GYERMEKIRODALMI LAP XLVI. ÉVFOLYAM 531. SZÁM 2002. MÁJUS
Mátyás Róbert, Zilah
A NAGYSZÜLÕK
Ebbõl a Napsugárból ajándékozzatok nagyszüleiteknek is, hiszen róluk, nekik szól, és véges-végig ti írtátok, rajzoltátok az Irkafirka pályázatra. Gratulálunk azoknak, akiknek munkája itt megjelenik. Közülük a legjobbak díjat is kapnak:
MESE
I. díj: Székely Beáta, Marosvásárhely; Plugor Blanka, Kökös; II. díj: Nagy Attila, Marosvásárhely; Lönhárd Andrea, Gyergyószentmiklós; III. díj: Mihálka Brigitta, Szatmárnémeti; Madaras Dávid, Kolozsvár; Györgyilyés Izolda, Kökös Dicséret: Fodor Blanka, Csíkszereda; Csákány Enikõ, Zabola; Laczkó Erika, Gyergyószentmiklós; Boldi Péter, Marosvásárhely;
RAJZ
I. díj: Bartha Kinga, Harasztos; Péterfi Zsuzsánna, Zilah; II. díj: Péter Sára, Kõrispatak; Bándi Eliza, Zilah; III. díj: Sára Paula, Gyergyószentmiklós; Köblös Tímea, Kolozsvár; Dicséret: Szabó Tímea, Székelyszenterzsébet; Mátyás Róbert, Zilah; Bedea Tünde, Szentegyháza; Gábor Levente, Gyergyószentmiklós; Demeter Boglárka, Zilah;
Szabó Izabella, Csíkszereda
ISTEN ÁLDJON MINDEN KEDVES NAGYANYÓT ÉS NAGYAPÓT! Szüleimnek szüleit nagyszülõknek nevezik. Háborút is éltek át a most pipáló nagytaták. Mostanában barkácsolnak, újságokat olvasgatnak. Nagymamám dolgos keze még mindig munkával van tele. Szívükben él a szeretet, eloltani nem lehet.
Kánya Eszter, Csíkszentgyörgy
Szerintem minden gyerek szereti a nagyszüleit, de a nagyszülõk még jobban az unokákat, talán jobban, mint saját gyermekeiket. Sajnos nekem már csak az anyai nagymamám él. Hiába öreg, mégis kinn dolgozik a mezõn velünk együtt. Sovány és életerõs. Még egy õsz hajszál sincs a fején. Hét unokája van, és mindegyikre szán egy kis idõt. Sokszor imádkozom érte, és gondolatban megcsókolom ráncos, simogató kezét. Vicsai Attila, Szamosardó
2
Mama, Tata nagyon jó. Õk neveltek, õk tápláltak, Szeretettel rám vigyáztak. Most értelmes, nagy vagyok, S megköszönök minden jót. Simon Salomé Ruth, Radnót
Bartók Erzsébet, Kézdivásárhely
VERS
I. díj: Szilágyi Panna, Vargyas; Simonfi István, Marosvásárhely; II. díj: Kánya Eszter, Csíkszentgyörgy; Székely Emília, Marosvásárhely; III. díj: Székely Elemér, Aranyosgyéres; Kuglis Levente, Kárásztelek; Kállay-Miklós Panna, Kolozsvár; Dicséret: Karsay Eszter, Nagybánya; Kõrösi Tünde, Szalárd; Balog Loránd, Szentmihály; Valter Tímea, Arad;
Simonfi István, Marosvásárhely
Az én nagymamám legjobb a világon. Szeretlek, szép nagymamám, mert te olyan jó vagy. Minden szeretetre bizony te méltó vagy. Jóságodat mindig büszkén áldom, kívánom, hogy te legyél a legboldogabb nagymama a világon!
Van nekem egy nagyanyám, Aki gondot visel rám. Mos, fõz, takarít. Leckét tanulni segít. Nagytata az én barátom, Erdõt, mezõt vele járom. Õ fogja a kezemet, Úgy védi életemet. Balog Loránd, Szentmihály
Imecs Enikõ, Szentegyháza
Szõcs Csongor, Kézdivásárhely
Õszülõ nagyapám, nagyanyám mindent megtesz, hogy nekünk jó legyen. Megköszönöm nekik minden jó tanácsuk, áldja meg az Isten minden jó szándékuk. Kalló Réka Tímea, Kend
Fehér hajú bácsi Az én nagytatám, Mindig vele lennék, Bizony ám. Legjobb barátja Én vagyok, De nekem is õ, Titkokat csak neki mondok. Õ is természetszeretõ, Mellém áll a bajban, De a jóban is, Õ a legjobb nagytata A földön. Karsay Eszter, Nagybánya
Majlát Klaudia, Martonos
Én mindenkit kedvelek, De nagyapámat SZERETEM. Õsz haja ezüst, ragyog, S szeme? Fénylõ csillagok.
Az én nagymamám, Mint egy gondos anya, Mindig utánunk jár, És segít a bajban. Mindig jó kedve van, Ránk sohasem kiált, Nagyon szereti Az õt körülvevõ Összes unokáját. Beksi Noémi, Zilah
Sok szép mesét mond nekem, Ápol lázas éjeken, S hogyha bánatos a szívem, Lágyan megvigasztal engem. Székely Emília, Marosvásárhely
Milyen jó vagy, nagymama, Hogy örökké gondozol minket, Tanítasz, bátorítasz sok Mindenre engem. Meghoztam neked, Mire nagyon vártál, Szeretõ szívemet ajándékba adnám. Néma Edit, Nyárádszereda
Páka Hunor, Gyergyószentmiklós
Székely Zsuzsanna, Marosvásárhely
3
Három nagyszülõm van. Klára mama szereti NAGYAPA, NAGYANYA, a kerti munkát, sokat jár a piacra árulni. Piroska mamám szereti a virágokat gondozni. Lajos tata a MI LENNE NÉLKÜLE?
Hitelszövetkezetben elnök, sokat olvas, szabad idejében keresztrejtvényt fejt, makramézik. Mindnyájan szeretik az unokájukat. Én is szeretem õket.
Nagyapa, nagyapa, Mi lenne nélküle? Mit enne a malac, ha Nagyapa nem élne?
Örüljünk, hogy van Nagyapa, nagyanya, Nem hal éhen malacka, Kalácsot eszik Sára. Péter Szilvia Sára, Kõrispatak
Van egy nagy ház, Abban van egy cukrász És egy fodrász. Nagymama a fodrász, Nagyapa a cukrász.
Vizaknai Szende-Beáta, Kraszna
Az apukám felõli nagyszüleim itt laknak, az anyukámé viszont falun. Sándor tatám sokat, de sokat dolgozik. Béla tatám pedig javít, meg az udvaron Orbán Levente, dolgozik. A két maSzentegyháza mám rendszeresen jön hozzánk, hogy ránk vigyázzanak. Én nagyon boldog vagyok, hogy még a nagyszüleim és két dédnagyanyám is él. Egyed László, Marosvásárhely
Nagymama szereti az epret, Nagyapa a kertet. Szeretnek engem és a szülõket, Szeretni kell a nagyszülõket.
Szász Andrea, Marosvásárhely
Mégis a legjobban õk annak örülnek, hogyha unokáik köröttük sürögnek. Ianoº Adorján, Szatmárnémeti
Gödri Áron Géza, Marosvásárhely
Nagy Tímea, Arad
Mama jószívû, engedékeny, s eddig mindent megtett, amit kértem. Szereti az állatokat, virágokat, és az erkélye tele van muskátlival. Kajtor Brigitta, Arad
4
Az én nagytatámat akkor látogatják, mikor az állatok baját nem találják.
Dolgos kezû nagymama Elment ma a templomba. Meghallgatta az imát, Fürge lába a hóban járt. Vár a munka otthon rá. Elvégezte a dolgát, S most már csendben Szundikál.
Nagy Erika, Nyárádszereda
Nagyban nézik már a tévét: Elesett ez a kislány! Hátha ez a magyar nyerne! Izgulnak a korcsolyán. Szeretik a tévét nézni, S szeretik a korcsolyát. Ha vége van, horkolnak, S korcsolyáról álmodnak.
Az én nagymamámat mindenki ismeri, hozzá jár a falu népe gyógyszereket venni.
Gábor Levente, Gyergyószentmiklós
Bartos Viola Andrea, Kézdivásárhely
Nagyanya, nagyanya, Mi lenne nélküle? Ki sütne kalácsot, ha Nagymama nem lenne?
Csíki Szidónia, Csíkszereda
Van nekem két drága emberem. Amikor ott vagyok náluk, jó nézni, ahogy mami olvas, és ahogy tati kártyázik a szomszéd bácsival. Én meg teszem a pattogó tûzre a fát. A kutya a nagy csendben elszenderedik. Elalváskor megpuszilom õket. Nagymamával szoktam imádkozni. Gyakran kérdezek a családjáról, s õ mindig türelmesen mesél. A hangja lágy, a szeme nevet, de néha a ráncok is elõjönnek az amúgy sima arcra. Délre mindig jó levest és finom másodikat kapok. Nagyon szeretem õket. Jó, hogy vannak nagyszüleim. Székely Beáta, Marosvásárhely
Nagymama asztalt terít, Hátul a ló jó nagyokat nyerít. Nagytata néha bakancsot foltoz, Vagy a tehéntõl tejet hordoz.
Sára Paula, Gyergyószentmiklós
Tatámnak a haja õsz, A bajusza szürke, De azért a lába Még mindig fürge. Jár-kel reggeltõl estig, Csoda, hogy a lába nem kopik térdéig.
Tata néha mélyen alszik, Mama akkor fõzõcskézik. Tata felkel morcosan, Mama leül fáradtan. Mama a könyveket böngészi, Tata magát teleeszi. Mama szeret olvasni, Tata pedig dolgozni.
Tassay Szilárd, Kolozsvár
Udvarhelyi Melinda, Harasztos Demeter Boglárka, Zilah
Apu szülei kedvesek. Kicsit ducik, de én épp ezt kedvelem bennük! A vakációban egy hónapig náluk nyaraltam. Csodálatos volt, mert három virágoskert vett körül. Egyszer tati elvitt a mûhelybe. Ott találtuk Cirmit. Tati kesztyût húzott, Cirmi alá nyúlt, és három cicakölyköt húzott elõ. Ezentúl mindig õket babusgattuk. Nagyon szeretem a nagyszüleimet. Nélkülük nem tudnék elképzelni egy életet.
Kiss Ágnes, Gyergyóalfalu
Nagymama takarít, mindenkit felvidít. Szeretik a gyerekek, õ is szeret titeket.
Estére már fáradt, És nagyokat fújva Megy be a szobába A tévé-híradóra. Ömböli Szabolcs, Szentmihály
Ha kell, port töröl, vagy szõnyeget söpör. Nagytatával együtt él, s mindig csak nevetgél. Mindig ad valamit, s szeret õ mindenkit. Amikor nincs semmi dolga, beszélgetünk újra s újra. László Izabella, Csíkszentdomokos
Balla Zoltán, Gyergyószentmiklós
Nagy Erika, Nyárádszereda 5
HA A SZÜLÕK DOLGOZGATNAK
Deák Lilla, Málnás
Van nekem egy nagymamám, Szeretem õt igazán. Õ is szeret engemet, Iskolába enged el.
Mamám mindig nagyon vidám. Van egy 3 éves testvérem, és mikor apum is, anyum is kell menjen dolgozni, akkor mamám jön át, és hoz nekem és a testvéremnek egy kicsi édességet. Nagyon örülünk. Apum segít neki fát vágni, hogy jó melegben legyen.
Jimon Hanna, Szentegyháza
Ha a szülõk dolgozgatnak, A nagyik velünk játszanak. Így hát kis és nagy gyerekek, A nagyiknak mondjatok szépeket.
Veres Zoltán Árpád, Nyárádszereda
Este, mikor hazamegyek, Melegít nekem forró vizet. Együtt eszünk mind a négyen, Mese után puszit ad nékem. Kuglis Levente, Kárásztelek
Az én nagymamám nagyon jó, Szeretem én nagyon. Mindig tudja, mit szeretnék, Sose téved, nem ám! Ha én rámosolygok, Szereti õ nagyon-nagyon.
Nagymamám szorgos, ügyes, igyekszik mindig rendben tartani a dolgait. Igyekszik a kedvemben járni. Most, hogy nagyobb vagyok, amiben csak tudok, segítek neki. Tõle nagyon sok jót tanulhatok. Szeretném, hogy még nagyon sokáig éljen. Szûcs Hajnal-Csilla, Kraszna
Egyszer, mikor a nagyszüleimmel szánkóztunk, egy nagyot esKöblös Tímea, Kolozsvár tünk, mert én erõsködtem, hogy én A szívem nagyon közel áll a nagymamámhoz. Rendakarom vezetni a szánkót. Tatám szeretõ és tiszta ember. nagyon megütötte magát, de egyiVan, amikor szigorú, van, amikor kedves. Õ ad nekük sem vert meg, mert nagyon szekem enni, inni. Sokat foglalkozik velem. Hogyha valamit retnek engem. Én is nagyon szenem tudok, tõle kérdezem meg. Bánatára társát elveszretem õket. tette, a nagytatámat. Ezért nagy bánatba esett. Elek Katalin, Nyárádszereda Próbálom visszaadni azt a sok szeretetet, amit tõle kaptam. Fábián Emese, Marosvásárhely
Nagy Evelin Tímea, Arad
Ianoº Adorján, Szatmárnémeti
Csergõ Mária-Emõke, Gyergyószentmiklós
Mikor szoktam lemenni, hogy nézzem meg, hogy jól van-e, és hogy mit csinál, mindig megkérdi tõlem: Kari, nem vagy éhes? Menj be a kamrába! Hát az én mamám ilyen jószívû. Az udvaron õ leül a székre, én meg játszom. Nagy Károly Sándor, Nyárádszereda
6
A nagyim kedves, jószívû, segítõkész. Vicces, de szigorú is tud lenni. Megtanít kötni, horgolni, festeni, rajzolni, fõzni, sütni, varrni. Ha valamit rosszul csinálok, újból megcsináltatja velem. Ha valamit nem értek, türelmesen megmagyarázza. Olyanok vagyunk, mint a legjobb barátnõk. Rácz Szandra, Arad
Fóris Ferenczi Hanna, Kolozsvár
Mikor kicsi voltam, nagymamám kis könyvecskébõl olvasta a kedvenc meséimet: Brémai muzsikusok, Piroska és a farkas, Hófehérke. Mikor elköltöztünk a szüleimmel, már tudtam, hogy nagymama többé nem fog olyan sûrûn olvasni. Most én olvasom nagyinak a meséket, történeteket vagy az újságból egy-egy cikket. Suba Loránd-Tibor, Nyárádszereda
Mesét olvas énnekem, Ha megkérem, énekel. Ha megkérem, segít nekem, Néhanapján sétál velem. Elmeséli, hogy milyen volt, Amikor õ fiatal volt. Nem volt neki pápaszeme, Haja sem volt õszületben. Király Izabella, Kézdivásárhely
Az én nagyszüleim szigorú, szeretõ, becsületes emberek. Tapasztaltak, sok okos dologra tanítanak engem. Ha valami bánat nyomja a szívemet, megértenek és megvigasztalnak. A bajban mindig számíthatok rájuk. Egyik nagymamám egyedül maradt, ezért próbálok nagyon sok szeretetet nyújtani neki, de azért a másik két nagyszülõmhöz is nagyon ragaszkodom. Néha segítek nekik a kertészkedésben és a takarításban. Kívánok nektek is ilyen nagyszülõket, és a nagyszülõknek sok jó, okos, szép unokát. Pálffy Gyopár, Marosvásárhely
VICCES AZ ÉN NAGYAPÁM Vicces az én nagyapám, Mindenbõl tréfát csinál. De az én nagyanyám Ezért nagyon haragszik rá. A minap a nagyapám Megviccelte nagyanyám. Bebújt a kamrába, S elnyávogta magát.
Nagytata és nagymama Ülnek karosszékben, Nagymamának kalács a kezében. Nagytata kívánja, De nagymama oda nem adja. Veszekednek, diskurálnak, Vajon kié legyen finomja a kalácsnak? Veszekednek nagyon sokat, S eltörik a kalácsukat. Csíki Szidónia, Csíkszereda
Erre a nagyanyám Furkósbottal Verte ki a Kamrából nagyapám. Konnáth Ildikó-Kinga verse és rajza, Kézdivásárhely
Dani Brigitta, Martonos
Nagyanyónak nagy a füle, Olyan, mint a fülemüle. Nagyapónak nagy a bajsza, Akkora, mint macska farka. Ilyen nagy és olyan nagy, De egyiküknek sem túl nagy. Kállay-Miklós Panna, Kolozsvár
Kiss László, Szentegyháza
Szabó Tímea, Székelyszenterzsébet
Nagyika és tatika ül a széken tanácskozva. Nem tudják, mitévõk legyenek, Mert a kiskutya elveszett. Azt gondolja tatika, keresse meg nagyika, nagyika meg azt gondolja, keresse meg tatika. Fodor Blanka, Csíkszereda
7
Mindig jó volt veletek, S mióta elmentetek, Megváltozott minden. Volt menedék, mely a rossz Szavak elõl bújtatott, Volt mese, játék, tréfa, kacagás, Mely szórakoztatott. Szilágyi Panna, Vargyas
Molnár mama mindig feljött hozzánk vigyázni rám és a testvéremre. Tamás tatát nem láttam, mert õ már korábban meghalt. Tamás mama a Bibliát olvasta. Szegény le is volt bénulva a sok varrástól, és a bõre is olyan lágy volt, mint a mûanyag. Õ inkább a vallást szerette. Én már csak a szüleim elbeszéléseibõl hallhatok róluk.
Harmadikban egyik szerdán feljött mamám, hogy vigyen falura, mert tatám beteg, és látni kíván engem. Angyalosi Brigitta, Zilah Alig vártam, hogy odaérjek, hogy ölbe vegyen. Mire odaértünk, már meghalt szegény. Vártam apukámat, mert azt mondták, hogy hazajön Görögországból, de én nem hittem el. Estefelé látok valakit, egy férfit belépni a kapun. Apukám volt. Sírva futottam az ölébe. Nagyon sokat sírt apukám. A temetésen valami szúrta a lelkemet, de nem tudtam, hogy mi. Azóta olyan bús vagyok, hogy meghalt valaki a családból. Tudod, milyen rossz taták, mamák nélkül élni? Mert én tudom.
Molnár Zoltán, Marosvásárhely
Kinek nincsen nagymamája, Az a gyerek nagyon bánja. Kinek viszont mégis van, Annak öröme is van. Nagytatám is szeret engem, Igazítja folyton az ingem. De azért szeretem õt, Még akkor is, ha korán felkölt. Márton Henrietta, Kézdivásárhely
s
Szabó Adrian, Kárásztelek Az én nagymamám már Boldi Péter Róbert, Marosvásárhely nincs közöttünk. Csak képrõl láttam. Ahogy mesél róla Egyszer álmodtam egy csúnyát, rögtön felébredtem. Szerettem volna azonnal elfelejteni, de azóta is képzeletemben úszkál. édesanyám, nagyon kedves, Álmomban egyszer csöngött a telefon, néném volt az. Nagyon jószívû nagymama lett volna. gyorsan hívott, de nem mondta, miért. Hamar mentünk is. Mikor Albert Orsolya, Nyárádszereda odaértünk, már a fél falu ott volt. Vajon miért? állt tótágast bennem a kérdés. Mikor bementünk, az orvos éppen vizsgálta nagymamámat. Mi a baj? De már hangzott is a válasz: Meghalt. Erre felébredtem. Nagy Attila, Marosvásárhely
Falun voltunk, mamám már nagyon beteg volt. Nyár volt, éppen mostuk a szõnyegeket. Keresztanyám azt mondta, menjek be, nézzem meg, nem kellene-e valami mamának. Bementem, megkérdeztem. Nem kért semmit. Kimostuk a szõnyegeket, majd én az udvaron nekifogtam játszani. Kijött keresztanyám, s azt mondta, hogy mama meghalt. Bementem, letérdeltem, sírni kezdtem. Aztán megvolt a temetés is. Most már nem olyan tovább az élet, mint azelõtt volt. Somodi Emese, Marosvásárhely
8
Rudolf Eszter, Kolozsvár
Bartha Enikõ, Harasztos
MIÓTA ELMENTETEK, MEGVÁLTOZOTT MINDEN
Sajnos a demeterfalvi nagyszüleim már nem élnek, de sok jó emlékem van róluk. Nyáron szoktam lemenni hozzájuk. A kerti munkában rengeteget segítettem nekik. Este, mikor tatám fejt, én néztem. Most is segítenék nekik, de sajnos már nincs kinek. Máthé Emõke, Nyárádszereda
Lõrincz Brigitta, Arad
Öreg, õszes ember volt az én nagytatám. Korán reggel kelt, nem nézte az óráját, mégis tudta, hány óra van, s minden napra mi a dolga. A fásszínünkben felkötözött valami édességet, és úgy tett, mint aki nem tud róla. Talán madár hozta. Ha magasabban volt, nem tudtuk levenni. Beszaladtunk anyukámhoz: Bartha Júlia, Harasztos Anyu, nézd mi van ott! Azt mondja nagyapa, talán egy madár hozta! Örültünk, s megettük a madár-hoztát. Tatának is adtunk belõle.
DÉDI, DÉDI, DÉDIKE Dédi, dédi, dédike, Ül a karos székibe. Mesét olvas unokáinak, Pista, Palkó, Marinak.
Szûcs Hajnal Csilla, Kraszna
Lupu Andrea, Keresztvár
Déditatám nyolcvankét éves. Õ bizony mindig éhes. Mindig megnézi a kertet, S ízleli a cseresznyéket. Dédimamám szorgalmas, Mindig a kertben dolgozgat. Zöldségeit kapálgatja, Virágait locsolgatja. Szeretem én õket nagyon, Többet érnek, mint egy vagyon. Éljenek õk egészségben, Ezt kívánom minden évben.
Kercsák Julianna, Marosvásárhely
Lönhárd Andrea, Gyergyószentmiklós
Szász Barna, Marosvásárhely
Az én dédimet sokmindenki szereti, de még a Napsugár nem ismeri. Kék a szeme, õsz a haja, öreg a keze, szeretõ a hangja. Otthonos a lakóhelye, olyan, mint a dédi szíve. Kõrösi Tünde, Szalárd
Kovács Adrienn, Felsõboldogfalva
Dédinek novemberben volt a szülinapja. Nagyon finom volt a tortája. A tortát apu készítette, Dédi sokszor megköszönte. Ráncos arcú öreg néni, Kampós hátú öreg bácsi. Az idõ elszaladt, A szeretet megmaradt. Kiss Ágnes, Gyergyóalfalu
Nagyon finom volt a torta, Dédi mind a tíz ujját megnyalta. Szíve az örömtõl hangosan dobog, Szemében könnycsepp csillog. Bándi Eliza, Zilah
Valter Tímea, Arad
9
A nagyszülõk már öregek és nem erõsek. Hát kérlek, szeressétek a nagyszülõket. Mert nagyon öregek, hát kérlek, segítsetek A nagyszülõknek, mert nagyon-nagyon öregek.
Magyarosi Sára, Kend
Ferenczi Arnold, Szamosardó
Egyszer volt, hol nem volt egy jóságos nagymama. Úgy hívták, hogy Bözsi mama. Egyszer elindult vándorútra, mert nagyon unta magát egyedül. Ment, mendegélt, míg egy házhoz nem ért. Bekopogott. Egy kislány lakott ott. Megkérdezte tõle, hogy lakhat-e vele, lesz-e neki az unokája. A kislány igennel válaszolt. Attól a naptól Bözsi nagymama lett, mert talált magának egy jóságos unokát.
Nagymama a kis- Szilágyi Panna, Vargyas unokájának szép mesét mond. Egyszer, miközben gombásztak, egy bokor alján vadnyúlfiókát találtak. Megfogták, hazavitték, gondosan ápolták, etették. Napközben a nyuszika aludt, éjjel járkált, ugrált fel s alá az egész lakásban. Nem volt rágcsálni való fakéreg, így a bútort kezdte rágcsálni. Még a táskafület is megrágta. Egy ismerõs gazda befogadta a kis vadnyulat a többi nyuszihoz, de a házinyulakat is zavarta. Így a vadnyuszi külön ketrecbe került. Addig vergõdött, míg sikerült kiszabadulnia. Elmenekült, és rátalált valódi társaira és otthonára. A kisunoka lelkesen kiáltott: Jaj! Milyen szép mese!? Nagymama az unokája fejét simogatva nagyot sóhajtott: Ez egy igaz történet, velem történt meg. Én találtam a kisnyuszit. Lackó Erika, Gyergyószentmiklós
Mamáméknál jártam óvódába. Jobban szerettem ott, mint itthon. Ott sokkal több barátnõm van, mint itthon. Mamám most már betegeskedik, már nem tudok olyan sokat ott lenni. Meszsze laknak tõlünk, rég nem voltak nálunk. Most a nyáron többet segítettem, mint máskor. Bereczki Emese, Nyárádszereda
Ó, nagyszüleim! Álmodtam egy szépet: Titkos mezõkön jártam, S titeket láttalak éppen. Ettétek a vacsorát, S néztétek a holdat. Hallottátok ezt az álmot? Elmesélem újra holnap. Simonfi István, Marosvásárhely
10
Nagyapó, nagyanyó, ne menj ki, hull a hó. Nem akarom, megfázzál, s az orvoshoz sétáljál. Gáll Antónia, Gyergyószentmiklós
György Benjámin, Kárásztelek
Csákány Enikõ, Zabola
Forizs Dalma, Martonos
VAJON ÉN IS ILYEN LESZEK?
Nagymamám fõz, takarít, Nagytatám tévézik s alszik. Unalmas náluk az élet! De hogyha én megjelenek, Minden egyre színesebb lesz. Így hát nagyon szeretnek, S alig várják, hogy érkezzek. Rácz Tünde, Szatmárnémeti
A nagymamáim s nagytatáim Nagyon öregek már. Én olvasok nekik most már, Nem õk nekem. Csergõ Tímea, Gyergyószentmiklós
Olvasom a Napsugarat, Nagyapa az Új Keletet, Nagyi köt egy blúzot nekem, Nagyon boldogok vagyunk. Nagy szakálla, szép ruhája, Örömteli, s tiszta szíve, Szereti gyerekeket, Teste, lelke csupa öröm, szeretet. Csergõ Mária Emõke, Gyergyószentmiklós
Lakatos Júlia, Zilah
Dédimamám kiskertjében kinyílott a tulipán. Féltõ gonddal öntözgeti drága, öreg nagymamám, hogy legyen, ami feldíszítse kicsi szobám asztalát.
Egyszer én is nagy leszek, Unokáimra nézek, Eszembe jut az én tatám, S követem az õ példáját. Lönhárd Andrea, Gyergyószentmiklós
Róth Balázsi Hunor, Kézdivásárhely
Lelkemhez a legközelebb az édesanyám felõli nagymamám áll. Ahányszor megyek hozzá, mindig ad valami kis édességet, vagy csak egy jó szót, simogatást, de az is sokat ér. Ha beteg voltam, õ ápolt kicsi korom óta. Szerintem nemcsak én, hanem az egész falu szereti és tiszteli. Ha majd egyszer én is öreg leszek, megpróbálok ugyanolyan nagymama lenni, mint õ. Rácz Edina Tímea, Szamosardó
Szõcs Kristóf, Kolozsvár
11
Péterfi Zsuzsánna, Zilah
Filip Ioan-Paul, Kárásztelek Bedea Tünde, Szentegyháza
Egy csendes kis faluban lakott egy kislány, Babának hívták. Olyan nagyszülei voltak, mint talán senkinek a világon. Mindennap meglátogatta õket. Nagymama finom diós kalácsot sütött, nagytata hazakísérte, s az üzletben megvásárolta a kislány kedvenc csokiját. Nagymamának gyakran fájt a lába, s a kisunoka segített, amiben tudott. Megsimogatta nagytata tenyerét, mely a sok munkától érdessé vált. A kisunoka simogatása puhította a nagytata kezét. Egyszer a nagytata lovas szekérrel ment ki a mezõre. A Laci nevû ló nagyon félt a traktorok zúgásától, és hazaszaladt szekerestõl. A kisunoka meglátta a szekeret nagytata nélkül, és rémülten szaladt a nagymamájához. Amikor nagytata hazaérkezett, akkor tudták meg, hogy nem történt bántódása. Ha a világon minden gyereknek olyan jószívû, áldozatkész, segítõ és aggódó, drága nagyszülei lennének, akkor minden gyerek olyan bolEgy téli napon nagymama és dog lenne, mint Baba. nagytata a meleg szobában ült a hintaszékben. Kopogtak az Plugor Blanka Beáta, Kökös ajtón. Egy kis fehér nyúl volt. Menedéket kért. Nagymama és nagytata szívesen fogadta a kis nyuszit. Tavaszig házukban maradt. Mikor indulóban volt az erdõ fele, egy zsák aranyat adott az öregeknek. Azóta is boldogan élnek, ha meg nem haltak. Minden nap, ha látom, Az öregségre gondolok: Fodor Blanka, Csíkszereda Vajon én is ilyen leszek? Sugárzó szívû ember leszek?
VÁR A FALUN NAGYMAMA Itt a nyár, a meleg nyár, Vele jön a Napsugár. Várjuk már a vakációt És a szórakozó tábort. Vár minket a hegyi patak, Az erdei kismadarak, Vár a falun nagymama, S a bölcsszavú nagytata. Mesél nekem régi mesét, Gyermekkori szép emlékét, A természet titkait, Így hallgatom szavait. Székely Elemér, Aranyosgyéres
Bereczki Emese, Nyárádszereda
Amikor én négy éves voltam, édesanyám elment külföldre dolgozni. Nagymamáéknál laktam. Egy derûs nyári reggelen Nagymama ételt csomagolt, Nagytata a lónak szénát, én pedig játékot pakoltam, és elmentünk a mezõre. A nap melegen sütött. Nagytata árnyékot készített nekem, és elment kapálni. Délfelé nagy szél kerekedett, szürke felhõk gyülekeztek. Csomagolni kezdtünk, de a szél kikapta a kezembõl a zacskót. Sírni kezdtem, hogy mibe fogom tenni a játékokat. Nagymama vigasztalt, de én csak sírtam. Nagymama az ölébe vett, és futott a zacskó után. Mikor már értük volna el, a szél felkapta, és tovább vitte. Aztán felkapta, és többet le se tette. Felültünk a szekérre, és hazajöttünk. Én ezt a szeretetet mindig és mindenkor a szívemben fogom õrizni. Györgyilyés Izolda, Kökös
Bartha Kinga, Harasztos
Újra látom nagyapám, Megkeressük nagymamám. Vígan járunk hárman ám, Vígan alszunk azután. Oláh Norbert, Tasnád
Jól lehet a nagymamával játszani, De még jobban nagytatával labdázni. Vakáció, vakáció, gyere már! Hisz tati meg mami csak reám vár. Simonfi István Marosvásárhely
Az én nagytatám, amikor fiatal volt, rendõr volt. Most már egy kicsit idõs. Mikor nála vagyok, mindig mesél az õ gyermekkoráról. A nyári vakációban voltam vele az erdõben gombászni. Láttunk egy õzikét. Remélem, hogy még soksok évig velünk marad, és még sokszor jön velem az erdõbe gombászni.
Nagyival, Ágicával, Tamással és Álmossal elmentünk az erdõbe, hátha látunk valami mókusfélét. A nagyi Skodáját leparNéma Editke, Nyárádszereda koltuk az erdõ szélén. Mikor jöttünk viszsza, hát be vannak zárva az ajtók, és a kulcs is bent van, az önindítóban. Jesszus Máriám! visított Nagyi. Próbálgattuk az ablakot kívülrõl lenyomni, de meg sem moccant. Mit lehet tenni? Nem messze tõlünk, a buszmegállóban állt egy busz, benne volt a sofõr. Álmos mondta, hívjuk ide õt, hátha tud segíteni. Oda is mentünk hozzá. A sofõr hozott egy drótot, úgy görbítette, hogy legyen a végén egy hurok, bedugta az ablakrésen, és sokat birizgálta, míg végül valahogy kiszedte a kulcsot. Nagyi megköszönte. Gyertek, mert kész vagyunk! kiáltotta, s azzal hazamentünk.
Székely Emília, Marosvásárhely
Madaras Dávid, Kolozsvár
12
Bartha Csilla Beáta, Harasztos
Az én nagymamám olyan finomakat tud fõzni! Szereti, mikor meglátogatjuk õt. Nagytatával beszélgetni szoktunk. Azért szeretem ott, mert friss a levegõ, nyáron sokat fürdünk a Sik patakban. Finomak a gyümölcsök, a táj nagyon szép. Erdõ között laknak.
Mihálka Brigitta, Szatmárnémeti
s
Sára Paula, Gyergyószentmiklós
Nekem két nagytatám és két nagymamám van. Nagyon szeretnek engem és én is õket. A nyári vakációt nagyszüleimnél töltöm. Van egy nagy padlásuk, ott mindenféle kincset lelek: anyukám régi iskolástáskáját, régi rajzokat és füzeteket, vaslámpát, cipõket, csorba vázát és maszkokat, amikkel jól játszom az unokatestvéreimmel, Erikával és Mónikával együtt. Nagymamám sose szid meg, pedig porosan jövünk le. A kedvünkért még egy cicust is befogadtak. Együtt olvasunk, és nagymamám megtanított horgolni. Nagytatám el szokott vinni minket a mezõre, ahol sokféle állatot és zöldséget találunk. Készítettünk töklámpást is. Amikor hazajövök az iskolából, sokszor gondolok a náluk töltött napokra.
Szabó Norbert, Nyárádszereda
LEVELEZÕ
Mese 2500-ból: Volt egyszer egy Napsugár. Annyi volt a barátja, mint égen a csillag, s még eggyel több. 2002 májusában az egész lapszámot megtöltötték a gyerekek rajzai, írásai, a levelezõk és nyertesek nevei, s még így is jópáran kimaradtak. Kérte is ezeket a barátait a Napsugár, hogy várjanak türelemmel, s írjanak még. A levelezõ rovatban ország-világnak kihirdeti azok nevét, akik mesét, verset, rajzot küldenek neki: a magyarlapádi Mesekör; a csíkszentimrei II., a dési III., a csíkmenasági III., a szentmátéi III., a csíkszentsimoni II.A, a torjai III., a homoródszentmártoni IV., a szentegyházai IV. A és B, a mezõpetri III. B, a hármasfalui IV., a varsolci IV. B, a dicsõszentmártoni II. E, a jobbágyfalvi III. osztály, a kovásznai Orbán Balázs Iskola III. B, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Iskola III. C, a csíkszentdomokosi 2-es Iskola III., a marosvásárhelyi 2-es Iskola IV. D, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Iskola IV. C, a tordai Ioan Opriº Iskola III. D osztálya, a csíkszeredai Ady Endre Iskola tanulói, a felsõboldogfalvi iskolások. Incze Réka, Csíkszereda; Török Rozália, Mezõbánd; Bálint Hajnalka, Boros Csilla, Mocsolya; Faluvégi József, Vulkán; Kokoly Andrea és Deák Zsuzsa, Kolozsvár; Székely Ervin, Marosludas;
VERS, MESE
Barabás Csaba, Gyergyószentmiklós
Bartha Csilla, Harasztos; Szász Csaba Lajos, Takács Adrienn, Marosvásárhely; Kis Juhász Tímea, Szilágysámson; Erdei Imola, Tóti; Ábrahám Beáta, Balánbánya; Székely Zsolt, Gyergyószárhegy; Vass Eszter, Oroszhegy; Hõgye rebeka, Völcsök; Farkas Judit, Szováta. Czibere Alíz, Szatmárnémeti; Deák Kriszta, Kolozsvár; Vass Hunor, Nyárádremete; Nagy Emese, Gyergyóremete; Szikszai Rebeka, Mezõsámsond; Kelemen Enikõ, Hilib; Hujber Róbert, Szilágycseh; Székely Barbara, Szováta; Páll Ferenc, Ferenczi Beáta, Nagyvárad; Bába Arnold, Marosludas; Kónya Szabolcs, Székelykocsárd; Lukács K. Zoltán, Nagykapus; Bálint Csilla és Edit, Oroszhegy; Fülöp Zsolt, Szászrégen; Szász Andrea, Marosvásárhely; Köllõ Melinda, Gyergyócsomafalva.
RAJZ
Februári számunk 4. oldalán két kérdést olvashattatok, amelyekre a helyes válasz: az elsõ képen a helyben járó ló, a másodikon a szél ereje hajtja a vonatot. Autómagazint nyertek: Balázs Tünde, Marossárpatak; Béres Róbert Ferenc, Szilágysomlyó; György Emil és Forika Szilveszter, Gyergyószentmiklós; Fromm Ferdinánd és Jakabffy Kristóf, Kolozsvár. A Mesterségünk címere rejtvény megfejtése: Varga színész; Kovács író; Molnár zenész; Szabó festõ. Díjat nyert a sepsiszentgyörgyi Váradi József Iskola IV. F osztályának Napsugár csapata. Gratulálunk!
13
Itt születtem Székelyudvarhely a Nagy-Küküllõ felsõ folyása mentén, a Hargita lábánál fekszik. Határdûlõi: Szarkakõ, Nagyoldal, Csicser és Budvár. Udvarhely anyaszék szíve, õsi egyházi, céhes, kereskedelmi, mûvelõdési és iskolaközpont. 1301-ben már itt a Telegdi Esperesség központja. Az Udvarhely névvel elõször 1448-ban, Hunyadi János itt tartott birtokperében találkozunk. Mezõvárosi rangját már 1485-ben oklevél említi. 1558-ban Izabella királyné minden adótól és rovataltól mentesíti, pecsét és címerhasználati jogot ad Udvarhelynek. A Székely elõtagot a város nevében Bethlen Gábor használja elsõ ízben.
Ha velünk barangoltok, úgy fogjátok ismerni Erdélyt, mint a tenyereteket. Júniusban is a Hargita aljában maradunk. Úticélunk: Szentkeresztbánya.
Azért szeretem ezt a várost, mert az emberek kedvesek, segítõkészek, és sok játszótér van.
Az Anyaváros név arra utal, hogy Ma a városnak 40.000 lakója itt mûködött a Szévan, 94%-uk magyar nemzetiségû. kelyföld peres A mai Márton Áron tér (hajdani ügyeit ellátó fõtörgabonapiac) és a Szent Miklós hegy vényszék, itt tara tudás és a hit fellegvára: itt áll a tottak több székely 17. századi plébánia és a plébánianemzetgyûlést, templom, a 16. századi jezsuita alaamelyek egyikén, pítású katolikus fõgimnázium száz1505-ben megaléves épülete, a 17. században alapíkották a Székelyek tott református kollégium. Constitucioját (Alkotmányát). A város központjához közel az egykori Székely Támad vár romjait láthatjuk. Valamikor ott állt a Domokos-rendi szerzetesek kolostora. Ezt Báthory István a XV. században várkastéllyá alakította, sarkaira olaszbástyákat építettek, a várárkot pedig a Küküllõ vizével töltötték fel. A Rákóczi-szabadságharc idején lerombolták, azóta Csonkavár a neve. 1871-ben Fõreál iskolát építettek a vár területén. Legrégibb mûemlékünk, a Jézus-kápolna a XIII. század elején épülhetett. 14
A Parajd fele vezetõ út mentén, a várostól 2 kilométerre fekszik Szejkefürdõ. Híres petróleum ízû borvízforrásairól. A borvizet régen bivalyos szekerekkel hordták a városba. Ma strand is mûködik a forrás közelében. A terület 1871-ben Orbán Balázs tulajdona lett, ide is temették el. Síremlékéhez az utat máréfalvi székelykapuk mutatják. Sok híres ember neve kötõdik városunkhoz: Tamási Áron, Benedek Elek, Nyírõ József, Márton Áron, Tompa László, Szabó Dezsõ, Kányádi Sándor. Városunkat iskolavárosnak mondják. Nyolc általános és nyolc középiskolánk van: mûvészeti, katolikus, református gimA fõtér legszebb épületei a 18. századi ferences názium, szakiskolák. templom és kolostor, a református templom, a MilA mûvelõdési házba szoktunk lenium évében épült Vármegyeháza. járni mesejátékot nézni. Olyan, mint a felnõttek színháza, igazi színészek játsszák, de mesét.
Iskolánk Móra Ferenc nevét viseli. Tágas, modern épület. Minden évben tartunk Móra-napot vetélkedõkkel, elõadásokkal, játékokkal. Még sok mesélnivalónk lenne, de inkább gyertek el, s folytassuk itt a bemutatót. Összeállították a III. A osztály tanulói Baczó Imola tanítónõ segítségével.
Azért is szeretem az iskolánkat, mert nagy, tiszta udvara van meg focipályája, és sok barátom van itt.
15
Könyvmoly
Szólj, szám!
1. Néhány vesszõn múlt az élete. Gertrudis királyné meggyilkolása elõtt Bánk bán és társai az esztergomi érsekhez fordultak tanácsért. Íme az érsek kétarcú válasza. Minden a hiányzó vesszõkön múlik. Tedd ki õket úgy, hogy a mondat ezt jelentse: egyetértek a gyilkossággal. Azután tagold úgy a mondatot, hogy értelme ez legyen: ellenzem a bûntettet. A királynét meggyilkolni nem kell félnetek jó lesz ha mind beléegyeznek én nem ellenzem.
Darlaczi Júlia, Szentmáté
NÉPMESE Nagy örömet szerez nekünk, hogy oly sokan szeretitek a népmesét. Jeremiás Bettina, Kállai Gyula, Király Anita, Pap Réka, Tárnok Norbert nagyváradi, Bálint Júlia szilágysámsoni, Szabó Andrea göcsi, Nagy Andrea, varsolci, Bacsó Zsuzsanna négyfalusi, Orbán Arnold, Király Ingrid, Fehér Brigitta, Szabó Enikõ Krisztina, Dãnilã Noémi, Tordai Ferenc szilágysomlyói, Zabolai Noémi, Móriczi Réka szentmátéi jóétvágyú könyvmolyok mind arra biztatnak titeket, hogy olvassátok a népmeséket, népmondákat, állatmeséket Benedek Elek, Ambrus Lajos, Fábián Imre gyûjtésében. A szentmátéi gyerekek azért szeretik Az óriás leánykája címû Ambrus Lajos gyûjteményt, mert a bethleni A nyelv csak élve tündököl versenyen nyerték. Van, aki testvérétõl, van, aki szüleitõl, nagyszüleitõl kapta kedvenc meséskönyvét, s valahányszor kézbe veszi, az ajándékozó jut eszébe róla.
2. penna, irka, pattantyú, szablya, lábbeli, malaclopó, lélekmelegítõ szókincsünk régi gyöngyszemei. Keresd meg, ma milyen szót használunk helyettük. 3. d vagy dd? Egészítsd ki: ve...! hi...! osz...! mon...! vé...! szõ...! fon...! te...!
lás...! kül...!
!
ta Havon at 3 díj k ki n sorsolu
Tiszta lap (fehér vagy színes), ragasztó, puliszkaliszt vagy gríz, esetleg festék szükséges mostani mutatványunkhoz. Ragasztózd meg a lapot, de csak ott, ahova mintát szeretnél varázsolni. Bátran szórd rá a lisztet, ahol nincs ragasztó, onnan úgyis lepereg. Ha akarod, meg is festheted. A legszebbeket szeptemberi lapszámunkban közöljük. Maszat Mûvész A februári pályázat nyertesei: Petrás Andrea, Jedd (1); Venczel Orsolya Ivett, Sepsiszentgyörgy (2) és a bardoci másodikosok (munkáik közül a Lõrincz Elemérét (3) közöljük). 2 3
Szûcs Tímea, Varsolc
vár...! hor...!
Márciusi megfejtések: 1. Petõfi Sándor: Megy a juhász a szamáron; Ady Endre: Fölszállott a páva; Jack London: Az éneklõ kutya; Arany János: Rege a csodaszarvasról; 2. Kiskõrösön született, Fehéregyházán tûnt el Petõfi; 3. szab, zab, a, Aba, aba, zaba, szabad, ad, á, ág, Ság, szabadság, ha, arc, harc. Gyõzteseink: Kerekes Jóska Endre, Kolozsvár; Csatlós Csaba-Zsolt, Marosvásárhely és a krémeri III. A osztály.
1
16
!
ta Havon at 3 díj k ki n sorsolu
BITAY ÉVA
VIRÁGOM, VIRÁGOM...
"
Tudod-e, hogy a szép, színes sziromlevelek tulajdonképpen vendégcsalogató plakátok? A virág csak azért van, hogy helyében kialakuljon a termés. Ehhez viszont a virágpornak a bibére kell kerülnie. Ki szállítja a virágport egyik virágról a másikra? A rovarok vagy a szél, bár õkelme megbízhatatlan postás. Nem hiába hívják a felelõtlen embert széllelbéleltnek: fütyörészve akár 6 kilométer magasra és 5000 kilométer távolra is elröpíti a virágport. Így bizony kevés ér célba. Ezért a széllelporzó növények hosszan kilógatják virágjukból a bibeszálat. Ilyenek a fûfélék. Persze a szélnek nincs szeme, ezért ezek a virágok jelentéktelenek, zöldes színûek. Miért visel bajuszt a kukorica? A csuhélevelek közül kicsüngõ bajusz minden szála
egy-egy bibeszál, amelyhez a csövön egy-egy magház tartozik. Ha letéped a kukorica bajuszát, foghíjas vagy éppen csupasz lesz a kukoricacsõ. Bogárcsárda. Csapolt nektár kapható! A rovarok be-betérnek a virágkehely-csárdába, jóllaknak
nektárral, s közben szárnyukon, lábukon épp a célba, a bibére juttatják a virágport. Megválogatják vendégeiket a virágcsárdák? A vadmurok mindenkinek kínálja nektárját. Ernyõs virágzatán igen vegyes társaság: legyek, poloskák üldögélnek. Más virágok mintázatukkal, színükkel irányítják vendégeiket, vagy testreszabott
TURBÁNLILIOM Egy száron akár 30 bókoló turbán-virágot is nevel. Európa domb- és hegyvidéki erdeiben élõ hagymás, évelõ növény.
"
alakjukkal, méretükkel válogatnak. Például sarkantyú vagy tölcsér mélyén rejtik el a nektárt, így ahhoz csak a hosszú szívókával rendelkezõ méhek és lepkék férhetnek hozzá. Az este repkedõ szenderek hosszú szívókájukat rugószerûen feltekerve hordják. Az általuk látogatott virágok rendszerint fehérek, így a sötétben is láthatók. A nektárcsárdák egész nap nyitva tartanak? A virágok szigorú órarend szerint termelik a nektárt. A mezei katáng például reggel 7-tõl déli 12ig üzemel. A méhek pontosan megjegyzik maguknak az egyes virágok nyitvatartási idejét, s munkájukat eszerint osztják be.
Havon ta 3 díjat sorsolu nk ki
KISKÓPÉ
Melyik az a fa, amelynek virágait különös elõszeretettel látogatják a méhek? Márciusi megfejtés: a szárnyasok zúzógyomra olyan, mint egy mûfogsor. Nyertesek: Nagy Zoltán és Botond, Csíkszentimre; Kovács Emese, Sármás és a dési harmadikosok.
Kúszó, évelõ növény, sûrû telepekben nõ Európa nedves rétjein. Jó ír nehezen gyógyuló sérülésekre.
PÉNZLEVELÛ LIZINKE 17
!
HAHOTA
J
Testes hölgy sétál a tengerparton. Mögötte egy kisfiú lépked. Mit akarsz, kisfiú fordul hozzá a nõ. Semmit válaszol a gyerek , csak szeretek árnyékban lenni. Kerekes Jenõ, Magyardécse
R
Gyerekek, mondjatok olyan élõlényeket, amelyek tavasszal ébrednek fel téli álmukból. Peti jelentkezik: A fagylaltos! Szász Csaba, Marosvásárhely
R
Képzelje, a feleségem leesett egy tízméteres létráról. Keze, lába, nyaka tört? Nem történt semmi baja. Hát az hogy lehet? Úgy, hogy a létra legalsó fokáról esett le.
¬Vári
Tímea, Székelykeresztúr: ennek a lapszámnak egyik fõszereplõje. 1. Melegítõ égitestünk 2. Gondolkodásra használt szervünk 3. Giz-... 4. Igen angolul 5. Ebbõl fejlõdik ki a növény 6. Anyó párja 7. Vízzel tisztít 8. Nem ezt 1 2 3
°Reisfeld
Réka, Nagybánya: a következõ szavak ellentétének, párjának kezdõbetûibõl kedvenc regényem címe alakul ki. HIDEG ................ NEM ................ SÓ ................ ÚGY ................ KÖZEL ................ APA ................ SZÉP ................ TYÚK ................ TÖRPE ................ Ravasz Mónika, Csíkszentkirály: nyuszifejbe rejtettem a barátnõm nevét és életkorát.
±
4 5 6
11
7 8
Dénes Varsolc:
Eszter, két fiúnév Vajda Tímea, Marosvásárhely és egy tulajdonság.
R
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
18
®Czine
S D
D
Adorjáni Zsolt Mihály, Nyárádszereda
Attila, Sepsiszentgyörgy: egy költõnk neve 1. Lelkész 2. Napszak 3. Szakít 4. Évszak 5. Nem lány 6. Tollforgató
M
Mondja, kérem, jó ez az ejtõernyõtípus? Eddig még senki sem panaszkodott.
E
R
T
K Á 1 2 3 4 5 6
Gombos Katalin, ¯ madaras: a fenti költõ
1 2 3 4 5 6 7 8
A
J
TALÁLD KI!
² Magyarosi
Szende Tünde, Marosvásárhely: õ szeret engem a legjobban. 1. Korog a gyomra 2. Legnagyobb folyónk 3. Napszak 4. Ülõbútor 5. Kerek gyümölcs 6. Fagyit eszik 7. New ..., amerikai város 8. Éjjel látjuk 9. Ebben a percben. 1 2 3 4 5 6 7 8 9
³ Nagy Erika, Nyárádszereda: két nap.
FÕ
FÕ
FÕ
FÕ
FÕ
FÕ
TEK P
FÕ
´ Kiss
László, Szentegyháza: kedvenc regényhõsöm. 1. Nevezetes 2. A ház szeme 3. Gépember 4. Tolvaj 5. New ... 6. Vérszínû 7. Iskola elõtt oda jártál 8. Nem szabad 9. Szülinapi sütemény 10. Szürke rágcsáló 11. Koratavaszi, piros zöldség
Backa- 9 két versének címe lesz olvasható a rejt- 10 vény két oszlopában. 1. Nem múlt ÁPRILISI és nem jövõ 2. Karjaiban tart (ré- 11 MEGFEJTÉSEK gies) 3. Az én személyemmel 4. Háztetõ széle 5. Látta 6. Jóked- 1. tavasz 2. mama, a pap, majó, a pók 3. vet, vidámságot 7. Molnár teszi a vas, vés, rés, réz 4. bûvös kocka 5. cinke 6. búzával 8. Szemeddel érzékeled Többsincs királyfi 7. nokedli 9. Õsszel ... .. szõlõ 10. Repül
VAJNÁR ILONA rejtvénye
REJTVÉNYPÁLYÁZAT
é Három hónapot töltöttem Párizsban meséli Peti a barátjának. Na és megtanultál franciául? Meg bizony. Hogy mondják például azt: hóember? Azt nem tudom, mert... folytatás a rejtvényben. A megfejtést június 15-éig várom tõled levélben vagy levelezõlapon, a Rejtvénykirály
COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY
Címlap:
Péter Sára, Kõrispatak
RMDSZ
é
E lapszám megjelenését a PRO PROFESSIONE és a COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY támogatta.
A MÁRCIUSI REJTVÉNYPÁLYÁZAT megfejtése: Nem kaptál használati utasítást? Könyvjutalmat nyertek: Kaszta András, Nagybánya; Czimbalmos Szilveszter, Gyergyószentmiklós; Dezsõ Botond, Kézdivásárhely; Szígyártó Emese, Székelyszenterzsébet; Szabó Gyõzõ, Szováta. Gratulálunk!
NYERTESEK
NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE (fõszerkesztõ), MÜLLER KATI. A szerkesztõség postacíme: 3400 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax: 064/141323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail:
[email protected] Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. Cont 2511.1-569.1/ROL B.C.R., SUC. JUD. CLUJ Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 9000 lej
19
Díszes cserép
Temperával csíkozhatod a cserepet, vagy képet, verset pingálhatsz rá . Érdekes hatást érsz el, ha a különbözõ árnyalatú háttérfoltokat nedves szivacscsal összemosod. A mintákat csak akkor kezdd, amikor az alap már megszáradt. A csíkos cserép úgy készül, hogy öntapadós szalaggal leragasztod, ahová nem akarsz festeni.
Pillangó
TE VAGY A LEGJOBB ANYUKA!
Nefelejcs krepp-pa pírb
ól
Én vagyok a kis bohóc, szeretlek, anyuka. Nagy buli van ilyenkor, de én leszállok a színpadról. Szeretem ezt a napot, mert ajándékot adhatok. Bagossy Norbert, Gyergyószentmiklós
Mit súg anyunak a pillangó? Vágd ki, ragaszd kartonra, és újra vágd körül a lepkét. Az aljára, pontosan a szárnyak végére ragassz egy-egy ezer lejest. Ha az orrát alátámasztod, az ujjbegyeden is megáll.
Vágj keresztszálra hoszszú csíkokat, sodorj zsinórt belõlük, majd nyomkodd az elõrajzolt és ragasztóval megkent rajzlapra. Ne vizezd! A PRAKTIKA címû folyóirat ötletei nyomán
