GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS FŐBB SZABÁLYAI GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 2015.02.19. DR. MATTENHEIM GRÉTA EMMI – SZOCIÁLIS, CSALÁD- ÉS IFJÚSÁGJOGI OSZTÁLY
Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
Sokrétű jogi szabályozás Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szempontjából legfontosabb jogszabályok: • •
• • • •
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), jelentős változások 2013. dec. 1., 2014. jan. 1., márc.15., júl. 1., 2015. jan. 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.): Második Könyv – Az ember mint jogalany; Negyedik Könyv – Családjog; hatálybalépés: 2014. március 15!
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) – Gyvt.-nek, Ptk.-nak is végrehajtási rendelete! A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Gyár.), 2015 tavasza: változás A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet
FOGALMAK I.
Gyermekvédelem: •
A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
•
A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt.-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
•
A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat [Gyvt. 14. §].
FOGALMAK II.
Gyámügy: •
A jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek [Gyvt. 5. § l) pont].
•
Tételes hatásköri lista: Gyár.
•
Nem csak a Gyvt., hanem a Ptk. és más ágazati jogszabályok is (pl. egészségügyi törvény, távoltartási törvény) is határoznak meg feladatot a gyámhatóság számára.
•
Nem csak a gyermekekkel összefüggő ügyek tartoznak a gyámügyek közé! L. gondnokoltak ügyei, előzetes jognyilatkozat, támogatott döntéshozatal
GYERMEKVÉDELMI RENDSZER FELÉPÍTÉSE I.
Egymásra épülő rendszer, fokozatosság elve 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, • óvodáztatási támogatás (2015-ben kivezetés), • gyermektartásdíj megelőlegezése, • otthonteremtési támogatás 2. Gyermekjóléti alapellátások: • gyermekjóléti szolgáltatás, • gyermekek napközbeni ellátása, • gyermekek átmeneti gondozása. 3. Gyermekvédelmi szakellátások: • otthont nyújtó ellátás, • utógondozói ellátás, • területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
GYERMEKVÉDELMI RENDSZER FELÉPÍTÉSE II.
Egymásra épülő rendszer, fokozatosság elve 4. Hatósági intézkedések: • hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása (2013. szept. 1-től), • védelembe vétel, • családbafogadás (szabályait 2014. március 15-étől nem a Gyvt., hanem a Ptk. tartalmazza), • ideiglenes hatályú elhelyezés, • nevelésbe vétel (2014. január 1-jétől egységes nevelésbe vétel), • nevelési felügyelet elrendelése, • utógondozás elrendelése, • utógondozói ellátás elrendelése, • megelőző pártfogás elrendelése (2015. jan. 1-től). Javítóintézeti ellátás: gyermekvédelmi rendszer része. Fő szabályok 2015. jan. 1-től: Gyvt.-ben.
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA I.
Állami és önkormányzati feladat Települési önkormányzat feladatai: • gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása (lakosságszámtól függetlenül) • gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása: • - bölcsőde működtetése (10 ezer fő feletti település) • gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása: - gyermekek átmeneti otthona (20 ezer fő feletti település) - családok átmeneti otthona (30 ezer fő feletti település) • gyermekjóléti központ (40 ezer fő feletti település, megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül) • szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást Feladatellátás módja: • önállóan • ellátási szerződés útján (állami, egyházi, nem állami szolgáltatóval) • más önkormányzattal társulásban
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA II.
Állami és önkormányzati feladat Állam feladatai: • otthont nyújtó ellátás biztosítása (nevelőszülő, gyermekotthon) • utógondozói ellátás biztosítása • területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás biztosítása • állam fenntartói feladatainak ellátására kijelölt szerv: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Feladatellátás módja: • önállóan • állami, egyházi, nem állami szolgáltatókkal kötött ellátási szerződés útján, kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, ami kizárólagosan állami szerv hatásköre
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA III.
Gyermekjóléti és gyermekvédelmi folytatásának feltétele:
szolgáltató
tevékenység
•
szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés (2013. december 1-jétől, papír alapú működési engedélyezést elektronikus nyilvántartásba vételi rendszer váltja fel)
•
főszabály: nyilvántartás adatai nyilvánosak; kivéve: nevelőszülők neve, címe, gyermekek és családok átmeneti otthonának címe, ha a fenntartó ezt kéri
•
gyermekjogi képviselő jogvédelmi feladatainak ellátása céljából a nyilvántartás nem nyilvános adatait is megismerheti!
•
szolgáltatói nyilvántartásba vétel első fok: szociális és gyámhivatal, másodfok: NRSZH
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA IV.
Gyermekjóléti és gyermekvédelmi folytatásának ellenőrzése:
szolgáltató
tevékenység
•
a szolgáltatást a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően kell működtetni
•
ellenőrzés: szociális és gyámhivatal, NRSZH
•
szankciók: gyermekvédelmi igazgatási bírság, szolgáltatói nyilvántartás adatainak módosítása, szolgáltatói nyilvántartásból törlés, egyéb jogkövetkezmények (felszólítás a hiányosságok megszüntetésére, új ellátottak felvételének megtiltása, épületrész lezárása, egyeztető megbeszélés tartása, továbbképzésre kötelezés stb.)
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA V.
Gyermekvédelmi igazgatási bírság: • szociális és gyámhivatal szabhatja ki • gyermekjogi képviselő javaslatot tehet a bírság kiszabására, egyeztető megbeszélés tartására és a jogsértő személy továbbképzésére • maximális összege: jogsértésenként 200 ezer forint
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA VI.
A gyermekvédelmi rendszer finanszírozása: •
központi költségvetés
•
önkormányzat hozzájárulása
•
térítési díj (intézményi, személyi) / gondozási díj
•
Változások a gyermekétkeztetés terén: – 2015. júl. 1.: a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek is ingyenesen étkezhetnek a bölcsődében, az óvodában, az általános iskolában és a középiskolai menzán – 2016. jan. 1.: ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés kiterjesztése
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER I.
Gyámhatóság mint „gyűjtőfogalom”: • • •
jegyzői gyámhatóság járási gyámhivatal (korábbi városi gyámhivatal) szociális és gyámhivatal (korábbi megyei gyámhivatal)
Változások 2015 tavaszától: kormányhivatali integráció, szakigazgatási szervek beolvadása az egységes kormányhivatalba
A települési önkormányzat jegyzője, mint jegyzői gyámhatóság: • • •
meghatározott ügyekben elsőfokú gyámhatóság járások kialakulásával (2013. január 1.) jelentősen csökkenő hatáskörök rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítása, óvodáztatási támogatás megállapítása, gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmány készítése
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER II.
Járási gyámhivatalok: •
Általános elsőfokú gyámhatóság: eljár minden olyan gyámhatósági ügyben, amelyet jogszabály nem utal más gyámhatóság hatáskörébe.
Főbb hatáskörök I.: •
• •
gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek (gyermek védelembe vétele, családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele, nevelési felügyelet elrendelése), gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás megállapítása, gyámsági, gondnoksági ügyek, előzetes jognyilatkozattal, támogatott döntéshozatallal kapcsolatos ügyek,
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER III.
Főbb hatáskörök II.: •
szülői felügyelettel összefüggő ügyek (kapcsolattartás, vagyonkezelés stb.)
•
családi jogállás rendezésével kapcsolatos ügyek
•
terhességét eltitkoló, válsághelyzetben lévő várandós anya és születendő gyermeke érdekében megtett intézkedések
•
örökbefogadási ügyek: minden járási gyámhivatal: alkalmasság megállapítása, titkos örökbefogadáshoz való szülői hozzájáruló nyilatkozat felvétele; csak a megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal: örökbe fogadhatónak nyilvánítás, örökbefogadás engedélyezése, utánkövetés elrendelése, örökbefogadás felbontása, vér szerinti szülő adatairól felvilágosítás
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER IV.
Főbb hatáskörök III.: • feljelentési kötelezettség (gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén) • holtnak nyilvánítás kérése a bíróságtól • családvédelmi koordinációért felelős szerv feladatainak ellátása (hozzátartozók közötti erőszak) Szociális és gyámhivatalok: • Másodfokú gyámhatóság: másodfokú hatósági jogkört gyakorol a jegyzői gyámhatóság és a járási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben.
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER V.
Szociális és gyámhivatal egyéb főbb hatáskörei: •
ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a járási gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését,
•
ellátja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat,
•
ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét,
•
közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében,
•
elősegíti és koordinálja a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását a veszélyeztetett, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára,
•
hivatásos gondnokok, továbbképzése.
hivatásos
támogatók
foglalkoztatása,
képzése,
GYÁMHATÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER VI.
Gyámhatóság illetékessége: •
Általános illetékesség: gyermek szülőjének, gyámjának lakóhelye / gondnoksággal érintett személy lakóhelye; lakóhely hiányában tartózkodási hely; belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely, ennek hiányában a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője vagy a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala illetékes.
•
Egyéb illetékesség: speciális szabályok: Gyár. 22–23. §
•
Bármely járási gyámhivatal illetékes: intézkedni a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt; titkos örökbefogadáshoz való szülői hozzájáruló nyilatkozat felvétele; apai elismerő nyilatkozat felvétele; a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya kérelmére a gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyének megállapítása.
GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER I.
Cél: •
a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése
a
gyermek
Tagjai: •
az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos; a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ; a köznevelési intézmények; a rendőrség; az ügyészség; a bíróság; a pártfogó felügyelői szolgálat; az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek; a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása; az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek és a munkaügyi hatóság
GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER II.
Jelzőrendszeri tagok kötelezettsége: • •
•
jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén, egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
Jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. (A gyermekjogi képviselő is!) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik [Gyvt. 11. § (1) bek.]!!!
GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER III.
Gyermekjóléti szolgálat működteti a jelzőrendszert és koordinálja a tevékenységét.
Jelzési kötelezettség elmulasztásának szankciója: •
szociális és gyámhivatal értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására + ezzel egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál esetmegbeszélés megtartását kezdeményezi
Zárt adatkezelés 2014. március 15-től: •
A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.
Tartózkodási helyre vonatkozóan szülő tájékoztatásának megtagadása + iratbetekintési jogának korlátozása: Gyvt. 136. § (5) bek. Nehézségek, hiányok a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésében; alapvető jogok biztosának jelentései
GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER IV.
A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való joga – 2014. március 15-től hatályba lépő módosítások: •
Gyvt.-ben új gyermeki jog: A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek – különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében – egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el [6. § (5a) bek.].
•
A gyermek számára gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást biztosító, továbbá a gyermek törvényes képviseletének ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozó szervek és személyek (gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával járnak el.
•
A módszertani útmutató a kormányzati honlapon elérhető.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI I. Általános megállapítások: •
Gyámhatósági eljárás is a közigazgatási hatósági eljárások közé tartozik, nincs a kivett eljárások között.
•
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaitól (2004. évi CXL. törvény, Ket.) csak akkor lehet eltérni, ha a Ket. azt megengedi. A Ket. számos ponton enged eltérést + kiegészítő jellegű rendelkezéseket ágazati eljárási jogszabályok megállapíthatnak.
•
Speciális eljárási szabályokat indokolja: gyermekvédelmi és gyámügyekkel érintett személyek fokozott védelmének szükségessége, az érintett viszonyok érzékenysége.
•
Ket., Gyvt. [127–133/B. §] és Gyer. együttes alkalmazása nagyon fontos!!!
•
Gyakori nehézség: csak az ágazati jogszabályt nézik a jogalkalmazók.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI II.
Eljárási alapelvek: •
•
Ket. alapelvei érvényesülnek a gyámhatósági eljárásban is: hatáskörrel való visszaélés tilalma, határidőn belül meghozott döntéshez való jog, anyanyelv használatának joga, tájékoztatási kötelezettség, iratbetekintési jog, személyes adatok védelme, költségtakarékosság, hatékonyság elve stb. Gyermek mindenekfelett álló érdeke.
Nyelvhasználat: • • • •
Ket. szabályai érvényesülnek a gyámhatósági eljárásban is. Az eljárás hivatalos nyelve a magyar. Azonnali intézkedést igénylő esetekben a hatóság gondoskodik róla, hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Főszabály: fordítási és tolmácsolási költséget az ügyfél viseli.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI III.
Ügyfél: •
Ket. 15. §: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik ennek vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek.
•
Gyer. 7/A. §: A Ket.-ben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül: – amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz – a gyermekjóléti szolgálat vezetője és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője; a gyermek törvényes képviselője, gyermekvédelmi gyámja; az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő, pártfogó felügyelői szolgálat, megelőző pártfogó felügyelő; az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI IV.
Ügyfél: •
Ket. 15. § (7) bek.: A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha cselekvőképesnek minősül. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Gyámhatósági eljárásban erre többször van példa: pl. védelembe vétel felülvizsgálatát kérheti a korlátozottan cselekvőképes gyermek.
•
Ügyféli jogállás megtagadása: A Ket. 15. §-ának (8) bekezdése értelmében a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül az ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban gyakori, hogy meghatározott személyektől, szervektől bejelentés érkezik (pl. gyermek veszélyeztetettségéről) vagy ezen szervek, személyek az eljárás megindítását kezdeményezik. Ezeknek az eseteknek a többségében azonban hivatalból indul az eljárás, azaz a bejelentő, kezdeményező személy nem tekinthető ügyfélnek.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI V.
Hatáskör és illetékesség: •
Gyár.
Eljárás az illetékességi területen kívül: •
Ket. 25. § (1) bek.: A hatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha ezt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.
•
Gyer. 7/B. §: Az eljáró gyámhatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, a lakás- és egyéb körülmények közvetlen megismerésétől jobb, illetve gyorsabb eredmény várható, mint a jogsegély alkalmazásától.
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI VI. Belföldi jogsegély: •
•
Ket. 26. § (1) bek.: Jogsegélyt akkor lehet kérni, ha - az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, - azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, - az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más szerv vagy személy rendelkezik. Gyer. 8/D. §: A gyámhatóság – ha technikai felkészültsége lehetővé teszi – a megkeresést elektronikus levél útján küldi meg a másik hatóság, szerv vagy személy részére. A gyámhatóság a megkeresést kinyomtatva elhelyezi az iratanyagban vagy arról hivatalos feljegyzést készít.
•
Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban belföldi jogsegély gyakran: környezettanulmány lefolytatása, meghallgatás elvégzése.
•
Környezettanulmány haladéktalan végzése: Gyvt. 130/A. § (1) bek. b) pont (gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, egyéb más, súlyos veszélyeztető ok, gyermek súlyos veszélyeztető magatartása).
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI VII. A kapcsolattartás szabályai:
-
Ket. 28/A. § (1) bek.: Hatóság kapcsolattartása az ügyféllel: írásban (postai úton, írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, a hatóság kézbesítője útján, kézbesítési ügygondnok útján, hirdetményi úton), szóban (személyesen, hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont), írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton (e-mail, sms)
•
Költségtakarékosság, hatékonyság; előnyben kell részesíteni az elektronikus utat
•
Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira.
•
Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más formára áttérhet, kivéve: visszaélésszerű alkalmazás.
• -
-
GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI VIII. A kapcsolattartás szabályai: •
Bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél: életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén + jogszabály rendelkezése alapján
•
Gyvt. 130/A. § (1) bek. b) pont: gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot.
•
Főszabály: ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal.
•
Kivételek a gyámhatósági eljárásban: Gyvt. 128. § (2)-(3) bek.: személyes eljárási kötelezettség
•
Kapcsolattartás hirdetményi úton: Ket. 28/D. § (1) bek.: Törvény vagy kormányrendelet úgy rendelkezhet, hogy ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot. Gyvt. 127. § (3) bek.: A gyermekvédelmi ügyekben tilos a hirdetményi úton történő közlés (helyette: kézbesítési ügygondnok).
A HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZAKASZAI
Három fő szakasz: • Elsőfokú (alap)eljárás: minden esetben sor kerül rá. • Másodfokú (jogorvoslati) eljárás: ha jogorvoslatot nyújtanak be a hatósági döntés ellen. • Végrehajtás: ha a kötelezett a döntésnek önként nem tesz eleget.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS I.
Az eljárás megindítása: •
A Ket. 29. § (1) bek. szerint a hatósági eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
•
A Gyvt. és a Gyer. a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben indul az eljárás kérelemre és mikor hivatalból. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárást gyakran valamely személy, szerv bejelentése vagy kezdeményezése alapozza meg. Ezekben az esetekben azonban az eljárás hivatalból indul, más kérdés, hogy bejelentés vagy kezdeményezés alapján (pl. gyermekjogi képviselő kezdeményezheti, hogy a gyámhivatal hivatalból indítsa meg az örökbefogadhatóvá nyilvánítási eljárást).
•
Kérelem előterjesztésére csak az adott eljárás tekintetében arra feljogosított személynek van lehetősége (pl. örökbe fogadni szándékozó személynek az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatására).
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS II.
Gyer. 8. § (2)-(3) bek.: •
A gyámhatóság a gyermek érdekében hivatalból megindíthatja az eljárást, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek kéri.
•
Kötelező a hatóságnak hivatalból megindítania az eljárást, amennyiben azt a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja kezdeményezte.
•
Névtelen beadvány alapján az eljárást megindítani akkor szükséges, ha a beadványban feltüntetett körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége.
•
A névtelen beadvány alapján indult eljárás is hivatalból indult eljárásnak minősül.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS III.
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása: •
Ket. 30. §: A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja joghatóság, hatáskör, illetékesség hiányában, ha a kérelem idő előtti, elkésett vagy lehetetlen célra irányul, nem a jogosult terjeszti elő, nem hatósági ügy. Akkor is elutasítja, ha a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki.
Gyer. 8/A. §: A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS IV.
Az eljárás megszüntetése: •
•
Ket. 31. § (1) bek.: a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, okafogyottá vált az eljárás, az ügyfél visszavonta a kérelmét, eljárási illeték, ig.szolg. díj meg nem fizetése stb. Gyer. 13. § (3) bek.: Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a kérelmét visszavontnak kell tekinteni, és az eljárást meg kell szüntetni.
Az eljárás felfüggesztése: •
Ket. 32. § (1) bek.: Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztését egy alkalommal az ügyfél is kérheti.
•
Gyer. 8/B. §: A gyámhatósági eljárást az ügyfél kérelmére kizárólag a kapcsolattartással, a családi jogállással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadás előtti eljárással, valamint a gyermektartásdíj megelőlegezésével és az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos ügyekben lehet felfüggeszteni. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást kizárólag az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig lehet felfüggeszteni.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS V.
Ügyintézési határidő: •
Ket. 33. § (1) bek.: általános ügyintézési határidő: 21 nap. Ennél rövidebbet bármely jogszabály, hosszabbat törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.
•
Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni.
•
A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban nagyon nagy számban érintettek kiskorú ügyfelek + érdekeik veszélyeztetettsége is sokszor fennáll, a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezés csak úgy tud érvényesülni, hogy az egyes eljárási cselekményeket haladéktalanul meg kell tennie a hatóságnak.
•
Ügyintézési határidőbe bele nem számító időtartamok
•
Ügyintézési határidő meghosszabbítása
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS VI.
Az ügyintézési határidő elmulasztása: •
A Ket. 33/A. § (1) bekezdése szerint, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, a díj kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.
•
A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások tárgyi illetékmentesek. Az ügyintézési határidő elmulasztása esetén azonban a gyámhatóságnak is fizetnie kell.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS VII.
Kérelem: •
•
• •
Ket. 34–38/C. §: Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Törvény a kérelem személyes előterjesztését akkor írhatja elő, ha személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás esetén on-line felületen vagy valamely szoftver használatával elektronikus űrlapon nyújtsa be. A gyermekvédelem területén csak kivételesen – a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésénél – írja elő a Gyer. a formanyomtatvány alkalmazását. A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás csatolását kérni. Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS VIII.
Képviselet: •
Ket. 40. § (1) bek.: Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.
Személyes eljárási kötelezettség a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban: •
Gyvt. 128. § (2) bek.: Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, személyesen kell nyilatkoznia
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS IX.
Képviselet: •
Gyvt. 128. § (3) bek.: A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a származás megismerésével, a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya születendő gyermeke lakóhelyének megállapításával, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással, a gyámsággal, a gondnoksággal és a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.
•
A személyes eljárás nem zárja ki, hogy az ügyfél képviselője jelen legyen az eljárási cselekménynél, részt vegyen a tárgyaláson, az ügyfél helyett azonban nem járhat el, csak együttes eljárásra van lehetőség.
•
Gyer. 10. §: A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek, illetve a gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS X.
Képviselet: • A jogorvoslati kérelmet a Gyvt. 128. § (3) bekezdése szerinti ügyekben is benyújthatja jogi képviselő vagy a jogi képviselő az ügyféllel együtt. • A gyámhivatal, ha érdekellentét áll fenn a gyermek és törvényes képviselője között, eseti gyám útján, a gondnokság alatt álló személy és törvényes képviselője között, eseti gondnok útján gondoskodik a gyermek vagy a gondnokolt képviseletéről.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XI.
Idézés, az ügyfél nyilatkozata, meghallgatás: •
•
•
Ket. 46. § (1) bek.: Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Gyvt. 128. §: A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, a cselekvőképességében a gyámügyi eljárásban felmerülő jognyilatkozat tekintetében részlegesen korlátozott személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint – szükség szerint – a gyermek más közeli hozzátartozóit. Gyer. 11. §: A gyámhatósági eljárásban a meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel jár, illetve a meghallgatást mellőzni kell, ha a meghallgatandó nagykorú személy ismeretlen helyen tartózkodik. A gyámhatósági eljárásban a cselekvőképtelen ügyfél személyes nyilatkozattételre akkor hívható fel, ha az a saját érdekét szolgálja és a nyilatkozatától várható bizonyíték más módon nem pótolható.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XII.
Idézés, az ügyfél nyilatkozata, meghallgatás: •
•
• •
A gyámhatóság a gyermeket az őt érintő kérdésekben közvetlenül vagy más módon, így különösen a gyermekjóléti szolgálat, valamint nevelési tanácsadó, szakértő és rehabilitációs bizottság, pszichiátriai szakellátó intézmény, családvédelemmel foglalkozó szerv, vagy más szakértő útján hallgatja meg. Főszabály: A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő gyermek maga kéri, a korlátozottan cselekvőképes, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek személyi és vagyoni ügyében, vagy ha azt külön jogszabály rendeli el. A gyámhatóság a gyermeket törvényes képviselője, egyéb érdekelt jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a gyermek érdekében áll. A gyámhatóság az ügyfelet, illetőleg az érintett személyt szükség esetén hivatalos helyiségén kívül is meghallgathatja (pl. lakóhelyén, egészségügyi intézményben).
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XIII.
A tényállás tisztázása: •
•
•
Ket. 50. § (1) bek.: A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Ket. 50. § (4) bek.: A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. Ket 50. § (5) bek.: A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését. Ez az eset áll fenn, amikor a gyámhivatal kikéri a gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét, azaz a gyermekvédelmi szakértői bizottság nem minősül a Ket. szerinti szakértőnek, szakhatóságnak!!!
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XIV.
A tényállás tisztázása: •
Gyvt. 129. §: Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmező állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát. A kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, azokat igazolja. Jövedelemnyilatkozat vitatása esetén: jövedelem vélelmezése az igazolt fenntartási költségek alapján.
•
A gyermek szülője és más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói, hallgatói jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja.
•
A gyámhatóság eljárása során kezdeményezheti az illetékes háziorvosnál – súlyos veszélyeztetés esetén bármely orvosnál – betegsége, szenvedélybetegsége következtében kóros elmeállapotú szülő, törvényes képviselő, a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XV.
Irat: •
Ket. 52. § (3) bek.: A nem magyar nyelven kiállított irat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
•
Gyer. 8/C. § (1) bek.: Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság valamely ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Azon nyelvek listáját, amelyek esetében hiteles magyar fordítás nem szükséges, a gyámhatóság a honlapján közzéteszi.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XVI.
Szemle: •
A Gyer. 2. §-ának e) pontja értelmében a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban környezettanulmány, illetve helyzetértékelés alatt a Ket. szerinti helyszíni szemlét kell érteni.
•
Gyvt. 130. §: Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (környezettanulmány) rögzíti. Az eljáró szerv az eljárásban felhasználhat más hatóság, családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített, 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmányt is. A gyámhatóság megkereshet más gyámhatóságot, hogy készítsen környezettanulmányt. Az eljáró szerv a bíróság és az ügyészség megkeresésére környezettanulmányt készít. Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XVII.
Szemle: •
Gyer. 9. §: A gyámhatóság részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére felkérhet más személyt vagy szervet, így különösen a gyermekjóléti szolgálatot és a települési önkormányzat jegyzőjét.
•
Környezettanulmány során felvett jegyzőkönyv tartalma: Gyer. 9. § (3) bek.
•
A Gyvt. 130/A. § (1) bek. b) és c) pontja értelmében a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén, ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni, a helyszíni szemle pedig a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XVIII.
Szakértő: •
•
•
•
Ket. 58. § (1) bek.: Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Gyvt. 132. §: Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a gyámhatóság megkeresi a nevelési tanácsadót, szakértő és rehabilitációs bizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozó szervet, vagy szakértőt rendel ki. Szakértővel való együttműködési kötelezettség: a szülő, a törvényes képviselő vagy az egyéb ügyfél gyámhatósági kötelezése, hogy a gyermekkel keresse fel az adott szervet vagy személyt és közreműködésével, a vizsgálaton való részvételével járuljon hozzá a vizsgálat eredményességéhez. Gyer. 13/A. §: A szakértői vélemény elkészítésének határideje harminc nap.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XIX.
Tárgyalás: •
•
•
•
Ket. 62. § (1) bek.: A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a jogviszonyok jellegéből adódóan sokszor tárgyalás tartására kerül sor. Így például a Gyer. tárgyalás tartását rendeli el a kapcsolattartási, örökbefogadási ügyekben, a védelembe vételnél, a nevelésbe vételnél, a felülvizsgálati eljárásokban. Gyer. 13. §: A gyámhatóság szükség esetén, illetve az ügyfél kérelmére tárgyalást tart, melyre az ügyfeleket székhelyére idézheti. A gyámhatóság – a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében – illetékességi területén bárhol tarthat tárgyalást, különösen akkor, ha több ügyfélnek kellene más helységből a székhelyre utaznia. A tárgyalás helyszíne ilyen esetben az ügyfél lakóhelyéhez legközelebb lévő polgármesteri hivatal hivatalos helyisége. A tárgyalás megtartásánál a gyámhatóságnak figyelemmel kell lennie a személyes eljárási kötelezettségre [Gyvt. 128. § (2) és (3) bek.]
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XX.
Az eljárás irataiba való betekintés: •
Ket. 68. §: Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. Az iratbetekintési jog költségtérítés ellenében gyakorolható. Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintésre jogosult személyek körét.
•
Gyvt. 136/A. § (1) bek.: A gyermek szülője vagy törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XXI.
Az eljárás irataiba való betekintés: •
A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban nem lehet betekinteni: -
a döntés tervezetébe az eljárás jogerős befejezéséig, zárt adatkezeléssel érintett iratba, minősített adatot tartalmazó iratba, az egyéb védett adatot tartalmazó iratba [Ket. 69. § (1) bek.],
Adatok zárt kezelése: • •
2014. március 15-től speciális szabályok a gyámhatósági eljárásban: Gyer. 8/C. § (2) bek.: A gyámhivatal hivatalból gondoskodik a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A gyámhivatal elutasítja az ügyfélnek a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe való betekintésre irányuló kérelmét, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XXII.
•
•
•
•
Az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges [Gyvt. 136/A. § (2) bek.], Titkos örökbefogadási eljárás során nem lehet azon iratok körébe betekintést biztosítani a vér szerinti szülőnek és örökbefogadó szülőnek, amellyel egymás adatait megismerhetik. Ket. 69. § (6) bek.: az iratbetekintésre jogosult az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. Titkos örökbefogadás esetén az eljárás jogerős befejezését követően is korlátozott az iratbetekintési jog! Ket. 69/A. § (1) bek.: ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás jogerős befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó jogerős döntést bárki korlátozás nélkül megismerheti. A szabályozott jogviszonyok érzékenysége miatt a Gyvt. 127. §-ának (4) bekezdése rögzíti, hogy a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntés nem nyilvános. Kivétel: a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység ellenőrzésével kapcsolatos döntés.
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS XXIII.
Jogerő: •
• •
•
Ket. 73/A. § (1) bek.: A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt; a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták; a fellebbezésnek nincs helye, vagy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. Részjogerő: a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezések jogerőssé válnak. Gyer. 15. §: A kapcsolattartással, a családba fogadással, a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásával, a nevelésbe vétellel, valamint a gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyekben a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetőleg eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett más szervet vagy személyt a döntés részjogerőre, jogerőre emelkedéséről értesíteni kell.
Hatósági bizonyítvány, igazolás és nyilvántartás: •
Gyámhatóság és intézményvezető által vezetett nyilvántartások többsége nem a Ket. szerinti hatósági, és nem közhiteles nyilvántartások!
JOGORVOSLATI ELJÁRÁS
•
Kérelemre induló jogorvoslati eljárások: a fellebbezési eljárás, a bírósági felülvizsgálat, az újrafelvételi eljárás, az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás.
•
Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára: a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, a felügyeleti eljárás keretében, az ügyészi felhívás nyomán.
•
Ket.-hez képest speciális szabály: Gyer. 15/A. §: Nincs helye újrafelvételi eljárásnak a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbe fogadhatóvá nyilvánítással, az örökbefogadás engedélyezésével és felbontásával, az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, az ideiglenes gondnok, zárgondnok kirendelésével kapcsolatos ügyekben.
•
Fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság jelentősége a gyámhatósági eljárásban.
VÉGREHAJTÁS
Gyer. 16. §: Főszabály: A végrehajtás foganatosításában a települési önkormányzat jegyzője – a gyámhivatal, valamint a szociális és gyámhivatal megkeresésére – közreműködhet. Kivételek: • Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeknek a gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik. • A kapcsolattartásra vonatkozó döntés foganatosításáról – függetlenül attól, hogy a döntést a bíróság vagy a gyámhivatal hozta – a gyámhivatal gondoskodik. • Meghatározott cselekmény végrehajtása végső esetben a rendőrség közreműködésével kényszeríthető ki.
ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK VISELÉSE
Gyvt. 133/A. §: Főszabály: A gyámhatósági eljárás költségeit az eljáró szerv viseli. A gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben és a nevelésbe vett gyermek érdekében elrendelt közvetítés esetében az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli.
Kivételek: • •
Ha az eljárást azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, az eljárás költségeit az viseli, akinek a jogsértés felróható. Az eljárás költségeit az ügyfél viseli az örökbefogadási ügyekben; nyugdíjminimum százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben; a kapcsolattartási ügyekben.
GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI ELJÁRÁS – GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ I.
Jogszabályi rendelkezés megjelölése Gyvt. 81/A. § (7) bek. Gyvt. 81/A. § (8) bek.
Gyvt. 81/B. § (5) bek. Gyvt. 81/B. § (8) bek.
Gyermekjogi képviselő cselekménye, joga, kötelezettsége
Speciális gyermekotthon vezetője értesíteni köteles a személyes szabadság korlátozásának elrendeléséről Személyes szabadság korlátozása esetén panasszal élhet a fenntartónál; a panaszt tájékoztatásul megküldi a gyámhivatalnak Nevelési felügyelet elrendelésére irányuló eljárásban a gyámhivatal meghallgatja Kérelmezheti a nevelési felügyelet fenntartásának felülvizsgálatát
Gyvt. 81/C. § (4) bek., 87. § A nevelési felügyelet bírósági felülvizsgálata során képviseli a gyermeket (6) bek., Gyer. 114/A. § (4) bek. Gyvt. 81/D. §, Gyer. 114/B. § Kérelmezheti a nevelési felügyelet megszüntetését (4) bek. Gyvt. 98. § (7) bek. c) pont Megismerheti a szolgáltatói nyilvántartás nem nyilvános adatait
GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI ELJÁRÁS – GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ II.
Jogszabályi rendelkezés megjelölése
Gyermekjogi képviselő cselekménye, joga, kötelezettsége
Gyvt. 11/A. § (2) bek. f) Javaslatot tehet a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására; egyeztető pont megbeszélés tartására; a jogsértő személy továbbképzésére Gyvt. 135. § (1) bek. d) Gyermek adatainak kezelésére általános felhatalmazás pont Gyer. 5/A. § (4) bek. Bűnmegelőzési értekezletre meghívás Gyer. 7/A. § b) pont Az általa kezdeményezett eljárásokban ügyfélként való elismerése Gyer. 37. § (1a) bek.
Az örökbefogadhatónak nyilvánítás és annak meghosszabbítása iránti hivatalbóli eljárás megindításának kezdeményezése a gyámhivatalnál
Gyer. 97. § (2) bek.
Ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot közölni kell a gondozási helyen működő gyermekjogi képviselővel Gyer. 103. § (7) bek. h) Speciális és kettős szükségletű gyermek gondozási helyének meghatározására pont + (8) bek. irányuló gyámhivatali tárgyaláson való részvétel. Normál szükségletű gyermek (2014. júl. 1-től) esetén is meghívják a tárgyalásra és részt vehet rajta. Gyer. 105/A. § (2) bek.
A gyermek gondozási gyámhivatalnál.
helye
megváltoztatásának
kezdeményezése
a
GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI ELJÁRÁS – GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ III. Jogszabályi rendelkezés megjelölése
Gyermekjogi képviselő cselekménye, joga, kötelezettsége
369/2013. (X. 24.) Korm.r. 17. § (3) bek. a) pont
Szociális és gyámhivatal értesíti a gyermekjogi képviselőt a szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzésről, módosításról és törlésről.
369/2013. (X. 24.) Korm.r. 26. §
A működést engedélyező szerv értesíti a gyermekjogi képviselőt, ha az egyházi, nem állami fenntartó bejelenti a szolgáltató megszűnését vagy az általa nyújtott ellátás megszüntetését.
369/2013. (X. 24.) Korm.r. 37. § (6) bek.
A működést engedélyező szerv a szolgáltató ellenőrzése során a gyermekjogi képviselőtől adatot, tájékoztatást kérhet, melyre 15 napon belül válaszolnia kell.
369/2013. (X. 24.) Korm.r. 45. § (1) bek.
Gyermekjogi képviselő haladéktalanul értesíti a szociális és gyámhivatalt, ha tudomására jut, hogy a szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés nélkül nyújtanak szolgáltatást.
369/2013. (X. 24.) Korm.r. 46. § (4) bek.
Bejegyzés nélküli szolgáltatóra kirótt szankcióról való döntését a működést engedélyező szerv közli a gyermekjogi képviselővel.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
