ÜGYELET* a nevelési-oktatási intézményen kívül szervezett programok megvalósításakor

PL – JOGI ÚTMUTATÓ

I.

ÜGYELET* a nevelési-oktatási intézményen kívül szervezett programok megvalósításakor Nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet időtartama díjazása az óradíj** %-ában (átalány) – munkanapokon: munkanapokon: óradíj 60%-a, 14–22 óráig reggel 6 órától heti pihenőnapon:*** 22 óráig – ha kap másik pihenőnapot: óradíj 100%-a, – heti pihenőnapon és – ha nem kap másik pihenőnapot: óradíj 150%-a – munkaszüneti napon: munkaszüneti napon:**** óradíj 60%-a 0 órától 24 óráig – ha kap másik pihenőnapot: óradíj 100%-a, – ha nem kap másik pihenőnapot: óradíj 150%-a * rendelkezésre állás a munkáltató által meghatározott helyen [Mt. 110. § (4) bek.] ** egy órára eső összege az illetménynek a következő osztószámmal megállapított hányada: az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata *** a nevelési-oktatási intézményekben általában a szombat és a vasárnap **** január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25–26. [Mt. 102. § (1) bek.] Figyelem! Az ügyelet tartama rendkívüli munkaidő. [Mt. 107. § d)] Az ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabéren felül jár. [Mt. 143. § (1) bek.] 6-tól 14 óráig teljesül a napi 8 órás teljes munkaidő. Meg kell téríteni az indokoltan felmerült további költségeket is. [Mt. 51. § (1)–(2) bek.]

Melléklet 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 33. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához. (2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat. (3) Ha a pedagógus, feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik – a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesít. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet. (4) Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart foglalkozást – és a munkaidő-beosztásából más nem következik – a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a reggel hat órától huszonkét óráig tartó időszakban nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá bármely nap a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakban mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít. E

rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet. (5) Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka. (6) Ha a készenlétet, ügyeletet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógus-munkakört kell figyelembe venni, amelyben a közalkalmazott a rendes munkaidejében a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét teljesíti, több, eltérő óraszámú munkakörben történő foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak az átlagát. Ha az ügyeletet, készenlétet – részben vagy egészben – nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell meghatározni. E rendelkezésektől a közalkalmazott javára a kollektív szerződés, kollektív szerződés hiányában a munkáltató eltérhet. (7) Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenőidő, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai, nevelési programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni. (8) Az e §-ban meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt nevelésseloktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja. Összeállította: Dr. Varga Mária Beáta munkajogi szakértő

PEDAGÓGUSOK LAPJA  www.pedagogusok.hu/pedlap  Tel./fax: 322-8464

Mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet időtartama díjazása az óradíj** %-ában (átalány) – munkanapokon: munkanapokon: óradíj 50%-a, 22 órától másnap reggel 6 óráig – heti pihenőnapon és heti pihenőnapon:*** óradíj 60%-a, – munkaszüneti napon: munkaszüneti napon:**** óradíj 60%-a 0 órától 24 óráig

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE  www.pedagogusok.hu  Tel./fax: 322-2249

II.


KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK Tisztelt Olvasónk! Ebben a rovatban gyakran előforduló kérdéseket és az azokhoz kapcsolódó szakmai véleményeket tesszük közzé. Kérjük, hogy egyedi megkeresését közvetlen válaszadásra ne a Pedagógusok Lapjához továbbítsa. Amennyiben Ön tagja a PSZ-nek, tagkártyaszámának megjelölésével keresse az Országos Irodát telefonon (1/322-84-53) vagy a [email protected] e-mail címen. Kizárólag tagjaink számára áll módunkban szakmai véleményt adni, jogi segítséget nyújtani. Megértését köszönjük. Pedagógusok Szakszervezete Országos Iroda



Az oktató-nevelő munkát segítő munkakörök mely kategória besorolásától jár a pótszabadság. Kérem, segítsenek nekünk az új rendeletet értelmezni. Iskolánkban dolgoznak dajkák, gyermekfelügyelők érettségi nélkül, „B” kategória besorolással és gyógypedagógiai asszisztensek „E” kategória besorolással. Ez a pótszabadság mindenkire vonatkozike, vagy csak a felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörökre, a gyógypedagógiai asszisztensi munkakörre? Ugyanis mindkettő oktató-nevelő munkát segítő munkakör.

§

A pedagógusokat megillető pótszabadságra (25 munkanap) jogosultak körét az új foglalkoztatási rendet szabályozó 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése rögzíti. Idézem: „30. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra.” Az idézett szabály egyértelmű és kategorikus: a munkakör elnevezése, és nem a fizetési osztályba sorolás alapját képező végzettség, szakképzettség, szakképesítés a jogosultság feltétele (soha nem is volt!), kiadása kötelező a munkáltatóra nézve. A 30. § további rendelkezései a következők: „(2) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni: a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés, b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás, c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki. (3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető. (4) A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.”



1. A közalkalmazotti tanács elnökének és tagjainak a törvények továbbra is biztosítanak-e munkaidő-kedvezményt? 2. Ha igen, azt milyen módon kell biztosítania a munkáltatónak? a) Jelenleg 26 órában tanítok az órarend szerint. Kell-e ezt csökkenteni, illetve ki kell-e fizetni a munkaidő-kedvezmény fölött megtartott óráimra túlóradíjat?

b) Jelenleg 32 óra kötött munkaidőben kell az intézményben tartózkodnom. Csökkentenie kell-e munkáltatómnak a kötött munkaidőm mennyiségét?

§

A közalkalmazotti tanács elnökének, tagjainak munkaidőkedvezményére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 260. § (1)–(2) bekezdésének az üzemi tanácsra vonatkozó általános szabályai vonatkoznak (ez a régi Mt.-hez képest nem változott) a következők szerint: „260. § (1) Feladata ellátása érdekében az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt, tagját beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban be kell jelenteni. (2) A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.” A pedagógusok új foglalkoztatási rendjét is szabályozó 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 18. §-át idézem még: „18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.” A tantárgyfelosztásban megjelölt – munkaidő-kedvezménnyel csökkentett – neveléssel-oktatással lekötött időn túl ellátott további tanítási, foglalkozási órákat díjazni kell. A díjazás összegének kiszámításához segítséget nyújtanak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kollektív Szerződésének 12. és 13. pontjai és az azokhoz fűzött magyarázat. (PSZ-honlapon: www.pedagogusok.hu)



Egy szakértő honlapján olvastam a következőt: „A 14 évnél kevesebb, de legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkező sorstársaink számára 2014-ben (várhatóan május 1-je után) meg fog nyílni a portfóliós felület, amelynek segítésével megteremthetik a feltételt a minősítésük megindításához. Figyelem: ez a minősítés nem kötelező, ezért díjköteles. A nem kötelező minősítés díja a mindenkori minimálbér 70%-a, 2014-ben 71 050 Ft. Ne feledjék el, hogy ha nem élnek mielőbb a nem kötelező minősítés lehetőségével, akkor 5-8 évig (2013. szeptember 1-jétől 6-9 évig) nem kerülhetnek magasabb fizetési fokozatba! Ne feledjék el, hogy számukra már nem áll fönn az egyszerűsített portfólió készítésének lehetősége: teljes portfóliót kell benyújtaniuk!"

§

Az Ön által jelzett témával kapcsolatos jogi szabályozás a következő. A pedagógusok új foglalkoztatási rendjét (is) szabályozó 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.) 3. § (1) bekezdése: „3. § (1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva




§

Az ügyelet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) általános szabályai szerint kell díjazni az Ön által jelzett esetben. Az Mt. 107. § d) pontja alapján az ügyelet tartama rendkívüli munkaidőnek minősül. Az Mt. 110. § (3)–(4) bekezdését idézem: „(3) A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. (4) A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).” Az ügyelet tehát azt jelenti, hogy a munkáltató meghatározza a munkavállaló számára az ún. rendelkezésre állás helyét. Az Mt. 144. § (1) bekezdése szerint: „144. § (1) Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.” Az Mt. 143. § (4) bekezdése a következő: „(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.” Amint arra utaltam, az ügyelet tartama rendkívüli munkaidő. Ha ez alatt az idő alatt munkavégzés (akár mérhető, akár nem mérhető munkavégzés) nem történt, de az vasárnapra, azaz heti pihenőnapra esett, a bérpótlék az Mt. idézett 143. § (4) bekezdése szerinti 100, illetőleg 50 százalék. Végül az Mt. 139. § (2)–(3) bekezdései: „(2) A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. (3) A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét - a 136. § (3) bekezdéstől eltérően a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.” Alapbér alatt a közalkalmazottaknál illetményt kell érteni. [Kjt. 85/A. § m) pont] Megállapodás alapján a díjazást kedvezőbben is meg lehet határozni, mint ahogyan ezt az Mt. rögzíti. A kifizetés azt terheli, aki az ügyeletet elrendelte, vagy aki esetleg külön megállapodást kötött Önnel. (Bízom benne, hogy ez jogszerűen, azaz írásban történt.)



Intézményünkben az osztályfőnöki pótlékot az intézmény vezetője csak június 30-ig kívánja részünkre kifizetni. Tudomásom szerint a tanév augusztus 31-ig tart, ezért kérjük jogi állásfoglalásukat. Ezt a gyakorlatot már több éve alkalmazzák, ha esetleg járna a nyári időszakra ez a bérpótlék, mennyi időre visszamenőleg lehetne az összeget igényelni a pedagógusoknak, és mi ennek az eljárási menete?

§

A nyári tanítási szünetben a pedagógusok szabadságukat töltik, tehát eleve nem végeznek munkát. A szabadság idejére távolléti díj jár [Mt. 63. § (2) bek.], amelynek kiszámítását az Mt. [2012. évi I. tv.] 148-152. §-ai és a Kjt. 80. § (2)–(4) bekezdései határozzák meg. A fentiekben hivatkozott törvényi rendelkezésekre, továbbá a munkavégzés hiányára tekintettel – szakmai véleményem szerint – értelmezhetetlen az osztályfőnöki pótlék megvonása a szabadság időtartamára. Az elmaradt kifizetéseket az általános, azaz 3 éves munkajogi elévülési időre visszamenőleg lehet követelni munkaügyi bírósági eljárás keretében.


kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvételt – az e rendeletben meghatározottak szerint – a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.” A Vhr. 12. §-a: „12. § (1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a gyakornok, illetve pedagógus számára díjtalan. A díjat az állam viseli. (2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a vizsgát, a minősítési eljárást szervező intézmény Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie a vizsgaszervező, a minősítési eljárást szervező által kiállított számla alapján.” Amennyiben tehát a legalább hat év szakmai gyakorlattal rendelkezők „bekerülnek” a minősítési rendszerbe, díjat kell fizetniük, egészen a kilencedik év eléréséig. Ismerniük kell még a Vhr. 10. §-át is, mely szerint: 10. § (1) A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozó minősítési keretszámot és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit. (2) A miniszter a minősítési keretszámot a pedagógus minősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához az adott évben rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembevételével határozza meg. (3) A pedagógus a munkáltató véleményének kikérése után – figyelembe véve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket – az adott év március 31-éig kezdeményezi a minősítését a kormányhivatalnál, megjelölve a minősítés során az elérni kívánt fokozatot. A beérkezett kérelmeket a kormányhivatal április 10-éig továbbítja az OHnak. A gyakornok jelentkezéséről az intézményvezető gondoskodik a 2. § (2) bekezdésében meghatározott határidőkre figyelemmel. (4) A miniszter az OH javaslata alapján elkészített minősítési tervben minden év április 30-áig dönt a következő évben minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusokról. A miniszter a pedagógust és munkáltatóját a döntés meghozatalát követően, legkésőbb május 31-éig értesíti. (5) A minősítési tervbe fel kell venni azt a gyakornokot, aki minősítő vizsgára jelentkezett, valamint – az Nkt. 97. § (19) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – azt a pedagógust, akinek a minősítési eljárásban e rendelet szerint kötelező a részvétele. A kötelező minősítésben részt vevők felvételét követően fennmaradó, illetve az időközben – a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel – kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszám elosztása megyénként és munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével folyamatosan történik. (6) Abban az esetben, ha a köznevelési intézmény fenntartója valamely megyében vagy a fővárosban az országos átlagos intézményi és pedagógus eloszlástól eltérően az országos átlagot meghaladó mértékben tart fenn köznevelési intézményt, az (5) bekezdés alkalmazása során erre a tényre a köznevelési intézményében foglalkoztatott pedagógusok minősítési eljárásba történő bevonása során figyelemmel kell lenni. (7) A minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor. (8) A munkáltató, illetve a tagintézmény köteles a jelentkező minősítési vizsgán, minősítő eljárásban való részvételét biztosítani. A minősítési vizsgán, illetve eljárásban való részvétel idejét munkaidőként kell figyelembe venni. 2014. 04. 06-án, a szavazás napján én ügyeltem az iskolánkban, mert 3 szavazókörnek mi adtunk helyet. Reggel 5 órától este 23 óráig. Hogyan történik a 18 óra elszámolása. Vasárnapon mennyi az óradíj, illetve hányszorosa a hétköznapinak!

III.


IV.




Egy középiskola szakszervezeti titkára és a Közalkalmazotti Tanács elnöke vagyok. Iskolámban az augusztusi tantárgyfelosztás szerint 19 tanítási órát rendelt el számomra a munkáltató, maximálisan figyelembe véve a hatályos 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletet, mely szerint a 22-26 órából 7,2% órakedvezményt kapok (9 órának a 80%-át, melyet, mint szakszervezeti titkár és mint a KT elnöke részére a jogszabály előír). Ugyanakkor 2013. szeptember 13-án a tantárgyfelosztás módosítására kötelezte iskolámat a fenntartó, miszerint a 22 tanítási órát nekem is meg kell tartanom – hiszen a törvény nem órakedvezményt, hanem munkaidő-kedvezményt ír elő (de akkor miről szól a 326/2013. kormányrendelet?). Kérem, szíveskedjen elmagyarázni, milyen kedvezményre vagyok jogosult! Ezeket hogyan köteles kiadni a munkáltató? Az Ön által is hivatkozott, új foglalkozási rendet szabályozó 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 18. §-a a következőket rögzíti: „18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.” Kizáró rendelkezés hiányában Önt mint szakszervezeti tisztségviselőt is és mint a közalkalmazotti tanács elnökét is – külön-külön – megilleti a munkaidő-kedvezmény a kormányrendeletben meghatározott módon. A szakszervezeti tisztségviselők tekintetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kollektív Szerződésének 16.5.2. pontjában foglaltak is irányadók. (L. a PSZ honlapján, magyarázatokkal ellátva: www.pedagogusok.hu)

§



Két kollégámmal tanulásban akadályozott gyermekekből álló napközis csoportot vezetünk. Tanulóink ugyanúgy kollégisták, mint az értelmi akadályozott csoportok, és az ott dolgozó kollégiumi nevelőknek jár a csoportvezetői pótlék, nekünk pedig nem. A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, mely többek között a pótlékokról is rendelkezik, a 16. § (2)-ban azt írja: „Osztályfőnöki pótlékra jogosult az a pedagógus, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el.” Ebben nem szerepel a „napközi” szó, de meglátásunk szerint mi is önálló tanulócsoport-vezetői feladatot látunk el. Valamint az is érdekelne, hogy hogyan értelmezhető a fent idézett paragrafus (9) pontja? A napközis foglalkozásokat vezető pedagógusok számára – a vonatkozó, Ön által is idézett 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésében megjelölt – osztályfőnöki pótlék nem állapítható meg jogszerűen. A „tanulócsoport-vezetői feladatok” szövegrész csak a kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatottakra vonatkozik. Ezt a szabályozást egyébként a korábban hatályos közoktatási joganyag is (több mint húsz éve) hasonló módon tartalmazta. A 16. § (9) bekezdése más jogszabály(ok)ban rögzített további pótlékok megállapításának lehetőségére utal.

§



Jelenleg tagintézménye vagyunk egy másik óvodának 2008 óta. Azóta tagintézmény-vezető vagyok. Szakvizsgával, közoktatás vezetői képzettséggel rendel-

kezem. A fenntartó bejelentette, hogy megszünteti a társulást, helyette egy másikhoz fogunk csatlakozni, amely falu kb. 30 km-re van tő-

lünk. Majd telephellyé nyilvánítanak bennünket, és akkor elveszi a pótlékomat. Kérdésem, hogy megteheti-e ezt velem, jogszerűen járnak-e el, ha így tesznek? Megítélésünk szerint az Ön által jelzett, tervezett intézményátszervezés törvénysértő. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4. §-a definiálja – többek között – a megkeresésével összefüggő fogalmakat is. Idézzük: „4. § E törvény alkalmazásában 7. feladatellátási hely: az a cím, ahol a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt feladat ellátása történik, 11. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)–j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges, 12. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el, 27. székhely: az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban meghatározott, a köznevelési intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkahelye található, 28. tagintézmény: az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el, 34. telephely: a székhelyen kívül működő feladatellátási hely.” Mint látható, mind a telephely, mind a feladatellátási hely – és a székhely is – földrajzi fogalmak, kategóriák. Ami közneveléshez, közoktatáshoz kapcsolódó „szakmai” definíció, az az intézményátszervezés, az intézményegység, a tagintézmény. Tekintve, hogy semmi más nem változik az Önök intézményénél, mint egy korábbi társulás helyett egy másik társuláshoz való „csatlakozás”, korábbi jogállásuk (tagintézmény) sem változhat meg, különös tekintettel az előzőekben jelzett fogalommeghatározások különböző jellegére. Önmagában a földrajzi fogalom (telephely) megjelölése az Alapító okiratban nem elég: az akkor jogszerű, ha rögzítik benne a köznevelési intézményi (tagintézmény) elnevezést is. Nem véletlen, hogy a köznevelési törvény 1. sz. melléklete kötelező létszámként határozza meg a tagintézmény-vezetői státuszt, mégpedig gyerek (tanuló) létszám megjelölése nélkül. A székhelytől való 30 km körüli távolság tagintézmény-vezető nélkül lehetetlenné tenné az irányítási, képviseleti és egyéb vezetői feladatok ellátását, vagy akár az alapfeladatok zavartalan ellátását is veszélyeztetné. Nem változtat ezen az a tény sem, hogy a tagintézmény egyben telephely is.

§



2015. júniusában megyek nyugdíjba a nők 40 éves szolgálati ideje figyelembevételével. A munkaviszonyomat felmentéssel kívánom majd megszüntetni. Az alábbi munkaviszonyok alapján szeretnék választ kapni a következő kérdésekre: A Kjt. szerint hány havi felmentési idő jár? Kérhetem-e a 40 éves jubileumi jutalom kifizetését? A 25 és 30 éves jubileumi jutalom kifizetése megtörtént. Az alábbi szolgálati idővel rendelkezem: 1975. 06. 16. – 1976. 02. 01-jéig szerződéssel dolgoztam nem közalkalmazottként. 1976. 02. 02. – 1991. 02. 14-éig egy szövetkezetben dolgoztam. Áthelyezéssel kerültem egy középiskolába, ahol 1991. 02. 15-étől jelenleg is dolgozom.


§



A PSZ kerületi szervezetében 2 iskolában intézményvezető választás történik. Mindkét iskolában megalakult az előkészítő bizottság, akik a választással kapcsolatban a felmerülő kérdésekre bizonytalan válaszokat adtak. Ezért kérem Önöket arra, hogy a választás szabályaival kapcsolatos törvényeket, rendeleteket ismertessék velem (pl.: 2 pályázó esetén lehet-e mindkét jelöltre igennel vagy nemmel szavazni.) A köznevelési intézmények vezetőinek megbízásával, az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításának szabályaival kapcsolatos joganyagot 3 jogszabályból ismerhetik meg, a következők szerint: 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.): 67. §; 70. § (2) bek. j) pont, 2. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXX. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet:

§

22-27. §; 28. § (1) bek., 3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: 189–191. §. A nevelőtestület a pályázati eljárás során a pályázó vezetési programjáról mond véleményt, az alkalmazotti közösség a pályázó személyéről. – nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelőoktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége [Nkt. 4. § 20. pont], – alkalmazotti közösség: a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) keretében foglalkoztatottak közössége [nevelőtestület is: Nkt. 75. § (1) bek.] Kizáró rendelkezés hiányában több pályázó esetén azt is megtehetik – jogszerűen – a szavazók, hogy minden egyes pályázóra „igen” vagy „nem” szavazatot adnak (vagy is-is). Ez a jogosítványuk megítélésünk szerint nem korlátozható. (Így volt ez egyébként a korábban hatályban volt joganyagban is.) Végül: a pályázati eljárásban szavazással kialakított véleményezésről – és nem választásról – van szó.



Szeretném állásfoglalásukat kérni, hogy a szakmunkás, nevelő-oktató segítő óvodai dolgozók (dajkák) pedagógus vagy szociális dolgozókhoz vannak e besorolva. A munkaadók szerint a településen egyik körbe sem, de azt sem tudják megmondani, hogyha egyikhez sem, akkor hová tartozunk. Ugyanis a tavalyi pedagógus-bérfejlesztésből és a 2014 év eleji szociális dolgozók bérfejlesztéséből is kimaradtunk. A helyi vezetők csak ígérgetik a besorolásunk rendezését, de eddig eredménye nincs. 27 éve dolgozom ebbe a munkakörben, és bátran állítom, hogy az óvodai dajkák nagymértékben részt vesznek a gyermekek nevelésében és gondozásában. Évek óta csak az elvárások nőnek a bérünk pedig nem. Az óvodákban dajka munkakörben foglalkoztatottak – ez a jogszabályokból is egyértelmű, és korábban is az volt – köznevelési (közoktatási) intézmények közalkalmazottai: munkakörük nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör. Sajnos, sem az ún. pedagógus-életpályamodellbe, sem a szociális dolgozók bérfejlesztésébe nem kerültek be. Az „életpályamodell” és az ezzel összefüggő illetményemelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény jelenleg hatályos szövege szerint [65. § (9) bek. b) pont] a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közül azokra terjed majd ki 2015. szeptember 1-jétől, akik pedagógus-szakképzettséggel rendelkeznek. Az Ön által felvetett problémát a PSZ is jogosnak és indokoltnak tartja: minden rendelkezésre álló lehetőséget kihasználunk annak érdekében, hogy e mindkét béremelésből kimaradt foglalkoztatotti kört valamilyen módon kárpótolják. Eddig egyetlen – de jelentéktelennek azért nem mondható – eredményt sikerült elérnünk. Nevezetesen: a PSZ – szövegszerűen megfogalmazott – kezdeményezésére került be az új foglalkoztatási rendet szabályozó 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletbe az a szabály, amely egyértelművé teszi, hogy a dajka munkakörben dolgozó, és – többek között – dajka szakképesítéssel rendelkezők illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél (a 2014. évben: 118 000 Ft), amely magasabb, mint a minimálbér (101 500 Ft). Összeállította: Dr. Varga Mária Beáta munkajogi szakértő

§


Az Ön által feltett kérdésekre vonatkozó választ a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. § (4)–(5) bekezdésében és 78. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések a következőképpen adják meg: „(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. (5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.” Az (5) bekezdésben megjelölt törvényhely: „(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.” A rendelkezések lényege: – Ha a közalkalmazott nő kéri, a munkáltató köteles felmentéssel (és felmentési idővel) megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt. – A közalkalmazott nő a felmentést legkorábban oly módon kérheti – „visszaszámolva” – hogy a felmentési idő lejártát követő naptól már jogosulttá válik a nyugdíj folyósítására. A felmentési időtől ez esetben nem lehet eltekinteni, és nem lehet azt sem megrövidíteni, sem meghosszabbítani. Az Ön felmentési ideje – tekintettel a korábbi munkahelyéről történt áthelyezésére – 60 nap + 6 hónap, azaz „durván” 8 hónap. [Kjt. 33. § (2) bek. f) pont és (3) bek.] A szóban forgó esetben – csakis a felmentéssel történő jogviszony-megszüntetéskor – megilleti a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. § (4) bekezdése alapján. Idézzük: „(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével – megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont] vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.”

V.


VI.


A KÚRIA FIGYELEMRE MÉLTÓ HATÁROZATAI 158 A közalkalmazott jubileumi jutalomra való jogosultsága és a felmentési ideje mértékének számítása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt valamennyi olyan munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni, amikor megállapítható, hogy a volt munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozott volna, függetlenül az igény keletkezésekori jogállásától [1992. évi XXXIII. tv. 1. § (1) bekezdés, 87/A. § (1) bekezdés a) pont].

A felperes a közalkalmazotti jogviszonyát megelőzően, 1973. október 22-től 1986. május 14-ig egy kutatóintézettel állt munkaviszonyban, amely 1983. január 1-jétől vállalattá alakult át, 1992-ben kft.-vé, 1994-ben pedig részvénytársasággá. A felperes közalkalmazotti jogviszonyát az alperes a 2011. április 20-án közölt felmentésével – figyelemmel az öregségi nyugdíjjogosultság elérésére – 2011. augusztus 17. napjával megszüntette, és megfizette részére a 25 éves közalkalmazotti jogviszony alapján járó jubileumi jutalmat. A felperes keresetében kérte kötelezni az alperest 30 év 40 éves jubileumi jutalma, továbbá négyhavi felmentési időre járó átlagkeresete megfizetésére. A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolásában a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 87/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogszerző időnek a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött időt vette figyelembe, ezért az utóbb zrt.-ként működő munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időszakot nem. Megállapította, hogy az egységes ítélkezési gyakorlat alapján csak abban az esetben lehet figyelembe venni a Kjt. hatályba lépése előtti munkáltatónál eltöltött szolgálati időt, amennyiben az jelenleg is a Kjt. hatálya alá tartozik. A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó, a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 205. §ának rendelkezése alapján minden igény tekintetében az igény keletkezésekor hatályos jogszabályban előírt feltételek fennállását kell vizsgálni. A perbeli jogvitában a felperes jubileumi jutalom iránti igénye vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésekor hatályos Kjt. 78. § (1) bekezdését, a 87. § (2) bekezdését és az Mt. 205. §-át kellett figyelembe venni. A Kjt. 87/A. §át a jogalkotó a 2003. évi CXVIII. törvénnyel 2004. január 1-jével emelte be a törvénybe, vagyis az igény keletkezésekor, a Kjt. hatályba lépésekor 1992. július 1-jén – a 87. 0 (1) bekezdését kellett figyelembe venni. E szerint e törvény hatályba lépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. A törvényszék álláspontja szerint a jubileumi jutalomra jogosultság feltételeként meghatározott közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek csak a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő, továbbá a 87. § (2) bekezdés b)–d) pontjai szerinti munkáltatóknál eltöltött idők minősülnek. A Kjt. hatályba lépése előtti, költségvetési intézetként működő munkáltatónál eltöltött szolgálati idő azért nem minősülhet jubileumi jutalomra jogosító időnek, mert a felperesi igény jogosultsági időpontjában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) hatálya alá tartozó zártkörű részvénytársaságként működött, amely nem feleltethető meg az idézett jogszabályi feltételeknek. Megállapította, hogy a Kjt. kizárólag a fizetési fokozat megállapításánál teszi lehetővé az 1992. július 1-jét

megelőzően fennállt valamennyi munkaviszony teljes időtartamának beszámítását. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalával az alperes kötelezését kérte 30 és 40 éves közalkalmazotti jogviszonya alapján járó jubileumi jutalma, továbbá négyhavi átlagkeresetének megfelelő felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kjt. 78. § (1) bekezdését, a 87/A. § (1) bekezdését, valamint a 87. § (2) bekezdését. Érvelése szerint a minisztérium irányítása alatt álló intézetnél 1973. október 22. és 1986. május 14. közötti munkaviszonyban töltött idő a jubileumi jutalom, továbbá felmentési idő számítása szempontjából jogszerző időnek minősült. Kifejtette, miszerint a Kjt. egyetlen szabálya sem tekinti a hatályba lépése előtti munkaviszony közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként történő elismerése feltételének azt, hogy az adott munkáltatónak a Kjt. hatályba lépése után is fenn kell állnia. Érvelése szerint esetében figyelembe kellett venni az 1993. december 19. és 2003. december 31. között hatályos Kjt. 87. § (2) bekezdését, továbbá a 2004. január 1-jétől hatályos 87/A. § (1) bekezdését, amelyek szó szerint azonos rendelkezéseket tartalmaznak. E szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni – többek között – a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében alkalmazandó két fenti törvényi rendelkezés nem követeli meg, hogy a korábbi munkáltató jelenleg is a Kjt. hatálya alá tartozzon. Az ettől eltérő értelmezés olyan egyenlő bánásmódot sértő helyzetet eredményezne, amely attól tenné függővé a Kjt. hatályba lépése előtt a közszférába tartozó munkáltatóknál fennállt munkaviszony jogszerző időkénti minősítését, hogy az adott munkáltató létezett-e legalább a Kjt. hatályba lépésének időpontjáig. Ilyen követelményt a két idézett törvényhely nem állapít meg, továbbá azért sem lehetséges, mert a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban csak a Kjt. hatályba lépése előtt lehetett állni, figyelemmel arra, hogy a hatályba lépést követően a jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, illetőleg csak ilyen jogviszony volt létesíthető. A felperes álláspontja szerint ebből az következik, hogy a jogszerző idő meghatározásakor a Kjt. két idézett szabálya alapján csak az a meghatározó, hogy a Kjt. hatályba lépése előtt fennállt munkaviszony esetén az akkori munkáltató a Kjt. szervi hatályára figyelemmel a Kjt. hatálya alá tartozna-e. A felperes érvelése szerint a jogerős ítélet törvénysértően értelmezte az Mt. 205. § (1) bekezdését is. A hivatkozott rendelkezés értelmében a korábbi Mt. hatályba lépése előtt, vagyis 1992. július 1-jét megelőzően létesített munkaviszonyból származó igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény érvényesítésének rendjére e törvény rendelkezései az irányadók. A jogerős ítélettel szemben a korábbi Mt. 205. §-a tartalmazott átmeneti rendelkezést, amelynek lényege szerint a hatályba lépés előtti időpontban keletkezett igényre nem a korábbi Mt. szabályai alkalmazandók, ha az igényérvényesítésre 1992. július 1-je után került sor. Ebből következően a felperes 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultsága tekintetében a Kjt. 2003. december 31-ig hatályos 87. § (2) bekezdését, míg a 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultsága tekintetében a 2004. január 1jétől hatályos Kjt. 87/A. § (1) bekezdését kellett alkalmazni. Törvénysértő továbbá a jogerős ítélet azon megállapítása is, hogy a Kjt. hatályba lépése előtti munkáltatónál eltöltött szolgálati idő nem minősülhetett jubileumi jutalomra jogosító időnek, mert ennek elfogadása esetén először 2017-ben lehetne ilyen igényt előterjeszteni.

PL – JOGI ÚTMUTATÓ évül el. A (2) bekezdés szerint az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. A felperes sem a keresetében, sem a bírósági eljárások során nem hivatkozott arra, hogy a jubileumi jutalom iránti igényét az alperesnél korábban érvényesítette. A fenti jogszerző idő figyelembevételével 30 éves jubileumi jutalma 2007. június 21-én esedékessé vált, ezért a kereset benyújtásakor 2011. október 25-én igénye elévült. A felperes a 40 éves közalkalmazotti jogviszonya alapján járó jubileumi jutalmat a jogviszonya megszűnésekor abban az esetben igényelhette volna, ha legalább a megszűnés időpontjában 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik [Kjt. 78. § (4) bekezdés]. Mivel a felperes 2011. augusztus 17én a fenti számítás alapján 34 év 1 hónap és 26 nap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett, vagyis ennek időtartama nem érte el a 35 évet, 40 éves jubileumi jutalomra nem szerzett jogosultságot. A felperes közalkalmazotti jogviszonya időtartamára tekintettel a Kjt. 33. § (2) bekezdés f) pontja alapján összesen 8 hónap felmentési időre volt jogosult, amelyből az alperes csak 4 hónap felmentést biztosított. Mindezek alapján az alperes a felperes részére köteles további 4 havi felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére. Mindezekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet abban a részében, amellyel a munkaügyi bíróság ítéletének a felperes felmentési időre járó átlagkereset iránti keresetét elutasító rendelkezését helybenhagyta, hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest 659 900 forint felmentési időre járó átlagkereset-különbözet megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján – az indokolás módosításával – hatályában fenntartotta. (Kúria Mfv. II. 10.352/2013)

160

2012. február 21-én kelt igénybejelentés alapján rokkantsági nyugdíj nem igényelhető, ehelyett rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást lehet megállapítani (2011. évi CXCI. tv. 2. §, 29. §, 30. §). Az alperes a felperes 2012. február 21-i igénybejelentése alapján – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmt.) 2. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásával – 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátást állapított meg. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az ellátás 2011. augusztus 1-jével történő megállapítására irányuló fellebbezést az Mmt. 30. § (1) bekezdése alapján elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát azért kérte, mert a megelőző, 2011. április 14-én benyújtott rokkantsági nyugdíjigényét elutasító társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben a kirendelt igazságügyi orvos szakértő véleménye alapján megállapítást nyert, hogy az össz-szervezeti egészségkárosodása 2011. október 28-tól 51%, így a III. csoportú rokkantsági nyugdíjra az Mmt. 11. § (1) bekezdése és 30. § (5) bekezdés bb) pontja alapján 2011. augusztus 1-jétől fennáll a jogosultsága. A munkaügyi bíróság a keresetet az Mmt. 2. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, 29. 0 (2) bekezdése, 30. § (1), (3) és (5) bekezdés bb) pontjai alkalmazásával elutasította. Az ítéleti érvelés szerint az ellátás megállapításához a jogosultsági feltételek fennállása szükséges, az Mmt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek pedig – a felperes


Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kifejtette, hogy a perbeli jogvita elbírálása során nem az volt a releváns, hogy a zrt. a kereset benyújtásakor létezett-e, hanem hogy a Kjt. hatálya alá tartozik-e jelenleg vagy sem. Álláspontja szerint csak abban az esetben lehet figyelembe venni a Kjt. hatályba lépése előtti munkáltatónál eltöltött szolgálati időt, amennyiben a munkáltató jelenleg is a Kjt. hatálya alá tartozik. A felülvizsgálati kérelem részben alapos. A felperes keresete alapján az eljáró bíróságoknak abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy a Kjt. hatályba lépése előtt a felperesnek egy kutatóintézetnél eltöltött munkaviszonya a felmentési idő számítása, valamint a jubileumi jutalomra való jogosultsága megítélésekor jogszerző időnek minősül-e. E kérdés eldöntésénél nem annak volt jogi relevanciája, hogy a 2003. december 31-ig hatályos Kjt. 87. § (2) bekezdését, vagy pedig a 2004. január 1-jétől hatályos 87/A. § (1) bekezdését kell figyelembe venni, mert a felperes helyes hivatkozása szerint e két jogszabály szó szerint ugyanazt a normatív szöveget tartalmazza, vagyis hogy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni többek között az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt. A Kjt. 1997. szeptember 1-jétől hatályos 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya, ha a törvény eltérően nem rendelkezik az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. Az alperes az eljárás során nem vitatta, hogy a felperes korábbi munkáltatója minisztérium irányítása alatt álló költségvetési szerv volt, így a fenti törvényi rendelkezések alapján állami költségvetési szervnek volt tekinthető. A felperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a korábbi munkáltatójának jelenlegi jogállása, vagyis hogy gazdasági társaságként működik, a korábban állami költségvetési szervnél fennállt munkaviszonyának minősítését nem érinti. Nem megalapozott ezért az eljáró bíróságok által kifejtett jogértelmezés, miszerint az igényérvényesítés időpontjában kell vizsgálni a korábbi munkáltató jogállását, mert ez az eltelt időszakban végbement társadalmi és gazdasági átalakulásra is figyelemmel nem jogszerű. Ezért kizárólag az képezheti a vizsgálat tárgyát, hogy a felperesnek az adott munkáltatónál fennállt munkaviszonya alatt a munkáltató miként minősült, a perbeli esetben a kutatóintézet mely időszakban volt olyan munkáltatónak tekinthető, amely a Kjt. 1. § (1) bekezdése alapján az akkori jogállását tekintve a Kjt. hatálya alá tartozna. A Kúria a rendelkezésre álló iratokból azt állapította meg, hogy a kutatóintézet 1983. január 1-jétől állami vállalattá alakult át. Ezt alátámasztja a felperes 7/F/3. alatt mellékelt, a munkakör-besorolás módosítására vonatkozó igazolás, továbbá a munkaviszonyának fennállását bizonyító igazolás is, amelynek értelmében a felperes munkaviszonyának megszűnésekor már állami vállalatként üzemelt. Az állami vállalatnál fennállt munkaviszony azonban már nem tartozik a Kjt. 1. § (1) bekezdésének hatálya alá, vagyis a felperesnek az itt eltöltött munkaviszonyából kizárólag az 1973. október 22-től 1982. december 31. napjáig tartó időtartam volt beszámítható, öszszesen 9 év 2 hónap 9 nap. E jogviszony időtartamát figyelembe véve a felperes a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor, vagyis 2011. augusztus 17-én összesen 34 év 1 hónap 26 nap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett. Ezen időt figyelembe véve a 30 éves jubileumi jutalomra 2007. június 21-én szerzett jogosultságot. A Kjt. 3. §-a alapján alkalmazandó az Mt. 11. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonnyal kapcsolatos igény 3 év alatt

VII.


VIII.

PL – JOGI ÚTMUTATÓ által hivatkozott orvos szakértői vélemény szerint is – csak 2011. október 28-tól álltak fenn. Mivel a felperes 2012. január 1-je után nyújtotta be igényét, rokkantsági nyugdíj pedig az Mmt. 30. § (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jétől már nem volt megállapítható, ezen ellátásra az ellátás feléledése címén sem szerezhetett jogosultságot. A bíróság kiemelte, hogy az Mmt. 30. § (5) bekezdés bb) pontja alkalmazhatóságának feltétele, hogy a kérelmező a 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyében a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát fenntartsa. A felperesnek 2011. december 31-én nem volt folyamatban lévő ügye, az a körülmény, hogy a korábbi perben a bíróság a felperes keresetét elutasította, nem teremtett olyan folyamatban lévő ügyet, amelynek alapján az Mmt. e rendelkezése alkalmazható. Rokkantsági ellátást a 2012. január 1-jén hatályba lépett Mmt. alapján e naptól lehetett megállapítani [29. § (2) bekezdés]. Az alperes mindezek miatt jogszabálysértés nélkül határozta meg a rokkantsági ellátás folyósításának kezdő időpontját 2012. január 1. napjában, a megelőző időre pedig a felperes sem rokkantsági nyugdíjra, sem rokkantsági ellátásra nem válhatott jogosulttá. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel az Mmt. 30. § (5) bekezdés b) pontja megsértésére hivatkozva. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróságnak az ellátásra való jogosultsága 2011. augusztus 1-jétől való fennállására tekintettel a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül kellett volna helyeznie, és az alperest új eljárásra kellett volna utasítania. Az egészségi állapotában 2011. október 28-ától fennálló 50%-os mértékű károsodás megállapítása a jogosultsága fennállását megalapozza, a jogszabályok módosítása azt nem érinthette, mivel a korábbi eljárást még az akkor hatályban volt jogszabályok alapján indította. Mindezek miatt ügyében az Mmt. 30. § (5) bekezdés b) pontja alkalmazható, a 2012. január 1-jétől hatályba lépett törvények viszont nem, mert azoknak nincs visszamenőleges hatályuk. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Az Mmt. 30. § (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. A 30. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabályok megváltozásáról, és nyilatkoztatja arról, hogy az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntartja-e. Annak a személynek, aki az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét nem tartja fenn, a 2012. január 1-jét megelőzően igényelt ellátását – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a 2011. december 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani. Az Mmt. 30. § (5) bekezdés a) pontja, valamint a b) pont bb) alpontja szerint, ha a kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést nem végezték el, a jogosultsági feltételek fennállása esetén a) a 2012. január 1-jétől terjedő időszakra rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kell megállapítani, b) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra bb) III. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. A Kúria eljárása során abból indult ki, hogy a társadalombiztosítási szervek a felperes 2012. február 21-én előterjesz-

tett igénybejelentéséről hoztak határozatot, amelyben 2011. október 28-tól az Mmt.-vel bevezetett új ellátások (rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás) megállapítását kérte. A határozatokat a perben a felperes az ellátás megállapításának kezdő időpontja téves meghatározása miatt, az Mmt. 11. § (1) bekezdése és 30. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja megsértése miatt vitatta. A perben nem merült fel adat arra nézve, hogy a felperes ezt megelőzően, 2012. január 1-je előtt a 2011. október 28-tól fennálló össz-szervezeti egészségkárosodása alapján, vagy ettől függetlenül olyan rokkantsági nyugdíj iránti igénybejelentést, amelynek elbírálása 2011-ben nem történt meg, előterjesztett volna. Az 51%-os egészségkárosodási mértéket a korábbi perben kirendelt igazságügyi szakértő a felperes 2011. április 14-i igénybejelentését elbíráló társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perben állapította meg, amely perben a felperes keresete azért került elutasításra, mert az igénybejelentéskor hatályos jogszabályban [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 36/A. § (1) bek. a) pont] írt, az egészségkárosodásra vonatkozó feltétel a határozatok meghozatalakor nem, csupán később (2011. október 28.) teljesült. A fentiek alapján a munkaügyi bíróság helyesen állapította meg ítéletében, hogy a felperesnek 2011. december 31-én nem volt folyamatban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek előtt olyan ügye, amely – az Mmt. 30. § (3) bekezdése alapján – egy korábbi kérelemnek az új ellátások tekintetében való fenntartásáról való nyilatkozattételre való felhívását indokolta volna; a felperes maga sem állította, hogy ilyen nyilatkozatot tett volna. A munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg azt is, hogy a felperes ügyében az Mmt. 30. § (5) bekezdés b) pontja nem volt alkalmazható. Az Mmt. ezen átmeneti, a 30. § (3) bekezdésére visszautaló szabálya azon személyek igényérvényesítéséről rendelkezik, akiknek 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyük volt, komplex minősítésüket 2011. december 31-ig nem végezték el, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívása alapján az Mmt. hatályba lépése előtti igénybejelentésüket módosították (az Mmt. által bevezetett új ellátásokra nézve tartották azt fenn). Miután a felperes – a fentiek szerint – nem tartozott ebbe a körbe, esetében az Mmt. 30. § (5) bekezdését nem lehetett alkalmazni, így III. csoportos rokkantsági nyugdíjat az új szabályozás alapján nem követelhetett. A felperes a 2012. február 21-én kelt igénybejelentése útján az Mmt. szerinti új ellátásokra szerezhetett (és szerzett is) jogosultságot, rokkantsági nyugdíj az Mmt. 30. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján 2012. január 1-jétől nem volt igényelhető. A felperes a 2011. október 28-tól megállapított egészségkárosodása alapján akkor lett volna jogosult a korábbi szabályozás [Tny. 36/A. § (1) bekezdés] szerinti feltételekkel rokkantsági nyugdíj címén ellátásra, ha erre vonatkozó igényét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél 2011. december 31-ig előterjeszti és azt elbírálják, illetőleg ha ebben az időpontban rokkantsági nyugdíj tárgyában folyamatban lévő ügye van, amely eljárásban a korábbi igénybejelentését módosító nyilatkozatot nem tesz. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti az Mmt. 30. § (5) bekezdését, ezért azt – a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával – hatályában fenntartotta. (Kúria Mfv. III. 10.154/2013) Összeállította: Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária vezető jogtanácsos, ILO-közvetítő és -döntőbíró

ÜGYELET* a nevelési-oktatási intézményen kívül szervezett programok megvalósításakor

Recommend Documents