GYERMEKIRODALMI LAP XLV. ÉVFOLYAM 517. SZÁM JANUÁR

GYERMEKIRODALMI LAP XLV. ÉVFOLYAM 517. SZÁM 2001. JANUÁR

LÁZÁR ERVIN

Az új évre útravalóul LÁZÁR ERVIN meséjét tarisznyáljuk fel neked. Ha szomorú vagy, gyere a Négyszögletû Kerek Erdõbe – ott vidámság, igaz emberség, szeretet fogad. Bemutatjuk Mikkamakka barátait. Melyikben ismersz magadra? tyogtak a könnyei. Én nem bánnám, ha – S akkor jöttél te – néha-néha meglátogatna mondtam. a Szomorúság. Mondjuk, szünk a fák közt, már meg va– Igen – nézett rám Mikkahavonta egyszer. Vagy inkább gyok mentve. makka –, mondtam már, hogy félévenként. Elüldögélhetne Bent az erdõben aztán kiez a dolgom. Jöttem, és elhívitt. Még be is sötétítenék a kedszuszogtuk magunkat, s megtam ide a Négyszögletû Kerek véért. Összehúznám magam. fordultunk. Lássuk csak, hol az Erdõbe. Azóta itt él. És sajogna, sajogna a szívem. a Szomorúság! Ott volt mögöt– Kettesben veled. De hogy mindennap eljön! tünk. De már oszladozott, fosz– Dehogy kettesben. Itt él Na nem, azt már mégsem! Ló Szerafin is, a kék paripa. Õ, Ma is elég bánatosan kelt tudod, kéknek született. Ami fel a nap. A dombháton már ott nem csoda, mert Ló Szerafin komorlott, gomolygott, nõtt, lócsoda. Vagyis hogy csodaló. nõdögélt a Szomorúság. MeneCsakhogy az emberek nem kültem volna. De hova? hisznek a csodákban, a kék loS ebben a pillanatban csönvakban meg még kevésbé. gettek. Nagyon vidáman szólt Mosták, dörzsölték, szappaa csengõ. Ugrottam, tártam az nozták, sikálták szegény Ló ajtót. Egy macskaforma kis fiSzerafint. Persze kék maradt. gura állt a küszöbön. Erre befestették szürkére, pej– Mikkamakka vagyok – re, feketére, sárgára. De egymondta. – Hallottál már rólam? ladozott, sápadozott, halványokettõre levedlette a festett – Még nem. dott. Eloszlott lassacskán, mint szõrt, és újra kéken ragyogott. – Akkor most hallasz – haa köd. Akkor aztán minden kezdõdött darta. – Fussunk! – Köszönöm! – mondtam elölrõl. Megszökött hát, s nekiFutottunk végig a falun, Mikkamakkának. vágott a világnak. Bujkált, vánahogy a lábunk bírta. A szem– Ne köszönd – nevetett dorolt, igen szomorú volt. bejövõknek kikerekedett a szeMikkamakka –, ez a dolgom. – S akkor jöttél te. me láttunkra. Nicsak, itt fut Most egy pár napig itt laksz – Igen – mondta gyorsan egy medveforma férfi meg egy velünk a tisztáson, s meglátod, Mikkamakka. – Meg aztán itt gyerekforma macska! Ettõl elutána nem lesz semmi baj. nevették magukat. A nevetés – Mi az, hogy veletek? Kikránk is átragadt, a réten már kel? – kérdeztem nevetve futottunk. – Jó társaság, ne félj! – – Az ott a Négyszögletû Kemondta Mikkamakka. – Elsõrek Erdõ – mutatott elõre Miknek ott van mindjárt Bruckner kamakka, s tudtam, ha benn leSzigfrid. Nagy hírû oroszlán volt! Artista, fõzsonglõr, bûvész, bohóc, balett-táncos. Versengtek érte a cirkuszok. Aztán megöregedett. Meglassult, meggörbedt, meggyengült. Csak a nagy hangja maradt a régi. Nem kellett már senkinek. Rá se néztek a cirkuszigazgatók. Õ meg szomorkodott, csavargott, kujtorgott. Egy szép este kint ült a város szélén, po-

BEMUTATKOZUNK

3

lakik Aromo is, a fékezhetetlen agyvelejû nyúl. Meg itt él Vacskamati is. Olyasféle szerzet, mint én, csak kicsit szeleburdi. – Az igazán nem nagy baj – mondtam. – Nem nagy. Bizonyos körülmények között nem nagy – mondta kis hallgatás után. – Na várj, elmondok egy esetet. Volt ennek a Vacskamatinak egy nagyon jó barátja, egy kisfiú. Megbeszélték, hogy délután elmennek moziba. A kisfiú nagyon boldog volt, a megbeszélt találkozóra pontosan megérkezett, még két fagylaltot is vett. Múlt az idõ, a kisfiú álldogált a sarkon, a saját fagylaltját elnyalogatta, a másik elolvadt, már csak a lucskos tölcsért szorongatta, de Vacskamati csak nem jött. Mert mi történt? Elindult ugyan Vacskamati a találkozóra, de útközben találkozott egy másik barátjával, aki éppen a Vidám Parkba igyekezett. “Jaj de jó – kiáltotta Vacskamati –, megyek veled!” A kisfiút nyomban el is felejtette. Hullámvasutaztak, virslit ettek, táncikáltak, s egyszer csak az óriáskerék tetején Vacskamatinak eszébe jut a kisfiú. “Jaj” – kiáltja, és már ugrik is ki, majd a lábát töri, és fut a megbeszélt helyre. A másik barátja meg nem tudja, mit gondoljon. Nagyon elszomorodik, Vacskamati meg fut a sarokra, de a kisfiú már nincs ott, csak egy szétmázolódott fagylaltpacni az aszfalton. Hazament, sírdogált-rídogált. Aztán másnap kezdõdött minden elölrõl.

4

Nem múlt el nap, hogy bánatot ne okozott volna valakinek a szeleburdiságával. De legfõképpen magának, mert minden este keservesen megbánta, amit aznap rosszul csinált, és sírdogált odahaza. Akkor aztán... – Becsöngettél hozzá – mondtam. – Most is olyan szeleburdi? – Most is – mondta Mikkamakka –, de azért majd megszereted. Nagy Zoárd is szereti. – Az kicsoda? – A lépkedõ fenyõfa. – Tud menni? – Tud. Azt kérte annak idején egy tündértõl, hogy engedje õt vándorolni. Nem akar örökké egy sziklás hegyoldalban állni egy tölgy meg egy bükk szomszédságában. “Pe-

dig nincs annál szebb – mondta neki a tündér –, mint háromszáz évig nézni egy völgyet. Egy percig nézni nem érdemes, húsz év nagyon kevés rá, de háromszáz év... az igen!” De Nagy Zoárdnak aztán beszélhetett! “Jól van – mondta a

tündér –, mehetsz!” Na, el is indult Nagy Zoárd. Megjárta a sivatag homokját, a tengerek partjait, szigeteken járt, délszaki földeken, jéghideg északon. Igen ám, csakhogy egyszer elkezdett sajogni a szíve. Újra látni szerette volna a völgyet, a folyót, szeretett volna elbeszélgetni a tölggyel és a bükkel. Fogta magát, hazament. Van lába, megtehette. Otthon aztán úgy érezte, hogy ez nem ugyanaz a völgy, nem ugyanaz a folyó, s a tölgy se meg a bükk se ugyanaz. “Ez nem ugyanaz a hely, ahol születtem” – kiáltotta, és újra nekivágott a világnak. Járt, járt körbe szakadatlan. De hogy találta volna meg, amit keresett?! Belefáradt, elszomorodott. – És akkor találkoztatok. Köztetek jól érzi magát? – kérdeztem. – Járkálhat kedvére, álldogálhat kedvére – mondta Mikkamakka. – Lehet, hogy néha elvágyódik... És velünk van Szörnyeteg Lajos is. – Annyira csúf? – csodálkoztam. – Inkább csúnyácska. Meg hát... nem is egy lángész. Egy hétig is eltöpreng azon a kacifántos kérdésen, hogy mennyi kettõ meg kettõ. Na de ha éhes vagy, és Szörnyeteg Lajosnak egy darab kenyér van a kezében, szemvillanás alatt megfelezi veled. Ha valami bajod van, mindenkinél hamarabb próbál segíteni. Õ a legjobb szívû behemót. – S õ hogy került ide? – Tudod, milyenek az emberek. Járatták vele a bolondját. Elküldték a patikába velõs csontért. A henteshez aszpirinért. És õ meg ment, segíteni akart. Gondolhatod, mekkorákat nevettek rajta. Aztán talál-

kozott velem. – Azóta itt lakik a Négyszögletû Kerek Erdõben – mondtam. – Itt – folytatta Mikkamakka –, akárcsak Dömdödöm. – Kicsoda? – Dömdödöm. Azért nevezzük így, mert csak annyit tud mondani: dömdödöm. Aromo úgy meséli, hogy Dömdödöm egyszer nagyon megszeretett valakit. El is indult, hogy majd odaáll eléje, és azt mondja neki: szeretlek. Igen ám, de útközben látott két asszonyt, akik világéletükben gyûlölték egymást. Éppen azt mondta az egyik: “Én igazán szeretem magukat, de ha még egyszer átjön a tyúkjuk a kertembe!...” “Ejha!” – mondta

Dömdödöm, és odaért a templomtérre. Ott éppen egy zsinóros zekés poroszló püfölt egy rongyos gyereket. “Én szeretem az embereket – ordította a poroszló, és zitty a somfa pálcával – de azt nem tûrhetem...!” – és zutty a somfa pálcával. “Már megint ez a szó” – mormogott Dömdödöm. Meghallotta, ahogy a ligetben egy lány azt mondja egy fiúnak: “Én igazán szeretlek.” “Akkor talán olyan is van, hogy nem igazán? Ha szereti, akkor miért kell hozzá az az igazán? – háborgott magában Dömdödöm. – Vagy szeret valakit az ember, vagy sem.” S akkor elgondolkozott ezen a szeretni szón. Mit is jelent igazából? Mit jelen-

Áldassunk meg hõvel, hóval, szívünk legyen jóval teli. (Nagy László)

tett annak az asszonynak a szájából? Mit a poroszlóéból? És mit a ligetbeli lányéból? Mit? De már akkor oda is ért ahhoz, akit megszeretett. Megállt elõtte, rápillantott, és azt mondta: “Dömdödöm”. Azóta se hajlandó mást mondani, csak ennyit, hogy dömdödöm. Odanézz! Ott vannak. Bizony ott voltak valahányan. Futottak elénk. “Isten hozott benneteket!” – kiabálták. Ölelgettek engem is, mintha ezer éve köztük laktam volna. Egyszer csak a nagy lármában hozzám fordult Mikkamakka. – Akartál valamit mondani? – Csak azt akarom... csak annyit akarok – dadogtam a hirtelen felzengõ csendben –, hogy dömdödöm.

Itt az új év, új jót hozzon, Régi jónktól meg ne fosszon. Hogyha új jót nem is hozhat, Vigye el a régi rosszat. (barcaújfalui köszöntõ) MÜLLER KATI rajzai

5

MÉHES GYÖRGY

A LÁNCHÍD HÕSE Az ország ügyeit intézõ – ha ugyan intézõ – Tekintetes Karoknak és Rendeknek az volt a nézetük, hogy minden úgy van jól, ahogy van. Minden változtatás ártalmas a nemzetnek – vagyis a nemességnek: mert kizárólag magukat tekintették a nemzet képviselõinek. Nem kell magyarázni, milyen ártalmas volt ez az ország fejlõdésére. Széchenyi három nagy mûvében – Hitel, Világ, Stádium – e maradi felfogás ellen indított harcot. De nemcsak szóban, hanem tettekben is. Crescence, a felesége ragyogó szemmel hallgatta, amint a cenki kastély könyvtárszobájában fel-alá járva magyarázta neki a máris mérnöki pontossággal kidolgozott terveit. – Egyesítjük Pestet és Budát. Lehetetlen, hogy mikor megkezdõdik a jégzajlás, s a Dunán el kell bontani a hajóhi-

6

dat, többé nincs közlekedés a város két része közt. Ez tûrhetetlen – ütött ököllel az íróasztalára. A felesége átszellemülten nézte, és arra gondolt, hogy az õ lánglelkû férje minden akadályt legyõz. Nemcsak tündöklõ szépségû, hanem okos, mûvelt asszony volt, messze fölötte állt kora arisztokrata hölgyeinek. – Megalapítom a Híd Egyesületet, és máris indulok Londonba. Megkeresem a legjobb hídépítõket. Sajnos, legalább 3 hónapra megint itt kell hagyjalak. – Büszke vagyok reád, István – ez volt az asszony válasza. Angliában Széchenyi tanácskozott a legjobb mérnökökkel, és sokat tanult tõlük. Pontos ter veket készítettek, hiszen csak ezekkel gyõzhetik meg a fõváros vezetõit, akiknek elsõ kérdésük volt és maradt is: “Honnan lesz reá pénz?” Valóban, ez nagy kérdés volt. Erre Széchenyi, aki magáévá tette Nyugat gazdasági elgondolásait, így válaszolt: – Jövedelmezõvé kell ten-

Nagycenk – a Széchenyi kastély és parkja

Crescence és Széchenyi

nünk a hidat. – Mibõl? – kérdezték. – Hát a hídpénzekbõl. Így volt ez eddig is. De ki fizetett hídpénzt? Csak a “misera plebs contribuens”. Vagyis a szegény adófizetõ nép. Errõl többé szó sem lehet. A hídon mindenki fizet! – szállt szembe a maradiakkal Széchenyi. Lett is ebbõl felfordulás. Az 1832–36-os országgyûlésen öszszecsapott a haladó és maradi párt. Széchenyi a nyugati kapitalizmus érveit hangoztatta: a hidat csak úgy lehet megépíteni, ha állandó jövedelmet hoz. Ehhez pedig mindenkinek fizetnie kell. A bankárok csak abban az esetben fedezik az építés költségeit, ha majd a hídvámból megtérül a kölcsön. Sok ellenzõje volt a hídnak. Gróf Ciráky országbíró öregesen reszketõ hangján azzal vádolta meg a hídépítõket, elsõ sorban Széchenyit, hogy sárba temetik az õsi alkotmányt, hiszen eddig szent joga volt a nemességnek az adómentesség. Széchenyi világosan megfogalmazott érvei azonban legyõz-

A Lánchíd – ma

ték a maradiakat. Az országgyûlés megszavazta a hídvámot. Széchenyinek meg kellett küzdenie a pesti és budai polgárokkal is. Ezek ugyanolyan maradiak voltak, mint a nemesség egy része. A polgárok semmiképpen sem akarták megszüntetni a hajóhidat. Ez az õ hídjuk, a polgárság hídja. Végül itt sem gyõzött a maradiak álláspontja. Széchenyi észérveivel szemben õk csak indulatokat tudtak felhozni. Mégis évekig tartottak a tárgyalások, és csak a végsõkig elszánt Széchenyi tudta állni a harcot. Ebben az idõszakban minden gondolata a Híd volt. Egész életét tette rá. Azt írta naplójában: “Dolgozom szorgalmasan, dolgozom önérzettel. Lenyesik szárnyamat, lábamon járok. Levágják lábamat, kezemen fogok járni, s ha ezeket is kiszakítják, hason fogok mászni, csak használhassak!” A polgárság végül is enge-

dett. Akadt egy okos vállalkozó: báró Sina György. A macedóniai görög származású bankár ekkor már nagy birtokokat vásárolt Magyarországon. A jószemû, eszes üzletember Széchenyi mellé állt. Vállalta az építkezés költségeit. Még volt egy veszedelmes akadály: Metternich. Hogy-hogy egy ilyen nagy építkezésnél nem kérik elõre az õ jóváhagyását?! Széchenyi talán nem tudja, hogy a Habsburg Birodalomban csak a kormány kezdeményezhet?! Széchenyinek sikerül a császár testvérét, József fõherceget, Magyarország nádorát, aki jóindulatú, magyarbarát ember volt, meggyõznie, a hídépítés pártjára állítania. József nádor megbékítette a bécsi udvart, és Széchenyi újra útra kelhetett London felé. A tervezéssel William Thierney Clarkot, a híres hídépítõt bízza meg. A hídépítéshez szükséges angol vasat megrendeli és hazaküldi. Gondoskodik szakmunkásokról – lehetõleg magyarokról. A tervezõ öccsét, Clark Adamot bízzák meg a híd felépítésével.

Az alapkövet 1842-ben helyezi el József nádor, akinek a bécsi kormány megbékítése mellett nagy szerepe volt a pestbudai polgárság makacs ellenállásának legyõzésében is. Magához hívatta nem hivatalos kihallgatásra, hanem barátságos tanácskozásra Pest és Buda tekintélyes polgárait. Az urak igen meghatódtak, hogy az õ eszüket kéri kölcsön az ország nádora. Hogy is mondhattak volna nemet arra, amire a fenséges úr, a fõherceg igent mondott. Így aztán nekifoghattak a hídépítésnek. Széchenyi a közeli Ullmann palotában bérelt lakást, és onnan figyelte a munkálatokat. A Lánchidat 1849-ben avatták fel. Máig is Európa egyik legszebb hídja, és örök emléket állít az egyik legnagyobb magyar államférfinak, Széchenyi Istvánnak. Az alapkõletételnél használt vakolókanál

A Híd alapkõletétele – jobbról a 3. Széchenyi, balról a 4. József nádor

7

DÉNES GYÖRGY

LETT MESE Sír a kis lett: lett mese kell! S teliholdként lett mese kel. Szól a mese: Kedves lettem! Hattyú voltam, mese lettem. Hõsmondája õskeletnek féltett kincse ma a lettnek. Rajta nõttek föl a lettek, s mind hûséges lettek lettek. Hogyha találkoztok lettel, köszöntsétek tisztelettel. Bár jeges szél zúg felettek, nyájas emberek a lettek.

LETT NÉPMESÉK BÁN PÉTER FORDÍTÁSÁBAN

A PERESKEDÕ TESTVÉREK

Volt egyszer, hol nem volt két testvér: az egyik roppant gazdag, a másik olyan szegény, mint a templom egere. Egyszer a szegény testvér beállított gazdag testvéréhez: – Segíts rajtam valahogy. Egy kenyérhéjam sincs a házban, egy marék pelyva se a csûrben. A gazdagnak éppen akkor döglõdött egy tehene, a testvérének adta, de figyelmeztette: – Ezután hagyjál békében! És ha levágtad a tehenet, hozd el nekem a bõrét! “Micsoda ajándék! – gondolta a szegény. – A húsa az enyém, a bõrét – adjam vissza!” Mégis megköszönte, a döglõdõ tehenet felrakta a szánjára, hazahúzta, de sajnálta levágni. Feleségével gyógyítani kezdte, és addig ápolta, amíg felépült, lábára állt. Olyan sok tejet adott, hogy öröm volt nézni. Meghallotta ezt a gazdag testvér, és elöntötte az irigység. “Miért is adtam neki azt a tehenet? Hiszen ez kész veszteség!” Zaklatni kezdte testvérét: – Add ide a tehenem bõrét! Ide a bõrrel! A szegény testvér hiába magyarázta: – A tehén nem élhet a bõre nélkül. Várj, amíg megdöglik, akkor megkapod a bõrét. 8

A gazdag csak a magáét fújta: – A bõr az enyém. Ha szépszerével nem adod, menjünk a bíróhoz. Elmentek a bíróhoz. A gazdag egyféleképpen mondta a magáét, a szegény másképp. A bíró sehogy sem értette. Aztán így szólt: – Fölteszek három kérdést. Aki helyesen felel, az nyeri meg a pert. Mi a legédesebb? – A méz az én méhkasaimban – felelte a gazdag. – Az álom – mondta a szegény. – Igaz, az álom! És ki a legfáradhatatlanabb? – Az, aki a legtöbb pénzt gyûjtötte össze! – kiáltotta a gazdag. – A legfáradhatatlanabb az irigy ember ellenkezett a szegény. – Sem éjjel, sem nappal nincs nyugta, állandóan arra gondol, kit irigyelhetne. – Igazad van. És ki a legszerencsétlenebb? – Aki tévedésbõl, legjobb fejõstehenét odaadta toprongyos testvérének! – kiáltotta a gazdag. – Nem! – nevetett a szegény. – Az a legszerencsétlenebb, aki akaratlanul is elismeri a bíró elõtt, hogy nem bõrt, hanem fejõstehenet adott. – Jól feleltél, te szegény ember, neked jár a tehén – hirdetett ítéletet a bíró.

A TALPRAESETT BOJTÁRGYEREK Egyszer egy pásztorfiú juhokat õrzött, s egy bárány a patakba fulladt. – Mitévõ legyek? – kesergett a fiú. – A gazdaszszony veszekedni fog, a gazda elnáspágol. Hogy az ördög vigye el! Ahogy kimondta, zúgni kezdtek a fák, és ott termett az ördög. – Mi kell, te legény? – Fizess a bárányért, te magad vitted a patakba. – Mennyit kérsz? – Egy sapka pénzt. – Ha megteszed, amit parancsolok, kapsz tõlem egy sapka pénzt. Az elsõ dolog: versenyt futunk, a második: követ dobunk a magasba, a harmadik: köveket szorítunk össze. – Rendben van, de nem én futok versenyt veled – mondta a fiú. – Vigyáznom kell a nyájra, nehogy kárt tegyen a búzavetésben. Helyettem az öcsém fut majd, ott alszik az erdõben, a borókabokorban. Kiálts neki: “Janis, Janis, fussunk!” Az ördög elment az öcs után. Nemsokára hallotta is a pásztorfiú, amint elkiáltja: “Janis”. Utána dobogás hallatszott. Egy megrémült nyúl ugrott ki a bokorból, s persze gyorsabban futott, mint az ördög.

Ezután köveket kezdtek dobálni. Az ördög megragadott egy nagy követ, és feldobta a levegõbe. A kõ három óra múlva esett vissza, és száz méterre fúródott a földbe. A legényke egy madarat vett ki a zsebébõl, és feldobta. Az három óra múlva sem jött vissza. Az ördög újra alulmaradt. Mert hát visszarepül a madár? Az ördög felkapott egy követ, és összeszorította, hogy por szállott ki belõle. – Hát csak úgy tudod megszorítani? – nevetett a legényke. – Nézd, én úgy összeszorítom, hogy a leve is kicsurran! Azzal egy almát vett elõ a tarisznyájából, és úgy megszorította, hogy a leve kifröccsent. Mit lehetett tenni, itt is vesztett az ördög. – Na, gyorsan fuss a pokolba – mondta a legényke –, és hozd a pénzt! Az ördög elszaladt a pénzért. Közben a legényke meglyukasztotta a sapkáját, és a krumplisgödör mellé állt. Jött az ördög a pénzzel, szórja, szórja, de a sapka csak üres: a pénz mind a gödörbe hullt. – Micsoda nagy sapkád van! – csodálkozott az ördög. Az ördög kilencszer futott vissza pénzért a pokolba. Végül a sapka és a krumplisgödör telis-tele lett pénzzel. Most már a bojtárgyereknek annyi pénze volt, hogy a gazdának fizetni tudott a vízbe fúlt bárányért, és neki is maradt bõségesen.

SOÓ ZÖLD MARGIT rajzai

9

2 20 00 01

JANUÁR

Újév, Fruzsina Ábel Benjámin Leona Árpád Boldizsár Attila, Ramóna Gyöngyvér Marcell Melánia Ágota Ernõ Veronika Bódog Lóránt, Loránd Gusztáv Antal, Antónia Piroska Sára Sebestyén Ágnes Vince, Artúr Zelma, Rajmond Erik Pál Paula, Vanda Angelika Károly, Karola Adél, Eta Gellért, Gerda Marcell=

1V 2H 3K 4 Sz 5 Cs 6P 7 Sz 8V 9H 10 K 11 Sz 12 Cs 13 P 14 Sz 15 V 16 H 17 K 18 Sz 19 Cs 20 P 21 Sz 22 V 23 H 24 K 25 Sz 26 Cs 27 P 28 Sz 29 V 30 H 31 K

Annamária Ottó Kornél, Soma Berta, Ulrik Emese, Sarolta Csaba Apollónia Ellák, Teréz Lukrécia, Vera Amália Nóra, Lili Izabella, Dalma Jenõ Örs Henrik, Roland Enikõ, Valter Endre, Elek Cecília, Frigyes Emília Illés Dániel, Daniella Magdolna Lenke Kinga, Kincsõ Kristóf, Jakab Anna, Anikó Olga, Györk Szabolcs Márta, Flóra Judit, Xénia Oszkár

1 Cs 2P 3 Sz 4V 5H 6K 7 Sz 8 Cs 9P 10 Sz 11 V 12 H 13 K 14 Sz 15 Cs 16 P 17 Sz 18 V 19 H 20 K 21 Sz 22 Cs 23 P 24 Sz 25 V 26 H 27 K 28 Sz

FEBRUÁR

Ignác Karolina, Apor Balázs, Nimród Janka, Csenge Ágota Dorottya, Dóra Tódor, Rómeó Aranka Abigél, Alex Elvíra Dezsõ Lívia, Lídia Ella, Linda Bálint Kolos, Georgina Julianna, Lilla Donát Bernadett Zsuzsanna Aladár, Álmos Eleonóra Gerzson Alfréd Mátyás Géza Edina Ákos, Bátor Elemér

1 Cs 2P 3 Sz 4V 5H 6K 7 Sz 8 Cs 9P 10 Sz 11 V 12 H 13 K 14 Sz 15 Cs 16 P 17 Sz 18 V 19 H 20 K 21 Sz 22 Cs 23 P 24 Sz 25 V 26 H 27 K 28 Sz 29 Cs 30 P 31 Sz

MÁRCIUS

Levente Lujza Kornélia Kázmér Adorján, Olivér Leonóra, Frigyes Tamás Zoltán Franciska, Fanni Ildikó Szilárd Gergely Krisztián, Ajtony Matild Nemzeti ü. Kristóf Henrietta Gertrúd, Patrik Sándor, Ede József Klaudia, Koppány Benedek Beáta, Izolda Emõke Gábor Irén, Írisz Emánuel Hajnalka Gedeon, Johanna Auguszta Zalán Árpád

ÁPRILIS

1V 2H 3K 4 Sz 5 Cs 6P 7 Sz 8V 9H 10 K 11 Sz 12 Cs 13 P 14 Sz 15 V 16 H 17 K 18 Sz 19 Cs 20 P 21 Sz 22 V 23 H 24 K 25 Sz 26 Cs 27 P 28 Sz 29 V 30 H

Hugó Áron Buda, Richárd Ambrus, Csaba Vince Vilmos, Bíborka Ármin, Orsolya Dénes Dömötör Zsolt Leó, Szaniszló Gyula Ida Tibor Húsvét, Emese Húsvét, Csongor Rudolf, Rezsõ Andrea, Ilma Emma Tivadar Konrád, Zsombor Csilla, Noémi Béla György Márk Boglárka, Ervin Zita, Mariann Valéria Péter, Tihamér Ibolya, Kitti

1H 2K 3 Sz 4 Cs 5P 6 Sz 7V 8H 9K 10 Sz 11 Cs 12 P 13 Sz 14 V 15 H 16 K 17 Sz 18 Cs 19 P 20 Sz 21 V 22 H 23 K 24 Sz 25 Cs 26 P 27 Sz 28 V 29 H 30 K 31 Sz

Malvin Petra Helga Ferenc Attila, Aurél Brúnó, Renáta Amália Etelka, Koppány Dénes Gedeon Brigitta Miksa Kálmán, Edgár Helén Teréz Gál Hedvig, Szilamér Lukács Nándor Irén, Vendel Orsolya Elõd Nemzeti ü., Gyöngyi Salamon Blanka, Bianka Dömötör Szabina Simon Nárcisz Alfonz, Kolos Farkas

1K 2 Sz 3 Cs 4P 5 Sz 6V 7H 8K 9 Sz 10 Cs 11 P 12 Sz 13 V 14 H 15 K 16 Sz 17 Cs 18 P 19 Sz 20 V 21 H 22 K 23 Sz 24 Cs 25 P 26 Sz 27 V 28 H 29 K 30 Sz 31 Cs

MÁJUS

Fülöp, Jakab Zsigmond Tímea, Irma Mónika, Flórián Györgyi Anyák napja, Ivett Dalma Gizella, Mihály Gergely Antónia, Pálma Ferenc Pongrác Szervác, Imola Bonifác Zsófia, Szonja Mózes, Botond Andor, Ede Erik, Alexandra Milán, Sára Bernát, Hanna Szilárd Júlia, Rita Dezsõ Eszter, Eliza Orbán Fülöp, Evelin Nándor Emil, Csanád Magdolna Janka, Johanna Angéla

1P 2 Sz 3V 4H 5K 6 Sz 7 Cs 8P 9 Sz 10 V 11 H 12 K 13 Sz 14 Cs 15 P 16 Sz 17 V 18 H 19 K 20 Sz 21 Cs 22 P 23 Sz 24 V 25 H 26 K 27 Sz 28 Cs 29 P 30 Sz

JÚNIUS

Tünde Kármen, Anita Pünkösd, Klotild Pünkösd, Bulcsú Fatime, Kund Norbert, Szabolcs Róbert Medárd Félix Margit, Gréta Barnabás Villõ Antal, Anetta Vazul Jolán, Vid Jusztina, Arany Laura, Alida Arnold, Levente Gyárfás Rafael, Keve Alajos Paulina Zoltán Iván Vilmos János, Pál László Levente, Irén Péter, Pál Bese, Tihamér

UNIPAN HELGA rajza

1H 2K 3 Sz 4 Cs 5P 6 Sz 7V 8H 9K 10 Sz 11 Cs 12 P 13 Sz 14 V 15 H 16 K 17 Sz 18 Cs 19 P 20 Sz 21 V 22 H 23 K 24 Sz 25 Cs 26 P 27 Sz 28 V 29 H 30 K 31 Sz

JÚLIUS

AUGUSZTUS

SZEPTEMBER

1 Sz 1 Sz Boglárka 2V 2 Cs Lehel 3H 3 P Hermina 4K 4 Sz Domonkos 5 Sz 5 V Krisztina, Zita 6 Cs 6 H Berta, Bettina 7P 7 K Ibolya 8 Sz 8 Sz László, Gusztáv 9V 9 Cs Emõd 10 H 10 P Lõrinc, Bianka 11 K 11 Sz Zsuzsa, Tiborc Sz 12 12 V Klára 13 Cs 13 H Csongor, Ipoly 14 P 14 K Marcell 15 Sz 15 Sz Mária 16 V 16 Cs Ábrahám 17 H 17 P Jácint 18 K 18 Sz Ilona 19 Sz 19 V Huba 20 Cs 20 H Szt. István 21 P 21 K Sámuel, Hajna Sz 22 22 Sz Menyhért 23 V 23 Cs Bence, Farkas 24 H 24 P Bertalan 25 K 25 Sz Lajos, Patrícia 26 Sz 26 V Rita, Endre 27 Cs 27 H Gáspár 28 K Ágoston, Mózes 28 P 29 Sz 29 Sz Beatrix, Erna 30 V 30 Cs Róza, Rózsa 31 P Erika, Bella

Egyed, Egon Rebeka Hilda, Szende Rozália Viktor, Lõrinc Zakariás, Ida Regina, Ivor Mária, Adrienn Ádám Ákos, Hunor Jácint Mária Kornél Szeréna, Roxána Enikõ, Kató Edit Zsófia Diána Hajnalka Friderika Máté, Ilka Móric, Mór Etelka, Tekla Gellért Adorján, Kende Jusztina Adalbert Vencel Mihály Jeromos

OKTÓBER

1 Cs 2P 3 Sz 4V 5H 6K 7 Sz 8 Cs 9P 10 Sz 11 V 12 H 13 K 14 Sz 15 Cs 16 P 17 Sz 18 V 19 H 20 K 21 Sz 22 Cs 23 P 24 Sz 25 V 26 H 27 K 28 Sz 29 Cs 30 P

NOVEMBER

Marianna, Itala Ilka, Ingrid Gyõzõ Károly, Karolina Imre Lénárd Rezsõ, Rudolf Zsombor, Lehel Tivadar Réka Márton Jónás, Renáta Szilvia, Bulcsú Alíz Albert, Lipót Ödön Hortenzia, Gerõ Jenõ Erzsébet, Zsóka Jolán Ilma, Olivér Cecília, Csilla Kelemen Emma, Flóra Katalin Árpád, Virág Virgil Stefánia Kamilla, Taksony András, Andor

1 Sz 2V 3H 4K 5 Sz 6 Cs 7P 8 Sz 9V 10 H 11 K 12 Sz 13 Cs 14 P 15 Sz 16 V 17 H 18 K 19 Sz 20 Cs 21 P 22 Sz 23 V 24 H 25 K 26 Sz 27 Cs 28 P 29 Sz 30 V 31 H

DECEMBER

Elza Aranka, Melinda Ferenc, Olívia Borbála, Boróka Vilma Miklós Ambrus Mária, Márta Gyöngyi, Natália Judit Árpád, Lehel Gabriella Luca, Otília Huba, Szilárd Detre, Valér Aletta, Etelka Lázár, Olimpia Auguszta Viola, Nemere Domonkos Tamás Anikó, Zénó Gyõzõ, Viktória Ádám, Éva Karácsony Karácsony, István János Kamilla, Apor Tamara Dávid Szilveszter

Itt születtem

Új sorozatunkban együtt utazunk Erdélyben. Várjuk a ti meghívásotokat is. Mutassátok be írásban, fényképen, rajzban szülõhelyetek múltját, jelenét. Küldjetek helyi mondát, népszokást, népdalt, viseletet, kézmûvesmunkát vagy jellegzetes ételreceptet. Februárban hová látogassunk?

A mi városunkat Vízaknának hívják. Szeben közelében, a Viza patak két partján fekszik, innen kapta a nevét is. Õsi település, már az ókori Róma idején lakott volt, Salifodinum néven emlegették. E név is elárulja, hogy sót bányásztak itt. A só miatt érkeztek 1165-ben a türingiai telepesek, s ennek a kincsnek köszönheti Vízakna az 1217-ben II. Endre királytól kapott városi rangot is.

Féldombormû a templom bejárata fölött

Az óvoda falát Petõfi-emléktábla díszíti. Az épületben hajdan diákotthon volt, itt szállt meg Petõfi, aki maga is részt vett 1849. február 4-én Bem tábornok oldalán a szabadságharc egyik legvéresebb csatájában. 12

Ma már nem bányásznak sót Vízaknán, de a hajdani bányák helyén keletkezett sóstavak gyógyhatása miatt híres fürdõhellyé vált. A tavak mindenikéhez történet fûzõdik, s már nevük is beszédes: Rákóczi-tó, Bercsényitó, Mikes-tó, Thököly-tó, Feneketlen-tó. A 180 méter mély Honvéd-tó az ország legmélyebb bányatava, sõt Európában is párját ritkítja. Viszonylag fiatal. 1849-ben még sóakna volt a helyén, ebbe dobálták be a vízaknai csatában elesett 379 honvéd holttestét. 41 év után, 1890-ben egy felhõszakadás feltöltötte az aknát, s a felszínre hozott néhányat a tetemek közül. A hõsök emlékét õrzi a tó neve, s Petõfi Négy nap dörgött az ágyú címû verse. Négy nap dörgött az ágyú Vízakna s Déva közt, Ott minden talpalatnyi Földet vér öntözött. ........ Mindent megtettünk, amit Kívánt a becsület... Tízannyi volt az ellen, Gyõznünk nem lehetett. Szerencse és az Isten Tõlünk elpártola, Egy pártfogónk maradt csak Velünk; ez Bem vala.

A mi iskolánk

A mai református templomot 1240-ben kezdték építeni gótikus stílusban. Falait freskók díszítették, alája kripta és alagút, köréje 1300-ban várfal épült. 1506-ban még két hajót építettek hozzá. Értékes mûkincsei a szószékkorona, a harangok, a toronyóra.

Vízaknának 3500 lakosa van, ebbõl kb. 400 magyar. Az összevont magyar I–IV. osztályba 12 gyerek jár. Közülük a harmadikos Ivãnuº Krisztina, Negulei Mária, Vilhelem Magdolna, a negyedikes Antal Izabella, Ferencz János, Rózsa Erzsébet, Szõlõsi Mónika Orbán Ilona tanító néni segítségével írta és rajzolta ezt a két oldalt. Nagyon szeretem a városomat, itt jártam óvodába és iskolába is.

Nagyon szeretek a bányatavakban fürödni, mert a sós vízben könnyû úszni. Mesélik, hogy a Feneketlen-tóba egyszer beleesett egy autó. A sofõrt megmentették, de az autót a búvárok nem tudták kiemelni, mert 10 m-nél mélyebbre nem tudtak merülni. A nagy nyomás a felszínre dobta õket. 13

Legújabb maszatolós bûvészmutatványom kicsit hosszadalmasabb, aprólékosabb ta n o v a az eddigieknél, de H 3 díjat k ki az eredmény olyan n sorsolu érdekes, hogy biztosan megéri a fáradozást. Fehér lapra varázsolj élénk, tiszta színfoltokat akár vízfestékkel,

Ha részt akartok venni az ORSZÁGOS DÖNTÕN, szeptembertõl áprilisig minden Szólj, szám! feladat megoldását be kell küldenetek szerkesztõségünkbe.

!

Szólj, szám!

LENDVAI ERZSÉBET

ITT A TÉL

Csupasz ágon nincs levél, Hó ül rajta, itt a tél. Hóbundába bújt a házunk, Hogyha futunk, sose fázunk. Hóembernek lóg az orra, Elfogyott a havastorta.

Keresd meg a helyét:

Vidítsuk fel, gyerekek, süssünk hóból perecet. Beküldte Cseh Levente, Gelence

akár zsírkrétával. Dörzsöld be a megszáradt felületet gyertyával, majd pedig alig nedves szappannal. Ezután kend le az egész felületet jó minõségû tussal. Ha megszáradt, szeggel, ágacskával kapard le a felsõ réteget a kívánt rajz szerint. Az alsó színfolt helyettesíthetõ színes papírral vagy képes újságból kitépett lappal is. Ne keseredj el, ha nem sikerül elsõ próbálkozásra. Alig várom, hogy megmutasd az eredményt! Maszat Mûvész Köszönöm a sok 1 szép rajzot! Októberi nyertesek: Szövérfi Melinda, Jedd (1); Mihály Katalin, Marosvásárhely (2) és Rácz Katarina, Arad (3). 14

Pontot gyûjthettek hibavadászattal is. Ha nyelvhelyességi, helyesírási hibát találtok, újságból, folyóiratból vágjátok, könyvbõl, tankönyvbõl másoljátok ki, pontosan jelöljétek meg: hol, mikor jelent meg a hibás szöveg – s küldjétek el nekünk HIBAVADÁSZAT jelszóval.

CSANÁDI IMRE

NÉGY TESTVÉR Év múlik, évet ér, egymást hajtja négy testvér: víg tavasz, virághintõ, koszorús nyár, kalászdöntõ, õsz, gyümölcs-érlelõ, tél, havat terelõ. Beküldte László Laura, Csíkszentkirály

2

3

ÖRÖMET LOVAT BÁNATOT ALMÁT BÚZÁT KRUMPLIT BORT

TERMESZT TENYÉSZT TERMEL ta VET Havon at díj 3 ÜLTET nk ki orsolu s SZEREZ OKOZ

Egyetlen betût cserélj ki a szavakban úgy, hogy ellentétes jelentést kapj: HÛTÉS, ÖRÖM, HAJDAN.

A jóból is megárt a sok! Keress találóbb jelzõket:

JÓ VACSORA, JÓ BARÁT, JÓ KÖNYV, JÓ RUHA, JÓ EMBER.

Októberi megfejtések: a 10 hiba: aztán, megmondta, királynak, hogy õ, szomszédja, erre, nagyobbat, nézett, király; kicsíp – kiöltözik; becsíp – berúg; beborul – felhõsödik; kiborul – kiömlik, ideges; kikap – megverik; bekap – sietve eszik; összekap – összevész; majszol, rágcsál, zabál, nyalogat, szemelget, csipeget. Könyvjutalmat nyertek: Ianoº Adorján, Szatmárnémeti; a marosvásárhelyi 14es Iskola III. B osztálya és a siménfalvi harmadikosok.

!

BITAY ÉVA

NE FÜLLENTS!

mit sem hallunk, mert denevérünk olyan magas hangon kiabál, hogy azt a mi fülünk már nem érzékeli. Amint azonban az “ultrahangok” akadályba ütközve visszaverõdnek, a denevér hatalmas fülével felfogja azokat, és betájolja magát: “Aha, ott repül a vacsorám” – mondja ilyenkor “denevérül”, és ügyesen elkapja a szúnyogot. Van-e füle a fülesbagolynak? Fülkagylója nincs, de van két tollpamacsa, amelyek mint mozgatható hangtölcsérek, a leggyengébb neszeket is felfogják: kitûnõen hallja például az egércincogást. Létezik fülescsiga is? Létezik bizony! Ennek a tengeri csigának a házán nagy, fülre emlékeztetõ nyúlvány van. Ezért a tengerparti lakosság gyakran “óriásfülnek” is nevezi ezt a puhatestût. Ez a rendhagyó csiga: nem csúszik-mászik, hanem ugrik! Egyetlen ugrással saját testhosszának felét teszi meg. Tehát nem “csigalassúsággal” vánszorog, hanem frissen “pattog”.

Tudjátok, hogy mi köze van a fülnek a füllentéshez? Én nem tudom. Azt viszont tudom, hogy a lusta Pinokkiónak szamárfüle nõtt, a rendetlen füzet szamárfüles, ti pedig szamárfület mutogattok annak, akit butának csúfoltok. Vajon szamár-e a szamár? Távolról sem az! Emlékezõtehetsége kitûnõ, jól kiismeri magát az egyszer már megtett úton. Igen ravasz, néha valósággal fondorlatos. A hosszú fül tehát nem a butaság, hanem a sivatagi élet velejárója. A háziszamár õse, a sivatagi vadszamár ugyanis a perzselõ hõség miatt csak alkonyatkor jön elõ, s a szürkületben jó hasznát veszi kifinomult hallásának. Ez nemcsak a vadszamárra érvényes, hanem a lapátfülû sivatagi rókára, az ugróegérre vagy a sivatagi nyúlra is. Hát a hosszúfülû Havon denevérnek miért ta 3 díjat van szüksége óriási, sorsolu nk ki hegyes, redõzött fülMi a fülbemászó? Valóban a fülbe mászik? re? Ez a kis állatka Októberi megfejtés: a kakukk. “visszhang-szakértõ”. Szürkületkor indul va- Nyertesek: Jenei Hunor, Csíkszentsimon, dászni, s közben szüntelenül sikongat, visong, Varga Barna, Gyulakuta és Borbély Adina, csikorog. Persze, ebbõl a zenebonából mi sem- Nagyvárad.

KISKÓPÉ

"

"

TÜCSKÖK, SZÖCSKÉK, SÁSKÁK

Tücsköt, bogarat összehord – szokták mondani a zagyván beszélõre. E bogarak közös vonása az izmos, hosszú hátsó láb, mely ugróbajnokká teszi õket, de könnyen le is törik. Legtöbbjük szépen ciripel. Nem hegedûvel és nem a hangszálaival, hanem két szárnyának vagy a hát-

!

só comb recéinek és a szárny peremének összedörzsölésével. Vannak köztük jó repülõk és teljesen szárnytalanok. Legtöbbjük növényevõ, tehát kártékony. A Biblia is emlegeti a mindent elpusztító, felhõnyi sáskahadat. Érzékeny, néha testüknél sokkal hosszabb csápjukkal kitûnõen tájékozódnak, minden ingert felfognak. Tudtad-e, hogy a tücskök családjába tartozik a lótetû is? Gyönyörûen ciripel, és nem is olyan kártékony, mint hittük.

15

J

HAHOTA R

J

– Láttam a férjedet, mind a két füle le van pörkölve. Mi történt? – Csengett a telefon, és õ véletlenül a vasalót vette fel. – Na és a másik füle? – Ki akarta hívni a mentõket...

¬

TALÁLD KI!

A szokásosnál nagyobb, 5x5ös bûvös négyzet. 1. Kakaóból készült édesség 2. Ilyen lesz a cipõnk, ha esõben járunk vele 3. Európai nép 4. Bolyongó 5. Víz alatti sár Magyarosi Szende-Tünde, Szászrégen

1

Konyicska Kinga, Nagybánya

R

3

Ambrus Kata, Korond

5

– Halló, tessék, cipõbolt. – Elnézést, eltévesztettem a számot. – Nem baj, kicseréljük. Bordás Péter, Szilágysomlyó

R

– Ön tud úszni? – Nem, de hét nyelven tudok segítségért kiabálni. Jenei Noémi, Marosvásárhely

R

– Miért zsíros a tej? – Hogy ne nyikorogjon a tehén, miközben fejik. Barkóczi Tímea, Marosvásárhely

R

3

4

16

Szilágyi Erna, Egri

TU

RA

VI

FOR

NAP

RÓ

LI

RÁG

PÁN

HÓ

GÓ

ZSA

°Képrejtvény: ezt mondjuk, amikor felemeljük a telefonkagylót.

Rög Lilla, Szatmár

5

±A

cikcakkban egy mesealak neve alakul ki.

4

Szász Csaba, Marosvásárhely

1

1. Hajdan

2

2. Öt meg öt

3

3. Csomó

4

4. Hálószövõ rovar

1

5

5. Belül üres rúd

2

6

6. Csapadék

7

7. Verõ

8

8. Ábrázat

9

9. Végtag része

10

10. Nem lány

11

11. Végtag

12

12. Épület

13

13. Hõemelkedés

14

14. Lóbiztató szó

­A

színes négyzetekben kedvenc színem rejtõzik. 1. Gömbölyû játékszer 2. Nyáron sok van belõle a réten 3. Halfogás a mestersége 4. Karácsonyfát hoz.

Bartha Csilla, Harasztos

3 4

SZ GY

A szavak ellentéteinek kezdõ® betûibõl iskolám neve alakul ki.

Vass Zsuzsa, Székelyudvarhely

ALACSONY ITT JÓ KAP LENT AZ ESTE ARRA VAN SZÉP

DECEMBERI MEGFEJTÉSEK

– Mielõtt összeszidnálak, válaszolj: Kovács Petinek hívnak, és hétéves vagy?

ni a következõ szótagokból?

2

– Miért bújik a rendõr a fa mögé, miután lefényképezték? – Hogy elõ tudják hívni.

R

2

¯ Hány virágnevet tudsz kiolvas-

1. Mikulás 2. advent 3. karácsonyfa 4. hóember 5. Boldog új évet! 6. Szilveszter 8. Ki korán kel, aranyat lel

Ha rájöttél, hogy mi ez, már ² nem lesz nehéz folytatni a sort.

Medvei Emese, Dobra

Egy-egy név rejtõzik ³ gyik mondatban.

minde-

György Antónia, Csíkmenaság

A SÁR A CIPÕMRE SZÁRADT. TATA MÁS CIPÕT VETT FEL. MENJ BE A HÁZBA! MA RIGÓT LÁTTAM. A KACSA BAL LÁBÁRA SÁNTÍT.

é

é

Hajdanán a természettel szorosan együtt élõ emberek sok, idõjárssal kapcsolatos összefüggést figyeltek meg. Például ezt: “Akkor évben jól ereszt a kalász és a gerezd.“ Hogy mikor? A válasz – melyet február 15-ig várok tõled levélben vagy levelezõlapon– mostani feladatomban rejtõzik. Rejtvényekben gazdag, boldog új évet kívánok, a Rejtvénykirály 36. Szólít VÍZSZINTES 1 2 3 4 5 6 7 H N P Y S 37. Társ mássalhangzói 1. A megfejtés elsõ 8 9 10 11 38. Kiad a közepén! sora 8. Márton Balázs név- 39. Fogy az ereje 12 13 14 15 41. ..., a nagy varázsló jegye 16 17 18 FÜGGÕLEGES 9. Gyári 2. Asztalterítõ 11. Televízió 19 20 21 3. Naiv a közepén! 12. Energia K 4. Fát megmunkál 14. Idõmérõ 22 23 24 25 26 5. Korszak 15. Becézett Anna 27 28 29 30 6. Mutatószó 16. Üdülõhely O 7. Vulkán Olaszország(GOVORA) 31 32 33 34 ban 18. A gyom 19. Madárfajta (CSÉR) 8. A megfejtés máso- 35 36 37 dik része 20. István király apja 38 39 40 41 10. Finom szemcse 22. Kígyóhang 13. Nem az enyém, 23. Római 6-os nem is a tiéd 25. Péter Sándor névT A S 15. Tagad a közepén! jegye 26. Hajó a munkahelye 36. Épület 17. Doktor 26. Mekegni kezd! 39. Magas növény 27. Pipázik, régiesen 18. Hímzésfajta 27. Ritka férfinév 40. Deák Endre névje28. Amely személyre (AZSÚR) 29. Mûveletlen föld gye 30. A végén ugat! 21. Hibátlan, egész 31. Gabonafajta 24. István Márta név- 32. Növényi zsiradék 33. Küzdõsport 34. Levélszõnyeg jegye 35. Ródli vége!

Nézd meg figyelme´ sen az ábrában levõ szá-

mokat, és döntsd el, milyen szám kerüljön a kérdõjel helyére.

9 4

10 8 7

5

11 ?

helyére?

NY ER TE SE K

12 Mi kerüljön a kérdõjel

é

Õ I N P Á S S T D F E T A J T O R F Z I Ó L A E

?

Az OKTÓBERI REJTVÉNYPÁLYÁ13 Indulj a piros betûtõl Két költõnk neve alaµ és olvasd mindig a ne- ZAT megfejtése: Mert kul ki a betûs dominó- gyediket. Három város- elaludt a kakukk az kockákból, ha helyes név a megfejtés. óránkban. Könyvjutalmat sorrendbe állítod õket nyertek: Máthé Eszter, A E 11 Vajon mik ezek? V É Sepsiszentgyörgy; BáR M nyai Brigitta, Halmi; R S Bencze Dénes, Koltó; D A Kerekes Boróka, Kolozsvár; a varsolci III. E A B osztály. Á D T V Gratulálunk!

SZÉKELY ISTVÁN, aranyosgyéresi tanító rejtvényei

VAJNÁR ILONA rejtvénye

RE PÁ JTVÉ LY NY ÁZ AT

17

LEVELEZÕ

Itt a tél, téli kép. Öreg iskolánk udvara csupa jég. Nagyok a dombok, sok az ugró, A domb aljában ott a kispatak, Ahova a szánkó bele-belecsúsz!

Monói olvasóink és a tanító néni iskolájuk udvarán.

A vargyasi iskolások szép õszi verseit a jövõi lombhulláskor olvashatjátok. Érdekes technikával készült, térhatású kolláTamás Ágota, Monó zsokat kaptunk balavásári olvasóinktól. Sok szép verset, GyimesközépA medve alszik, mesét, rajzot küldtek lok; Vízi Nimród a nyúl fagyoskodik, az érbogyoszlói ne- és Tamás, Pia fakopáncs kopogtat, gyedikesek, a ha- sak Lukáts Bora mókus mogyorót ropogtat. rasztosi I-III., a csík- bála, Molnár szentdomokosi 2-es Dalma, Ambrus Szánkón ül az Ervinke, Iskola II., a gyergyó- G y ö n g y v é r , szentmiklósi Sala- M a r o s v á s á r háta mögött Editke. Száll a jókedv, röpül a szán, mon Ernõ Gimnázi- hely; Jánoska um IV. B, a Foga- István, Alsóbolfélre az útból, kiskomám! rassy Mihály Iskola dogfalva; Szabó Attila és Andrea, Zilah; Ambrus Czont-Szakács Emília IV.B, a siménfalvi Tímea, Gyergyószentmiklós; Györfi Melinda, Széés Ájgel Krisztina, Sepsibükszád Marosi Gergely Isko- kelyudvarhely; Bodor Emõke, Csíkszereda; Rela III., a sárközújlaki III. D, a marosszentgyörgyi II. C, beka Emõke, Barót; Váncsa Melinda, Csíkmadaa sepsiszentgyörgyi Szemerjai Iskola II. B, a ras; Butoi Katalin, Csíkszentsimon; Kopacz Tibor, kolozsvári Simion Bãrnuþiu Iskola IV. M, az aradi 21- Csíkcsicsó; Keresztes Réka, György Antónia, es Iskola III. osztálya. Csíkmenaság; Barta Zsolt, Felõr; Molnár Izabella, Baja Edina, Aranyosgyéres; Fülöp Hilda, Gyulakuta; Pázsint Alpár, Segesvár; Kovács Judit, Korond; Bartók Izabella, Sepsiszentgyörgy; KalScarlat Tímea, Félegylós Lilla, Oroszi Noémi, Egri; Barabás házi Szabolcs, KolozsDénes, Oroszhegy. vár; Kállai Csaba, SzaJenei Noémi, Mabó Henrietta, Székely rosvásárhely; Karsai Csilla, Popazov Lariça, Tünde, Érmihályfalva; VERS, Diószegi Bernadett, Papp Andrea, Takács Nándor, Rácz MESE Koncsag Károly, Nagyvárad; Király Tímea, Emõke, Mezõbánd; Brassó; Kocsis Csilla, Kiss Brigitta, SzaKovács Kinga, Nagylozsan Richárd, Szatmárnémeti; Kiss Taenyed; Györgyilyés más, Hadad; Erdély Enikõ, Pottyond; Kiss Cîmpan Kinga, Izolda, Kökös; Vass Emese, Nagy Réka, Kovászna; Fogarasi Erika és Csaba, Tímea, Székelyhíd. Buza

Koncz Tünde, Buza

Jön a tél, jaj de jó, Szánkózik Anikó. Jancsi bácsi megcsúszik, Mari néni felveszi, Lesepri a nadrágját, Felteszi a kucsmáját. Harasztoson ilyen a tél, Mindenki fázik és fél. A h a ra s z to s i n e g y e d i k e s e k közös verse Legyetek ti is a NAPSUGÁR KÖR tagjai. Oklevelet és ajándékot, tábori meghívót nyernek azok az osztályok, amelyek legrendszeresebben vásárolják lapunkat. Októbertõl egy-egy pöttyöt találtok a 18. oldal sarkán. Vágjátok ki, ragasszátok egy lapra, s tanév végén a tanító néni, bácsi küldje el nekünk közös borítékban az osztálylétszámmal együtt. Minél több a pötty, annál valószínûbb, hogy ti is a nyertesek között lesztek. R

J

A N UÁ

Papp Erzsébet, Szováta

RAJZ

ÉVBÚCSÚZTATÓ Január, február, Minden évben mese vár! Nap, Napsi, Napsugár, Gyermekeknek mesevár!

A HÓCSATA

s

Az egyik csapatban azok a gyermekek vannak, akiknek nincs kesztyûjük. A másik csapat a kesztyûsöké. A hógolyók csak úgy repkednek. A nehéztüzérség nagy gomolyákat készít, és minél közeTárkányi Ildikó, lebb megy az ellenséghez, persze a golyózápor fedezetében. Kolozsvár Akire egy ilyen gomolya ráesik, az nem nagyon tud felállni. Mindkét csapat gyengül. A kesztyûnélkülieknek fázik a keze. A kesztyûsöknek sok a sebesültjük. Kocsis Csilla, A csatának a csengõszó vet véget. Szatmárnémeti

HOLDFÉNY Holdfény süt át a lomb között, Az õsz megérkezett. Levélkupac a fa mögött; Sárga levelek. Sápadt kifli kanyarodik A fekete égen, Hajnalban dér szunnyadozik Az õszi falevélen. Görnyedezik az öreg év, Hátán viszi az éjszakát, Nemsokára meghal, s helyét, Az új évnek adja át.

Ammer Helga, Szatmárnémeti

KELEMEN Az én nevem: Kelemen. Zsákban hozom melegem. Jöjjön a tél, nem bánom, A hóesést csodálom. Böõr Attila, Nagykároly

Tél, tél, csupa dér, havas erdõ hófehér.

Hol a szán, hol a szán? Itt a tél, kicsi szán! Itt vagyok, itt vagyok, kamarában lapulok.

Tél, tél, csupa hó, szánkázni is nagyon jó. Semsei Hilda, Zerénd

Both Péter, Marosvásárhely

s Szabó Csongor,

Fehéregyháza Csonta András, Szováta

s

Gnándt Tímea, Torda

Papp-Zakor Ilka, Kolozsvár

Magyari Szilárd, Székelyszentlélek

Eljött a tél, mindenki várta, De milyen baj az öregeknek. Ha kimegyünk az udvarra, Nagyon sokat csúszkálunk, Csúszós az út, a járda. Jó a tél a gyerekeknek, De szomorú az öregeknek. Tamás Mónika, Gyergyószentmiklós

Fazakas Sándor, Siménfalva

Kari Tünde, Élesd

Sok kisgyerek örömére Lehullik a hó, S elõkerül a pincébõl A poros szánkó. Burján Hilda, Csíkszereda

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE (fõszerkesztõ), MÜLLER KATI. A szerkesztõség postacíme: 3400 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax: 064/141323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: [email protected] Muszka-Pál Réka, Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Kolozsvár S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. Cont 2511.1-569.1/ROL B.C.R., SUC. JUD. CLUJ Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 7000 lej Címlap:

19

S SÁ ÁR RK KÁ ÁN NY Y

Hamm, bekapja a téli esték unalmát. Vágd ki a csíkokat, és boszorkánylétra formájúra hajtogasd meg. Vágd ki, és a szaggatott vonalak mentén tûrd be a fejet, a füleket, s ragassz mindent a helyére. Ha a nyakán és farkán cérnát fûzöl át, és egy ceruza két végére kötözöd, még táncoltathatod is a fenevadat, akár a bábosok.