TERVEZÉS /VÁZLAT/ A tervezés általános folyamata -
Információ gyűjtés Prognózis készítés ( a kiszámítható információk változása alapján) Tervvariánsok készítése Döntés ( választás a tervvariánsok közül) Végrehajtás Visszacsatolás
Információk az üzleti terv elkészüléséhez A vállalalkozás/vállalat környezetének vizsgálata Makrokörnyezet - gazdasági környezet (kamatláb, beruházások, hitelek, infláció, árfolyam, vásárlóerő, munkakínálat, bérszínvonal) - technológia környezet - kormányzati, politikai környezet (törvények, vámpolitika, korlátozások, támogatások) - természeti környezet (erőforrások, adottságok) - társadalmi, kulturális környezet (fogyasztói piacok alakulása) Mikrokörnyezet - vevők - szállítók - szövetségesek - versenytársak Vállalati belső elemzés - SWOT analízis - külső tényező – lehetőségek, veszélyek - belső tényezők – erősségek, gyengeségek Erősségek Gyengeségek Azok a belső tényezők, amelyekben a Azok a belső tényezők, amelyek a vállalatnak versenyelőnye lehet a piacon. vállalatot hátrányba hozzák a piacon. Lehetőségek A külső környezetnek azon tendenciái, amelyek kedvező piaci pozíció elérését teszik lehetővé a vállalat számára.
Veszélyek A külső környezetnek azok a tendenciái, amelyek kedvezőtlenek a vállalat számára.
A SWOT táblázat elemei Erősségek
Gyengeségek
Mik az előnyeink? Melyek azok a pozitívumaink,amelyekre a támaszkodni tudunk a fejlesztés során? Mit csinálunk jobban, mint mások?
Mik a hátrányaink? Melyek azok a tényezők, amiben mások erősebbek nálunk? Mit csinálunk rosszabbul mint mások?
Ránk vonatkozó pozitív megállapítások, sikertényezők, meghatározó jellemzőink felsorolása. Lehetőségek Milyen rajtunk kívül álló pozitív tényezőkre számíthatunk? Milyen külső lehetőségeket tudunk megragadni, kiaknázni a fejlesztés során?
Ránk vonatkozó negatív megállapítások, hátráltató tényezők felsorolása. Veszélyek Melyek azok a külső változások, amelyek hátráltatják fejlődésünket? Mik veszélyeztetik céljaink megvalósulását?
Külső környezetre vonatkozó negatív Külső környezetre vonatkozó pozitív megállapítások, hátráltató tényezők megállapítások, sikertényezők felsorolása. felsorolása. Vállalkozás: üzletszerű tevékenységre, azaz a vásárlói igények – nyereségszerzés céljából történő – kielégítésére irányul. A vállalkozás önálló gazdasági egység, profit elérésére törekszik, bevételeiből fedezi kiadásait, a gazdaság többi szereplőjével kapcsolatban van. Vállalat: az üzleti vállalkozás szervezeti keretét jelzi, a vállalkozás egy lehetséges szervezeti működési formája. A kis és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV törvény alapján: foglalkoztatottak száma alapján, éves nettó árbevétel alapján, mérleg főösszeg alapján mikro-, kis-, középvállalkozások vannak. Megnevezés
Foglalkoztatottak száma
Éves nettó árbevétel
Mérlegfőösszeg
Mikrovállalkozás
10 főnél kevesebb legfeljebb 2 millió legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő eurónak megfelelő forintösszeg forintösszeg
Kisvállalkozás
50 főnél kevesebb legfeljebb 10 millió legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő eurónak megfelelő forintösszeg forintösszeg
Középvállalkozás
250 főnél kevesebb 50 millió eurónak legfeljebb 43 millió megfelelő eurónak megfelelő forintösszeg forintösszeg
Az euró forintra történő átszámításakor a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes, az MNB által megállapított középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Célmeghatározás: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. -
célmeghatározása akadályok tisztázása információk gyűjtése, értékelése alternatívák kidolgozása alternatíva kiválasztása, döntés terv végrehajtása eredmények cél kitűzése
A cél mindig egy konkrét területre vonatkozzon, legyen egyszerű és világosan megfogalmazott! A cél az eredményre vonatkozzon, ne a cselekedetre! A cél legyen mérhető, vagyis legyen egyértelműen eldönthető, elértük-e, vagy sem! A célhoz mindig hozzátartozik a határidő! A cél jelentsen kihívást, követeljen jelentős erőfeszítést, de megvalósítható legyen!
+ SMART-célok - Specific- pontos, meghatározott - Measurable- mérhető - Agreed – megállapodáson alapuló, mellyel minden érdeklelt egyetért, közös a cél elérése érdekében végzett munka - Realistic - valósághű, világos - Timed – időhöz kötött, időbeosztással rendelkező, a cél elérésének (tervezett) ideje, az egyes lépésekre szánt idő világosan meghatározásra kerül Pl. Nem jó célmeghatározás A cél a profit maximalizálása.
Megjegyzés
Jó célmeghatározás
Mennyi is az a maximum? A profitcél ebben az évben A célról nem dönthető el, 125 millió Ft elérése. elérték-e vagy sem. Nincsen határidő. Célunk, hogy növeljük az Mennyi legyen?A cél 2 Ebben a püi. évben az eladás mértékét és az abból területre is vonatkozik.Az eladásszármazó bevételt. eladás növelése árcsökkenés Ból származó bevételt 96M útján is elérhető, az viszont Ft-ról 112M Ft- ra kell csökkenti a bevételt. Nincs növelni úgy, hogy közben határidő. az egységárnak el kell érnie a 240 Ft/ db-ot.
Célunk, hogy 15%- kal növeljük a hirdetési kiadásokat.
A hirdetés tevékenység és Célunk,hogy a hirdetési nem eredmény.Az ezzel kiadások 15%-os kapcsolatos célt mint az növelésével piaci eredményként létrejövő részesedésünket 12%-ról plusz eladást kell 19%-ra növeljük a jövő év megfogalmazni. végéig. Célunk, hogy az iparág Nem elég specifikus. Miben 2éven belül el akarjuk legnyereségesebb vállalata mérjük a nyereséget? Nem érni,hogy az iparág legyünk. világos, hogy elérhető- e a legjövedelmezőbb vállalatai cél. között legyünk 12%-os adózás utáni vagyonarányos nyereséggel. TERVEZÉS A tervezés: valamilyen kívánatosnak tartott jövőbeni állapot felvázolása, valamint az annak elérését lehetővé tevő módszerek, feltételek és elvégzendő feladatok meghatározása. A tervezés komplex, elemző, prognosztizáló, feltáró koncepció alkotó és javaslattevő tevékenység. A célok kijelölése és a feladatok megfogalmazása mellett meghatározza az elérésükhöz szükséges - személyi - műszaki - gazdasági - pénzügyi - szervezési - szervezeti feltételeket A tervezés alapfunkciója: - az erőforrások felhasználásának optimalizálása - tudatos jövőalakítás - a vállalkozás felkészítése a környezet hatásaira A tervezés időhorizontjai Hagyományos időfelfogás - évközi terv (1 éven belüli) - rövid távú terv (1 év) - középtávú terv (1-3 év) - hosszú távú terv (3év-) Modern időfelfogás (stratégiai tervezéshez tartozik, és a mikrokategóriákat tartalmazzák) - nagyon rövid időtáv: a megváltozott piaci körülményekre csak eladással vagy vétellel tud reagálni a vállalkozó - rövid táv: a megváltozott piaci körülményekre egy termelési tényező változásával tud reagálni a vállalkozó - hosszú táv: valamennyi tényező változására van lehetőség A tervezés más szempont szerinti csoportosítása
Stratégia tervezés: olyan tevékenység, melynek során a vállalkozás kialakítja hosszútávú koncepcióját Taktikai tervezés: a kitűzött célokat és az elérésükhöz alkalmas stratégiákat koncentrálják, kidolgozzák a vállalkozás, mint egész és egyes részrendszerek céljait, és meghatározzák az ezek eléréséhez szükséges erőforrások tevékenységét. Operatív tervezés: a végrehajtás eszköze, itt tervezik meg az erőforrások optimális felhasználást is (pl: gyártási folyamat, értékesítés tervezése) Tervezési filozófiák Optimalizáló tervezés: a lehető legjobb megoldások elérése a cél Kielégítő tervezés: elég jóra, de nem a legjobbra való törekvés a cél Adaptív tervezés: rendszerelméleten alapul - passzív adaptáció: úgy változik a rendszer, hogy az új környezetben is hatékonyan tudjon működni - aktív adaptáció: aminek hatására a környezet is megváltozik TERV TERV: írásbeli dokumentum, a jövőre vonatkozó döntések eredménye, amely számszerű és szöveges formában tartalmazza a szándékot. A terv a vállalkozás célját, fontosabb feladatait fogalmazza meg annak érdekében, hogy belső erőforrásait hatékonyan felhasználva a belső és a környezeti mozgásokhoz alkalmazkodni tudjon. AZ ÜZLETI TERV: a vállalkozás hosszú távú céljai, eredményelvárásai és tényleges lehetőségei közötti összhang megteremtésének az eszköze. Az üzleti terv elkészítésének a céljai: - tájékoztatás (életképes-e a vállalkozás) - a vállalkozás teljesítménynek értékelés - a vezetés információs rendszerének javítása - információszolgáltatás a hitelezők számára (befektetési lehetőségek) Alapkérdések - honnan indul a vállalkozás? - milyenek az adottságai? - hová akar lejutni és mennyi idő alatt? - milyen eszközök és források igénybevétele szükséges a célok eléréséhez? A„jó” üzleti terv legfőbb jellemzői - informatív, figyelemfelkeltő - körültekintő, pozitív jövőképet adó - kreatív, de a vállalkozás kockázatviselő képességét figyelembe vevő
-
komplex szemléletű tárgyilagos, reális, mértéktartó szakszerű, a fontos ismeretekre épülő meggyőző jól szerkesztett, felépítése logikus, a lényeget emeli ki közérthető, világos fogalmazású
Az üzleti terv készítésének leggyakoribb okai: - cégalapítás - működő vállalkozás hatásfokjavítása - hitelfelvétel - pénzügyi befektetők megnyerése - új termék piacra vitele - exportpiaci célok - technológiafejlesztés, kapacitásbővítés - környezetvédelmi projekt megvalósítása - átalakulás - szervezetfejlesztés - két-vagy több vállalkozás összevonása - üzlethálózat fejlesztése - a marketingkommunikáció átalakítása - informatikai rendszer fejlesztése - beszállítói kapcsolatok változása - a vállalkozás eladása AZ ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE Nincs mindenki által elfogadott séma. Példa a sorrendre: Fedőlap Tartalomjegyzék 1. összefoglaló 2. bevezetés – vállalkozás bemutatása, az anyag kb. 10%-a, váll. neve, címe, tulajdonosok és a váll. jogi formája, váll. tőkeösszetétele, a váll. forgalmának fontosabb adatai, bevétele, profitja 3. tevékenység leírása – milyen termékeket, szolgáltatásokat hoz forgalomba a váll., mik a termékek, szolgáltatások jellemzői 4. marketing terv – image, célzott piacszegmens (piac felmérése, célpiac kiválasztása, termék pozícionálása - vevők területi, demográfiai, társadalmi, gazdasági, magatartási megosztása) 5. működési terv – méret, kapacitások, szolgáltatások, termékek, irodák, telephelye, személyzet, szakmai háttér bemutatása 6. szervezeti terv – szervezeti felépítés, személyzeti politika, vezető és ellenőrző tevékenység 7. pénzügyi terv 8. függelék, mellékletek
Összefoglaló A teljes üzleti terv 1,5-3 oldalas összefoglalása. Ez alapvetően nem más, mint a kész üzleti terv kivonatolt része; tehát önállóan is értékelhető képet kell, hogy nyújtson a vállalkozásról, elképzeléseiről, az esetleges fejlesztésekről, annak várható eredményeiről, hatásairól. Az összefoglalónak tömören és meggyőzően kell megvilágítani az üzleti terv főbb pontjait, a vállalkozás természetét, a szükséges finanszírozást, a piac felvevőképességét és annak indoklását, hogy miért számíthat sikerre az üzlet. Bevezetés (a vállalkozás bemutatása) Célja inkább az üzleti tervnek, mintsem magának az üzletnek a bevezetése. Tartalmazza; - a vállalat teljes nevét, címét és telefonszámát - a vállalkozás nagyon rövid leírását - az alapítók illetve a cég képviseletét ellátó személyek adatat és elérhetőségét - a vállalkozás jogi formáját - a vállalkozás tőkeösszetételét - a vállalkozás telephelyének, leányvállalatainak megnevezése, címe - a vállalkozás forgalmának fontosabb adatai, bevétele, profitja - A terv bizalmas kezelésére, bizalmasságára való utalás A tevékenység leírása A vállalkozás és az iparág bemutatása. 1. „az iparág bemutatása”: Ágazati elemzés: - az általános gazdasági helyzet rövid jellemzése - múltbeli eredmények, trendek, kilátások, előrejelzések az iparágra vonatkozóan - a versenyhelyzet, ebből kifolyólag a versenytársak elemzése - a piac behatárolása, a célpiac kijelölése Az ágazati elemzés legfontosabb területei: - Mennyi volt az ágazat összes forgalma az elmúlt években? - Mekkora a várható növekedés ebben az iparágban? - Hány új cég alakult az ágazatban az elmúlt években? - Milyen új termékek jelentek meg az ágazatban az elmúlt időszakban? - Kik a közvetlen versenytársak? - Hogyan tudjuk elérni, hogy üzletvitelünk jobb legyen versenytársainkénál? - Az egyes versenytársak értékesítése növekvő, csökkenő, vagy változatlan? - Melyek az egyes versenytársak erős vagy gyenge pontjai? - Milyen a vásárlóközönségünk összetétele? 2. A vállalkozás jelenlegi, illetve múltbeli tevékenységének bemutatatása: - a kínálat jellegének megismertetése - a vállalkozás általános bemutatása; melynek során alapkérdések: - Milyen terméket szolgáltatást hoz forgalomba a vállalkozás? - Melyek a termékek, szolgáltatások jellemzői? - Termék esetében, milyenek a fizikai tulajdonságai, műszaki-gazdasági- üzemeltetési paraméterei?
-
Szolgáltatás esetén a felhasználók számára nyújtott előnyöket, a biztonságot, a kényelmet emelik ki. Tartalmaznak-e a termékek, szolgáltatások szabadalmat, ill. védjeggyel védettek-e? Milyen területre terjed ki az értékesítési, szolgáltatási tevékenység? Milyen típusú ügyfeleket szolgál ki, illetve kíván kiszolgálni a vállalkozás?
Működési tervfejezet (alapkérdések) Méret, kapacitások, termékek-, szolgáltatások bemutatása, irodák, telephelyek, személyzet, szakmai háttér bemutatása. A termelési (szolgáltatási) folyamat, termelő berendezések (technológia) bemutatása, leírása. Alapanyag szállítók, partnerek, alvállalkozók bemutatása. A működési költségek alakulásának bemutatása. - Mik a termékek és/vagy szolgáltatások? - Gyártási, feldolgozási, szolgáltatási technológiai bemutatása. - A működés helyszínének megjelölése. (Új vagy régi, saját tulajdonban van vagy bérelt?) - Elválik-e a működés székhelye, illetve telephelye? - Vannak-e speciális előírások a működéssel kapcsolatban? - Kutatás-fejlesztéssel kapcsoltban végrehajtott, vagy tervezett tevékenységek (pl. gyártmányfejlesztés, gyártásfejlesztés) - Az alaptevékenység ellátásának menete (mind termelésorientált, mind pedig kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások esetében más-más szempontok figyelembe vételével) - A termékek és/vagy szolgáltatások minőségi garantálásának mértéke. - A termékek és/vagy szolgáltatások védelme szabadalmak, licencek, márkavédjegyek vagy szerzői jog érvényesítése útján. - A vállalkozás háttérműködését stabilabbá tévő vagyonbiztosítások és/vagy felelősségbiztosítások megléte. - A működéshez alapvetően szükséges információs rendszer megléte, illetve a pénzügyi és számviteli rend kialakítása. A vállalati működési kört vizsgálhatjuk: - horizontálisan - vertikálisan - „mélységében” Horizontális vizsgálat esetén azt keressük, hogy melyek azok a vállalat eddigi tevékenységi körébe (profiljába) illő termelési, szolgáltatási ágak, amelyekkel a jövőben foglalkozni kívánunk. A működési kör horizontális alakításakor új terméket, új technológiákat, új szolgáltatásokat vezethetünk be, vagy éppen azok körét szűkíthetjük, de csak a meglévő tevékenységi körben. Pl. autógyár motorkerékpárt is elkezd gyártani. Vertikális elemzéskor azokat a termelési-szolgáltatási ágakat keressük, amelyek leginkább megfelelnek a vállalat adottságainak. Vertikális működési kör bővülés, ha a vállalat eredeti tevékenységi körét a termelés megelőző, vagy követő fázisával egészítjük ki. Pl autó-összeszrelő műhely alkatrészek gyártásával is elkezd foglalkozni Mélységében vizsgáljuk a működési kört, ha a vállalatnál zajló tevékenységeket szakmai feladatközök szerint elemezzük. A vállalat legfontosabb feladatkörei a következők: - kutatás - fejlesztés - alaptevékenység (termelés, kereskedelem, szolgáltatás stb.,) - értékesítés
Szervezeti terv: - tulajdonforma (annak indoklása; miért erre a tulajdonformára esett a választás) - tulajdonostársak, vagy főrészvényesek - a vezetők hatásköre, szakmai háttérre való utalás (+ önéletrajz a mellékletben) - munka- és felelősség megosztása, megoszlása a vállalkozáson belül szervezeti ábra (amennyiben lehetséges A vállalat szervezeti felépítése lehet: - lineáris: van egy vezetője a vállalkozásnak és minden szakmai területnek résztvevője - funkcionális (tevékenységek szerinti vezetés): a vállalkozás által folytatott tevékenységnek vannak részvezetői - divizionális szervezet: a funkcionális szervezet növekedése folytán a decentralizálás eredményeként alakul ki. A tevékenységek közvetlen irányításába a vállalatvezetőség nem avatkozik be, henem „felosztja” a munkaterületeket, és azokat a világosan rögzített stratégiákkal koordinálja. - mátrix típusú szervezet: benne a dolgozók mindegyike „duális” irányítással működik, vagyis kettős alárendeltségben tevékenykedik. A dimenziók érintkezési pontjai egyben döntési pontokat jelentenek. Sok az átfedés, a döntéseket hosszú idő után tudják meghozni („mindenki mindenért felel”) VÁLLALATVEZETÉSI SZEMLÉLETEK - Termeléscentrikus - Értékesítés- (piac) centrikus Vállalatvezetési szemlélet Termeléscentrikus
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Értékesítés- (piac-) centrikus szemlélet súlypontjai A termelési igényeket tekinti elsődlegesnek 1. A piac igényeiből indul ki. Meglévő gyártmányok és technológiák fejlesztése 2. Új gyártmányok fejlesztése. 3. A vásárlói igényeket mindinkább érvényesíti. Későn veszi tekintetbe a piaci igényeket, azokra 4. A piaci ár, az elérhető árbevétel érdekli. későn reagál. Az önköltség az elsődleges, annak alakulására 5. Új fogyasztók, felhasználók szerzésére törekszik. 6. Rugalmas, alkalmazkodó vezetési stílus jellemzi. helyezi a hangsúlyt. A meglévő piacok magatartását tekinti alapvető célnak Rugalmatlan, merev, konzervatív vezetési szerkezet és vezetési stílus jellemzi.
MARKETING A marketing a vállalat stratégiáján alapuló, piacközpontúan szervezett üzletpolitikából kiinduló szemlélet (vállalati magatartásforma), vezetési mód és ezen nyugvó tevékenységrendszer. A marketing angol szó, igazi magyar megfelelője nincs, lényegében piacszervezést jelent, vagyis a piaci igények feltárását, elemzését értjük rajta. Marketing terv: a piaci helyzetet és lehetőségeket, a vállalat piaci pozícióját tárgyalja az üzleti terven belül. Ebben a tervfejezeten belül kerül áttekintésre a piac legfontosabb jellemzői, a várható fejlődés trendje, a konkurencia helyzete. Ezek függvényében kerül felállításra az un. értékesítési prognózis.
Részei: - piac jellemzői - piackutatás - image, célzott piacszegmens - beszállítók - értékesítési csatornák, promóció - árak Marketing-mix: A marketing tehát magába foglalja azokat az eszközöket, amelyek a vállalat értékesítési céljainak elérését segítik elő. A marketing működésének négy fő területét nevezik marketingmixnek: 1. az ár (elemzés, áralkalmazás), 2. a termék (minőség, termékváltozatok, csomagolás), 3. a termék értékesítésének helye (hol juthatunk hozzá, milyen a terítése stb.) és 4. a reklám (hogyan érhető el a fogyasztó, hogyan mutatható be a termék legelőnyösebben stb.). Marketing MIX elemei: Termék(product): • terméktervezés • termékfejlesztés • termékpozicionálás • piaci bevezetés, kivonás • designe
Ár (price): • költségvizsgálat • ármeghatározás • költséghelyettesítés, hitel, engedmények, • árrugalmasság vizsgálata
Értékesítés (place): • tervezés • logisztika • hálózatépítés • készletezés
Reklám (promotion): • hirdetés • PR, eladásösztönzés • reklámeszközök, • reklámhatás, hatékonyságvizsgálat
A marketing szakemberek a marketing mixet mint a „4P”-t emlegetik, a négy fogalom angol kezdőbetűje alapján (product, price, place, promotion). Ehhez azonban gyakran hozzáteszik az 5. P-t, a személyes eladást (personal selling) A modern vállalkozások marketing tevékenysége napjainkban már „10 P-ben fejeződik ki. A fent felsorolt 5 P-n kívül tartalmazza még: -
csomagolás és márkázás („Packing and branding”)
-
marketing személyzet („Personal”)
-
jól megválasztott üzleti partnerek („Partners”
-
az értékesítést követő visszacsatolása az információknak („Past-sale feedback”)
-
a marketing akciók időszükségletének összehangolása („Passing time”)
A marketing-mix elemeinek alkalmazása az értékesítés és a termelés tervezési kérdéseivel összekapcsolva kerül bemutatásra. Ezek a kérdések a következők: -
Mit gyártson és értékesítsen a vállalat? Kinek gyártsa és értékesítse a vállalat a termékeit? Mennyit gyártson és értékesítsen a vállalat? Mennyiért értékesítsen a vállalat? Mennyiért gyártson a vállalat? Hogyan értékesítésen a vállalat? Hol értékesítsen a vállalat?
1. Termék: • terméktervezés • termékfejlesztés • termékpozicionálás • piaci bevezetés, kivonás • designe Termékpolitika: A marketing-mix hosszú távon ható eleme; kijelöli a vállalati profilt és a piacokat. A marketing felfogás szerint: a termék olyan fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságok összessége, amely a fogyasztó igényeit hivatott kielégíteni. Főbb termékcsoportok: - tömegcikk - szakcikk - luxuscikk - impulzuscikk A vállalati termékpolitika meghatározza, hogy a vállalat az adott időszakban milyen termékek előállításával, illetve forgalmazásával foglalkozzon. A termék életgörbéje A termék már azelőtt létezik, mielőtt találkoznánk vele a piacon. Az innovációs ötlettől a piacra vezetésig hosszú folyamat eredménye. A termék életgörbéje egy termék piaci pályájának volumenfüggvény, amely az egyes években értékesített termék alakulását mutatja.
forgalom
TERMÉK ÉLETGÖRBE bevezetés
növekedés
érettség
hanyatlás
IDŐ
Termék életgörbe és a marketing kapcsolata:
Stádium
Forgalom
Profit
Verseny
bevezetés⇒
növekszik⇒
negatív, de nő⇒
kicsi
növekedés⇒
növekszik⇒
a csúcson⇒
növekszik
érettség⇒
a csúcson⇒
csökken⇒
intenzív
hanyatlás⇒
csökken⇒
csökken⇒
csökkenő
A vállalat termékszerkezetének bővítése (diverzifikáció): - horizontális; olyan termékeket kezd gyártani a vállalat, amelyet eredeti tevékenységi körébe be tud illeszteni - vertikális; eddig gyártott termékhez kapcsolódó (kiegészítő) gyártmány előállításába kezd - laterális; olyan termék gyártását jelenti, amely nem hozható kapcsolatba a vállalat eddigi működési körével 2. Értékesítés (place): • tervezés • logisztika • hálózatépítés • készletezés
Értékesítési rendszeren a terméknek a termelőtől a fogyasztóig, vagy felhasználóig történő eljuttatását végző szervezeteket, illetve azok által ellátott funkciókat értjük. Az értékesítési rendszerben a termék, az áru tulajdonjoga, a pénz (az áru ellenértéke), illetve információ áramlik. Az értékesítési rendszer funkciói; tranzakciós, logisztikai, és áruforgalmat támogató Az értékesítési út kiválasztását befolyásoló tényezők: Költségek, a termék jellege, a piac jellemzői, a lehetséges közvetítők A belföldi kereskedelem értékesítési útjai: Termelő –Nagykereskedő –Kiskereskedő –Fogyasztó - Klasszikus út; Termelő –Nagykereskedő –Kiskereskedő –Fogyasztó - Tranzit út; A termék közvetlenül a kiskereskedőhöz kerül, de a nagykereskedő bizonyos funkciókkal bent marad a rendszerben (a termék fizikailag nem jut el a nagykereskedőhöz) Termelő –Kiskereskedő –Fogyasztó - Művi út; Termelő –Kiskereskedő –Fogyasztó - Demigrosz út; Termelő –Nagykereskedő – Fogyasztó - Közvetlen értékesítés: Termelő – Fogyasztó 3. Reklám (promotion): • hirdetés • PR, eladásösztönzés • reklámeszközök, • reklámhatás, hatékonyságvizsgálat Marketingkommunikációs elemek hatékonysági sorrendje (promotion) fogyasztói cikkek piaca - reklám - vásárlásösztönzés - személyes eladás - public relations termelőeszközök piaca - személyes eladás - vásárlásösztönzés - reklám - public relations 4. Ár (price): • költségvizsgálat • ármeghatározás • költséghelyettesítés, hitel, engedmények, • árrugalmasság vizsgálata Ár: az áru (termék, vagy szolgáltatás) pénzben kifejezett ellenértéke, azaz az a pénzmennyiség, amiért egy adott (meghatározott mennyiségű és minőségű) áru megvehető, illetve eladható.
Az ár és a kereslet kölcsönös összefüggése fordított irányú. Árérzékenység: azt jelenti, hogy a vevőt vásárlási döntéseiben milyen mértékben befolyásolja az ár. Árrugalmasság = a forgalom változása százalékban / az ár változása százalékban Egy százalék árváltozásra hány százalék forgalomváltozás jut. Ha 1-nél kisebb érték; akkor a termék kereslete az árváltozásra rugalmatlanul reagál Ha 1-nél nagyobb érték; akkor a termék kereslete az árváltozásra rugalmasan reagál. Árképzési elvek: - költségorientált árképzés (haszonkulcs elve); a felmerülő költségekből vezetik le az értékesítési árat, úgy hogy előre meghatározott százalékot –mint elvárt nyereséghozamot rátesznek a költségekre és így kapják meg az eladási árat. Árrés-szorzó = (Árrés / Nettó beszerzési ár) x 100 Árrés-szint = (árrés / nettó eladási ár) x100 Árrés-szorzó = árrés-szint x 100 / 100 – árrés-szint -
keresletorientált árképzés (elismert érték elve): a költségeket igazítjuk a vevők által elismert árhoz
-
konkurenciaorientált árképzés (versenytársakhoz igazodó árképzés): az árat alapvetően a versenytársak áraihoz igazodva alakítjuk
Árstratégiák a piaci életgörbe különböző szakaszaiban 1. A piaci bevezetés időszakában - magas induló ár (árszint): - gyors lefölöző stratégia - lassú lefölöző stratégia - alacsony induló ár - gyors behatoló stratégia - lassú behatoló stratégia - közepes szintű induló árak 2. A növekedés és érés időszakában - árcsökkentés (ha a magás áron már csökken a kereslet, vagy ha megjelenik a konkurencia a piacon - védekező jellegű árcsökkentés - támadó jellegű árcsökkentés - áremelés - kihívó jellegű áremelés - árfelhajtás 3. A telítődési szakaszban - árcsökkentés 4. Hanyatlás időszaka - árleszállításai akciók Az árnak fedezetet kell nyújtania:
-
a tényleges termelést megelőző költségekre (pl. kutatás-fejlesztés, szabadalomvásárlás stb.) a termelés összes felmerülő (állandó és változó) költségétre az árban meg kell térülnie az értékesítés és az ahhoz szorosan kapcsolódó feladatok (piackutatás, reklám stb.) ráfordításainak megfelelő nagyságrendű nyereséget kell biztosítania tartalékok képzését is fedeznie kell
Piactípusok
Jellemzők
Tökéletes
Tökéletlen verseny
verseny szabad versenypiac vállalatok száma sok termékek jellege homogén árbefolyásolás lehetősége piacra lépés körülményei
példák:
nincs
monoplisztiku oligopólium s verseny sok kevés differenciált homogén vagy differenciáli korlátozott jelentős
monoplólium kevés homogén kizárólagos
könnyű
könnyű
nehéz
nehéz vagy lehetetlen
zöldség, gyümölcs piac
vendéglátás
számítástechnik a
közművek
A piacszegmentáció fázisai - piac felmérése; a piac meghatározása méret, típus, egyéb sajátosságok szerint, a piac részekre bontása - célpiac kiválasztása; egyes részek által nyújtott lehetőségek vizsgálata, egy vagy több szegmens kiválasztása - termékpozicionálás; a kiválasztott szegmens(ek)ben (célpiac) az értékesíteni kívánt termék pozicionálása, marketing-mix kidolgozása
PÉNZÜGYI TERVEZÉS A pénzügyi tervezés az a folyamat, illetve eljárás, amelynek során a gazdasági döntések összes hatását mérlegelik. A pénzügyi tervezés feladata a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának biztosítása. A vállalkozás pénzügyi menedzsmentjének feladata a befektetett tőke jövedelemtermelő képességének kihasználásával növelni a vállalkozás értékét. A pénzügyi tervezés munkafázisai Információgyűjtés: számviteli információs rendszerek, éves beszámoló, belső kimutatások, stb. Bázisvizsgálat: összegyűjtött információk feldolgozása. A bázis időtartama attól függ, milyen hosszú lesz a tervezési időszak. Tervvariánsok összeállítása Végleges terv elkészítése
A tevékenység összehasonlítása a pénzügyi tervben kitűzött célokkal (nem csak az időszak végén, hanem folyamatosan!) Vezetői döntések A vezetői döntések két csoportra oszthatók: Befektetési döntések Finanszírozási döntések A befektetés a vállalkozás pénzeszközeinek lekötése nyereség elérésének reményében. A finanszírozási döntések körébe a folyamatos működés finanszírozásával kapcsolatos vezetői döntések tartoznak. Befektetések csoportosítása Hosszú távú befektetések: tárgyi eszközökbe, tartósan lekötött forgóeszközökbe, más vállalkozások részben vagy egészben történő megvásárlása, hosszú lejáratú értékpapírokba fektetett pénzeszközök. Rövid távú befektetések: nem tartósan lekötött forgóeszközök, mobil értékpapírokba fektetett pénzek. A vállalkozás hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzését és a befektetési alternatívák közötti választást tőke-költségvetésnek nevezzük. Finanszírozási lehetőségek Önfinanszírozás A tárgyévi mérleg szerinti eredmény felhasználása Idegen tőkével való finanszírozás Hitelek, vissza nem térítendő források A pénzügyi tervezés tehát a befektetési és finanszírozási döntések együttes hatásainak végiggondolása. Hosszú távú pénzügyi döntések A hosszú távú pénzügyi döntések keretében különböző finanszírozási stratégiák alakíthatók ki. Szolid finanszírozási stratégia: a tartós eszközöket tartós forrásokkal, míg az átmeneti eszközöket átmeneti forrásokkal finanszírozzuk. Konzervatív finanszírozási stratégia: az átmeneti eszközök egy részét is tartós forrásokból finanszírozzuk. Előnye a biztonság, hátránya a költségesebb finanszírozás. Agresszív finanszírozási stratégia: az átmeneti eszközökön túl a tartós eszközök egy részét is átmeneti forrásokkal finanszírozzuk. Olcsóbb, viszont kockázatosabb. A rövid távú pénzügyi tervezés az adott év Mérlegének Eredménykimutatásának előrejelzésére Pénzáramlásra (Cash-flow) Likviditás kezelésre vonatkozik.
PÉNZÜGYI TERV A pénzügyi terv az üzleti terv azon része, amely meghatározza a vállalkozás pénzügyi stratégiáját, leírja a cél elérésének módját és a stratégia követelményeit. Felvilágosítást ad arról, hogy a „gazdálkodó” hogyan kívánja biztosítani a likviditást (folyamatos fizetőképesség) /vagy/ A pénzügyi terv a vállalkozás mérlege, eredmény-kimutatása és egyéb kimutatásai felhasználásával, illetve makroökonómiai és ágazati előrejelzések figyelembevételével készült olyan összeállítás, amely megfogalmazza a vállalkozás pénzügyi stratégiáját, leírja a cél elérésének módját.
A PÉNZÜGYI TERV RÉSZEI -
előzetes jövedelemterv
-
fedezeti pont elemzés -
előrejelzett mérleg
-
pénzforgalmi terv
A saját részre készített pénzügyi tervnek az alábbi alapvető kérdésekre kell választ adnia: -
Mekkora tőkére lesz szükségem?
-
Mennyi lesz a várható eredmény?
-
Mikor válok nyereségessé?
-
Hogyan áramlik a pénz a vállalkozásban? A pénzügyi tervről általában:
-
a pénzügyi terv adatai az üzleti terv többi részében leírtakból következnek
-
többféleváltozatot célszerű készíteni (pesszimista, realista, optimista változat)
-
1-3 évre célszerű általában a részletes tervet kidolgozni
-
érdemes követni aktualizálni az adatokat
Előzetes mérleg Feltünteti az eszközöket (forgó- és befektetett eszközök), a tartozásokat, a kötelezettségeket (rövid- és hosszú lejáratúak), a vállalkozás nettó vagyonát. Megmutatja a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét egy adott időpontra vonatkoztatva. A mérleg egy adott időpillanatban mutatja be a vállalkozás eszközeit ill. azok forrásainak összetételét. Eszköz oldalon azt a vagyont, eszközök halmazát mutatja be, amellyel a vállalkozás az értékteremtést végzi, forrás oldalon megmutatja, hogy ezen értékeket milyen mértékben birtokolja a vállalkozás maga, illetve milyen mértékben származnak idegen forrásból. Eszközök alatt egyrészt az értékteremtésre képes tárgyiasult tárgyi eszközöket (pl. gépek, berendezések) ill. technológiát, szabadalmi eljárásokat, másrészt és a tevékenységhez közvetlenül igényelt, és a termékünkbe beépülő un. forgó eszközöket( készlet, készpénz, stb., ill. vevő és egyéb követeléseket) értjük, amelyekkel a vállalkozás a bevételt és azon keresztül az eredményt képes produkálni. Források fogalma a vállalkozás tulajdonosi helyzetét tükrözi, ami az jelenti, hogy a vállalkozás a rendelkezésére álló eszközök felett milyen mértékben rendelkezünk mi magunk és a külső szállítók, bankok, ill. egyéb szervezetek. Megmutatja, hogy milyen rövidtávú éven belüli, ill. hosszú távú éven túli tartozásai vannak cégünknek. A forrás oldal külsőkkel szembeni kötelezettségeink és a birtokunkban lévő eszközeink viszonya az egyik legfontosabb egyensúlyozási feladat. Az esedékes és jövőbeli kötelezettségeink teljesítéséhez mindig biztosítani kell a szükséges eszközöket, leggyakrabban pénzeszköz, vagy könnyen pénzé tehető eszköz formájában. MÉRLEG ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A vagyon megjelenési formája
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) A vagyon eredet szerint
Nyitó Aktívák = Nyitó passzívák Mérleg eszköz oldala; A mérleg első része a vállalat eszközeit sorolja fel. Először a forgóeszközöket mutatja be, amelyek lehetnek pénzeszközök és egyéb tételek, például a vevőállomány vagy az egy éven belül készpénzzé tehető készletek. Ezután következnek a hosszú lejáratú, ún. befektetett eszközök, köztük a vállalat vagyona, üzemei és berendezései. A forgó- és befektetett eszközök összege adja a vállalat összes eszközét, ami a mérleg eszközök részének utolsó sorában található. Ez utóbbi minden esetben megegyezik a vállalat forrásainak összegével. Mérleg forrás oldala; A mérleg ezen része a vállalat kötelezettségeit és a részvényesek saját vagyonát részletezi. Az első sorokban találhatók a rövidlejáratú folyó források, például a szállítók, valamint a felmerülő adófizetési kötelezettség és az egy éven belül lejáró hitelek. Ezt követik a hosszú - egy éven túli - lejáratú hitelek és más kötelezettségek. Az összes eszköz és az összes kötelezettség különbsége a saját vagyon. Ez a vállalat könyv szerinti értéke.
EREDMÉNYKIMUTATÁS Összköltség eljárás (A)
A. B. C. D. E. F. G.
Forgalmi költség eljárás (B)
Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Aktvált saját teljesítmények értéke Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény
A. B. C. D. E. F. G.
Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Az értékesítés közvetlen költségei Az értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény
PÉNZFORGALMI TERV (cash-flow) A pénzforgalmi kimutatás (cash-flow) a vállalkozás egy meghatározott időszakának készpénzmozgását tükrözi. A Cash-flow tervet egy adott időszak kezdő és végpontján készült mérleg-kimutatások változásai és az adott időszak eredménykimutatása alapján készíthetjük el. A cashflow kimutatás számszerűsíti azt a pénzeszközt ami ténylegesen rendelkezésünkre áll egy következő időszak gazdálkodásának lebonyolításához. A pénzforgalmi előrejelzés (ami általában 12 hónapot fog át) kimutatja a vállalkozás működése során keletkező bevételeket, a várható befolyásuk időpontjában és a kiadásokat, a várható teljesítésük időpontjában.
Mire jó a pénzforgalmi terv? -
kimutatja a bevételek és kiadások egyenlegeként keletkező készpénztöbbletet (pozitív pénzforgalom), illetve hiányt (negatív pénzforgalom)
-
lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a rendelkezésre álló készpénzt a lehető legjobban használja fel azáltal, hogy; - jelzi a hiteligényt (mennyiséget, időtartamot) - kimutatja a többlet pénzeszközöket, amelyeket szabadon be lehet fektetni
-
vészjelzőként működik, felhívja a figyelmet egy közelgő készpénzhiányos időszakra
-
megmutatja, hogy lesz-e havonta elegendő készpénz a kiadások finanszírozására
-
megmutatja, hogy tudja-e a vállalkozás vállalni az idegen források terheit Hogyan készítsünk pénzforgalmi tervet? (leegyszerűsítve)
-
a várható bevételek meghatározása
-
a várható kiadások meghatározása
-
a bevételek és kiadások összehasonlítása annak érdekében, hogy megállapítható legyen a nettó készpénz-kiáramlás, vagy beáramlás
-
a nyitóegyenleg összegét (ha van ilyen) hozzá kell adni a nettó készpénzforgalom összegéhez, hogy göngyölített záróegyenleget kapjunk A cash-flow összefüggései: A) Hó elején meglévő készpénz B) Bevételek (+) C) Kiadások (-) D) Havi eredmény (B-C) E) Hó végén meglévő készpénz (D+A) Következő havi nyitótétel (F=E)
A nettó cash-flow azt mutatja meg, hogy egy adott időszak alatt a vállalkozás mennyivel növelte vagy csökkentette likvid eszközeit. Meghatározható direkt, vagy indirekt módon. A magyar számviteli tv. egy gazdasági évre vonatkozó nettó cash-flow számítást három csoportra tagolva írja elő:
I. Működési cash-flow II. Befektetési-beruházási cash-flow III. Pénzügyi cash-flow . Nettó cash-flow I+II+III
BEVÉTELEK A bevételek között szerepel a készpénz és a folyószámlán jóváírt követelések. Egyéb bevételi források -
juttatások
-
bankkölcsön
-
bérleti díj (pl. ingatlan kiadásából)
-
feleslegessé váló állóeszközök – pl. régi gépek – értékesítése
/Az értékesítésnél a pénz befolyásának napja számít, nem az, hogy az adásvételre mely napon került sor!/ A bevételeket befolyásolja
-
a nyújtott hitel összege és a hitel futamideje (a számla lejárata) –ezzel kézben lehet tartani a késedelmesen fizető vevőket
-
az esedékes követelések (átutalás, utalvány, csekk) vevő általi teljesítése
-
hitelbe történő értékesítésnél (számla ellenében való átutalásnál) az áruszállítást / szolgáltatás teljesítését követő mihamarabbi számlázás
KIADÁSOK -
készletfinanszírozás, anyagvásárlás
-
eszközbeszerzés
-
üzletvitellel kapcsolatos kiadások (pl. helyiségbérlet, helyi adók, közüzemi díjak, biztosítás, fűtés, világítás, bérek, telefonszámla, útiköltség, tiszteletdíjak stb.)
-
kölcsöntörlesztés
-
adó- és járulékfizetés
-
készpénz felvétel (a vállalkozó „fizetése”)
Összegezve -
a készpénz minden üzleti vállalkozás éltető eleme
-
az állóeszköz-beruházás összegét viszonylag könnyű megállapítani
-
a forgótőkeigény gondosabb vizsgálódást igényel
-
a pénzforgalmi előrejelzés a tervezés eszköze
Az üzleti terv mellékletei (függelék) -
alapító okirat, cégbírósági végzés, illetve egyéni vállalkozói igazolvány
-
működési engedély, egyéb hatósági engedélyek
-
éves beszámoló; utolsó teljes gazdasági év mérlege (új vállalkozás esetén nyitómérleg)
-
esetlegesen – pl. hitel felvétele esetén – fedezetként felajánlott biztosítékok, azok értékbecslései
-
igazolás, nemleges köztartozásokra vonatkozóan (TB, APEH, VPOP stb.)
-
megállapodások, szándéknyilatkozatok
-
árajánlatok, előszerződések
-
piackutatási adatok
-
bérleti és egyéb szerződések
-
egyéb dokumentumok
FELADATOK MÉRLEG -feladat Az alábbi adatok alapján készítse el a vállalkozás nyitómérlegét! A vállalkozás alapításának időpontja: Tárgyév. július 1. Befektetett készpénz:8 000 E Ft Apport (tárgyi eszköz): 6 000 E Ft Nyitómérleg Tárgyév július 1. Eszközök
Források
Befektetett eszközök
Saját vagyon
- Tárgyi eszközök 6 000 E Ft
- Jegyzett tőke 14 000 E Ft
Forgóeszközök
Kötelezettségek -
- Készpénz 8 000 E Ft Eszközök összesen 14 000 E Ft
Források összesen 14 000 E Ft
FELADAT
„Hallom és elfelejtem Látom és megjegyzem, Csinálom és megértem” Konfuciusz
Két jó barát (A és B) elhatározza, hogy tárgyév július 1.-el egy részvénytársaságot alapít. Anak van 15 M Ft készpénze, B-nek pedig a következő eszközei: 12 db varrógép, 3 db tisztázógép, 2 db vasalógép, 12 db varrógépasztal, 12 db munkaszék, 1 db tehergépkocsi az anyag és áruszállításhoz. Az eszközök, értékét független szakértő állapította meg, a következők szerint: Varrógépek: 100 E Ft/db Tisztázógépek: 140 E Ft/db Vasalógépek: 210 E Ft/db Varrógépasztalok: 20 E Ft/db Munkaszékek: 10 E Ft/db Tehergépkocsi: 4.000 E Ft/db A 10 M Ft értékű telephelyet bérelni fogják, a bérleti díj 200 E Ft / hó. A működésre vonatkozóan, tárgyév II. félévére a következő rendelkezésünkre:
tervadatok
állnak
Női kosztümök és férfiöltönyök gyártását tervezik. Egy hónapban terv szerint 180 db kosztüm és 180 db öltöny készül el. Eladási áruk: öltöny18 E Ft/db, kosztüm: 13 E Ft/db. Anyagköltség segédanyagokkal együtt: öltöny: 5 E Ft/db, kosztüm 4 E Ft/db Alkalmazottak száma, és bérköltségük: 24 fő varrónő: 75 E Ft/hó/fő, 2 fő műszaki vezető: 80 E Ft/hó/fő, 1 fő ügyvezető: 180 E Ft/hó/fő. Járulékok: 27% + 1,5% szakképzési hozzájárulás Az alkalmazottak mindegyike komplett munkaruhát kap az indulás hónapjában, melynek értéke 12 E Ft/fő. Az alkalmazottak minden hónapra étkezési utalványt kapnak 5 E Ft/hó/fő értékben. A dolgozók munkába járásához a társaság átlagosan 3 E Ft-tal járul hozzá havonta. Energiaköltség: 150 E Ft/hó. (áram, fűtés, üzemanyag) A gépek, berendezések, járművek karbantartására várhatóan 50 E Ft-ot fognak költeni havonta. Mivel a piac az alapítók korábbi kapcsolatai alapján biztosított, így a havi 30 E Ft hirdetési és reklámköltséget megspórolhatják. Ez tulajdonképpen az alapítók eszmei hozzájárulása a cég működéséhez. Értékcsökkenés elszámolásához szükséges leírási kulcsok: ingatlan: 2 %; gépekberendezések: 14,5 %; tehergépkocsi: 20%. Biztosítási díj: (épület, gépek, berendezések) 70 E Ft/negyedév. Bankszámlanyitással kapcsolatos költség: 5 E Ft, számlavezetési költség: 4 E Ft/hó. A társasági adókulcs 16% (az egyszerűség kedvéért adóalap módosító tényezőkkel nem számolunk). A társaság ezen rövid időszak eredményéből osztalékot nem kíván fizetni Az Általános Forgalmi Adóval a feladatban nem kell számolnunk! Feladat: 1. Állítsa össze a társaság nyitómérlegét! 2. Készítse el a működés I. félévére vonatkozó jövedelemtervet (eredménykimutatás formátum)! 3. Számítsa ki a megtérülési időt! (A tárgyi eszközök és adózott eredmény figyelembevételével!
Megoldás: 1. Nyitómérleg: Tárgyi eszközök összesen: 6.400 E Ft Pénzeszközök: 15.000 E Ft Nyitómérleg a mellékelt beszámoló mérleglapjain!
2. Jövedelemterv mellékszámításai Bevételek: (értékesítés nettó árbevétele) Öltöny: 180 db x 18 E Ft/db = 3.240 E Ft/hó Kosztüm: 180 db x 13 E Ft/db = 2.340 E Ft/hó Összesen: 5.580 E Ft/hó Tárgyév II. félév: 33.480 E Ft Költségek: Anyagjellegű ráfordítások: Anyagköltség: Öltöny: 180 db x 5 E Ft/db Kosztüm: 180 db x 4 E Ft/db Összesen: Tárgyév II. félév:
= 900 E Ft/hó = 720 E Ft/hó 1.620 E Ft/hó 9.720 E Ft
Energiaköltség: 150 E Ft/hó Tárgyév II. félév: Igénybevett szolgáltatások: Gépek karbantartása: 50 E Ft/hó Tárgyév II. félév:
900 E Ft 300 E Ft 1.200 E Ft
Bérleti díj: 200 E Ft/hó x 6 hónap =
Anyagjellegű ráfordítások összesen: 12.120 E Ft/félév Személyi jellegű ráfordítások: Bérköltség: 24 fő x 75 E Ft/hó 2 fő x 80 E Ft/hó 1 fő x 180 E Ft/hó Összesen: Tárgyév. II. félévre: Járulékok: 27 % 12.840 E Ft x 27 % + 1,5 % szakképzési hozzájárulás Mindösszesen
= = =
1.800 E Ft/hó 160 E Ft/hó 180 E Ft/hó 2.140 E Ft/hó 12.840 E Ft =
Bér+Járulékok összesen Tárgyév. II. félévre: Munkaruha: 27 fő x 12 E Ft/fő
=
3466,8 E Ft 192,6 E Ft 3.659,4 E Ft 16.499,4 E Ft
324 E Ft
Étkezési utalvány: 27 fő x 5 E Ft/fő/hó x 6 hónap
=
Munkába járás támogatása: 27 fő x 3 e Ft/fő/hó x 6 hónap
=
Személyi jellegű ráfordítások összesen:
810 E Ft
486 E Ft
18.119,4 E Ft
Értékcsökkenési leírás: Tehergépkocsi: 4.000 E Ft x 20% = 800 E Ft (éves amortizáció) Egyéb eszközök: 2.400 E Ft x 14,5 % = 348 E Ft (éves amortizáció) Tárgyév. II. félév 574 E Ft Egyéb ráfordítások: Biztosítási díj: 70 E Ft/negyedév x 2 = Bankszámla: 5 E Ft + (4 E Ft/hó x 6 hónap)
Egyéb ráfordítások összesen:
140 E Ft/félév = 29 E Ft/ félév
169 E Ft
Jövedelemterv az eredménykimutatás formátumának megfelelően, - a beszámoló eredménykimutatásának tárgyévi terv oszlopában! 3. Megtérülési idő: Tárgyi eszköz befektetés: 6.400 E Ft Adózott eredmény; Tárgyév. II. félév: 2098 E Ft Kalkulált éves eredmény: 4196E Ft Megtérülési idő:
6.400 E Ft 4196E Ft
~ 1,5 év
Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Tételszám
A tétel megnevezése
01.
A.
Befektetett eszközök (2.+4.+6. sor)
02.
I.
IMMATERIÁLIS JAVAK
03.
6400
2. sorból: Immateriális javak értékhelyesbítése
04.
II.
05.
TÁRGYI ESZKÖZÖK
6400
4. sorból: Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
06.
III.
07.
BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 6.sorból: Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
08.
B.
Forgóeszközök (9.-12. sorok)
09.
I.
KÉSZLETEK
10.
II.
KÖVETELÉSEK
11.
III.
ÉRTÉKPAPÍROK
12.
IV.
PÉNZESZKÖZÖK
13.
C.
Aktív időbeli elhatárolások
14.
Nyitó
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1+8+13. Sor) Források (passzívák) ban
Tételszám
A tétel megnevezése
15 000
15 000 21 400 adatok E Ft-
Nyitó
15.
D.
Saját tőke (16.+20.+21.+22.+23.+24. sor)
21 400
16.
I.
JEGYZETT TŐKE
21 400
18.
II.
JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-)
19.
III.
TŐKETARTALÉK
20.
IV.
EREDMÉNYTARTALÉK
21.
V.
LEKÖTÖTT TARTALÉK
22.
VI.
ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
23.
VI.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
24.
E.
Céltartalékok
0
25.
F.
Kötelezettségek (26.-28. sorok)
0
26.
I.
HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
27.
II.
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
28.
III.
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
29.
G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN
30.
(15+24+25+29. Sor)
0 21 400
Egyszerűsített éves beszámoló "A" EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban Tétel-szám
A tétel megnevezése
Terv év
b
c
a I.
Értékesítés nettó árbevétele
II.
Aktivált saját teljesítmények értéke
III.
Egyéb bevételek
33 480
III. sorból: visszaírt értékvesztés IV.
Anyagjellegű ráfordítások
12 120
V.
Személyi jellegű ráfordítások
18 119
VI.
Értékcsökkenési leírás
574
VII.
Egyéb ráfordítások
169
A.
VII. sorból: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+/-II+III-IV-V-VI-VII)
2498
VIII.
Pénzügyi műveletek bevételei
IX.
Pénzügyi műveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-
B. C.
IX.)
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+/-A+/-B)
0 2498
X.
Rendkívüli bevételek
XI.
Rendkívüli ráfordítások
D.
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.)
E.
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+/-C+/-D)
2498
XII.
Adófizetési kötelezettség
400
F.
ADÓZOTT EREDMÉNY (+/-E-XII)
2098
G.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
2098
0
FELADAT- Pénzforgalmi előrejelzés MZ/X Kft. úgy döntött, hogy tárgyév január 1-jén indítja vállalkozását. Befektetett 8.000 E Ft készpénzt, valamint 10.000 E Ft értékű gépet és berendezést a vállalkozásba. Készítse el tárgyév december 31-ig terjedő évre a pénzforgalmi előrejelzést az alábbiakban megadott adatok alapján. MZ/X tárgyév július 01-én 4.500 E Ft értékben további berendezést vásárol és fizet ki. Az értékesítés és a beszerzés is szigorúan készpénz ellenében történik. MZ/X a következő becslésekből indul ki:
Értékesítés Beszerzések Bérek Marketing (reklám) Kamat és bankköltség Energia (Rezsi) Bérleti díjak Helyi adók Utazási költségek Biztosítás
Papír, írószer
48.000 E Ft egyenletesen elosztva az évre 13.200 E Ft egyenletesen elosztva az évre 1.500 E Ft havonta 2.500 E Ft fele augusztusban, fele decemberben 1.000 E Ft fele márciusban, fele szeptemberben 600 E Ft kéthavonta 1.500 E Ft negyedévenként előre 600 E Ft szeptemberben kifizetve 2.400 E Ft egyenletesen elosztva az évre 1.000 E Ft egynegyede májusban, júniusban, júliusban és augusztusban 500 E Ft májusban
A cég megnevezése: MZ/X Kft. HÓNAP 1 Ütemezés: Befektetés 8000 B Értékesítés 4000 E V É T E L E K
ÖSSZES BEVÉTEL „A”
K I A D Á S O K
Anyagbeszerzés Bérek Reklám (marketing) Kamat-, és bankköltség Energia (rezsi) Bérleti díj Helyi adók Biztosítás Papír-,írószer Utazási költségek Berendezés
ÖSSZES KIADÁS „B”
PÉNZFORGALOM „C” NYITÓ EGYENLEG ZÁRÓEGYENLEG
12000 1100 1500
2
PÉNZFORGALMI ELŐREJELZÉS Vizsgált időszak: 3 4 5 6 7 8
9
10
Adatok E. Ft-ban 11 12 ÖSSZESEN
4000
4000
4000
4000
4000
4000
4000
4000
4000
4000
4000
4000 1100 1500
4000 1100 1500
4000 1100 1500
4000 1100 1500
4000 1100 1500
4000 1100 1500
4000 1100 1500 1250
4000 1100 1500
4000 1100 1500
4000 1100 1500
4000 1100 1500
500 600
500 600 1500
1500
600
600
600 1500
1500
600
600 200
200
200
200
250 500 200
4300 7700 7700
3400 600 7700 8300
3300 700 8300 9000
4900 -900 9000 8100
3550 450 8100 8550
250
250
250
200
200 4500
200
200
200
200
200
3650 350 8550 8900
9050 -5050 8900 3850
4900 -900 3850 2950
3900 100 2950 3050
4900 -900 3050 2150
2800 1200 2150 3350
4650 -650 3350 2700
8000 48 000
56 000 13 200 18 000 1250 1000 3600 6000 600 1000 500 2400 4500 53300
A cég megnevezése: HÓNAP Ütemezés: B E V É T E L E K ÖSSZES BEVÉTEL „A”
K I A D Á S O K
ÖSSZES KIADÁS „B”
PÉNZFORGALOM „C” NYITÓ EGYENLEG ZÁRÓEGYENLEG
1
2
PÉNZFORGALMI ELŐREJELZÉS Vizsgált időszak: 3 4 5 6 7 8
9
10
Adatok E. Ft-ban 11 12 ÖSSZESEN
FELADAT – Fedezet-számítás! I. Egy vállalkozás egyfajta terméket állít elő. Tárgyévi adatai a következők: Termelt mennyiség
30 000 db
Értékesítés nettó árbevétele
90 000 e. Ft
Értékesítés közvetlen költségei
54 000 e. Ft
Értékesítés közvetett költségei
18 000 e. Ft
Egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege
- 2 000 e. Ft
Pénzügyi műveletek eredménye
+ 1 000 e. Ft
Rendkívüli eredmény
- 800 e. Ft
A vállalkozásnál a tárgyévben sem szolgáltatás, sem anyag, sem árueladás nem volt. A saját termelésű készletek záró értéke megegyezett a nyitó értékkel, és nem volt saját előállítású eszköz sem. 1. Állapítsa meg a fedezeti összeget, a fedezeti hányadot, továbbá a fedezeti pontot! 2. Határozza meg, hogy mekkora lett volna az értékesítendő mennyiség, ha a vállalkozás 24 000 e. Ft nyereséget kívánt volna elérni! 3. Ha egy vásárló a teljes termékmennyiséget megvásárolta volna, mekkora árengedményt kaphatott volna 40 000 db-os vásárlás esetén, illetve 10 %-os árengedményhez mekkora mennyiséget kellett volna megrendelnie, hogy 24 000 e. Ft-os nyereség biztosított legyen? II. Egy vállalkozás egyfajta terméket állít elő. Tárgyévi adatai a következők: Termelt mennyiség Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés közvetett költségei Egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény
15 000 db 45 000 e. Ft 30 000 e. Ft 12 000 e. Ft - 2 000 e. Ft + 1 000 e. Ft - 300 e. Ft
A vállalkozásnál a tárgyévben sem szolgáltatás, sem anyag, sem árueladás nem volt. A saját termelésű készletek záró értéke megegyezett a nyitó értékkel, és nem volt saját előállítású eszköz sem. a.) Állapítsa meg a fedezeti összeget (vállalati-és termék szinten egyaránt), a fedezeti hányadot és azt a fedezeti összeget, amely mellett az adózás előtti eredmény éppen nulla !
b.) Határozza meg, hogy mekkora lett volna az értékesítendő mennyiség, ha a vállalkozás (költségei megtérülése mellett) 14 000 e. Ft nyereséget kívánt volna elérni! c.) Egy vásárló 35 000 db-ot szeretne vásárolni az adott vállalkozás által kínált termékből. Ebben az esetben mekkora árengedményt kaphat a vásárló, ha a vállalkozás változatlanul 14 000 e. Ft nyereséget szeretne realizálni?
a.) Fedezeti összeg - vállalati szinten = 15 000 e. Ft - termék szinten = 1 000 Ft/db Fedezeti hozzájárulás = 33 % Fedezeti összeg = 13 300 e. Ft (ahol az adózás előtti eredmény = 0) b.) 27 300 db (az értékesítendő mennyiség) c.) Árengedmény = 220 Ft/db Ár =2780 Ft/db
