GYÖNGYÖS VÁROS ÓVODÁI NEVELÉSI PROGRAM

GYÖNGYÖS VÁROS ÓVODÁI NEVELÉSI PROGRAM

Gyöngyös, 2010

1

„Minden gyermek egyedi, soha meg nem ismételhetı csodája a teremtésnek, tiszteletreméltó egyéniség, hagyni kell szabadon kibontakozni, óvva, védve, segítve, de szabadon. " ( Koch Sándor)

2

TARTALOMJEGYZÉK Tagóvodáink Tündérkert Platán Jeruzsálem Katona Menház Epreskert Dobó Fecske Mátrafüred Törvényi háttér Nevelési programunk célja, feladata Differenciálás, hátránykompenzálás, tehetséggondozás Óvodai integráció Gyermekképünk, óvodaképünk Az óvodai nevelés általános feladatai Egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés Anyanyelvi nevelés Az óvodai nevelés megszervezésének elvei Személyi, tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Heti rend, napirend Szervezeti és idıkeret Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék Vers, mese Ének,zene, énekes játék Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás Külsı világ tevékeny megismerése Munka Tanulás Fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére Az óvoda kapcsolatai GYIV munka Erıforrások, továbbképzési alapelveink A gyermekek fejlıdésének értékelése Legitimáció

5 7 9 11 13 15 17 19 21 24 25 31 33 35 36 38 39 41 42 43 44 45 47 48 50 52 54 56 57 59 62 63 64

3

1. Bevezetés Gyöngyös Város Képviselıtestülete 89/2007(III.22)KT számú határozata értelmében Gyöngyös Város Óvodái néven 2007. augusztus 1-ei hatállyal új intézményt hozott létre, melynek tagintézményeivé váltak az óvodák. Ezek a következık: 1. Tündérkert Tagóvoda

Visonta u.2.

2. Platán Úti Tagóvoda

Platán u. 1/3

3. Jeruzsálem Úti Tagóvoda

Jeruzsálem u. 3.

4. Katona József Úti Tagóvoda

Katona J. u.5.

5. Menház Úti Tagóvoda

Menház u. 33/A

6. Epreskert Úti Tagóvoda

Epreskert u. 8/1

7. Dobó Úti Tagóvoda

Dobó u.2.

8. Fecske Úti Tagóvoda

Fecske u. 28.

9. Mátrafüredi Tagóvoda

Üdülısor 1.

4

Gyöngyös Város Óvodái Tündérkert Tagóvoda Telefon és fax: 37-312-073 E-mail: [email protected]

Óvodánk 1972-ben épült, Gyöngyös déli lakótelepén. Szép nevünket 2002-ben, az óvoda fennállásának 30 éves évfordulója óta viseljük. Egy épületben mőködünk az bölcsıdével, és az értelmi fogyatékosok napközi otthonával. Kis zsákutcában, távolabb a forgalmas fıutaktól, szép nagy zöld, füves–fás udvarral körülvéve áll óvodánk. Közelünkben van általános iskola, piac, üzletek, orvosi rendelık, és társ óvoda is. Körzetünk gyermekei, az emeletes lakóházakból, családi házas övezetbıl és a város nagy cigánytelepérıl járnak óvodánkba. Jelenleg, óvodánkban 5 csoport mőködik (2 kis, egy-egy közép, nagy, vegyes). Rendelkezünk jól felszerelt tornaszobával, s egy foglalkoztató-fejlesztı teremmel. Szakképzett óvodapedagógusok, és dajkák gondozzák, segítik, fejlesztik a gyermekeket. Óvodánk: gyermekközpontú, jól illeszkedik óvodánk társadalmi és természeti környezetéhez - figyelembe veszi a gyermekek eltérı egyéni fejlettségi szintjét - a játékot, az élményeket, a tevékenykedtetést tartja legfontosabbnak - kifejezetten segíti a hátrányok leküzdését, integrált nevelés alapjait alkalmazza - tevékenységközpontjaiban lehetıséget biztosít a komplex, többirányú fejlesztésre igényli a családok bevonását, illeszkedik a szülıi elvárásokhoz, segíti a családokat

-

minden dolgozó kreativitását, aktivitását növeli, új módszerek alkalmazására törekednek Gyermekszeretı, biztonságot nyújtó, vidám közösséget alkotunk. Sok - sok élményt nyújtunk a gyerekeknek, hogy megismerjék az ıket körülvevı világot, saját magukat, a különbözıségeiket, a másságot elfogadják. Rendszeresen szervezünk közös programokat, amelyekben az óvoda valamennyi csoportja, és a szülık is részt vesznek. Ezek a programok a gyermekek készségeit fejlesztik, örömet, sikert nyújtanak számukra, s mi erre törekszünk. A játék, az élményszerzés, a mozgásfejlesztés, a közös programok remek színtere a hatalmas udvarunk. Minden gyermeket, egyéni fejlıdésének megfelelıen, differenciáltan fejlesztünk. A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztésében szakemberek segítenek. A hozzánk járó családok számára elfogadottá, elismertté vált, az óvodánk befogadó, nyitott, segítı légköre, az integráció. Gyermekeik szívesen járnak hozzánk, együtt játszanak, részt vesznek közös programjainkban, barátságok alakulnak. Feladataink magas szintő elvégzésére törekszünk, igyekszünk megújulni, új módszerekkel gazdagodni - jelenleg a „Kompetencia alapú óvodai programcsomag” módszereivel ismerkedünk, bevezetésén dolgozunk. Az elkövetkezendı 5 év alatt (a fenntarthatóság ideje) igyekszünk ezeket, a lehetıségeket felkínálni valamennyi kolléga számára. A projekteket és a témaheteket megfelelı gyakorisággal alkalmazzuk.

5

Tündérkert Tagóvoda sajátosságai

A csoportszobákban többféle tevékenységközpont található, amelyek számos játékra és felfedezésre serkentı anyagot tartalmaznak. A központok arra ösztönzik a gyerekeket, hogy fejlesszék és aknázzák ki kreativitásukat, szórakozzanak ismeretlen anyagok, megfogható élmények segítségével. Lehet: vizuális, építı, családi-szerepjáték, irodalmi (mese, báb) matematikai-manipulatív, zene, természettudományos központ, homok-víz asztal, udvar. A gyerekek felajánlott tevékenységek közül választhatnak, dönteni, megegyezni, problémákat felfedezni és megoldani tanulnak. A szülık elızetes megbeszélést követıen, részt vehetnek a mindennapok történéseiben. A gyerekek számára érdekességeket mesélnek, bemutatják hobbijukat, hagyományukat, zenélnek, barkácsolhatnak, stb. Ünnepeink az évszakokhoz az egyházi és társadalmi, valamint a környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódnak. Igyekszünk bevonni a családokat a játékos, közös programokba.

Óvodánk hagyományává vált, sajátos ünnepei:

1. az ıszi Tündéravató, ilyenkor köszöntjük az új gyerekeket, fogadjuk Tündérekké ıket. 2. a Madarak és fák napja, családi program a természetben 3. TTT- tündér tornatalálkozó júniusban, (4 évente oviolimpiának), erre a sportprogramra a város óvodáit is meghívjuk. Természetesen a városi programokban is részt veszünk. Szívesen fogadjuk a hozzánk érkezı báb és zenés mősorokat.

Óvodánkban kimagasló eredménnyel folyik a roma gyermekek integrált nevelése. Eredményesen haladnak az általános iskolában. A szüleik is szívesen vesznek részt programjainkban, elfogadják segítségünket a nevelés területén is. A többségi gyermekek szüleinek támogatását is magunkénak mondhatjuk ebben a témában.

6

Gyöngyös Város Óvodái Platán Úti Tagóvoda Telefon és fax: 37-311-105 E-mail: [email protected]

Óvodánk a Nyolcvanasi lakótelepen helyezkedik el. Az épület 1967-ben épült, mely 1992-ben felújításra került. Saját konyhával rendelkezı intézmény. Nagy udvarunkon sok-sok növény: lombos fák, cserjék (melyek neveinek megismertetését saját készítéső tájékoztató táblákkal segítjük), virágok, összefüggı gyep, kavics,medence teszi hangulatossá a gyermekek környezetét. Nevelımunkánk sokszínőségében elsıként foglal helyet a játék. A játék fontosságát hangsúlyozva gondot fordítunk az egészséges életmód kialakítására, s mint mozgatórúgó a sokoldalú mozgásfejlesztésre is. Kiemelten fontosnak tartjuk a külsı világ tevékeny megismerését. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítását a gyermekekben, amelyek elısegítik a természetes és mesterséges környezettel való harmonikus kapcsolatuk kialakítását életkori sajátosságaiknak megfelelıen. Valamennyi tevékenységi területet erre alapozunk, hiszen a sokoldalú fejlesztést így tudjuk biztosítani. Mindezek pedig: a játék, mozgás, az irodalmi, anyanyelvi nevelés, rajzolás, mintázás, kézimunka, ének-zene, énekes játék, hagyományok, matematikai nevelés, munka. A gyermekek mozgásfejlesztését segítik a változatos fa játékok és a tornaszoba. Mindezek optimális lehetıséget biztosítanak a 3-7 éves korú gyermekek természetes mozgásigényének kielégítéséhez, eredményesen hozzájárulnak a testi neveléshez. Az óvodában fejlesztıpedagógus és logopédus is dolgozik, segítséget nyújtva a felzárkóztatásban, beszédfejlesztésben. Többször vannak közös rendezvényeink, ahol a gyerekek találkozhatnak más csoportokkal, együtt játszunk, énekelünk (éneklés, bábozás, versenyjátékok, évszakbúcsúztatók, gyermekhét, egyéb óvodai ünnepségek). A csoportok nyitottak egymás, és a szülık felé is. Játékos lábtornát naponta végezünk mind a hat csoportban, a kiscsoportokban folyamatos bevezetéssel. Sokat kirándulunk, túrázunk a Mátrában, igyekszünk megtapasztalni a közvetlen környezetünket és közben gyakoroljuk a biztonságos közlekedést, „zöld napokat”tartunk. 2008-2009-es tanévben elnyertük a Zöld óvoda címet.

7

Platán Úti Tagóvoda sajátosságai •

•

•

• • • • • •

Óvodánk tagja az „Egészséges Óvodák „hálózatának. Minden tanév októberében a kiscsoportos gyermekek és szüleik egészségzsákot kapnak az alapítványtól, melynek tartalma: Gondolkodj Egészségesen tájékoztató füzet hasznos tanácsokkal, aszalt gyümölcs, ivólé, müzli stb. „Szív kincsesláda” program tagjai vagyunk. Gyermekekkel megismertetjük a szív egészségét megırzı táplálkozási szokásokat, mozgásformákat, helyes életmódbeli szokásokat, gyakoroltatjuk példamutatással a problémák helyes megoldási módját / stressz mentes /. Rendszeresen részt vesz egy orvos szülı, védını a gyermekek és a szülık felvilágosításában. „Zöld fal” az aulában Aktuális cikkek az egészséges táplálkozásról, helyes öltözködésrıl, mozgás fontosságáról, zöld napokról, pihenési szokásokról, korunk káros hatásairól. A cikkek győjtésébe a szülık is folyamatosan részt vesznek. A „zöld napokról” való megemlékezés a gyerekek életkorának megfelelıen, élményszerő rákészüléssel és a téma érzelem gazdag lezárásával. Minden évben 1 hetes erdei óvodát szervezünk. Évszakbúcsúztatókat tartunk. Nyári életünket színesíti az udvaron található pancsoló medence. Állatgondozás az óvodában napi tevékenység a gyermekekkel együtt: akváriumok, csigák, hörcsög, teknıs, madáretetés, itatás. 2005-tıl Kompetencia alapú óvodai programcsomag népszerősítése.

•

Saját anyanyelvi győjteménnyel rendelkezünk melyet óvodapedagógusaink állítottak össze.

•

A 3-6 éves gyermekek számára komplex ének-zenei és környezeti nevelés tervünk van, éves bontásban.

•

Tagjai vagyunk a Környezetünkért Országos Óvodai Egyesületnek.

•

Városi Közlekedési napot szervezünk évtizedek óta, ahová szívesen várjuk a város többi óvodai csoportját is.

•

Irodalmi és ének-zenei lapozgatókat használunk minden csoportban.

• •

2008-2009-es tanévben elnyertük a „Zöld óvoda” címet. Erdei óvodát szervezünk minden évben

•

2009 ıszén a Béke tér örökbefogadása- az ezzel járó feladatok folyamatos teljesítése. 2010-ben pályáztunk két témában a JÓ GYAKORLATRA és REFERENCIA INTÉZMÉNYRE is! Folyamatban van egy gyógynövényes kert létrehozása, illetve szeretnénk madárbarát óvoda lenni.

• •

•

1999 óta alapítvány mőködik. 8

Gyöngyös Város Óvodái Jeruzsálem úti Tagóvoda Telefon és fax: 37-311-298 E-mail: [email protected]

Óvodánk 1974-ben került átadásra, a város központjához közel lévı lakótelepen, biztonságos, jól megközelíthetı környezetben. 1997 óta egy emeleti és egy földszinti szárnyon, mőködik a Jeruzsálem úti Bölcsödével közös épületben Csoportjaink száma 6, a szivárvány színeinek neveit viselik. 2008 szeptemberétıl tornaszobával is rendelkezünk. 2009 májusában a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által meghirdetett pályázaton elnyertük a ZÖLD ÓVODA címet. Kiemelten kezeljük a környezeti nevelést. Törekszünk a helyes értékrendszer, a természet- és a környezetbarát magatartás alapjainak lerakására, a környezettudatos életvitel és az egészséges életmód alakítására. Óvodánkba fıként lakótelepi panellakásokban élı gyermekek járnak. Ezért az egészséges életmódra nevelés keretében a mozgásfejlesztésre is nagy hangsúlyt fektetünk. Ez a terület nálunk speciálisan összekapcsolódik a környezeti neveléssel 2004-ben együttmőködési megállapodást kötöttünk a Kékes Turista Egyesülettel. Azóta a hozzánk járó gyermekek és a nevelıtestület automatikusan tagjai ennek a civil szervezetnek, Mátra Manók néven. Évente két alkalommal Gyalogkakukk túrát szervezünk az óvodásainknak, ahol az életkori sajátosságokat figyelembe véve differenciáljuk a kitőzött távolság megtételét. Családi túrák és Picurka túrák szervezésével, az egyesülettel közösen ajánlunk a családoknak tartalmas hét végi programokat. A zöld jeles napok ünnepnek számítanak nálunk. Minden csoport a korosztályának megfelelıen méltóképpen megemlékezik róluk. 1994 óta Alapítvány mőködik az óvodánkban.

9

Jeruzsálem úti Tagóvoda sajátosságai •

Intézményünk fontos feladatának tartja, hogy a gyermekeket megismertessük a néphagyományokkal, népszokásokkal. A népi gyermekjátékok is mindinkább hagyománnyá váltak, a magyar népi játékok gazdag hagyományából a legszebbeket igyekszünk életben tartani. Ilyen pl. a Mihály napi vásár, melyet minden év szeptemberében rendezünk meg, ahol óvodásaink, szüleik, rokonok vesznek részt. A délelıtt folyamán a gyerekek népi dalos játékokkal, kikiáltókkal készülnek, közösen készített portékákból vásárt rendeznek,vendégelıadó színesíti programunkat. A Vásár megrendezésével felidézzük múltunk egy kedves emlékét, így ismeretet, élményt, tapasztalatot nyújtunk óvodásaink számára.

•

A város nagycsoportosai részére minden év tavaszán megrendezzük a „ Szivárvány „ vizuális délelıttöt. /Tehetséges gyermekek találkozója./ Az elnevezés a színek csodálatos együttlétébıl ered, ahogy a délelıtt folyamán megszületett alkotások is hasonlóan csodálatosak és szívet gyönyörködtetıek. A gyermekek a képzımővészet nyelvén mutathatják be az ıket körülvevı világot, ábrázolhatják képekben a belsı és mesebeli gondolataikat. A kifejezés, az elmondani tudás öröme a gyermek belsı esztétikai jellegő élménye, egyéniségének, önállóságának kezdete. Igyekszünk olyan körülményeket teremteni, amelyben minden gyermek önfeledten alkothat, és sikerélményben gazdagodva távozhat. Amíg a gyermekek alkotnak, addig az ıket kísérı óvodapedagógusok számára minden évben más-más technikát igénylı szakmai, alkotó-mővészeti tevékenység folyik.

•

Óvodánkba fıként lakótelepi panellakásokban élı gyermekek járnak. Ezért az egészséges életmódra nevelés keretében a mozgásfejlesztésre is nagy hangsúlyt fektetünk. Ez a terület nálunk speciálisan összekapcsolódik a környezeti neveléssel. Rendszeresen járunk a Mátrába, hogy természetes környezetben mozogjunk, megismerjük a növényeket, az állatokat, az összefüggéseket és a megtapasztalás útján választ kapjunk a miértekre is. Minél többet tudtunk meg a természetrıl, annál inkább vágytunk viszonylag érintetlenebb közegbe, aminek eléréséhez távolabbi helyekre való eljutáshoz fizikai erınlét is szükséges. Gyermekeink így kis turistákká váltak. 2004-ben együttmőködési megállapodást kötöttünk a Kékes Turista Egyesülettel. Azóta a hozzánk járó gyermekek és a nevelıtestület automatikusan tagjai ennek a civil szervezetnek, Mátra Manók néven. Családi túrák és Picurka túrák szervezésével, az egyesülettel közösen ajánlunk a családoknak tartalmas hét végi programokat.

•

Évente két alkalommal Gyalogkakukk túrát szervezünk az óvodásainknak, ahol az életkori sajátosságokat figyelembe véve differenciáljuk a kitőzött távolság megtételét.

10

Gyöngyös Város Óvodái Katona József Úti Tagóvoda Tel. és fax:37-312-219 E-mail:[email protected]

Belvárosi, kétszintes épületünkben a négy tágas, barátságosan és korszerően berendezett csoportszobában 100 gyermekrıl tudunk gondoskodni. Két korszerően felszerelt tornaszobában elégíthetik ki természetes mozgásigényük egy részét a gyermekek. Zárt, védelmet nyújtó udvarunk az uniós szabványnak megfelelı többfunkciós játszóvárral, egyensúlyérzék fejlesztı játékokkal, óriás trambulinnal, rajzoló fallal, babaházzal, jármővekkel, homokozókkal, fedett foglalkoztató terasszal, sok-sok zöld növénnyel jól szolgálja a gyermekek egészséges és biztonságos fejlıdését. Az óvodai mozgásfejlesztést kiegészítjük a Mátrába szervezett kirándulásokkal, túrákkal és az 5-6-7 évesek számára szervezett vízhez szoktatási programmal. Nyáron egy héten át erdei ovit szervezünk. Szeretı gondoskodással, derős, kiegyensúlyozott, családias légkörben, a játék elsıdlegességének biztosításával, sokoldalú tevékenység szervezésével segítjük elı a ránk bízott gyermekek harmonikus személyiségfejlıdését. A gyermekek és a család igényeit figyelembe véve igyekszünk megkönnyíteni az újonnan érkezık befogadási idıszakát. Tagintézményünkben kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés, mozgásfejlesztés. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos nevelésre, erısítjük a nemzeti hagyományok ápolását, a, hazához, tájhoz, lakóhelyünkhöz való kötıdést. 2009-tıl folyamatosan vezetjük be pedagógiai gyakorlatunkba a kompetencia alapú óvodai programcsomag elemeit, mely a gyermekek korszerő, magas színvonalú nevelését szolgálja. A komplex témafeldolgozások során tevékenykedtetés és közvetlen tapasztalatszerzés által jutnak a gyermekek élményekhez és ismeretekhez. A tevékenységközpontú és kooperatív ismeretszerzési módok lehetıvé teszik a nyitott, önálló gondolkodás kialakulását, a gyermek differenciált fejlesztését. A programcsomag fenntarthatósága ideje alatt igyekszünk valamennyi kollégával megismertetni az óvodai kompetencia alapú programcsomagot. Alkalmazzuk a projekt módszert és témaheteket tervezünk. Óvodánkban logopédus és fejlesztıpedagógus segíti a gyermekek beszédfejlıdését, felzárkóztatását. Színes elfoglaltságok közepette sok élményt, vidámságot viszünk a gyermekek életébe számos programmal: múzeum-, könyvtár-, kiállítás-, koncert-, mozi-, színházlátogatás, állatkerti séták, sportnap, gyermekhét, Mikulás várás. Szüleikkel közösen élhetik át az adventi készülıdést, a farsang és a sportnap örömeit. Alapítványt mőködtetünk a gyermekek óvodai környezetének javítása érdekében. Szeretnénk, hogy a nálunk töltött óvodai éveket boldog gyermekkorként éljék meg neveltjeink, és óvodás koruk végére testileg, lelkileg és szociálisan éretten, örömteli várakozással tekintsenek az iskolai élet elé.

11

Katona József Úti Tagóvoda sajátosságai

•

• •

• • •

•

•

• • • • • • •

Szülıi beszélgetı kört tartunk évente több alkalommal délutánonként. A kötetlen beszélgetésre a gyerekekkel közösen készített pogácsával várjuk a szülıket. Beszélgetés közben a gyerekek felszabadultan játszhatnak, tevékenykedhetnek. Az Egészség világnapján családi egészségnapot, április hónapban tavaszi udvarszépítı napot, májusban családi sportdélutánt szervezünk óvodánk udvarán. Tágas, szép udvarunkat folyamatosan fejlesztjük, igyekszünk olyan körülményeket biztosítani gyermekeink számára, melyben az egész év folyamán önfeledten elégíthetik ki mozgásigényüket. A természet szépségeit, kincseit, közvetlen környezetükben csodálhatják, fedezhetik fel és alakíthatják a felnıttek segítségével. Sziklakertet alakítottunk ki gyógy- és főszernövényekkel. Udvari fedett foglalkoztató teraszunk lehetıséget nyújt az állandó szabad levegın való tartalmas tevékenykedtetésre - nyári idıszakban étkezésre, pihenésre. Adventi varázslat Mikulástól karácsonyig. Az adventi készülıdés már évek óta hagyomány nálunk. A Mikulás érkezését a Galagonya bábszínház teszi varázslatossá. Az adventi várakozás örömeit a családokkal közösen éljük át: a Karácsony illata lengi be óvodánkat, mézeskalácsot, sütıtököt sütünk, teát fızünk, díszeket, koszorúkat, apró ajándékokat készítünk. Tagjai vagyunk a „ Gondolkodj Egészségesen „ országos programnak, melynek keretében a kiscsoportos gyermekek és szüleik „egészségzsákot” kapnak,ami egészséges életvitelt szolgáló termékeket, kiadványokat tartalmaz. Évente meghívjuk a Teddy Doktorokat (lelkes orvostanhallgatók) a Semmelweis Egyetemrıl, akik szerepjáték formájában a gyermekekkel együtt vizsgálják és gyógyítják kedvenc plüssmackóikat. Évente több alkalommal látogat óvodánkba szociálpedagógus élı állatokkal (nyuszi, macska) mentálhigiénés terápia céljából. Közösen gondoskodunk a gyermekekkel egy piros fülő ékszerteknısrıl, ısztıl tavaszig a madarakról. Óvodánk „örökbe fogadta” a Kékes teret így környezettudatos magatartással óvjuk tágabb környezetünket is. Szelektíven győjtjük a hulladékot a családok bevonásával . 2010-ben pályáztunk a „Zöld Óvoda” címre és csatlakozunk a „Madárbarát” óvodák közösségéhez . Közösen kirándulunk az óvoda minden gyermekével és dolgozójával Állatok Világnapján a Jászberényi Állatkertbe, a gyermekhét egyik napján pedig Sástóra. Nagycsoportos gyermekeinkkel minden évben részt veszünk a Városi Békenapon és a Napraforgó Báb- és Színjátékfesztiválon.

12

Gyöngyös Város Óvodái Menház Úti Tagóvoda Tel. és fax: 37/311-027 E-mail: [email protected]

Tagóvodánk a város észak- nyugati részén található, az 1940-es években épült. Két csoportos, zárt udvarú családias óvoda. Ezen a város részen eleinte egyszerő földmőveléssel foglalkozó családok éltek. A 90-es évek elejétıl megnıtt a roma családok száma, így mára szinte kizárólag hátrányos helyzető családokból kerülnek be hozzánk a gyermekek. Emiatt elıtérbe kerül az óvoda óvó–védı, szociális ellátó funkciója, valamint az a célkitőzés, hogy a gyermekek 3 évesen kerüljenek az óvodába. Az épület a közelmúltban felújításra került: új öltözıvel és mosdóval bıvült. Saját konyhánk megszőnt, a melegítı konyha korszerősítése is megvalósult ekkor. Az ízlésesen berendezett két csoportszobában 50 gyermek rendszeres óvodába járásának biztosítunk helyet. A berendezéssel, a gazdag játékkészlettel olyan tanulási környezetet alakítottunk ki a gyermekek számára, melyben az érkezéstıl a távozásig valósítjuk meg a játékban tanulás lehetıségét. A különbözı tevékenységközpontok keretein belül minden gyermek egyéni képességeinek megfelelıen fejlıdhet. Óvodásaink nagy mozgásigényüket jól felszerelt tornaszobában és rendezett udvaron elégíthetik ki. A gyermekek sokoldalú fejlesztését célzó lelkiismeretes, odaadó munkát 4 fıiskolát végzett óvodapedagógus és szakképzett dajka látja el. Fontos feladatunk, a hátránnyal küzdık felzárkóztatása. Pályázaton nyert összegbıl fejlesztı szobát tudtunk kialakítani, ahol heti rendszerességgel fejlesztıpedagógus, és logopédus foglalkozik azokkal a gyermekekkel, akik iskolakötelesek ill. szakvélemény alapján szükséges ez irányú megsegítésük. 2008-tól hagyomány teremtésként együttjátszásra hívtuk a város óvodásait, mese délelıtt keretében. Ehhez kapcsolódóan szakmai napoknak is biztosítunk helyet, melynek alkalmával betekinthetnek a nálunk folyó szakmai munkába, és egyúttal jó alkalom nyílik a tapasztalat cserére is. A természeti és társadalmi környezetben szerzett élmények, tapasztalatok – múzeum-, könyvtár-, színház látogatás, kirándulás, más óvodák , iskolák rendezvényei-, hozzájárulnak ahhoz, hogy óvodásaink alkalmassá váljanak a sikeres iskolakezdésre, a társadalomba való beilleszkedésre. Az óvoda valamennyi dolgozójának személyes példamutatása a fent leírtakkal együtt azt szolgálja, hogy a gyermekeken keresztül a környezetünkben élı családokat is segítjük, támogatjuk.

13

Menház Úti Tagóvoda sajátosságai

•

Óvodánk óvó- védı, szociális ellátó funkciója. Környezetünkben szinte minden család halmozottan hátrányos helyzető.

•

Kapcsolattartás a családokkal – családlátogatás havi rendszerességgel

•

Egyéni felzárkóztatás, differenciált fejlesztés - szakvélemények alapján /Nev. Tan. Eger/ Logopédus, fejlesztı pedagógus helyben segít

•

A társadalomba való beintegrálódás megalapozása: - programok szervezése / kirándulás, múzeum, könyvtár, városi rendezvények../ - Felkészítés a sikeres iskolakezdésre

•

Hagyományteremtı óvodai rendezvényünk és szakmai napok / Mese –tár/

•

Családok nevelése: életvitel, szemléletmód, rendszeresség egészségügyi felvilágosítás, viselkedés kultúra, erkölcsi normák

14

Gyöngyös Város Óvodái Epreskert Úti Tagóvoda Telefon és fax: 37-311-127 E-mail: [email protected]

Az Epreskert Úti Tagóvoda 130 évvel ezelıtt épült, azóta is óvodaként mőködik. Jelenleg 3 csoporttal, 62 férıhellyel. Gyöngyös Város legrégebbi és legkisebb intézménye, ahová a 3 éves gyermek a családból családias légkörbe kerül. Az óvodát csendes, tiszta levegıjő környezet veszi körül, így a természetes mozgás lehetısége minden évszakban biztosított.A mozgás jelentıs szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. Hatalmas udvarunkon van fedett terasz, betonos és füves rész, ahol sokféle mozgáslehetıség biztosított, mely kedvezıen befolyásolja az egész szervezet fejlıdését. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülıknek is. Nagy udvarunk adottságait igyekszünk mindig kihasználni (dióverés, szánkózás, veteményeskert gondozása, virágültetés). Alkalmanként a szülıkkel közösen mozgásos programokat szervezünk ( közös fızés, játékos családi sportversenyek ).Télen, illetve rossz idı esetén új, tágas jól felszerelt tornatermünk további lehetıséget nyújt a gyermekek mozgásfejlesztéséhez ( játékos lábtorna, gyermekjóga, énekes, zenés mozgás). Tornatermünk különálló, ezért a zajosabb tevékenységek sem zavaróak a többi gyermek számára.Adottságainkat kihasználva óvodánk nemrég csatlakozott a „ Madárbarát óvodák” közösségéhez, melynek célja, hogy a résztvevık a regisztrációt követıen folyamatosan, egész évben végezzenek valamilyen madárvédelmi tevékenységet. Mivel a városi madarak hozzászoktak az ember jelenlétéhez, az odúhoz a fiókáit etetni érkezı, vagy a madáritatóban fürdı madarak megfigyelése életre szóló élményt jelent a gyermeknek. A madarak kínálta pedagógiai lehetıségeket télen sem kell nélkülöznünk. A nyüzsgı madáretetık, különösen a csoportszoba ablakába helyezett ablaketetı életének a megfigyelése a zord idıszakban is remek elfoglaltságot jelent. Gyakran szervezünk kirándulásokat a közeli Mátrába, ahol az évszakok változásait, természeti értékeinket, a Mátra élıvilágát figyelhetjük meg. Kapcsolatot tartunk a Galagonya bábszínházzal, akik rendszeresen színvonalas elıadásokkal örvendeztetnek meg. Az elıadásokon szívesen fogadjuk a kistestvéreket is GYES -en lévı szüleikkel együtt.Óvodánkra jellemzı a napi kapcsolattartás, nyitottság, mert úgy gondoljuk, fontos hogy a szülı folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt eseményekrıl, fejlıdésérıl, és az óvodapedagógus is a gyermekkel a családban történt fontosabb eseményekrıl.A beszoktatást igyekszünk minél zökkenımentesebbé tenni, ezért figyelembe vesszük a gyermek és a szülı igényeit és lehetıséget biztosítunk ahhoz is, hogy a szülı szükség esetén gyermekével együtt napi néhány órát a csoportszobában tölthessen. ( rugalmas beszoktatás ) 15

Epreskert Úti Tagóvoda sajátosságai Hozzánk a Mikulás hintón jön, és mi a szülıkkel együtt az udvaron várjuk a gyerekekkel. Miután megérkezik, hangulatos közös, zenés játék, verselés közepette kapják meg ajándékaikat a gyerekek. Ez a nap mindig maradandó élménnyel gazdagít mindenkit. Az adventi készülıdés óvodánkban kiemelt jelentıségő. A szülık mindenben aktívan részt vesznek: ünnepi dekorálás, apró ajándékok, meglepetések, asztaldíszek készítése, mézes sütés, karácsonyi vásár. Az ünnepi készülıdést megható ünnepi gyertyagyújtással zárjuk. Farsangolni is szeretettel várjuk a szülıket, akik szívesen élnek is ezzel. Ezen a napon hangulatos jelmezes bemutatók, vidám tréfás énekes játékok, verselések, táncok zajlanak minden csoportban. A csoportok egymás programjába is betekintenek, majd vidám evéssel, ivással, tánccal zárul az ünneplés. Húsvétra való készülıdésünk kellemes színfoltja a tavaszköszöntı húsvéti játszóház, melyre meghívjuk a leendı kiscsoportosokat. Vidám kézmőves foglalkozásokkal, kóstolásokkal, ajándékokkal, arcfestéssel és állatsimogatóval várjuk az új óvodásokat. A nagyobb gyerekek is nagy szeretettel veszik ki részüket e készülıdésbıl. A közös játék maradandó élményt jelent. A szülık támogatására, részvételére ezen a napon is számíthatunk. A gyermekhét minden napján más és más meglepetés várja a gyerekeket. Ennek keretében van bábelıadás, aszfaltrajz, kirándulás, sportnap, fagyizás és fızés az udvaron. Minden eseményre szeretettel várjuk a szülıket, majd a hét végén apró ajándékokat is hazavihetnek a gyerekek. Kompetencia alapú programcsomag bevezetésén dolgozunk. Igyekszünk valamennyi kolléganıvel megismertetni. A fenntarthatóság ideje alatt projekteket, témaheteket tervezünk. Olyan óvodában kívánjuk nevelni a gyermekeket, ahol a gyermek, a szülı és a munkatársak egyaránt felszabadultan, biztonságban érzik magukat. A munkákban célunk a partneri elégedettség folyamatos növelése, az igények szakszerő kielégítése. Meggyızıdésünk, hogy az óvodában nem az ismeretei halmazának elsajátítása a fı cél, hanem a neveltség, a képesség fejlesztése. Az óvodai nevelésünkben érvényesül az egyének példája, tudásunkkal a gyermekek rendelkezésére állunk. Az egyén tiszteletben tartása mellett a társas viselkedés megtapasztalásával, gyakorlásával a gyermek szocializálódását kívánjuk segíteni. A családokkal együttmőködve, a nevelési tevékenységüket kiegészítve- segítve- a gyermek spontán érzését hangsúlyozva olyan óvodásokat szeretnénk nevelni akik óvodáskor végére készen állnak az iskolai tanulás megkezdésére.

16

Gyöngyös Város Óvodái Dobó Úti Tagóvoda Telefon és fax: 37-312-055 E-mail: [email protected]

Óvodánk, a Dobó úti Tagóvoda 1980-ban kezdte meg mőködését, mely a Mátrai úti lakótelep mellett zöld övezetben helyezkedik el az Orczy-kert szomszédságában. Hat csoporttal mőködik, 150 férıhelyet biztosítva a gyermekek számára. Az óvoda épülete három „szárnyrészre” tagolódik, egy-egy szárnyrészen két-két csoportot alakítottunk ki. Az ide érkezı gyermekeket otthonos, barátságos környezet fogadja az esztétikus, vidám dekorációval ellátott folyosón és az újonnan elkészült bútorokkal berendezett csoportszobákban. A földszinten található a tornaszoba, amelyet sokféle mozgásfejlesztı tornaeszközzel szereltünk fel. Tágas udvarunkon fából készült többféle komplex játék, homokozó várja a gyermekeket. A közös programokkal biztosítjuk, hogy a gyermekeknek minél több együttes élményben legyen részük. A játék mellett kínáljuk óvodásainknak: a kirándulásokat a Sárhegyre,a Kisvasút közelségét kihasználva a Mátrába, születésnapok megünneplését, a jelmezes farsangi bált, a téli hangversenyt, a bábszínházat, a gyermeknapot, a szüreti kavalkádot. A gyermekek egészséges fejlıdése érdekében 1996-ban létrehoztuk a „Dobó-kocka az Egészséges Óvodásokért Alapítványt”. Az alapítvány támogatásával bıvítettük a csoportszobák és a tornaszoba eszköztárát, valamint az udvari játékokat. Minden év novemberében megrendezzük a szülık bálját. A Zeneiskolával,a Mátra Múzeummal,a Felsıvárosi Általános Iskolával közös programok szervezésében veszünk részt.2009-ben elnyertük az „Egészséges Óvoda” címet.

17

Dobó Úti Tagóvoda sajátosságai

•

Az óvodánkhoz hatalmas, füves udvar tartozik, melyet a Dobó kocka az Egészséges Óvodásokért Alapítvány segítségével folyamatosan bıvítjük a fából készült, udvari fejlesztı játékokkal. Fák és bokrok szolgálják nyáron a hős árnyékot.

•

Intézményünk immár tíz éve tartja a kapcsolatot a Pátzay János Zeneiskolával. Közremőködésükkel zajlik a Téli Hangverseny minden évben.

•

A közvetlen szomszédságunkban található Mátra Múzeum sok lehetıséget nyújt a gyermekek számára szőkebb és tágabb környezetük megismerésére.

•

A Felsıvárosi Általános Iskolával vagyunk közvetlen kapcsolatban, több rendezvényükön is rendszeresen részt veszünk.

•

Kirándulásainkat gyakran szervezzük a Mátrai Kisvasúttal.

•

Az Orczy kert természetes, üde légköre és adottságai nagyban hozzájárulnak a természet csodálatos élıvilágának megismerésében.

•

2009-ben elnyerte óvodánk az „Egészséges óvoda” címet.

•

Farsangunk, Gyereknapunk, több napos rendezvénysorozat eredményeképpen már hagyománnyá vált óvodánkban.

18

Gyöngyös Város Óvodái Fecske úti Tagóvoda Telefon és fax: 37-312-298 E-mail: [email protected]

Óvodánk Gyöngyös egyik legszebb területén, a Kálváriaparton, lakótelepi emeletes házak és családi házas övezet találkozásánál fekszik. Az épület 6150 m2 alapterülető telken helyezkedik el, elınye a zöldövezeti jelleg, a jó megközelíthetıség, ugyanakkor a forgalom és az ezzel járó szennyezıdések nem érintik Az utcai részeken sövénykerítés védi udvarunkat. 2009-ben megkaptuk a „Zöld óvoda” címet A keleti oldalon találhatók a játszóudvarok, homokozók, fedett teraszok, mozgásfejlesztı fajátékok, füves sportolásra alkalmas zöld területek. A napos és árnyékos részek jól elkülönülnek, a sík és dombos talaj biztosítja a gyerekek mozgásfejlıdését, a változatos tevékenységek végzésének feltételeit minden évszakban. A nyugati oldalon az elıkertek, virágos és veteményes kertek találhatók. A kertekben a gyerekek ültetnek, gyomlálnak, ismerkednek a növényápolással, közben észreveszik a környezet változásait, alakul környezetbarát szemléletük. Saját konyhánk biztosítja, a gyermekek változatos életkoruknak megfelelı étkezését, és az ételallergiás gyermekek ellátását. A tágas, világos csoportszobák a hozzájuk tartozó saját mosdók és öltözık jól szolgálják a gyermekek kényelmét. A speciális tornaszerekkel felszerelt tornaszobában az egészséges életvitelt alapozzuk meg. A gyerekek által használt helységek berendezése praktikus, természetes anyagokból készült bútorok, eszközök, játékok. Célunk, érzelem gazdag, szeretetteljes egészséges környezetben a gyerekek személyiségének kibontakoztatása, egyéni készségeik, képességeik fejlesztése, hogy az óvodáskor végére alkalmasak legyenek az iskolakezdésre. Nevelımunkánk során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni különbözıségét, módszereinket ehhez igazítjuk. Élményekben gazdag óvodai életet szervezünk, tapasztalatszerzı séták, kirándulások a Mátrába, az állatkertbe; bábszínház; múzeum könyvtárlátogatás A külsıvilág tevékeny megismerése kiemelt szerepet kap nevelımunkánkban. (A természet körforgásának megfigyelése, az összefüggések felismerése, a környezettudatos magatartás alakítása a néphagyományok ápolása.) Napi kapcsolatban vagyunk a családokkal, az együttnevelés, a gyermekek harmonikus személyiség fejlesztése érdekében, ünnepeinket a szülıkkel közösen szervezzük. Óvodánkban a „Gyöngyösi Fecskefészek Alapítvány” mőködik, melynek bevételét játékok bıvítésre fordítjuk.

19

Fecske Úti Tagóvoda sajátosságai

•

Óvodánk óriási udvara alkalmas sokféle mozgásra.

•

Tágas sok mozgásfejlesztı eszközzel felszerelt tornaszoba

•

Minden csoportnak saját mosdója, öltözıje van.

•

A környezet tevékeny megismerése 1999 óta speciális területe nevelésünknek. Sok szakmai tapasztalattal, módszertani győjteménnyel, speciális tapasztalatszerzı eszközökkel rendelkezünk

•

Saját konyhánk van, és másik három intézménynek fızünk.

Helyi természeti és épített értékeink megismertetése a gyerekekkel: Minden csoportnak saját veteményeskertje van. Évszakonként kirándulunk a Mátrába. Megünnepeljük a környezetvédelmi zöldnapokat. Komposztálunk. Tagjai vagyunk a „Madárbarát óvodáknak” minden csoport ablaka alatt madáretetı van elhelyezve. A városi Földnapi rendezvényt óvodánk tartja. Az új óvodásoknak Fecskefióka avatást rendezünk tavasszal. Szüreti ünnephez kapcsolódva kiállítást rendezünk a régi népi eszközökbıl, népviseletbıl az óvoda elıtereiben. Gyöngyös város nevezetes épületeinek, alkotásainak megismertetése a gyerekekkel. •

Szülıkkel közös rendezvényeink: İsszel: Szüreti ünnep, kiállítás vásár Télen: Farsang, télbúcsúztató Tavasszal: Családi Sportnap, Nyáron: Kirándulás a családokkal

20

Gyöngyös Város Óvodái Mátrafüredi Tagóvoda Telefon és fax: 37-320-021 E-mail: [email protected]

Az óvodánk helyileg Mátrafüreden mőködik. Két szakképzett óvónı és egy dajka várja egy osztatlan csoportba a gyermekeket. Az óvoda épülete erdei környezetben helyezkedik el, egy kétszintes épület földszintjén. Az emeleten erdészeti középiskolások kollégiuma mőködik. Csoportszobáink tágasak és jól felszereltek, fenyı bútorokkal vannak berendezve. Rendelkezésünkre áll egy tornaterem, ahol a gyerekek mozgáskultúrájának fejlıdése biztosított. Az óvoda családias hangulatú, mivel osztatlan csoporttal mőködik, így a testvérek egy csoportba járhatnak. Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, a családdal szorosan együttmőködve folyik a nevelımunka. Mivel az óvoda az erdı mellé épült, fontos feladatuknak tekintjük a környezetvédelmet is. Az óvodai nevelést az intézmény alapítványa, az Erdıszéli Óvodáért Alapítvány segíti. 2008-tól viseljük a Zöld Óvoda címet. Az óvodánk tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek (MME) mint Madárbarát Óvoda. Az óvoda “örökbe fogadta” a Szent Anna tavat, ahova minden évszakban egy napos kirándulást szervezünk. Ez számunkra egy állandó megfigyelési hely, ahol az évszakok változásait fedezhetik fel a gyermekek. Nyáron a nagycsoportosok számára egy hetes erdei óvodát szervezünk. Az óvodai élısarokban díszhalakat, teknısbékát, afrikai óriáscsigát gondozunk, emellett idıszakosan hangyafarmot, és gilisztafarmot is telepítünk. A zöld jeles napokat kiemelten kezeljük, ünnepeljük. Minden évben szakmai napot szervezünk „Környezetvédelem, környezettudatos magatartás” témakörben pedagógusok részére, melyre Gyöngyös város, valamint a kistérség oktatásinevelési intézményeibıl hívjuk meg az érdeklıdı nevelıket.

21

Mátrafüredi Tagóvoda sajátosságai

Óvodánk egy óvodai csoporttal mőködik, ahol együtt neveljük a 3-6 éves gyerekeket. Ennek számtalan elınye van nevelési szempontból. A családias légkörbıl és az osztatlanságból adódóan a kicsik hamarabb elsajátítják a szokásrendszert, a nagyok pedig a toleranciát, segítıkészséget. Az épületben lévı iskolai tornaterem tágas méreteivel nagyon jó lehetıséget biztosít a gyermekek mozgásának a fejlesztésére. Az elmúlt években jelentısen bıvültek

tornaszer-

eszközeink. Minél jobban szeretnénk megismertetni a gyermekeket a közvetlen természeti környezetükkel, kihasználva, hogy a Mátrában „lakunk”. Óvodánk “örökbe fogadta” a Szent Anna tavat. Ez tulajdonképpen azt jeleni, hogy a nagycsoportosokkal minden évszakban elmegyünk ide. Számunkra így ez egy állandó megfigyelési hely, ahol az évszakok változásait fedezhetjük fel. Megismertetjük a gyerekeket a tó környékén található növényekkel, melyek közül sok védett faj. A kirándulásokhoz természetmegfigyelı eszközöket vásároltunk, madárhang felerısítı készüléket, bogárnesz-hallgatót, kétoldalú bogárnézıkéket, vízminıség vizsgáló készletet, stb. Ezekkel az eszközökkel közelebbrıl is megfigyelhetik az itt fellelhetı állatokat, védett természeti értékeinket rongálás nélkül. A kirándulásokat fotókon is megörökítjük, a fotókból késıbb vetítést tartunk a gyerekeknek, így feleleveníthetik a tudást és élményt, amit a kirándulások alkalmával szereztek. Természetesen a túrákon a megfigyelések mellett figyelmet fordítunk a természet megóvására is. Ezzel az élménypedagógiai módszerrel egyéni és közös kalandokat, izgalmas élethelyzeteket, sajátos, örömteli tanulási körülményeket kínálunk a gyerekeknek. Intézményünkkel egy épületben van az Erdészeti Szakközépiskola kollégiuma. Az óvodás gyerekek nap mint nap „összefutnak” a diákokkal, ismerik egymást. Évente 2-3-szor közös erdıjárást szervezünk az erdészeti iskolai tanulókkal. Minden óvodás mellé kerül egy diák, akik ilyenkor megszerzett tudásukat igyekeznek megosztani velük. Az óvoda tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek (MME). Részt veszünk a Madarász ovi programban, évente négyszer jelentést küldünk az óvoda udvarán megfigyelt, és etetett madarakról.

22

Az intézmény alapítója, illetve fenntartója: Gyöngyös Város Önkormányzata Az intézmény felügyeleti szerve: Gyöngyös Város Önkormányzata Az intézmény jogállása: részben önálló Az intézmény típusa: Óvoda Az intézménybe felvehetı maximális gyermeklétszám: 1166 fı

A Gyöngyös Város Óvodái vezetıje a magasabb vezetıi beosztású óvodavezetı, a tagóvodák vezetıi a tagintézmény vezetık, akiknek feladatai az óvodák Szervezeti és Mőködési Szabályzatában kerültek meghatározásra.

Az intézmény alaptevékenysége: Az óvoda feladata biztosítani a gyermek óvodai nevelését három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig. Feladatából adódóan alaptevékenységi körében megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlıdését, alkalmassá teszi az iskolai életmódra. OM azonosító: 200948 Alapfokú oktatás (TEÁOR 851011) Óvodai nevelés és az iskolai életmódra felkészítés Egyéb oktatás (TEÁOR 856011) Logopédiai szolgáltatás Munkahelyi étkeztetés (TEÁOR 562912) Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi vendéglátás Az óvoda vezetıjének kinevezési rendje: A Képviselıtestület nevezi ki – legalább öt és legfeljebb tíz évre – pályázat útján, illetve menti fel. 23

2. Törvényi hivatkozás Az óvodák mőködésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek, szabályozások határozzák meg, amelyek biztosítják az intézmények szervezeti, mőködési, gazdasági és szakmai önállóságát, meghatározzák a nevelı- oktató munkában résztvevık jogait és kötelezettségeit, garantálják a gyermekek érdekeinek megfelelı célok, alapelvek mindenkori érvényesülését. •

1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról 24§(1) 44§(1) A nevelési, illetve pedagógiai program elfogadásáról,jóváhagyásáról és szakértıi véleményezésérıl 47§ az óvodai nevelési program tartalmáról

•

1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemrıl és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek

jogairól

és

esélyegyenlıségének biztosításáról •

137/1996(VIII.28.)Kormány rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

•

11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmény mőködésérıl 11/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszerelésérıl

•

2/2005.(III.1.) Om sz. rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek,tanulók óvodai

•

nevelésének,iskolai oktatásának irányelveirıl. •

32/1997. (XII.5.) MKM rendelete a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

•

277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésrıl, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevık juttatásairól és kedvezményeirıl.

•

Az Alapító okirat

24

3. Nevelési Program

Nevelési programunk GYÖNGYÖS VÁROS ÓVODÁI számára készült.

3. 1. Cél: Inkluzív pedagógiai szemlélet érvényre juttatása. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó. A gyermeki személyiség kibontakoztatására törekvés, sokoldalú, harmonikus fejlıdés segítése mely biztosítja minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést az életkori, egyéni sajátosságok és az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével. A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlıdésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elısegítése. 3. 1. 2 Differenciálás – hátránykompenzálás, tehetséggondozás Az óvodás korú gyermekek fejlıdésbeli eltérései olykor szembetőnık. Az életkori szakaszok hasonló jelenségeket, fejlettséget eredményeznek, de a hasonlóság mögött gyakran eltérı szintek fedezhetık fel. A roma gyermekek legtöbbje ingerszegény környezetbıl jön az óvodába, ezért értelmi képességeik elmaradnak az életkoruknak megfelelı szinttıl. Értelmi képességeiknek, tanulási készségeiknek fejlesztését még hatékonyabbá kívánjuk tenni. Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, migráns gyermekek óvodai nevelésében az önazonosság megırzését, ápolását, integráció lehetıségét. Feladatunk az egyéni képességeik megismerése alapján, egyéni bánásmód alkalmazásával történı fejlesztésük. • Minden óvónı feladata a csoportjában - gyermekenként – a felmerülı probléma okaink a feltárása, • Az okok megszüntetésére egyéni célok kitőzése. • A gyermek fejlettségi szintjének megfelelıen az egyéni bánásmód formáinak meghatározása. Célunk a prevenció – a tanulási nehézségek kialakulásának megelızése. Az eredményes fejlesztés érdekében nagyon fontos, hogy ezek a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába. A zenei és a testi nevelés az a két terület, ahol a roma gyerekek jó képességekkel rendelkeznek, és mint pozitív nevelési lehetıség, társaik számára példa az ı tudásuk. A logopédiai munka az anyanyelvi neveléshez kapcsolódik, annak része és segítıje. Az anyanyelvi nevelést az óvónı és a család végzi, a logopédus munkája annak kiegészítıje,

25

segítıje. Jelentısége abban van, hogy saját módszereivel elısegítse az alakilag és tartalmilag is megfelelı beszéd kialakulását a gyermekeknél. Évente logopédiai szőrés eredményeként részesülnek logopédiai fejlesztésben az arra rászoruló gyermekek. A logopédus fejlesztı feladatai: • A beszédhibás gyermekek folyamatos kiszőrése • Beszédhibák javítása a logopédia speciális módszereivel • A beszédhiba megszüntetése által a gyermekek családi, óvodai és iskolai beilleszkedésének elısegítése. Beszédjavításra azoknak az 5-6 éves gyermekeknek van szükségük, akiknél a beszéd korrekciójára az iskolai tanulmányok megkezdése elıtt szükség van. Logopédiai munka elsısorban a tanköteles korú gyermekek körében folyik. A sikeres fejlesztés érdekében nagyon fontos az óvodapedagógussal és a családdal fenntartott szoros kapcsolat. A tehetséges gyermekek fejlesztését elsısorban a gyermekek közötti különbözıségeket figyelembe vevı differenciált foglalkoztatással valósítjuk meg. A sajátos nevelést igénylı gyermekek A sajátos nevelési igényő gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi idıszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetıdik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata a nemzetközi és hazai köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik. A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelésének felvállalásával (Alapító okirat: 271/2009. (IX.9.) KT. sz. határozat TEÁOR szerinti besorolás: 851012 sajátos nevelési igényő gyermekek integrált óvodai nevelése)segítjük és kielégítjük a sajátos nevelési igényő gyermekek szükségleteit.

A sajátos nevelési igényő gyermekek jogai A sajátos nevelési igényő gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelı pedagógiai, és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy igényjogosultságát megállapították. Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtıl, amelyben az 5 életévét betölti, az óvodai nevelési év elsı napjától kezdıdıen a fejlıdését biztosító fejlesztı felkészítésben vesz részt ( továbbiakban, a fejlesztı felkészítésben való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség.) A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt.

26

A sajátos nevelési igényő gyermek szülıinek joga és kötelessége A szakértıi vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelı nevelési-oktatási intézménybe írassa. A sajátos nevelési igényő gyermek jellemzıi A sajátos nevelési igényő gyermekek a Kt.121§-ának(1) bekezdése 29.pontja -testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, valamint az organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességek miatt gyermekek iskolai kezdése sikeressége érdekében az integrált fejlesztést fontosnak tartjuk. Segítjük a Beilleszkedési Tanulási Magatartási nehézséggel küzdı gyermekek, a hátrányos helyzető gyermekek, az etnikai kisebbséghez tartozók fejlesztését, felzárkóztatását. A sajátos nevelési igényő gyermekek közös vonása, hogy fejlıdésük lelassult, s a mennyiségi eltérés mellett minıségi eltérés is tapasztalható. Míg a problémamentesen fejlıdı gyermek egyenletesebb tempóban, idınként nagyobb lépcsıfokokon át jut el a célig, míg az értelmi,érzékszervi, beszédfogyatékos és autista, halmozottan fogyatékos gyermek sokkal kisebb, alacsonyabb lépcsıfok megmászásával, sokkal több gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetıségeinek csúcsát. Programunk figyelembe veszi a különbözı funkciók egymásra épülését, hogy a szociális tanulás

támogatása

közben

sikerélményt

biztosíthassunk

minden

gyermeknek.

Foglalkozásaink tartalma a gyermek egész személyiségére hat, a pszichomotoros fejlesztést szolgálja. Fejlesztı munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a gyermek biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy szeretjük, elfogadjuk, megértjük ıt.

27

A fejlesztés feltételrendszere: Személyi feltételek biztosítása A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztését szolgáló szakmai kompetenciák biztosítása: A sajátos nevelési igényő gyermekek speciális fejlesztését - a törvényi elvárásoknak megfelelve - speciális szakember végzi. A gyermekekben rejlı lehetıségek optimális kibontakoztatása érdekében nevelıtestületünk, és a gyermekek fejlesztésével foglalkozó szakemberek legjobb tudásuk szerint kínálják fel a gyermekek számára szükséges kompetenciákat, és a fejlettségi állapotuknak megfelelı mőveltséget. E célok megvalósítását segítik: • A fejlesztés stratégiája • A nevelés teljes folyamata, benne az egyének fejlesztését átölelı tervezés és szervezés • Különbözı pedagógiai színtereken (fejlesztı foglalkoztató szobában) az egyéni fejlıdési adottságokhoz, a fogyatékosság típusához és súlyosságához igazított terápiás eljárások alkalmazása Az integrált nevelés során az óvodapedagógusok a gyermek általános és komplex fejlesztését a többi gyermekkel együtt, a differenciálás módszerét alkalmazva végzik. Az egyéni fejlesztési terveikben a szakszolgálat (logopédus, fejlesztıpedagógus, konduktor) szakmai segítségét is igénybe veszik, illetve annak útmutatásai alapján végzik munkájukat. Tárgyi feltételek biztosítása Intézményünk külsı és belsı tárgyi adottságai - néhány speciális eszköz, és az épület akadálymentesítésének kivételével - megfelelnek a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételeknek. Az egyéni fejlesztés színterei: • Megfelelıen felszerelt logopédiai foglalkoztató szoba • Fejlesztı szoba (több funkciós helyiség) • Tornaszoba A tornaszoba mozgásfejlesztı eszköztára jól szolgálja az egyéni, és a csoportos fejlesztést. Rendelkezünk speciális fejlesztı eszközökkel. Valamennyi foglalkoztató szobában nagymérető tükör segíti a gyermekeket énképük megfelelı alakulásában. A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének céljai a normál pedagógiai célokkal megegyezık, csupán az egyéni állapottól függıen térnek el attól. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy az egyes területeken korlátozott

28

gyermekek is a lehetı legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd késıbb a társadalomnak. Célunk a megfelelı érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolában történı beválás érdekében. Ennek érdekében törekedni kell a kommunikációs tapasztalatszerzés belülrıl jövı igényének kialakítására, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére.

Fejlesztı munkánk irányai Nevelı és fejlesztı munkánk során segítünk a gyermekeknek feldolgozni és megérteni: A tárgyi világot a gyermekekhez közel álló tevékenységeken keresztül. Az emberi környezet nyújtotta információt a játékokban, mesékben, szerepekben és közösségi eseményekben való részvételen keresztül. A logika és matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon, számoláson, sorba rakáson, válogatáson és csoportosításon keresztül. Speciális fejlesztı munkánk a személyiségfejlıdés valamennyi területét (testi, társas, érzelmi és kognitív) megcélozza, elısegítve ezzel: • A testi fejlıdést nagy és kismozgásokon keresztül. • A társas és érzelmi fejlıdést viták és ellentétek elsimításán, az impulzusok ellenırzésén, egymás támogatásán és tiszteletén, kezdeményezésen és elfogadáson, megegyezésen, az anyagok megbecsülésén és a közös munkán keresztül. • A kognitív fejlıdést problémamegoldó helyzeteken, logikai feladatokon, a gondolkodás megszervezésén és a véleménymondás bátorításán keresztül. • Az érzelmi biztonság, a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk: -

az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitődök, normák kialakítására;

-

speciális

módszerek,

pontosabb

észlelést,

terápiák fejleszteni

alkalmazásával a

figyelem

segíteni

az

egyre

összpontosítását,

a

gondolkodást, az emlékezetet, elısegíteni a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását; -

a

tanulási

képességeket

meghatározó

struktúrák

fejlesztésénél

a

mozgásra alapozunk. A gyermekek pszichikai fejlesztését a gyermekek érési folyamatához igazítjuk. Életkori sajátosságaiknak megfelelı eszközökkel kívánunk támaszt nyújtani az épp fejlıdı pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakoroltatásához.

29

Pedagógiai tevékenységünk a fejlıdéselmélet alapos megértésén, a nevelés konstruktivista szemléletén és a megismerésrıl alkotott progresszív elképzelésen alapul. Fontosnak tartjuk hogy a gyermekek • • • • •

Elég idıt kapjanak környezetük felfedezésére. Lehetıséget kapjanak egy-egy téma sokoldalú megközelítésére és megismerésére. Biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket, követhessenek el hibákat és oldjanak meg konfliktusokat. Alkalmat kapjanak a választásra az egyes foglalkozások közül. Helyet kapjanak munkáik kiállítására.

A speciális fejlesztés az alábbiakra épít: A sajátos nevelési igényő gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötıdnek ép kortársaikhoz. Ez részükre spontán létrejövı húzóerıt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlıdik, csökken a függıségi beállítódásuk, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata. Az ép gyermekek részérıl a gyermeki elıítélet mentességére építünk. Ezzel a természetes elfogadó attitőd kialakulásának alapjait célozzuk meg. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a különbözıség természetessége, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése.

Az óvodapedagógus feladatai • A probléma észlelése • Szülık tájékoztatása / bevonása • Megfelelı szakember megkeresése / szakvizsgálat kezdeményezése • Az óvodapedagógus és a speciális fejlesztı együttmőködése / egyéni fejlesztési terv szerinti differenciált foglalkoztatása

30

3.1.3.Óvodai integrációs program A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 39/D§(9) bekezdése szerint felzárkózató programot szervezünk a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek részére. 1. Szervezési feladatok Az óvoda Felvételi Szabályzatában szerepel a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek kötelezı felvétele. Az óvónık személyes megjelenésükkel is segítik az óvodába jelentkezésüket. A csoportba sorolásnál törekszünk a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek arányos elosztásra. Az óvoda nyitva tartása igazodik a szülık munkaidı beosztásához. 2. A nevelıtestület rendszeresen tart esetmegbeszéléseket. 3. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérést végzünk a gyermekrıl. A gyermek beszédfejlıdését segítjük az ingerekben gazdag beszélı környezet kialakításával. Egészséges környezet feltételeinek megteremtésével megkönnyítjük a gyermekek szocializálódását. A változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával biztosítjuk a gyermek megtapasztalási lehetıségeit (mikrocsoportos foglalkoztatás, kooperatív tanulási technikák alkalmazása). 4. GYIV munka és az óvodán kívüli szervezetetekkel való kapcsolatról az errıl szóló fejezetnél lehet olvasni! 5. Óvoda-iskola átmenet A differenciált foglalkoztatással több idıt tudunk biztosítani a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek képesség fejlesztésére. Az egymás meghallgatása, egymásra figyelés, a figyelemkoncentráció képességének alakítására törekszünk. DIFER mérést alkalmazzuk a részképesség zavarok kiszőrésére. A képességeik fejlesztéséhez szükség esetén logopédus, fejlesztıpedagógus segítségét kérjük. Az iskolába járó gyermekeket az év folyamán meglátogatjuk, érdeklıdünk a beilleszkedésük, fejlıdésük iránt. 6. Szülıkkel való kapcsolattartás A személyes kapcsolat kialakítására törekszünk. Lehetıséget biztosítunk a gyermek egyéni sajátosságainak megfelelı beszoktatásra. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a gyermek fejlıdésérıl feljegyzésekkel, egyéni 31

beszélgetésekkel. Közös rendezvényeken szívesen látjuk a szülıket. Minıségbiztosítási rendszerünk a Partnerközpontú minıségbiztosítás, figyelembe veszi a szülıi igényeket, elvárásokat. 7. Intézményi önértékelésnél kimutatásra kerül a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek beóvodázási aránya, a hiányzások csökkenése, az iskolába lépéshez szükséges képességek fejlıdése.

32

3. 2.Gyermekképünk Óvodáinkban a nevelés központjában a gyermek áll felvállalva a 3-8 éves gyermek fejlıdésének, személyiségének fejlesztését. A gyermekhez, mint egyedi az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, az eltérı adottságokra, képességekre, szokásokra, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére támaszkodva. Minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlı hozzáférést. A szabad játék elsıdlegességének hangsúlyozzuk, s az élmények feldolgozását támogató környezetet teremtünk. Óvodáinkra jellemzı a befogadó attitőd, különbözıségek tisztelete, elfogadása, a nemek társadalmi egyenlıségének tiszteletben tartása.

3. 3.Óvodaképünk: Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történı beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlıdését. Segítjük a gyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a környezettudatos magatartás kialakulását. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.

33

Ennek érdekében fı feladataink: •

az óvoda társadalmi rangjának megfelelı szintre való emelése, ennek elısegítése,elfogadtatása,

•

a mással nem helyettesíthetı szabad játék kiemelkedı szerepének biztosítása,

•

a tanulás korszerő felfogása, gyakorlati megvalósítása, életkori sajátosságok és egyéni képességeihez igazodó mőveltségtartalmak közvetítése,

•

óvó-védı,

gondozó,

szociális,

nevelı-

személyiségfejlesztı

funkció

elsıdlegességének érvényesítése minden intézményben •

az érzelmi nevelés fokozottabb megvalósítása a hétköznapokban és a jeles napokon egyaránt.

•

a családdal való együttmőködés, partneri kapcsolat formálása,

•

a „különbözıségek” elfogadtatása, tolerálása,

•

demokratikus légkör biztosítása (szülık, gyermekek, pedagógusok, óvodai dolgozók körében),

•

az óvodákban folyó szakmai munka színvonalának minıségi fejlesztése, a helyi pedagógiai sajátosságok megtartása mellett.

2008 szeptember 1-tıl gondoskodunk arról, hogy HHH gyermekek 3 éves kortól igénybe tudják venni az óvodát. 2011 augusztus 31-ig valamennyi beóvodázásra váró szülıi igény kielégítésének feltételeit igyekszünk megteremteni, amennyiben a törvény nem változik.

34

4. Az óvodai nevelés általános feladatai 4. 1. Egészséges életmód alakítása Óvodáinkban az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentıséggel bír. Olyan szemléletet alakítunk ki, amely fontos emberi értéknek tekinti az egészség megırzését, az egészséges életmód kialakítását.

Célunk: A gyermekek egészségének védelme, egészséges életvitelének megalapozása, testi fejlıdésük elısegítése, mozgásigényük kielégítése. Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításával és gyakorlásával az egészséges életvitel belsı igényének, a személyiség testilelki harmóniájának biztosítása, figyelembe véve a gyermek egyéni szükségleteit. Feladatunk: •

a gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése;

•

a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megırzése, testi képességek fejlıdésének segítése,lelki egészség megóvása,

•

egészséges életmód, táplálkozás, az öltözködés, testápolás,az egészségmegırzés, betegségmegelızés szokásainak alakítása,

•

környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása.

•

balesetmentes, biztonságos, egészséges környezet kialakítása;

•

a gyermekek óvodában töltött idejét tudatosan az élettani szükségleteik figyelembe vételével tervezzük és szervezzük, a helyes életritmus kialakulása az egészséges testi és szellemi fejlıdés alapfeltétele, ezért heti rend, napirend alapján szervezzük óvodai életünket;

•

a családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásaik befolyásolása prevenció, példamutatás segítségével.

•

megfelelı

szakemberek

bevonásával-

a

szülıvel,

az

óvodapedagógussal

együttmőködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

35

4. 2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Óvodáskorban, a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be. Az érzelmek dominálnak, átszövik a gyermekek életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendő érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki, ezért fejlıdésükben meghatározó a családban a szülık szerepe, az óvodában ıt körülvevı dolgozók kommunikációja, viselkedése modell a gyermek számára

Célunk: Érzelem gazdag, jól szocializált, önfeledt, a természetben és a társadalmi környezetben jól eligazodó, kiegyensúlyozott, társas kapcsolataiban stabil gyermek ismereteinek megalapozása.

Feladatunk: •

érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör biztosítása a befogadástól az óvodáskor végéig;

•

az óvodapedagógus – gyermek, gyermek- gyermek, gyermek-dajka pozitív attitőd kialakítása, az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása olyan napirend, életrend kialakítása, melyben a gyermek éntudata, önértékelése, fejlıdik;

•

természetes, társas szükségleteinek kielégítése

•

olyan közösségi szokások, szabályok biztosítása, csoport és óvodai szinten, amelyek igazodnak a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, amelyek gyakorlása által kialakulnak azok a magatartási szokások, amik lehetıvé teszik az együttélést, a társas kapcsolatok fejlıdését, a különbözıség elfogadását.

•

a szocializáció szempontjából fontosak a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása.

36

•

a mindennapi mese biztosítása, melynek hatása erısíti az összetartozás érzését, az együttlét önfeledt örömét, egyben erkölcsi értékeket közvetít a gyermek számára,amelyet

erısít

a

pedagógus

mintája,

a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlesztése (pl.együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség, önfegyelem,közös értékek óvása, kitartás, szabálytudat,figyelmesség). •

megismeri a szőkebb és tágabb környezetét, mely a szülıföldhöz kötıdés alapja

•

rácsodálkozik a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre

•

megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nehezen szocializálódó,alacsonyabb fejlettségi szinten álló, halmozottan hátrányos és hátrányos helyzető gyermekek differenciált fejlesztésére,érzelmi, akarati életük alakítására, valamint a kiemelkedı képességő gyermekek nevelésére.

• az óvoda helyi szokásainak megfelelıen rögzítjük a gyermekek fejlıdésének nyomon követését, eredményeit, hiányosságait. •

kiemelt hangsúlyt fektetünk óvodai ünnepeinkre, mint az érzelmi nevelés fontos eszközére, ahol a készülıdésben, az ünnepre való ráhangolódásban, a közös tevékenységben az óvoda gyermekei, dolgozói mellett a szülık is aktív részt vállalnak.

37

4. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A megfelelı beszélı környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelıtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére nagy figyelmet kell fordítanunk. Az anyanyelv használata, fejlesztése szerves része az óvodai élet minden pillanatának, a nevelés egész rendszerének. Célunk: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különbözı formáinak

differenciált

fejlesztése

a

nevelıtevékenység

egészében.

A

gyermek

beszédkészségének fejlesztése, gondozása, oldott, derős légkör megteremtése, melyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtı beszédkészsége fejlıdik és fejleszthetı. A beszéd és a gondolkodás összhangjának megteremtése. A nap folyamán, ha kapcsolatot teremtünk ezt példaértékő beszéddel, követésre méltó nyelvhasználattal tesszük. A

szocializáció

folyamatában

is

a

gyermek

érintkezésének,

önkifejezésének,

gondolkodásának legfıbb eszköze. A beszéd által erısödik biztonságérzete, tájékozottsága. A helyes, szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, elıkészíti ıt az irodalmi élmények befogadására. A nyelvi, kommunikációs fejlesztést legnagyobb mértékben a környezet beszédkultúrája befolyásolja.

Feladatunk: •

beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör alakítása;

•

a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása,

•

beszédészlelés, beszédértés, rövid és hosszú távú verbális emlékezet fejlesztése,

•

a szókincs folyamatos bıvítése, igényes irodalmi anyag kiválasztásával, anyanyelvi játékokkal;

•

az óvodai nevelésünk során a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságaira valamint a meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve

38

biztosítunk változatos tevékenységet, amelyen keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az ıt körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl. •

a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bıvítése, különbözı élethelyzetekben való gyakorlása

•

a szociokulturális háttér figyelembe vételére épülı differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása.

•

etnikai, illetve külföldi irodalommal való ismerkedés

•

a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.

•

az életkori sajátosságoknak megfelelı cselekvéses tanulás lehetıségének megteremtése.

•

a beszédhibák kiszőréséhez, javításához logopédus segítségét kérjük.

39

5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 5. 1. Személyi feltételek Feladatunk az óvodák nyitvatartási igényének megfelelıen, a színvonalas nevelımunka megtartása. Ennek feltétele az óvodapedagógusok, dajkai létszámok, egyéb kisegítı dolgozók törvényben meghatározott létszámú foglalkoztatása. Ez biztosítja a szakszerő ellátást, a minıségi munkavégzést. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda mőködését segítı nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Ezek mellett új szervezeti forma, az óvodavezetı által gyakorolt munkáltatói jogkör lehetıvé teszi, hogy az egyes intézmények között a munkaerı a szükségnek megfelelıen – eseti és tartós feladatokra egyaránt – átcsoportosítható legyen az alkalmazási jogviszonyok változtatása nélkül. 5. 2. Tárgyi feltételek A gyermekeket körülvevı környezet biztonságossá tételére és balesetmentességére törekszünk. A gyermeket életkoruknak megfelelı bútorzat, berendezés veszi körül. Nagyon fontos a tevékenykedtetéshez szükséges eszközök megteremtése és azok a

gyermekek számára

hozzáférhetı módon történı elhelyezése. A gyermekek mozgásigényének kielégítését szolgáló helyiségek, udvar, megfelelı mozgásfejlesztı eszközök rendelkezésre állnak. A gyermekeket körülvevı környezet biztonságos és balesetmentességére törekszünk. Lehetıségeinkhez mérten megfelelı helyet biztosítunk a szülık fogadására. Az eddig létrehozott értékek védelme, megırzése, lehetséges fejlesztése, a takarékos mőködtetés közös feladata minden dolgozónak.

A tárgyi eszközök fejlesztése érdekében törekedni kell a pályázatok, a szponzori, szülıi támogatások, alapítványok, megnyerésére.

40

6. Az óvodai élet megszervezése 6. 1. Hetirend A hetirend elsısorban az óvodapedagógus munkáját segíti abban, hogy nevelımunkáját a folyamatosság, a rendszeresség, a tudatosság és a fokozatosság elve szerint végezhesse. A heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú párhuzamosan végezhetı, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A ciklusokban a tartalmi egység elvei alapján, komplex módon jelennek meg a tevékenységi formák. Naponta lehetıség van az éneklésre, vizuális tevékenységre, verselésre, mesélésre a gyermek igénye szerint. A gyermekeknek naponta szükségük van szervezett játékos mozgásra. Heti egy-két alkalommal minden csoportban átöltözéssel kötelezı testnevelést szervezünk. A gyermekeknek megadjuk a lehetıséget, hogy a megkezdett témát, tevékenységet kedvük szerint folytathassák a hét folyamán. 6.2.Napirend A gyermekek egészséges fejlıdéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú tevékenységformák megszervezésével. A rendszeresen visszatérı ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirendet a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet az azonos idıpontban visszatérı tevékenységek jelentik. Ahol biztosítottak a feltételek, a folyamatos reggelizés megvalósítására törekszünk. A különbözı tevékenységek a gyermek egyéni szükségleteihez igazodnak. A napirend biztosítja a gyermek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletének megfelelı váltakozását. A legtöbb idıt a gyermek legfıbb tevékenysége a játék kapja. . A napirend alkalmazkodik az évszakokhoz, hogy a természeti hatások is szolgálják a gyermek fejlıdését. A gondozásnak is kiemelt szerepe van. A pedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlıdését együttmőködve a

41

gondozást végzı többi munkatárssal (összehangolt, sürgetésmentes munka, kommunikáció, érzelem kinyilvánítás). Az óvodai nevelés tervezése, valamint a gyermekek fejlıdésének nyomon követése valamennyi csoport számára készül. A napi mesélés és a mindennapi testnevelés beépül a napirend folyamatába. Az óvoda teljes nyitva tartása idejében, a gyermekekkel történı foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

6.3 Szervezeti és idıkeret Tagóvodáinkban osztott, részben osztott és osztatlan csoportokat szervezünk, igyekszünk a folyamatosságot biztosítani. Az életkori jellemzık ismeretében és az egyéni eltérésekre építve, a gyermekek érdeklıdésétıl függ – a szabad játékot kivéve – a felajánlott tevékenységek megválasztása. A

gyermekek

a

tevékenységeket

kooperatív

módon

mikrocsoportban

végzik.

A

mikrocsoportos együttmőködés lehetıségei a gyermekek szocializációjának minıségétıl is függnek, melyre kiemelt hangsúlyt fektetünk.

42

7. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 7. 1. Játék A játékot az óvodás gyermek legjellemzıbb életmegnyilvánulásának, legfontosabb, leginkább fejlesztı alaptevékenységének, nevelési eszközének, módszerének, szervezeti keretének, formájának tekintjük. A gyermek egész napját a játéktevékenység szövi át és határozza meg, ebben zajlik tapasztalatai, ismeretei, élményei feldolgozása. A játékban érvényesülnek azok az érzelmi hatások, melyek a gyermeket a megismerés folyamatában érik és társas kapcsolatukat is befolyásolják. A játék a legfıbb személyiségfejlesztı eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik. Eredményeképpen alapozódnak a képességek és alakul a magatartás. Célunk: a gyermekek elemi, pszichikai szükségleteinek kielégítése; kezdeményezı,

alkalmazkodó,

kitartó,

alkotó,

másokat

elfogadó-segítı,

derős,

harmonikus, szeretetteljes személyiségő gyermekeket neveljünk. Az óvodapedagógus feladatai:

•

megfelelı hely, idı, eszköz, élményszerzési lehetıség, csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítı, támogató attitőddel, differenciált módszerekkel.

•

tudatosan megengedı, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítı, támogató jelenlét a szabadjáték túlsúlya érvényesülésének biztosítása

•

közös tapasztalatszerzés lehetıségének biztosítása

•

a játék örömének biztosítása

•

a gyermekek észlelésének, megfigyelı-képességének, önkéntes és szándékos figyelmének, emlékezetének, felidézésének, képzelete mőködésének, gondolkodásának alkotó képzeletének,szellemi aktivitásának,beszédkészségének,problémaérzékenységnek, helyzetfelismerı képességének, mozgáskészségének, térérzékelésének, nagymozgásának,finommotoros tevékenységének, erkölcsi ítéletalkotásának, erısítése.

•

erısítjük a gyermek szocializálódási folyamatát, a közös játék örömét, mivel a közös élmény együttes megtapasztalása alakítja a társakhoz való

43

viszonyát, probléma érzékenységét, •

alakítjuk az együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzését;

•

fejlesztjük a gyermek kommunikációs kapcsolatteremtı készségét;

•

a vezetı egyéniségek kommunikációs stílusának figyelése, a gátlásos gyermekek oldása pl. ölbeli játékokkal. ösztönözzük a gyermeket a játékrend, a fegyelem betartására.

•

7. 2. Vers, mese A vers, mese forrása az anyanyelvi nevelésnek, az óvodában minden napjukat átszövi, folyamatosan jelen van. Értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek, fejleszti képzeletüket, gondolkodásmódjukat, általa erkölcsi, etikai ismereteket szereznek.

Célunk: A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlıdésének segítése, pozitív személyiségjegyeik megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Változatos irodalmi élmények nyújtásával belsı igényük felébresztése a könyv, a színház, a múzeumok értékei iránt.

Az óvodapedagógus feladatai: •

az irodalmi anyag sokrétő, igényes válogatása az egyetemes értékő és népi mővek megfelelı arányú felhasználásával, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelıen,

•

válogatás során igyekszünk a magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag világát felfedezni. A klasszikus és a kortárs irodalmi mőveknek egyaránt helye van.

•

a

mese,

vers

hangulatát

kifejezı

óvónıi

elıadásmód,

metakommunikáció

érvényesítése. lehetıség szerint az egyéni bemutatást szorgalmazzuk a tiszta hangzás és az egyéniség kibontakozása érdekében, a mindennapi mesélés, vers, bábozás, dramatizálás, dramatikus játékok

44

igényének kialakítása, mely biztosítéka annak, hogy a gyermekek a régi és új benyomásokat elfogadják, és többször feldolgozzák; a mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiéniájának elengedhetetlen eleme a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, dúdolókkal, versekkel, mesékkel, anyanyelvi játékokkal. • dramatikus játékok alkalmazása, melyekben a gyermekek eljátszhatják, amit átéltek, és újabb összefüggésekkel ismerkedhetnek meg. • A gyermekek saját vers vagy mesealkotását, annak mozgással vagy ábrázolással történı kifejezését segítjük. A mesélés, verselés és mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk,szülıföldünk szeretetére nevelés. 7. 3. Ének, zene, énekes játék Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek. Az éneklés, zene és ezekhez kapcsolódó mozgás is a mindennapok része a gyermekcsoportok életében. A gyermekdalok, népi gyermekjátékok, a zenehallgatás élményhez juttatják a gyermekeket, felkelti zenei érdeklıdésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.

Célunk: Az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép, tiszta éneklésre való szoktatás, a zenei hallás, ritmusérzék, zenei emlékezet fejlesztése. A gyermekek esztétikai érzésének, mozgáskultúrájának formálása, a közös éneklés, a közös játék, zenehallgatás útján zenei kultúrájuk fejlesztése.

45

Az óvodapedagógus feladatai:

•

a felhasznált zenei anyag igényesen válogatott énekes népi játékokból, és a kortárs mővészeti alkotásokból életkornak és az adott csoport zenei képességeinek megfelelı válogatása;

•

a megfelelıen válogatott zenei anyagok fontos eszközéül szolgálnak a gyermekek zenei képességének és zenei kreativitásának alakításában.

•

attitődök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel

•

a felnıtt minta spontán utánzási lehetıségének biztosítása

•

a nap folyamán többször is zenei élményhez juttatjuk a gyermekeket (dúdolgatás, zörejek, zenei hangok)nyelvi képességek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztı játékokkal;

•

megfelelı szervezeti formák lehetıségének felkínálása, a zenei képességek fejlesztésére a gyermekek által kezdeményezett alkalomszerő játékok, más mőveltségi területekhez való kapcsolódással.

•

A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelmet fordítunk a nemzeti, etnikai kisebbség, migráns gyermekek zenei nevelésére is.

46

7. 4. Rajzolás, mintázás, kézi munka A gyermeki alkotás a belsı képek gazdagítása a mese,vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetıségek felkínálásával. Az ábrázolás összetett, sokszínő nevelési terület, mert magában foglalja a rajzolást, a festést, a mintázást, a kézi munkát, a képalkotást, konstruálást és a mőalkotásokkal való ismerkedést. Megismerteti a gyermeket a különbözı anyagokkal, azok tulajdonságaival, egyszerő munkafogásokkal, technikai alapelemekkel, fejleszti az eszközök használatának, a velük való bánásmódnak szokásait. A megfigyelés és ábrázolás által formálódnak a gyermekek érzelmei, képzetei, gazdagodik élmény és formaviláguk. A vizuális nevelés kötetlen szervezeti formában, többféle technikai lehetıség biztosításával történik. Célunk: Az ábrázolás örömének kialakítása, a gyermek élmény - és fantáziavilágának szabad, képi önkifejezése. Tér-,

forma-,

színképzetük

gazdagítása,

esztétikai

érzékenységük,

szép

iránti

fogékonyságuk, igényességük alakítása. Az alkotás örömének megtapasztalása. Az óvodapedagógus feladatai: •

a gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése (állandó

hely, megfelelı idıtartam, eszköz biztosítása-a gyermekek számára elérhetı helyen); •

az eszközök célszerő, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás.

•

az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai

alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. A hagyományos óvodai ábrázolás eszközeinek és technikáinak használata mellett a népi kismesterségek, hagyományırzı technikák, eszközök megismertetése a gyermekekkel; •

a vizuális és kommunikációs tevékenységek összehangolása

47

7. 5 Mozgás A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, jelentıs szerepet tölt be az óvodás korú gyermek fejlıdésében. Erre az életkorra jellemzı, hogy mozgás, tevékenység által szerez információt a környezetérıl, segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezıinek alakulását. A mozgás, kedvezıen befolyásolja az egész szervezet fejlıdését. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások alakulásához. A társakkal való együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelelésének az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlıdésének elısegítése. Elısegíti a harmonikus testi-lelki fejlıdést. Fontos szerepe van az egészség megırzésében, megóvásában. Kedvezın befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítıképességét. A mozgásfejlesztés magában foglalja az aktív nagymozgást és a finommotoros fejlesztést egyaránt. Szervezeti formái a játékban, a mozgásos játékokban, a testnevelés foglalkozásokon, a mindennapi testnevelés és a kirándulások keretében jelennek meg.

Célunk: A gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, erınlétük, állóképességük fokozása. A gyermekek térben való tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezıinek fejlesztése játékosan, játékok és fejlesztı feladatok által.

48

Az óvodapedagógus feladatai: •

különbözı szervezeti formák megteremtése, sokoldalú mozgástapasztalatok

szervezése a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítése érdekében; •

a mozgásigény, fejlettség, terhelhetıség megismerése

•

rendszeres és jó légkörben végzett mozgással a mozgás megszerettetése, a

mozgáskedv megırzése; • a mozgásfeltételek folyamatos biztosítása zárt térben és az udvaron egyaránt; •

minél több mozgás lehetıség biztosítása eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán

vagy kötött formában, zenével összekötve •

az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek

számára lehetıséget biztosítunk a mozgásigénye kielégítésére •

világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása.

49

7. 6. A külsı világ tevékeny megismerése

A gyermekek környezettel való ismerkedése az óvodai nevelés egészében érvényesülı folyamat. Ezáltal olyan tapasztalatokat szereznek az ıket körülvevı társadalmi és természeti környezetrıl, amely segíti ıket az életkoruknak megfelelı biztonságos eligazodásban. A külsı világ tevékeny megismerése magában foglalja a környezet megismerése mellett elemi matematikai tapasztalatok megszerzését. Az ismeretszerzés alapja a tapasztalás és tevékenykedtetés, a pedagógus példája, s ezek segítségével a környezet megóvására, védelmére, a természet szeretetére neveljük gyermekeinket. Nagyon fontos az óvoda és a család kapcsolata. Az óvoda nevelı tevékenysége kihat a szülıkre, tanítja a szülıt is. Tudatosítja a szülıkben a példamutató, felelısségteljes magatartás jelentıségét. Bevonja ıket a környezeti nevelési feladatok megoldásába. Célunk: •

a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi

viszonyának kialakítása a természeti- emberi-tárgyi értékek iránt; •

a környezet megismeréséhez s viselkedéskultúra megalapozásához szükséges

jártasságok, készségek kialakítása környezettel való harmonikus viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai: •

a szőkebb és tágabb környezet megismerésének, tapasztalatok győjtésének,

felfedezések lehetıségének biztosítása, a feltételek megteremtése, élményszerzési helyek biztosítása. •

környezettudatos magatartás megalapozása

•

környezetvédelmi,- megóvási szokások kialakítása,

•

a környezet megismerésében, megértésében, az összefüggések felfedezésében a

gyermekek segítése; •

spontán és szervezett tapasztalatszerzés biztosítása,

•

szülıföld, az ott élı emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok,szokások,

családi és tárgyi kultúra értékeinek szeretetére védelmére nevelés. •

a város építészeti, történeti, természeti jellemzıinek, értékeinek megismerése

50

•

olyan

szokások,

szokásrendszerek,

viselkedés

formák

kialakítása

a

gyermekben, amelyek elısegítik a természetes és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolatok kialakítását, •

a gyermekek mennyiségi, formai, nagyság-, tér-, és síkbeli szemléletének

alakítása, és azok tevékenységben való alkalmazása •

a

gyermek

önálló

véleményalkotásának

segítése,

döntési

képességének fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és környezet alakításában. •

A megtapasztaláson

alapuló

megismerés,

információszerzés

sokoldalú

biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi, minıségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bıvítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, mondatalkotás aktivizálása. •

pozitív érzelmi viszony kialakítása, a természet védelmére, szeretetére nevelés

a család bevonásával •

A különbözı”zöld” napok játékos feldolgozása.

51

7. 7. Munka jellegő tevékenységek Személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvı tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató. Önként, örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitődök és képességek, készségek, tulajdonságok(kitartás, önállóság, felelısség) alakításának fontos lehetısége. A játékidıben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetıség a munkavégzésre. A gyermekek kezdetben önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak, majd késıbb szívesen végeznek munkát társaikért is.

Célunk: •

hogy a gyermek önkiszolgálása során gyakorolja azokat a fogásokat,

készségeket, melyek az egyéb munkajellegő tevékenységekre alkalmassá teszik; •

becsülje meg saját és mások munkáját;

•

fejlıdjön kitartása, a megkezdett tevékenység befejezésére való igénye,

feladattudata; •

a munka jellegő tevékenységek során tapasztalatot, jártasságot szerezzen;

•

Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegő tevékenységek

eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentıségének megláttatása, elismerése, megóvása. Munkajellegő tevékenységek •

az óvodai életet végigkísérı önkiszolgáló munka, mely a gyermekek

önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti; •

a játékban megjelenı, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítı

munkák, a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei •

a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák.

•

az élı környezet rendszeres ápolása.

•

az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhetı alkalmi megbízatások.

52

Az óvodapedagógus feladata: •

tegye lehetıvé, hogy a gyermek önkiszolgálása során gyakorolja azokat a

fogásokat, amelyek az egyéb munkajellegő tevékenységekre alkalmassá teszik, •

fejlessze a gyermek kitartását, alakítsa ki a megkezdett tevékenység

befejezésére való igényét, felelısségtudatát; •

segítse elı, hogy a gyermek szerezzen tapasztalatot, jártasságot a munkajellegő

tevékenységek során; •

támogassa, hogy az együttmunkálkodás érzelmi élményének hatására

alakuljanak a gyermekek baráti, egymást segítı kapcsolatai, igényeljék a közösséget; •

alapozza meg a segítségnyújtás, a másokról való gondoskodás igényét;

•

fejlessze a gyermek feladattudatát, önbizalmát, önértékelését, melyek

segítségével érezze, hogy a csoport, a közösség hasznos tagja; •

alakítsa ki, hogy a gyermek becsülje meg saját és mások munkáját.

•

Konkrét, reális, vagyis a gyermek saját magához mért fejlesztı értékelése

53

7. 8. Tanulás Programunkban a tanulás fogalmát tágabb értelemben használjuk, hiszen a gyermek minden tevékenysége révén tanul. Így tehát a tanulás, a mőveltségi területek tartalmi feldolgozása nem önálló tevékenységformaként jelenik meg. A gyermekjátékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Ebben a folyamatban az óvónı az egyes gyermekek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. A fejlıdéshez, fejlesztéshez alkalmazkodó tanulási térben, a játékban a gyermekek aktívvá, produktívvá válnak Elsıdleges cél az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, erısítése. Attitődök erısítése, képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire. A tevékenységekben megvalósuló tanulás az óvodai nevelés során a teljes személyiség fejlıdését, fejlesztését támogatja. A gyermek életkorának egyéni fejlettségének megfelelı játékos tanulás magába foglalja: •

a tapasztalatok győjtését, felfedezés örömét,

•

az ebbıl származó ismeretek alkalmazását elısegítı mőveletek tanulását;

•

szokások alakítását,

•

kezdeményezett tevékenységi formákat

•

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzést,

•

gyakorlati probléma és feladatmegoldást,

•

kezdeményezéseket,

•

cselekvéses tanulást,

•

a finommotoros készségek gyakorlását;

•

a tanulás elemi szintő technikáinak megismerését,

•

a gondolkodás képzeti, elemi, fogalmi használatát,

•

a társadalmilag és helyileg kívánatos és lehetséges elemi szokások, szociális

viszonyulások, magatartásformák megismerését.

54

Célunk: •

készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül,

•

tudásgyarapítás

Az óvodapedagógus feladatai: •

biztosítsa a tanulási folyamat objektív és szubjektív feltételeit,

•

tegye

lehetıvé

a

gyermekek

egyéni

szükségleteinek,

adottságainak,

képességeinek kibontakoztatásának lehetıségeit, •

teremtse meg a választható mőveletek, szerepek, szabályok magatartás- és

viselkedésformáló értékrendjét, •

az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív

értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakoztatását.

55

8. A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hétéves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetıséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Iskolára való alkalmasság- feltételezi a megfelelı testi fejlettséget, jó pszichés státust, szociális és mentális érettséget, észlelési (látás, hallás, tapintás) a mozgásos és az ezeket kísérı verbális struktúra épségét.

Testi, lelki, szociális érettség. Testileg fejlett, összerendezett, harmonikus mozgású, megfelelı állóképességgel rendelkezı. Viselkedését, szükségleteit szándékosan irányítani képes. Nyitott, érdeklıdı. Megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, növekszik a figyelem idıtartama, könnyebbé válik megosztása és átvitele. A közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama. Érthetıen, folyamatosan kommunikál, beszél, meghallgat másokat. Életkorának megfelelı tempóban és hangsúllyal tudja magát kifejezni. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl. Elemi mennyiségi ismeretei vannak. Ismeri a viselkedés alapvetı szabályait, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Készen áll az együttmőködésre, kapcsolatteremtésre, a tanító elfogadására. Feladattudata kialakulóban van.

56

9. Az óvoda kapcsolatai 9.1. Családokkal való együttmőködés Az óvoda a közoktatási rendszer része, a családdal együtt segíti a gyermek fejlıdését. Az óvodai nevelés kiegészítıje a családi nevelésnek. Célja: A család és az óvoda nevelıpartneri kapcsolatának fejlesztése, kiemelten a gondoskodó, óvó-védı, a gyermek fejlıdését támogató, szeretetet adó családi nevelés elısegítésére.

Alapelveink: •

nyitottság, a szülı problémáinak meghallgatásában megértés, tapintat a

segítségnyújtás formáiban (a szülık egyéni stílusának respektálása, a szülı segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében). •

a család-óvoda kapcsolatrendszerének folyamatos gazdagítása (szülıi klub,

fogadóóra,

játszó

délután,

projektek

közös

megvalósítása,

saját

kedvelt

tevékenységük bemutatása, nyitott ünnepek). •

az ünnepek, jeles napok nyitottságával pozitív mintaadás a családoknak.

Intézményeinkben a családokkal való együttmőködés formái változatosak, sokrétőek. Magukban foglalják a személyes kapcsolatot, a közös rendezvényeket, a jeles napok megünneplésének lehetıségét, oly módon, ahogy az óvoda és a család igénye kívánja. Az együttmőködés konkrét formái az éves tervekben nyernek megfogalmazást.

57

9.2. Kapcsolat szakmai szolgáltatásokkal, társintézményekkel A kapcsolatok kialakításában, fenntartásában az intézmények nyitottak, kezdeményezıek. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, szükségletekhez, helyi sajátosságokhoz, a szőkebb és tágabb társadalmi környezet jellemzıihez. Logopédia, Gyermekjóléti Szolgálat, óvoda orvosa, védınıi hálózat, iskolák, bölcsıdék, Mővelıdési ház, Mátra múzeum, Városi könyvtár.

9. 3. Tagóvodák közötti kapcsolattartás Az együttmőködés alapelvei: Az együttmőködés konkrét formáit a városi Éves munkaterv tartalmazza. •

Demokratikusan együttmőködı nevelıtestületek, munkaközösségek formálása,

melynek alapja a biztonságérzeten alapuló következetes, ésszerő, ıszinte, mindenki által elfogadható munkafegyelem. • A döntések elıkészítésében megfelelı, korrekt információcsere, vélemény és javaslattételi lehetıség nyújtása a tagóvoda-vezetık, dolgozók számára. • A tagintézmény vezetık és az ott dolgozók bevonása a tervezéstıl a végrehajtásig, az

intézményeket

érintı

feladatok

megoldása,

hogy

minél

aktívabban,

felelısségteljesebben vegyenek részt az irányító munkában is. A tagóvodák dolgozóinak megismerkedésének biztosítása, lehetıségének

•

megteremtése (munkaközösségi programok, értekezletek, óvodai tapasztalatcserék, kirándulások, egyéb rendezvények), hogy az óvodavezetı, tagóvoda-vezetık, nevelıtestületek tagjai, az óvodák dolgozói között jó munkatársi viszony, ıszinte, nyílt véleményalkotás érvényesüljön. •

A saját arculat megtartása, továbbfejlesztése, az óvodákban folyó szakmai

munka minıségi fejlesztése útján, az újszerő pedagógiai módszerek átadásának lehetıvé tételével, az egymástól való tanulás, tapasztalás, szakmai viták, pedagógiai elemzı munka biztosításával.

58

10. Gyermekvédelmi munka Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és ennek 2003. évi LXI. módosítása és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok határozzák meg:

A Közoktatási törvény 41. paragrafusának (6) bekezdése elıírja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok feltárását; a káros hatások megelızését és ellensúlyozását. A gyermekvédelmi munka minden óvodapedagógus munkaköri feladata, a nevelımunka szerves része, melynek koordinálása a gyermekvédelmi felelıs feladata.

Minden gyermeket érintı döntésben „a gyerek mindenek felett álló érdekeit” kell figyelembe venni, azt más érdekek nem elızhetik meg.

A gyermekek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra, egyéb. • Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelızıen errıl a szülıket tájékoztatni kell. • A gyerekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyerekeknek joga van , hogy a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben nevelıdjön. • A gyerekeket védeni kell fizikai, lelki erıszakkal szemben. • Sajátos nevelést igénylı gyerekkel való kiemelt foglalkozás minden óvónı kötelessége. Célunk: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelızése, illetve szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttmőködés a különbözı intézményekkel és szakemberekkel. Elveink: • Mindenek elıtt a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erısítése a rászorulók körében. • Szoros kapcsolatot alakítunk ki a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérı családokkal.

59

Figyelembe vesszük: • Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúráját • A sajátos nevelést igénylı gyermekekkel kapcsolatos alapelveinket • A differenciált fejlesztés lehetıségeit a hátrányos helyzető és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára Kompetencia szintek a gyermekvédelem területén: 1. szint: Az óvodapedagógusok szintje, ahol az óvónıknek elsıként adódik alkalmuk • A gyermekek és a szülık jelzéseinek fogadására. • A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezése. • Az ebbe a körbe tartozó gyermekek személyiségéhez illeszkedı differenciált és egyéni fejlesztésre. 2. szint: Gyermekvédelmi felelıs szintje • Ahol a pedagógusoktól beérkezı információk győjtése zajlik. A meglévı információk alapján a gyermekvédelmi felelısnek lehetısége nyílik a tanácsadásra (szociális támogatás, étkezési támogatás…) a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben lévı szülık felé a kapcsolattartásra a Családsegítı Szolgálat felé. 3. szint: Óvodavezetı szintje • Irányítja és ellenırzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát. • A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, és az érvényesítés ellenırzése. Az óvodavezetı feladatai:

• •

• • •

Gondoskodik a gyermekvédelmi felelıs továbbképzésérıl és beszámoltatja az elhangzottakról. Rendszeres támogatás iránti kérelmekrıl a gyermekvédelmi felelıssel, a családsegítıvel és az érintett óvónıkkel folyamatosan egyeztet és a megfelelı intézkedéseket megteszi. A gyermekek sérelmére elkövetett bőncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt / gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek. Írásban tájékoztatja a szülıket a gyermekvédelmi felelıs és a családsegítı személyérıl és elérhetıségérıl. Segítségére van a szülıknek problémáik megelızésében és megoldásában.

60

A gyermekvédelmi felelıs feladatai: A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre. Nyilvántartja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket. Az étkezési kedvezmények dokumentációinak folyamatos vezetése és karbantartása. Szükség szerint családlátogatások végzése az óvónıkkel. A fogadó órák alkalmával a szülık rendelkezésére áll szükség esetén. Segélykérı lapok kitöltéséhez segítségadás, javaslatok készítése az óvónıkkel együtt. • A családsegítı faliújságon a szülık folyamatos tájékoztatása az ıket érintı témákban. • Hospitálások, tapasztalatcserék végzése a csoportokban szükség szerint. • Folyamatos kapcsolattartás a Családsegítıvel. • Városi Gyermekvédelmi munkaközösségben tevékenykedik. • Félévente beszámoló készítése az óvónık és az óvodavezetı felé. • Kapcsolatfelvétel- kapcsolattartás az o Gyermekjóléti Szolgálattal o Szociális Igazgatósággal o Nevelési Tanácsadóval o Családsegítı Központtal. o Az óvodapedagógusok feladatai: • Segíti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodába kerülését és járását. • Biztosítja a gyermekeket megilletı jogok érvényesülését, szükség esetén védı – óvó intézkedésre javaslatot tesz. • A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelıen a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elısegíti. • A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri. • A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja / a gyermekek fejlıdési lapjain feljegyzést készít /. • A szülıkkel megfelelı, együttmőködı kapcsolat kialakítása. • • • • • •

61

11. Erıforrások

Az 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében szereplı óvodai Eszközjegyzék figyelembevételével tervezzük a fejlesztést a tagóvodákban.

Továbbképzési alapelveink 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet módosította a 93/2009(IV.24.) Korm. rendelet.

•

Minden óvodapedagógus kötelessége a folyamatos önképzés, a pedagógiai,

pszichológiai kutatások eredményeinek ismerete és gyakorlatban való alkalmazása. •

Minden pedagógus a kiemelkedı képességeit úgy fejlessze, hogy az a

nevelıközössége

módszertani

eszköztárának

gazdagítását,

a

gyermekek

tevékenységrendszerének fejlesztését szolgálja. •

A

továbbképzéseken

részt

vevı

dolgozók

(óvodapedagógus,

dajka,

élelmezésvezetı) felelısséggel készüljön fel, az ott hallottakat adja tovább. •

Fontosnak ítéljük meg, hogy a nevelıtestület tagjai segítsék, erısítsék egymást

a tanulmányaikban, a távollévık helyettesítésében, a továbbképzéseken, szervezett bemutatók alkalmával, illetve a különbözı fórumokon, méltó módon képviselje intézményünket, helyi nevelési programunkat.

62

12. A gyermek fejlıdésének, értékelése

A célok eléréséhez szükséges a fejlesztı folyamat elemzése, értékelése az óvodáskor teljes ideje alatt. Ez magában foglalja a gyermek környezetének és a gyermek fejlıdésének jellemzıinek ismeretét, másrészt az óvodapedagógus nevelıi hatékonyságának, a gyermek fejlıdésének nyomon követését. •

helyzetelemzés, szintfelmérés, a gyermekek megismerésének és fejlesztésének

dokumentálása (bemeneti-kimeneti mérés, fejlıdés nyomon követés, 5-6 éves gyermekek DIFER mérése) •

gondozási és szervezési feladatok;

•

nevelési tervek

•

csoporthagyomány, szokásrendszer;

63

Legitimációs záradék

1. Az óvoda helyi nevelési programját készítette: az óvoda nevelıtestülete Az óvoda nevelıtestülete a módosított helyi nevelési programot elfogadta. Gyöngyös, 2010, április 12. ----------------------------------óvodavezetı aláírása

2. Az óvodában mőködı Szülıi szervezet a helyi nevelési programban foglaltakkal kapcsolatosan

- jogszabályban meghatározott jogaival élve –egyetértést nyilvánított.

Gyöngyös , 2010. április 15.

--------------------------------szülıi szervezet elnökének aláírása 3. Gyöngyös Város Óvodái helyi Nevelési Programját véleményezte: Gyöngyös, 2010. május 10. --------------------------------------szakértı aláírása

64

5. A helyi Kisebbségi Önkormányzat képviselıi szervezete egyetértését nyilvánította: Gyöngyös, 2010. május

-----------------------------------képviselı aláírása

6. Gyöngyös Város Képviselıtestülete Gyöngyös Város Óvodái Helyi nevelési Programját jóváhagyta:

Gyöngyös, 2010. június

--------------------------------Önkormányzat nevében

65