GYÓGYSZEREINK 35. OLDAL 6. OLDAL 37. OLDAL. 66. évfolyam 1. szám május

GYÓGYSZEREINK AZ ORSZÁGOS GYÓGYSZERÉSZETI ÉS ÉLELMEZÉS-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET KIADVÁNYA

WWW.OGYEI.GOV.HU

66. évfolyam 1. szám – 2016. május

6. OLDAL

35. OLDAL

37. OLDAL

Bemutatkozik az OGYÉI

Újabb kísérlet a vényköteles

Gyógyszergyártók

Klinikai Vizsgálatok

gyógyszerek reklámozásának

a közösségi

Főosztálya

korlátozására az USA-ban

médiában

OGYÉI — INFOGRAFIKA

TARTALOMJEGYZÉK

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat eredményei A felnőttek egészségtelen táplálkozása és a kevés mozgás egyaránt hozzájárul a magyarok jelentős súlytöbbletéhez és kirívóan rossz egészségi állapotához. Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok étrendjére a sok, főleg állati eredetű zsír, a kevés rost, a túlzott sóbevitel és az elégtelen zöldség-, gyümölcsfogyasztás jellemző. Egy felnőtt naponta több mint 5 órát ül, csupán 7000 lépést, az ajánlás 70%-át tesz meg, és mindössze 10 percet sportol.

percet 10 sportol

2-es típusú diabétesz

Magyarországon három felnőttből kettő

túlsúlyos vagy elhízott

Egy átlag magyar felnőtt naponta

A túlsúly és elhízás gyakorisága :

65%

koleszterinszint növekedése

18-34 évesek 33% 35-64 évesek 67% 65 év felettiek 75% 18-34 évesek 32% 35-64 évesek 76% 65 év felettiek 87%

Só fogyasztás hazánkban: Agyvérzés

depresszió

mozgásszervi betegségek

érelmeszesedés

férfiak

Napi 16

gramm

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Egészséges táplálkozás

a nők 65%-a, férfiak 68%-a, az ajánlott napi 400 gramm zöldség-gyümölcsnél kevesebbet fogyaszt.

OGYÉI HÍREK

04

06

FÓKUSZ Klinikai vizsgálatok – feszes határidő, egységes elvek a tagállamokban

08

Ki mit tudhat ma, és mit tudhat majd holnap az Európai Unióban folyó klinikai vizsgálatokról?

11

A klinikai vizsgálatok aktuális trendjei és irányvonalai – a vizsgálatszervező szemszögéből

13

A magyarországi klinikai vizsgálatok szakmai etikai bírálatának folyamata

18

Engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ K+F+I Osztályának tevékenysége és feladatai a humán klinikai kutatások területén

22

24

INFOGRAFIKA

5 órát ül

egyes daganatok

03

Bemutatkozik az OGYÉI Klinikai Főosztálya

60%

Magas vérnyomás

BEVEZETŐ

BEMUTATÓ

lépést 7000 tesz meg

Az elhízás növeli az alábbi kórképek kialakulásának kockázatát:

Impresszum

Nők

Napi 11

gramm

ajánlott Napi

5 gramm

rendszeres mozgás

Egészséges testsúly

OGYÉI Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztályának tevékenysége 2015-ben számokban

26

TUDOMÁNY Milyen közel van a jövő?

28

HATÓSÁGI HÍREK Beszámoló a COMP és az EC döntéseiről

32

REKLÁMFELÜGYELET Újabb kísérlet a vényköteles gyógyszerek reklámozásának korlátozására az USA-ban

35

Gyógyszergyártók a közösségi médiákban

37

TÖRZSKÖNYVEZÉS A kísérőiratok felépítésének alapelvei az EU-ban

40

A betegtájékoztató felépítésének és értékelésének hatósági szempontjai

42

A címkeszöveg felépítésének és értékelésének hatósági szempontjai

44

KÉPZÉS Megalakult a pécsi Gyógyszerésztudományi Kar

49

KONFERENCIA A gyakorló gyógyszerészet aktualitásai, az elmélettől a gyakorlatig

52

AKTUÁLIS Gyógyszerspecialitások napi maximális adagja

59

Merbromin hatóanyagú készítmények terápiás alkalmazásának kérdései

61

VÁLOGATÁS A SZAKLAPOKBÓL

58

A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írásos és képi anyag közlési joga az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet illeti. A megjelent anyagnak – vagy egy részének – bármely formában való másolásához, felhasználásához, ismételt megjelentetéséhez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

:

GYÓGYSZEREINK a magyarországi gyógyszerügyi hatóság folyóirata, orvosoknak, gyógyszerészeknek 66. évfolyam 1. szám – 2016. május Kiadó: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Cím: 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. Megjelenik: negyedévente Főszerkesztő DR. POZSGAY CSILLA Felelős szerkesztő PÁLFFYNÉ DR. POÓR RITA Szerkesztő CSAKURDÁNÉ DR. HARMATHY ZSUZSANNA Főszerkesztői tanácsadók PROF. DR. BORVENDÉG JÁNOS DR. EGGENHOFER JUDIT DR. KŐSZEGINÉ DR. SZALAI HILDA PROF. DR. PAÁL TAMÁS E lapszámunk szerzői: TAMÁSNÉ DR. NÉMETH ÁGNES SZABÓNÉ NEMESY KRISZTINA DR. BARÓTFI SZABOLCS DR. SZEPESI GÁBOR DR. SZAKOLCZAI SÁNDOR NORBERT DR. VERES LÁSZLÓ DR. FÜRST ZSUZSANNA DR. VIRÁNYI MARIANN DR. HEGEDŰS ILDIKÓ DR. FODOR KRISZTIÁN DR. MOLNÁR BARNABÁS PANKER ÁDÁM DR. BOKOR DÓRA SZAMOSVÖLGYI ZSUZSANNA DR. HARMOS MIKLÓS DR. DÚCZ ÁGNES DR. FITTLER ANDRÁS DR. KÓCZIÁN-BOBKÓ ZITA PÉTERNÉ DR. HORVÁTH VERONIKA PROF. DR. PAÁL TAMÁS PROF. DR. BORVENDÉG JÁNOS Szerkesztőség: OGYÉI Kommunikációs Iroda Lapigazgató: TINNYEI MÁRIA Korrektor: Budainé Nagy Katalin Layout: Körömi Csenge Telefon: (06) 1 886-9300 / 289-es mellék Fax: (06) 1 886-9460 Levelezési cím: 1372 Pf. 450. E-mail: [email protected] Nyomdai munkák: EPC nyomda ISSN 1787-1204 Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

1

OGYÉI — INFOGRAFIKA

Köszöntő

HOGY LESZ AZ ADATOKBÓL GYÓGYSZERBIZTONSÁGI INFORMÁCIÓ?

JELENTSE ÖN IS A GYÓGYSZERMELLÉKHATÁSOKAT! T beje ünet le n t ése

b

BETEG

ORVOS

et Tü n n té s e e l eje

GYÓGYSZERGYÁRTÓK

Orvosi értékelés Tüne t beje lentése

Tü n e b e je le n t té s e

et Tü n n té s e e le j e b

Egyetlen bejelentésből is lehet következtetést levonni. Hasonló bejelentések halmozódása hívja fel a figyelmet, illetve elegendő bizonyítékot ad, egy-egy kockázat beazonosításához!

SZERVEZETT ADATGYŰJTÉS

Európai Gyógyszerügynökség EudraVigilance adatbázis 9 530 295 bejelentés (2015. év végéig)

TAGÁLLAMOKBÓL JELZETT MELLÉKHATÁS

2015-ben 1 228 342 mellékhatásbejelentés érkezett a világ valamennyi államából, az EU-tagállamok területéről 360 838. Az uniós állampolgárok 48 782 esetben fordultak a tagállami hatóságokhoz, ez 29%-kal több jelentés, mint 2014-ben volt.

A beérkezett bejelentések elemzése statisztikai módszerekkel Ha az adatelemzés alapján igazolható az ok-okozati összefüggés, az új adatok szerint módosítják a gyógyszer alkalmazásának iratát és a betegtájékoztatót!

TAMÁSNÉ DR. NÉMETH Ágnes főosztályvezető, Klinikai Vizsgálatok Főosztálya, OGYÉI

MELLÉKHATÁS

GYÓGYSZERÉSZ

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Kedves Olvasóink!

Vannak fokozott felügyelet alatt álló készítmények: egyrészt azok a gyógyszerek, melyek még újak, így nincs elegendő információ az esetleges mellékhatásukról. Másrészt azok a készítmények, melyek hosszú távú használatáról korlátozott ismereteink vannak. Ezek jelölése: q

Ha az adatbázis elemzésekor az ok-okozati összefüggések alapján nem nyert bizonyítást a mellékhatás, változatlan formában forgalmazható tovább a gyógyszer.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete publikálta azt a felmérést, mely szerint Magyarország nagyhatalomnak számít a nemzetközi klinikai vizsgálatokat folytató országok versenyében, akkor a legtöbb klinikai vizsgálatot végző európai országok rangsorában hazánk az első tíz között volt, lakosságarányosan az előkelő negyedik helyet foglalta el. Pár évvel ezelőtt, a 2012–2013 közötti időszakban a nemzetközi gyógyszergyártók globális profitjából finanszírozott klinikai kutatások 3–10%-a érkezett Magyarországra, évente 86–95 milliárd forint befektetés formájában. Ez hozzávetőleg 34–38 milliárd forint adóbevételt hozott a központi költségvetésnek a különböző adónemeken keresztül, mintegy 30 milliárd forint jövedelem jelent meg közvetlenül az egészségügyben az intézmények és vizsgáló szakemberek bevételein keresztül, ezért igen jelentős a munkahelymegtartó, az orvosi életpályát szavatoló és a tudományos elismertséget biztosító hatása is. A klinikai kutatásoknak köszönhetően évente közel 20 ezer magyar beteg jut hozzá a legmodernebb kezelésekhez, és kap új esélyt általuk. A betegek számára ingyenesen rendelkezésre bocsátott gyógyszerelés a költségvetés egészségügyi kiadásait csökkenti. Ám az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2014. június 16án hatályba lépett új regulációja következtében a magyarországi vizsgálóhelyeknek, azok fenntartóinak/tulajdonosainak és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek is lépniük kell, hisz fokozatosan megszűnik a magyarországi engedélyezési folyamatok szakszerű és átlátható működéséből (egyablakos, 60 napban meghatározott), származó versenyelőny egy része. Magyarország kedvező pozíciójának megtartásához, illetve javításához megkerülhetetlen a befektető- és kutatásbarát környezet kialakítása és fejlesztése, ezáltal az ország a világ vezető kutatási tevékenységéből tartósan profitálhat – ezt felismerve a Nemzetgazdasági Minisztériumnál készül egy intézkedési csomag. A szaktárca egy olyan transzparens, stabil, kiszámítható gazdasági szisztémára, egyszerű jogszabályi környezetre,

illetve támogató oktatási háttér kidolgozására tesz javaslatot, mely segítheti, növelheti hazánk versenyképességét a környező államokéval szemben. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint a versenyelőny megtartásához aktív lépések szükségesek, javaslataikat öt pontban foglalták össze: 1) Megfelelő jogi környezet kialakítása; 2) Transzparens és kiszámítható pénzügyi környezet megteremtése; 3) Egy központosított, naprakész adatbázisrendszer felállítása és elérhetőségének megteremtése; 4) A klinikai kutatási adminisztráció egyablakossá tétele az egyes intézmények szintjén is; 5) A klinikai kutatáshoz szükséges szakmai kompetenciák beépítése az orvosi és az egészségügyi szakdolgozói életpályamodellekbe, kiegészítve a képzett munkaerő itthon tartásának és hazatérésének keretrendszerét. A két elképzelés nem áll messze egymástól. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének becslése szerint a klinikai vizsgálatok száma és értéke akár 20–30%-kal növelhető a jelenlegihez képest, azaz évi 18–28 milliárd forint közötti többletbevétel érhető el, ami a következő 10 évben szinten is tartható. Ebből – feltételezve az adóbevételek arányos növekedését – a központi költségvetés évente megközelítőleg 7–11 milliárd forint adóbevétel-növekményre tehet szert. (Az egyesülettől származó információink alapján még az év vége előtt nyilvánosságra hozzák a legfrissebb, 2014–2015 közötti időszakra vonatkozó kutatást, mely aktualizált adatokkal szolgálhat a döntéshozók számára.) A cél egyértelmű, a Nemzetgazdasági Minisztérium eltökélt, az állami intézményfenntartó központ, az ÁEEK is körültekintő intézkedési tervvel készül, melyet várhatóan hamarosan (talán még idén) megismerhetnek a klinikai vizsgálóhelyek vezetői, a kórházak fenntartói. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet mindent elkövet azért, hogy az Európai Gyógyszerügynökség zászlaja alatt segítse a klinikai vizsgálatokban részt vevő szereplők munkáját. A magunk eszközeivel, ezzel a lapszámmal is ezt a célt igyekszünk támogatni. 

3

OGYÉI – hírek

TÁJÉKOZTATÓ GYÓGYSZERTÁRAK RÉSZÉRE A GYÓGYSZERKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGRŐL A gyógyszerközvetítői tevékenység valamely másik jogi vagy természetes személy nevében folytatott és független tárgyalás formájában valósulhat meg. Ilyen módon a közvetítői tevékenység különösen megrendelések felvételére, továbbítására, nyilvántartására, vevő és eladó partnerek felkutatására terjedhet ki. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény és a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi és párhuzamos import tevékenységről szóló 53/2004. (VI. 2.) ESzCsM rendelet rendelkezései és az egyéb vonatkozó jogszabályok szerint a gyógyszerközvetítői tevékenység nem terjedhet ki a gyógyszerek megvásárlására vagy eladására, önállóan vagy alvállalkozó igénybevételével a gyógyszerek szállítmányozására, fuvarozására, a gyógyszerek szállítás alatti minőségbiztosításáért történő felelősségvállalásra. Minden előbb felsorolt tevékenységet csak az erre engedéllyel rendelkező személy (pl. gyógyszergyártó, gyógyszer-nagykereskedő, gyógyszertár) végezhet. Ilyen módon a gyógyszerközvetítői tevékenységet folytató személy nem jogosult gyógyszerek gyógyszertáraktól történő beszerzésére, vásárlására, tehát a gyógyszerközvetítő, a gyógyszertár által gyógyszer-értékesítés tárgyában kiállított számlán vevőként nem szerepelhet. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendeletben foglalt rendelkezések szerint, gyógyszertár nem a magyar egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett egészségügyi szolgáltatási tevékenységet nyújtó szolgáltató által kiállított megrendelőlapra gyógyszert nem adhat ki, számára gyógyszert nem értékesíthet. MÓDOSUL AZ IGAZGATÁSI IRODA SZEMÉLYES ÜGYFÉLFOGADÁSI RENDJE

Az utóbbi időben több olyan internetes írás látott napvilágot, amelyek a tanulás, a koncentráció fokozására használt, a lakosság által leginkább „okosdrog” néven ismert modafinil hatóanyagú gyógyszerekkel foglalkoztak, esetenként azokat népszerűsítették. A cikkek hatására megnőtt e készítmények illegális forgalma, a NAV az elmúlt hetekben több száz modafinil hatóanyagú gyógyszercsomagot foglalt le a repülőtéren. A jelenség kapcsán az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a modafinil hatóanyagú készítmények alkalmazása az előforduló mellékhatások miatt súlyos egészségügyi kockázatokkal jár, s a veszélyt súlyosbítja a készítmények ismeretlen, ellenőrizetlen forrásból, interneten keresztül történő beszerzése is! A modafinil hatóanyagú gyógyszer Európa legtöbb országában, köztük Magyarországon is forgalomban volt, nálunk 2006 és 2010 között, VIGIL 100 mg tabletta néven. A készítmény súlyos narkolepszia (az alvás-ébrenlét szabályozásának egyik zavara) esetén az éberség elősegítésére, az ébrenlét fenntartására alkalmazható, melynek használatát azonban súlyos mellékhatások megjelenése miatt korlátozta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). A gyógyszeralkalmazással összefüggő biztonsági adatok vizsgálatakor az EMA illetékes bizottsága megállapította, hogy a modafinil alkalmazása szoros összefüggést mutat a súlyos, életveszélyes bőrreakciók kockázatával. A bizottság összefüggést állapított meg továbbá a modafinil és a pszichiátriai mellékhatások – mint például öngyilkos gondolatok, depresszió, pszichotikus epizódok – között, valamint a modafinil és a szív-ér rendszeri mellékhatások, mint például a magas vérnyomás és a szabálytalan szívverés között. Ezért az Európai Unió gyógyszerértékelő bizottsága az előny-kockázat arányt mérlegelve kizárólag narkolepszia esetére szűkítette a gyógyszer alkalmazását. Szükség esetén a narkolepsziás betegek Magyarországon is hozzájuthatnak a készítményhez, egyedi gyógyszer-engedélyezési eljárás keretében, az egyetemi klinikák alváscentrumaiban. Ők azonban a készítményt ellenőrzött forrásból kapják, s szigorú orvosi felügyelet mellett alkalmazzák. Az OGYÉI nyomatékosan felhívja a figyelmet a fenti veszélyekre, s kéri a lakosságot, hogy pillanatnyi siker, tanulási vagy munkában szerezhető eredmény érdekében ne tegye kockára egészségét! Felhívja továbbá a figyelmet arra is, hogy e készítmény használatának népszerűsítése büntetőjogi felelősségre vonással járhat.

MEGSZŰNIK A DIABETIKUS JELZÉS 2016. JÚLIUS 20. ELŐTT: DIABETIKUS CUKORBETEGEK RÉSZÉRE CUKORBETEGEK IS FOGYASZTHATJÁK

A FENTI FELÍRATOK ÉS A NARANCSSÁRGA KÖR JELÖLÉS MEGSZŰNIK!*

2016. JÚLIUS 20. UTÁN: Kérjük, figyelje az élelmiszerek tápértékjelölését

Kötelező információk • élelmiszer megnevezése • összetevők csökkenő mennyiségi sorrendje • allergének • nettó mennyiség • minőségmegőrzési idő • tárolási, felhasználási feltételek • felelős élelmiszer-vállalkozás neve és címe • származási hely • alkoholtartalom 1,2% felett

A tápértéken belül főként a szénhidrát- és cukortartalmat

• tápértékjelölés

• energia (KJ/kcal)



• zsírok





Édesítőszerekkel készült élelmiszereknél a polioltartalmat További információt jelentenek az élelmiszereken feltüntetett állítások MEGSZŰNIK A NARANCSSÁRGA KÖR JELÖLÉS! Július 20-tól eltűnik a jól ismert narancssárga kör jelölés az élelmiszerekről, megszűnik a „diabetikus” jelzés, ugyanis a cukorbetegek számára készített élelmiszerek ily módon történő megkülönböztetése megtévesztő lehet. A folyamatos, szigorú kontrollt igénylő étrendet követők számára félrevezető lehet a piktogram, hisz úgy értelmezhetik, hogy korlátlanul fogyaszthatják a narancssárga körrel jelölt termékeket. A cukorbetegek étrendjének ideális összetétele hasonló a teljes népesség számára javasolt étrenddel – állítják az ismert és elismert nemzetközi szakmai szervezetek. Minden betegnek ismernie kell(ene) a táplálkozási szükségleteit, éppen ezért fontos, hogy a cukorbetegek különösképpen tisztában legyenek az élelmiszerek összetételével. A „diabetikus” élelmiszer-kategóriát megszüntető EU-rendelet 2013. július 20-án lépett hatályba, és három év „türelmi időt” adott a „diabetikus” élelmiszerek gyártóinak, forgalmazóinak

-ebből telített zsírsavak

• szénhidrát -ebből cukrok



• fehérje



• só

poliolok

❶ cukormentes ❷ alacsony cukortartalmú ❸ hozzáadott cukrot nem tartalmaz ❹ csökkentett cukortartalmú ❺ csökkentett szénhidráttartalmú

arra, hogy felkészüljenek és átálljanak egy új szisztémára. A jogszabályt 2016. július 20-tól kötelező alkalmazni, ám az eddig az időpontig becsomagolt élelmiszerek a készletek kimerüléséig (a szavatossági idő lejártáig) forgalmazhatók. A fogyasztókat az élelmiszereken lévő cukortartalommal és a többi tápanyagtartalommal (pl. szénhidráttartalommal) kapcsolatos tájékoztatás, a tápértékjelölés is segíti a tájékozódásban; 2016. december 13-ától kötelező az élelmiszereken tápértékjelölést feltüntetni, melyek alapesetben az alábbiak: energiatartalom, zsírtartalom, ebből telített zsírsav, szénhidrátok, ebből cukrok, fehérje, só. A jövőben a nemzetközi, élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet lehetőséget ad az élelmiszerek cukortartalmával és az egyéb tápanyagtartalmakkal kapcsolatos kommunikációra, melyek a következők lehetnek: alacsony cukortartalmú, cukormentes, hozzáadott cukrot nem tartalmaz, csökkentett (tápanyag neve, pl. szénhidrát) tartalom.  Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2016. június 1. napjától az Igazgatási Iroda által fogadott beadványok átvételének időpontja az alábbiak szerint módosul: Hétfő–csütörtök: 9.00–12.00 Péntek: 9.00–11.00 Megértésüket köszönjük!

ELŐNY-KOCKÁZAT: MENNYIT ÉR A SIKER? MÉRLEGELJEN!

OGYÉI — INFOGRAFIKA

OGYÉI – hírek

4

5

Bemutató

Fókuszaz/ Júliustól elvek mentén, új szisztéma szerint Bemutatkozik OGYÉIújKlinikai Vizsgálatok Főosztálya

A biztonságos gyógyszeralkalmazásért

Bemutatkozik az OGYÉI Klinikai Vizsgálatok Főosztálya Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet klinikai vizsgálatok engedélyeztetésével foglalkozó főosztálya közel négyszáz kérelmet bírál el évente, felügyeli a klinikai vizsgálatok engedélyezését, nyilvántartja és rögzíti az Európai Gyógyszerügynökség által működtetett EudraCT adatbázisban (eudract.eudra.org). A főosztály tevékenységéről az alábbi cikk nyújt áttekintést.

TAMÁSNÉ DR. NÉMETH Ágnes főosztályvezető, Klinikai Vizsgálatok Főosztály, OGYÉI

Amikor a gyógyszerfejlesztés során a farmakológiai vizsgálatokból már nem várható új adat és az elvégzett preklinikai vizsgálatok alapján indokolt humán vizsgálatok megkezdése, megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok. Potenciális gyógyszert emberen kipróbálni csak engedély birtokában lehet, ennek megvannak a jogszabályok által meghatározott követelményei. A Klinikai Főosztály feladata, hogy a benyújtott kérelmeket elbírálja és meghozza a pozitív vagy negatív döntést, tehát engedélyezze vagy elutasítsa a vizsgálatot. Évente átlag 360-380 klinikai vizsgálati kérelem érkezik hozzánk. A szabályozást az Európai Unió 2001/20/EC Direktívája határozza meg, melyet a tagállamok implementáltak jogrendszerükbe. Az értékelést párhuzamosan végezzük az etikai bizottsággal (ETT-KFEB), de engedélyt csak az a vizsgálat kap, amit a hatóság és az etikai bizottság is megfelelőnek ítél. Az eljárás során a hatóság és az etikai bizottság feladatát is a 235/2009(X.20.) kormányrendelet határozza meg (erről bővebben lásd keretben). Ennek értelmében értékelnünk kell minden olyan előzetes vizsgálatot, ami addig a szerrel történt, valamint a részletes vizsgálati tervet. Ebben a munkában a főosztály munkatársai mellett külső szakértők is részt vesznek, ők gyakorló orvosok, akiknek a szakmai tapasztalata nagy segítség a vizsgálatok elvégezhetőségének megítélésében. Az értékelés során figyelembe kell vennünk az EMA irányelveit, ami sok terápiás területen ad iránymutatást a vizsgálati terv általános követelményeiről. A hazai terápiás gyakorlat vizsgálata szintén fontos szempont, a betegnek minden olyan kezelést garantálni kell, amit a szakma szabályai előírnak számára. Az előny-kockázat arány mérlegelése az értékelés legfontosabb szempontja. A vizsgálatokhoz használt gyógyszerek minőségének és emberen

6

A KLINIKAI VIZSGÁLATOK FŐOSZTÁLY FELADATAI: u klinikai

vizsgálatok engedélyezése, u klinikai vizsgálatok adatbázisainak töltése, u a vizsgálatok nyomon követése u módosítások engedélyezése, u biztonságosság követése, u tanácsadás. Szívesen válaszolunk kérdésekre, klinikai vizsgálatok kérdéskörben a [email protected], gyógyszerbiztonsági kérdésekben a [email protected] e-mail címen, de lehetőséget biztosítunk tudományos tanácsadásra is.

való alkalmazhatóságának elbírálását kémiai szerek esetén a Gyógyszerminőségi Főosztály, biológiai szerek esetén a Biológiai és Fejlett Terápiás Osztály végzi, pozitív véleményük szintén az engedélyezés feltétele. A klinikai vizsgálatok célja különböző lehet. Az új gyógyszer fejlesztését célozza a kérelmek legnagyobb százaléka, melyeket a vizsgálatok céljai osztják fázisokra. Az I-es fázisú klinikai vizsgálat a potenciális gyógyszer tolerálhatóságát, farmakokinetikáját, farmakodinámiás hatását vizsgálja egészséges önkénteseken vagy speciális esetekben betegeken. Ezt követik a fázis II. vizsgálatok, melynek célja a vizsgálati készítmény terápiás hatásának igazolása, a dózis-hatás összefüggés megállapítása betegeken. A III. fázisú vizsgálatokban kerül megerősítésre a vizsgálati szer hatásossága és biztonságossága nagyobb számú betegen. A fázis IV. vizsgálatokban a szert az elfogadott alkalmazási előírásnak megfelelően használják. Az új molekula fejlesztése

mellett a vizsgálatok célja lehet új indikációban kipróbálni a szert, esetleg új gyógyszerforma, például retard készítmény kialakítása vagy kombinációs terápia vizsgálata. Egyre gyakoribb, amikor új betegcsoporton, például gyermekeken kerül alkalmazásra készítmény, biztosítva ezáltal, hogy minél több gyógyszer lehessen gyermekek számára elérhető. Az innovatív kutatás mellett a generikus szerek vizsgálata Magyarországon nem túl nagy arányú, viszont egyre gyakoribb a biohasonló készítmények vizsgálata is. A generikus és biohasonló készítmények a kisebb fejlesztési költségek miatt piaci versenyhelyzetet teremtenek, így lehetővé teszik az árak csökkenését. Az innovatív gyógyszerfejlesztés legnagyobb szegmentje az onkológia területét érinti, hiszen számtalan eredmény mellett még rengeteg a megoldandó feladat. A kémiai szerkezetű molekulák mellett a vizsgálati szerek 3040%-a biológiai eredetű, így a terápiás területek közül azok kerültek a középpontba, ahol immunológiai folyamatok is szerepet játszanak, mint rheumatoid arthritis, pszoriázis, Crohn-betegség, ulceratív colitis, onkológiai kórképek, de megjelentek az asztma, szemészeti, bőrgyógyászati, neurológiai és infektológiai betegségek kezelésében is. Az ideggyógyászat területén az epilepszia és az Alzheimer-kór kezelését célozta a legtöbb vizsgálat. Az engedélyezett klinikai vizsgálatok nyomon követése szintén a főosztály feladata. A vizsgálat megkezdését és befejezését kötelező jelenteni, de a két időpont között a vizsgálati dokumentáció sokszor módosul. Ahogy a fejlesztés halad előre, úgy egészülnek ki a dokumentumok, de a vizsgálati terv módosítására is van lehetőség. A vizsgálati dokumentáció lényeges módosítása szintén engedélyköteles. Évente 1500 ilyen kérelem érkezik elbírálásra. Természetesen a csak gyógyszerminőséget érintő módosítások kivételével az etikai bizottság is értékeli a lényeges módosításokat, így ezeknél is egy kettős kontroll után lehet a módosítást bevezetni. Ezek mellett átlag 2500 nem engedélyköteles, kisebb, nem lényeges módosítás és bejelentés is érkezik. Ilyen lehet egy megújított biztosítás vagy adminisztratív módosítások, betegeknek szóló anyagok, vizsgálóknak írt információs levél. A vizsgálat gyógyszer-biztonságossági felügyelete fontos része a Klinikai Vizsgálatok Főosztály munkájának. Minden szerről évente biztonsági jelentés benyújtása kötelező, de a vizsgálat során tapasztalt feltételezett, nem várt, súlyos nem kívánatos reakciókat is jelentenie kell a szponzornak egy központi adatbázisba. A magyarországi esetek elemzése, illetve az éves biztonsági jelentések elbírálása a biztonságos gyógyszeralkalmazást erősíti. Erősödik a kapcsolat a tagállamok között, így a kiemelt biztonságossági értékeléseket a hatóságok megosztják egymással. A főosztály engedélyezi a gyógyszerekkel végzett beavat-

AZ OGYÉI ÉS AZ ETT ETIKAI BIZOTTSÁGÁNAK FELADATÁT A 235/2009 (X.20.) KORMÁNYRENDELET HATÁROZZA MEG. A 23. § SZERINT AZ ENGEDÉLYEZŐ MEGVIZSGÁLJA: a. preklinikai vizsgálatok megtörténtét és megfelelőségét, b. a vizsgálati készítménnyel a kérelem benyújtásáig végzett klinikai vizsgálatokat, c. a tervezett vizsgálat szakmai indokoltságát, továbbá a vizsgálati módszerek alkalmasságát a vizsgálati terv célkitűzéseiben foglaltak megválaszolására, d. a vizsgálati terv szakmai követelményeknek való megfelelőségét, e. a várható kockázatot és a várható terápiás előnyt, f. a vizsgálati készítmény gyógyszerminőségi szempontból emberen történő alkalmazhatóságát, g. a külön jogszabály szerinti felelősségbiztosítás megfelelőségét

kozással nem járó vizsgálatokat is. Ilyenkor a gyógyszer forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik, azonban különböznek a már említett IV. fázisú vizsgálatoktól. A szer rendelése nem a vizsgálat céljából történik, a kezelést a terápiás gyakorlatnak megfelelően végzik, egyéb invazív beavatkozás nem történhet. Az engedélyezéshez szükséges követelmények/dokumentáció különböznek a klinikai vizsgálatoktól, de az engedélyezés feltétele itt is a pozitív etikai állásfoglalás, melyet ebben az esetben az ETT-TUKEB ad ki. Az ilyen vizsgálatok célja lehet biztonsági információk gyűjtése, terápiahűség vizsgálata, vagy a valós használat során szerzett adatok rendszerezése valamilyen szempont szerint. Az információk megosztása, valamint a jó kapcsolat partnereinkkel fontos számunkra. A vizsgálatok engedélyezése során az etikai bizottságokkal szoros munkakapcsolatban vagyunk. Ugyancsak lényeges számunkra a párbeszéd a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társaságával (MKVT), ennek keretében részt veszünk az MKTV-MAGYOTT klinikai gyógyszerbiztonsági munkacsoportjának munkájában. Közvetlen párbeszédre nyílik lehetőség vizsgálókkal, szponzorokkal, CRO-kkal a klinikai farmakológusok éves kongresszusán. A Klinikai Vizsgálatok Főosztály feladata érdekes, mivel a legújabb szerek megismerésével új terápiás lehetőségekkel találkozhatunk. A napi munka mellett aktívan készülünk az új klinikai szabályozás bevezetésére. Fontosnak tartjuk, hogy partnereinket időben tájékoztassuk a változásokról honlapunkon és előadások keretében is. 

7

Fókusz

Mit kell tudni az új rendszerről?

Mit kell tudni az új rendszerről?

Klinikai vizsgálatok – feszes határidő, egységes elvek a tagállamokban A klinikai vizsgálatok egységes szabályozására 2014. április 16-án megjelent az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU Rendelete, mely alapvetően megváltoztatja az eddigi engedélyezési eljárásunkat. A gyakorlatban viszont csak 2018-ra várható, hogy ennek alapján elkezdhessük a munkát.

TAMÁSNÉ DR. NÉMETH Ágnes főosztályvezető, Klinikai Vizsgálatok Főosztály, OGYÉI

Az Európai Unióban csökkenő klinikai vizsgálatok száma tette indokolttá a szabályozás módosítását – erre egy felmérés hívta fel a döntéshozók figyelmét, melyben a 2007 és 2011 közötti adatokat elemezték a szakértők. A kutatás rávilágított, hogy miközben a legtöbb klinikai vizsgálat sok országban egy időben zajlik, a tagállamok hatóságai különböző feltételekhez szabhatják a vizsgálat elvégzését, így a vizsgálati terv nem mindig azonos. Ez a tény vetette fel azt a gondolatot, hogy változtatni kellene a szabályozás rendszerén. Jelenleg tagállami hatáskör a klinikai vizsgálatok engedélyezése, így csak közös adatbázison keresztül láthattuk az uniós hatóságok döntéseit. Az új szabályozás kidolgozásának célja az volt, hogy megkönnyítse a benyújtók számára az engedélyezési folyamatot. A rendelet lehetővé teszi, hogy a vizsgálati kérelmek szakmai értékelése a különböző országokban egy időben, koordináltan történjen, így egységes vélemény alakuljon ki. A klinikai vizsgálatok szabályozását eddig egy európai uniós direktíva határozta meg, melyet a tagállamok implementáltak jogrendszerükbe. Jelenleg egységes elvek mellett ugyan, de a nemzeti szabályozások eltérnek egymástól, a harmonizáció nem teljes. Az európai uniós rendelet közvetlenül lesz érvényes minden tagállamra, így végre a szabályozás egységessé válik. MI VÁLTOZIK A RENDELET BEVEZETÉSE UTÁN? EU – portál létrehozása A kérelmeket ezután nem a tagállamok hatóságaihoz kell benyújtani, hanem elegendő egyszer, az Európai

Gyógyszerügynökség (EMA) által létrehozott portálra feltölteni, megjelölve, hogy mely országokban szeretnék a vizsgálatot végezni. Az engedélyezési eljárás folyamata Jelenleg minden tagállam hatósága önállóan értékeli a beadványokat, teszi fel kérdéseit és hozza meg döntését. A reguláció bevezetése után ezt közösen végezzük majd. A vizsgálat kérelmezője által megjelölt országok hatóságai közül, belső szabályozás alapján kiválasztják a referens országot, amelyik részletes értékelő jelentést készít a beadvány minden tagállamot érintő (Part I.) részéről. Az értékelés három nagy területet érint, a vizsgálati szer gyógyszerminőségét, a szerrel addig végzett nem klinikai és klinikai eredményeket és a részletes vizsgálati tervet (protokollt). A többi részt vevő tagállam hozzáfűzi problémáit, kérdéseit, és kialakítják a végső kérdéssort, amit a kérelmező megkap. A válasz után szintén egyeztetéssel születik meg a végső döntés. Az etikai bizottságok szerepe Szintén jelentős különbség, hogy jelenleg Magyarországon a hatóság és az etikai bizottság függetlenül értékel és kérdez, csak a végső döntés esetén kötelező az etikai bizottság (ETT-KFEB Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága) szakhatósági állásfoglalását figyelembe venni. Az új szabályozás közös értékelési eljárásában a tagállamok etikai bizottságai részt vehetnek. A részvételük feltétele, hogy ezt nemzeti jogszabály tartalmazza. Mivel a protokoll ismerete nél-

kül nem lehet etikai véleményt mondani, valószínű, hogy minden tagállam – legalábbis a többség – ennek feltételét meg fogja teremteni. Így a közös vélemény kialakításakor már az etikai bizottságok véleménye is megjelenik. A nemzeti sajátosságokat tartalmazó dokumentációt (Part II.), mint betegeknek szóló anyagok, vizsgálóhelyek, biztosítás stb. csak az illetékes tagállam hatósága és etikai bizottsága értékeli. Hallgatólagos engedélyezés fogalma Az új szabályozás kiemelt figyelmet fordít a határidők megtartására. Egy új vizsgálat engedélyezési ideje 60 nap. Ez nem változik az új szabályozás életbe lépését követően sem, azonban a közös értékelés szigorúan betartandó részhatáridők mellett fog történni. Amennyiben a megadott időszakon belül egy hatóság nem teszi fel kérdéseit, nem jelzi problémáját, negatív véleményét, úgy az automatikusan elfogadást jelent, elveszíti azt a lehetőségét, hogy ezt a későbbiekben megtegye. Nagyobb nyilvánosság A transzparencia növelésének igénye a klinikai vizsgálatokra is kiterjed. Jelenleg az engedélyezett vizsgálatok – a fázis I. vizsgálatokat kivéve – az engedély dátumának beírásával az uniós adatbázisból automatikusan kerülnek ki a Clinical Trials Register nyilvános felületére. Ebben keresni lehet különböző szempontok szerint. Ugyanakkor számos információt nem tartalmaz, aminek ismerete a betegek részéről jogos igényként merül fel. Ilyen a vizsgálóhelyek ismerete, vagy az, hogy lehet-e csatlakozni a vizsgálathoz, tehát tart-e még a beválasztási idő. Ezek az adatok az új portál megjelenésével nyilvánossá válnak. Kötelező lesz továbbá a vizsgálatok eredményeiről készített összefoglalót laikusoknak szóló változatban is feltölteni minden olyan tagország nyelvén, ahol a vizsgálat futott. Jelenleg csak a szakembereknek szóló információ jelenik meg általában angol nyelven.

A RENDELETET 2014. ÁPRILIS 14-ÉN ELFOGADTA A EU PARLAMENT. MIÉRT CSAK 2018-TÓL LESZ HASZNÁLHATÓ? A portál elkészítése, a funkciókat alapul véve három nagy részre bontható: 1. A benyújtáshoz használt felület, mely az engedélyezési és módosítási kérelmek benyújtására és bejelentések fogadására lesz alkalmas. A kommunikáció a szponzor és a tagállamok között is ezen a felületen történik. 2. Lesz egy olyan speciális munkafelület, mely lehetővé teszi a tagállamok közös értékelését. 3. Elkülönül majd egy olyan rész, mely adatbázisként tárolja a betöltött információkat, kapcsolódva más rendszerekhez. Ebből előre meghatározott szabályok szerint, automatikusan kerülnek a nyilvános adatbázisba az információk. A portál funkcionális meghatározásait kellett először elvégezni. A transzparenciára vonatkozó dokumentum már elkészült, az EMA honlapján látható. A portál készítése folyamatban van, tartanak az egyeztető megbeszélések, megkezdődtek az első tesztelések is, amelyeket majd még továbbiak követnek majd. Várhatóan 2017 októberére készül el az első változat, melyet egy előre meghatározott specifikáció szerint egy független bizottság auditál majd. Ha kész a fejlesztés, az Európai Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi majd közzé az erről szóló hirdetményt, a tervek szerint 2018 októberétől kezdődhet az új felületen keresztüli engedélyeztetés. MILYEN KÉRDÉSEKBEN LEHETNEK KÜLÖNBSÉGEK A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT? Nemzeti szabályozás határozza meg az értékelésben részt vevő testület(ek)et. Minden országban van gyógyszerhatóság, de ezek kijelölése nemzeti hatáskör. Németországban folytatás a 10. oldalon

8

9

Fókusz

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Fókusz

Az új reguláció kapcsán a transzparencia kérdéseiről   

1. ábra VHP eljárások

összes benyújtott kérelem Magyarország részvétel Referens értékelések

250

Ki mit tudhat ma, és mit tudhat majd holnap az Európai Unióban folyó klinikai vizsgálatokról?

200 150 100 50 0 2011

2012

két hatóság is részt vesz az engedélyezésben attól függően, hogy a szer kémiai vagy biológiai eredetű. Az etikai bizottságok részvétele a Part I. rész közös értékelésében nem kötelező, ez is nemzeti szinten kerül szabályozásra. Az előzetes egyeztetések szerint a tagállamok be fogják vonni az etikai bizottságaikat, hiszen nehezen értékelhető a betegek számára készített tájékoztató a vizsgálati terv ismerete nélkül. Az engedélyezési eljárás során egyeztetett döntés születik, de néhány esetben kivételt tesz a rendelet. Amennyiben a referens ország értékelése pozitív, az érintett tagállam csak akkor utasíthatja el a vizsgálatot: u ha a beteg az ország standard klinikai gyakorlatához képest rosszabb minőségű kezelést kapna, u a vizsgálat valamilyen nemzeti jogszabállyal ellentétes, u ha a biztonságossági adatokat nem tartja megfelelőnek, és ezt meg is tudja indokolni, u az etikai bizottsága elutasította. A nyelvi követelményekben szintén lehetnek eltérések. Ezek a különbségek nem a betegek részére készített információkra vonatkoznak, mert azt kötelező a beteg által használt nemzeti nyelven benyújtani. MIT LEHET TUDNI A NEM KERESKEDELMI CÉLBÓL VÉGZETT VIZSGÁLATOKRÓL? A tagállamok szabadon dönthetnek a nem kereskedelmi célból végzett vizsgálatok kedvezményeiről. Ha a vizsgálat kérelmezője gyakorló orvos, egyetem vagy valamilyen független szervezet. Jelenleg Magyarországon nem kérünk ezekért a vizsgálatokért eljárási díjat. MIT TESZÜNK A REGULÁCIÓ BEVEZETÉSÉIG? Az EU már az új szabályozás kialakítása alatt, 2010-től bevezetett egy olyan önkéntes együttértékelési eljárást

2013

2014

2015

(Voluntary Harmonisation Procedure VHP), mellyel a tagállamok az új szabályozást próbálják modellezni. Ez az idők során folyamatosan módosult, hogy minél inkább hasonlítson a tervezett rendszerre. A VHP folyamatával lehetőség nyílik a kérelmezőknek is kipróbálni a rendszert. Tavaly, 2015 végéig 818 vizsgálatot nyújtottak be ezzel az eljárással, ebből 296-szor Magyarország is részt vett a folyamatban. Sajnos a VHP azonban jelentősen különbözik a leendő folyamattól. Egyrészt azért, mert a technikai feltételek még jelentősen különböznek, mivel a portál még nem készült el és maga az engedélyezési eljárás is csak részben hasonlít, az alap dokumentáció (Part I.) közös értékelésében. Ezért jogszabály-módosításra lesz szükség, hogy a nemzeti szabályozásunk is összhangban legyen a rendelettel. Annak ellenére, hogy az új szabályozás elég részletes, mégis szükség lesz egyes részeit tovább pontosítani. A VÁLTOZÁS MIT JELENT MAJD A KÉRELMEZŐKNEK? Egységesebb engedélyezést, és szorosabb határidőtartást a hatóságok részéről, ugyanakkor kevesebb rugalmasságot. Mivel a hatóságok csak egyszer kérdezhetnek, nincs lehetőség újabb kérdésre, ha nem kielégítő a válasz. A válaszadási határidő ugyanúgy sújtja a kérelmezőt, mint a hatóságokat, amennyiben nem érkezik meg időben a válasz, a vizsgálat elutasításra kerül. MIT ÉRZÉKELNEK MAJD A BETEGEK? A közös értékelés nagyobb biztonságát és a korábbinál szélesebb körű transzparenciát. (Erről bővebben lásd következő cikkünket a 11. oldalon! ) 

Sokszor előfordul, hogy betegként, egészségügyi szakemberként, toborzási felhívásra rácsodálkozó egészséges polgárként érdeklődünk a klinikai vizsgálatokban való részvétel lehetőségei iránt. Hova fordulhatunk? Mai világunkban egyértelmű válasz az internet! De mégis hol keressünk, és mit találhatunk ott egyáltalán a témával kapcsolatosan?

SZABÓNÉ NEMESY Krisztina értékelő, Klinikai Vizsgálatok Osztály, OGYÉI

Jelenleg az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicine Agency, EMA) által működtetett úgynevezett EudraCT adatbázisban (eudract.eudra.org) történik az Európai Unióban végzett klinikai vizsgálatok nyilvántartása. Ebbe az adatbázisba az Európai Unió gyógyszerhatóságai feltöltik az általuk engedélyezett klinikai vizsgálatok legfontosabb adatait a kérelmező által benyújtott formanyomtatványon (Application Form) megadott információk alapján. Ezekhez az adatokhoz azonban csak a gyógyszerhatóságok szakemberei férhetnek hozzá. Ez nem jelenti azt, hogy semmi sem publikus. Az EudraCT adatbázisból az Európai Unióban folyó engedélyezett klinikai vizsgálatok meghatározott adatai automatikusan átjutnak a mindenki által hozzáférhető Clinical Trial Registerbe (www.clinicaltrialsregister.eu), az Európai Unió nyilvános adatbázisába. Itt megtalálhatjuk az Európai Unióban végzett II–IV. fázisú felnőtt, és valamennyi gyerek klinikai vizsgálat adatait, hátrány azonban, hogy a vizsgálóhelyek, vizsgálatvezetők és azok elérhetősége nem jelenik meg a honlapon, bár bizonyára fontos információk lennének az érdeklődők számára. Dokumentumok sem találhatók meg az interneten, valamint további hátrány, hogy angoltudás szükséges a kereséshez és az információk megértéséhez. Magyarul csupán a vizsgálat címe jelenik meg, ha azt a kérelmező magyarul is megadta. Ki kell emelnünk még, hogy mivel a klinikai vizsgálatot végző cégek kötelesek a befejezett vizsgálatok eredményeit feltölteni ebbe az adatbázisba, feltöltés után a vizsgálatok eredményei elérhetővé válnak, ami mindenképpen érdekes lehet.

EZ A HELYZET – DE NEM SOKÁIG! Az új rendelet (az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU Rendelete; 2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről) ebben is változást hoz majd. Várhatóan 2018 őszétől a jelenlegi gyakorlattal szemben minden klinikai vizsgálati kérelem egy közös elektronikus európai uniós portálon keresztül kerül majd benyújtásra, és minden benyújtott dokumentum az ehhez kapcsolódó adatbázisban tárolódik majd. A klinikai vizsgálatok értékelése és engedélyezése közösen történik az EU-s tagállamok hatóságainak részvételével. Az adatbázisba bekerülő minden adat és dokumentum automatikusan nyilvános lesz meghatározott szabályok alapján. Az Európai Unió egyik legfontosabb törekvése minden területen az átláthatóság növelése, a transzparencia biztosítása. Ez a helyzet a klinikai vizsgálatok engedélyezése területén is. A szabályok megalkotásakor azonban a piaci szereplők, fejlesztők, kutatók szempontjait is figyelembe kellett venni, akik nem szeretnék, hogy idő előtt nyilvánossá váljanak bizalmas információk, üzleti titkok. Ez a kérdés tehát egy finom egyensúly megteremtését tette szükségessé, hiszen az Európai Unió egyértelmű érdeke a gyógyszerfejlesztés ösztönzése, és párhuzamosan biztosítani kell azt, hogy minél több információ eljusson az érdeklődőkhöz. Ennek megoldása nem volt könnyű feladat. folytatás a 12. oldalon

10

11

Fókusz Az új /reguláció transzparencia kérdéseiről Fókusz Júliustólkapcsán új elvek amentén, új szisztéma szerint

Fókusz

Az MKVT szerepe a klinikai vizsgálatok hazai támogatásában

A klinikai vizsgálatok aktuális trendjei és irányvonalai – a vizsgálatszervező szemszögéből Mintegy 15 évvel ezelőtt, 2001-ben alakult meg a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága. A szervezet tagsága dinamikusan nőtt, eleinte csak néhány tucat szakember érezte szükségét a társaságalapításnak, ám a tagság létszáma egy éven belül már megközelítette a 250 főt.

DR. BARÓTFI Szabolcs elnökségi tag

DR. SZEPESI Gábor elnökségi tag

A SZABÁLYOKRÓL… Az említett új európai uniós rendelet és a sok résztvevő bevonásával megalkotott transzparenciaszabályok alapján a kérelmezők által az EU-adatbázisba kerülő adatok, dokumentumok automatikusan nyilvánossá válnak bizonyos kivételekkel. Ezek a kivételek a személyes adatok, a bizalmas üzleti információk, az értékelő tagállamok gyógyszerhatóságai közötti kommunikáció, és a klinikai vizsgálatok felügyelete, tehát a végrehajtás ellenőrzéséről szóló jelentések. A bevont betegek személyes adatai nem kerülnek az adatbázisba, nem is lesznek soha nyilvánosak. A vizsgálók, vizsgálóhelyek tekintetében változás lesz a jelenlegi gyakorlathoz képest. Nyilvános lesz a vizsgálatvezetők neve, elérhetősége, szakmai önéletrajza, esetleges gazdasági érdekeltsége, a vizsgálóhelyek címe, elérhetősége, az adott intézmény vezetőjének vagy annak a személynek a neve, aki vállalja a vizsgálóhely tárgyi és személyi alkalmasságáért a felelősséget. A bizalmas üzleti információk már bonyolultabb kérdés, mivel az interneten a vizsgálatok dokumentumai is megtalálhatók lesznek, nem mindegy, milyen dokumentumokhoz mikor férhet hozzá bárki. Pontosan meghatározták ezért, hogy az engedély megadása után mely dokumentum mikor lesz hozzáférhető az interneten. Ki kell emelnünk, hogy egy dokumentum biztosan nem lesz soha publikus. A vizsgálati készítmény dossziéjának (Investigational Medicinal Product Dossier) gyógyszerminőségi fejezete. A többi dokumentum, a vizsgálati terv (protokoll), a vizsgálók részére készített ismertető (Investigator’s Brochure), a betegtájékoztatók és más dokumentumok is kikerülnek a nyilvános honlapra a vizsgálat engedélyezése, a vizsgálat be-

fejezése vagy a forgalomba hozatali engedély megszerzése után. A nyilvános honlapra való kikerülés időpontja több szemponttól függ, leginkább a fejlesztés állapotától. Erről bővebb információt a transzparencia dokumentumban találhatunk: www.ema.europa.eu. A gyógyszerhatóságok az értékelés során egymással egyeztetnek, kommunikálnak, és a folyamat végén döntenek. A kommunikációval kapcsolatban nem kerül ki információ az internetre, azonban a vizsgálat engedélye, az esetleges elutasítás, illetve a végleges értékelő jelentés legfontosabb részei nyilvánosak lesznek. A klinikai vizsgálatok hatósági ellenőrzéséről szóló jelentések is felkerülnek majd az internetre, valamint az európai uniós ellenőrzésekről szóló jelentések is publikusak lesznek. A jelenleg működő adatbázishoz hasonlóan a vizsgálatok eredményeit is közzé kell majd tenni a szponzoroknak. LAIKUSOK TÁJÉKOZTATÁSA IS KÖTELEZŐ LESZ Az angoltudásra az új adatbázis elkészülése után is szükség lesz, bár több információ jelenik majd meg magyarul, és segítség lesz a tájékozódásban az is, hogy kötelező lesz laikusok számára is érthető összefoglalót készíteni a vizsgálatokról. Mindezek alapján azt láthatjuk, hogy a mostani gyakorlattal szemben az érdeklődők sokkal több információhoz juthatnak majd hozzá az új rendszerben, hiszen szinte minden dokumentum és adat hozzáférhető lesz az interneten, és azt is könnyen megtudhatjuk majd, ami ma talán a legnagyobb hiányosság, hogy az Európai Unióban, illetve Magyarországon mely indikációban mely vizsgálóhelyeken folynak klinikai vizsgálatok. 

DR. SZAKOLCZAI Sándor Norbert elnökségi tag

DR. VERES László elnökségi tag

A klinikai vizsgálatok szervezésében, kivitelezésében és ellenőrzésében ma használatos standardok (leggyakrabban kettős vak, randomizált, placebo- vagy aktív kontrollos elrendezés) és a szabályozási alapelvek (Nürnbergi kódex, Helsinki deklaráció, ICH GCP, EU-s és USA-irányelvek, nemzeti jogi környezet) a XX. század végére kialakultak és lényeges változtatás nélkül érvényben vannak. Az egyéb területeken az elmúlt 15 év során bekövetkezett átalakulás kikényszerítette a megbízók és a szerződéses kutatási szervezetek (CRO) részéről a változtatás szükségességét. A mostani időszak egyik legfontosabb mozgatórugója a betegbiztonság és transzparencia irányelvek mellett a gyógyszeripar úgynevezett produktivitási válsága. Ennek hátterében több – részben egymástól független – tényező is áll, melyek összességében oda vezettek, hogy a korábbi fejlesztési paradigmák fenntarthatatlanokká váltak. Maga a produktivitási válság leginkább az egyre hosszabb és költségesebb fejlesztési idő ellenére is stagnáló (egyes elemzések szerint csökkenő) piacra kerülő új, valóban innovatív készítmények számával jellemezhető. A legfrissebb becslések szerint egy új molekula teljes fejlesztési költsége akár a 2 milliárd dollárt is meghaladhatja, míg ez az összeg 15-20 évvel ezelőtt 800 millió dollár körül mozgott. A technológiai fejlődés és mind az amerikai, mind az európai hatóságok támogató hozzáállása következtében számos olyan új, innovatív megközelítést vezettek be a megbízók és fejlesztési partnereik a CRO-k részéről, ami a fenti nehézségekre igyekezett megoldást találni, a fejlesztési időt rövidíteni és a folyamatot költséghatékonyabbá tenni a vizsgálatban részt vevők biztonságának fokozott védelme mellett, amely az utóbbi időben a nyilvánosság figyelmének középpontjába került.

A törzskönyvezéshez szükséges klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos változások mellett az utóbbi évek egyik legdinamikusabb fejlődését és növekedését a regisztrációt követő időszakban tervezett és kivitelezett különböző típusú vizsgálatok térhódítása jellemezte (késői fázisú vizsgálatok). Ennek egyik fő oka, hogy számos esetben maguk az engedélyező hatóságok írják elő vagy javasolják további, elsősorban biztonságossági adatok gyűjtését szolgáló vizsgálatok elvégzését. Más esetekben a forgalomba hozatali engedély birtokosa szeretne valós körülmények között, tudományos igénnyel gyűjtött és értékelt adatokat kapni. Ezen adatok alátámaszthatják az új termék biztonsági profiljával kapcsolatos törzskönyvezés előtti vizsgálatokból származó következtetéseket, valamint hozzájárulnak a forgalmazó sikeres támogatási tárgyalásaihoz (költséghatékonysági elemzések) továbbá a későbbi marketing tevékenységének szakmai alapját is képezhetik. Ezen megfontolások alapján készítette el a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága (MKVT) jelen rövid elemzését, amely az elmúlt években elterjedőben lévő, klinikai vizsgálatokat támogató technológiai fejlesztések és a késői fázisú, illetve valós körülmények között végzett vizsgálatok bemutatására irányul. FEJLETT TECHNOLÓGIÁK, ELEKTRONIKUS RENDSZEREK HASZNÁLATA Az adatgyűjtési módszerek közül a közvetlenül a vizsgálati alanyoktól származó adatok, az ún. Patient Reported Outcome Measures1, használata értékelődött fel különösen az folytatás a 14. oldalon

12

13

Fókusz

elmúlt években. A mindennapokban használt és könnyen elérhető elektronikus eszközök és technológiák felhasználásával (okostelefon, otthoni számítógép, PDA, bluetooth, wifi, mobilinternet stb.), a klinikai vizsgálatban részt vevő vizsgálati alanyoktól valós idejű, primer, elektronikus adatokat tudunk gyűjteni. Ezáltal költséghatékonyan, gyorsan és az adatátírás hátrányainak kiküszöbölésével magas minőségű adatokhoz juthatunk. További előny lehet, hogy a vizsgálati alanyokkal való közvetlen kapcsolat felhasználható betegbiztonsági szempontból is (pl. automatikus riasztás küldése kritikus élettani paraméterek jelentése vagy észlelése esetén). A monitorozási technikák közül a kockázatalapú megközelítés, a Risk-Based monitoring (RBM) része lett a mindennapi klinikai vizsgálati metodikának, az erre vonatkozó hatósági iránymutatások, elsősorban a végleges FDA guideline2 2013-as megjelenése óta. Sokan a kockázatalapú monitorozást még mindig egyszerűen a 100%-os forrásadat-ellenőrzés (100% SDV) helyett, a csökkentett, illetve részleges forrásadat-ellenőrzéssel azonosítják. Valójában azonban az RBM vizsgálatok monitorozásának egy teljesen új megközelítési módja.. Alkalmazása esetén nem a szűkített forrásadat-ellenőrzés esetleges gazdasági előnye jelenti az előrelépést, hanem a vizsgálat célkitűzései és a betegbiztonság szempontjából kritikus és fontos adatok megkülönböztetése és a teljes vizsgálati adathalmazból való kiemelése. A kockázatalapú vizsgálati monitorozás a vizsgálati terv kialakításával már a vizsgálat előtt elkezdődik, de szerves része a folyamatos kockázatelemzés és a távmonitorozás is. A vizsgálati protokoll tervezésénél az előzetes kockázatelemzés során a kritikus adatok meghatározásán túl a vizsgálat egész felépítésénél érvényesül a kockázatelemző, kockázatminimalizáló szemlélet. A beérkező adatok minősége, maga az adatáramlás és a vizsgálati centrumok kooperációs szintje folyamatos kockázatelemzés tárgya. A távmonitorozás esetében érdemes megkülönböztetni a központi monitorozást (central monitoring) – melynek során egy távoli adatellenőrzési központból egy adminisztrátor által figyeljük, ellenőrizzük az adatokat – az úgynevezett „remote monitoring”-tól, amikor maga a vizsgálati monitor végzi a távellenőrzést. A távmonitorozás mindkét formája lehetőséget nyújt a vizsgálati adatok meglétének ellenőrzésére, a vizsgálati centrumok kooperációs készségének (mikor viszik be az adatokat az elektronikus betegadatlapokba), felkészültségének (milyen pontosan és mennyire hiánytalanul történik az adatbevitel) ellenőrzésére és az adattisztításra. A központi monitorozás

Fókusza /klinikai Júliustólvizsgálatok új elvek mentén, szisztéma szerint Az MKVT szerepe hazaiúj támogatásában

további előnye lehet az adatok valós idejű elemzése, a vizsgálati helyszínek és vizsgálati adatok határokon átívelő összehasonlítása, adattrendek megállapítása vagy éppen a trendekből kilógó vizsgálati adatok kiszűrése. Az RBM elterjedése tovább növeli a helyes elektronikus betegadat-nyilvántartás (Electronic Medical Record – EMR) jelentőségét. Az EMR rendszerek megfelelően validált (21 CFR part 11) formában lehetőséget adnak a helyszíni monitorozási idő további drámai csökkentésére, illetve távmonitorozással való helyettesítésére. Napjaink egyik fontos kihívása az elektronikus betegdokumentációra vonatkozó nemzetközi irányelvek 3,4, valamint a hazai betegjogi jogszabályok5,6 figyelembevételével és az ICH GCP elvárásaink megfelelően végezni a forrásadat-ellenőrzést a magyarországi intézményi rendszerekben keletkezett elektronikus adatokon. A hazai intézményi gyakorlatban elterjedt elektronikus adatkezelő rendszerek (pl. MedSol) használata során keletkezett adatok jelenleg nem tekinthetők validáltnak, definíciószerűen mégis forrásadatként kezelendők. Az ország versenyképességének megőrzése érdekében ezért kiemelten fontos, hogy az intézmények fenntartói, vezetői, a vizsgálati személyzet és a vizsgálatszervezők a fenti összetett követelményrendszernek megfelelő dokumentációs és monitorozási gyakorlatot tudjanak kialakítani. TÖRZSKÖNYVEZÉS UTÁNI VIZSGÁLATOK Számos olyan gyógyszerpiaci tendencia megfigyelhető, amely a korai fázisú klinikai vizsgálatok mellett a gyógyszerek piacra lépését követő adatgyűjtés fontosságát támasztja alá. Az elmúlt évek-évtizedek során a gyógyszerfejlesztés és gyógyszeralkalmazás folyamatában részt vevő döntéshozók száma és maga a döntéshozatali folyamat összetettsége is nagymértékben növekedett. Napjainkban nagyobb hangsúly helyeződik a terápiás eljárások valós értékének meghatározására, illetve a mindennapi használat során mérhető hatékonyságra. Előtérbe került a bizonyítékalapú döntéshozatal, és lényegesen korábban megkezdődik a gyógyszerek piaci bevezetésének tervezése a fejlesztési folyamat során. Mindezen változások közös pontja, hogy a döntéshozóknak több és jobb minőségű adatra, illetve információra van szükségük a gyógyszerjelöltről, a betegekről és a betegségről. A gyógyszeripar feladata és elemi érdeke tehát ezen adatok és információk gyűjtése és eljuttatása a döntéshozókhoz, legyen az maga a gyógyszerfejlesztő vállalat, a törzskönyvező hatóság, az eljárást finanszírozó állami vagy magán-biztosítótársaság, a kezelőorvos vagy akár a terápiát igénybe vevő beteg.

1. ábra Döntéshozók eltérő RWE igényei

Személyre szabott medicina

Genomika

Kényelem, Életminőség

Betegkérdőívek (PRO) Beavatkozással nem járó vizsgálat

Biztonság, Hatékonyság & Érték

Pragmatikus vizsgálatok Randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok Esetismertetés

Minőség, Biztonság, Hatásosság Szakértői vélemény Kezelőorvos

1900

Ezeknek a szereplőknek más és más adatokra, információkra vagy bizonyítékokra lehet szükségük egy adott gyógyszer életciklusának különböző fázisaiban és ezen eltérő igények ismerete kulcsfontosságú a gyógyszerfejlesztők számára. Attól függően, hogy egy új gyógyszer ártámogatási befogadása, a biztonságossági profil bővítése, a hatásosság igazolása, új indikációk törzskönyvezése vagy egy betegség társadalmi terhének feltérképezése, egy már piacon lévő termék marketingstratégiájának megalapozása, hosszú távú hatékonyság és/vagy biztonságosság megítélése vagy akár egy eljárással kapcsolatos betegelégedettség mérése a kitűzött cél, más és más jellegű adat gyűjtése és más kutatásmódszertan alkalmazása szükséges. (1. ábra) A gyógyszerfejlesztés és -alkalmazás története során, ahogy a döntéshozók száma és a döntéshozatali mechanizmus változott, úgy változott a bizonyítékalkotás módszertana. A múlt század elején még a szakértői vélemény képezte az orvosi bizonyítékok alapját. A döntéshozó a beteg kezelőorvosa volt, aki személyes tapasztalata és a meghatározó kollégák véleménye alapján mérlegelt az egyes terápiás eljárások közötti választás során. Később, a század közepén, elsősorban a gyógyszerügyi hatóságok által, a minőség, a hatékonyság és a biztonságosság céljából támasztott követelmények megteremtették a randomizált, kontrollált, klinikai vizsgálatok (RCT) módszertanát, amely a mai napig a gyógyszer-engedélyezéshez szükséges bizonyítékalkotás „gold standard”-jének számít. Az

Hatóság

Finanszírozó

D Ö N T É S H O Z Ó K E X PA N Z I Ó J A

Beteg

2020

elmúlt 50-60 év során számos hatékony és a betegek millióinak életminőségét érdemben javító egészségügyi eljárás került engedélyeztetésre RCT vizsgálatokban gyűjtött adatok alapján. Mára már világossá vált azonban, hogy ennek a módszertannak is komoly korlátai vannak. (2. ábra) A XX. század végén és a XXI. század elején – elsősorban a szinte minden ország egészségügyi kasszáját szétfeszítő nyomás miatt – a hatásosság és biztonságosság mellett előtérbe került a hatékonyság és a valós gazdasági érték meghatározása. Azon túlmenően, hogy egy adott orvosi beavatkozás milyen mértékben javítja a betegek egészségi állapotát ideális (RCT) körülmények között, egyre gyakrabban merült fel a kérdés, hogy hogyan viselkedik az adott készítmény vagy eljárás valós körülmények között (mindennapi használat során). Ennek a kérdésnek a megválaszolására indultak el növekvő számban a pragmatikus vizsgálatok és a beavatkozással nem járó vizsgálatok különböző fajtái [Comparativ Effectiveness study (CE), Health Economy & Outcomes Research (HEOR)]. Szintén az utóbbi évtized jelensége, hogy a betegek hangsúlyosabban (és várhatóan a jövőben még inkább) részt vesznek az egészségüket érintő döntéshozatalban. A betegek – a hatásosság és biztonságosság mellett – elsősorban a kezeléssel járó esetleges kényelmetlenségek, a kezelésnek az élet egyéb területeire gyakorolt esetleges hatásai (életminőség) és a költségek iránt érdeklődnek. Ennek köszönhetően növekszik a különböző életminőség, PRO (Patient Reported Outcome) és kezeléselégedettség-vizsgálatok száma. folytatás a 16. oldalon

14

15

Fókusz

Az MKVT szerepe Fókusz a/ Júliustól klinikai újvizsgálatok elvek mentén, hazai új szisztéma támogatásában szerint

2. ábra Az RCT korlátjai

AZ RCT KORLÁTJAI Valóság

Általánosíthatóság

Alkalmazhatóság

Az RCT-kből nyert adatok nem mindig tükrözik a valós gyakorlatot és eredményt a mesterséges körülmények miatt

Az RCT-kből származó eredmények nem feltétlenül általánosíthatóak szélesebb (a vizsgálatokban nem vizsgált) betegpopulációkra

Az RCT-kből származó adatok nem feltétlenül adnak választ a kezelőorvosi gyakorlattal, illetve az azokból származó eredményekkel kapcsolatos kérdésekre

Protokoll által vezérelt magatartás } Szűk betegpopuláció } Nem a megszokott gyakorlatot követő protokoll }

A törzskönyvezési célú klinikai vizsgálatok és a mindennapi használat közötti szakadék áthidalása érdekében a 2000-es évek elejétől kezdve erősödő nyomás tapasztalható a szabályozó hatóságok (EMA, FDA) részéről a hosszú távú biztonságossági és hatékonysági adatok gyűjtésére [Post Authorization Safety Study (PASS), Post Authorization Efficacy Study (PAES)]. A gyógyszerpiac és finanszírozás változásai előtérbe hozták a gyógyszerek piaci bevezetésének korai tervezésének szükségességét, illetve a már piacon lévő termékek életciklus-menedzsmentjét. Ezek a korábban egyáltalán nem vagy csak ritkábban alkalmazott vizsgálattípusok fokozatosan hódítottak tért maguknak [gyógyszer- és betegségregiszterek, compliance és adherenciavizsgálatok, betegségteher-vizsgálatok (Burden of Disease Study, BODS), betegútvizsgálatok stb.]. Mindezen – összefoglaló nevén valós körülmények között végzett („Real Life”) – vizsgálatok a gyógyszerfejlesztés és -alkalmazás során előfordulnak már az engedélyeztetési eljárás előtt (pl. betegségteher-vizsgálat), környezetében (pl. támogatási komparátor stratégia kialakítását célzó vizsgálat) és azt követően (pl. PASS) is. Módszertanukat, felépítésüket tekintve igen sokfélék lehetnek attól függően, hogy mi a megválaszolandó kérdés. Lehet beavatkozással járó (intervenciós) vagy nem járó (obszervációs), prospektív vagy retrospektív, alapulhat primer adatgyűjtésen vagy már meglévő adat (pl. kórházi vagy biztosítói adatbázis) elemzésén, illetve – nagyon gyakran – ezek valamilyen kombinációján.

16

RCT-k kielemzése ITT (intent-to-treat) és PP (per protocoll módon történik, nem valós használat szerint } Nem adnak arról teljes körű tájékoztatást, hogy a klinikusok miért használnak egyes készítményeket off-label módon }

Rendelkezésre állás Mivel az RCT-k igen költségesek, a szükséges döntésekhez képest relatíve kevés RCT eredménye áll rendelkezésre } Az RCT-k önmagukban nem szolgáltatnak minden lényeges információt a döntéshozók számára, amelyek egy adott kezelés választásához szükségesek az előnyök és relatív kockázat tekintetében }

AZ MKVT SZEREPE A KLINIKAI VIZSGÁLATOK HAZAI TÁMOGATÁSÁBAN Az elmúlt évtizedekben jelentősen és csaknem folyamatosan emelkedett a klinikai vizsgálatok száma Magyarországon. Ez a vizsgálatok elvégzésébe, szervezésébe bekapcsolódó szakemberek számának nagyarányú növekedését hozta magával. Maguk a vizsgálatok és az azok lebonyolításával kapcsolatos feladatok is komplexebbé váltak. Ez, illetve a hazai és nemzetközi szabályozások változásai magától értetődően teremtették meg az igényt egy olyan fórum, szervezet létrehozására, ahol az érintettek erőiket egyesítve kereshetik a közös megoldásokat a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos kihívásokra. Így alakult meg 2001-ben, eleinte csak néhány tucat szakember közreműködésével, a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága (a továbbiakban MKVT, illetve Társaság). A szervezet tagsága dinamikusan nőtt, egy éven belül már megközelítette a 250 főt. A gyógyszergyárakban, CROkban vagy szabadúszóként dolgozó monitorokon, kutatási vezetőkön, a vizsgálati helyszíneken dolgozó orvosokon, nővéreken kívül képviseltetik magukat benne a hatóságok, az intézményi bizottságok és az egyetemek illetékesei. Az MKVT a kezdetektől missziójának tartja, hogy kezdeményezéseibe, programjaiba lehetőleg a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban álló minden fontosabb szereplő érdekei szervesen integrálódjanak. Így a vizsgálati alanyok minél nagyobb számban és a lehető legnagyobb biztonsággal vehessenek részt klinikai vizsgálatokban. Célkitűzés to-

vábbá a vizsgálatokból származó adatok magas minősége és hitelessége, mely hozzájárulhat Magyarország versenyképességének további javításához egy olyan dinamikusan változó környezetben, ahol egyre több globális régió kapcsolódik be egy bővülő és egyre komplexebbé váló kutatási térbe. Az induláskor meghatározott célok között nagy hangsúlyt kapott a szakmai és etikai standardok megteremtése és a vizsgálatokkal kapcsolatban végzett munka színvonalának emelése, valamint a betegek klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos ismeretének növelése és bizalmának megszerzése. Az elmúlt évek klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban előfordult sajnálatos eseményei, még ha csak nagyon kis számban fordultak is elő, igazolták azt, hogy az MKVT helyes célokat tűzött ki. Mivel Magyarországon is egyre több, magasan képzett klinikai kutatási munkatársra (CRA) volt és van szüksége a klinikai kutatási „iparnak”, az MKVT részt vett egy egyetemi szintű CRA-képzés megszervezésében és beindításában a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karán. A magasabb komplexitású vizsgálatok elvégzéséhez és a betegek biztonsága érdekében is egyre nagyobb az igény jól képzett vizsgálati helyszíni koordinátorokra (study coordinator) is. Ezért az MKVT közreműködött a Semmelweis Egyetem Közszolgálati Karán indított Study nurse/Study coordinator képzés kialakításában és elindításában. A társaság és vezetése fontosnak tartja, hogy támogassa az ebben a témában legmagasabb szintű szakemberképzést is. Így tagjai aktív előadói a Pharmaceutical Medicine képzési programnak is. A folyamatos szakmai továbbképzés részeként a társaság általános és aktuális témákat feldolgozó (pl. orvostechnikai eszköz, minőségbiztosítás) magyar és angol nyelvű GCP tanfolyamok megszervezésében, lebonyolításában is részt vesz. A betegek klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos tudatosságát elősegítendő a társaság mindig is igyekezett élő kapcsolatok kialakítására a különböző betegszervezetekkel. Mivel a magyarországi betegszervezetek és azok ernyőszervezetei meglehetősen fragmentáltan működnek, nem lehetett a teljes spektrumot lefedő együttműködéseket kialakítani. Ennek ellenére több területen is sikerült haladást elérni (lásd aktív részvétel a „Ritkanapon”, ismertető elhelyezése betegszervezetek honlapján). Az MKVT nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a szakmai nemzetközi szinten is aktuális kérdéseit (pl. biohasonló gyógyszerek fejlesztése, biológiai terápiás centrumok, SMO-k, a vizsgálati helyszínek hatékony menedzsmentje – szerződéskötési folyamatok, vizsgálóhelyi koordináció, EMR, a betegtoborzás új lehetőségei) napirenden tartsa, meghonosítsa és alakítsa azok hazai helyes és hatékony gyakorlatát. Így kerültek részletes bemutatásra például a már korábban említett Risk-Based Monitoring irányelvei több szakmai konferencián és tanfolyamon. Számos más mun-

kacsoport működik ad hoc (pl. betegkártya) vagy állandó jelleggel (pl. jogi munkacsoport), többször más szervezetekkel közösen működtetve (pl. a Farmakovigilancia munkacsoport a MAGYOTT-tal). A legtöbb cél, ami az MKVT megalakulásakor megfogalmazódott, a mai napig aktuális. Így például az oktatás (CRA- és koordinátorképzés), a jogalkotás (új európai klinikai vizsgálati rendelet), intézményi háttérfolyamatok megteremtése (egészségügyi struktúra, szerződéskötés) témakörökben az MKVT munkacsoportjainak működésére ma is igény mutatkozik. Meggyőződésünk szerint a 21. század második évtizedének kihívásaival Magyarország, illetve a hazánkban a klinikai vizsgálatokban érintett szakemberek, hatóságok, szervezetek csak akkor tudják hatékonyan felvenni a harcot, ha összefognak és a társadalom, valamint a betegek érdekeit, biztonságát szem előtt tartva együttműködnek. Ebben a közös munkában az MKVT-nek, mint integráló szervezetnek nagyon fontos és katalitikus szerepe lehet.  Felhasznált szakirodalom: 1.Guidance for Industry, Patient-Reported Outcome Measures: Use in Medical Product Development to Support Labeling Claims, FDA, December 2009 2.US FDA: Guidance for Industry- Oversight of Clinical Investigations-A Risk-Based Approach to Monitoring (August 2013) 3.US FDA Guidance for Industry, Electronic Source Data in Clinical Investigations, 2013 4.EMA Reflection paper on expectations for electronic source data and data transcribed to electronic data collection tools in clinical trials 5.Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

17

Fókusz

Az ETT Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságának tapasztalatai

Az ETT Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságának tapasztalatai

A magyarországi klinikai vizsgálatok szakmai etikai bírálatának folyamata Az emberen vizsgálati készítménnyel végzett orvostudományi kutatások az egész fejlett világban ma már rendkívüli módon szabályozottak. A szabályozás hazai törvényekben, kormány- és miniszteri rendeletekben, nemzetközi egyezményekben – mint pl. a Helsinki Deklaráció (1996), vagy az Oviedói Egyezmény (1997), illetve a helyes klinikai gyakorlat (GCP: 1977, FDA; 1990, Európa) – ölt testet.

PROF. DR. FÜRST Zsuzsanna egyetemi tanár, az MTA doktora; Semmelweis Egyetem Farmakológiai

és Farmakoterápiás Intézet; ETT-Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság elnöke

A szabályozás szakmai, illetve etikai elvek mentén történik. A vizsgálati alanyok egészségének, jogainak védelme felülírja a társadalmi, szakmai, egyéni kutatói érdekeket. A vizsgálatban részt vevők érdekeinek legfontosabb védelmezője minden klinikai vizsgálatban az etikai bizottság. Természetesen nem volt ez mindig így. Habár, utalhatunk Hippokratészre, aki i. e. 460 körül, a mai napig érvényes: „primum non nocere” orvosi etikai alapelvet lefektette. A gyógyító eljárások bevezetésének, alkalmazásának szabályozására törekvésnek ezeréves hagyományai vannak. Avicenna Canon c. művében (1025) számos, ma is érvényes szabályt alkotott, így pld.: (i) a vizsgálandó szert nem szabad hő vagy hideg hatásainak kitenni; (ii) a kísérleteket olyan betegen kell végezni, aki egy bizonyos kórképben, és nem komplex betegségben szenved; (iii) kis dózissal kell kezdeni a terápiát, majd lehet fokozatosan növelni a dózist; (iv) jelentősége van az időfaktornak; (v) a gyógyszernek mindig azonosan kell hatnia; (vi) mindig emberen kell kipróbálni, mert az állaton másképpen hat. A modern időkben, a XIX. században is számos példát találunk az emberen alkalmazható gyógyszerek vizsgálatának szabályozására, s olyan jeles tudósok formáltak véleményt, mint pl. Claude Bernard (1813–1878), aki szerint bármilyen hasznos lehet egy kutatás a tudomány számára, az nem származhat olyan kísérletekből, melyek károsak az egyed számára. E humánus felfogás és sok hasonló dacára elképesztő „emberkísérleteket” végeztek a XX. században kulturált, gazdag országokban is. Csak két kirívó példát említenék, az egyik úgy vonult be az orvostudomány történetébe, mint a vilá-

gon leghosszabb etikátlan orvosi kísérlet, a hírhedett Tuskegee-szifilisz vizsgálat 1932–1972 között. Alabama államban (USA) 399, szifiliszben szenvedő fekete afrikai munkástól az egészségügyi hatóságok közreműködésével megtagadták az orvosi segítséget, a terápiás beavatkozásokat. Köztük az 1947-től már létező penicillint sem adták ezeknek a betegeknek, hogy megfigyelhessék a betegség hosszú távú lefolyását. A „vizsgálat” végére 74 áldozat maradt életben, 19 gyermek született szifilisszel, az eredményeket publikálták. Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke 1997-ben kért bocsánatot a 8 túlélőtől. A másik szörnyűséges bűntényt is a XX. században követték el, amely a náci orvosok gaztettei címen vonult be a történelembe: a kényszersterilizáció, az eutanázia, alacsony légnyomás, illetve a hipotermia emberre gyakorolt hatásának vizsgálata, a hírhedett Mengele-féle ikerkísérletek kivitelezése mind-mind a II. világháború rémtettei körébe sorolhatók. Ezek a „kutatások” embertelen körülmények között tartott, éheztetett halálraítélteken folytak a náci koncentrációs táborokban, és általában a vizsgált személy halálához vezettek. A nürnbergi perben (1946–1947) dolgozták fel és bizonyították e bűncselekményeket. Ez a tárgyalás vezetett a gyógyszeres klinikai kutatásokban részt vevő alanyok védelmét szolgáló Nürnbergi Kódex megalkotásához (1947), amelynek korszakos jelentősége volt a modern orvostudományi kutatások etikai hátterének és társadalmi ellenőrzésének nemzetközi szabályozásában. Ezután még évtizedeknek kellett eltelnie, ameddig az orvosok világszövetsége kezdeményezésére megszületett a Helsinki Deklaráció első kiadása

(1964; utolsó módosítása 2013, Fortaleza, Brazília), amelyben kidolgozták a humán klinikai vizsgálatokban ma már elengedhetetlen, független etikai bizottságok fundamentális szerepét. Ami igazán megdöbbentő és figyelmeztető a mai kor nemzetközileg szabályozott gyógyszervizsgálataiban közreműködő orvosok számára is, hogy 1931-ben, Németországban már léteztek tisztességes törvények, amelyek humán kísérletekre vonatkozó előírásokat tartalmaztak (pl. Reichsrichtlinien zur Forschung an Menschen, 1931). E törvényekben világos utalás történik arra, hogy pl. a terápiás tervnek az orvosi ismeretekkel, etikai szabályokkal összhangban kell lennie, fontos a kockázat-haszon mérlegelése, a kellő felvilágosítás, 18 év alatti személyek fokozott védelme, a haldoklón végzett kutatások tilalma, etikailag bármely okból elfogadhatatlan orvosi kísérlet végzése stb. Talán még rémisztőbb, hogy az orvosok egy része úgy gondolta, hogy a példátlan körülmények között, embertelen módon szerzett, bár tudományos folyóiratokban publikált adatokat fel lehet használni a modern orvostudományban, azzal a hamis és kegyetlen érveléssel, hogy így nem haltak meg hiába a szerencsétlen áldozatok, hanem a tudomány haladásának érdekét szolgálták. Természetesen ez az érvelés nemcsak etikai, hanem szakmai szempontból is elfogadhatatlan. Például az 1990–1991 közötti Öböl-háborúban a koncentrációs táborokban folytatott foszgénkísérletek adatait akarták felhasználni, amelyek felhasználását végül az USA Környezetvédelmi Hivatala megtiltotta. E témakörben a Helsinki Deklaráció egyértelműen állást foglal: a nem etikus körülmények között végzett kutatásokban született eredmények elfogadhatatlanok, és publikációjuk megengedhetetlen: „Azokat a kutatási beszámolókat, melyek nem egyeztethetők össze a Nyilatkozat alapelveivel, nem szabad publikálásra elfogadni.” Jelentősen segítette a szakmai-etikai körülmények egységesítését, nemzetközi harmonizációját, a kutatások ismételhetőségét, kölcsönös elfogadhatóságát a Good Clinical Practice (GCP) követelményrendszerének bevezetése. A GCP betartásáért a klinikai vizsgálat minden szereplője felelős: a szponzor, a kutató, a CRO, az etikai bizottság, a hatóság, de a kutatás alanya is. A GCP maradéktalan érvényesülésének ellenőrzése hatósági feladat. Meg kell említeni azonban, a jogszabályok alapvető betartása melletti, mégis végzetes kimenetelű klinikai vizsgálatokat is. Például a Contergan-történet (1958–1961) vagy a 2006-ban nagy figyelmet kapott vizsgálat, amelyben egy TG1412 kódszámú CD28 szuperagonista antitest, igen alacsony, az állatkísérletben alkalmazottnál 500-szor kisebb dózisban, „first in man” alkalmazva Angliában, a részt vevő valamennyi (6 fő) egészséges önkéntesen súlyos, életveszélyes mellékhatásokat okozott.

Nagyon közeli példát is találunk, amikor a napjainkban történt tragikus, halálos kimenetelű francia gyógyszerkísérletre gondolunk, ahol egy új molekula – a BIA-102474 kódjelű, reverzibilis zsírsavamidhidroláz (FAAH) gátló, gátolva az endogén kannabinoidok, mint pl. az anandamid (N-arachidonoil etanolamid, AEA) – lebomlását, ezzel jelentősen növelve az agyban és a periférián az endogén kannabinoidok szintjét – alkalmazásakor életveszélyes mellékhatások léptek fel. A vizsgálat elvégzését a benyújtók azzal indokolták, hogy az emelkedett reverz transzmitter endokannabinoid szint új terápiás lehetőség lehet számos KIR betegség, szorongás, Parkinson-kór stb. kezelésében. MILYEN ALAPELVEK VEZÉRLIK MA AZ ETIKAI BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁT? Az emberen végzett orvostudományi vizsgálatokban mindenekelőtt a kutatás általános etikai alapelveit (Belmont-jelentés, 1978) kell szem előtt tartani: I.) II.) III.)

az autonómia tiszteletének elve jótékonyság elve igazságosság elve

I.) Az autonómia elvének érvényesülését a beteg tájékozott beleegyezésének folyamata szolgálja. II.) A jótékonyság elvét a haszon/kár elemzések megfelelő arányának kialakításakor alkalmazzuk. III.) Az igazságosság elvére különösen a betegek kiválasztásánál kell figyelemmel lenni, az előnyök/hátrányok, kockázatok tárgyszerű elemzése útján, valamint az esetlegesen elszenvedett egészségkárosodás, anyagi károk megfelelő kompenzációjának alkalmazásakor. Az értékeléskor különös figyelmet kell fordítani a sérülékeny betegcsoportok érdekeire, mint például csecsemők, gyermekek, más korlátozottan cselekvőképes egyének jogaira. MELYEK A MA ETIKAI BIZOTTSÁGAINAK FELADATAI? Csak néhány fontos feladatot emelnék ki: A kutatási terv bírálata Szakmai alapelv a magas szakmai színvonal, a megfelelő tudományos háttér, a tervezett kutatás racionális indoklása, magyarázata, azaz a kutatási terv minőségének vizsgálata. folytatás a 20. oldalon

18

19

Az ETT Klinikai Farmakológiai tapasztalatai Fókusz / JúliustólEtikai új elvekBizottságának mentén, új szisztéma szerint

Fókusz

zásával – történhet. Ez a kódszám nem állhat a beteg nevének kezdőbetűiből, és pontos születési (év, hó, nap) adataiból. A TÖRVÉNYEKEN TÚL…

Etikai alapelv: a tudományosan nem megfelelően alátámasztott, racionálisan nem indokolható kutatás, szakmailag helytelen, tehát nem etikus. A kutatás személyi feltételeinek ellenőrzése Lényeges a kutató szakmai megítélése, fontos tudni, a szakember alkalmas-e a tervezett kutatás kivitelezésére, rendelkezik-e a megfelelő szakképesítésekkel, tudományos felkészültséggel. Jegyez-e mértékadó szaklapokban megjelent, a vizsgálattal összefüggő tudományos közleményeket, rendelkezik-e klinikai vizsgálati jártassággal az adott szakterületen, különösen amennyiben a vizsgálat újszerű hatásmóddal rendelkező, fejlett terápiás készítményekkel történik. – Az előnyök/kockázatok mérlegelése. A kutatás tárgyi feltételeinek ellenőrzése Ez különösen nagy körültekintést igénylő feladat. Amen�nyiben a vizsgálatok nem multidiszciplináris kórházi keretek között történnek, igen nehéz annak megítélése, hogy a vizsgálóhelyen az adott vizsgálat elvégezhető-e? Ebben az esetben az etikai bizottság számára nagyon lényeges a megfelelő dokumentáció benyújtása a vizsgáló hely felszereltségéről, ÁNTSZ-engedélyéről, sürgősségi ellátási helyzetének bemutatásáról, a beteg további gyógykezelésének lehetőségeiről a vizsgálat befejezése után. A vizsgálóhelyek megfelelőségét a bizottság több ízben helyszíni szemle útján is ellenőrzi. A betegtájékoztatás, -beleegyezés kérdései Ez a feladata a bizottságnak a legsokrétűbb, a legtöbb odafigyelést igényli. Fontos, hogy a beteg minden, a személyes biztonságát, egészségét, jogait érintő kérdésben megfelelően tájékozott legyen. A napi tapasztalat azonban az, hogy álta-

20

lában a betegtájékoztatók túlságosan részletesek, sokszor túl tudományos magyarázatok, sok idegen szó, orvosi kifejezések nehezítik a megértést egy laikus számára. Sajnos jelenleg nincs olyan jogszabály, mely a betegtájékoztatók terjedelmét korlátozná, nem ritkák a 25-30 oldalas információk. Természetesen világosan látható, hogy ezek a nagyon részletes betegtájékoztatók túl a betegbiztonságon, a szponzor érdekeit is védik. Különösen terjedelmes tájékoztatókat látunk, amikor gyermekek és serdülők is részt vesznek a vizsgálatban, hisz korosztály szerinti bontásban kell külön tájékoztatókat készíteni a gyermekek, illetve szüleik (gondviselőjük) számára is. Ha genetikai vizsgálatok is történnek – a törvény szerint – külön betegtájékoztató, beleegyező nyilatkozat is szükséges, ilyen esetekben akár 60-80 oldalas is lehet a résztvevő által áttanulmányozandó anyag. Anyagi juttatások, költségmegoszlás A szabályok pontosan körülírják, mikor adható a beteg számára anyagi kompenzáció a vizsgálatban való részvételért, ennek mértékét a bizottság mérlegeli. Ismerünk nagyon költséges vizsgálatokat, ilyen esetekben a bizottság körültekintően tanulmányozza, hogy a drága laboratóriumi vizsgálatok, illetve képalkotó eljárások költségei átláthatóan elkülönülnek-e az OEP által finanszírozott eljárásoktól. Személyes adatok védelme Az adatvédelmi törvény jó támpontot ad erre nézve, azonban miután általában multinacionális vizsgálatokról van szó, szükséges rögzíteni, hogy a betegek adatainak más országba való továbbküldése csak és kizárólag azonosításra alkalmatlan módon – kódszám alkalma-

Az etikai bizottság nemcsak a kodifikált rendeletek betartásán őrködik, hiszen ha csak ez lenne a feladata, akkor nem is lenne rá szükség, hanem számos olyan szempontot is érvényesítenie kell, amely nem szó szerinti szabály, hanem a kísérletben részt vevő egészséges önkéntesek, illetve betegek érdekeit, jogait, jóllétét védi a törvényeken túl is. Amennyiben a bizottság sajátságos szempontokat kíván érvényesíteni a betegek érdekében a bírálat folyamatában, a klinikai vizsgálatokért felelős intézmények képviselőivel való előzetes egyeztetés után, saját honlapján, illetve alkalmanként a hatósággal, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel közösen ad tájékoztatást. Ezeket a nem törvényi szabályokat foglalja össze az ETT elnöke által kezdeményezett, az ETT etikai bizottságai és neves bioetikus szakemberek részvételével kidolgozott és mára már érvényes Bioetikai Kódex „Az orvosbiológiai/ klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról” címmel, mely a www.ett.hu/bioetikai kodex.pdf webcím alatt érhető el. A BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE, MŰKÖDÉSE Hazánkban a centrális etikai bizottság összetételét jogszabályok határozzák meg. Jelenleg a KFEB 30 tagú, ebből 23 orvos – a legkülönbözőbb klinikai területek szakorvosai, klinikai farmakológusok (egy orvos egyúttal teológiai végzettséggel is rendelkezik), az elnök, alelnökök orvosok, illetve 7 nem orvos végzettségű személy: a bizottság titkára biokémikus-gyógyszervegyész, a bizottság tagja még 2 jogász, 1 pedagógus-pszichológus, 1 gyógytornász, 1 főnővér, 1 református püspök (teológus). A bizottság 3 hetente tart plenáris ülést, 2 hetente pedig quorum ülést. A klinikai vizsgálatok iránti kérelmet az OGYÉI-hez kell benyújtani, amelyek validálás, iktatás után kerülnek az etikai bizottsághoz. Ezek szakmai etikai bírálata referensi előterjesztés után, plenáris üléseken kerül megvitatásra, majd nyílt szavazás zajlik a határozathozatalról. A határozat akkor döntő erejű, ha a jelen levő tagoknak legalább 2/3-a egy irányban szavaz, azaz támogatja vagy elutasítja a tárgyalt vizsgálatot. A Magyarországon folytatott s a bizottság által tárgyalt klinikai vizsgálatok száma az elmúlt 5-10 évben stabilnak mondható, 350–390 között ingadozik. 2015-ben számuk

382 volt. Ebből a bizottság támogatott 360 protokollt, és véglegesen elutasított 22 vizsgálatot. A módosítási kérelmek száma az európai tendenciának megfelelően folyamatosan nő: az elmúlt évben 1584 módosított kérelmet tekintett át a bizottság. A bizottság, amikor határozatot hoz, túl a szakmai etikai megfelelőség bírálatán, szembekerül minden orvostudományi kutatás dilemmájával. Elsődlegesen: mi a beteg egyéni érdeke az adott vizsgálatban? Mi a társadalom érdeke? Hogyan kell szolgálni a tudomány haladását, az új készítmények, eljárások bevezetésének sürgető igényét úgy, hogy a beteg érdekei, joga, egészsége ne sérüljön? Hogyan kell kezdeményezni a protokollok módosítását úgy, hogy azok még alkalmasak legyenek teljesen új, áttörő tudományos hátterű készítmények vizsgálatára, de biztonságosak legyenek, a rizikófaktorok minimálisra csökkentése mellett? Nem elhanyagolható szempont, hogy a kutatói érdek is érvényesülhessen! A publikálás, mint a kutatói előremenetel fontos része. A Helsinki Deklaráció szellemében minden kutató és végső soron a betegek érdeke is, hogy minden etikusan kivitelezett kutatás eredménye nyilvánosságra kerüljön, a negatív eredmények is. Utóbbinak az a jelentősége, hogy megelőzi felesleges, duplikált kutatások tervezését, folytatását, betegek bevonását. Az etikai bizottság felelőssége óriási, a nemzetközi szabályozás szerint elutasító véleménye köti a hatóságot, ilyen esetben nem engedélyezheti a szóban forgó vizsgálatot. Mind a hatóság, mind az etikai bizottság munkáját behatárolja a szigorú határidői kötelezettség, amelyet a közelgő új, már hatályos, Reguláció, az Európai Parlament és Tanács 536/2014 sz. rendeletének gyakorlati alkalmazása, tovább nő majd. Munkánkat ezért nagy körültekintéssel kell végezni, a tudományosan megfelelően alátámasztott vizsgálatok korrekcióját a betegek érdekében, jobbító szándékkal, addig kezdeményezzük hiánypótlások útján, ameddig azok a határidőn belül végleges formát ölthetnek, és alkalmassá válnak a kutatás megkezdésére. A bizottság ennek érdekében kész arra is, hogy vitás kérdésekben személyes meghallgatást tartson, ez többször előfordul évente, általában ilyenkor a vitás kérdések konszenzusos alapon megoldódnak. Bízunk abban, hogy a KFEB az eljövendő nehezebb körülmények között is megtartja aktivitását, folytathatjuk az eddigi hagyományosan jó együttműködést a hatósággal, a hazai klinikai gyógyszervizsgálatok etikai véleményezése a nemzetközi színtéren is megállja a helyét, és hozzájárulhat a hazánkban folytatott vizsgálatok számának növekedéséhez. 

21

Compassionate use a gyakorlatban

Fókusz

Compassionate use a gyakorlatban

Engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás Magyarországon is lehetővé vált az Európai Unió sok országában implementált „Compassionate use” alapján történő kezelés. Mit kell tudni az eljárásról?

DR. VIRÁNYI Mariann főosztályvezető-helyettes Klinikai Vizsgálatok Főosztály, OGYÉI

TAMÁSNÉ DR. NÉMETH Ágnes főosztályvezető, Klinikai Vizsgálatok Főosztály, OGYÉI

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy beteg részére a gyógyulás egyetlen reményét olyan gyógyszer jelentheti, amely még nem rendelkezik forgalomba hozatali engedél�lyel. Ezek olyan készítmények lehetnek, amelynek hatásosságát, biztonságosságát még klinikai vizsgálatokban tanulmányozzák, és az addigi eredmények biztatóak, esetleg már elkezdődött vagy folyamatban van a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás. Számos országban már évek óta zajló, nemzetközi terminológiában „compassionate use”-nak nevezett gyógyszerfelhasználásra olyan betegek esetén kerülhet sor, akik krónikus vagy maradandó károsodást okozó betegségben szenvednek, vagy akik betegsége életet veszélyeztető, és betegségük a forgalomba hozatali engedéllyel már rendelkező gyógyszerekkel kielégítő módon nem kezelhető, és klinikai vizsgálatba sem vonhatók be. Ilyen esetek leggyakrabban onkológiai kórképek illetve ritka betegségek esetén jelentkezhetnek, amikor az adott terápiás területen az elfogadott gyógymódokkal nem vagy csak alig várható gyógyulás. AZ ENGEDÉLYEZÉS ELŐTTI GYÓGYSZERALKALMAZÁS JÓVÁHAGYÁSA Jogszabályok Annak érdekében, hogy a betegek részére megnyílhasson a gyógyulás további reménye, hazánkban is bevezetésre

22

ban van vagy befejeződött Magyarországon, vagy más olyan országban, ahol a klinikai vizsgálatokra vonatkozó szabályozás egyenértékű a magyar szabályozással. u Az érintett gyógyszerrel a kért indikációban befejeződtek már a klinikai vizsgálatok, és a szer forgalomba hozatali engedélyezési eljárás alatt áll az előbb említett országokban. u A beteg életet veszélyeztető vagy maradandó károsodást okozó betegségben szenved, a kezelése engedélyezett gyógyszerrel nem lehetséges. u Az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazáshoz a beteg vagy törvényes képviselője írásos beleegyezését adta az alkalmazás kockázataira is kiterjedő tájékoztatás után. u Az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazáshoz a gyógyszer gyártója hozzájárult, vállalta, hogy a gyógyszert térítésmentesen bocsátja a beteg rendelkezésre a kezelés teljes időtartamára. Garantálja továbbá annak minőségét, valamint azt, hogy a gyártást a vonatkozó szabályok betartásával végezte. u Az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás nem valósít meg tiltott kereskedelmi gyakorlatot. Az engedélyezéshez benyújtandó dokumentumok

került az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás intézménye, amely különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek fennállása esetén a forgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező, klinikai vizsgálati fázisban lévő, addigi eredmények szerint ígéretes gyógyszerek esetében – a gyógyszerészeti államigazgatási szerv, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélye alapján – megengedi az alkalmazást. Hosszú előkészítő munka után az alkalmazás jogi hátterét a 2016 januárjában hatályba lépett gyógyszertörvény-módosítás teremtette meg (az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/C. §-a). Az engedélyezés menetére, a kérelem tartalmi elemeire, illetőleg a betegek tájékoztatására, beleegyezésére vonatkozóan a részletszabályokat az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 2/B. – 2/C. §-a tartalmazza, ami 2016. április 1-jén jelent meg. Ezek értelmében forgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező gyógyszert az OGYÉI engedélye alapján különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből lehet alkalmazni. Ennek feltétele az alábbiak teljesülése. u Az érintett gyógyszerrel már van valamennyi tapasztalat, tehát legalább II. fázisú klinikai vizsgálat folyamat-

A hatósági engedélyezés kérelemre indul. A kérelemnek – a felsorolt jogszabályok által meghatározott – szakmai és formai követelményeknek kell megfelelniük. Az engedély iránti kérelmet a kezelőorvosnak kell benyújtania az OGYÉI-hez. A kérelemben a kezelőorvosnak indokolnia kell az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás szükségességét, be kell mutatnia a kezelés menetét, és gondoskodnia kell a beteg biztonságát érintő valamennyi esemény dokumentálásáról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére történő jelentéséről. Mi kell tartalmazzon a kérelem? Formanyomtatványt a kérelemhez, A kérelmezett gyógyszer nevét (ha van), hatóanyagát, hatáserősségét, gyógyszerformáját, kiszerelését, gyártóját, u A betegség leírását, amelynek a kezelésére az érintett gyógyszert alkalmazni kívánják, u Annak részletes indokát, hogy miért nem lehetséges vagy miért eredménytelen a beteg kezelése a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerekkel, u Annak indokát, hogy miért nem lehetséges a beteg adott klinikai vizsgálatba történő beválasztása, u A gyógyszer tervezett adagolását, az alkalmazás módját és a kezelés várható időtartamát, u u

A kérelmező orvos és a beteg adatait (a formanyomtatvány letölthető az OGYÉI honlapjáról), u A betegeknek szóló tájékoztatót a kezelésről és annak kockázatairól, valamint a beleegyező nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a beteg hozzájárul a gyógyszer alkalmazásához, u A kezelőorvos nyilatkozatát, hogy vállalja a kezelést, valamint azt, hogy a kezelés befejezése után, vagy folyamatos hosszabb kezelés esetén előre meghatározott időközönként az OGYÉI részére értékelő jelentést küld a kezelés eredményéről, u A gyártó nyilatkozatát, hogy az érintett gyógyszert térítésmentesen biztosítja a beteg számára a kezelés teljes időtartama alatt, u A gyártó nyilatkozatát az érintett gyógyszer minőségének megfelelőségéről, u A gyártó összefoglalóját a gyógyszer alkalmazására, hatékonyságára és biztonságosságára vonatkozóan. u

Az engedélyezési eljárás Az engedélyezési eljárás során az OGYÉI vizsgálja a jogszabályokban rögzített feltételek teljesülését és az engedély kiadásáról a kérelem beérkezését követő naptól számított huszonegy, sürgős esetben soron kívül, de legkésőbb három napon belül dönt. Amennyiben szükséges, kérheti az illetékes szakmai kollégium véleményét. Az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazással kapcsolatos döntéseinkről szóló tájékoztatást a honlapunkon közzétes�szük. Természetesen ezek nem tartalmaznak a betegre vonatkozóan semmilyen személyes adatot. Ha ezt újabb tudományos adatok indokolják, a beteg biztonsága és az érintett gyógyszer megfelelő használata érdekében az OGYÉI felfüggesztheti vagy visszavonhatja a gyógyszer alkalmazására vonatkozó engedélyét. Az engedélyezés előtti gyógyszerrendelés engedélyezési eljárása ingyenes, igazgatási szolgáltatási díjat nem kérünk. Tapasztalataink Eddig több mint hatvan, metasztatizáló colorectalis carcinomában szenvedő felnőtt beteg kezelésére adtunk engedélyt trifluridine és tipiracil hatóanyagot tartalmazó készítmény vonatkozásában. Ez a program már lezárult, mert 2016. április végén az Európai Bizottság kiadta a gyógyszerre a forgalomba hozatali engedélyt. Reméljük, hogy az új szabályozásnak köszönhetően ezentúl a rászoruló betegek könnyebben juthatnak kezeléshez. 

23

Fókusz

Mit tervez az ÁEEK?

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ K+F+I Osztályának tevékenysége és feladatai a humán klinikai kutatások területén

OGYÉI

A 2015. MÁRCIUSÁBAN LÉTREJÖTT KOMMUNIKÁCIÓS IRODA TEVÉKENYSÉGE SZÁMOKBAN

16

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szervezetén belül 2015. év tavaszán alakult meg a K+F+I Osztály azzal a céllal, hogy a fenntartó megismerje és támogassa az irányítása alatt lévő kórházakban és – felhatalmazáshoz kötötten a – más intézményekben folyó kutatásokat, fejlesztéseket, valamint az innovációk megvalósulását.

9

DR. HEGEDŰS Ildikó

FELKÉRÉS SZAKMAI KONFERENCIÁN VALÓ RÉSZVÉTELRE

OGYÉI — INFOGRAFIKA

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint

25

RENDEZVÉNY ESEMÉNY, TRÉNING

RÁDIÓ INTERJÚ

megbízott osztályvezető, K+F+I Osztály, Állami Egészségügyi Ellátó Központ

gi hozadéka van, amely kedvezően hathat az intézmények humánerőforrásának megtartására is. Az ÁEEK K+F+I Osztályának fókuszterületei között hangsúlyosan jelennek meg további kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységgel összefüggő feladatok: a. a fenntartott egészségügyi intézmények kutatási-fejlesztési tevékenységét támogatja, összehangolja az intézményhálózat többi tagjával, az ágazati és nemzetközi kapcsolódási pontokat feltérképezi; b. közreműködik az egészségügyi ellátórendszer és az ellátó kapacitások fejlesztését szolgáló innovációs projektek eredményeinek megvalósításában; c. innovációmenedzsment-szolgáltatások nyújtása; d. új technológiák kifejlesztése és megvalósítása az intézményhálózat szolgáltatási rendszerében; e. a Gép-műszer Kataszter működtetésével, fenntartásával kapcsolatos szakmai tevékenységek irányítása; f) a Minisztérium jóváhagyásával ágazati szintű fejlesztések és a szolgáltatásszervezéshez kapcsolódó, valamint gazdaságfejlesztést támogató kapcsolatok biztosítása, együttműködve a Külgazdasági és Külügyminisztériummal; g. az EIT-Health programok koordinálása az intézményhálózaton belül. 

57

14

NYOMTATOTT SAJTÓ MEGJELENÉS

KÖZLEMÉNY KIADÁSA

0-24 ÓRÁS KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁS

32

TV INTERJÚ

5

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

KIADVÁNYOK (OFFLINE, ONLINE)

341

ONLINE SAJTÓ MEGJELENÉS Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

A K+F+I Osztály feladatai között kiemelt szerepet kapott a humán biológiai és az orvostechnológiai klinikai vizsgálatok, approbációk indítását, szabályos lefolytatását, valamint a klinikai vizsgálatokra vonatkozó belső intézményi monitoring gyakorlatát segítő és koordináló tevékenység. A várhatóan 2017-ben bevezetendő központi, európai engedélyeztetés és az átalakuló vizsgálóhelyi monitoring új kihívásokat teremt a hazai szereplők számára is. Az intézményfenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ célja, hogy időben felkészüljön a változásokra. Az intézmények, mint vizsgálóhelyek versenyképességének megtartása és javítása a kapcsolódó módszertanok fejlesztésének függvényében a K+F+I Osztály tevékenységének kiemelt területe. Az egészségügyi intézmények jelenlegi, a klinikai kutatásokra vonatkozó szerződéskötési módszertana a kialakult gyakorlatnak megfelelően jelentős eltéréseket mutat, és a tapasztalatok szerint túlságosan hosszadalmas eljárásokat okozhat. A szerződéskötési gyakorlat egységesítése, a standardizáció az intézményhálózat eredményességének egyik kulcsa lehet. A transzparens, gyorsabb, a megrendelők igényeihez igazodó szerződéskötési eljárás alkalmas arra, hogy a Magyarországra hozott klinikai vizsgálatok számát növelje úgy, hogy egyidejűleg az intézmények jogi érdekeit is megfelelő védelemben részesítse. A várhatóan növekvő számú klinikai vizsgálatoknak mindezeken túlmenően jelentős orvosszakmai és gazdasá-

24

25

OGYÉI — INFOGRAFIKA

OGYÉI

111

MÓDSZERTANI ÉS EGYEDI IGÉNYLÉSEK FŐOSZTÁLYÁNAK TEVÉKENYSÉGE

MINTAADOMÁNY-JEGYZŐKÖNYV

REGISZTRÁLÁSA

2015-BEN SZÁMOKBAN

331 71

KAPCSOLATOS ÜGY KIVIZSGÁLÁSA

GYÓGYSZERISMERTETŐI

IGAZOLVÁNY KIÁLLÍTÁSA

VÉLEMÉNYEZÉSE

26

ESETBEN TUDOMÁNYOS

CÉLÚ BEHOZATAL ENGEDÉLYEZÉSE

10 200

FOTÓ FELTÖLTÉSE

A GYÓGYSZERADATBÁZISBA

436

GYÓGYSZER GRAFIKAI TERVEINEK

ALKALOMMAL GYÓGYSZERADOMÁNY

ENGEDÉLYEZTETÉSE

98

CÉG ESETÉBEN

NAGYKERESKEDELMI IGAZOLÁS KIÁLLÍTÁSA

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE

98

HIVATALBÓL INDÍTOTT

REKLÁMÜGYI ELJÁRÁS

2451 1450 24

12

HIVATALBÓL INDÍTOTT,

GYÓGYSZERISMERTETÉS HATÓSÁGI FELÜGYELETÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

5300

RENDEZVÉNYBEJELENTÉS

REGISZTRÁLÁSA

MAILEN ÉS TELEFONON

ÉRKEZETT KÉRDÉS MEGVÁLASZOLÁSA

GYÓGYSZERISMERTETÉSSEL

KAPCSOLATOS HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS

5386

OFF-LABEL ÉS

10 024

EGYEDI KÉRELEM

ELBÍRÁLÁSA

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

VÉLEMÉNYEZÉSE

182

GYÓGYSZER- ÉS GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ-ISMERTETŐ

1130

GYÓGYSZERHAMISÍTÁSSAL

VÉDŐOLTÁSI KAMPÁNY

1122

26

27

Tudomány

Mit kell és lehet tudni a fejlett terápiás készítményekről?

Mit kell és lehet tudni a fejlett terápiás készítményekről?

Milyen közel van a jövő? Hazánkban jelenleg is folynak fejlett terápiás készítményekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatok, ám ezen speciális gyógyszeripari kutatásokról kevés publikáció jelent meg eddig Magyarországon. Mostani cikkünkben a terápiaeredményesség szempontjából nagy várakozásokat ébresztő gyógyszerfejlesztéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókról adunk áttekintést néhány izgalmas példán keresztül.

DR. FODOR Krisztián értékelő Biológiai és Fejlett Terápiás Készítmények Osztálya, OGYÉI

Kerekes székes fiatalember hallgatja nagy figyelemmel egy 2014-ben rendezett, fejlett terápiákról szóló konferencia egyik előadását. Fél órával később az ő édesapja következik, aki elmondja, milyen régóta küzd a fia a ritka, de viszonylag jól ismert Duchenne-féle izomsorvadással. És bár a húsz évvel ezelőtti lehetőségekhez képest ma sokkal jobbak a fia esélyei, a betegség továbbra is gyógyíthatatlan, így bizakodva figyelik a legújabb eredményeket. A Duchenne-féle izomdisztrófia egy X-kromoszómához kötött genetikai betegség. A súlyos kórképet a disztrofin nevű gén termékének, az azonos nevű fehérjének a működésképtelensége okozza. A megfelelő szerkezetű, funkcióképes fehérje elengedhetetlen az izmok felépüléséhez, hiánya esetén az izmok helyét fokozatosan zsír és kötőszövet veszi át. Ennek következménye a mozgásfejlődés defektusa, végül pedig, mivel a váz- és szívizom is érintett az izomfejlődési rendellenességben, a korai halál. A Duchenne-féle izomdisztrófia gyógyítására hatalmas erőfeszítések történnek, köszönhetően többek között a nagyon aktív betegszervezeteknek is. A kutatások fókuszában több fejlett terápiás elgondolás is megtalálható. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás, akárcsak a hasonló genetikai eredetű betegségek esetén, a hibás gén kicserélése lehetne. Ennek a minden duchenne-es beteg esetén alkalmazható módszernek előnye, hogy kutatások szerint már a vad típusú disztrofin 20%-ának helyreállítása jelentős javulást eredményezhet. Problémát jelent azonban, hogy a disztrofin gén 2,5 megabázis nagyságú, és ezzel az egyik leghosszabb humán gén, a genom 0,08%-át alkotja. Egy ekkora DNS-szakaszt egyelőre csak nehezen lehet megfelelő hordozóba, például egy adenoasszociált

vírusvektorba bejuttatni. Másrészt természetesen gyógyszer-biztonságossági szempontokat is figyelembe kell venni, például a megfelelő dózis kiválasztását vagy a készítmény által generált immunválaszt. Egy másik, kísérleti fázisban levő készítményben a betegtől levett sejtek indukált pluripotens őssejtekké alakítása után az ezekben található hibás gént ex vivo kijavítják. Az új genetikai információt tartalmazó sejtek a páciensbe visszajuttatva már képesek a helyes szerkezetű disztrofin fehérje előállítására. Természetesen sok egyéb irányban is zajlanak a kutatások, hagyományos és a fentiekhez hasonló, fejlett terápiás lehetőségeket vizsgálva, reményt adva a duchenne-es betegeknek. Más betegségek esetén már piacra kerültek biztató eredményeket felmutató fejlett terápiás gyógyszerek, és világszerte nagyszámú klinikai vizsgálat zajlik a legkülönfélébb indikációkban, köztük számos ritka betegségben. Ezek közül mutatok be néhányat. MIT NEVEZHETÜNK FEJLETT TERÁPIÁS KÉSZÍTMÉNYNEK? A fejlett terápiás készítmények (angolul Advanced Therapy Medicinal Product, ATMP) a biológiai gyógyszerek közé tartoznak, pontos meghatározásukat az Európai Parlament és a Tanács 1394/2007-es, „a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról” szóló rendelete tartalmazza. Általánosságban fejlett terápiás készítményekről nem beszél a rendelet, ehelyett három csoportot határoz meg, és ha az adott gyógyszer ezek

valamelyikébe tartozik, akkor tekinthető fejlett terápiás készítménynek. A három csoport a génterápiás gyógyszerek, a szomatikus sejtterápiás gyógyszerek, valamint a módosított szövetalapú készítmények. Egy negyedik kategóriát képviselnek a kombinált fejlett terápiás gyógyszerek, amelyek egy orvostechnikai eszközt is tartalmaznak a készítmény integráns részeként. (1. ábra) A fejlett terápiás készítmények, akárcsak a többi gyógyszer, egy adott, diagnosztizálható betegségre készülnek, és a megfelelő minőség, biztonságosság és hatásosság bizonyítása szükséges a forgalombahozatalhoz. A fejlett terápiás készítmények fejlesztése során az első lépés annak eldöntése, hogy egyáltalán valóban gyógyszerről beszélhetünk-e. A sejteket vagy szöveteket tartalmazó készítmények esetén például két alapvető elv határozza meg, hogy gyógyszerként kell-e egy adott készítményre tekinteni. Ha a sejt vagy szövet a gyártás során lényeges módosításon megy keresztül, aminek következtében releváns biológiai sajátosságai, fiziológiás funkciói vagy szerkezeti tulajdonságai megváltoznak, akkor fejlett terápiás készítményről beszélhetünk. Ugyanez a helyzet, ha nincs lényeges módosítás, de a sejteket vagy szöveteket a donorban és a recipiensben nem ugyanazokra az alapvető funkciókra szánják. Ilyen módon a fejlett terápiás gyógyszerek elkülöníthetők például a transzplantációtól vagy transzfúziótól.

1. ábra Fejlett terápiás készítmények csoportjai FEJLETT TERÁPIÁS KÉSZÍTMÉNYEK

Génterápiás gyógyszerek

Szomatikus sejtterápiás gyógyszerek

+

Módosított szövetalapú készítmények

Kombinált fejlett terápiás készítmények

A készítmények gyártói a besorolással kapcsolatban tanácsot kérhetnek az Európai Gyógyszerügynökség Fejlett Terápiás Készítmények Bizottságától (EMA Committee of Advanced Therapies, CAT), azonban a döntés nem kötelező érvényű, inkább a fejlesztéssel kapcsolatos iránymutatás. A Fejlett Terápiás Bizottság 2009 óta egyike az EMA főbizottságainak. Az Európai Unió minden tagországa (valamint Izland és Norvégia) delegál tagokat, valamint két képviselője van az orvosoknak és a betegszervezeteknek. Multidiszciplináris bizottság, gyógyszerminőségi, nem klinikai és klinikai szakemberek egyaránt részt vesznek a

Az Európai Unióban jelenleg forgalombahozatali engedéllyel rendelkező fejlett terápiás készítmények

Név

Hatóanyag

Forgalombahozatali engedély birtokosa

Engedély dátuma

ChondroCelect

specifikus markerfehérjéket expresszáló, ex vivo szaporított, karakterizált, életképes autológ porcsejtek

TiGenix NV

05. 10. 2009

Glybera

alipogén tiparvovek

uniQure biopharma B.V.

25. 10. 2012

MACI

mátrixalapú, karakterizált, autológ tenyésztett porcsejtek

Genzyme Europe B.V.

27. 06. 2013

Holoclar

őssejteket tartalmazó, ex vivo tenyésztett, autológ, humán cornealis epitheliumsejtek

Chiesi Farmaceutici S.P.A.

17. 02. 2015

Imlygic

talimogén laherparepvek

Amgen Europe B.V.

16. 12. 2015

folytatás a 30. oldalon

28

29

Tudomány

Mit kellFókusz és lehet / Júliustól tudni aújfejlett elvek mentén, terápiásújkészítményekről? szisztéma szerint

2. ábra Génterápiás gyógyszerek működési mechanizmusa

1. Egészséges sejtekben a vírus nem képes replikálódni. (Â= vírus) 2. Tumorsejtekben a vírus replikálódik és GM-CSF-et szekretál. A tumorsejt lízisekor antigének jutnak a környezetbe (=GM-CS, ❙=Antigének) 3. A megérkező dendritikus sejtek az antigéneket bemutatják a T-sejteknek, képessé téve őket a további tumorsejtek felismerésére. =T-sejtek) (



munkában. Fő feladatai közé tartozik a már említett besorolási kérelmek elbírálása mellett a fejlett terápiás készítmények forgalombahozatali engedélykérelmének értékelésében való részvétel, tudományos tanácsadás és egyéb, az Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerek Bizottsága (CHMP) által kezdeményezett ügyekben való részvétel.

érkező dendritikus sejtek a felszabaduló antigéneket felismerik és bemutatják a T-sejteknek, így generálva immunválaszt a tumorsejtek ellen. (2. ábra)

GÉNTERÁPIÁS GYÓGYSZEREK

Ha egy sejteket vagy szöveteket tartalmazó fejlett terápiás készítmény farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatást fejt ki, sejtterápiás gyógyszernek, ha az emberi szövet újraképzésének, helyreállításának vagy helyettesítésének céljából alkalmazzák, módosított szövetalapú készítménynek tekinthető. Előbbire példa egy, jelenleg a klinikai kipróbálás fázisában levő készítmény, amit vese-, máj- és gasztrointesztinális tumoros megbetegedésekre fejlesztenek. A hatásmechanizmus sokban emlékeztet az előbb bemutatott herpeszvírus-alapú gyógyszerére. Ebben az esetben is intratumorálisan kapja a beteg az injekciót és a cél immunválasz generálása a tumorsejtek ellen. A készítmény egészséges donoroktól származó dendritikus sejtek szuszpenziója, amelyeket előzőleg olyan állapotba hoznak, hogy a lehető legerősebb kezdeti immunválaszt idézzék elő. Az első malignus sejtek pusztulása után a felszabaduló antigének már specifikus immunválaszt indukálnak, és a folyamat során „kiképzett” citotoxikus T-limfociták már képesek felvenni a harcot a metasztatikus tumorsejtekkel is.

Azok a fejlett terápiás készítmények, amelyek hatóanyaga egy adott génszekvencia szabályozása, kijavítása, helyettesítése, hozzáadása vagy törlése céljából kerül az emberi szervezetbe, és hatásuk közvetlenül a hatóanyagban levő nukleinsav-szekvenciához (pl. DNS) köthető, génterápiás gyógyszernek minősülnek. Ilyen például a tavaly év végén engedélyezett, genetikailag módosított herpeszvírus, amely előrehaladott stádiumban lévő melanómában szenvedő betegeknek nyújthat újabb kezelési lehetőséget. A vírust úgy módosították, hogy a tumorsejtekben szelektíven replikálódjon, a nem tumorsejtekben viszont nagyságrendekkel kisebb hatékonysággal sokszorozódik. A készítményt közvetlenül a tumorba adják, és a megtámadott melanómasejtekben a vírus gyorsan replikálódik, miközben GM-CSF-et (granulocita-makrofág kolóniastimuláló faktor) szekretál. A folyamat végére a malignus sejtek lizálnak, további vírusokat, GM-CSF-et és antigéneket juttatva a tumor környezetébe. A lizáló sejthez

30

SEJTTERÁPIÁS GYÓGYSZEREK ÉS MÓDOSÍTOTT SZÖVETALAPÚ KÉSZÍTMÉNYEK

A szövetalapú készítmények közé tartozik a Holoclar, az első őssejteket tartalmazó fejlett terápiás készítmény. A szem égési sérüléséből származó limbálisőssejt-deficiencia kezelésére szolgál, és a gyógyszer összetevői között saját eredetű (autológ) őssejteket tartalmazó cornea epithelialis sejteket találunk. Ha egy sérülés miatt a limbus corneae-ben (szaruhártyaszél, a cornea és a sclera határán elhelyezkedő gyűrűszerű rész) található őssejtek nem képesek a szaruhártya megújításában részt venni, a cornealis neovascularisatio és az epithel sejtjeinek integritása károsodik, ami a cornea áttetszőségének csökkenését okozza, a szem folyamatos gyulladásba kerül, mely végül látásromláshoz és vaksághoz vezet. Amennyiben a betegtől sikerül néhány egészséges őssejtet levenni, továbbtenyésztés után a sejteket a szembe visszajuttatva megfordítható a folyamat. (3. ábra) Szaruhártya

Limbus

KOMBINÁLT FEJLETT TERÁPIÁS KÉSZÍTMÉNYEK Azok a gyógyszerek, amelyek a fejlett terápiás hatóanyag mellett a készítmény integráns részeként egy vagy több orvostechnikai eszközt tartalmaznak, a kombinált fejlett terápiás készítmények közé tartoznak. Ilyen például a szövetalapú készítmények közé tartozó, 2009-ben engedélyezett Chondrocelect. A készítmény porchiány pótlásában segít, alapja egy autológ porcsejttenyészet. A betegtől először egészséges porcszövetet vesznek biopsziával, majd az így kapott sejteket megfelelő körülmények között továbbtenyésztik, hogy a lehető legjobb minőségű szövetpótlás kerüljön vissza a páciensbe. A beültetéskor egy biológiai membránt (ez a készítmény orvostechnikai eszköz része) a sejtkultúrába beáztatnak, majd felszívódó varratokkal rögzítik a sérülésen. A membrán alá további porcsejtszuszpenziót injekcióznak. MESSZE VAN MÉG A JÖVŐ?

Lencse

Ínhártya Üvegtest

Hyaloid csatorna

3. ábra Az emberi szem felépítése

Ahogy a fent leírt néhány példa is mutatja, a fejlett terápiás készítmények ígéretes terápiás előnyöket hordozhatnak. Nem szabad azonban lebecsülni a lehetséges mellékhatásokat sem, mert komplexitásuk miatt nehezebb a jellemzésük és a kockázatok feltárása. A fejlett terápiák területe nagyon gyors fejlődésen megy keresztül, és még ma is csak sejteni lehet, hogy mik lesznek az elkövetkező évek legígéretesebb fejlesztései. Elég csak a mostanában egyre inkább köztudatba kerülő CRISPR/Cas9 genomeditáló módszerre gondolni, amellyel egészen pontos javításokat lehet elvégezni a DNS-molekulán. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a címben feltett kérdés elvesztette időszerűségét: a jövő megérkezett. 

31

Hatósági hírek

Hatóanyag

CD47-et célzó IgG4 kappa izotípus humanizált monoklonális antitestje

Interferon alfa-n3

Terápiás javallat

EC pozitív döntése

Beszámoló a COMP és az EC döntéseiről – 2015. október–november

Pozitív COMPvélemény javaslatának időpontja

Beszámoló a Comp és az EC döntéseiről

Szponzor

Acut lymphoid leukaemia kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

The Chancellor, Masters and Scholars of the University of Oxford

Közel-keleti légúti szindróma kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

NV Hemipsherix Biopharma Europe

Neuroblastoma kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Pharma Gateway AB

Idiopathiás hypersomnia kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Dr Jens Steinbrink

Plazmacitoid dendritikus blastsejtes tumor kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Spector Consulting SAS

Piruvát-dehidrogenázkomplex hiányának kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Fandazione Telethon

Gasztro-entero-pankreatikus neuroendokrin tumorok diagnosztizálása

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Trio Medicines Ltd.

1B-típusú pseudohypoaldosteronismus kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Apeptico Forschung und Entwicklung GmbH

Charcot-Marie-Tooth betegség kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Inflectis Bioscience

Graft-versus-host betegség megelőzése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Novartis Europharm Ltd..

Haemophilia-B kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Pharma Gateway AB

Részleges mély dermális és transzdermális égési sérülés kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Voisin Consulting S.A.R.L.

EGGENHOFER Judit N-[5-(3,5-difluorobenzil)-1H-indazol-3-il]-4-(4 me-

tanácsadó, OGYÉI

tilpiperazin-1-il)-2-(tetrahidro-2H-pirán-4-ilamino) benzamid

DÖNTÉS

Terápiás javallat

EC pozitív döntése

Hatóanyag

Pozitív COMPvélemény javaslatának időpontja

Pentetrazol

Petefészekrák kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Szponzor

(5S,8S,10aR)-N-benzhidril-5-((S)-2- (metilamino) propanamido)-3-(3-metilbutanoil)-6-oxodecahidropirrolo

teria toxin fúziós fehérjéje

Fenilbutirát nátrium Asphalion, SL

[1,2a][1,5]diazocin-8-karboxamid

(R)-1-[1-(4-acetoxi-3,3-dimetil-2-oxo-butil)-2-oxo-5-

4’-[(2-butil-4-oxo-1,3-diazaspiro[4.4]non-1-én-3-il) metil]-N-(4,5-dimetil-3-izoxazolil)-2’-(etoximetil)

Rekombináns humán interleukin-3 és csonkított diph-

(piridin-2-il)-2,3-dihidro-1H-benzo[e][1,4]diazepin-3-il]Focalis szegmentális glomerulosclerosis kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Retrophin Europe limited

3-(3-metilamino-fenil)- karbamid

-[1,1’-bifenil]-2-szulfonamid

[4-aminobutánsav glicil-L-glutaminil-L-arginil-L-.

8-as szerotípusú adeno-asszociált vírusvektor, amely

alfa.-glutamil-L-treonil-L-prolil-L-._alfa.-glutamilgli-

a humán alfa-1 antitripszin promoter kontrollált humán

Wilson-kór kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Aligen Therapeutics S.L.

ATP7B gént kódolja Humán RPE65 gént tartalmazó 5-ös szerotípusú adenovírusvektor Humán CNGB3 gént tartalmazó 8-as szerotípusú adenovírusvektor Anti-CD19 CD28/CD3 zéta kiméra antigén receptort kódoló retrovírusvektorral transzdukált autológ T-sejtek Anti-CD19 CD28/CD3 zéta kiméra antigén receptort kódoló retrovírusvektorral transzdukált autológ T-sejtek Anti-CD19 CD28/CD3 zéta kiméra antigén receptort kódoló retrovírusvektorral transzdukált autológ T-sejtek

Azacitidin

CD24 extracelluláris doménjét és az ehhez kapcsolt IgG1 Fc domént tartalmazó humanizált fúziós fehérje

cil-L-alanil-.alfa.-glutamil-L-alanil-L-lizil-L-prolil-Ltriptofil-L-tirozil-L-aspartil](ciklo 1-Dgamma17)

Leber-féle hereditaer opticus atrophia kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Athena Vision Ltd.

CNGB3 génmutációk által okozott achromatopsia kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Alan Boyd Consultans Ltd.

Akut lymphoblastos leukaemia kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Kite Pharma EU B.V.

Krónikus lymphocytás leukaemia/ kissejtes lymphocytás lymphoma kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Kite Pharma EU B.V.

Follicularis lymphoma kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Kite Pharma EU B.V.

Kombretasztatin A1 difoszfát

Akut myeloid leukaemia kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Diamond BioPharm Ltd.

Nasopharyngealis carcinoma kezelése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Celgene Europe Ltd.

Glibenklamid

Neonatális diabetes kezelése

2015. nov. 12.

2016. jan. 15.

AMMTek

Graft-versus-host betegség megelőzése

2015. okt. 8.

2015. nov. 11.

Enpharma Ltd.

Imetelstat nátrium

Myelofibrosis kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Janssen-Cilag International N.V.

2-(2-klór-benzilidén) hidrazinkarboxamid acetát

2-amino-2-[2-[4-[[3-(fenilmetoxi)fenil]szulfanil]-2-klór fenil]etil]propán-1,3-diol-hidroklorid Humán faktor IX gént tartalmazó rh.10-es szerotípusú adenoasszociált vírusvektor Autológ keratinocitákból és fibroblasztokból álló, kétrétegű mesterséges kollagén hidrogél alapú bőrgraft.

folytatás a 34. oldalon

32

33

Hatósági hírek

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új Reklámfelügyelet szisztéma szerint

Terápiás javallat

Pozitív COMPvélemény javaslatának időpontja

EC pozitív döntése

Törvényjavaslat a vényköteles gyógyszerek reklámtilalmáról Szponzor

Osteosarcoma kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Coté Orphan Consulting UK Ltd.

Malignus mesothelioma kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Medpace Germany GmbH

Merkel-sejtes sarcoma kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Merck KGaA

Rekombináns idegsejt-növekedési faktor

Neurotrofikus keratitis kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Dompé farmaceutici S.p.A.

Szirolimusz

Béta-thalassaemia intermedia és major kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Rare Partners srl Impresa Sociale

Akut myeloid leukaemia kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Otsuka Pharmaceutical Europe Ltd.

B1-típusú pseudohypoaldosteronismus kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Apeptico Forschung und Entwicklung GmbH

Primer szklerotizáló cholangitis kezelése

2015. nov. 12.

2015. dec. 14.

Diamond BioPharm Ltd.

Hatóanyag

Élő, attenuált Listeria monocytogenes, amelyet a kimé-

Újabb kísérlet a vényköteles gyógyszerek reklámozásának korlátozására az USA-ban

ra humán epidermális növekedési faktor receptor 2-es típusának és az Lm listeriolizin O fehérje csonkított formájának fuzionált fehérjéjével biotechnológiai úton módosítottak Humán mezotelint expresszáló élő, attenuált Listeria monocytogenes delta actA/delta inlB törzs Programozott sejthalál ligandum-1 elleni rekombináns humán monoklonális IgG1 antitest

A vényköteles gyógyszerek reklámozása csak az Egyesült Államokban és Új-Zélandon megengedett, de az Egyesült Államokban mostanában több próbálkozás is történt a vényköteles gyógyszerek reklámtilalmának bevezetésére – hasonlóan a világ többi részéhez, ahol jelenleg is ez a helyzet.

PANKER Ádám

(2R,3S,5R)-5-(4-amino-2-oxo-1,3,5-triazin-1(2H)-il)-2(hidroximetil)tetrahidrofurán-3-il((2R,3S,5R)-5-(2-amino-6-oxo-1H-purin-9(6H)-il)-3-hidroxi-tetrahidrofurán2-il)metilfoszfát nátrium SzintetikusL-cisztein, _ciszteinilglicil-L-glutaminil-L-arginil-L-.alfa.-glutamil-L-treonil-L-propil-L-. alf.-glutamilglicil-L-alanil-L-.alfa.-glutamil-L-alanil-Llizil-L-propil-L-tripofil-L-tirozil-, ciklikus (1.fwdarw.17) diszulfid Rekombináns humán fibroblaszt növekedési factor 19 variáns

Közlemény

Az OGYÉI folyamatosan ellenőrzi a TEVA gödöllői üzemét Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) 2016. január 21. és 2016. január 29. között tartott rutin hatósági ellenőrzést a TEVA Gyógyszergyár Zrt. gödöllői telephelyén. Az amerikai gyógyszerügyi hatóság észrevételeinek nyomán a TEVA önként, elővigyázatosságból minden gyártási tevékenységet felfüggesztett Gödöllőn. Ezt követően az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2016. február 5-én célzott vizsgálatot hajtott végre. A magyarországi gyógyszerügyi hatóság elsősorban arra kereste a választ, mit

kell tennie azért, hogy a betegek gyógyszerellátása zavartalan és minőségileg kifogástalan legyen. A gödöllői gyártóüzem leállása több mint 200 magyarországi terméket érintett, így az OGYÉI heti jelentést kért a TEVA-tól, mit tesz a vállalat a gyógyszerhiány elkerülése érdekében. Mivel a TEVA nagy beszállítója a kórházaknak, és a központosított gyógyszertendereken több készítmény esetében is érintett a cég, így kiemelt figyelmet fordított a hatóság ezen termékcsoportok folyamatos monitorozására. Dr. Pozsgay Csilla, az OGYÉI főigazgatója a gyártóüzem bezárása kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján, a piacon levő termékek biztonságosak, az FDA elsősorban a gyártási körülményeket kifogásolta. Az OGYÉI

ellátásfelügyeleti tevékenysége körében tételesen értékelte az említett termékek ellátási kockázatát, kiemelt figyelmet fordítva az onkológiai készítményekre, életmentő antibiotikumokra, morfinkészítményekre és alapinfúzióra. Az OGYÉI mindent megtesz annak érdekében, hogy a gödöllői TEVA üzem a kontrollált minőségi megfelelőségi szabályokat betartva újra indulhasson. A Hatósági Ellenőrzési Főosztályunk július második hetében előzetes ellenőrzést tart, majd a tervek szerint augusztusban egy részletes teljes körű átvizsgálást végzünk. Az eddig eltelt idő alatt érdemi gyógyszerhiányt nem okozott a gyártóegység leállása. Az üzem újraindulásáig az OGYÉI az ellátás biztonsága érdekében folyamatosan monitorozza a készleteket.

osztályvezető, Reklám és Ismertetés Felügyelet, OGYÉI

Az első televízióban hirdetett vényköteles gyógyszer egy ibuprofenkészítmény volt. A reklámot a Boots Pharmaceuticals munkatársai készítették 1983-ban. Roppant visszafogott reklám volt – egy brit akcentussal beszélő öltönyös úr krétával írta fel egy táblára a gyógyszer nevét –, ennek ellenére az amerikai gyógyszerhatóság (Food and Drug Administration, FDA) nem lelkesedett az ötletért. A Boots viszont már nem hátrált meg, és bár az első reklámfilmet az FDA még kifogásolhatónak tartotta a hatások és mellékhatások nem megfelelő bemutatásáért, a javított film már megkapta a jóváhagyást. AZ ELSŐ REKLÁMFILM ÓTA ELTELT 33 ÉV… Azóta a vényköteles gyógyszerek reklámozása bevett gyakorlattá és nem utolsósorban hatalmas üzletté vált. A gyógyszerárak folyamatosan emelkednek, a betegbiztosítók pedig az orvosok gyógyszerfelírási jogainak korlátozásával szeretnék a költségeket kordában tartani. Folyamatosan emelkednek ugyanakkor a reklámokra fordított összegek is, és ezzel párhuzamosan a betegek igényei is, és mindez így együtt már kellemetlen helyzetbe hozhatja a kezelőorvost. Az elmúlt év végén az amerikai orvosszövetség (American Medical Association, AMA) emelt szót a vényköteles gyógyszerek reklámozása ellen, 2016. február 12-én pedig Rosa DeLauro demokrata kongresszusi képviselő terjesztette elő a felelős gyógyszerrekkel (Responsibility in Drug Advertising Act of 2016), amellyel az élelmiszerekről, gyógyszerekről és kozmetikai termékekről szóló törvényt (Federal Food, Drug, and Cosmetic Act) módosítanák.

Az tervezett szabályozás értelmében az újonnan engedélyezett vényköteles gyógyszerek reklámozására 3 éves moratóriumot vezetnének be, hogy ezzel megóvják a fogyasztókat a „téves információktól és az új gyógyszerekre fordított felesleges kiadásoktól”. DeLauro szavai szerint „Végül is nem a marketingvezetőkre, hanem tájékozott egészségügyi szakemberekre kell bíznunk az egészségügyi kiadásaink irányítását. Meg kell védenünk a fogyasztókat attól, hogy feleslegesen gyógyszereket szedjenek.” A reklámtilalom a kezdeti 3 évet követően is fenntartható lenne, ha a gyógyszer mellékhatásprofilja vagy a kockázat-haszon elemzések ezt indokolnák, de akár fel is függeszthetnék a tilalmat, ha az adott gyógyszer reklámozása bizonyítottan közegészségügyi érdeket szolgálna. ÖNSZABÁLYOZÁS HELYETT… A gyógyszeripar képviselői természetesen ellenzik a javaslatot arra hivatkozva, hogy az egyrészt sérti a szólásszabadság alkotmányos jogát, másrészt az ipari önszabályozás eddig is önmérsékletre intette a cégeket ezen a téren. Az Amerikai Gyógyszerészeti Kutatók és Gyógyszergyártók Szövetsége (Pharmaceutical Research and Manufacturers of America, PhRMA) vényköteles promócióra vonatkozó irányelvei szerint a betegek és az egészségügyi szakemberek közötti kommunikáció elősegítése érdekében a vállalatoknak megfelelő időt célszerű hagyniuk a laikus reklámkampányok megkezdése előtt, hogy ezalatt az egészségügyi szakemberek megismerhessék az új gyógyszereket. Annak meghatározására, hogy mi száfolytatás a 36. oldalon

34

35

Reklámfelügyelet

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, újReklámfelügyelet szisztéma szerint

Közösségi média és az EMA

Gyógyszergyártók a közösségi médiában A gyakran nehezen értelmezhető hagyományos információforrások helyett mind több beteg figyelme fordul a közösségi médiák – a Twitter, a Facebook, a különféle betegfórumok és -blogok – felé, hogy az érintettek közötti tapasztalatcserével tudjon meg minél többet saját betegségéről és annak kezelési lehetőségeiről. A párbeszédbe a gyógyszeripari vállalatok is bekapcsolód(hat)nak, ami nemcsak a hiteles betegtájékoztatás és -edukáció, hanem a páciensektől érkező visszajelzések szempontjából is jelentőséggel bír.

Az első televízióban hirdetett vényköteles gyógyszer egy ibuprofenkészítmény volt. A reklámot a Boots Pharmaceuticals munkatársai készítették 1983-ban

mít megfelelő időnek, az irányelv szerint figyelembe kell venni a gyógyszer kockázat-haszon jellemzőit, a kezelés újszerűségét, az egészségügyi szakemberek meglévő ismereteit, valamint annak jelentőségét, hogy mennyire fontos a betegeket mielőbb tájékoztatni az új gyógyszer elérhetőségéről. A PhRMA-irányelv tehát eddig a gyógyszergyártókra bízta annak megítélését, hogy mikor etikus egy új készítmény fogyasztói reklámkampányát elindítani, de az új szabályozás ezt a döntést kivenné a kezükből, amivel nyilvánvalóan nem értenek egyet. Ráadásul a vényköteles gyógyszerek reklámjainak a gyártók szerint inkább pozitív hatásai vannak, felhívják a figyelmet bizonyos állapotokra és azok kezelésére, valamint segítik a betegeket abban, hogy megfelelő kérdésekkel fordulhassanak kezelőorvosukhoz.

methamin) készítmény árát. Nem ez volt az egyetlen eset, amikor egy piacon egyeduralkodó készítmény tulajdonosa drasztikusan árat emelt, de a Turing Pharmaceuticals ügyvezetője túllőtt a célon, s így néhány napon belül az ország leggyűlöltebb emberévé vált, politikai vihart kavart, még kongresszusi meghallgatásra is beidézték az ügyben. Az amerikai orvosszövetség (AMA) is aggódva figyeli a gyógyszerárak emelkedését, és sajtóközleményükben rámutattak, hogy ez összefüggésben lehet a gyógyszerreklámokra fordított költések emelkedésével, ami az elmúlt években folyamatosan emelkedett, elérve az évi 4,5 milliárd dollárt. A számok nagyságrendjét látva azonban úgy tűnik, hogy sem a 235 000 orvost tömörítő szervezet, sem DeLauro képviselő asszony tiltakozása nem lesz elegendő a reklámtilalom bevezetéséhez. 

ELSZABADULT ÁRAK…

Források: www.govtrack.us/congress/bills/114/hr4565/text

DeLauro képviselő asszony nem osztja ezeket a nézeteket, szerinte az új vényköteles gyógyszerek reklámozása a mellékhatások jelentős kockázatának teszi ki a betegeket, és sajtóközleményében azt is kiemelte, hogy ez a gyakorlat az egészségügyi kiadások növekedéséért is felelős lehet: a vényköteles gyógyszerekre fordított kiadások az elmúlt évben 13%-kal növekedtek, elérve a 374 milliárd dollárt. A gyógyszerárak kérdése az elmúlt hónapokban amúgy is heves érzelmeket váltott ki az Egyesült Államokban, miután a Turing Pharmaceuticals egyik napról a másikra több mint 5000%-kal emelte fel a Daraprim (pyri-

delauro.house.gov/ www.statnews.com/pharmalot/2016/02/22/rosa-delauro-bill-drug-ads/ http://phrma.org/sites/default/files/pdf/phrmaguidingprinciplesdec08final.pdf https://mediciglobal.com/assets/docs/PharmaVOICE_

Dr. BOKOR Dóra szakfordító HBN Consulting

Felmérések szerint tízből kilenc felnőtt számára nehézséget jelent az egészségügyi intézményekben kihelyezett írásos anyagok és a hagyományos médiákban megjelenő egészségügyi információk pontos értelmezése, és 50 százalék felettire tehető azok aránya, akik a betegeknek szánt tájékoztatók nehézkes érthetősége miatt kevéssé tájékozottak az őket érintő betegség(ek)ről. Pedig napjainkban, amikor az internet révén minden területen információk áradata zúdul ránk, egyre erőteljesebben fogalmazódik meg bennünk az egészségünkkel kapcsolatos tájékozottság igénye. A leghitelesebb szakmai információforrás természetesen továbbra is az orvos, a gyógyszerész és a velük együtt dolgozó egészségügyi szakemberek, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azonban azok a közösségi portálok is, amelyeken maguk a betegek osztják meg egymás között saját tapasztalataikat. Sok esetben a közösségi médiában a gyógyszeripari szereplők is megjelennek, fontos (lenne) azonban, hogy a közösségi honlapok ne csak a termékinformációk közzétételét és a gyógyszerreklámot szolgálják, hanem elsődleges csatornái legyenek annak, hogy a betegek által megfogalmazott szükségletek, kérdések, kételyek és tapasztalatok értő fülekre és kielégítő válaszokra találjanak. Amellett, hogy a közösségi médiák kiváló lehetőséget teremtenek a betegoktatásra, segítik a farmakovigilanciatevékenységet és akár a kutatás-fejlesztési irányok meghatározásában is iránymutatóak lehetnek.1

How_519_Changed_the_Industry.pdf http://money.cnn.com/2016/01/20/news/martin-shk-

ELŐNYÖK ÉS VESZÉLYEK

reli-congress-www.ama-assn.org/ama/pub/news/ news/2015/2015-11-17-ban-consumer-prescription-drug-advertising.page

Gyógyszergyártói szemmel a közösségi médiában való aktív részvétel nem mentes a kockázatoktól, a betegcsoportokkal

folytatott párbeszédnek azonban minden bizonnyal több előnye van, mint amennyi veszélyt rejt. „Az igazi kockázat az, ha a gyógyszeripar kimarad e párbeszédből, hiszen a közösségi portálok egyedülálló lehetőséget teremtenek a betegekkel folytatott nyílt kommunikációra” – véli dr. Matis-Mitchell, a Reed Elsevier (és korábban az AstraZeneca) tapasztalt médiaelemzője. Az elemzések szerint ilyen közegben a betegek nyíltan vállalják akár az egyes gyógyszergyártó vállalatokról, akár globálisan a gyógyszeriparról alkotott véleményüket – például a gyógyszerek árát vagy egy gyógyszercég termékeit, megítélését illetően. Éppígy feltárják a kezeléssel kapcsolatos tapasztalataikat (tolerálhatóság, mellékhatások), ami jelentősen segítheti a forgalomba hozatali engedély jogtulajdonosának kötelező farmakovigilanciatevékenységét, és a rendelkezésre álló terápiák való életbeli előny-kockázati viszonyainak minél pontosabb értékelését. A közösségi médiák első kézből, a betegek szemszögéből adhatnak információt a különféle betegségekhez – köztük kiemelt jelentőséggel a ritka kórképekhez – kapcsolódó legfontosabb megoldatlan problémákról és az ellátásukkal kapcsolatban megfogalmazódó legégetőbb igényekről, ami az ipari szereplők számára egyedülálló lehetőséget kínál(hat) a kutatás-fejlesztési irányok kijelöléséhez, bár a szakértő szerint e tekintetben még messze kiaknázatlanok a közösségi média adta lehetőségek. Hasznos és fontos eszközei lehetnek a közösségi portálok a klinikai vizsgálatok tervezésének és a részvétel lehetőségével kapcsolatos tájékoztatásnak is, sőt, a szektorbeli szereplők együttes jelenléte révén a közösségi médiafelületek az üzleti hírszerzés szempontjából sem elhanyagolhatóak. Nem véletlen tehát, hogy folytatás a 38. oldalon

36

37

Reklámfelügyelet

napjainkban a gyógyszeripari szereplők – köztük is talán elsősorban a nagyvállalatok és a középvállalkozások – egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a közösségi médiák felé.1 PROBLÉMÁK, NEHÉZSÉGEK A közösségi média a közzétett információk óriási men�nyisége és a gondolatcsere gyors üteme révén egyfajta „big data”-forrásként szolgál(hat), a valóságtartalmat azonban kritikusan kell megítélni. Az anonimitás védőfala mögé rejtőzve közzétett állítások nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak, ezért a valós és használható információk kinyerése idő- és erőforrásigényes feladat.1 Éppen ezért a közösségi médiák használata kapcsán komplex problémaként merül fel a hatósági szabályozás kérdésköre. Hogyan kezelendő például, ha a közösségi médiában egy gyógyszeres kezelés során észlelt nemkívánatos hatásról számol be egy felhasználó? Egyfelől fennáll a valószínűsége, hogy potenciálisan jelentendő eseményről van szó, másfelől viszont az ilyen információközlések hitelességének ellenőrzése és az esemény visszakövetése korántsem egyszerű, és előfordulhat, hogy felesleges idő- és pénzpocsékolásnak bizonyul.

Fókusz / Júliustól új elvek Közösségi mentén, média új szisztéma és az Emma szerint

Mégsem haszontalan, sőt, farmakovigilanciai szempontból fontos és kívánatos, hogy a gyógyszeripar aktív részese legyen a közösségi médiáknak – hangsúlyozza a szakértő, rámutatva, hogy maguk a közösségi médiaplatformok fejlesztői is törekszenek arra, hogy megfelelő programozási megoldásokkal megkönnyítsék a hiteles információk kiszűrését (ilyen például a Twitter által fejlesztett „tweet-analitikai” alkalmazás). További értékes segítséget nyújthat(ná)anak a közösségi médiafelületeken közzétett információk szintetizálásában a „szociális aggregátor”-nak nevezett alkalmazások, amelyek a különböző közösségi portálok forrásaiból képesek összegyűjteni, és egyetlen felületen összegezni a kívánt tartalmakat.2 HATÓSÁGI IRÁNYELVEK Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Helyes farmakovigilanciai gyakorlatra vonatkozó irányelve (Guideline on good pharmacovigilance practices: Module VI – Management and reporting of adverse reactions to medicinal products) kimondja, hogy a forgalomba hozatali engedély jogosultja köteles rendszeres internetes kereséssel tájékozódni az általa forgalmazott

AZ IMI WEB-RADR PROJEKT Az Európai Unió és az EFPIA (European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations, Európai Gyógyszergyártók Szövetsége) közös vállalkozásaként futó Innovative Medicines Initiative (IMI, Innovatív Gyógyászati Kezdeményezés) fontos részét képezi a WEB-RADR (Recognising Adverse Drug Reactions) kutatási projekt, amelynek keretében az EMA kifejezetten azt vizsgálja, mekkora jelentőséggel bírnak a közösségi médiák a gyógyszerbiztonsági problémák feltárása szempontjából. A 2017 vége táján záruló projektben a mobil számítástechnikai eszközök és a közösségi média farmakovigilanciai célú felhasználásának irányelveit kívánják lefektetni, kiemelt figyelmet fordítva az etikai és az adatvédelmi vonatkozásokra. A projekt keretében 187 országra kiterjedő felmérést végeztek, amely a közösségi médiák gyógyszerbiztonsági célú monitorozásának jelenlegi gyakorlatát és jogszabályi kereteit hivatott jellemezni. A projekt kiemelt célja olyan adatbányászati eljárások fejlesztése, amelyek alkalmasak a közösségi médiafelületek információtartalmának elemzésére, és ezáltal a feltételezett nemkívánatos gyógyszerhatásokkal kapcsolatos közlések kiszűrésére és értékelésére. A WEB-RADR fontos része egy olyan mobilapplikáció fejlesztése és tesztelése is, amely mind az egészségügyi szakemberek, mind a betegek számára hozzáférhető, és lehetővé teszi a feltételezett gyógyszermellékhatások gyors és egyszerű bejelentését a nemzeti gyógyszerhatóságokhoz. Az applikáció további előnye, hogy naprakész gyógyszerbiztonsági információkat közvetít a felhasználónak. A tesztfázis már elindult: a WEB-RADR Yellow Card app elsőként az Egyesült Királyságban vált hozzáférhetővé. Tavaly december közepe óta a világ minden országában elérhető, de a projektet koordináló brit gyógyszerhatóság (MHRA) ténylegesen csak az Egyesült Királyság területéről érkező bejelentéseket tudja fogadni. Január vége óta a Holland Farmakovigilanciai Központtal összeköttetésben álló, holland nyelvű WEB-RADR app is hozzáférhető. Az innovatív gyógyszerfejlesztést szolgáló Innovative Medicines Initiative Európa máig legnagyobb olyan kezdeményezése, amely a köz- és a magánszféra együttes bevonásával valósul meg. Célja a jobb és biztonságosabb gyógyszerek fejlesztésének felgyorsítása. Forrás: http://web-radr.eu/about-us/

38

gyógyszerek feltételezett nemkívánatos hatásaival kapcsolatos leírásokról, és ugyanilyen céllal az általa felügyelt digitális médiák tartalmát is folyamatosan figyelnie kell. Javasolt továbbá, hogy a jogtulajdonos a beteg- vagy betegtámogató csoportok által üzemeltetett digitális médiafelületek (pl. weboldalak, blogok, videoblogok, közösségi oldalak, internetes fórumok, chatszobák és egészségügyi portálok) tartalmát is aktívan monitorozza az esetlegesen felmerülő és jelentendő gyógyszerbiztonsági problémák kiszűrése érdekében. A nem gyógyszeripari szereplő által szponzorált internetes honlapon/digitális médiában fellelt, potenciálisan gyógyszerbiztonsági közlésnek minősülő információkat felül kell vizsgálni, és a feltételezhetően gyógyszermellékhatásnak számító eseteket spontán mellékhatás-jelentésként kell kezelni. Az egyedi gyógyszer-biztonságossági jelentés követelményeit (1: azonosítható bejelentő; 2: létező beteg; 3: gyanúsított gyógyszer; 4: kedvezőtlen vagy szokatlan esemény) kielégítő közlések jelentendők az illetékes gyógyszerhatóságnak, illetve az EMA-nak. A bejelentő személyét a közlést tevő személyhez kapcsolódó valós elérhetőség (pl. e-mail cím) azonosítja.3 A tengerentúli társhatóság, az FDA (US Food and Drug Administration) szintén több éve foglalkozik a gyógyszergyártók közösségi médiákban való megjelenésének kérdéskörével. A társadalmi vitára bocsátott irányelvtervezetek egyike a független harmadik fél téves vagy félrevezető közléseinek helyesbítésére ad iránymutatást. Külön dokumentum foglalkozik a közösségi médiákban való információközlés megfelelő módjával olyan esetekben, ha a bejegyzés terjedelme korlátozott (pl. a Twitter esetében). Az FDA kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a gyártók által közzétett információ kiegyensúlyozott legyen, azaz a kedvező hatások pontos és egyértelmű megfogalmazása mellett a lehetséges kockázatokra is kiterjedjen, és a tisztánlátás végett a potenciális rizikó részletes leírásához minden esetben elsődleges link mutasson. A közlésben szereplő gyógyszer egyértelmű azonosíthatósága érdekében – a terjedelmi korlátokra való tekintet nélkül – követelmény a készítmény pontos nevének feltüntetése.4 MIT HOZ A JÖVŐ?

tetszésnyilvánítását – vagy netán úgy jár, mint az a cég, amelyet az általa gyártott étrend-kiegészítővel kapcsolatos pozitív vélemény „like”-jáért írásban marasztalt el az FDA.5 Egy, a Nature Biotechnology hasábjain tavaly közzétett tanulmány szerint a gyógyszergyártó vállalatoknak komoly erőfeszítést jelent, hogy megtalálják a közösségi médiafelületeken zajló párbeszédbe való bekapcsolódás legális módjait. Az IMS Institute of Healthcare Information felmérése szerint az 50 legnagyobb gyógyszeripari szereplőnek mindössze fele vesz aktívan részt a közösségi médiákban – közülük az élen álló Johnson & Johnson „részvételi indexe” (IMS Health Social Media Engagement Index) közel háromszorosa az őt követő GlaxoSmithKline ugyanezen mutatójának. A harmadik helyen álló Novo Nordisk részvételi indexe alig marad el a dobogó második helyén álló vetélytársáétól. Az aktivitási rangsor 4–10. helyén a Pfizer, a Novartis, a Boehringer Ingelheim, a Bayer, a Merck & Co. (Merck Sharp & Dohme, MSD), az AstraZeneca és a UCB áll – ez utóbbi részvételi indexe ugyanakkor alig nyolcada a Johnson & Johnsont jellemző mutatószámnak.6 ÖSSZEGZÉS A betegek természetes és egyre erősödő igénye, hogy minél pontosabban megértsék az őket érintő betegségek természetét, és a lehető legtöbbet tudjanak a rendelkezésre álló kezelési módokról. A jobb tájékozottság – főként a krónikus betegségek esetében – fontos eleme az adherenciának, így jelentősen hozzájárul a megfelelő életvezetéshez. A közösségi portálok kiemelt jelentőséggel bírnak a ritka betegségek érintettjei esetében, akik a világhálón keresztül lehetőséget kapnak az összeköttetésre, a tapasztalatcserére és a legégetőbb igények megfogalmazására. A közösségi médiák információrengetegéből ugyanakkor nemcsak a betegközösség, hanem a szakma is profitál: az online közösségi platformok fontos forrásai a való életbeli tapasztalatoknak, így nélkülözhetetlen járulékos/megerősítő szerepet játszanak a betegségek és kihatásaik, illetve a megoldatlan egészségügyi problémák jobb megértésében.  Források:

Szakértők szerint a közösségi médiákban való részvétel pontos szabályainak lefektetése mellett az ilyen platformokon közzétett információk értékelésének és felhasználásának jogi és etikai vonatkozásait is definiálni kell ahhoz, hogy a gyógyszeripari szereplők elkötelezetten kapcsolódhassanak be a betegközösségek internetes oldalain folyó párbeszédbe. Tisztán kell látni, mit és milyen formában tehet közzé online közösségi fórumokon egy gyógyszergyártó vállalat, és adott esetben kifejezheti-e például egy Facebook-bejegyzéshez kapcsolódó

1. Larkin, M. Social media for pharma – an expert’s view. (www.elsevier.com) 2. Netidők Blogtársaság (http://netidok.reblog.hu) 3. Good Pharmacovigilance Practice (www.ema.europa.eu) 4. US Food and Drug Administration – For Industry: Using Social Media (www.fda.gov) 5. Waltz, E. A Prescription for Drug Companies on Social Media. (http://spectrum.ieee.org) 6. Hughes, V. Social storm. Nature Biotechnology 2015;33:14–17.

39

Fókusz / Júliustólfelépítésének új elvek mentén, új szisztéma szerint A kísérőiratok alapelvei az EU-ban

Törzskönyvezés

Érdemes az EMA honlapját böngészni!

A kísérőiratok felépítésének alapelvei az EU-ban Az Európai Unióban engedélyezésre kerülő gyógyszerek kísérőiratainak tartalmi és formai elemeit, valamint a felépítésük módját EU-direktívák és -irányelvek, nemzeti jogszabályok, valamint guideline-ok és templátok rögzítik. Jelen írásban ezekről az ajánlásokról, templátokról és az azokat létrehozó, Európai Gyógyszerügynökség keretein belül működő egységekről, munkacsoportokról lesz szó.

Dr. HARMOS Miklós osztályvezető, Kísérőirat Értékelő Osztály, OGYÉI

40

A kísérőiratok alapvető tartalmi követelményeit jogszabályok rögzítik [pl. 2004/27/EK direktíva, 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet]. A gyakorlatban a guideline-ok és a templátok adják meg a kísérőiratok szerkezetét, felépítésük alapelveit és elkészítésük módját. A kísérőiratok szempontjából a legfontosabb templátokat az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) különböző szervezeti egységei és munkacsoportjai készítik közösen a nemzeti hatóságokkal, adott esetben pedig az Európai Bizottság közreműködésével. A véglegesített dokumentumok az EMA honlapján kerülnek publikálásra az unió összes hivatalos nyelvén. Habár az EMA alapvetően a centralizált eljárásokkal foglalkozik, ezen templátok a legtöbb esetben a másik három engedélyezési eljárásban (MR, DC, nemzeti) is alapvető fontossággal bírnak a kísérőiratok szempontjából. Az MR és DC eljárások esetében bizonyos kérdésköröket illetően, ezen eljárások különbözősége miatt a CMDh is publikál külön ajánlásokat, pl. Annotated QRD template for MR and DC procedures, CMDh QR code position paper. A kísérőiratokat érintő guideline-ok kapcsán az EMA alábbi egységei, munkacsoportjai a leglényegesebbek: u EMA – Labelling Review and Standards Office u QRD munkacsoport u SmPC Advisory Group

engedélyezésre kerülő készítmények esetében a kísérőiratok (SmPC, PL és LAB) QRD szempontok szerinti értékelésével és mock-up értékeléssel foglalkozik. A QRD szempontok szerinti értékelés a CHMP értékeléssel párhuzamosan zajlik, és magába foglalja annak ellenőrzését és biztosítását, hogy a kísérőiratok egymással, valamint egyéb készítmények dokumentációival összhangban álljanak, jól érthetőek, könnyen használhatóak legyenek és megfeleljenek a QRD templát és az összes egyéb QRD ajánlásnak, előírásnak. A mock-up a külső és közvetlen csomagolás színes nyomdai látványterve, amely tartalmazza a csomagoláson feltüntetésre kerülő ábrákat és a címkeszöveg elfogadott szövegét is. A mock-up ellenőrzése során a címkeszövegnek való megfelelésen túl a csomagolásra kerülő szövegek és ábrák valóságtartalma, elhelyezése, mérete, színe és az összhatás kerül ellenőrzésre. Ezen eljárás célja, hogy a gyógyszer könnyen azonosítható és megkülönböztethető legyen, valamint annak biztosítása, hogy a gyógyszer csomagolásán szereplő információk érthetőek legyenek annak érdekében, hogy a gyógyszerelési hibákat elkerüljük. Ezen szervezeti egység szoros kapcsolatban áll az EMA sok más részlegével, bizottságával (CHMP, PRAC), de a legszorosabb együttműködés a QRD munkacsoporttal van.

EMA – LABELLING REVIEW AND STANDARDS OFFICE

QRD MUNKACSOPORT

Az Európai Gyógyszerügynökség keretén belül, annak egyik szervezeti egységeként működik a Labelling Review and Standards Office, ami többek között a centralizáltan

A QRD (Working Group on Quality Review of Documents) az Európai Gyógyszerügynökség munkacsoportja. Az EMA tudományos bizottságai és a gyógyszercégek

számára nyújt támogatást a gyógyszerekhez tartozó kísérőiratokkal kapcsolatban nyelvi, értelmezési és szerkesztési szempontból. Elsősorban, de nem kizárólag centralizált készítményekkel foglalkozik. A munkacsoport közreműködése biztosítja azt, hogy ezen összetett szövegek minél pontosabbak, konzisztensek és könnyen értelmezhetőek legyenek. A QRD feladatai közé tartozik a kísérőiratok egész EU-ban egységes szerkezetét megadó QRD templát és a hozzá kapcsolódó egyéb mellékletek, sablonok elkészítése is. A QRD üléselnöke a Labelling Review and Standards Office vezetője, a munkacsoport tagjai pedig a tagállamok gyógyszerhatóságainak képviselői. Tagállamonként ez általában 2 tagot jelent, az egyik tag a humán, a másik az állatgyógyászati gyógyszert engedélyező hatóság oldaláról érkezik.1 A QRD MUNKACSOPORT LEGFONTOSABB TÉMÁI 2015-BEN ÉS 2016 ELEJÉN A KÖVETKEZŐK VOLTAK: új QRD dokumentumok kidolgozása (pl. SmPC-k összevonásának szabályait leíró dokumentum, Bridging check-list) u QR kódokkal kapcsolatos EMA-álláspont kidolgozása és elfogadása u új QRD templátverzió elfogadása a 2D vonalkód bevezetése kapcsán u

A QR kódok kapcsán az EMA-állásfoglalással párhuzamosan egy ímélcímlista is publikálásra került az Európai Gyógyszerügynökség honlapján. Ezen ímélcímek a nemzeti gyógyszerhatóságok által megadott elérhetőségek. A centralizált értékelés lezárulta után, de még az adott országban történő piacra lépés előtt a kérelmezőknek erre a címre kell elküldenie a QR kód mögötti tartalom fordítását, ellenőrzését a nemzeti hatóság részére. Magyarország esetében ez az ímélcím a következő: [email protected]. Az MR ÉS DC folyamatokban az eljárásrend ettől eltérő, így a CMDh által elfogadott QR kód szabályozás több lényeges pontban is különbözik az EMA által elfogadott verzióhoz képest. AZ OGYÉI az MR, DC és nemzeti eljárások esetében a QR kódokkal kapcsolatos előzetesen felmerülő

kérdések megválaszolására a következő ímélcímet hozta létre: [email protected]. Az Európai Unióban indult gyógyszerhamisítás elleni küzdelem kapcsán – követve a jogszabályváltozásokat – maga a QRD templát is megváltozott. Az új 2D vonalkóddal kapcsolatos információkat tartalmazó templát 2016. február 9-én került publikálásra az EMA honlapján. Ezt követően 2016. áprilisában több nyelvnél még javításokat kellett végrehajtani. Az EMA honlapján ezért jelenleg 2016 április az utolsó frissítés dátuma a templátfordítások esetében. A magyar nyelvű 2016. áprilisi templátfordítás nem változott a 2016. februári verzióhoz képest. Az EMA a saját honlapján publikálta az új QRD templáthoz tartozó implementációs tervet (implementation plan) is. SmPC ADVISORY GROUP Az SmPC Advisory Group (SmPC AG) az EMA munkacsoportja. Feladata az SmPC guideline-nal kapcsolatos oktatások megszervezése, egységes európai szemlélet kialakítása a gyógyszerhatósági értékelők körében az SmPC értékelése során, és a kapcsolódó gyakorlati kérdések megválaszolása az EMA munkatársai, delegáltjai és a CHMP- és CMDh-tagok számára. Ez egy virtuális csoport, így tagjai leginkább videó- és telefonkonferencián tartják a kapcsolatot, és az oktatások lebonyolítása is interneten keresztül zajlik. Az SmPC AG tagjai az egyéb munkacsoportok (CHMP, CMDh PDCO, PRAC és QRD) delegáltjai közül kerülnek ki.2 Az EMA honlapján a Human regulatory/Product information/How to prepare an SmPC menüpontban az SmPC Advisory Group által készített, az SmPC egyes pontjait bemutató előadások és oktatóvideók találhatók.  Hivatkozások: 1. EMA – QRD Group: http://www.ema.europa.eu/ema/index. jsp?curl=pages/contacts/CHMP/people_listing_000034. jsp&mid=WC0b01ac0580028dd6 2. EMA–SmPC AG: http://www.ema.europa.eu/ema/index. jsp?curl=pages/contacts/CHMP/people_listing_000120.jsp&

41

Törzskönyvezés

A betegtájékoztató felépítsének és értkelésének hatósági szempontjai

Különböző kritériumok alapján tesztelik a betegtájékoztató érthetőségét

A betegtájékoztató felépítésének és értékelésének hatósági szempontjai

figyelmet mindkét esetben, de míg a vényköteles készítmény az orvos által elrendelt adagolási rend követésére figyelmezteti a beteget, addig az OTC készítmények esetén már kiegészül a figyelmeztetés a betegtájékoztatóban szereplő adagolási rend követésére történő felhívással. OLVASHATÓSÁGI TESZT ÉS BRIDGING KÉRELEM

A betegek (vagy gondozóik) a gyógyszerekről az elsődleges információkat egyrészt az egészségügyi szakemberektől, másrészt pedig a betegtájékoztatóból szerezhetik be. A gyógyszerhatóság által jóváhagyott templátok ezért a betegek érdekeit előtérbe helyezve készülnek, ezáltal növelhető a gyógyszer biztonságos alkalmazása. A továbbiakban erre vonatkozóan a betegtájékoztató kiemelt részeiről és újdonságokról lesz szó.

PARENT PL: már korábban sikeresen tesztelt betegtájékoztató DAUGHTER PL: tartalmi és/vagy formai szempontból a parent PL-hez hasonló betegtájékoztató, amivel még nem végeztek olvashatósági tesztet

Dr. DÚCZ Ágnes értékelő, Kísérőirat Értékelő Osztály, OGYÉI

JOGI HÁTTÉR A betegtájékoztatóban szereplő információk törvényi és rendeleti szinten is szabályozottak. A 2005. évi XCV. tv. – Gyógyszertörvény rendelkezik arról, hogy a betegtájékoztatónak a beteg számára alkalmazható formában, jól olvashatóan, magyar nyelven kell megjelennie, de nem zárja ki a többnyelvű betegtájékoztató lehetőségét sem.1 A 30/2005. (VIII. 2.) EÜM. RENDELET VAGY A 2004/27/EK DIREKTÍVA ÉS A QRD TEMPLÁT KAPCSOLATA A betegtájékoztatók az EU-s és magyar jogszabályok által is szabályozottak. A direktíva, illetve az EüM. rendelet kitér többek között a készítmények indikációinak, ellenjavallatainak és mellékhatásainak kötelező feltüntetésére is. A jogi rendelkezések és a QRD templát pontjai szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Míg a rendelet, illetve direktíva megszabja, hogy minek kell szerepelnie a betegtájékoztatóban, addig a QRD templát a feltüntetendő információ helyét is meghatározza, így a templát a rendelettel együtt támpontot adhat a helyes betegtájékoztató összeállításában.2,3 A BETEGTÁJÉKOZTATÓ ÉS AZ SmPC KAPCSOLATA További jogi rendelkezés szabályozza azt, hogy az alkalmazási előírásban (SmPC) szereplő információknak szerepelniük kell a betegtájékoztatóban is, és nagyon fontos, hogy ez a

42

Az olvashatósági teszt 2001-ben a 2001/83/EK direktívával lépett hatályba, amelynek során különböző kritériumok alapján kiválasztott személyekkel végezve tesztelik a betegtájékoztató érthetőségét. Ennek az a célja, hogy a betegek várhatóan mennyire tudják értelmezni az adott betegtájékoztatót.

betegek számára közérthető, egyértelmű megfogalmazásban íródjon.3 A betegtájékoztató és az alkalmazási előírás ös�szehasonlítása során szintén megtalálhatóak az egymásnak megfelelő pontok, de amíg az alkalmazási előírás az egészségügyi szakemberek számára készül (ennek megfelelően orvosi szaknyelven íródott), addig a betegtájékoztatónak ugyanezt az információt a betegek számára érthető megfogalmazásban kell tartalmaznia. A betegtájékoztató egyes részeinek pontosításánál további segítség lehet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és CMDh által publikált úgynevezett Annotated QRD template, amelyben a betegtájékoztató megfelelő részeiben az alkalmazási előírás arra vonatkozó pontjára hivatkozik. VÉNYKÖTELES VAGY OTC? A betegtájékoztató elkészítése során fontos szerepe van a kiadhatóságnak is, mert a QRD templát bizonyos pontjai eltérőek, attól függően, hogy OTC vagy vényköteles készítményről van szó. Már a kétféle betegtájékoztató bevezetője is eltérő. A vényköteles készítmények esetén szerepel az arra való felhívás, hogy a beteg számára rendelt gyógyszert másnak ne adja át. Az OTC gyógyszerek esetében pedig lehetőség szerint fel kell tüntetni, hogy mennyi ideig alkalmazhatja a beteg a gyógyszert, mielőtt a tüneteivel orvoshoz fordulna. További eltérés figyelhető meg a vényköteles és vény nélkül kiadható gyógyszerek esetében a betegtájékoztató 3. pontjában. Ez a rész a gyógyszer helyes adagolására hívja fel a

Tartalmi és/vagy formai hasonlóság esetén a hatóság részéről el lehet tekinteni az olvashatósági teszt elvégzésétől. Lehetőség van felmentésre, azaz bridging kérelem beadására egy már korábban elfogadott betegtájékoztatóval. A bridging kérelem beadása során pontos és részletes összehasonlításra van szükség a parent és a daughter PL esetében, formai és tartalmi szempontból egyaránt. (Tehát az is előfordulhat a bridging kérelem elkészítése során, hogy a daughter PL-nek több parent PL-je van, mert az egyiknek formai, a másiknak tartalmi szempontból felel meg.) Az Európai Gyógyszerügynökség a centralizált készítmények esetében kiadott egy bridging kérelem benyújtását és értékelését segítő űrlapot (QRD form for submission and assessment of user testing bridging proposals), ennek megújult verziója 2015 júliusától érhető el az EMA saját honlapján.4

lyen esetben sem. A kód alkalmazása során nagyon fontos figyelembe venni, hogy az olvashatóságot ne befolyásolja a kód elhelyezése (ez különös figyelmet igényelhet a többnyelvű kísérőiratok esetén). A QR kód mögötti tartalom lehet jogszabályi (statutory), illetve kiegészítő információ. A jogszabályi információ a gyógyszerhatóság által elfogadott és közzétett információkat takarja (kísérőiratok), ám centrálisan (EMA által) engedélyezett készítmények esetében ez az úgynevezett „Kockázatkezelési terv”-ben (RMP = Risk Management Plan) szereplő információkat is lefedheti. Ezzel ellentétben viszont az MR/ DC és nemzeti forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező készítményeknél az RMP-ben megfogalmazottak már kiegészítő információként szerepelnek. További kiegészítő információk lehetnek még a felhasználó számára hasznos oktatási anyagok. Centrálisan engedélyezett készítményeknél viszont egyéb, a beteg, illetve egészségügyi szakember számára hasznos információk közölhetők. Promóciós anyag viszont egy esetben sem.5,6 Különbségek adódhatnak a QR kód által közölhető tartalomban attól függően, hogy milyen folyamatban engedélyezett készítményekről van szó (centrális, MRP, DCP, nemzeti), mert míg a centrális készítmények esetében az Európai Gyógyszerügynökség által publikált dokumentum szerint kell eljárni, addig a kölcsönös vagy decentralizált, illetve nemzeti folyamatban engedélyezett készítmények esetén a CMDh állásfoglalása (Position paper5) az irányadó. A CMDh által kiadott Position Paperben szerepelnek továbbá azok a tagállami döntések is, hogy az egyes gyógyszerhatóságok milyen jellegű információk (pl. fénykép vagy videó) közlését engedélyezik a QR kód mögötti tartalomként. Egyéb eltérések is felmerülhetnek a folyamattípustól függően (pl. milyen módosítás keretein belül lehet engedélyezni). Ezen kérdések megválaszolásában további segítséget nyújthat az EMA és a CMDh hivatalos és aktuális állásfoglalása. 

QR KÓD Hivatkozások

A QR (=Quick Response) kód egy elektronikus úton elérhető információ a kódon keresztül, azaz az egészségügyi szakemberek, a betegek vagy azok gondozói számára elektronikusan elérhetővé teszi a kísérőiratokat, és azon túl további információkat, segédleteket is tartalmazhat. A QR kód egy piktogram és URL kód formájában jelenik meg a kísérőiratokon. Az URL kód fontossága abban rejlik, hogy a kód leolvasásához alkalmas készülék hiányában is hozzáférhetővé váljanak a közölt információk. A kód kerülhet a betegtájékoztatóra, a dobozra vagy mindkettőre, de a nyomtatott betegtájékoztatót nem helyettesítheti semmi-

1. 2005. évi XCV. tv. – Gyógyszertörvény 2. 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet 3. § (2) pont 3. 2004/27/EK direktíva 4. QRD form for submission and assessment of user testing bridging proposals 5. EMA/493897/2015 Quick Response (QR) codes in the labelling and package leaflet of centrally authorised medicinal products, CMDh/313/2014, Rev. 3 6. CMDh position paper on the use of QR codes to provide information about the medicinal product

43

Törzskönyvezés

A címkeszöveg felépítésének és értékelésének hatósági szempontjai

Formai és tartalmi követelmények

A címkeszöveg felépítésének és értékelésének hatósági szempontjai Magyarországon, ahogy bármely más európai uniós tagállamban, csak forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek kerülhetnek forgalomba. A forgalomba hozatali engedélyhez tartozik az adott gyógyszerre vonatkozó kísérőirat, amely három egységből áll, úgymint az orvosoknak és gyógyszerészeknek szóló alkalmazási előírás (SmPC), a betegeknek szóló betegtájékoztató (PL), és a címkeszöveg (LAB), amely tartalmazza a gyógyszer csomagolásán feltüntetendő adatokat. A továbbiakban a címkeszövegről lesz szó, amely a közvetlen és a külső csomagoláson, azaz a dobozon és egyéb csomagolóanyagon található.

SZAMOSVÖLGYI Zsuzsanna értékelő, Kísérőirat Értékelő Osztály, OGYÉI

JOGI HÁTTÉR Bármilyen meglepő, Magyarországon egészen 1998-ig rendeletekkel és határozatokkal történt a gyógyszerek forgalmazásának szabályozása. Az első gyógyszertörvény 1998-ban született, hivatalos nevén az „1998. évi XXV. Törvény”, amely már rendelkezett arról, hogy a gyógyszer (kivéve a magisztrális készítményeket), csak külső és/vagy közvetlen csomagolásban hozható forgalomba.1 A következő nagy lépést a 2001/83/EK direktíva jelentette, amely 2001. november 6-án lépett hatályba.2 Az 54. cikk a gyógyszerek külső csomagolásán feltüntetendő adatokról, az 55. cikk pedig a közvetlen csomagoláson feltüntetendő adatokról rendelkezik, mégpedig meglehetősen részletesen. A 2004/27/EK direktíva, amely 2004. március 31-én lépett hatályba, definiálja a közvetlen csomagolás (a gyógyszerkészítménnyel közvetlen érintkezésben álló tárolóedény vagy egyéb csomagolási forma), a külső csomagolás (az a csomagolás, amelybe a közvetlen csomagolást helyezik), valamint a címke (közvetlen vagy a külső csomagoláson feltüntetett tájékoztatás) fogalmát.3 A 2005. évi XCV. törvény (Gyógyszertörvény) kimondja, hogy: „Ha a törvény másként nem rendelkezik, a gyógyszer külső csomagolásán –amennyiben van –, valamint a közvetlen csomagolásán fel kell tüntetni a külön jogszabályban foglalt adatokat.”

„A forgalomba hozatali engedély iránti kérelem mellékleteként a gyógyszer külső csomagolásának és közvetlen csomagolásának, valamint a betegtájékoztató tervezetének mintáját is be kell nyújtani a gyógyszerészeti államigazgatási szervhez.”4 A 30/2005 (VIII. 2.) Egészségügyi Minisztériumi Rendelet 4. § 1.3.2. része tovább részletezi és konkretizálja a gyógyszerek címkéjére és betegtájékoztatójára vonatkozó szabályokat: „A kérelmezőnek kiegészítésül mintát, illetve színes nyomdai tervet kell mellékelnie a készítmény közvetlen és külső csomagolásáról, az azon lévő jelölésekről és az abban elhelyezett betegtájékoztatóról.”5 Az 52/2005. Egészségügyi Minisztériumi rendelet kimondja, hogy a forgalomba hozatali engedély jogosultjának kérésére még a végleges minta benyújtása előtt, a törzskönyvezési folyamat alatt a megfelelő hatóság (jelenleg az OGYÉI) véleményezi a benyújtott doboztervet, hogy az megfelel-e a csomagolás tartalmi, formai és grafikai előírásokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.6 A benyújtott terv színes, méretarányos és tartalmaz minden grafikai elemet. A szövege nem kell, hogy végleges legyen, nem is lehet az ebben a stádiumban. A cég tehát a gyógyszer törzskönyvezési folyamata során benyújtja az adott gyógyszerre vonatkozó csomagolástervezetet.

A GYÓGYSZERCSOMAGOLÁS FORMAI ÉS TARTALMI MEGJELENÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI A csomagolás szerkezete szerint beszélhetünk közvetlen vagy elsődleges csomagolásról (a gyógyszerrel közvetlen érintkezésben álló tárolóedény vagy egyéb csomagolási forma, pl. a buborékcsomagolás vagy angol nevén blister), és másodlagos, sőt, harmadlagos csomagolásról is (amibe az elsődleges vagy másodlagos csomagolás kerül, pl. doboz). A csomagolásnak többféle funkciója is van: a mechanikus védelem és az információátadás, és a vény nélküli készítmények esetén a figyelemfelkeltés. Gyógyszerek esetében a csomagolás hatósági ellenőrzését az OGYÉI végzi. A beküldött mock-up értékelése két szinten történik: u a Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály reklámfelügyeleti munkatársai grafikai (formai és reklám) szempontból, u a Kísérőirat Értékelő Osztály: tartalom, forma és QR kód szempontjából értékeli a címkét, majd a törzskönyvezés végső fázisában az Új bejegyzések Osztálya a címke forgalomba hozatali engedélynek való megfelelését vizsgálja. A mock-up (látványterv) fő értékelési szempontjai közé tartozik, hogy egyértelmű, könnyen olvasható és érthető legyen az ott szereplő információ, és ne legyen összetéveszthető egy másik, már engedélyezett gyógyszerével. Az egyre erősödő piaci versenyben a vény nélkül kiadható készítmények esetén a termékek közötti választást befolyásolja a külső csomagolás, ezért a legtöbb gyógyszerforgalmazó cég az általa forgalmazott készítmények külső csomagolásánál egyediségre is törekszik. Olyan egységes, egyéni arculat kialakítását is szem előtt tartja a kérelmező, ami a saját készítményeket megkülönbözteti a versenytársak hasonló készítményeitől, és biztosítja (főleg a vény nélkül kapható készítmények esetében), hogy a fogyasztók felfigyelnek, majd később emlékeznek az egyedi stílusra. Az adott cég által forgalmazott gyógyszerek dobozának egységes arculata azonban hátrányt is jelenthet, mert a nagyon hasonló dobozú gyógyszerek könnyen összetéveszthetők egymással, ha azonos cégtől származó, de eltérő indikációjú készítményt szed a beteg egyidejűleg. Az egységes arculat kialakítása mellett tehát a mock-up megtervezésénél törekedni kell a gyógyszerbiztonságra is. Az 52/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet rendelkezik a külső csomagolásra vonatkozó szabályokról: a 44. § kimondja, hogy: „A készítmény külső csomagolása ábrát, rajzot, reklámjellegű grafikát – a gyártó azonosító szimbóluma (logo) és az alkalmazásra utaló piktogram kivételével – nem tartalmazhat, illetőleg nem hasonlíthat olyan mértékben más, már forgalomban lévő gyógyszer csomagolásához, hogy azzal összetéveszthető le-

gyen.” A gyártó logója és a gyógyszerhasználatra utaló piktogram (amely célja, hogy információt adjon pl. a gyógyszerformáról, a bevétel módjáról) szerepeltethető, de nem vonhatja el a figyelmet a szövegről, és nem hordozhat félrevezető jelentést. A feltüntetett ábra nem szűkítheti le a javallati kört. Többféle fájdalom csillapítására javallt gyógyszer dobozán nem lehet csak egyféle fájdalomtípust (pl. a fejfájást) megjeleníteni. Egy forró italpor esetén például nem elfogadható egy teadélutánt idéző, gőzölgő teáscsésze képe, vagy épp nem szerepelhet az alkalmazhatónál fiatalabbnak látszó gyermek képe sem a dobozon. Mivel a szemétkosárba épp kidobó stilizált emberfigurát jelző piktogram nem teszi egyértelművé a betegek számára, hogy a kép a gyógyszer csomagolására vonatkozik, és nem magára a készítményre (amit a feleslegessé válása vagy a lejárati idő után a gyógyszertárba kell visszavinni), ezért a hatóság előnyben részesíti az újrahasznosítást jelképező (három egymásra mutató nyilat ábrázoló) piktogram megjelenítését szemben a már említett, a szemétként a szemétkosárba épp kidobást szimbolizáló piktogrammal.7 A RENDELET ÉS A QRD TEMPLÁT KAPCSOLATA A kísérőiratok formai és tartalmi felépítése az EU összes tagállamában egységes, ami annak köszönhető, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) QRD munkacsoportja ezen dokumentumok általános felépítését guideline-okban és sablonokban rögzíti. Ezen QRD templátok időről időre kiegészítésre, javításra szorulnak, ami nemzetközi szinten szintén az EMA vagy a CMDh keretein belül történik. A címkeszöveg QRD templátja külső csomagolása egy 18 pontból álló sablon, ahol pontosan definiálva van, hogy melyik pontnál milyen információt hogyan kell feltüntetni. A külső (másodlagos és harmadlagos csomagolás) és belső (elsődleges csomagolás) címkét külön címkeelemként, az aktuális QRD templátnak megfelelően kell benyújtani az engedélyező hatósághoz a törzskönyvezési folyamat során elbírálásra. Valamely gyógyszer azonos hatáserőssége, de eltérő kiszerelései azonos címkeszövegben szerepelnek. A 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet rendelkezik arról, hogy mit (mely információkat), a hatályos QRD templát (amelyből a jelenleg alkalmazott verzió 2016. február 9-én lépett hatályba) pedig megadja, hogy hol (melyik pontnál) kell tartalmaznia a csomagolásnak. A címkeszövegnek harmonizálnia kell a hozzátartozó SmPC és PL tartalmával, bizonyos templát pontjainál szereplő információk számos pontnál megfelelnek az SmPC bizonyos templát pontjainál szereplőkkel. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhány általunk fontosnak tartott részletet. folytatás a 48. oldalon

44

45

Törzskönyvezés

A 3. pontban a segédanyagok felsorolásakor például a parenterális, a helyileg alkalmazott, illetve szemészeti készítmények esetében az összes segédanyagot kötelező feltüntetni, akárcsak azokat az ismert hatású segédanyagokat, melyek szerepelnek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) honlapján közzétett részletes útmutatásban. A táblázat az unió összes hivatalos nyelvén is hozzáférhető az EMA honlapján. Ilyen ismert hatású segédanyag pl. a laktóz vagy az alkohol. A 4. pontnál (Gyógyszerforma és tartalom) – ellentétben a PLlel és az SmPC-vel, ahol nemzetközi eljárás esetén az összes kiszerelés szerepel –, csak az adott forgalomba hozatali engedélynek megfelelő kiszereléseket kell feltüntetni. Néhány standard mondat mindig fel van tüntetve a külső csomagoláson. Ilyen pl. a „Használat előtt olvassa el a betegtájékoztatót!”, vagy „A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!”. A címkeszöveg 9. pontja „Különleges tárolási előírások” címmel tartalmazza a szükséges speciális tárolási körülményekre vonatkozó információkat, melyek az SmPC 6.4 pontjában is megtalálhatók. A 12. pontban tüntetendő fel a forgalomba hozatali engedély száma, vagyis a gyógyszert azonosító ötjegyű törzskönyvi száma. Azonos nevű gyógyszernek az összes gyógyszerformája hatáserőssége és csomagolásai ugyanazt az alapszámot (törzskönyvi számot) kapják: OGYI-T-XXXXX, csak a perszámokban különböznek a gyógyszerforma, hatáserősség és kiszerelés szerint. A jogszabályok a vényköteles és a vény nélkül kiadható készítmények között a templát 15. pontjánál és a QR kódnál, valamint a 2D vonalkódnál tesznek különbséget. A gyógyszer rendelhetőségére vonatkozó információkat a templát 14. pontja tartalmazza. Az 52/2005 EüM rendelet szabályozza a gyógyszerek osztályozására vonatkozó előírásokat, a hatályos rendelhetőségi kategóriákat. Ez különösen fontos, mert a címkeszöveg 15. pontjánál, továbbá a QR kódnál és a 2D barkódnál is jelentős különbség van a vénykötelezett és a vény nélkül kiadható készítményekre vonatkozó szabályok között. A címkeszöveg 15. pontjánál a vény nélkül is kiadható készítmények esetén a felhasználásra vonatkozó utasítások (mint a javallat, ellenjavallat és az adagolás) egyaránt feltüntetendők. QR-KÓD

A címkeszöveg felépítésének Fókusz / Júliustól és értékelésének új elvek mentén, hatósági új szisztéma szempontjai szerint

BETEGEMLÉKEZTETŐ KÁRTYA A betegemlékeztető kártya olyan kiegészítő kockázatcsökkentő eszköz, amelyet a beteg mindig magánál hord, olyan kulcselemeket tartalmaz, amelyek felhívják a beteg és környezete vagy az őt kezelő egészségügyi szakemberek figyelmét egy adott gyógyszer alkalmazása során előforduló lehetséges kockázatok (pl. súlyos mellékhatások) korai felismerésére, megelőzésére, időben történő kezelésére. A betegfigyelmeztető kártya tartalmazhatja az azonnali orvosi ellátást igénylő tünetek listáját, a rendszeres időközönként elvégzendő vizsgálatok (vér-, terhességi stb.) szükségességére vonatkozó kulcsüzeneteket, helyet biztosíthat az előjegyzett időpontok, gyógyszeradagolás és vizsgálati eredmények feljegyzéséhez, sokszor a kezelőorvos elérhetőségével együtt. Betegemlékeztető kártya készülhet gyógyszerbiztonsági okokból hatóság által meghatározott kötelezettség részeként vagy a benyújtó jogosult indokolt kérelmére. A betegemlékeztető kártyában szereplő kulcselemek összeállítása legtöbbször nemzetközi szinten történik, de az implementáció mindig nemzeti hatáskör. Magyarországon az OGYÉI Farmakovigilancia Osztályának felügyeletével történik a nemzeti implementáció, amely kiterjed az anyagok tartalmi és formai jóváhagyására, valamint annak megvizsgálására, hogy megvalósítható-e a hazai ellátórendszer kereteiben. A nemzeti egészségügyi rendszer sajátosságait figyelembe véve ezek a figyelmeztető kártyák vagy a kezelőorvos közvetítésével jutnak el a betegekhez, vagy a beteg közvetlenül a gyógyszer dobozában találja azt meg a kísérőiratok részeként. Ilyenkor a címkeszöveg (de sosem a betegtájékoztató!) részének tekintendő, és a Kísérőirat Értékelő Osztály munkatársai bírálják el. A kiegészítő kockázatcsökkentő eszközökkel kapcsolatos további részletes tájékoztatás az OGYÉI honlapján a Felügyelet/Farmakovigilancia/Tájékoztatás a forgalomba hozatali engedély jogosultjai részére/Kockázatcsökkentő eszközök menüpont alatt található.10 2D VONALKÓD

A QR-kód (Quick Response-kód) egy kétdimenziós vonalkód (piktogram) a dobozon, a betegtájékoztatón vagy mindkettőn. Megfelelő eszközökkel leolvasható (a legtöbb okostelefon is alkalmas rá) és a betegtájékoztató elektronikus formájára vagy jogszabályi (statutory), vagy egyéb kiegészítő információra mutat (pl. az alkalmazást megkönnyítő videó). Fontos, hogy a QR kódot úgy kell a címkén vagy a betegtájékoztatón feltüntetni, hogy az nem ronthatja az olvashatóságot.

46

A gyógyszerhamisítás elleni EU-szintű fellépés jegyében született meg a címkeszöveget érintő, 2D vonalkód megjelentetéséről szóló 2016/161 Európai Bizottság által jóváhagyott rendelet, melynek célja a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása. A 2016. február 9-én hatályba lépett 2011/62/EU gyógyszerhamisítás-ellenes irányelv, melynek keretében a gyár-

tónak minden egyes vényköteles készítményt egyedi azonosítóval kell ellátnia, ami „végponttól végpontig” jellegű ellenőrzést tesz lehetővé, azaz az adott gyógyszer nyomon követhető a gyártástól a patikai, kórházi expediálásig. Ez az egyedi azonosítás teszi lehetővé, hogy minden egyes doboz „bejelentkezik” a gyártáskor, majd „kijelentkezik” a végső expediálásnál. Maga a biztonsági elem két részből áll: az egyedi azonosítóból (unique identifier) és a zárjegyből (anti-tampering device vagy a találó magyar fordításban: „dézsmamentes csomagolás”). AZ EGYEDI AZONOSÍTÓ MINDEN CSOMAGRA A KÖVETKEZŐ ÖTFÉLE INFORMÁCIÓT TÁROLJA: u egyedi

termékkód (amely a gyógyszer nevét, szabad nevét, gyógyszerformát, hatáserősséget és kiszerelést azonosítja), u véletlenszerűen generált azonosító szám, u nemzeti támogatási kód (társadalombiztosítási szám – ha a tagállam azt előírja), u gyártási tételszám és u lejárati idő. A zárjegy sértetlensége a csomagolás tartalmának eredetiségét bizonyítja, tehát azt, hogy nem nyitották ki a csomagolást, amióta a gyártás helyén rögzítették a zárjegyet. A feltüntetett azonosítóknak az általánosan használt leolvasó berendezésekkel megfelelően felismerhetőnek és dekódolhatónak kell lennie az unió egész területén. A „végponttól végpontig” ellenőrzési rendszer olyan komoly adattároló rendszerhez kötött, ahol nemcsak az adott gyógyszer egyedi azonosítóit tárolják (jogszerűen lekérdezhető módon), de szükség esetén deaktiválni is lehet az adatokat az unió megfelelő területén (pl. az expediálási végponton). Hogy ez mekkora adatállomány kezelését jelenti? Európai szinten ez kb. évi 17 milliárd vényköteles gyógyszert érint, ami kb. 4600 gyártóhelyet és 177 ezer expediálóhelyet jelent.8 Az egyedi azonosító eredetiségének ellenőrzését és annak deaktiválását bármely uniós tagállamban el kell tudni végezni, függetlenül attól, hogy az egyedi azonosítóval ellátott adott gyógyszert az unión belül eredetileg hol kívánták forgalomba hozni. Az adattároló rendszert úgy kell kialakítani, hogy a gyógyszer ellenőrzésének lehetősége az unió egészében biztosított legyen. Ehhez persze az egyes egyedi azonosítók adatainak megfelelően elérhetőnek kell lenniük az adattároló rendszer adattárai között.

Az adattároló rendszerhez tartozó valamennyi nemzeti, és ha több ország összefog, akkor szupranacionális adattárnak egy központi adatbázishoz (EuHub) kell kapcsolódnia. Az adattárházak rendszere tárol az egyedi azonosítóval kapcsolatos minden adatot, ideértve azok státuszának változását. A 2D vonalkód feltüntetése az összes vényköteles gyógyszerre kötelező – kivéve az ún. „fehér listás” (vényköteles) készítményeket –, valamint a vény nélkül kapható készítmények közül csak az ún. „fekete listás” készítményekre. A fekete listán nem szereplő vény nélkül kiadható gyógyszerek csomagolásán tilos feltüntetni a 2D vonalkódot. A tervezet melléklete tartalmazza azon vényköteles gyógyszerek listáját („fehér lista”), amelyeken az uniós jogszabály alapján nem lehet elhelyezni biztonsági elemet, és azon vény nélkül kapható gyógyszerek listáját („fekete lista”), amelyeken el kell helyezni a biztonsági elemeket. A lista a tagállamok kezdeményezésére egyedi bizottsági határozatok útján lesz módosítható.Mivel a szabályozás eltérő a vényköteles és a vény nélküli gyógyszerekre (az előbbiekre kötelező, az utóbbiakra tilos), és a gyógyszerek besorolása nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért az egyes tagállami besorolások különbözősége komoly nehézséget okozhat, ugyanis az azonos gyártóhelyen több ország számára gyártott eltérő besorolású gyógyszerek egy részét el kell látni a 2D vonalkóddal (ahol vénykötelesen kerülnek forgalomba), más részüket pedig nem (ahol vény nélkül forgalmazzák). Ez meglehetősen bonyolult és nagy kapacitású informatikai rendszert igényel. Ennek az elfogadott szabályozásnak, amely naprakészen képes követni az adott gyógyszer dobozát, legkésőbb 2019. február 9-től működnie kell. A 2016. februárban elfogadott és hatályba lépett új QRD templát már tartalmazza a 2D vonalkódra vonatkozó információk feltüntetésének a helyét, mert a külső csomagolás templátja kiegészült 17. (Egyedi azonosító-2D vonalkód) és 18. (Egyedi azonosító olvasható formátuma) pontjával.  Hivatkozások: 1. 1998. évi XXV. Törvény 2. 2001/83/EK direktíva 3. 2004/27/EK direktíva 4. 2005. évi XCV. törvény (Gyógyszertörvény) 5. 30/2005 (VIII. 2.) Egészségügyi Minisztériumi Rendelet 6. 52/2005. Egészségügyi Minisztériumi rendelet 7. Csakurdáné Dr. Harmathy Zsuzsanna: Szerepelhet-e bármilyen védjegy a gyógyszercsomagoláson? Gyógyszereink 65. évf. 6. szám 19–21. oldal 8. Dr. Ilku Lívia: Kötelező biztonsági elemek a gyógyszereken. Gyógyszereink 65. évfolyam 3-4. szám 43–48. oldal 9. A Bizottság (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendelete 10. www.ogyei.gov.hu/kockazatcsokkento_eszkozok_oktatoanyag/

47

OGYÉI — INFOGRAFIKA

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma Képzés szerint

BETEGEDUKÁCIÓS POSZTER

Bővülő gyógyszerészképzés

GYÓGYSZERMELLÉKHATÁSOK GYAKORISÁGA NAGYON GYAKORI MELLÉKHATÁS

NEM GYAKORI MELLÉKHATÁS

RITKA MELLÉKHATÁS

10 EMBERBŐL

100 EMBERBŐL

1000 EMBERBŐL

1-NÉL JELENTKEZHET

1-NÉL JELENTKEZHET

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

NAGYON RITKA MELLÉKHATÁS

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

10 000 EMBERBŐL, 1-NÉL JELENTKEZHET

48

Az elmúlt 15 év során a pécsi Gyógyszerésztudományi Szak folyamatos fejlődése eredményeképpen jutott el a karrá váláshoz szükséges szervezeti és infrastrukturális feltételek maradéktalan megfelelőségéig. Büszkeséggel és örömmel tölti el az oktatókat és hallgatókat is, hogy 2016-tól a gyógyszerészhallgatók a Pécsi Tudományegyetem legfiatalabb karán kezdhetik meg, illetve folytathatják tanulmányaikat.

1-NÉL JELENTKEZHET

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&&

Megalakult a pécsi Gyógyszerésztudományi Kar

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

&&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&& &&&&&&&&&&

DR. FITTLER András adjunktus Pécsi Tudomány Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar

A karrá alakulás ünnepi pillanataiban Prof. Dr. Perjési Pált, a PTE GYTK megbízott dékánját kértük fel, hogy röviden mutassa be a „legifjabb” gyógyszerészképző helyet hazánkban: – A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2000 szeptemberében indult meg a gyógyszerészképzés. Indulásakor három szakintézetet alapítottunk, ma a pécsi Gyógyszerésztudományi Kart hét oktatási egység alkotja. Az intézetek élén hazai és nemzetközi téren is elismert szakemberek állnak, ami ugyancsak elősegítette – és természetesen a jövőben is segíti – a kar pozitív szakmai megítélését. Meghatározó szakmai és gazdasági előrelépést jelentett, hogy Pécsett 2010-ben elindult az angol nyelvű gyógyszerészképzés, és pár éve már kézhez is vehették az első végzett idegen nyelvű évfolyam hallgatói a gyógyszerészi diplomájukat. A képzést szintén erősítette a 2005-ben indult szakgyógyszerészképzés, mely a szakképzés jogszabályi reformját követően dinamikus fejlődésnek indult, és tudomásunk szerint más képzőhelyek számára is példaként szolgál gyakorlatias, problémamegoldó és terápiacentrikus tematikájával. Az Orvoskar infrastruktúrája és adminisztratív teendőit végző intézményeinek munkatársai biztosítják az ügyintézés eddigi magas színvonalát, és az eddigi gyakorlathoz képest minimális változást okoz a hétköznapok során mind a dolgozók, mind a hallgatók életében. Az önálló kar keretében történő működés természetesen megnövekedett felelősséget is ró az új kar vezetőségére. E felelősség kiterjed mind az oktatás, mind a kutatás fejlesztésére,

Prof. Dr. Perjési Pál, a PTE GYTK megbízott dékánja

mind a kar gazdálkodására. A kar vezetésének egyik korábban megfogalmazott célja az idegen nyelvű oktatási kínálat további szélesítése. Az oktatási kínálat bővítésének alapja az infrastrukturális feltételek javítása és a személyi állomány bővítése, melynek egyik kézzelfogható alapját képezi a PTE idegen nyelvű oktatási kapacitása növelését célzó kormányszintű támogatás is. A kar intézeteinek szakmai profilja átfogja a gyógyszerésztudományok szinte teljes vertikumát, ami mind egyetemen belüli, mind egyetemen kívüli eredményes kutatás-fejlesztési kapcsolatok kialakítását biztosítja. Ahogyan a korábbi szak, úgy a jelenlegi kar vezetése is kiemelkedő fontosságúnak tartja a PTE ÁOK intézeteivel, klinikáival, a közforgalmú gyógyszertárakkal, valamint a gyógyszeriparral kialakult kapcsolatok további szélesítését és elmélyítését. folytatás a 50. oldalon

49

Képzés

Fókusz Megalakult / Júliustól a pécsi új elvek Gyógyszerésztudományi mentén, új szisztéma szerint Kar

Hogy tetszik a pécsi képzés és Pécs városa? Réka: Egy percre sem bántam meg, hogy ezt a kart választottam. Imádom minden pillanatát. A laborgyakorlatokat, a szemináriumok és előadások értékes perceit. Sokat tanulok, sok jegyzőkönyvet írok, de a nyári gyakorlatoknak köszönhetően már értem, miért van erre szükség. A precíz és pontos munka elengedhetetlen lesz a mi szakmánkban, és erre már most felkészítenek minket. András: Első látásra beleszerettem Pécsbe, ugyanúgy, ahogy a szakmába is, és ez az érzés azóta se múlt el. Amir Reza: Szeretek itt tanulni, mert még viszonylag kicsi a kar és sokkal barátságosabb a hangulat és a személyes kapcsolat a diákok és oktatók között. Szerintem ez nagyon fontos. Mit jelent számodra a karrá alakulás?

A képen balról jobbra: Langer András, Ashraf Amir Reza és Rajj Réka hallgatók

A kari vezetés és az oktatók mellett a gyógyszerészhallgatók is várták már a karrá alakulást, így három fiatal leendő kollégát kérdeztünk a pécsi képzésről, a szakmáról és karosodásról. Rajj Réka másodéves gyógyszerészhallgató. Elmondása szerint mindig is szerette a kémiát és biológiát, szülei révén kisgyerekkora óta az egészségügy felé orientálódott. Langer András negyedéves gyógyszerészhallgató, akit leginkább a klinikai gyógyszerészet érdekel, de az ipart és gyógyszerfejlesztést is nagyon izgalmas területnek gondolja a szakmában. Ashraf Amir Reza harmadéves iráni hallgató az angol nyelvű programban, folyékonyan beszél angolul és magyarul is, és tanulmányai mellett a hallgatói közélet meghatározó szereplője. Miért a pécsi gyógyszerészképző helyet választottad annak idején? András: Már középiskolás éveimben tudtam, hogy gyógyszerész szeretnék lenni, és olyan sok jót hallottam Pécsről, hogy budapesti születésem ellenére mégis a pécsi gyógyszerész szakot jelöltem meg első helyen. Amir Reza: Orvostanhallgatóként kezdtem, és az első év után úgy éreztem, hogy a valós életben egy frissen végzett orvos sokkal nehezebben tud karriert építeni, mint egy gyógyszerész, és azt éreztem, jobb lesz, ha szakot váltok. Így lettem gyógyszerészhallgató.

50

Réka: Büszkeséget. Büszkeséget, mivel elődeink áldozatos 20 éves munkájának a gyümölcse ez. Szolcsányi János professzor úr annak idején 1998-ban mert nagyot álmodni, és most 2016-ban meghatódva hallgattam őt az ünnepélyes megnyitón beszélni, ahogy elmesélte, hogyan „toborozta” akkor az induló szak tanárait. Felemelő érzés volt látni, hogy mennyi munka van abban, hogy „kisgyermekből” a saját lábára álló „felnőttek” lettünk. András: Elsősorban rengeteg új lehetőséget, másrészt jobb és személyesebb hallgatói érdekképviseletet és természetesen nagyobb (jól megérdemelt) figyelmet a pécsi gyógyszerészképzésnek. A végzést követően mit tervezel? András: A gyógyszerészdiploma egyik legnagyobb előnye, hogy nagyon sok területen el lehet helyezkedni vele, így nagyon nehéz dönteni a jobbnál jobb szakirányok közt. Réka: A végzésem után szeretném elvégezni az egyetemen a kórházi-klinikai szakgyógyszerészi képzést. Nagyon szeretnék az egyetemen maradni dolgozni, tanítani, ha arról lenne szó. Utána – a szakvizsga megszerzése után – hazamennék, és az otthoni kórházban kamatoztatnám a tudásom. Ez a nagy álmom. Amir Reza: Egy jó bulit a barátokkal (nevet), de viccen kívül, még gondolkodom. Mit üzennél a most felvételizőknek és a gyógyszerészi hivatás iránt érdeklődőknek? Réka: Azt üzenném, hogy lehetőségük van egy olyan szakma megtanulására és elvégzésére, amivel életük végéig el-

boldogulhatnak. Azt is, hogy ne féljenek a kémiától, mert nem csak abból áll a mi tudásunk. Vágjanak bele, jöjjenek, tanuljanak, és élvezzék a gyógyszerészetet, élvezzék, hogy nehéz, de annál szebb munkájuk lesz. Élvezzék, hogy egy olyan családnak lehetnek a tagjai, mint a miénk! És azt, hogy mindenki ismeri a mondást, miszerint: MINDENKI PÉCSI AKAR LENNI! András: Mindig is érdemes volt a pécsi gyógyszerészképzésre jönni, de ez most a karosodás után különösen igaz. Gyönyörű város, színvonalas és előremutató képzés, és páratlan hallgatói élet. Gyertek el és győződjetek meg róla saját magatok! EGY EGYETEMI KÉPZŐHELY SPECIALITÁSAIT A HALLGATÓK MELLETT AZ OKTATÓK ISMERIK LEGINKÁBB, ÍGY A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ OKTATÓ-KUTATÓ GYÓGYSZERÉSZKOLLÉGÁK VISSZAJELZÉSEI ALAPJÁN ÍGY JELLEMEZNÉNK A PTE GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR SPECIFIKUMAIT: u

A PTE GYTK fiatal kar, aminek a patinás múlt hiányában is megvannak a maga előnyei. Az oktatói gárda nagy számban vonultat föl fiatal, modern gondolkodású, lendületes és lelkes oktatókat. u A közösségi élet meghatározó eseményei a kar intézeteinek közös rendezvényei, mint például a Gyógyszerész szakest, Bál, Gyógyszerész Borklub. u Pécsett szoros az összefonódás az orvosi karral mind oktatási, mind kutatási vonalon, így a képzés során több klinikai ismeretet kaphatnak a hallgatók, nagyobb hangsúlyt kap a betegség-, illetve betegközpontú oktatás. u Az alacsonyabb évfolyamlétszámnak köszönhetően a pécsi gyógyszerészképzés közössége olyan, mint egy kis család. Nemcsak a diákok vannak egymással közeli kapcsolatban, hanem szinte minden oktatónk név szerint ismer mindenkit. u A kar pécsi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a hallgatók infrastrukturális és kulturális szempontból nagyvárosi légkörben töltsék mindennapjaikat. Azok is, akiket

a fővárosi élet gondolata (pl. tömeg, nagy távolságok miatt) esetlegesen taszít. u A Gyógyszerhatástani Tanszék esetében a gyógyszerhatástan és toxikológia tárgyak oktatása alapos, jól felépített. Nagy hangsúlyt fordítanak a kollégák arra, hogy az általuk átadott információ korszerű legyen, továbbá fontos számukra a gyógyszertári gyakorlatban is hasznosítható ismeretanyag kihangsúlyozása. Igyekeznek a hallgatókat gondolkodásra, a szervezetben működő folyamatok mélyebb szintű megértésére sarkallni, annak érdekében, hogy időtálló, komplex tudásra tegyenek szert. u A Gyógyszerészi Kémia Intézet integráltan végzi az általános és szervetlen kémia, az analitikai kémia és a gyógyszerészi kémia tantárgyak oktatását. Ezen egymásra épülő tárgyak egy intézet által történő oktatása lehetővé teszi egyrészt a kémiai ismeretek rendszerbe foglalását, valamint a gyógyszerésztudományban betöltött szerepének már az első évfolyamos hallgatókkal történő megismertetését. A gyógyszerészi kémia tantárgy integrált ismereteket ad a szervezetbe kerülő gyógyszerek (testidegen anyagok) sorsáról, megismert farmakológiai hatásaik molekuláris szintű értelmezéséről. u A Farmakognózia Intézet kedves, lelkes, fiatal csapatának sok kooperációja van a társintézetekkel. A gyógynövények a lakosság körében is nagyon népszerűek, kutatási témáikat részben közforgalmú gyógyszertárban dolgozó kollégák által felvetett problémákra alapozzák. Pécsen hazánkban egyedülálló módon foglalkoznak növényszövettani vizsgálatokkal és erdélyi népgyógyászati adatok gyűjtésével. Hallgatóinknak számos érdekes és gyakorlatias választható kurzust, TDK- és szakdolgozattémát kínálnak, valamint kirándulásokat, üzemlátogatásokat szerveznek. u A szakmai ismeretek oktatásának kiemelt tárgya a Gyógyszerészeti Intézet által oktatott szintetizáló jellegű Gyógyszerügyi ismeretek, mely a közvetlen lakossági gyógyszerellátás és kórházi-klinikai terület újabb kihívásaira is felkészíti a gyógyszerészjelölteket. Cél, hogy a bizonyítékokon alapuló orvoslás és az egészség-gazdaságtan szemléletét elsajátítsák a hallgatók, illetve gyógyszerészi gondozási, gyógyszerészi kommunikációs és szakinformatikai ismereteiket is szélesítsék. u A Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet a gyógyszertári munka, betegellátás és az ipari gyógyszergyártás kutatási és fejlesztési lehetőségeihez kapcsolódó korszerű gyógyszerészeti tudásanyagot nyújt. Egyre több és szorosabb a kapcsolat a gyógyszergyárakkal (lásd PannonPharma, Egis, Richter), így az ipar iránt érdeklődőknek is egyre több szakmai lehetőséget biztosít. 

51

Konferencia

Gyógyszerészet Fókusz / Júliustólésújaelvek gyógyszerellátás mentén, új szisztéma kulcskérdései szerint

Gyógyszerészet és a gyógyszerellátás kulcskérdései

A gyakorló gyógyszerészet aktualitásai, az elmélettől a gyakorlatig A színvonalas gyógyszerészi munka széleskörű tájékozottságot kíván meg hivatásunk valamennyi szakterületén. A tárgyi tudás jórészt az informatikai eszközökre kiszervezett információtárolás révén napjainkra már kisebb jelentőségű. Ezzel szemben a helytálló, áttekintést segítő referenciális tudás felértékelődött. Ezért a „Gyógyszerészet, gyógyszerellátás kulcskérdései” főcímmel évről évre megrendezett továbbképzés szervezői azt tűzték ki célul, hogy a szakma aktuális kérdéseiről a szakterület „irányadó” szakértői adjanak értékelt, feldolgozott ismereteket, hozzásegítve ezáltal a gyakorló gyógyszerészeket az ilyen tudásuk elmélyítéséhez. Prof. Dr. Botz Lajos és Dr. Pethő Gábor

DR. FITTLER András adjunktus Pécsi Tudomány Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar

A gyakorló gyógyszerészet aktualitásait összefoglaló továbbképzési program előadói közt helyet kaptak orvosok, gyógyszerészek, de egyes elméleti és gyakorlati kérdéseket a közgazdász és az informatikus szemszögéből is megismerhettek a résztvevők. A továbbképzés témáját felvezető előadásában Prof. Dr. Botz Lajos, a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet igazgatója, a továbbképzés szakmai szervezője foglalta össze és példákon keresztül illusztrálta, hogy mekkora jelentőségű az egyes témakörökkel kapcsolatos helyes szemlélet kialakítása. Prof. Dr. Gulácsi László alapvető egészség-gazdaságtani fogalmakat és összefüggéseket szemléltetett, elsősorban a biológiai gyógyszerek példáin. Mára az egészség-gazdaságtan nélkülözhetetlen elem a gyógyszeres terápiák társadalmi hasznának megítélésében, és ezáltal fontos szereplője a támogatáspolitikai döntéseknek. Számtalan forrással alátámasztotta az előadó, hogy nincs szignifikáns különbség a különböző generikus és biohasonló gyógyszerek között, ugyanakkor érezhető és érthető idegenkedés van jelen az újdonságokkal szemben, melyet az egészségügyi szakmai és a finanszírozó részéről is komolyan kell venni. Amikor olcsóbb terápiát adunk az ellátórendszerben, akkor ez ideális esetben egyúttal azt is jelenti, hogy sokkal több beteget lehet kezelni ugyanabból a forrásból. Az egészség-gazdaságtani szakértő elmondta, hogy a terápiák helyettesíthe-

tőségét és egyenértékűségét már évekkel ezelőtt feltételezni lehetett, tehát ez idő alatt több ezer nem kezelt beteget zárt ki a rendszer a terápiából a kedvezőtlenebb árú készítmények beszerzése okán. A marketing nem egyszerűen a reklám és az eladás, sokkal inkább a vevő szempontjainak képviselete, a piaci tudás birtoklása és egy eszközkészlet. Mindezek mellett meghatározó üzenete volt Prof. Dr. Törőcsik Máriának, hogy egyfelől megváltozott a fogyasztói magatartásunk, másrészt különböző jellegzetes trendek azonosíthatóak a társadalomban és az egészségügyben is. Fogyasztói döntéseinkre az individualizmus, a megtapasztalás fontossága, az IT eszközöktől való függés, a virtuális lét és környezettudatosság jellemző. Vélekedésünket számos trend befolyásolja: vizualitás, közösségi hálózatok, anti-ageing stb. Ebben a folyton változó és bizonytalan világban bizalomhiány jellemzi az egészségügyet és a társadalmat is, melyből adódóan az embereknek szükségük van egy kompetens, őket megértő és tanácsadó helyre. Ezek lehetnének a gyógyszertárak, amen�nyiben a hitelességüket és a kompetenciájukat bizonyítani és megfelelő módon kommunikálni képesek. A gyógyszertári marketingdöntéseink során fontos végiggondolni, hogy mi az emberek, illetve napjaink fogyasztója számára az érték? Ezek közül az előadó az időt, a pénzt, a félelmet és az információt nevesítette összefoglalásában.

Dr. Sohajda Attila, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara alelnöke a közforgalmú gyógyszertárak gazdasági helyzetét és a közelmúltban megélt változásait értékelte. A szubjektív, illetve objektív gazdasági mutatók ismertetését követően a 2010-es évtől kezdődő kedvező és kedvezőtlen tendenciákra (a gyógyszertárak számának, illetve veszteséges vállalkozások számának csökkenésére, szállítói tartozások nagyjából 30%-os mérséklődésére) hívta fel a figyelmet. Végül előadása zárásaként az MGYK 2014–2018-as évekre megfogalmazott, a gyógyszertárak gazdasági működtetésével kapcsolatos célkitűzéseit ismertette. Prof. Dr. Botz Lajos előadásában a gyógyszerellátásban a közeljövőben tapasztalható átalakulásról hallhattunk. Az információs technológiát egy rendkívül dinamikus fejlődés jellemzi, amelynek megfelelő használata gyakran megoldást jelenthet a szakma egyes problémáira. A technológiák alkalmazásához elengedhetetlen a fejlődés folyamatos követése, valamint az egyre növekvő adatvagyon hatékony feldolgozása. Az adatok kapcsán ismertette a „Big Data” fogalmát, amely egy gyorsan bővülő, a hagyományos eszközökkel már nem feldolgozható adatmennyiséget jelent. Az előadásban szó esett az innovációk életútját jellemző hype-görbéről, amelynek csúcsán a Big Datához fűződő várakozások állnak jelenleg. Az adatok helyes feldolgozásának jelentősége a humán klinikai vizsgálatok példáján került bemutatásra, ahol könnyen belátható, hogy a vizsgálat eredményeinek kiterjesztése a teljes populációra rendkívül körültekintő adatkezelést igényel. Ezeknek a változásoknak a következményeként kialakult bizonyítékokon alapuló orvoslás alkalmazása a jövőben egyre meghatározóbb lesz. Az egészségügytől, illetve gyógyszerészettől első hallásra távolinak tűnő példa értelmezésével hangsúlyozta az adat

erejét Dr. Bőgel György, a Közép-európai Egyetem egyetemi tanára. Kiemelte, hogy a továbbképző tanfolyam során számos alkalommal említett információs technológiának köszönhetően „egy szakma átalakul”, jövőbeni sikerességünk nagyban függ az ehhez való alkalmazkodóképességünktől. Azonban az adatokban és adatelemzésben rejlő elképesztő és hasznos lehetőségek mellett gyógyszerészként nem felejtkezhetünk meg kockázatokról és mellékhatásokról, a rendelkezésre álló adatok jogtalan, etikátlan felhasználásáról sem. Király Gyula eHealth-szakértő az egészségügyi infokommunikáció és az eHealth hazai eredményeit és lehetőségeit összefoglaló előadását az eHealth definiálásával és szemléltetésként az eBusiness fogalmával történő összevetésként nyitotta meg. Az egészségügy a versenyszférához viszonyítva nem aknázza ki az infokommunikációs technológiákban rejlő lehetőségeket. Kiemelte, hogy hazánk az elsők között vezette be a közgyógyellátás és biztosítási jogviszony elektronikus ellenőrzését, mely a pályázati forrásokkal és pilot tesztelések tapasztalataival kiegészülve jó alapját képezhetnék az elektronikus gyógyszerrendelés kialakításának. Amennyiben a jelenleg egymástól függetlenül működő egészségügyi adatbázisok összekapcsolása megvalósulna, akár egy hónap alatt és akár ráfordítás nélkül bevezethető lenne az eRecept. Hangsúlyozta, hogy a további egészségügyi fejlesztéseket és IT lehetőségeket érdemes a felhasználói igényekhez igazítani a gyógyszerészet, gyógyszerellátás és betegkövetés területén is. A hatékony egészségügyi szolgáltatásokhoz szükségesek az infrastrukturális változások (szabványok, műszerek, adatbázisok, orvosi döntéstámogatás, szakértői rendszerek és komplex szolfolytatás a 54. oldalon

52

53

Konferencia

Gyógyszerészet Fókusz / Júliustólésújaelvek gyógyszerellátás mentén, új szisztéma kulcskérdései szerint

Prof. Dr. Botz Lajos

gáltatások), és a folyamatok hatékony szervezése. Végül előadása zárásául számos példát bemutatva kitért a „hordozható technológia” már ma is elérhető eszközeire is. Dr. Dóczi Tamás, a PTE KK Idegsebészeti Klinikájának professzora az előadásának első felében végigvezette az ideggyógyászati diagnosztika lehetőségeit az információs technika vívmánya előtt és után. Karinthy Frigyes agydaganatának példájával szemléltette a különbséget az egykori és jelenleg elérhető ellátási lehetőségek között. Míg korábban a diagnózis felállítását hosszadalmas adatgyűjtési és logikai elemzési folyamat előzte meg, melyet egy „nehezített puzzle játékhoz” hasonlított, addig a modern képalkotó eljárások segítségével ma már a rendelkezésre álló adatokból a releváns információ kiszűrése és az adatredukció igényli leginkább a szaktudást. Előadásának második felét az MRI -vezérelt sugársebészet neuroonkológiában betöltött paradigmaváltó szerepének bemutatásával vezette fel. A fejlődés ellenére azonban mégis felvetődik a jelenlegi onkológiai ellátás egyik legnagyobb problémája, a teljes diagnózis felállításáig eltelt idő vesztesége. A multidiszciplinaritáson alapuló Comprehensive Cancer Center, az ellátásszervezés tökéletesítése révén újabb mérföldkövet léphetne át a magyar onkológiai ellátás. Prof. Dr. Kovács L. Gábor akadémikus előadásából megtudhattuk, hogy az orvosi döntéshozatal egyik legfontosabb támogatási pontja a laboratóriumi diagnosztika, mely közel 70%-ban járul hozzá a helyes diagnózis és terápia megválasztásához. Mindezt kevesebb mint 5%-os finanszírozási költségrészesedés mellett éri el a szakemberek és betegek által kevéssé ismert tudományág és hivatás. Az előadás során a mérést és az eredményeket befolyásoló legfontosabb paraméterek (pl.: kor, nem, rassz, diéta, testmozgás, speciális állapotok) is elhangzottak, melyek

ismeretével az egyre kisebb mintaigény mellett növelhető a kapott információ klinikai relevanciája és költséghatékonysága a betegellátás során. A laboratóriumi diagnosztika a gyógyítás újabb kihívásaira is eszköztárként szolgálhat. Ezek közé tartozik a személyre szabott orvoslás, mely során a beteg genotípus- és fenotípus-információit a genetikai laboratóriumi vizsgálatok és hagyományos laboratóriumi vizsgálatok segítségével alkalmazhatjuk a betegségek alcsoportra bontására, a megfelelő célzott kezelés és preventív intézkedések kiválasztására. Prof. Dr. Bogár Lajos előadásaiban a reszuszcitáció (újraélesztés) és az anesztéziai ellátás újdonságai mellett a gyógyszermérgezések általános tudnivalóit, valamint a migráció egészségügyi ellátási kihívásaival kapcsolatos problémákat is megismerhettük. Az ötévente megújuló újraélesztési ajánlásokat az Európai Resuscitatiós Társaság (ERC) teszi közzé, melyben az alapszintű (eszközmentes, laikus) és emelt szintű, valamint a pediátriai újraélesztéssel kapcsolatosan a túlélési lánc legfontosabb elemeit ismerhettük meg (korai felismerés és segítségkérés, korai CPR (cardiopulmonaris reszuszcitáció), korai defibrillálás, posztreszuszcitációs kezelés). Új ajánlás, hogy az újraélesztést azonnal meg kell kezdeni a pulzus és a szájüreg ellenőrzése nélkül. Az anesztézia területéhez kapcsolódóan kiváló áttekintést hallhattunk az általános és a regionális érzéstelenítés során alkalmazandó gyógyszerhatóanyagokról és azok alkalmazási elveiről és gyakorlatáról, így a premedikáció, narkózisindukció és -fenntartás, valamint az ébredés szempontjairól. A migráció és az egészségügyi ellátórendszer kapcsolatának bemutatása során megtudhattuk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontját, mely szerint „A legbiztonságosabb útja a befogadó populáció egészségvédelmének, ha arra összpontosítunk, hogy nem, kor, vallási, etnikumbeli

Dr. Vincze Áron, egyetemi docens

különbségektől függetlenül jussanak a menekültek a szükséges magas szintű orvosi ellátáshoz, függetlenül a tartózkodásuk jogi státuszától.” Dr. Lénárd László, a PTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének egyetemi tanára az evési zavarok, illetve az ezekből sok esetben következő elhízás élettani alapjaival ismertette meg a hallgatóságot. Kiemelte, hogy az elhízás számos egyéb betegség rizikófaktora vagy kiváltó oka lehet (magas vérnyomás, II. típusú diabetes mellitus, depresszió stb.) Az éhség-jóllakottság érzet központi idegrendszeri szabályozásának ismertetését, értelmezését követően a táplálékfelvétel rövid, valamint a testsúly hosszú távú szabályozási mechanizmusainak összegezése kiváló alapot nyújtott az elhízás, illetve a táplálkozási zavarok kezelésére szolgáló gyógyszerek (pl. anorexigén peptidek, mint a leptin), illetve azok lehetséges jövőbeli fejlesztési vonalainak értelmezéséhez. Dr. Télessy István egyetemi docens előadása elején leszögezte, hogy a mesterséges táplálás fogalma ma már kerülendő, helyette kívánatos a klinikai táplálás fogalmának használata. A gyakorló gyógyszerészek számára támpontokat adott mind a tápszer (általános és betegségspecifikus) kiválasztásához, mind azok megfelelő adagolásához. Minden esetben szükséges a beteg egyéni szükségleteit felmérni, de felhívta a figyelmet, hogy kizárólagos klinikai táplálás esetén minimum 1000 kcal biztosítása szükséges a betegek számára. Ezenkívül a táplálásterápiával összefüggésbe hozható mellékhatások közül kiemelte az esetek 25%-ában kialakuló ödémát és a 15%-os gyakorisággal előforduló meteorizmust, hasmenést és hiperglikémiát. Az előadása végén felhívta a figyelmet a termékkör heterogenitására és az ebből fakadó kockázatok kiküszöbölésének lehetőségeire. „A tumoros megbetegedések vezető tünete még jelenleg is a

Prof. Dr. Nagy Judit

fogyás”, hangsúlyozta Dr. Bodó Gabriella, a BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház intézetvezető főgyógyszerésze. Szemléletformáló előadása során a daganatos betegeket jelentős mértékben (akár 50-80%-ban) érintő, táplálkozási zavarokhoz köthető állapotok (például tumoros anorexia-cachexia szindróma, sarcopenia) mellett a tumoros betegek táplálásterápiájának legújabb, bizonyítékokon alapuló ajánlásait is megismerhettük. A főgyógyszerésznő az eredményes terápia érdekében kiemelte a multidiszciplináris táplálási teamek jelentőségét is. Az előző előadás folytatásaként Szabóné Dr. Schirm Szilvia, a PTE Klinikai Központi Gyógyszertárának szakgyógyszerésze a gyógyszerészek gyakorlati feladatait foglalta össze. A mindennapi munka során felmerülő „Kinek? Mikor? Mennyi energiát? Milyen összetételben és beviteli módon?, valamint Milyen készítménnyel tápláljunk?” kérdésekre adott választ, és nyújtott segítséget a kollégák számára. Előadásában a táplálási teamekben is dolgozó klinikai gyógyszerészek szerepének (optimális készítményválasztás, költséghatékony megoldások keresése, TPN készítés) ismertetése mellett hangsúlyozta a közforgalmú betegellátásban dolgozó gyógyszerészek feladatait (veszélyeztetett betegcsoportok szűrése, követése, szakmai információk átadása, finanszírozással kapcsolatos tájékoztatás stb.) is. Mindkét előadás fő üzeneteként az időben megkezdett, a betegség stádiumának megfelelő, fehérje- és energiahiányt pótló táplálásterápia fontosságát emelhetjük ki. A PTE KK Neurológiai Klinika igazgatója, Prof. Dr. Komoly Sámuel hangsúlyozta a közforgalmú gyógyszerészek – a nagyszámú betegtalálkozások révén betöltött – rendkívül fontos „szűrő” szerepét. A stroke kialakulásának valószínűségét egytizedére csökkenti, ha tranziens ischaemiás attack során jelentkező arc-, kar- vagy testfélzsibbadás jefolytatás a 56. oldalon

54

55

Konferencia

lentkezésekor a beteg kórházi felvétele haladéktalanul megtörténik. A stroke valószínűsége 72%-os, ha faciális aszimmetria, felső végtag gyengesége, elmosódott beszéd közül csupán egy fennáll! Többek között ezen példákkal szemléltette a neurológiai betegségek tüneteinek – akár gyógyszertárakban való – felismerésének fontosságát. Továbbá elhangzottak a derékfájás „alarm tünetei”: nyugalomban kifejezettebb fájdalom, féloldali, lábba, lábujjba sugárzó fájdalom, gyöki jelleg, 20 évnél fiatalabb kor. Az előadás rendkívüliségét, hasznosságát aláhúzza, hogy az idő rövidsége ellenére a hallgatóság „visszatapsolta” a professzor urat, hogy a szédüléses panaszok kapcsán felmerülő teendőket, tudnivalókat is ismertesse. Prof. Dr. Sütő Gábor a biológiai terápiák többéves széles körű alkalmazásának terápiás tapasztalatairól, az ezzel kapcsolatos legújabb sikerekről és kihívásokról beszélt az immunológia és reumatológia területén. Az előadó kiemelte, hogy a gyulladásos betegségek előrehaladtával a gyulladás és szöveti destrukció olyan strukturális változásokat indít el a szervezetben, mely az adott szerv irreverzibilis károsodásához és az érintett terület funkcióvesztéséhez vezet. A terápiás stratégia tervezése során az alapbetegség mellett a komorbiditásokat is figyelembe kell venni, és ez alapján szükséges a nem gyógyszeres kezelésen túl a gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és betegségmódosító (DMARD) készítmények és monitorozási folyamatok megválasztása. Az előadásban megismerhettük a TNF-alfa-gátló készítmények (infliximab, adalimumab, golimumab, etanercept) és a nem TNF-alfa-gátló (rituximab, tocilizumab és abatacept) vegyületek részletes hatásmechanizmusát és a legújabb klinikai vizsgálatok eredményeit. Ismertette a kezeléssel kapcsolatos tudnivalókat, így a célértékre való törekvést (teljes remisszió vagy alacsony betegségaktivitás elérése), valamint a kezelés biz-

Gyógyszerészet Fókusz / Júliustólésújaelvek gyógyszerellátás mentén, új szisztéma kulcskérdései szerint

tonságosságát biztosító feladatokat (nem kívánatos hatás folyamatos monitorozása) is. A gyógyszerészek számára meghatározó gasztroenterológiai ismereteket Dr. Vincze Áron foglalta össze, esősorban a refluxbetegség, a funkcionális és a gyulladásos bélbetegségek vonatkozásában. A refluxbetegség terápiás kezelése kapcsán felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy ilyen panaszok esetén nem bizonyított sem a prokinetikumok, sem a szukralfát előnyös hatása. A legújabb evidenciák alapján a PPI-kezelés mellett nem szükséges a clopidogrel adagolásán módosítani, ugyanis nincs releváns interakció a hatóanyagok közt. Több alkalommal is kiemelte a docens úr, hogy számos olyan betegség és szakmai terület van, melynek kapcsán jól együtt tud működni a belgyógyász orvos és a gyógyszerész. Többek közt azért is, mert számtalan OTC termék érhető el. A gyógyszerész egyik feladata kell legyen annak kiszűrése, hogy kinek van organikus eredetű betegsége és melyek azok az alarm (súlyos, krónikus betegséget feltételező) tünetek (pl. akaratlan fogyás, székelési szokások megváltozása, sárgaság stb.), melyek jelentkezésekor feltétlenül orvoshoz kell irányítani a beteget. A gyógyszerész és a szakorvos közti együttműködés fontosságát hangsúlyozta és a kölcsönös kommunikáció sikerességére mutatott be több példát is Dr. Nagy Judit nefrológus. Igen szemléletformáló és gyakorlatias előadásában a belgyógyászati vesebetegségek (pl. nephritisek, húgyúti infekciók, illetve akut és krónikus veseelégtelenség) felismerésének lehetőségeit és terápiáját tárgyalta az előadó. Kiemelt figyelmet fordított az akut gyógyszerhatás (pl. furosemid, cephalosporinok vagy arisztolochiasavat tartalmazó növényi anyagok) és krónikus gyógyszeralkalmazás (pl. analgetikumok, lithium) okozta vesebetegségekre. A gyógyszertárba rendszeresen járó betegek esetén lehetőségünk van a csökkent vesefunkciójú egyének megismeré-

sére, így az ő esetükben a vesén át kiválasztódó gyógyszerekből csak a vesefunkciónak megfelelő dózis beállítása fontos feladat. A krónikus vesebetegség stádiumait, előfordulása növekedésének, valamint progressziójának főbb okait sorban véve felhívta a gyógyszerészek figyelmét a betegedukáció fontosságára. A helytálló betegtanácsadáshoz ismernünk kell a vesevédő diéta főbb elemeit, melyek közül kiemelendő a fehérjebevitel korlátozása (0,8–1,0 g/ testtömegkg/nap), a nátriumszegény étrend (5–6 g NaCl/ nap), valamint a telített zsírok minimalizálása, a sok gyümölcs, főzelék és rost fogyasztása. Dr. Szemelyácz János, az Indit (Integrált Drogterápiás Intézet) közalapítvány szakmai vezetője az addikciók általános felosztásával és bemutatásával, az addiktív ciklus fogalmának értelmezésével a dependencia, illetve függő személyiség megértésében segítette a hallgatóságot. Az abúzus hátterében álló számos (genetikai, pszichológiai, szociológiai) tényező felkutatása és megismerése segítheti a szakembert annak felismerésében, az állapotfelmérésben, valamint a bemutatott terápiás lehetőségek kiválasztásában, megfontolásában. Előadásában a dependencia újszerű megközelítését hangsúlyozta, miszerint dependenciáról nem akkor beszélhetünk, ha valaki azért használ egy szert, hogy jól érezze magát, hanem azért, hogy ne legyen rosszul. Prof. Dr. Pethő Gábor előadásának témája rendkívül fontos valamennyi gyógyszerész számára. Az előadásban a fájdalom mechanizmusának és a nociceptorok működésének ismertetése után hallhattunk a leszálló antinociceptív pályákról is, amelyek működésében az endogén opioidok jelentős szerepet játszanak. A fájdalom csillapítására alkalmazható hatóanyagcsoportok terápiás értékelésének során elsősorban legpotensebb és hatáserősségben is jelentősebb opioid fájdalomcsillapítókat ismertette az előadó. A nem szteroid gyulladásgátlók hatásmechanizmusával kapcsolatban is kaptunk érdekes, új ismereteket. Az általánosan ismert perifériás COX-enzim-gátlás mellett bizonyítást nyert, hogy ezen hatóanyagok az antinociceptív leszállópályákat is aktiválják, valamint az endogén kannabinoid hatást is erősítik, így elmondható, hogy direkt hatásuk mellett jelentős indirekt hatásmechanizmussal is bírnak. Az opioidokra jellemző toleranciával kapcsolatban megismerhettük az opioid rotáció fogalmát, aminek alapját az adja, hogy bár a hatóanyagok közt kialakul kereszttolerancia, ez nem teljes, és gyakran egy azonos receptoriális hatásspektrumú szerre való áttéréssel is van esély javítani a beteg állapotán. Az előadás fontos üzenete, hogy az addikciótól való félelem a legkisebb mértékben sem korlátozhatja az opioid alkalmazását az erre szoruló betegek esetében, a beteg szenvedésének csökkentése elsődleges, az egyéb

tényezők – ideértve akár az abúzus lehetőségét is – nem szabhatnak gátat az alkalmazásnak. Az előadás végén rövid összefoglalót hallhattunk a neuralgiák kezelésére használt szerekről, kiváltképp a TRPV-1 receptoron ható kapszaicin fájdalomcsillapító hatásáról. Megtudhattuk, hogy agonistaként hatva ideiglenes deszenzibilizációval küszöböli ki a fájdalmat. Érdekességként megismerhettük az alkalmazás menetét, miszerint a kapszaicin tapasz használata előtt helyi érzéstelenítővel előkezelve a területet, a kellemetlen csípő érzést elkerülhetjük. A továbbképzés utolsó napját Prof. Dr. Pethő Gábor nyitotta, tovább mélyítve a fájdalomcsillapítással kapcsolatos ismereteket, ezúttal a nem szteroid gyulladáscsökkentő hatóanyagok témakörében hallhattunk átfogó ismertetést. Bevezetésképpen megismerhettük a COX-izoenzimek közti különbséget és az ebből adódó mellékhatásokat, különös tekintettel a COX1 nyálkahártyavédő hatására, melynek gátlása gyakran vezet gyomorbántalmakhoz. A hagyományosan is ismert COX-gátlás mellett hallhattunk ezen hatóanyagok újabban megismert hatásmódjairól. Gyógyszerészeti szempontból fontos ismeret, hogy bizonyítást nyert, hogy az ibuprofen és a diklofenak a legkevésbé gyomorkárosítóak a nem szelektív COX-gátlók közül. Lényeges és hangsúlyozandó információként megtudtuk, hogy a Coxibok, mint COX2 specifikus szerek a renális mellékhatásokban nem különböznek a nem szelektív hatóanyagoktól, az általánosan ismert kardiovaszkuláris rizikó növekedéséről pedig fontos tudni, hogy a nem szelektív szerek ugyanolyan mértékben fokozzák ezt a veszélyt, azonban ez csakis tartós alkalmazás esetén számottevő. Ezt az ismeretet még jelentősebbé teszi az az új klinikai felfedezés, hogy az eddigi feltételezésekkel szemben bizonyítást nyert a paracetamol és metamizol COX-gátló hatása is, ezzel újraírva az eddigi besorolásukat. Ennek fényében a metamizol nem szeletív, míg a paracetamol COX2-preferenciális hatóanyagnak minősül. A testidegen anyagok – így a gyógyszerek – sorsát a szervezetben Prof. Dr. Perjési Pál elevenítette fel historikus szemléletű előadásában. A gyógyszerhatóanyagok biotranszformációja nem csupán a gyógyszerkutatás, hanem nagymértékben a mindennapi gyógyszeralkalmazás szempontjából is meghatározó. Fontos tisztában lennie egy gyógyszerésznek azzal, hogy milyen inaktív, aktív és esetlegesen toxikus metabolitok képződhetnek, valamint mely környezeti hatások (pl. alkohol, dohányzás) és egyidejűleg szedett gyógyszerek és gyógyhatású termékek befolyásolhatják indukció vagy gátlás útján a kívánt hatást. Személetes módon kihangsúlyozta, hogy hiába ismert dózisú, mennyiségi és minőségi összetételű egy adott gyógyszer, az egyének közti genetikai, folytatás a 58. oldalon

56

57

Konferencia

életmódbeli és társbetegségek adta különbözőségek számtalan módon befolyásolhatják a terápia sikerességét. Dr. Vida Róbert előadásában a gyógyszerészi gondozással kapcsolatos ellenérvek felsorolásával demonstrálta a nemzetközi és hazai gondozás helyzetképét. Kiemelte, hogy a legjobban talán a klinikai gyógyszerészet és a gyógyszerészi gondozás koncepciója tükrözi a szakmával szembeni elvárások fejlődését és az elvárásoknak való megfelelést a primer, szekunder és tercier prevenció területén. Az alapszint és a betegségspecifikus gyógyszerészi gondozási szaktevékenység hazai feltételrendszere és eredményei mellett, a tömeges elterjedés lehetséges gátló tényezőit és a továbblépési lehetőségeket (BetegELLátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért program, Népegészségügyi programok) mutatta be az előadó. A gyógyszerészi gondozás elterjedésének fő gátjai a gyógyszertári környezethez kapcsolható tényezők (pl.: időhiány, gyógyszerészi expediálási feltétel, betegadatok és hiteles egyéb termékadatok elérhetősége), a betegekhez kapcsolódó tényezők (betegigények és a szolgáltatásokról való tájékozottság) és az egészségügyi ellátórendszerhez kapcsolható tényezők (orvosi fogadtatás, egészségügyi személyzet közötti együttműködés hiánya, képzési hiányosságok) csoportjaiba oszthatóak. A gátló tényezők mellett a terület pillanatképét is megismerhettük, mely alapján elmondható, hogy a gyengeségek kiküszöbölése és a lehetőségek megragadása szükséges a gyógyszerészi gondozás területén a veszélyek elkerülésére. Ebben kulcsszerepe lesz a személyi és tárgyi feltételek mellett az informatikai eszköztár fejlesztésének, valamint szükséges a képzési rendszer átalakítása, a gondozás eredményességének bizonyítása és a szolgáltatásorientált szemlélet kialakítása.

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztémaAktuális szerint

Dr. Miseta Ildikó a gyorstesztek olyan paramétereit ismertette előadásában, mint a szenzitivitás, specificitás, pozitív és negatív prediktív érték. Ezek ismerete nélkül nem érthetők, valamint nem ítélhetők meg helytálló módon az in vitro diagnosztikai (IVD) eszközök. Ezen fontos paraméterek változásait kiváló példákkal szemléltette, kihangsúlyozva, hogy a „tesztelni” kívánt betegség prevalenciája milyen nagy mértékben befolyásolja a tesztek megbízhatóságát, az álpozitív és álnegatív eredmények megjelenését. Az áleredmények kockázatait mérlegelve kell(ene) eldönteni a gyorstesztek „helyét”: beteg vagy szakember kezében lenne-e megbízhatóbb a kapott eredmény? A közforgalomban leggyakrabban előforduló gyorsteszteket (pl.: terhességi, székletvér, H. pylori-teszt, INR, koleszterin- és vércukormérők) mutatta be, értékelve alkalmazásuk előnyeit és korlátait. Előadása végén megfogalmazta, hogy sajnos jelenleg az IVD-k törzse nem publikus, valamint gyorstesztekre vonatkozó hivatalos, egységes ajánlások hazánkban nem érhetők el. A továbbképzés záró előadásában Prof. Dr. Botz Lajos a nem gyógyszerként engedélyezett termékkör témájához kapcsolódóan beszélt ezen termékek körének nagyfokú diverzitásáról, áttekinthetőségének nehézségeiről. A gyógyszernek nem minősülő termékkör áttekinthetőségét nehezíti, hogy ezek a termékek több alcsoportban (kozmetikum, gyógytermék, speciális gyógyászati célra szánt tápszer stb.) lehetnek bejegyezve, melyekre jelentősen eltérő elvárások vonatkoznak. Sok termékről még a gyakorló gyógyszerészek sem tudják feltétlenül, hogy mely kategóriába tartoznak és hogyan ítéljék meg őket. Az előadás fontos részét képezte a hallgatóság véleményének megismerése a visszajelző rendszeren keresztül. Hasznos információt nyújtott, hogy a gyógyszerészek egybehangzóan szükségesnek érzik a betegedukációt. Az előadás során kivetítésre került néhány példatermék és a jelen lévő gyógyszerészek állást foglalhattak azzal kapcsolatban, hogy a termék szerintük melyik kategóriába tartozik. Ennek segítségével hamar kiderült, hogy a termékekkel kapcsolatban még a gyakorló szakembereknek sem mindig könnyű eligazodni. Az előadás egyik legfontosabb üzenete az alternatív gyógyászattal kapcsolatban hangzott el. Miszerint nincs kétféle medicina, csak medicina van, melyet adekvát módon teszteltek, és „medicina”, melyet nem; medicina, amely működik és „medicina”, amelyik vagy működik, vagy nem. Az előadásokat követő szavazógépes visszajelzésekből lehetőség nyílt a hallottakkal kapcsolatos ismeretek felidézésére és a hallgatóság tájékozottságának megismerésére. A továbbképzés végén megoldott tesztfeladatok eredményeiből egyértelműen kiderült, hogy a résztvevők ismeretei nagymértékben bővültek az elhangzottaknak köszönhetően. 

Ön kérdez, az OGYÉI Információs Osztálya válaszol

Gyógyszerspecialitások napi maximális adagja Közforgalmú gyógyszertárban dolgozó gyógyszerész kollégák gyakran érdeklődnek gyógyszer-információs vonalunkon különböző gyári gyógyszerkészítmények (a továbbiakban: gyógyszerspecialitások) napi maximális adagjaival kapcsolatban, ezért tesszük közzé az alábbi összefoglaló írást.

DR. KÓCZIÁN-BOBKÓ Zita értékelő, Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, OGYÉI

A gyógyszerspecialitások napi maximális adagjára vonatkozóan a gyógyszer hatályos alkalmazási előírásában foglaltak az irányadók, az ám azt javasoljuk, hogy az alábbi pontokat figyelmesen áttanulmányozzák át: u az alkalmazási előírás 4.2 pontja tartalmazza a gyógyszer adagolásával, az alkalmazás időtartamával kapcsolatos tudnivalókat. u az „5.1 Farmakodinámiás hatások” pont alatt gyakran szerepel a klinikai vizsgálatok összefoglalója, amelyben a gyógyszer terápiában alkalmazható dózisáról nyerhetünk további információt, u a terápiás dózistartományban a gyógyszer biztonságosan alkalmazható, azonban javasoljuk a gyógyszerész kollégáknak az alkalmazási előírás „4.9 Túladagolás” pontjában foglalt információk elolvasását is, melyek további támpontot nyújthatnak a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz. u fontos tudni azt is, hogy a VII. Magyar Gyógyszerkönyv IV. kötetében is szerepelnek összefoglaló táblázatok a gyógyszerek adagjaira vonatkozóan. A 2. számú táblázat a belsőleg használatos gyógyszerek felnőttek részére rendelhető legnagyobb adagját, illetve a rendelni szokott úgynevezett szokásos adagját tartalmazza, míg a 3. számú táblázat a belsőleg használatos gyógyszerek gyermekek részére rendelhető legnagyobb adagját, illetve szokásos adagját foglalja össze. AZ ÖNGYÓGYSZERELÉS VESZÉLYE – OTC TERMÉKEK A vény nélkül kiadható gyógyszerek esetében kiemelten fontos a betegek figyelmét felhívni az adott hatóanyag napi maximálisan bevihető mennyiségére, mert a nem kellően körültekintő öngyógyszerelés akár súlyos állapotokhoz is vezethet.

Az OTC termékek köréből két hatóanyagot emelünk ki, az egyik a paracetamol, mely hatóanyagot tartalmazó készítmények a szűk terápiás dózistartomány miatt jelenthetnek veszélyt. A másik hatóanyag az ibuprofen, melyből a nem kellően tájékozott beteg – a különböző testtájakon fellépő fájdalmainak kezelése esetén – akár többféle márkanéven forgalmazott, ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó készítményt is szedhet egy időben. ELTÉRŐ ADAGOLÁS – PÉLDÁK ÉS A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK u

Amennyiben az orvos erős hatású, belsőleges használatra szánt gyógyszert, illetve fokozottan ellenőrzött szernek minősülő forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert az alkalmazási előírásban foglaltaktól eltérő adagolásban rendel, azt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően jelölnie kell a vényen.

A 44/2004 (IV. 28.) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabály: 10. paragrafusa szerint: „ha az orvos erős hatású, belsőleges használatra szánt gyógyszert olyan adagolásban rendel, amely a megállapított legnagyobb egyszeri vagy napi adagot meghaladja, a túllépést felkiáltójellel jelölnie és aláírásával, valamint bélyegzőjével külön igazolnia kell.” Amennyiben az orvos a fentiekben foglaltak szerint nem jelöli a vényen az eltérő adagolást, a gyógyszerésznek a 44/2004 rendelet 13. § (4) bekezdése értelmében a megállapított legnagyobb adagot kell kiadnia. folytatás a 60. oldalon

58

59

Aktuális

u

Hasonlóképpen az erős hatású, belsőleges használatra szánt gyógyszerek vényfelírási szabályaihoz, a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő, forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek esetében is jelölni kell a vényt író orvosnak az adagolástól eltérő rendelést, ellenkező esetben a gyógyszert kiadni nem lehet. u Érdemes alaposan áttanulmányozni a: 43/2005. (X. 15.) EüM rendeletet, mely a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjéről szól. u A jogszabály 3. paragrafusának 7. bekezdése szerint: „A fokozottan ellenőrzött szernek minősülő, forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek esetében az adagolás tekintetében a jóváhagyott alkalmazási előírás az irányadó. Az abban foglalt adagolási utasítástól eltérni – így különösen az adagolás gyakorisága, valamint az egyszeri bevitt adag mennyisége vonatkozásában – abban az esetben lehet, ha az orvos a vényen felkiáltójellel, aláírásával és bélyegzőjének olvasható lenyomatával külön megerősíti ezen szándékát.” A felírás szempontjából fontos a rendelet 3. paragrafusának 8. bekezdése is, mely szerint „ha az orvos magisztrális készítmény felírásakor a fokozottan ellenőrzött szert a mindenkor hatályos Gyógyszerkönyvben, illetve az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet közleményében meghatározott, illetve forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer felírásakor az alkalmazási előírásban megjelölt legnagyobb egyszeri, illetőleg napi adagnál nagyobb mennyiségben rendeli, a fokozottan ellenőrzött szer adagolására vonatkozó adatokat a vényen felkiáltójellel megjelöli, aláírásával és bélyegzőjének jól olvasható lenyomatával külön megerősíti.” Az idézett EüM rendelet kimondja: „a gyógyszerész a fokozottan ellenőrzött szert nem adhatja ki, ha az orvos a vényt nem a 3. § (4)–(8) bekezdése szerint állította ki…” BŐVEBBEN AZ OFF-LABEL GYÓGYSZERALKALMAZÁSRÓL Az alkalmazási előírásban foglaltaktól eltérő adagolásban is rendelhet gyógyszert az orvos, azonban ez off-label gyógyszeralkalmazásnak minősül, amennyiben a rendelni kívánt/szándékozott mennyiség az alkalmazási előírásban szereplő napi adható hatóanyag-mennyiség intervallumát meghaladja. A 44/2004 (IV. 28.) ESzCsM rendelet 2/A (13) bekezdése ugyanis tételesen kimondja, hogy javallaton

60

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint ???????,, Aktuális

a gyógyszer alkalmazási előírásában szereplő valamen�nyi rendelkezést kell érteni, és nem csak az indikációt. Megjegyezzük, az off-label engedélyt az OGYÉI adja ki a kezelőorvos kérelmére. Amennyiben az orvos a vényen feltüntetett gyógyszert – az alkalmazási előírásban foglalt adagolástól eltérően – indikáción túl (off-label) rendelte, arról a gyógyszerészt a 44/2004 (IV. 28.) ESzCsM rendelet alapján kell tájékoztatni. A fentieket az alábbi példán keresztül szemléltetjük. Az irbezartán hatóanyag esetében (erős hatású, belsőleges használatra szánt szer) az Aprovel 300 mg filmtabletta alkalmazási előírásában a gyógyszer napi adagjával kapcsolatosan az alábbi információk olvashatók: 4.1 Azoknál a betegeknél, akiknek a vérnyomása napi egyszeri 150 mg-mal nem állítható be, az Aprovel adagja 300 mg-ra emelhető, vagy más vérnyomáscsökkentővel kombinálható. 5.2 Az irbezartán a 10 és 600 mg közötti dózistartományban lineáris dózisfüggő farmakokinetikát mutat. Az arányosnál kisebb növekedést figyeltek meg 600 mg (a maximális javasolt adag kétszerese) feletti adag orális bevétele után; aminek mechanizmusa nem ismert. Az Aprovel esetében ebben a részben – többek között – az alábbi információkat olvashatjuk: „Nem tapasztaltak toxikus hatást olyan felnőttekben, akik maximum 900 mg napi adagot szedtek 8 héten át….” Az alkalmazási előírásból idézettek alapján az irbezartán hatóanyagból 300 mg a napi maximális javasolt dózis, de előfordulhat, hogy az orvos ettől magasabb dózist rendel, akár napi 600 mg-ot. Ebben az esetben a napi ajánlott 300 mg-tól való dóziseltérést a vényen az orvosnak felkiáltójellel, aláírásával és bélyegzőjének olvasható lenyomatával külön meg kell erősítenie. A napi 600 mg-nál magasabb dózis felírására csak az OGYÉI-hez benyújtott off-label kérelem benyújtását követően van mód, amennyiben a hatóság a kérelmet szakmailag megalapozottnak ítéli meg, azaz például klinikai vizsgálattal vagy egyéb szakirodalmi adattal alátámasztott terápiás hatást lát igazoltnak. Azt javasoljuk a patikában dolgozó gyógyszerész kollégáknak, hogy amennyiben a vényen feltüntetett napi egyszeri és/vagy maximális dózis gyanús, és sem az alkalmazási előírásból, sem a VII. Gyógyszerkönyvből nem derül ki egyértelműen az adagolás, vegyék fel a kapcsolatot aa vényt felíró orvossal. 

Ön kérdez, az OGYÉI Információs Osztálya válaszol

Merbromin hatóanyagú készítmények terápiás alkalmazásának kérdései A merbromin hatóanyagú készítmények biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatban több kérdés is érkezett az OGYÉI Információs és Utilizációs Osztályára. Jelenleg Magyarországon nincs forgalomban ilyen hatóanyagú gyári készítmény, de magisztrális szer alkotórészeként gyakran alkalmazzák a napi gyakorlatban kisebb kiterjedésű eróziók, bőrfertőzések kezelésében, valamint a nedvedző felszínek összehúzásában.

PÉTERNÉ DR. HORVÁTH Veronika osztályvezető, Információs és Utilizációs Osztály, OGYÉI

A merbromin (mercurochrom) fertőtlenítőszer szerves higanyvegyület, mely a Formulae Normales VII. Szabványos Vényminta gyűjteményben szereplő Solutio merbromini hatóanyaga. Néhány, az intézetet megkereső orvos kolléga kifejezte aggodalmát, hogy a vörös színű magisztrális oldat erős színe miatt elfedheti az esetleges gyulladásra utaló bőrtüneteket, valamint higanytartalma miatt potenciális toxikus mellékhatásokat is okozhat. A fentiekre hivatkozva korszerűtlennek nevezik a készítményt, és megfontolandónak tartják a készítmény forgalomból történő kivonását. Az ezzel kapcsolatos szakmai megkeresések alapján intézetünk a Bőr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégiumának véleményét kérte ki a Solutio merbromini biztonságosságát és hatékonyságát illetően. A szakmai kollégium véleménye szerint a jól eltartható vizes oldat a bőrre juttatva nem disszociál és jellemzően nem szenzibilizál szabad higanyionok hiányában. A szakmai testület jelenleg nem tartja indokoltnak a merbromintartalmú készítmények forgalomból történő kivonását. Ezt a fentieken túl azzal is indokolják, hogy a helyette alkalmazható fertőtlenítő készítmények (pl. jódtartalmú oldatok) túlérzékenységi reakciókat, kontakt dermatitist okozhatnak. Fontos azonban megemlíteni, hogy a kollégium szakvéleménye szerint a Solutio merbromini alkalmazása nem javasolt 20% feletti testfelület kezelésére, s ez a figyelmeztetés a jelenleg szerkesztés alatt álló FoNo VIII. Szabványos Vénymintagyűjtemény egyedi előiratában is feltüntetésre kerül majd a jövőben. Külföldre tekintve az Európai Unió mindössze néhány országában van forgalomban merbromin hatóanyagú gyári készítmény, de ezeket is csak elvétve alkalmazzák a terápiában, mivel számos más szer is rendelkezésre áll a bőr-

fertőzések kezelésére. Többek között jódtartalmú oldatok, melyek a korábban említett túlérzékenységi reakciók miatt bizonyos esetekben nem alkalmazhatók. Fontos megjegyezni, hogy nagy mennyiségű jód használata koraszülöttek és újszülöttek esetében nem javasolt, mert esetükben a hypothyreosis kialakulásának esélye megnövekedhet, valamint ebben a korban a bőr permeabilitása és a jóddal kapcsolatos érzékenység is fokozottabb. A fentiekre hivatkozva egyes szakmai vélemények szerint például a jódmentes oktenidin-dihydrokloridot és fenoxietanolt tartalmazó készítmény alkalmazása is javasolható többek között a gyermekgyógyászat területén, mivel a gyermekeknél gyakrabban fordul elő érzékenység, valamint allergia a fertőtlenítőszerek alkalmazását követően. Összegezve érvek és ellenérvek szólnak a merbromintartalmú készítmények terápiás alkalmazása mellett és ellene is. Jelenleg a Szakmai Kollégium véleménye szerint a Solutio merbromini alkalmazásának létjogosultsága van a kis kiterjedésű bőrfertőzések és nedvedző felületek kezelésében, ezért az OGYÉI sem tartja indokoltnak a magisztrális készítmény forgalomból történő kivonását.  Felhasznált szakirodalom: 1. Magarey JA: Absorption of mercurochrome. The Lancet, Volume 342, 1424 (1993) 2. Klöppel A, Weiler G: Increased toxic mercury concentrations following postoperative woundtreatment with merbromine. Beitr Gerichtl Med. 1985;43:169–71. 1.3. Csoma Zsanett Renáta dr., Doró Péter dr., Szabó Miklós dr.: Bőrápolási javaslat újszülöttek és koraszülöttek számára.

61

Lapszemle

Válogatás a szaklapokból

Válogatás a szaklapokból

SSRI-alkalmazás, valamint a perioperatív vérzés és halálozás koronária-artéria bypass graft műtéten átesett betegekben: kohorszvizsgálat [Drug Saf (2015) 38:1075–1082.]

mazói tudományos szigorúsággal tartják magukat a modell kialakításakor felállított feltevésekhez.

∑ A vakcinaadjuvánsok biztonságosságának összehason-

MIT OLVASHATUNK A DRUG SAFETYBEN?

lítása: a jelenleg rendelkezésre álló bizonyíték és a jövőbeli igények összegzése

A Drug Safety 2015. év 38. kötetének 11. száma 1-1 áttekintő és rövid közleményt, az „Időszerű vélemények” rovatban is 1 írást, valamint 5 eredeti tudományos cikket tartalmaz, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A gyógyszerek előny-hátrány viszonyának értékelésére szolgáló, több kritériumot alkalmazó döntés-előkészítő analízis helyességéről és megbízhatóságáról [Drug Saf (2015) 38:1049–1057.]

A terápiás előny és a kockázatok összehasonlító értékelése az egyik legfontosabb feladat a gyógyszerek fejlesztése, forgalomba hozataluk engedélyezése és a forgalomba hozatal utáni farmakovigilancia során. Az előny/kockázat viszony kvantitatív értékelésére a többkritériumú döntési analízist (Multi-Criteria Decision Analysis, MCDA) javasolták. Ezt használja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a Pharmacoepidemiological Research on Outcomes of Therapeutics by a European Consortium (ISPOR). A szaklapban megjelent cikk bemutatja a módszernek az egyes kritériumok súlyozott összegeivel számoló változatát (weighted sum MCDA), továbbá azokat a – a módszer hibáiból és variabilitásából (azaz: ugyanarra a kérdésre időben eltérő válaszokat nyújt) – eredő kihívásokat, amelyekkel az alkalmazói szembesülhetnek. Tárgyalja e hibák okait (pl. a terápiás előnyt és/vagy hátrányt befolyásoló egyes tényezők egymással összefüggnek, mégis külön-külön jelennek meg a modellben, az egyes tényezők megállapított súlya változik, ha a kérdést másképp teszik fel, a lineáris közelítés nem mindig igaz, a kismértékű negatív, pl. kockázati tényezőket nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a kismértékű pozitívakat, stb.) és megoldást kínál a leküzdésükre. Az MCDA csak akkor ad helyes és megbízható eredményt, ha az alkal-

[Drug Saf (2015) 38:1059–1074.]

A vakcinák biztonságosságának javítása érdekében a nagy tisztaságú antigének alkalmazása csökkentette a vakcinák immunogenitását és hatásosságát – állítja cikkében a közlemény szerzője. Ezért az immunogenitás növelésére adjuvánsokat használnak. Ideális az az adjuváns, ami javítja az immunogenitást, de nem rontja a tolerabilitást és a biztonságosságot. Azonban az adjuvánskutatás jelentősen elmaradt a vakcinákkal kapcsolatos egyéb területekétől (pl. antigének felfedezése). Ennek következménye, hogy csak nagyon szűk választék áll rendelkezésre: alumíniumsók, monofoszforil-lipid A és olajos emulziók szerepelnek az engedélyezett vakcinákban. Az (USA) National Institutes of Health – az adjuváns-fejlesztést támogató – stratégiai kezdeményezéseinek a nagyobb adjuvánsválasztékhoz kell a jövőben vezetniük. Az adjuvánshatás-mechanizmusok tanulmányozása értékes információt szolgáltatott, azonban az adjuvánsok toxicitásának mechanizmusát kevésbé ismerjük. Az adjuvánshatás gyulladás- és veszélyszignálmodelljei jelzik, hogy a megnövekedett vakcinareaktogenitás a jobb immunogenitás elkerülhetetlen ára. Ezért az adjuvánsreaktogenitás csak akkor lenne elkerülhető, ha a gyulladást és az adjuvánshatást el lehetne különíteni. E területen legnagyobb kihívás, hogy „dekódoljuk” az adjuváns és a ritka nem kívánt vakcinahatások (pl. narkolepszia, makrofágos miofaszciitisz vagy Alzheimer-kór) közötti potenciális ös�szefüggést. Noha az alumíniumsókon alapuló, rendelkezésre álló adjuvánsok biztonságossága megalapozott, továbbra is szükség lenne új adjuvánsokra és a jelenleginél sokkal intenzívebb kutatásra e területen.

∑

Több kisebb, egymásnak ellentmondó tanulmány jelent meg az SSRI-k biztonságos alkalmazásáról koronária-artéria bypass graft (CABG) műtéten átesett betegeken. A jelen tanulmány az ilyen betegeken jelentkező olyan vérzési és halálozási következményeket vizsgálja, amelyek összefüggésbe hozhatók ezen antidepresszánsok alkalmazásával. A Premier Perspective Comparative adatbázisból kiválasztották azokat a betegeket, akik 2004–2008 között CABG műtéten estek át. Kiderítették, hogy közülük ki szedett vagy nem szedett SSRI-t vagy más antidepresszánst a műtétet megelőző, kórházban töltött időszakban. A vérzéses és halálozási arányokat a Cox proportional hazards regressziós modell segítségével hasonlították össze. Adminisztratív adatokat, a CABG-t megelőző felvételi és zárójelentések diagnózis-kódjait használták a nem egyértelmű esetekben. A kutatásban részt vevők összesen 132 686 beteg adatait vizsgálták, közülük 7112 kapott SSRI-t, 1905 más antidepresszánst és 123 686 egyiket sem. Az utolsó csoporthoz képest sem az SSRI-t szedett betegek (kockázati hányados és 95-os konfidenciaintervalluma: 0,98, 0,90–1,07) sem az egyéb antidepresszánst szedők (1,11, 0,96–1,28) körében nem nőtt a halálozási arány. Mind az SSRI-k (1,14, 1,10–1,18) és más antidepresszánsok (1,11, 1,03–1,19) ös�szefüggésbe voltak hozhatók egy vagy több vörösvértestkoncentrátum-egység rendelésével, de ez két vagy három egységre már nem volt szignifikáns (SSRI-K: 1,06, 0,96– 1,17, más antidepresszánsok: 1,09, 0,91–1,31). Megállapítható volt tehát egy nagy kohorszvizsgálat alapján, hogy sem az SSRI-k, sem más antidepresszánsok nem növelik meg a CABG műtéten átesett betegeken a kórházon belüli mortalitás vagy a súlyos vérzés valószínűségét.

∑ A várandós anyák által szedett gyógyszerekről szóló információ javítása a gyógyszerrendelési adatok és a Veleszületett Rendellenességek Regisztere összekapcsolásával EUROmediCAT tanulmány [Drug Saf (2015) 38:1083 – 1093.]

A kismamák által szedett gyógyszerek és a születési rendellenességek közötti összefüggések kutatása a terhesség alatt szedhető gyógyszerek biztonságossága értékelésének fontos eszköze. A veleszületett rendellenességek regiszterei – ellentétben a rendelt gyógyszerekéivel – nem tartalmaznak optimális információt a szedett gyógyszerekről. A kétféle

adatbázis összekapcsolása azonban megteremti a lehetőséget egy hatékony módszer kialakítására. Alapellátási és gyógyszerrendelési adatbázisokat kapcsoltak össze öt, veleszületett rendellenességeket feldolgozó adatbázissal (European Surveillance of Congenital Anomalies). Az összekapcsolás eredményességének jellemzésére a kapott találatok arányát, az összekapcsolható és össze nem kapcsolható esetek jellemzőit, valamint az első trimeszterben szedett gyógyszerek arányát használták hat kiválasztott gyógyszercsoport esetében. A veleszületett rendellenességek adatbázisaiban regisztrált 52 619 adatból 26 552-t sikerült a más típusú adatbázissal összekapcsolni. Ennek mértéke a használt regiszterek szerint, időben és a szülés típusa szerint változott. Az első trimeszterben való alkalmazásnak a más adatbázisokkal való összekapcsolhatósága a különböző gyógyszercsoportok esetében eltérő volt. A veleszületett rendellenességek adatbázisai önmagukban is megfelelő információt tartalmaztak az epilepszia elleni, az inzulin és a hasonló gyógyszerekre. Azonban az SSRI-k, az asztma elleni gyógyszerek, a szisztémás antibakteriális szerek, a gonadotropinok és más ovulációstimulánsok esetében ez nem mondható el, az információ lényegesen javul a más típusú adatbázissal való összekapcsoláskor – állítják a tanulmány szerzői.

∑ A lázgörcsök és a súlyos bárányhimlő által okozott kórházi kezelések arányainak modellezése, összehasonlítva a kombinált kanyaró-mumpsz-rubeola-bárányhimlő (MMRV–Priorix-TetraTM) és külön adott MMR + V vakcinációt [Drug Saf (2015) 38:1095–1102.]

A kanyaró-mumpsz-rubeola-bárányhimlő (MMRV) kombinált vakcinák alkalmazása elősegíti a bárányhimlő (varicella) elleni vakcinációt, szemben a külön-külön adott kanyaró-mumpsz-rubeola kombinált és bárányhimlő elleni oltással (MMR + V). Azonban a négyes kombináció esetében gyermekeken gyakoribb a lázgörcsök kialakulása. E munka célja a két oltási típus mellékhatásainak kvantitatív összehasonlítása volt. A varicellaoltás okozta lázgörcs mértékét a szükséges kórházi kezelések számával vagy időtartamával mérték. Speciális, németországi adatokra applikálható, több tényező feltételezésén alapuló statisztikai modellt dolgoztak ki és ezzel kórházi kezelési arányokat állapítottak meg: az MMRV-vakcina által megelőzött varicellafertőzések és az ugyanezen vakcina által okozott lázgörcs kezeléseihez szükséges kórházi napok aránya, s ugyanez az arány MMR + V oltási séma esetén. folytatás a 64. oldalon

62

63

Lapszemle

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, Válogatás új szisztéma a szaklapokból szerint

A modell szerint, amikor az MMRV séma bevezetésre került Németországban 2006-ban, az MMR + V oltási sémáról való átállás 225, az oltás miatt kialakult lázgörccsel kapcsolatba hozható kórházi kezelési napot okozott, ugyanakkor megelőzött 1976, bárányhimlő-fertőzéssel kapcsolatos kórházi kezelési napot. További analízisek szerint az MMR + V sémáról az MMRV-re való átállás olyan esetben előnyös, ha valóban javítja a varicellavakcina beadásának gyakoriságát. Megállapítható, hogy – noha az MMRV vakcináció növeli a lázgörcs kialakulásának veszélyét – jelentős mértékben csökkenti a fertőzések okozta kórházi kezelési napok számát.

∑ A tolvaptánnal összefüggésbe hozható májkárosodás klinikai lefolyása autoszomális domináns policisztás vesebetegségben szenvedőknél: a klinikai vizsgálati adatbázisok analízise [Drug Saf (2015) 38:1103–1113.]

Azoknál az autoszomális domináns policisztás vesebetegségben (ADPKD) szenvedő személyeknél, akik tolvaptankezelésben részesültek, gyakrabban tapasztalták az aminotranszferázszint növekedését, mint a placebocsoportban a TEMPO 3:4 (Tolvaptan Efficacy and Safety in Management of Autosomal Dominant Polycystic Kidney Disease and its Outcomes) klinikai vizsgálat során. A TEMPO 3:4, továbbá nyílt elrendezésű folytatásának (TEMPO 4:4), valamint hosszú távú (>14 hónapos), nem ADPKD-vel ös�szefüggő tolvaptánvizsgálatok adatait – vak elrendezésben – egy független bizottság (Hepatic Adjudication Committee) felülvizsgálta az 5-pontos Drug-Induced Liver Injury Network osztályozás alkalmazásával. Az ADPKD-ben szenvedő betegek hosszú távú kezelése tolvaptannal ritkán súlyos, potenciálisan életveszélyes májkárosodáshoz vezet. Ez tipikusan hepatocelluláris mechanizmusú, a tolvaptankezelést követően 3-18 hónappal jelentkezik, s a gyógyszeres kezelés megszakítása után 4 hónapon belül gyógyul. A nem ADPKD-ban szenvedő betegek esetében nem volt detektálható hasonló májkárosodás tolvaptan alkalmazásakor.

∑ A maláriaellenes szerekre vonatkozó kohorsz eseménymonitoring programból, négy afrikai országból származó tanulságok és tapasztalatok: egy kérdőíves felmérés eredményei [Drug Saf (2015) 38:1115–1126.]

A kohorsz eseménymonitoring (CEM, a rendelt gyógyszerek nyomon követésének a WHO által javasolt, módosított

változata) a forgalomba hozatalt követő gyógyszerbiztonsági felügyelet fontos eszköze. Célja egy adott gyógyszer alkalmazását megkezdő definiált betegcsoportban tapasztalt minden nem kívánt hatás felderítése a rutin klinikai praxisban. E tanulmány célja azon nemzeti farmakovigilancia-központok tapasztalatainak az összegzése volt, akik a CEM alkalmazásával monitorozták az artemizinin alapú kombinációs terápiát komplikációmentes malária kezelésére Afrikában. További célja, hogy felhívja az egészségügyi szolgáltatók figyelmét a farmakovigilancia – mint a klinikai gyakorlat része – fontosságára. Kérdőíves felmérést végeztek 4 szub-szaharai afrikai országban. Itt összesen 6 nemzeti központot találtak, közülük 5 vállalta a részvételt, végül 4 országból (Ghána, Kenya, Nigéria és Zimbabwe) érkeztek adatok. Az eredmények azt mutatták, hogy a CEM bevezetése segített a farmakovigilanciakapcsolatok kiépítésében a centrumok és a helyi mellékhatás-figyelő egységek között, és hogy az egészségügyi szakemberek készek részt venni a CEM programokban. Kiderült azonban, hogy mindez sok munkával jár és az adatfeldolgozás több helyen kihívást jelentett. Ezt a jövőbeni fejlesztések során figyelembe kell venni.

Az alcsoportokat analizálva ez a kép nem változott lényegesen. A korcsoportok között – kivéve a mellkasi fájdalmat, amely gyakoribb volt 65 év alatt és a hátfájást, ami a ≥65 éves korosztálynál volt nagyobb gyakoriságú – nem volt eloszlásbeli különbség. Ami a tüneteket illeti, a pruritusz és urtikária, valamint a ventrikuláris tachiaritmia, angioödéma, orofaringeális allergiás reakciók és túlérzékenység kivételével nem volt különbség az alcsoportok között. Súlyos kardiovaszkuláris események (halál, miokardiális infarktus, iszkémia, angina, aritmiák vagy görcsök) esetében semmilyen analízis nem mutatott ki aránytalan statisztikai eloszlást. Megállapítható, hogy a spontán mellékhatások statisztikai szignáldetekció-analízise a perf lutrennel kapcsolatba hozható sem új, sem súlyos kardiovaszkuláris nem kívánt reakciókat nem mutatott ki. Az utóbbiakra vonatkozó negatív eredmény felülírja a kardiovaszkuláris mellékhatásokra vonatkozó korábbi értékelést és bizonyítja e gyógyszerek relatív kardiovaszkuláris biztonságosságát. Szerző: PROF. PAÁL Tamás

∑

∑ A perflutren ultrahang-kontrasztanyag biztonságossága: az USA FAERS adatbázis statisztikai analízise [Drug Saf (2015) 38:1127–1139.]

A perf lutren mikrokapszulákat tartalmazó ultrahang-kontrasztanyag kísérőiratai – mellékhatás-bejelentések kapcsán – figyelmeztetést tartalmaznak súlyos kardiopulmonális események lehetőségére. Ezzel kapcsolatban több megfigyeléses biztonsági vizsgálat is lezajlott. A spontán mellékhatás-jelentések nagy adatbázisainak a feldolgozása segíthet a ritka mellékhatásszignálok finomításában. A jelen munka célja a perf lutren biztonságosságáról alkotott tudás kiegészítése volt a spontán bejelentések statisztikai analízise révén. Az US Food and Drug Administration Adverse Event Reporting System (FAERS) adatbázisát elemezték. A perflutrenre vonatkozó bejelentéseket különböző alcsoportokat képezve (pl. tünetek, korcsoport) vizsgálták, keresvén, hogy melyik alcsoportban mutat aránytalan eloszlást a bejelentések száma. (Az aránytalan eloszlást statisztikailag definiálták.) A 380 mellékhatás-definíció közül 18 és a 83 standardizált orvosi (diagnosztikai) kérdések közül 1 adott aránytalan eloszlást. A hát- és a mellkasi fájdalom volt a leggyakoribb, ezt követték a túlérzékenységi reakciók.

MIRŐL ÍRT AZ INTERNATIONAL JOURNAL OF CLINICAL PHARMACOLOGY AND THERAPEUTICS?

ankylopoeticában szenvedő betegek esetében. Ezért kidolgoztak egy terápiás protokollt és egyben egy olyan programot is, amely lehetővé tette a szükséges adatok gyűjtését, rögzítését, majd elemzését. Így tartalmazta az alkalmazott gyógyszer nevét, dózisát, az elért terápiás eredményt, továbbá annak tartósságát, az általa okozott mellékhatásokat, ill. a kezelés költségét stb. A költségelemzés – figyelembe véve 3 különböző TNF-alfa gátló készítményt – az etanercept, az adalimumab és az inf liximab – alkalmazására vonatkozott, monitorozták az évi kiadásokat, azok változását és a beteg/év költség alakulását is. A közleményben 107 beteg adatait dolgozták fel. Az adatok elemzése azt bizonyította, hogy a protokoll alkalmazása előtti évben, azaz 2010-ben a biológiai gyógyszerekre fordított kiadások 5 százalékkal növekedtek, majd annak bevezetése és követése után 2011-ben 1%-kal, 2012-ben 4%-kal, 2013ban pedig már 8%-kal csökkentek. Ez betegenként évente mintegy 869 EUR megtakarítást jelentett. A költségeket befolyásolta az a körülmény is, hogy a már említett 3 biológiai gyógyszer közül melyiket alkalmazták. A legköltséghatékonyabbnak 2014-ben az etanercep készítményt találták (etanercept: 10,102 EUR, adalimumab: 11,761 EUR, infliximab: 12,595 EUR). A legnagyobb költségmegtakarítást azonban az alkalmazott dózisok csökkentésével érték el, a terápia folyamán elsősorban a betegek aktuális klinikai állapotát vették figyelembe és kevésbé az általában ajánlott dózist, dozírozást. Megfigyeléseik szerint a készítmények dózisát egyetlen betegnél sem kellett emelni, és a betegek remisszióban maradtak. A közleménynek hasznossága mellett gyengesége, mint azt a szerzők is megállapítják, hogy csupán a kezelés direkt kiadásait vették figyelembe, és nem foglalkoztak az egyes gyógyszerek alkalmazásának költségeivel, az esetlegesen fellépő mellékhatások kezelésének, továbbá a betegek egyidejűleg fennálló betegségeinek kezelési költségeivel.

∑ Az International Journal of Clinical Pharmacology and

[Vol. 53-No 12/2015 (997–1004)]

Therapeutics egy későbbi lapszáma a klinikai farma-

A szaklap ismertet egy tanulmányt, mely a biológiai terápiák költségeire fókuszál. Mint az köztudott, a biológiai gyógyszerekkel folytatott kezelés rendkívül drága, jelentősen megterheli az egyes intézmények gyógyszerkeretét. A szerzők – Joachim Borrás-Blaco et al. – elhatározták, hogy multidiszciplináris bizottságot alakítanak a kórházukban a biológiai szerekkel folytatott gyógyszeres kezelés racionalizálására, a spondylitis

kológiában a jó publikációs gyakorlatra hívja fel a figyelmet, melynek sarokkövei a transzparencia és a bizonyítékokon alapuló gyógyszeres kezelés (Good publication practices, GPP). (Vol. 53-No 10/2015, 799–802)

A közleményben ismertetett szigorú irányelveket követnie kell mind a kiadónak, felelős szerkesztőnek, mind a közleményt elbírálóknak és természetesen a vizsgálatokat végző folytatás a 66. oldalon

64

65

Lapszemle

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, Válogatás új szisztéma a szaklapokból szerint

kutatóknak, a közlemény íróinak. Ahhoz, hogy a bizonyítékokon alapuló orvoslás igazolást nyerjen, 7 követelménynek (7 D) kell teljesülnie: 1. helyes tervezés (Design), 2. helyes diagnózis (Diagnosis), 3. helyesen választott gyógyszermolekula (Drug), 4. megfelelő dózis (Dose), 5. korrekt adatok (Data), 6. helyes következtetések (Deductions), 7. helyes dokumentáció (Documentation). Ha csupán csak egyetlen is ezek közül a feltételek közül nem teljesül, a közlemény értéke jelentősen csökken. Erre mindazoknak figyelniük kell, akik a közlemény megjelentetésében közreműködnek. A cikk szerzői azt hangsúlyozzák: végső soron a kiadó és a szerkesztő vállal felelősséget azért, hogy a közlemény megfeleljen a GPP követelményeinek. Ebben természetesen a „peer reviewer”-nek igen fontos szerepe van. (Fontos szabály, hogy a közleményt legalább két értékelő bírálja el, közülük az egyik legyen a közlemény témájában tájékozott szakember). Biztosítaniuk kell a teljes körű transzparenciát a közlemény szerzőségéről, valamint arról, hogy az EBM (evidence based medicine) princípiumait a vizsgálat során betartották. – Mit is jelent ebben az esetben a transzparencia? Ismertetni kell, hogy ki támogatta a vizsgálat elvégzését, kik végezték a vizsgálatot, regisztrálva lett-e a vizsgálat, az etikai normákat figyelembe vették-e? Nincs e benne plágium? Nem sért-e szerzői jogot a cikk közlése stb. – Milyen okmányok szükségesek a közlemény publikálásához? A szerzők és a kiadó között megkötött szerződés – mely a kéziratra vonatkozik –, melyben nyilatkozni kell arról, hogy a kéziratot másutt még nem közölték, a kézirat közlésével valamennyi szerző egyetért, és a közlés joga (copyright) a kiadó jogát képezi majd a jövőben. Továbbá egy nyilatkozatra, melyben valamennyi, a kéziraton feltüntetett személy elismeri, hogy részt vett a közlemény elkészítésében. Szükséges egy nyilatkozat a „conflict of interest”-ről is. Amennyiben a munka elvégzését valamely szervezet támogatta, a szponzor szervezet neve, érdekeltsége a vizsgálat elvégzésében, címe, továbbá a támogatás formája és mértéke is közlendő. A továbbiakban ez az igen értékes közlemény részletezi a fentiekben említett 7 D követelményeit.

∑ A szerkesztők a tudományos lap egy későbbi számában adtak közre egy másik érdekes cikket is, mely a „Liraglutid- és NPH-kezelés hatása, metforminnal kombinálva a vércukor napi fluktuációjára újonnan diagnosztizált 2.

típusú diabéteszben szenvedőkön” címmel jelent meg. (Vol. 53 No11/2015, 933–939)

A szerzők azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a liraglutid és metformin kombinációja, valamint az NPH plusz metformin kombináció a vérglukózszint fluktuációjára 2. típusú diabéteszben szenvedő betegekben. Mint ismeretes, tartósan fennálló, nem kontrollált hiperglikémia az egyik legfontosabb rizikófaktor a diabéteszes szövődmények, így a mikro- és makroangiopathia kialakulásában. A glikozilált hemoglobin (HbA1c) szerint történő ellenőrzés, amely ugyan jól tükrözi, hogy hosszabb perióduson át sikerült a beteg vércukor-háztartását rendezni, nem ad választ arra a kérdésre, hogy rövidebb időperiódus alatt milyen mértékű napi ingadozást mutat a beteg vércukorszintje. Ennek követésére ad lehetőséget a vizsgálók által alkalmazott elektrokémiai „glucose monitoring system” (CGMS), amellyel megfigyelhető akár 24 órán keresztül az intersticiális glukózszint fluktuációja. A jelen vizsgálatba 63 újonnan diagnosztizált 2. típusú diabéteszben szenvedő beteget vontak be. A betegek HbA1C-szintje a beválasztáskor 9,0–11,0% között volt. A betegek egy csoportját random sc. liraglutiddal kezelték, dózisát fokozatosan emelve (0,6 mg/nap–>1,2 mg/nap), míg másik csoportját NPH inzulinnal. Mind a liraglutid, mind az NPH inzulin adagját addig emelték, ameddig sikerült az előre meghatározott, megfelelő glikémiás kontrollt elérniük. Mindkét csoport kiegészítésül legalább 1500 mg/nap metformint is kapott. A vizsgálat időtartama 12 hét volt. A vizsgálat során mérték a nemzetközileg elfogadott, a megfelelő glikémiás kontrollt bizonyító paramétereket, és ezenkívül 72 órán keresztül megfigyelték a betegek intersticiális glukózfluktuációját a már említett CGMS segítségével. A vizsgálat során megállapították, hogy a glukózmetabolizmus ellenőrzésére felvett paraméterekben a két csoport között nem találtak szignifikáns eltérést. Miben különböztek mégis a két csoport vizsgálatára előre meghatározott változók? A liraglutiddal kezelt betegek napi glukózfluktuációja kisebb mértékű volt, mint az inzulinnal kezelteké (3,6 mmol/l vs. 4,7 mmol/l). Hasonlóképpen mérséklődött a LAGE (large amplitude of glucose excursion) mértéke is. Csökkent a betegek testsúlya, valamint a derékkörfogatuk is. A szerzők azonban azt is megjegyzik, hogy a liraglutiddal kezelt betegeknél több mellékhatást észleltek, mint az NPH inzulinnal kezelteknél (hányinger, hányás, hasmenés, étvágycsökkenés), nem okozott viszont hipoglikémiát. A liraglutid egy GLP-1-analóg, fokozza a glukóz által stimulált inzulinszekréciót, csökkenti a glukagon felszabadu-

lását, lassítja a gyomorürülést, csökkenti az étvágyat és az éhségérzetet. A vizsgálat gyengéje, hogy a betegek száma relatíve alacsony, időtartama rövid volt. Összefoglalva a szerzők megállapítják, hogy a liraglutid plusz metformin kombináció hasonló glukózkontrollt biztosított, mint az NPH inzulin plusz metformin kombináció, ugyanakkor a napi glukózfluktuációt és a beteg testsúlyát jobban csökkentette. A liraglutid bár gyakrabban okozott gasztrointesztinális panaszokat, hipoglikémiát azonban nem. Szerző: PROF. DR. BORVENDÉG János

∑

vizsgált gyógyszerformája az akut bronchitisz terápiájában hatásos és biztonságos a vizsgált iskolásgyermek-kollektívában, és alátámasztotta az EA 575®-tel szerzett eddigi sokéves tapasztalatot. A Manna-füge szirup alkalmazása bélrenyheség és székrekedés esetén (Z. Phytother. 2015; 36: 197–201.)

A beavatkozással nem járó vizsgálatban egy, a manna-kőris (Fraxinus ornus L., virágos kőris) koncentrált váladékát és a szárított füge (Ficus carica L.) vízoldékony alkotórészeinek extraktumát tartalmazó szirup hatását vizsgálták 40, bélrenyheségben vagy székrekedésben szenvedő betegen. A két héten át bevett napi 60–120 ml szirup egyértelmű javulást mutatott mind a tipikus panaszok klinikai megjelenésében (kb. 47-64%), mind a betegek véleménye (kb. 50-77%) szerint. Mellékhatások nem jelentkeztek, a tolerálhatóság mind a betegek, mind az orvosok megítélése szerint nagyrészt „nagyon jó” volt.

∑ Növényi gyógyszerekből származó, ajánlásra érdemes galenikum az idősek gyógyításában (Z. Phytother. 2015; 36: 202–205.)

MIT OLVASHATUNK A ZEITSCHRIFT FÜR PHYTOTHERAPIE-BAN? A lap 2015. évi 5. száma – a szokásos „Fórum” rovatán kívül – egy szerkesztői véleményt, négy tudományos-áttekintő közleményt, egy cikkreferátumot és egy „gyógynövényportrét” közöl. A kötet bevezető címe: „Egy lándzsa a cannabisért”. A borostyán a gyermekgyógyászati gyakorlatban. Az EA 575® alkalmazása az akut bronchitisz terápiájában iskolás gyermekeken (Z. Phytother. 2015; 36: 192–196.)

Ez a beavatkozással nem járó tanulmány a borostyán speciális extraktumát tartalmazó 5 különböző gyógyszerforma hatásosságát és tolerálhatóságát vizsgálta akut bronchitiszben több mint 1000 iskolás gyermeken (6–12 év). A hatást mind az orvosok, mind a bevont betegek értékelései alapján egyrészt a tipikus tünetekre vonatkozó rákérdezéssel, másrészt napló kitöltésével regisztrálták. Mindkét értékelés szerint valamennyi tünetben a 7 napos terápia során kifejezett javulás jelentkezett. Mindehhez nagymértékű tolerálhatóság és beteg-együttműködés társult. Az EA 575® mind az öt

A farmakokinetikai és farmakodinámiás szempontoknak fontos szerep jut az idősek gyógyszeres terápiája során a gyógyszerek kiválasztásában. Kevéssé ismert, hogy a hatásossági paramétereken kívül az idős – sőt: a fiatalabb – betegek esetében az organoleptikus szempontok, mint az íz, az illat és a külalak is nagy szerepet játszanak. Ez érvényes a gyógynövényteák, gyógyszeres borok, friss növényi szaftok és szirupok rendelésére vagy ajánlására is. Sajnos ezekre a galenusi formulákra csak a tapasztalat áll rendelkezésre, nem klinikai vizsgálatok. Számos publikáció mutat potenciálisan inadekvát gyógyszerelést az időseknél és csak kémiai szerekkel való gyógyszerelési lehetőségeket írnak le. A növényi készítményeket a vezető irányelvek alig veszik figyelembe, noha azok farmakokinetikai és farmakodinámiás szempontból hasonló vagy éppen ugyanolyan hatásossággal és kevesebb mellékhatással rendelkeznek, így jobb a beteg-együttműködés. A gyakorlat számára szükséges, hogy a hatásosságra és tolerálhatóságra vonatkozó adatokon kívül a lehetséges galenusi készítményeket is ismerjük, hogy egyéni gyógyszerrendelés esetén megfelelő növényi gyógyszert választhassunk. Ezek magukba foglalják a geriátriai területen a modern gyógyszerformákat, mint a filmtabletta, drazsé, tinktúra, lágy és kemény zselatinkapszula. A közleményben megnevezett galenusi gyógyszerformák mindenben megfelelnek a terfolytatás a 68. oldalon

66

67

Lapszemle

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint

Olvasson bele a gyógyszerészet jelenébe! mészetgyógyászati elveknek, azaz peszticid alkalmazás nélküli extraktum összetételek.

A következő cikket referálja és bírálja: Lopresti A. L.,

∑

Maes M., Maker G. L., Hood S. D., Drummond P. D.: Kurku-

Démon, haszon- és gyógynövények. A cannabis törté-

vak, placebokontrollált vizsgálat. (J. Affect Disord. 2014;

netéhez újabb fejleményekkel (Z. Phytother. 2015; 36: 207–211.)

Jelenleg Németországban és más nyugati országokban – részben igen emocionális – vita folyik a cannabis (további) legalizálásáról, nemcsak gyógyszerként, hanem élvezeti cikk vagy kábítószer kategóriában is. A vitában a cannabis legalizálását ellenzők gyakran megfeledkeznek a drog történetéről, amely évezredekre tekint vissza, és a világ több jelentős kultúrájában kimutatható. A körülmények szigorú ellenőrzésének figyelmen kívül hagyása miatt a XX. században csaknem globális tiltás jött létre. Másfelől a cannabis pártfogói gyakran túlhangsúlyozzák a drog igazolható orvosi előnyeit és hasonlóan gyakran elhanyagolják a nem kívánt hatásait. A jelen közlemény tárgyilagosabb diszkusszióra buzdít a cannabisról, valamint rámutat azokra a területekre, amelyek további kutatást igényelnek. Ehhez a közleményhez csatlakozik a szerkesztőségi cikk, mely „Egy lándzsa a cannabisért, mint növényi gyógyszerért” címmel jelent meg. A szerző rámutat, hogy a cannabis örökzöld téma a médiában. Mellette, ellene minden érv helyénvalónak tűnik, ide értve egy berlini kerületi polgármester véleményét is, hogy a BfArM-nak (a német gyógyszerhatóságnak) legalizálnia kellene a cannabist, hogy a felelősségteljes polgárok bizonyos üzletekben minden kellemetlen érzés nélkül hozzáférhessenek… Azonban a vita eddig kevéssé foglalkozott a cannabisnak mint fitoterapeutikumok kiindulási anyagával. A drog terápiás tulajdonságaival már az Ebers-papirusz foglalkozott a Krisztus előtti XVI. évszázadban. A XX. század elejétől megtalálhatjuk cikkelyeit a különböző gyógyszerkönyvekben, a szerző bemutatja sokrétű alkalmazhatóságát különböző betegségekben. Korunkban a bizonyítékokon alapuló orvoslás korában placebokontrollált kettős vak elrendezésű vizsgálatok metaanalízise bizonyítja a hatásosságot, majd a kezelést meghatározzák a terápiás algoritmusok. Ilyen bizonyítékok a növényi szerekre általában nem állnak rendelkezésre. E területen ezért a fitoterápia iránt érdeklődő orvosoknak nagy lehetőségeik nyílnak. A szerzőnek nincsenek illúziói: a cannabistermékek nemzetközi felszabadítása nem valószínű. Azonban a cannabis, mint növényi gyógyszer minden szempontból (kutatás, oktatás, ipar) feldolgozható. A szerző biztos abban, hogy ez megérné! (Z. Phytother. 2015; 36: 189.)

∑

68

Kurkumin depresszió esetében?

min a major depresszió kezelésére: randomizált, kettős 167: 368–375.)

Randomizált, placebokontrollált kettős vak vizsgálatot végeztek 56, major depresszióban szenvedő betegen, akik naponta két ízben 500 mg kurkumint kaptak. A hatásossági kritérium az volt, hogy az Inventory of Depressive Symptomatology self-rated Version (IDS-SR30) szerint a kezelés 4. és 8. hete között a placebónál jobb hatás jelentkezzen. A kurkumint gyulladásgátló tulajdonságai alapján kívánták a depresszióban felhasználni. Egy, a kereskedelemben beszerezhetó indiai készítményt (BCM-95®) használtak. Ez az első placebokontrollos vizsgálat depresszióban, s a bevont betegek az IDS- SR30) szerint legalább az „enyhe” kategóriába tartoztak. A kritikus megállapítja, hogy a kezelt („verum”) csoportban a betegek kb. 4 évvel fiatalabbak és általánosságban egészségesebbek voltak, mint a placebocsoportban, s ez a különbség nem hanyagolható el, és kihat az eredmények értékelésére. A bírált közleménynek több egyéb vitatható pontja is van. Összefoglalva: ebben a vizsgálatban nem érték el a kívánt eredményt, a várt „evidencia” csak részben alátámasztott. (Z. Phytother. 2015; 36: 212–213.)

PILLANTSON A GYÓGYSZERÉSZET JÖVO˝JÉBE!

∑ Kömény, Cuminium cyminum L. (Z. Phytother. 2015; 36: 229–235.)

A kömény, Cuminium cyminum L., az Apiaceae családhoz tartozik és megtalálható a Földközi-tenger térségétől Délkelet-Ázsiáig. Az ősidőktől hasznosítják magját fűszerként és gyógyszeres drogként. A tartalmazott éteres olaj a felelős a legtöbb ismert és ellenőrzött biológiai hatásért. A népgyógyászat karminatívumként használja, az éteres olaj kifejezett antimikrobás hatással bír, amit tk. az élelmiszerek konzerválására használnak fel. A kömény alkalmazására anyagcsere-betegségekben, mint a diabétesz mellitusz, megjelentek az első klinikai vizsgálatok. Szokásos adagolás esetén toxikológiai kételyek nem merülnek fel.  Szerző: PROF. PAÁL Tamás

OGYEI KÖNYVTÁR 1051 Budapest, Zrínyi u.3. Nyitva tartás: Hétfőtől - csütörtökig: 8:00-15:00, Pénteken: 8:00-12:00 Tel: 061 8869300/218m, email: [email protected]

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

69

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet