60 GYÉMÁNTDIPLOMÁSOK
1956-2016
MISKOLCI EGYETEM VOLT HALLGATÓI
60 GYÉMÁNTDIPLOMÁSOK
1956-2016
MISKOLCI EGYETEM VOLT HALLGATÓI
Készült a leendő GYÉMÁNTDIPLOMÁSOK írásai alapján, és támogatásával, a volt VÁLLALATAIK támogatásával, a MISKOLCI EGYETEM támogatásával, a Miskolci Gépészekért Alapítvány segítségével. Szerkesztették: Berzsenyi Béla, Bogdán Kálmán, Dr. Csedreki László, Horvai Ferenc, Tóth Viktor A kiadásért felelős Tóth Viktor A szerkesztés zárásának ideje 2016. május 1. ISBN 978-963-12-5833-2 Nyomdai előkészítés: Alberti Tünde Nyomás: Print 2000 Nyomda Kft., Kecskemét
Dékáni köszöntő a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának 2016. évi gyémántdiplomásaihoz, akik 1956-ban szerezték oklevelüket a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának egyik legszebb hagyományápoló rendezvénye az itt végzett mérnökök időközönkénti rendszeres találkozója az Alma Mater falai között. Erre a rendezvényre azok a nálunk végzett mérnökök hivatalosak, akik 10, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55 és 60 éve szerezték meg diplomájukat. A rendezvény keretében a Miskolci Egyetem Szenátusa, valamint a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Tanácsa az 50 éve végzett mérnökök részére aranyoklevél adományozásával, a 60 éve végzett mérnökök részére pedig gyémántoklevél adományozásával fejezi ki tiszteletét és munkájuk iránt érzett nagyrabecsülését. Az ünnepélyes Egyetemi Szenátusi ülésre minden év júniusának utolsó szombatján, idén 2016. június 25-én kerül sor. A Gépészmérnöki és Informatikai Karon 2013-ban nyújtottunk át először gyémántoklevelet az 1953-ban végzett első évfolyam mérnökei számára. A 60 éves jubileumát idén ünneplő évfolyam több szempontból is különlegesnek tekinthető. Egyrészt azért, mert diplomájukat a magyar történelem egyik legnevezetesebb, világszerte ismert, sorsfordító esztendejében szerezték. Másrészt pedig azért, mert az 1956-os gyémántdiplomás évfolyam elsőként állított össze évkönyvet a 60 éve végzett gépészmérnökökről. Elképzelhető, hogy ennek az évkönyvnek a kiadásával egyben hagyományt is teremtenek. Az évkönyvbe foglalt visszaemlékezések és szakmai önéletrajzok kiválóan bemutatják a hat évtizede végzett mérnökeink életútját és tevékenységét. Az egyes életutak természetesen eltérnek egymástól, de mindegyikben meghatározó a szakmai tevékenység és a család szerepe, valamint az Alma Materhez való kötődés. Vannak köztük olyan mérnökök, akik egész életüket egy helyen, egyetlen vállalatnál 3
töltötték el, de vannak olyanok is, akik munkahelyet, várost, országot is cseréltek a végzés óta eltelt 60 év alatt. Az egyes életutak alakulásától függetlenül megállapítható, hogy a különböző műszaki feladatok megoldása során szinte mindenki folyamatos megújító, innovációs tevékenységet fejtett ki. Az Egyetemen tanultak alapján a tervezés, a gyártás, a technológia, a fejlesztés, a szervezés és az oktatás területén olyan eredményeket értek el, amellyel nagy mértékben hozzájárultak a gazdaság és az ország fejlődéséhez. Az alapos és precíz mérnöki tevékenység a gyémántdiplomások esetében felsőbb vezetői megbízások keretében is megnyilvánult. Az önéletrajzokból megállapítható, hogy az Egyetemen, illetve annak Gépészmérnöki Karán szerzett ismeretanyag az ipar és a gazdaság szinte minden területén jól hasznosítható volt, így például a gépipar, a bányászat, az energiatermelő ipar, az építőipar, a vegyipar, a közlekedés, az elektronikai ipar, a vízgazdálkodás, valamint a közgazdaság különböző szakmai feladatainak ellátása során is. Az évkönyv számára írt életrajzok a szakma szeretetének kifejezése mellett megható pillanatokat és emlékeket is felidéznek. Mindig különleges az a megemlékezés, ahogy a nálunk végzettek a Nehézipari Műszaki Egyetemről és a Gépészmérnöki Karról megnyilvánulnak. Az itt megszerzett szakmai ismeretekért gyakran fogalmazódik meg a köszönet és a hála. Ugyancsak meghatározó a régmúlt emlékeinek felidézése: emlékezés az itt eltöltött, soha vissza nem térő egyetemi diákévekre, a nehézségek ellenére is felhőtlenül boldognak tűnő fiatalságra, az itt átélt fiatalkori élményekre. A kollégiumok és a tanulókörök által nyújtott közösségi összetartozás fontossága ugyancsak kiemelten jelenik meg az életutaknál. Megtisztelő, ahogy végzett mérnökeink annyi munkában eltöltött év után hajdani tanáraikról emlékeznek, azokról, akiknek többsége ma már sajnos nem lehet közöttünk. Az oktatók jutalma, hogy volt diákjaik emlékezetében örökre megmaradnak fiatalnak, úgy, ahogy annak idején megismerték őket. A 60 évvel ezelőtt végzettek az Alma Materhez visszatérve nagy változásokat tapasztalhatnak az Egyetemvárosunkban. Ezek részben a 4
névváltozásokon keresztül is követhetőek. Egyetemünk 1990-ben az újabb karok alapításával a Miskolci Egyetem nevet vette fel, amely jelenlegi hét karával és Zeneművészeti Intézetével egy sokszínű universitast alkot. Az egykori NME-t alapító műszaki karok mindegyike névváltozáson ment keresztül: a Kohómérnöki Karból Műszaki Anyagtudományi Kar, a Bányamérnöki Karból Műszaki Földtudományi Kar lett, a Gépészmérnöki Kar pedig 2006-ban – a képzési struktúrájában végbement változásokat követve – a Gépészmérnöki és Informatikai Kar nevet vette fel. Az egyetemi épületek és az infrastruktúra folyamatos megújulása mellett az oktatási rendszer is permanens változás alatt áll. A 2000-es évek elején bevezetett kreditrendszer, majd a kétszintű képzésre történő 2005-ös kényszerű átállás megváltoztatta az oktatási struktúrát és a hallgatói fegyelmet, talán nem minden szempontból előnyösen. A változások egyik következménye, hogy az egykori tanulóköri rendszer annak minden előnyével együtt megszűnt. Mérnökeink ma már nem az egykori egyetemi, ötéves képzés keretében tanulnak, hanem – ideális esetben – hét féléves alapképzés (BSc) és négy féléves mesterképzés (MSc) után szereznek diplomát. A végbement változások ellenére örömmel mondhatom el, hogy a Miskolcon végzett mérnökök továbbra is keresettek, elismertek és megbecsültek. Fontos az is, hogy az egyetemi diákévek az itt tanuló fiatalok számára ma is legalább olyan szépek, mint ahogy azok sok-sok évvel ezelőtt voltak. A selmeci hagyományok ugyanúgy élnek, mint korábban és a miskolci gépészekre jellemző összetartás ma is erősen jelen van a hallgatóink között. Bizonyosra vehető az is, hogy végzettjeink emlékezetében a múló idővel arányosan szépülnek majd meg a diákévek alatt átélt élmények és az időnkénti megpróbáltatások. Tisztelt Gyémántdiplomás Mérnökeink! A Miskolci Egyetem Szenátusa a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Tanácsával együtt minden 1956-ban végzett mérnök szakmai tevékenységére elismeréssel tekint, azt nagyra becsüli, és a 60 éve megszerzett oklevél tulajdonosát méltónak tartja a gyémántoklevél elnyerésére. Gyémántdiplomásaink azok közé tartoznak, akik munkásságukkal kiválóan megalapozták a 5
Miskolcon végzett gépészmérnökök jó hírnevét. Egy szegényebb társadalomban példát tudtak mutatni a folyamatos szakmai fejlődés, a baráti összetartozás, a társadalom számára fontos tevékenység, valamint az Alma Materhez való kötődés terén. Mindezek alapján Önök méltó példaképei jelenlegi hallgatóinknak is. A Gépészmérnöki és Informatikai Kar nevében köszönöm, hogy eljöttek rendezvényünkre. Biztos vagyok benne, hogy ez a diákévek emlékeit is felelevenítő évkönyv – amely egyfajta tisztelgés is a 60 éve végzett mérnökeink előtt – minden olvasó számára nagy élményt jelent, kortól függetlenül. Az oklevél átadásával kívánok Önöknek jó egészséget, sok erőt és örömet az elkövetkező időkre. Tisztelet a Gépésznek! Prof. Dr. Bertóti Edgár dékán
6
Dr. Csedreki László
Számvetés „Mélységes mély a múltnak kútja” Thomas Mann: József és testvérei
A múlt század hatvanas éveitől rohamos sebességgel szerveződő információs társadalom, ma Magyarországon is olyan szintet ért el, amikor naponta érzékelhetjük az életminőség, a társadalmi viszonyok, a gazdaság szervezésének és az állam vezetésének jelentős változásait. A „ma” egészen más, mint a „tegnap” volt, és a „holnap” biztosan különbözni fog a „mától”, de hogy milyen lesz, azt meg saccolni sem tudjuk. Csak abban lehetünk biztosak, hogy a telekommunikációs technológia fejlődése tovább folytatódik, exponenciálisan bővítve a világháló rendezett információhalmazát, növelve a hozzáférés lehetőségét és sebességét, a tér és idő további zsugorításával a globalizációt. Ez az új társadalomszerveződés, – jelentős hozamai mellett – azonban jelentős veszteségeket is generál. Az ember, az új társadalmi viszonyrendszerében maga is megváltozik. A gyorsan és célzottan megszerezhető információ elkényelmesíti és beszűkíti gondolkodását. Mivel az információ nem egyenlő a tudással, a hálót fejlesztő és fenntartó, „gondolkodni” képes és akaró, tehát a tudást birtokló szűk elit manipulálni tudja, sőt esetleg akaratának megfelelően irányítani is. Mivel a „tudás” a világ megismerésének folyamata során az emlékezés által egymásra épülő felismerések, alapigazságok /axiómák/ és tapasztalatok összessége, az ember változásának tendenciája az „emlékező” társadalom megszűnésének irányába mutat. A ma emberét kevésbé érdekli a múlt, birkózik a jelennel, és érdeklődése egyre inkább a jövőre irányul, köszönhetően főleg a „virtuális valóságot” egyre bővebben szolgáltató szórakoztató televíziónak. 7
A mai gyermek, a „kiber térben” televíziós játékaival bejárja a világegyetemet. Pusztító háborúkat vív sohasem látott fegyverekkel, idegen bolygók lényeivel. Legalább űrhajós akar lenni ha felnő, szemben a mi generációnkkal, akik az ipari társadalom utolsó harmadában szocializálódtunk, és a lovas kocsi még éppen olyan realitás volt életünkben, mint a bámulatos fejlődést megtestesítő gőzmozdony, amiért mindnyájan mozdonyvezetők akartunk lenni. Fantáziavilágunkat pedig még nem gombok nyomogatásával állítottuk elő kész képi információk hálózatából, hanem Verne Gyula utópisztikus regényeit olvasva, azok mondanivalóját mi magunk strukturáltuk képpé gondolatvilágunkban. „Tudásunkat” komoly energiaráfordítással építettük fel, könyvtárnyi köteteket megtöltő, elődeink emlékezetére épülő információhalmazok feldolgozásával, és célrendszerbe szervezésével. Így joggal tekinthetjük magunkat, az „emlékező társadalom” utóvédharcosainak, akiknek egy ilyen jeles alkalommal, mint a gyémánt diploma átvétele, kötelességük megemlékezni a valaha volt „magyar iparról”. Ennek az iparnak, mi alkotó részesei voltunk, és tudunk nemzetközi mércével bátran összehasonlítható olyan eredményeiről, amelyről a ma emberének talán fogalma sincs, sőt nem is lehet, mivel a „rendszerváltás” zűrzavaros történései, következtében egyrészt a hozzá nem értés okán sorozatosan elkövetett gazdaságpolitikai hibák, másrészt tudatos politikai és gazdasági nyerészkedés miatt, jórészt megsemmisültek. A rendszerváltozás óta máig is változó hatalmi struktúrák kialakítása, és az ezt levezénylő elit egzisztenciális konszolidációja bizonyára szükségessé tette, hogy a rendszerváltás előtti negyven év műszaki, gazdasági teljesítményéről negatív értékítéletet alkosson, és formáljon a közvéleményben. Summásan elítélje, elhibázottnak, hiábavalónak, színvonaltalannak minősítse, és eredményeit leértékelje.
Nékünk, akik ennek az időszaknak alkotó részesei voltunk, és nagy energiával tettük a dolgunkat, ez az értékítélet elfogadhatatlan. Nem elsősorban azért mivel ez szakmai felkészült8
ségünket, emberi minőségünket differenciálatlanul leértékeli, hanem azért, mert egyszerűen nem igaz. A második világháborúban részben megsemmisült, majd azt követően a háborús jóvátételbe belerokkant korábban európai, sőt egyes vonatkozásaiban világhírű magyar ipar újra élesztésén, bővítésén, és nemzetközi elismerésének megteremtésén, nagy mérnökgenerációk munkálkodtak eredményesen. E nagynak minősíthető, előttünk és utánunk végzett néhány évfolyam közül, nem szerénytelenség megállapítani, hogy a mi évfolyamunk egyes jellemzői miatt, kiemelkedő szerepet kapott, és töltött be e folyamatban, eredményesen.
- Mi voltunk az első öt éves mérnökképzésben résztvevő évfolyam, amely diploma tervét az egyetemen készítette el és védte meg, az öt éves képzési idő zárt, időkorlátozott rendszerében. - Mi voltunk a legnagyobb beiskolázott létszámú évfolyam, akik egy új képzési rendszerben, állandó tanulókörökbe szervezve sajátítottuk el a mérnöki tudományt. - Mi lettünk az első szerszámgép-tervezésre, gyártásra és alkalmazásra szakosodott „gépgyártás technológus”gépészmérnökök. – Az, hogy gyakorlatra és feladatra orientált „kész” mérnökökként kerültünk ki a gyakorlatba, arra tett elsősorban alkalmassá minket éppen egy nagy korszakváltás kezdetén, hogy az egyetemen belénk rögzült tanulási algoritmusunkkal gyorsan tudtunk alkalmazkodni, a „tudományos technikai forradalom” technológiai igényeihez. A második világháború olyan gyors és széleskörű technikai fejlődést generált, hogy a tudomány ténylegesen közvetlen termelő erővé vált. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az űrtechnika, a kibernetika és más interdiszciplináris tudományágak gyors fejlődésének eredményeként az első „szputnyik” 1957-ben történt fellövésétől 1970-ig, mintegy harmincezer új anyag és technológia került a polgári ipar alkalmazásába. /Például a teflon, és a szikraforgácsolás/ 9
Ezek megismerése, alkalmazhatóságuk felismerése és gyors használatbavétele nem jelentett számunkra problémát. – A tanulókörök, ezen belül a tanulóbrigádok és tanulópárok eleinte nehezen viselt, kényszerű, sok terhet jelentő tanulási rendszere, később megszokottá vált, majd eredményesnek, fegyelmezőnek és valódi közösségteremtő erőnek bizonyult. A közös cél, a közös érdek és a „MI” tudat olyan közösségé kovácsolt minket, amely az országban szétszóródva, hatvan kemény év távlatában is kapcsolattartó, és mindenkor kész volt támogatni egymást. Akartunk „jó” mérnökök lenni, és a tanulmányi versenyben egymást is felülmúlva váltunk valóban azzá. – A szakmánk kérdőszava, a „mit-miért-miből-mivel-hogyanmennyiért” mint problémaközelítés, és az ezekre adott korrekt kreatív válaszok, mint megoldások tették lehetővé, hogy feladatainkat gyorsan és hatékonyan tudtuk megoldani a legnehezebb körülmények között is. Ez a szemlélet belénk ivódott és munkamódszerünk algoritmusává vált. Nem volt számunkra megoldhatatlan probléma.
Mind ezek után próbáljuk meg számba venni, hogy hogyan, és mit is csináltunk abban a mintegy negyven évben, amit aktív munkával töltöttünk el a pályánkon. Ezt az időt, a társadalmi környezet, a feladatok és történések szempontjából három szakaszra bonthatjuk: 1./ az ötvenes évektől a 68-as „új mechanizmus megszületéséig, 2./ az új mechanizmus következményeinek éveire a „rendszerváltásig”, 3./ a rendszerváltás utáni időszak történéseire. Tekintsük át ezt a három időszakot. ad.1/Az ötvenes évek elején,a szocialista társadalom felépítését megcélzó erőszakos voluntarista politika, a „szocialista iparosítás” keretein belül és jellegének megfelelően, tömegesen hozta létre az ipari nagyvállalatokat. Ezek, a mezőgazdaság kollektivizálásával felszabaduló munkaerő felszívását, a teljes foglalkoztatottság megteremtését, a „vas és acél” országává válását és a harmadik világháborúra való felkészülést voltak hívatva szolgálni, a nemzeti jövedelem állandó növekedésének motorjaként. 10
Ez az ipar, a fenti célkitűzések szempontjából is vitathatóan, méreteiben és struktúrájában elhibázottan jött létre. Telepítése túldecentralizáltan, az ipari kultúra hagyományos bázisaitól távol eső vidékeken, sőt, sokszor, például a hadiipari célokat szolgáló jelentős létesítmények esetében a szükséges infrastruktúra provizórikus megoldásaival valósult meg. Így kezdte el többek között működését például Debrecen egy 19. századi huszárlaktanyájában a Gördülő Csapágygyár vagy a Hajdu és Szabolcs megye határán, 200 hektár bekerített erdőben, jórészt rabokkal felépített lőszergyár, a Hajdúsági Iparművek. Annak ellenére, hogy ezeknek az ipari képződményeknek a dolgok természetes logikája szerint életképtelennek kellett volna bizonyulniuk, hisz a körülmények mind erre utaltak, hogy csak a fontosabb tényezőket említsem: - az autarch gazdaságpolitika képtelen és mégis kényszerű viszonyai, - az ipari szemlélet és a képzett munkaerő hiánya, - a feszült és megfélemlítő politikai légkör, - a világpiaci elszigeteltség, és az évekig tartó kemény nyugati embargó, nagy többségükben mégis talpon maradtak, fejlődtek, és előbb országos, majd nem egy esetben stabil nemzetközi szereplőkké váltak. Meggyőződésem és túlzás nélkül állíthatom, hogy mindezt döntő mértékben az egyre bővülő műszaki értelmiség színvonalas munkája és teljesítménye tette lehetővé, amelynek jelentős hányada, Miskolcon végzett mérnök társunk volt. Ezt az állításomat az hitelesíti, hogy közülük nagyon sok közvetlen munkatársam volt, mások pedig az iparban betöltött beosztásaim révén különböző időközökben és vonatkozásokban, látókörömbe kerültek. Nem feledve a kötelező mértéktartást, bátran állíthatom, hogy kollégáim túlnyomó többsége szakmailag kitűnően felkészült ember volt, akiknek probléma megközelítése, problémamegoldó képessége és kreativitása, átlagon felülinek bizonyult. Ebben az időben, amikor „hol víz, hol vödör” nem volt, és ha volt is lyukas volt, mindent újra fel kellett találnunk. Köteteket lehetne írni arról, hogy a ma triviálisnak tűnő problémák megoldásához 11
esetenként milyen természetfeletti találékonyság kellett. Arról, hogy milyen veszélyes volt esetenként tévedni, és megküzdeni az igazunkért, a politikai szűklátókörűség sokszor kicsinyes, rosszindulatú alattomos gáncsoskodásairól nem is beszélve. Meg kellett küzdeni a tervutasításos rendszer irreális elvárásaival, a szakma szabályait minden vonatkozásban felülíró hajlamaival, és a mindenütt ellenséget sejtő bürokratikus ellenőrzési rendszer túlkapásaival.
Mégis, összességében tisztességesen helyt álltunk. Jól működő ipart, ipari munkásságot és műszaki értelmiséget teremtettünk az ország valamennyi szegletében. Alakítottuk a régiók arculatát, társadalmi struktúráját, gazdasági és kulturális fejlődését nagy energia befektetéssel, céltudatosan. Nem a megbántódás okán, de meg kell jegyeznem, nem sok elismerésben volt ezért részünk. A sikerek jellemzésére elmondhatjuk, hogy egyfelől a két világháború előtt alapított nagy múltú, nemzetközileg is elismert vállalataink ujjá tudták teremteni termék választékukat, és eredményes fejlesztéseik révén ismét ki tudtak törni, a nemzetközi piacokra. Így volt képes például a „Vörös Csillag Traktorgyár” (volt Hofherr) a „Dutra” traktorjait és „dömpereit” a hazai igények ellátásán túl harminckét országba exportálni. Ugyan ilyen siker történet a Csepel Művek és a győri Rába a közúti jármű program keretében megteremtett haszon- gépjármű gyártása, amiből később kifejlődött a magyar ipar egyik zászlós hajója az Ikarus, amelyik a világ negyedik legnagyobb autóbusz gyára lett. Ki hinné, hogy a 19. századi Ganz Danubius, Magyar Hajó és Darugyár néven újjászervezve a folyami vontató, toló és kotró hajók százai mellett több mint ezer úszódarut bocsájtott vízre, az ötvenes évek derekától, amik jelentős része, Brazíliától Kínáig nagy forgalmú nemzetközi kikötőkben még ma is üzemel. De méltán lehetünk büszkék az Egyesült Izzó /Tungsram/ teljesítményére is, amely ugyan nem került vissza a két világháború között betöltött pozíció12
jába, amikor is az európai fényforrás kartell irányítója volt, de teljes vertikumú gyártási kapacitásával, a Philips, és az Osram mögött, az európai fényforrás piac 14%-át birtokolta. Alkatrész exportjával pedig az egész világ lámpagyárainak nagy részét ellátta, és az ipar egyik legnagyobb nettó deviza kitermelője lett. Vagy a Vadásztöltény Gyárra, amiből a Videoton kinőtte magát, és a nagy sikerű rádió és televízió gyártásán túl, a magyar számítástechnikai ipar fellegvárává vált. Ez a felsorolás csak néhány kiragadott példája annak, hogy a hagyományos ipari struktúránkat hogyan tudtuk hatékonyan tovább működtetni. És akkor még nem beszéltünk, a kohászatról, a szerszámgép és a járműiparról a gépipar további területeiről, mint például az óriási építkezések által életre hívott építőgép gyártásról, vagy a mezőgazdaság fellendülése által generált élelmiszer gépgyártásról, amely a konzervgyárak, hűtőházak gépesítésén túl, a csomagolás technika kultúráját is meghonosította az országban. Másfelől, az 1953-ban, a Nagy Imre féle kormányprogram után, a gazdaság irányításában jelentős, de csak részleges paradigmaváltás következtében leállították a túlhajtott hadi ipari beruházásokat, és a már működő gyárakat a lakossági ellátás bővítése érdekében részben polgári termelésre kellett át állítani. Felsorolhatatlan mennyiségű nagy ipari létesítményt érintett ez a feladat, az ország minden szegletében, amelyek erre a célra mind telepítésük, mind eszköz rendszerük és technológiájuk, mind infrastruktúrájuk miatt, tökéletesen alkalmatlanok voltak. Ezért a számukra kijelölt termékek előállításának gazdaságtalansága évekre kódolva volt a feladatban. A tervgazdaságban alkalmazott eltérített árrendszer nem tette lehetővé a valós gyártási költségek megtérítését a fogyasztói árban, így a tetemes állami dotáció csökkentése lett évekre a „műszaki fejlesztés” koordináló célkitűzése, és az éves „terv alkuk” legfőbb tényezője. Így lett Jászberény a háztartási hűtőgépek profilgazdája, a Hajdúsági Iparművek a mosógépek, centrifugák, forróvíztárolók, porszívók gyártója, Sirok a fémcsomagoló eszközök, /például tubusok/ gyára. Ezekhez csatlakozóan kaptak különböző háttér ipari feladatokat további gyárak, mint például Iklad az elektromos kismotorgyártást, stb. Nem könnyen, de ezzel a feladatokkal is megbirkóztunk. 13
ad.2/Ezek az eredmények és ezek egyre nehezebb fenntarthatósága vezetett el az új gazdasági mechanizmus kikényszerítéséhez, és az ezzel bekövetkezett jelentős társadalmi változások megindulásához. Ez, az előzőekben vázolt tevékenységünk, akár politikai vetületeként is felfogható. Mivel erőfeszítéseink eredményeként súlyunk lett a gazdaság irányításában, sikerült felismertetni a „politikával”, hogy mindennek van határa. Nyilvánvalóvá tettük, hogy a hatékonyság növelésének minden extenzív erőforrása kimerült és így megszületett a „nyitott gazdaság” terminus technikusa. A változások következtében ténylegesen kinyílt előttünk a világ. Óriási szakmai lehetőségek tárultak fel előttünk. Gyorsan felismertük a világpiac mozgás-törvényeit, sokoldalú szakmai kapcsolatokat teremtettünk a nyugat iparával, és néhány év alatt, céltudatos licensz és know-how vásárlásokkal jelentősen és eredményesen átalakítottuk a gépipar szerkezetét, technológiai és minőségi színvonalát, technikai felszereltségét. A tömeg és sorozatgyártásban, a termelési rendszerek alakítási, mozgatási és irányítási elemeinek magas szinkronitású szervezettségét valósítottuk meg, komplex gyári rekonstrukciók végrehajtásával. E fejlesztések keretében növeltük a hazai háttér ipar minőségi színvonalát, és teljesítőképességét is. Mindezek eredményeként, olyan sokoldalú piaci kapcsolatokat hoztunk létre és tartottunk fenn évekig, amelyek egyre versenyképesebbé tették a magyar ipart. Ebben az időszakban élte fénykorát az IKARUS, amelynek több mint húsz típusa, köztük a városi közlekedés közkedvelt 18 méteres csuklós buszai a világ minden részébe eljutottak, és amely a 200-as típusából, képes volt egy évben 14000 darabot kibocsátani, amire se addig, se az óta egyetlen versenytársa sem volt képes. Ezzel összefüggésben vált nemzetközi főszereplővé és iparunk másik zászlós hajójává a RÁBA, amely kezdetben a M.A.N- kooperációval, majd később a licensz megvételével felépítette a korszerű nagysorozatú dízelmotor gyártását, valamint az azóta is stratégiai termékének számító szintén nagysorozatban készülő hátsóhíd gyártást. Ez sokáig biztosította az IKARUS versenyképességét. E mellett bővítette a stratégiai termékeinek számát, és a RÁBASTEIGER kooperációval ismét bekapcsolódott a mezőgazdasági erőgépek és nehéz munkagépek gyártásába. Eredményei lehetővé 14
tették jelenlétét az amerikai piacon, és a magyar mezőgazdaság soha nem látott fellendülését, az iparszerű termelési rendszerek bevezethetőségével. Erre az időszakra esik szerszámgép iparunk jelentős innovatív korszaka is, amely a CNC vezérlésű gépek kifejlesztésével és széleskörű alkalmazásával érte el csúcs pontját. E mellett, elektronikai műszer iparunk is jelentős innovativitással járult hozzá a különböző iparágazatú vállalataink különféle automatizálási igényeinek kielégítéséhez. Ezeknek a nemzetgazdaság szempontjából pozitív folyamatoknak természetesen voltak nyertesei és vesztesei is. Például az egyre eredményesebben működő nagy vállalatok, termelőkapacitásaik gyors bővítése érdekében, vagy beruházási tőke híján, előszeretettel kapcsolták magukhoz a hasonló profilú, vagy kevésbé sikeres, régióikban működő kisebb vállalatokat. Így nyelte le például a RÁBA a HOFFERT. De a vesztesek közé kell sajnos sorolni, a borsodi iparvidéket is, amelynek kohászati ipara, (Diósgyőr, Ózd) Dunaújváros megépülésével, és a vasmű felfutásával sorvadásnak indult. Minden siker és eredmény ellenére iparszerkezetünket nem tudtuk a kívánatos mértékben átalakítani. A kis és középvállalatok hiánya, a nagy ipari vállalatok túlsúlya limitálta az innovatív alkalmazkodó képességet, a teljes foglalkoztatás koncepciójához való ragaszkodás pedig a hatékonyságot. Így a versenyképesség fenntartása a nyolcvanas években kezdett kritikussá válni. Ezt a retrográd folyamatot próbálta ellensúlyozni, a vállalatok vertikalitásának megszüntetésére irányuló törekvés, a szolgáltató tevékenységek külső vállalkozássá alakításával, vállalaton belül működő gazdasági munkaközösségek létrehozásával. (gmk) Az egyes termékeket előállító részlegek önállósításával, a nagy vállalatok holdingszerű működtetésével pedig, a működési költségek csökkentését és a termelés gazdaságosságának növelését kívántuk elérni. ad.3./Ebben a helyzetben ért bennünket a történelmileg szükségszerűen bekövetkezett „rendszerváltás”, amelyet bátran nevezhetünk, minden politikai jelentősége ellenére, a magyar Ipar „Mohácsának”, 15
hiszen mind az, amit addig nagy energia befektetéssel megteremtettünk, szinte egyik pillanatról a másikra, atomjaira hullott szét. Nyugdíjas éveink küszöbén, gyakorlatilag megszűnt mind az, amit unokáinknak büszkén felmutathattunk volna, mint általunk megteremtett, és rájuk hagyott örökségüket. Kellő időtávlatban a gazdaságtörténészek bizonyára szakdolgozatok tömegében fogják elemezni, hogy mi, és hogyan is történt a magyar iparral valójában. Meg sem kísérlem, hogy mint elfogult résztvevő kritikai aspektusból bíráljam a rendszerváltást levezénylő elit hibás döntéseit, de nagy vonalakban néhány jellemző tényre rá kell mutatnunk. A magyar gazdaság történelme során mindig tőkehiányos volt. Hagyományos iparunk, a „Ganz”, a „Hoffher”, a „Weiss Manfréd” stb. is mind tőkebehozatal által jött létre és sajátos szerves fejlődés révén vált „nemzeti” tőkévé. Mindig is nyitott gazdaságunk, a nemzeti jövedelmet túlnyomó részt a külpiacokon realizálta, amit az ipar és mezőgazdaság együttes exportképessége tett lehetővé. Ez, biztosította, a gazdaság amortizációjának és fejlesztésének tőkeszükségletét, és az életszínvonal, teljesítmény arányos fejlődését. A „szocialista” időszakban a gazdaság zárt, autarch jellege miatt, a gazdaság növekedését a belső erőforrások koncentrált felhasználása biztosította, a lakosság életszínvonalának terhére. Többek között ez vezetett 1956-hoz is. Az” új mechanizmus” ismét nyitottá tette a gazdaságot, és ennek köszönhetően indult újra fejlődésnek. Az exportképesség ismét biztosította azt a külpiacokon realizált tőkejövedelmet, amely fedezte a gazdaság import igényét, amortizációját, és az exportképességének fenntartásához minimálisan szükséges innovációt. Nem volt képes viszont finanszírozni, azt a relatíve magas életszínvonalat, amely egy koraszülött „jóléti társadalom” fenntartásához kellett. Az ország e miatt jelentős adóság spirálba került, amelynek terheit az egyes vállalati központok kezdtek maguk előtt görgetni. Ez volt, az ára annak, hogy mi voltunk a „legvidámabb barakk” a szocialista tömbben. A piacgazdaságra való áttérés folyamatában végül két döntő hiba megroppantotta, és sorban csődbe vitte vállalataink jelentős részét. 16
Egyrészt a Németh kormány, előkészület és megfelelő piacvédelmi intézkedések nélkül váratlanul feloldotta az importkorlátozást, ráengedve ezzel a hazai piacra a versenytársakat. Emlékezetes, hogy a lakosság hogyan reagálta le ezt az intézkedést, a Bécsből rohamszerű akciók keretében Trabantok tetején behozott „Gorenje” hűtőszekrények tömegével. Másrészt az Antal kormány által elrendelt export tilalom, az átmenetileg fizetésképtelen Szovjet Unió felé, azzal a következménnyel járt, hogy az Ikarus udvarán több mint egy évig, ezer darab legyártott, de kiszállíthatatlan autóbusz állt sorban. („Tovaris konyec”) Ezek a politikailag motivált döntések sajnos reménytelen helyzetbe hozták a magyar ipart, ami csak gyorsan beáramló külföldi „működő” tőkével látszott megmenthetőnek. A „működő tőke” viszont, a tőkeerős konkurenciát jelentette, amely a csődeljárások keretében úgy jutott szinte fillérekért vállalataink piacaihoz, és vagyonához, hogy a Magyar államnak megszűnt minden tulajdonosi joga ezek felett. A GE, az Elektrolux, és a többi szakmai befektető, mind külföldi vállalat, amely addig marad, ameddig érdekei úgy kívánják. A hazai kézbe kerülő „privatizált” állami vagyon pedig, a lakosságtól jóval a névérték alatt tömegével felvásárolt „jóvátételi” jegyek és soha be nem váltott ígérvények ellenében eltűnt. Ezek egy része úgy tűnik jó kezekbe került, amelyek eredményesen próbálják fenntartani a magyar ipari kultúrát és saját magukat. Ezekre építve talán egyszer még életre kelhet egy Magyar Ipar. Más része azonban szerencselovagok kezén sikkadt el, az „első millió” eredetét nem vizsgáljuk alapon.
Sic transit glória mundi! Küzdelmes élet utunkra visszatekintve,
önigazolásnak tűnik az a megállapítás, hogy erőfeszítéseinkkel történelmet irtunk, mivel ennek alig maradt nyoma. Azt azonban bátran állíthatjuk, hogy becsülettel helyt álltunk, magas színvonalon műveltük a szakmát, és mindent megtettünk az ország boldogulásáért, amit megtehettünk. 17
„Ez nem mulatság, de férfimunka volt!” Nem lenne teljes számvetésünk, ha nem emlékeznénk meg arról, hogy mit adott nékünk az egyetem, és mi ezt mivel viszonoztuk. Elsősorban mind emberi, mind szakmai kvalitásaikat tekintve kitűnő tanárainkat, akikre hosszú életünk során, mindig tisztelettel és szeretettel emlékeztünk és ma is példaképünknek tekintünk. Ők oltották belénk, a szakma írott és íratlan, nélkülözhetetlen szabályait, és faragtak belőlünk nem csak mérnököt, de felnőtt embert is, akik kikerülve az életbe, megállják majd a helyüket. És mi teljesítettük ezt az elvárást. Nem hoztuk szégyent a szakmánkra, és öregbítettük egyetemünk hírnevét, igazoltuk megalapításának helyességét, és mint magas színvonalú felsőfokú oktatási intézmény fennmaradásának szükségességét, amit fémjelez, közel hetven éves fennállásának egyre patinásabb története.
Örülünk, hogy megtehettük!
18
Tóth Viktor
Gyáripar a homokon Közúti fékgyártás a SZIM kecskeméti Gyárában Kecskemét, az ország legnagyobb megyéjének székhelye a hatvanas években még poros, nagy mezőváros volt. Iparát, az úgy nevezett „VASGYÁR” képezte, amely egy főleg öntöttvas kádakat gyártó vasöntöde volt. A mezőgazdaság nagy léptékű átalakítása következtében, a térségben megnőtt munkaerő felesleg foglalkoztatása, a vidéki ipartelepítés keretében látszott megoldhatónak, amit többek között, a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyára, ma KNORR-BREMSE Magyarországi Kft. valósított meg sikeresen. A gyár kialakulásának, és a fékgyártás megindulásának azonban tévutakban és kudarcokban bővelkedő, mint egy évtizedes előzménye volt. – 1962 júliusi eleji kormányhatározattal megalakul pár fővel, a mai GMF ( Gépipari Automatizálási Főiskola )területén a vállalat jogelődje. Először Malomipari Gépgyár, majd Kiskunfélegyházi Gépgyár és rövid időn belül Szerszám és Gépelem Gyár néven. A sok névváltozás a profil keresését, a tevékenység kialakításának nem kis problémáit takarja. – A cég 1963 januárjában 100 fővel megkezdi tevékenységét – 1964 június 1. KGM (Kohó és Gépipari Minisztérium) döntése alapján új beruházás valósult meg, szabad területen.. Ezek a Szegedi úti és a Juhász utcai telephelyek voltak. – 1966-ban, jóváhagynak, egy102 M Ft beruházási tervet a Szegedi úti telepre – 1968! A teleszkópos munkahengerek gyártására a Juhász utcában is épül egy csarnok. A Szegedi úti létesítmény a pneumatikus szerszámok, légkalapácsok gyártási helye lett. – 1970 közepén, átadják a modern épületeket a Szegedi úton. A beruházás befejeződött. Az épületek újak, a gépi berendezések a 19
pesti vállalattól kapott használt gépek! Ez jellemző volt abban az időben. A gyárnak 100M Ft volt az előirányzott éves terve, ami nem teljesült. E mellett a gyártmányok, a pneumatikus szerszámok elavult konstrukciók voltak, egészségre ártalmas rezgésekkel, káros a hanghatásokkal. Már az akkori, nem túl szigorú előírásoknak sem feletek meg. – 1971. Ma azt mondanánk, hogy csődöt jelentett a cég. Akkor a KGM, személyesen Horgos miniszter avatkozott be és utasította a SZIM vezérigazgatóját a vállalat átvételére és egészséges gyártmányszerkezet kialakítására. Így lett egy, a szocialista viszonyok között is becsődölt vállalatból, a SZIM Kecskeméti Gyára Ez után, a Juhász utcai telep az eredeti néven futott tovább. A munkahengerek gyártása és értékesítése nem okozott gondot. Létszámban, eszközökben is volt egy osztozkodás. Alapvető gondja lett az új SZIM gyárnak, hogy a gyárat elhagyták a fiatal Miskolcon végzett mérnökök, akik a GAMF-án is tanítottak és már rendelkeztek gyakorlati tapasztalatokkal. Ezek átmentek a Juhász utcába 1972-ben. A Szegedi úton a pneumatikus kézi szerszámok maradtak. Az újonnan felépített gyár ezzel a profillal tulajdonképpen csődbe ment és a SZIM feladatává vált egy új gyártmányszerkezet kialakítása és gazdaságos működtetése. Szerszámgépek gyártása a daruzatlan csarnokok miatt nem jöhetett szóba, ezért gyár adottságaihoz illeszthető terméket kellett találni. Ebben az időben, az IKARUSZ és a RÁBA, nagy dollár költséggel importált fékberendezéseket járműveihez, a Münchenben működő KNORR-BREMSE Gmbh-tól. A SZIM megvette a KNORR-BREMSE „Haszongépjárművek fékrendszerei” licencét. Első időben a SZIM Székesfehérvári gyárának adták, de mivel igen nehézkesen vették gyártásba az egyes szerelvényeket, a kecskeméti gyár is kapott néhány egységet próbagyártásra. Természetesen, a legnehezebbeket. Végső soron ez a termék vált a gyár fő profiljává.
Nézzük meg mit is vásárolt a magyar fél: 20
Ebben az időben, az IKARUSZ és a RÁBA, nagy dollár költséggel importált fékberendezéseket járműveihez, a Münchenben működő KNORR-BREMSE Gmbh-tól. A SZIM megvette a KNORR-BREMSE „Haszongépjárművek fékrendszerei” licencét. Első időben a SZIM Székesfehérvári gyárának adták, de mivel igen nehézkesen vették gyártásba az egyes szerelvényeket,nehéz a kecskeméti gyár is kapottfékezését néhány egységet próbagyártásra. Az autóbuszok, haszonjárművek egy bonyolult több Természetesen, a legnehezebbeket. Végső soron ez a termék vált a gyár fő profiljává.
egységből álló fékrendszer végzi. A működtetést a jármű motorjától hajtott Nézzük meg kompresszor mit is vásárolt abiztosítja. magyar fél:A rendszer pneumatikus és kétkörös, Az elsősorban autóbuszok, nehéz haszonjárművek fékezését egy bonyolult több egységből álló biztonsági okokból. Vészhelyzetben a második kör végzi fékrendszer végzi. A működtetést a jármű motorjától hajtott kompresszor biztosítja. A a működtetést. Az egységeket általában a jármű alvázára és a rendszer pneumatikus és kétkörös, elsősorban biztonsági okokból. Vészhelyzetben a második kör végzi a működtetést. Az egységeket általában aa jármű alvázára és a műszerfalon helyezik műszerfalon helyezik el. Lényeg könnyű, elérhető kezelhetőség. el. Lényeg a könnyű, elérhető kezelhetőség. Az elmondottakat, az alábbi kapcsolási Az elmondottakat, az alábbi kapcsolási vázlat demonstrálja: vázlat demonstrálja:
:
A fékrendszer, biztonsági, életvédelmi, balesetvédelmi egység!
A fékrendszer, biztonsági, életvédelmi, balesetvédelmi egység! Ezeka a felhasznált funkciók a Ezek a funkciók a szerkezeti kialakításukat, szerkezeti kialakításukat, a felhasznált anyagminőségeket, a gyártási és minőség anyagminőségeket, a paraméterekkel gyártási és minőség ellenőrzési eljárásoellenőrzési eljárásokat szigorú meghatározzák. Feladatai:
katfékezés, szigorú paraméterekkel a jármű terhelésétől függően,meghatározzák. rögzített fékezés oldása
--üzemi
-motorfékezés, retardervezérlés
Feladatai:
-autóbuszokon az ajtók működtetése
– üzemi fékezés, a jármű terhelésétől függően, rögzített fékezés oldása – motorfékezés, retardervezérlés – autóbuszokon az ajtók működtetése – erőátviteli feladatok, például a sebességváltó, differenciálmű, osztoműzár működtetései – kamionoknál a gépestől való leszakadáskor azonnali fékezés a pótkocsin stb.
-erőátviteli feladatok, például a sebességváltó, differenciálmű, osztoműzár működtetései
21
-kamionoknál a gépestől való leszakadáskor azonnali fékezés a pótkocsin stb.
A szerelvények közül egy kuplungerősítőn lehet látni egy-egy egység
A szerelvények közül egy kuplungerősítőn lehet látni egy-egy egység bonyolultságát és a bonyolultságát és a sok alkatrészféleséget. Egy autóbusz jellegzetes sok alkatrészféleséget. Egy autóbusz jellegzetes fékszerelvényeiből mutatunk be fékszerelvényeiből mutatunk be gyűjteményt, a következő ábrán. gyűjteményt, a következő ábrán.
A licence szerződés, a következőket tartalmazta:
A licence szerződés, a következőket tartalmazta : alkatrész rajzok korrekt, – Szerelvényenként összeállítási rajzok, precíz a német DIN szabványoknak megfelelő kivitelben német -Szerelvényenként összeállítási rajzok, alkatrész rajzok korrrekt, precíz a német DIN feliratokkal szabványoknak megfelelő kivitelben német feliratokkal – szerelvényenként átvételi feltételeket, előírásokat a szimulációs -szerelvényenként átvételi feltételeket,átvételénél előírásokat aegy, szimulációs átvételhez. (A utánszerelvény átvételhez. (A szerelvény a fékezési szituációt átvételénél egy, a fékezési szituációt utánzó próbapadon kell vizsgálni minden egyes gyártott darabot) zó próbapadon kell vizsgálni minden egyes gyártott darabot) – kaptunk kezelési kézikönyvet. -kaptunk kezelési kézikönyvet. A KNORR, Kecskeméten tartott egy tanfolyamot, amely vizsgaköteles A KNORR, tartott egy tanfolyamot, amelyszámára vizsgaköteles és a fékgyártásban és aKecskeméten fékgyártásban várhatóan résztvevők kötelező volt. Ezen várhatóan résztvevők számára kötelező volt. Ezen a tanfolyamon 8 fő jött a KNORR-tól a tanfolyamon 8 fő jött a KNORR-tól ez, szakemberei az egyik Kecskemétre, és ez, az egyik legtöbbet jelentő segítségKecskemétre, volt, amit a gyárésfiatal kaptak. legtöbbet jelentő segítség volt, amit a gyár fiatal szakemberei kaptak. A szerződés egyik legfontosabb az új szerelvények A szerződés egyik legfontosabb szabályozó szabályozó előírása az újelőírása szerelvények gyártásba adásának gyártásba adásának előírása volt: előírása volt: – Az első szériából véletlenszerűen kivettegységet 3 darab Münchenbe egységet Münchenbe -Az első szériából véletlenszerűen kivett 3 darab kellett kiküldeni kellett kiküldeni volt a neve) jóváhagyásra.(„Freigabe” voltjóváhagyásra.(„Freigabe” a neve) – A KNORR-BREMSE tarthatotta ellenőrzést a gyárban és -A KNORR-BREMSE bármikor bármikor tarthatott ellenőrzést gyárban és minden alkalommal alkalommal ugyancsak véletlenszerű ugyancsak minden véletlenszerű mintavétellel kivehetett a gyártásbólmintavétellel ellenőrzésre, kivebemérésre egységeket.hetett a gyártásból ellenőrzésre, bemérésre egységeket. – Az ellenőrzött fékegységeket a szimulációs próbapadokon -Az ellenőrzött fékegységeket a szimulációs próbapadokon bemérték,beamérfékezési ték,többször a fékezési szituációkat többször majd azokatRoncsolásos bonszituációkat lejátszották, majd azokat lejátszották, bontották, szétszerelték. vizsgálatokkal is ellenőrizték a felhasznált anyagokra vonatkozó előírásokat. Itt külön22ki kell emelni a tömítő elemeket, a gumi alkatrészeket „O” gyűrűket stb., mert a buszoknak a szibériai és szaharai körülmények között is működnie kellett. +/- 50 C0 -n is. Az
tották, szétszerelték. Roncsolásos vizsgálatokkal is ellenőrizték a felhasznált anyagokra vonatkozó előírásokat. Itt külön ki kell emelni a tömítő elemeket, a gumi alkatrészeket „O” gyűrűket stb., mert a buszoknak a szibériai és szaharai körülmények között is működnie kellett. +/- 50 C0 -n is. Az olajállóság is követelmény volt. Az úgynevezett „Freigabe”, a fentieknek megfelelően pontos, hosszadalmas eljárást igényelt és ez biztosította a márkanév hitelét is. Gyakorlattá vált, hogy a jóváhagyásokra kecskeméti szakemberek utaztak ki. Ezek a kiküldetések és a KNOR cég szakembereinek nyíltsága, nemcsak az emberi kapcsolatokat javította, de számokkal kifejezhetetlen, hasznos gyártási , minőség biztosítási tapasztalatokat is jelentett. 1972-ben, a teljes dokumentáció átvétele történt meg. A bevezetést, és a gyártásba adást sürgette, hogy az IKARUSZ és a RÁBA Győr járműveknél minél előbb kiváltható legyen az import.
A gyártás bevezetésének személyi és tárgyi feltételei:
A gyár belső szervezeti rendszere még ép hogy kialakult, a nem létező termelési rendszerhez. csoportok, kinevezett vezetők voltak. A műszaki előkészítés létszáma a már leírt szétválás miatt kevés volt. Ezt a gyár 1972-ben, a GAMF-on abban az évben végzett fiatal üzemmérnökökkel egészítette ki, és így tizenhatod magammal kezdtük el, az új gyártmány bevezetésének megszervezését. A fizikai munkásoknál voltak fiatal szakmunkások is, de a zöm betanított kategóriába volt sorolható. A gyár átlagos életkora, alig haladta meg a 25 évet. A rendelkezésre álló megmunkáló géppark sem műszaki paramétereit, sem mennyiségi és minőségi összetételét illetően nem volt alkalmas a fékek sorozatgyártására. A fékberendezések előírásainak megfelelő anyagok, kereskedelmi áruk, nem voltak, kaphatók, vagy például a kötőelemek, rúgók hazai gyártói, nem tudták a megfelelő minőséget szolgáltatni. A fenti feladatok, megoldása érdekében, a célravezető módszernek az tűnt, hogy: 23
– a szervezési munka központjába, a műszaki osztály előkészítő tevékenységét állítottuk. Az osztály technológiai; szerkesztési; gyártóeszköz gazdálkodási, (benne szerszámműhellyel) csoportokból állt Minden feladatot a műszaki előkészítés irányított. Kis túlzással technológiai diktatúrát vezettünk be. Sikeresen! Az előkészítő munkát TEAM-ekben végeztük: megbeszélés; ötletezés; feladatkiosztás; következetes beszámoltatás formájában. Mint fentebb láttuk az alkatrészeket csoportokba osztottuk és a vezértechnológiák alapján létrehoztunk négy megmunkáló csoportot. A négy megmunkáló csoporthoz hozzárendeltünk fiatal munkaerőket. A fiatal műszakiaknak ez a feladat új volt, de rendkívül előnyösnek és hasznosnak bizonyult, mivel önálló feladatokat kaptak, és ezért felelősséggel tartoztak. Lehetőséget kaptak kísérleti megmunkálásokra, sőt a fékgyártás bevezetésénél a technológus az első 1000 darab készítéséig a műhelyben a gépeknél volt. Mindegyik technológus, akik a gépek csoportjait vezették, manuálisan is és gyakorlatilag is tudta működtetni a gépet. Ez szakmai előrelépés volt nekik, és részt vállalhattak a döntésekben. Mind ez siker élményt jelentett számukra. Ez oly annyira sikeresnek bizonyult, hogy az akkor, 1972-ben dolgozók közül kivétel nélkül majdnem mindenki a cégnél maradt, a privatizáció után is dolgozik. Jelenleg nyugdíj előtt vagy után vannak pár évvel, és sikeres vezetői lettek a privatizált Knorr cégnek. A dokumentációk feldolgozásakor a „MITROFFANOV”alkatrész csoportosítási módszert választottuk. Egy csoportba tettük az azonos jellegű alkatrészeket, ahol az anyag, a technológiai sorrend, a megmunkáló gépek, a szabványok azonosak. Ez növelte a gyártás tömegszerűségét és így gyártó ciklusokat, folyamatszerű gyártást alakítottunk ki. Innen már csak egy lépés volt, hogy ez alapján jelöljük ki a ciklusok „rendszergazdáit”. Az iskolapadból alig kikerült fiatal műszakiaknak ez komoly feladatot jelentett. Nagy sikerrel oldották meg. A kialakult csoportok elnevezésük szerint: 24
technológiai sorrend, a megmunkáló gépek, a szabványok azonosak. Ez növelte a gyártás tömegszerűségét és így gyártó ciklusokat, folyamatszerű gyártást alakítottunk ki. Innen már -Házak-fedelek. csak egy lépés volt, hogy ez alapján jelöljük ki a ciklusok „rendszergazdáit”. Az iskolapadból alig kikerült fiatal műszakiaknak ez komoly -Nagy forgástestek: dugattyúk, tengelyek Ø 40 feladatot feletti jelentett. Nagy sikerrel oldották meg. A kialakult csoportok elnevezésük szerint: -Forgástestek automatára, Ø 40 alatti méretben -Házak-fedelek. -A kereskedelemben kapható és szabványos darabok -Nagy forgástestek: dugattyúk, tengelyektömítések, Ø 40 feletti karmantyúk -Műszaki gumiáruk, O gyűrűk, -Forgástestek automatára, Ø40 alatti méretben -Műanyagok -A kereskedelemben kapható és szabványos darabok -Rúgók, rozsdamentes anyagból -Műszaki gumiáruk, O gyűrűk, tömítések, karmantyúk -Műanyagok -Kötőelemek -Rúgók, rozsdamentes anyagból -Kötőelemek Ezekjellegzetes jellegzetes gyártási néhány példa: Ezek gyártási rajzairarajzaira néhány példa:
Az alábbi alkatrészt a csoportokból, a légrúgó szelep házát. olyan darabszámban kellett előállítani, hogy külön célgépet szerkesztettünk hozzá. Ezt a darabot a gép egy felfogásban Az alábbi alkatrészt a csoportokból, a légrúgó szelep házát. olyan munkálta készre.
darabszámban kellett előállítani, hogy külön célgépet szerkesztettünk hozzá. Ezt a darabot a gép egy felfogásban munkálta készre. 25
A gyár megkapta a teljes német nyelvű dokumentációkat. agyártásba adhatóság érdekében mivel a rajzokon német feliratok, szabványok, előírások voltak, egyeztetni kellett a magyar szabványokkal. Kezdetben, mivel a honosítás és gyártás párhuzamosan futott, szótárral a kézben dolgoztunk, és csak feliratoztuk a rajzokat, de gyorsan elsajátítottuk a szaknyelvet. A DIN-MSZ-GOSZT szabványok közötti harmonizálás komoly műszaki megfontolásokat igényelt. A legnagyobb technológiai probléma, az alkalmazott Al ötvözetek finom megmunkálása volt. A kisebb tömegű könnyű fémekből, döntően az Al és ötvözeteiből készült szerkezetek sorozatgyártásában nem volt magyarországi tapasztalat. A technológia alaptételei közé tartozik: – Finom felület= nagy vágósebesség, kis előtolás (v m/perc és e mm/ fordulat). – A gyár gépparkja ezt nem tudta 1-2 gép volt, ahol volt magas fordulatszám. – A fékeknél használt finom meneteknél házi szabványban előírt M 26x1,5 méretet, szinte lehetetlen volt előállítani. – A kereskedelmi forgalomban még nem voltak elérhetők, főleg devizahiány miatt a szükséges szerszámok. például, gyémánt kések. – A kiszolgáló háttéripar igen elmaradott volt 26
Összegezve: nem volt hazai tapasztalat a könnyűfémek sorozat megmunkálására. Volt korszerű, minden igényt kielégítő termék szerkezet, ugyanakkor nem volt ezt előállítani képes technológia, és eszközrendszer. Ezeket a problémákat saját gyártású (gyémánt kések forrasztva) szerszámokkal és átalakított gépekkel oldottuk meg. Az előírt technológiánál figyelembe vettük, hogy a rendelkezésünkre álló munkaerő nem eléggé tapasztalt, ezért, de gazdasági megfontolásokból is, műveletelemekre bontott, számított adatokkal ellátott műveleti utasításokat vezettünk be (Sikerrel), és megköveteltük betartásukat! Tálcás szerszámadagolásnak nevezett kiszolgálással a gépeken sikerült a minimálisra csökkenteni a mellékidőket. Ennek egyik feltétele a jó szerszámműhely kialakítása volt. A fenti technológiák és előírások csak nagy készülékezéssel és szerszámgyártással voltak megoldhatók. Fel-, meg és befogó készülékek, összetett szerszámok, egyedi szerszámok oldhatták ezt meg. Többletterhelést adott az a körülmény is, hogy a beszállító öntödék; a műszaki gumiáruk előállító üzemek szerszámgyártási kapacitással nem rendelkeztek. Rendelés esetén nekünk kellett a szerszámokat biztosítani. Gépi oldalról, a SZIM által gyártott gépekkel gyorsan felszereltük a műhelyt. A szakmunkásokat a saját tanműhelyünk biztosította. Szerszámműhelyünk célgépeket is gyártott. Például szerelvényenként 1 szimulátort, a fékezési körülmények kipróbálására és a minősítésre, öntvények nyomáspróbájához készülékeket, menetfúró célgépeket és nagy darabszámú alkatrészekhez (pl. légrúgó szelep) egyedi célgépeket. A minőség-ellenőrzés, a gyár kiemelten fontos műszaki feladatát képezte. Gubicz László aranydiplomás gépészmérnök, (a minőségellenőrzési Osztály volt vezetője) írja a következőket: Elsőként, azt a szerencsés szituációt kell meg említem, hogy a gyártás folyamatának szinte minden területén, a Miskolci Egyetemen végzett fiatal gépgyártás technológus szakos gépészmérnökök és a Kecskeméti Főiskolán diplomázott szakemberek dolgoztak, akik néhány tapasztaltabb társuk irányításával közös nyelvet és akaratot képviselve végezték munkájukat. Erre szükség is volt, hiszen 1970-től 27
az Európai Gazdasági Közösség keretein belül a haszongépjárművekre vonatkozó előírások és azok vizsgálati kritériumai egységesítésre kerültek. Kidolgozták azokat az előírásokat, illetve irányelveket, melyek alkalmazása, szigorú feltétele volt a haszongépjárművek nemzetközi forgalomban való részvételének, külföldi értékesíthetőségüknek. Ennek legfontosabb elemei, a pneumatikus fékrendszerre vonatkozóan rögzítették a funkcionális és hatásossági követelményeket. A mindennapok apró feladataira áttérve azt kellett megvalósítanunk, hogy a beérkező alap és kooperációs anyagok kivétel nélkül minőséget tanúsító vizsgálati bizonylattal léphették át a gyár kapuját és minden további munkafázisnál dokumentáltak, követhetőek legyenek. Szükség volt szúrópróbaszerű vizsgálatok beiktatására is, amit legtöbbször saját laboratóriumunkban végeztünk el. Nem volt közömbös, a gazdaságossági követelmények meghatározása sem. Példaként említem a kokilla öntvények kiváltását nyomásos öntvényekkel, melyek formailag pontosabbak, méret hűbbek voltak, lényeges anyagmegtakarítás mellett. A gyártás minden lépése első darab ellenőrzéséhez, annak megfelelőségéhez kötődött. Jellemzően több ezer darabos szériák gyártása lett elindítva, ezért műszakonként két-háromszori ellenőrzéssel biztosítottuk, hogy nagyszámú selejtek ne keletkezzenek. A minőség meghatározása és biztosítása sokszor kemény véleményütköztetések után dőlt el, ha kellett, a széria minden darabjára kiterjedő átválogatással. Így volt biztosítható, hogy több évtizedre kiterjedő és általunk is megfigyelhető időszak alatt fékszerelvény hibájára visszavezethető baleset nem történt. Minden új típusú fékszerelvény sorozatgyártása a müncheni központ ellenőrzéséhez és jóváhagyásához kötődött. Egyetlen típus jóváhagyásának megvonására emlékezünk, melyről még a vizsgálat alatt kiderült, hogy a gyártáshoz megkapott és az általuk használt dokumentáció nem azonos, így végül engedélyezték a gyártás indítását. A fékszerelvényeket, a valóságos körülményeket, fékezési szituációkat biztosító próbapadokon minősítettük minden darabra kiterjedően és dokumentálva. Ez a végső felhasználás és a funkcionális megfelelőség szempontjából, döntő jelentőségű volt. 28
Az akkori körülményeket és lehetőségeket figyelembe véve, a fiatal műszaki csapat a technológia kialakításában, a megfelelő minőség biztosításában, kiválót alkotott. Minden lépésnél ott volt valaki, a „műszaki ember” tudásával, aki a mai minőségbiztosítási rendszer egy-egy elemét jelentette és biztosította termékeink megfelelőségét, azok gazdaságos előállítását. A gyár kialakulása, konszolidálódása és fejlődése jelentős hatást gyakorolt a környezetére. Nevezetesen: – A gyár Kecskemét első ipari cégei közé lépett. Stabil, ütemes árbevétele, megnyolcszorozódott, és SZIM kilenc gyára között, az első helyre került. Létszáma megduplázódott, és magas bérszínvonala vonzotta a munkaerőt. – A gyár kezdettől jó szakmunkásképzést folytatott, tanműhelyében, nem csak saját, de a város többi ipari üzeme részére is. A GAMF hallgatóinak gyári gyakorlati képzésében részt vettek. A hallgatók heti 8 órában (szabad szombatokon) gyári szakemberek segítségével tényleges termelő tevékenységet végeztek. – 100 feletti a diplomaterv és a szakdolgozat témák száma, amit az MNE és GAMF hallgatói kaptak. Konzulens és bírálóként a gyár szakemberei ezeket a terveket minősítették. – Talán a legjellemzőbb és a mai időkből vett példa, hogy a fékgyártásban nevelkedett szakemberek közül 4 fő vett részt a MERCEDESBENZ részére kidolgozandó-honosító képzési rendszer kidolgozásában. A gyár fejlődését, nagymértékben segítette, hogy a fékrendszerek gyártásán felnőtt fegyelmezett, precíz munkára képes műszaki és szakmunkás csapat alkalmassá tette a gyárat további nagy értéket képviselő, a Magyar gépipar számára nélkülözhetetlen termékek, mint például, a „golyós orsó” gyártására is, növelve ezzel a foglalkoztatottak számát a térségben A gyár a privatizálás után is megtartotta magyar szak embereit Ma a Knorr-Bremse, a vasúti és közúti járművek fékrendszereinek vezető gyártója. A vállalatcsoport több mint 110 éve élenjár a legkorszerűbb fékrendszerek fejlesztésében, gyártásában, üzemeltetésében 29
és szervizelésében, ezzel nagymértékben járul hozzá a vasúti és közúti biztonságoz. A Knorr-Bremse Vasúti járműrendszerek üzletágának termékei biztosítják a nagysebességű vonatok, a mozdonyok, a vasúti kocsik, a metrószerelvények, a villamosok és tehervonatok megfelelő fékezését. Termékpalettáján megtalálhatók többek között intelligens ajtórendszerek, vezérlőkomponensek, klímaberendezések, ablaktörlők és peronajtók is. A Közúti üzletág termékválasztéka lefedi a teljes fékrendszert beleértve a járművezetőt támogató termékeket is. Termékkínálatukban megtalálhatók a torziós rezgéscsillapítók csakúgy, mint a hajtáslánccal működő megoldások, a különböző nyomatékváltó vezérlőrendszerek, amelyek növelik az energiafelhasználás hatékonyságát csökkentve ez által az üzemanyag-fogyasztást. 1969-ben a - közúti haszonjárművek fékberendezéseinek hazai gyártását irányító - Szerszámgépipari Művek (SZIM) megvásárolta a Knorr-Bremse közúti haszonjárművek fékgyártásának jogait. Húsz évvel később, 1989-ben a Knorr-Bremse megkezdte magyarországi működését, folyamatos fejlődésének köszönhetően mára már három telephelyet tart fent hazánkban: a vasúti üzletág részeként egyet Budapesten, a közúti üzletág pedig Budapesten és Kecskeméten létesített saját telephelyet. A Knorr-Bremse a vasúti járművek világpiacának pozitív irányú fejlődése, valamint a termelési kapacitás maximális kihasználtsága miatt döntött úgy 2008-ban, hogy új, vasúti fékrendszerek gyártására alkalmas üzemet létesít Budapesten. 2010-ben átadták a Vasúti üzletág új budapesti gyárát, amely 45 millió eurós beruházással jött létre, ezzel a Vasúti üzletág legnagyobb európai termelő egysége. A nemrégiben megépített tesztcentrum segítségével a vasúti fékeket valós igénybevételhez hasonló körülmények között tesztelhetik. 2010-ben a Knorr-Bremse vezetősége – a hatékonyságnövelés és fejlesztés céljából – a haszonjármű üzletág kecskeméti gyártó- és fejlesztőbázisa korszerűsítését, új létesítmény felépítését mérlegelte. 2013. április 11-én került az épületek alapköve a földbe és 2013. év végére már a használatba vételi és működési engedélyeket is megkapta a beruházás. 2014 tavaszán avatják fel az új gyárat és fejlesztőközpontot. A mintegy 20 millió eurós beruházás, az Európai 30
Unió támogatásával az Új Széchényi Terv keretében valósult meg és 1,4 milliárd forintos támogatásban részesült. Az új kecskeméti fejlesztőközpont létrehozását a magyarországi fejlesztési projektek folyamatosan növekvő száma tette szükségessé. Ezen túl az új fejlesztések is a labormérések és a szimulációs tevékenységek egyre nagyobb arányát vonják maguk után. A fejlesztési kapacitás- és kompetencia bővülése nemcsak a vállalat tevékenységére hat, hanem erősíti a regionális felsőoktatási intézményekkel, valamint a vállalat K+F beszállítóival való kapcsolatot is. A Knorr-Bremse Magyarország iránti elkötelezettségét mutatja, hogy az elmúlt 5 évben több mint 35 milliárd forintot fektetett be hazánkban, mindezt úgy, hogy a válság éveiben hajtotta végre legnagyobb értékű fejlesztéseit. A Vasúti üzletág termékeinek 100 százalékát, a Közúti üzletág 98 százalékát export révén értékesíti. A cég csaknem 40 százalékban magyar beszállítókat alkalmaz. A vállalatcsoport jelentős magyarországi foglalkoztató: csaknem 2000 embernek ad munkát, helyi beszállítóin keresztül pedig további 2500 magyar munkavállalónak és családjának biztosít megélhetését. A Knorr-Bremse összesen több mint 400 magyar fejlesztő mérnököt alkalmaz, akik a helyi gyártás támogatása mellett a teljes konszern fejlesztésében is részt vesznek. Alkalmazottainak csaknem 40 százaléka felsőfokú végzettségű. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre. Segíti a magyar műszaki felsőoktatást, ezen belül elsősorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyó kutatást és képzést, továbbá szoros együttműködést alakított ki a Miskolci Egyetemmel is. A kecskeméti székhelyű Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. a vállalatcsoport haszonjármű üzletágának stratégiai fontosságú gyártó- és fejlesztő bázisa, a kelet-közép-európai értékesítés központja. A konszern éves árbevétele csaknem 6 milliárd euró volt 2015-ben. Harminc országban mintegy 25 000 alkalmazott vesz részt a gyártmányaival kapcsolatos megoldások fejlesztésében, gyártásában és javításában.
Így született meg a gépi nagyipar a kecskeméti homokon, nem kis mértékben, a Miskolci Egyetemen végzett gépészmérnökök munkájának köszönhetően, Büszkék vagyunk rá! 31
Dr. Erdélyi Ferenc
A programozható automatizálástól a termelés-informatikáig 1960 szeptemberében – három éves gépészmérnöki oklevéllel a zsebemben –iratkoztam be a BME villamosmérnöki karára, levelező hallgatónak. Jó döntés volt, 1964 nyarán meg is szereztem villamosmérnöki oklevelem. Záró termelési gyakorlatra a VILATI elektronikai fejlesztő részlegéhez kerültem, ahol logikai áramkörök tesztelése volt a feladatom. Itt kezdődött szakmai kapcsolatom a digitális technikával, ami aztán később egész mérnöki pályafutásomat meghatározta. A szerszámgépek automatizálása akkor már hosszú évtizedek óta tartott a világ vezető ipari cégeinél, de a technikai megoldások merev programozású elektromechanikus és hidraulikus vezérlésűek voltak és a tömeggyártást szolgálták. Hatvany József professzor, az MTA SZTAKI-ban adott a kezembe egy alkalommal egy amerikai tanulmány másolatot, amely egy új technikáról, a szabadon programozható automatizálásról (programmable automation) és annak legfontosabb területéről a számjegyes vezérlésről (Numerical Control, NC) szólt. Ettől a ponttól kezdve a NC technika lett szakmai tevékenységem kedvenc területe. Abban az időben, a magyar gépiparban a szerszámgépgyártás magas színvonalú, vezető iparág volt. A gépipari automatizálás motorját is a magyar szerszámgépipar jelentette. Ez a szerszámgépipar már a harmincas években is jelentős volt, de fénykorát az 1970 és 1980-as években érte el. A Csepeli Szerszámgépgyár, a Szerszámgépipari Művek és annak Fejlesztő Intézete valamint a Diósgyőri Gépgyár, automatizált szerszámgépek fejlesztésével és gyártásával az európai, sőt a világpiac sikeres szereplőjévé vált. A magyar szerszámgépek jelen voltak nemcsak Európa, de a világ távoli országaiban is. Az első, teljesen magyar tervezésű NC szerszámgép a híres csepeli ERI-250 eszterga (1965) eredetileg a német Krupp cég rendelésére készült, de később sok száz eladott példány igazolta sikerét. 32
A Miskolci Egyetem szerszámgép laboratóriuma is kapott egy ilyen gépet, ami lehetővé tette számunkra az NC technika mélyebb megismerését. A szerszámgépipar igényeire és sikereire alapozva jött létre a magyar számjegyes vezérlésgyártás is két cég, a VILATI és az EMG bázisán. A fejlesztést számos hazai kutató, fejlesztő intézet, elsősorban az MTA SZTAKI, a GITI (később GTI), a Szerszámgép Programozási Egyesület az SPE, és a műszaki egyetemek, BME Gépgyártástechnológia tanszék, ME Szerszámgépek és Gépgyártás-technológia tanszék) tanszékei támogatták. Az évek során az UNIMERIK és a HUNOR NC vezérlésekből sok száz példányt helyeztek üzembe. A magyar szerszámgépgyárak, a Csepeli Szerszámgépgyár és a SZIM gyárainak új esztergái és marógépei magyar NC vezérlést is kaphattak. Jelentős eredmények születtek a számítógépes technológiai tervezés és NC programozás (CAPP, CAD/CAM) területen Horváth Mátyás professzor irányításával. A cégek megbízásából és OMFB projektek keretében számos sikeres fejlesztés folyt munkahelyemen az ME Szerszámgépek Tanszéken is, Tajnafői József professzor irányításával. A legfontosabbak: (1) a bonyolult geometriájú felületek megmunkálásának elméleti alapjai, (2) a megmunkáló központok felépítésének, funkcióinak elméletileg megalapozott módszeres tervezése (MC-403, 3 orsós megmunkáló központ, Szerszámgépipari Művek, automatizált gépi tokmány stb.) (3) Automatikus szerszám és gépfelügyelet (VILMOS) (4) Elektronikus kinematikai láncok (EKL FK fogaskerék köszörű, Csepeli Szerszámgépgyár) Az NC technika fejlesztési feladatai közül számos sikeres magyar megoldás született Ilyenek voltak: (1) Az interaktív ember gép kapcsolat (DIALOG NC, az MTA SZTAKI-ban) (2) Forradalmian új volt az EMG-ben kifejlesztett gépközeli NC programozás (HUNOR PNC 721) Az 5 tengelyes NC vezérlés és az intelligens cella-vezérlő (UNIMERIK vezérlések a VILATI-ban). 33
A 80-as években az OMFB, főként Hajós György stratégiai lényeglátásának köszönhetően, állami programokkal (Pl. a G-6) támogatta a gyártásautomatizálási fejlesztéseket. Sikeres kísérlet történt magyar rugalmas gyártórendszerek kifejlesztésére (IGY-630 és MK-500 FMS, Csepeli Szerszámgépgyár – SZTAKI és SZIM Fejlesztő Intézet Diagon-500). Elkezdődött a robottechnika hazai elterjesztése is. A 90-as évekre ez a fejlődés azonban sajnos kifulladt. A gépipari automatizálás nemzetközi fellendülését a privatizált magyar cégek és fejlesztő kapacitásaik már nem tudták követni. A magyar szerszámgépipar és az NC vezérlés gyártás a töredékére zsugorodott. Egy kivétel azonban akadt: az NCT Ipari Elektronikai Kft. Ez a ma is világszínvonalú, versenyképes, kiváló magyar cég olyan teljesen magyar fejlesztésű CNC vezérlés családot, integrálható szoftveralkalmazásokat, komplett NC „csomagot”, (benne NC és PLC vezérlést, útmérő rendszert, szervomotorokat és hajtásokat) gyárt, amely a 4 nagy világcég (Fanuc, Mitsubishi, Siemens, Bosch) termékeivel is összemérhető. A cég vezető- fejlesztői már az 1980-as években meghatározói voltak az abban az időben legsikeresebb „szocialista” CNC-nek, a HUNOR PNC 721-nek. 1990 után bátor, fejlesztés orientált stratégiával, tehetséges munkatársakkal, kiváló cég menedzsmenttel az NCT Ipari Elektronikai Kft a legjobb magyar NC vezérlés hagyományok örököse és folytatója lett az NC világában. Az új generációs NCT 200-as vezérlőcsalád tulajdonságai és szolgáltatásai (Grafikus érintő képernyő, USB és Ethernet kommunikáció, 8 tengely, nanométeres polinom interpoláció, interaktív file kezelés, dialógus a gépkezelővel, integrált PLC és hajtás, monitoring és diagnosztika stb.) csodálatosak és minden elismerésre méltóak egy olyan „öreg” NC mániákus mérnök számára is, mint amilyen magam is vagyok. 2000 óta, a nagy nemzetközi cégek magyarországi beruházásaival egyidejűleg a gépipari automatizálás csúcstechnológiája széleskö34
rűen meghonosodott Magyarországon is. Az Audi, a Suzuki, az Opel, a GE, az Elektrolux, és mások magyarországi gyáraiban NC gépek, robotok, gyártó cellák, automatizált gyártórendszerek tucatjait helyezték üzembe, a mechatronika és a számítógépes gyártásirányítás legkorszerűbb eszközeivel. Ezeknek a gyártórendszereknek az üzemeltetését kezdettől azok a magyar mérnökök és technikusok biztosították, akik még a 80-as években a hazai rendszerek fejlesztésén és üzemeltetésén tanulták meg ezt a technikát. E nélkül a képzett munkaerő nélkül ezekre a beruházásokra aligha kerülhetett volna sor. Sok, az NC technikát is jól értő mérnök a Miskolci Egyetemen szerezte gépészmérnöki, majd a 90-es évektől mérnök-informatikus diplomáját. Az ME Informatikai Intézete Tóth Tibor professzor vezetésével létrehozta termelésinformatikai BSc, MSc és PhD szakot, amelyen sok kiváló fiatal mérnök sajátította el a manapság nélkülözhetetlen termelésinformatika alapjait. Közülük sokaknak magam is tanára voltam. A magyar GDP évi 3% feletti növekedése a magyar feldolgozóipar termék és technológiai rekonstrukciója nélkül aligha képzelhető el. Meggyőződésem, hogy a fejlesztésre fordított jelenlegi alacsony hazai források növekedése nélkül Magyarország nem zárkózhat fel a vezető EU országokhoz. A kutató-fejlesztő kapacitások újjászer veződő magjainak (a multinacionális cégeken kívül), a magyar közepes és kis cégeknél kell megjelenniük Egyetemi oktatói pályafutásom alatt több tantárgyat, gépészmérnöki és informatikai ágazatot, szakmérnöki szakot és doktori-iskolai szakterületet is fejlesztettem. Sok érdeklődő diákot vezettem be az NC technika és a számítógépes mérnöki munka rejtelmeibe. Magam is eljutottam a programozható automatizálástól a termelésinformatikáig. Bizonyos vagyok benne, hogy a gyártás-automatizálásra, modern CNC technikára, a tágabban értelmezett termelésinformatikára (CAD, CAPP, PPS, CAM, CIM) irányuló egyetemi képzés a legjobb hosszú távú befektetés ma is minden fiatalember és az egész társadalom számára. 35
Tóth TóthViktor Viktor
Tóth Viktor
Harántgyalugéptől Harántgyalugéptől a amegmunkáló megmunkálóközpontig központig Harántgyalugéptől a megmunkáló központig
g g
AzAz1956-ban 1956-bankezünkbe kezünkbeadott, adott,ésés5 5évévkemény keménymunkájával munkájávalkiérdemelt kiérdemelt gépgyártástechnológusi technológusi ésgépgyártó gépgyártó mérnöki diplomával, diplomával, a akorabeli korabeli Azgépgyártás 1956-ban kezünkbe ésadott, és 5mérnöki év kemény munkájával szerszámgépgyártó szerszámgépgyártó vállalatoknál vállalatoknál megkezdeni megkezdeni a amunkát munkát igazi igazi kihívás kihívás kiérdemelt gépgyártás technológusi és gépgyártó mérnöki diplovolt, volt,és nemkiskisszerencse szerencsekellett kelletthozzá. hozzá.vállalatoknál megkezdeni mával, aésnem korabeli szerszámgépgyártó A Amagyar magyar szerszámgépgyártás szerszámgépgyártás kezdetét az1890-s 1890-s évekre évekrekellett vezethetjük vezethetjük vissza, vissza, a munkát igazi kihívás volt,kezdetét és nemazkis szerencse hozzá. amikor amikorazazország országiparosodása iparosodásaa akiegyezés kiegyezésután utánbeindulhatott. beindulhatott.A Amegjelenő megjelenőújúj
A magyar szerszámgépgyártás kezdetét az Itt 1890-s vezethetjük ipari ipariüzemek üzemek termelőeszközöket termelőeszközöket igényeltek. igényeltek. Ittnem nemévekre törekszünk törekszünk ipartörténeti ipartörténeti teljességre, teljességre, csupán csupán a XX. a XX. század század gépiparának gépiparának egy egy nem nem jelentéktelen, jelentéktelen, még mégmamais is vissza, amikor az ország iparosodása a kiegyezés után beindulhatott. sikeresen sikeresenműködő működő gyárátszeretnénk szeretnénk bemutatni, bemutatni,amelynek amelynekfejlesztése fejlesztése A megjelenő új iparigyárát üzemek termelőeszközöket igényeltek. Itt nem ésés fejlődése fejlődése példa példa értékű. értékű. törekszünk ipartörténeti teljességre, csupán a XX. század gépiparának Aszerszámgépgyártás szerszámgépgyártás Budapestre összpontosult. Csak CsakGyőr, Győr, Székesfehérvár, Székesfehérvár, egyAnem jelentéktelen, Budapestre még ma isösszpontosult. sikeresen működő gyárát szeretEsztergom Esztergom jelentett jelentett vidéki vidékibázist. bázist.A Agyártás gyártás azaz1950-es 1950-es évekiglényegében lényegében nénk bemutatni, amelynek fejlesztése és fejlődése példaévekig értékű. „manufaktúrákban” „manufaktúrákban”folyt. folyt.Csepelen Csepelengyártottak gyártottakradiálfúrókat, radiálfúrókat,esztergákat esztergákatésés nagyméretű nagyméretűmarógépeket. marógépeket.Másik Másikjelentős jelentősnagyobb nagyobbcég céga aSoroksári Soroksáriúton 18861886A szerszámgépgyártás Budapestre összpontosult. Csak Győr,úton Széban banmegalakult megalakultelső elsőMagyar MagyarFegyverFegyver-ésésMuníciógyár MuníciógyárRt.Rt.–ból –bólvált váltki,ki,ésésa a kesfehérvár, Esztergom jelentett vidéki bázist. A gyártás az 1950-es Szerszámgép Szerszámgép Ipari Ipari Művek Művek Esztergagépgyára Esztergagépgyára néven néven „múlt „múlt ki”, ki”, 1992-ben. 1992-ben.
évekig lényegében „manufaktúrákban” folyt. Csepelen gyártottak Csak Csakfelsorolva felsorolva a atöbbi többigyár nevét: nevét:Váci Vácimarógépeket. útiútiKöszörűgépgyár, Köszörűgépgyár, Kőbányán: radiálfúrókat, esztergákat ésgyár nagyméretű MásikKőbányán: jelenKemény Antal Antalgyára (műszerész (műszerészesztergák), Győr: Győr:Célgépgyár, Célgépgyár,Székesfehérvár: Székesfehérvár: tősKemény nagyobb cég agyára Soroksári útonesztergák), 1886-ban megalakult első Magyar szerszámélező szerszámélező köszörűk. köszörűk. Fegyver- és Muníciógyár Rt.-ből vált ki, és a Szerszámgép Ipari MűAzEsztergomban Esztergombanműködő működő 1911-ben 1911-ben PETZ Testvérek Testvéreknéven névenalakult alakultcég cég19481948vekAzEsztergagépgyára néven „múltPETZ ki”, 1992-ben. ban ban történt történt államosítása államosítása után után önálló önálló cégként cégként Esztergomi Esztergomi Szerszámgépgyár, Szerszámgépgyár, majd majd Csak felsorolva a többi gyár nevét: Váci úti Köszörűgépgyár, Kőbányán: Kemény Antal gyára (műszerész esztergák), Győr: Célgépgyár, Székesfehérvár: szerszámélező köszörűk. 36
Az Esztergomban működő 1911-ben PETZ Testvérek néven alakult cég 1948-ban történt államosítása után önálló cégként Esztergomi Szerszámgépgyár, majd a szerszámgépgyárakból alakult SZIM Esztergomi Marógépgyára néven, ma pedig ESZTERGOMI SZERSZÁMGÉP KFT. néven működik. A szakirodalom, amikor a forgácsolást, mint technológiát tárgyalja, rossz beidegződésből, csak „gömbölyítésként” említi az esztergálást, és ezen a terminológián keresztül vezeti le mondanivalóját. Az egyélű szerszámokkal és annak gépéivel foglalkozó irodalom is sokáig ezt a meghatározást tükrözte. Ennek ellentmond az, hogy ha minden működő gépet, szerkezetet fő részeire bontunk, akkor az alábbi alkatrészcsoportokat különböztethetjük meg: - házszerű, amely befogadja a gép egységeit - tengelyek, forgástestek, perselyek, fogaskerekek, csapágyak és különböző kötőelemek sokasága Ha jól végig gondoljuk, akkor kézenfekvő a házszerű alkatrészek elsőbbsége. Vizsgálhatjuk ezt akár a megmunkálási idő, a gépi beruházások összege, akár az alkatrészek technológiai bonyolultsága alapján, csak arra a következtetésre juthatunk, hogy a meghatározó forgácsoló technológiai ágakat kiszolgáló szerszámgépekről van szó. Ezt egy 100 éve alakult, ma is működő gyár példáján keresztül tudjuk jól érzékeltetni, miközben néhány szóval jellemezni kell az egykori magyar szerszámgépipart, ami sajnos a múlté! Előjáróban azt is ki kell emelni, hogy a gyár fejlődését, a gépgyártás-technológia és a szerszámgépfejlesztés generálta. Esztergomnak, szemben a pesti, épületek közé „beszorult” gyárakkal szemben óriási előnye az, hogy a város szélén elhelyezkedő üzem területe szinte korlátlanul bővíthető. A gyár fejlődésében és fejlesztésében döntő szerepet játszottak a Miskolcon végzett gépészmérnökök. 1956-ban ebben a gyárban kezdtem meg mérnöki tevékenységemet, ahol ekkor összesen csak három diplomával rendelkező mérnök volt. A gyár szervezete meglehetősen egyszerű volt. Egy szerkesztési osztállyal, egy 3 fős technológiai csoporttal és egy általános termeléssel, 37
beszerzéssel foglalkozó részleggel rendelkezett, a gyártást végző üzem mellett. Ebben az évben gyártottak le egy a pár darabos „0” szériát a harántgyalugépekből, GH450-560-710 jelzéssel. A számok a gyalugépek lökethosszát jelentik. A síkfelületeket egyélű szerszámokkal megmunkáló gépek, az időben, a szerszámkészítő műhelyek elmaradhatatlan gépei közé tartoztak, és mint bázisfelületeket megmunkáló gépek, sorozatgyártásokban is alkalmazásra kerültek. Ne feledjük, hogy még nem a váltólapkás korszakban vagyunk. Ezek a gépek készültek merev és billenthető asztallal valamint hidraulikus másoló egységgel is. A gép mind a belföldi, mind az export piacokon is sikeres típusa lett a gyárnak, és nagy darabszámban, hosszú évekig piacképes volt.
A harántgyalugép az 1958-as brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert A gyár termelőkapacitását ebben az időben még több mint 50 %-ban a jóvátételi munkák kötötték le. Nagyméretű cölöpverőket gyártottak. Ugyanakkor, a gyalugépek valósággal „berobbantak” a hazai, majd később az export piacokra is. 1955-56 között tervezték meg az ME 1000 egyetemes marógépet és annak MF 1000 jelű függőleges változatát is. Ezek a gépek is valós piaci igényeket elégítettek ki, és egyre inkább meghatározó gyártmányaivá váltak a gyárnak. Folyamatosan bővült a tartozékkészletük is, ami technológiai felhasználtságukat segítette. A növekvő feladatok a szervezet korszerűsítését is megkövetelték. Kivált a szerkesztési osztályból a szerszám és készülékfejlesztési csoport, osztály lett a technológiai csoportból, megjelentek az írott technológiai utasítások, és a még szegényes géppark miatt készülékezéssel próbálták megoldani, a termelési gondokat, sokáig sikeresen. 38
szerkesztési osztályból a szerszám és készülékfejlesztési csoport, osztály lett a szerkesztési osztályból a szerszám és készülékfejlesztési csoport, osztály let technológiai csoportból, megjelentek az írott technológiai utasítások, és a még technológiai csoportból, megjelentek az írott technológiai utasítások, és a m szegényes géppark miatt készülékezéssel próbálták megoldani, a termelési szegényes géppark miatt készülékezéssel próbálták megoldani, a termel gondokat, sokáig sikeresen. gondokat, sokáig sikeresen.
!
!
1960 végén megalakult a fejlesztési és beruházási osztály, mert nyilvánvaló
1960 végén megalakult fejlesztési és beruházási osztály, nyilvánvalóvá vált, hogy jelentősaaberuházások nélkül nem lehetmert a osztály, piaci igényeket 1960 végén megalakult fejlesztési éslehet beruházási mert kielégíteni vált, hogy jelentős beruházások nélkül nem a piaci igényeket kielégíteni és gazdaságosan termelni. nyilvánvalóvá vált,termelni. hogy jelentős beruházások nélkül nem lehet a gazdaságosan piaci igényeket kielégíteni és gazdaságosan termelni.
1961-ben a tervezésmódszertana az 5 éves tervek készítése volt. Egy-egy ilyen tervet elkészíteni a sok táblázat és sablon előírása szerint nem is volt olyan egyszerű és könnyű munka. Ezt sajnos a fejlesztőknek kellett készíteni. Itt ki kell emelni, az akkor frissen kinevezett igazgató szerepét, aki sajnos rövid ideig csak 3 évig irányította a gyárat, mégis ötletei, elképzelései, a gyár egész jövőjére kihatottak. Ő volt Dobos László. Méltatlanul mellőzték. Az ötéves terv gerincét a gyártmányok fejlesztési terve képezte. Ennek egyik fejezete a marógépek továbbfejlesztését tartalmazta. Ebben a kiállításokon és a vevőktől szerzett tapasztalatok és észrevételek feldolgozásával már egy tudatosabb piacorientált fejlesztés lett megcélozva. Ezek olyan szerszámmarógépeket jelentettek, nagyszámú tartozékokkal ellátva, amelyek minden térbeli marást lehetővé tettek, és a szerszámműhelyek legkeresettebb gépeivé váltak. MSU-típus jellel kerültek forgalomba. Az MM320 elektrohidraulikus másoló marógép kifejlesztése, már jelentős előre lépés volt. Ez a gép, mesterdarab letapogatásával dolgozott. A szerszámgyártást korszerűsítette. Kokillaszerszámok és alakos munkadarabok készítésére volt alkalmas. Ennél a gépnél 39
volt. Ez letapogatásával a gép, mesterdarab letapogatásával dolg lépés volt. Ez a gép,lépés mesterdarab dolgozott. A szerszámg korszerűsítette. Kokillaszerszámok és alakos munk korszerűsítette. Kokillaszerszámok és alakos munkadarabok készítésér alkalmas. Ennél a gépnél a gyár elősz alkalmas. Ennél a gépnél alkalmazott a gyár alkalmazott először mindhárom koor irányban menetű orsók helyett, nagypontosságú irányban menetű orsóktrapéz helyett, nagypontosságú golyósorsót. alkalmazott a gyártrapéz először mindhárom koordináta irányban trapéz
menetű orsók helyett, nagypontosságú golyósorsót. A gép, a lipcsei szerszámgép ér A gép, a lipcsei szerszámgép kiállításon érmetkiállításon nyert
A gép, a lipcsei szerszámgép kiállításon érmet nyert A másik tervcél, a nagypontosságú gépek kifejlesztése volt.
Elkészült az FKOE-320 típusú koordináta fúrógép! Ennek a gép típusnak a gyártása alapozta meg azt a gyártási kultúrát, amely bázisa lett a később megvalósított numerikus rendszereknek.
A másik tervcél,gépek a nagypontosságú gépek kifejlesztése A másik tervcél, a nagypontosságú kifejlesztése volt
A gyártmányfejlesztés következő nagy fejezete a „marógépcsalád” lett. A gyártmányszerkesztésen ekkor már sok tehetséges fiatal gépész és villamos mérnök dolgozott. Széleskörű tanácskozás után alakult ki az elgondolás, annak segítségével, hogy már ismertek voltak az NC és CNC gépek konstrukciós igényei. Modulokból összerakható, nagy belső szabványosítás mellett, szinte a vevő igényeinek, megmunkálandó alkatrészeinek megfelelő szerkezeti elemek, nagy pontosságú mozgató elemek, golyósorsók, és korszerű villamos hajtások jellemezték az elképzeléseket. A konstrukciók alkalmasak voltak minden féle vezérlésapplikálására. A belső zsűrizések után, a vállalti központ és a fejlesztő intézet embereivel is folyt egyeztetés. Sajnos ezek nem záródtak le egyértelmű állásfoglalással, sőt még a legtöbb esetben feljegyzés sem készült ezekről a megbeszélésekről. végső soron 1969-ben az a döntés született, hogy licencvásárlással oldjuk meg a marógépek további fejlesztését. 40
Így történt, hogy a franciaországi Figeac városkájában egy 4 tagú magyar küldöttség nyolcheti munkával átvette a Forest cég „megmunkáló központját”. A Forest cégről tudni kell, hogy ezeket a gépeket a „CONCORDE” óriásgép célgépeiként fejlesztette ki. A licenc átvételét itthon majd 1 évig tartó honosítási munka követte: Átrajzolás, MSZ szabványokkal való összehasonlítás, konvertálás, a megmunkálási technológiákhoz való módosítások rajzokon való átvezetése stb. A Forest licencből kifejlesztett főbb típusok, gyártása és bevezetése 1972 évtől folyamatosan történt meg: V 800 függőleges marógépek 800x1600 asztalméret még csak NC vezérlés CU 9 megmunkáló központ 900x 900forgóasztallal, vízszintes főorsó – a palettaváltó: szerszámcserélő! – a vezérlés: NC és a VIlATI-SAN GIORGIÓ együttműködésben készült. Természetesen a vevőknél használatos vezérlők adaptálására is alkalmas volt a konstrukció POLIAX nevű család gépei: TC 3 vízszintes forgóasztalú marógép, VF 1 függőleges marógép, Mindkét géptípusnak pneumatikus szerszámcserélő berendezése és VILATI UNUMERIK vezérlése volt.
A gyár ezzel a gyártmány összetétellel a magyar szerszámgépipar meghatározó szereplője lett mind a marógépfajták, mind a megmunkáló központok tekintetében. A következő lépés, a megmunkálási technológiák fejlesztése, és az ezekhez szükséges beruházások kivitelezése volt. A gyártás, piaci igényeknek megfelelő minőségi és gazdasági követelményei, kikényszerítették az elavult géppark rekonstrukcióját. Sok volt a kézi „barkács” jellegű megoldás is. Az 1961-ben elkészült, és minden engedélyező szerv által jóváhagyott, sőt támogatott program, jellemző fejezetei a következők voltak: Az 5 év alatt beruházott összeg mai áron (MNB inflációs kalkulátora szerint) mintegy 45-48 milliárd HUF volt. Ez az első hallásra 41
nagynak tűnő összeg persze becsült, de az akkori körülményeket figyelembe valószínűsíthető. Fontos része a programnak 100 lakás építése, és a gyár melletti korszerű szálló létesítése. Ez a kezdő szakembereknek vonzó lett. Ehhez párosult egy tudatos és szervezett személyzeti politika, amelynek keretében.
Nyolc év alatt 40 fő miskolci mérnököt vett fel a gyár.
A kiválasztást az egyetemen dolgozó kollégák segítették. A technológiai fejlesztés kiemelkedő gépei és eljárásai, a következők voltak: - A házszerű alkatrészeknél a hosszgyaluk kiváltása többfejes portálmarókkal. Ennek keretében a Sandvik Coromant cég referencia üzemként első lett a váltólapkás szerszámok hazai termelési alkalmazásában. - Ide tartozik az akkori nyugatnémet horizontok (Wotan; Scharman) megvétele is, amelyekkel a szekrényes sokfuratú alkatrészek megmunkálása fejlődött. - Az ágyak, állványok vezetőfelületeinek, befejező és végső pontossági megmunkálását, kézi hántolással végezték. Ezt kiváltotta az ágyköszörű gépek megvétele és alkalmazása. A gép gyártója a Waldrich Coburg cég. Ez a géptípus csökkentette a kézi élőmunka igényt és a megbízható gépi megmunkálás jelentős minőségjavulást is hozott. Ezt a típust Kelet-Európai országokban az esztergomi gyár alkalmazta elsőként. Referencia üzemként élvezte a gyár a gépek évi rendszeres felülvizsgálatát és karbantartását. - Fogaskerékgyártás: A technológiai, minőségi, termelékenységi lemaradás itt volt a legszembe ötlőbb. Ez a tőkés exportot is akadályozta Ezért az itt végrehajtott gépi beruházások jelentős $ bevételt is eredményeztek. Zajtalan futás; hatásfokjavulás, hogy csak néhány tényezőt említsünk. A lefejtő eljárás általánossá tétele termelékenységben is nagyságrendi előrelépést hozott. Kiemelkedik a gép típusok közül, az Oerlikon cég lefejtő és csiszoló gépsora! A gyár nevét viselő hasonló elnevezésű fogaskerék számítási módszer mellett döntött a gyár, szemben a Pfauterrel. Így az ívelt fogú kúpkerék gyártás (csak mellesleg elsőként az országban) teljesen exportképessé tette gyártmányainkat (Zaj-hatásfok!). - Fogaskerék köszörűgépeket is tartalmazott a beruházás. Ez jelentős minőségi és futáshatásfok növekedést eredményezett. A palást 42
és furatköszörű park teljesen kicserélődött. Itt a könnyebben elérhető cseh és NDK típusok voltak többségben, de ebben a technológiai ágban ki lehet emelni egy STUDER fúrat köszörűt. Az edzés-hőkezelés is, mind technológiai, mind gépi berendezéseiben megújult. Új épületben helyezték üzembe a nagyfrekvenciás berendezést és a só fürdős cementáló edző egységeket. - A szerelde területét bővítették és külön csarnokban helyezték el a festőműhelyt, korszerű elszívásokkal ellátva. - A szerelési technológiát fejlesztették a FESTO; BOSCH pneumatikus kisgépek, csavarbehajtók, nyomaték beállítással működő csavarbehajtók stb. - A forgácsoló üzemen belül létesült egy légkondicionált terem. Ide telepítették a DIXI svájci koordináta fúrót. Ebben a 200 +-0,50 C hőmérsékletű teremben méréseket végeztek, mérőeszközök kalibráltak. Ez a nagy pontosságú gyártás ellenőrzésének és megvalósításának igen komoly eszköze lett. - Épület beruházások: csak felsoroljuk, de megjegyezzük, igen fontos létesítmények jöttek létre! 3 emeletes irodaépület, „személyre szabva”. - Külön csarnokba került a hőkezelés, a laboratórium és egy nagy kísérleti műhely, Ebben a prototípusok és sok esetben a „o” szériák gyártásán felül alap kísérleteket, kisebb szerkezetek, elképzelések próbája folyt a legtapasztaltabb szakemberek közreműködésével. A több éven át tartó rekonstrukciós beruházás eredményeit így lehet röviden jellemezni: Létrehozta a kor követelményeinek megfelelő NC-CNC szerszámgépgyártás, gépi, technológiai és minőségi feltételeit. A gépparkot ciklusos gyártási rendszernek megfelelően telepítve hozta létre, a szükséges gyártási kapacitást. Utólagos mérések bizonyították, hogy csak maga a gépek ciklusokban való elhelyezése is néhol 20-30% javulással járt. A termelés szervezése és irányítása könnyebb, átláthatóbb lett. A gyár minden műhelye, osztálya kellemes munkakörülmények közé került. Ehhez hozzájárult, az is hogy a festéseknél színdinamikai tervezést és kivitelezést alkalmaztak.
Az egész projekt igazi, nagy gépgyártástechnológiai feladat volt, amit a gyár fiatal mérnökei nagy hozzáértéssel és eredményesen oldottak meg. Tankönyvekbe való megoldások születtek. 43
Esztergomban ma, az ESZTERGOMI SZERSZÁMGÉP KFT, a CNC vezérlésű szerszámgépek széles választékát állítja elő. (A Kft. tulajdonosa és vezetője miskolci gyártástechnológus mérnök. Technológusként alkotó részese volt a nagy fejlesztéseknek) Gyártmány választéka az alábbi termékekből tevődik össze:
Nagyméretű megmunkáló központok.
Ezek a MZ és MZP géptípus nagyméretű alkatrészek termelékeny megmunkálására alkalmasak. A gépek moduláris rendszerű szerkezeti elemekből épülnek fel. A gépet magas műszaki színvonal, és a két főorsós, magas műveleti összevonást megvalósító forgó marófej-egység jellemzik. Alkalmazásával a munkadarabot egy felfogásban öt oldalról lehet megmunkálni. Munkaasztala szerint mozgóasztalos (MZ) és fix asztalos (MZP) fejlesztési elv valósult meg. A gép alkalmas nagyméretű forgóasztal fogadására, esztergálási munkák elvégzésére.
Felhasználási területek
A gépek nagyméretű öntöttvas, – hegesztett acélszerkezetű alkatrészek aktív felületeinek megmunkálására, bonyolult szerszámok; süllyesztékek-, présszerszámok-, öntőminták, turbinalapátok és nagyteljesítményű szivattyúk gyártására alkalmasak. A végére egy egészen exkluzív adatsor arról milyen dimenziókban dolgozhat a gyár: Legnagyobb megmunkélható tömeg 27 tonna! Ennek lehetséges térfogata 3x6x24 méter
44
Legnagyobb megmunkélható tömeg 27 tonna! Ennek lehetséges térfogata 3x6x24 méter E gépek tovább fejlesztett változata Legnagyobb megmunkélható tömeg 27 tonna!
a mozgógerendás (W) kivitel, mely fejlesztett gépeknél megoldott a marófejek parkoló E gépek tovább változata a mozgógerendás (W) kivitel, mely Ennek lehetséges térfogata 3x6x24 méter gépeknél megoldott a marófejek parkoló helyzetből történő felvétele. helyzetből történő felvétele. Az MZ példája: és MZP gépek építésének MZ éstovább MZP gépek építésének néhány EAzgépek fejlesztett változata a mozgógerendás (W) kivitel, mely néhány példája: gépeknél megoldott a marófejek parkoló helyzetből történő felvétele. Az MZ és MZP gépek építésének néhány példája:
Az Esztergomi Szerszámgépgyár Kft. gyárt kisebb megmunkáló gépeket is forgóasztalos, palettás megmunkáló központot 1600 mmmegmunkáló asztal mérettel. Az Esztergomi Szerszámgépgyár Kft. 1250 gyártés kisebb
gépeket is forgóasztalos, palettás megmunkáló 1250 és is Konzolos marógépet 800 mm asztal szélességgel Az Esztergomi Szerszámgépgyár Kft. gyárt kisebb központot megmunkáló gépeket 1600 mm asztal mérettel. forgóasztalos, palettás központot 1250 és 1600 mm asztal mérettel. Minden méretben forgó megmunkáló főorsójú megmunkáló gépet a vevő kívánsága szerint. Konzolos marógépet 800 mm asztal szélességgel
Konzolos marógépet 800 mm asztal szélességgel Minden méretben forgó főorsójú megmunkáló gépet a vevő kíván-
sága szerint. Minden méretben forgó főorsójú megmunkáló gépet a vevő kívánsága szerint.
-
.
-
.
45
Tóth Viktor.
Tóth Viktor.
Tóth Viktor
Golyósorsó gyártásKecskeméten Kecskeméten Golyósorsó gyártás Golyósorsó gyártás Kecskeméten
A korábbi tudatos fejlesztések eredményeként az 1970-es évekre felfutott a SzerszámA korábbi tudatos fejlesztések gépipari eredményeként az 1970-es évekre Művek NC-CNC bi tudatos felfutott fejlesztéseka eredményeként az 1970-es évekre Szerszámgépipari Művek NC-CNC géptípusainak géptípusainakMűvek értékesítése. Az újgéptípusainak géptípusainak fejlesztésével a Szerszámgépipari NC-CNC értékesítése. Az jelent új géptípusainak fejlesztésével párhuzamosan megpárhuzamosan a golyósorsós hajtás is, és lett jelent a ése. Az újpárhuzamosan géptípusainak fejlesztésével jelent meg a golyósorsós hajtás is, és lett a vezérelt gépek egyik leg vezérelt gépeleme. golyósorsós hajtás gépek is, és egyik lett alegmeghatározóbb vezérelt gépek egyik leg meghatározóbb gépeleme.
rozóbb gépeleme.
MiMiis isez?ez?AAszerszámgépeknél szánokmozgató mozgató eleme. A már ma többorsós már szerszámgépeknél aaszánok eleme. A ma A szerszámgépeknél a szánok mozgató eleme. A ma már többorsós többorsós esztergapadoknál, megmunkáló mazzuk. esztergapadoknál, megmunkáló központoknálközpontoknál alkalmazzuk. alkal Az alábbi ábrákon doknál, megmunkáló központoknál alkalmazzuk. Az alábbi ábrákon látható ésábrákon leolvasható a lényege, és működési elve. és működési elve. Az alábbi látható és leolvasható a lényege, leolvasható a lényege, és működési elve.
Ez a hajtáselem, megfelelő menetemelkedésű orsó-anya kapcsolat,
Ez a hajtáselem, megfelelő menetemelkedésű orsó-anya kapcsolat, ahol a áselem, megfelelő menetemelkedésű orsó-anya kapcsolat, ahol a ahol a kapcsolatot golyók képezik, és úgy működik, mint agolyóscsapágy. közismert kapcsolatot golyók képezik, és úgy működik, mint a közismert t golyók képezik, és úgy működik, mint a közismert golyóscsapágy.
golyóscsapágy. hogy Kiváltja a szerszámgépeknél a ge abban Jelentősége áll, hogy abban Kiváltjaáll,szerszámgépeknél hagyományos trapézmenetü orsóanya kapcsolaton működő nyos trapézmenetü működő szán Jelentősége orsóanya abban áll,kapcsolaton hogy Kiváltja szerszámgépeknél a hagyo-szán mozgatást.látható, Ezzel hogy összevetve látható, hogy a csúszó ellenállással st. Ezzel mányos összevetve a csúszó ellenállással trapézmenetű orsóanya kapcsolaton működő szán működő trapézmenetet gördülő trapézmenetet a gördülő ellenállása váltja fel. ellenállás Így nagy váltja fel. Így nagy mozgatást. Ezzel összevetve hogySzerkezetéből a csúszó ellenállással tömegek mozgatására is látható, alkalmas. következően mozgatására is alkalmas. Szerkezetéből következően működő trapézmenetet a gördülő ellenállás váltja fel. Így holtjátékmentes pozícionálást tesz lehetővé, ezért korszerűbb.nagy mentes pozícionálást tesz lehetővé, ezért korszerűbb.
tömegek mozgatására is alkalmas. Szerkezetéből következően holtjátékmentes pozicionálást tesz lehetővé, ezért korszerűbb. 46
Pozicionálási /mentemelkedési pontossága (hibája) miatt nevezzük precíziós gépelemnek, ugyanis ez +20,--0,5Celsius fokon mérve: +/- o,oo5/3oo mm o,o1 /3oo mm Standard o, o25/3oo mm Standard Továbbá nagy mozgás tartományokban kell működnie, mivel a szerszámgép megmunkálási tartománya, az1000; 2000; 3000 mm-t is meghaladhatják.
Így az orsók átmérője és a hossz aránya, az L/D viszony elérheti a 35-40-es értéket is, ami a kihajlási veszélyt növeli, ezért gyártása gondos és különleges technológiai feladatot jelent. Az elemet alkalmazzák még, csak a fontosabbakat említve: repülőgépek kormányszerkezeteinél és a szárnyak mozgatásánál, a műszeriparban pontos mérőgépeknél és újabban robotoknál is. A golyósorsó hajtásokat, a hetvenes években elsősorban tőkés országokban gyártották, és nem egyszer embargós termékké nyilvánították. Beszerzése rendkívül körülményes és költséges volt. A termék újdonsága miatt extraprofitot tartalmazó $ ára, veszélyeztette a magyar szerszámgép exportot. Belföldön és a lényegesen kedvezőbb árfekvésű KGST piacokon nem volt érdemleges gyártás és kínálat. Hazai, kísérlet jellegű előállítására, a SZIM Marógépgyárában szolgálati szabadalom alapján, a Csepeli Szerszámgépgyárban pedig félkész orsók behozatalával voltak próbálkozások. Mind a két helyen az alapvetően szükséges gépek hiánya miatt nem lehetett sorozatgyártást indítani és a növekvő igényeket kielégíteni. Ezért, a SZIM vállalati központ, licensz vásárlása mellett döntött és 1977-ben kijelölte a SZIM Kecskeméti Gyárát, a golyósorsó gyártásának bevezetésére. Ezt a döntést, a SZIM-en belül kialakult konfliktusok is indokolták. 47
Miért esett Kecskemétre a választás?
A döntés indokainak hitelességét, korabeli okmányok támasztják alá: – A SZIM Kecskeméti Gyára a közúti járműfék bevezetésével és sorozatgyártásával,– kapcsolódva az IKARUS autóbusz gyártásának és RÁBA kamion gyártásának felfutásához, – hamarosan a SZIM legeredményesebb gyára lett. A gyár felső vezetőiben felmerült a kiválás, az önállóság gondolata, és ezt tettek is követték. A nagyvállalatot ez komoly aggodalommal töltötte el, mert Kecskemét az autóbuszok és győri kamionok ütemes termék kibocsájtása következtében folyamatos likviditással, és árbevétellel rendelkezett. Ez a központosított elszámolás miatt a nagyvállalatnak nélkülözhetetlen pénzügyi előnyöket jelentett! A pénzügyek pontos előre tervezhetősége, fontos tényező egy vállalat gazdálkodásában. A közúti fékgyártás nyereségessége ezt az előnyt tudta biztosítani a vállalati központnak, a SZIM többi gyárával szemben. – A SZIM gyárakban és a Csepeli Szerszámgépgyárban jelentősen növekedett a vezérelt gépek gyártása és eladása. A tőkés import tarthatatlanná vált! Az ország deviza szűkében volt, bonyolult engedélyezési eljárások segítségével lehetett $ behozatalra engedélyt kapni és ez nem egyszer teremtett a termékek kibocsátásakor kaotikus tervezhetetlen állapotokat! A gyárat e termékkel jobban
a szerszámgépiparhoz kívánták kötni!
– A fékgyártás ”kitermelt” egy kitűnő termelési és műszaki kultúrát. – Létrejött egy napi szinten működő nyugatnémet kapcsolat, kommunikációs képesség, nyelvtudás. A kecskeméti dolgozók felnőttek a feladathoz. – Üzemcsarnok (ok) létesítéséhez itt állt rendelkezésre beépíthető terület, és képzett munkaerő, itt volt a legoptimálisabban biztosítható. – Mivel a SZIM szolgálati szabadalom,(amely az esztergomi MM 320 másoló marógépnél alkalmazásban volt) megtervezője időközben Kecskemétre lett delegálva, szintén szerepet játszott a döntés meghozatalában, mert folyamatos jártasságot biztosított a golyós orsó gyártásához.
A golyósorsó gyártás hazai megvalósításának történései:
A döntés után, a gyár kapott, egy a központ által előkészített szer48
ződéstervezetet, azt véleményezte, de meg kell jegyezni, hogy a gyáron belüli álláspont kialakítása nem ment könnyen. A gyár igazgatója ugyanis, egy felől nem akarta a golyósorsót gyártani, másfelől, a licensz és know-how vétel, az akkori deviza támogatási rendszer miatt tulajdonképpen három nagy értékű menetköszörű gép megvételére irányult. A szerződés tehát magyar részről a Technoimpex-Szerszámgépipari Művek, valamint a nyugatnémet HERBERT LINDNER Gmbh. és a T.I.P. Tanácsadó cég között úgy jött létre, hogy a LINDNER szállítja a gépeket, a T:I:P. pedig a golyósorsó konstrukciós és gyártástechnológiai terveit. A szerződés licenszre és know-howra vonatkozó része nem tartalmazott egyértelmű műszaki paramétereket és kikötéseket, vagy szankciókat. Így került a szerződés aláírásra. Mivel ebben a gyár nem vehetett részt az akkori döntési hierarchia miatt, az aláírás után egy 6 tagból álló kecskeméti csapat szembesült azzal a megdöbbentő ténnyel, hogy a T.I.P. Tanácsadó cég egy fantomcég volt. Azt a LINDNER, a három nagy értékű gép eladására „marketing” célból alapította, (Csak tájékoztatásul: egy GL 2 gép ára 4 000 000 DM volt! Egy kisebb vagyon) és sem a LINDNERNÉL, sem a T:I:P-nél nem volt bemutatható menetköszörülési technológia. Hazaérkezés után a küldöttség szóbeli jelentései nem kis vihart kavartak. Ekkor, készítettek a műszaki osztály dolgozói, egy gyári kísérleti tervet, a fentebb már vázolt technológiai és konstrukciós feladatok megoldására. A SZIM központban Papp Pál gyártásfejlesztési és beruházási főosztályvezető a gyári tervek mellé állt, és ez meghatározónak bizonyult, a projekt megvalósulásához. A még be nem fejezett kísérleti próbálkozásokkal egy időben készült egy beruházási program, amely alapján mód nyílt az elképzelt, főleg tőkés relációjú gépek kiválasztásához kiutazni. Ennek döntő jelentősége volt. A gyártó cégek ugyanis, el akarták adni gépeiket, és ezért minden technológiai információt és műszaki adatot rendelkezésünkre bocsátottak. A LINDNER három menetköszörűjén felül, ezek lettek a gyártás alapgépei. Örvénylő menetvágók; frekvenciás edző gépek; egyengető gépek, csúcsfészek köszörű gépek; szerszámokhoz profilköszörű gép. Így kiválasztottunk és beszereztük: 49
– A Burgsmüller cég által gyártott örvénylő menetvágó gépet. Lényege, hogy a fogásmélységet 3+1 élletörő kés között elosztja, a kihajlást minimalizálja!. A megmunkálás célszerűen kialakított profilkésekkel történik. A Waldrich Cooburg cég gépe ugyanezt tudja biztosítani. – Edzésnél, a karcsú hosszú tengelyek úgy nevezett „károsságát”, hagyományos eljárásokkal a kívánt pontossághoz nem lehet megoldani. Ehhez a nagy, illetve középfrekvenciás edzőgépek jelentették a megoldást. A választás a Siemens és a Peddinghaus gépei közt dőlt el az utóbbi javára, a mintegy 40 %-kal olcsóbb ajánlata miatt. – Minden gondos gyártási folyamat ellenére, az orsók megmunkálás közbeni vetemedése elkerülhetetlen, ezért egyengetni kell. Az egyengetéshez, az EITEL 100 egyengetőgépet választottuk; – JUNKERS profil köszörűt a szerszámműhelybe; HZSM típusú csúcsfészek köszörűt pedig a technológiai bázis kialakításához kellett beszerezni. – A KGST relációjú és a belföldi gépek, EEN 400 és 630 3000 hosszesztergák, Hunor vezérléssel; TOS cseh palástköszörűk, BUC 63 3000 hossz; BHU 2000 hossz; SI 125 furatköszörű; a GL 2; GL 3 (2- 3000 hossz) menet – és a GXI anyamenetköszörűk adottak voltak a szerződés alapján. – Hosszméréshez, a francia SORO hossz mérőgépet és egy 500x500x4000 gránittömböt választottuk, az egész gyártásellenőrzés és a mérés kiemelten meghatározó elemeiként. Ezek figyelembevételével alakítottuk ki a műveleti sorrendnek megfelelő gépelrendezési tervet. Ez alapján készültek el, a gyárépület építészeti és kivitelezési tervei. Meg kell említeni, hogy különleges feladatokat kellett az építészeknek megoldaniuk, nevezetesen: – A rendkívül laza, homokos talaj és a pontossági követelmények miatt a gépek alapozását megtervezve rezgésmentesnek, egymástól elszigeteltnek kellett kiszámítani, majd kivitelezni. A munkát Farkas Gábor YBL-díjas építészmérnök vezette. A dinamikai számításokat közösen végeztük és ebbe bekapcsolódott tanácsadóként a MNE mechanikai tanszéke is.(Silling) – A technológia befejező műveletéhez, az összeszereléshez és a végső bemérő minősítéshez állandó kondicionált üzemi hőmérsékletet kellett biztosítani. (Az acél hőtágulása 1 m hosszon 1 C0 változásakor 11µ!) 50
Ennek biztosítása érdekében készült el egy 648 m2 alapterületű -A technológia befejező műveletéhez, az összeszereléshez és a végső bemérő kondicionált csarnok az épületen belül, zsilipkapuval, minősítéshez állandó kondicionált üzemi hőmérsékletet kellett biztosítani.(Az gépészettelacélegyütt. A 1hetvenes végén ez11µ!) volt az ország hőtágulása m hosszon 1évek C0 változásakor 2 Ennek biztosítása érdekében készült termelő el egy 648 alapterületű legnagyobb ilyen kombinált funkciójú, és m mérő csarnoka!kondicionált csarnok az épületen belül, zsilipkapuval, gépészettel
együtt. A hetvenes évek végén ez volt az ország legnagyobb ilyen 2 kombinált funkciójú, termelő csarnoka!csarnok, 648 Az épület 2160 m2 összterületéből, 972ésmmérő a forgácsoló
étkező, kiszolgáló m2 a kondicionált csarnok,2 a többi iroda, öltöző, 2 Az épület 2160 m összterületéből, 972 m a forgácsoló csarnok, 648 m2 a terület volt. A felsoroltak, a mérnökök, technológusok és forgácsoló kondicionált csarnok, a többi iroda, öltöző, étkező, kiszolgáló terület volt. szakmunkáAsok odaadó,a mérnökök, áldozatostechnológusok munkáját dicséri. Ki kell emelni, odaadó, felsoroltak, és forgácsoló szakmunkások hogy a fékgyártás szigorú követelményein nevelkedett áldozatos munkáját dicséri. Ki kell emelni, szakmunkások hogy a fékgyártás szigorú szakmunkások is mérnöki teljesítményt nyújtottak. is mérnökikövetelményein teljesítménytnevelkedett nyújtottak.
már készen állt a csarnok, folyamatosan érkeztek a kiválasztott 1980-ban, 1980. már ban, készen állt a csarnok, folyamatosan érkeztek a gépek. Most már ezeken a gépeken folyt az újabb kísérleti gyártás, szerelés és kiválasztottbemérés. gépek. Most már ezeken a gépeken folyt az újabb kísérleti A méréseket még a mérőgép szállításának csúszása miatt az OMH-ban gyártás, szerelés és bemérés. méréseket még A a mérőgép szállításának (Országos MérésügyiAHivatal) végeztük. kísérleti gyártás orsóinak 80-90 %-át SZIMazgépekbe beszereltük. Megindult a szériagyártás! $ megtakarítása csúszása miatt OMH-ban (Országos Mérésügyi Hivatal)Ennek végeztük. az adott gyárak eredményét növelte, ugyanakkor, az elszámoló árak a vállalati A kísérleti gyártás orsóinak 80-90 %-át SZIM gépekbe beszereltük. központ által diktáltak voltak. Ez az áldatlan állapot csak a vállalat 1992-ben Megindult történő a szériagyártás! $ megtakarítása adott gyárak privatizációja,Ennek és önállóvá válásakor szűnt az meg. eredményét növelte, ugyanakkor, az elszámoló árak a vállalati központ A végleges előfeszítés (holtjáték által diktáltak voltak.kivitel Ez azésáldatlan állapot csakmentesség) a vállalatbiztosítására 1992-ben az ábrákon látható két anya előfeszített változatát (x vagy O kivitelben) használtuk. A történő privatizációja, és önállóvá válásakor szűnt meg. golyópálya profil csúcsíves lett a kísérleti gyártás tapasztalatai alapján.
A végleges kivitel és előfeszítés (holtjáték mentesség) biztosítására az ábrákon látható két anya előfeszített változatát (x vagy O kivitelben) használtuk. A golyópálya profil csúcsíves lett a kísérleti gyártás tapasztalatai alapján.
51
Ábra a pontossági előírások érzékeltetésére:
Előfeszítés
A megrendelők minőségi kiszolgálása érdekében, a kísérletekben aktívan és eredményesen dolgozó szakembereinkÁbra a pontossági előírások érzékeltetésére: ből egy csoport alakult, akiknek feladata lett a marketing munka, és A megrendelők minőségi kiszolgálása érdekében, a kísérletekben aktívan és eredményesen dolgozó szakembereinkből egy csoport alakult, akiknek feladata a vevők igényei szerinti beépítési tanácsadás. lett a marketing munka, és a vevők igényei szerinti beépítési tanácsadás. A technikai fejlődés ma a szerkezet megváltoztatására késztette a fejlődés ma a szerkezet megváltoztatására késztette a gyártót. A mai gyártót. A mai vevőknélAvevőknél –technikai akik–nem csak a szerszámgép iparból kerülnek akik nem csak a szerszámgép iparból kerülnek ki,- a pontos pozícionálást közvetlen útméréssel útméréssel valósítják meg. ki – a pontos pozícionálást közvetlen valósítják meg. A golyósorsó gyártása átvészelte a magyar szerszámgépipar A golyósorsó gyártása átvészelte a magyar szerszámgépipar összeomlását. 1992ben, a KNOR-BREMSE privatizálta a SZIM Kecskeméti Gyárát, a fékgyártás összeomlását. 1992-ben, a KNOR-BREMSE privatizálta a ésSZIM mellett nem kívánt a golyós orsó gyártásával foglalkozni. Ezért a golyósorsó kivált, ésmellett megalakultnem egy vállalkozói amelyorsó az óta is Kecskeméti Gyárát, ésgyártására, a fékgyártás kívánt acsapat, golyós eredményesen prosperál. A MNE professzora Dr. Tajnafői József szinte gyártásával foglalkozni. Ezért a golyósorsó gyártására, kivált, és „főkonstruktőre” a gyárnak. Szabadalmait és szerkesztett tokmányait a gyár megalakult egy vállalkozói amely óta is kiváló eredményesen előállítja éscsapat, értékesíti. A jelenlegi az tulajdonosok, műszaki szakemberek, akik a céget, ma prosperál. A MNE professzora Dr. Tajnafői József szinte „főkonstruktőre” a gyárnak. Szabadalmait és szerkesztett tokmányait a gyár előállítja és értékesíti. A jelenlegi tulajdonosok, kiváló műszaki szakemberek, akik a céget, ma néven működtetik.
néven működtetik.
A SZIMIKRON Ipari Kft. 1992-ben, a SZIM Kecskeméti Gyárának gépelem és
részegység gyártási tevékenységének folytatására alakult. Ezek A SZIMIKRON Ipariszerszámgép Kft. 1992-ben, a SZIM Kecskeméti Gyárának gépelem és szerszámgép részegység gyártási tevékenységének folytatására alakult. Ezek mindegyike a fejlett CNC-technikához kapcsolódó termék, un. precíziós golyósorsó, elektromechanikus szerszámrevolver (licenc termék), valamint az utóbbi években kifejlesztett hidraulikus gépi tokmánycsalád – világújdonságnak számító funkciókkal – szabadalmi oltalommal: az USA-ban és az EU több tagállamában a cég kizárólagos hasznosítási jogával rendelkezik – A fő terméket, a golyósorsót a cég, az utolsó 7-8 évben jelentősen fejlesztette, figyelemmel, a vevők igényeinek kielégítésére.
52
bbi években kifejlesztett hidraulikus gépi tokmánycsalád - világújdonságn mító funkciókkal--szabadalmi oltalommal: az USA-ban és az EU töb államában– A a befogás cég kizárólagos hasznosítási jogával rendelkezik technika speciális készülékek tervezésével és gyártásával
bővült, mindvégig szoros együttműködésben a ME Szerszámgépek A fő terméket, a golyósorsót a cég, OPEL az utolsó évben jelentősen fejlesztett Tanszékével. (Megrendelők: - ill. 7-8 Wescast Hungary.) előszörkielégítésére. (2000-ben) Industria nagydíjat, 2003-ban elemmel,A atokmánycsalád vevők igényeinek MACH-TECH kapott.tervezésével és gyártásával bővü A befogáspedig technika speciálisnagydíjat készülékek
dvégig szoros együttműködésben a ME Szerszámgépek Tanszékéve A cég rendelkezik mindazokkal a szellemi és gépi, technikai grendelők: OPEL - ill. Wescast Hungary.) erőforrásokkal, amelyek biztosítják termékei folyamatos, a vevők tokmánycsalád először (2000-ben)és előállítását. Industria Anagydíjat, ped igényeihez igazodó fejlesztését, tervezés és a 2003-ban gyártás CH-TECH nagydíjattámogatással kapott. valósul meg, és a cég 18 éve a 3-4 fő gépi számítógépes forgácsoló szakmunkást képez évente.
A golyósorsó eladásából származó árbevétel a szervizszolgáltatásokkal
ég rendelkezik mindazokkal szellemi és gépi, 5technikai erőforrásokka együtt az éves árbevétel 75a%-a (10 % a reverfejek, % a tokmányok, lyek biztosítják termékei a Kft. vevők igényeihez 10 % a bérmunka aránya).folyamatos, A SZIMIKRON 1999 óta tanúsított igazod esztését, ISO és előállítását. A tervezés rendszerrel és a gyártás számítógépes támogatáss 9001-es minőségirányítási rendelkezik. vevői kör legfontosabb vállalatai: Medical Systems Ltd. (Bp); Audi ósul meg,Aés a cég 18 éve a 3-4 fő gépiGE forgácsoló szakmunkást képez évent Hungária (Győr); Opel Hungary (Szentgotthárd); Rotax Ltd. . (Németország); AGENCE árbevétel Gantois (Franciaország); Alpha System együtt olyósorsó eladásából származó a szervizszolgáltatásokkal O.O.O. (Oroszország), utóbbi a FÁK országaiban 2005 óta; a JUGODIN s árbevétel 75 %-a (10 % a reverfejek, 5 % a tokmányok, 10 % a bérmun Ltd. (Szerbia), pedig 2012-től a délszláv országokban képviseli a céget. nya). A SZIMIKRON Kft. 1999 óta tanúsított ISO 9001-es minőségirányítá dszerrel rendelkezik. hogy egy korszerű termék, és gyártásiSystems kultúra, magyar vevői körBiztató, legfontosabb vállalatai: GE Medical Ltd. (Bp); Au kézben Opel maradva, jól prosperál, van jövője, és hirdetheti a ngária (Győr); Hungary (Szentgotthárd); Rotax Ltd. (Németország magyar(Franciaország); mérnökök kreativitását. ENCE Gantois Alpha System O.O.O. (Oroszország), utób ÁK országaiban 2005 óta; a JUGODIN Ltd. (Szerbia), pedig532012-től zláv országokban képviseli a céget.
Horváth András
A Magyar Csapágyipar fél évszázada Az érintkező testek egymáshoz viszonyított elmozdítását a köztük ébredő súrlódás nehezíti. A súrlódás legyőzésére golyókat és görgőket már 4-5 ezer évvel ezelőtt is használtak. A mai értelemben vett golyóscsapágy ősét azonban csak a 15. században írta le Leonardo da Vinci. A gördülő és csúszó súrlódásnak tudományos módszerekkel történő szembeállítását a 17. és 18. század fordulója körül Leibniz végezte el. A technika fejletlensége miatt mégis csak – Európában és Amerikában egyidejűleg – a 19. század végén jöttek létre az első gördülőcsapágyakat előállító műhelyek, a mai csapágygyárak ősei. Ettől kezdve a gördülőcsapágy a forgómozgás átvitelének – a kerekek segítségével pedig az egyenes vonalú mozgásnak is – nélkülözhetetlen elemévé vált. Alkalmazásuk a modern technikának is alapja. Magyarországon a II. világháború végéig csak Diósgyőrben volt próbálkozás – importált golyókkal – golyóscsapágyak előállítására. A háború utáni újjáépítés, s az ország nagy ütemű iparosítása a gördülőcsapágyak iránti igényt olyan méretűvé fokozta, amely – a csapágyak importból történő beszerzésének átmeneti korlátjai miatt is – a hazai csapágyipar megteremtésének szükségességét indokolta. A felismerés az állam vezetését olyan lépésekre kényszerítette, amelyek megvetették egy új iparág alapjait. Ezekből nőtt ki tudatos és kitartó, a termékminőséget és a vevői igényeket következetesen szolgáló munkával a magyar csapágyipar. A következőkben a kereken 50 évet megélt iparág elsősorban műszaki természetű vonatkozásairól esik szó.
1./A vállalat és jogelődjei történetének legfontosabb eseményei 1950. febr. 16. A „Csapágyjavító Nemzeti Vállalat” alapításának
időpontja, egyben a magyar csapágygyártás születésének napja is. A vállalatot Diósd községben hozták létre. A cég, eltérően a nevétől, az alapítás évében ötféle kúpgörgős csapágyat is gyártott. 1952. márc. 20. A Debrecen székhelyű, „GD” márkajelet használó, golyóscsapágyak előállítását végző „Gördülőcsapágygyár” alapításának napja. A gyár ideiglenes helyen kezdte működését, mégis még 54
ebben az évben elkészültek az első golyóscsapágyak. A telephely kiválasztása beleillett a vidék iparosításának koncepciójába. 1952. okt. 17. E naptól kezdve a Csapágyjavító Nemzeti Vállalat „Diósdi Csapágygyár” név alatt „DCS” márkanévvel állította elő termékeit. A csapágyak javítása folytatódott ugyan, a vállalat fejlődése azonban ezzel új irányt vett, s Diósd és a kúpgörgős csapágyak házassága véglegessé vált. 1952. aug. 8. A siroki „Mátravidéki Fémművek” megalapítása, amely egyebek között tűgörgőket is gyártott. 1953. ápr. 1. A „Csepeli Csapágygyár” létrehozása kifejezetten a kerékpárokban és motorkerékpárokban történő felhasználásra szánt kisméretű golyóscsapágyak, golyóskosarak, valamint hengergörgők előállítása céljából. 1963. ápr. 1. A magyar ipar szerkezetének átalakítását, s az ipari nagyvállalatok létrehozását szolgáló, profiltisztítással egybekötött program keretén belül került sor a debreceni központú „Magyar Gördülőcsapágy Művek” (a továbbiakban MGM) létrehozására, amely júl. 9-től „MGM Radax” márkanévvel küldte piacra termékeit. A debreceni gyár még ebben az évben átköltözött az újonnan épített gyártelepre. 1964. ápr. 25. A varsói székhelyű „Csapágyipari Együttműködési Szervezet” megalakulása, amely a tagországok közötti csapágygyártás összehangolását végezte. Emellett fejlesztési koordinációt is ellátott. 1965. jan. 1. Az MGM kereskedelmi igazgatóságának létrejötte Budapesten. Ettől az időponttól kezdve az ország csapágyszükségletének megtervezése és kielégítése, a csapágyak importjának és exportjának levezénylése, valamint a csapágyak készletezésével kapcsolatos feladatok ellátása is az MGM felelősségi körébe tartozott. A vállalat azonban külkereskedelmi tevékenységét továbbra is a Metalimpex közreműködésével bonyolította. 1973. júl. 1. A vállalat egészére kiterjedő rekonstrukciós munkák indítása. Ennek céljai: – a termékválaszték bővítése új csapágytípusok gyártásával, – a termékek minőségének (tartósság, méret- és futáspontosság) jelentős javítása, – az élő- és holtmunka termelékenységének számottevő emelése, – a termelés mennyiségének lényeges növelése, – a két gyár közötti, racionális kooperáció megvalósítása. 55
1979. dec. 31. A rekonstrukció eredményes befejezésének időpont-
ja. Ezzel létrejött a nemzetközi élvonalhoz tartozó, a külpiacokon is versenyképes vállalat, hátterében az akkori idők piacán beszerezhető legmodernebb gépparkjával és korszerű gyártási módszereivel. 1986. jan. 1. A gördülőcsapágyak értékesítésére vonatkozó külkereskedelmi jog átvétele a Metalimpextől. E jog az import liberalizációjával veszítette el értelmét, s ez egyben az ellátási kötelezettségek alól is felmentést jelentett. 1989. jan. 19. Az „NMC” néven, Debrecenben létrejött német-magyar vegyesvállalat alapításának időpontja. Alapítói: INA és MGM. Feladata az alapítók bizonyos félkész gyűrűkkel való ellátása volt. Ugyanebben az esztendőben kezdte meg működését Hückeswagenben az INNOVA-MGM nevet viselő ügynökség a német vevők jobb kiszolgálása, és az értékesítés volumenének növelése céljából. A vállalkozás 1998 őszéig működött. 1993. jún. 30. A vállalat átalakulása MGM Rt. néven állami tulajdonú részvénytársasággá nagyfokú önállósággal. Az új vállalat megőrizte márkajelét. Működése koránt sem volt problémamentes. Hibás gazdasági döntések, minden vonatkozásban idegen vállalatok kikényszerített beolvasztása az MGM-be, a termelő berendezések fokozatosan romló állapota miatti minőségromlás okozta piacvesztés, a gyártási költségek növekedése és egyéb körülmények nehezítették helyzetét. A vállalat végül öncsődöt jelentett be. 1996. júl. 1.Az állami tulajdonú vállalat privatizációja, a koreai illetőségű „DAEWOO” által, „DAEWOO MGM Rt.” név alatt. A márkajel egyidejűleg „DAEWOO MGM”-re változott. A privatizációt az ÁVÜ vezényelte le, csekély szakértelemmel, hiányos előrelátással, de annál nagyobb önhittséggel. 1999. jan. 1. A koreai vezetés ambiciózus racionalizálási tervet dolgozott ki. Ebből a tervből semmi sem valósult meg. Ekkor tört ki ugyanis a délkelet-ázsiai gazdasági válság. A válság egyik fő felelősének a DAEWOO-t jelölték meg, s a vállalatóriás összeomlott. Ezzel elkezdődött a csapágygyár vesszőfutása, amely rohamos megsemmisüléséhez vezetett. Az összezsugorodott cégmaradvány azóta többször is gazdát cserélt. Különböző kiegészítésekkel használja ugyan az MGM nevet, de a magyar csapágyiparhoz nincs köze. 56
rgőskoszorúk, yéb, speciális konstrukciójú csapágyak, - beálló radiális(golyó, golyóscsapágyak, álló gördülőelemek hengergörgő, tűgörgő). - aaxiális golyóscsapágyak, 2./ésTermékválaszték sztéka 15 50 mm közötti furat-, valamint a 40 és 215 mm hengergörgős A vállalat acsapágyak, piaci szerint folyamatosan bővítette termékérőjű csapágyakat fogta át. Aigények golyóscsapágyak az alapkivitelen struktúráját. Fénykorában közel 20 millió csapágyat és kb. 30 millió - radiális kúpgörgőscsapágyak, ített, rögzítőgyűrűs, műanyag kosaras, zajszegény, különböző szabad gördülőelemet gyártott évente. Profiljába a következő - kardáncsapágyak, és pontosságú kivitelben készültek. csapágyszerkezetek tartoztak: A vállalat kúpgörgős - görgőskoszorúk, ikus és hüvelyk méretekkel egyaránt forgalmazott. A gyártási - mélyhornyú radiális golyóscsapágyak, - egyéb, speciális konstrukciójú csapágyak, képezték - abeálló speciális célokra szolgáló, a járatostól eltérő radiális golyóscsapágyak, - önálló gördülőelemek (golyó, hengergörgő, tűgörgő). - axiális golyóscsapágyak, méretű golyósésa kúpgörgős csapágyak is. valamint a 40 és 215 mm ermékválasztéka 15 és 50 mm közötti furat-, - hengergörgős csapágyak, palástátmérőjű csapágyakat fogta át. A golyóscsapágyak az alapkivitelen - radiális kúpgörgőscsapágyak, védős, tömített, rögzítőgyűrűs, műanyag kosaras, zajszegény, különböző tevékenység - kardáncsapágyak, rtományú - ésgörgőskoszorúk, pontosságú kivitelben készültek. A vállalat kúpgörgős yakat metrikus és Magyarországon, hüvelyk egyaránt A gyártási - egyéb, speciálisméretekkel konstrukciójú csapágyak, kesítése részben részben azforgalmazott. ország határain m részét a speciális célokra a járatostól önállóexportorientált gördülőelemek (golyó,szolgáló, hengergörgő, tűgörgő).eltérő örtént. Az-képezték erősen kereskedelem négy kontinens Teljes A termékválasztéka a 15 és 50 –mm furat-,azvalamint a 40 kciójú és méretű golyósés kúpgörgős csapágyak is.közötti tt kapcsolatot. vevőkapcsolatok száma nem számítva és 215 mm közötti palástátmérőjű csapágyakat fogta át. A golyós– mintegy 50 országban, 150 körüli volt. az alapkivitelen túl porvédős, tömített, rögzítőgyűrűs, tékesítésicsapágyak tevékenység műanyag kosaras, zajszegény, különböző hézagtartományú és pontosságú kivitelben készültek. A vállalat kúpgörgős csapágyakat metékek értékesítése részben az országAhatárain rikus és részben hüvelyk Magyarországon, méretekkel egyaránt forgalmazott. gyártási progiacokon történt. Az erősen exportorientált kereskedelem négy kontinens ram részét képezték a speciális célokra szolgáló, a járatostól eltérő rével tartott kapcsolatot. és A méretű vevőkapcsolatok – nem számítva is. az konstrukciójú golyós- ésszáma kúpgörgős csapágyak
vásárlókat – mintegy 50 országban, 150 körüli volt.
3./ Értékesítési tevékenység
Belföld - 28%
1. ábra
Export - 72%
A termékek értékesítése részben Magyarországon, részben az ország határain kívüli piacokon tör- 28% exportorientált tént. AzBelföld erősen kereskedelem kontinens veExport - négy 72% vőkörével tartott kapcsolatot. A vevőkapcsolatok száma – nem számítva az egyéni vásárlókat – mintegy 50 országban, 150 körüli volt.
1. ábra
1. ábra
57
Az Az 1.1. ábra ábra azaz értékesítés értékesítés irányairól irányairól nyújt nyújt képet, képet, aa 2.2. ábra ábra pedig pedig aa jelentős jelentős Az 1. ábra az értékesítés irányairól nyújt képet, a 2. ábra pedig a jekülföldi vevők országok szerinti megoszlását szemlélteti azokban az években, külföldilentős vevők országok szerinti megoszlását szemlélteti azokban az években, külföldi vevők országok szerinti megoszlását szemlélteti amikor amikoraacég cégteljesítménye teljesítményecsúcspontját csúcspontjátérte érteel. el.
azokban az években, amikor a cég teljesítménye csúcspontját érte el. 2. ábra Németország Németország- 57% - 57% USA USA- 8% - 8% Nagy-Britannia Nagy-Britannia- 7% - 7% Brazilia Brazilia- 6% - 6% Olaszország Olaszország- 3% - 3% Franciaország Franciaország- 3% - 3% India India- 2% - 2% Benelux Beneluxállamok államok- 2% - 2% Egyéb Egyébtőkés tőkésországok országok- 2% - 2% Szocialista Szocialistaországok országok- 10% - 10% 2.2.ábra ábra
A megszerzendő vállalat megszerzendő a tehergépkocsik ésgyártóit kamionok AAvállalat piacként tehergépkocsik éséskamionok ésés vállalat megszerzendő piackéntaapiacként tehergépkocsik kamionokgyártóit gyártóit és beszállítóit célozta meg. Célját el is érte, mert legfontobeszállítóit beszállítóitcélozta céloztameg. meg.Célját Célját elelisisérte, érte,mert mertlegfontosabb legfontosabbvevői vevőiaa3.3.ábrán ábrán sabb vevői a 3. ábrán látható felhasználói csoportokba tartoztak. látható felhasználói csoportokba tartoztak. látható felhasználói csoportokba tartoztak. 3. ábra Tengelygyártók - 40% Tengelygyártók - 40% Hajtóműgyártók - 30% Hajtóműgyártók - 30% Szállítógép- és emelőgépgyártók - 10% Szállítógép- és emelőgépgyártók - 10% Mezőgazdaságigép-gyártók - 3% Mezőgazdaságigép-gyártók - 3% Csapágygyártók - 4% Csapágygyártók - 4% Egyéb - 6% Egyéb - 6% Keresedők - 7% Keresedők - 7%
58
3. ábra
A vevőkört, a teljesség igénye nélkül, pusztán szemléltetésül a következő felsorolás mutatja be. Bergische Achsenfabrik Randon S.A. BPW-Rába Futóműgyár Renault V.I. Dana Italia Rubbery Owen Rockwell ERBÖ Sauer Achsenfabrik Hurth Achsenfabrik Societe Ardennaise d’ Essieux John Deere Volkswagen Jung Heinrich Zastava KGM Kugelfabrik ZF Friedrichshafen Klöckner Humboldt Deutz ZF Gotha Kober ZF Hungary Motorenfabrik Hatz ZF Passau Peitz Achsenfabrik MRI* *Amerikai kereskedő cég. Azért érdemes mégis megemlíteni, mert néhány kisméretű kúpgörgős-csapágyból az éves igénye 2 millió darab körül volt.
4./ A csapágyipar és a Miskolci Egyetem kapcsolata
A csapágygyártás a II. világháború után hazai tapasztalatok hiányában szovjet szakemberek közreműködésével indult, a Diósgyőrből örökölt, valamint az innen-onnan átvett, majd később vásárolt, nagyrészt univerzális szerszámgépek használatával. Az alkalmazott gyártási módszerek ezekhez igazodtak. Ennek következménye nem lehetett más, mint a szerény teljesítmény és a gyenge minőség. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása csak célirányos fejlesztésekkel volt lehetséges, ami más gyárakhoz képest szokatlan mennyiségű mérnök foglakoztatását tette szükségessé. Az elindított, jószerint a termelés mindegyik területére kiterjedő fejlesztések, valamint néhány speciális szerszámgép beszerzése alapvető, pozitív irányú változást idézett elő. Kiderült azonban, hogy az ilyen fejlesztésnek korlátai vannak, s ezen a módon a fejlett csapágygyárak teljesítménye nem érhető el. Ehhez valamely elismert, élenjáró csapágygyár közreműködése is szükséges. Többirányú érdeklődés után a választás a francia SNR-re esett. Közvetlenül az alapos előkészítéssel létrehozott 59
szerződéstervezet aláírása előtt, a politikai vezetés váratlanul úgy döntött, hogy a rekonstrukció irányítását a moszkvai 1GPZ nevet viselő csapágygyárra kell bízni. A szovjet szakembereknek azonban kevés ismeretük volt a korszerű csapágyipari gépekről és gyártási módszerekről. Végül is a rekonstrukció lényegében az MGM elképzelései szerint valósult meg.
Létrejött az akkori idők egyik legkorszerűbb csapágyipari vállalata, amely a vállalatot a szocialista országok csapágygyárainak élére emelte. Ezt megelőzően, de ezt követően is, elsősorban a minőség javítása, s a termelékenység növelése céljából a vállalatnál folyamatos volt a fejlesztés, külön e célra létrehozott munkacsoportok és üzemek által. A következő példák a sokirányú kutatási és fejlesztési tevékenység bemutatására szolgálnak : – a csapágyak belső szerkezetének módosítása és új, részben speciális vevői igényeket kielégítő csapágyfajták meghonosítása; – olyan részletességű, a tömegszerűség miatt indokolt, a gépgyártásban általában nem szokásos – gyártási utasítások kidolgozása, amelyeket főiskolán, s egyetemen követendő példaként mutattak be; – speciális gyártási eljárások kidolgozása és megvalósítása – élettartam-vizsgálat bevezetése, a vizsgálati eredmények kiértékelési módszerének kidolgozásával; – olyan hőkezelési eljárások alkalmazása, amelyek mérsékelik az edzési deformációt és a gyűrűk tárolás közbeni, a maradék ausztenitnek martenzitté történő átalakulása miatti méretnövekedését, illetve a csapágy működéséhez kedvezőbb szövetszerkezetet eredményeznek; – védőgáz alatti hőkezelés megvalósítása; – a megmunkálási ráhagyások tudományosan megalapozott módszer szerinti meghatározása; – a csökkentett zajszintű csapágyak gyártásának megvalósítása; – matematikai-statisztikai ellenőrzési módszerek alkalmazása a gyártási folyamatban és a végellenőrzésnél; 60
– számtalan célberendezés kifejlesztése és alkalmazása (például: gyűrűesztergáló automaták, – szuperfiniselő gép golyópályák finomfelületi megmunkálásához, rövid gépsorok létrehozásához – szükséges összekötő elemek, gyűrű-és görgőadagoló berendezések tárolóeszközök, ellenőrző készülékek, zajvizsgáló berendezések, szerelőgépek, zsírtöltő készülék, csapágycsomagoló automata, demagnetizáló készülékek, folyadékszűrő eszközök stb. Ezeknek a kutatásoknak és fejlesztéseknek a végrehajtásához sok szakemberre volt szükség, annak ellenére is, hogy a vállalat számos alkalommal fordult kutatóintézetekhez, valamint egyetemekhez – elsősorban a Miskolci Egyetemhez – a kutatási és fejlesztési feladatok megoldásában történő együttműködés igényével.
A vállalatnál foglalkoztatott mérnökök közül sokan tanultak Miskolcon. Az 1956-ban végzettek mintegy 10%-a dolgozott a csapágyiparban. Név szerin a következők: Csató Vidor Csedreki László Emődy Károly Horváth András Kabai Lajos Kerekes György
Kovács Lajos Ligeti Rudolf Molnár Jenő Orosz József Szabolcsi Tibor Szász Sándor
Szoboszlai Lajos Szovák László Tóth József Urveczki Imre
A felsoroltak zömének egész pályája a csapágyiparhoz kötődik. Valamennyien felelős beosztásokban dolgoztak, nagy hozzáértéssel végezték munkájukat, és döntő részük volt a magyar csapágyipar megteremtésében, valamint későbbi sikeres működtetésében. Eredményes munkájuk egyben a Miskolci Egyetem sikere is, bizonyítva azt, hogy az intézményben kitűnő mérnökképzés folyt. 61
Horvai Ferenc
Az építő gépipar fejlesztése és gyártása 1949-ben államosításra került az építőipar. Jelentősebb gépi eszköz parkja az ágazatnak nem volt, mivel az országban építőgép gyártás nem folyt, fejlesztése pedig csak az ezt követő néhány év múlva kezdett kialakulni. Talán 8-10 olyan kis üzem volt az országban, ahol nyomai voltak valamilyen vagy kapcsolódott az építőiparhoz. Horvaiépítőgépnek, Ferenc Horvai Ferenc
Ilyen üzem volt Pl. az ÉM. Építőgép Gyártó és Javító Vállalat, Budapesten gépipar fejlesztése és gyártása
építő gépipar fejlesztése és gyártása a XVIII.AzKerületben, (továbbiakban ÉGVJ) amely az építőiparral támasztott sra került az szemben építő ipar. Jelentősebb gépiegyre eszköz nagyobb követelményeknek megfelelően, nem volt, mivel az országban építőgép gyártás 1949-ben államosításra került az építő ipar. Jelentősebb gépi eszköz azzal egyidejűleg vált országos nagyvállalattá, és eredményes fejlesztő az ágazatnak nem volt, mivel az országban építőgép gyártás e pedig csakparkja az ezt követő néhány év múlva munkájával és azpedig gyártási tevékenységével hozzájárult az építőipari nem folyt, fejlesztése csak az ezt követő néhány év múlva alán 8-10 olyan kis üzem volt országban, kezdett kialakulni. Talán 8-10 olyan technológia jelentős fejlődéséhez. valamilyen építőgépnek, vagy kapcsolódott az kis üzem volt az országban, ahol nyomai voltak valamilyen építőgépnek, vagy kapcsolódott az A sokirányú fejlesztések közül, kiemelten a sorozatban gyártott daruk építő iparhoz. ÉM. Építőgép fejlesztésének, Gyártó és Javító Vállalat, Budapesten a és Építőgép gyártásának ismertetésére szorítkozok, mivel úgy Ilyen üzem voltaz Pl. építőiparral az ÉM. Gyártó és Javító Vállalat, Budapesten a vábbiakban ÉGVJ) amely szemben XVIII. kerületben, (továbbiakban ÉGVJ) amely azfejlesztése, építőiparral szemben vélem, hogy a különféle toronydaruk gyártástechnológiájának bb követelményeknek megfelelően, azzal egyidejűleg támasztott egyre nagyobb követelményeknek megfelelően, azzal egyidejűleg lattá, és eredményes fejlesztő munkájával és gyártási kidolgozása és irányítása tükrözi leginkább, a magyar mérnökök vált országos nagyvállalattá, és eredményes fejlesztő munkájával és gyártási árult az építőipari technológia jelentős fejlődéséhez. tevékenységével hozzájárult az építőipari technológia jelentős fejlődéséhez. tudását,a szakmai annál is inkább, mivel ebben kimagasló sek közül, kiemelten sorozatban elhívatottságát, gyártott daruk A sokirányú fejlesztések közül, kiemelten a sorozatban gyártott daruk ásának ismertetésére szorítkozok, mivela úgy vélem, szorítkozok, mivel szerepet vállaltak, Miskolci végzett kollegák. fejlesztésének és gyártásának ismertetéséreEgyetemen úgy vélem,
toronydaruk hogy fejlesztése, gyártástechnológiájának a különféle toronydaruk fejlesztése, gyártástechnológiájának sa tükrözi leginkább, a magyar mérnökök kidolgozása és irányítása tükrözitudását, leginkább, a magyar mérnökök tudását, , annál is inkább, mivel ebben kimagasló szakmai elhívatottságát, annál isszerepet inkább, mivel ebben kimagasló szerepet yetemen végzett kollegák. vállaltak, a Miskolci Egyetemen végzett kollegák.
Ezek után nézzük meg, hogy honnan is indult az építőipar anyagmozgató gépeinek a fejlesztése.
meg, hogy Ezek honnan indultmeg, az építőipar után isnézzük hogy honnan is indult az építőipar Ahhoz, hogy viszonylag reális összehasonlítási alapunk legyen a fejlődés nek a fejlesztése. anyagmozgató gépeinek a fejlesztése.
megítéléséhez, meg kell említeni az akkor létező, pályához kötött (un. Brunn reális darut), az egyetlen olyan emelő Ahhoz, hogy viszonylag reális Ahhoz, hogy viszonylag összehasonlítási alapunk legyen a sszehasonlítási alapunk legyen a berendezést, amely korlátozott mértékjlődés megítéléséhez, meg kell fejlődés megítéléséhez, meg kell pályához ugyan, de mind függőleges, mint mlíteni az akkor létező, pályához említeni az akkor létező,ben az ötött (un. Brunn darut), az kötött (un. Brunn darut), vízszintes mozgásával, a törzs billentégyetlen olyan emelő berendezést, egyetlen olyan emelő berendezést, korlátozott mértékben sé vel, a kis lakásépítkezést, ki tudta mely korlátozott mértékben amely mint gyan, de mind függőleges, mint ugyan, de mind függőleges, gálni. Ez viszont már nem elégítette vízszintes mozgásával, szol a törzs zszintes mozgásával, a törzs billentésével, a kis lakásépítkezést, ki az ekkor (1955-1957-es években) llentésével, a ki kistudta lakásépítkezést, szolgálni. Ez viszont már nem elégítette ki az ekkor (1955-1957-es
iszont már nem elégítette ki az ekkor (1955-1957-es években) jelentkező kivitelezői igényeket. Ennek javított változata volt, a itelezői igényeket. Ennek javított változata volt, a
ódaru.
1.5 62Mp teherbírású forgódaru.
jelentkező kivitelezői igényeket. Ennek javított változata volt, a képeken 1.5 Mp teherbírású forgódaruk. egyre növekvő igény, igény, majdmajd később a amagas-házépítés, Az egyre lakásépítési növekvő lakásépítési később magas-házépítés, amint a házgyári technológia bevezetése során kialakult paneles építkezés, valamint a házgyári technológia bevezetése során kialakult paneles ihívások elé állította a fejlesztőket, és a gyártókat egyaránt. építkezés, új kihívások elé állította a fejlesztőket, és a gyártókat egyaránt.
vid időnRövid belülidőn szükségessé vált aváltkivitelező építőipar belül szükségessé a kivitelező építőipar fejlett fejlett Az egyre növekvő lakásépítési igény, majd később a magas-házépítés, őesítése. lakásépítési igény, majd később a magas-házépítés, gépesítése.
a házgyári technológia bevezetése i technológiavalamint bevezetése során kialakult paneles építkezés,során kialakult paneles építkezés, Építésügyi Minisztérium Gépesítési új kihívások elé állította a fejlesztőket,Igazgatóságának és a gyártókat egyaránt. ította a fejlesztőket, és a gyártókat egyaránt. Az Építésügyi Minisztérium Gépesítési
gyelete mellett, az ÉTÉGI elkezdte aza az önszerelő Igazgatóságának felügyelete mellett, ÉTÉGI építőipar fejlett Rövidvált időn belül szükségessé vált kivitelező ül szükségessé a kivitelező építőipar fejlett nydaruk elkezdte fejlesztését, az ÉGVJ pedig felkészült az önszerelő toronydaruk fejlesztését,a gépesítése.
rtási technológiák fejlesztésére, és a szerkesztési
az ÉGVJ pedig felkészült a gyártási Az Építésügyi Minisztérium Gépesítési Igazgatóságának nisztérium Gépesítési Igazgatóságának acitás biztosítására. Azaz ÉGJV azaz önszerelő ÉTÉGI technológiák fejlesztésére, ésésa szerkesztési felügyelete ÉTÉGI elkezdte t, az ÉTÉGI elkezdte mellett, az önszerelő toronydaruk fejlesztését, az Az ÉGVJ pedig felkészült ztését, az ÉGVJ pedig felkészült üttműködött, mind a a konstrukció mind kapacitás biztosítására. ÉGJV és az ÉTÉGIaa gyártási technológiák fejlesztésére, és a szerkesztési giák fejlesztésére, és a szerkesztési rtástechnológia kialakításában. 1958 – 1959 együttműködött, mind a konstrukció mind től a ására. Az kapacitás ÉGJV és biztosítására. az ÉTÉGI Az ÉGJV és az ÉTÉGI mítható aegyüttműködött, korszerű építési önszerelő toronydaruk 1958–a minda kialakításában. a konstrukció mind mind a gyártástechnológia konstrukció mind esztése, majd gyártása. A as elején 1959-től építési gyártástechnológia 1958évek – 1959 től kialakításában. 1958 –számítható 1959kialakításában. től 60 a – korszerű számítható korszerű építési fejlesztése, önszerelő toronydaruk szerű építési önszerelő a toronydaruk toronydaruk majd gjelentek aönszerelő fejlesztés eredményei: fejlesztése, gyártása. A 60 megjelentek – as évek elején gyártása. Agyártása. 60 – asAmajd évek elején 60-as évek elején a fejlesztés eredményei: TD-6 típusú daru, már nehezebb elemek mozgatását is lehetővé tette, és sztés eredményei: megjelentek a fejlesztés eredményei: A TD-6 típusú daru, már nehezebb elemek mozgatását is lehetővé
yobb iselemek daruzhatóvá vált. Bár tette, nemés elégítette kilehetővé maradéktalanul a ru, már terület nehezebb mozgatását isnehezebb lehetővé A TD-6 daru, már elemek mozgatását is tette, és tette, éstípusú nagyobb terület is daruzhatóvá vált. Bár nem elégítette ki telezők igényét, egy változást hozott. Megvalósította a billenő daruzhatóvá vált. Bárde nem elégítette ki maradéktalanul a elégítette nagyobb terület is lényeges daruzhatóvá vált. Bár nem ki maradéktalanul a maradéktalanul a kivitelezők igényét, de egy lényeges változást , de egy lényeges változást hozott. aváltozást billenő ellátását kivitelezők igényét, egy lényegesenergia hozott. Megvalósította billenő mes daruszerkezetet, és adeMegvalósította forgórész biztosítóa áramszedő hozott. Megvalósította billenő gémes és a forgórész etet, és a forgórész energia ellátását ésbiztosító áramszedő gémes daruszerkezetet, aa forgórész energiadaruszerkezetet, ellátását biztosító áramszedő dszert, a kábeldobot. obot. rendszert, ellátását a kábeldobot. energia biztosító áramszedő rendszert, a kábeldobot.
ek aszámtalan darutípusnak számtalan ki,az azönszerelő önszerelő Ennek darutípusnak számtalan hátrányát küszöbölte ki, az snak küszöbölte ki, hátrányát az önszerelő Ennekhátrányát a adarutípusnak számtalan hátrányátküszöbölte küszöbölte ki, toronydarucsalád. nydarucsalád. önszerelő toronydarucsalád. Első képviselői a TDÖ – 20 és Első képviselői a TDÖ –Első 20 és ésképviselői a TDÖ-20 és a Első képviselői a TDÖ – 20
TDÖ-6 a TDÖ –6 önszerelő daruk. A a TDÖ –6 önszerelő daruk. A TDÖTDÖ-6 –6 önszerelő A TDÖ-6 típusnak, akészült típusnak,daruk. készült TDÖ-6 távvezérelt változata is.TDÖ-6távvezérelt változata is.készült típusnak, vezérelt
önszerelő daruk. A típusnak, készült távváltozata is. Ezeknek Ezeknek alapkonstrukciói, az Ezeknek távvezérelt változata is. alapkonstrukciói, alapkonstrukciói, az az ÉTÉGI ÉTÉGI tervező irodához ÉTÉGI tervező irodához tervező Ezeknek alapkonstrukciói, az irodához fűződnek. fűződnek. Továbbfejlesztésük fűződnek. Továbbfejlesztésük Továbbfejlesztésük és gyártáés gyártásuk szervezése pedig és gyártásuk ÉTÉGI tervezőszervezése irodához pedig suk szervezése pedig már az már az ÉGJV feladatát már Továbbfejlesztésük az ÉGJV feladatát fűződnek. képezte. ÉGJV feladatát képezte. Az képezte. szervezése pedig és gyártásuk ÉGJV Az ÉGJV ekkor mármár olyan Az ekkor már olyan ekkor már olyan jelentős az ÉGJV ÉGJV feladatát műszaki tapasztalatokra tett szert, hogy felvetődött önállótett szert, hogy felvetődött önálló jelentős gyártási és műszaki tapasztalatokra képezte. ly létrehozása. Ennek indokoltságát a beinduló lakásépítési darutervezési osztály létrehozása. Ennek indokoltságát a beinduló lakásépítési
.
program is sürgette. Az ÉGJV
ekkor már olyan
63
Az osztály személyi állománya úgy lett összeállítva, hogy átfogja a darutervezés, fejlesztés tapasztalatokra igényelte szakterületeket. Mintegy fővel alakult gyártási ésésműszaki tett szert, hogy20felvetődött meg, szerkesztők, rajzolókosztály és tervező mérnökök részvételével. A tervezésben önálló darutervezési létrehozása. Ennek indokoltságát a lakásépítési is sürgette. ésbeinduló fejlesztésben a Miskolciprogram Egyetemen végzett mérnökök is részt vettek.
AzAzÉGJV az osztály osztály feladatává TDÖ-6, a TDÖ-6/A, önálló létrehozásatette, mára 1958-59-ben is téma valamint volt, de a TDÖ-20 típusú daruk paraméter sorába illeszthető csak1960-ban valósulhatott meg. Az ÉGJV darutípusok profiljának fejlesztését. ekkor márA Az osztály személyi állománya úgy lett össz több mint 70 százalékát darugyártás hogy tette a ki. Úgy látszott darutípusok paraméterei úgy letteka meghatározva, szocialista országok darutervezés, és fejlesztés igényelte szakterületeket célszerűnek, hogylegyenek. a tervezés is ott történjen, ahol a gyártás is folyik. felé is exportképesek
meg, szerkesztők, rajzolók és tervező mérnökök ré Ennek figyelembevételével középtávúhogy cél átfogja keretében és fejlesztésben a Miskolci Egyetemen végzett mérn Az osztály személyi állománya úgy lett összeállítva, a
darutervezés, és fejlesztés nyelte szakterületeket. Mintegy 20 fővela TDÖ-6, elsőként igé meg kellett tervezni egy feladatává 30Mpm-es, (TOLDI Az ÉGJV az osztály tette, alakult meg, szerkesztők, rajzoegy lók és tervező mérnökök részvételével. 30) majd toronydarut, a gyártás TDÖ-2040Mpm-es típusú daruk paraméter sorába illeszthető A tervezésben és fejlesztésben a Miskolci Egyetemen végzett előkészítésével egyidejűleg. darutípusok paraméterei úgy lettek meghatározva, h mérnökök is részt vettek.
A tervcélban a már gyártott BD-5tip bakdaru felészerepelt is exportképesek legyenek. Az ÉGJV az tovább osztály fejlesztése, vagy új Ennek figyelembevételével típus kialakítása elsőként meg kellett tervezni feladatává tette, akorszerűbb TDÖ6, a TDÖ-6/A, valamint is. 30) majd egy 40Mpm-es a TDÖ-20 típusúAdaruk konstrukciót újszerű előkészítésével egyidejűleg. paraméter sorábamegoldások illesztjellemezték, amik A tervcélban szerepelt a már hető darutípusok fejtöbb új gyártási bevezetését is tovább fejlesztése, vagy új lesztését. A darutítechnológia pusok korszerűbb típus kialakítása szükségessé Ezek paramétereitettek. úgy let tek különféle sorozatos technológiai ellenőrzéseket meghatározva, hogy a és vizsgálatokat Pl. is. A konstrukciót újszerű szocialistaisor szákívántak. gok felé szilárdságit, meg
megoldások jellemezték, amik Végül 1962 szeptemberére készült a technológia bevezetését is több el,új túljutott gyártási Ezekelsőként különféle gyári, valamint az beÉMIis éscéltettek. 1962 november elsejénmeg mársorozatos Ennek figyelem vételéellenőrzésen velszükségessé középtávú kereté ben technológiai vizsgálatokat Pl kellett tervezni (TOLDIellenőrzéseket 30) majd egy és 40Mpm-es munkaterületen volt.egy 30Mpm-es, leg. toronydarut, a gyártás előkészítésével szilárdságit,egyide is megjűkívántak. is exportképesek legyenek.
A Adaru alváza, futóműve, kialakítása hasonló volt atovább korábbi tervcélban szerepelt aa kábeldob már gyártott BD-5tip bakdaru Végül 1962 szeptemberére készült el, túljutott a konstrukciókhoz, a darun, típus a paneles építkezési fejlesztése, vagydeújezen korszerűbb kialakítása is. program igényeinek gyári, valamint az ÉMI- amik ellenőrzésen is és 196 A konstrukciót újszerűújszerű megoldások több új megfelelően, több lényeges megoldástjellemezték, kellett alkalmazni. Fontos volt munkaterületen volt.tettek. Ezek különféle gyártási technológia bevezetését is szükségessé például a panelek megbízható, pontos és biztonságos elhelyezése. Ezt az sorozatos technológiai ellenőrzéseket és vizsgálatokat Pl.aszilárdságit, A daruelégítette alváza,ki.futóműve, kábeldob kialakítás igényt, bolygóműves emelőhajtómű Az oszlopszerkezet négy is meg kívántak. konstrukciókhoz, de Aezen a darun, paneles építk főtartósra készült, az alsó kezelőfülke befogadására. kezelő ez általaegyütt megfelelően, több lényeges újszerű megoldást kell utazott a daruval, nem volt szükség, 64 például a panelek megbízható, pontos és bizton irányítóra.
Végül 1962 szeptemberére készült el, túljutott a gyári, valamint az ÉMI- ellenőrzésen is és 1962 november elsején már munkaterületen volt. A daru alváza, futóműve, a kábeldob kialakítása hasonló volt a korábbi konstrukciókhoz, ezen a darun, a paneles építkezési program igényeinek Végül 1962 de szeptemberére készült el, túljutott a gyári, valamint az megfelelően, több lényeges újszerű megoldást kellett alkalmazni. Fontos volt ÉMI- ellenőrzésen is és 1962 november elsején már munkaterületen például a panelek megbízható, pontos és biztonságos elhelyezése. Ezt az volt. bolygóműves emelőhajtómű elégítette ki. Az oszlopszerkezet négy igényt, főtartósra készült, az alsó kezelőfülke befogadására. A kezelő ez által együtt utazott a daruval, nem volt szükség, A daru alváza, futóműve, a kábeldob irányítóra.
kialakítása hasonló volt a korábbi Az ÉGJV mérnökei eredményes fejlesztő munkájának köszönhetően, konstrukciókhoz, de ezen a darun, a valósulhatott meg a golyóskoszorú paneles építkezési program hazai gyártása, ami megnyitotta az igényeinek megfelelően, lényeges újszerű utat, a toronydaruktöbb további új, korszerűbb kialakításának irányába. megoldást kellett alkalmazni. Fontos
volt például a panelek megbízható, pontos és biztonságos elhelyezése. Ezt az igényt, bolygóműves emelőhajtómű elégítette ki. Az 3 oszlopszerkezet négy főtartósra készült, az alsó kezelőfülke befogadására. A kezelő ez által együtt utazott a daruval, nem volt szükség, irányítóra. Az ÉGJV mérnökei eredményes fejlesztő munkájának köszönhetően, valósulhatott meg a golyóskoszorú hazai gyártása, ami megnyitotta az utat, a toronydaruk további új, korszerűbb kialakításának irányába. TDÖ-20 típusú daru az elsők között volt, melyre elmondható, hogy az építőipar függőleges anyagmozgatását, az építési terület szakszerű kiszolgálását biztosítani tudta. Itt már beépített túlterhelés gátló véd a felborulás ellen. A különböző mozgások, gémbillentés, teheremelés, forgatás véghelyzeteit kapcsolók védelme biztosítja. A forgatás mértéke végállás kapcsolóval beállítható. A gém terhelt és terheletlen állapotban is billenthető. A bolygóműves emelő hajtómű, finomemelést is lehetővé tesz, biztosítva ezzel a kész elemek pontos elhelyezését. A daru vezérlése két helyről, az alsó illetve a felső kezelőfülkéből történhet. Mindkét esetben, a kezelő figyelemmel tudja követni a teher útját. A kezelő ugyanis együtt fordul a darutörzzsel. Miután a törzs és a gémszerkezet tagokból áll, így annak paraméterei változtathatók. Az energia ellátást gumikábel biztosítja, amit 65
TDÖ-20 típusú daru az elsők között volt, melyre elmondható, hogy az paraméterei változtathatók. Az energia ellátást gumikábel biztosítja, am építőipar függőleges anyagmozgatását, az építési terület szakszerű nyomatékmotoros szed Ittfel,márilletve terít le. kiszolgálását kábeldob biztosítani tudta. beépített túlterhelés gátló véd a felborulás ellen. A különböző mozgások, gémbillentés, teheremelés, forgatás
Anyomatékmotoros daru közúton szállítható volt ívelt haladhatott, véghelyzeteit kapcsolók védelme biztosítja. A terít forgatás végállás hasonlóan kábeldob szed és fel, illetvepályán le.ismértéke kapcsolóval beállítható. A gémvolt terheltés és terheletlen állapotban billenthető. többi önszerelő toronydarukhoz. A daru közúton szállítható ívelt pályán is ishaladhatott, A bolygóműves emelő hajtómű, finomemelést is lehetővé tesz, biztosítva hasonlóan a atöbbi önszerelő toronydarukhoz. Az alvázhoz 2kész – 2elemek db úgynevezett pókláb kapcsolódik, ebből kettő rögzíte ezzel pontos elhelyezését. Az alvázhoz 2-2 db úgynevezett pókláb kettő pedig önbeálló. Ezhelyről, a megoldás teszi azebből ívelt kettő pályán történ A daru vezérlése két az alsó illetve a kapcsolódik, felsőlehetővé kezelőfülkéből történhet. rögzített kettő pedig önbeálló. Ez a megoldás teszi lehetővé az ívelt esetben, a kezelő figyelemmel tudja követni a teher útját. A kezelő haladást. Mindkét 2 –2 kerékszekrény kapcsolódik a lábakhoz. Ebből kettő hajtott. A ugyanis együtt fordul2–2 a darutörzzsel. Miután kapcsolódik a törzs és a gémszerkezet pályán történő haladást. kerékszekrény a lábakhoz. önszerelést saját hajtóművei biztosítják. tagokból áll, így annak paraméterei változtathatók. Az energia ellátást Ebből kettő hajtott. Az önszerelést saját hajtóművei biztosítják. gumikábel biztosítja, amit nyomatékmotoros kábeldob szedtették fel, illetveaterítvállalat le. Az építőipar növekvő feladatai szükségessé jelentő Az építőipar növekvő feladatai szükségessé tették a vállalat jelentős A daru közúton szállítható volt és ívelt pályán is haladhatott, hasonlóan a átszervezését is. átszervezését is. többi önszerelő toronydarukhoz. 1963-banAz megalakult országos pókláb nagykapcsolódik, vállalat, mintegy alvázhoz 2 – egy 2 db úgynevezett ebből kettő nyolc rögzített gyárral, kettő pedig önbeálló. Ez a megoldás teszi lehetővé az ívelt pályán magába foglalva, a, vidékieket és a 1963-ban megalakult egytörténő orszáhaladást. 2 –2 kerékszekrény kapcsolódik a lábakhoz. Ebből kettő hajtott. Az budapestit egyaránt. A nagyvállalat gos nagyvállalat, mintegy nyolc önszerelést saját hajtóművei biztosítják. ÉPÍTŐGÉPGYÁRTÓVÁLLALAT, magába a, vidéAz építőipar növekvő feladatai gyárral, szükségessé tették a foglalva, vállalat jelentős (ÉPGÉP) szerveződött. kieket és anéven budapestit egyaránt.Az A átszervezését is. aÉPÍTŐ tervezési osztályt nagyvállalat GÉP GYÁR-is érintette 1963-ban megalakult egy országos átszervezés, nagyvállalat, mintegy nyolc gyárral, magába foglalva, a, vidékieket és a amely bekerült a központba, ahol komoly TÓ VÁLLALAT, (ÉPGÉP) néven budapestit egyaránt. A nagyvállalat létszámmal bővült. A Q-3-30 típusú. kúszó szerveződött. AzVÁLLALAT, átszervezés, a ÉPÍTŐ GÉPGYÁRTÓ és az FT-60 típusú toronydaruknak, (ÉPGÉP) névenosztályt szerveződött. ter vezési isAz érintette, már az átszervezés, a tervezési osztályt is ÉPGÉP amely bekerült a központba, ahol érintette, amely bekerült a központba, szervezetében komoly létszámmal bővült. ahol komoly létszámmal bővült. készültek el, akapcsolatos kapcsolatos AA toronydarukkal toronydarukkal tervezési feladatok háttérbeszámos szorultak. oka Ennekvolt. gyártási a ekkorEnnek tervezésidokumentációi. feladatok ekkorUgyanakkor, háttérbe szorultak. számos oka volt. A bak és híddaru család fejlesztése elsőbbséget toronydarukkal kapcsolatos tervezési feladatok A bak és híddaru élvezett,szorultak. másrészt Ennek új igények jelentek meg az háttérbe számos oka volt. Egyrészt család fejlesztése elsőbbséget élvezett, másrészt új oldaláról, ezért első sorban ezeket aépítőipar bak és híddaru család fejlesztése elsőbbséget igények jelentek meg az építőipar oldaláról, ezért első ezeket elégítette ki az ÉPGÉP. elégítettemásrészt ki sorban az ÉPGÉP. élvezett, új igények jelentek meg az Ilyen igények voltak például a BD-5, Ilyen igények voltak például teherfelvonók, a építőipar oldaláról, ezért első teherfelvonók, sorban ezeket elégítette VD-5 és VD-10 típusú bakdaruk, híddaruk, VD-5 és VD-10 bakdaruk, kiBD-5, az ÉPGÉP. Ilyen igények típusú voltak például cementsilók, betonelem gyártó sablonok, stabil és híddaruk, cementsilók, gyártó teherfelvonók, BD-5, VD-5betonelem és VD-10 típusú sablonok, stabil és autós beton szivattyú, stb. fejlesztése és gyártása. (Licenc is) 4 Miután az építőiparban megjelentek a magas és toronyházak, az ÉPGÉP két darutípusának a Q-3-30 kúszódarunak, és az FT-60 toronydarunak a gyártását az építőipar igényelte. A kúszó daru, tervezése indokolt volt, de az FT-60 típusú daru, az importból beszerezhető darukkal kiváltható volt. 66
A tervezett kúszódaru, a Q-3-30 típusjelzéssel került forgalomba. A gyártás az EMELŐGÉP, (a volt ÉGJV)´gyárban történt. A Q-3-30 típusú. kúszó és az FT-60 típusú (forgó toronydaru) toronydaruknak, már az ÉPGÉP szervezetében készültek el, a gyártási dokumentációi. A kúszódaru tervezésében az ÉGV – is részt vett. (Építőipari Gépesítő Vállalat) A KÚSZÓDARU kétféle: álló és kúszó üzem módban volt üzemeltethető. Az álló üzemmód alkalmazása akkor célszerű, ha a teheremelési magassága a 18.5 m-t nem haladja meg. Ilyenkor a daru az épület mellé van telepítve. Kúszó üzemmódban a daru az üzemi terheléseit az épületnek adja át, hidraulikus kúszó berendezésén keresztül. A hidraulikus berendezés végzi a daru emelését. Az álló üzemmód alkalmazása akkor célszerű, ha a teheremelési magassága a 18.5 m-t nem haladja meg. Ilyenkor a daru az épület mellé van telepítve. Kúszó üzemmódban a daru az üzemi terheléseit az épületnek adja át, hidraulikus kúszó berendezésén keresztül. A hidraulikus berendezés végzi a daru emelését is. A daru lépcsőházban, felvonó aknában, vagy a födémen erre a célra kihagyott nyílásban, az építkezés ütemének megfelelően kúsztatható egészen 220 m magasságig. Az 1970-es évektől, komoly változások mentek végbe a környező országokban is. Egymás után születtek meg a különböző toronydaru konstrukciók. Ez a körülmény komolyan befolyásolta a hazai fejlesztést és gyártást. Több KGST ülésen kiderült, hogy a hazai és a szocialista építőgép gyártók, nem egyeztetik programjaikat. Ezért az, azonos paraméterű gépek gyártása több országban is folyt, egyedi vagy kis sorozat gyártásban. Így e miatt a legkülönbözőbb darutípusok kerültek be az országba. Megjegyzés: Az FT-60 típusú toronydaru szerkezetét tekintve hasonló felépítésű volt, mint a 30 Mpm daru. Törzsét négy oszlopos, egységesített 67
tagokból lehetett felépíteni. A többi szerkezeti elemek is hasonlóak, voltak, így a gémszerkezet, az alváz, a haladáshajtás stb. Hiába volt korszerűnek tekinthető, a Szocialista országok daruinak egyes típusaival kiváltható volt. lett volna tárgyalni, a fejlesztést és gyártást, Bővebben is érdemes
közreműködőket szakember és üzem volt, még aakik az ép Az FT-60 daruvalhisz és a sok Q-3-30. kúszódaruval, befejeződött gépesítésében, nagyobb gépek gyártásával részt vettek. Az hazai önszerelő kisebb toronydaruk fejlesztése.
e szűkszavú ismertetésből ben is érdemes lett volna tárgyalni, a fejlesztést és gyártást, ais kitűnik, hog Bővebben is érdemes lett volna tárgyalni, bemutatott toronydaruk fejlesztése a tükr fejlesztést és gyártást, a közreműködőket űködőket hisz sok szakember és aüzem volt, még akik az építőipar hisz sok szakember és szakmai üzem volt,igényességét még mérnökök tudását, ésében, kisebb nagyobb gépek gyártásával részt vettek. Azonban, akik az építőipar gépesítésében, kisebb
bázis létre hozása, a kialakított technológ
nagyobb gépek gyártásával részt vettek. e szűkszavú ismertetésből kitűnik, hogy a sorozatbanistörténő gyárthatóság szintén a Azonban, e szűkszavú ismertetésből is technológiai és irányítást bemutatott toronydaruk fejlesztése a tükrözi a magyarbiz kitűnik, hogy a színvonalat bemutatott toronydaruk fejlesztése a tükrözi a magyar mérnökök mérnökök tudását, szakmai igényességét. A gyártó tudását, szakmai igényességét. A gyártó bázis létre hozása, a kialakított technológia, a bázis létre hozása, a kialakított technosorozatban történő szinténgyárthatóság a jó műszaki lógia,gyárthatóság a sorozatban történő szintén a jóésműszaki technológiai színtechnológiai színvonalat irányítást bizonyították. vonalat és irányítást bizonyították.
Honnan is indult az Honnan isanyagmozgató indult az építőipar építőipar gépeinek a anyagmozgató gépeinek a fejfejlesztése? lesztése?
Ezek fejlesztése gyártási dokumentációi már Ezek fejlesztése és és gyártási dokumenaz ÉPGÉP Vállalati tációi márHonnan az ÉPGÉP Vállalati szer- készültek. isszervezetében indult az
vezetében készültek. par anyagmozgató gépeinek a az építőA nyolcvanas évektől kezdve, évektől kezdve,ko azmoépítőipar egyre növekvő nehézség ipar egyre növekvő nehézségei, tése?A nyolcvanas
lyan kihatottak a vállalat tevékenységére is. Az építkezések volumene v kihatottak a vállalat tevékenységére is.ésAzgyártási építkezések volumene visszaesett, jlesztése dokumentációi mármár nem tudta átvenni. A vállala legyártott darukat az építőipar, a legyártott darukat az építőipar, ÉP Vállalati szervezetében készültek. már változások előtt állt. nem tudta átvenni. A vállalat is komoly
változások előtt állt. Végül kísérletet tett egy új technológia kifejlesztésére, ami a kivitel termelékenységét anas évektől növekvő nehézségei,is komolyan 68 kezdve, az építőipar egyre fokozhatjavolumene és aVállalat a vállalat tevékenységére is. Az építkezések visszaesett, a
mérnökök tudását, szakmai igényességét bázis létre hozása, a kialakított technológ tt egy új technológia kifejlesztésére, ami a kivitelező építőipar szintén a sorozatban történő gyárthatóság is Végültermelékenységét kísérletet tett egy új technológiai színvonalat és irányítást biz fokozhatja éstésére, aVállalat technológia kifejlesz ami a kivitelező építőipar termelé-is „állóképességét” kenyjavíthatja. ségét is fokozhatja és a
lt.
Vállalat „állóképességét” is Elindította a javíthatja. Elindította a „Szinkronizált, „Szinkronizált, több Honnan is indult többgépből gépből álló, elektrohid raálló, uliépítőipar kus elektrohidraulikus emelő anyagmozgató és süllyesztő gépeinek a berendezés fejlesztését.” HE – fejlesztése? emelő és süllyesztő 80 tip jelzéssel.
az
berendezés Ezek fejlesztése és gyártási dokumentációi már HEszervezetében – 80 Ezazafejlesztését.” rendszer alkalmazható ÉPGÉP Vállalati készültek. különlegesen nagy kiterjedésű tip jelzéssel.
és nagy súlyú épület- elemek A nyolcvanas évektől(emelés kezdve, az építőipar egyre növekvő nehézség függőleges mozgatására, alkalmazható különlegesen nagy és süllyesztés) elsősorban a födémemeléses a kihatottak a vállalat tevékenységére is. Aztechnológiáknál építkezések volumene y súlyú födémelemek épület- elemek függőleges mozgatására, (emelés és egyedi az és építőipar, csoportos emelésére. legyártott darukat már nem Nagy tudta kiterjedésű átvenni. A vállal rban a födémemeléses technológiáknál a födémelemek egyedi tetőelemek, hídelemek, beemelésére és süllyesztésére. Ennek változások előtt állt. kidolgozására 1982-ben került sor. Meg kell említeni, hogy a gép Végül kísérletet tett egy új technológia kifejlesztésére, ami a kivitel egyedi működési lehetőség termelékenységét is 6 is mellett, csoportos üzemmódra alkalmas. Ez és esetben több 100 fokozhatja aVállalat négyzetméter felületű ésis több „állóképességét” ezer Kp. tömegű, elemek több javíthatja. ponton történő emelése Elindította a a végezhető el.. Az emelés során síktól való eltérés a több megadott „Szinkronizált, értéket nem haladja meg. gépből álló,
elektrohidraulikus emelő és süllyesztő berendezés fejlesztését.” HE – 80 tip jelzéssel.
Ez a rendszer alkalmazható különlegesen nagy 69 kiterjedésű és nagy súlyú épület- elemek függőleges mozgatására
és csoportos emelésére. Nagy kiterjedésű tetőelemek, hídelemek, beemelésére és süllyesztésére. Ennek kidolgozására 1982 – ben került sor. Meg kell említeni, és csoportos Nagy kiterjedésű tetőelemek, beemelésére és hogy a gépemelésére. egyedi működési lehetőség mellett, hídelemek, csoportos üzemmódra is A technológia jelentőségét a 1982 Vállalat úgyés sor. ítélte hogy süllyesztésére. Ennek kidolgozására – ben került Meg kell alkalmas. Ez esetben több 100 négyzetméter felületű több ezermeg, Kp. említeni, tömegű, hogy a több gép egyedi történő működési lehetőség mellett, csoportos üzemmódra is szabadalmi oltalmat kér rá. A szabadalmi 1982. elemek ponton emelése végezhető el.. leírást Az emelés során február a síktól alkalmas. Ez esetben több 100 négyzetméter felületű és több ezer Kp. tömegű, valónyújtotta eltérés a megadott értéket nem haladja meg. 25-én be. történő elemek több ponton végezhető el.. hogy Az emelés során oltalmat a síktól A technológia jelentőségét a emelése Vállalat úgy ítélte meg, szabadalmi való eltérés a megadott értéket nem haladja meg. kér rá. A szabadalmi leírást 1982 február 25 – én nyújtotta be. A technológia jelentőségét aMÁR Vállalat úgyEMLÉK ítélte meg, hogy szabadalmi oltalmat MA CSAK EMLÉK MA MÁR CSAK kér rá. A szabadalmi leírást 1982 február 25 – én nyújtotta be.
MA MÁR CSAK EMLÉK
A fejlesztések és gyártások eredményeit mai szemmel is vizsgálva megállapítható, hogy a hívatásukat szerető mérnökök felkészültsége, A fejlesztések és gyártások eredményeit mai szemmel is vizsgálva tenni akarása tette lehetővé a gazdaság egy jelentős szegmensének,az megállapítható, hogy a hívatásukat szerető mérnökök felkészültsége, aésfejlődését,és teremtette meg műszaki,technológiai A építőiparnak fejlesztések gyártások eredményeit mai szemmel is tenni akarása tette lehetővé a gazdaság egy jelentős szegmensének,az alapját, illetve kultúráját és kimagasló eredményeit. építőiparnak a fejlődését,és meg műszaki,technológiai vizsgálva megállapítható, hogyteremtette a hívatásukat szerető mérnökök alapját, illetve kultúráját és kimagasló eredményeit.
felkészültsége, tenni akarása tette lehetővé a gazdaság egy jelentős szegmensének, az építőiparnak a fejlődését, 7és 7 teremtette meg műszaki, technológiai alapját, illetve kultúráját és kimagasló eredményeit. 70
Kotroczó Tibor
Gyártmány és gyártásfejlesztés a Vörös Csillag Traktorgyárban az 1955 –1965-ös években Az 1948-től Vörös Csillag Traktorgyár (VCST) néven 1973-ig működő nagyüzem, jogelődje, az 1948-ban államosított Hoffher-Srantz Clayton-Shutthleworth Magyar Gépgyártó Művek Rt. (HSCS) Kispesti telephelyén 1900-tól működött, és mint a magyar mezőgazdasági gépgyártás megalapozója, fejlesztéseivel és töretlen fejlődésével, a magyar ipar egyik legsikeresebb vállalata volt, 73 éves történelme során. A gyár különféle mezőgazdasági gőz-üzemű erőgépek, cséplőgépek és egyéb eszközök gyártásával foglalkozott. A húszas években, Európában először, áttért az önjáró nyersolaj üzemű erőgépek fejlesztésére és gyártására, amelyek egyszerűsége, megbízhatósága sokoldalú használhatósága a harmincas években gyártott típusait világszenzációvá tette. A II. világháború után a mezőgazdasági termelés beindításához a vidék erő- és munkagépekkel való ellátására volt szükség. A létrehozott és egyre szaporodó gépállomások számára, a VCST, az akkori idők fejlesztési csúcspontját jelentő, G35, és GS35 típusú izzófejes traktorokat gyártotta nagy menynyiségben, 1946-tól 1956-ig. Ez a traktor, a magyar mezőgazdaság igen kedvelt, széles körben elterjedt erőgépe lett, és a gépállomások alap gépévé vált. Utolsó példányát 1969-ben selejtezték le.
Ez a traktor a népi szlogen minősítése szerint az északi sarkon akkor is működött, ha keresztbe állt a dugattyúja a hengerben. Ilyen előzmények után kellett a vállalatnak rámozdulni két, a gazdaság számára létfontosságú feladat megoldására: – egyrészt, a nagyüzemi mezőgazdaság növekvő igényeinek megfelelő nagyobb teljesítményű, korszerűbb erőgépek kifejlesztésére, és gyártására, 71
- másrészt, a háború utáni romhalmazok eltakarításához, az újjáépítés, majd az ötéves tervek hatalmas építési feladatainak közúti szállítmányozását lehetővé tevő, egyszerű, de sokoldalúan használható jármű kifejlesztésére és gyártására. Az előbbi témában nagy sikerű saját fejlesztések eredményeként: - 1953-ban megindult a DT-413 Dieselmotoros lánctalpas traktor sorozat gyártása, - 1956 után az U-28-as traktorcsalád tagjai : az U-28-as univerzális, majd az UE-28-as univerzális összkerékhajtású 28 LE-s kis teljesítményű traktorok gyártása, - 1959-ben a DL-60 lánctalpas traktor került kifejlesztésre, - 1959-61-ben kifejlesztett és gyártott D4K-A és D4K-B típusú univerzális összkerékmeghajtású 60 ill. 90 LE-s nagy teljesítményű traktorok nemzetközi elismerést arattak, amelyek különféle célú változatainak gyors továbbfejlesztése követett. Gyártásuk a gyár 1973 évi megszűnéséig tartott. Ezekhez a traktorokhoz a Diesel motorokat a Csepel Autógyár biztosította. - 1960-ban került kifejlesztésre az UH-40-es hidas-traktor a szőlők műveléséhez. Az utóbbi témában a járműigény kielégítése, 1950-ben a Jármű Fejlesztési Intézet által tervezett DR50 típusjelű 3,5 m3-es billenő puttonyos Dömperek gyártásával indult el, majd ennek gyári továbbfejlesztésével gyorsan követték egymást a különféle változatok A dömpervázra különféle segédberendezések kifejlesztésével önrakodó dömper és a forgó rakodókanalas dömper típusa is megjelent. Ezt az alapgépet egyre növekvő teljesítményű típusok is követték, 9,5 tonna terhelhetőségig. A fentiekből kitűnik, hogy az 1955-től 1966-ig terjedő időszakban a gyárat hihetetlenül gyors gyártmány és gyártás fejlesztési tempó jellemezte. A széles termékválaszték és a gyártás nagyságrendje szükségessé tette, a sorozatgyártás feltételeinek megteremtését, és az ehhez szükséges, racionális gyártástechnológia kialakítását és megszervezését. Nagyszabású gyárfejlesztés keretében, új gyártó csarnokok épültek, és a kor színvonalának megfelelően a legkorsze72
rűbb megmunkáló szerszámgépekkel lettek betelepítve. (több orsós fúrógépek, automata és félautomata esztergák). A konstrukciók racionális kialakítása lehetővé tette közös, tipizált alkatrészek felhasználását a dömperekhez, és traktorokhoz. Ennek figyelembevételével került sor nagyszámú célgép kiválasztására, a gyártás felszerszámozására, és széles körű készülékezésére, Poliamid és porkohászatilag előállított bronz alkatrészek alkalmazására. Ebbe a sokoldalú dinamikus műszaki fejlesztő munkába kapcsolódtam be fiatal mérnökként, és nyolc éven át a szerszámszerkesztés a technológiafejlesztés és az üzem-telepítés területein, tevékenyen vettem részt a gyár, jelentős feladatainak megoldásában.
Különösen örülök annak, hogy a gyár legprogresszívebb időszakában lehettem tagja, egy igen magasan kvalifikált mérnök garnitúrának. D4K-A Univerzális összkerék meghajtású traktor
D4K-B traktor formatervezett burkolattal
DL-60 Lánctalpas traktor
FB 600-3979 forgórakodó kanalas dömper
U-28-as traktor céleszközökkel felszerelve munkavégzés közben
UH-40-es Hidas traktor
73
Ginovszky Arisztíd
A December 4 Drótművek fejlődése az 1960-as évektől A Gyárat 1912-ben Deichsel Adolf német üzletember alapította, Magyar Acélsodrony-Drótművek és Kötélgyár cég név alatt. A vállalat, mint német tulajdon, a háború után szovjet tulajdonba került, és csak 1952-ben, vásárolta vissza a magyar állam. A miskolciak sokáig csak drót gyárnak. hívták. Országos ismertségre csak az ötvenes évek derekán tett szert, amikor is a Város 1944 Dec.4.-i „felszabadulása” emlékére, nevét December 4 Drótművekre változtatták, és a KGM kohászati ágazata alá rendelték. A Vállalatot műszaki vonatkozásban felsőipari iskolai végzettségű, nagy gyakorlattal rendelkező idős műszaki szakemberek vezették. Az Üzem alacsony és magas szilárdságú huzal és sodronykötélgyártással foglalkozott. Mint ilyen egyetlen volt az országban, és főleg kereskedelmi igények kielégítésére termelt. Gépi eszköz állománya elavult, és meglehetősen szegényes volt. Az ország szocialista iparosítása teremtette meg az igényt, különösen az1956 utáni években arra, hogy a vállalat korszerű termék választékkal elégítse ki, elsősorban két ipari ágazat, az építő ipar és a villamos energia ipar jelentős volumenű és dinamikusan fejlődő szükségleteit. A fejlesztés alapvetően a gyártmányválaszték jelentős bővítésére és az ezzel járó üzemek és technológiák fejlesztésére irányult. E mellett a gyár területileg két és félszeresére, a létszám mintegy másfélszeresére nőtt, és meghaladta a 2000 főt.
A gyártmány választék terén:
Egyik legjelentősebb termék, az építőipari felhasználásra kerülő hegesztett betonháló lett, a legkülönbözőbb választékban. A gyártás, kezdetben használt gépekkel történt, majd a termelés felfutásával osztrák és német berendezések beszerzésére került sor. Ezzel egy időben új csarnok építése is szükségessé vált, a technológia befogadására. 74
Ugyancsak építőipari felhasználásra készült a nagy szilárdságú huzalból készült feszített betonpászma. A gyártás belga gyártósoron készült, és ez is csarnok- bővítést igényelt. Részben építőipari, részben öntödei felhasználásra gyártottuk az acélhajat és az acélszemcsét. Az acélhaj 40-50 mm hosszú, 2-4 mm átmérőjű darabolt acélhuzal, ami betonadalék formájában került felhasználásra amerikai építőipari technológia alkalmazásával. Ezek általában nagy kiterjedésű kopás álló beton felületek (például repülőterek) építkezéséhez készültek. Az acélszemcse 0,3-0,5 mm apró, az átmérő ötszörösére darabolt nagy szilárdságú acélhuzal, öntvények tisztítására homokszórás helyett, a szilikózis megbetegedések elkerülésére használják. A gyártó berendezéseket egy használt konstrukció alapján a vállalat állította elő nagyobb darabszámban. Külön ki kell emelni, a lapos kötelek gyártását, amelyek az egyik gyári mérnök szabadalmaként került alkalmazásra. Ezek a lapos szelvényből eredően, lényeges befolyással vannak a felvonó terelőtárcsák átmérőjére. A termék gyártásához szükséges gépet valamint a kötőelemek gyártásához szükséges berendezést is a vállalatnál tervezték és vitelezték ki. Ezekből a lapos kötelekből, a cég számottevő exportot is bonyolított, főleg nyugati relációban. A másik nagy termékkör az ország távvezeték hálózatának kiépítése kapcsán, a magasfeszültségű áram szállítására készült, ugyancsak drótgyári szabadalom alapján. Ez a nagy keresztmetszetű „koral” fantázia elnevezésű villamos vezeték, (illetve vezetékek) volt. Ennek lényege az, hogy a kábel súlyterhelését egy horganyzott nagy szilárdságú sodrat mag veszi fel, amire tetszőleges számú és átmérőjű alumínium huzal van rásodorva, ami villamos vezetőként szolgál. Ebből a termékből, a hazai igények kielégítésén túl, sok ezer tonnás export szállítására került sor főként Nyugat-Európába. E két meghatározó gyártmánycsoport mellett, jelentős számban kerültek gyártásba komoly nagyságrendű, de kisebb műszaki feladatot jelentő termékek, mint például a pezsgődugó leszorító kosár, aminek gyártásához a vállalat, használt gépet szerzett be, Nyugatnémet relációból. 75
A technológia fejlesztés terén:
Kötélgyári technológia fejlesztésként került kidolgozásra a hidrodinamikus kötél zsírozás alkalmazása, ami rugalmasabb kötélszerkezetet eredményezett. A kötéltermékek felhasználásánál alkalmazott nagynyomású alumínium fülecselés a nagy gyakorlatot igénylő és hosszas fülecselési munkáknál jelentett egyszerű gépesített megoldást. A gyártásfejlesztés, import gépek beszerzésével valósult meg. Az egyik legnagyobb technológiai fejlesztés a sósav komplex regeneráló berendezés megépítése volt. A huzalgyártásnál keletkező oxidréteg sósavas felületkezeléssel került eltávolításra. A fáradt sósav, korábban közvetlenül a szabadba, illetve a közeli Sajó folyóba ömlött. Ennek a jelentős környezetkárosító hatásnak megszüntetése érdekében került sor egy osztrák licensz és know-hov megvételére, ami alapján hazai gyártók közreműködésével készült el a berendezés, és került telepítésre. A rendszer eredményeként a savas szennyvízből, a regenerálón keresztül gyakorlatilag, az élő folyóba vezethető tiszta víz lett. Technológiai fejlesztés eredményezte a gázgenerátorok megszüntetését, ami az edző kemencék fűtésére szolgált. Az egész üzem ezzel egy időben földgáz üzemeltetésre lett átállítva. Meg kell említeni a gyári kohómérnökök tervei alapján készült villamos lágyító kemence építését is, ami saját kivitelezésben valósult meg. A Vállalatnál az építmények terén is valósultak meg nemzetközi figyelmet felkeltő beruházások. Ilyen volt a Gyár egyetlen nagy szilárdságú finomhuzal húzó üzemének felújítása, amelynél az 50 éves fa tetőszerkezet cseréjét kellett megoldani. A feladat bonyolultsága abban állt, hogy ez volt az ország egyetlen nagy szilárdságú finomhuzal húzó üzeme, és mint ilyent, nem lehetett hosszabb időre leállítani, ami egy hagyományos bontás-újraépítéshez szükséges. Egyetlen megoldás maradt, hogy a meglévő csarnokot magába foglaló magasabbat kell köré építeni. A feladatot a Budapesti Tervező Vállalat egy feszített alátámasztás nélküli kötélszerkezetű konstrukcióval oldotta meg. Ezt követően az egyik miskolci Építőipari Vállalatnál alakult egy vállalkozói csoport, akik 8 napos leállás alatt az eredeti épületet lebontották. 76
Természetesen a fentieken kívül sok kisebb jelentőségű fejlesztés és változás történt, itt csak a leglényegesebb dolgok kerültek felsorolásra. A vállalat fejlődése során, szervezetében és működésében is jelentősen változott. A bővülő feladatok új szervezeti egységek létrehozását, és új irányítási módszerek bevezetését tették szükségessé. A gyár fejlődésének egyik legjelentősebb és eredményesebb szervezete, a TMK lett, amelynek megszervezése és működtetése Bodnár Béla évfolyam-társunkhoz fűződik. Ez a szervezet, a kötelező karbantartási feladatain túl, magas műszaki színvonalon valósította meg a saját tervezésű célgépek, berendezések és a gyári szabadalmak kivitelezését. A vállalat műszaki irányítását fokozatosan mérnökök vették át, akik között az 1956-os évfolyamot hárman, Pásztor Éva, Bodnár Béla, és én képviseltük. A gyár, átlagosan tíz tizenöt, Miskolcon végzett gépészmérnököt foglalkoztatott. A nyolcvanas években, főleg az építőipar drasztikusan csökkenő igényei, valamint az ózdi kohászat –mint fő anyagellátó- folyamatos leépülése következtében kialakult termelési zavarok, nehéz gazdasági helyzetbe hozták a vállalatot, ami 1992-ben öncsőd bejelentéséhez, majd a cég felszámolásához vezetett. A gyár többszöri tulajdonos váltás után ma, mintegy 150 főt foglalkoztató kisüzemi jelleggel működik.
Nékünk ez a gyár volt első és utolsó munkahelyünk, ahonnan nyugdíjba mentünk, és amelynek munkánk nyomán elért eredményeire büszkén tekintünk vissza.
77
Mattyasovszky Miklós
Gyáripar Sátoraljaújhelyen A „fordulat éve” után beindult „Ötéves tervek” már az ország gazdasági struktúrájának megváltoztatását, agrár országból ipari-agrár országgá való alakítását tűzték ki célul. Ehhez, nagyobb létszámú műszaki szakemberképzésre volt szükség. Így született meg a „Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem” Miskolcon, amelynek mi voltunk a harmadik évfolyama a gépészmérnöki karon, és elsők azok közül, akik már kilenc félévet hallgattak és a tizedikben készítették el és védték meg diplomamunkájukat. A diplomaterv készítés időszakában jelent meg a Kohó és Gépipari Minisztérium hirdetménye, amelyben felsorolták, hogy milyen vállalatoknál hány fő elhelyezésére van lehetőség. Voltak, akik ragaszkodtak a fővároshoz, nagyvállalatokhoz, voltak, akik vidéken kisebb vállalatnál találtak munkahelyet. Sok esetben nem volt ismert, hogy a választott gyárban milyen termelő tevékenység folyik, milyen feladatokat kell megoldani. A kisebb vállaltoknál a munkakörök nem voltak olyan differenciáltak, mint a nagyvállalatoknál és egy embernek többféle munkaterületen is kellett dolgoznia. Ez nem vált hátrányukra, mert olyan technológiákkal is megismerkedtek, amikről az egyetemen nem, vagy csak nagyon keveset hallottak. Ilyen volt például, a könnyűfémek, színesfémek öntése. Akik ilyen területre kerültek, ott is tudtak újat alkotni. Abban az időben kezdett ismerté lenni hazánkban a gyantáshomok és a héjformázási technológia elsősorban a vasöntészetben. Végzett évfolyamtársaink vezették be a színesfém öntészetben ezt az eljárást az országban elsőként, kihasználva ennek technológia és gazdaságossági előnyeit. Volt, aki az itt szerzett tapasztalatokat a későbbiek folyamán a szerszámgépgyártás területén is hasznosítani tudta. Abban az időben a gyáripar elsősorban a fővárosba koncentrálódott, ami gátolta továbbfejlődési lehetőségeit részben a hely hiány, részben a munkaerő hiánya miatt. 78
A zsúfoltság csökkentése, valamint a vidéki munka-erőfelesleg foglalkoztatása céljából, kormányhatározat született bizonyos vállalatok, elsősorban tömegcikkeket gyártó üzemek kitelepítéséről. Ennek egyik példája az akkori „Fémlemezipari Művek” egyes gyárainak vidékre, (előbb Sátoraljaújhelyre, később Berettyóújfaluba) való telepítése. A Miskolcon velünk illetve előttünk és utánunk végzett mérnökök közül, többen részt vettek ennek a programnak a megvalósításában. Ezek egyikéről, a Sátoraljaújhelyre telepített gyár kialakulásáról emlékezek meg néhány mondatban. A gyár alapítását a Kohó és Gépipari miniszter 1959.nov.20-i 44425.sz. határozatában hagyta jóvá. Az építkezés 1960-ban kezdődött, és a beruházás végleges átadásának időpontja 1964.jan.10. volt. Ez nem jelenti azt, hogy eddig az időpontig a gyár semmiféle ipari tevékenységet nem folytatott. Már az építkezés beindulásának évében megkezdődött a szakmunkások toborzása, és azoknál a vállaltoknál való kiképzése, ahonnan a gyártmányok telepítését tervezték. 1961 őszén pedig már Sátoraljaújhelyen is megindult a termelés a volt Kádár KTSZ és a szeszfőzde átalakított épületeiben. 1962 szeptemberében 15 fő érettségizett tanulóval szerszámkészítő szakmában beindult az ipari tanuló képzés is. A beruházási program fontosabb irányszámai: (1960 évi árszinten) • beruházási költség: 44 m. Ft • éves termelési érték: 46 m. Ft • összes létszám: 574 fő Az új gyár egy régi erőműépület átalakításából, egy új 4000 m2-es csarnok, egy szociális épület, és ez utóbbi kettőt összekötő nyaktagból állt. A letelepítet gyártmányok: • fém iroda- felszerelések • zseblámpák • petróleumfőzők, • alumínium épületveretek • egyéb vas és fém tömegcikkek voltak A technológia is tömegcikkipari volt, nagy részben régi gépekkel és berendezésekkel. A műszaki állomány egy része a gyártmányok letelepítésével párhuzamosan érkezett azokból az üzemekből, ahol korábban ezeket gyártották, illetve más vállalatoktól (Hajdúsági 79
Iparművek, Fémszerelvény gyár, Autóvillamossági Felszerelések Gyára) lettek áthelyezve. A szakmunkások közül is többen jöttek külső cégektől elsősorban a Hajdúsági Iparművektől. A fiatal mérnök, technikus és szakmunkások pozitív hozzáállása tette lehetővé további gyártmányok: • kávéfőzők • háztartási mérlegek • eloxált épület veretek gyártásának átvételét. A gyár fejlődésében a legjelentősebb változást a gépjárműalkatrész gyártási programba (VAZ program) való bekapcsolódás jelentette 1969-ben. A gépjárműalkatrészek gyártása, lényegesen magasabb műszaki színvonalat jelentett, mint a tömegcikkek előállítása. Erre a magasabb szintű gyártásra fel kellett készülni, biztosítani kellett a termelő területeket, gépeket, berendezéseket. Mivel területbővítésre kevés lehetőség volt, meg kellet válni a tömegcikk gyártmányok jelentős részétől. A gyártmányok kisebb részben a nagyvállalatokon belül nagyobb részben külső vállalatokhoz, Kisipari Termelő Szövetkezetekhez kerültek átadásra. (kávéfőzők: Szarvas, zseblámpák: Szeged). A belföldi épületveretek további gyártását házon belül oldották meg egy Sajószentpéteren létrehozott gyáregység formájában a Borsodi Szénbányák Sajószentpéter II. akna gépészeti üzemének átalakításával. Ezzel a bánya megszüntetése miatt munka nélkül maradt bányászok, és a feleslegben lévő női munkaerő foglalkoztatására is lehetőség nyílt. A gépjárműalkatrész gyártási programban való részvétel új gyártási technológiák bevezetését tette szükségessé. Ezek közül talán a legjelentősebb volt az öntöde fejlesztése, ahová korszerű nyugatnémet, olasz és csehszlovák (DMW; Idra; Polák) melegkamrás nyomásos öntőgépek lettek telepítve, és ezzel illetve a korábban már meg lévőkkel létrejött az ország első melegkamrás nyomásos öntödéje. A felhasznált alapanyag ZuAl4Cu1 volt, amelynek olvasztását újonnan beszerzett indukciós olvasztókemencével oldottuk meg. Innen történt az öntőgépek folyékony fémmel való ellátása. Az öntvények csiszolását, fényesítését szalagcsiszolással, vibrációs csiszológépekkel, és porcsiszoló automatákkal végeztük. Újonnan épült üzemrészbe került a galvanizáló berendezés, ami teljesen automata üzemmódban dolgozott, csak a munkadarabok akasztókra való felrakása, és leszedése igényelt emberi munkaerőt. A galva80
nizálóval egy időben lett üzembe helyezve a galván – szennyvízkezelő berendezés, ami már megfelelt a magasabb víztisztasági előírásoknak. A nyomásos öntőgépek üzemeltetése nagyon szerszámigényes. A nagy méretpontosságot igénylő szerszámok gyártására kezdetben a gyár nem volt felkészülve, ezeket a gépekkel együtt rendeltük, ami növelte a költségeket, és devizával kellett érte fizetni. Szükségessé vált tehát a szerszámgépgyártás fejlesztése is, ami nem csak a gyártóberendezések számának növelését és korszerűsítését (huzalos és tömb szikraforgácsoló gépek, NC gépek, mérőmikroszkóp stb.) jelentették, hanem a szerszámtervezés fejlesztését és a szerszámokat előállító szakmunkások képzését is. Ez utóbbi témát a gyár mindig kiemelten kezelte, és az újonnan kialakított tanműhelyében a különböző szakmákban (szerszámkészítő, lakatos, gépi forgácsoló) képzett tanulók létszáma elérte a 100 főt. Indokolt volt ez azért is, mert a hely ahova a gyár telepedett nem rendelkezett ipari múlttal, hagyományokkal. A megvalósult fejlesztésekkel lehetőség nyílt 300.000 autó szerelvény (első-hátsó ajtókilincsek, belső ajtó kilincsek, és csomagtartó zár) legyártására, aminek ellenértékeként 2000 db „Zsiguli”gépkocsi. jött be az országba. Időközben megnövekedtek úgy a belföldi, mint a külföldi igények a Zn ötvözetből gyártott öntvények iránt, ami indokolta az öntöde tovább fejlesztését, újabb korszerű automata (DAW) öntőgépek beszerzését. A kialakított géppark 5-400 t. záróerőig tartalmazott gépeket, és lehetőség nyílt a néhány grammostól a kilogrammos öntvények gyártására és a gyártott éves mennyiség meghaladta a 2500 tonnát. Ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeként a vállalat állományi létszáma elérte a 2100 főt, és ezzel nem csak a város, hanem a térség meghatározó ipari létesítménye lett. Az 1980-as évek első felében a nagy önállósulási hullámban ez a gyár is elszakadt anyacégétől az „ELZETT MŰVEK”-töl és önálló lett „ELZET CERTA Zárgyártó Présöntő és Szerszámkészítő Vállalat” néven.
A leírtak egy újonnan létesített gyár rövid története, de bemutatja azt is, hogy milyen feladatokkal, hány féle technológiai témával kellett foglalkozniuk azoknak, akik ennek részesei voltak. Az ehhez szükséges tudást az egyetemen szereztük meg. Hála érte kitűnő tanárainknak! 81
Szentiványi Ede
ködésének 30 évében redmények A Gépipari Technológiai Intézet működésének
30 évében elért fontosabb hegesztési eredmények
és csoportok a gépipari megfelelően a műszaki Szentiványi Ede és csoportok a A hegesztés kutatás-fejlesztési részegységek gia gyors fejlesztését, gépipari minisztera 28.279/1960 határozatának megfelelően a égesnek műszaki azGépipari iparban. A megszüntetését A Technológiai Intézet működésének 30 évébe lemaradás és a technológia gyors fejtörekvés érvényesült lesztését, a termelékenység növelését tartotta eredmények szükségesnek az elérta fontosabb hegesztési melő vállaltokkal való iparban. A Hegesztési Főosztály területén is ez a törekvés éra különböző intézményekkel és a termelő vállaltok- a gépip Avényesült hegesztés kutatás-fejlesztési részegységek és csoportok kal való együttműködés miniszter 28.279/1960során. határozatának megfelelően a műsz sztési kutatólaborokban és és a technológia gyors fejlesztését unkájávallemaradás sikerült elérnimegszüntetését – Az elért kutatási eredményeket, amelyeket aszükségesnek hegesztési kutatólabotermelékenység növelését tartotta az iparban. rokban és műhelyekben a munkatársak áldozatos kollektív munkájáHegesztési Főosztály területén is ez a törekvés érvényesült val sikerült elérni – néhány példán keresztül az alábbiak érzékeltetik. óhegesztési eljárás honosítása különböző intézményekkel és a termelő vállaltokkal v sontai Erőmű, Salgótarjáni együttműködés során. Fedettívű szalag és porbeles szalagú kötő és felrakóhegesztési el-
járás honosítása (Miskolci Egyetem, Vaskút együttműködéssel) Az elért kutatási - amelyeket a hegesztési kutatólaborokban és (Visontai Erőmű,eredményeket, Salgótarjáni acélárugyár) műhelyekben a munkatársak áldozatos kollektív munkájával sikerült elérni – néhány példán keresztül az alábbiak Porbeles érzékeltetik. szalagelektróda gyártó-berende-
zése és a hegesztőgéphez való szalagtekercs klf. portöltettel típusokban, Fedettívű szalag és porbeles szalagú kötő ésPS-D,-K,-H,-B felrakóhegesztési eljárás honosít HV 30-320-650 keménység fokozatokban (Miskolci Egyetem, Vaskút együttműködéssel) (Visontai Erőmű, Salgótarján
acélárúgyár)
jdonságainak vizsgálata a nód, Viszék,Trakis, Terminál kézi ívhegesztő áramforrások
82
Erőművi szénörlőmalom kopott verőlapátok, -a porbeles szalagelektródás felrakóhegesztési- munkák után. (darukerék, tolólapélek, zúzópofák, nyomkarimák javítóhegesztése)
Ívhegesztő félvezetős áramforrások hegesztési tulajdonságainak vizsgálata a
onságainak vizsgálata a Ívhegesztő félvezetős áramforrások , Viszék,Trakis, Terminál fröcskölési veszteségek csökkentésé zi ívhegesztő áramforrások Ívhegesztő félvezetős áramforrások hegesztési tulajdonságainak
Kft.).Kapcsolódó szabvány MSZ 05 vizsgálata a fröcskölési veszteségek csökkentésére ( VBKM-Anód, dinamikus tulajdonságainak Viszék, Trakis, Terminál Kft.). Kapcsolódó szabvány MSZ minősít 05.09.4620/1-84, kézi ívhegesztő áramforrások dinamikus tulajdonságainak minősítéséhez.
Hegesztőáram források hegesztési tulajdonságainak kutatása és dinamikus 1 paramétereinek mérése és eszközrendszere kézi ívhegesztő áramforrásokhoz. Ellenállás hegesztő gépekhez I és t paraméterek mérőberendezése
i berendezések fejlesztése a korrózióálló impulzus Orbitális csőhegesztési berendezések fejlesztése a korrózióálló g nélküliimpulzus tompahegesztési technológiájának kidolgozása,technolóacélcsővek hozaganyag nélküli tompahegesztési ssal (VISZÉK (Paksi eljárással Atomerőmű) giájánakegyütt-működéssel) kidolgozása, AWI hegesztési (VISZÉK együttOrbitális csőhegesztési berendezések fejl acélcsővek hozaganyag nélküli tompaheg AWI hegesztési eljárással (VISZÉK együ
Mikroplazma hegesztőberendezés család ( müszer ipari alkalmazásokhoz és korró
működéssel) (Paksi Atomerőmű)
A Paksi Atomerőmű impulzus csővezetékének helyszíni gépi hegesztéséhez kifejlesztett AWI hegesztőfej a helyező felfogóegységgel. A berendezés műszerfala a vezérlőszekrényen, a folyamattechnológia teljes gépesítésének megvalósításához. őberendezés család és hegesztési kidolgozása
azásokhoz és korrózióálló acél szűrőhálók hegesztéséhez)
83
Mikroplazma hegesztőberendezés család és hegesztési te ( müszer ipari alkalmazásokhoz és korrózióálló acél szűr ztőberendezés család és hegesztési technológia kidolgozása
Mikroplazma hegesztőberendezés család és hegesztési technológia kido Mikroplazma hegesztőberendezés család és hegesztési technolóztőberendezés család és hegesztési technológia kidolgozása mazásokhoz korrózióálló acélipari szűrőhálók (ésmüszer ipari alkalmazásokhoz és hegesztéséhez) korrózióálló acél szűrőhálók gia kidolgozása (műszer alkalmazásokhoz és korrózióálló acél hegesz mazásokhoz és korrózióálló acél szűrőhálók hegesztéséhez) szűrőhálók hegesztéséhez)
Vékony rozsdamentes lemezből hozaganyag nélküli mikroplazma hegesztéssel készített 18/8 anyagú úszótartály, peremvarratokkal. Hegesztő fej a gépi Dörzshegesztés forgató berendezéssel és tranzisztoros PH-50Tmikroplazma-hegesztő technológia és energiatárolós berendezések és technológ áramforrás hűtőegységgel fejlesztése , Miskolci Egyetemen oktatási labor kialakítása (Alkalmazás nológia és energiatárolós berendezések és technológiák
Jászberényi Aprítógépgyár, Forcon, Országos Földtani K Dörzshegesztés technológia ésCsavarárúgyár, energiatárolós berendezés ci Egyetemen oktatási labor kialakítása (Alkalmazások: FúróCsavarárúgyár, Vállalat , Mezőgép). DH típusú dörzshegesztőgépcsalád kifejleszté épgyár, Forcon, Országos Földtani Kutató éslabor kialakítás nológia ésfejlesztése energiatárolós berendezések és technológiák , Miskolci Egyetemen oktatási típus).dörzshegesztőgépcsalád Dörzshegesztés technológia és energiatárolós berendezések és őgép). DH típusú kifejlesztése (öt Egyetemen oktatási labor kialakítása (Alkalmazások: Jászberényi Aprítógépgyár, Forcon, Csavarárúgyár, Orszá technológiák fejlesztése, Miskolci Egyetemen oktatási labor kiala-
pgyár, Forcon, Csavarárúgyár, Országos KutatóCsavaráés Fúró(Alkalmazások: Vállalat , Mezőgép). DHFöldtani típusú Forcon, dörzshegesztőgépcs kítása Jászberényi Aprítógépgyár, gép). DHrúgyár, típusúOrszágos dörzshegesztőgépcsalád Földtani Kutató és kifejlesztése Fúró Vállalat, (öt Mezőgép). típus). DH típusú dörzshegesztő-gépcsalád kifejlesztése (öt típus).
Olaj és víz kutató nagy szilárdságú fúrócső csatlakozások dörzshegesztett kivitelekben. Az ETH 500 –as folyamatos rendszerű dörzshegesztő-gép,a kifejlesztett gépcsalád legnagyobb tagja berendezés 2
84
2
As nagy termelékenységű acél és aluminium salakh aluminium salakhegesztés (Inotai Erőmű, Ganz illamossági Művek). Eljárás változatok honosítás áltozatok honosítása és acél ipari bevezetése. A nagy termelékenységű és alumínium salakhegesztés (Inotai Erőmű, Ganz villamossági Művek). Eljárás változatok honosítása és ipari bevezetése.
A nagy termelékenységű acél és aluminium salakhegesztés (Ino villamossági Művek). Eljárás honosítása és ipari bev aluminium salakhegesztés (Inotai Erőmű, változatok Ganz
áltozatok honosítása és ipari bevezetése.
Alumínium áramvezetősínek salakhegesztése lemezelektródával, grafitgyám grafitgyámban. Villamos generátor forgórész salakhegesztése forgatva
( VIDEOTON , Lampart) sberendezései berendezései ( VIDEOTON , Lampart)
Energiatárolós ponthegesztés és berendezései ( VIDEOTON , L nergiatárolós és(VIDEOTON, berendezései Energiatárolós ponthegesztés ponthegesztés és berendezései Lampart) ( VI Energiatárolós (kondenzátoros) ponthegesztés főleg alumínium lemezek hegesztése, urh rádió-dobozokhoz. ETH hegesztőgépcsalád kifejlesztése 0,05...3 mm acél és alumínium, sárgaréz lemezek hegesztésére. Dudorhegesztési alkalmazások, Al. lemezek hegesztése. Gyémántszemcsés kőzetvágó tárcsák szegmenseinek impulzushegesztése.
fejlesztésű vákuumkamrás berendezésen,
85
ákuumkamrás berendezésen,
Elektronsugaras hegesztés saját fejlesztésű vákuumkamrás berendezésen.
Elektronsugaras hegesztés saját fejlesztésű
Hidromechanikai sebességváltó GMP-3 fogaskerék tömbje hagyományos és elektronsugaras hegesztett tömbje kísérleti fejlesztésű 30 KV-os elektronsugaras hegesztő berendezés vákuumkamrával
Hegesztőszakmunkás minősítő rendszer kidolgozása és működtetése (KGM, Külföldi minősítési kategóriákkal való összehasonlítás) Alkalmazás: Szakmunkásképző Intézetek, termelő vállalatok, az évek során a hegesztők ezrei teljesítették a minősítési követelményeket és több országban ( Szovjetunió, NDK, Egyiptom, Lengyelország stb) jól segítették az export szerelések eredményességét. A GTI-ben létrehozott hegesztőminősítő HMB titkárság országosan 39 minősítő bázissal együttműködve 15 év alatt 11200minősítőbizonyítványt adott ki, az MSZ 7997-84 szabványnak megfelelően, ami az összes hegesztő mintegy 50%-át tette ki.
86
Berzsenyi Béla
Az orsós magnetofongyártás kezdetei Magyarországon Az 1950-es évek közepén hazánkban is megfogalmazódott egy új hangrögzítési eljárás alkalmazásának igénye, elsősorban egyes minisztériumi szervezetek és a Magyar Rádió részéről. Ezzel szinte egy időben jelentkezett a lakossági igény a magnetofonok iránt megnövekedett kereslet formájában. A megfelelő ipari háttér keresésekor végül a Mechanikai Laborra (ML) esett a választás, ahol külföldi minták alapján, rövid idő alatt kifejlesztésre és gyártásra került a hordozható kivitelű (bár 25 kg-os) EHR 11 típusú magnetofon, (Elektromágneses Hang Rögzítő), valamint a Magyar Rádió fejlesztéseit felhasználva, az úgynevezett Stúdió magnók különböző típusai. Az utóbbiak dominanciája miatt az EHR típus gyártása – egy fél évre – a Magyar Optikai Művek-be, /MOM/ majd véglegesen a Finommechanikai Vállalathoz (FMV) került 1954-től. Az FMV ebben az időben döntően hadiipari gyártmányok fejlesztésével és gyártásával foglalkozott, de a magnógyártás által megkövetelt minőségi és új technológiai követelmények jól illeszkedtek a cég gyártási színvonalához és megfelelt az 1957 utáni időszakra megkívánt elvárásnak, hogy legyenek polgári igényeket kielégítő gyártmányai is a cégnek. Az EHR 11 típusú magnóból három év alatt 500 darab készült el, ami a gyártás kezdeti szakaszában havonta 23 darab elkészítését jelentette. Az „ERKEL” típusú, saját fejlesztésű magnóból, szintén három év alatt már 13000 darab készült sorozatgyártásban, ami havonta 500 darab készülék legyártását, bemérését és átadását jelentette. 87
ERKEL magnó
A célirányos fejlesztőmunka eredményeként a készülék súlya e közben 19 kg-ra csökkent. E mellett, további lakossági igények kielégítésére saját tervezés és fejlesztés alapján 16500 db kézi Porszívó és 2500 db asztali Ventilátor is legyártásra került. Ezek a sorozatnagyságok komoly technológiai fejlesztéseket kívántak meg, a szerszámozás (kivágó, hajlító, beállító, alumíniumöntő, műanyag fröccsöntő, hidegfolyató szerszámok) és a készülékezés (beállító, előszerelő, mechanikus és elektromos mérőasztalok, célvizsgáló eszközök) szerkesztése és előállítása terén. Továbbá az öntöde, a felület kikészítő üzem, a műanyagüzem, valamint az elektromos bemérő üzemek területeit és kapacitását követelményeknek megfelelően jelentősen meg kellett növelni. A dolgozók képzésére és betanítására is gondot kellett fordítani. A gyártmányok, új technikák és technológiák bevezetését is megkívánták, úgy mint: az Indukciós edzést, kondenzátoros ponthegesztést, nagy mennyiségű apró alkatrészek ezüstözését és korrózióvédelmét, olyan gumik és műanyagok kifejlesztését, amelyek a súrlódástól (magnószalag) nem kapnak elektromos töltést, transzformátorok impregnálását és mágneses sugárzás- védelmét. Meg 88
kellett oldani, a gyakorlati használat során előfordulható mechanikus igénybevételeket produkáló rázógépeken, a magnók működés közben való vizsgálatát. Mindezek a követelmények megkívánták a magyar ipar más vállalataival való szerteágazó szoros együttműködést. Így például, az Ikladi Műszer Gyárral a külső forgórészes, pólusváltós, kétsebességes német motor kiváltására, a Gumigyárral az elektromosan vezető gumialkatrészek kifejlesztésére, a VIDEOTON-nal, a nagy mennyiségű ovál hangszórók súlycsökkentésére, és a magnó fejek Permalloy lemezeinek kopás csökkentésére. A Műanyagkutató intézet a kiöntőgyanták elektromos töltődésének megszüntetésére vállalkozott. A gyártmány külső megjelenését pedig az Ipari Formatervezéssel együttműködve alakítottuk ki. A vállalat szakember gárdájában többen voltak a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem különböző évfolyamaiban végzett gépészmérnökök. Közülük sokan magas felsővezetői beosztásokban is. Így például a vállalat Fejlesztési főosztályvezetője és főtechnológusa, kísérleti üzemvezetője, illetve a Kaposvári és a Törökszentmiklósi gyáregységek igazgatói is Miskolcon végzett kollegák voltak.
Büszkék vagyunk, hogy ilyen nagyszabású projektek megvalósításában eredményesen közreműködhettünk.
89
Dr. Csedreki László
A fény és az árnyék Adalék az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. fejlődéstörténetéhez
Az 1896-ban alapított Részvénytársaság, szó szerint a saját maga teremtette fényben, sikert sikerre halmozva töretlenül tündökölt, 1944-ig, amikor is a második világháború kimenetele, majd a gazdaság szocialista átalakítása tartósan a világgazdaság árnyékos oldalára sodorta. Sikeres időszakát az a hatalmas szellemi tőke alapozta meg, amelyet a társaság koncepciózus jövőképét kialakító, és azt szívós következetéssel megvalósító Aschner Lipót, az első vezérigazgató teremtett meg, a kutató, fejlesztő labor létrehozásával. Ebben a részlegben, amely később a Kripton lámpa megalkotójának, Bródy Imrének a nevét vette fel, és vonult be az ipartörténelembe, olyan kapacitások kutattak, akik Wiener, Neumann, Teller, Gábor Dénes kortársaiként, velük állandó kapcsolatot tartva alakították a világ fényforrás iparának irányát, és fejlődésének dinamikáját. Az, hogy a Tungsram elsőként vezette be az Edison által alkalmazott izzított szénszál helyett a Volfrám huzalt, és ezzel megháromszorozta a lámpa fényét, az akkori világszínvonal fölé emelte a céget, olyan neves versenytársak között, mint a Siemens, a Philips, a General Electric. Ezt az előnyt, a spiralizált, majd duplán spiralizált Volfrám szál bevezetésével tartani tudta, és az 1930-as években kifejlesztett és gyártásba adott Kripton lámpa megalkotásával vitathatatlanná tett. A cég ekkorra a legszélesebb körű lámpaválasztékkal rendelkezett, és az egész világra kiterjedő külkereskedelmi hálózatán keresztül uralta a világpiac jelentős részét. E mellett sikeresen működött a telefónia, az elektronika és a híradástechnika fejlesztése és gyártása terén is. 90
Ezt a siker sorozatot roppantották meg, majd törték derékba a világháború következményei. Bár a vállalatot kiterjedt nemzetközi kapcsolatai és szervezetei miatt nem tudták államosítani, „kvázi Rt.”ként, de gyakorlatilag ugyan úgy működtették, mint a többi államosított céget a szocialista gazdaságban. Megfosztották külkereskedelmi jogától, leválasztották róla a kutató laboratóriumát, s alá rendelték a központi vezérlésű tervutasítások rendszerének. Ettől kezdve, a cég - amely több évtizedes múltja, és Újpest vele szimbiózisban történt fejlődése miatt mindig is több volt egy gazdasági vállalkozásnál,- latens vállalati politikája arra irányult, hogy kitörjön ebből a „béna kacsa” helyzetéből, visszaszerezze önállóságát, újra építse nemzetközi kapcsolatait, és a világpiacon ismét jelentős tényezővé váljon. Miután a „gazdaságpolitika” felismerte, hogy ebből az országnak is haszna származhat, a vállalatnak sikerült ezt, előnyére fordítani, és az ötvenes évek végén visszanyert külkereskedelmi jogával élve megkezdte a háború előtti kereskedő házainak, és kapcsolatainak felélesztését. Bekapcsolódva a világgazdaság „vérkeringésébe”, a cég gyors fejlődésnek indult, és a hetvenes évekre sikeres lámpafejlesztésekkel és erre alapozott export offenzívájával, az ipar, jelentős nettó deviza kitermelőjévé vált.
Ezek a részleges sikerek azonban nem tudták rekonstruálni a „dicső” múltat. Ennek okai részben a dicső múltból, másrészt pedig a magyar gazdaság, – mint külső környezet – korlátolt kondícióiból eredtek. A dicső múltat, túlnyomó részt zseniálisan gondolkozó vegyészek és fizikusok teremtették meg. Kétségtelen, hogy a lámpában létre hozott fény, bonyolult vegyi, fizikai és termodinamikai folyamatok eredménye. Ez a tény azonban úgy rögzült a vállalati filozófiában, hogy „Jó lámpát” a vegyészek és fizikusok tudnak csak csinálni. Ezért a vállalat műszaki gárdájában mindig nyomasztó túlsúlyt képviseltek, dacára annak, hogy tudományuk a laboratóriumon kívül nem nagyon volt érzékelhető. A gyártás technológiai és technikai vonatkozásai kevéssé érdekelte őket, ezért ennek színvonala és a konstrukció között egyre nagyobbá vált a minőségi különbség. Ez a 91
valódi tömeggyártás körülményei között egyre nyilvánvalóbbá vált, különösen az alkatrész gyártás és ellátás terén. Annak ellenére, hogy a vállalat, jelentős gépgyártási kapacitással rendelkezett, technológiai innovációja egyre inkább elmaradt a versenytársaitól. Ezt a körülményt az is táplálta, hogy az export offenzívához szükséges gyártási kapacitás, csak extenzív módon, és az újpesti törzsgyár kerítésén kívül volt megoldható, részben az ott nem bővíthető hely hiánya, részben az alkalmazott vegyi technológiák kritikussá váló környezet szennyezése, részben a fejlesztés szűkös finanszírozási lehetősége miatt. Ezért kézenfekvő megoldásként kínálkozott az egyre jobban teljesítő mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatására beindított vidéki ipartelepítési program kihasználása. Így a műszaki, technikai innováció helyett, a cég először kooperációs kapcsolatokat épített ki az ország egész területén, volt gépállomásokkal, kis vállalatokkal, majd felvásárolta ezeket, és letelepítette a legszükségesebb eszközöket. Ezzel pillanatok alatt tizenvalahány vállalata lett Kisvárdától Zalaegerszegig, és vált harminckét ezer főt meghaladó létszámú nagyvállalattá. Ez a nagyságrend, sajnos nem párosult célszerűen felépített, hatékonyan működő szervezeti struktúrával. Kialakult az ilyen nagy vállatokat, általában jellemző, a valóságtól elszakadó feudalisztikus vezetői hierarchia és vezetési mód, amely a hatékonyságát limitálja, a folyamatait rugalmatlanná teszi, jelentősen csökkenti költségérzékenységét és reakciósebességét. Ez mind abból ered, hogy a világpiacon mozgó kereskedelmi szervezet perdöntő magabiztossággal lebeg a vállalati struktúra fölött, abból szinte kiszakítva, amelynek minden igényét azonnal ki kell szolgálni. Alatta van a központ, mindent tudó és mindent jól csináló szervezeteivel, és ez alatt működnek a gyárak, amelyek „semmit sem csinálnak jól”. A „központ és a periféria”viszonyrendszerében e miatt folyamatosan nő a centrifugális erő, amely hosszabb távon széttördeli a rendszert. A problémákat növeli, hogy a gyárak a vállalati struktúrában helyzetüket és lehetőségeiket tekintve tovább hieralizálódnak. A késztermék kibocsájtók vannak a figyelem homlokterében, az alkatrészgyártók rovására. Ebből egyenesen következik, hogy a struktúra minden elemének érvényesülése a lobbi- erejétől függ, másrészt, az ebből kialakult érdekellentétek, a körbe mutogatás és a megoldandó 92
feladatok, a felelősség áttolása mások hatáskörébe állandósul, mint „hatékony” munkamódszer.
Ez a szervezeti struktúra és működési rendszer jellemezte a céget, amikor a hetvenes évek végén beléptem, és elvállaltam, a hajdúböszörményi spirálgyárának igazgatását. A spirál, – mint a Volfrám feldolgozás végterméke, – a lámpa fő alkatrésze, hiszen annak izzása hozza létre a fényt. Minél hosszabb Volfrám szálat izzítunk, minél nagyobb energia bevitellel, annál több fényt tudunk előállítani. A beépíthető szál hosszúságának azonban határt szab a lámpa búra mérete, az alkalmazható tartó szerkezet, és még sok egyéb tényező. Ezt a problémát oldotta meg a „dicső” korszakban Millner Tivadar zseniális találmánya, a Bródy laborban megalkotott „dupla spirál”. Ez a látszólag egyszerű alkatrész, valójában geometriájának, működés közbeni alaktartósságának szigorú minőségi követelményei miatt rendkívül bonyolult elem. Konstrukcióját tekintve tökéletes. Gyártásának technológiai feltételrendszere pedig speciális, sokrétűen összetett, és tömegszerűsége miatt kvázi meghaladja a folyam rendszerű tömeggyártás kritériumait. Úgy lehet előállítani, hogy egy molibdén huzalra folyamatosan rátekerünk egy volfrám huzalt, majd ezt egy másik molibdén huzalra folyamatosan, de meghatározott menetszámmal ismét rátekerjük úgy, hogy az elektródákkal való megfogáshoz, mindkét végén egyenes szakaszokat alakítunk ki. Ezután hidrogén védőgázban folyamatos áthúzással alaktartó izzítás alá vetjük, feldaraboljuk, majd vegyi eljárással, ki oldjuk belőle a molibdént. Többszöri mosás után víztelenítjük, és megszárítjuk. Ilyen egyszerű. De ha meggondoljuk, hogy ennek a kétszeresen megtekert Volfrám huzalnak az átmérője mikron nagyságrendű, és egy cca. négy centis kész spirálban esetenként több mint egy méter fonál hossz van beépítve, és a menethézagok mindkét tekerés után állandók kell, legyenek, rögtön felmerül a kérdés, hogy mit kell tudni annak a fémnek, amivel ezt el lehet követni? És hogy lehet ezt mechanikai technológiával elő állítani? 93
A két fém párosítását közel azonos fizikai, de eltérő kémiai tulajdonságuk indokolja. Közel azonosan magas, 3400c fokú olvadáspontjuk, lehetővé teszi a magas hőfokú (1450c) alaktartó izzítást, ugyanakkor, a Molibdén, a víz, kénsav és salétromsav három harmados vegyületével eltávolítható a volfrámból. Ez a művelet nagy mennyiségű nitroxid gázok keletkezésével jár, amiknek közvetlen egészség károsító és környezetszennyező hatása közismert. A menet hézagok állandósága, a működő lámpában lejátszódó termodinamikai folyamatokban, az úgy nevezett „spot” jelenség elkerülését biztosítja. A 2400-2800 c fokon izzó Volfrám ugyanis párolog. A párolgást a nehéz molekula- súlyú töltőgáz (Kripton) fékezi, növelve ezzel a lámpa élettartamát. Ha a menethézag nem állandó, akkor a menetek „egymásra” fűtése miatt egy-egy fonalszakasz magasabb hőmérsékletén gyorsabb a párolgás, a fonal elvékonyodik és elszakad, a Volfram kicsapódik a búrára (Fekete folt), a lámpa kiég. Mivel mind a Volfrám, mind a Molibdén magas olvadáspontjuk miatt nem kohósíthatók, az ércből való savas feltárásuk után, óriási villamos energia bevitel mellett porkohászati eljárással állítható elő a feldolgozható fém,1.5 kg-os zsugorított rudak formájában. Ezt 1mm átmérőig kovácsolják, 0.39 mm –ig kerámia és keményfém szerszámokkal húzzák, ezt kővetően, gyémánt húzókövekkel finom húzással különböző átmérőjű huzalokat állítanak elő több km hosszúságban, egész 0,006 mm átmérőig. Ez a teljes vertikumú gyártási folyamat több mint százhúsz szorosan egymásra épülő technológiai fázisból áll, és mivel a fém kvázi emlékező, az egyes fázisokban elkövetett hiba, később már nem korrigálható. Ezért a gyártás, ha nem automatikusan ellenőrzött, tehát a folyamatok vezérlése nem negatív visszacsatolással irányított, úgy a végtermék, „a spirál” hibás lesz, ha egyáltalán le lehet gyártani. A már vázolt vidéki ipartelepítés miatt, ezt a vertikális technológiát három ellen érdekű önálló gyárba sikerült szét szervezni. A Volfrám fémgyártás, a 0,39 mm-es drót gyártásáig a központban maradt, a finom huzal, a gyémánt húzószerszám gyártással egy Hajdúnánáson megvett, és korszerűsített telephelyű gépállomásra került, míg a spirálgyártás, egy Debrecenből kitelepült „finom mechanikai vállalat” korábban egyre bővebb kooperációs kapcsolatából vált az Izzó gyárává Hajdúböszörményben. 94
Ez a mesterséges széttagoltság nem vált előnyére a Volfrám alkatrészgyártásnak. A fényforrás gyáraknak, ha valami okból termelési nehézségük támadt, és ez gyakran előfordult, kézenfekvő hivatkozási lehetőség volt a minden vonatozásban kielégítő spirált is rossznak minősíteni. És ezt elhitték neki. Kivédhetetlen és tovább háríthatatlan volt minden spirál reklamáció. De sajnos, sokszor volt is alapja ennek. A sokfázisú Volfrám gyártástechnológia szinte minden fázisában keletkezhettek olyan hibák esetenként, amik a kész spirál minőségét kritikussá tették. Az akkori helyzetet jól jellemzi, hogy egy, a Volfrám feldolgozhatóságát minősítő jelzőszám a „szakadási hossz”, (amely a két szakadás között folyamatosan spiralizálható fonalhosszúságot jelenti), esetenként alig haladta meg a tíz métert, ami egy ilyen tömegszerűségű gyártás esetében kész katasztrófa.
Ennek a három gyárban, néhány központi szervezet segítségével tartósan előállított probléma halmazzal kellett szembe nézni, kiküszöbölésükre megoldást találni, és nem utolsó sorban elfogadtatni a vállalati közvéleménnyel. Első lépésként, a probléma megközelítését, egy minden ismert hibát, lehetséges okait és következményeit feltáró helyzetképet rögzítettünk, és a kollektív bölcsesség alapján, felmértük a spirálgyártás technológiai színvonalát, technikai eszközeinek állapotát, majd meghatároztuk az előrelépés lehetséges módozatait. Erre építve felvázoltunk egy középtávú fejlesztési tervet, és megterveztük az ehhez szükséges szervezési, műszaki fejlesztési cselekvéseket. Ezt követően: – Csökkentettük a Molibdén huzalok méretválasztékát, és szabványosítottuk mindkét fém huzaljainak méreteit. – Ez alapján bevezettük a Molibdén és Volfrám huzalok „válogató párosítását” a gyártásba adás feltételeként. (pluszos - mínuszos) Ezzel megteremtettük, és állandósítottuk, a tömeggyártás szigorú méretpontosságát biztosító irányítási alapfeltételt. – Jelentősen emeltük a gyártásba adott tételnagyságokat, (mindegy tízszeresére) ez maga után vonta a spiralizálási és izzítási technológiák műveleti sebességének növelését. 95
– Összeállítottuk a mindegy ezer spirál típus számítógépes kezelésére alkalmas műszaki adatbázisát, létrehoztuk az ezt karbantartó és fejlesztő szervezési osztályt, a vállalatnál elsőként, olyan számítóközpont kialakításával, amely a termelésirányítást is támogatta. – Megteremtettük a minőség-ellenőrző szervezet egzakt munkájához szükséges fizikai és vegyi minősítő laboratóriumokat. – Önálló műszaki fejlesztési osztályt hoztunk létre, kísérleti műhelylyel, és technológia orientált géptervező részleggel, amely lehetővé és szükségszerűvé tette a korszerű, CNC gépekkel ellátott saját gépgyártás megszervezését. Ez megteremtette, a gyártás tömegszerűségének megfelelő, korszerű, magas műszaki színvonalú elektronikus vezérlésű spíralizáló gépek, új rendszerű energiatakarékos izzító berendezések és egyéb eszközök beállításával, a gyártás színvonalának emelését, és a kezelő létszám jelentős csökkentése mellett, a napi három millió spirálgyártó kapacitás kiépítését. Ezek okán, a szakadási hossz 10000 méterre nőtt. – Ez a napi teljesítmény cca. 150 kg Molibdén huzal, és hulladék kioldását tette szükségessé. Ez a hagyományos vegyi technológiával és eszközrendszerével kezelhetetlen nagyságrendet jelentett, és olyan nagy tömegű nitroxid gáz keletkezét generálta, amely az akkori környezetvédelmi előírások kibocsájtási küszöb értéke, fellegekbe nyúló kéményt igényelt volna. E mellett az esős napokon a gyár környezetében hulló és a földön tócsákban szikkadó savas eső (ami korábban majdnem a gyár leállításához vezetett), változatlanul megengedhetetlenül szennyezte a környezetet. E mellett a jelentősen megnőtt felhasznált sav regenerálása, ennek elhelyezése, és különböző szennyező maradékainak kezelése megoldatlan maradt. Így került sor, a molibdén magkimarás és nagy tömegű hulladék egyidejű, zárt rendszerű, feldolgozás technológiájának szabadalommal védett megtervezésére, és elektronikusan vezérelt félautomata eszközrendszerének kialakítására, amely a mai napig változatlanul eredeti állapotában működik. Ez a rendszer nagyságrenddel kevesebb savfelhasználás mellet megoldotta a sav folyamatos regenerálását, és újbóli felhasználását is. E mellett a nitroxid gázokat molibdén savvá alakítva lehetővé tette, hogy a folyamat végtermékeként szilárd halmazállapotú molibdén oxid port nyerjünk, amelyet a nyugat berlini Herman- Stark cég96
gel kooperációs kapcsolatban értékesítettünk. A CMV (Komplex Molibdén Visszanyerő) üzem létrehozása, a gépgyártás megteremtése mellett döntő tényezőjévé vált a spirálgyártás mennyiségi teljesítőképességének, és állandó magas minőségi színvonalának. Ezek az eredmények, érzékelhetően megnövelték a gyár súlyát, és szerepét a vállalati struktúrában. Egyre több központi szervezet ismerte el, és nyújtott támogatást elgondolásaink megvalósításához. végül, a nyolcvanas évek derekán beérett az a felismerés, hogy a továbblépéshez elengedhetetlen a három külön álló gyár, és ezzel a mesterségesen háromfelé szakított technológia szerves összekapcsolása. Így létre jött –nem kis ellenszélben – a Tungsram egységes Volfrám ipara, három telephelyen működő négy gyáregységgel, amelyeknek élén egy-egy gyáregység vezető főmérnök állt. Eben a célszerűen szervezett, „Vákumtechnikai Alkatrész és Gépgyár”-ban, (VAG) meg lehetett oldani a gyártás „bemenő alapjelére” hangolt, a technológia minden fázisában visszacsatolással ellenőrzött folyamat elektronikus vezérlését, és így elérni, a kívánt eredményt. A fém gyáregység, a MÜFIKI és a vállalati volfrám kutatás közös munkássága és eredményei alapján, sikeresen megoldotta a különféle lámpafejlesztések által megkövetelt tulajdonságokkal bíró GK jelű Volfrámfém típusok gyártását. Ezeknél Alumínium, Szilícium, és Kálium dópoló anyagok bevitelével, lehetővé vált az úgy nevezett Grósz kristály létrehozása, ami azt jelentette, hogy a drót húzása során, egy-egy fonalszakasz, egyetlen kristály megnyújtásával jön létre. A kristályhatárok érintkezésénél, a dópoló anyag képezte buborékok biztosítják a megnyúlt kristályok szilárd kötődését. Ez a „non sag” (nem belógó) tulajdonság, különféle speciális lámpáknál, és a rázás szilárdságot megkövetelő autó lámpáknál bírt nagy jelentőséggel. A gyár e mellett átvette az árambevezető elektródák gondozását, amiknek szintén nagy tömegszerűségű gyártását (cca. napi hat millió darab), a huzal gyáregységében szervezte meg. Ez a széles választékú, több féle fémből összetett, lánggal és tompahegesztéssel egyesített speciális alkatrész, különösen a gépfejlesztés terén jelentett komoly kihívást, amit a gépgyártó gyáregység, sikeresen megoldott. A gépgyártás egyébként mind fejlesztési mind gyártási kondícióiban 97
annyira megerősödött, hogy a saját igények kielégítésén túl, export tevékenységre is vállalkozott. Ilyen eredményes fejlődés és kiegyensúlyozott működés közben alakult át a vállalat valódi részvénytársasággá, ami után 1989 végén, a General Electric, részvénytöbbségi tulajdonosa lett a cégnek. Ez jelentős változást okozott, mindkét vállalat helyzetében. Egyfelől a GE az eddig két százalékos, alig észrevehető jelenlétét az 500 milliós európai piacon egyből 16%-ra növelte, másrészt kikapcsolt egy erős versenytársat, amelynek fejlett teljes vertikumú gyártó bázisainak megszerzésével, eredményesebben vehette fel a versenyt nem csak Európában, hanem a világpiacon a Philipssel és az Osrammal szemben. A Tungsram, mint magyar vállalat megszűnt, csak a márkanév és a dicső múlt maradt meg emlékként magyar tulajdonban, és az a remény, hogy a GE tartós szereplője lesz a magyar gazdaságnak. A GE megismerve a Tungsram erősségeit és gyenge pontjait erőteljes racionalizálás keretében mind Amerikában, mind Európában megszüntette a párhuzamos gyártásokat, a korszerűtlen és gazdaságtalan gyártóhelyek rovására. Így, többek között, bezárta a Cleveland-ban működtetett Volfrám gyárát, és a világban működő összes GE érdekeltséget, a kiválósági központtá fejlesztett VAG látja el ma is Volfrám alkatrészekkel. Ez a feladat a spirál és elektróda gyártást megkétszerezte A gyár termékeinek mintegy 52%-a Európában,36%-a Észak Amerikában, 12%-a pedig egyéb export relációban került felhasználásra. A fényforrások gyors technikai fejlődése alaposan átrendezte a lámpa választékot. Elég utalni előbb a kisnyomású gázkisülő lámpák, a kompakt fénycsövek, majd a LED fényforrások megjelenésére. Ezek csökkentik a Volfrám igényt, és szerepét a fényforrás iparban, de a gyár működését még hosszú ideig biztosítja a hagyományos lámpák kereslete.
Ez lett az eredménye az árnyékból való kitörés, és a dicső múlt rekonstruálására irányuló törekvésünknek, a Volfrám iparunkban, ami szakmai szempontból sikeresnek mondható, dicséretes mérnöki munkát és erőfeszítéseket takar, de a nagy múltú Tungsram történetében, ma már csak egy említésre méltó epizód. 98
Bogdán Kálmán
Bányagépészek a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karán 1956-ban A gépészmérnöki kar bányagépész szakán 28-an végeztünk 1956 májusában. Azóta eltelt 60 év, és ez a 28 mérnök megtapasztalta, hogy mennyire változatos az élet, a bányászati ipar világában. Az évfolyam tagjai a Szén, az Ásvány, az Urán, a Bauxit, a Réz bányászatban, a Bányászati Tervező Intézetben, a Bányászati Kutató Intézetben, a Mélyfúró Vállalatnál, az Olajiparban, Svédországban, Kanadában Németországban, az ágazat szinte minden területén megtalálhatók voltak. Közismert tény, hogy az élet a legjobb selejtező. Ezért bátran kijelenthetjük, hogy az évfolyam végzett gépészmérnökei egytől egyig mind jól megállták a helyüket, szép életpályákat futottak be, és eredményesen teljesítették azokat a feladatokat, amelyeket az élet eléjük állított. A háború utáni építés korszaka volt ez az időszak, és mivel az egyre növekvő termelési igényeket a korábbi technikai színvonalat reprezentáló berendezésekkel és gépi eszközökkel már nem lehetett kielégíteni, ezek fejlesztése került előtérbe. Ez szép feladat, de embert próbáló munka volt. A száz éves technológiák helyett jöttek a jobbnál jobb gépek és berendezések, amelyeket a külföldi gyártóknál meg kellett ismerni, majd itthon hozzáértő, ezeket alkalmazni tudó munkásokat kellett hozzájuk képezni. Ezt is megoldottuk. A következő mérföldkő az volt, amikor a frontfejtési biztosító berendezéseknél megjelentek a hidraulikus elven működő önjáró 99
gépesített biztosítások. Volt olyan évfolyamtársunk, aki ennek fejlesztése során,- a páncélpajzs tervezésében olyat alkotott, hogy a munkája szabadalmi oltalom lett, és még ma is ezt a berendezést alkalmazzák, a világ széntermelő országaiban. Végső soron elmondhatjuk, hogy az évfolyam tagjai a magyar és a külföldi iparban a vezérigazgatói beosztástól, a hangyaszorgalmú tervező mérnökig minden helyen ott voltak, és kifogástalanul megállták a helyüket.
Tudjuk, hogy az életben nincsenek véletlenek. Mindennek oka van. Évfolyamunk tagjainak eredményes pályafutását az a felkészültség alapozta meg, amit az egyetemen, kitartó szorgalommal, kitűnő tanárainktól elsajátítottunk, akik példát mutattak nekünk és akikre a legnagyobb tisztelettel és hálával tudunk emlékezni.
100
Kremser Ferenc
A magyar kőolajkutatás gépeinek fejlesztése Magyarországon 1850 táján kezdődött a kőolajkutatás, ütve fúró berendezéssel. Az első forgatva működő (rotary rendszerű) fúróberendezést Magyarországon 1913-ban helyezték üzembe, nagy valószínűséggel elsőként Európában. A fejlődésre jellemző, hogy amíg Zsigmondy Vilmos akadémikus bányamérnök a XIX. Században 8 LE teljesítményű gőzgéppel dolgozott, addig az 1980-as években már 2-3000 LE felett van a beépített erőgépek teljesítménye. Magyarországon általában megosztott a stabil fúróberendezések és az önjáró lyukbefejező és kútjavító berendezések alkalmazása. Az önjáró berendezések-főként importból származnak, így ezekkel e helyütt nem foglalkozunk. Nagy vonalakban tekintsük át, a stabil fúróberendezések fejlődését. A rotary rendszerű fúróberendezések szélesebb körű használata 1935-ben kezdődött hazánkban. Az első R-1 jelzésű berendezés a Mihályi-1 jelű fúrási ponton kezdte meg működését 1935-ben és 1954-ig dolgozott. Ez idő alatt 162 kutat mélyített le több mint 210 000 méterrel. Ma az Olajipari Múzeumban található Zalaegerszegen. 1956-ban, munkába lépésünk idején, még nagyrészt gőzös fúróberendezések dolgoztak fa, gáz, vagy pakura tüzeléssel. A hajtó energiát általában 2-3 db116 m2 fűtőfelületű, 21 bar nyomású füstcsöves mozdonykazán biztosította. A gőzgép ideális rugalmas erőátvitelt (kis fordulatszámon nagy nyomatékot) biztosított, míg a dízelmotorok erre nem alkalmasak. A mechanikus közlőművek csak a fordulatszámot tudták csökkenteni. Megoldást csak a hidrodinamikus nyomatékváltó adhatott. 101
A korszerű fúróberendezések főbb egységei, a következők: – meghajtó erőgép, áttételi rendszerrel – emelőmű a fúró-és béléscsövek be-és kiépítésére, – forgatóasztal, – öblítőfej – szállító és koronacsigasor – fúrókötél, – fúrótorony, – nagynyomású (150-200 bar) dugattyús iszapszivattyúk, – iszaptartály rendszer, tisztító berendezéssel. 1956-ban és az azt követő években érkeztek a Szovjetunióból az Uralmas gépgyárban gyártott 5D és 3D típusú fúróberendezések. Ezeknek 5 db V2-300 tip. harckocsimotor biztosította a meghajtást, rugalmatlan mechanikus erőátvitellel (fogaskerék hajtóművel). Ezek a berendezések pneumatikus gumiballonos tengelykapcsolókkal voltak felszerelve, vezérlésük részben központilag történt. Ez már fejlődést jelentett, mivel a kezelést jelentősen megkönnyítette. A járműre fejlesztett harckocsi motor viszont rengeteg kenőolajat fogyasztott, amelynek egy része a kipufogócsőben rakódott le és ez nagyobb terheléskor begyulladt. Gázos fúrólyuk közelében elképzelhető, mit jelentettek a vörösen izzó kipufogócsövek. Ez a probléma és a rugalmatlan erőátvitel indította el a fúróberendezések korszerűsítésének szükségességét. A szovjet Uralmas gyártmányú fúróberendezések hazai korszerűsítésének első eleme a Ganz-Mávag Gépgyárral közösen kialakított erőgépegység, amely a 12 VFE 17/24 tip 700, majd 960 LE teljesítményű dízelmotorból és hidrodinamikus nyomatékváltóból állt. A hidrodinamikus nyomatékváltó hazai gyártását Prof. Em. dr. Czibere Tibor a NME első évfolyamán végzett, később a gépészkar dékánjának, majd az egyetem rektorának hidraulikai számításai tették lehetővé. A motorok és a hidrodinamikus nyomatékváltók között kardántengelyes kapcsolat van. A hidrodinamikus nyomatékváltók kardántengellyel hajtják meg az összesítő hajtóművet (kompaund), amelyben központilag olajozott 4 és 5 soros görgős láncok kötik össze az egyes tengelyeket. A komplett egységek nagy jelentősége abban áll, hogy új fúrási pontra történő átszereléskor 102
csak a kardántengelyeket kell megbontani, a korábbi nehézkes ékszíj, illetve a görgőslánc szerelés elmarad. Ez rendkívüli mértékben meggyorsítja a fúróberendezés átszerelését, csökkentve a kieső időt. A fúróberendezés pneumatikus vezérlése központos, a fúrómesteri állásból központi kapcsolószekrényről végezhető. A sűrített levegőt automatikusan vezérelt Ganz-Mávag gyártmányú kompresszorok szolgáltatják. A levegő tisztítását és téli fagymentesítését közös alapszánkóra szerelt levegő előkészítő egység végzi. A francia licenc alapján a Ganz-Mávagban gyártott korszerű duplex iszapszivattyú szintén kardántengelyen kapja a meghajtást az összesítő hajtóműről. A dugattyús iszapszivattyú folyadékszállításának kiegyenlítésére gumi membránnal ellátott gömb légüst szolgál. Ennek hazai gyártása a Budapesti Kőolajipari Gépgyárban, ill. a Műszaki Gumigyárban történt. Az iszapkezelés is nagy fejlődésen ment keresztül. Amíg 1956-ban és az azt követő néhány évben még ásott iszapgödrökből szívtak az iszapszivattyúk, később a Ganz-Mávagban gyártott iszaptartály rendszer biztosította az értékes fúróiszap tisztítását, kezelését. Az iszaptartály rendszer fontos tartozékai a rázósziták és hidrociklonok. A hidrociklon a Bányászati Kutatóintézetben dolgozó évfolyamtársunk, Káplár Zsigmondnak a találmánya. A korszerű iszaptisztítás biztosítja a fúrólyuk zavartalan öblítését és az iszapszivattyú alkatrészeinek (dugattyúk, szelepek) hosszabb élettartamát. A fúróberendezések korszerűsítése folyamán a gyártó üzemekkel (Ganz-Mávag, BKG, Dunántúli Kőolajipari Gépgyár, Műszaki Gumigyár) való kapcsolattartás, az egységek szakszerű kifejlesztése és alkalmazása az én feladatom volt, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt Gépészeti Főosztályán. Ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeként létrejött korszerű fúróberendezések tették lehetővé bányászati iparunk jelentős hazai és külföldi vállalkozásait, azok gazdaságosságát és elért sikereit. 103
Hisztay Kálmán
Bányabeli önjáró biztosító berendezés fejlesztése Várpalotán 1961-ben Várpalotára szállítottak egy Ursitz féle biztosító berendezést (pajzsot) kipróbálásra. A berendezést a várpalotai bánya viszonyaihoz kellett átalakítani. Ezeknek a munkáknak a tervezésében kezdettől fogva részt vettem. A módosítások figyelembevételével a Bányászati Kutató Intézet egy új típust tervezett, amelyben import német egyedi hidraulikus támokat (2x40t) alkalmazott. A szénfejtő maróhenger pályáját úgynevezett egységek előtti bölcsőre helyezte, amelyben a láncos vonszoló foglalt helyet. A kipróbálás folyamán újra módosítani kellet az egységek vezetését, valamint a talpfelületét meg kellett növelni. A BK! pajzs előrelépés volt, de a gyártáskor régi Ursitz elemeket is felhasználtak. A tapasztalatok alapján az Országos Bányagépgyártó Vállalat áttervezte, majd teljesen új anyagokból legyártotta a VOB (Várp. OBV BK!) elnevezésű pajzsot. Ennél a berendezésnél a bölcsőrendszer gyűrűvel való összekötése függőleges irányban 4 fokos elmozdulást engedett meg. Vízszintes irányban merev volt, ezért a gyűrűk állandóan szétszakadtak és ezért gyakran cserélni kellett őket. Az egységek is eltávolodtak egymástól. A probléma kiküszöbölésére egy két gömbből álló (kutyacsont alakú) összekötést terveztem. A bölcső így mind függőleges, mind vízszintes irányban is biztosította a 4 fokos elmozdulást. Ennek következtében megszűnt a bölcsők szétszakadása és eltávolodása. Ez nagy előre lépés volt akkor. A pajzs egységek között állandóan befolyt a meddőkőzet. Ennek megakadályozására az országban először én terveztem rugóval működő réselzáró szerkezetet. 104
Az így kifejlesztett berendezést a nyomásviszonyoknak megfelelően egyre nagyobb támokkal láttuk el, és alakítottuk ki hozzá a megfelelő vasszerkezetet. A Klöckner-Ferromatik cég szállította az üzembiztos támokat és léptető hengereket, valamint a szeleprendszereket. A cég látva az eredményeket számos frontra való berendezést rendelt tőlünk. A magyar pajzs ekkor vállalati szabadalom volt.
A németek akkor úgy nyilatkoztak, hogy a magyar pajzs megmentette a Nyugatnémet szénbányászatot. A várpalotai gyártóüzem új műhelycsarnokkal és korszerű gyártógépekkel bővült. A pajzsok tervezésénél szempont volt minden igény kielégítése. Tervek készültek magas és alacsony telepekre, maróhengeres és gyalus fejtéseket megvalósító berendezésekre is. Munkámat a Munkaérdemrend bronz és ezüst fokozatával ismerték el.
105
Vargha László
RECSK! Ma már csak emlék… Az emberiség életében a rézkorszak óta mindig fontos szerepet játszott a réz. A pénzverés, a fegyverkészítés, edények, dísztárgyak nem nélkülözték a könnyen alakítható tetszetős fémet, a vörösrezet. A gépi nagyipar fejlődésével párhuzamosan jelentősen megnövekedett iránta az igény. Kitűnő tulajdonságai miatt, – jó hő és elektromos vezető, jól nyújtható stb. – a rezet és különféle ötvözeteit, az ipar legkülönbözőbb területein széles körben felhasználják. A XX. század rohamos ipari fejlődése, a két világháború és a megszületett elektronikai ipar, nagy tisztaságú rezet igényelt. Ebben az időben Csille, az USA és Dél Afrika uralta a világpiacot. Hazánkban Recsk környékén a Magyar állami kincstár tulajdonában már a középkor óta volt rézérc bányászat. A II. Világháború után az ércvagyon kimerült és fokozni kellett a földtani kutatást. A geológusok örömére Recsktől DNY-ra nagy mélységben jelentős mennyiségű andezites rézércet találtak. A 60-as években konjunktúra mutatkozott a rézpiacon. A kormány elrendelte az ércvagyon részletes kutatását, és a feldolgozás műszaki technológiai fejlesztési lehetőségének tervezését. E nagyvonalú tervezést, mint generál tervezőre, az ALUTERVRE bízta. Itt kapcsolódtam bele a tervezésbe, mint létesítmény főmérnök. A tervezők kezdettől fogva vertikum szerkezetben gondolkodtak, ami azt jelentette, hogy az ércbánya, az ércelőkészítő, a tűzi kohászat, az elektrolízis technológiájú finomító, a hideg feldolgozás, valamint a kénsavgyár, (ami a hulladék kéndioxid környezetvédelmi okból szükséges eltávolítását van hivatva szolgálni) szerkezetileg kombinátot fog alkotni. 106
A 70-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy az ország nem lenne képes elégséges tőkeerő hiányában megvalósítani a kombinátot. A kormány ezért úgy döntött, hogy „felfedi a kártyákat”és nyilvánosságra hozza a lényeges információkat. Ezután lázas tervezőmunka kezdődött, mivel a jelentősnek ígérkező projektre felfigyelt a szakmai világ, és tőkeerős Német, Angol, Svéd és Japán cégek kezdtek iránta érdeklődni. 1965-70 között lemélyítettek egy 1200 m mély 8 m átmérőjű légaknát majd egy másik hasonlót szállítóaknának. A -800 és -1000 m szinten feltáró vágatok készültek. A kutatások pontosították a készleteket. Megállapították, hogy az andezit érctest 1,5-3,0 % réztartalmú és évi 5-7 millió tonna kitermelése a gazdaságossági határérték. A két aknát a mély szinten összekötötték, ezzel megvalósult az áthúzó szellőztetés, 25-28 C fokos kőzethőmérséklet mellett. Az elkészült különböző tervek, technológiai vizsgálatok, gazdasági számítások, egy könyvtárat megtöltenének. Időközben a világ, politikailag, gazdaságilag, a válság felé sodródott, ezért egyre irreálisabbá vált a recski rézkombinát megvalósítása. Végül a kormány a beruházást leállította. Néhány évig az elkészült létesítmények állagmegóvását finanszírozták, remélve, hogy folytatni lehet a beruházást. Közben a válság egyre mélyült, az állagmegóvás egyre drágább lett. A 80as évek végére a gazdaság, vele együtt az ipar és a bányászat összeomlott.
Az aknákat betemették, Recsken ezzel megszűnt a bányászat! Ez a Recski Rézkombinát nagy formátumú kezdete, majd összeomlásának rövid története.
107
Kázsmér János József
Szakmai eredmények a Videotonnál 1958-ban, a hidegháború időszakában az embargóval korlátozott AlNiCo állandó mágnesanyag kiváltása érdekében a Vadásztölténygyár megbízott oxidkerámia állandó mágnesanyag fejlesztésével, és a rádió-, televíziókészülékekhez szükséges állandó mágnesek gyártásának megszervezésével. A program célja az akkor már jelentős termelési értéket képviselő rádiók és televíziók gyártási biztonsága, valamint több ezer munkahely megőrzése volt. A program sikeres lett, évtizedeken keresztül nem csak a stratégia célt szolgálta, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményezett. 1968-ban a Gyártásfejlesztési Főosztály megszervezésére kaptam megbízást. Rendkívül heterogén technológiai háttér fejlesztése, valamint szerszámtervező és –gyártó kapacitás, célgép-célműszer fejlesztő és gyártó kísérleti üzem és vegyi laboratórium létrehozása volt a feladatom. A szervezet felépítése után 800 fő felsőfokú végzettségű és szakmunkás alkalmazottat foglalkoztatott. A kort meghatározó, hidegháborús környezet miatt nem lehetett hozzájutni a korszerű elektronikai iparhoz szükséges fejlett technológiákhoz, alkalmas gépekhez, műszerekhez, alkatrészekhez. A létrehozott szervezet sikeresen teremtette meg a gyár fejlődését szolgáló feltételeket. Ez idő alatt a gyár létszáma 15 ezerre nőtt. Profilja az ismert rádió- és televíziókészülékek mellett fontos katonai elektronikai eszközök gyártásával bővült. 1962-ben műszaki ember és gyakorló mérnök számára kitüntető megbízást kaptam. A hazai számítógép és fontosabb perifériák (display, sornyomtató) gyártását kellett megszerveznem zöldmezős gyártóbázis kialakításával, valamint vevőszolgálati szervezetet felállítani. A projekt sikerét a következő eredmények fémjelzik: • éves gyártási volumen: 150 millió USD • foglalkoztatott létszám: 4.000 fő • vevőszolgálati központok száma világszerte: 25 108
• külföldi vevőszolgálati létszám: 480 fő • piacok megoszlása: 70% szocialista, 25% tőkés, 5% hazai • létrehozott gyártelepek száma: 2 1972-ben jutalomfeladat: számítástechnikai fejlesztési intézet létrehozása Budapesten. Az intézet stratégiája: a számítástechnikai termékek gyártását szolgáló fejlesztések, licencvásárlások, fejlett európai és amerikai fejlesztő intézetekkel való együttműködés, ami kiterjedt mérnökeink bérmunkába adására is a partnereinknek. A francia Bull, Thomson, Alcatel, a német Siemens, Philips, az amerikai Data Products, valamint több finn, angol, német, svájci osztrák start-up szervezet tartoztak a partnereink közé. Az alapcélként nyilván a legkorszerűbb számítástechnikai ismeretek megszerzését tekintettük, de ezzel, egyenlő súllyal szerepelt a fejlesztési technológiák elsajátítása. Az intézet adatai: • létszám: 1.000 fő • terület: 15.000 m2 • fejlesztési technológiák: • számítógépes áramkör tervezés • számítógépes nyomtatott áramköri lapok tervezése • optikai laboratórium • félvezető laboratórium • 5 számítógép-terem • on-line szövegszerkesztés, nyomtatás A rendszerváltás forgataga sajnálatos módon megsemmisítette az eredményeket, csak az épületek maradtak meg. Intézetvezetői időmben kineveztek: • a KGST miniszámítógép programja magyar főkonstruktőrének • a Varsói Szerződés szárazföldi csapatainak automatizált vezetési rendszerét kidolgozó munkák magyar főkonstruktőrének Az 1980-as évtized legfontosabb feladatát a Videoton versenyképességének növelése jelentette. A vállalat ebben az időben hat önálló profilban hat hazai telephelyen, és 25 külföldi szervezetben 20.000 embert foglalkoztatott a szocializmusban szokásos centralizált gyári szervezetben. A régebbi profilok (rádió, TV) elmaradtak a világ fejlődésétől, egyre inkább jelentkeztek bonyolult kooperációkat 109
igénylő feladatok. A vállalat átszervezése, a televízió-gyártás megújítása, és – újdonságként – fővállalkozói szervezetek jelentették legszorítóbb a teendőket. Vezérigazgató helyettesként, majd elnök-vezérigazgatóként a következő eredményeket értem el 1989-ig: • A német Roland Berger szervező és tanácsadó cég közreműködésével kidolgoztuk a vállalat új, a profilok szerinti irányító vállalatokon alapuló szervezetét. Az átalakulás elkezdődött. • A francia Thomsonnal karöltve megújítottuk a televízió gyártás teljes fejlesztési és gyártási bázisát. Az automatizált gyár 1988 végén elkezdte a termelést. • Vegyesvállalati konstrukciókat hoztunk létre az irányító vállalatok részére a következő partnerekkel: • számítástechnika: Bull • hírközlés: SEL-Alcatel • TV-készülékek: Thomson (előkészítve) • Audiotechnika: Philips (előkészítve)
A rendszerváltás után ezek az eredmények is nagyrészt megsemmisültek, de az olyan alapértékek, mint a technológiai bázis, a szakismeretek, a hírnév jelentősen segítették a Videoton újraindulását.
110
Szabó Béla - Dömötör Tibor
Kapcsolat a Nehézipari Műszaki Egyetem és a Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskola között Az 1949-ben létrehozott Nehézipari Műszaki Egyetemről (NME), már 1964 előtt több, Miskolcon végzett mérnök került Kecskemét gépipari vállalataihoz, tevékenységükkel növelve az Alma Mater hírnevét. A város dinamikusan fejlődő ipara szükségessé tette a műszaki szakember ellátás megszervezését, ezért a 60-as években Kecskeméten, az Izsáki úton alapított Gépipari Technikum a Kohó- és Gépipari Minisztérium döntése és kijelölése szerint, a régi páncélos laktanya helyén született meg, majd annak átalakításával, létrejött a Felsőfokú Gépipari Technikum (FGT). Elkészült (ek) a kollégium(ok), néhány oktatási épület (kész-félkész állapotban) és 1964 októberében megindult az oktatás. Kezdetben – Miskolchoz hasonlóan – a fűtést egy gőzgép látta el. Az intézmény első igazgatója Kovács Ervin volt, aki 1954-ben végzett a NME-en. Őt követte Silling János, aki szintén Miskolcról, a Mechanika Tanszékről jött. Silling úr egyben a NME dékáni hivatal titkára is volt. Miskolcról a volt titkárt, öt frissen végzett gépgyártás technológus mérnök követte /Fodor András, Szabó Béla, Vajda Gabriella, Gulyás Tibor, Rabóczki Gyula/ a műszaki alaptárgyak és szaktárgyak oktatására, míg az általános alaptárgyak tanítását, kecskeméti középiskolai tanárok végezték. A tantárgyak-, tanmenetek kialakítása és oktatása mellett, a fiatal oktatók a hallgatókkal együtt részt vállaltak a főiskola átépítési munkáiban is. 1969-ben, elismerve az oktató munka- és a képzés színvonalát, főiskolai rangra emelték az FGT-t és így új név alatt, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán (GAMF) folyt tovább az oktatás. A főiskolán, három szakon volt képzés: • gépgyártás-technológiai, • gépipari automatizálási, • műanyag feldolgozási szakokon. 111
A Miskolcon végzett oktatók, magukkal hozták a Miskolci Egyetem szellemiségét, magas színvonalú gyártástechnológiai tudásukat, ami megtermékenyítően hatott a fiatal Főiskola oktatási színvonalára. A GAMF és az NME kapcsolata sokáig meghatározó volt, és ma is az. Érzelmi hasonlóság is volt a két intézmény városszéli elhelyezkedése és megközelíthetősége között: az Avason át Miskolcra, és a GAMF-ról is gyalogszerrel közlekedett a diák Kecskemét központjába. Mindkét oktatási helyen baráti és családias volt hallgatók és oktatók kapcsolata. Ehhez a kollégiumi együttlakás is hozzájárult. A 60-as években a vidéki ipartelepítés miatt sok Miskolcon végzett mérnök került a városba, akik sorra foglalták el helyüket Kecskemét igen dinamikusan fejlődő iparában. Igazgatók, főmérnökök, főtechnológusok lettek. Ezek közül többen, gyakorlati tudásukat átadva – elméleti ismereteik állandó fejlesztése mellett – óraadókként oktattak a főiskolán. Ez már akkor maga volt a duális képzés. A fejlődő gyárak és intézmények évről évre több főiskolai hallgatót fogadtak diplomamunkájuk elkészítésére. Sok gyakorlati téma lett nívós szakdolgozati feladat, ez minősítette a hallgatókat és nem egyszer állásajánlatokhoz vezetett. A GAMF „ellátta” Kecskemét és a térség iparát mérnökökkel. Nincs pontos statisztikánk, de nem túlzás azt állítani, hogy az itt végzettek töltik be ma is a műszaki beosztások 70-80 %-át az iparvállatoknál. A Kecskeméti Főiskola magja ma is Műszaki Kar! A számos fordulóponton és átalakuláson túl, a főiskola és a kar ma újra úttörő szerepet vállal a felsőoktatás és a magánszféra példaértékű együttműködésében. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-vel és a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-vel közösen – Magyarországon elsőként itt indították el, 2012-ben a gyakorlatorientált duális képzési formát, melynek első végzősei ma keresett, értékes és egyre népszerűbb diplomával a kezükben, 2016-ban léphettek ki a munkaerőpiacra.
Büszkék vagyunk arra, hogy mint a Főiskola volt oktatói, mindketten a Miskolci Egyetemen szereztünk okleveles gépészmérnöki diplomát a hatvanas években. 112
MISKOLCI GÉPÉSZEKÉRT ALAPÍTVÁNY 6000 Kecskemét, Mécses u. 82.
Telefon: 0676-506390, E-mail:
[email protected]
2016. évi
GYÉMÁNTDIPLOMÁSOK KÖSZÖNTÉSE Alapítványunk Kuratóriumának nevében szívből gratulálunk minden gyémántdiplomát átvett gépészmérnök úrnak. Erre két alapvető indok is van: - Nem vitatható, hogy a legnehezebb években kellett az ipar építését elkezdeni, fejleszteni és ennek a feladatnak maximálisan megfeleltetek. - Példamutató az a tisztelet, amivel tanáraitokra, a szakma nagyjaira tekintettettek és hasznosítottátok az átadott magas színvonalú tudást. Kivételes, kísérleti évfolyam voltatok. Ti voltatok az elsők, akik öt év után kaptatok diplomát, amiért keményen megdolgoztatok. Sok esetben az iparból jött tanáraitoktól sajátítottátok el az életben hasznosítható ismereteket és szinte mindannyian vezető, sokan legfelső vezetőként a társadalom meghatározó alakjai, az „ipar császárai” lettetek. Sorolhatnánk, hogy munkátokkal mit hoztatok létre, de ezt olvashatjuk megjelentetett életrajzokból. Persze nem voltatok egyedül, hiszen az Egyetem minden évben legalább százötven fiatal mérnököt bocsátott ki padjaiból, akik ugyan ezeken a feladatokon dolgoztak. Sokukat felkaroltátok, tapasztalataitokat átadva segítettétek őket. Legyetek büszkék az Egyetemre, munkátokra még akkor is, ha eredményeitek mára csak nyomokban látható. Ami megvalósult, azt csak lerombolni lehet, de elfelejteni már nem, ezért azt kívánjuk, hogy emelt fővel vegyétek át a gyémántdiplomát. Bizonyára nem egyformán, de megviselt az élet, többen már nincsenek közöttetek. Az Egyetemet, társaitokat, eredményeiteket soha nem feledve vidáman, a boldog ifjúkorra emlékezve ünnepeljetek. Sokatokat személyesen ismerünk és elragadó az a lelkesedés, ami kötelezően elhoz rendezvényeinkre, amivel képviselitek a baráti összetartozást, a selmeci szellemet. Büszkék vagyunk rátok és megköszönjük, hogy a barátaitok lehetünk.
Cégjegyzékszám: PK 55/1998/5; Adószám: 18354737-1-03; Bankszámlaszám: 10300002-1062406749020016
TISZTELET A GÉPÉSZNEK
113
MISKOLCI GÉPÉSZEKÉRT ALAPÍTVÁNY 6000 Kecskemét, Mécses u. 82.
Telefon: 0676-506390, E-mail:
[email protected]
Kecskemét, 2016. május 15. Tisztelettel köszönti évfolyamotokat: MISKOLCI GÉPÉSZEKÉRT ALAPÍTVÁNY Kuratóriuma
Gubicz László
Sz. Mátyás Mihály
Fodor András
Dr. Takács Csaba
Bíró György
Dudás Ferenc
Cégjegyzékszám: PK 55/1998/5; Adószám: 18354737-1-03; Bankszámlaszám: 10300002-1062406749020016
TISZTELET A GÉPÉSZNEK
114
GYÉMÁNTDIPLOMÁSOK SZAKMAI ÉLETRAJZA
115
Címe: 1081 Budapest, Népszínház u. 14 Tel.: 06-1/313-7-301 Mobil: 06-20/354-3515
BÁNYAINÉ BÁLINT BERTA (1932) Az oklevél kézhezvétele után, 1956. május 1-jétől 1970. október 1-jéig, mint tervező bányagépész mérnök Budapesten a Központi Kutató Fúró Vállalat Kísérleti Részlegén dolgozott, ahol fő profilja fúróberendezések, -tornyok, forgatóasztalok, emelővillák tervezése volt. Részt vett a kutató munkálatoknál, tornyok felállításánál, fúróberendezések üzembe állításánál az adott helyszíneken. Az egyetem elvégzésekor dr. Terplán Zénó meghívta a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépelemek Tanszékére tanársegédnek, majd későbbi találkozásukkor a Budapesti Egyetemre is. A fenti Kutató Fúró Vállalat vidékre helyezésekor, 1970-ben, Várpalota-Komló: osztályvezetői munkakör betöltésére kapott megbízást 1970. október 1-jétől 1987. október 1-jéig – nyugdíjazásáig – tervellenőri beosztásba került az UVATERV-hez, a későbbiekben a Közúti Gépellátó Vállalat Gépész tervezési osztályára, ahol útépítő gépek, repülőgép-vontatók, telefonfülkék terveinek és műszaki leírásainak gyártásba indításához szükséges ellenőrzést végezte. 116
Levélcíme: Kastrupgatan 7, lgh. 1201 SE 184 41 KISTA, Sweden Email: begazy.do@ bredband.net Tel.: 00-46/8-752-75-45 Mobil: 00-46/73-679-72-13
BEGAZY DÉNES (1931) A VERTESZ-nél kezdtem pályafutásomat. Ez a vállalat a GANZVillany utódja volt, ahol az áramellátáshoz szükséges távvezetékek és egyéb elosztói berendezések tervezése volt a feladatom. Rémesen egyoldalú munka volt, nagyon vártam, hogy az egyéves helyben maradási idő lejárjon. Erre az időre esett a tartalékos tiszti kiképzés meg a Forradalom, így az idő gyorsabban telt. 1957-től a Szerszámgépjavító Vállalatnál dolgoztam. Ez a vállalat régi (transzmissziós meghajtású) szerszámgépeket modernizált és egy nagy pontosságú műszerész-esztergapadot is kifejlesztett. Feladatom volt a szükséges szerszámok és készülékek tervezése. Ez már lényegesen sokoldalúbb munka volt, mint az előző munkahelyen és sokkal közelebb állt alapkiképzésemhez. Még érdekesebb lett, amikor az új esztergapad fejlesztésébe is beleszólhattam. Továbbtanulást terveztem, gyengeáramú mérnöki diplomát megcélozva, felvételi kérelmet akartam beadni a Budapesti Műszaki Egyetemre. A vállalati pártbizottság nem javasolta és így nem is mehettem tovább. Az én reakcióm volt a felmondás. Egy évi harc után, bíróság döntött javamra: elengedtek. 117
Berendezés és Gépgyártó Vállalatnál felvettek tervező mérnöknek. A vállalat neve elárulja annak tevékenységégét. Három 1960-ban az Élelmiszeripari gyáregység Budapest, Győr és Pécs telephelyen konzerv- és húsipari gépeket és berendezéseket gyártott – a budapesti tervezőközpont irányításával. Sokrétű munkaköröm volt, hazai és külföldi igényeknek megfelelően célgépeket, berendezéseket terveztem. 1962-től vezető tervező, 1968-tól osztályvezető voltam. Lengyel és szovjet együttműködés is volt: pl. Az oroszok gyártották terveink alapján. A Szovjetunió deli részének palackozott ivóvíz-ellátásához szállítandó gépsorok gyártására írtunk alá hosszútávú szerződést – Moszkvában. Kitüntetés: A sterilkamrás élelmiszergyártás pályadíjának, 1 szabadalom elnyerése, 1969-ben a gépipar kiváló dolgozója. 1971 novemberben Bécsbe utaztam, onnan tovább Stockholmba, fiam gyógykezelése céljából. Rövidre tervezett, legfeljebb pár éves tartózkodás sok évre nyúlt, újra kellett kezdenem mindent. Referencia hiányában és a nagy munkanélküliség miatt nehéz volt a kezdet. Két és fél év után, egy alkalmi munkán keresztül kerültem kapcsolatba a svéd Beruházási Bank műszaki osztályával, ahol rövid idő után alkalmaztak. 1974 és 1979 között dolgoztam a banki hitelt kérő vállalatok beruházási és rekonstrukciós ügyeiben. Színes, sokrétű munka volt, sok új kapcsolattal és sok utazással. Feleségem halála és gyermekeim felügyelet nélkülisége nem engedhette meg a hosszabb távolléteket otthonról, új állás után kellet néznem. Gyártmányfejlesztési osztályvezető voltam rövid ideig egy számlázó gépeket (kassaprinter) gyártó vállalatnál. Az elektronikus vezérlésű írófejek továbbfejlesztésével dolgoztam. Az amerikai Olivetti konkurense voltunk, ezért az megvásárolta vállalatunkat, a gépeket és a gyártást tengerentúlra vitték. Én maradtam. 1980-tól a Svéd Biztonságtechnikai Intézet számítástechnikai osztályán dolgoztam, ahová volt évfolyamtársam, Kassai Gyula ajánlott be; ö is ott dolgozott. A vállat – a TÜV, DNV, AISI, KBH, stb. intézetekkel együtt létesítmények biztonságaival foglalkozott 118
széles területen: a biztonsági előírásoktól, a konstrukciók elbírálásán, a gyártáson keresztül, az üzemeltetés előtti végső próbákig a létesítés minden fázisában. A számítástechnikai osztályon a tervezett berendezések elbírálását végeztem anyagválasztás, gyártástechnológia, szilárdság, üzembiztonság hatósági és szabványi előírások szerint. Feladatom volt, elbírálásom szerint, engedélyezni a létesítést, vagy tervmódosítást kérni. 1997-töl nyugdíjazásom után közel 10 éven keresztül közvetítettem magyar és svéd vállalatok között – saját vállalkozásban. 2007 és 2008-ban mentorként dolgoztam – a régi munkahelyemen; új diplomás mérnököket tanítottam be a vállalat profiljába tartozó szakterületre. Ugyanez megismétlődött 2010-ben, és akkor összeállítottam egy kompendiumot is az említett oktatási célra, amit ma is használnak. 80 évesen végleg nyugdíjba vonultam. Köszönöm az Alma Maternek, oktatóimnak, hogy megtanítottak szakmámra, annak szeretetére és így valamit hozzátehettem a magyar mérnökképzés hírének öregbítéséhez.
119
Címe: 1035 Budapest, Vörösvári u. 33., II/4 Tel.: 06-1/368-4862 Mobil: 06-30/916-6326 E-mail:
belaberzsenyi@ t-online.hu
BERZSENYI BÉLA (1932) Az Egyetem elvégzése után, 1956 májusában a Finommechanikai Vállalathoz kerültem Budapestre. A Szerszámszerkesztési Osztályra, ahol a kivágó és beállító szerszámok tervezési feladatait kaptam. Később a vállalat első indukciós edzőberendezésének üzembe helyezésével és a technológia kidolgozásával bíztak meg. A tartalékos tiszti tanfolyam után visszakerülve a vállalathoz, a Gyártmányszerkesztési Osztályára kerültem és az akkor bevezetésre kerülő magnetofongvártásnál az első típusnak az EHR 11-nek a gyártástechnológiai kidolgozásában kaptam részfeladatokat. Az első típus után a továbbfejlesztett ERKEL és BARTÓK típusok mechanikájának tervezésére kaptam megbízást és az előbbi gyártásának bevezetésében, céleszközök és bemérő asztalok tervezésében segítettem, 1959-ig. Sajnos a BARTÓK típusból csak a prototípus készült el. Profiltisztítás miatt a magnógyártás megszűnt a vállalatnál. Ettől kezdve a vállalat egyik alapfeladatát jelentő, a hadiipari híradástechnika fejlesztését végző Főosztályra kerültem. Köszönhetően a magammal hozott, de az Egyetemen, a Fizika Tanszék mellett műkö120
dő Tudományos Diákkörben és tanszéki demonstrátorként kiteljesedő, az elektronika és rádiótechnika iránti fokozott érdeklődésemnek és ismeretanyagomnak, melyre a vállalat Illetékesei is felfigyeltek. Részt vettem a hazai és a Varsói Szerződés haderőinek híradó-technikai fejlesztésében, a mobilizált (gépjárművekbe épített), illetve stabilan telepített, nagy teljesítményű rövid- és ultrarövid-hullámú rádióállomások fejlesztésében, honosításában, gyártásbevezetésében, továbbá a belügyi szervek részére készülő gépjárműbe telepíthető, illetve a kézi adó-vevő készülékek tervezésében, gyártás bevezetésében, mint fejlesztőmérnök, majd csoportvezető, később osztályvezető. 1978-tól külföldi (nem a Varsói Szerződér haderői) igények kielégítésére, új fejlesztési célok megvalósítására kaptam megbízást: A katonai rádióforgalom felderítése utáni megzavarását eredményező, második és harmadik generációs, gépjárművekbe telepíthető eszközök és rendszerek kifejlesztésére, egy újonnan megalakított főosztály vezetőjeként. Majd a már kész eszközök és rendszerek átadásában és alkalmazásának betanításában vettem részt, egészen az 1992-ben történt nyugdíjba vonulásomig. A katonai híradástechnika fejlesztése érdekében végzett eredményes munkáimért több alkalommal részesültem magasabb elismerésekben és Honvédelmi Miniszteri kitüntetésekben. Társadalmi munkában: 50 évig voltam vezetője a vállalat rádióamatőr klubjának. 1988-98 között a Magyar Rádióamatőr Szövetség elnökévé, majd örökös tiszteletbeli elnökévé választottak. Még az egyetemi évek végén 1955-ben megnősültem. Sajnos 56 évi boldog házasság után 2011-ben Feleségem hirtelen elhunyt. Két Lányom (üzemmérnök illetve gyógytornász) és öt Unokám van. Részt vettem a “Húzótüske” mintájára létrehozott “Tüskehúzó” Szerkesztőbizottságának magalakításában és a MŰ szerkesztésében, írásában, megjelenítésében (CD-n és kis számban nyomtatásban), valamint a rendszeresen megtartott Évfolyam-Találkozók szervezésében. 121
Postai cím: 3529 Miskolc, Aulich Lajos u. 5. 3/2 Tel.: 06-46/366-893 Mobil: 06-20/530-8900 E-mail: kismartonne61@ gmail.com
BODNÁR BÉLA (1933) Az egyetem elvégzése után a huzal- és kötélgyártással foglalkozó December 4. Drótműveknél helyezkedett el, ahol 1956-tól nyugdíjazásáig dolgozott. 1956-tól 1960-ig TMK-irodavezető, 1960-tól 1966-ig üzemvezető, 1966-tól 1983-ig gyáregységvezető, 1983-tól 1991-ig (nyugdíjázásáig) a vállalat termelési főmérnöke. Egyetemi hallgatóként a mechanika tanszéken (1953–54) demonstrátori feladatokat látott el. A diploma megszerzése után több éven át a gépészmérnök-hallgatók diplomamunkáinak készítésénél konzulensként, valamint diplomatervek bírálatával kapcsolódott az egyetemhez. 1964-ben megszerezte a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán a gépipari gazdasági mérnöki diplomát.
122
A December 4. Drótműveknél első feladata volt a Tervszerű Megelőző Karbantartás megszervezése és megvalósítása. Üzemvezetőként fontos szerepet vállalt a hőkezelő berendezések generátorgázról földgázra való átállításához szükséges tervek készítésénél és a berendezések átépítési munkáinak kivitelezésénél. A vállalat fejlesztésével kapcsolatos beruházási költségek csökkentése érdekében a termelő berendezések (húzógépek, hőkezelő sorok) saját erőből történő építési és beszerelési munkáinak végzésénél jelentős feladatot vállalt. Részt vett a speciális termelő berendezések tervezési és kivitelezési munkáiban. Több, nagy jelentőségű újítás (finomhúzó gép, kendersodró) szerzője. A termelés korszerűsítéséhez kapcsolódó „Eljárás és berendezés acélhuzalok patentírozására”, „Berendezés (felső tüzelésű kemence) fémtermékek bevonására”, „Eljárás és berendezés szabályos acélfonatok előállítására” c. találmányok társszerzője. Fontos szerepe volt az „Eljárás és berendezés tűzött laposkötél gyártására”, c. találmány tervezési és kivitelezési munkáinak végzésében. A vállalatnál végzett tevékenységéért kapott elismerések: 9 alkalommal a Vállalat Kiváló Dolgozója, 1966. Kiváló Munkáért Kitüntetés, 1987. Kohászat Kiváló Dolgozója. Az újítások eredményei alapján három alkalommal kapta meg a Kiváló Újító arany fokozatú jelvényt. A találmányok eredménye alapján 1982-ben és 1988-ban Kiváló Feltaláló arany fokozatú kitüntetésben részesült. Több évtizedes polgári védelmi munkáért megkapta a 25 éves Honvédelmi Érdemérem miniszteri kitüntetést.
123
Címe: 8200 Veszprém, Lóczi L u. 33/1 Tel.: 06-88/420-427 Mobil: 06-70/536-7149 E-mail: bogdankalman33@ gmail.com
BOGDÁN KÁLMÁN (1933) Kenderesen születtem 1933 január 1.-én , az általános iskola 4 osztályát egy kis faluban Dombiratoson végeztem el. A II. Világháborúban édesapám és a bátyám katonák voltak és mindketten meghaltak. Ez után édesanyámat (tanítónő volt) Egerbe helyezték és én így a gimnázium 8 osztályát már Egerben a Ciszterci Rend Gimnáziumában végeztem el. Az érettségi után felvételt nyertem Miskolcra a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépész-mérnöki Karára és ott védtem meg a diplomámat 1956 májusában. Az első munkahelyem a Közép-Dunántúli Szénbányászati Tröszt Pusztavámi Bányaüzeme volt, ahol mint az üzem gépészeti vezetője dolgoztam 1956-tól 1962-ig. Itt a legfontosabb feladata volt a széntermelés biztosításához a Bányaüzem gépeinek és villamos berendezéseinek üzemeltetése és ezek karbantartása és javítása. Ebben az időszakban (1956–1960) indult be a szénbányászat gépesítése, hogy a vágathajtásoknál, a rakodásnál, a szállításnál, a fejtések biztosításánál az emberi erőt ki lehessen váltani bányagépekkel. Meg kellett szervezni a szakember gárda oktatását, hogy az új bányagépeket kezelni, üzemeltetni és javítani tudják. Közismert, hogy az évtizedek alatt megszokott munka124
végzés helyett az ÚJ bevezetése nem az egyszerű dolgok közé tartozik. Ebben az időszakban (nem volt még gáz, olaj és atom erőmű) csak egy Istent ismertünk a TERMELÉST (tonnában kifejezve) és ha ezt egy gép meghibásodása (pl. gumiszalag szakadás) akadályozta, akkor az mindig egy nem kívánatos harcot jelentett számunkra. Ez kötötte le energiánk nagy részét , az helyett hogy inkább a bányagépek korszerűsítésével, azok fejlesztésével foglalkoztunk volna. Ezek a gondok nagymértékben megváltoztak amikor 1962-ben behelyeztek Veszprémbe a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt (KDT) központjába és ott mint a tröszt gépészeti vezetője dolgoztam 1974-ig. A KDT-hez tartoztak az Ajkai Szénmedence bányaüzemei (Padrag, Jókai, Ármin) valamint Dudar, Balinka és Pusztavám. Itt már egész más volt a feladatom. Koordinálni kellett a Bányaüzemek gépészeti tevékenységét, a bányagépek, a villamos berendezések és a nagyfeszültségű hálózatok, transzformátor állomások üzemeltetését, javítását, karbantartását. Ez időszakban – (1960-as és az 1970-es évek) – volt a szénbányászat legnagyobb fellendülése. Ezzel együtt jártak a nagy fejlesztések és beruházások, melyekben 100 %-osan részt kellett vennem, a tervezésekben, a kivitelezésekben és aztán üzemeltetésekben. (Pl. Lejtős aknai szállító rendszerek, nagy teljesítményű vízmentesítő telepek , földalatti és külszíni 5 kV-os, 22 és 35 kV-os villamos hálózatok). A termelési igények (tonna) növekedése magával hozta az új bányagépek, a széngyaluk (Reisshaken, Gleithobel), a maróhengerek, a páncélkaparók beszerzését és azok termelésbe állítását. Ehhez a feladathoz nagyon sok külföldi utazás is hozzátartozott. Kiválasztani a mi kőzet-viszonyainkhoz megfelelő berendezéseket , megtanulni azok működését és itthon pedig ezek üzemeltetését megtanítani a mi szakember gárdánkkal. Mérföldkövet jelentett amikor a fronfejtésekben a százéves hagyományokkal rendelkező fa-biztosítások helyett először az acéltámok jelentek meg , majd ezeket felváltotta a hidraulikus rendszerrel működő (angol és német gyártmányú) gépesített biztosítás. Nagyon szép, de sok kudarccal járó nehéz feladatok voltak ezek. Ezen munkák töltötték ki az életemet egészen 1974-ig, amikor is áthelyeztek az újonnan megalakult Magyar Szénbányászati Tröszthöz Tatabányára és itt voltam a MSZT gépészeti vezetője 1981-ig azaz a Tröszt 125
megszűnéséig. Itt már az intézkedéseink országos szintre terjedtek ki. Annak idején a tröszti szervezet miatt egységesen kellett a bányagépek bel- és külföldi megrendeléseit intézni. Ez nagyon sok egyeztetéssel járt, mert a szénbánya vállalatok különböző igényeit mind ki kellett elégíteni. Sok munkát jelentett számunkra, hogy az angol minta alapján (National Coal Board) beindítsuk a bányagépek u.n. tipizálását azaz az egységesítését. A szervezési feladatainkhoz tartozott, hogy kisegítsük az egyes vállalatokat olyan esetekben, ha szüksége volt különféle nagy értékű bányagépre és ugyan az egy másik vállalatnál üzemen kívül állt a raktárban. Nagy volt a nemzetközi kapcsolatok kiépített rendszere is, amelyben természetesen részt kellett vennem. Vezető szerepet vállaltunk a KGST Szénbányászati Szabványosítási Bizottságában is. Ennek a Bizottságnak 10 éven át én voltam a vezetője. Az MSZT szervezetét 1981-ben megszüntették és ugyan akkor Szénbánya Vállalatokat vontak össze. Ilyen volt a Várpalotai és a KDT összevonása is. Új neve a Veszprémi Szénbánya Vállalat lett. Ide helyeztek és az 1990 évi nyugdíjba vonulásomig itt voltam a Gépészeti majd a Fejlesztési Főosztály vezetője. A nyugdíjazásom után mint üzemvezető dolgoztam a ScharfHungária Kft-nél, majd a Veszprém Megyei Bíróságon mint igazságügyi szakértő és az ORFK Csopaki Rendőr Szakiskolájában mint német-angol nyelvtanár. Kitüntetéseim: Kiváló Dolgozó (1959, 1966, 1969, 1975, 1981, 1984), Miniszteri kitüntetést 1987-ben, Munkaérdemrend bronz fokozatot 1976-ban kaptam. Irodalmi tevékenységeim: Előadásokat országos konferenciákon, szimpóziumokon és a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen öszszesen 21 alkalommal tartottam. A Bányászati és Kohászati Lapokban 7 szakcikkem jelent meg és jelenleg is folyamatosan küldők német-angol rövid fordításokat a Lapok számára. Családi életem pedig: tanárnő feleségem 2013-ban meghalt, két gyermekem és három unokám van. Szabadidőmben a hét öt napján német és angol nyelvet tanítok felnőtteknek. 126
Címe: 1025 Budapest, Vérhalom tér 4., I.4 Tel.: 06-1/326-5824 Mobil: 06-20/267-5064
BORBÁS GYULA (1930) Az egyetem elvégzése után Budapestre, a Fémlemezipari Művekhez került, ahol üzemmérnökként, később gyártmányfejlesztőként dolgozott 1960-ig. 1960-tól a Magyar Acélárugyár műszaki fejlesztésén dolgozott, majd az 5 vállalat összevonásával létrejött Szerszám- és Gépelemgyárak – mint nagyvállalat – gazdasági, elemzési osztályának csoportvezetője lett. 1966-1968 között a Budapesti Műszaki Egyetem Gépipari- Gazdasági Mérnök szakát – munka mellett – végezte el. 1978-tól két éven át a Gépipari Technológiai Intézetnél dolgozott, ahol az új, korszerű technológiák üzemi bevezetése volt a feladata. 1970-től a Munkaügyi Minisztérium Szakképzési osztályának vezetője lett. Irányítása alá tartozott az ország Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolái számára a szakmai tantervek készítése és az iskolák ellátása. Továbbá a meglévő és az új szakmák felülvizsgálata, fejlesztése.1973-tól a Minisztérium által létrehozott Intézet igazgatója lett. Irányítása alatt feladata volt az említett iskolák részére a szakmai tananyagok és szemléltető eszközök fejlesztése, gyártása és ellátása. 1982-ben az intézet – átszervezés során – az Országos Pedagógiai Intézethez került, ahol nyugállományba vonulásáig, a korábbi feladatait látta el. 1978-ban a „Kiváló Munkáért”, majd 1986-ban a „Szocialista Kultúráért” kitüntetésben részesült. 127
Címe: 1144 Budapest, Füredi u. 9/c III 12 Tel.: 06-1/384-6501 E-mail:
[email protected]
CSAPÓ ISTVÁN (1931) A diploma megszerzése után szakmai pályafutásomat az EMAG-ban kezdtem gépszerkesztőként. Ezt követően a további munkahelyeken és munkakörökben dolgoztam: - 1962-től a Malomgép Fejlesztő Intézetben géptervezőként először szakosztályvezetőként, majd 1966-től osztályvezető helyettesként, - 1973-tól az ÉLGÉP-nél irányító tervezőként szerkesztő csoportvezetői beosztásban, - 1976-tól a MEZÉLSZÖV-nél műszaki osztályvezetőként, - 1989-től a Monori Mezőgépgyár tervezési és fejlesztési osztályvezetőjeként nyugdíjba vonulásomig (1991-ig) dolgoztam. Ezután az AGRBER-ÉGTI-nél Műszaki-gazdasági tanácsadóként még egy pár évig folytattam tevékenységemet végleges visszavonulásomig. 1953-óta házasságban élek, melyből egy fiam és egy lányom született. Van két fiú és egy lány unokám. Közben a BME-én gépszerkesztő szakmérnöki diplomát szereztem 1962-ben. Fejlesztési területeim: malomipari, mezőgazdasági, baromfi-feldolgozó gépek tervezése OMÉK kitüntetéseim: • 1966-ban bronz – MTZ traktorra szerelhető hidraulikus markoló • 1978-ban arany – baromfi feldolgozó gépek • 1986-ban arany - baromfizsiger-kiemelő automata (BNV-n kiállításra került) 128
Címe: 2120 Dunakeszi, Szabadka u 34/b, 3/13 Tel.: 06-27/635-033 Mobil: 06-30/855-6477 E-mail: csedrekilaszlo@ t-online.hu
Dr. CSEDREKI LÁSZLÓ (1932) Végzettsége:
okl. Gépészmérnök NME Miskolc 1956 okl. Gépipari gazdasági mérnök NME Miskolc 1962 Műszaki doktor BME 1973
Az oklevél megszerzése után, a diósdi, majd áthelyezés révén a debreceni Gördülő Csapággyárban fejlesztőmérnök 1959 jan. l5-ig, amikor a Lakatos és Gépipari Vállalat főmérnökévé nevezik ki, majd vállalati egyesítés során, a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár főmérnökeként működik 1964. március 1-ig. E beosztásában a szakosodó magyar mezőgép ipar keretén belül, megszervezi a hazai növényvédő gépgyártást, ennek RAPITOX gépcsaládjának sorozat-gyártását, tagja az iparági kollégiumnak. 1964. március 1-től a Hajdúsági Iparművek főmérnöke, majd az ipari szervezeti rendszer fejlődése során műszaki igazgatója, vezérigazgató helyetteseként működik 1979 októberéig. Ez időszak alatt feladata elsősorban a hadiipari vállalat termelési szerkezetének átalakítása, amelynek során kialakult a magyar háztartási gépgyártás keretében, a mosógépek, centrifugák, porszívók, forróvíztárolók magas technológiai színvonalú tömeg-termelése, és infrastruktúrája. Az automata mosógépgyártás, valamint a magas fokon automatizált 129
lapradiátor gyártás nagyszabású komplex gyárfejlesztés keretében alakult európai színvonalúvá, aminek során a vállalat teljes szervezeti, technikai és irányítási feltételrendszere korszerűsödött, az alakítási, mozgatási és irányítási elemek egyenszilárdságán alapuló gyártási főfolyamatok kialakításával, és szinkronizálásával. 1979. november 1-től, a Tungsram Rt. hajdúböszörményi alkatrészgyárának igazgatója, majd 87-ben megszervezi három földrajzilag is elkülönült gyárból a Tungsram integrált volfrám iparát, és a volfrám technológia magas színvonalú folyamatos fejlesztését biztosító gépgyártást. Az így létrehozott Vákumtechnikai Alkatrész és Gépgyár igazgatója 1994. december1.-i nyugdíjba vonulásáig. A gyár a mai napig, a Generál Electric Lightig Hungari kivállósági központja. Az állami vagyonügynökség a Magyar Gördülőcsapágy Művek igazgatóságába delegálta 1992-ben, ahol a vállalat 1996-ban történt privatizációjáig működött. Vállalati beosztásai mellett, az ország változó ipari-gazdasági struktúrájának különböző intézményeiben voltak delegált, vagy választott tisztségei. Így a KGST keretén belül működő egyik gépipari vegyes bizottság magyar elnöke és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Magyar Szabványügyi Hivatal szakértőjeként tevékenykedett. Az Országos Vezetőképző Központ meghívott előadója. Gyakorlati tapasztalatait, mintegy negyven publikációban tette közzé. A szakma társadalmi vonatkozásaival a GTE országos elnökségének és végrehajtó bizottságának tagjaként, valamint a MTESZ debreceni titkáraként került kapcsolatba. Munkásságát több állami, miniszteri, vállalati és társadalmi kitüntetéssel ismerték el, így: a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata, a Gépipar Kiváló dolgozója /3x/, Bánki Donáth díj, MTSZ díj, GTE Egyesületi érem, Silye János díj, stb. Nyugdíjba vonulása után szobrászati tevékenységet folytat. Alkotásainak művészi színvonalát 2011-ben, „Holló László” díjjal ismerték el. Fia baleseti sebész főorvos, lánya fog szakorvos. Két fiú unokája PHD kutató fizikus, illetve okl. gépészmérnök. Két leányunokája bölcsész Russzológus, illetve gazdasági management egyetemi diplomával rendelkezik. 130
Címe: 3530 Miskolc, Korvin Ottó u. 8. I/1 Tel.: 06-46/747 054 Mobil: 06-30/652-5402
DEÁK ISTVÁN (1933) Az egyetem elvégzése után a Borsodvidéki Gépgyárba kerül. 1960-ban a miskolci Műanyaggyár főmérnökévé 1977-ben az AVAS Bútorgyár igazgatójává nevezték ki, mely munkakört nyugdíjazásáig töltött be. Közben l972-ben a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán gazdasági mérnöki oklevelet szerez. 1961-től a Gépipari Tudományos Egyesület B.A.Z. megyei szervezete Műanyag Szakbizottság tagja.1971-1976 között elnöke. Az egyetem Gépészmérnöki Karán Szerkezetianyagok technológiája tantárgy keretén belül a műanyagodat gyakorlati órán belül oktatja, 1962-1976 között városi és megyei szakközépiskoláiban előadásokat tart, műanyag alapanyagokból, gyártástechnológiáról, valamint az ipari háztartási csomagolás felhasználásáról. 1977-től a Borsod-Abauj-Zemplén megyei Faipari Tudományos Egyesület tagja, 1981-től a FA TE elnöke, 1983-tól az Országos Bútoripari Egyesülés Igazgató-tanácsának tagja. Gazdasági munkájáért,tevékenységéért kapott elismerések; 1964, 1966, 1969 években Kiváló Dolgozó kitüntetés 1977-ben Nehézipari Kiváló Dolgozója 1981-ben Munkaérdemrend ezüst fokozata kitüntetés Társadalmi munkájáért 1974-ben SZOT emlékérem kitüntetésben részesült. 131
Címe: 2840 Oroszlány, Haraszthegyi u. 23. Tel.: 06-34/361-984 E-mail: szentgyorgyi.a@ hotmail.com
DEMETER FERENC (1931) Egyéni boldogulása, folyamatos szakmai fejlődése szorosan kapcsolódik az Oroszlányi Szénbányák Vállalat kiteljesedésével, ahol megkezdte a szakmai munkáját és dolgozott 1956- 1989 között. Első munkahelye az oroszlányi XlX-es Bányaüzem volt, ahol gépészeti vezetőként dolgozott 1956. május 1-jei kezdéssel. 1957. január 1-jével áthelyezték a Központi Műhelybe üzemmérnöknek. Ebben az időben létesítésük sorrendjében a XVIII-as, XVI-os, XVII-es és XlX-es bányaüzemek tartoztak vállalatukhoz. Az üzemekben tapasztalta, hogy a rendkívül fontos függőleges aknák szállító berendezéseinek üzemeltetése és karbantartása nem felelnek meg a hatósági és biztonsági előírásoknak Javaslatára a függőleges aknaszállító berendezések üzemeltetését mű-szakilag és személyileg kivették a bányaüzemek kezéből és a Központi Műhely irányítása alá helyezték vezetése alatt. Ezáltal biztosítva volt, hogy az üzemek főmérnökei termelési okokra hi132
vatkozva késleltessék a szükséges munkálatokat. Módszerük bevált, s a bányahatóság az ország más szénbányáinak is előírta alkalmazását. 1958-ban áthelyezték a Vállalat Beruházási Osztály Gépészeti Csoportjába, ahol két évig dolgozott az akkor egyik legismertebb bányagépész Szilárd József beosztásában, az ő nyugdíjazásáig, 1960-ban megbízták a Gépészeti Csoport vezetésével, ami egybeesett a vállalat nagyarányú fejlődésének kezdetével, amely csúcsidőben 7000 főt foglalkoztatott. Az új bányaüzemek létesítése során szorosan együttműködött vállalatuk illetékes osztályaival, tervező és kutató intézetekkel, hatóságokkal és kivitelezőkkel. Egymás után helyezték üzembe az állami nagyberuházásból létesült üzemeket, XXI., XXII. Bányaüzem, Márkushegyi Bányaüzem, a vállalat szállítási rendszerének rekonstrukciója, szénelőkészítés korszerűsítése stb. 1984-ben megbízták az akkori Bányaépítési Osztályon osztályvezető-helyettesi munkák végzésével gépészeti csoportban, addig is fennálló kötelezettségei mellett. A nagy kiterjedésű vállalat területén található valamennyi gépészeti és villamos létesítmény csoportjuk az ő közreműködésével létesült. A vállalat megalakulása után megkezdte működését az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület helyi csoportja, melyek alapító vezetőségi tagja volt. Társadalmi munkát a bányász szakszervezetben végzett, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja volt három választási cikluson keresztül.
133
Címe: 2119 Pécel, Jókai u. 36. Tel.: 06-28/742-089 Mobil: 06-30/584-5811 E-mail: talas.vera@ googlemail.com
Dr. EMŐDI KÁROLY (1931) 1956 május 2-án a Miskolci Nehézipari Egyetemet végzett 11 mérnök kollégámmal a Debreceni Gördülőcsapágy Gyárban irányítottak munkavégzés végett. A gyárban megkeresésünkkor a gyár főmérnöke fogadott minket. A Főmérnök röviden bemutatta a gyárat, amit a mi bemutatkozásunk követett. Mivel az egyetemen honvédelmi ismereteket is oktattak, így annak elvégzése után augusztus 1-vel behívtak bennünket Budapestre, 3 hónapra, a Gábor Áron tüzér technikus tiszti iskolába. A katonai szolgálat október 23-án a forradalmi események következtében félbeszakadt. A csapágygyárba november elején munkára jelentkeztem. Az NME-et végzett mérnökök tudása nagyban hozzá járult a magyar csapágyipar fejelődéséhez, hiszen rövid időn belül minden kolléga vezetői állást töltött be, mint gyárigazgató, szakmai igazgató, főosztályvezető. Mindez azt igazolja, hogy az NME-en jó szakmai útravalóval látták el a végzett mérnököket. Az előzményeken túl: Röviden szeretném vázolni a Magyar Csapágyipar létrejöttét: A felszabadulás után a Népgazdasági Tanács a Magyar Népgazdasági 134
Kormánytól átruházott hatáskörbe a Nemzeti Vállalatról szóló 1948 XXXVII Tv./Nvt. 8 §-a, valamint a 8.230/1948 korm.sz. rendelet 3. § alapján az 1950 évi február hó 16 napján 119/7/1950 sz. alatt hozott határozatában Csapágyjavító NV cég alatt nemzeti vállalat alapítását határozta el, és a vállalat telephelyéül Diósdot és Debrecent jelölte ki. A magyar gördülőcsapágy gyártás számottevő mennyiségben Debrecenben, Diósdon és Csepelen, kb. 1952-ben indult meg 1963. április 1-én a debreceni és diósdi csapágygyár egyesülésével megalakult a Magyar Gördülőcsapágy Művek, debreceni székhellyel. Ezzel a Magyar Gördülőcsapágy Művek a gördülőcsapágy és csapágyalkatrész profil gazdája lett – debreceni gyárgolyós, diósdi gyárgörgős/ kúpgörgős típussokkal 1971-ben a vállalatot felügyelő miniszterhelyettes utódja, az újonnan kinevezett Miniszterhelyettes, szervezeti változást hajtott végre a vállalatnál Meg kell említenem, hogy ez a változás részemre a Csavaripari Vállalathoz történő beruházási helyettes igazgatói kinevezést jelentette. Itt feladatom volt mintegy 900 M Forintos beruházás levezénylése, melyen belül a rekonstrukciós feladat mellet, egy új Dombóvári gyár megvalósítása is szerepelt. Az általam felkeresett felsőbb vezető –Fogadjam el a csavaripari vállalathoz történő kinevezésemet A csavaripari vállalatnál a feladatomat megfelelően láttam el, ezt bizonyítja a felügyeletet ellátó miniszterhelyettes által 1975 december 15-nek Sz.1623/75 számú levele, mellyel felment a beosztásom alól, és ezzel egy időben a Kohó és Gépipari Miniszter által az 1616/75 számú levelével kinevezett a KGM Beruházási Főosztály, Főosztály Helyettes vezetőjévé és megbízott a Gépészeti Osztály vezetésével. Előző munkahelyemen végzett munkám elismeréseként 1973-1975 kiváló dolgozói kitüntetésben, 1976-ban Gépipar kiváló kitüntetésben részesültem. Az új beosztásban végzett munkám elismeréséül, KG Miniszter 1977. január 1-vel a sz.98/77 sz. levelében a Beruházási Főosztály Főosztályvezetőjévé nevezett ki. A Kohó és Gépipari Minisztériumban, a tárca beruházása terén végzett eredményes munkásságomért az Elnöki Tanács 1980-ban a Munka Érdemérem Arany fokozatával tüntettet ki. 135
Címe: 1141 Budapest, Vágsellye utca 6/A Tel.: 06-1/222-0910 Mobil: 06-30/215-1902 E-mail: ferenc.erdelyi@ t-online.hu
Dr. ERDÉLYI FERENC (1932) Szakmai életrajz 1932-ben született Debrecenben, elemi és középiskoláit ott végezte. 1951-ben a Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1956-ban szerzett kitüntetéses gépészmérnöki oklevelet a Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Gépészmérnöki Karán. 1956-63 között gyakornok, majd tanársegéd a Kordos József professzor vezette Mechanikai Technológia II. tanszéken. 1957-59 között félállású tervező mérnök a Lenin Kohászati Művekben. 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) villamosmérnöki oklevelet szerez. Az NME Szerszámgépek tanszékének alapító tagja. 1963-tól itt tanársegéd, majd adjunktus. 1968-71 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) aspiránsa, Dr. Sályi István professzor irányításával. 1973-tól egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes. Részt vesz a Szerszámgépek Tanszék tárgyainak oktatásában. Több tantárgy tananyagának összeállítója és jegyzője: Automatika, Automaták és gyártórendszerek, Digitális vezérlés136
technika, Szerszámgépek számjegyvezérlése, stb. Megszervezi a Szerszámgépek Automatizálása szakmérnöki szakot, valamint a Gépészmérnöki szakon a Rendszerszervező és az Automatizálási szakirányt. Részt vesz a Szerszámgépek Tanszék kutatásaiban és ipari megbízások teljesítésében. Szerepet vállal a Szerszámgépipari Művek, a Csepeli Szerszámgépgyár és a VILATI korszerű termékeinek fejlesztésében. Két elfogadott szabadalom birtokosa. Két ciklusban tag a Miskolci Egyetem (ME) Gépészmérnöki Kari Tanácsban, Tagja a Gépészkari Számítóközpontot létrehozó kari bizottságnak. Fő kutatási területei: Szerszámgépek számjegy-vezérlése (CNC). Szervó rendszerek és elektronikus kinematikai láncok. Szerszámgépek állapot-felügyelete. 1994-től a műszaki tudomány kandidátusa (MTA). Értekezésének címe: „Szerszámgépek és gyártórendszerek számítógépes vezérlése”. Tagja az Informatikai Intézetet szervező gépészkari bizottságnak. 1994-től az új Informatikai Intézet igazgató helyettese. 1998-tól az Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető helyettese. Új tárgyakat fejleszt: Műszaki kommunikáció. Termelési folyamatok modellezése. Számítógépes gyártásirányítás. Megszervezi a Számítógépes Műszaki Tervezés szakmérnöki szakot. Részt vesz a Hatvany József Informatikai Doktori Iskola megalapításában. Két doktori tantárgy előadója, 11 doktorandus hallgató vezetője. Informatikai projektek szakmai irányítója a termelésinformatikai rendszerek fejlesztése területén. 2000-től a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Közlekedés-mérnöki Karán tudományos főmunkatárs, több új tárgy előadója: Irányító rendszerek, Üzemi logisztika – termeléstervezés. 2002-2006. között az MTA Termelésinformatikai kutató csoport tudományos főmunkatársa. Részt vesz az MTA SZTAKI által vezetett „Digital Factory” és a „VITAL” konzorciális NKF projektek 137
megvalósításában. 2010-2014 között – mint doktori tárgy előadó – részt vesz az ME és a BME PhD és MSc képzésében. A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Szerszámgépek szakcsoportjának elnöke (1988-93). A GTE Gyártási Rendszerek szakosztály vezetőségének tagja: Az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottság (1985-99), majd a Számítástechnikai és Automatizálási Tudományos Bizottság (2004-) tagja. A Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) Számítástechnikai bizottságának titkára: (1984-90). A Magyar Mérnökakadémia (MMA) alapító tagja (1990-): Több, mint 60 magyar és idegen nyelvű szakmai publikációja jelent meg folyóiratokban és konferencia kiadványokban. 4 egyetemi jegyzetet írt, 3 szakkönyvben társszerző, 2 elfogadott szabadalom birtokosa. Több, mint 20 fejlesztési tanulmány társszerzője. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) szakértője. Kitüntetései: „Oktatásügy kiváló dolgozója” (1968), „Munka érdemrend” bronz fokozat (1972), „Miniszteri Elismerő Oklevél” (1973), „Műszaki Irodalmi Díj” (1984, 1997), „Pedagógus szolgálati érem” (1995), „Pattantyús Á. Géza” díj (1998), „Miskolci Egyetem Jubileumi Emlékérem” (1999). MTA SZTAKI Intézeti díj (2005). A GTE tiszteleti tagja.(2007). Címzetes egyetemi tanár (2008, Budapesti Műszaki Egyetem). 2013-tól csak nyugdíjas. Nős, felesége nyugdíjas főelőadó, 2 gyermeke és 4 unokája van.
138
Címe: 3529 Miskolc, Andrássy u. 68. Tel.: 06-46/376-147 Mobil: 06-70/577-2141 E.mail:
[email protected]
ERŐS LÁSZLÓ (1933) 1956. májusában az Egyetem az Újpesti hajógyárba irányította, ahonnan augusztus 1-jén katonaság végett 3 hónapra be kellett vonulnia a Gábor Áron tüzértiszti iskolába. Az októberi eseményeket részben itt élte át, azzal, hogy október 23-án kimenőn volt és a Bem szobornál, illetve a Köztársaság téren saját szemével látta az igazi október 23-át. Családi okok miatt 1957. elején a hajógyárból a Miskolci Vízügyi Igazgatósághoz helyezték át, ahol részben tervezési, részben folyószabályozási munkákban vett részt. Itt igazi sikerélményt szerzett a Tisza sodorvonalának áthelyezésével, amiről a műszaki egyetemen semmit sem hallott. 1959 tavaszán került a Diósgyőri Gépgyárhoz, ahonnan 1989. május 12-én – korkedvezménnyel – nyugdíjba vonult, így a munkakönyvében csak egyetlen cég, a DIGÉP szerepel. A DIGÉP-ben szinte valamennyi középvezetői beosztást volt szerencséje betölteni, amelyek zöme említést sem érdemel. 1970-től a Fővállalkozási Főosztályt 139
vezette, és ebben a beosztásban négy kormánykitüntetést kapott, továbbá számolatlan „Kiváló Dolgozó” elismerésben részesült. Az igazi sikereket a vállalkozási szakma megismerése után érte el. Itthon valamennyi kormány által kiemelt létesítményen szerződési kötelezettséggel kellett vállalkozni. A kiMnÉI munkák megszerzése és kivitelezése azonban olyan élményekkel gazdagította, amit az egyetemi oktatás akkor képtelen volt megadni. A DIGÉP polgári és hadiipari termékeivel Kuwaittól Dániáig, az egész észak-afrikai parton, az egész közel- keleten, Iránban, közép- és dél-Afrikában, sőt az amerikai kontinensen is jelen volt, ahol nem termékeladásról, hanem eredményköteles vállalkozásról volt szó. A cég hadiipari termékeivel kapcsolatos üzleteknél hasznát vette az egyetemi katonai kiképzésnek, ahol a 152 mm-es löve gek megismerése képezte a tananyagot. A DIGÉP hasonló termékkel üzletelt mindenhol, ahol azt megvették. Egyebek között Iraknak is szállítottak teljes légvédelmi rendszert. Irakban egyébként 33 alkalommal jár, 20 hűtőházat fővállalkozásban és egy kiváló csapat élén kulcsrakész állapotban át is adtak. A legmagasabb beosztásom: A DIGÉP-nél a Fővállalkozási Főosztály vezetése, kereskedelmi igazgató-helyettesi besorolással. 1) Az egyetem által adott tudásanyag mellé nyelvet kellett tanulni. Szerencsémre alapos német előképzettségem volt, amivel először az import, később a teljes export ügyintézésének bonyolítása és ellenőrzése hozzám került. Meg kellett tanulni itthon azt, hogy miként kell külföldön és a külföldiekkel idegen nyelven „üzletelni”. Megalapítottam a „Coopinfo” német-magyar mérnökirodát, és a későbbiekben mint vállalkozó tevékenykedtem 2) A munka része volt a gyakori utazás, főleg a közel keleti országokba, mint pl. Irak, Irán, Kuvait, Szíria, Szaudi, India, stb. De Dél-Ukrajnába is eladtunk 6 db. 6500 vagonos alma hűtőt, és a SZU-nak 10 komplett vasúti vasbetontalpat gyártó gépsort, stb. Mindenhol vettünk és mindenhova eladtunk. 140
3) Tolmácsként és szakmai tanácsadóként részt vettem az NSZK-ban több létesítmény kivitelezésében, pl. Berlinben 5 db ötcsillagos szálloda teljes épületgépészetének, a Karlsruhei szívkórház steril szektorának és több épületgépészeti vállalásnak a kivitelezésében, általában a STRABAG világcég partnereként. 4) Amire különösen büszke vagyok? Egyetlen speciális és polgári termékünkre sem kaptunk reklamációt. Amit eladtunk, az vagy eleve jó volt, vagy a szerviz-szolgálattal rendbe tettük, ill. beüzemeltük. A szolgálatunkat mindenhol barátilag fogadták, akár egy sivatagi sátorban, akár egy 5-csillagos szálloda tárgyalójában. 5) Még ma is aktív vagyok, részben a korábbi vállalások munkáinak a befejezésében. pl. a hamburgi kikötőben 3 db. 100000 vagonos gabonatárolójának a befejezésében, és a Rajnán, (a „Lorelei” szikla közelében levő) elektronikusan vezérelt hajóút nyomvonalának kialakításában, e munkák elszámolásában, és részben a létesítmények szerződéstechnikai lezárásában. Az Egyetemre, évfolyamtársai zömére és volt oktatóira boldogan emlékszik vissza.
141
Címe: 3519 Miskolc, Zólyomi u. 1/a Tel.: 06-46/422-360 Mobil: 06-30/919-8006 E-mail: g.arisztid@ upcmail.hu
GINOVSZKY ARISZTID (1932) A diploma megvédése után a budapesti Vasöntöde Üzembe irányítottak. A Vállalatnál való jelentkezésem alkalmával egy hét szabadságot kértem, hogy a Minisztérium segítségével miskolci üzembe kerüljek át családi okok miatt Ez sikerrel járt és így kerültem a miskolci December 4 Drótművekhez. Ez az üzem egy eredetileg német tulajdonú 1912-ben alapított kohászati üzem volt. Ebben az üzemben egy kohómérnök, a többi műszaki vezető idős, felsőipari-iskolai végzettségű vezető volt. Évfolyamunkról egyedüli évfolyamtársunk Bodnár Béla volt akit rögtön ide neveztek ki. A gyárban végigjártam a teljes szamárlétrát. Kezdve gyakorló mérnöki beosztással, majd gépkocsi előadó,beruházási előadó, beruházási osztályvezető, fejlesztési főmérnök, végül az utolsó két évben műszaki igazgatóként fejeztem be tevékenységemet. A felsorolt beosztásokból adódóan tevőlegesen vettem részt abban, hogy a válla142
lat területileg duplájára, termelés mennyiségben négyszeresére, létszámban ötszáznéhány főről kettőezer-háromszáz főre növekedett. Tevékenységem alatt a nagy szilárdságú sodrott betonfeszítő pászma, hegesztett építőipari hálók, építőipari acélhaj, öntvénytisztító acél-szemcse, pezsgősdugó leszorító kosár uj gyártmányok bevezetésére került sor. A technológiai fejlesztések terén a kemencék generátorgázról földgázra való átállítása, a sósavas huzalpácoláshoz osztrák automatasósavregeneráló beépítésére került sor Az épületek bővítése során 100x200 m-es hagyományos vasszerkezetű gyártócsarnok és egyéb hasonló méretű betonszerkezetű épületeken túl egy legmodernebb feszített kötélszerkezetű csarnok építésére került sor. Ez utóbbi húzócsarnok kivitelezésének egyedi kivitelezését a helyszűke tette szükségessé, ami azt jelentette, hogy a meglévő üzem egyetlen faszerkezetű üzemcsarnok fölé és köréé egy 30x50 m-es csarnokot építettünk. A különleges feladat az volt, hogy a kérdéses húzóüzem – amely egyedüli volt – a z építkezés alatt nyolc napos leállás kivételével a teljes három műszakos üzem biztosítva legyen. A Vállalatnál jó családias hangulat uralkodott. A magam részéről szakmai és kollegális vonatkozásban egyaránt szerencsésnek és megelégedettnek mondhatom az ott eltöltött időszakot.
143
Címe: 8100 Várpalota, Liliom u. 2. Tel.: 06-88/746-981 Mobil: 06-20/325-5639 E-mail: hisztaykalman@ freemail.hu
HISZTAY KÁLMÁN (1930) Az egyetem elvégzése után a Kurityáni Bányaüzem majd a Berentei Bányaüzem gépészeti vezetője voltam. 1961-től a Várpalotai Szénbányáknál dolgoztam tervezőként. Hidraulikus önjáró biztosítóberendezések fejlesztésével foglalkoztam, mely vállalati szabadalom is lett. Eredményes tevékenységemért a Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozatával tüntettek ki. 1981-től a Veszprémi Szénbányáknál folytattam a VHP pajzsok fejlesztését, majd 1990-ben nyugdíjba vonultam. 1956 óta vagyok nős, egy lányom van. 2 unokával és egy dédunokával büszkélkedhetek. Hobbim a barkácsolás, kertészkedés, sokat olvasok.
144
Címe: 1182 Budapes, Kétújfalu u. 10. Tel.: 06-1/292-1889 Mobil: 06-20/380-7786 E-mail: ferenc.horvai@ gmail.com
HORVAI FERENC (1932 ) Egyetemi tanulmányai befejezése után Budapesten, az ÉM. Építőgép Gyártó és Javító Vállalatnál vállalt munkát. 1956-1959-ig a termelés, szervezés és irányítás területén dolgozott. 1959-1963-ig a gyár tervezési osztályának volt a vezetője. A kormány nagyarányú lakásépítési programjához kapcsolódva, a magasépítés gépesítését a gyár feladatul kapta. Ekkor kezdte el a gyár a különböző daruk, (toronydaruk, kúszódaru, bakdaruk stb.) és más, az építés gépesítését szolgáló gépek, berendezések, tervezését, fejlesztését és gyártását. 1961-ben, irányítása mellett egy új paraméterű önszerelő toronydaru tervezésére, (kifejlesztésére), és gyártására került sor. A fejlesztés több új egységet valósított meg a korábbi konstrukciókhoz képest. Közreműködött ennek és a többi típus golyóskoszorúinak hazai gyártásának meghonosításában. (gyártás, hőkezelés) Ezzel komoly nyugati valutát takarítottak meg az államnak. A paneles lakásépítési program megkövetelte az elemek pontos és balesetmentes elhelyezését. Ezt a célt a bolygóműves emelőható – mű és felső kezelőfülke kifejlesztésével oldották meg, melyek tervezésében komoly szerepet vállalt. 145
E területen végzett munkája elismeréseként az ÉVM részéről „Dicséretben részesült Ő és a vállalat kollektívája. „ÉPÍTÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 1962 Decemberi szám” „...A 30 tm-es toronydaru korszerű konstrukciójának kialakításáért Horvai Ferenc szerkesztési osztályvezetőt, valamint az önszerelő darugyártás terén mutatkozó jelentős eredményekért a vállalat egész kollektíváját igazgatói dicséretben részesítem. ...” A vállalati elismerések mellett 1963-ban megkapta az Építőipar Kiváló dolgozója kitüntetést is. Ez évben még a Kiváló Újító - ezüst fokozatát is átvehette. Az önszerelő toronydaruk tervezésében és sorozatgyártásában való közreműködésével hozzájárult a lakásépítési program teljesüléséhez. Ezt egyik fontos eseménynek tekinti aktív munkája során. 1963-ban az építőgépek gyártásával és javításával foglalkozó kis üzemek É. M. ÉPGÉP néven országos nagyvállalattá szerveződött, mely nyolc gyárból állt. 1963-1969-ig a műszaki, illetve a termelési osztály irányítását látta el. 1969-1975-ig a vállalat 2 számú gyárában (Emelőgépgyár) kiemelt mérnöki beosztásban a gyár termelésszervezése, irányítása és műszaki fejlesztési irányok vállalati szintű összehangolása volt a feladata. 1970-ben a Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetéssel ismerték el munkásságát. 1972-ben közreműködött egy speciális autódaru fejlesztésében, a BME Járműgépészeti Intézetével. A tervezés mellett a gyártást, technológiai feladatok irányítását is szervezte. 1975-1984-ig a vállalat vezérigazgatóságán vállalati szintű technológiai, beruházási feladatok tervezését és gyártásfejlesztés koordinálását végezte. 1980-85-ig a Magyar-Bolgár hidraulika munkacsoport keretében képviselte a vállalatot. Segítette a két vállalat a DSO hidraulika és az ÉPGÉP együttműködését. 1982-ben, de később is részt vett, Vállalatát képviselve az építőgép gyártással foglalkozó KGST- gyárak nemzetközi konferenciáin. 1982-ben részt vett a „Szinkronizált nagy felületű és tömegű, 146
HE 80-tip. Födémemelő berendezés tervezésében és gyártásának irányításában. A konstrukciót szabadalmaztatták, még ebben az évben. 1983-ban már jelentkezett az építőipar stagnálása, sőt hanyatlása, ezért a nagyvállalat tevékenysége gazdaságtalanná vált, egyes gyárak leváltak, önállósodtak. 1984-1992-ig a vállalat egyik önállósodott gyáránál a GÉPJAVÍTÓ gyárnál folytatta a műszaki fejlesztést, most ismét gyári szinten. A nagy vállalati egységben csak gépjavítással foglalkozó gyár önállósodva lehetőséget látott profiljának átalakítására, saját fejlesztésű termékek gyártására. Irányításával fejlesztették ki autódarujukat, mely szintén a BME Járműgépészeti Intézettel közösen került tervezésre. A gyártásfejlesztés területén pedig a Miskolci Egyetemmel finommegmunkáló szerszámok fejlesztése és gyártása terén (pl. görgőzés) alakított ki együttműködést. 1992-ben ettől a vállalattól, a GÉPJAVÍTÓ gyárból ment nyugdíjba. Egész karrierje alatt, munkája mellett igyekezett kivenni a részét a műszaki élet szellemi építéséből is. 1959-ben a Gépipari Tudományos Egyesület Központi Építőgép Szakosztály vezetőségi tagjának választották. A szakosztályi munka keretében több cikket jelentetett meg a Járművek és Mezőgazdasági Gépek című, folyóiratban. Részt vett több hazai és nemzetközi konferencián, ahol előadásokat is tartott, építőgép gyártás és fejlesztés, irányáról, Pl. Békéscsabai Műszaki Héten „Hazai tervezésű és gyártású toronydaruk” címen tartott előadást. A gépjavítás területén, (pl. műanyag bevonatok, öntött alkatrészek javítása) témakörökben is tevékenykedett. 1989-ben a GÉPIPARI Tudományos Egyesület – a GTE Egyesületi Érem – kitüntetést adományozta. 2006-ban történt szakosztályi vezetőségválasztáson továbbra is a Szakosztály vezetőségi tagja maradt. Jelenleg is az. 147
Címe: 2030 Érd, Koronafürt u. 2. Tel.: 06-23/375-396 Mobil: 06-30/942-0382 E-mail: dihorvath@ hotmail.hu
HORVÁTH ANDRÁS (1931) Szakmai pályája az alább felsorolt eseményekkel és tevékenységekkel írható le: 1. MUNKAHELYEK • 1956–1957. Nehézipari Műszaki Egyetem Mechanikai Technológia I. Tanszék • 1957–2005. Diósdi Csapágygyár (időközben a cég a Magyar Gördülőcsapágy Művek Diósdi Gyára, majd a Daewoo MGM és végül ismét a Magyar Gördülőcsapágy Művek nevet vette fel) 2. MUNKAKÖRÖK • 1956–1957. tanársegéd • 1957–1958. hőkezelő technológus • 1958–1962. metallográfiai, mechanikai és élettartam-vizsgáló laboratórium vezetője • 1962–1966. technológiai osztály vezetője 148
• 1966–1967. főtechnológus • 1967–1968. műszaki főosztály vezetője • 1968–1988. gyári főmérnök • 1988–1994. gyárigazgató • 1994–2005. műszaki-gazdasági tanácsadó, nyugdíjasként teljes munkaidőben 3. FONTOSABB TEVÉKENYSÉGEK Az általános vezetői tevékenységből kiemelhető teljesítmények: • A gördülőcsapágyak és alkatrészeik gyártási technológiájának tudományos igényességű megalapozása és alkalmazása • Speciális gyártási módszerek bevezetése • A gyár teljes – valamennyi szerszámgép lecserélésével egybekötött –rekonstrukciója, a minőség, az élő- és holtmunka termelékenységének radikális javításával • Kereken 80%-os export (zömében tőkés) teljesítése széles körben ismert, neves cégek részére 4. EGYÉB AKTIVITÁS Oktatás, előadások • A gyár vezető szakembereinek továbbképzése • Egyetemi felvételi előkészítők matematikából, fizikából • Előadások a MTA-n, a GTE rendezvényein és egyéb tudományos konferenciákon • Előadások a Budapesti Műszaki Egyetemen termelésszervezési és termelésirányítási témakörben Publikációk Szakfolyóiratokban, könyvekben megjelent, ill. belső használatra szánt dolgozatok. Ezek témaköreire néhány példa: • Védőgázos hőkezelés • Gördülőcsapágyak méretezési módszerei • Gördülőcsapágyak élettartamának becslése kísérleti eredményekből • A gördülőcsapágyak geometriai hibáinak hatása élettartamukra • Gördülőcsapágy-gyűrűk hőkezelési alak- és méretváltozása, s ezek számításba vétele a gyártástechnológia tervezésénél 149
• Ötvöző és szennyező anyagok hatása a gördülőcsapágy-anyagok tulajdonságaira • Műanyagkosarak kúpgörgőscsapágyakban • Statisztikai módszerek használata a gyártástechnológia tervezésénél • Speciális köszörülési módszerek kifejlesztése különleges felületprofilok létrehozása céljából • Operációkutatási módszer alkalmazása optimális gépkiszolgálási rendszer kiválasztásához • Sajátos mérési módszerek a csapágygyártásban • Az optimális és minimális sorozatnagyság meghatározása konkrét esetben (a szakirodalom lényeges finomításával) • A kúpgörgős csapágyak jellegzetes konstrukciós kérdései 5. ELISMERÉSEK Számos, különböző oklevél és kitüntetés
150
Címe: 1025 Budapest, Felsőzöldmáli u. 61-65., B.I.5 Tel.: 06-1/335-5479 Mobil: 06-20/959-6555 E-mail: csokolade47@ gmail.hu
HORVÁTH ZOLTÁN (1931) Az egyetem elvégzése után rövid ideig Budapesten a Villamosgép és Kábelgyárban dolgozott, mint technológus. 1957-ben áthelyezéssel került az Ipari Műszergyárba, ahol kezdetben mint gyártástechnológus dolgozott és részt vett a szikraforgácsoló gép gyártásának előkészítésében. Tevékenysége során elmélyíti a szikraforgácsolással kapcsolatos ismereteit, majd ezt kamatoztatva lehetősége nyílik a gép brüsszeli világkiállításon történő bemutatására. Az itt végzett munkáért 1959-ben miniszteri elismerésben részesült. Munkája mellett a Pest megyei Fiatal Műszakiak és Közgazdászok (FMKT) Tanácsának munkáját segíti. Az Ipari Műszergyárban később mint üzemmérnök, majd fejlesztőmérnök dolgozott és 1963ban Kiváló Dolgozó kitüntetésben 1965-ben áthelyezéssel kerül a Ganz Műszer Művek budapesti gyárába, mint MEO osztályvezető, majd később a szitanyomó műhely vezetője. 1977-től a Labor Műszeripari Művek budapesti gyárában dolgozik, mint fejlesztő mérnök. Résztulajdonosa két laboratóriumi készülék szabadalmának. Közreműködik az OPLC réteglapok és készülékek fejlesztésében, munkáját Kiváló Dolgozó elismeréssel jutalmazták. Több éven keresztül óraadó tanár a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán. 151
Címe: 1034 Budapest, Szőlő u. 33. III. Tel.: 06-1/898-2165 Mobil: 06-20/550-1197 E-mail:
[email protected]
KASSAI GYULA (1931) 1956 április 28-án bányagépész mérnöki diplomát szerzett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. 1956 május 5-től 1959 február 28-ig tanársegéd a NME Gépüzemtani Tanszékén. A tanítás mellett részt vett a belsőégésű motorok dugattyú hőmérséklet mérésében, valamint a méréshez szükséges villamos fékpad tervezésében és kivitelezésében. Folyadékok áramlástani mérőberendezésének tervezésében, kivitelezésében, mérési gyakorlatok vezetésében, hajtóművek féktani vizsgálatában. 1959 március 1-től 1962 június 15-ig a Budapesti Kereskedelmi Hűtőgépgyár tervező mérnöke a kereskedelmi hűtőberendezések igényeinek megfelelő hűtő aggregátok valamint egyéb hűtést igénylő berendezések tervezésében. 1962 június 16-tól 1966 május 1-ig a Budapesti Hűtőgépgyár tervezőmérnöke, főfeladata a különböző hűtőberendezések tervezése. 152
Párhuzamosan hűtőipari tevékenységével 1961 szeptember 1-től 1965 június 30-ig fél állású tanársegéd a Budapesti Műegyetem Villamos Mechanika tanszékén. 1966 május 12-től 1968 november 30-ig épületgépészeti tervező Stockholmban. Feladata jelentős mértékben kórházi hűtő-, fűtő-, szellőző berendezések tervezése. 1968 december 1. és 1997 november 12. között a Svéd Biztonságtechnikai Intézet Számítástechnikai Osztályán dolgozott nyomás alatt lévő berendezések (kazánok, papírgyári berendezések, ciszternák, nagynyomású csővezetékek valamint hűtő és hőszivattyú berendezések) anyag választási, hegesztés technikai, szilárdsági, gyártási engedélyek megadása volt a feladata a svéd előírások figyelembe vételével.
153
Címe: 1022 Budapest, Endrődi Sándor u. 8. Tel.: 06-1/326-5676 E-mail:
[email protected]
KÁZSMÉR JÁNOS JÓZSEF (1933) • 1933. június 24-én születtem a Keszthelyi-hegység keleti lábánál, az akkor Lesencenémetfalunak hívott településen. • Középiskolai tanulmányaimat a Keszthelyi Premontrei Gimnáziumban kezdtem, a rend feloszlatása után a Sümegi Állami Gimnáziumban fejeztem be. Gimnazista koromban megerősödött a fizika és az elektronika iránti érdeklődésem. • Fizika szakon szerettem volna egyetemi hallgató lenni, de politikai okokból nem fogadták el jelentkezésemet, helyette az akkor alakuló Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karát ajánlották. 1956-ban szereztem technológia szakos gépészmérnöki vörösdiplomát. • 1956-ban jelentkeztem a székesfehérvári Vadásztölténygyárba az akkor alakuló elektronikai profil miatt, üzemtechnológusi munkakörbe vettek fel. 1989-ig a többször nevet változtató gyár alkalmazottja voltam: • 1956-1958: üzemtechnológus a forgácsoló üzemben; 154
• 1958-1962: oxidkerámia fejlesztéssel és gyáregység-létesítéssel megbízott üzemvezető, majd gyáregységvezető; • 1962-1968: gyártásfejlesztési főosztályvezető; • 1968-1980: a vállalat új profiljának, a számítástechnikának gyártási programjának kidolgozásával és gyár felépítésével megbízott gyárigazgató; • 1972-1980: a Számítástechnikai Gyár igazgatói posztjával párhuzamosan a Videoton Fejlesztési Intézet megalapításával és irányításával megbízott fejlesztési igazgató; • Ugyanezen időszakban kineveztek: - a KGST miniszámítógép programja magyar főkonstruktőrének, - a Varsói Szerződés szárazföldi csapatainak automatizált vezetési rendszerét - kidolgozó munkák magyar főkonstruktőrének, • 1980-1985: az akkor Videoton nevű vállalat műszaki vezérigazgató helyettese; • 1985-1989: az immár Videoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója, valamint a Videoton Ipari Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója. • 1989-1999: egy svájci multinacionális bank nagy ipari beruházásokat szervező és lebonyolító háttérintézményének alelnöke. Külföldi munkám szakmai sikereket is hozott :több száz millió¸ svájci frank értékű rekonstrukciók tervezése, ezek finanszírozásának meg tervezése, szerződések elkészítése, a projektek végig követése (follow-up) • 1999-től: Eredményként könyvelem el, hogy nyugdíjasként – 65 esztendősen – egy 1,5 milliárd Forintos bekerülési költséggel, zöldmezős beruházással, létrehoztam egy korszerű szőlőbirtokot és borászatot, olasz és francia szakemberek segítségével, melynek alapítója és vezetője vagyok. Kitüntetéseim: • Neumann-díj • Eötvös-Loránd-díj 155
Címe: 1119 Budapest, Mohai u. 49/a, I/5 Tel.: 06-1/203-4856 Mobil: 06-20/264-6123 E.mail: panka.27@ hotmail.com
Dr. KISS GÁBOR (1933) Az egyetem elvégzése után – 1956-58 között – a Zagyvapálfalvai Bányagépgyártó és Javító Vállalatnál gyártás- tervező, majd csoportvezető. 1958-64 között a Salgótarjáni Acélárugyár fejlesztési osztályán géptervező mérnök, majd az Üzem- fenntartási Gyáregységnél létesített tervező iroda vezetője, miközben több hideg- és melegalakító gép korszerűsítését végezte el. 1964-68 között a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat gépészeti vezetőjeként átalakította a vállalat gépészeti szervezetét a termelés növelése és a gépesítésfejlesztés követelményei szerint, korszerűsítette a gépparkot. 1968-1970 között a Mélyépítő Vállalatnál megbízást kapott – müncheni tanulmányút után – a Wacker 1 márkajelű német földtömörítők és lapvibrátorok hazai javítóállomásának kialakítására. 1970-1991 között az Építéstudományi Intézet tudományos dolgozója, majd lehetőséget kap a kutatási főmérnöki cím használatára. Ezen időszakban elsősorban a föld-munkák és közművezetékek építésénél használt gépek fejlesztésével foglalkozik. Előadásokat tart a BME Mérnökképző Intézeténél. 156
1975-ben előadást tart Prágában – pályázat elnyerése után – a Nemzetközi Földmunkák Gépesítése konferencián. 10 éven át témavezetője a lipcsei Közmű- és Mélyépítési Kutató Intézettel kötött műszaki-tudományos együttműködésnek, amelynek keretében a közművezetékek és a közműalagutak építési és építésgépesítési fejlesztésének kérdései szerepelnek a tevékenységek között. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ adta ki az építésgépesítés területére – egyiket Önállóan, másikat társszerzőként — készített két világszínvonalú vizsgálati tanulmányát. 1984-ben Miniszteri Dicséret elismerésben részesült. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium Fejlesztési Célprogramjai közül – 1985-1990 között – a gépesítésfejlesztési program titkára. 1991-1994 között egyik külföldi cég vegyes-vállalatának kereskedelmi és marketing vezetője. 1994-től egyéni vállalkozó, majd egyéni céget alapított, német és angol nyelvű gépkönyveket honosít a gépek hazai minősítéséhez. 1996-2002 között rovatvezető az Építési Piac szakmai lapnál, miközben konferenciát is szervezett a Construma rendezvényen. 2002-2004 között a Magyar Kőszövetség titkára, konferenciát szervezett és kiállítást rendezett a Decorstone kiállításon. A Kőszövetséget 2003. május 31-én Nümbergben felvették az Európai Unió EURO-ROC (kőszakmai szövetség) tagjai közé. 2004. után szakújságíróként tevékenykedik. 1972-ben szakmérnöki diplomát Szerzett a Gépszerkesztő szakon (BME). 1978-ban megvédte doktori értekezését az „Építőgépek” szaktudományban (BME). Középfokú nyelvvizsgát tett német (1974), orosz (1975) és angol (1982) nyelvekből. Tagja 1972 óta a Gépipari Tudományos Egyesületnek, és vezetőségi tagja az Építőgépek szakosztálynak. Tagja 1996 óra a Magyar Mérnöki Kamarának, a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara XVIII. Anyagmozgató- Építőgép és Felvonó Tagozat Minősítő Bizottságának 2001-2005 között választott tagja. Tagja 1996 óra a Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságírói Egyesületének.
157
Címe: 8000 Székesfehérvár, Köfém ln. 32. fsz. 29. Tel.: 06-06/22-787-264
Id. KOCSIS PÁL (1931) 1956-ban bányagépészmérnök oklevelet szerzett és a Borsodi Szénbányászati Tröszt (BSZT) Alberttelepi Bányaüzemében lett művezető. Itt küzdött a bányatűz és a vízbetörések ellen. 1958-ban a Kazincbarcika-Herbolyai Iparvasúthoz került, mint vasút-üzemvezető. A vasútüzem közforgalomba vonásának tervező-szervezője a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium felé. 1960-tól a BSZT Tervező Irodájában, majd a berentei Központi Szénosztályozó Műben dolgozott. 1963-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának Irányítástechnikai szakán végzett, ezért 1960-1970 között gépész és villamos tervezőként tevékenykedett. „D” szintű terveket készít: gépész témájút 32 db-ot, villamos témájút 33 db-ot és vegyes témájút 24 db-ot. 158
1970-től a Székesfehérvári Könnyűfémműbe került és vezetőcsoportvezetőként tevékenykedett. 1972-től 1991-es nyugdíjba vonulásáig üzem- és munka szervezéssel foglalkozott. A gyár számítógépes (CEGEDUR) karbantartásiés anyagellátó rendszere egyik konstruktőre volt. 1991-1997 között a Moharakodó KALK Kft. műszaki tanácsadója volt. Elismerései: • Szénbányászat Kiváló Dolgozója (1963) • Kiváló Ifjú Mérnök (1966) • Egyetemi logarléc verseny (1952) • 7Mp-os rablóvitla (hidraulika), 1967 • 24 fő mérőhelyes analóg mérőműszeres villamos mérőlaboratóriumi tanterem komplett gépészeti- és villamos kiviteli terv a NME Villamosgépek Tanszék részére, 1969-1970 (Uray Vilmos profeszszor); E két utóbbi kiragadott, sikeres konstruktőri tevékenysége.
159
Címe: 2484 Agárd, Gárdonyi G. u. 92. Tel.: 06-22/271-477 Mobil: 06-20/562-5502
KOTROCZÓ TIBOR (1932) Az egyetem elvégzése után, mint kezdő mérnök, a Vörös Csillag Traktorgyárba került, ahol 1956-1964-ig különféle beosztásokban dolgozott. Kezdetben a Fogaskerékgyártó üzem technológusaként, majd a Szerszámszerkesztésen tervezőként dolgozott. Itt feladata volt, a fogaskerékgyártás területén a korszerű szerszámok és készülékek tervezése. 1961-től a Műszaki Fejlesztési Főosztályon az alkatrészgyártás területén a termelés növelése és minőség javítása érdekében, a nagy teljesítményű célgépek kiválasztása és üzembe helyezésén dolgozott. 1964-1968-ig az Autó- és Traktoripari Tröszt Műszaki Főosztályán a járműgyártásban alkalmazott alkatrészek és kötőelemek tipizálásán dolgozott.
160
1968-1972-ig a KGMTI-ben különböző önálló tervezési munkát végzett. Részt vett a MÁV-nál alkalmazott GEO alátétek szériagyártásának kiépítésében. A térfogat arányos darabolás megoldásához szükséges berendezés tervezésében. 1972-1983-ig a Csavaripari Vállalat Beruházási Osztályán részt vett a csavargyártás fejlesztésének 9 évig tartó beruházási programjában. Kötőelemek hideg- és melegalakítása bevezetésében. 1983-1986-ig az Erőmű Beruházó dolgozójaként részt vett a Pécsi Hőerőmű felújítási munkálataiban. 1986-1991-ig, nyugdíjba vonulásáig az ERŐKAR Gyártóeszköz Gazdálkodási Osztályát vezette.
161
Címe: 8000 Székesfehérvár, Sarló u. 10/B Tel.: 06-22/320-923 E-mail:
[email protected]
KRAJCZ REZSŐ (1931) Az egyetem elvégzése után 1954. július 1-jétől az alábbi munkahelyei voltak: • 1954-1957 MÁV járműjavító üzem (MEKOVÁL) Székesfehér vár, üzemmérnök; • 1957-1959 MÁV Járműjavító üzem, Miskolc, Reszortvezető mérnök; • 1959-1962 Videoton Székesfehérvár, TMK művezető; • 1962-1964 Videoton ajkai gyáregység, TMK vezető; 1964-1974. főmérnök; • 1975-1980 Videoton székesfehérvári gyáregység, igazgatóság mérnöke, KGST képviselet, 1981-1983. kereskedelmi osztály, osztályvezető; 1983-1985. hangszóróüzem főmérnöke, 1985- 1989. anyagellátási főosztályvezető; • 1989-1991 Vidimpex Külkereskedelmi Kft. export-import főosztályvezető; • 1991. december 31-én nyugdíjba ment. Munkája során több gyártástechnológiai feladatot oldott meg (potméter, trafó, forgókondenzátor, hangszóró sorozatgyártása, új technológiák bevezetése, pl.: TV programválasztók gyártásbevezetése licenc alapján). Ezután - miután munkája megkívánta - 1980-ban elvégezte a 3 éves Külkereskedelmi Főiskola szaktanfolyamát. Mint mérnök-kereskedő sok ország 162
alkatrész- és készülékgyáraival került kapcsolatba (Votkswagcny__Ereh, Telefunken, Siemens, IBM, Ruwido, Thomson, Videocolor, ITT, Toshiba, Murata, Sanyo, Goldstar, Hitachi, Samsung, Polcolor, Tesla Orava, Isola és még sok más alkatrészgyártó). Partnerei nagy részének gyárait és gyártási kultúráját megismerhette, és a helyszínen láthatta. A Videoton képviseletében részt vett a KGST REÁB 4. szekció többoldalú, és kétoldalú munkájában (1974 és 1983 között). Több újítása (kb. 20-30 db) volt. Egy szabadalma volt 1974. május 16-ai elfogadással (szabadalmi szám: 169 324). Kitüntetései: 1964 Kiváló ifjú mérnök oklevél; 1963 és 1987 között tízszeres kiváló dolgozó; 1985 ezüstérmes kiváló újító; lengyel-magyar kereskedelmi kapcsolatok emlékérem. Mérnöki tevékenységem, különösen a gépészmérnöki és gyártástechnológiai munkáim közül az alábbiakat emelném ki, amelyeket én és a szakma is sikeresnek tartott: 1./ A MÁV Jármű Javítónál szovjet dokumentáció alapján, bevezettem a burgonyaültető és szedő gépek szalagszerű sorozat gyártását, amit a mezőgazdaságban sikeresen alkalmaztak. /1957/ 2./ A VIDEOTON egy német cégtől megvásárolt elektronikus programválasztó licencet /PREOMAT/ kellett gyártásba helyezni és bevezetni, ami igazi mérnöki munka volt. A készülék forradalmasította a hazai színes televíziók gyártását, ezzel együtt a készülékek ugrásszerű növekedését. A programválasztó sok elektromos alkatrészt tartalmazott /nyomtatott áramkör, ellenállás, pótméter, tranzisztor, dióda/, ami nagymértékben hozzájárult az elektromos anyagok ismeretéhez és a korszerű gyártástechnológia bevezetéséhez. /1965/ A VIDEOTON Ajkai Gyáregysége, amelynek a főmérnöke voltam, a gyáregységek közül a legsikeresebb volt. 3./Az Ajkai Gyáregységben gyártottunk több ezer darabot a VOLKSWAGEN gyár részére, az autók fényszóró lámpájába szerelt elektromos kapcsolóból. Abban az időben ez jelentős tőkés exportnak számított. Itt említem meg, hogy a kapcsolóba egy potenciométer is került beszerelésre, ez pedig az 1974-ben elfogadott szabadalmam, amely több százezer kapcsolást, forgatást bírt ki a különleges pálya miatt. Több alakalommal volt módom megtekinteni a VOLKSWAGEN Gyárat, ahol az automatizált magas szintű autógyártás zajlott. 163
Címe: Budapest, Lónyay u. 46. Tel.: 06-1/215-1955 Mobil: 06-30/5608-042 E-mail:
[email protected]
KREMSER FERENC (1932) Munkás életemet végig a kőolajiparban töltöttem: 1956-tól 1970-ig Nagykanizsán a dunántúli kőolajkutatás TMK vezetőjeként dolgoztam, ahol nagy értékű gépek(mintegy 50 különböző fúróberendezés és a kisegítő egységek) folyamatos üzemének zavartalan biztosítása komoly megterhelést jelentett. Időnként tervezési munkát is végeztem. Nagykanizsán konzultációkat tartottam 10 évig a Pécsi Gépipari Szakközépiskola levelező hallgatóinak minden szakmai tárgyban. A Kőolajipari Szakközépiskola számára géptan könyvet írtam. 1970-ben Budapestre helyeztek az OKGT (jelenleg MOL) Beruházási Igazgatóságára. Itt a magyar kőolajkutatás gépi berendezéseinek fejlesztése volt a feladatom. Részt vettem a Ganz-Mávag-ban gyártandó gépek (hidrodinamikus tengelykapcsoló, közlőműrend-
164
szer, iszapszivattyú, iszaptisztító rendszer, dízelmotorok) fejlesztésében, ill. alkalmazásában. A cél a szovjet gyártmányú fúróberendezések korszerűsítése volt. Osztályvezető főmérnökként mentem nyugdíjba. 1957-ben nősültem, két lányom és három unokám van. 1971-től túrázom rendszeresen és szervezetten túravezetőként. A mintegy 320 tagú Olajipari Természetbarát Sportegyesület elnöke vagyok. A magyar tájakon kívül a környező országok magas hegységeiben is sok túrát vezettem. Főleg a hegyi túrákon fotózok.
165
Címe: 3525 Miskolc, Dóczi u. 22., I. 6. Tel.: 06-46/416-274 Mobil: 06-30/495-6700 E-mail: matyamiki@ freemail.hu
MATTYASOVSZKY MIKLÓS (1933) 1. Munkahelyek: • 1956-1961 - Esztergomi Fémszerelvénygyár • 1961- 1990 - Népgazdasági érdekből történt áthelyezéssel: Fémlemezipari Művek Sátoraljaújhelyi Gyáregysége. Későbbi megnevezése - ELZETT Fémlemezipari Művek Sátoraljaújhelyi Gyára, önállósulása után ELZETT CERTA Zárgyártó, Présöntő és Szerszámkészítő Vállalat Egész pályáját e két munkahelyen, a tömegcikkiparban töltötte el. 2. Munkakörök: • szerszámszerkesztő • főtechnológus • ellátó gyáregység vezető • fejlesztési főmérnök • műszaki igazgató 166
3. Fontosabb tevékenységek: • héjformázási technológia bevezetése a színesfémek öntése során • egy újonnan épülő gyár beindításában való aktív részvétel, gyártmányok telepítése,technológiai sorok kialakítása, technológiai dokumentációk egységesítése • tömegcikkek gyártásában a szerelőszalagok helyett egyéni,készre szerelő munkahelyek kialakítása, felszerszámozása, a termelékenység növelése, a szerelési hibák egy személyre való visszavezethetősége a minőségjavítás céljából • cinkötvözetek melegkamrás nyomásos öntési technológiájának – az országban elsők között történő – bevezetése • a gépjármű alkatrész gyártásba való bekapcsolódás technológiai feltételeinek biztosítása (VAZ program) • a melegkamrás nyomásos öntvény gyártás országos jelentőségűvé történő továbbfejlesztése • a szerszámgyártás korszerűsítése, fejlesztése a megnövekedett mennyiségi és minőségi követelményekhez - tömb és huzalos szikraforgácsoló gépek, NC gépek,mérőmikroszkóp, stb. 4. Társadalmi tevékenységek: • az O.M.B.K.E. Öntészeti Szakosztálya Sátoraljaújhelyi Szervezetének megalakítása, több cikluson át titkára, majd elnöke, egyben az Öntészeti Szakosztály vezetőségi tagja • két alkalommal a nyomásos és Fémöntészeti Konferencia megszervezése vállalatánál • szakmunkásképzésben való részvétel 5. Kitüntetések: • Kiváló Dolgozó oklevél több alkalommal • Gépipar Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetés • Munka Érdemrend bronz fokozata 6. Egyesületi tevékenységért kapott kitüntetések: • Centenáriumi Emlékérem • Z. Zorkóczy Samu Emlékérem • Soltz Vilmos Emlékérem 167
Címe: 1163 Budapest, Galgahévizi u. 3. Tel.: 06-1/403-1987 Mobil: 06-30/422-0407 E-mail:
[email protected]
@ MOLNÁR GYULA (1932-2016) Az egyetem elvégzése után a Mátravidéki Erőműbe került, ahol ügyeletes mérnökként, illetve a gépészeti osztályokon (szállító, kazán, turbina, kalorikus üzemek) dolgozott beosztott mérnökként, osztályvezetőként, és végül mint főenergetikus. A munka mellett 1967-ben erőművi energetikus szakmérnöki oklevelet szerzett. 1971 végén kinevezték a Borsodi Hőerőmű Vállalat főmérnökének, majd 1976-ban igazgatójának. Ezt követően áthelyezték a Magyar Villamos Művek tröszt (MVMT) beruházási igazgatóhelyettesének, mely munkakört 1984. szeptember 1-jétől 1985. december 31-ig töltötte be. 1986. január 1-jétől az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat (ERŐKAR) igazgatójának nevezték ki, ahol nyugdíjba vonulásáig (1991. április 30.) dolgozott. Munkáját, mint az a felsoroltakból következik, a villamosenergia iparban végezte. Az erőművek szakgárdájának kinevelésében, szakmai oktatásukban rendszeresen részt vett. Az új munkamódszerek, fejlettebb üzemeltetési és 168
karbantartási technológiák alkalmazását kezdeményezte, elősegítette. A TIT keretén belül energetikai témákban előadó, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) mátrai csoportjának titkári, illetve a borsodi csoportjának elnöki tisztét töltötte be. A kazincbarcikai városi tanácsnak három ciklusban volt tagja (VB tag is), illetve egy ciklusban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanácsnak, ahol a környezetvédelmi bizottság levegőtisztaság védelmi csoportjában tevékenykedett. Lobbizott a kazincbarcikai és a tiszapalkonyai erőművekhez beépítendő elektrofilterek érdekében. Gazdasági és társadalmi munkájáért számos elismerésben részesült. Ezek közül a legjelentősebbek: • Kiváló Újító arany fokozat; • Vállalati és villamosenergia ipari, valamint nehézipari Kiváló Dolgozó kitüntetések; • Munka érdemérem ezüst fokozat; • ETE Kiváló aktíva arany fokozat; • ETE Szikla Géza díj arany fokozat. Nyugdíjasként az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület senior energetikusok klubja programjain (előadásokon, üzemlátogatásokon) vesz részt.
169
Címe: 4028 Debrecen, Kassai u. 109. Tel.: 06-52/446-507
MOLNÁR JENŐ (1932) A diploma kézhezvétele után gyakorlatilag azonnal - 1956. május 1-jével - Debrecenben a magyar gördülőcsapágy iparnál lépett munkába, ahol előzőleg a nyári üzemi gyakorlatokat is teljesítette. A fejlődő csapágyipar lett a munkaadója, ahol kezdettől fogva 1991. december 31-i - nyugállományba meneteléig, megszakítás nélkül állandóan a vállalat létesítményeinek és az alkalmazott technológiák fejlesztésével, beruházásaival, azok pénzügyi alapjainak biztosításával, kezelésével, elszámolásával, az új technológiák bevezetésével, üzemeltetésével összefüggő területeken tevékenykedett. A vállalatnál betöltött munkakörei is ezeket a feladatokat tükrözik: elsőként az induló golyógyártás területén üzemmérnök, főművezető, üzemvezető, később az MGM Távlati Fejlesztési Főosztályának vezetője, majd műszaki igazgató, ezt követően vezérigazgató helyettes, a vállalat rekonstrukciója során vezető üzemmérnök, majd a létesülő Nagysorozat-gyáregység műszaki vezetője, később az MGM Vállalatfejlesztési Főosztály - átszervezése után Osztály - vezetője, 170
végül a Világbanki Beruházási Iroda vezetőjeként végig aktív részese és közreműködője volt annak a folyamatnak, amely a kezdeti „Gördülőcsapágygyár Debrecen”-ből és a „Diósdi Csapágygyár”-ból 1963-ban létrehozott „Magyar Gördülőcsapágy Művek” folyamatos fejlesztése révén, a magyar csapágyipart megtestesítő korszerű, integrált ipari nagyvállalatot hozott létre. Az MGM a csapágy- és alkatrész gyártás mellett önálló bel- és külkereskedelmi tevékenységet folytatott, továbbá korszerű csapágyipai célgépek tervezésével és gyártásával is foglalkozott, valamint aktívan részt vett a Nemzetközi Csapágyipari Együttműködési Szervezet minden tevékenységében. A vállalat a főtevékenységek mellett még sok egyéb feladatot is ellátott, így teljes felsorolás nélkül említve a csapágyipari tanulóképzést, a sokoldalú szociális ellátást. A vállalatnál végzett munkája során sokszor részesült különböző vállalati és minisztériumi, erkölcsi és anyagi elismerésben, kitüntetésben. A gazdasági feladatok megoldása mellett rendszeresen részt vett különböző szintű szakmai képzésben és oktatásban, valamint a vállalat történetéhez kapcsolódó könyv, film, múzeum megalkotásában és létrehozásában. Vállalati tevékenységéhez és elért eredményeihez kezdettől fogva megbízható alapot biztosítottak azok az ismeretek, amelyeket mind szakmai, mind emberi vonatkozásban az egyetemi képzés során kapott és ezekért köszönetét fejezte ki.
171
Címe: 3516 Miskolc, Ginzeri S. u . 66. Tel.: 06-46/363-440 E-mail: jozsef.molnar.dr@ gmail.com
Dr. MOLNÁR JÓZSEF (1931) Az egyetemi tanulmányok befejeztével (1956. 04. 30) tanársegéd a Miskolci Egyetem – korábban Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem – Gépgyártástechnológiai Tanszékén, ahol nyugállományba helyezéséig (1993. 12. 30) főállásban dolgozott. Volt egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus (1961. 11. 16-tól) és egyetemi docens (1975. 06-tól). Nyugállományba helyezéséig éveken át tanszékvezető-helyettes, majd az Egyetem rektorának a megbízásából mintegy fél évig ellátta a tanszékvezetői feladatokat. Nyugállományba vonulását követően (1995. 06-ig) félállásos oktató, majd a Kar egyik Államvizsga Bizottságának a tagja és felkérésre két tárgy előadója a levelező tagozaton. A Tanszékkel ma is élő a kapcsolata; a készülő egyetemi tankönyvek bírálati munkáiban vesz részt. Szakmai gyakorlatát az akkori Lenin Kohászati Művek Gépészeti Tervező Irodájában végezte (1958-59). Az itt végzett – időben is üzemhez kötött – sokrétű konstrukciós- és technológiai tervező munka a későbbiekben is nagy segítséget adtak a szakmai és em172
beri követelményeknek való megfeleléshez. a Tanszék alapításával járó feladatok (laboratóriumok tervezésében, megvalósításában részvétel) megoldása, új tananyagok kidolgozása, bevezetése az oktatásba, a tanszék kutatási munkáinak a szervezése, szakmai csoportok munkájának a segítése, kutatócsoport vezetése, más intézményekkel végzett kutatómunka tanszéki összefogása, irányítása, hallgatók bevonása a saját kutatómunkába (TDK), diplomamunkák kiírása, vezetése, doktori munka segítése (2 fő) terére esik az aktív évek tevékenysége. A szűkén vett kutatási területe a megmunkáló rendszerek alakítás okozta hibájának a vizsgálata. Ebben a tárgykörben – saját kutatási eredményei alapján készült ez az egyetemi doktori értekezése (1969). A másik kedves tárgyköre a készüléktervezés, ez tágabb értelemben illeszkedik az előzőhöz, és a szerszámgépek hatóterületének a kiterjesztésére szolgál, a megmunkáló rendszer részeként. A kutatómunka eredményeit összefoglalja: a doktori értekezés, 6 db egyetemi jegyzet (társszerzésben) 15 db magyar és idegen nyelvű cikk és tanulmány, 20 db előadás különböző konferenciákon, 12 db oktatási segédlet (egyetemi sokszorosításban) és 46 db ipari és szakmai főhatósági megbízásból készült munka (tanulmány és tervdokumentáció) ugyancsak társszerzésben.
173
Címe: 1063 Budapest, Kmety Gy. u. 21. III. 2. Tel.: 06-1/269-0102 Mobil: 06-30/270-7959
NAGY ALBERT (1931) Debrecenben a Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. 1956-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet a Nehézipari Műszaki Egyetemen (NME). Gépgyártás-technológiai oklevélének átvétele után, az illetékes minisztérium és az egyetemi DISZ bizottság megbízó levelével, jelentkezett munkára, 1956 májusában, az akkor épülő Tiszapalkonyai 200 MW-os erőműben. Üzemmérnöki munkakörben a technológiai berendezések megismerése és a szerelés ellenőrzése volt az első feladata. Ehhez rögtön új szakmát kellett megtanulnia. Ez az erőmű üzemeltetéséhez szükséges közúti, vasúti, és a beépített nagy tömegű ömlesztett anyagok mozgatását biztosító mechanikus-, hidraulikus-, és pneumatikus-berendezések, valamint a hozzájuk kapcsolódó technológiák megismerését jelentette. 1957 tavaszán, ideiglenes megbízást kapott a szállító üzem vezetésére. Ez azt jelentette, hogy biztosítani kellett: • az erőmű személyzetének közúti szállításához a személy- és teher-gépkocsik üzemeltetését, 174
• az ipartelep vasúti forgalmának kiszolgálását, a napi nyolc – tíz ezer tonna (borsodi és nógrádi) szén és egyéb vegyes áru, fogadását, kezelését, • a normál vagonbuktatón üríthető kocsikat, és az 50 tonnás önürítős Talbot kocsik mozgatását, • a vagonbuktatóhoz csatlakozó, a kazánokat és a szénteret kiszolgáló szalagrendszer üzemeltetését, • a keletkezett salak és pernye hidraulikus elszállítását; a zagytér üzemeltetését és felügyeletét, • természetesen e berendezések karbantartását is (kivéve a villamos és forgácsoló feladatokat). A feladatok megismerése és azok jobb ellátásának érdekében szerezte meg a hivatásos személy és tehergépkocsi, illetve a normál nyomtávú mozdonyvezetői jogosítványt, és tett vizsgát szállítási szakismeretekből. A vállalat vezetése lehetőséget biztosított részére, hogy tanulmányozhatta a hazai és az akkori NDK-ban működő erőművek működését. A feladatokat sikerrel teljesítette, amit az is igazol, hogy 1958-ban az első áramfejlesztő gépcsoport üzembe helyezésekor, kinevezték a szállító üzem, vezetőjének, és megkapta a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ezen a munkahelyen és ebben a beosztásban dolgozott 1967-ig, amikor a tervezés alatt álló Mátrai hőerőmű kormánybiztosának felkérésére, – egy évvel a vállalat megalapítása előtt – elvállalta az erőmű szállító üzeme vezetőjének munkakörét. Az erőmű építési, szerelési munkái szükségessé tették, hogy Gyöngyösre költözzön. Aktívan bekapcsolódott az építési munkába. Ezzel kezdődött minden elölről, csak magasabb, korszerűbb technológiával és nagyobb méretekben. A méretek érzékeltetéséhez néhány adat: A 800 MW-os üzem kiszolgálásához napi 25–28 ezer tonna lignitet kellett a bányától szállítószalagon fogadni, és 6–8 ezer tonna salakot, pernyét kezelni. Biztosítani kellett az ipartelep napi 7–8 ezer tonna méretű vasúti forgalmának kiszolgálását, a teljes Mátrai Erőmű Vállalat közúti személy és teher fuvarozását. 175
A mérnöki és vezetői feladat megoldása szükségessé tette a hasonló erőművek technológiájának tanulmányozást Ennek érdekében megismerte és hasznosította a csehszlovákiai, NDK-beli, és lengyelországi erőművek tapasztalatait. Az erőmű üzembe helyezésekor másodszor, majd később harmadszor is megkapta a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. A technológiai módosításokkal, és az üzembiztonság növelését eredményező munkával elnyerte a Nehézipari Minisztérium (NIM), az Országos Találmányi Hivatal és a SZOT által közösen adományozott, Kiváló Újító Kitüntetés arany fokozatát. Ilyen témakörben nagy elismerés, hogy a Szabványügyi Hivatal a szállítószalagok tervezése és üzemeltetésére vonatkozó előírások módosításakor, annak szakmai véleményezésére kérte fel. A vállalat ekkor már megkövetelte a korszerű gazdálkodási, és szervezési módszerek alkalmazását, ezért 1970–ben a Budapesti Műszaki Egyetemen, energiagazdálkodási szakon, Gazdaságmérnöki diplomát szerzett. Ugyan ilyen céllal vett részt 1981-ben az Esztergomi, majd a Budapesti Ipari Vezetőképző Intézet tanfolyamain. 1982-től további, a vállat-vezetés szerteágazó hatáskörébe tartozó műszaki, gazdálkodási, és szervezési témákban kapott új feladatokat. Ilyenek voltak: • Terv és Üzemgazdasági osztályvezető • Munkaerő gazdálkodási osztályvezető • Műszaki tanácsadó Mivel egész aktív mérnöki munkaidejét az erőmű iparágban töltötte, részese volt - a beruházások idején - Magyarországon legkorszerűbb és legnagyobb két erőműve építésének és üzemeltetésének. A gyakorlati tapasztalatokat hasznosítandó, a Bükkábrányba tervezett 1200 MW–os erőmű terveinek véleményezésére kapott megbízást. Ebben az időszakban több műszaki fejlesztési témájú cikke, tanulmánya, jelent meg például az Energia és Atomtechnika című szaklapban. Ilyen és ehhez hasonló feladatokat látott el 1991-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. 176
Nyugdíjas éveiben sem tétlenkedett. Gyöngyösre kerülve újrakezdte a vitorlázó repülést. Besegített a gépek karbantartásába és a repülő-üzem kiszolgálásába. Részt vett az itt rendezett nemzetközi sárkányrepülő verseny, az itt vendégeskedő német repülőtáborok, a hullámtáborok, az öreg repülők találkozójának és más rendezvények kiszolgálásában. Ezen időszakban 67 évesen teljesítette az „Ezüstkoszorús Vitorlázó Repülő” minősítés feltételeit. Megfigyelései alapján megírta első, a „Hullámrepülés a Mátra légterében” című könyvét. A második könyve „A gyöngyösi repülőgép-építés hagyományai és jelenlegi helyzete” címen jelent meg. Egy harmadik könyve is megjelent, (aminek társszerzője volt) „A repülő város Gyöngyös” címmel. 1998-ban tagja lett a Közlekedési Múzeum számára repülőgépeket restauráló 4 fős csoportnak. Az általuk restaurált gépek ma a múzeumi kiállítás állandó részei. Részt vett többek között a Libelle és a Róma nevű magyar repülőgépek restaurálásában illetve újjáépítésében. A restaurációs munkák elvégzése kivétel nélkül határidőre, hibátlan kivitelben, az átlagost jóval meghaladó figyelem és gondosság mellett valósult meg, és nemzetközi elismerést aratott. .A hivatalos repülőszervezetekkel, a katonai partnerekkel való együttműködés eredményeként :„A honvédelem ügye érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Nagy Albert Úrnak II. Osztályú Honvédelemért kitüntetést adományozok.” dr. Szekeres Imre a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere 2007. október 23. 2012-ben, a „80 éves a Gyöngyösi Repülőklub és a repülőtér” emlékünnepség keretében az alapítók nevét tartalmazó – a pilótaotthon falán elhelyezett márványtábla mellé – új tábla került. Az 5 nevet tartalmazó új márványtáblán Nagy Albert neve is rajta van.
177
Címe: 2500 Esztergom, Aranyhegyi u. 17. Tel.: 06-33/312-492 E-mail:
[email protected]
NAGY LAJOS (1933) Az egyetem elvégzése után Esztergomba a Sportárutermelő Vállalathoz került, ahol mint gyártástechnológus kezdte meg a szakmai gyakorlati tevékenységét. Az 1956-os események következtében a gyár profilja (vitorlázó repülőgépek, amit elsősorban állami megrendelésre készített) megszűnt, ezért a vállalat fönnmaradása érdekében különböző gépjármű felépítményék gyártásával kezdett foglalkozni, majd a budapesti Laboratóriumi Felszerelések gyárával egyesülve, egy új profillal, a laboratóriumi felszerelésekkel kezdett el foglalkozni. Eredményes munkájához egyre inkább szüksége volt elektromos szakmai ismeretekre, ezért levelező formában a Budapesti Műszaki Egyetem gyengeáramú szakán megszerezte második diplomáját. Szakmai továbbképzése érdekében az Ipari Vezetőképző Intézet által szervezett „AutoCAD programozása”, „A mérnöki tevékenység számítógépes támogatása”, „Problémafeltáró tréning”, és a „Műszaki fejlesztési vezetők” tárgyú továbbképző tanfolyamokat eredményesen elvégezte. A gyár neve a profilváltás során Labor Műszeripari Művekre változott A profilváltás után a gyár főkonstruktőreként dolgozott tovább. Tevékenységét a nyugdíjba vonulásáig ennél a vállalatnál folytatta. A 15 illetve a 20 év utáni munkásságáért Honvédelmi Érdemérem kitüntetését kapott. 178
Címe: 3519 Miskolc, Zólyomi u. 1/a Tel.: 06-46/422-360 Mobil: 06-30/919-8006 E.mail: g.arisztid@ upcmail.hu
PÁSZTOR ÉVA GINOVSZKY ARISZTIDNÉ (1932) 1956 április 27-én 101/1956 szám alatt kaptam gépészmérnöki diplomát. Első munkahelyem a Dunai Vasmű volt. Itt a Karbantartó Gyáregységhez helyeztek, de öt hónap után – családi okok miatt visszajöttem Miskolcra és itt a December 4 Drótműveknél helyezkedtem el. Feladatom az ott dolgozó kollégákkal együtt a Karbantartó Gyáregység számára szükséges dokumentáció biztosítása volt,mielőtt a gyári szokásnak megfelelően több munkahellyel megismerkedtem. A Gyár 1960-tól óriási fejlesztésekbe kezdett. Ez természetesen a javító üzem fejlesztését is magával hozta. így kerültem kölcsönös megegyezés alapján az üzemhez először mint IMK irodavezető majd a további fejlesztések során beállt változások után műszaki osztály-vezetői beosztást kaptam 1970-ben. Az osztály feladata az éves felújítási és karbantartási tervek elkészítése, a tervekhez szükséges dokumentáció és anyag biztosítása, valamint a speciális javítási feladatok elvégzéséhez külső szakvállalatok biztosítása, ezek munkájának koordinálása, műszaki ellenőri feladatok ellátása volt. Komoly kihívást jelentett a külföldi – svéd,angol,olasz – gyártósorok 179
alkatrészeinek pótlása részben házi gyártásukkal részben import beszerzések által . Munkám során többször segítettek a régi egyetemi társak. A Gördülőcsapágynál Szász Sándor egyengette öntvényeink készítését , faminta javításokat szerzett , Hasonlóképpen komoly partner volt a Diósgyőri Gépgyár is. Munkámat nagyon szerettem, visszagondolva úgy érzem hasznos dolgozója voltam a – sajnos ma már szinte nem létező – December 4 Drótműveknek szakmai és emberi szempontból egyaránt. Munkám kezdetén mivel szerkesztésben dolgoztam szerettem volna elvégezni a gépszerkesztői szakmérnöki szakot. Egy év elvégzése után egy év kihagyás következett. Ezután mindenképpen szerettem volna folytatni de más irányú események ebben meggátoltak. A más irányú események: hat év alatt három gyermekem született. Két fiam és egy kislányom. Ők később nyolc unokával és egyenlőre három dédunokával örvendeztettek meg. 1986-ban műszaki osztályvezetői beosztásomból mentem nyugdíjba. Munkámat főnökeim minden időszakban elismerték, ezt több ízben különböző kitüntetésekkel és külföldi tanulmányutakkal hálálták meg.-
180
Címe: 3534 Miskolc, Gőz u. 17. Tel.: 06-46/375-290
Dr. PÁZSIT JÁNOS (1931) Egyetemi tanulmányainak utolsó három évében demonstrátor a Mechanikai Technológiai Tanszéken metallográfia és anyagvizsgálat, valamint hőkezelés tantárgyakból. Az egyetem elvégzése után a Nehézszerszámgép Gyárba (NSZG) került, ahol anyagvizsgálattal és hőkezelési technológiák kidolgozásával foglalkozott. 1960-tól a szerszámhőkezelő és kovácsüzem vezetője. Az 1963-as vállalat összevonások során az NSZG Hűtőgépgyártó Gyáregységeként a DIGÉP-be olvad. Ekkor gyáregység műszaki vezetővé nevezik ki. 1964-ben – kérésére – áthelyezték az Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszékére, ahol a tanszék tárgyainak oktatásában – főleg forgácsolás nélküli alakításban – vett részt. 1967-ben kitüntetéses hegesztő szakmérnöki diplomát szerzett. 1971-ben a DIGÉP kezdeményezésére visszahelyezik korábbi munkahelyére, ahol a Műszaki Fejlesztési Főosztály vezetője volt. 181
1978-ban megbízták a szerencsi Szivattyúgyár felépítésével. 1984-ben egyetemi doktori oklevelet szerzett. Közben a gépkocsigyártás diósgyőri megvalósítási feltételinek vizsgálatával bízták meg. A ZASTAVA és IVECO gyárakkal hozott létre kapcsolatot: 1991-ben a Borsodi Gépkocsi Rt. ügyvezető igazgatójaként ment nyugdíjba. Kitüntetései: • Kiváló dolgozó 5 alkalommal; • Egyetemi oktatómunkájáért • miniszteri Dicsérő Oklevél 1970; • A Gépipar Kiváló Dolgozója 1973; • Kiváló Újító, Ezüst fokozat 1985; • A minisztertanács Kiváló Munkáért jelvénye 1988.
182
Címe: 3300 Eger, Hell Miksa u. 18. II/4 Tel.: 06-36/314-214
Dr. PETŐ GYÖRGY (1933) Az egyetem elvégzése után 1956. májusában Budapesten, az akkor Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Technológia Fejlesztési Osztályán állt munkába. Kutató mérnöki beosztásban, idősebb mérnök mellett, zömmel hidegalakító szerszámok, készülékek tervezésével, kísérleti műhelyi próbáival foglalkozott. 1958 decemberétől 1969 augusztusáig az Egri Lakatosárugyárban – a gyár 1963-től a budapesti központú Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 10. sz. gyára – üzemmérnök, szerszámszerkesztő, technológus, majd a gyártóeszköz gazdálkodás irányítója. Emellett részt vett a gyár dolgozói szakmai továbbképzésében, mint oktató és a Gépipari Tudományos Egyesület tagja. Munkájának elismeréseként 1964-ben Kiváló Dolgozó oklevelet, 1965-ben Kiváló Dolgozó Jelvényt, 1967-ben ismét Kiváló Dolgozó Jelvényt kapott. 1969 augusztusától 1971 februárjáig az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában tanított mérnök tanári beosztásban. Az 183
Anyag- és gyártásismeret és Műszaki rajz tantárgyakat oktatta nappali és esti tagozatos osztályokban. 1971 februárjától 1994-ig (nyugdíjazásáig) az Egri Tanárképző Főiskola Műszaki tanszékén – 1983-as átalakulása után Technika tanszékén – dolgozott először főiskolai adjunktusi, 1989-től docensi beosztásban. Minden tanévben oktatta az Anyag- és gyártásismeret (fém-, fa-, műanyag- és papírtechnológia) elméletét, vezette a hozzá kapcsolódó anyagvizsgáló laborgyakorlatokat. Több tanévben a Műszaki rajz tantárgynak is oktatója, 1982-től az anyagmegmunkáló műhelygyakorlatokat is irányította. 1974-ben műszaki szakos tanári képesítést, 1985-ben egyetemi doktori címet szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Szerzője a Termelésszervezés című főiskolai jegyzetnek, lektorálta az átdolgozott jegyzetek fémtechnológiai kötetét. 1993ban Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott munkássága elismeréséül. Oktató munkája mellett 1976-tól 1990-ig a Gépipari Tudományos Egyesület Heves Megyei Szervezete oktatási titkára és elnökségi tagja. Szervezte a megye vállalatai részére az igények szerinti tanfolyamokat, a vállalatoknál oktatást végző szakemberek részére módszertani ismereteket is. A GTE-ben végzett munkájához kapcsolódik publikációs tevékenységének nagyobb része is. Technikatörténeti kutatómunkája eredményeit tanulmányokban tette közzé a megyei szervezet Heves Megyei Műszaki Élet című folyóiratában. Társadalmi munkájáért kapott elismerések: • GTE Egyesületi Érem (1978) • MTESZ Fazola Henrik Megyei Emlékérem (1986).
184
Címe: 7633 Pécs, Ybl M. u. 9. 13/1. Tel.: 06-72/252-304
RÓKA PÉTER Nevem Róka Péter és 1956. 04. 23-án kaptam meg a gépészmérnöki diplomámat Miskolcon. Az életben mindig büszke voltam, hogy Miskolcon végeztem, mert itt olyan szakmai tudást és általános műszaki műveltséget kaptam, melyek lehetővé tették, hogy egy teljesen üj iparágban az urániparban sikeresen megálljam a helyem. Az egyetem után az ipari minisztérium az urántervhez – akkor bauxitnak hívták – helyezett Budapest Itt feladatunk az urándúsítás technológiájának és a megvalósítandó dúsító mű beruházásának megtervezése volt. Mivel hazánkban eddig az urándúsításnak semmilyen hagyománya nem volt, ezért a Szovjet, Cseh és NDK már meglevő tapasztalatára, valamint a saját Pécsett végzett kutatási eredményekre támaszkodtunk. A megtervezendő dúsítási technológia két részből, fizikai vagy rádiometrikus és vegyi dúsításból állt. Én a fizikai dúsítás vezető tervezője voltam. Az érc sajátosságainak és a gazdaságos dúsításnak megfelelő teljesen egyedi, három fajta teljesen automatizált gépsort fejlesztettünk ki. A teljes beruházást a 185
már ismert ércfeldolgozó berendezésekkel – törő, őrlő, osztályozó, szállítószalagok, adagolók – együtt terveztük és valósítottuk meg. A dúsító mű beüzemeltetésére – népgazdasági érdekre hivatkozva – lehelyeztek Pécsre, ahol a beruházás megvalósult. A dúsító mű teljes megvalósítása és az export beindulása után kineveztek a mű és kutató-fejlesztő üzem területi főmérnökének. Ez idő alatt meg szereztem két diplomát, egyet Miskolcon, egyet Budapesten. 1974-ben neveztek ki a dúsító mű igazgatójának. Itt dolgoztam nyugdíjazásomig 1992-ig. Munkánk eredményeként több hazai és nemzetközi elismerést kaptunk. Az alapvető tevékenységem mellett dolgoztam a Gépipari Tudományos Egyesület megyei vezetésében és egy szakosztály elnöke voltam. Részt vettem a Tudományos Akadémia Pécsi Szervezetének munkájában. Munkám elismeréseként az évek folyamán több kitüntetést kaptam (többek között: Munka, háromszor kaptam meg a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, a Bányász Szolgálati Érdemrendeket). A fentiek alapján talán nem volt túlzott az Egyetemről szóló Érdemrendet, Haza Szolgálatáért Érdemrendet megállapítás.
186
Címe: 1142 Budapset, Sárrétpark 3/c. fsz. 3. Tel.: 06-1/251-9407 Mobil: 06-30/692-6285 E-mail: peterrozgonyi@ gmail.com
ROZGONYI LÁSZLÓ (1933) Az egyetem elvégzése után a DANUVIA gépgyár Angol utcai gyárába került, ahol gyártással, annak előkészítésével és fejlesztésével foglalkozott. Kezdetben szerszámszerkesztőként, majd technológusként dolgozott. A közúti és vasúti dieseladagoló-alkatrészek és rész- szerelvények gyártásba vételénél üzemmérnökként dolgozott. 1966-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán Finommechanikai Technológus szakmérnöki oklevelet szerzett. 1967-től a Technológiai Fejlesztési Osztály vezetőjeként a technológiai fejlesztésekhez kapcsolódó gépi beruházások előkészítése is feladata volt. 1981-1993 között a gyár főtechnológusa, közben rövid ideig főmérnök is volt. 1993-ban a cégtől nyugdíjba vonult. Jelentősebb munkái, természetesen munkatársai közreműködésével: • Gyógyszeripari tablettázó szerszámok tükörfényes felületű, feliratos bélyegeinek sorozatgyártása, a feliratos rész üzemszerű 187
hidegbenyomásával, kettős előfeszítésű szerszámok segítségével, 1% C és 2% Mn tartalmú szerszámacélból. • Hidraulikus vezérlő és szabályozó elemek, valamint hidraulikus működtetésű esztergatokmányok üzemszerű gyártásánál az 1/1000 mm-es tűrések és együttfutások technológiai biztosítása. —A' • Műanyag- és fémprésöntő szerszámok tipizált méretű lapjainak, üzemszerű gyártása, melyek a méretek sokfélesége és a hazai kohászati adottságok miatt csak melegen hengerelt durvalemezből voltak gyárthatóak, anyag-minőségük miatt a lángvágás nem volt megengedett (C45W3, BC3, KI, klf.meleg-szerszám acélok). Itt a lapok megfelelő speciális fűrészgéppel, max. 100x1200x6000 mmes táblákból minimális marási ráhagyással darabolva, majd nagy teljesítményű gépeken készre munkálva készültek. A csereszabatos helyzetű illesztőfuratok (átmérő tűrése H7) pedig speciális, többorsós CNC helyzetfúrógépeken készültek. Kisméretű (max. 8 kg) bonyolult acél alkatrészek megmunkálásához az országban elsőként (1980) alkalmaztak interaktív adatbeviteli lehetőséget is, lehetővé tevő képernyős (FANUC 6M típusú) vezérlésű, CNC megmunkáló központokat.
188
Címe: 3529 Miskolc, Aulich u. 9. Tel.: 06-46/364-979 E-mail: schultz.agi.nagyi@ gmail.com
Dr. SCHULTZ GYÖRGY (1931) Bányagépész szakos gépészmérnöki diplomájának megszerzése (1956) óta egyetemük oktatója, s nyugdíjasként (1996-tól) még ma is itt oktat. Előbb az egyetem Sopronban működő Bányamérnöki Karának Érc- és Szénelőkészítési Tanszékén, 1959. őszétől kezdődően pedig Miskolcon, ugyan-e Kar Ásványelőkészítéstani, később Eljárástechnikai Tanszékén, ami az előzőek jogutódja. 1962-ig tanársegéd, 1962-1976. között adjunktus, majd egyetemi docens. Kezdetben a tanszéki gépműhely és laboratórium vezetője, ahol gyakorlatokat is vezet. Később előadásokat tart az ásványelőkészítés, ásványelőkészítési gépek, aprítok és osztályozok c. tantárgyakból a gépészmérnöki kar hallgatói számára. Nyugállományba vonulása után két új tantárgyat is oktat: Mechanikai Eljárástechnika, valamint Mintavételezés. Ez utóbbit később fiatalabb kollégája veszi át tőle. Műszaki doktori oklevelét 1967-ben, a műszaki tudomány kandidátusa címet 1975-ben szerzi meg, a PhD oklevelet pedig 1997-ben. Tudományos munkásságából megemlíthető a gépi 189
szitálás mechanikájának pontosítása, a finomszemcsés halmazok méreteloszlása meghatározásának módszere, amely mind gravitációs, mind centrifugális erőtérben alkalmazható, többkomponensű keverékekre is. E témakörben külföldön is több előadást tart sőt Rumpf professzor úr megnyitó előadás megtartására kéri fel. Jegyzeteket társszerzőkkel együtt ír, több cikke jelenik meg német, néhány pedig orosz, illetve francia nyelven. A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottsága Bányászati Szakbizottságának 14 éven át titkára. Társadalmi munkát még a szakszervezet keretében végez, kari titkárként, egyetemi vezetőségi tagként, majd kifizetőhely-ellenőrként. Főbb kitüntetései: • Bányászati Szolgálati Érdemérem ezüst, arany, illetve gyémánt fokozata. • „Kiváló munkáért”, a „Magyar Felsőoktatásért” elismerő oklevél, MAB Elismerő oklevél, „Pro Facultate Rerum Metallicarum”, a Gépészmérnöki Kar emlékérme, SzOT „Elismerő és köszönő oklevél” stb.
190
Címe: 9024 Győr, Riesz F. u. 7. 483 szoba Tel.: 06-96/440-540 Mobil: 06-20/263-5325 E-mail: bergerschw@ gmail.com
SCHWENZBERGER NÁNDOR (1933) Az 1956 után következett életemről röviden: Munkavégzésem, munkahelyeim: 1956-1958 Kőbánya Vállalat, Uzsa..Beosztásom gyakorló mérnök és biztonsági megbízott. Az itt eltöltött két év a munkahelyi élet megismerésének kezdete. Minden új volt! Új volt a gép, a gépelemek valóságossága, a vállalat szervezeti felépítése, a munkatársakkal történő kommunikáció, stb. Az általános műszaki ügyintézés mellett konkrét feladat volt egy nagy lőszerraktár villámhárító háló tervezése, a kivitelezés levezetése, a bánya érintésvédelmi hálózat korszerűsítésének /védőföldelés védőnullázásra való átalakítás / bonyolítása. Uzsabánya után a révfülöpi Vegyes Ásvány Bánya Vállalathoz mentem egy évre dolgozni, ahol a munkatevékenység nem volt valami érdekes, ezért szülővárosomban, Győrben vállaltam munkát. Itt az első munkahelyem egy hagyományos hőerőmű volt, ahol mint TMK vezető dolgoztam, 1962-ig. Az erőműi munkahely után tanár lettem egy szakmunkásképző iskolában. (Régi nevén MTH iskola). Ez lett aztán életem fő tevékenysége, mert kisebb kitérőkkel közel negyven évet töltöttem el e 191
munkakörben. Több vasipari szakma szakelméleti tantárgyát (szakmai ismeret, szakrajz, anyag és gyártásismeret) tanítottam. Legtöbbször a hegesztő szakma szakelméletét oktattam. Ez, volt az indíték, hogy bővítsem ismereteim. 1967-ben a BME-n hegesztő szakmérnöki oklevelet szereztem. A tanári pályán ért sikerélmény részletezése helyett, a következő tények, talán valamit érzékeltetnek az akkori életemről: Tíz évig voltam meghívott előadó egy gépészeti főiskolán. Hegesztést tanítottam. Tizenkét évig voltam szakfelügyelő (régi nevén tanfelügyelő ) négy megyében. 1982-be mérnöktanár oklevelet szereztem a BME-en. Közben 1972-be visszamentem az iparba dolgozni. Ennek oka, hogy untam egy kicsit a tanárságot, ipari tapasztalatszerzésre vágytam. Egy kőolajvezeték építő vállalathoz mentem dolgozni Siófokra. Ez a cég volt akkor a legnagyobb, aki ilyen tevékenységgel foglalkozott Magyarországon. 400, 600, 800 mm átmérőjű csővezetékeket fektettünk több száz km hosszúságokba. Vezértechnológia a hegesztés volt. Ezután – 1974-ben – visszamentem tanítani s e munkakörből mentem nyugdíjba 1993-ban.
192
Címe: 1112 Budapest, Sasadi u. 101. Tel.: 06-1/319-3016 Mobil: 06-30/624-8490 E-mail: investorinfo@ gammamanager.com
SZABÓ LÁSZLÓ ISTVÁN (1933) Az Egyetem elvégzése után a Borsodi Szénbányászati Tröszt Kondói Bányáknál gépészeti vezető, majd a Soproni Egyetem Fáik Richard vezette Tanszékén lett tanársegéd. Ezt rövid kutató mérnöki munka követte a londoni Szénbányászati Igazgatóságnál (National Coal Board), majd a kanadai Edmontonban (Alberta) tervező mérnökként dolgozott a Dominium Bridge nevű vállalatnál. Ezek után a Közművek Igazgatóságánál (Public Utilities Board) vezető közgazdász volt és pénzügyi vezető az albertai Közművek Minisztériumában. Mindeközben a közgazdasági témákban írt több tucat tudományos publikáció és a vezető vállalatoknál tartott postgraduális előadások eredményeként, a Doctor of Science (D.Sc.) címet adományozta részére a Research Institute of Canada. 1962-től a saját konzultatív vállalatát vezette, a GAMMA Management and Engineering Ltd-t, amely vállalatnak, 30 éves működése során több száz millió dollár bevétele volt, a Föld 4 kontinensére terjedő tevékenysége során. 1980-tól a mai napig sikeres kutató-fejlesztő munkát végzett az „Electro-Magnetic Wave” manipuláció területén, melynek célja energia kinyerése a létrehozott mágneses térből. 1980as évek közepétől egyre több időt töltött ismét Magyarországon, ahová kiterjesztette üzleti érdekeltségeit. 193
Címe: 4032 Debrecen, Civis u. 10. fsz. 7. Mobil: 06-30/394-6441 E-mail: zsolt.szabolcsi.64@ gmail.com
SZABOLCSI TIBOR (1932) Az egyetem elvégzése után a Debreceni Csapágygyárhoz, későbbi nevén a Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárához kerül, ahol az 1992. évi nyugdíjazásáig megszakítás nélkül dolgozott. 19561965 közötti időben üzemmérnöki, művezetői, szerszám- és célgéptervezői, illetve célgéptervezési csoportvezetői beosztásokban, ezt követően pedig technológiai - illetve két évig kísérlet-kutatási - osztályvezetőként tevékenykedett. Szerszámtervezői munkái közül kiemelkedő feladat volt az első csapágykosárgyártó sorozatprés felszerszámozása és a munkadarabok továbbítását felügyelő elektromos biztonsági rendszer megtervezése. Célgéptervezőként részt vett a nagy sorozatban gyártott, kis méretű golyóscsapágyak gyártására alkalmas Automata Gépsor tervezésében, egyrészt átfogó tanulmányterv készítésével, illetve a gépsorba épített berendezések, gépek (pl. sorba köthető kiegyenlítő tárolók, illetve külső- és belsőgyűrűk gördülőpályáinak szuperfmiselésére tervezett automata gép; az utóbbi 1966-ban szabadalmi oltalmat kapott) tervezésével. Részt vett továbbá a gyár ún. III. Ütemi Beruházási Tervének tervezési munkáiban is. Technológiai osztályvezetőként a golyó- és lemezkosárgyártás témájában felelős volt a gyár 1974-78. évi rekonstrukciója 194
folyamán a rekonstrukciós partner szakembereivel együtt végzett munkában, az optimális technológiai (megfelelő minőséget és termelékenységet biztosító gépi és egyéb) feltételek meghatározásáért. A későbbiekben részt vett az INA-MGM (NMC) Vegyesvállalat technológiai tervezésének munkáiban, továbbá a Kovács Üzem távlati fejlesztési tervének elkészítésében. Részt vett a robottechnológia gyári bevezetését szolgáló tervezői csapat munkájában is, mely eredményeként egy SZU-gyártású robot üzembe helyezését érték el az egyik kosársajtolási művelet végzésénél. Újítási javaslatként több gyártóberendezés korszerűsítésére, új berendezések gyártására tett kollégáival együtt javaslatot, s ezek tervezési munkáira - munkaidőn túli munkában került sor (pl. golyóköszörű gépek fejlesztése, magas minőségű golyók gyártását biztosító golyóleppelő gép létrehozása, golyóscsapágykosarak radiális hézagának automatikus mérésére szolgáló berendezés tervezése; ezek közül a golyóleppelő gépre az OTH 1987-ben ideiglenes, míg az Európa Hivatal 1992-ben szabadalmi oltalmat engedélyezett, a radiális kosáijáték mérőberendezésre pedig az OTH 1988-ban adott szabadalmi oltalmat). 1963-ban az OTH-nál iparjogvédelmi szakvizsgát, 1971-ben az Idegennyelvi Továbbképző Központnál középfokú német nyelvvizsgát tett. Ezek nagyban segítették egyrészt a szabadalmi bejelentések szakszerű előkészítésében, másrészt a német nyelvű szakirodalmak tanulmányozásában, külföldi szakmai tanulmányutak és tárgyalások lebonyolításában, illetve szakszövegek, gépkönyvek fordításában (pl. a rekonstrukció során a gyárba érkező német nyelvű gépkönyvek fordítására kapott megbízást). Több ízben látott el diplomaterv készítésénél konzulensi, illetve bírálói feladatot, főleg az 1960-as években. 1958-tól GTE tag. Több alkalommal kapott vállalati kitüntetéseket (6 kiváló dolgozó, 2 nívó-díj: 1988, 1989), két esetben az Ipari Minisztériumtól arany fokozatú Kiváló Újító (1983, 1989) kitüntetést, a HM-től 1991-ben Honvédelmi Érdemérmet. 195
1994-ben vállalati megkeresésre visszakerült - teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasként - korábbi munkahelyére, az MGM Rt.-hez, abból a célból, hogy segítse a vállalat reorganizációs tevékenységét elősegítő német szakemberek („Treuhand 140 fiir Osteuropa” mérnök, közgazdász szakemberei) munkáját, részben tolmácsolási, részben szervezési, dokumentálási tevékenység révén. Távozásuk után részben műszaki fejlesztési feladatokat végzett, részben a vállalat kooperációs munkavégzését segítette német nyelvű kapcsolataiban. A vállalatnak a dél-koreai Daewoo cég által történő megvétele után innovációs tevékenységet végzett, majd miután a csődhelyzetbe került dél-koreai anyavállalat a Daewoo MGM Rt. jelentős termelői részlegét el- illetve bérbe adta más külföldi cégeknek, így részben a német FAG csapágygyárnak, rövid időre átkerült a FAG egyik debreceni részlegéhez. 2000-ben egy műtétet követően, orvosi tanácsra felmondott és ezzel szakmai tevékenységét befejezte.
196
Címe: 1022 Budapest, Törökvész u. 16/a Tel.: 06-1/326-5320 Mobil: 06-20/958-774 E-mail: szemk@ premiumingatlan.hu
SZEMÁN JÓZSEF (1932) Az egyetem elvégzése után Budapesten a Mélyfúró Berendezések Gyárába került. A bányagépészeti gyárban gyakorlatként műhelyvezetői, majd minőségellenőri, szerszámtervezői, gyártástechnológusi munkakörben dolgozott 1959-ig. 1960-1969 között a Ganz-Mávag-ban dolgozott. Előbb motorvonat tervezői irodán az Argentin-, Csehszlovák-, Szovjet-, Egyiptomi motorvonatok vasútforgó-zsámolyok tervezésében vett részt. A tervezői munkán belül, a gyártástechnológiai egyeztetési feladatokat látta el. E feladat végzésének hatására vizsgálni kezdte a Ganz Ábrahám gyár vasúti járműgyártásának történetét 1905-től. Ezen belül is az üzemeltetési- szerviztapasztalatok előírt hatását a konstrukcióra és a gyártásra. A vizsgálatok eredményeként lett a külföldi szervizek és a vagongyári tervezői-gyártói egységeinek összekötője. A BME gazdasági mérnöki karára történt beiratkozása után elkészítette a motorvonatgyártás teljes hálótervét, az ajánlat bekéréstől a végtermék szervizeléséig. Egy ideig a Vagongyár üzemgazdasági osztályát vezette. 197
1969-ben a KGM Iparszervezési Intézetébe került, ahol a tárca kutatóintézeteinél folyó tudományos kutatói folyamatok hálótervezését végezte. 1969-ben a Kohó és Gépipari Minisztériumba került, ahol az országos Közútjármű Programban résztvevő vállalatok közötti kooperáció szervezésével, majd KGST országok azonos profilú vállalatai nemzetközi együttműködésének bonyolításával foglalkozott. Ezen belül főleg csehszlovák és román relációban. A program kifutása után a Kereskedelmi Főosztályon egyes belföldi speciális kapacitással rendelkező vállalatok közötti együttműködés és hazai áruellátás tervezésével foglalkozott. Majd egy háttérintézményben hazai rendkívüli eseményekbeni tárcaszintű feladatok tervezését végezte. A szakmai pályafutása során gazdasági mérnök képzés mellett rendszeresen részt vett a BME Mérnöki Továbbképző Intézetében szervezett képzéseken. 1988-tól családi érdekeltség alapján ingatlanfejlesztéssel foglalkozott. 1991-ben szerzett ingatlan-értékbecslési képesítéssel részt vett a budapesti önkormányzati lakások értékesítésének értékbecslésében. 1994-ben a BME-en Felsőfokú értékbecslő és szakértő képesítést nyert. E képesítéssel végezte az ország határátkelőinek – Záhonytól Sopronig – területfejlesztésével összefüggő ingatlan kisajátítási értékbecslést. 1992-ben történt nyugdíjba vonulásától családi érdekeltségben folyó ingatlanfejlesztés keretében, társasházak műszaki-, gazdasági-, jogi tervezésével foglalkozik. A munkaviszonyban töltött évek során szakszervezeti, Gépipar Kiváló Dolgozója, Miniszteri és kormánykitüntetésben részesült.
198
Címe: 1172 Budapest, Jászdózsa u. 24. Tel.: 06-1/630-2888 Mobil: 06-20/553-3407 E-mail:
[email protected]
SZENTIVÁNYI EDE (1933) Az egyetemi évek alatt demonstrátor a Miskolci Egyetem Gépelemek Tanszékén, a 2. Húzótüske „főkonstruktőre”. 1966-ban a BME-n hegesztő szakmérnöki diplomát szerez, melyet 2000-ben európai, majd nemzetközi hegesztőmérnöki fokozatra bővít (EWE-IWE). 1991-ben a BSI A. – MSZH által szervezett továbbképzésen minősítés-biztosítási vezető auditori képesítést, 1995-ben TÜV minőségirányítási auditori képesítést nyer. 1956-1961 években az Április 4 Gépgyár üzemmérnöke, a csillebérci kísérleti atomreaktor építésnél a hegesztési munkák technológusa és a hegesztési munkák kivitelezés vezetője. A Gépipari Technológiai Intézetben (GTI) 1962-1992 években tudományos munka-társ, tud. főmunkatárs, szakosztályvezető, tud. főosztályvezető helyettes, Ipari Technológiai Intézetté (ITI) való átalakulás után a 2001 évi nyugdíjazásig minőség-biztosítási vezető és hegesztőminősítési osztályvezető. Nyugdíjasként egy évtizedig a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés (MHtE) minőségügyi megbízottja, valamint hegesztési és minőség-irányítási 199
szakértő, e mellett vállalkozóként mint minőségirányítási vezető auditor, hegesztési felelős, hegesztőminősítési vizsgabiztos és a nemzetközi hegesztő technológus (IWT) képzésben meghívott előadó a BMF-Bánki D. főiskolán. Szakmai munkásságát a hegesztés szakterületének üzemi alkalmazása, fejlesztése, a hegesztő-szakemberek képzése, hegesztők minősítése , a heg. minőségirányítás területén főleg a hegesztés alkalmazásának európai színvonalra való fejlesztésében folytatott tevékenység jellemzi. Hegesztéstechnológiai kutatás és fejlesztés területén az ív- és a felrakóhegesztésben az IIW és a KGST szakbizottságaiban szakértőként illetve delegátusként 15 évig vett részt. Hat hegesztési szakkönyv társszerzője ill. szakmai lektora, grafikusa. Az 1968...1998 időszakban a HMB tagja és számos OMFB és KGM stb. tanulmányok, tematikák, jegyzetek, segédletek szerzője. 1982-ben a Gépipar Kiváló Munkáért miniszteri (KGM) kitüntetést nyer. A minőségbiztosítás- és irányítás hazai fejlesztésében és auditálásában az OAH-NBF, MSZTT, EWF-ANBCC, MHtE megbízásából 1990-től folyamatosan részt vesz. A Magyar Minőség Társaság (MMT) alapító tagja. A GTE Hegesztési Szakosztály vezetőségi tagja és 1975-ben társadalmi munkájáért Egyesületi Érmet kap. A GTI hegesztési főosztályán a munkatársak közös munkáinak Fedettívű szalag és porbeles szalagú kötő és felrakóhegesztési eljárás honosítása (Miskolci Egyetem, Vaskút együttműködéssel) (Visontai Erőmű, Salgótarjáni acélárugyár...)
200
Címe: 4024 Debrecen, Jászai u. 1. Tel.: 06-52/410-832
SZOBOSZLAI LAJOS (1931) Az egyetem elvégzése után Debrecenbe a Magyar Gördülőcsapágy Művekhez került és 1956-tól 1990. október 30-ig dolgozott különböző beosztásokban. Üzemmérnökként kezdte, majd élettartam vizsgáló laborvezető, főkonstruktőr, főtechnológusként folytatta, 1984-1988-ig a vezérigazgató főmunkatársa volt. 1972-1976, 1980-1984, 1988-1990-ig dolgozott a Varsói Csapágyipari Együttműködési Szervezetben, mint az MGM-től kiküldött műszaki szakértő. 1990. november 1-jétől ment nyugdíjba az MGM-től. Az MGM-ben és CSESZ-ben többször kapott kiváló dolgozói jelvényt és elismerő okleveleket. 201
Címe: 1116 Budapest, Fehérvári u. 183. V/56 Tel.: 06-1/208-3027 Mobil: 06-30/588-5607 E.mail: laszlo.szovak@ gmail.com
SZOVÁK LÁSZLÓ (1933) 1933. március 14-én TARD-on születtem. Iskoláimat ott kezdtem, majd 1940-ben Egerben és 1951-ben Miskolcon folytattam. 1956-ban Budapesten kezdtem el dolgozni. A fotózást Egerben a HAFA BOX (6x9) géppel kezdtem el, folytattam a VOIGTLXNDER KIS BESSA (6x6), majd ZEISS IKON SUPER IKONTA (4,5x6), BERGHEIL HELIAR 1:4,5 (6x9) duplakihúzatos lemezes, tekercses), valamint ZENIT 3M és NIKON F60 (24x36) fényképezőgépekkel. Témaválasztás, képszerkesztés, kidolgozástechnikában tanítóm, mesterem RAMHAB GYULA fotóművész (Szőllösy Kálmán, Sefcsik Jenő dr., Gyulai Ferenc fotóművészek pályatársa) vezetése, irányítása mellett (1957-től kollégám a Munkaügyi Minisztériumban) fotókör! tagként sok értékes, időtálló tapasztalattal gazdagodtam. Későbbi munkahelyváltást követően a Magyar Optikai Művek budapesti törzsgyára fotókörének tagjaként gyarapítottam fotós ismereteimet. 202
1962-től 2 db ZENIT 3M váz és 37, 58, 133 és 200 mm-es objektívekkel, színszűrőkészlettel, fénymérővel kinyíltak a technikai lehetőségek előttem a felvételek komponálásában, áttérve ekkor a fekete-fehér kidolgozásra, majd a színes diázásra. Fotós labormunkát (fekete-fehér) filmhívást, nagyítást (OPEMUS ILA. nagyítóval), papírhívást, retusálási, raszterezést 30x40 cm-es méretig magam készítettem. Színes kidolgozási technikára nem álltam át. FORTE, REANAL, AGFA, ORWÖ anyagokkal dolgoztam. A közelmúltban a mai napig színes negatívra dolgozom labormunka nélkül 1965-1977 között egy kis kitérőt tettem a filmezés világába SIEMENS 8R 8mm-es, majd MOVIKON 16mm-es felvevőgéppel. 1996-tól a Magyar Osztrák Baráti Társaság (MOBT) tagjaként, majd később társadalmi munkában – megválasztva állandó fotósnak – a MOBT tulajdonú NIKON F6ö-as géppel örökítem meg a társasági élet megmozdulásait. A kiállításon bemutatott, valamint a külön albumokban megtekinthető fotó és fotómásolatok iránti szíves érdeklődésüket ezúton is szívből köszönöm.
203
Címe: 4562 Vaja, Nagy S. u. 9. Tel.: 06-44/385-300 Mobil: 06-20/247-8268
TAMÁSI GYŐZŐ (1932) Az egyetem elvégzése után az OBV (Országos Bányagépgyártó Vállalat) budapesti Bányagépgyártóhoz, 1956-ban DuclosGg.gy. kerül a technológiai osztály forgácsoló csoportjához. Ezen a területen dolgozott közel 36 évig, a nyugdíjaztatásáig. Kezdetben technológus, 1958-tól csoportvezető, 1962-ben technológiai osztályvezető, 1987-től nyugdíjaztatásáig műszaki főosztályvezető. A technológia területén számos újítás szerzője és társszerzője. Az újító mozgalomban kifejtett munkája elismeréseként az Országos Találmányi Hivatal „Emlékéremmel” jutalmazta 1973-ban. Gazdasági munkáját többször (1961, 1964, 1965, 1968, 1971 években) „Kiváló dolgozó” kitüntetéssel ismerték el. Érdemes és eredményes munkával eltöltött szolgálati idejének elismeréséül megkapta a „Bányász szolgálati érdemérem” bronz-, ezüstés arany fokozatát. 1991-ben a legmagasabb gyémánt fokozatot is megkapta. 204
Címe: 3434 Mályi, Kossuth u. 18. Tel.: 06-46/319-032
TOLDI FERENC (1932) Az egyetem elvégzése után a DIGÉP Vasszerkezeti üzemébe került, ahol három évig üzemmérnökként dolgozott. Ezután a Miskolci Üveggyárban két évig műszaki osztályvezető volt. Majd visszakerült a DIGÉP-be, ahol szivattyú tervezéssel foglalkozott. Innen az ongai Csavarárugyárba ment, ahol a Hidegalakító üzem üzemvezetőjeként tevékenykedett 8 évig. Majd nyugállományba vonulásáig, 20 éven át a Miskolci Üveggyárban műszaki beruházási fejlesztési osztályvezető volt.
205
Címe: 6000 Kecskemét, Rezeda u. 42. Tel.: 06-76/326-020 Mobil: 06-30/676-3446 E-mail:
[email protected]
TÓTH VIKTOR (1932) 1956 május 1. Esztergomi Szerszámgépgyárban kezdett a gyártmányszerkesztésen, tervezőként. Majd az ebből kivált Készülék Szerkesztési osztályra kerül. 1957-60 Fémszerelvénygyárban, szerszámműhelyt vezetett. A gyér színesfém öntöde volt. Szaniter termékeket gyártottak nagy sorozatban. Évfolyamtársával, Mattyasovszky Miklóssal bevezették azok héjformázását. 1960. Szerszámgépgyár újra. Ez később a SZIM Esztergomi Marógépgyára. Megbízást kap egy új osztály, a Műszaki fejlesztési és Beruházási Osztály megszervezésére a következő feladatokra: Technológiai fejlesztés. Termelőterület és, gépi kapacitásbővítés. Gyártmányfejlesztés és feltételei. (Új kísérleti műhely) A vevőszolgálat létrehozása. (Vásárok, kiállítások, utaztatások) Szakemberek kiválasztása. Ekkor 2 év alatt 44 miskolci mérnököt vett fel a gyár. 206
Műszaki könyvtár és dokumentációs szolgáltatásoknak a fejlesztési igények szerinti biztosítása. Megvalósult egy 4 év alatti, mintegy 45 milliárd HUF értékű fejlesztés, megteremtve mind a hagyományos, mind pedig az NC-CNC gépek mennyiségi és minőségi gyárthatóságát. Csak néhány új technológiai fejlesztés: Öntöde fejlesztése; héjformázás, precíziós öntés bevezetése, nagyfrekvenciás edzés, ágyköszörülés, többfejes portálmarók telepítése, kondicionált mérőszoba. ívelt fogú kúpkerék gyártósor telepítése elsőként az országban. Megmunkáló ciklusok telepítése, korszerű hálótervezéssel gyártó kapacitás kiesése nélkül! Kifejlesztett és gyártásra átadott prototípusok és „O” szériák: Koordináta fúrógépet, hidraulikus másoló marógépet, már golyósorsóval. 1964-67 között tette le a gyártmányfejlesztő gárda, egy elemeiből felépített marógépcsalád koncepcióját is. 1969-ben megvette a gyár a Forest francia cég licencét, a első NC vezérlésű megmunkáló központ legyártásához. Részt vett és megszervezte a licenc honosítását, miután Franciaországban 4 tagú delegáció vezetőjeként átvették a rajz és egyéb dokumentációkat.. Ekkor prototípusok sokasága készült el. A kifejlesztett gépcsalád a nagy értékű egyedi, feladatorientált szerszámgépek gyártásával a magyar szerszámgépipar mindmáig meghatározó gyára lett. A feladatokat az akkori időszak gazdasági zártságát feloldó segédeszköz volt a GTE ,a Gépipari Tudományos Egyesület. 1964-72. Között GTE esztergomi titkára volt. Sikeres konferenciát és bemutatót tartottak Esztergomban. Pl. a FESTŐ cég a pneumatikus rendszerek a SandvikCoromant váltólapkás szerszámok elérhetősége ezeknek volt köszönhető. 2x3 hétig vett részt Aachenban prof. Opitz szemináriumain. Őt szokás volt a szerszámgépek Pápájának is nevezni. Jó és működő kapcsolatot alakított ki a FRITZ-HECKERT WERKW NDK céggel. Ez a kapcsolat a hasonlóan marógépeket-gyártó céggel, kölcsönös és éves rendszerességgel visszatérő több hetes kurzusokat jelentettek. Kialakultak közös fejlesztési elképzelések is. 207
1972-1980: A SZIM Kecskeméti gyárában folytatja főtechnológusként. A gyárnak nem volt a teljesen újonnan épített területen termelhető, eladható gyártmányskálája Ezért a KGM utasításra SZIM Kecskeméti Gyára lett a KÖZÚTI JÁRMŰPROGRAMBAN a közúti fékrendszer gazdája!! Ezt megelőzően azonban már megkötötték a licence szerződést a müncheni KNORR-BREMSE céggel a megállapodást. EZ CSAK A KONSTRUKCIÓ átvételét tartalmazta. Benne voltak átvételi feltételek több semmi! Megbízzák a fékrendszer Magyarországi bevezetésével, gyúrtatással. Az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek nem álltak rendelkezésre. El kellett készíteni egy gépi beruházási programot. Ezzel párhuzamosan a helyi főiskoláról feltöltöttük a hiányzó létszámot, fiatal szakemberekkel. A program igen sikeres volt6, mert már 1974-ben a kecskeméti gyár A SZIM legeredményesebbje közé tartozott. 1980-1985: Nagykőrösi Gépgyártó és Javító szövetkezetnél élelmiszeripari gépek és automata csomagológépek gyártása és fejlesztése következett, műszaki vezetői beosztásban. Itt a KGST 14. szekciójában az élelmiszeripari gépek M.O. fejlesztéséért volt felelős. Az OKISZ-nak, mint a szövetkezetek akkori csúcsszervének is tagja volt a fejlesztési szekcióban. 1984-1992: A Kecskeméti Zománc és Kádgyár műszaki igazgatójaként dolgozott és innen ment nyugdíjba. Itt sikerült megoldaniuk egy igen komoly környezetvédelmi beruházást. Elfogadott tanulmányai száma: 4. 3 bevezetett találmánya van. A kecskeméti főiskolán diplomaterv konzulens és bírálói tevékenységet is rendszeresen végzett. Megbízásos alapon jelenleg is végez oktatói tevékenységet a kecskeméti képző központban. 2010-2011 közözött tagja annak a kecskeméti bizottságnak, amelyik a MERCEDESBENZ igényei szerinti oktatáspolitikát dolgoz ki. majd megtervez egy oktatási célú tanműhelyt. 2012 MKOSZ életműdíjat kapott a kosárlabda sportban végzett munkájáért. 208
Címe: 8000 Székesfehérvár, Kosztolányi u. 9. Tel.: 06-22/308-503
TREMBECZKI LAJOS (1932) Az egyetem elvégzése után (1956. május 1.) a Dunántúli Ásványbánya Vállalathoz ment szakmai gyakorlatra. A többszöri átszervezés mellett – közel húsz évig – egy vállalatnál az ásvány-bányászatban dolgozott. A munkaviszony főbb állomásai a következők voltak: 1957-ben gépészeti vezető megbízást kapott; 1962-1974. között üzemvezető volt; 1974-1975 között körzeti főmérnöki beosztásban volt. A műszaki tevékenysége meghatározó eleme, hogy részese lehetett a fehérvárcsurgói homoknemesítő üzem létrehozásának és üzembe helyezésének, továbbá a többszöri kapacitásbővítő beruházások megvalósításának. Említést érdemel a flotálással történő üveghomok nemesítés és a hidraulikus termelés-szállítás üzemszerű kialakítása és alkalmazása. 1976-78 között pártalkalmazott volt, gazdaságpolitikai területen. 1979-1990 között a Fejér megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyetteseként dolgozott. 1990. július 1-jétől nyugdíjas. A Miskolci Egyetemen 1968-ban bányaipari gazdasági mérnök oklevelet szerzett. Többször kapott „Kiváló Dolgozó” kitüntetést, továbbá 1971-ben „Bányász Szolgálati Érdemérem” bronz fokozatát, 1986-ban „Munka Érdemrend” ezüst fokozata kitüntetésben részesült. 209
Címe: 7628 Pécs, Tolnai u. 19. Tel.: 06-72/241-326
VÁNDORI ANDRÁS (1930) Vándori András vagyok 1930. 10. 01. születtem a Pécs melletti Mecsekszabolcson. Feleségemmel, aki újságíróként, majd kereskedelmi osztályvezetőként ment nyugdíjba 60 éve élünk együtt. Házasságunkból egy fiunk született, aki sajnos meghalt. A két unokámmal, egy házban, két lakásban élünk együtt. Az Általános Iskola elvégzése után lakatosként kezdtem,majd gépész technikusi oklevél megszerzése után kezdtem el az egyetemet. Az Egyetem után az akkori nevén Bauxit bánya Vállalatnál nyertem alkalmazást. Mi páran három egyetemi társammal kezdtük az Uránbányászatot. Velem kezdett Iski Károly, Laboda Tibor, Harangozo Mihály. Sajnos a 3 egyetemi társam közül már egy sem él. Itt dolgoztam közel 25 évig különböző beosztásokban. Az évek során elsősorban fejlesztéssel foglalkoztam mivel a bánya művelésnek uránbányászat tekintetében nem volt hagyománya, elsősorban a szénbánya gépészeti berendezéseire hagyatkoztunk, illetve a szovjet technikát vezettük be, hiszen a berendezéseket a Szovjetunió szállította, tekintettel arra, hogy maga a vállalat szovjet érdekeltség volt. Mellékesen 210
meg kell jegyeznem,hogy a berendezések tekintetében robosztus gépek voltak ,de nem lehetett tönkretenni őket. Az Uránbánya után az Egyetem felkérésére a Pécsi orvostudományi Egyetem főmérnöke lettem. Itt dolgoztam 3 évet. Ez egy szakmai eltévelyedés volt mert csak a beruházási tapasztalatomat tudtam hasznosítani,így váltottam. A következő állomás helyem a Pécsi István akna volt, ahol szükségből főművezetőként vállaltam munkát. Itt kerültem kapcsolatba a Pécsi Aknamélyítő Vállalattal, ahol fejlesztő mérnöknek alkalmaztak. Végre ismét azt csinálhattam amit szerettem és amiben ki tudtam bontakozni. Sokrétű feladatom volt, amely felölelte az acélszerkezetek, a hidralika és légtechnika világát. Nagyon felemelő érzés volt látni az általam tervezett mű megvalósulását. Közösen terveztük egy Szovjet tervezőirodával az aknamélyítés modernizálását. Alapszinten beszélek oroszul, középfokon németül. Különleges tervezési feladataim is voltak. Terveztem borospince szellőztetést Borkombinátnak, motoros különleges alakú hőlégballont. Két találmányomat jegyeztettem be. Végül 1989-ben osztályvezető főmérnökként mentem nyugdíjba. A nyugdíjas éveket mélyépítő vállalkozóként kezdtem, de csődbe mentem. A bányák megszűnésével félő volt, hogy elvesznek a bányász hagyományok is, ezért létrehoztam a Bányász Hagyományőrző Klubot. Ebben, [a névnek megfelelően] Általános Iskolásoknak több éven át Bányaismereti vetélkedőket rendeztünk és rendezünk. Megalapítottam számukra a Pécsi Bányamanókat. Jelenleg 7 csapat működik, amelyek feladata a Pécsi szén és uránbánya hagyományainak őrzése. Ezt a tevékenységet jelenleg is folytatom.
211
Címe: 8264 Szigliget, Aranykagyló u. 50. Tel.: 06-87/461-373 Mobil: 06-20/412-2789 E-mail: varghalaszlo3311@ t-online.hu
VARGHA LÁSZLÓ (1933) 1956-ban szerzett oklevelet a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, bányagépész szakon. Szakmai gyakorlatát az Úrkúti Mangánérc bányánál kezd te. Itt bányagépek beszerzése, üzembe helyezése, karbantartása és javítása volt a feladata. Ezenkívül energiagazdálkodással és érc-dúsítással foglalkozott. 1959-től a szénbányászatban dolgozott hasonló szakterületen. Bekapcsolódott az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület munkájába, számos cikket írt a Bányászati Lapokban és előadásokat tartott az egyesület szakmai konferenciáin. Majd 1960-ban a bányahatósághoz került, előbb a Veszprémi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőséghez, majd azután az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőséghez, ahol bányászati munkavédelem és biztonságtechnika szakterületén dolgozott. 212
1968-ban bányavillamos szakmérnöki oklevelet szerzett. Részt vett számos biztonságtechnikai és munkavédelmi szabvány kidolgozásában. Munkavédelmi és biztonságtechnikai tankönyvet írt, és a fenti tárgyban számos előadást tartott a Mérnöktovábbképző Intézetben. 1975-től az Alumíniumipari Tervező Vállalatnál dolgozott létesítmény-főmérnökként, a Recski Rézkombinát tervezését irányította. 1980-tól a Központi Bányászati Fejlesztési Intézetben ki emelt bányászati programok (eocén, liász, hosszú távú erőműfejlesztés) tervezésében működött közre. Az Intézet megszűnésekor 1991-ben nyugdíjba helyezték. Szakmai és társadalmi munkáját a Munka Érdemérem, Bányász Szolgálati Érdemérem és a Bányászat Kiváló dolgozója kitüntetésekkel ismerték el.
213
AZ 1951-56-BAN TANULT GÉPÉSZ-ÉVFOLYAM LÉTSZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA: 1951-ben beiratkozott Abbahagyta Kizártak Hadmérnöknek ment Más egyetemre vagy főiskolára ment Megmaradt létszám Átjelentkezett növekmény 1956-ban végzett létszám 2016 02 12-ig meghalt Címük ismeretlen (számunkra) Elérhető (elvileg) 2006-ban Aranydiplomát kért és kapott (ebből meghalt 2016 02 13-ig 27 fő)
214
329 fő 65 fő 35 fő 27 fő 53 fő 149 fő 18 fő 167 fő 92 fő 16 fő 59 fő 75 fő
AZ ARANYDIPOLOMÁRA EMLÉKEZVE @ Dr. Kovács Ferenc
Köszöntő és köszönet az Aranydiplomák-ért Mélyen tisztelt Rektor Úr, jelenlegi és korábban volt Dékán Urak! Kedves Vendégeink! Kedves jubiláló Gépészmérnök Kollégáim! Szeretettel köszöntöm az Aranyoklevél-átadó nyilvános ünnepi szenátusi ülésünk minden kedves Résztvevőjét! Engedjék meg, hogy évfolyamtársaim és a magam nevében mély hálával köszönjem meg azt, hogy az ALMA MATER nem feledkezett meg rólunk, régen volt diákjairól és Egyetem Gépészmérnöki Kara Arany Oklevéllel jutalmazott meg bennünket. A mi évfolyamunk 1951. szeptemberében, több, közel 300 fővel, a Földes Gimnázium épületében kezdte egyetemi tanulmányait. Kollégiumunk – az akkori harmad évesekkel együtt – a kéttornyú Minorita templom másik oldalán volt. A második évfolyam hallgatói a Bajcsy Zsilinszky úton lévő Petőfi Kollégiumban laktak, és a Tiszai pályaudvarról reggel vonat hozta Őket az egyetem városba, este pedig vissza. Ezért velük csak harmad éves koruktól találkoztunk. Előadásainkat a Földes – előadóvá átalakított – tornatermében olyan kiváló professzoroktól hallgattuk, mint Sályi István, Borbély Samu, Zorkóczy Béla, Petrich Géza, Terplán Zénó, Szarvas Pál és mások. A gyakorlati óráink a tanköri helyiségeinkben, a Földes épületében voltak, ahol mindenkinek volt egy olyan asztala, amelyen Al-es méretű rajzot lehetett készíteni és ezt pausz papírra, tussal átmásolni. A saját asztalaink a tanulmányaink végéig megmaradtak. Az évfolyamtársaink mintegy harmada szakérettségivel jött az egyetemre, ezért Borbély professzor úr, a matematika professzora, az első előadásainak egyikében kijelentette, hogy a szakérettségiseknek egy évet ad a hiányosságaik pótlására. Az első félév végi vizsgákon a mércét alacsonyabbra teszi, mint az egyéb középiskolából érkezetteknél, de a második félév végén a szint egyenlő lesz. Ezt ígéretéhez 215
híven meg is valósította, mert mindkét félév végén, mindenkit egyedül vizsgáztatott, egy napon egy tankönyi társaságot, mintegy 30 embert. Hogy ez milyen fáradságos volt, az tudja reálisan megítélni, aki hasonlót megvalósított. A második félévben a másod évesek kiköltöztek az Egyetemvárosba és mi kerültünk a Selyemréti Petőfi Kol1égiumba, onnan jártunk az óráinkra a Földes épületébe, az akkor épülő Bajcsy Zsilinszky úton. A vasúti aluljáró is ekkor épült. Ebben az időben mindkét tábor a Ill. világháborúra készült, ezért katonai tantárgyakat is hallgattunk nyolc féléven keresztül, és minden páros félév végén vizsgáztunk is a tárgyból. A második félév lezárása után, 1952. nyarán, egy hónapra katonai táborba vonultunk, ahol gyalogsági alaki kiképzést kaptunk. Elindítottak bennünket a dunántúli Tapolcára. Kora délután megérkeztünk, és azt közölték velünk, hogy ők nem vártak bennünket. Megebédeltettek, és elküldtek a Debrecen közeli Hajdúhadházra. Egész éjjel utaztunk, és másnap délkörül érkeztünk meg. A felettünk járó évfolyam tagjai már egyenruhában voltak. Ott is azt közölték, hogy oda se várnak bennünket. Megebédeltettek, és elküldtek Békéscsabára, ahová este érkeztünk, és ott már vártak. Ennyit az akkori honvédség szervezőképességéről. Beöltöztünk, és másnap elgyalogoltattak a Békéscsabát Dobozzal összekötő úton, a Kettős Körös hídja melletti marói erdőben lévő sátortáborba, ahol kezdetét vette gyalogsági kiképzésünk. Esténként hallgattuk – fákra szerelt hangszórókból – a Helsinki Olimpiáról szóló közvetítéseket. Többször lefújt hajnali riadó után egyszer nem fújták le, és négy órakor elindultunk az Újkígyóson túli lőtérre. Itt egy 122 mm-es kaliberű rövid csövű tarack ágyúból mutattak be három lövést, miközben mi 8-10 méteres félkörben álltunk az ágyú körül. Ha előtte valaki azt mondta volna, hogy a kilőtt ágyúgolyót látni lehet, senki nem hitte volna el. Ha azonban valaki a röppálya felsőrésze irányába nézett a lövés pillanatában, akkor egy gyorsan csökkenő méretű fekete pontot látott, mely eltűnt a szem elől, és tízegynéhány másodperc múlva megérkezett a robbanás hangja. Én két fekete pontot láttam, mert először a torkolattüzet figyeltem. Egy lövedék azonban nem robbant. Elmentünk megnézni a becsapódások helyét. Egy bő arasznyi mélységű kráter keletkezett, de három méter átmérőn belül minden élő216
lény, még a fű is kipusztult. A fel nem robbant lövedéket az előre ment idősebb katonák már felderítették. A föld felszíne alatt körülbelül félméternyire volt a lövedék vége. Ezt később azután felrobbantották. Visszaindultunk, és valamelyik Kígyóson ért utol az ebéd. Este 19 óra táján értünk vissza a táborba a mintegy ötven kilométeres útról, holtfáradtan. A vacsorára alig harminc fő sorakozott fel, a több, mint 300-ból, pedig az ebédlő csak nyolcvan méterre volt. A zöm letette puskáját, és vacsora nélkül ment pihenni. A tábori kiképzés zárásaként mindenki egy csillagot kapott, őrvezetőként szereltünk le. 1952. szeptemberében a városban tanuló mindkét évfolyam az Egyetemvárosba költözött, és az új elsőévesek is itt kezdték tanulmányaikat. A kollégium kis szobáiban négy, nagy szobáiban nyolc fő lakott, emeletes ágyakon. A kollégiumokat a tanulmányi épülettel összekötő úton volt egy fából ácsolt felüljáró, a „sóhajok hídja”, amely áthidalta az alatta összeszűkülő szögesdrót kerítést, ahol a kollégiumok első két épületét még építő rabok közlekedtek szálláshelyük és munkahelyük között. Az egyik előadásunk szünetében a Kohómémöki Kar két neves professzora, Geleji Sándor és Verő József, megkeresett bennünket, és elmondták, hogy egy új létesítmény ember-igényét a beiskolázáskor nem vették figyelembe, ezért ha valaki kedvet érezne ahhoz, hogy tanulmányait a Kohómémöki Karon folytassa, annak nagyon örülnének. Este az akkor népszerű faliújságon a következő szöveg volt olvasható : "Tavasszal érik a meggy, bolond, aki kohásznak megy" Reggelre megérkezett a válasz is imígyen: „Akár mit is pofáznak, csapj fel öcsém kohásznak”. (Néhányan át is mentek, akik soknak ítélték a rajzot, amit a gépészeknek készíteni kellett, és tetszett nekik a fémtan témaköre.) A negyedik félév végén számosan mentek el az évfolyamról, hogy Budapesten, a Hadmémöki Karon folytassák tanulmányaikat, a újonnan felvett bánya-gépészek pedig Sopronba költöztek tanulmányaik folytatására. Mi ismét katonai táborba vonultunk a dunántúli Újdörögd-re, ahol tüzérségi kiképzést kaptunk, egy hónapig. Különböző ágyúkat 217
kellett a gyakorlótérre vinni, (tolni) többek között a már említett 122 mm-es tarackot. Az ehhez rendszeresített létszám hat fő volt. Évfolyamunk legerősebb hat embere – négy a talpszárak alatt, kettő a kerekeknél – mozgatta az ágyút. A földút azonban gödrös volt, és a gödrök nem szimmetrikusan helyezkedtek el. Ezért az első alkalommal, amikor az egyik oldali kerék egy mélyebb gödörbe gördüIt, akkorát lendített a talpszáron, hogy mind a négy kollégánk elesett, és a talpszár a földre zuhant. Óriási szerencsére baleset nem történt, de attól kezdve a tisztjeink megengedték, hogy annyian mozgassuk a tarackot, ahányan hozzáférünk. A legsúlyosabb évfolyamtársunk felmászott, és a cső végére ült, (ezzel a talpszárak súlya kompenzálódott), de így is a talp szárat hat-nyolc fő tartotta, és a tolásban is négy-hat fő vett részt. Így a tábort baleset nélkül fejeztük be, és a többség tizedesként, néhányan szakaszvezetőként, és két-három fő őrmesterként szerelt le. Harmad éves korunkra felépült az egyes és kettes kollégium, így lebontották a sóhajok hídját. Közlekedő útjaink – főleg esős időben – nagyon sárosak voltak, mivel a sár elnyelte a leszórt salakot. Ezért beton járólapokat készítettünk, és a kollégiumok és tanulmányi épület között négy járólapnyi széles, a tanulmányi épület és kohász épületek között – amit Tajvannak illetve nagy Kocsedónak hívtunk – két járólap széles gyalog járdát építettünk. Ez megoldotta a sármentes közlekedést. A harmad és negyed év után egy-egy hónapos termelési gyakorlaton vettünk részt az IPARBAN, különböző üzemekben tapasztalatszerzési célból. A negyedévben tanulmányi versenyben legyőztük a kohászokat, így az első gépész évfolyamhoz hasonlóan, másodikként Mi szereztük meg egy időre az egyetemi zászló őrzési jogát. Mi voltunk az elsők, akik öt éves képzésben részesültünk. A kilencedik és tizedik félévben készítettük el a diplomaterveinket, és megvédése után oklevelet szereztünk. Munkába lépésünk napja 1956. május elseje volt, ezért a személyi igazolványunk kuriózum, ahogy arra egy tankör-társam és barátom felhívta a figyelmemet. Munkahelyeinket tervutasításos módon kaptuk, és foglaltuk el, de augusztus elsejével behívtak bennünket a katonai kiképzésünket le218
záró – három hónapos – tartalékos tiszti tanfolyamra. Fegyverszakértői kiképzést kaptunk, és már leszerelőfélben voltunk, csak az avatásunk hiányzott, amit az 56-os forradalom elvitt. Mivel a tanfolyam Budapesten az Üllői úton lévő Gábor Áron Tüzér Technikus Tiszti iskolán volt csak a „Magasságos” tudná megmondani, hogy közülünk hányan és hányszor voltak életveszélyes helyzetben az október 31-ei leszerelésig. Ezután a történelem kereke letért a III. világháborúhoz vezető útról, a béke irányába, mert soha sem hívtak be továbbképzésre és így szerencsére soha sem kellett gyakorlatban alkalmazni a fegyverismereteket. 1956 után az egyetemeken és főiskolákon minimálisra csökkent a katonai tantárgyak oktatása, mi pedig az egyetemen szerzett szakmánkban kezdtünk dolgozni. A ma még élő évfolyamtársaink életpályáinak fontosabb szakmai eseményeiről, eredményeiről, sikereiről, a TISZTELT ÉRDEKLŐDŐK az ezeket tartalmazó és most megjelent könyvből szerezhetnek információkat. Végezetül, mély hálával, sok szeretettel gondolunk azokra a kedves oktatóinkra PROFESSZORAINK-tól a DEMONSTRÁTOROK-ig, Akik legjobb tudásukkal tanítottak és példát mutatva neveltek bennünket a lelkiismeretes, becsületes, kitartó munkára, amely jellemezte és ma is jellemzi a Miskolcon végzett GÉPÉSZMÉRNOK generációt. Még egyszer hálás szívvel Megköszönöm a MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZ- MÉRNÖKI KARÁNAK itt az Aranyoklevél-átadó nyilvános ünnepi szenátusi ülésen, hogy Bennünket ARANY OKLEVÉL-lel megjutalmaztak A Miskolci Egyetem minden OKTATÓJÁNAK és DOLGOZÓJÁNAK az elkövetkező évtizedekre sok sikert és jó egészséget kívánok. Vivát Alma Mater! Vivát Gépészmérnöki Kar! Vivát miskolci Gépészmérnökök! Köszönöm, hogy meghallgattak! 219
Bogdán Kálmán (BTSZ szak. vez.)
AZ 50 ÉVES ARANYDIPLOMÁSOK találkozójára!
Csak derűsen! Mitől legyél optimista? DÍSZEBÉDNÉL ELMONDOTT HUMOROS POHÁRKÖSZÖNTŐ
Hát először is: Nagy dolog, hogy ide tudtál jönni. – Nem négykézláb, nem tolókocsin, nem két mankóval, nem hason kúszva, hanem délcegen, vagy nem délcegen, de idetipegtél, idebaktattál, idecsoszogtál. – Hurrá! Aztán: Nem felejtetted el, hogy hova kell jönni, sőt azt sem, hogy mikor kell jönni, amilyen lángész és tiszta fejű vagy még azt is tudod, hogy miért kellett összejönni. – Mindig kiváló volt a memóriád, így biztos, hogy nem felejtetted otthon a fogaidat sem.– Továbbá: Nagyjából mindenkit megismertél. – Persze arról nem Te tehetsz, hogy az előadókban soha nem ült melletted, előtted, mögötted semmiféle rozzant idős férfi, most meg csupa ilyet látsz magad körül. – Ettől légy még jobb kedvű, mert holtbiztos, hogy Te nem vagy olyan! – A villamoson, a buszon, a vonaton nem kellett fizetned. – Ez is remek, bár egy kicsit beárnyékolja a dolgot, hogy nem is kérte az ellenőr, a kalauz a jegyet. – De ha nem láttál méla undort az arcán, nem legyintett amikor elmentél mellette, akkor már meg lehetsz nyugodva.– Légy derűs akkor is, ha már nem kacsingat rád senki az utcán.– Ez nem azért van, mert nem vagy elég szép és fiatal, hanem azért, mert a korodbeli vén majmok már vakok és nem látják milyen vagy, esetleg már nem is működik a kacsintó izmuk. – De ez, ez nem a Te hibád! Ha még a kulcsod is megvan, ha ezen a héten senki nem lökött arrébb, akkor végkép remekül mennek a dolgaid. – Ugyancsak örül220
nöd kell annak, hogy amikor vásárlásból hazamész nem a pénztárcádat teszed a hűtőszekrénybe és nem dobod a szemetet a szennyesládába. – Ha ebben az évben csak háromszor mentél vissza azért, hogy megnézd nem ég-e a gáz és jól bezártad-e az ajtót, akkor Te még mindig zseniális vagy. – Ha nem szedsz gyógyszert, akkor hurrá! – De ha szedsz és nem kell feljegyezned, kipipálnod, hogy vajon most melyik van még hátra és melyiket kaptad már be, akkor príma fejed van, panaszra semmi okod. – Ha csak kétszer mesélted el barátaidnak ugyanazt a sztorit és nem háromszor -négyszer, akkor is OK-é. – Ha leszaladsz egy csomag kávét venni, aztán mindenfélére kiadsz háromezer forintot és otthon eszedbe jut, hogy pont kávét nem vettél, ez már kissé zsenáns, de ha képes vagy még egyszer lemenni, ahelyett hogy inkább teát főznél, akkor még igazán olyan fiatal vagy, mint amikor végeztél. – Ha minden szó és minden név az eszedbe jut rögtön és nem másnap, akkor minden okod megvan, hogy derűs légy. – Ha már az unokád megtanított a számítógép, az e-mail és az internet használatára, Te pedig továbbra is a logarléc alkalmazására akarod őt rávenni, akkor vigyázz és számolj, mert már azóta eltelt 50 év az életünkből. – De ez nem baj, mert mi így vagyunk megelégedve boldogok A SZÉP ÖREG KORRAL! HÁT NEM REMEK AZ ÉLET? MISKOLC, 2006 nyarán
221
222
NÉVSOR
az 1956-ban diplomát és 2006-ban ARANYDIPLOMÁT kapott gépész és bányagépész mérnökökről 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
Antal József @ Bakóczy Mihály Dr. Balogi Sándor @ Bányainé Bálint Berta Bartók Gábor @ Begazy Dénes Berzsenyi Béla Bodnár Béla Bogdán Kálmán Borbás Gyula Burkus József Czapek József @ Csapó István Csató Vidor @ Csedreki László Dr. Csúzi Kálmán @ Deák István Demeter Ferenc Drobny László @ Emődy Károly Dr. Erdélyi Ferenc Dr. Erős László Érsek Barnabás @ Farkas István @ Ginovszky Arisztid Ginovszky Arisztidné Pásztor Éva Hisztay Kálmán Horvai Ferenc Horváth András Horváth Zoltán Kálmán Lajos @ Kassai Gyula Kishonthy Zoltán @ Kiss Gábor Dr. Kiss János @ Kocsis Pál Kotroczó Tibor Kovács Ferenc @
@ 2016. 02. 12.-ig meghalt 26 fő.
39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.
Krajcz Rezső Kremser Ferenc Kröell Dulay Imre Dr. @ Magyari Béla @ Mattyasovszky Miklós Mészáros Pál @ Mogyorósy Ferenc József @ Molnár Gyula @ Molnár Jenő Molnár József Dr. Nagy Albert Nagy Lajos Orosz József @ Pázsit János Dr. Pető György Dr. PőhmBéla @ Rákosi Péter @ Rozgonyi László Schultz György Dr. Szabó Lajos @ Szabó László István Szabolcsi Tibor Szász Sándor Szemán József Szentiványi Ede Szigeti Károly @ Szobonya László @ Szoboszlai Lajos Tamási Győző Toldi Ferenc Tóth Ernő @ Tóth László @ Tóth Viktor Trembecki Lajos Trencsényi Tibor Vándori András Vargha László 223
REKTORAINK ÉS DÉKÁNJAINK 1951-1956
Prof. Dr. Sályi István Egyetemi tanár, rektor
Prof. Dr. Kónya Albert Egyetemi tanár, dékán 224
Prof. Dr. Petrich Géza Egyetemi tanár, dékán
TANSZÉKVEZETŐ PROFESSZORAINK 1951-1956 Ábrázoló geometriai tanszék
Elektrotechnikai Tanszék
Prof. Dr. Petrich Géza Egyetemi tanár, tanszékvezető
Uray Vilmos Egyetemi docens tanszékvezető
Fizikai Tanszék
Gépelem tanszék
Dr. Nagy Elemér Egyetemi tanár tanszékvezető
Dr. Terplán Zénó Egyetemi tanár, műszaki tudományok kandidátusa,
Gépgyártástechnológiai Tanszék
Gépüzemtani Tanszék
Bálint Lajos Gépészmérnök egyetemi docens
Lancsarics Alajos Egyetemi docens 225
226
Idegennyelvi Lektorátus
Kémiai tanszék
Sztopkó Jenő Idegen nyelvi lektor, nyelvtanár
Szarvas Pál Vegyész egyetemi docens, tanszékvezető
Kohógéptani és Képlékenyalakítástani Tsz.
Marxizmus-leninizmus Tanszék
Schey János Okleveles kohómérnök
Ágoston László Gépészmérnök egyetemi docens
Matematika tanszék
Mechanikai Technológiai Tanszék
Dr. Borbély Samu Matematikus egyetemi tanár
Dr. Zorkóczy Béla Egyetemi tanár, műszaki tudományok kandidátusa
Mechanikai tanszék
Szállítóberendezések Tanszék
Prof. Dr. Sályi István Egyetemi tanár, műszaki tudományok kandidátusa, doktora
Dr. Sváb János Egyetemi docens
Szerszámgépek tanszék
Kordoss József Gépészmérnök egyetemi docens
Ipragazdaságtan tanszék
Susánszky János Egyetemi docens 227
ARANYDIPLOMÁT ÁTADTA 2006-BAN
Prof. Dr. Patkó Gyula Egyetemi tanár, rektor
Prof. Dr. Döbröczöni Ádám Egyetemi tanár, dékán
GYÉMÁNTDIPLOMA 2016
228
Prof. Dr. Torma András rektor
Dr. Deák Csaba Kancellár
Prof. Dr. Jármai Károly stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes
Prof. Dr. Bertóti Edgár tanszékvezető, egyetmi tanár dékán
Berzsenyi Béla
A “MISKOLCI Szellem” Gyakorlati megvalósulása 1956-ban kilépve az “Egyetem Kapuján” mindenki igyekezett elfoglalni helyét a Magyar Ipar kijelölt vagy kirimánkodott vállalatainál. A beilleszkedés első lépéseit még alig tettük meg amikor megkaptuk a katonai behívóinkat három hónapos tartalékos tiszti tanfolyamra, mellyel eleget tehettünk hazafias kötelezettségeinknek.(1956 aug.-tól – nov-ig) Végre megint együtt voltunk, a laktanya egyetlen 120 ágyat befogadó hálótermében (“körletében”). Itt született meg az a gondolat hogy bár sok felé dobott bennünket a sors, de rendszeresen találkoznunk kell, nem távolodhatunk el egymástól. Legelőször a Budapestre kerültek “ébredtek”. Az első találkozásokat az étkezés és a táncolás lehetősége hozta öszsze, a Gorkij-fasorban lévő Moszkva étterembe, majd a Városmajor melletti Aranyfácán étterembe ahová már a főváros közeli, de távolabbi évfolyamtársak is eljöttek sőt esetenként még a külföldre távozók is. Közben az idő múlásával elkezdődtek az Egyetem által szervezett találkozók (10 évenként), majd a köztes hosszú időt kitöltendő a Miskolc-Tapolcai éttermi találkozók majd a Ginovszky házaspár évfolyamtársaink által a saját ingatlanjukon szervezett “Bográcsos Kerti Partik”. Ezek a Partik voltak az igazán családi-baráti találkozások színhelyei a férfiak, a feleségek és családtagok részére egyaránt. Valamennyiünk hálájának csak szerény reprezentánsa az a DÍSZTÁL amelyet Mindannyiunk nevében átadtunk Nekik. 229
A legutóbbi időkben a kecskeméti és debreceni Gépész-Szakestélyek bővítették a találkozások palettáját, melyen már nem csak egy Évfolyam hanem a Miskolci Egyetemen végzett gépészkari évfolyamok sok képviselője megjelent az Egyetemi Vezetőkkel volt Tanárainkkal együtt. A 60 év alatt ezen találkozó száma - a már hézagos visszaemlékezéseink ellenére – elérte a 139 azaz EGYSZÁZHARMINCKILENC-es számot. Lásd a következő oldalakon részletesen ! MI EZ ? HA NEM A MISKOLCI SZELLEM, AZ ÖSSZETARTOZÁS, A BARÁTSÁG, AZ EGYMÁS IRÁNI TISZTELET ÉS HA KELL A SEGÍTENI AKARÁS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA. VIVÁT GÉPÉSZMÉRNÖKÖK ! VIVÁT MISKOLCI EGYETEM ! 230
TÁJÉKOZTATÓ A DIPLOMA ÁTVÉTELE ÉS AZ UTÁNA SZERVEZETT TALÁLKOZÓKRÓL Évfor.
Szervező
Helyszín
Megjegyzés
1956. 02. 17.
Egyetem
Miskolc Kossuth szálloda
Búcsúvacsora a hallgatók hozzátartozóinak részvételével
1956. 04. 30.
A város és
Miskolc De.
1956. 04. 30.
Egyetem
Egyetemváros
3
1959. 09. 10-12.
GTE és Egyetem
Egyetemváros Hámor Étterem
7
1963. 03.
13
Rozgonyi Laci
Lakásukon
9
1965. 07. 31.
43
Galvács L Bp-Citadella -Tóth L Étterem Berzsenyi Béla
15
1971. 03.
18
1974. 02. 15.
20
1976. 09. 03-04.
25
1981. 08. 28-29.
Ünnepélyes búcsú a várostól és a vezető testületektől. Búcsúztatás a vezetőség részéről. Diplomák, irányító lapok, munkakönyv átadás, Este vacsora, zártkörű egyetemi bál. 10 éves az Egyetem Rektori meghívó Este vacsora és egyetemi bál US magnószalagok meghallgatása Külföldre mentek Első hazatérése Galvács Laci és Andrea nászútja Eredménytelen kezdeményezés 18 h kor találkozó a VOLGA sz.ba Évfolyamtalálkozó szakmai előadások Oktatók és volt Hallgatók részéről A létszám hadmérnökökkel együtt. Hallgatói előadások, névsor, Programfüzet szerint
0
Dátum
Létsz.
Emődi Károly EmődiKotroczó
VOLGA szálló
Egyetem Kovács Feri Kishonthy
Egyetemváros Szőlőhegyi parti
185
Egyetem Kovács Feri
Egyetemváros
1981. 04.
4
Szemán Jóska
Arany Fácán
29
1985. 09. 19.
13
Szemán Jóska
Arany Fácán
30
1986. 02. 21.
9
Szemán Jóska
Arany Fácán
71
231
Évfor. 30
Dátum
Létsz.
Szervező
Helyszín
1986. 08. 19.
9
Szemán Jóska
Arany Fácán
1986. 11. 14.
Szemán Jóska
Arany Fácán
1986. 08. 23.
GTE és Egyetem
Egyetemváros
Programfüzet, BB névsor
1987. 06.
Szemán Jóska
Zsámbék
Karancz: "Zsámbéki Rettenetes" bor
1987. 09. 17.
Molnár Gyula
Klastrompuszta
Fatányéros Disznótoros vacsora
31
32
34
35
36 37
38
1988. 04. 22.
13
Szemán Jóska
Arany Fácán
1988. 06. 02.
15
Szemán - Szovák
Arany Fácán
1988. 09. 22.
Szemán - Szovák
Arany Fácán
1988. 12. 08.
Szemán - Szovák
Arany Fácán
1990. 04. 12.
Berzsenyi Béla
Tiroli étterem
1990. 08. 23.
Berzsenyi Béla
Svejk Étterem
1990. 12. 29.
Berzsenyi Béla
Határ-csárda
1991. 08. 24.
EGYETEM Kovács F Dr. Schultz
1991. 12. 12.
Szemán - Szovák
Arany Fácán
1992. 04. 22.
Szemán - Szovák
Arany Fácán
Gépészkari Jubileumi Tanácskozás Egyetemváros Évfolyamtalálkozó szakmai előadások
1993. 01. 14. Tóth Laci Berzsenyi
1993. 05. 27.
1994. 05. 28.
51
Ginovszkyék
Svejk Étterem Öregfiúk találkozója
Kisvadász Étterem
1994. 05. 21. 1995. 07. 07. 39
232
Megjegyzés
1995. 09. 13.
Berzsenyi Béla
1995. 11. 30.
Berzsenyi Béla
Aranyhal étterem Aranyhal étterem
Tóth Laci színes meghívót tervezett Ginovszky javaslatára, rendkívüli találkozó családtagokkal is.
Évfor.
Dátum
Létsz.
Szervező
Helyszín
Megjegyzés
87
Egyetem Ginovszkyék
Egyetemváros Kisvadász Étterem
Találkozás a Honfoglalás 1100. évében Vacsora a JÚNÓ szállóban
1996. 01. 25.
Szemán Jóska
Aranyhal étterem
1996. 03. 28.
Szemán Jóska
Aranyhal étterem
1996. 04. 25.
Szemán Jóska
Aranyhal étterem
1996. 08. 31.
Egyetem
Egyetemváros
1997. 09. 25.
Szovák Laci
Kanizsa étterem
1996. 05. 18. 40
41
42
1997. 11. 13.
7
Berzsenyi Béla
Szerb étterem
1998. 08. 29.
46
Ginovszkyék
Kisvadász étterem
1998. 03. 19.
Berzsenyi Béla
Szerb étterem
1998. 06. 25.
Szovák Laci
Árpádház Étterem
Szovák Laci
Árpádház Étterem
Szemán Jóska
Ijjász-klub
Szemán Jóska
Ijjász-klub
1999. 06. 24.
Szemán Jóska
Ijjász-klub
1999. 09. 16.
Szemán Jóska
Ijjász-klub
1999. 12. 02.
Szemán Jóska
Ijjász-klub
Ginovszkyék
Kisvadász Étterem Júnó szálló
2000. 01. 14.
Szovák Laci
Ujségíró klub
2000. 04. 06.
Szovák Laci
Ujségíró klub
Szovák Laci
Ujségíró klub
2000. 09. 14.
Szovák Laci
Ujségíró klub
2000. 11. 09.
Szovák Laci
Ujségíró klub
2001. 08. 25.
Egyetem Kovács Feri
Kisvadász Étterem Júnó szálló
1998. 09. 03.
22
1999. 01. 14. 1999. 04. 15. 43
2000. 05. 13.
44
2000. 06. 22.
45
8
56
10
Tud-Tanácskozás fakultatív részvétel
EKM GAZD:POL: Egyetemi F:irat
2001. 01. 18. 2001. 06. 28. 2001. 09. 27. 2001. 11. 29.
233
Évfor.
46
47
48
49
Dátum Létsz. 2002. 01. 24. 12 2002. 04. 25. 10 2002. 06. 27. 15 2002. 09. 26. 12 2002. 12. 12. 12
Szervező Szovák Laci Szovák Laci Szovák Laci Szovák Laci Szovák Laci
2003. 05. 24.
41
Ginovszkyék
2003. 01. 30. 2003. 04. 10. 2003. 06. 26. 2003. 09. 25. 2003. 12. 04. 2004. 02. 05. 2004. 05. 06 . 2004. 07. 22. 2004. 08. 26. 2004. 12. 02.
13 10 9 11 11 10 18 9 15 18
Szovák Laci Szovák Laci Szovák Laci Szovák Laci Szovák Laci Szovák - Kotroczó Szovák - Kotroczó Szemán Jóska Szovák - Kotroczó Szovák - Kotroczó
2005. 05. 28.
28
Ginovszkyék
2005. 02. 10.
14
Szovák - Kotroczó
Helyszín Kanizsa étterem Kanizsa étterem Kanizsa étterem Kanizsa étterem Kanizsa étterem M-i Kemencés Étterem Kanizsa étterem Kanizsa étterem Kanizsa étterem Kanizsa étterem Kanizsa étterem Magyarok háza Magyarok háza Zsámbék Magyarok háza Magyarok háza M-i Kemencés Étterem Magyarok háza
2005. 04. 14.
11
Szovák - Kotroczó
Magyarok háza
2005. 06. 16. 2005. 09. 15. 2005. 11. 17.
13 10 10
Szemán Jóska Szovák Laci Szovák Laci
Zsámbék Szlovák Étterem Szlovák Étterem
2006. 08. 26.
69
Egyetem
Egyetemváros Mesterek Étterme
2006. 02. 16.
14
Szovák Laci
Szlovák Étterem
2006. 04. 27.
13
Szovák Laci
Szlovák Étterem
50
234
Megjegyzés
Aranydiploma és az aktív életrajzokat tartalmazó könyv átadása. Bogdán Kálmán "Csak derűsen" írását mondta el. Ekkor fogadtuk meg, hogy évenként találkozunk.
Évfor.
Dátum
Létsz.
Szervező
Helyszín
2006. 06. 29.
12
Szovák Laci
Szlovák Étterem
Szemán Jóska
Zsámbék
Szovák Laci
Szlovák Étterem
2006. 07. 29. 50
V
51
52
VI
2006. 10. 05.
10
2006. 10. 10.
8
2006. 12. 14.
13
53
2006. 10. 06. 210 2007. 05. 19.
28
Ginovszkyék
2007. 02. 22.
12
Szovák Laci
Szlovák Étterem Kecskeméti Szakest Kisvadász Étterem Szlovák Étterem
2007. 05. 24.
8
Szovák Laci
Szlovák Étterem
2007. 08. 02.
18
Szovák Laci
Agérd
2007. 10. 11.
14
Szovák Laci
Szlovák Étterem
2007. 12. 13.
17
Szovák Laci
Szlovák Étterem
2008. 05. 24.
33
Ginovszkyék
Miskolctapolca
2008. 03. 27.
14
Szovák Laci
Szlovák Étterem
2008. 06. 05.
14
Szovák Laci
Szlovák Étterem
2008. 09. 18.
17
Szovák Laci
OTSH BÜFÉ
2008. 12. 04.
16
Szovák Laci
OTSH BÜFÉ
2008. 10.
230
GépészAlapítvány
Kecskeméti Szakest
2009. 02. 12.
13
Szovák Laci
OTSH BÜFÉ
Szovák Laci
OTSH BÜFÉ
2009. 09. 10.
16
Szemán Jóska
Zsámbék
2009. 10. 08.
15
Szovák Laci
OTSH BÜFÉ
2009. 05. 23.
54
Szarka Gyuri temetése Szovák Laci GépészAlapítvány
2009. 06. 05.
34
Megjegyzés
Ginovszkyék
Győri u 7/A
2010. 01. 28.
Szovák Laci
OTSH BÜFÉ
2010. 09. 30.
Szovák Kotroczó
Magyarok háza
Kotroczóék házavatása
Szemán pince felszentelés Kerti parti, sült húsokkal. Nagy vihar eláztunk, Arisztid visszaemlékezése
235
Évfor.
Dátum
VII 2010. 10. 01.
55
Létsz.
Szervező
Helyszín
250
GépészAlapítvány
Kecskeméti Szakest
2011. 08. 27.
50
2011. 02. 24.
18
2011. 06. 02.
11
2011. 11. 10.
13
Vendégek voltunk Egyetemváros az "50 évesek" Mesterek Aranydiploma átÉtterme adó rendezvényén Szovák - Kotroczó Magyarok háza Szemán - Berzsenyi Kemencés Étterem Kemencés Szemán Jóska Étterem Egyetem Kovács Feri
Ginovszkyék
2012. 02. 23.
Szemán Jóska
Kemencés Étterem
2012. 06. 07.
Szemán Jóska
Kemencés Étterem
2012. 09. 27.
Szemán Jóska
Kemencés Étterem
Gépész-Alapítvány
Kecskeméti Szakest
56
57
236
Éva és Arisztíd: Vers az értesítőlevélben, Berzsenyi tájékoztatója a "TÜSKEHÚZÓ" Zólyomi u 1/A szerkesztéséről Ferike tájékoztatója a Tudományos Minősítő Tanács működéséről.
2012. 05. 19.
VIII 2012. 10. 05.
186
Megjegyzés
Református Konviktus
EMLÉKTÁL átadása-köszöneZólyomi u 1/A tünkkel a Kerti-partik rendezéséért
2013. 05. 25.
30
Ginovszkyék
2013. 02. 21.
14
Szemán Jóska
Négy Szürke Étterem
2013. 05. 09.
12
Szemán Berzsenyi
Gigler Étterem
2013. 09. 19.
12
Szemán Jóska
Gigler Étterem
2013. 11. 28.
11
Szemán Jóska
Gigler Étterem
EMLÉKTÁL bemutatása
Évfor.
58
IX
Dátum
Létsz.
Szervező
Helyszín
2014. 03. 06.
13
Szemán Jóska
Gigler Étterem
2014. 05. 08.
14
Szemán Jóska
Gigler Étterem
2014. 09. 18.
13
Szemán Jóska
Gigler Étterem
2014. 12. 11.
13
Szemán Jóska
Gigler Étterem
2014. 10. 03. 190
GépészAlapítvány
Kecskeméti Szakest
Három Gunár Konf.-Központ
2015. 02. 12.
21
BerzsenyiSzemán
Regiment étterem
Honvéd Kulturális Központ-ban
2015. 04. 23.
16
BerzsenyiSzemán
Regiment étterem
Honvéd Kulturális Központ-ban
2015. 09. 10.
19
BerzsenyiSzemán
Regiment étterem
Honvéd Kulturális Központ-ban
2015. 12. 10.
30
Berzsenyi Béla
Regiment étterem
Honvéd Kulturális Központban
59
XVII 2015. 04. 10. 210 V
Kukk Zoltán
Megjegyzés
Debreceni Szakest Chili Cafe Étterem
2015. 06. 05.
31
Dr. Purczi Géza
Paloznak
Hagyományápoló Gépész Szakestély
2016. 05. 04.
18
Berzsenyi Béla
Regiment étterem
Honvéd Kulturális Központ-ban
EGYETEM Ginovszkyék
Egyetemváros
Ginovszkyék
KITTY szálló étterme
Gyémántdiploma átadó rendezvény Gyémántdiplomások könyv és Terplán és Czibere könyvek átadása Díszebéd/vacsora Miskolc-Tapolcán
60 2016. 06. 25.
237
UTÓSZÓ AZ EGYETEM SZELLEME KÍSÉRJEN… „Ezzel a tudással Önök császárok lesznek az iparban” /Bálint professzor útravaló jóslata/ Mi, „ARANYDIPLOMÁS” gépészmérnökök, akik ma 2016. június 25-én átvehettük a „GYÉMÁNT” diplománkat, emlékezzünk meg azokról a kevésbé szerencsés évfolyam-társainkról, akik aktív életük során, velünk együtt a Magyar Ipar „császárai” voltak, de a nagy rendező, áttranszformálta őket, egy negyedik képsíkba és ma már nincsenek közöttünk. Őrizzük tovább az emléküket, és mivel a sors hozzánk eddig kegyesnek bizonyult, hát előre a VAS diplomáért, hiszen miénk a múlt! Tisztelet a gépészeknek!
238
TARTALOM Dékáni köszöntő .................................................................................. 3 Számvetés.............................................................................................. 7 Gyáripar a homokon – Közúti fékgyártás a SZIM kecskeméti Gyárában ............................................................. 19 A programozható automatizálástól a termelés-informatikáig ..... 32 Harántgyalugéptől a megmunkáló központig ............................... 36 Golyósorsó gyártás Kecskeméten .................................................... 46 A Magyar Csapágyipar fél évszázada .............................................. 54 Az építő gépipar fejlesztése és gyártása .......................................... 62 Gyártmány és gyártásfejlesztés a Vörös Csillag Traktorgyárban az 1955–1965-ös években..................................... 71 A December 4 Drótművek fejlődése az 1960-as évektől .............. 74 Gyáripar Sátoraljaújhelyen ............................................................... 78 A Gépipari Technológiai Intézet működésének 30 évében elért fontosabb hegesztési eredmények ....................... 82 Az orsós magnetofongyártás kezdetei Magyarországon .............. 87 A fény és az árnyék ............................................................................ 90 Bányagépészek a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karán 1956-ban ..................................................... 99 A magyar kőolajkutatás gépeinek fejlesztése ............................... 101 Bányabeli önjáró biztosító berendezés fejlesztése Várpalotán ........ 104 RECSK! Ma már csak emlék… ...................................................... 106 Szakmai eredmények a Videotonnál ............................................. 108
Kapcsolat a Nehézipari Műszaki Egyetem és a Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskola között...................... 111 Gyémántdiplomások szakmai életrajza ........................................ 115 Köszöntő és köszönet az Aranydiplomák-ért .............................. 215 AZ 50 ÉVES ARANYDIPLOMÁSOK találkozójára! Csak derűsen! Mitől legyél optimista?.......................................... 220 Névsor ............................................................................................... 223 Rektoraink és dékánjaink 1951-1956 ........................................... 224 Tanszékvezető professzoraink 1951-1956 .................................... 225 A “MISKOLCI Szellem” .................................................................. 229 Tájékoztató a diploma átvétele és az utána szervezett találkozókról ..................................................... 231 Utószó ............................................................................................... 238
