Gyümölcsfélék testalakulása, termőrészei és a metszés alapjai
Gyümölcsfélék csoportosítása gyakorlati szempontok alapján Almatermésűek
Csonthéjasok
Héjasok
Bogyósgyümölcsűek
alma körte birs naspolya
cseresznye meggy kajszi őszibarack szilva
dió mogyoró mandula gesztenye
málna, szeder, szamóca, ribiszke, köszméte, riszméte, festőbodza, egyéb kis gyümölcsű fajok
Gyümölcsfélék testalakulás szerinti csoportosítás Dudvásszárú növények: szamóca Félcserjék: málna, szeder
Cserjék, bokrok: piros és fekete ribiszke, köszméte, mogyoró, festőbodza, (birs) Fa termetűek: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, őszibarack, mandula, dió, gesztenye
A szamóca – dudvaszárú gyümölcs - morfológiája
Szívlevelek
• Évelő, lágyszárú • Gyökértörzs (rügyek) • Tőrózsa (5-7 darab lomblevél) • Levelek • Indák • Virágok • Valódi, fotószintetizáló lomblevelek, • Allevelek: a gyökértörzsön és az indákon találhatóak • Fellevelek: a virágzatban.
A málna – félcserje - morfológiája A málna hajtásrendszere 2 éves 1 = letermett termővessző; 2-3 = tősarjak; 4-8 = gyökérsarjak; 9-10 = még a talaj felszíne alatt elhelyezkedő gyökérsarj-kezdemények 2-8. meddő éves zöldhajtások 1. másodéves megfásodott termővesszők (A föld feletti vegetatív szervek többé-kevésbé serteszőrösek, tüskések, kopaszok, vagy pelyhesek. )
gyökérrendszere –– évelő. A gyökérsarjakról szaporítva – járulékos gyökérrendszert fejleszt. A járulékos gyökerek a gyökértörzsön képződnek.
Gyökérzetének zöme a bokor középpontjától 40-60 cm-re helyezkedik el
A cserje termetű gyümölcsfélék morfológiája tővessző
termőgallyak
cserjetörzs
Fa termetű gyümölcsök morfológiája rügyek
hajtásrügy virágrügy vegyesrügy
hajtás
<1
Korona
vessző gally ág törzs
2-4 >5
tősarj gyökérsarj
gyökér alvó rügy, rejtett rügy, járulékos rügy, másodrendű hajtások, fattyúhajtások
A termőrészek képződése • A termőrészek azok a hajtásképletek, amelyeken egy-egy gyümölcsfajra jellemzően a virág- (vagy vegyes-) rügyek képződnek. • A megfelelő mennyiségű és fejlettségű termőrész kialakulása a fiatal fák termőre fordulásának, illetve termőkorú fák évente közel egyenletes terméshozásának alapfeltétele.
Termőrészek csoportosítása Rövid termővesszők: 0-20cm
sima (vegetatív) termőnyárs
dárda
termőkalács
termőbog
Virágrügyképződés helye - almatermésűeknél • Alma – rövid termő részek, pl. dárdák és termőnyársak csúcsrügye. – A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. – A hosszúhajtások oldalrügyeiben (fajtáktól függően) a virágképződés sokkal későbben kezdődik, mint a dárdák csúcsrügyeiben, s ez lehet október, vagy tél vége is. – Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát.
dárda
termőkalács
sima (vegetatív) termőnyárs
• Körte – Termőrészei az almafákéhoz hasonlóak, de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra.
• Birs – Hajtásrendszerének jellegzetessége, hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg, majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás - potenciális termőrész - alakul ki.
Virágrügyképződés helye csonthéjasoknál • Cseresznye és meggy – Tipikus termőrészük a bokrétás termőnyárs – Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek, amikor ez túlzott mértékű, a felkopaszodás elkerülhetetlen.
• Őszibarack – Legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző, amelyen kettes, vagy hármas (hajtás- és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak. – A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a - fák kezeléséből eredő kondíció által meghatározott. – Teljes értékű v. hiányos hosszúvessző
• Szilva és kajszi – A rövid nyársak (generatív nyársak) fontos termőrészek, funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől függ. – Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is.
Szilva termőnyárs
Szilva termőnyárs
Kajszibarack termőnyárs
Szilva termőnyárs
Kajszibarack középhosszú v. hosszú termővessző
Kajszibarack termőnyárs
Kajszibarack termőnyársak
Cseresznye bokrétás termőnyárs
• Mandula – Őszibarackhoz hasonló
őszibarack termővessző
Mandula termővessző
Virágrügyképződés helye –a héjasoknál • Dió Kárpáti fajtacsoport: termőrész-képződése zömmel csúcsrügy, kb.20-30% oldalrügy
• Gesztenye – Vessző alsó részén hajtás- (tartalék-) rügyek – Középső részen hím barkarügyek – Csúcsközelben pedig vegyes barkarügyek vannak, az ebből kihajtó hajtás • Alsó részén – nővirágok • Csúcsi részén – hím barkák
• Mogyoró – Csúcsrügy és a vessző oldalán elszórtan – hajtásrügyek – A vessző oldalán elszórtan hím barkák és női virágot rejtő vegyesrügyek
Termőrügyképződés helye a bogyósoknál
• Fekete ribiszke
– Hosszú vesszőin hosszabbrövidebb oldalhajtások - a következő évi termővesszők jelennek meg vegyesrügyek
•Piros ribiszke Hosszú vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszú hajtás alatt a csúcs közeli rügyekből rövid termőnyársak vagy még korlátozottabb növekedésű, mini bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmények lesznek.
•Köszméte –Termésének nagy hányada szintén termőnyársakon helyezkedik el, de különösen akkor, ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő - a hosszúvessző is teljes értékű termőrész.
• Málna és szeder – Az előző évben sarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon való virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad, amit szüret után eltávolítanak.
A METSZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE Gyümölcsültetvényekben a legáltalánosabban használt fitotechnikai elem a metszés. • A metszés olyan termesztéstechnikai eljárás, amelynek során a gyümölcstermő növényeken különböző mértékű visszametszéseket végzünk, ill. egyes hajtásképleteket tőből eltávolítunk. • A metszés céljai a következők: – termőfelület kialakítása és a termőképességének a fenntartása – gyorsított termőre fordítás – vegetatív és a generatív egyensúly fenntartása (a hajtásnövekedés és a gyümölcsterhelés szabályozása) – gyümölcsminőség javítása – a korona térbeli alakjának és szerkezetének kialakítása – az adott koronaformán a lehetőség szerinti legjobb fényellátottság biztosítása
Alapfogalmak metszéshez
Csúcsi dominancia • A csúcsdominancia, egy aktívan növekvő hajtás csúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa, amely éppen a hajtáscsúcs közelében akadályozza meg az oldalszerv képződést. • Csúcsdominancia kialakulásának oka hajtás csúcsrügyének auxintermelése. • Alapi dominancia
a
A metszés mértéke és hatása a termőzónára
A vessző elágazási szöge (a), valamint a leívelés (b) hatása a hajtásnövekedésre és a terméshozásra. (Csider, 1978) a b
A metszés mértéke és hatása az oldalrügyek kihajtására
Alapfogalmak I.
• Alakító metszés: ültetéstől a termőre fordulásig, célja a korona-szerkezet kialakítása
Ággyűrűre metszés (Pillar metszés): koronarész 1-1.5cm-es csonkra történő visszametszése, cél: felkopaszodás gátlása, új termőrészek kinevelése
Álsudarazás: sudárvisszametszés konkurens vesszőre, cél: sudár felkopaszodásának gátlása
Fásmetszés: nyugalmi időszakban végzett metszés, visszavágáskor a rügy felett ferde metszlap és 0.5cm-nél rövidebb csonk marad
Felsőrügyes metszés: (Brunner-féle szektoriális kettős metszés) a végálló rügy felfelé áll, erősen hajt ki, a mögötte lévő rügyből gyengébb, laposabban növő hajtás lesz, a felfelé törő hajtást félfás metszéskor eltávolítjuk
Szektoriális kettős metszés
Félfás metszés: aug. –szept.k., cél: a megmaradó koronarészek jobb megvilágítottsága, javul a vesszőbeérés, rügydifferenciálódás
Hajtásválogatás
Ifjítás termőgally
termőrész
teljes
Könyököltetés: vmely koronarész növekedési irányának megváltoztatása, alsóbb helyzetű, laposabban növő részig történő visszavágással, cél: korona kiterítése, jobb fényellátásű
Levélkoszorúra metszés Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza. (körte)
Metszést kiegészítő eljárások • hajtáslekötözés: függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása • hajtáscsavarás: hajtáslekötözést helyettesíti kis növekedési erélyű fajtákon • hajtásmegtörés: fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, ill. annak egy kis része épségben marad, cél:növekedési erély csökken
•Metszést kiegészítő eljárások •ágkitámasztás: termésnövekedés során a súly alátámasztása •pincírozás: hajtásvisszacsípés (levélkoszorúra, 3-4 levélre, vitorla)
gyűrűzés: erősen növő fajtáknál, a törzs elszorítása dróthuzallal, v. a kéreg eltávolítása, cél: javul a termőrügyképződés
sebkezelés: nagyobb sebek szélének simára vágása,sebkezelő anyaggal lezárása, cél: védelem
Gyümölcsritkítás
Alapfogalmak • Ritkító metszés: valamely koronarész tőből való eltávolítása, cél: termőrészképződés jav., napfényellátottság jav.,
Szabolcsi vagy Nagy Sándor-féle metszés: az elágazott gallyakat mindig alsó, kifelé néző vesszőre metszik, a vesszőket hosszúra hagyják
Szálvesszős metszés: csak a teljes értékű szálvesszőket hagyják meg metszetlenül, 40-120 vesszőt
Váltócsapos metszés: őb. két teljes értékű vessző közül az egyik 3-4 rügyes ugarcsapra, a másikat 4-6 hármasrügy csoportra metszük
Termőkori metszés: termőre fordult gyümölcsfán alk. metszés, cél: termőegyensúly megtartása
Zöldmetszés • Sajnos elhanyagoljuk, pedig… – az intenzitás növelésében elengedhetetlen – optimális időpontban végezve nem veszélyes, – a téli munkacsúcsot csökkenti, – de nem helyettesíti a fás metszést és fordítva, – a fás metszés a növekedésre, a zöld metszés pedig a terméshozásra van hatással.
A zöldmetszés időpontjai • 10 cm-es hajtásig - hajtás válogatás • 20-30 cm - kerüljük a zöldmetszést • június vége - július közepe koronaalakításkor fontos időszak • július közepe - augusztus eleje termő időszakban részleges vagy teljes metszés is lehet • augusztus közepétől káros a zöldmetszés
Ágcsoportos sudaras korona Korona alakító metszés
Gyógymetszés
Szerszámok
