Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla
• A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban • Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások • A témával kapcsolatos előismeretek – A témával kapcsolatos érzelmek – Tapasztalatok
Fogalmak • Gyógypedagógia fogalma – Georgens, Deinhard 1961: Die Heilpaedagogik – A gyp köztes terület: pedagógia és orvostudomány
• Háttér-, forrás- és társtudományi kapcsolatok: – pedagógia, orvostudomány, pszichológia, szociológia, jog, teológia
• Elnevezések: – Racionális különpedagógia, rehabilitációs pedagógia, defektológia, speciálpedagógia, speciális pedagógia, gyógyító pedagógia, readaptáció...
A magyar gyp alapfogalmai • 1. Gyógypedagógiai tipológia – Orvosi szempontú – Pszichológiai szempontú – Pedagógiai szempontú
• WHO: biol. sérülés-pszich. akadályozottság
képességzavar-szoc.-
– Hallássérültek, látássérültek, beszédfogyatékos, értelmileg akadályozottak, tanulásban akadályozottak, mozgáskorlátozottak, teljesítményés viselkedészavarokkal küzdők, halmozottan fogyatékosok, autista spektrumzavarral küzdő
A magyar gyp alapfogalmai • 2. Gyógypedagógiai tevékenység – személyiségfejlesztésre, oktatásra, nevelésre irányuló speciális pedagógiai tevékenység – A nevelés tartósan nehezített nevelhetőségi feltételek között történik – Folyamatát a speciális nevelési szükséglet határozza meg
• 3. Gyógypedagógia, mint tudomány – Aktuális kutatási témák
Fogalmak • Rehabilitáció • Az egyén valamely területen való képességét, tehetségét, ügyességét jelentette (Bakos) • Tervszerű, együttes, összehangolt és egyénre szabott orvosi, nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedés • Rehabilitációs tevékenység meghatározásának több szempontú magyarázata ismert, attól függően, hogy a kifejezést melyik szakma adja • folyamatos; • széles körű (komplex); • csoporttevékenység (teammunka).
Fogalmak • A rehabilitáció területei: – Orvosi rehabilitáció • Műtét, kezelés, gyakoroltatás
– Gyógypedagógiai rehabilitáció, habilitáció • Teljes és részleges rehabilitáció
– Foglalkozási rehabilitáció • Csökkent munkaképességűvé váltak munkába állítása
– Munkarehabilitáció • Fogyatékos személyek munkára félkészítése
– Szociális rehabilitáció • Anyagi támogatás, gondozás,szabadidő, akadálymentesítés
Jogi alapok • ENSZ 1948 Egyetemes nyilatkozat az emberi jogokról – Jólét, biztonság, megfelelő életszínvonal, élelem, ruházat, lakás, orvosi ellátás, szociális ellátás
• ENSZ 1989 Dokumentum a gyermeki jogokról • 1960, Dánia, Normalizációs elv – Az életkörülmények közelítése a szokásoshoz – Nem kétfajta ember van, hanem sokféle
Jogi alapok itthon • A Magyar Köztársaság alkotmánya • 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról 2012. évi CXVII. Törvény egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról • 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
Gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek • Életkori megkötés nélkül – Optimális életvezetéshez, rehabilitációhoz, integrációhoz gyógypedagógiai segítséget igényelnek
„Fontos tudni, hogy a gyógypedagógia központi fogalma a paradigmaváltás után is a fogyatékosság maradt, úgy, hogy annak összes addigi értelmezése megváltozott.” (Gordosné)
A fogyatékossági folyamat • WHO többdimenziós megközelítése (1980) – biológiai sérülés - pszichológiai képességzavar -szociális akadályozottság
• Az irreverzibilitást folyamatosan fogyatékossági folyamat
felváltja
– Vmilyen rendellenesség után fellépő: – Következmény- károsodás, sérülés – További következmény- fogyatékosság – Még további követk.- akadályozottság, rokkantság
a
Fogyatékossággal élő személyek Sajátos nevelési igény (SNI) • A „fogyatékossággal élő személyek” a 20. század utolsó éveinek termése – A megbélyegző fogyatékos kifejezés helyett – A fogyatékkal élő személyek kifejezés hasonlóan negatív
• A sajátos nevelési igény – EU konform fogalom, iskoláztatási szempontú – A magyar ped. kultúrában a 2003. évi LXI. tv-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv jeleníti meg
2011-es fogalommódosítás • Közoktatási TV. „121. § (1) 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján • a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, • b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd;” http://www.auti.hu/index.php/erdekkepviselet/jogszabalyok/339
2011-es fogalommódosítás • A köznevelési tv fogalmai – Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: • a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: –aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, –ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, –ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, • b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
2011-es fogalommódosítás • Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló – az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd
2011-es fogalommódosítás • Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló – az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
Osztályozási rendszerek • BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) – A 1991-től használjuk – Elsősorban betegségek, kórfolyamatok, pszichikai zavarok osztályozása – A megjelenő gyógypedagógiai kategóriák • • • • •
fizikai
V. főcsoport: mentális és viselkedészavazok (F00-F99) VI. főcsoport: az idegrendszer betegségei (G00-G99) VII. főcsoport: a szem és függelékeinek betegségei (H00-H59) VIII. főcsoport:a fül és csecsnyúlvány betegségei (H60-H95) XVII. főcsoport: veleszületett rendellenességek, deformitások és chromosoma abnormitások (Q00-Q99)
és
Osztályozási rendszerek • DSM- IV- TR (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) – Az Amerikai Pszichiátriai társaság jegyzi – A BNO-10-zel párhuzamosan használható, – Az adott területen a BNO kódokra támaszkodik, de leírásai részletesebbek
• FNO – Testi funkciók, testi struktúrák, aktivitás, részvétel, környezeti tényezők – A személyfüggő faktorok még hiányoznak
•
[email protected]
