nemzetgazdasági haszon szem pontjából is nagy különbség van a kül földi és a hazai gyógyszergyártók között – természetesen az utóbbiak javára… Ha a magyar egészségbiztosítás száz forint tal támogat egy olyan gyógyszert, amelyet külföldön állítanak elô, akkor a magyar állam
7
Beszélgessen betegével!
Bár a reklámok arra biztatják a betege ket, hogy kérdezzenek, a legtöbben saj nálják erre az idôt. Ráadásul ma már szinte mindenkiben ott lakozik egy Dr. House, aki sosem látott diagnó zi sokra keres divatos gyógyszert. Mit lehet tenni abban az alig négy percben, ami egy-egy betegre jut? Dr. Csóka Ildikó tanszékvezetô egyetemi docens szerint sok mindent. Sôt, a 300 másod perc éppen elég lehet arra, hogy az illetô elégedetten távozzon a patikából. Expediálási praktikákról tartott elôadást a kö zelmúltban Dr. Csóka Ildikó, a Szegedi Tudo mányegyetem docense, a Magyar Gyógy sze részi Kamara országos elnökségének tagja. A szakember meglátása szerint ugyan is abban a pár percben, amit a beteg a gyógy szerésszel tölt, sok mindenre választ kaphatnak mind a ketten. A betegek hozzáállása az elmúlt pár évtized ben nagyon megváltozott, miközben viselke désük egyre meghatározóbb a terápia sike
8
ressége szempontjából. „A gyógyszeres te rápiában fontos a páciens együttmûködése – mondja Csóka Ildikó –, ám a betegek ma napság sokszor nehezen fogadják el és tart ják be az orvos vagy a gyógyszerész utasítá sait. A reklámok, az internet és más források segítségével ugyanis egyre több információ hoz jutnak, «hozzáértôbbek» lesznek, néha talán kicsit túlzottan is azzá válnak.” Ráadásul annak ellenére, hogy nemcsak a szakembe rek, de a betegek is fontosnak tartják a kom munikációt, erre egyre kevesebb lehetôség és idô van, ami szintén káros folyamatok for rása is lehet: „Az orvosok gyakran mondják azt, hogy nincs idô „lelki életre”, emiatt azon ban a betegek elfordulnak a tudományos or voslástól, és esetleg olyan alternatív gyógy módokat választanak, amelyek nem alátá masztottak.” A gyógyszertár tehát gyakran az elsô és utolsó állomás a tudomány útján a kuruzslás elôtt, vagyis az expediálón múlik, hol köt ki a beteg. Csóka Ildikó szerint hiába rövid az az idô, amit a beteg a patikában tölt: 3-5 percben is lehetséges olyan beszélgetést folytatni, amely bôl a beteg gyógyulása érdekében mind két fél számára hasznos információk derülnek ki. „Egy négy fázisból álló kommu nikációs technikát érdemes alkalmazni – magyarázza. Elôször, az úgynevezett «széles nyitás» szakaszban meg kell szólítani a beteget, megkérdezni, hogy mit szeretne. Tapasztalatom szerint ez általában rendben van: a gyógyszerészek nyitottan és udvaria san fogadják a betérôt.” A következô fázis az információgyûjtés. Igyekezni kell több min denrôl megkérdezni a beteget, mert a vála szokból sok minden kikövetkeztethetô. Szé les, nyitott kérdésekkel kell kezdeni, pl. Meg
okozhatnak visszás pillanatokat. Csóka Ildikó szerint ez rendszerint furcsa reakciókat vált ki (pl. „ki tudom én fizetni!”), ráadásul éppen azokból a betegekbôl, akiknek meg kell fon tolniuk kiadásaikat, vagy akik sok gyógyszert szed nek. Ter mé szetesen ezt a hely zetet is lehet, sôt kell kezelni. Ebben a szituációban a semleges, objektív tájékoz tatás se gít; cél, hogy a beteg ne jöjjön zavarba. Fel kell so rolni a lehet séges ter mékeket, elmondani, hogy melyik mennyibe kerül, mennyi benne a hatóanyag stb., és az információátadás köz beni pár beszéd során ér zékelni kell a dön tést befolyásoló gondolatokat, illetve a beteg hozzáállását. Elôfordulhat még, hogy egy be teg konkrét tünetek alapján állít fel öndiagnó zist; a gyógyszerésznek az ilyen esetekben is „észnél kell lennie”: tudnia kell, mikor szük séges orvoshoz küldeni az illetôt. Csóka Ildikó szerint ezzel a technikával fel vértezve sikeresebb lehet az expediálás: „Nem is annyira a szakmaspecifikus expe diálási protokoll ismeretével van probléma, hiszen azt a gyógyszerészek ismerik. A kom munikációs technikán van a hangsúly. Vagyis nem az okoz nehézséget, hogy MIRE kér dezzenek rá, azt tudják; azt kell készség szintre fejleszteni, hogy HOGYAN kérdezze nek rá ezekre a dolgokra. Ugyanis abba a bizonyos 3-5 percbe nagyon sok minden be leférhet. Csak meg kellene fordítani a «Kér dez ze meg orvosát, gyógyszerészét» rek lám szlogent, és azt mondani: beszélgessen betegével.” Kovács M. Veronika
Gyógyszertár-mûködtetés 2012.
van elégedve a gyógyszerrel? Vannak-e még panaszai, allergiája stb.? Ez után szûkítsük a kört, pontosítsuk az információkat. A beteg válaszaiból, szóhasználatából sok mindenre lehet következtetni, például az iskolázott sá gára, a habitusára. A nem-verbális informá ciókból, mondjuk a testtartásából is sok minden kiderülhet; így ha valaki kerüli a szemkontaktust, tördeli a kezét, egyik lábáról a másikra áll, akkor valószínûleg zavarban van, valami miatt kínos számára a beszél getés. Mindezen információkat a következô fázisban lehet hasznosítani: amikor a beteg számára legmegfelelôbb módon magyará zunk. Nagyon fontos, hogy ez ne utasítás le gyen, hanem párbeszéd, amelyen visszakér dezésekkel vezetjük végig a beteget. A leg jobb, ha együtt, egy úgynevezett megosztott döntési folyamat során választjuk ki a terá piának legmegfelelôbb terméket. Így érhetô el az ún. «gyôztes-gyôztes» kimenetelû inter akció, amely mindkét fél elégedettségével végzôdik: a beteg a gyógyulás legjobb esé lyével, a gyógyszerész pedig hivatása teljesí tésének jó érzésével zárhatja a találkozást. Például a szakember döntése a hatóanyag, a betegé lehet a gyógyszerforma. A negyedik fázist sem szabad elhagyni: ez zárja le a folyamatot. Ebben a szakaszban vissza lehet hívni a beteget, felajánlani a gyógyszertár egyéb szolgáltatásait (pl.: „ha van esetleg bár milyen kérdése vagy panasza, kérem, hívjon fel, itt a számunk.”). Az utolsó fázis lényege, hogy a beteg számára az „ide bár mikor visszatérhetek” biztonságérzetét adja. Az életben azonban nem feltétlenül mennek ilyen simán a dolgok, adódhatnak prob lé mák. Elôfordulhat, hogy olyan természetû a beteg problémája, amit nagyon kellemetlen egy idegennel megbeszélnie, különösen a többi beteg elôtt. Az ilyen helyzeteket em pátiával lehet kezelni, például felajánlani, hogy elôjegyezzük gyógyszerészi konzultá cióra, ahol aztán négyszemközt, az erre elkü lönített «intim sarokban» könnyebb meg be szélni az ilyen természetû tü neteket.” Nem csak a betegség, hanem a gyógyszerárak is
9
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
10
2. Dr. Bódis Lászlóné, országos
tisztifôgyógyszerész – OTH
3. Dr. Szabó László, vezérigazgató – Teva 4. Dr. Samu Antal, alelnök – MOSZ 5. Dr. doc. Simon-Kis Gábor,
egészségügyi szakértô – MOSZ
6. Dr. Ilku Lívia, igazgató – MAGYOSZ 7. a hallgatóság 8. Dr. Szabó László, Dévényi Róbert – Teva Dr. Küttel Sándor, elnök, Gyógyszer nagykereskedôk Szövetsége, Dr. Feller Antal, vezérigazgató – Hungaropharma Zrt. 9. Dr. Mikola István, nagykövet – OECD Dr. Rácz Jenô, elnök – Magyar Kórházszöv. Dr. Mikola Bálint, elnök – MOSZ 10. Teva stand
8.
9.
10.
Gyógyszertár-mûködtetés 2012.
1. Dr. Mikola Bálint, elnök – MOSZ
11
Mindent tilos, amit nem szabad? – a gyógyszer-kommunikáció joga Ezzel a címmel tartott nemrégiben izgalmas elôadást dr. Kovácsy Zsombor jogász, aki 2007 és 2009 között az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöki tisztét töltötte be.
Hogyan hatnak a gyorsan változó körül mények ezen a speciális területen? A lényegében ma is érvényes törvényi sza bályozás 2006 végén született; ez szabja meg a gyógyszerek és gyógyászati segéd eszközök kereskedelmi gyakorlatához kap csolódó tevékenységek kereteit. Ez a tör vény egyfelôl kordában tartja a vásárlásra va ló ösztönzést, másfelôl ugyanakkor teret nyit ezen termékek kereskedelmének, hiszen nyilvánvaló, hogy azért itt áruról is van szó, amelyet el kell adni, tehát nem bûn ezekkel kereskedni. A korábbi évek nyitása után mostanában viszont erôsödnek azok a han gok, amelyek szerint legyen központi szabá lyozás. Minden szereplô megmondja, hogy egy adott gyógyszert mennyiért kíván érté kesíteni; az állam kiválasztja a legolcsóbbat, és attól kezdve azt kapja a beteg a pati ká ban. Azonban azok, akik ezt a modellt része sítik elônyben, elfeledkeznek arról, hogy egy idô után így a többiek kiszállnának, megszûn ne a verseny, és a piac már nem tudná sza
12
bá lyozni az árakat, magyarul: legközelebb már többe kerülne a termék. Másrészt arról sem kellene megfeledkezni, hogy nemcsak a gyógyszerek gyártása ad sok embernek munkát, hanem a forgalmazásuk, azon belül pedig a marketing, PR, ismertetés és reklám területei is. Ezen felül ennek a piaci szektor nak a szereplôi jelentôsen támogatják egyegy ország egészségügyét hozzájá rulá sok kal, adományokkal, szakmai továbbképzé sek kel és így tovább. Tehát a jogalkotónak úgy kell harmonizálnia a terület szabályozá sát, hogy egyfelôl ne a gyógyszerpiac hatá rozza meg az egészségügyi folyamatokat, másfelôl ne is béklyózza meg ezt a virágzó iparágat. Gondolom, a legfôbb szempont itt az le het, hogy a beteg a lehetô legjobb ellá tást kapja, és biztonságban is érezhesse magát, nem? A gyógyszerbiztonság, a betegek megfelelô tájékoztatása alapérték kell, hogy legyen; vita legfeljebb csak azon lehet, hogy egy ilyen, a
betegek alapérdekeit maximálisan biztosító szabályrendszer mennyire engedheti meg a marketingeszközök szabad alkalmazását. Ugyanakkor a szabályozás egy nagyon fon tos másik sarokköve a korrupció elleni fel lépés: jól tudjuk, hogy Magyarországon eb ben a szektorban – a hálapénz mellett – a különbözô cégektôl kapott nem legális jutta tások azok, amelyek ellenôrizetlenül, nem a kívánt irányban befolyásolhatják az egész ség ügy mûködését. Itt bizony nemcsak a thaiföldi utaztatások jól bejáratott rendszeré re lehet gondolni, hanem azokra a sokmilliós csúszópénzekre, amelyek olyan döntésho zók zsebébe vándorolnak, akik például egy egész szakterület gyógyszerrendelési, alkal mazási szabályai felett diszponálnak – leg alábbis bizonyos városi legendák szerint. Ilyen ügyben ugyanis nálunk elmarasztaló ítélet még nem nagyon született… Az is kérdés akkor, hogy a hazai szabá lyozás elvileg milyen szigorú, tehát világ-, vagy legalábbis európai viszonylatban hol helyezkedik el a teljes tiltástól a legá lis kiskapukig húzódó skálán? A mi 2007-tôl érvényes szabályozásunk min denképpen a szigorúbbak közé tartozik. Van olyan eleme is, amelyik talán világviszonylat ban is egyedülálló: ez a kirívóan magas, ta valy felemelt évi tízmillió forintos gyógyszer ismertetôi díj. Ez az az összeg, amelyet egy cégnek évente be kell fizetnie minden egyes orvoslátogató munkatársa után. Ettôl eltekint ve a szabályozás alapjai német mintára épül nek, az ajándékok tilalmától, illetve minimális szintre csökkentésétôl az orvosok vendégül látásának rendkívül szigorú korláto zá sáig. Ezeken kívül nagy multinacionális cé gek belsô szabályozásaiból is sikerült cél szerû, hatékony elemeket átvenni, ötleteket merí teni. A probléma csak az, hogy mi módon lehet mindennek érvényt szerezni, vagyis hogyan lehet a törvényt betartatni. Ugyanis a hatósá gi kapacitás semmiképpen nem elégséges erre: nekem, mint korábban az illetékes szer vezet vezetôjének, bizony vannak tapasz ta
lataim. A gyógyszerpiac felügyelete idôköz ben a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egész ségügyi Minôség- és Szervezetfejlesztési In tézet) feladata lett; nincs információm arról, hogy ez a változás növelte volna az ilyen irá nyú kapacitásokat. A korábbi gyakorlat bi zony az volt, hogy inkább csak a könnyeb ben tetten érhetô, kisebb súlyú, felszíni jelen ségeket voltunk képesek vizsgálni: köny nyebb volt leleplezni azt, hogy egy cég valót lanságokat állít az általa gyártott készítmény szórólapján, mint azt, hogy, mondjuk, Kínába utaztatja orvosok tucatjait, ál-szakmai progra mokra. Elôbbihez ugyanis elegendô szakmai alapon ellenôrizni az állításokat, utóbbi eset ben viszont minimum gyümölcsözô együtt mûködésre lenne szükség az illetékes külföl di társ-hatóságokkal, ami bizony nem feltét lenül biztosított… Az orvosok és gyógyszerészek felé irá nyuló kommunikációnak melyek a meg határozó szabályai, illetve jellegzetes kis kapui? A szabályozás igen szigorú: lényegileg sem mit sem szabad, mármint semmilyen formá ban nem szabad ösztönözni ezeket az egész ségügyi szakembereket arra, hogy egy adott készítményt részesítsenek elônyben. Az or vos és a gyógyszerész szakmai megítélését, döntési szabadságát, hogy úgy mond jam, szentként írja elô tisztelni a törvényalkotó. Ki zárólag azt szabad, amit tételesen megjelöl, kivételként nevesít a törvény. Ilyen kivétel, hogy a gyógyszerismertetés alkalmával a szakmai tevékenységgel összefüggô, cse kély értékû ajándékot lehet átadni. Hogy ne okozzon senkinek gondot a csekély érték meghatározása, ezt nálunk tételesen is sza bályozzák: ma Magyarországon tényleg igen szimbolikus ez az összeg, hiszen az érték határ – a minimálbérhez kötötten – jelenleg 4650 forint. Nem olyan egyértelmû már vi szont annak az eldöntése, hogy mi minôsül szakmai tevékenységgel összefüggô aján déknak. Az ilyenkor szokásosan átadott mé rôeszközök – számológépek, adminisztráci ós tevékenységhez szükséges kisebb értékû
13
eszközök – általában elfogadhatónak ítéltet nek, vannak azonban olyan leleményes pró bálkozások, amelyeket a hatóság nem néz het jó szemmel. Nem szeretnék ezzel kap csolatban példákat mondani, és ezzel eset leg a „kreatív” ötletek tárházát szaporítani, van belôlük elég… Ugyanakkor az a vélemé nyem, hogy ez az értékhatár irreális, túlsá gosan alacsony ahhoz, hogy értelmes célok ra lehessen fordítani ezeket az ajándékokat. Ilyen cél lehetne például szakkönyvek átadá sa, ehhez azonban jelentôsen emelni kellene a limitet, mondjuk, húszezer forintra, ami még mindig nem lenne túlságosan magas, még az Európában szokásos ilyen jellegû értékhatá rokhoz hasonlítva sem. Ezzel teljesen legáli san és hasznos formában támogathatnák a cégek az egészségügyet – sokkal inkább, mint a ma oly elterjedt, már említett szakmai célú utaztatással. Ott ugyanis a határ a csil lagos ég, bár bizonyos szabályokat termé szetesen be kell tartani. A házastárs rész vételét tehát a gyógyszercég nem finan szí rozhatja, tilos extra programokat biztosítani és így tovább, de hát ki mondja meg például, hogy a gálavacsora még belefér-e, vagy sem? És egyáltalán, hogy egy program tény leg igazán szakmai-e, tehát igazi konferen ciáról van-e szó, vagy inkább csak egy-két diasor szolgál némi körítésként egy távol-ke leti vagy trópusi lubickoláshoz?
14
Áttérve a fogyasztók felé irányuló kom munikációra, gondolom, itt az a legfonto sabb, hogy a vényköteles gyógyszerek reklámozása teljes mértékben tiltott. Így van ez másutt is a világon? Tudomásom szerint ez az elterjedt modell, legalábbis Európában mindenképpen. Lé nyege, hogy abban az esetben, amikor az orvos dönt a gyógyszerrôl, akkor ezt semmi képpen ne próbálhassa senki sem befo lyá solni, például egy adott készítmény promo tálásával. Azaz, ha az orvos kompetenciája kell a megítéléshez, akkor azt senki más, akinek nincs ilyen felkészültsége, ne tudja semmiféle más információval megzavarni, hiszen az így már dezinformálásnak minô sülhet. Az OTC-készítményekre természetesen azért már kevésbé szigorú szabályok vonat koz nak, de itt is számos kötelezô eleme van a laikusok tájékoztatásának. Az informálásnak a rendeltetésszerû használatra kell ösztönöz nie, fel kell hívnia a figyelmet a beteg tá jé koztató megismerésének szükségességére, ugyanakkor nem lehet semmilyen formában félrevezetô, nem lehet szenzációhajhászó, nem tulajdoníthat a szernek irreális, termé szetfeletti hatást, és így tovább. A jól ismert, kötelezô felhívás – „A kockázatokról és mel lék hatásokról kérdezze meg kezelôorvosát, gyógyszerészét!” – szövegbeli aránya, vizuá lis megjelenítése stb. is szabályozott. Ugyan akkor itt – az általános gyógyszerbiztonságot szem elôtt tartva – már az igazi rek lám hoz közelebb álló formáról van szó. Ezt a bizonyos unalomig hadart felhívást nem lenne érdemes ma már érdemi infor mációkkal kiváltani? Lehet, hogy nagyon unalmas már mindenki nek, azonban ez nem magyar találmány, nem véletlenül alkalmazzák széleskörûen. Ugyan is ennek egyfajta „címke”-funkciója van, ha sonlóan ahhoz, mint amikor a televízióban egy filmnél megjelenik a 12-es „karika”: fi gyelmeztetés a szülôknek, hogy ezt nem len ne szerencsés kisebbeknek megnézni. A gyógy szerek reklámjában ez a kötelezô
elem éppen azt jelzi, hogy nem akármilyen termékrôl van szó, hanem olyan készítmény rôl, amellyel bizony különösen körültekintôen kell bánni, mert például lehetnek mellék hatásai. Ennek közlésével a gyártó a saját biztonságát is szolgálja, s a reklám külön is mindig felhívja rá a figyelmet. Szerintem Ma gyarországon egyébként ennek külön jelen tôsége van, mert mi szeretünk valahogyan fehéren-feketén gondolkodni: miközben a vi lág tele van kívánt és nem kívánt esemé nyeknek a bekövetkezési valószínûségeivel, tehát valódi kockázatokkal, minket ez zavar, és inkább azt szeretnénk, hogy egy gyógy szer csak legyen jó nekünk, és közben nem akarunk tudni mindenféle zavaró körül mé nyekrôl. Mennyiben változtat esetleg a bevett kommunikációs gyakorlaton az, hogy az eddigi három kategória – gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és étrendkiegészítôk – közül a középsôt, az „átme netit” megszüntették? Az új szabályozás éppen az eddigi bizonyta lanságát szüntette meg, ami pontosan ebbôl a homályosabb átmeneti kategóriából fakadt. A kétosztályú rendszer teljesen egyértelmû viszonyokat teremt. Nyilvánvalóan az történt, hogy amelyik készítményt megérte és lehet séges volt gyógyszerré átminôsíteni – ami nem egyszerû és így nem is olcsó procedúra –, azzal ezt a gyártók megtették, a többi pe dig étrend-kiegészítô lett, amelyre viszont lényegesen kevésbé szigorúak az elôírások. Ugyanakkor erre a kategóriára kemény kor látozások is vonatkoznak a kommunikáció te kintetében, hiszen ha valamely termék csak étrend-kiegészítô, akkor nem lehet neki gyógyhatást tulajdonítani! Tehát például egy kalciumot tartalmazó készítményt nem lehet azzal reklámozni, hogy ilyen vagy olyan be tegséget gyógyít, csak oly módon, hogy al kalmazása elôsegíti a szervezet megfelelô mûködését. Végezetül, a gyógyszerészek felé irányu ló kommunikációt tekintve milyen hatása lehet a generikus programnak, illetve a
hatóanyag-alapú gyógyszerrendelésnek? Mindenképpen az várható, hogy az orvosok ra irányuló ismertetô tevékenységekhez ké pest valamelyest nô a patikák, a gyógysze részek felé történô kommunikáció. A patikák, patikusok jelentôsége az említett okokból mindenképpen megnô, és ehhez járul még az egyre szélesebb körben megvalósuló gyógyszerészi gondozás, amelyet az egész ségügyi kormányzat tudomásom szerint tá mogat. Egészében tehát arról van szó, hogy a döntések egy része, súlypontja az orvo soktól a gyógyszerészek irányába mozdul el, és ezt nyilvánvalóan a gyártók, forgalmazók is figyelembe veszik. Itt egyébként életbe lépett egy legalábbis látszólag fontos, új sza bályozás, amely a gyakorlatban érdekes le het: a gyógyszer-ismertetésre és reklámra vonatkozó rendeletbôl törölték azt a szabályt, amely szerint a lakosság, a laikusok felé szánt információk a szakemberek – orvosok, gyógyszerészek – számára nem minôsülhet nek ismertetésnek. Viszont továbbra is ér vényes, és megnyugtató lehet az a szabály, hogy az ismertetés kizárólag szakemberek nek szól – így ami laikusoknak is szól, az ab ovo nem lehet ismertetés, így nem vonat koznak rá az ismertetés szigorú szabályai. László István
15
OTC és kommunikáció A ,,Marketing, public relations és reklám a patikákban’’ címmel nemrégiben Buda pesten rendezett szimpóziumon elôadást tartott Osztoics Bernadett, a Nielsen Piac kutató Vállalat ügyfélkapcsolati igazgató ja. Prezentációjában a „Felmérés a beteggyógyszerész, illetve beteg-orvos kommu nikációról” témakörét járta körül.
Csökkenô fogyasztói bizalom „A recept nélkül kapható gyógyszerek és gyógyhatású készítmények vásárlását is be fo lyásoló fogyasztói bizalom Magyaror szá gon alacsony, és ráadásul csökkenô tenden ciát mutat” – állapította meg elôadása elején Osztoics Bernadett, a fogyasztói információ kat és ismereteket szolgáltató vállalat vezetô szakembere. „Legutóbbi felmérésünk alapján hazánkban 30 pont a fogyasztói bizalmi index. Ez a vilá gon a legalacsonyabb mutató a közvetlenül elôttünk helyet foglaló Portugália, Görög or szág, Horvátország, Dél-Korea és Olaszor szág mögött! A magyar mutató most 7 pont tal alacsonyabb, mint a 2011 harmadik ne gyedévében mért 37-es index. Elôtte, a 2011 második negyedévi, májusi felmérés 43 pon tos eredményével még megelôztük Portugá
16
liát és az akkor sereghajtó Görögországot.” Az érték kiszámításának alapja a fogyasztók személyes pénzügyi helyzete, az adott or szágra jellemzô munkahelyi kilátásokról al kotott véleménye, valamint a jelen idôszak a vásárlás szempontjából való megítélése. Ma tematikailag 0-200 pont közé eshet ez az in dex; ahol 100 pont fölé kerül, ott optimistának mondható a fogyasztói közhangulat, míg 100 alatt inkább pesszimista.
Nôtt az OTC- termékek vevôköre „Jelentôsen növekedett az OTC-termékek el fogadóinak száma: három éve végzett kuta tásunk során a válaszadók 68 százaléka mondta, hogy legalább alkalmanként vásárol nem receptköteles gyógyszert, múlt évben azonban ez az arány már 83 százalékra emelkedett, ami a keresôkorú lakosság több mint négyötödét jelenti” — mutatott rá Osz toics Bernadett.
A legnagyobb forgalmú tíz OTC-termék cso port kiskereskedelmi trendjeirôl — patikai és patikán kívüli értékesítés — elmondta: érték ben mért forgalmuk az elôzô évhez viszo nyítva tízbôl hét termékcsoport esetében emelkedést mutat, míg háromé stabil maradt. A növekedést produkáló hét termékcsoport ból öt esetében az inflációt is meghaladó mértékben emelkedtek az értékbeli eladá sok.
A szakemberek befolyásolnak A Nielsen igazgatója kutatásaik eredményei vel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy OTCter mékekrôl a betegek/fogyasztók elsôd le gesen az orvosoktól és a gyógyszerészektôl tájékozódnak. Ugyanígy az ô ajánlásuk befo lyásolja legnagyobb mértékben a vásárlási döntéseket, a szakemberek szerepe azon ban termékcsoportonként eltér. A fogyasztói megkérdezésen alapuló kutatás feltárta, hogy például visszér- és kerin gés javító készítmények esetén az orvosi ajánlás a fogyasztók 68 százalékának vásárlási dön tését befolyásolja. Sokkal kevesebb válasz adó, 31 százalék nevezte meg az orvosokat vitaminok és étrend-kiegészítôk esetében. Gyógyszerészt a megkérdezettek legna gyobb arányban (37 százalék) az orrdugulás elleni készítményeknél neveztek meg a vá sárlási döntést leginkább befolyásoló ténye zôk között, míg ez az arány az allergia elleni készítmények esetében viszont csak 16 szá zalék. Mindent összevetve azonban az orvo sok és gyógyszerészek vezetô szerepe a vásárlói döntésekben vitathatatlan.
Fejfájástól köhögésig Az elôadáshoz kapcsolódóan Osztoics Ber nadett bepillantást engedett lapunknak a Nielsen tavalyi, a világ ötvenöt — ebbôl Euró pa huszonnyolc — országára kiterjedô vizs gálatának eredményeibe. Ezek arra vonat koz nak, hogy milyen panasz esetén és há
nyan használnak vény nélkül elérhetô gyógy szert hazánkban, illetve a többi vizsgált or szágban. Ezek alapján honfitársainknak — Európa más országainak lakóihoz hasonlóan — egészsé gük szempontjából sorrendben a fejfájás, a derék- vagy hátfájás, továbbá a köhögés okozta a legtöbb panaszt; ôk legnagyobb arány ban recept nélkül kapható gyógyszerrel, vagy gyógy h atású készít ménynyel kúrálták magukat. A megkérdezettek 57 száza lékánál fordult elô a kutatást megelôzô tizenkét hónap so rán, hogy fájt a feje. Közülük mindig vagy esetenként vény nélkül elérhetô szerekkel gyó gyította magát 78 százalék, azaz mindössze 22 százalé kuk nem használt recept nél kül kapható készítményt — tájékoztat Osz toics Bernadett. A második legelterjedtebb panasz nálunk is, ahogy Európa legtöbb or szágában, a derék- és hátfájás: hazánkban a válaszadók 41 százalékát érintette a legutób bi év során. Ilyen panaszok esetében tízbôl négyen nyúltak recept nélkül beszerezhetô gyógyszerhez, míg a többiek egyszer sem. A szóban forgó idôszakban a megkérdezet tek 38 százaléka megfázott, illetve reuma ti kus vagy köszvényes fájdalmat érzett 36-36 százalék. További sorrend: sinus congestion (32 százalék), gyomorégés vagy emésztési zavar (28), alvási problémák (27), torokfájás (26), hasmenés (22), influenza (17), szénaláz vagy allergia (12), másnaposság (11), szék rekedés (9), magas koleszterinszint (8), cu korbetegség (6), hólyagproblémák és inkon tinencia (4), valamint a prosztata megna gyobbodása (3). Osztoics Bernadett rámutatott a leggyakrab ban használt, vény nélkül elérhetô OTC-ter mékek kutatási eredményeire: amíg fejfájás nál mindig recept nélkül kapható gyógyszert vett be az érintett válaszadók 42 százaléka,
17
addig megfázásnál 41, köhögésnél és sinus congestion esetén egyaránt 31 százalék. Az említett panaszok esetén további 27-36 szá zalék azok aránya, akik alkalmanként hasz náltak OTC-készítményt. Influenza esetén a megkérdezettek 28 százaléka mindig, 30 szá zaléka pedig alkalmanként gyógyította magát
recept nélkül kapható szerekkel. Hasmenés nél az arányuk 28 és 13, torokfájásnál 26 és 45, gyomorégésnél vagy emésztési rendelle nességnél 26 és 30, székrekedésnél pedig 21 és 21 százalék. Ha a 28 vizsgált európai ország átlagát néz zük, akkor az egy év során észlelt panaszok között ott is a fejfájás vezet a derék- vagy hátfájás elôtt, 49 illetve 43 százalékos em lí téssel. Utánuk sorrendben a megfázás, kö högés, majd torokfájás következik. S amíg Magyarországon reumás vagy köszvényes fájdalomról 36 százalék számolt be, addig földrészünk átlagában ez csak 21 százalék. Mindig vagy esetenként OTC-terméktôl vár segítséget az európai válaszadók átlag 84 százaléka fejfájás esetén; ez megfázásnál 76, torokfájásnál 75, influenzánál 69, köhögésnél pedig 66 százalék. László István
Egyes országokban panasz esetén a válaszadók mekkora aránya használ mindig vagy alkalmanként vény nélkül kapható gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt a válaszadók százalékában.
Megfázás
Reumatikus vagy köszvényes fájdalom
Sinus congestion
66
76
52
64
38
67
74
54
58
88
52
77
79
65
66
Románia
87
64
71
87
56
63
Ukrajna
83
51
85
86
65
79
Ausztria
83
30
60
71
37
47
Csehország
84
66
83
89
65
73
Lengyelország
88
57
84
89
60
65
Németország
88
45
71
82
46
66
Portugália
81
44
68
78
31
42
Fejfájás
Derékvagy hátfájás
Köhögés
28 európai ország átlaga
84
49
Magyarország
78
Horvátország
Ország
Módszertan: A Nielsen online fogyasztói megkérdezése a világon a legnagyobb ilyen jellegû kutatás. A fenti információk a 2011. év során globálisan 55 országban — ezen belül Európa 28 országában, köztük Magyarországon — megkérdezett, összesen több mint 28 ezer internethasználó válaszaiból nyert adatokat összesítik. Forrás: Nielsen Piackutató Vállalat
18
19
„Gyûjtsd a vasat!” A vas nélkülözhetetlen minden élô szervezet számára, élettani hatása felbecsülhetetlen értékû. A vastartalmú fehérjék alapvetô fontosságúak a sejtképzésben, az energiaszolgáltatásban, a DNS-szintézisben és az immunfunkciókban. A vas kulcsszerepet játszik az oxidatív enzimek optimális mûködésében is.
20
Vas a szervezetünkben A felnôtt szervezet átlagosan 4-5 gramm va sat tartalmaz, melynek túlnyomó része fehér jeszerkezetekhez kötôdik; leginkább a he moglobin és a myoglobin szerkezetének ké pezi integráns részét. A hemoglobin a vér ben az oxigén és szén-dioxid-szállítás túl nyomó részét végzi; a vér mindenkori színe a vas oxidációs állapotától függ, amely a vér oxigéntelítettségének következménye. Az oxi géndús vér világospiros, míg az oxigénben szegény, ugyanakkor szén-dioxidban gaz dag vér ennél jóval sötétebb árnyalatú. A myo globin az izomsejtekben található, és a sejtek anyagcseréjében vesz részt. Emellett a csontokban és a májban található még je lentôs mennyiségû vas. Meglepô, de vas nagy mennyiségben talál ható az agyban is, sôt ez utóbbi bizonyos ré szei gazdagabbak vasban, mint a máj. A vas kritikus tényezô az agy fejlôdésében, ugyanis mint nyomelem kulcsszerepet játszik a köz ponti idegrendszer energiaellátását szabá lyo zó enzimrendszerben. Ez az enzimrend szer befolyásolja az idegsejtek velôhüvelye, a myelinhüvely képzôdését, ami viszont töb bek között az ingerületterjedés sebességért, így akár az intelligencia szintjéért is felelôs. Az agyban lévô vas számos ingerületátvivô anyag, pl. a dopamin, a szerotonin és a GABA felépítésében, illetve a rendszer opti mális mûködésében játszik fontos szerepet. A szerotonin és a GABA a gátló neuro transzmitter-rendszerek részei, és mint ilyen, szerepet játszanak a viselkedés, alvás, han gulat, cirkadián ritmus, szorongás, stressz, illetve a motoros aktivitás szabályozásában. A vas a vékonybél bizonyos szakaszain (a duodenumban és jejunumban) szívódik fel. A felszívódás könnyebben történik ferro (Fe2+), mint ferri (Fe3+) vas formájában, és mivel a táplálékkal bekerült vas nagy része ferri, így a gyomorban a vasfelszívódás minimális. Fontos azonban, hogy a vas savas közegben redukálódik; az átalakulást az aszkorbinsav is elôsegíti.
A vérplazmában saját hordozó fehérjéje van, a transferrin. A szervezet a felszívódott vasat erôsen ôrzi; minimális mennyiség távozik el a vizelettel és a verejtékkel. A megfelelô meny nyi ségû vasat a táplálékunkkal nyerjük, ha sokoldalúan étkezünk. A legfontosabb vas források a máj, a hús, a tojássárgája, a zöld fôzelékek, a teljes gabona magvak, a hüve lyesek és a diófélék.
A vashiány A vashiány gyakoriságát a fejlett orszá gok ban a 0-5 évesek között 12%-ra, a fejlôdôek ben 51%-ra becsülik. A serdülô leányokban 13-14%, fiúkban 3-4% az elôfordulása. Ma gyarországon a legújabb vizsgálatok szerint a 8-36 hónapos korúak 19-41%-a (BudapestBorsod megye), míg a 4-6-évesek 53%-a vas hiányos! A vashiány csökkenti a szervezet testi-, szellemi- és lelki teljesítôképességét, fertôzésekkel szembeni ellenállását, de állhat a romló iskolai teljesítmény és magatartás zavar hátterében is.
21
Anyatej vagy tehéntej? Az újszülött a vörösvértestek szétesésével az elsô 2-3 hónapban jelentôs mennyiségû vashoz jut. Az így nyert és elraktározott vas – különösen anyatejes táplálás esetén – 6-9 hónapos korig elegendô a vérképzéshez. Bár az anyatej vastartalma alacsony (colostrumban 1mg/l, késôbb a végleges tejben csökken 0,3-0,4mg/l-re), a vas az anyatejbôl kétszerháromszor jobban szívódik fel, mint a tehéntejbôl. Ennek az a magyarázata, hogy az anyatejben a tehéntejjel szemben laktoferrin, egy speciális „vasbarát” fehérje is található. Nem elhanyagolható a tehéntej magas Ca++ tartalma sem, amely egyes vasfelszívódási mechanizmusokat gátolhat. A tehéntejjel való „hozzátáplálás” tehát rontja a vas felszívódását az anyatejbôl.
A csecsemôk központi idegrendszere az intenzív fejlôdés idôszakában igen érzékeny a vashiányra: a vashiány vagy a vashiányos vérszegénység ebben az idôszakban hosszú távú, esetleg visszafordíthatatlan elváltozáso kat okozhat. Az utóbbi évtizedben egyre több vizsgálat támasztotta alá, hogy a vashiány hosszú távon káros hatással van a viselke dés, a pszichomotoros fejlôdés és a kognitív funkciók érésére. Az eltérések már viszony lag enyhe vérszegénység esetén is kimutat hatóak. Az utólagos vaskezelés hatástalan nak tûnik az eltérések teljes korrigálásában, így egyetlen megoldás a csecsemô-, illetve
22
kisdedkori vashiány megelôzése. A vashiány szempontjából a legveszélyezte tettebb életszakaszok az újszülöttkor, a 9-24 hónapos életkor és — elsôsorban leányoknál — a serdülôkor, fôleg az elsô menstruációt követô 2 év.
A vashiány megelôzése Az újszülöttek vashiány-betegségének meg elôzésében döntô fontosságú a terhesek vasegyensúlyának fenntartása. Ennek beállítása nagy szakértelmet igényel, mivel a túlzott vasbevitel (130g/l hemoglobin-szint felett) fo kozhatja a koraszülés és az alacsony szüle tési súly kockázatát. De ugyanezek a veszé lyei az alacsony (104g/l alatti) hemoglobinszintnek is! A megelôzés leghatékonyabb módja a nôk, a szoptató anyák, valamint a gyermekek minôségileg és mennyiségileg megfelelô táplálkozása. Hathónapos kort kö vetôen a legjobb vasforrás a fôzelékek máj jal, hússal való dúsítása. A korunkban olyan népszerû, vassal dúsított cereáliák étrendbe iktatása azonban már fokozott figyelmet igé nyel, mert a gabonapelyhek energia-, azon belül szénhidráttartalma olyan magas lehet, amely hosszú távon rengeteg betegség alap ját képezheti. Nem lehet hibázni viszont a gyümölcsökkel, gyümölcslevekkel, a C-vita minnak ugyanis — ahogy azt már említettük — rendkívül szoros kapcsolata van a vasháztar tással. A száraz hüvelyesek és a tojássárgája
szintén nem elhanyagolható vasforrást jelent. Gyermek- és felnôttkorban a megfelelôen megválasztott vegyes táplálkozás mellett ki alakuló vashiány esetén egyéb betegségek re kell gondolni (pl. felszívódási zavar, enzim hiány).
A vas pótlása Vaspótlást csak vizsgálatokkal igazolt vas hiány esetén szabad folytatni. A vashiány ke zelésében elsôként választandó szerek a szá jon át alkalmazható készítmények. Amennyi ben sikertelen a szájon át történô vaspótlás — akár a mellékhatások miatt, akár súlyos felszívódási zavar, vagy ellenjavallatok (gyo mor- és nyombélfekély) esetén —, akkor vé nás (parenterális) úton kell a pótlásról gon doskodni. A szöveti vasraktárak feltöltéséhez a számított hiánynál 20-30%-kal többet kell adni. A vaspótlás elég hosszú folyamat, 4-6 EUlife_167x110_HUT_V1_NYOMDAIy.pdf 1 3/28/12 hónapig is eltart.
Mely gyógyszerekkel alakulhat ki káros kölcsönhatás a vaspótlás során? Bizonyos antibiotikumok (tetracyclinek, peni cillamin, aranyvegyületek és foszfátionok) ha tására egyrészt csökkenhet a vas felszí vó dási sebessége, másrészt a vasra adott vá laszreakció is késhet (cloramphenicol). A nonszteroid fájdalom-, és gyulladáscsökken tôk (NSAID: salicilátok, phenylbutason vagy oxyphenylbutason) a vaskészítményekkel együtt adva fokozzák az amúgy is jelentôs emésztôrendszeri panaszokat (nyálkahártyaizgató hatás). A magas fitát- (gabonafélék), foszfát- (pl. tojás) és csersavtartalmú (pl. kávé, tea) táplálékok csökkentik a vasfelszí vódást. Szintén gátolják a felszívódást a co lestiramin-, a magnésium-, calcium-, valamint aluminiumtartalmú antacidok, az E-vitamin és a pancreas-kivonatok.
10:04 AM
C
M
Y
CM
MY
CY
CMY
K
23
B
öjt és méregtelenítô kúrák
Sokan azt gondolják, hogy a méregtelenítés folyamata egyenlô a különbözô adalékanya gok (E-számok) a szervezetünkbôl való „el távolításával”. Itt azonban másról van szó! Egyrészt több savképzô élelmiszert fogyasz tunk, mint amennyire szükségünk lenne. Éte leink és italaink — cukros üdítôk, fehér ke nyér, gyorséttermi étkezések, az átlagos „ma gyaros” ebéd — sok energiát és keve sebb ásványi anyagot tartalmaznak. Ezen kívül a szükségletünkhöz képest nap mint nap több fehérjét viszünk szervezetünkbe. Emellett az egészséges mennyiségnél keve sebb bázikus hatású, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag élelmiszert veszünk ma gunkhoz. Szükség lenne napi két zöldségalapú menüre — sok zöldséget tartalmazó le ves, fôzelék, saláta, párolt-töltött-rakott zöld ségétel stb. —, illetve két gyümölcsös ét kezésre, amelyre legalább két darab köze pes alma, vagy más gyümölcs lenne az ide ális. Mind ezek mellett az életmódunkból fa kadóan csökkentek a savkiválasztási lehetô ségek: a fizikai munka okozta verejtékezés, erôteljesebb légzés is. Ebbôl adódik, hogy a savi maradványok, me lyeket nem tud üríteni a szervezet, lerakód hatnak. Erre legalkalmasabb hely testünk la
24
A böjt régen az élet természetes része volt: alapvetôen egy visszafogottabb, szerényebb étkezést jelentett, hosszabb-rövidebb idôn ke resztül. A legismertebb számunkra a húsvét elôtti nagyböjt, mely a disznóvágások, mula tozások utáni idôszakra esett. Ebben az idô ben sok vidéken a tavaszi munkák kezdetéig késôbb keltek, korábban feküdtek, és napon ta csupán kétszer ettek, mert nagyon beosz tóan kellett gazdálkodni a tartalékokkal. Hús vétig hús- és állatizsiradék-mentes, egyszerû étrend volt szokásban; az emberek testileg tisztultak a befogadásra.
zarostos kötôszöveti része, a mesenchyma. Ezen a szöveten keresztül zajlik az anyag csere: a sejtekbe való beáramlási mechaniz musok és a termelôdô anyagok a sejtbôl va ló kiáramlási folyamatai, illetve a vér felvétele. Ha a rendszer maradványoktól terhelt, a fo lyamatok hatékonysága is kárt szenved. Mé regtelenítéskor tehát megtisztítjuk szerveze tünket e maradványoktól, ezáltal hatékonyab ban mûködhet a felvevô-leadó mechanizmus. A szervezet egyensúlyi állapotában normál testsúlykilogrammonként 0,8-1 g fehérje, 33,5 gramm szénhidrát (vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag teljes gabonaszem és az ebbôl készült kenyér, péksütemény, süte mény, sok zöldség és gyümölcs), illetve 1-1,2 gramm zsiradék. Már látszik is a méregtelenítés lényege: ek kor döntôen zöldségekkel, gyümölcsökkel, esetleg gabonafélékkel táplálkozunk. Elôtér be kerülnek ilyenkor — fôként tea formájában — az olyan gyógyító növények, amelyek ser kentik a máj, a vesék, illetve a bélrendszer mû ködését. A javaslatok között szerepel a napi 2-3 liter folyadék elfogyasztása is. Fontos tudni, hogy méregtelenítésbe csak megfelelô testi állapotban szabad belefogni! Ellenjavallt bármely mûtét utáni állapot, daga
natok kezelési szakasza!, lázas állapot, gyer mek- vagy fiatal serdülô kor, terhesség-szop tatás idôszaka, illetve minden olyan kondíció, amikor fontos a szervezet rendszeres ellá tása minden alapvetô tápanyaggal. Hangsúlyoznunk kell a mozgás fontosságát is! A fent említettek azokra az alkalmakra is vo natkoznak, amikor a méregtelenítés egy erô teljesebb módját: a lékúrát választjuk. Ekkor néhány napra megválunk a szilárd ételtôl, és a zöldségeket-gyümölcsöket lé formájában fogyasztjuk el. Ebben az esetben elengedhe tetlen felkészíteni szervezetünket a bekövet kezô változásra, és lehetôleg elvonultan töl teni az idôt. A kúra befejezése után újra fel kell építeni a táplálkozás megfelelô menetét. Az elôkészületek nagyon hasonlítanak arra, amit egy tükrözéses vizsgálatnál javasolni szoktak: a kúra elôtt három nappal már ne fogyasszon húst. Ezen a napon még ehet saj tot, tojást, (natúr) joghurtot, fôzeléket, levese ket, kenyérfélét. A böjtöt megelôzô nap már csak pépes(ebb) ételek kapjanak szerepet: alaposan megfôzött zabkása, túró, (natúr) jog hurt, reszelt, párolt, krémlevesnek készí tett zöldségfélék teljesen megfelelôek a nap folyamán. Célszerû fél-egy decinyi Ferencz József vagy Mira keserûsós vizet inni, mert ezek meggyorsítják a bálmûködést, jól ürítik a beleket. Ezt célszerû folytatni a kúra nap jaiban is (hacsak a kúra vezetôjének nincs más javaslata). Ezután következik a kúra pár napja. Az el vonulás azért fontos, mert egyáltalán nem lehet jól végigvinni, ha nem tud lelassulni az ember. A gondokat is le kell tudni tenni egy kicsit. Jó, ha van felügyelet, hogy az esetle gesen jelentkezô testi tünetekrôl (fejfájás, hányinger, hányás stb.) szakemberrel lehes sen konzultálni, aki aztán dönteni tud a kúra további folytatásáról. Általában ilyenkor egy csomó programot kínálnak, amelyek jól el terelik a figyelmet az étkezésekrôl; nem utol sósorban sokat tanulhat ekkor az ember! Ha nagyon szenved, akkor érdemes mérle gelni, hogy rendben van-e a folyadék fogyasz tása, mert sokszor egy-két pohár víz elfo gyasz tása után elmúlik a fejfájás, a rossz közérzet. Gondolja át azt is, hogy rendesen elô- és felkészült-e a kúrára. Ha esetleg nem, úgy tünetei lehetnek átmenetiek, és a kezdeti
idôszak után elmúlhatnak. Ha rossz köz ér zete továbbra is fennáll, akkor nem biztos, hogy ez az intenzív kúra a megfelelô az Ön számára. A napi rohanó életritmus mellett is tarthatóak félnapos kúrák, amikor a nap elsô vagy má sodik felében csak zöldséget-gyümölcsöt eszik valaki. A böjtnapok levezetése meg egye zik a felvezetéssel, csak fordított sor rendben: elôször tegyük be az étrendbe a pépesebb, alaposan rágható és meg is rá gott ételeket. Készülhet finom püréleves, ká sa, reszelt alma, reszelt sárgarépa. Vissza vehetô a joghurt, a túró, a tojás az étrendbe, és következô nap jöhetnek a szilárdabb, de nem túl puffasztó ételek. Fontos, hogy amikor már „szabadon” ehe tünk, ez ne váljon szabadossággá! Ne térjünk vissza a fehér lisztet, sok cukrot, kevés zöldséget tartalmazó szokásrendsze rünkhöz! Használjuk ki a méregtelenítés nap jait arra, hogy átgondoljuk azt, mi mindent tudunk megtenni a mindennapjainkban an nak érdekében, hogy kiegyensúlyozottabb legyen étrendünk. Valamint mozogjunk, mozogjunk, mozogjunk! Kisa Judit
25
Monokli
A Pesti Színház március közepén mu tatta be a „Monokli” címû elôadást Mol nár Ferenc írásaiból, Fesztbaum Béla rendezésében. A szerzô jeleneteibôl, no velláiból és publicisztikáiból gyúrta az anyagot elôadássá a rendezô, aki ráadá
26
sul zenét is szerzett a darabhoz! A szín ház nyolc kiváló mûvésze jutott szerep hez ebben az úttörô vállalkozásban, kö zülük Venczel Vera és Lukács Sándor vett részt a rendezôvel való beszél geté sünkben.
Hogyan kezdôdött, honnan származik a Molnár-összeállítás ötlete?
Fesztbaum Béla: Eszenyi Enikô felkért, hogy rendezzek egy olyan elôadást, amely színhá zunk „nagy generációjára” épül. Különbözô kész darabokat vettünk azután sorra, de va lamiért mindegyiket elvetettük. Végül beug rott nekem, hogy Molnár Ferenc lenne erre a legjobb, de akkor már ne egy kész, ismert darabot vegyünk elô, hanem építsük az elô adást tôle származó, néhány perces, briliáns párjelenetekre. Ezeknek a jeleneteknek a for rása fôként a „Ketten beszélnek” címû kötet, amely éppen száz éve, a múlt század tízes éveinek elején jelent meg. Elkezdtem hozzá olvasni ebbôl az idôbôl más Molnár-írásokat, elsôsorban a Pesti Naplóban megjelent pub licisztikáit, tárcáit. Így találkoztak a fejemben a szellemes, virtuóz dialógusok a közélet visszáságait keményen megragadó publi cisztikákkal. Ne felejtsük el, hogy nem sokkal az elsô világháború kitörése elôtt járunk! Mol nár mindig egy-egy hétköznapi jelenségbôl bontott ki fontos gondolatot, újságírói véná val, de írói, mûvészi szinten, lírai erôvel. Rotá ciós gépekre szánt, de nagyon személyes indíttatású monológok ezek valójában, ezért könnyû ôket megszólaltatni a színpadon is. Lukács Sándor: Mára az ilyesmi már kiment a divatból, tehát nem nagyon ismerjük, de akkoriban egy jó tárcában tényleg ott lakott a mûvészet is, minden irodalmi értékével. Ben ne vannak a novellisztikus erények, azonban mindezt a dolog jellegénél fogva, hogy tud niillik újságban, ráadásul napilapban jelenik meg, tömörebben, „ütôsebben” kell produ kálnia — szóval, ez egy fantasztikus mûfaj. Igen, de mennyire való mindez színpad ra? Nem aggódtak-e, hogy hogyan lesz ezekbôl igazi színház?
Venczel Vera: Egyáltalán nem aggódtunk, már csak azért sem, mert Béla már „A lég gömb elrepül” címû Kosztolányi-estjével bi
27
zonyította, hogy képes irodalmi anyagból kitûnôen összegyúrni színpadi produkciót. Molnárt pedig az ember eleve nyitottan, lel kesen várja, mert tudjuk, hogy milyen fan tasztikusan jó. És az is kiderül mindig, hogy mennyire döbbenetesen aktuális, mintha minden szava a máról szólna! Én kötelezôvé tenném a középiskolában, és nem csak a Pál utcai fiúkat…
Fesztbaum Béla: Azt se felejtsük el, hogy azért az ô esetében mégiscsak színházi em ber ír újságot is: délelôtt lehet, hogy éppen még színdarabon dolgozott, és ez a menta litás nem vész el délutánra, amikor nekiül egy tárcának. Természetesen mi is megtettük ez ügyben a magunkét: igyekeztünk ezeket az írásokat kellôképpen színpadi szituációkba helyezni dramaturg kollégámmal, Deres Pé terrel, és persze a színészekkel együtt. A vá logatásért alapvetôen természetesen nekem kell vállalnom a felelôsséget, az én fejemben állt össze elôadássá ez a sok írás, tehát min denképpen egy szubjektív Molnár-képet kap a nézô. Ami még nagyon fontos mindehhez: a századforduló után alkotott ez a nagyszerû generáció – újságot, verset, drámát, mindent —, amelynek tagjai „szülték meg” valójában a mi nyelvünket, amelyre ma is épül az iroda lom. Ahogyan szinte pillanatok alatt fölnôtt itt egy világváros, megformálódott Budapest, úgy született meg egy hozzá méltó nyelvezet ezeknek a zseniális embereknek a tollából, akik között is kitüntetett szerepe volt Mol nárnak. Ez a köznyelv már a mai fül számára is érthetô, ugyanakkor rendkívül szellemes, tömör, sallangoktól mentes, plasztikus. Ez az elôadás az én szándékaim szerint ennek a csodálatos magyar nyelvnek is felmutatása, megcsillantása szeretne lenni…
Venczel Vera: Miközben, ahogyan már mond tam, tényleg teljesen olyan, mintha a mában lennénk: a jelenetek témái, konfliktu sai tökéletesen idôszerûek ma is, a benne szereplô emberek problémái, viselkedésük, ôszinteségük és hazugságuk, gyermek sé
28
gük és felnôttségük, megfelelni vágyásuk és különbözni akarásuk lényegileg nem külön bözik a miénktôl. Nyilván, de azért az a századfordulós, fel törekvô Budapest a maga kialakuló fény û zé sé vel, uram bocsá’ léhaságával egy kicsit mégis csak más alapérzést sugall…
Fesztbaum Béla: …És a másik oldalon mély séges nyomorával, a kisember kiszolgálta tott ságával! Ebben az elôadásban talán ép pen az az unikum, hogy egy olyan Molnárarc él rajzolódik ki belôle, amely egyáltalán nem közismert: hihetetlen érzékenységgel for dult a közélet visszásságainak, hazug sá gainak terhét nyögô mindennapi ember konf liktusai felé. Szerintem alapvetôen nem is merjük egyik legnagyobb írónknak ezt az oldalát, ezt az indíttatását, hiába járta be a nagyvilágot is néhány színdarabja. Egy szen vedélyes, érzelmes emberrôl van szó, egy fiatal emberrôl, aki a maga kivételes intellek tusán, humorán szûri át a világot. Hasonló életkorban lévén, ezért is érzem különösen a magaménak ezt az elôadást, tekintem saját szülöttemnek, mert teljesen azonosulni tudok az ô száz évvel ezelôtti mentalitásával. Mert már nem egy ifjú, lázadó süvölvény kinyilat koztatásairól, de még nem is egy megállapo dott bölcs szentenciáiról van szó, hanem egy hozzám hasonló korú, alkotó ember világlá tásáról — amelyet persze a mi elôadásunk ban azért érettebb színészkollégák tolmá csolnak. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a rá adásul különbözô mûfajú kis részletek az elôadásban?
Fesztbaum Béla: Helyzetek és hangulatok adják egymásnak a labdát — ha szabad így fogalmazni, van egyfajta lírai kohézió az anyagban. Hagyományos történetet nem ér demes keresni benne, kerete azonban min denképpen van: ez valójában színházi világ, ezen belül történnek a dolgok, egy játékos,
29
szellemes társaságban. Amelynek tagjai per sze kamaszt, sôt gyermeket is megjeleníte nek, ha kell, márpedig több ilyen jelenet is van. Az itt ülô színészek például „Az elsô lépés” címû jelenetben igencsak megfiata lodnak…
Lukács Sándor: Bizony, egy városligeti kor csolyázás után történik meg az elsô csók, Vera úgy tizenöt éves lehet, én meg mondjuk tizenhét. Mi ezt rettenetesen élvezzük, hiszen valljuk be, minden színész valójában egy nagy gyerek. Persze, kitûnô kollégáink jel mez zel, sminkkel stb. hozzásegítenek ben nünket ahhoz, hogy elfogadhatóbb illúziót keltsünk. Mit gondolnak arról, hogy mit adhat ez az elôadás a nézôknek? Mit szeretnének el sôsorban elérni?
Venczel Vera: Azt gondolom, hogy egy na gyon színes, lenyûgözô világgal fognak talál kozni, amely egyrészt nagyon különbözik kül sôségeiben a miénktôl, ugyanakkor, ha elég gé nyitottan szemlélik, nyilvánvaló lesz a már említett hasonlóság a mával. Szerintem ku riózum, amivel itt a nézôk találkozhatnak, egy ma már hiányzó szín a palettáról. Nem hagy hatom például szó nélkül azt sem, hogy mi lyen árnyaltan, sokféle megközelítésben, és milyen szellemes szeretettel ábrázolja a nô ket Molnár Ferenc…! Fesztbaum Béla: Ebbôl az elôadásból nem csak az derül ki, hogy lényegileg semmi nem változott, hanem az is, hogy van lehetô sé günk egészségesen viszonyulni a bennünket körülvevô világhoz. Nagyon jó fogódzókat nyújt Molnár ahhoz, hogyan lehetünk ember ségesebbek, de egyúttal eredményesebbek is mindennapi konfliktusainkban… …Amelyekben még esetleg monoklit is szerezhetünk? Bár gondolom, a cím a szó eredeti jelentésére utal, nem?
30
Fesztbaum Béla: Mindkettôre vonatkozik! Szerzônknek közismerten rossz volt a sze me, és ezért állandóan monoklit hordott, amely egyrészt eleganciát kölcsönzött neki, másrészt azonban kritikusabbá, szúrósabbá is tette a tekintetét, amelyet az úri társaságra vetett. És persze igen, a monokli azokat a sérüléseket is jelenti, amelyek a társadalom hétköznapi konfliktusaiból adódhatnak. „Ját szik” egyébként folyamatosan a színpadon egy nagy tükör, amely hatalmas monokliként mindig másutt felbukkanva ezt a funkciót szimbolizálja. A végére hagytam a legnagyobb megle petést, hogy ti. a zenés elôadás kompo nistája maga a rendezô, és egy valósá gos kis zenekar szolgáltatja a muzsikát…
Fesztbaum Béla: Igen, egy kisebb, hattagú zenekarról van szó, akik részesei az elôadás nak. Már a kezdet kezdetén, miközben olvas gattam az anyagokat, valahogyan „éreztem”
mögöttük zenét. Ott muzsikált bennem a monarchia zenei világa, a valcer, a csárdás, indulók, polkák, de a kuplék, a cigányzene, a klezmer, és persze az úgynevezett színházi zene is. Úgy éreztem, hogy mindenképpen gazdagítaná az elôadást, ha a zene, ráadásul élô zene szerepet kapna benne. Talán is mert, hogy a „Könnyû Esti Sértés” színészzenekart vezetem, van némi közöm a muzsi kához, szóval belevágtam, és megírtam a darabhoz az elképzelt zenéket. Természete sen a hangszereléshez professzionális segít séget vettem igénybe: Keresztes Zoltán kol légám segített abban, hogy a muzsika itt, a zenekari árokban megszólalhasson. Egy részt színpadi, aláfestô muzsikák ezek az egyes jelenetek hangulatának erôsítéséhez, másrészt valódi dalok, amelyeket a szerep lôk énekelnek — egészen az áriáig, amelyet éppen Sándor ad elô tenoristaként, illetve még egy teljes színpadi kórusprodukció is elhangzik… László István
31
Alaki hibás készítmények
O
63
EGÉSZSÉG, mérgek nélkül • SILEGON 140
MG, A TERMÉSZETES MÉREGTELENÍTÔ
•
A Silegon 140 mg étrend-kiegészítő kapszula segíti a máj hatékony méregtelenítő munkáját és regenerációját gyógyszerszedés, vegyszerekkel való rendszeres érintkezés, alkoholfogyasztás esetén. Egy doboz Silegon 140 mg 60× étrend-kiegészítő lágyzselatin kapszula ajánlott fogyasztói ára 1875 Ft*. Napi két kapszula alkalmazása esetén egy doboz Silegon 140 mg 60× kapszulával egyhavi méregtelenítő és májtisztító máriatövis-kúra biztosítható.
Forgalmazza a TEVA Magyarország Zrt. Az étrend-kiegészítő használata nem helyettesíti a kiegyensúlyozott vegyes étrendet és az egészséges életmódot. SIL201104/HT *1 kapszula egységára 31 Ft.
