GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK

TERMESZTÉSE

Cukorrépa és a burgonya Szántóföldi növényeink sorában fontos szerepet játszik a gyökér- és gumós növények közé tartozó cukorrépa és a burgonya. A cukorrépa az egyik legfontosabb élelmiszernek, a cukornak a nyersanyaga.

a leveles cukorrépafej és a répaszelet más, kevésbé értékes takarmányokkal összekeverve silótakarmány készítésére alkalmas. A cukorgyárakban keletkezı melasz szeszgyártásra, a cukorgyári mésziszap talajjavításra használható fel.

Hazánkban a cukorrépát 80-100 ezer hektár közötti területen, a burgonyát 50-60 ezer hektáron termesztik.

Burgonya

A burgonya a kenyérgabonák mellett a legfontosabb népélelmezési cikk. Könnyen emészthetı, magas biológiai értékő, változatos formában elkészíthetı, ízletes táplálék. Az élelmiszeripar a burgonyából

mélyhőtött, elısütött és szárított készítményeket gyárt.

A burgonya, keményítı- és szeszgyártásra is használható.

A cukorrépa termesztése

Talajelıkészítés

A cukorrépa gondosan elıkészített, a vetésig jól beérett, gyommentes, elegendı nedvességet tartalmazó talajt igényel. A cukorrépa elıveteménye rendszerint ıszi búza. Az elıvetemény lekerülése után azonnal hántsunk tarlót. Ezzel lehetıséget teremtünk a nyári csapadék felfogására, a gyomok kelésre serkentésére és a késıbbi munkák jó minıségben való elvégzésére. Amennyiben a cukorrépa alá istállótrágyáztunk, akkor a kihordott trágyát a tarlóhántás után középmély szántással forgassuk a talajba. A nyár közepén, augusztus elején beszántott trágya bomlása megindulhat, a gyomok kikelnek és az ıszi mélyszántással elpusztíthatók. A cukorrépa nagy vízigénye miatt és gyökérzetének kifejlesztése feltétlenül megkívánja a mélymővelést. Kötött talajokon a mélylazítást is meghálálja.


Az ıszi mélyszántást még az ısz folyamán fogassal és hengerrel munkáljuk el, hogy tavasszal minél kevesebb taposással készíthessünk magágyat. A barázdákat húzzuk be. Kitavaszodás után, mihelyt a talaj állapota lehetıvé teszi, azonnal meg kell kezdeni a magágy elıkészítését. A felül laza, alul kissé tömöttebb magágy kombinátorral készíthetı, amelyet egy vagy két menetben járathatunk a területen. Ügyeljünk arra, hogy a talajt ne porosítsuk el, mert megcserepesedett talajon a répa nehezen kel ki. Csak akkora területen készítsünk magágyat, amelyet aznap el is vetünk. Az egyenletes felülető és az egyenletes mélységő magágy megkönnyíti a gépi betakarítást.


Tápanyagellátás

A cukorrépa tápanyagellátásának legrégebbi módja az istállótrágyázás. Figyelembe kell azonban venni a trágya gyomosító hatását, amely a répát a kezdeti fejlıdésében veszélyezteti. A cukorrépa hosszú tenyészideje alatt nem egyenletesen veszi fel a tápanyagokat. Fejlıdése kezdetén a levélképzıdéshez, majd késıbb a tömeges lombozat kifejlesztésekor nitrogén igénye nagyobb. A nitrogént a magágy készítésekor juttatjuk a talajba, illetve júliusban fejtrágyaként adhatjuk. A nitrogén a répa minıségét befolyásolja. A sok nitrogén késlelteti a cukor felhalmozódását és az érést, rontja a cukor minıségét.

A foszfor és a kálium felvétele az egész tenyészidıben folyamatos. Több foszforra inkább júniusi-júliusi gyökérképzıdéskor van szükség. A káliumnak a cukor beépülésekor van szerepe. A foszfor és a kálium mőtrágya az ıszi mélyszántáskor alaptrágyaként vagy egy részük a vetéssel egy idıben indító mőtrágyaként is adható. A szemes és összetett mőtrágyák különösen alkalmasak erre a célra. Fejtrágyázásra akkor kerülhet sor, ha valamilyen hiánybetegséget észlelünk. A levelek világoszöld vagy sárgászöld színükkel nitrogénhiányt jelezhetnek. Bóraxot szórhatunk, ki ha a répa középsı levelei megbarnulásukkal bórhiányt jeleznek. A mészben szegény savanyú kémhatású talajon indokolt lehet a talaj meszezése. Erre cukorgyári mésziszap használható. Mennyisége talajvizsgálatokkal állapítható meg. A hektáronkénti 30 t cukorrépa tápanyagigénye: 210 kg nitrogén, 90 kg foszfor és 330 kg kálium hatóanyag.



Vetés

A cukorrépa vetése nagy körültekintést és gondosságot igénylı munka, melynek gondosságot célja az egyenletes, jól fejlett növényállomány elérése. Az elhibázott vetés helyrehozhatatlan károkat okozhat. A cukorrépa akkor vethetı, amikor a talaj a vetés mélységében 6-7 oC fokra felmelegedett. Éghajlatunk alatt ez általában március végén, április elején következik be. Túl korai vetésben a répa vontatottan kel, a hideg talajban megtámadja a gyökérfekély. A megkésett vetés esetén a kiszáradt talajon hiányoznak a csírázás feltételei. A hiányos kelés, hiányos növényállományt eredményez. A kellı idıben elvetett répa gyorsan fejlıdik és június közepén levelei beborítják a sorközöket és az árnyékolt talaj nehezebben szárad ki. A cukorrépa vetési mélysége 3-4 cm. Csak a jól elıkészített magágyba és a gondosan elıkészített vetıgéppel vethetünk egyenletes mélyen. A vetés sortávolsága 45 cm. A vetésre nemesítéssel egymagvúsított répagomolyt használunk.

A cukorrépa termesztése A cukorrépa vetési módjai:

Helyre vetéskor a magvakat 14-16 cm-es távolságra vetjük. Így a tıszámot a tıtávolsággal együtt a vetéskor alakítjuk ki. Csak jól elıkészített talajon és legalább 85%-os csírázóképességő magot vethetünk helyre. Kézi tıszámbeállításra ennél a vetési módnál nincs szükség. Fellazított vetéskor a drazsírozott magvakat egymástól 8-10 cm távolságra vetjük. A folyóméterenként szükséges tıszámot kézi kapával állítjuk be úgy, hogy a növények 18-22 cm távolságra kerüljenek egymástól. Akkor célszerő a fellazított vetés alkalmazása, ha a talajviszonyok miatt a helyre vetés kockázatos lenne. A cukorrépa optimális tıszáma 80-100 ezer tı hektáronként.

A cukorrépa termesztése A vetımag mennyisége

A vetımagot a termelési szerzıdések értelmében a termelık igényei alapján a termeltetı vállalat adja. Mennyiségét „U" egységben fejezik ki. Egy U egység 100 ezer db csírát jelent. A vetımagszükséglet megállapításakor a magágy minıségébıl kell kiindulni. Fellazított vetéskor 2-2,6 egység, helyre vetéskor 1,4-1,8 egységnyi vetımag szükséges hektáronként. A cukorrépát szemenkénti vetıgéppel vetjük. A korszerő vetıgépek sortakaróval és tömörítı hengerrel vannak ellátva, így a vetés után nincs szükség külön magtakarásra és hengerezésre.

A cukorrépa termesztése Ápolás fellazított vetést 4-6 leveles korban ritkítjuk. gyomirtás megoldható vegyszeres kezeléssel és kultivátorozással, valamint a kettı kombinációjával. A vegyszert a vetés elıtt vagy a kelés elıtt permetezzük ki. Nagy gondossággal kell eljárni a kultivátor beállításánál, ügyelve arra, hogy a tıszámot ne csökkentsük. E tekintetben a sorvédı tárcsák jó szolgálatot tehetnek. Az elsı mővelés (sarabolás) mélysége ne haladja meg a 2-3 cm-t, késıbb ennél mélyebb is lehet. Kultivátorozása júniusi levélborulásig általában kétszer végezhetı. Ez után már nem szükséges kultivátorozni, mert az összeboruló levelek beárnyékolják a sorközöket és elnyomják a kelı gyomokat.


A cukorrépa ápolási munkája közé tartozik a kártevık és betegségek elleni védekezés. Különösen fontos ez a helyre vetett répánál, mert itt nincs felesleges növény.

A talajlakó kártevık ellen a talajfertıtlenítı szereket a magágykészítéskor szórjuk ki. A kelı félben lévı répát rendszerint a répabolha károsítja. Kártételével inkább száraz idıjárásban számolhatunk. A fiatal levélen apró lyukakat rágva károsít. Idegmérges porozással védekezhetünk ellene. Répa levéltető A répabarkó az elızı évi répatáblán telel át és innen vándorol az új vetésekre. A lombozat pusztításával okoz nagy károkat. Ellene az idegméreggel való védekezés is hatásos.


A gombabetegségek közül a cerkospóra kékesvörös szegélyő foltokat okoz a levélen. A foltokkal tarkított levél késıbb megbarnul és leszárad. Ellene a gombaölı szerek nyújtanak hatásos védelmet.


A cukorrépa termése öntözéssel növelhetı. Szárazabb esztendıkben esıszerően öntözzünk. A tenyészidı alatt az idıjárástól függıen 3-4-szer öntözünk. Az augusztus utáni öntözéssel nem szabad a répát „hizlalni", mert a víz a levéltömeget fejleszti, amelyhez a növény a gyökérbıl vonja el a tápanyagot és így cukortartalma csökken.

A cukorrépa termesztése Betakarítás A cukorrépa akkor érett betakarításra, ha a szívlevelek még zöldek, de a szélsı levelek elsárgulnak, elpusztulnak. A gyakorlatban azonban a betakarítás a cukorgyári feldolgozás üteméhez igazodik. Általában szeptember, október hónapokban szedjük fel a répát. A répa betakarításával nem szabad megvárni az esıs ıszi idıjárást. A betakarítás munkamőveletei: a répa fejezése, a gyökér kiemelése, összegyőjtése és tárolása szállítása.


A fent említett munkamőveletek összekapcsolása szerint a betakarítás történhet egy, két és három menetben. Egymenetes betakarításkor a három mőveletet egy gép végzi. Kétmenetes betakarítás esetén az egyes mőveletek úgy kapcsolódnak össze, hogy az elsı menetben a répát lefejezzük, kiszedjük és rendre rakjuk, a második menetben felszedjük és elszállítjuk. Hárommenetes betakarításkor az elsı menetben fejezés, a második menetben kiszedés és rendrakás, a harmadikban felszedés és szállítás történik. A géppel történı betakarításkor a fejezés magasságát a gépkopírozással vezérli. A jó munka feltétele a talajban azonos magasságban elhelyezkedı és azonos távolságban lévı növények. A betakarítási munkamőveleteket úgy kell szervezni, hogy a fejezést nyomban kövesse a gyökér kiszedése. A leveles répafejet győjtsük össze és silózással hasznosítsuk. A cukorrépa átlagtermése 40-50 tonna hektáronként. A leveles répafej a termés 30-40 %-a (12-20 t/ha).


GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

Recommend Documents