GYÖNGYÖS VÁROS ÓVODÁI PEDAGÓGIAI PROGRAM

GYÖNGYÖS VÁROS ÓVODÁI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyöngyös, 2013

1

„

Minden gyermek egyedi, soha meg nem ismételhetı csodája a teremtésnek, tiszteletreméltó egyéniség, hagyni kell szabadon kibontakozni, óvva, védve, segítve, de szabadon. " ( Koch Sándor)

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés

5

2. Törvényi hivatkozás

25

3. Gyermekkép

26

4. Óvodakép

26

5. Kiemelt figyelmet igénylı gyermekek nevelése

28

6. Óvodai integrációs program

34

7. Az óvodai nevelés általános feladatai 7.1 Egészséges életmódra nevelés 7.1.1.Egészséges táplálkozás 7.1.2.Mindennapi mozgás 7.1.3.Személyi higiénia 7.1.4.Mentális egészség 7.1.5.Környezeti tényezık 7.1.6. Egészségnevelési programok

37 37 39 40 41 42 43 44

7.2. Érzelmi nevelés, szocializáció

46

7.3..Anyanyelvi, értelmi fejlesztés

48

8 Az óvodai élet megszervezésének elvei 8.1.Hetirend 8.2.Napirend

49 51 51

9. Az óvodai élet tevékenységformái 9.1. Játék 9.2.Verselés,mesélés 9.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 9.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 9.5. Mozgás 9.6. Külsı világ tevékeny megismerése 9.7. Munka jellegő tevékenységek 9.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

53 53 55 57 59 60 62 63 65

10.A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére

67

11. Az óvoda kapcsolatai

68

12. Gyermekvédelmi munka

70

13. A továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek óvodai szervezeti egységen belül 73 történı átadásának módszertana, eljárása

3

14. A gyermekek fejlıdésének nyomon követése

74

Mellékletek

76

4

1. Bevezetés

Tagóvodáink:

1. Gyöngyös Város Óvodái Dobó Úti Tagóvodája Dobó u. 2. 2. Gyöngyös Város Óvodái Epreskert Úti Tagóvodája Epreskert u. 8/1 3. Gyöngyös Város Óvodái Fecske Úti Tagóvodája Fecske u. 28. 4. Gyöngyös Város Óvodái Jeruzsálem Úti Tagóvodája Jeruzsálem u. 3. 5. Gyöngyös Város Óvodái Katona József Úti Tagóvodája Katona J. u.5. 6. Gyöngyös Város Óvodái Menház Úti Tagóvodája Menház u. 33/A 7. Gyöngyös Város Óvodái Mátrafüredi Tagóvodája Üdülısor 1. 8. Gyöngyös Város Óvodái Platán Úti Tagóvodája Platán u. 1/3 9. Gyöngyös Város Óvodái Tündérkert Tagóvodája Visonta u. 2.

5

Gyöngyös Város Óvodái Dobó Úti Tagóvodája Telefon és fax: 37-312-055 E-mail: [email protected]

Óvodánk, a Dobó úti Tagóvoda 1980-ban kezdte meg mőködését, mely a Mátrai úti lakótelep mellett zöld övezetben helyezkedik el az Orczy-kert szomszédságában. Hat csoporttal mőködik, 150 férıhelyet biztosítva a gyermekek számára. Az óvoda épülete három „szárnyrészre” tagolódik, egy-egy szárnyrészen két-két csoportot alakítottunk ki. Az ide érkezı gyermekeket otthonos, barátságos környezet fogadja az esztétikus, vidám dekorációval ellátott folyosón és az újonnan elkészült bútorokkal berendezett csoportszobákban. A földszinten található a tornaszoba, amelyet sokféle mozgásfejlesztı tornaeszközzel szereltünk fel. Tágas udvarunkon fából készült többféle komplex játék, homokozó várja a gyermekeket. A közös programokkal biztosítjuk, hogy a gyermekeknek minél több együttes élményben legyen részük. A játék mellett kínáljuk óvodásainknak: a kirándulásokat a Sárhegyre,a Kisvasút közelségét kihasználva a Mátrába, születésnapok megünneplését, a jelmezes farsangi bált, a téli hangversenyt, a bábszínházat, a gyermeknapot, a szüreti kavalkádot. A gyermekek egészséges fejlıdése érdekében 1996-ban létrehoztuk a „Dobó-kocka az Egészséges Óvodásokért Alapítványt”. Az alapítvány támogatásával bıvítettük a csoportszobák és a tornaszoba eszköztárát, valamint az udvari játékokat. Minden év novemberében megrendezzük a szülık bálját. A Zeneiskolával,a Mátra Múzeummal,a Felsıvárosi Általános Iskolával közös programok szervezésében veszünk részt.2009-ben elnyertük az „Egészséges Óvoda” címet.

6

Dobó Úti Tagóvoda sajátosságai
Az óvodánkhoz nagy füves udvar tartozik, melyet a „Dobó- kocka az Egészséges Óvodásokért Alapítvány” segítségével folyamatosan bővítjük a fából készült udvari fejlesztő játékokkal. Ősszel, az újonnan érkező gyerekek fát , tavasszal virágok ültetésével szépítjük udvarunkat, környezetünket
Intézményünk rendszeresen tartja a kapcsolatot a Pátzay János Katolikus Zeneiskolával. Közreműködésükkel zajlik a Téli hangverseny minden évben.
A közvetlen szomszédságunkban található Mátra Múzeum és az Orczy- kert, amely sok lehetőséget nyújt a gyermekek számára szűkebb és tágabb környezetük és a természet csodálatos élővilágának megismerésére.
Partneri kapcsolatban vagyunk a Felsővárosi Általános Iskolával, több rendezvényükön rendszeresen részt veszünk/ Öko - nap, Napraforgó báb- és színjátékfesztivál/
Évszakonként szervezünk kirándulásokat a Sárhegyre, a Mátrába és környékére.
Hagyományos ünnepeink: Szüreti kavalkád, Mikulás, Farsang, Anyák napja, Gyermeknapi hét, múzeumi foglalkozások, Zöld napok ünnepei, Közös kirándulások a szülőkkel is/
Rendszeresen használjuk a Só-szobát.
Örökbe fogadtuk az Ördög Forrást
Igény szerint megszervezzük a gyermekjógát

7

Gyöngyös Város Óvodái Epreskert Úti Tagóvodája Telefon és fax: 37-311-127 E-mail: [email protected]

Az Epreskert Úti Tagóvoda 130 évvel ezelıtt épült, azóta is óvodaként mőködik. Jelenleg 3csoporttal, 77 férıhellyel. Gyöngyös Város legrégebbi és legkisebb intézménye, ahová a 3éves gyermek a családból családias légkörbe kerül. Az óvodát csendes, tiszta levegıjő környezet veszi körül, így a természetes mozgás lehetısége minden évszakban biztosított.A mozgás jelentıs szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. Hatalmas udvarunkon van fedett terasz, betonos és füves rész, ahol sokféle mozgáslehetıség biztosított, mely kedvezıen befolyásolja az egész szervezet fejlıdését. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülıknek is. Nagy udvarunk adottságait igyekszünk mindig kihasználni (dióverés, szánkózás, veteményeskert gondozása, virágültetés). Alkalmanként a szülıkkel közösen mozgásos programokat szervezünk ( közös fızés, játékos családi sportversenyek ).Télen, illetve rossz idı esetén új, tágas jól felszerelt tornatermünk további lehetıséget nyújt a gyermekek mozgásfejlesztéséhez ( játékos lábtorna, gyermekjóga, énekes, zenés mozgás). Tornatermünk különálló, ezért a zajosabb tevékenységek sem zavaróak a többi gyermek számára. Adottságainkat kihasználva óvodánk nemrég csatlakozott a „ Madárbarát óvodák” közösségéhez, melynek célja, hogy a résztvevık a regisztrációt követıen folyamatosan, egész évben végezzenek valamilyen madárvédelmi tevékenységet. Mivel a városi madarak hozzászoktak az ember jelenlétéhez, az odúhoz a fiókáit etetni érkezı, vagy a madáritatóban fürdı madarak megfigyelése életre szóló élményt jelent a gyermeknek. A madarak kínálta pedagógiai lehetıségeket télen sem kell nélkülöznünk. A nyüzsgı madáretetık, különösen a csoportszoba ablakába helyezett ablaketetı életének a megfigyelése a zord idıszakban is remek elfoglaltságot jelent. Gyakran szervezünk kirándulásokat a közeli Mátrába, ahol az évszakok változásait, természeti értékeinket, a Mátra élıvilágát figyelhetjük meg. Kapcsolatot tartunk a Galagonya bábszínházzal, akik rendszeresen színvonalas elıadásokkal örvendeztetnek meg. Az elıadásokon szívesen fogadjuk a kistestvéreket is GYES -en lévı szüleikkel együtt.Óvodánkra jellemzı a napi kapcsolattartás, nyitottság, mert úgy gondoljuk, fontos hogy a szülı folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt eseményekrıl, fejlıdésérıl, és az óvodapedagógus is a gyermekkel a családban történt fontosabb eseményekrıl.A beszoktatást igyekszünk minél zökkenımentesebbé tenni, ezért figyelembe vesszük a gyermek és a szülı igényeit.

8

Epreskert Úti Tagóvoda sajátosságai İsszel lámpás felvonulással ünnepeljük a Márton napot. A szülıkkel „barkács” délutánt tartunk, ahol elkészítjük a lámpásokat, majd az óvoda körül hangulatos sétát teszünk. Visszatérve tábortőz mellett mindenkit megvendégelünk. A Mikulást a gyermekkel és a szülıkkel együtt az udvaron várjuk. Miután megérkezik, hangulatos közös, zenés játék, verselés közepette kapják meg ajándékaikat a gyerekek. Ez a nap mindig maradandó élménnyel gazdagít mindenkit. Az adventi készülıdés óvodánkban kiemelt jelentıségő. A szülık mindenben aktívan részt vesznek: ünnepi dekorálás, apró ajándékok, meglepetések, asztaldíszek készítése, mézes sütés, karácsonyi vásár. Az ünnepi készülıdést megható ünnepi gyertyagyújtással zárjuk. Farsangolni is szeretettel várjuk a szülıket, akik szívesen élnek is ezzel. Ezen a napon hangulatos jelmezes bemutatók, vidám tréfás énekes játékok, verselések, táncok zajlanak minden csoportban. A csoportok egymás programjába is betekintenek, majd vidám evéssel, ivással, tánccal zárul az ünneplés. Húsvétra való készülıdésünk kellemes színfoltja a tavaszköszöntı húsvéti játszóház, melyre meghívjuk a leendı kiscsoportosokat. Vidám kézmőves foglalkozásokkal, kóstolásokkal, ajándékokkal, arcfestéssel és állatsimogatóval várjuk az új óvodásokat. A nagyobb gyerekek is nagy szeretettel veszik ki részüket e készülıdésbıl.A közös játék maradandó élményt jelent. A szülık támogatására, részvételére ezen a napon is számíthatunk. A gyermekhét minden napján más és más meglepetés várja a gyerekeket. Ennek keretében van bábelıadás, aszfaltrajz, kirándulás, sportnap, fagyizás és fızés az udvaron. Minden eseményre szeretettel várjuk a szülıket, majd a hét végén apró ajándékokat is hazavihetnek a gyerekek. Kompetencia alapú programcsomag bevezetésén dolgozunk. Igyekszünk valamennyi kolléganıvel megismertetni. A fenntarthatóság ideje alatt projekteket, témaheteket tervezünk. Olyan óvodában kívánjuk nevelni a gyermekeket, ahol a gyermek, a szülı és a munkatársak egyaránt felszabadultan, biztonságban érzik magukat. A munkákban célunk a partneri elégedettség folyamatos növelése, az igények szakszerő kielégítése. Meggyızıdésünk, hogy az óvodában nem az ismeretei halmazának elsajátítása a fı cél, hanem a neveltség, a képesség fejlesztése. Az óvodai nevelésünkben érvényesül az egyének példája, tudásunkkal a gyermekek rendelkezésére állunk. Az egyén tiszteletben tartása mellett a társas viselkedés megtapasztalásával, gyakorlásával a gyermek szocializálódását kívánjuk segíteni. A családokkal együttmőködve, a nevelési tevékenységüket kiegészítve- segítve- a gyermek spontán érzését hangsúlyozva olyan óvodásokat szeretnénk nevelni akik óvodáskor végére készen állnak az iskolai tanulás megkezdésére

9

Gyöngyös Város Óvodái Fecske Úti Tagóvodája Telefon és fax: 37-312-298 E-mail:[email protected]

Óvodánk Gyöngyös egyik legszebb területén, a Kálváriaparton, lakótelepi emeletes házak és családi házas övezet találkozásánál fekszik. Az épület 6150 m2 alapterülető telken helyezkedik el, elınye a zöldövezeti jelleg, a jó megközelíthetıség, ugyanakkor a forgalom és az ezzel járó szennyezıdések nem érintik. Az utcai részeken sövénykerítés védi udvarunkat. Homokozók, fedett teraszok, mozgásfejlesztı fajátékok sok-sok fa, bokor, virág található hatalmas udvarunkon. A sík és dombos talaj segíti a gyermekek mozgásfejlıdését, megteremti a változatos tevékenységek végzésének lehetıségét minden évszakban. Veteményeskertünkben ismerkednek a gyermekek a növényápolással. Bekapcsolódtunk az „Ovikert” programba is. Saját konyhánk biztosítja a gyermekek változatos, életkoruknak megfelelı étkezését, és az ételallergiás gyermekek ellátását. A város három óvodájába is tılünk szállítják az ételt. Kilenc csoportos óvodánk csoportszobái tágasak, világosak. Mindegyikhez tartozik mosdó és öltözı. A speciális tornaszerekkel jól felszerelt tornaszobánkban az egészséges életvitelt alapozzuk meg. 2012-ben pályázati forrásból energetikai korszerősítés történt óvodánkban. Melegebb, szebb, barátságosabb lett épületünk. Célunk: érzelemgazdag, szeretetteljes, egészséges környezetben a gyermekek személyiségének kibontakoztatása, egyéni készségeik, képességeik fejlesztése, a játék elsıdlegességének biztosítása. Logopédus és fejlesztı pedagógus segíti munkánkat. Élményekben gazdag óvodai életet szervezünk: tapasztalatszerzı séták; kirándulások a Mátrába, az állatkertbe; bábszínház; múzeum- könyvtár- iskolalátogatás. Jó kapcsolatot ápolunk a Kálváriaparti Általános Iskolával. A külsı világ tevékeny megismerése kiemelt szerepet kap nevelımunkánkban. Fontosnak tartjuk a szenzitív, játékos megtapasztalást, a környezettudatos magatartás alakítását, és a környezet és természetvédelem csíráinak elültetését. Szakvizsgázott környezeti nevelı segíti munkánkat. Óvodánk sikeresen pályázott a referencia intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése pályázatára. Két „Jó gyakorlatunk”:Föld napi rendezvény az óvodában. Az én városom – helyi értékek megismertetése óvodás gyermekekkel. Napi kapcsolatban vagyunk a családokkal az együttnevelés, a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése érdekében. Ünnepeinket a szülıkkel közösen szervezzük.

10

A Fecske Úti Tagóvoda sajátosságai

-

A környezet tevékeny megismerése 1999 óta speciális területe nevelésünknek. Sok szakmai tapasztalattal, módszertani győjteménnyel, speciális tapasztalatszerzı eszközökkel rendelkezünk.

-

2012-ben második alkalommal elnyertük a „Zöld óvoda” címet

-

Tagjai vagyunk a „Madárbarát óvodáknak” - minden csoport ablaka alatt madáretetı és itató van elhelyezve

-

Tagjai vagyunk a Környezetünkért Óvodai Egyesületnek

-

A Föld napján minden évben interaktív délelıttre várjuk a város óvodásait

-

Júniusban egy hetes erdei óvodát szervezünk

-

Megünnepeljük a környezetvédelmi zöld napokat

-

Évszakonként kirándulunk a Mátrába

-

2010-ben elnyertük az „Egészséges óvoda” címet. Tagjai vagyunk az „Egészséges óvodák” hálózatának

-

Szüreti vásárunk alkalmával kiállítást rendezünk a régi népi eszközökbıl, népviseletbıl az óvoda elıtereiben

-

Farsangi mulatságunkon felelevenítjük a vidékünkön honos népszokásokat

-

Gyöngyös város nevezetes épületeit, alkotásait játékos tevékenység keretében megismertetjük a gyermekekkel. Gazdag módszer- és eszköztárral rendelkezünk felvettük a kapcsolatot Gyöngyös Város Baráti Körével

-

Óvodánkban a „Gyöngyösi Fecskefészek Alapítvány” mőködik, melynek bevételét játék- és eszközállományunk bıvítésére fordítjuk

-

Szülıkkel közös rendezvényeink:

İsszel: Szüret - kiállítás és vásár Télen: Farsang - télbúcsúztató Tavasszal: Fecskeavató és Családi Sportnap Nyáron: Kirándulás a családokkal

11

Gyöngyös Város Óvodái Jeruzsálem Úti Tagóvodája Telefon és fax: 37-311-298 E-mail: [email protected]

Óvodánk 1974-ben került átadásra, a város központjához közel lévı lakótelepen, biztonságos, jól megközelíthetı környezetben. 1997 óta egy emeleti és egy földszinti szárnyon mőködik a Jeruzsálem úti Bölcsıdével közös épületben. Csoportjaink száma hat, a szivárvány színeinek neveit viselik. 2008 szeptemberétıl tornaszobával is rendelkezünk. 2009-ben elnyertük a ZÖLD ÓVODA címet, melyet 2012-ben második alkalommal is megszereztük. Kiemelten kezeljük a környezeti nevelést. Törekszünk a helyes értékrendszer, a természet- és a környezetbarát magatartás alapjainak lerakására a környezettudatos életvitel és az egészséges életmód alakítására. Óvodánkban fıként lakótelepi panellakásokban élı gyermekek járnak. Ezért az egészséges életmódra nevelés keretében a mozgásfejlesztésre is nagy hangsúlyt fektetünk. Ez a terület nálunk speciálisan összekapcsolódik a környezeti neveléssel. Rendszeresen járunk a Mátrába, hogy természetes környezetben mozogjunk, megismerjük a növényeket, az állatokat, az összefüggéseket és a megtapasztalás útján választ kapjunk a miértekre is. 2004-ben együttmőködési megállapodást kötöttünk a Kékes Turista Egyesülettel. Azóta a hozzánk járó gyermekek és a nevelıtestület automatikusan tagjai ennek a civil szervezetnek, Mátra Manók néven. Családi túrák és Picurka túrák szervezésével, az egyesülettel közösen ajánljuk a családoknak tartalmas hétvégi programokat. Az óvodában fejlesztıpedagógus és logopédus is dolgozik, segítséget nyújtva a gyermekek felzárkóztatásában. A szülık kérésére, saját óvónıink által vezetett játékos idegen nyelvvel ismerkedhetnek meg a gyerekek, valamint zeneóvoda is mőködik. Minden évben ısszel a nagycsoportosok egy hetes erdei óvoda programot szerveznek. A zöld jeles napok ünnepnek számítanak nálunk. Minden csoport a korosztályának megfelelıen méltóképpen megemlékezik róluk. A gyermekek egészséges fejlıdése érdekében 1994 óta Mosolygós Óvisokért Alapítvány mőködik az óvodánkban. Az Alapítvány jóvoltából bıvítettük eszköztárunkat, valamint az udvarainkon folyamatosan kicseréltük a régi játékokat.

12

Jeruzsálem úti Tagóvoda sajátosságai •

•

Intézményünk fontos feladatának tartja, hogy a gyermekeket megismertessük a néphagyományokkal, népszokásokkal. A népi gyermekjátékok is mindinkább hagyománnyá váltak, a magyar népi játékok gazdag hagyományából a legszebbeket igyekszünk életben tartani. Ilyen pl. a Mihály napi vásár, melyet minden év szeptemberében rendezünk meg, ahol óvodásaink szüleik, rokonok vesznek részt. A délelıtt folyamán a gyerekek népi dalos játékokkal, kikiáltókkal készülnek, közösen készített portékákból vásárt rendeznek, vendégelıadó színesíti programunkat, valamint kézmőveskedéssel ismerkedhetnek meg a gyerekek. A város nagycsoportosai részére minden év tavaszán megrendezzük a „Szivárvány” vizuális délelıttöt./Tehetséges gyermekek találkozója./Az elnevezés a színek csodálatos együttlétébıl ered, ahogy a délelıtt folyamán megszületett alkotások is hasonlóan csodálatosak és szívet gyönyörködtetıek. A gyermekek a képzımővészet nyelvén mutathatják be az ıket körülvevı világot, ábrázolhatják képekben a belsı és mesebeli gondolataikat. A kifejezés, az elmondani tudás öröme a gyermek belsı esztétikai jellegő élménye, egyéniségének, önállóságának kezdete. Igyekszünk olyan körülményeket teremteni, amelyben minden gyermek önfeledten alkothat, és sikerélményben gazdagodva távozhat. Amíg a gyermekek alkotnak, addig az ıket kísérı óvodapedagógusok számára minden évben más-más technikát igénylı szakmai, alkotó-mővészeti tevékenység folyik.

•

Szelektíven győjtjük a hulladékot a szülık segítségével, valamint komposztálunk.

•

Évente két alkalommal Gyalogkakukk túrát szervezünk az óvodásainknak, ahol az életkori sajátosságokat figyelembe véve differenciáljuk a kitőzött távolság megtételét.

•

2011-ben a TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése pályázaton nyertünk, 2013. márciusában a felkészülést befejeztük.

•

A „Zöld jeles napokról”a gyerekekkel közösen emlékezünk meg életkori sajátosságaikat figyelembe véve.

•

Tagjai vagyunk a „Gondolkodj Egészségesen” országos programnak.

•

Gyermekhetet rendezünk, melynek minden napján más programokkal kedveskedünk a gyermekeknek.

•

Rendszeres kapcsolatot tartunk a Pátzay János Katolikus Zeneiskolával.

•

Neo segítıkutyás Egyesülettel kapcsolatban állunk.

•

Minden csoportnak saját veteményeskertje van.

13

Gyöngyös Város Óvodái Katona József Úti Tagóvodája Telefon és fax: 37-312-219 E-mail:[email protected]

Belvárosi, kétszintes épületünkben a négy tágas, barátságosan és korszerően berendezett csoportszobában 100 gyermekrıl tudunk gondoskodni. Két korszerően felszerelt tornaszobában elégíthetik ki természetes mozgásigényük egy részét a gyermekek. Zárt, védelmet nyújtó udvarunk az uniós szabványnak megfelelı többfunkciós játszóvárral, egyensúlyérzék fejlesztı játékokkal, óriás trambulinnal, rajzoló fallal, babaházzal, jármővekkel, homokozókkal, fedett foglalkoztató terasszal, sok-sok zöld növénnyel jól szolgálja a gyermekek egészséges és biztonságos fejlıdését. Az óvodai mozgásfejlesztést kiegészítjük a Mátrába szervezett kirándulásokkal, túrákkal és az 5-6-7 évesek számára szervezett vízhez szoktatási programmal. Nyáron egy héten át erdei ovit szervezünk. Szeretı gondoskodással, derős, kiegyensúlyozott, családias légkörben, a játék elsıdlegességének biztosításával, sokoldalú tevékenység szervezésével segítjük elı a ránk bízott gyermekek harmonikus személyiségfejlıdését. A gyermekek és a család igényeit figyelembe véve igyekszünk megkönnyíteni az újonnan érkezık befogadási idıszakát. Tagintézményünkben kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés, mozgásfejlesztés. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos nevelésre, erısítjük a nemzeti hagyományok ápolását, hazához, tájhoz, lakóhelyünkhöz való kötıdést. 2009-tıl folyamatosan vezettük be pedagógiai gyakorlatunkba a kompetencia alapú óvodai programcsomag elemeit, mely a gyermekek korszerő, magas színvonalú nevelését szolgálja. A komplex témafeldolgozások során tevékenykedtetés és közvetlen tapasztalatszerzés által jutnak a gyermekek élményekhez és ismeretekhez. A tevékenységközpontú és kooperatív ismeretszerzési módok lehetıvé teszik a nyitott, önálló gondolkodás kialakulását, a gyermek differenciált fejlesztését. Óvodánkban logopédus és fejlesztıpedagógus segíti a gyermekek beszédfejlıdését, felzárkóztatását. Színes elfoglaltságok közepette sok élményt, vidámságot viszünk a gyermekek életébe számos programmal: múzeum-, könyvtár-, kiállítás-, koncert-, mozi-, színházlátogatás, állatkerti séták, sportnap, gyermekhét, Mikulás várás. Szüleikkel közösen élhetik át az adventi készülıdést, Márton napot, a farsang és a sportnap örömeit. Alapítványt mőködtetünk a gyermekek óvodai környezetének javítása érdekében. A gyermekeknek lehetıségük nyílik tehetségük kibontakoztatására báb- és színjátékfesztiválon, mese-mondó versenyen, szüreti felvonuláson, Béke napi rendezvényen, rajzpályázatokon. Szeretnénk, hogy a nálunk töltött óvodai éveket boldog gyermekkorként éljék meg neveltjeink, és óvodás koruk végére testileg, lelkileg és szociálisan éretten, örömteli várakozással tekintsenek az iskolai élet elé.

14

Katona József Úti Tagóvoda sajátosságai •

• • • • • • • • • • •

• •

• • •

Tágas, szép udvarunkat folyamatosan fejlesztjük, igyekszünk olyan körülményeket biztosítani gyermekeink számára, melyben az egészséges életmódot szem elıtt tartva, az egész év folyamán önfeledten elégíthetik ki mozgásigényüket. A természet szépségeit, kincseit, közvetlen környezetükben csodálhatják, fedezhetik fel és alakíthatják a felnıttek segítségével. Udvari fedett foglalkoztató teraszunk lehetıséget nyújt az állandó szabad levegın való tartalmas tevékenykedtetésre - nyári idıszakban étkezésre, pihenésre. Sziklakertet alakítottunk ki gyógy- és főszernövényekkel, veteményeskertet gondozunk. Az Egészség világnapján családi egészségnapot, április hónapban tavaszi udvarszépítı napot, júniusban családi sportdélutánt szervezünk óvodánk udvarán. Tagjai vagyunk a „Gondolkodj Egészségesen „országos programnak, melynek keretében a kiscsoportos gyermekek és szüleik „egészségzsákot” kapnak, ami egészséges életvitelt szolgáló termékeket, kiadványokat tartalmaz. Dm-Nap gyermekei kampány keretében harmadik éve jutnak hozzá napvédı készítményekhez gyermekeink. Évente meghívjuk a Teddy doktorokat /lelkes orvostanhallgatók/ a Semmelweis Egyetemrıl, akik szerepjáték formájában a gyermekekkel együtt vizsgálják és gyógyítják kedvenc plüssmackóikat. Közösen gondoskodunk a gyermekekkel egy piros fülő ékszerteknısrıl, ısztıl tavaszig a madarakról. Óvodánk „örökbe fogadta” a Kékes teret így környezettudatos magatartással óvjuk tágabb környezetünket is. Szelektíven győjtjük a hulladékot a családok bevonásával. 2010-ben pályáztunk a „Zöld Óvoda” címre és csatlakozunk a „Madárbarát” óvodák közösségéhez. Közösen kirándulunk az óvoda minden gyermekével és dolgozójával Állatok Világnapján a Jászberényi Állatkertbe, a gyermekhét egyik napján pedig Sástóra, Budapestre. Erdei óvoda keretében barangolunk a Mátrában, Tisza-tónál. Márton napon lámpásokkal sétálunk a Fı térre a családokkal közösen. Adventi varázslat Mikulástól karácsonyig. Az adventi készülıdés már évek óta hagyomány nálunk. A Mikulás érkezését a Galagonya bábszínház teszi varázslatossá. Az adventi várakozás örömeit a családokkal közösen éljük át: a karácsony illata lengi be óvodánkat, mézeskalácsot, sütıtököt sütünk, teát fızünk, díszeket, koszorúkat, apró ajándékokat készítünk. Szülıi beszélgetı kört tartunk évente több alkalommal délutánonként. A kötetlen beszélgetésre a gyerekekkel közösen készített pogácsával várjuk a szülıket. Beszélgetés közben a gyerekek felszabadultan játszhatnak, tevékenykedhetnek. Nagycsoportos gyermekeinkkel minden évben részt veszünk a Városi Békenapon és a Napraforgó Báb- és Színjátékfesztiválon. Évente két alkalommal az óvoda minden gyermekével közösen megyünk mozi látogatásra.

15

Gyöngyös Város Óvodái Mátrafüredi Tagóvodája Telefon és fax: 37-320-021 E-mail: [email protected]

Az óvodánk Mátrafüreden mőködik. Az általános iskola megszőnésekor 2008-ban költöztünk az iskola volt épületének földszintjére, amit akkor alakítottak át az óvoda részére. Az emeleten erdészeti középiskolások kollégiuma mőködik. Csoportszobáink tágasak és jól felszereltek, fenyı bútorokkal vannak berendezve. Rendelkezünk külön ebédlı és pihenı helyiséggel. Kialakítottunk egy logopédiai fejlesztı szobát, ahol a gyerekek megkaphatják a szükséges fejlesztést. Az épületben lévı iskolai tornaterem tágas méreteivel nagyon jó lehetıséget biztosít a gyermekek mozgásának a fejlesztésére. Udvarunk 2012 nyarán szülıi segítséggel lett megújítva. Az udvaron kialakított gyógynövényes és veteményeskertünkben megtermelt gyógyteákból készül minden nap a tea, ezen kívül egész nyáron át fogyasztjuk az itt termett paradicsomot, paprikát. Két óvónı és egy dajka várja egy osztatlan csoportba a gyermekeket. Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, a családdal szorosan együttmőködve folyik a nevelımunka. Az óvodai nevelést az intézmény alapítványa, az Erdıszéli Óvodáért Alapítvány segíti. 2008-tól viseljük a Zöld Óvoda címet. Az óvodánk tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek (MME) mint Madárbarát Óvoda. A zöld jeles napokat kiemelten kezeljük, ünnepeljük. Minden évben szakmai napot szervezünk „Környezetvédelem, környezettudatos magatartás” témakörben pedagógusok részére, melyre Gyöngyös város, valamint a kistérség oktatásinevelési intézményeibıl hívjuk meg az érdeklıdı nevelıket.

16

Mátrafüredi Tagóvoda sajátosságai

Óvodánk egy óvodai csoporttal mőködik, ahol együtt neveljük a 3-6 éves gyerekeket. Ennek számtalan elınye van nevelési szempontból. A családias légkörbıl és az osztatlanságból adódóan a kicsik hamarabb elsajátítják a szokásrendszert, a nagyok pedig a toleranciát, segítıkészséget. Az iskolába menık a kis létszám miatt több figyelmet kapnak. A testvérek egy csoportba járnak. Kiemelten kezeljük külsı világ tevékeny megismerését, valamennyi tevékenységi terület ebbe ágyazódva, projekt-pedagógiai módszerrel segíti a gyermekek ismereteinek bıvítését. A család és az óvoda kapcsolatát erısítik a hagyományos családi programok. Minden évben két napos adventi kézmőves készülıdéssel hangolódunk rá az ünnepre a szülıkkel közösen, majd Betlehemes délutánt szervezünk. Hagyománnyá vált a „Családi kerti parti” salátakészítı versennyel összekötve, ahol az egészséges ételek kóstolgatása mellett a szülıi közösség is összekovácsolódik. A patakparti családi csurdítás szintén ezt a célt szolgálja. Minden évben szervezünk buszos kirándulást a szülıkkel, az ország különbözı pontjaira.(pl:Tisza-tavi Ökocentrum, Mini City, stb) 2013-ban „Örökbe fogadtuk” a Mátrafüreden lévı Máriácskát és a Kozmáry kilátót. Ez azt jelenti, hogy minden évszak váltáskor meglátogatjuk ezeket a tájegységeket, és rendet rakunk ott. Természetesen a túrákon a megfigyelések mellett figyelmet fordítunk a természet megóvására is. Ezzel az élménypedagógiai módszerrel egyéni és közös kalandokat, izgalmas élethelyzeteket, sajátos, örömteli tanulási körülményeket kínálunk a gyerekeknek. Kiemelt feladatunk a környezetvédelem, a természet megismerése. Ennek érdekében a gyerekekkel megismertetjük a szelektív hulladékgyőjtést, az újra hasznosítást, a rontott papírra való rajzolást, a komposztálást. Nyáron egy hetes természetmegismerı erdei tábort szervezünk. Intézményünkkel egy épületben van az Erdészeti Szakközépiskola kollégiuma. Az óvodás gyerekek nap mint nap „összefutnak” a diákokkal, ismerik egymást. Évente 2-3-szor közös erdıjárást szervezünk az erdészeti iskolai tanulókkal. Minden óvodás mellé kerül egy diák, akik ilyenkor megszerzett tudásukat igyekeznek megosztani velük. Hagyománnyá vált emellett, hogy az adventi idıszakban a „nagyfiúk” ünnepi mősorral kedveskednek a kisgyermekeknek. Szoros a kapcsolatunk mindkét helyi idısotthonnal és a Máltai Szeretetszolgálat mátrafüredi egységével. Karácsonykor ünnepi mősorral készülünk az idısek számára, húsvétkor a fiúk locsolkodni mennek hozzájuk, anyák napján pedig köszöntjük az idıs néniket. Cserébe gyermeknapra süteményt sütnek gyerekeinknek, és eljönnek mesét mondani nekik. Kapcsolatban állunk a NEO Segítıkutyás Egyesülettel (érzékenyítı tréningek gyerekeknek és szülıknek), és a Hegyi Sportok Bázisával (Segway-szánon érkezett a Mikulás)

17

Gyöngyös Város Óvodái Menház Úti Tagóvodája Telefon és fax: 37-311-027 E-mail:ó[email protected]

Óvodánk a város észak-nyugati részén található. Két csoportos, zárt udvarú, családias óvoda. Jelenleg 51 gyermeket nevelünk. A két csoportban szakképzett óvónık, - dajkák gondozzák, segítik, fejlesztik a gyermekeket. Az egyik csoportban tanköteles, a másikban vegyes életkorú gyermekek járnak, sok közöttük a halmozottan hátrányos helyzető. Az SNI-s gyermekekkel a megfelelı szakember a szakvéleményben leírtaknak megfelelı rendszerességgel helyben foglalkozik az e célra kialakított fejlesztı szobában. Tornaszobával is rendelkezünk, ahol a gyermekek változatos tornaszereken elégíthetik ki mozgásigényüket. A két csoportszobában, a berendezéssel, a gazdag játékkészlettel olyan tanulási környezetet alakítottunk ki a gyermekek számára, amelyben az érkezésüktıl- a távozásukig valósítjuk meg a játékban tanulás lehetıségét. Sok-sok élményt nyújtunk a gyermekeknek, hogy megismerjék az ıket körülvevı világot, saját magukat, a különbözıségeket. Olyan programokat szervezünk, amelyek az élményszerzésen, mozgásfejlesztésen túl a gyermekek készségeit is fejleszti, sikert, örömöt nyújtanak számukra. Minden gyermeket egyéni fejlıdésének megfelelıen, differenciáltan fejlesztünk. Fontos feladatunk a hátránnyal küzdık felzárkóztatása. Pályázati lehetıségeket kihasználva több szociális hátrányt csökkentı rendezvényt tudtunk szervezni : kirándulások, színházi elıadások, stb. szociális hátrányt csökkentı akciók során sport ruházatot, fejlesztı játékokat, ábrázoló eszközöket, mesekönyveket stb. tudtunk beszerezni. A hozzánk járó családok számára elfogadottá, elismerté vált óvodánk befogadó, nyitott, segítı légköre. A közös óvodai programokba a szülık is szívesen részt vesznek. Feladataink magas szintő elvégzésére törekszünk, igyekszünk megújulni, új módszerekkel gazdagodni.

18

Menház Úti Tagóvoda sajátosságai

Környezetünkbıl többnyire halmozottan hátrányos helyzető családból kerülnek óvodába a gyermekek, ezért elıtérbe kerül óvodánk óvó- védı, szociális funkciója. Kapcsolattartás a családokkal - a havi rendszerességgel végzünk , családlátogatásokat, a napi beszélgetések is eredményesebbnek bizonyulnak a problémás helyzetek megoldásában. Egyéni felzárkóztatás, differenciált fejlesztés – szakvélemények alapján /Nev.Tan. Eger/ logopédus, fejlesztıpedagógus segítségével. Lépésrıl lépésre Program fı irányvonalainak alkalmazása A tevékenységközpontok, projekt tervezés, szocializálás és individualizálás A társadalomba való beintegrálódás megalapozása – A természeti és társadalmi környezetben szerzett élmények, tapasztalatok –kirándulás, múzeum-, színház-, látogatás, más óvodák, iskolák rendezvényein való részvétel, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy óvodásaink alkalmassá váljanak a sikeres iskolakezdésre, a társadalomba való beilleszkedésre. Gyermekeink eredményesek az iskolai életben. Családok nevelése- életvitel, szemléletmód, rendszeresség, egészségügyi felvilágosítás, viselkedési kultúra, erkölcsi, társadalmi normák elsajátítása gyakorlása Óvodánk hagyománnyá vált, ünnepei - Mesetár - játékos mese délelıtt a város óvodásainak - Családi nap - az óvodában játékos vetélkedık a családok között. - A városi rendezvényeken is részt veszünk. Ünnepeink az évszakokhoz, az egyházi és társadalmi valamint a környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódnak .

19

Gyöngyös Város Óvodái Platán Úti Tagóvodája Telefon és fax: 37-311-105 E-mail: [email protected]

Óvodánk egy lakótelep szélén helyezkedik el, 6 csoportos, saját konyhával rendelkezı intézmény. Az utcában platánfa-sor, s a mögötte lévı szép zöld sövény mutatja óvodánk helyét.Az épület 1967-ben épült, mely 1992-ben felújításra került. Nagy udvarunkon sok-sok növény: lombos fák, cserjék (melyek neveinek megismertetését saját készítéső tájékoztató táblákkal segítjük), virágok, összefüggı gyep teszi hangulatossá a gyermekek környezetét. A gyermekek mozgásfejlesztését segítik az uniós elıírásoknak megfelelı fa játékok, így függeszkedık, lengılétra, győrők, mászókötél, lépegetı, mozgóhíd, lengıgerenda, mászókák (csúszdás is), pihenı házikók kerültek az óvoda udvarára. Mindezek optimális lehetıséget biztosítanak a 3-7 éves korú gyermekek természetes mozgásigényének kielégítéséhez, eredményesen hozzájárulnak a testi neveléshez. Az épületben 6 csoportban van lehetıség a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésére. A fejlesztést 12 fı szakképzett óvodapedagógus végzi. Az óvodapedagógusok közül 4 szakvizsgával rendelkezik. Munkájukat 6 szintén szakképzett dajka segíti. Az óvodában fejlesztıpedagógus és logopédus is dolgozik, akik a város óvodás gyermekei számára nyújtanak segítséget a felzárkóztatásban, beszédfejlesztésben. Nevelımunkánk sokszínőségében elsıként foglal helyet a játék. A játék fontosságát hangsúlyozva gondot fordítunk az egészséges életmód kialakítására, s mint mozgatórúgó a sokoldalú mozgásfejlesztésre. Kiemelten fontosnak tartjuk a külsı világ tevékeny megismerését, olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítását a gyermekekben, amelyek elısegítik a természetes és mesterséges környezettel való harmonikus kapcsolatuk kialakítását életkori sajátosságaiknak megfelelıen. Valamennyi tevékenységi területet erre alapozunk. Mindezek pedig: a játék, mozgás, az irodalmi, anyanyelvi nevelés, rajzolás, mintázás, kézimunka, ének-zene, énekes játék, külsı világ tevékeny megismerése, hagyományok, matematikai nevelés, munka. Szülık kérésére saját óvónıink által vezetett játékos idegen nyelvi nevelésen vehetnek részt a gyermekek angol nyelvbıl, illetve zene óvodában fejleszthetik zenei képességeiket az érdeklıdık. Találkozhatnak a gyermekek más csoportokkal a nap folyamán is, valamint többször vannak közös rendezvényeink, ahol együtt játszunk, énekelünk, s az óvó nénik is szerepelnek (éneklés, bábozás, versenyjátékok, évszakbúcsúztatók, gyermekhét, egyéb óvodai ünnepségek). Nyáron, egy héten át erdei ovit szervezünk a nagycsoportos gyermekek számára, képzett környezeti nevelı szakos kolléganı irányításával. A csoportok nyitottak egymás felé, s a szülık felé is. A nagycsoportos gyermekekkel rendszeresen járunk a városi uszodába. . A játékos lábtornát naponta végezzük mind a hat csoportban. Sokat kirándulunk, túrázunk a Mátrában, „zöld napokat” tartunk, igyekszünk közvetlenül megtapasztalni környezetünket. Valamennyi tevékenységi területet fontosnak tartjuk, hiszen a sokoldalú fejlesztést így tudjuk biztosítani. Az óvoda az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának tagja. Kellemes, családias légkörben sokféle rendezvényük van, melyre a szülıket is nagy szeretettel várjuk. 2012/13 kidolgoztuk a referencia intézménnyé válás dokumentumrendszerét. Két jó gyakorlat témája: 1. kompetencia alapú nevelés, 2. Erdei óvoda. Várjuk a referencia intézményi minısítést. 2008-2009-es tanévben elnyertük a Zöld óvoda címet, melyet 2012-ben újra megkaptunk.

20

Platán Úti Tagóvoda sajátosságai o Óvodánk tagja az „Egészséges Óvodák „hálózatának. Minden tanév októberében a kiscsoportos gyermekek és szüleik egészségzsákot kapnak az alapítványtól, melynek tartalma: Gondolkodj Egészségesen tájékoztató füzet hasznos tanácsokkal, aszalt gyümölcs, ivólé, müzli stb. o „Szív kincsesláda” program tagjai vagyunk. Gyermekekkel megismertetjük a szív egészségét megırzı táplálkozási szokásokat, mozgásformákat, helyes életmódbeli szokásokat, gyakoroltatjuk példamutatással a problémák helyes megoldási módját / stressz mentes /. Rendszeresen részt vesz egy orvos szülı, védını a gyermekek és a szülık felvilágosításában. o „Zöld fal” az aulában Aktuális cikkek az egészséges táplálkozásról, helyes öltözködésrıl, mozgás fontosságáról, zöld napokról, pihenési szokásokról, korunk káros hatásairól. A cikkek győjtésébe a szülık is folyamatosan részt vesznek. o Állatgondozás az óvodában napi tevékenység a gyermekekkel együtt: akváriumok, csigák, teknıs, madáretetés, itatás. o 2005-tıl Kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazása o Saját anyanyelvi győjteménnyel rendelkezünk melyet óvodapedagógusaink állítottak össze. o Tagjai vagyunk a Környezetünkért Országos Óvodai Egyesületnek. o Saját ének-zene és környezeti nevelés éves tervünk van az óvodáskorú gyermekek fejlettségére való tekintettel kidolgozva. o Városi Közlekedési nap szervezése évtizedek óta, ahová szívesen várjuk a város többi óvodai csoportját is. o Irodalmi és ének-zenei lapozgatókat használunk minden csoportban. o 2008-2009-ben és 2012-ben elnyertük a „Zöld óvoda” címet. o 2010-ben pályáztunk két témában a JÓ GYAKORLATRA és REFERENCIA INTÉZMÉNYRE is! o 2012/2013 kidolgoztuk a referencia intézménnyé válás dokumentumrendszerét. Két jó gyakorlat témája: 1.kompetencia alapú nevelés, 2. Erdei óvoda. Várjuk a referencia intézményi minısítést. o o

Elkészült a gyógynövényes kert , illetve „Madárbarát Óvoda” lettünk. Ovizsaru program megvalósítása.

21

Gyöngyös Város Óvodái Tündérkert Tagóvodája Telefon és fax: 37-312-073 E-mail:

[email protected] Óvodánk 1972-ben épült, Gyöngyös déli lakótelepén. A Tündérkert nevet 2002-tıl, az óvoda fennállásának 30. évfordulója óta viseli. Egy épületben mőködik a Visonta Úti Bölcsıdével, és az Idısek Napközi Otthonával. Kis zsákutcában, távol a forgalmas fıúttól, szép, nagy, zöld, füves-fás udvarral körülvéve áll óvodánk. Közelünkben van általános iskola, piac, üzletek, orvosi rendelı és egy másik tagóvoda is. Körzetünk gyermekei az emeletes házakból, családi házas övezetbıl és a város nagy cigánytelepérıl járnak óvodánkba. Jelenleg óvodánkban 6 gyermekcsoport mőködik: 1 kiscsoport, 1 középsı csoport, 1 nagycsoport, 3 vegyes csoport. Rendelkezünk tornaszobával. Szakképzett, nagy tapasztalattal rendelkezı óvodapedagógusok és dajkák gondozzák, nevelik, fejlesztik a gyermekeket. Óvodánk: gyermekközpontú, jól illeszkedik társadalmi és természeti környezetéhez. • Figyelembe veszi a gyermekek eltérı fejlettségi szintjét • A játékot, az élményeket, tevékenykedtetést tartja a legfontosabbnak • Kifejezetten segíti a hátrányok leküzdését, az integrált nevelést alkalmazva • Tevékenységközpontjaiban lehetıséget biztosít a komplex, többirányú fejlesztésre • Igényli a családok bevonását, illeszkedik a szülıi elvárásokhoz, segíti a családokat • Minden dolgozó kreativitását, aktivitását növeli, új módszerek alkalmazására serkent Gyermekszeretı, biztonságot nyújtó, vidám közösséget alkotunk. Sok-sok élményt nyújtunk a gyermekeknek, hogy megismerjék az ıket körülvevı világot, saját magukat, a különbözıségeiket, a másság elfogadását. Rendszeresen szervezünk közös programokat, amelyben az óvoda valamennyi csoportja és a szülık is részt vesznek. Ezek a programok a gyermekek készségeit fejlesztik, örömöt, sikert nyújtanak a számukra. A játék, az élményszerzés, a mozgásfejlesztés, a közös programok remek színtere a hatalmas udvarunk. Minden gyermeket, egyéni fejlıdésének megfelelıen, differenciáltan fejlesztünk. A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztésében szakemberek segítenek. Fejlesztı és gyógypedagógus, logopédus segíti a rászoruló gyermekeket a beszédfejlesztésben és a tanulási nehézségek leküzdésében.

22

Tündérkert Tagóvoda sajátosságai A hozzánk járó családok számára elfogadottá, elismertté vált az óvodánk befogadó, nyitott, segítı légköre, az integráció. Gyermekeik szívesen járnak hozzánk, együtt játszanak, részt vesznek közös programjainkban, barátságok alakulnak. Jelenleg a kompetencia alapú óvodai programcsomag szerint korszerő nevelési módszerek alkalmazásával biztosítjuk a gyermekek fejlesztését, melynek során a differenciált fejlesztés, a kooperatív módszerek alkalmazása jelenti a sokszínőséget és újszerőséget és korszerőséget. Óvodánkban kimagasló eredménnyel folyik az Integrációs Pedagógiai Rendszer – IPR – alkalmazása, a Halmozottan Hátrányos Helyzető –HHH- gyermekek integrált nevelése. Eredményesen alkalmazzuk az óvoda-iskola átmenet módszereit. Gyermekeink az iskolában jól teljesítenek. Szüleik is szívesen részt vesznek programjainkban, érdeklıdnek gyermekeik fejlıdésérıl, elfogadják a felajánlott segítséget. A csoportszobákban többféle tevékenységközpont található, amelyek számos játékra és felfedezésre serkentı anyagot tartalmaznak. A központok arra ösztönzik a gyermekeket, hogy fejlesszék és aknázzák ki kreativitásukat, szórakozzanak ismeretlen anyagok, megfogható élmények segítségével. Lehet: vizuális, építı, családi-szerepjáték, irodalom (mese, báb) énekzene, matematikai-manipulációs, természettudományos központ, homok-víz asztal, udvar. A gyerekek a felajánlott tevékenységek közül választhatnak, dönteni, megegyezni, problémákat felfedezni és megoldani tanulnak. A szülık elızetes megbeszélést követıen részt vehetnek a mindennapok történéseiben. A gyermekek számára érdekességeket mesélhetnek, bemutathatják hobbijukat, hagyományaikat, zenélhetnek, barkácsolhatnak stb. Ünnepeink az évszakokhoz, az egyházi és társadalmi, valamint a környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódnak. Óvodánkban a „Jó tett helyébe…” óvodasegítı alapítvány mőködik. Óvodánk hagyományos ünnepei, eseményei: • Tündéravató – az új kisgyermekek ünnepélyes befogadása, Tündérekké avatása. • Gondolkodj Egészségesen – országos hálózat tagjai vagyunk, melynek során kiscsoportosaink és szüleik hasznos ajándékokat kapnak az egészséges életmód népszerősítésére. • Adventi készülıdés – a szülıkkel közösen megtartott projekthét – adventi várakozás, ráhangolódás a karácsonyi ünnepekre. • Közösen köszöntjük a karácsonyt az óvoda elıtt felállított karácsonyfánál, gyertyát gyújtunk. • 2011.be elnyertük a „ZÖLD ÓVODA” címet. • Évszakonként kirándulunk a Mátrába. • Családi napot tartunk a Madarak és Fák napján. A szülıkkel közösen kirándulunk, múzeumba megyünk, vetélkedıt rendezünk. • A gyermeknapot megelızı héten minden nap más meglepetés várja a gyermekeket, bővész mősor, ugráló vár, arcfestés, óvodapedagógusaink meglepetése, póni parti stb. • 4 évente tartjuk a Tündér Torna Találkozót –TTT –melyre meghívjuk a város óvodásai. • Fogadjuk a hozzánk érkezı báb és zenés interaktív gyermekmősorokat. • Minden csoportban farsangolunk, és köszöntjük az édesanyákat. • Az iskolába menı gyermekeknek búcsúzó ünnepséget rendezünk. • Részt veszünk a városi rendezvényeken, programokon, - Föld napja, közlekedési nap, báb és színjátszó fesztivál, rajzversenyek, sport rendezvények stb.

23

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK, GYÖNGYÖS VÁROS ÓVODÁI számára készült.

Az intézmény alapítója, illetve fenntartója: Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselı-testülete Az intézmény felügyeleti szerve: Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselı-testülete Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény típusa: Óvoda

A Gyöngyös Város Óvodái vezetıje a magasabb vezetıi beosztású óvodavezetı, a tagóvodák vezetıi a tagintézmény vezetık, akiknek feladatai az óvodák Szervezeti és Mőködési Szabályzatában kerültek meghatározásra.

Az intézmény alaptevékenysége: Az óvoda feladata biztosítani a gyermek óvodai nevelését három éves kortól az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig. Feladatából adódóan alaptevékenységi körében megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlıdését, alkalmassá teszi az iskolai életmódra. SNI gyermekek ellátása. OM azonosító: 200948 Óvodai intézményi étkeztetés Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb vendéglátás

24

2. Törvényi hivatkozás Az óvodák mőködésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek, szabályozások határozzák meg, amelyek biztosítják az intézmények szervezeti, mőködési, gazdasági és szakmai önállóságát, meghatározzák a nevelı- oktató munkában résztvevık jogait és kötelezettségeit, garantálják a gyermekek érdekeinek megfelelı célok, alapelvek mindenkori érvényesülését. • • •

A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési, oktatási intézmények mőködésérıl

•

32/2012.(X.8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve

•

1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról

•

Alapító okirat

Óvodánk részt vesz, a TÁMOP 3.1.11-12-2/2012-0005 ÓVODAFEJLESZTÉS „Boldog gyermekkor” c. pályázatán

25

3.Gyermekképünk Óvodáinkban a nevelés központjában a gyermek áll felvállalva a 3-8 éves gyermek fejlıdésének, személyiségének fejlesztését. A gyermekhez, mint egyedi az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, az eltérı adottságokra, képességekre, szokásokra, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére támaszkodva. Minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlı hozzáférést. A szabad játék elsıdlegességét hangsúlyozzuk, s az élmények feldolgozását támogató környezetet teremtünk. Óvodáinkra jellemzı a befogadó attitőd, különbözıségek tisztelete, elfogadása, a nemek társadalmi egyenlıségének tiszteletben tartása.

4.Óvodaképünk: Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történı beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlıdését. Segítjük a gyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a környezettudatos magatartás kialakulását. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.

26

Ennek érdekében fı feladataink: •

az óvoda társadalmi rangjának megfelelı szintre való emelése, ennek elısegítése,elfogadtatása,

•

a mással nem helyettesíthetı szabad játék kiemelkedı szerepének biztosítása,

•

a tanulás korszerő felfogása, gyakorlati megvalósítása, életkori sajátosságok és egyéni képességeihez igazodó mőveltségtartalmak közvetítése,

•

óvó-védı,

gondozó,

szociális,

nevelı-

személyiségfejlesztı

funkció

elsıdlegességének érvényesítése minden intézményben •

az érzelmi nevelés fokozottabb megvalósítása a hétköznapokban és a jeles napokon egyaránt.

•

a családdal való együttmőködés, partneri kapcsolat formálása,

•

a „különbözıségek” elfogadtatása, tolerálása,

•

demokratikus légkör biztosítása (szülık, gyermekek, pedagógusok, óvodai dolgozók körében),

•

az óvodákban folyó szakmai munka színvonalának minıségi fejlesztése, a helyi pedagógiai sajátosságok megtartása mellett.

Cél: Inkluzív pedagógiai szemlélet érvényre juttatása. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó. A gyermeki személyiség kibontakoztatására törekvés, sokoldalú, harmonikus fejlıdés segítése mely biztosítja minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést az életkori, egyéni sajátosságok és az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével. A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlıdésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elısegítése.

27

5. Kiemelt figyelmet igénylı(Nkt.4§(12))- különleges bánásmódot igénylı, sajátos nevelési igényő, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı, kiemelkedıen tehetséges, a (gyámügyi igazgatásról szóló törvény),hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek nevelése. Differenciálás – hátránykompenzálás, tehetséggondozás. Az egyénre szabott differenciált fejlesztés jelentısége az óvodás gyermek életében A differenciálás egyfajta érzékenységet jelent a gyermekek különbözısége iránt, és egyfajta bánásmódot is jelent, amellyel odafordulunk, viszonyulunk a gyermekek különbözı fejlettségi szintjéhez, s ennek érdekében fejlesztésükhöz a legmegfelelıbb pedagógiai módszereket választjuk ki. A differenciálásra azért van szükség, mert minden gyermek más és más, más adottságokat örökölnek a szülıktıl, más környezeti, ill. nevelı hatások érik ıket, s ezek más személyiséggé formálják, alakítják ıket. Nincs két egyforma ember, s így joga van minden gyermeknek különbözni a többitıl. Ennek alapján a differenciálásra szükség van azért, hogy a gyermek a neki megfelelı nevelésben, oktatásban részesüljön, s ezzel teljesítıképessége maximumát érje el. A differenciált, egyéni bánásmódra nagyon sok lehetıséget nyújtanak azok a tevékenységek, melyeket nap, mint nap végzünk. Mindig a gyermek egyéni fejlettségéhez mérten adjuk a feladatokat. A gyermekek közötti fejlıdésbeli különbségek, melyek megnyilvánulnak: • Eltérı biológiai szükségleteikben (testi, idegrendszeri sajátosságaikban) • Adottságaikban (értelmi képességeik, kifejezıkészségük terén) • Tapasztalataikban, egyéni élményeikben • Mozgásigényükben • Társas magatartásukban, kontaktusteremtésükben • Érzelmeikben • Érdeklıdésükben, aktivitásukban Az óvodapedagógus feladatai az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés terén: • Biztosítsa, hogy a gyermekek a rájuk jellemzı sajátos vonásuknak megfelelıen váljanak a közösség tagjaivá. • Az óvónı mindig igyekezzék tetteivel és szavaival kifejezni, hogy a gyermekek közötti különbségek, az eltérı fejlettségi szint, a feladatmegoldásban megjelenı teljesítmény különbség természetes jelenség. • Segítse elı, hogy lehetıség szerint minden gyermek tőnjék ki valamiben, legyen rá jellemzı pozitív megnyilvánulás. • Az egész közösség elıtt álló feladatokat minden egyes gyermek számára tegye közelivé, érthetıvé, érzelmileg elfogadhatóvá, vonzóvá. • Tervezzen minden helyzetben több fokozatban, minıségben, hogy a gyermekek megkapják a választás lehetıségét. 28

• Figyelje a gyermeket és igazítsa hozzá a követelményeket. • Az óvodapedagógus személye, attitődje legyen együttmőködésre kész, éreztesse támogató figyelmét, a segítségnyújtás biztonságát. • Nem alakulni kell akarni a gyermeket, hanem alakulni hagyni. A differenciálás a gyermek oldaláról a döntés és a választás lehetıségét jelenti, ezt minden helyzetben be kell építeni. • Biztosítsa minden gyermek számára a differenciált, egyéni bánásmód elvét. Az egyéni bánásmód következtében „kivirulhatnak” rejtett vonásaik, és személyiségük egyedi, megismételhetetlen színeivel tehetik változatossá a közösség életét. Mivel differenciálhatunk? - idıtartammal - eszközökkel - technikákkal - tartalommal - követelményekkel - szervezeti keretekkel - munkaformákkal Feladataink a gyermeknevelés során (Adler nyomán) • Elfogadjuk ıt olyannak, amilyen • Biztosítsuk bizalmunkról minden cselekedetében • Elnyerjük bizalmát • Erısítsük öntudatát • Elismerjük teljesítményét, igyekezetét • Társai felé irányítsuk • Társai elıtt is értékeljük teljesítményét, igyekezetét • Apró lépésenként tervezzük képességei fejlesztését • Használjuk ki erısségeit, kedvezı adottságaira építsünk • Tanulási folyamatait bízzuk a szabad játékában tanulható tevékenységekre

Az óvodás korú gyermekek fejlıdésbeli eltérései olykor szembetőnık. Az életkori szakaszok hasonló jelenségeket, fejlettséget eredményeznek, de a hasonlóság mögött gyakran eltérı szintek fedezhetık fel. A roma gyermekek legtöbbje ingerszegény környezetbıl jön az óvodába, ezért értelmi képességeik elmaradnak az életkoruknak megfelelı szinttıl. Értelmi képességeiknek, tanulási készségeiknek fejlesztését még hatékonyabbá kívánjuk tenni. Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, migráns gyermekek óvodai nevelésében az önazonosság megırzését, ápolását, integráció lehetıségét. Feladatunk az egyéni képességeik megismerése alapján, egyéni bánásmód alkalmazásával történı fejlesztésük. • Minden óvónı feladata a csoportjában - gyermekenként – a felmerülı probléma okaink a feltárása, • Az okok megszüntetésére egyéni célok kitőzése. • A gyermek fejlettségi szintjének megfelelıen az egyéni bánásmód formáinak meghatározása.

29

Célunk a prevenció – a tanulási nehézségek kialakulásának megelızése. Az eredményes fejlesztés érdekében nagyon fontos, hogy ezek a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába. A zenei és a testi nevelés az a két terület, ahol a roma gyerekek jó képességekkel rendelkeznek, és mint pozitív nevelési lehetıség, társaik számára példa az ı tudásuk. A logopédiai munka az anyanyelvi neveléshez kapcsolódik, annak része és segítıje. Az anyanyelvi nevelést az óvónı és a család végzi, a logopédus munkája annak kiegészítıje, segítıje. Jelentısége abban van, hogy saját módszereivel elısegítse az alakilag és tartalmilag is megfelelı beszéd kialakulását a gyermekeknél. Évente logopédiai szőrés eredményeként részesülnek logopédiai fejlesztésben az arra rászoruló gyermekek. A logopédus fejlesztı feladatai: • A beszédhibás gyermekek folyamatos kiszőrése • Beszédhibák javítása a logopédia speciális módszereivel • A beszédhiba megszüntetése által a gyermekek családi, óvodai és iskolai beilleszkedésének elısegítése. Beszédjavításra azoknak az 5-6 éves gyermekeknek van szükségük, akiknél a beszéd korrekciójára az iskolai tanulmányok megkezdése elıtt szükség van. Logopédiai munka elsısorban a tanköteles korú gyermekek körében folyik. A sikeres fejlesztés érdekében nagyon fontos az óvodapedagógussal és a családdal fenntartott szoros kapcsolat.

Óvodában még nem tehetségrıl, hanem csak tehetségígéretekrıl beszélünk. Kiindulópontunk, hogy minden gyermek kiemelkedıen jó valamiben, csak lehetıséget kell adnunk a ”tehetségígéretek” kibontakozására. Szeretetteljes óvodai légkörünk, amelyben neveljük gyermekeinket és óvodapedagógusaink pozitív attitődje segíti a tehetségek megmutatkozását. Két-három éves megfigyelés után minden gyermekrıl kiderül, hogy melyik az a terület, ahol ı kiemelkedıen jól teljesít, vagy fokozott érdeklıdést, lelkesedést, kreativitást mutat. A tehetségígéretek korai felismerésében alkalmazott pedagógiai módszerek: - Megfigyelés - Interjú technikák – fejlıdési jellemzık kikérdezése a szülıtıl - Kérdıíves módszerek – szülıi kérdıívek - Dokumentumelemzés – a gyermek produktumai Mirıl ismerjük fel? Szeretné tudni, hogyan mőködnek a dolgok. Összefüggéseket talál ott is, ahol más nem. Élénk a képzelete. Kérdései szokatlanok. Kitartóan megragad az ıt érdeklı feladatoknál. Ha valamit a fejébe vesz, azt meg is csinálja. Beszédes, sokat magyaráz. Humora jó, arcmimikája gazdag, sokat színészkedik. A fentiek persze nem egyszerre jellemzıek a rejtızı tehetségre, hanem néha egyikük, néha másikuk nyilvánul meg a cselekedeteiben.

30

Kategóriák képességterületek szerint: intellektuális („tudományos”) technikai mővészi tehetség (képzı és zenemővészi, elıadói, stb.) pszichomotoros tehetség (sport, mozgásmővészetek, kézügyességet igénylı területek) szociális (az átlagosnál jobb szervezıi, vezetıi tehetség) Használt módszerek a tehetséggondozásban: Gyorsított elırehaladás – iskolakezdés elıbbre hozása a törvényi szabályozás figyelembe vételével Gazdagító programok – differenciálás a csoportban, kiscsoportos foglalkozások. A gyermek tevékeny lény. Ezért a fejlesztés tartalma mindig tevékenységben, tapasztalás útján sikeres, hiszen szemléletes, képszerő gondolkodásuknak ez a legmegfelelıbb. A cél mindig az önállóan tevékenykedni akaró, tudó, boldog kis személyiség elérése. A fejlesztı munka kritikus pontja, mikor kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést. Nehéz pontos választ adni erre. Már óvodáskorban megjelenhetnek pl. a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség. Ezek programszerő egyéni fejlesztése tehát már ekkor fontos. Egészében véve azonban az óvodáskor „alapozó” korszaknak tekinthetı bizonyos értelemben: elsısorban a megfelelı érzelmi fejlıdést kell biztosítani a gyermek számára azzal, hogy „törıdünk” velük, s engedjük ıket játszani. Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a tehetségesnek látszó gyerekeket. Mit tud tenni az óvodapedagógus, ha kiemelkedı képességő gyermeke van a csoportban? Alapszabály, hogy hagyjuk a gyermeket önállóan alkotni! Dicsérjük, újabb és újabb eszközökkel, lehetıségekkel motiváljuk, segítsük, hogy elképzeléseit megvalósítsa. Ha magatartásában nehezen kezelhetıség van, legyünk vele nagyon türelmesek! Tolmácsoljuk és toleráljuk másságát. A szülıkkel való konzultálás, kapcsolattartás nagyon fontos! Hiszen a szülı önmagában látja gyermekét, míg az óvodapedagógus más szituációkban, helyzetekben, a csoport egészében, a társakhoz való viszonyában. Így az iskolaválasztásban is elınyös az együttmőködés. A tehetséges gyermekek fejlesztését elsısorban a gyermekek közötti különbözıségeket figyelembe

vevı

differenciált

foglalkoztatással

valósítjuk

meg.

Tehetség

felismerése,személyiségfejlıdésének támogatása, további segítése. Támogatjuk a kiemelkedı teljesítményeket és igyekszünk továbbfejleszteni. Részt veszünk rajz versenyen, mesemondó találkozókon, sport rendezvényeken, bábfesztiválon.

Programunk figyelembe veszi a különbözı funkciók egymásra épülését, hogy a szociális tanulás

támogatása

közben

sikerélményt

biztosíthassunk

minden

gyermeknek.

Foglalkozásaink tartalma a gyermek egész személyiségére hat, a pszichomotoros fejlesztést szolgálja. Alkalmazkodunk az eltérı képességekhez, eltérı viselkedésekhez. Fejlesztı munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a gyermek biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy szeretjük, elfogadjuk, megértjük ıt.

31

A sajátos nevelési igényő gyermekek speciális fejlesztését a gyermek fogyatékosságának megfelelı szakember végzi, segíti az óvónık munkáját. Egyéni fejlesztési terveikben a szakszolgálat (logopédus, fejlesztıpedagógus, konduktor) szakmai segítségét is igénybe veszik, illetve annak útmutatásai alapján végzik munkájukat.

Tárgyi feltételek biztosítása Intézményünk külsı és belsı tárgyi adottságai - néhány speciális eszköz, és az épület akadálymentesítésének kivételével - megfelelnek a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételeknek. Az egyéni fejlesztés színterei: • Megfelelıen felszerelt logopédiai foglalkoztató szoba • Fejlesztı szoba (több funkciós helyiség) • Tornaszoba A tornaszoba mozgásfejlesztı eszköztára jól szolgálja az egyéni, és a csoportos fejlesztést. Rendelkezünk speciális fejlesztı eszközökkel. Valamennyi foglalkoztató szobában nagymérető tükör segíti a gyermekeket énképük megfelelı alakulásában. A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének céljai a normál pedagógiai célokkal megegyezık, csupán az egyéni állapottól függıen térnek el attól. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy az egyes területeken korlátozott gyermekek is a lehetı legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd késıbb a társadalomnak. Célunk a megfelelı érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolában történı beválás érdekében. Ennek érdekében törekedni kell a kommunikációs tapasztalatszerzés belülrıl jövı igényének kialakítására, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére.

Sérülésspecifikus fejlesztés elvei: • Mozgásszervi fogyatékos ( mozgáskorlátozott). Kiemelt feladat a mozgásos akadályozottságból eredı hátrányok csökkentése. Mozgásfejlesztés,önellátás, önkiszolgálás fejlesztése, játéktér kialakítása, nyelvi fejlesztés, éneklés, manuális készség fejlesztése. • Látássérült gyermek. Látási kontroll hiányosságainak korrigálása. Hallás és mozgásfejlesztés. Testtartási hibák megelızése, helyes testtartás megtanítása. Nagymozgás fejlesztése. Látásmozgás koordináció fejlesztése-finom és nagymozgások esetében egyaránt. • Hallássérült gyermek. 32

• • • •

Nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. Minden, a szocializációt hatékonyan segítı munkajellegő tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermeket. Fejleszteni kell a beszédértést,, szókincset, a szájról olvasási készséget. Törekedni kell a beszédérthetıségének kialakítására,fıleg a magánhangzók esetében. Enyhén értelmi fogyatékos. A spontán tanulást, a társakkal való együttmőködést, a kommunikációt segítik azok az élmények, tapasztalatok, minták, amelyet a gyermek a csoport társai között megél. Beszédfogyatékos. Kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat, kommunikáció kialakítása,, az értelmi fejlesztés, érzelmi élet fejlesztése. Autizmus. Az Óvodai nevelés, a szülıkkel való együttmőködés, a természetes élethelyzetek használandóak a fejlesztésre. A fejlıdés egyéb pszichés zavarával küzdı gyermek. A gyermek a Szakértıi Bizottság véleményében foglaltakra alapozva a részképességzavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója. További feladat megelızni a teljesítménykudarcokra épülı másodlagos zavarok kialakulását.

33

6.Óvodai integrációs program Az inklúzió (befogadás) Az integráció során megpróbálják beolvasztani a gyermeket az ,óvoda meglévı struktúráiba, míg az inkluzív,óvoda arra törekszik, hogy újra átgondolja a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit, és feltételeit azért, hogy valamennyi gyermek haladását biztosítani tudja. Az integráció sikerességét elırejelzı tényezık 1. A szülı részérıl: • elfogadó magatartás • reális helyzetértékelés • tájékozottság a gyermek fogyatékosságával kapcsolatosan ismerje a gyermek személyiségét, állapotát, a szükséges beavatkozásokat, kezeléseket • fegyelmezettség (kezelés, veszélyeztetettséggel kapcsolatban és nevelési kérdésekben) • együttmőködési készség a pedagógusokkal, szakorvossal. 2. A pedagógus részérıl: • empatikus hozzáállás • speciális pedagógiai felkészültség • innovatív készség 3. A befogadó óvoda részérıl: •

az integráció törvényi feltételeinek megvalósítása (alapító okirat, nyilvántartás)

•

a tanulók különleges igényének figyelembevétele a törvény-adta jogok érvényesítésével:

•

HPP-ben megjelenítés

•

a habilitációs, rehabilitációs szempontok érvényesítése (órakeret,szakember biztosítása differenciált fejlesztés és követelménytámasztás, stb.) Szervezési feladatok

Az óvoda Felvételi Szabályzatában szerepel a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek kötelezı felvétele. Az óvónık személyes megjelenésükkel segítik az óvodába való megjelenésüket. A csoportba sorolásnál törekszünk a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek arányos elosztásra. Az óvoda nyitva tartása igazodik a szülık munkaidı beosztásához. A nevelıtestület rendszeresen tart esetmegbeszéléseket. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérést végzünk a gyermekrıl. 34

A gyermek beszédfejlıdését segítjük az ingerekben gazdag beszélı környezet kialakításával. Egészséges környezet feltételeinek megteremtésével megkönnyítjük a gyermekek szocializációját A változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával biztosítjuk a gyermek megtapasztalási lehetıségeit (mikrocsoportos foglalkoztatás, kooperatív

tanulási technikák

alkalmazása).

Óvoda-iskola átmenet gyermekek életében mérföldkınek számít az iskolába lépés idıszaka. A változás nem elızmények nélküli, hosszú érési folyamat eredménye az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése. Abban, hogy minél zökkenı mentesebb legyen a gyermekek iskolába lépése, nagyon fontos szerepe van az óvoda-iskola kapcsolatának. Elveink: • Minden gyermeket megismerjünk, hogy önmagához képest fejleszteni tudjuk; • Elfogadjuk, hogy minden gyermek különbözik egymástól, de mindenki fejleszthetı; • Az egyéni bánásmód, a differenciált nevelés jellemzi munkánkat, hogy eredményesen záruljon az óvodai és kezdıdjön el az iskolai idıszak a gyermek életében; • A gyermekeket sokoldalúan fejlesztjük, kompetenciáit – személyes, kognitív, szociális kompetenciáit – kibontakoztatjuk, ezzel segítjük iskolai életének megalapozását;

Célunk: • Az óvodából iskolába való átmenet megkönnyítése a gyermekek számára; • A gyermekek örömmel, kíváncsian várják az iskolát; • Motiváltak legyenek a tanulásban; • A különbözı szociális háttérrel rendelkezı gyermekek számára esélyegyenlıség biztosítása, hátrányuk kompenzálása; • Kölcsönösen történjen meg az óvodapedagógusok és a tanítók szemléletváltása;

Feladatok: • A tanítók aktív bevonása a leendı elsısök megismerésébe. • A gyermekek iskolára való alkalmassá tétele az egyéni adottságok figyelembevételével, differenciált fejlesztéssel • Folyamatos, jó partneri viszony kialakítása az iskolával;

35

Diagnosztikai módszerünk: • Diagnosztikus Fejlıdésvizsgáló Rendszer ( DIFER) A DIFER mérést 5 éves kortól készítjük el a gyermekekkel. Az iskolába menık vizsgálati eredményét továbbítjuk az iskola felé. A tanítóknak lehetıségük van a mérés folytatására a továbbiakban. Ez a fejlıdésvizsgáló módszer átfogó képet ad a 4-9 éves korú gyermekek fejlettségi színvonaláról, ezáltal megkönnyíti a differenciált fejlesztési terv elkészítését és alkalmazását.

Az óvoda és iskola közötti együttmőködés területei: •

Óvodai rendezvényekre iskolások meghívása;(pl. bábelıadás, zenés mősorok, gyermeknapi programok) • Iskolások mősora az óvodások részére • Az iskolák, tanítók bemutatkozása az óvodai szülıi értekezleteken • Tanítók látogatása a leendı elsısöknél: ismerkedés, beszélgetés, együttjátszás • Óralátogatás a nagycsoportosakkal; • Az óvodai búcsúztatóra tanítók meghívása; • Iskolanyitogató hét megszervezése (projekt készítése). Pl. ajándék készítése a tanítóknak, iskolásoknak, vetélkedı, csapatverseny, az iskola bejárása, megismerése… • Győjtemény készítése és átadása a tanítóknak, amely tartalmazza a nagycsoportosok kedvenc játékait, meséit, verseit, dalait • Az óvónık részvétele az iskolai tanévnyitón • Óvónık tájékozódása az elsısökrıl; • Munkaközösség létrehozása tanítók, óvónık bevonásával (tapasztalatok megbeszélése, eszmecsere);

Szülıkkel való kapcsolattartás A személyes kapcsolat kialakítására törekszünk. Lehetıséget biztosítunk a gyermek egyéni sajátosságainak megfelelı beszoktatásra. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a gyermek fejlıdésérıl feljegyzésekkel, egyéni beszélgetésekkel. Közös rendezvényeken szívesen látjuk a szülıket.

36

7.Az óvodai nevelés általános feladatai 7.1.Egészséges életmód alakítása Egészségnevelési program Óvodáinkban az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentıséggel bír. Olyan szemléletet alakítunk ki, amely fontos emberi értéknek tekinti az egészség megırzését, az egészséges életmód kialakítását. Az egészséges élet az embernek semmi mással nem pótolható, alapvetı értéke,nélküle sem egyéni,sem közösségi lét nem valósítható meg. Az egészség megırzése, fenntartása és fejlesztése egy egész életen át tartó feladat a sikeres önmegvalósítás eléréséhez. Az egészség aktív,célirányos megvalósítását,az egészségvédelemhez szükséges folyamatos ismeretgyarapítást,tapasztalatszerzést csak megfelelı önkontroll segítségével és az életmódot,életvitelt befolyásoló körülmények tudatos változtatásával vagyunk képesek fenntartani. Az egészség nem azonos a betegség hiányával,hiszen nem csupán az orvosilag diagnosztizált egészségi állapot jelent teljes egészséget. Az egészség anatómiai,orvosi meghatározói mellett az óvodai nevelés a szociális tényezık figyelembe vételével alakítja ki és formálja a testi-lelki jólét állapotát.Gyermekkorban az egészségre nevelés nagymértékben az élet további szakaszaira kiható jelentıséggel bír.Az óvodai egészségvédı,fejlesztı magatartás elérésének feltételei bizonyos alapképességek,melyek elsajátíthatók egészségpedagógiai tevékenységek során.Az egészséges életvitel elérésére vonatkozó kompetenciák kialakítása feltételezi a gyermek személyiségének megismerését(testi,érzelmi,értelmi,akarati és társkapcsolati viselkedés) A különbözı élethelyzetekben a testi-lelki edzettséget erısítjük gyakorlással,pótoljuk illetve kiegészítjük a hiányzó egészségvédı képességeket,szokássá alakítjuk az egészségvédı magatartást. A gyermek testi,lelki szükségleteinek kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlıdését, a legteljesebb egészségi potenciáljának elérését, azaz a lehetıséget arra, hogy a gyermek a mindennapi élet alternatívái (életviteli helyzetei) közül a legegészségesebbet válassza, az egészséget választó képességét kifejlessze. Az egészségvédı potenciál fejlesztése megköveteli, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlıdését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. A tervezhetı folyamatok az egészségnevelési program során biztosítják a meglévı eredmények szinten tartását. Az egészségnevelési feladatok, az egészségnevelési program megvalósítását segítik: • • • •

óvodapedagógusok, óvodai dolgozók óvoda orvosa, védını, fogorvos, ÁNTSZ Családsegítı Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó Szülıi Szervezet, szülık, családtagok közössége

37

Cél • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a gyermekek testi, lelki,szellemi fejlıdése egészséges életritmus(napirend, heti rend) mellett élettani szükségletek kielégítése során egészségük megırzése, betegségmegelızés biztosítása egészségvédelem segítése, a családok egészséges életvitelének,életmódbeli szokásainak befolyásolása prevenció,magatartási alternatívák biztosítása példamutatás,helyes szokásrendszer kialakítása folyamatos tapasztaltatás mellett mozgásigény napi szükségletének kielégítése a testi képességek fejlıdése mellett az egészség alapvetı értéket képvisel minden partner életében objektív megfigyelések az egészségi állapot tükrében egészségkárosító tényezık megismerése,azok veszélyeire figyelemfelhívás az egészséges életmódra nevelés az óvodai élet minden területének része az egészséges fejlıdéshez szükséges feltételek legmegfelelıbb biztosítása biztonságos életvitel szokásainak alakítása az egészség megvédésére,edzésére illetve visszanyerésére vonatkozó,közérthetı,de tudományosan bizonyított ismeretek nyújtása sokoldalú egészségvédı lehetıség bemutatása támogató tanácsadás illetve véleményformálás az egészségvédı magatartási szabályok kialakításában egészségvédı,megırzı öntevékenységek segítése segítségnyújtás az egészséges életvitel kialakításához szükséges döntési alternatívák megválasztásában lehetıség biztosítása a családok és az óvodások szabad levegın való, tudatosan tervezett,sokoldalúan fejlesztı mozgására és játékra a mozgás,az aktív tevékenységek és a nyugodt pihenés minısége és mennyisége a gyermek szükségletéhez igazodjon alkalom,idı,helyszín,eszköz biztosítása a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre,ismeretszerzésre

Szociális hátránnyal küzdık nevelési sajátosságai: Az egészségnevelés fı területe az óvodai közösségben megvalósuló szocializáció elısegítése és a szociális érzékenység fejlıdése-fejlesztése. Az óvoda a gyermek viselkedésének második legfıbb mintaadó közössége (nyilván az elsı: a család). Ebben a közösségben az óvónı és más felnıtt személyek magatartása elsajátítandó mintául szerepel, azaz modell-értékő. A gyermek-gyermek, valamint a felnıtt-gyermek kapcsolat érzelmi töltése, társkapcsolati igénye, biztonság-nyújtása biztosítja az együttérzés, az önzetlenség, a segítés, az önfegyelem kialakulását. • • • •

szülık társadalmi integrációjának segítése klubfoglalkozások,munkadélutánok közös kirándulások orvosi tanácsadás

38

• • • • • • • • •

csoport szülıi közösség beszélgetései munkanélküliséggel együtt járó mélyszegénység jelentıs arányú szenvedélybetegek száma gyermekek óvodai nevelésbıl való kimaradása,megszakítása egészséges életvitel szokásainak megismertetése táplálkozási szokások alakítása viselkedéskultúra alakítása,többségi társadalomhoz való illesztése káros szenvedélyek megelızésére vonatkozó ismeretnyújtás gyermekbántalmazás,agresszió megelızése

7.1.1.Egészséges táplálkozás Feladat: • egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása,a gyermekek étkezési kulturájának formálása • az étkezési szokások,az étkezés rendje,az ízlésesen terített asztal és kulturált környezet a gyermekeknek megfelelı mennyiségő és minıségő étel illetve ital elfogyasztásását biztosítja egyéni szükségleteikhez igazodva • az óvoda 3x-i étkezést biztosít a gyermekek számára valamint annak lehetıségét,hogy mindennap friss gyümölcs és zöldségféle igény szerint fogyasztható a csoportokban • a gyermekélelmezési normáknak,életkornak megfelelıen összeállított étrend biztosítása • különleges igény szerinti étkezés biztosítása (cukorbeteg , ételérzékenység stb.) • egészséges élelmiszerek fogyasztásának népszerősítése • különbözı fogyasztási szokások összehangolása a pozítív irányú változások elérése érdekében(pl.:akció:ovi-alma)

Megvalósítás: Kisgyermekkorban a fejlıdés alapfeltétele a táplálkozás..Az alapvetı anatómiai – biológiai sajátosságok figyelembevételével a gyermekek étrendjében ne (ritkán)szerepeljen zsíros étel,pörkölt,erısen főszerezett húsétel,nehezen emészthetı egyéb étel.Az étkezéshez való elıkészületben a gyermekek is részt vesznek,életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelı szinten részesei az önkiszolgálásnak.Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében biztosítja az óvoda (szülıkkel közösen) a gyümölcs – és zöldségfogyasztást naponta,megismerteti az óvodapedagógus a gyermekekkel az új ízeket,az ételkészítési reformlehetıségeket.A saláták,gyümölcstálak,csíráztatás elkészítésében tevékenyen vesznek részt a gyermekek.

39

7.1.2.Mindennapi mozgás lehetıségének megteremtése Feladat: • naponta elemi mozgások gyakorlásának biztosítása • sokoldalú mozgástapasztalatok lehetıségének megteremtése • minimum 2o perc, legalább 1 óra intenzív mozgás minden csoportban naponta,mely örömérzés kiváltása során sikerélményhez juttatja a gyermekeket és további fejlıdésükhöz a legmegfelelıbb motiváció • mindennapi mozgástevékenységgel teherbíró képesség növelés • spontán játék,fogócska,mászókázás,futkározás,ugrálás,labdázás stb. • irányított testmozgás,mely kifejezetten bizonyos izomcsoportot céloz meg • a sport,mint mozgásforma megszerettetése különbözı programok segítségével:(mozgáskotta,gyermekjóga,családi jógamatiné,láb- és tartásjavító torna,nagylabdás gyakorlatok,komplex udvari játék,Gurul az óvoda és egyéb kerékpártúrák,Néhány perc a jókedvért,egészséges csemege készítése,erdei óvoda,Öko centrum Poroszló,sószoba,kirándulás-természeti terület örökbefogadása) • rendszeres fizikai aktivitás igényének kialakítása • fokozott figyelem a sérülés- és balesetveszélyre(tánc,túrák,udvar stb. • relaxációs gyakorlatok (a relaxáció élménye a testbelsı felıl érkezı ingerek felismerésének,feldolgozásának képességét fejleszti,így segít a figyelem,a koncentráció nehézségei esetén is) Megvalósítás: A mozgás a kisgyermek alapvetı életjelensége.A mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár,segíti ıt abban,hogy megismerje önmaga lehetıségeit,a környezetét felfedezhesse,meghódíthassa.A mozgásszükségletét a regenerálódást biztosító délutáni pihenı egészíti ki,amely az alvásigény figyelembevételével igazodik az egyes gyermek szükségletéhez. Egészségpedagógiai cél a mozgás megszerettetése minden nap.Itt alkalmazhatóak az elemi mozgásformák,amelyek a sportági mozgásokból levezethetık,de elemi jellegüknél fogva elveszítették a sportági mivoltukat.Ezek a mozgások egy életen át tartó sporttevékenységet alapozhatnak meg a gyermekekben(kúszás,mászás,futás,ugrás,dobás) A játékos testnevelés életkornak megfelelıen irányított csoportos mozgásprogram,melyben a mozgásfejlesztı információ átadása,a motiváció a készségek és jártasságok mővelése mesébe ágyazottan történik. A szokáskialakítás személyes sportos nevelıi példamutatáson alapszik. A mozgás és végrehajtás sikerörömét nyújtja a funkcionális játék, majd a gy. fejlıdése során különbözı helyzetekbe,szerepekbe képzeli magát,az alkotó játékok pedig egy-egy cél elérésére hozzák össze a játszó csoportokat. Minden gyermek játszik,ha nem ezt tapasztaljuk,biztos,hogy problémája van(betegség, pszichoszociális eset) A játék az élet fenntartásához szükséges mozgások és cselekvésformák begyakorlásának színtere. A gyermeket a játékra belsı feszültség készteti,mely elsıdlegesen fiziológiai-pszichológiai érésbıl fakad,de nagy hatása van rá a szociális környezetnek is. A gyermekek fokozott mozgásigényüket jól kielégíthetik az udvari játékeszközökkel,munkaeszközökkel is. A légfürdızés, napozás biztosított az idıjárásnak megfelelıen. A fent említett eszközök használata megköveteli az általános munkavédelmi szabályok elızetes megismertetését,betartását,ellenırzését a pedagógusoktól. 40

7.13.Személyi higiénia

Feladat: • • • • • • • • • • •

tisztálkodás igényének kialakítása(a világ legtermészetesebb dolgaként épüljön be a napi rítusokba a tisztálkodás,ne legyen belıle kényszeresség) helyes fogápolási technika elsajátítása fogorvosi szőrés és tájékoztatás,szükség esetén kezelés tisztán tartott ruházatra figyelemfelhívás megfelelı öltözködési szokások kialakítása váltócipı használata gyakori fertızı betegségek megelızhetıségére való figyelemfelhívás káros élvezeti szerek fogyasztásának veszélyeire való figyelemfelhívás ismerkedés az egészségügyi szolgáltatások helyszíneivel,az ellátást biztosító személyekkel(épület kívülrıl,jelzés,személyzet öltözéke ,látogatás a mentıállomáson,mentıautó felszerelései) szükség esetén egészségügyi szolgáltatások igénybevétele elsısegélynyújtó – próba( tevékeny délután keretében)

Megvalósítás:

Az egészségnevelés széleskörően készíti fel az óvodás gyermeket az egészség védelmére,edzi testi erınlétét,gondozza lelkét és az együttmőködési készségét. A speciális egészségfejlesztı szempontokra az óvodapedagógusok tudatosan készülnek fel. Példamutatás Dohányzásmegelızı óvodai program: -kedvezıtlen minta(gyenge a dohányzástól való visszatartó erı) -óvoda egész területén tilos a dohányzás -„Dohányzás vagy egészség?” program (OEI) -dohányzó környezetrıl képek győjtése -helyzetgyakorlat

41

7.1.4.Mentális egészség Feladat: • az egészséges gondolkodás nemcsak testi-lelki-szellemi-fizikai jólétre terjed ki,hanem magába foglalja az egyén közvetlen környezetéhez,a társadalomhoz és a természethez főzıdı viszonyát is • az óvodások beilleszkedését segítı családias,barátságos,nyugodt légkör megteremtése minden dolgozó kötelessége • emberi,elfogadó,empatikus magatartással segítjük a kisgyermekek kapcsolatteremtését gyermekkel és felnıttel egyaránt • az óvoda külsı és belsı környezetének kialakításakor és ennek fenntartásakor a környezettudatos magatartás a munkánk alapja • a túlzott elvárások,a monotónia,az egyhangúság,a gyermekek verbális illetve fizikai bántalmazása nem jelenhetnek meg az óvodai nevelımunka során • a felnıtt közösség mentális egészségének védelme és megırzése érdekében erıszakmentes kommunikáció formáit gyakoroljuk(EMK) • a problémákkal küzdı,segítségre szoruló gyermek és felnıtt mindig megfelelı szakember támogatását veheti igénybe • mintát adunk a családoknak a szabadidı helyes,tartalmas és kulturált eltöltéséhez • a pedagógusok szükség esetén elızetes tájékozódás alapján a családok mentális állapotának megváltoztatásában közremőködnek(irodalmi anyag ajánlása,segítségnyújtó szolgálat elérhetısége stb.) • a nemiség kérdésének óvodáskori jellemzıit figyelembe véve a gyermekek érdeklıdésének kielégítése életkoruknak megfelelı beszélgetések során • a gyermek cselekedeteit mindig valamilyen érzelem kíséri,kötıdik az ıt nevelı felnıttekhez,modellkövetése meghatározó Megvalósítás: Az óvoda a család mellett a kisgyermek elsı szervezett közössége. Az óvodának,mint intézménynek a sikeres mőködéséhez,nevelımunkájához nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott légkör,a harmonikus csoportmiliı. A személyes kommunikáció és együttmőködés forrasztja össze a gyermekeket az „én csoportom” tudatáig.A gyermekcsoportban az óvodapedagógus az egészséges életmód szempontjából is mintaadó személy,felelıssége kihat az egészség megırzésére és fejlesztésére is. Az egészséges napirend kialakítása,gyakorlása,a hibás viselkedési módok kezelése,a stresszhatások kompenzációja,a magatartás érzelmi vezérlése a lelki egészség fejlesztésének fıbb feladatai. Az óvodai nevelési gyakorlat kiemelten foglalkozik a beilleszkedés megsegítésével,különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek szociális integrációjának megvalósítására. Aki a mindennapi életben átlagos jellemzıkkel mérve,eltérı személyiség, a közösségbıl való kirekesztés veszélye fenyegeti. Az óvodai csoportokban személyiségfejlesztı tevékenységek során: -társkapcsolatok erısítése,-együttmőködés fokozása,-elfogadás,-szegények lehetıségeinek megértése(javítása),-más származású,vallású elfogadása,vele együttmőködés,-egyéb gyermekközösséggel való kapcsolattartás(más csoportok,bölcsıdei és iskolai közösségek),szolidaritás a rászorulókkal,-szegregáció elvének és gyakorlatának elutasítása

42

7.1.5.Környezeti tényezık Az egészség tiszta,harmónikus környezetet igényel,amelyben a fizikai,pszichikus,szociális és esztétikai tényezık egyensúlyt alkotnak. Az életben maradáshoz az embernek alkalmazkodnia kell a környezet tényezıihez.Ez az egészségnevelésben a szocio-kulturális normák és formák iránti elvárásokat,harmonikus személyes kapcsolatokat,önmegvalósításra vonatkozó képességet és készséget fejez ki. A globalizált világ a természet megvédését,a hulladék hasznosítását,az energiával való takarékoskodást az óvodai egészségnevelés kompetenciájába emeli. Felnıttek részérıl: • a csoportszobák szellıztetését,az ivóvíz tisztaságát,a főtés,világítás megfelelı használatát,az udvar tisztán és rendben tartását,gondozását,a helyiségek takarítását,a gyermekek tevékenykedéseihez használt eszközök rendben tartását folyamatos odafigyeléssel biztosítjuk • az óvodai eszköztárban minden tárgy megfelelı minıségő,mérető,természetes alapanyagú,egészségre ártalmatlan anyaggal felületkezelt,esztétikus • egészségvédı,balesetmegelızı,szabályt követı készséges magatartás • változó természeti és kulturális feltételekhez alkalmazkodó viselkedés • emberi kapcsolatok tiszteletben tartása • segítı,udvarias viselkedés • napirend elfogadása és aktív részvétel abban • betegség esetén megfelelı viselkedés(távolmaradás) • önismeret,önellenırzés • Gyermekek részérıl • véleményalkotás a saját egészségvédı magatartásról • életvédelmi és balesetmegelızési magatartás szabályainak betartása,rizikóhelyzet elkerülése • saját aktuális életmód értékelı áttekintése(táplálkozás,mozgás,szabadidı) • más személyekkel való kapcsolat(családban,csoportban) • testbeszéd • rendszeres egészségi szőrıvizsgálatok,gondozás-ápolás elfogadása

43

7.1.6.Egészségnevelési programok, rendezvények(ajánlások): 1.-„Egészséges óvoda”pályázati projekt 2.-„Egészséges Óvodák” hálózata - „Gondolkodj egészségesen!”zsák óvodakezdéskor 3.-„Szív kincsesláda” program 4.- „Dohányzás vagy egészség” – cseresznyés szimbólum megismertetése 5.- „1 perc az egészségért!” ismertetıtábla egészségmegırzı tanácsokkal 6.- Magvak fogyasztása,csírák készítése,kóstolása,saláták készítése,kóstolása 7.- „Természetesen-Egészségesen” 8.- Állatgondozás óvodán belül(akvárium,csiga,teknıs,madáretetés stb.) 9.- „Állati jó bemutató”(Tóth Gábor) 10.- „Zöld óvoda” pályázati projekt 11.- „Zöld fal”; „zöld napok” 12.- „Madárbarát óvoda”projekt (MME) 13.- Virágos környezet (minden család legalább 1 virágpalántával járul hozzá) 14.- Faültetés (újonnan érkezı óvodások,folyamatos növénygondozás) 15.- Fák neveinek megismertetése az óvodai környezetben 16.- Föld napja 17.- Erdei ovi 18.- ÖKO centrum,Poroszló 19.- Múzeumpedagógiai foglalkozások 20.- Szüreti napok szülıkkel közösen 21.- Gyermeknapi hét szülıkkel közösen,népi játékok az udvaron 22.- Szülıi fórumok,beszélgetések 23.- Mesedélután szülıkkel 24.- Bábszínház (Galagonya,Eger) 25.- Sószoba 26.- néptánc,társastánc 27.- Gyógynövények,főszernövények megismertetése,felhasználása 28.- Valiskó farm - Nagyréde 29.- „Teddy doktorok” 30.- „Néhány perc a jókedvért!”családi sportolás 31.- Tagóvodák közös sportolása szabadtéri sportpályán 32.- Gyermekjóga,családi jóga,reflexjóga,”Jóga-móka” gyermektábor 33.- Láb- és tartásjavító torna,Mozgáskotta,Vitamintorna 34.- Szelektív hulladékgyőjtés folyamatosan/idıszakos papírgyőjtés 35.- Természetvédelmi területek megismertetése 36.- Gyalogkakukk túra,Családi túra,Picurka túra 37.- Örökbefogadott természeti területek folyamatos megfigyelése,gondozása 38.- „Gurul az óvoda” 39.- „Ovi –bringa” 40.- Óvd,védd magad – játékos helyzetgyakorlatok 41.- Látogatás a mentıállomáson,rendırségen,tőzoltóságon,fogorvosnál 42.- Év végi,szülıkkel közös kirándulás,túra,szabadban való fızés

44

1. melléklet Egészségnevelési program megvalósulásának folyamata Egészségnevelési program – Rendezvények értékelése 2. melléklet Válaszolnak a pedagógusok

3.melléklet Kérdéssor gyermekeknek képek és fotók alapján, melyeknek témája és mennyisége a gyermekek életkorának megfelelıen szelektálandó. 4.melléklet Szülık véleménye

45

7.2.Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Óvodáskorban, a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be. Az érzelmek dominálnak, átszövik a gyermekek életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendő érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki, ezért fejlıdésükben meghatározó a családban a szülık szerepe, az óvodában ıt körülvevı dolgozók kommunikációja, viselkedése modell a gyermek számára

Cél: Érzelem gazdag, jól szocializált, önfeledt, a természetben és a társadalmi környezetben jól eligazodó, kiegyensúlyozott, társas kapcsolataiban stabil gyermek ismereteinek megalapozása.

Feladat: •

érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör biztosítása a befogadástól az óvodáskor végéig;

•

az óvodapedagógus – gyermek, gyermek- gyermek, gyermek-dajka pozitív attitőd kialakítása, az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, kommunikáció

•

olyan napirend, életrend kialakítása, melyben a gyermek éntudata, önértékelése, fejlıdik;

•

természetes, társas szükségleteinek kielégítése

•

olyan közösségi szokások, szabályok biztosítása, csoport és óvodai szinten, amelyek igazodnak a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, amelyek gyakorlása által kialakulnak azok a magatartási szokások, amik lehetıvé teszik az együttélést, a társas kapcsolatok fejlıdését, a különbözıség elfogadását.

46

•

a szocializáció szempontjából fontosak a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása.

•

a mindennapi mese biztosítása, melynek hatása erısíti az összetartozás érzését, az együttlét önfeledt örömét, egyben erkölcsi értékeket közvetít a gyermek számára,amelyet

erısít

a

pedagógus

mintája,

a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlesztése (pl.együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség, önfegyelem,közös értékek óvása, kitartás, szabálytudat,figyelmesség). •

megismeri a szőkebb és tágabb környezetét, mely a szülıföldhöz kötıdés alapja

•

rácsodálkozik a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre

•

megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nehezen szocializálódó,alacsonyabb fejlettségi szinten álló, halmozottan hátrányos és hátrányos helyzető gyermekek differenciált fejlesztésére,érzelmi, akarati életük alakítására, valamint a kiemelkedı képességő gyermekek nevelésére.

• az óvoda helyi szokásainak megfelelıen rögzítjük a gyermekek fejlıdésének nyomon követését, eredményeit, hiányosságait. •

kiemelt hangsúlyt fektetünk óvodai ünnepeinkre, mint az érzelmi nevelés fontos eszközére, ahol a készülıdésben, az ünnepre való ráhangolódásban, a közös tevékenységben az óvoda gyermekei, dolgozói mellett a szülık is aktív részt vállalnak.

47

7.3.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A megfelelı beszélı környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelıtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére nagy figyelmet kell fordítanunk. Az anyanyelv használata, fejlesztése szerves része az óvodai élet minden pillanatának, a nevelés egész rendszerének.

Cél: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különbözı formáinak

differenciált

fejlesztése

a

nevelıtevékenység

egészében.

A

gyermek

beszédkészségének fejlesztése, gondozása, oldott, derős légkör megteremtése, melyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtı beszédkészsége fejlıdik és fejleszthetı, azáltal,hogy türelmesen kivárjuk gondolatainak,érzelmeinek kifejezését. A beszéd és a gondolkodás összhangjának megteremtése. A nap folyamán, ha kapcsolatot teremtünk ezt példaértékő beszéddel, követésre méltó nyelvhasználattal tesszük. A

szocializáció

folyamatában

is

a

gyermek

érintkezésének,

önkifejezésének,

gondolkodásának legfıbb eszköze. A beszéd által erısödik biztonságérzete, tájékozottsága. A helyes, szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, elıkészíti ıt az irodalmi élmények befogadására. A nyelvi, kommunikációs fejlesztést legnagyobb mértékben a környezet beszédkultúrája befolyásolja.

48

Feladat: •

Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör alakítása;

•

A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása,

•

Beszédészlelés, beszédértés, rövid és hosszú távú verbális emlékezet fejlesztése,

•

A szókincs folyamatos bıvítése, igényes irodalmi anyag kiválasztásával, anyanyelvi játékokkal;

•

Az óvodai nevelésünk során a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságaira valamint a meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk változatos tevékenységet, amelyen keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az ıt körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl.

•

A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bıvítése, különbözı élethelyzetekben való gyakorlása

•

A

gyermek

türelmes

meghallgatása,

kérdéseikre,

válaszaikra

képességeinek

megfelelıen adott ösztönzı, pontos magyarázat által erısödik az ıt körülvevı környezet relációinak felismerése, megértése. •

A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülı differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása.

•

Etnikai, illetve külföldi irodalommal való ismerkedés

•

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.

•

Az életkori sajátosságoknak megfelelı cselekvéses tanulás lehetıségének megteremtése.

•

A beszédhibák kiszőréséhez, javításához logopédus segítségét kérjük.

49

8.Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Feladatunk az óvodák nyitvatartási igényének megfelelıen, a színvonalas nevelımunka megtartása. Ennek feltétele az óvodapedagógusok, dajkai létszámok, egyéb kisegítı dolgozók törvényben meghatározott létszámú foglalkoztatása. Ez biztosítja a szakszerő ellátást, a minıségi munkavégzést. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda mőködését segítı nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Ezek mellett új szervezeti forma, az óvodavezetı által gyakorolt munkáltatói jogkör lehetıvé teszi, hogy az egyes intézmények között a munkaerı a szükségnek megfelelıen – eseti és tartós feladatokra egyaránt – átcsoportosítható legyen az alkalmazási jogviszonyok változtatása nélkül.

Tárgyi feltételek A gyermekeket körülvevı környezet biztonságossá tételére és balesetmentességére törekszünk. A gyermeket életkoruknak megfelelı bútorzat, berendezés veszi körül. Nagyon fontos a tevékenykedtetéshez szükséges eszközök megteremtése és azok a

gyermekek számára

hozzáférhetı módon történı elhelyezése. A gyermekek mozgásigényének kielégítését szolgáló helyiségek, udvar, megfelelı mozgásfejlesztı eszközök rendelkezésre állnak. A gyermekeket körülvevı környezet biztonságos és balesetmentességére törekszünk. Lehetıségeinkhez mérten megfelelı helyet biztosítunk a szülık fogadására. Az eddig létrehozott értékek védelme, megırzése, lehetséges fejlesztése, a takarékos mőködtetés közös feladata minden dolgozónak.

A tárgyi eszközök fejlesztése érdekében törekedni kell a pályázatok, a szponzori, szülıi támogatások, alapítványok, megnyerésére.

50

8.1 Hetirend A hetirend elsısorban az óvodapedagógus munkáját segíti abban, hogy nevelımunkáját a folyamatosság, a rendszeresség, a tudatosság és a fokozatosság elve szerint végezhesse. A heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú párhuzamosan végezhetı, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A ciklusokban a tartalmi egység elvei alapján, komplex módon jelennek meg a tevékenységi formák. Naponta lehetıség van az éneklésre, vizuális tevékenységre, verselésre, mesélésre a gyermek igénye szerint. A gyermekeknek naponta szükségük van szervezett játékos mozgásra. Heti egy-két alkalommal minden csoportban átöltözéssel kötelezı testnevelést szervezünk. A gyermekeknek megadjuk a lehetıséget, hogy a megkezdett témát, tevékenységet kedvük szerint folytathassák a hét folyamán.

8.2Napirend A gyermekek egészséges fejlıdéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú tevékenységformák megszervezésével. A rendszeresen visszatérı ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirendet a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet az azonos idıpontban visszatérı tevékenységek jelentik. Ahol biztosítottak a feltételek, a folyamatos reggelizés megvalósítására törekszünk. A különbözı tevékenységek a gyermek egyéni szükségleteihez igazodnak. A napirend biztosítja a gyermek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletének megfelelı váltakozását. A legtöbb idıt a gyermek legfıbb tevékenysége a játék kapja. . A napirend alkalmazkodik az évszakokhoz, hogy a természeti hatások is szolgálják a gyermek fejlıdését. A gondozásnak is kiemelt szerepe van. A pedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlıdését együttmőködve a gondozást végzı többi munkatárssal (összehangolt, sürgetésmentes munka, kommunikáció, érzelem kinyilvánítás).

51

Az óvodai nevelés tervezése, valamint a gyermekek fejlıdésének nyomon követése valamennyi csoport számára készül. A napi mesélés és a mindennapi testnevelés beépül a napirend folyamatába. Az óvoda teljes nyitva tartása idejében, a gyermekekkel történı foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

Szervezeti és idıkeret Tagóvodáinkban osztott, részben osztott és osztatlan csoportokat szervezünk, igyekszünk a folyamatosságot biztosítani. Az életkori jellemzık ismeretében és az egyéni eltérésekre építve, a gyermekek érdeklıdésétıl függ – a szabad játékot kivéve – a felajánlott tevékenységek megválasztása.

A

gyermekek

a

tevékenységeket

kooperatív

módon

mikrocsoportban

végzik.

A

mikrocsoportos együttmőködés lehetıségei a gyermekek szocializációjának minıségétıl is függnek, melyre kiemelt hangsúlyt fektetünk.

52

9.Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 9.1.Játék A játékot az óvodás gyermek legjellemzıbb életmegnyilvánulásának, legfontosabb, leginkább fejlesztı alaptevékenységének, nevelési eszközének, módszerének, szervezeti keretének, formájának tekintjük. A gyermek egész napját a játéktevékenység szövi át és határozza meg, ebben zajlik tapasztalatai, ismeretei, élményei feldolgozása. A játékban érvényesülnek azok az érzelmi hatások, melyek a gyermeket a megismerés folyamatában érik és társas kapcsolatukat is befolyásolják. A játék a legfıbb személyiségfejlesztı eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik. Eredményeképpen alapozódnak a képességek és alakul a magatartás.

Cél: a gyermekek elemi, pszichikai szükségleteinek kielégítése; kezdeményezı,

alkalmazkodó,

kitartó,

alkotó,

másokat

elfogadó-segítı,

derős,

harmonikus, szeretetteljes személyiségő gyermekeket neveljünk.

Feladat: •

megfelelı hely, idı, eszköz, élményszerzési lehetıség, csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítı, támogató attitőddel, differenciált módszerekkel.

•

tudatosan megengedı, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítı, támogató jelenlét a szabadjáték túlsúlya érvényesülésének biztosítása

•

közös tapasztalatszerzés lehetıségének biztosítása, együttjátszás örömének támogató, serkentı hatása

•

a játék örömének biztosítása

•

a gyermekek észlelésének, megfigyelı-képességének, önkéntes és szándékos figyelmének, emlékezetének, felidézésének, képzelete mőködésének, gondolkodásának alkotó képzeletének,szellemi aktivitásának,beszédkészségének,problémaérzékenységnek,

53

helyzetfelismerı képességének, mozgáskészségének, térérzékelésének, nagymozgásának,finommotoros tevékenységének, erkölcsi ítéletalkotásának, erısítése. •

erısítjük a gyermek szocializálódási folyamatát, a közös játék örömét, mivel a közös élmény együttes megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát, probléma érzékenységét,

•

alakítjuk az együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzését;

•

fejlesztjük a gyermek kommunikációs kapcsolatteremtı készségét;

•

a vezetı egyéniségek kommunikációs stílusának figyelése, a gátlásos gyermekek oldása pl. ölbeli játékokkal.

•

ösztönözzük a gyermeket a játékrend, a fegyelem betartására.

54

9.2. Vers, mese A vers, mese forrása az anyanyelvi nevelésnek, az érzelmi biztonság megadásának. Az óvodában a gyermekek mindennapjait átszıve, folyamatosan jelen van. Értékeket, hagyományokat,

szokásokat

közvetít

a

gyermekeknek,

fejleszti

a

beszédet,

kommunikációt képzeletüket, gondolkodásmódjukat, szociális képességüket, általa erkölcsi, etikai ismereteket szereznek.

Cél: • • •

Az irodalmi alkotások segítségével a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlıdésének támogatása, pozitív személyiségjegyeik megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Változatos irodalmi élmények nyújtásával belsı igényük felébresztése a könyv, a színház, a múzeumok értékei iránt. Az irodalom iránti vonzódás kibontakoztatása, a magyar nyelv szépségének, kifejezı erejének segítségével, a gyermekköltészet, a népi hagyományok gazdag lehetıségeinek kihasználásával.

Feladat: •

Az irodalmi anyag sokrétő, igényes válogatása az egyetemes értékő és népi mővek megfelelı arányú felhasználásával, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelıen.

• • • • •

•

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag világának felfedezése mellett, a klasszikus és kortárs irodalmi mőveknek egyaránt helye van. A komplex óvodai programcsomag ötlettárként való használata, a differenciált fejlesztés érdekében. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, mondókákkal, dúdolókkal, versekkel, mesékkel, találós kérdésekkel, anyanyelvi játékokkal. A mese vers hangulatát kifejezı óvónıi elıadásmód, metakommunikáció érvényesítése mellett, a tiszta hangzás és az egyéniség kibontakoztatása érdekében az egyéni bemutatást szorgalmazzuk. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiéniájának elengedhetetlen eleme. A mindennapi mesélés, verselés, bábozás, dramatizálás, dramatikus játékok igényének kialakítása, mely biztosítéka annak, hogy a gyermekek a régi és új benyomásokat elfogadják, és többször feldolgozzák. A gyermekekben alakuljanak ki azok a képességek, amelyek által bele tudják élni magukat mesehallgatás során a mese szereplıinek helyzetébe. Erre adjon lehetıséget a dramatizálás és a bábozás. Ezáltal fejlıdik szervezı és alkalmazkodó készségük, beszéd produkciójuk, kibontakoznak érzelmi és értelmi erıik, kreativitásuk, a kapcsolat-felvételi és kapcsolattartási készségük.

55

•

A gyermekek saját vers- és mesealkotásának elısegítése, annak mozgással vagy ábrázolással történı kombinálása lehetıséget ad az önkifejezésre.

•

A gyermekek mindennapjaiban jelenlévı meséléssel, verseléssel, mondókázással esztétikai, irodalmi fogékonyságuk megalapozása, anyanyelvünk, szülıföldünk szeretetére nevelés.

56

9.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mottó: „A tudatalatti magyarság elsı alapköve a nyelv, második alapköve a zene. Óvodában talán még fontosabb a nyelvnél is. Anyanyelve csak egy lehet az embernek, zeneileg is.” Kodály Zoltán Cél: Az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép, tiszta éneklésre való szoktatás, a zenei hallás, ritmusérzék, zenei emlékezet fejlesztése. A gyermekek esztétikai érzésének, mozgáskultúrájának formálása, a közös éneklés, a közös játék, zenehallgatás útján zenei kultúrájuk fejlesztése. A mővészeti ágak közül kiemelt szerepe van a zenei nevelésnek. A legsokoldalúbban kapcsolható bármely gyermeki tevékenységhez. Célunk a zenei tevékenységre nyitott, befogadó gyermekek nevelése, akik a különbözı zenei tevékenységekben felszabadultan, vidáman, belsı szükségletbıl szívesen vesznek részt, ezáltal fejlıdik éneklési-, ritmus, hallás- és mozgáskészségük, formálódik egész személyiségük, megalapozódik zenei anyanyelvük, kreativitásuk. Az óvónı játékos, dalos, táncos kedve hatja át mindennapjainkat. Zenei mőveltségük, tiszta hangjuk, mozgáskultúrájuk minta, követendı példa a gyermekek számára. Fejlesztési feladatainkat a ritmus- hallás- mozgás hármas egysége koordinálja. A kiválasztott anyagban megfigyelik a környezet hangjait, megismerik a hagyományos népi életvitel szokásait, ünnepeit, az ezekhez kapcsolódó mondókákat, énekes népi játékokat. A Zenehallgatási anyagunk alapja a magyar, nemzeti és etnikai népdalkincs és azok feldolgozásai, valamint válogatások a zeneirodalom klasszikusainak mőveibıl.

A fejlesztés területei: •

Hallásfejlesztés: A megismert mondókák, népi játékok többszöri gyakorlásával segítjük elı a tiszta éneklést, a kezdıhang pontos átvételét. Tapasztalatot szereznek környezetük hangjairól, felismernek különbözı hangszíneket. Megismerkednek különbözı hangszerek hangjával. Tapasztalatot szereznek a halk-hangos, magas-mély különbségérıl, fejlıdik zenei emlékezetük, belsı hallásuk.

•

Ritmusfejlesztés: Megismerkednek különbözı ritmusokkal, tempókkal. Játékos utánzó mozgással, járással elsajátítják az egyenletes lüktetést. Tapasztalatot szereznek a gyors-lassú különbségérıl. Megismerkednek különbözı ritmushangszerekkel.

57

•

Mozgásfejlesztés: Az énekes játékokkal különbözı mozgásformákat sajátítanak el, mellyel fejlıdik egyensúlyérzékük, testséma ismeretük, erısödnek alapmozgás készségeik. Változatos járásmódok, irányváltoztatás, különbözı térformák közben fejlıdik térbeli tájékozódásuk. Ismerkednek a népi játékok jellegzetes mozgásformáival, különbözı tánclépésekkel.

•

Beszédfejlesztés: Változatos mondóka és dalszöveg alkalmazása közben fejlıdik beszédkészségük, szókincsük. A zenei anyag elısegíti a helyes kiejtés, hanglejtés, légzés beszédtempó, elsajátítását.

58

9.4.Rajzolás, festés,mintázás, kézi munka

A gyermeki alkotás, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, belsı képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, változatos lehetıségek felkínálásával. Az ábrázolás összetett, sokszínő nevelési terület, mert magában foglalja a rajzolást, a festést, a mintázást, a kézi munkát, a képalkotást, építést és a mőalkotásokkal, népmővészeti elemekkel , esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedést. Egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva megismerteti a gyermekeket a különbözı anyagokkal, azok tulajdonságaival, egyszerő munkafogásokkal, technikai alapelemekkel, fejleszti az eszközök használatának, a velük való bánásmódnak szokásait. A megfigyelés és ábrázolás által formálódnak a gyermekek érzelmei, képzetei, gazdagodik élmény és formaviláguk, térbeli tájékozódó és rendszerezı képességük alakul. A vizuális nevelés kötetlen szervezeti formában, többféle technikai lehetıség biztosításával történik.

Cél: Az ábrázolás örömének kialakítása, a gyermek élmény- és fantáziavilágának szabad, képi gondolkodásának fejlıdése. Tér-, forma-, színképzetük gazdagítása, esztétikus érzékenységük, szép iránti fogékonyságuk, igényességük alakítása. Az alkotás örömének megtapasztalása.

Feladat • A gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése (állandó hely, eszköz biztosítása a gyermek számára elérhetı helyen, az egész nap folyamán teret biztosítson. • Az eszközök célszerő, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás • Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, a környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. A hagyományos óvodai ábrázolás eszközeinek és technikáinak használata mellett a népi kismesterségek, hagyományırzı technikák, eszközök, anyagok megismertetése a gyermekekkel • A vizuális és kommunikációs tevékenységek összehangolása.

59

9.5.Mozgás A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, jelentıs szerepet tölt be az óvodás korú gyermek fejlıdésében. Erre az életkorra jellemzı, hogy mozgás, tevékenység által szerez információt környezetérıl, segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntés és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezıinek alakulását. A mozgás, kedvezıen befolyásolja az egész szervezet fejlıdését, beleértve az értelmi fejlıdést. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kis mozgások alakulásához. A társakkal való együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlıdésének elısegítése. Elısegíti a harmonikus testi-lelki fejlıdést. Fontos szerepe van az egészség megırzésében, megóvásában. Kedvezıen befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítıképességét. A mozgásfejlesztés magában foglalja az aktív nagy mozgást és a finommotoros fejlesztést egyaránt. Szervezeti formái a játékban, a mozgásos játékokban, spontán játékban azon belül a szabadjátékban, szervezett mozgásban, a mindennapi mozgásfejlesztésben, a kirándulások alkalmával jelennek meg.

Cél:

A gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, erınlétük, állóképességük fokozása. A gyermek térben való tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezıinek fejlesztése játékosan, játékok és fejlesztı feladatok által.

60

Feladat: •

különbözı szervezetei formák megteremtése, sokoldalú mozgástapasztalatok szervezése a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítése érdekében;

•

a mozgásigény, fejlettség, terhelhetıség megismerése

•

a rendszeres és jó légkörben végzett mozgással a mozgás megszerettetése, a mozgáskedv megırzése;

•

a mozgásfeltételek folyamatos biztosítása zárt térben és a szabadban egyaránt;

•

minél több mozgáslehetıség biztosítása eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán, szabad játék, irányított mozgás keretében, akár zenével is összekötve.

•

az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára lehetıséget biztosítunk a mozgásigénye kielégítésére;

•

világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása;

•

mozgásos, játékos tevékenységek rendszeres alkalmazása, szabad levegı kihasználása.

61

9.6.A külsı világ tevékeny megismerése

A gyermekek környezettel való ismerkedése az óvodai nevelés egészében érvényesülı folyamat. Ezáltal olyan tapasztalatokat szereznek az ıket körülvevı társadalmi és természeti környezetrıl, amely segíti ıket az életkoruknak megfelelı biztonságos eligazodásban. A külsı világ tevékeny megismerése magában foglalja a környezet megismerése mellett elemi matematikai tapasztalatok megszerzését. Az ismeretszerzés alapja a tapasztalás és tevékenykedtetés, a pedagógus példája, s ezek segítségével a környezet megóvására, védelmére, a természet szeretetére neveljük gyermekeinket. Nagyon fontos az óvoda és a család kapcsolata. Az óvoda nevelı tevékenysége kihat a szülıkre, tanítja a szülıt is. Tudatosítja a szülıkben a példamutató, felelısségteljes magatartás jelentıségét. Bevonja ıket a környezeti nevelési feladatok megoldásába.

Cél: •

A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi

viszonyának kialakítása a természeti- emberi-tárgyi értékek iránt; •

A környezet megismeréséhez s viselkedéskultúra megalapozásához szükséges

jártasságok, készségek kialakítása környezettel való harmonikus viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok megalapozása. Feladat: •

A szőkebb és tágabb környezet megismerésének, tapasztalatok győjtésének,

felfedezések lehetıségének biztosítása, a feltételek megteremtése, élményszerzési helyek biztosítása. •

Környezettudatos magatartás megalapozása.

•

Környezetvédelmi,- megóvási szokások kialakítása.

•

A környezet megismerésében, megértésében, az összefüggések felfedezésében a

gyermekek segítése. •

Spontán és szervezett tapasztalatszerzés biztosítása.

•

Szülıföld, az ott élı emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok,szokások,

családi és tárgyi kultúra értékeinek szeretetére védelmére nevelés. •

A város építészeti, történeti, természeti jellemzıinek, értékeinek megismerése.

62

•

Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedés formák kialakítása a gyermekben,

amelyek elısegítik a természetes és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolatok kialakítását. •

A gyermekek mennyiségi, formai, nagyság-, tér-, és síkbeli szemléletének

alakítása, és azok tevékenységben való alkalmazása. •

A

gyermek

önálló

véleményalkotásának

segítése,

döntési

képességének fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és környezet alakításában. •

A

megtapasztaláson

alapuló

megismerés,

információszerzés

sokoldalú

biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi, minıségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bıvítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, mondatalkotás aktivizálása. •

Pozitív érzelmi viszony kialakítása, a természet védelmére, szeretetére nevelés a

család bevonásával •

A különbözı”zöld” napok játékos feldolgozása

63

9.7. Munka jellegő tevékenységek Személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvı tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató: Önként, örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitődök és képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelısség,céltudatosság) alakításának fontos lehetısége. A közösségi kapcsolatok és a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A játékidıben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetıség a munkavégzésre. A gyermekek kezdetben önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak, majd késıbb szívesen végeznek munkát társaikért is. Cél: •

hogy a gyermek önkiszolgálása során gyakorolja azokat a fogásokat, készségeket, melyek az egyéb munkajellegő tevékenységekre alkalmassá teszik;

•

becsülje meg saját és mások munkáját;

•

fejlıdjön kitartása, a megkezdett tevékenység befejezésére való igénye, feladattudata;

•

a munka jellegő tevékenységek során tapasztalatot, jártasságot szerezzen

•

Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegő tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentıségének megláttatása, elismerése, megóvása. Feladat: • tegye lehetıvé, hogy a gyermek önkiszolgálása során gyakorolja azokat a fogásokat, amelyek az egyéb munkajellegő tevékenységekre alkalmassá teszik • fejlessze a gyermek kitartását, alakítsa ki a megkezdett tevékenység befejezésére való igényét, felelısségtudatát • segítse elı, hogy a gyermek szerezzen tapasztalatot, jártasságot a munkajellegő tevékenységek során • támogassa, hogy az együttmunkálkodás érzelmi élményének hatására alakuljanak a gyermekek baráti, egymást segítı kapcsolatai, igényeljék a közösséget •

alapozza meg a segítségnyújtás, a másokról való gondoskodás igényét;

• fejlessze a gyermek feladattudatát, önbizalmát, önértékelését, melyek segítségével érezze, hogy a csoport, a közösség hasznos tagja •

alakítsa ki, hogy a gyermek becsülje meg saját és mások munkáját

•

konkrét, reális, vagyis a gyermek saját magához mért fejlesztı értékelés

64

9.8.A tevékenységekben megvalósuló tanulás Programunkban a tanulás fogalmát tágabb értelemben használjuk, hiszen a gyermek minden tevékenysége révén tanul. Így tehát a tanulás, a mőveltségi területek tartalmi feldolgozása nem önálló tevékenységformaként jelenik meg. A gyermekjátékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Ebben a folyamatban az óvónı az egyes gyermekek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. A fejlıdéshez, fejlesztéshez alkalmazkodó tanulási térben, a játékban a gyermekek aktívvá, produktívvá válnak Elsıdleges cél az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, erısítése. Attitődök erısítése, képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire. A tevékenységekben megvalósuló tanulás az óvodai nevelés során a teljes személyiség fejlıdését, fejlesztését támogatja.

A gyermek életkorának egyéni fejlettségének megfelelı játékos tanulás magába foglalja: •

a tapasztalatok győjtését, felfedezés örömét,

•

utánzásos minta-és modell követés

•

szokások alakítását,

•

kezdeményezett tevékenységi formákat

•

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzést,

•

az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

•

gyakorlati probléma és feladatmegoldást,

•

kezdeményezéseket,

•

játékos, cselekvéses tanulást,

•

a finommotoros készségek gyakorlását;

•

a tanulás elemi szintő technikáinak megismerését,

•

a gondolkodás képzeti, elemi, fogalmi használatát,

•

a társadalmilag és helyileg kívánatos és lehetséges elemi szokások, szociális

viszonyulások, magatartásformák megismerését.

65

Cél: •

készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül,

•

tudásgyarapítás

Feladat: •

biztosítsa a tanulási folyamat objektív és szubjektív feltételeit,

•

tegye

lehetıvé

a

gyermekek

egyéni

szükségleteinek,

adottságainak,

képességeinek kibontakoztatásának lehetıségeit, •

teremtse meg a választható mőveletek, szerepek, szabályok magatartás- és

viselkedésformáló értékrendjét, •

az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív

értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakoztatását.

66

10.A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hétéves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetıséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A szociálisan egészségesen fejlıdı gyermek kedvezı iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttmőködésre, a kapcsolatteremtésre felnıttel és gyermektársaival egyaránt. Iskolára való alkalmasság- feltételezi a megfelelı testi fejlettséget, jó pszichés státust, szociális és mentális érettséget, észlelési (látás, hallás, tapintás) a mozgásos és az ezeket kísérı verbális struktúra épségét. Testi, lelki, szociális érettség. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdésére. Testileg fejlett, összerendezett, harmonikus mozgású, megfelelı állóképességgel rendelkezı. Viselkedését, szükségleteit szándékosan irányítani képes. Nyitott, érdeklıdı. Megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, növekszik a figyelem idıtartama, könnyebbé válik megosztása és átvitele. A közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama. Érthetıen, folyamatosan kommunikál, beszél, meghallgat másokat. Életkorának megfelelı tempóban és hangsúllyal tudja magát kifejezni. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl. Elemi mennyiségi ismeretei vannak. Ismeri a viselkedés alapvetı szabályait, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Készen áll az együttmőködésre, kapcsolatteremtésre, a tanító elfogadására. Feladattudata kialakulóban van.

67

11.Az óvoda kapcsolatai Családokkal való együttmőködés Az óvoda a közoktatási rendszer része, a családdal együtt segíti a gyermek fejlıdését. Az óvodai nevelés kiegészítıje a családi nevelésnek.

Cél: A család és az óvoda nevelıpartneri kapcsolatának fejlesztése, kiemelten a gondoskodó, óvó-védı, a gyermek fejlıdését támogató, szeretetet adó családi nevelés elısegítésére.

Alapelveink: •

nyitottság, a szülı problémáinak meghallgatásában megértés, tapintat a

segítségnyújtás formáiban (a szülık egyéni stílusának respektálása, a szülı segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében). •

a család-óvoda kapcsolatrendszerének folyamatos gazdagítása (szülıi klub,

fogadóóra,

játszó

délután,

projektek

közös

megvalósítása,

saját

kedvelt

tevékenységük bemutatása, nyitott ünnepek). •

az ünnepek, jeles napok nyitottságával pozitív mintaadás a családoknak.

Intézményeinkben a családokkal való együttmőködés formái változatosak, sokrétőek. Magukban foglalják a személyes kapcsolatot, a közös rendezvényeket, a jeles napok megünneplésének lehetıségét, oly módon, ahogy az óvoda és a család igénye kívánja. Az együttmőködés konkrét formái az éves tervekben nyernek megfogalmazást.

68

Kapcsolat Szakmai szolgáltatásokkal, társintézményekkel A kapcsolatok kialakításában, fenntartásában az intézmények nyitottak, kezdeményezıek. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, szükségletekhez, helyi sajátosságokhoz, a szőkebb és tágabb társadalmi környezet jellemzıihez. Logopédia, Gyermekjóléti Szolgálat, óvoda orvosa, védınıi hálózat, iskolák, bölcsıdék, Mővelıdési ház, Mátra múzeum, Városi könyvtár.

Tagóvodák közötti kapcsolattartás Az együttmőködés alapelvei: Az együttmőködés konkrét formáit a városi Éves munkaterv tartalmazza. •

Demokratikusan együttmőködı nevelıtestületek, munkaközösségek formálása,

melynek alapja a biztonságérzeten alapuló következetes, ésszerő, ıszinte, mindenki által elfogadható munkafegyelem. • A döntések elıkészítésében megfelelı, korrekt információcsere, vélemény és javaslattételi lehetıség nyújtása a tagóvoda-vezetık, dolgozók számára. • A tagintézmény vezetık és az ott dolgozók bevonása a tervezéstıl a végrehajtásig, az

intézményeket

érintı

feladatok

megoldása,

hogy

minél

aktívabban,

felelısségteljesebben vegyenek részt az irányító munkában is. •

A tagóvodák dolgozóinak megismerkedésének biztosítása, lehetıségének

megteremtése (munkaközösségi programok, értekezletek, óvodai tapasztalatcserék, kirándulások, egyéb rendezvények), hogy az óvodavezetı, tagóvoda-vezetık, nevelıtestületek tagjai, az óvodák dolgozói között jó munkatársi viszony, ıszinte, nyílt véleményalkotás érvényesüljön. •

A saját arculat megtartása, továbbfejlesztése, az óvodákban folyó szakmai

munka minıségi fejlesztése útján, az újszerő pedagógiai módszerek átadásának lehetıvé tételével, az egymástól való tanulás, tapasztalás, szakmai viták, pedagógiai elemzı munka biztosításával.

69

12. Gyermekvédelmi munka Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és ennek 2003. évi LXI. módosítása és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok határozzák meg:

Minden gyermeket érintı döntésben „a gyerek mindenek felett álló érdekeit” kell figyelembe venni, azt más érdekek nem elızhetik meg.

A gyermekek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra, egyéb. • Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelızıen errıl a szülıket tájékoztatni kell. • A gyerekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyerekeknek joga van , hogy a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben nevelıdjön. • A gyerekeket védeni kell fizikai, lelki erıszakkal szemben. • Sajátos nevelést igénylı gyerekkel való kiemelt foglalkozás minden óvónı kötelessége. Cél: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelızése, illetve szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttmőködés a különbözı intézményekkel és szakemberekkel. Elveink: • Mindenek elıtt a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erısítése a rászorulók körében. • Szoros kapcsolatot alakítunk ki a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérı családokkal.

Figyelembe vesszük: • Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúráját • A sajátos nevelést igénylı gyermekekkel kapcsolatos alapelveinket • A differenciált fejlesztés lehetıségeit a hátrányos helyzető és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára

70

Kompetencia szintek a gyermekvédelem területén:

1. szint: Az óvodapedagógusok szintje, ahol az óvónıknek elsıként adódik alkalmuk • A gyermekek és a szülık jelzéseinek fogadására. • A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezése. • Az ebbe a körbe tartozó gyermekek személyiségéhez illeszkedı differenciált és egyéni fejlesztésre.

2. szint: Gyermekvédelmi felelıs szintje • Ahol a pedagógusoktól beérkezı információk győjtése zajlik. A meglévı információk alapján a gyermekvédelmi felelısnek lehetısége nyílik a tanácsadásra (szociális támogatás, étkezési támogatás…) a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben lévı szülık felé a kapcsolattartásra a Családsegítı Szolgálat felé.

3. szint: Óvodavezetı szintje • Irányítja és ellenırzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát. • A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, és az érvényesítés ellenırzése. Az óvodavezetı feladatai: • • • • •

Gondoskodik a gyermekvédelmi felelıs továbbképzésérıl és beszámoltatja az elhangzottakról. felelıssel, a Rendszeres támogatás iránti kérelmekrıl a gyermekvédelmi családsegítıvel és az érintett óvónıkkel folyamatosan egyeztet és a megfelelı intézkedéseket megteszi. A gyermekek sérelmére elkövetett bőncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt / gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek. Írásban tájékoztatja a szülıket a gyermekvédelmi felelıs és a családsegítı személyérıl és elérhetıségérıl. Segítségére van a szülıknek problémáik megelızésében és megoldásában.

71

A gyermekvédelmi felelıs feladatai: • • • • • •

A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre. Nyilvántartja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket. Az étkezési kedvezmények dokumentációinak folyamatos vezetése és karbantartása. Szükség szerint családlátogatások végzése az óvónıkkel. A fogadó órák alkalmával a szülık rendelkezésére áll szükség esetén. Segélykérı lapok kitöltéséhez segítségadás, javaslatok készítése az óvónıkkel együtt. • A családsegítı faliújságon a szülık folyamatos tájékoztatása az ıket érintı témákban. • Hospitálások, tapasztalatcserék végzése a csoportokban szükség szerint. • Folyamatos kapcsolattartás a Családsegítıvel. • Városi Gyermekvédelmi munkaközösségben tevékenykedik. • Félévente beszámoló készítése az óvónık és az óvodavezetı felé. • Kapcsolatfelvétel- kapcsolattartás az o Gyermekjóléti Szolgálattal o Szociális Igazgatósággal o Nevelési Tanácsadóval o Családsegítı Központtal. o Az óvodapedagógusok feladatai: • Segíti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodába kerülését és járását. • Biztosítja a gyermekeket megilletı jogok érvényesülését, szükség esetén védı – óvó intézkedésre javaslatot tesz. • A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelıen a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elısegíti. • A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri. • A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja / a gyermekek fejlıdési lapjain feljegyzést készít /. • A szülıkkel megfelelı, együttmőködı kapcsolat kialakítása.

72

13.A továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történı átadásának módszertana, eljárása A továbbképzések átadásának célja: A tanfolyamok elvégzése során a résztvevı kollégák átadják azokat az elméleti és gyakorlati tudásukat, anyagukat, melyet a konstrukció keretében megszereztek. Az átvett képzési anyag biztosítja a nevelık- nevelıtestületek számára, hogy a gyakorlati munkájukban alkalmazzák. Ezzel elısegítve a gyerekek korszerő nevelését, formálását. Minden óvodapedagógus kötelessége a folyamatos önképzés, a pedagógiai, pszichológiai kutatások eredményeinek ismerete és gyakorlatban való alkalmazása. Minden pedagógus a kiemelkedı képességeit úgy fejlessze, hogy az a nevelıközössége módszertani eszköztárának gazdagítását, a gyermekek tevékenységrendszerének fejlesztését szolgálja. A továbbképzéseken részt vevı dolgozók (óvodapedagógus, dajka, élelmezésvezetı) felelısséggel készüljön fel, az ott hallottakat adja tovább. Fontosnak ítéljük meg, hogy a nevelıtestület tagjai segítsék, erısítsék egymást a tanulmányaikban, a távollévık helyettesítésében, a továbbképzéseken, szervezett bemutatók alkalmával, illetve a különbözı fórumokon, méltó módon képviselje intézményünket, helyi pedagógiai programunkat. A továbbképzések átadása során kiemelt fontosságú, hogy az óvodákból minél többen vegyenek részt.

A képzések átadásának ideje: elvégzett képzést követı 60 nap után. Elıadások, gyakorlati bemutatók: hétköznap 8.oo-14.oo-ig. Mőhelymunkák: hétköznap: 8.oo-14.oo-ig. Az átadás megvalósítás módjai, módszerei: Képzéshez illı átadási forma megválasztás. - Elıadás - projektmódszer - Hospitálás - felfedezı ismeretszerzés- értékelés - Mőhelymunka - vitamódszer- érvelések - értékelés - A konstrukció keretében elvégzett tanfolyamokon biztosított cd vagy (és) az írott anyag másolatának átadása

Helyszínek: Az elıadást, a gyakorlati bemutatót tartó és a mőhelymunkát vezetı az óvónı(k) óvodája.

73

14.A gyermek fejlıdésének nyomon követése, értékelése

A célok eléréséhez szükséges a fejlesztı folyamat elemzése, értékelése az óvodáskor teljes ideje alatt. Ez magában foglalja a gyermek környezetének és a gyermek fejlıdésének jellemzıinek ismeretét, másrészt az óvodapedagógus nevelıi hatékonyságának, a gyermek fejlıdésének nyomon követését. •

helyzetelemzés, szintfelmérés, a gyermekek megismerésének és fejlesztésének

dokumentálása (bemeneti-kimeneti mérés, fejlıdés nyomon követés, 5-6 éves gyermekek DIFER mérése) •

gondozási és szervezési feladatok;

•

nevelési tervek

•

csoporthagyomány, szokásrendszer;

A HHH gyermekeket negyedévente, a többi gyermeket félévente értékeljük. A gyermek fejlıdését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat rögzíteni kell. A szülıt folyamatosan tájékoztatatjuk a gyermeke fejlıdésérıl.

74

75

Mellékletek

Hatékonyságmérés tevékenységek elıtt és után, valós élethelyzetekhez való alkalmazkodás megfigyelése, magatartás és szemléletmód váltás idıszakos megfigyelése

1.Egészségnevelési program megvalósulásának folyamata 1.Az egészségnevelés programjának aktualitása, lehetıségeinek megismertetése 2.Egészség-koordinátor megbízása a program eredményessége érdekében (tagóvodák összhangja) 3.Team alakítása az egészségvédelemre elkötelezettek körébıl 4.Az óvodások életkorukból fakadó aktivitásának kiaknázása 5.Támogatók felkutatása 6.Pénzügyi források feltárása 7.Humán erıforrások (speciális ismeretekkel,tapasztalatokkal rendelkezı dolgozók,segítı szülık és egyéb nem szakemberek) 8.Cselekvési tervek, projektek készítése (folyamatok meghatározása, teendık elvégzéséhez szükséges források számbavétele,feladatmegosztás,feladategységekért felelıs személyek megbízása,hatáskörük,határidık rögzítése,értékelés módjának konkretizálása)

76

Egészségnevelési program – Rendezvények értékelése Rendezvény megnevezése

Helyszín Idıpont

Rendezvény célja

Résztvevık száma gyermek dolgozó szülı

Eredmény +

Hiányosság _

77

2. Válaszolnak a pedagógusok (a megfelelı aláhúzandó) 1.Mióta dolgozol a pályán? kevesebb,mint 10 éve 10-20 között 20-30 között 30-tól több 2.Az elmúlt öt évben részt vettél-e valamilyen egészségneveléshez kapcsolódó továbbképzésen? igen 1x igen,többször nem 3.Az egészségnevelés fontossága a helyi programban nem fontos kevésbé fontos fontos nagyon fontos legfontosabb 4.A tervezımunkát befolyásoló tényezı-e szerinted az egészséges életvitel attitődjének kialakítása? igen részben nem 5.A különbözı tevékenységek az óvodai mindennapokban milyen mértékben kapcsolódnak az egészséges életmód alapjainak megszilárdításához? egyáltalán nem részben kapcsolódnak nagymértékben kapcsolódnak 6.Az óvodai egészséges életvitel szokásrendszerének kialakításához motivációd: személyes elhivatottság szakmai elkötelezettség vezetıi elvárás munkahelyi példa helyi pedagógiai program 7.Az egészségnevelés során használt eszközök,helyszínek stb. megoszlása: szakirodalom számítógépes programok,hangfelvételek természetesség a tárgyak,berendezések,eszközök tekintetében óvoda udvara,udvari játékok óvoda közvetlen környezete

78

egyéb 8.A környezeti nevelés során szerzett tapasztalatok formálják a gyermek érzelmét,attitődjét,befolyásolják,alakítják az egészséges életmódra való igény kialakulását.A személyes tapasztalatok hatékonyabbak a didaktikusan feldolgozott ismeretanyagnál. igen részben nem 9.Milyen gyakran foglalkozol az egészségneveléssel? minden nap gyakran ritkán néha soha hetente 10.Rangsorold a következı állításokat: a; a gyermekek életvitelének egészségessé alakítása b; egészségtudatos magatartás közvetítése c; egészségi állapot felismertetése d; egészségrombolásról szóló információk közvetítése e; egészségmegırzı,életmódbeli szokások befolyásolása f; egészség értékének fontossága g; ”egészséges” programok szervezése gyermekeknek h; ”egészséges”programok szervezése szülıknek

Köszönjük, hogy hozzájárultál óvodánk egészségnevelı programjának hatékony megvalósításához!

79

3. Kérdéssor gyermekeknek képek és fotók alapján. A gyermek szerint helyes és egészséges életvitelt, kedvelt idıtöltést ábrázoló vizuális élményt jelölik meg, csoportosítják a megfelelı halmazba. 1. valaki cigarettázik – valaki gyümölcsöt eszik 2. locsol a gyermek a kertben – letépi a virágot 3. kezet mos valaki – sarasan, piszkosan eszik 4. kirándulás az erdıben – számítógépezés 5. óvodában mozgásos játék – óvodában asztali játék 6. ételkészítés gyermek-felnıtt közösen – gyorsétteremben 7. gyermekjóga – tv nézés 8. kerékpározás, sétálás – utazás autóval 9. fogorvosi vizsgálat – fogfájás 10. vízszennyezés – csap elzárása 11. szemét szétdobálva – szelektív hulladékgyőjtı sziget 12. állatokkal barátságban – láncra kötve a kutya 13. népi motívum – irkafirka 14. fát, virágot ültetünk – favágók dolgoznak 15. mesélés a szabadban a fa árnyékában – tőzı napon futkározás

80

4. Szülık véleménye A kérdéssor megválaszolása során a leginkább jellemzıt jelölje x-el!

igen nem

1.Ha nem Ön fizeti az energia árát,akkor is takarékoskodik vele? 2.Autóval megy oda,ahová gyalog,kerékpárral vagy tömegközlekedéssel is eljutna? 3.Megjavíttatja-e a csöpögı csapot,wc tartályt stb.? 4.Egyszerhasználatos elemek helyett tölthetı akkumulátort használ? 5.Odafigyel arra,honnan származik az élelmiszer,amit megvásárol? 6.Lift helyett lehetıleg lépcsın közlekedik? 7.Odafigyel arra,hogy megfelelı szigeteléssel,leeresztett redınyökkel,sötétítıfüggönyökkel a főtés/hőtés költsége csökkenthetı? 8.Gyakori,rövid ideig tartó szellıztetést részesít-e elınyben? 9.A leselejtezett,feleslegessé vált holmijaival szokott-e rászorulókon segíteni? 10.Abban a pár órában, amit este gyermekével együtt családi környezetben tölt,türelemmel átadja neki minden szeretetét és figyelmét? 11.Rendszeres,legalább 30 perc intenzív mozgás szerepel-e a család heti programjában? 12.Szelektív hulladékgyőjtést részesít-e elınyben? 13.Újrahasznosításra ösztönöz-e másokat is? 14.Igyekszik jó minıségő,energiatakarékos háztartási gépeket használni,akkor is,ha azok drágák? 15.Kádfürdıt részesít-e elınyben? 16.Feleslegesen folyatja a vizet fogmosáskor, mosakodáskor stb.? 17.Ha már nem tudott lemondani a mosogatógéprıl,telerakja-e,mielıtt elindítja? 18.A passzív tv nézés helyett gyakrabban választ könyvet vagy játszik társasjátékot a családdal,esetleg sétálnak,kirándulnak egyet? 19.Természetes alapú gyermekjátékot vásárol?

81

20.Készít-e saját kezőleg ajándékot bármilyen alkalomból? 21.Ha bevásárolni megy,visz-e magával kosarat,bevásárlótáskát ? 22.Megteremti-e a lehetıséget gyermekének az egészséges mozgásigény kielégítéséhez? 23.Friss élelmiszert vásárol fagyasztott helyett, ha választhat? 24.Bekapcsolódik-e az óvoda által szervezett mozgásos tevékenységekbe? 25.Ha van kertje,vagy lenne,ültet/ne konyhakerti növényeket családi fogyasztásra? 26. Komposztálja,vagy tenné,ha lenne lehetısége a szerves konyhai hulladékot? 27.Odafigyel-e arra,hogy családjában az egészséges életvitel attitődje elıtérbe kerüljön? 28.Ismeri Ön ökológiai lábnyomát? 29.Ültetett már valaha fát? 30.Szervezett már vagy részt vett már több embert megmozgató „egészséges” programon? 31.Győjtıhelyre viszi az elhasznált sütıolajat? 32.Kerüli-e az olyan termékek vásárlását,amelyek egészségkárosító és környezetromboló hatásúak? 33.Családja asztalán naponta van friss gyümölcs? 34.Ha beteg gyermeke,követi a gyermekorvos tanácsait? 35.Figyel arra,hogy idényzöldséget és gyümölcsöt vásároljon illetve fogyasszon? 36.Tisztításhoz,öblítéshez használt valaha ecetet? 37.Egészségtudatos magatartást tanúsít? 38.Környezettudatos magatartást tanúsít? 39.Megkóstoltat családjával új,addig ismeretlen reformélelmiszereket? 40.Beszélget-e naponta gyermekeivel több,mint 7 percet? 41.Töltenek idıt minden nap a szabadban? 42.Az integráló nevelés megfelelı az ön gyermekének óvodájában?

82

43.Találkozott már valaha autista emberrel? 44.Ön környezetében él szociális hátrányú gyermek? 45.Ön egészségesnek tartja magát? 46.Dohányzik? 47.Az Ön gyermekének óvodájában odafigyelnek az egészséges életmód alapjainak megszilárdítására? Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult óvodánk egészségnevelı programjának hatékony megvalósításához!

83