Kiemelten felhívjuk kedves ügyfeleink figyelmét arra, hogy az alábbi információk a vonatkozó jogszabályok 2014. november 17-én ismert tartalmával összhangban kerültek megfogalmazásra és ügyfeleink tájékoztatását szolgálják. Az elszámoláshoz kapcsolódóan további MNB rendeletek hatályba lépése várható. Az új rendeletek és az esetleges további jogszabályváltozások miatt az alábbi kérdésekre adott válaszok is módosulhatnak a jövőben. Gyakran Ismételt Kérdések a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó elszámolással kapcsolatban 1. Milyen jogszabályok vonatkoznak a bankok elszámolási kötelezettségére? A bankok elszámolási kötelezettségét a Kúria törvény és az Elszámolási jogszabályok rögzítik. Kúria törvény alatt „A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényt”, Elszámolási törvény alatt pedig az ehhez kapcsolódó, „Az elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvényt” értjük. Az Elszámolási törvényhez kapcsolódóan 2014. november 4-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa elfogadta az elszámolás alapmódszertanát szabályozó MNB rendeletet. A 2014. november 8-án hatályba lépő MNB rendelet mellett még további három MNB rendelet elfogadása várható november második felében. Az alapmódszertant szabályozó, már kiadott rendelet az MNB elszámolással kapcsolatos rendeletalkotási tevékenységének csupán első állomását jelenti. Ennek oka, hogy az kizárólag a problémamentes szerződések elszámolására terjed ki, amelyek esetében a fogyasztó egyszer sem esett késedelembe, illetve nem részesült semmilyen kedvezményben. Az elszámolással kapcsolatos MNB rendeletalkotási folyamat következő állomásaként november második felében adja ki az MNB következő rendeletét, amely a kedvezményekkel, illetve késedelemmel érintett szerződésekre vonatkozó elszámolási módszertant szabályozza. Ez a jogszabály már csak egyféle módszertant fog tartalmazni: a jegybank alapmódszertanokat rögzítő rendeletének első módszertanát egészíti ki. Az ugyancsak november második felében megjelenő harmadik MNB rendelet a végelszámolás vagy felszámolás alatt álló pénzügyi intézmények elszámolási módszertanát, valamint az elszámolási fordulónapokat és a pénzügyi teljesítés határidejét fogja szabályozni. Végül, de nem utolsó sorban szintén MNB rendelet szabályozza majd a fogyasztók tájékoztatását rögzítő előírásokat. Ezen kérdésekről szóló rendelet elfogadásáról az MNB tájékoztatni fogja a közvéleményt, ezzel egyidejűleg részletes ismertetést ad a fogyasztók teendőiről és a határidőkről. Közleményében1 az MNB megerősítette, hogy az elszámolással összefüggésben a negyedik MNB-rendelet megjelenéséig a fogyasztóknak nincs teendőjük. 2. Miről szól a Kúria törvény? A Kúria törvény a 2004. május 1. napja és 2014. július 19. napja között kötött fogyasztói deviza alapú, forint alapú, valamint deviza kölcsönszerződésekre és lízingszerződésekre vonatkozik. Hatálya a bankszámlahitelre és hitelkártyára, továbbá az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint alapú kölcsönszerződésekre nem terjed ki. A Kúria törvény két alapvető kérdést rendez: - A törvény semmisnek nyilvánította a fogyasztói kölcsönszerződések árfolyamrés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit. A semmis rendelkezés helyébe főszabályként mind a
folyósításkor, mind a törlesztéskor a Magyar Nemzeti Bank ("MNB") hivatalos devizaárfolyama lép azzal, hogy a Bank törlesztéskor külön jogszabály alapján a saját középárfolyamát is alkalmazhatja. - A Kúria törvény a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötései tekintetében (pl. kamatmódosítások) vélelmezi azok tisztességtelenségét. Forint alapú és devizahitelek esetén ez a vélelem a 2010. november 26-án vagy azt megelőzően alkalmazott szerződési kikötésekre vonatkozik, az ezt követően közzétett egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó általános szerződési feltételek nem minősülnek tisztességtelennek. A MagNet Bank a vélelem megdöntése érdekében nem kezdeményezett bírósági eljárást. A Kúria törvény szerint tisztességtelennek nem minősülő szerződési kikötések tekintetében a Magyar Nemzeti Banknak van lehetősége közérdekű keresettel pert indítani a tisztességtelenség megállapítása iránt. 3. Milyen hitelszerződések esetén kell a bankoknak elszámolniuk? A bankok elszámolási kötelezettsége a 2004. május 1. napja és 2014. július 19. napja között kötött, a Kúria- illetve az Elszámolási törvény hatálya alá tartozó fogyasztói (tehát magánszemélyekkel kötött) deviza alapú, forint alapú, valamint deviza kölcsönszerződésekre és lízingszerződésekre vonatkozik. A bankoknak bankszámlahitelre és hitelkártyára, továbbá az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint alapú kölcsönszerződésekre vonatkozóan nem kell elszámolniuk. A bankokat a meg nem szűnt és a 2009. július 26. napját követően megszűnt szerződések esetében terheli elszámolási kötelezettség. 4. Milyen teendője van az ügyfeleknek az elszámoláshoz kapcsolódóan? Kell-e az elszámolást a banktól igényelni? Az utolsó MNB rendelet megjelenéséig (várhatóan 2014. november végéig) az elszámolással összefüggésben a fogyasztóknak nincs kötelező teendőjük. Tekintettel azonban arra, hogy az elszámolást a bank az ügyfelek utolsó ismert értesítési címére küldi meg, ezért kérjük, hogy amennyiben az Ön értesítési címe megváltozott, mihamarabb személyesen jelentse be a helyes értesítési címet bankfiókjaink egyikében. Az elszámolást alapesetben nem kell az ügyfeleknek a banknál igényelniük, a bank az elszámolást automatikusan megküldi az érintett ügyfélnek. Az elszámolást az alábbi esetekben viszont kifejezetten az ügyfélnek kell kérelmeznie a banknál:
A 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződések esetében a bankot akkor terheli elszámolási kötelezettség, ha tudomása van arról, hogy a követelés nem évült el, illetve ha a fogyasztóval szembeni követelést egy elszámolásra nem köteles pénzügyi intézmény ("Követeléskezelő") érvényesíti, és a fogyasztó az elszámolást kifejezetten kéri. Azon fogyasztók, akik devizaalapú hitelüket jogszabály alapján rögzített árfolyamon végtörlesztették; ebben az esetben a fogyasztó 2015. március 1. és március 31. között kérheti a banktól az elszámolás elkészítését. Ennek díja 10 000 forint, melyet azonban az elszámolási törvényben meghatározott esetekben nem kell megfizetni vagy a díj visszajár.
Amennyiben a kölcsönszerződés 2014. november 1. előtt megszűnt, és a banknak az elszámolás alapján fizetési kötelezettsége keletkezett az ügyfél felé, az ügyfélnek majd nyilatkoznia kell arról, hogy milyen formában kéri a részére visszajáró összeget (bankszámlára utalással, banki pénztári felvétellel, postai kifizetéssel).
5. Mikor kapom meg az elszámolást? A pénzügyi intézmények minden érintett ügyfelüknek a kölcsönszerződésükre vonatkozó részletes elszámolást küldenek. A tájékoztatás tartalmi és formai követelményeit az MNB rendeletben határozza meg. Az elszámolás elküldésére az elszámolási törvény alapján 2015ben kerül sor: az első félévben a devizaalapú hitelekre, a második félévben a forint- és a devizahitelekre vonatkozóan. Az elszámolási törvény rendelkezéseinek megfelelően a banknak
a devizaalapú hitelszerződések esetében várhatóan 2015.március 1. és 2015. április 30. között2 kell majd az elszámolást az érintett ügyfeleiknek elküldeniük. a forint- és devizahitel-szerződések esetében várhatóan 2015. augusztus 1. és 2015. szeptember 30. között2 kell majd az elszámolást az érintett ügyfeleiknek elküldeniük, feltéve, ha az MNB nem nyújt be közérdekű keresetet. AZ MNB közérdekű kereset indítása esetén – amennyiben a peres eljárás befejezésére 2015. augusztus 1. napja után kerül sor – a peres eljárás befejezésétől számított 60 napon belül kerül sor az elszámolás megküldésére.
végtörlesztett kölcsönszerződések esetén, az érintett ügyfelek igénylése alapján 2015. november 30-ig kerül majd sor az elszámolás megküldésére.
6. Hogyan kapom meg az elszámolást? A bankok minden érintett ügyfelüknek a kölcsönszerződésükre vonatkozó részletes elszámolást küldenek. A tájékoztatás tartalmi és formai követelményeit az MNB rendeletben határozza meg. A bank az elszámolást a főadós részére, a kölcsönszerződésben megjelölt címre, vagy ha időközben abban változás következett be, a fogyasztó által utoljára bejelentett címre küldi meg tértivevényes levélben. Amennyiben az elszámolás megküldése a fogyasztó részére sikertelen, a bank a fogyasztót megillető összeget elkülönített számlán kezeli, amelyhez kapcsolódóan költséget nem számít fel, a fogyasztó pedig kamatra nem tarthat igényt. Az itt elhelyezett összeghez 5 évig tud hozzájutni a fogyasztó. (A nyilvántartott követelés a polgári jog általános szabályai szerint 5 év elteltével elévül, azaz annak kifizetése a banktól már nem követelhető.) A kedvezményes árfolyamon végtörlesztett szerződések kivételével a bank az elszámolásért költséget, díjat nem számol fel.
A bank a törvényben foglaltak és az öröklés szabályai szerint az örökössel is elszámol. A fogyasztói követelést a hagyatéki eljárásban vagy amennyiben az már jogerősen lezárult, póthagyatéki eljárásban kell a közjegyző részére bejelenteni. 7. Hogyan számolják ki a túlfizetés összegét? Az Elszámolási törvény értelmében az árfolyamrésből, valamint az egyoldalú szerződésmódosításból eredő túlfizetéseket úgy kell tekintetni, mintha azokat a fogyasztó a túlfizetés időpontjában tőke előtörlesztésként teljesítette volna. Az elszámolás pontos módszertanát és a pénzügyi teljesítésre vonatkozó határidőket az MNB rendeleti úton határozza meg. A már elfogadott MNB rendelet szerint a bankok három módszertant alkalmazhatnak a fogyasztókkal való elszámolás során, azzal a kikötéssel, hogy egy bank a rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében csak egy kiválasztott módszertant alkalmazhat. Fontos kiemelni, hogy bár három különböző módszertan közül választhatnak a bankok, azok teljesen azonos eredményre vezetnek, így nem fordulhat elő, hogy a fogyasztókat bármilyen hátrány érje amiatt, hogy a velük elszámoló bank egy bizonyos módszertant választott. A módszertanok közötti választási lehetőség megteremtésével az MNB lehetővé kívánja tenni a bankok számára, hogy a belső elszámolási rendszereik sajátosságait figyelembe véve a lehető leggyorsabb, leghatékonyabb módon végezhessék el az elszámolásokat. Mindhárom módszertan alapját a fogyasztói túlfizetés tőke-előtörlesztésként való elszámolása adja. Csak ezek az összetett módszertanok tudják megfelelően figyelembe venni a tisztességtelen szerződéses feltételek semmisségét, és így biztosítani, hogy a fogyasztói túlfizetések maradéktalanul elszámolásra kerüljenek. A Bank az elszámolás során - a szerződéskötés érdekében adott kedvezmények kivételével - a fogyasztói követelés összegéből jogosult levonni az adott időszakban nyújtott kedvezményt. Kedvezménynek minősül minden olyan vagyoni előny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy a bank tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el, vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében a fogyasztó fizetési kötelezettsége a szerződésben eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent. 8. A Túlfizetés összegét milyen formában kapom meg?
Amennyiben az ügyfél szerződése még él, és abból eredően nincs a bank felé fennálló tartozása, a túlfizetés összegével a tőketartozás csökken, a futamidő változatlan marad. Amennyiben az ügyfél szerződése még él, és abból eredően a bank felé tartozása áll fenn, a túlfizetés összege először a lejárt és esedékes tartozásra kerül elszámolásra (az elszámolás sorrendje: költség, kamat, tőke), az ezt követően esetlegesen fennmaradó összeggel a tőketartozás csökken. Készpénzben történő kifizetésre akkor kerülhet sor, ha a fogyasztó a szerződését úgy teljesítette, hogy abból fizetési kötelezettsége nem maradt fenn (már megszűnt szerződés), vagy ha a szerződés a túlfizetéssel szűnik meg, és a banknak az ügyfél felé még fizetési kötelezettsége áll fenn. Ebben az esetben bankszámlára utalással, fióki pénztári felvétellel, vagy postai úton juthat hozzá az ügyfél a visszajáró összeghez.
9. Korábban kedvezményes árfolyamon végtörlesztettem. Milyen szabályok vonatkoznak rám? Azon fogyasztók, akik devizaalapú hitelüket jogszabály alapján rögzített árfolyamon végtörlesztették 2015. március 1. és március 31. között kérhetik a banktól az elszámolás elkészítését. Ennek díja 10 000 forint, de nem kell a díjat megfizetni, ha a kedvezményes végtörlesztésre részben vagy egészben igazoltan pénzügyi intézménytől felvett (forint)hitelből került sor. A Bank a 10 000 forintos díjat visszatéríti, ha az elszámolás eredményeként az állapítható meg, hogy a banknak a fogyasztó felé fizetési kötelezettsége áll fenn. Az elszámolást 2015. november 30. napjáig kell az érintett fogyasztónak megküldeni. 10. Milyen szabályok vonatkoznak 2009.07.26-a előtt megszűnt, vagy követeléskezelőnél lévő ügyletekre? A 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződések esetében a bankot akkor terheli elszámolási kötelezettség, ha tudomása van arról, hogy a követelés nem évült el, illetve ha a fogyasztóval szembeni követelést egy elszámolásra nem köteles pénzügyi intézmény ("Követeléskezelő") érvényesíti, és a fogyasztó az elszámolást kifejezetten kéri. Ilyen esetben a Követeléskezelő és a bank együttműködik egymással. Ez azt jelenti, hogy az elszámolás alapját képező számítást a bank végzi el a követelés engedményezésének időpontjával, de kifizetésre a Követeléskezelő köteles. 11. A Bank az elszámolást megelőzően felmondhatja a kölcsönszerződésemet? A Bank a kölcsönszerződést a fizetési kötelezettség nem teljesítése miatt kizárólag az elszámolás megküldését követő hatállyal mondhatja fel. Ez azt jelenti, hogy ha a bank az Elszámolási törvény hatálybalépését követően élt a felmondás jogával, az csak az elszámolás megküldését követő napon válik hatályossá, akkor, ha a felmondás feltételei az elszámolást követően is fennállnak. A felmondás hatályossá válására meghatározott legkésőbbi időpont 2016. december 31.
1
A Magyar Nemzeti Bank 2014. november 4-én kiadott sajtóközleménye, mely elérhető az MNB honlapján vagy a következő linkre kattintva: http://www.mnb.hu/Sajtoszoba/mnbhu_pressreleases/mnbhu_pressreleases_2014/mnbhu_sajt o_1104_3 2
2014. november 17-én, az Országgyűlés előtt lévő, az elszámolási törvényt is módosító törvényjavaslat alapján
