Gyógyszerészi pszichológia Raffai Gellért Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet
[email protected]
Irodalom: • Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2004. Ajánlott irodalom: • Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó, Budapest, 1994. • Joseph P. Forgas: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989. p. 155-223. • Sue Hadfield, Gill Hasson: Asszertivitás. Scolar Kft., Budapest, 2012. • Buda Béla: Empátia. Ego School BT., Budapest, 1998.
A tárgy teljesítése: Az előadásokon a részvétel nem kötelező, de ajánlott. A kurzus végén teszt lesz, a teszt (rövid kérdés – rövid válasz formában) anyagát az előadások adják, minden előadásból 1-2 kérdés várható. Oktatási anyagok: www.mti.deoec.hu Login: NKstudent Jelszó: magatartas
Bevezetés a kommunikáció fogalmába I. ELŐADÁS
A kommunikáció meghatározása • Az emberek közötti interakció nagyrészt üzenetek szabályozott cseréjéből áll • Információk átvitele a feladótól a címzetthez • A kommunikáció olyan érintkezés, amely közlési és befolyásolási szándékot takar. • Olyan folyamat, amelynek során gondolatok, információk állandó cseréje zajlik
A kommunikáció latin eredetű szó, a latin nyelvben két forrása van: • communis (mn.) = közös, általános → communitas (fn.) = közösség • communico (ige) = közöl, közössé tesz, megoszt ↓ • communicatio = 1/ közzététel 2/ teljesítés 3/ gondolatok közlése a hallgatókkal.
Példák • Két ember találkozik az utcán, köszönnek egymásnak. • A könyvtárban az olvasó elolvas egy könyvet. • A történész Szent István király törvényeit tanulmányozza. • Telefonálunk, rádiót hallgatunk, televíziót nézünk.
A kommunikáció folyamata Feladó
Kódolás
Üzenet/Jel
Dekódolás
Vevő
Info source
transmitter
message
Receiver
Destination
csatorna
Zaj noise
Visszacsatolás (feedback)
A kommunikáció folyamata Shannon-Weaver modellje (1949) • Telekommunikációs modell • Kommunikáció = üzenetek átadása • Modelljük a kommunikációt egyszerű lineáris folyamatnak ábrázolja
A kommunikáció folyamata • Feladó (source): akitől az üzenet származik • Vevő (destination): akinek a feladó az üzenetet szánja • Üzenet (message): maga az információ • Kód (code): megállapodás szerinti jelek rendszere • Kódolás (coding): az a folyamat, melynek során a kód segítségével az információt formába öntjük „megfogalmazzuk”.
A kommunikáció folyamata • Adás (transmission): az üzenet eljuttatása a feladótól a vevőig. • Visszacsatolás (feedback): a vevő reakciója az adó közleményére • Csatorna (channel): az a fizikai közeg, melyen keresztül a közlemény a feladótól a vevőhöz eljut • Környezet (setting): az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik • Csatornazaj (noise)
A kommunikáció fajtái 1. kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben: információátadás mindenféle rendszerben 2. technikai kommunikáció: kommunikáció az ember alkotta technikai rendszerekben 3. társadalmi kommunikáció: két ember kapcsolata, tömegkommunikáció 4. biológiai kommunikáció: az élő szervezetek rendszereiben zajló információátadás 4.a. állati kommunikáció: Etológia vizsgálja: fiziológiai állapotukat, dühüket, ragaszkodásukat, veszélyérzet 4.b. emberi kommunikáció: alapja a fogalmi gondolkodás, eszköze pedig a természetes emberi nyelv különbözik minden más kommunikációtól.
Az állatok kommunikációja • Etiológia tudománya vizsgálja • Az állat nem közölni akar, hanem közölnie kell, ösztönei vezérlik • Genetikus • Fiziológiai állapotukat, dühüket, ragaszkodásukat, veszélyérzetüket fejezik ki • A jelrendszer az adott faj jellegzetességeihez kapcsolódik: (szín- vagy alakváltoztatás, hangjelzés, mozdulat stb)
Az állatok kommunikációja • Változatos kommunikációs szokások • Párosodás periódusa (felborzolt tollazat, szárnyverdesés násztánc, • Ivadékgondozás periódusa • Fajfenntartás (vadászterület, territórium kijelölése) • Veszedelem közhírré tétele
Az emberi kommunikáció fajtái, csoportosítása 1. a kommunikációban résztvevő személyek száma szerint: intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás, gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása interperszonális (személyek közötti) kommunikáció: pl. egyének közötti kapcsolatteremtés és annak fenntartása csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió 2. a közlő szándéka szerint szándékos (tudatos) nem szándékos (ösztönös)
Az emberi kommunikáció fajtái, csoportosítása 3. az alkalmazott jelrendszer szerint verbális kommunikáció: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja nem verbális kommunikáció: nyelven kívüli jelrendszert használ, pl. testbeszéd, képzőművészet 4. a közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve: kognitív (a gondolkodásra ható) kommunikáció affektív-emocionális (érzelmekre ható) kommunikáció 5. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint közvetlen (szemtől szembe): a felek személyesen találkoznak közvetett: a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol van egymástól
Az emberi kommunikáció fajtái, csoportosítása 6. A visszacsatolás megléte, ill. hiánya szerint • egyoldalú (aszimmetrikus) kommunikáció: az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás • kölcsönös (szimmetrikus) kommunikáció: van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe folyamatosan váltakozik 7. A kommunikáció különböző társadalmi szférákban elfoglalt helye szerint: • magánkommunikáció • nyilvános kommunikáció 8. A kommunikáló felek közötti kapcsolat jellege szerint: • személyes kommunikáció • tömegkommunikáció
A kommunikáció funkciói 1. referenciális funkció: tájékoztatás, gondolatok, tények, vélemények közlése 2. expresszív funkció: érzelmeink kifejezése 3. konatív funkció: mások cselekvésre ösztönzése 4. fatikus funkció: magának a kommunikációs kapcsolatnak a létrehozása, fenntartása 5. poétikai funkció: esztétikai hatás létrehozása 6. metanyelvi funkció: a kommunikáció szólhat magáról a kommunikációról
A kommunikáció alaptételei (Watzlavik) •
Nem lehet nem kommunikálni
•
Többszintű. Minden kommunikációban jelen van egy tartalmi (direkt) és egy viszonymeghatározó (indirekt) összetevő.
•
Az emberi kapcsolat természete függ a kommunikációs stílusuktól.
•
Az emberi kommunikációban megjelennek a gesztusok és az analógiák.
•
A kommunikáció lehet szimmetrikus vagy kiegészítő attól függően, hogy milyen a felek közötti kapcsolat.
Kommunikáció típusai Közvetlen
Közvetett
Egyirányú
Valaki előadást tart
Rádió, tv
Kétirányú
Két barátnő beszélget egy asztalnál
Két barát beszélget telefonon
• Közvetlen (direkt) kommunikáció: ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, és térben közel van egymáshoz. • Közvetett (indirekt) kommunikáció: (tömegkommunikáció minden fajtája)
A kommunikáció csatornái • Verbális kommunikáció (nyelv, beszéd, közlés) • Nem verbális kommunikáció (gesztus, a mimika, a mozgás, a térköz, az öltözködés stb.) • Metakommunikáció (A nem verbális jelek nem tudatos használata.)
• Megoszlás Verbális
Nemverbális
Metakommunikáció
7%
55%
38%
A verbális és nemverbális kommunikáció. Főbb nemverbális csatornák.
Verbális csatorna • A nyelvvel, mint digitális kóddal kifejezhető emberi beszédet és írást jelent • Társadalmi és kulturális szabályok irányítják Chomsky elmélete: A beszéd képessége velünk született, és biológiailag determinált A nyelv és a beszéd • kulturális termék, az ember fejlődéstörténete során alakult ki • Valamennyi ma ismert nyelv körülbelül azonos vagy nagyon hasonló fejlettségi szintű
• Igényesség szerint lehet: o Átlagos ( ez jellemző az üzleti kommunikációra ) o Választékos ( ünnepélyes alkalomkor ) o Igénytelen • Nyelvrétegek: o a köznyelv: stílusa egyszerű, metaforákat is tartalmazhat o a szaknyelv ( jogi, közgazdasági, stb.) speciális kifejezéseket alkalmaz, ’’szakzsargon’’ o Egyéb nyelvrétegek: hivatali, elit nyelv, szleng-, táj-nyelv
Verbális kommunikáció típusai • Párbeszéd: spontán (hétköznapi közlés) vagy célzott beszélgetés ( meggyőző közlés – tárgyalás, vita), ügyintézés • csoportos beszélgetés: társalgás, értekezlet, tárgyalás előadás
A nyelvi relativitás elmélete (Sapir és Whorf) • A nyelv és a gondolkodás közötti kölcsönös függés • A különböző nyelveken beszélő emberek a világot is különbözőképpen látják. • Az elmélet legkiélezettebb formája: a nyelv meghatározza a gondolkodást. • A nyelv nem tárgyilagosan tükrözi a valóságot, hanem azt a valóságot ábrázolja, amelyet az adott társadalom, kultúra észlel. • Az elmélet „enyhe” formája: a nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az embereket, hogy különbözőképpen lássák a világot.
A nem verbális csatornák A nonverbális kommunikáció jellegzetességei • A nem verbális jelzések alátámasztják, módosítják, vagy teljesen felváltják a verbális üzenetet. • A kommunikáció kb.: 75%-a nonverbális úton zajlik • A nonverbális üzenetek küldésének és vételének képessége lényeges a sikeres interakció szempontjából. Ez a képesség tanulás útján alakul ki.
A nonverbális kommunikáció funkciói A két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást támogatva működik. A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van: • • • • •
a társas helyzet kezelése énmegjelenítés az érzelmi állapotok közlése az attitűdök kommunikációja csatorna-ellenőrzés
Főbb nemverbális csatornák • • • •
Vokális kommunikáció Tekintet Mimika Mozgásos kommunikáció (kinezika - emberi mozgásos megnyilvánulásokkal foglalkozó tudományág) - gesztus - testtartás - térközszabályozás • Emblémák (ruha, haj, díszek)
Tekintet • A tekintetkommunikáció kezdeményei már a magasabb rendű állatokban is megvannak. • A tekintetet a szemöldökünkkel, a szemhéjunkkal és az azokat mozgató izmokkal hozzuk létre. • A tekintet irányának és tartalmának mindig jelzésértéke van. • A tekintetviselkedés (looking behavior) sok vonatkozásban kultúrafüggő. (különböző társadalmakban megszabott lehet a tekintet iránya és tartalma - példák)
MIMIKA • A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgása által, jelentős szerepe van a kommunikációban. • Az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe, ellenben az orrnak nincs. • Piktografikus eljárás: az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait használják fel az érzelem kifejezésére, ezek: a szemek pontja, szemöldök, a száj vonala, az orr nem eleme a mimikai kódnak.
Mozgásos kommunikációs csatornák 1. Gesztus • A nem verbális kommunikációnak a gesztus a legkidolgozottabb jelzésrendszere. A gesztusok közé soroljuk a fej, kéz és a kar mozgását. • Megfigyelhetünk tudatos, öntudatlan gesztusokat. • A fej gesztusai többnyire jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek. • A kéz gesztusai nagyon sokféle és árnyalt jelentést hordoznak. A kéz gesztusai közül nagyon sok tanult, ősi kulturális eredetű. A kéz gesztusaival hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk is.
• Állhoz tett kézgesztusok: • • • • • • • • • • •
Állhoz tett nyitott tenyér: unalom Állsimogatás: gondolkodás Zárt tenyér az állhoz téve: gondolkodás Egyéb kézgesztusok: Szájdörzsölés: az agy utasítja tudatalatt a kezet, hogy ne mondjam ki Füldörzsölés: nem akarja hallani a rosszat Nyakvakarás: kínos helyet Lábgesztusok: Keresztbe teszem a lábam: védekezés Ülésmódban lábkeresztezés és a kéz keresztezése: elégedettség Tükörreflex: a láb és a kéz gesztusoknál a beszélgető partner pózát átvesszük
• Kézfogások: • Ha a tenyerem felfelé van, akkor elismerem alábbvalóságomat • Ha a tenyerem lefelé van, uralkodó • Döglött hal kézfogás, amikor semmi élet nincs benne • A másik kezét ne törjük össze • Kesztyűben nem illik kezet fogni • Sajátos kézmozdulatok: • A két kéz összedörzsölése: elégedettség • A két kéz összekulcsolása: szorongás • A karomat fogom: erőszakos vagyok • Összefont kar a mell előtt: védelem, bezárkózás • Csukló markolászása: nyugalom megőrzése • Hátratett kéz: fegyelem, önbizalom, felsőbbrendűség
2.
Testtartás
• A testtartás érzelmi állapotot fejez ki: – egyenes, álló: összhang, határozottság, – kihúzom magam: elégedettség, önteltség – összerogyok, görnyedt tartás: önbizalomhiány, stressz – előredől a testünk: kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaró – hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság
• Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog
3. Térköz (proxemika) • A kommunikációs folyamatban a tér, mint nem verbális jelzés, meglehetősen fontos szerepet játszik. • HALL Edward leírta azokat a kulturális szabályokat és szokásokat, melyek a tér használatát befolyásolják. • Négy távolságot különböztetett meg: – Bizalmas: 0-45 cm – Személyes: 45-120 cm – Társasági: 120-360 cm – Nyilvános: 360 cm-től nagyobb A kommunikációs folyamatban felvett távolságot a kulturális szabályok mellett befolyásolja a partnerhez való viszonyunk.
Emblémák • Elsősorban az öltözködés, a hajviselet és a test különböző díszei, a jelvények vagy a jelvény értékű tárgyak. • A személyiséget a kommunikációs folyamat első pillanatától kezdve jellemzik. Többségükben tudatosan választjuk őket.
Végül néhány kommunikációs technika: • • • • • • • •
Igen-beállítódás (Yes-set) Követés-vezetés (Pacing-leading) Kettős kötés (double bind) Átkeretezés (Reframing) Képzeleti kiegészítés, célirányos fantázia Rögzített szókapcsolatok Implikációk Metaforák, anekdoták, szimbólumok
Köszönöm a figyelmet!
