Gyakran Ismételt Kérdések
a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programjáról
Országos Egészségbiztosítási Pénztár egészség, biztonság!
2016. május
Az alábbiakban összegyűjtésre kerültek az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30) Korm. rendelettel (továbbiakban: Korm. rendelet) Fiatal Szakorvosok Támogatási Programjával kapcsolatban felmerült gyakoribb kérdések és az azokra adott válaszaink.
1.
Mi a különbség a Rezidens Támogatási Program (RTP) ösztöndíjai és a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja (FSZTP) között? Mikor igényelhetőek? Melyik szerv felelős a végrehajtásáért? A Rezidens Támogatási Program (továbbiakban: RTP) és a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja (továbbiakban: FSZTP) nem azonos fogalmak, hanem egymásra épülő rendszerű támogatási programok, ennek értelmében a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programjában az első szakvizsga megszerzését követően részesülhetnek a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek. • Az RTP ösztöndíjaiban történő részesüléshez az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (továbbiakban: ENKK) által elbírált sikeres pályázat szükséges a rezidens képzési időszaka alatt. • A Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja esetében azok a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek jogosultak a támogatásra, akik a Korm. rendelet 30. § értelmében első szakvizsgájukat már megszerezték. OEP: A Korm. rendelet 30. § (6) bekezdésének értelmében a fiatal szakorvosok támogatásával kapcsolatos adminisztrációs és költségvetési feladatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: OEP) végzi, mint végrehajtásért felelős szervezet. ENKK: Az RTP keretein belül folyósított ösztöndíjakról a Korm. rendelet IV. fejezete rendelkezik, a program koordinációját pedig az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ végzi, így a rezidensi ösztöndíjak feltételeiről bővebb tájékoztatást az alábbi linken talál: http://www.enkk.hu/index.php/hun/szakkepzes-tamogatasi-foosztaly/rezidens/hireink
2.
Hol található meg az igénybejelentés alapjául szolgáló elektronikus kérelem és a kitöltését segítő felhasználói kézikönyv? Az OEP honlapján, az alábbi címen érhető el az elektronikus felület és kitöltési útmutatója: http://www.oep.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/gyogyito_megeleozo_ellatas/fiatal_szakor vosok
3.
Az RTP ösztöndíjban nem részesült és 2015. előtt szakvizsgát tett fiatal szakorvosok, kórházi, klinikai szakgyógyszerészek jogosultak a támogatásra? Azok a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek, akik első alap szakképesítésüket 2015. augusztus 31. előtt szerezték és a Rezidens Támogatási Program 2
(RTP) ösztöndíjaiban NEM részesültek, a Korm. rendelet 30. § (2) bekezdés b) pontjának értelmében NEM JOGOSULTAK a fiatal szakorvosok támogatására.
4.
Az RTP ösztöndíjban KORÁBBAN (2011-2014. között) részesült és 2015. előtt szakvizsgát tett fiatal szakorvosok, kórházi, klinikai szakgyógyszerészek jogosultak a támogatásra a többi jogosultsági feltétel fennállása esetén? Azok a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek, akik első alap szakképesítésüket 2015. augusztus 31. előtt szerezték és a Rezidens Támogatási Program (RTP) ösztöndíjaiban RÉSZESÜLTEK, a Korm. rendelet 30. § (2) bekezdés b) pontjának értelmében JOGOSULTAK a fiatal szakorvosok támogatására.
5.
Honnan tudható meg, hogy mely szakképesítésekkel rendelkező orvosok és gyógyszerészek jogosultak a támogatásra? Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a szakorvosi és szakgyógyszerészi alap szakképesítéseket és a honlapunkon elhelyezett, kapcsolódó tájékoztatóban is megtalálható a felsorolás.
6.
Szakfogorvosok részesülhetnek-e a fiatal szakorvosok támogatásában? A Korm. rendelet értelmében a fiatal szakorvosok támogatásában kizárólag általános orvosi vagy gyógyszerész oklevéllel és az ezekre épülő alap szakképesítéssel rendelkező (szakvizsgát tett) szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek részesülhetnek. A fentebb említettek értelmében tehát a fiatal szakfogorvosok nem részesülhetnek FSZTPben.
7.
Korábban TÁMOP támogatásra?
pályázat
keretében
ösztöndíjban
részesültek
jogosultak-e
a
A Korm. rendelet 30. §-a a támogatásra jogosultak körének meghatározásánál a 2015. augusztus 31. időpont előtt megszerzett első alap szakképesítést és a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjában való részesülést jelöli meg feltételként. Ennek megfelelően a TÁMOP-támogatás nem minősül RTP ösztöndíjnak, így az jogosultságot sem eredményez a támogatásra.
8.
A támogatásra jogosultak személyi körének Kormányrendeletek vehetőek figyelembe?
meghatározásakor
mely
korábbi
A támogatásra jogosultak körének meghatározásánál alapul vehető az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet, figyelemmel arra, hogy a Korm. rendelet 30. § (2) bekezdés a)-b) pontjai esetében különbözőképpen kell eljárni a fiatal szakorvosok támogatásra jogosultak személyi hatályának meghatározása során: 3
•
•
A Korm. rendelet 30. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a 2015. augusztus 31-ét követően szakvizsgát szerzett fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek esetében nem kell vizsgálni, hogy Rezidens Támogatási Program ösztöndíjaiban részesültek- e. (Előfordulhat olyan eset, hogy a jelöltek a korábban hatályos Korm. rendeletek, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI.12) Korm. rendelet és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló 125/1999. (VIII.6) Korm. rendelet) szerint kezdték meg a jelölti időszakukat (rezidens képzésüket), de szakváltás vagy gyermekvállalás miatt 2015. augusztus 31-ét követően szerezték vagy szerzik meg szakvizsgájukat.) A 30. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a Rezidens Támogatási Program (RTP) ösztöndíjában részesült és 2015. augusztus 31-éig szakvizsgájukat megszerző fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek részesülhetnek a fiatal szakorvosok támogatásában. A Rezidens Támogatási Program és Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja egymásra épülő rendszerű támogatási programok, amellyel a RTP- ben részesülést követően támogatná az ösztöndíjban már nem részesülő fiatal szakorvosokat, kórházi, klinikai szakgyógyszerészeket.
A fentebb leírtak értelmében nem jogosultak a támogatásra, azok a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek, akik első alap szakképesítésüket 2015. augusztus 31-ét megelőzően szerezték meg és RTP ösztöndíjban nem részesültek. A szakképzésüket az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI.12) Korm. rendelet szerint megkezdők esetében kizárólag azok a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek jogosultak a fiatal szakorvosok támogatására, akik a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjainak valamelyikében részesültek, tehát a legkorábbi elfogadható időpont az RTP ösztöndíjak meghirdetésének ideje.
9.
Igényelhető-e a támogatás abban az esetben, ha a 2015. augusztus 31-ét követően szakvizsgát tett fiatal szakorvos, kórházi, klinikai szakgyógyszerész bizonyítványa nem került bemutatásra a foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál? Tekintettel arra, hogy a támogatás elektronikus igénylése során az eredeti dokumentumok bemutatása nem szükséges, valamint, hogy az ENKK honlapján az alap- és működési keresőben feltüntetett adatlapon szereplő sikeres szakvizsga tényét igazoló adatok közhitelesnek minősülnek, elfogadhatónak tartjuk az elektronikusan benyújtandó kérelemben azon szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészeket szerepeltetését is, akiknél a sikeres szakvizsga ténye bejegyzésre került. Abban az esetben, ha a szakvizsga teljesítéséről még semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre, úgy javasoljuk az igénylést a következő igénylési időszakra (fél év múlva) halasztani, vagy időközi korrekcióval teljesíteni a támogatásra való jogosultság kezdő időpontjától visszamenőlegesen, így az öt éves jogosultsági időszak rövidülni nem fog és a későbbi igényléssel nem éri hátrány a jogosultakat (lásd részletesebben a 13. kérdésre adott válaszunkat).
4
10. A támogatás igénylése jár-e valamiféle kötelezettséggel a jövőre nézve? A Korm. rendelet a jogosultsági feltételek folyamatos fennállását írja elő, azon túl további kötelezettségről nem rendelkezik.
11. A támogatás igénylését követő külföldi munkavállalás vagy magánszolgáltatónál történő foglalkoztatás az öt éves jogosultsági időszak kitöltése előtt hogyan befolyásolja a támogatásra való jogosultságot? Korm. rendelet 30. §-ban foglalt feltételeknek megfelelően a támogatás szüneteltethető meghatározott esetekben, amelyeket a Korm. rendelet tételesen nevesít is. A külföldi munkavállalás és a magán egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás nem szerepel a felsorolásban, így ezekben és az ehhez hasonló esetekben a jogosult részére a támogatási összeg nem folyósítható. A jogosultság fennállásának időszakára igényelt és folyósított támogatást nem kell visszafizetni, a jogosult rendelkezésére álló öt éves jogosultsági időszak az ilyen esetekben a kieső idővel csökken. Amint a jogosultsági feltételek újra fennállnak az időszak hátralevő részére újra igényelhető a támogatás.
12. Kinek a feladata a fiatal szakorvosok támogatásának igénylése? Milyen adatok szolgálnak az alapjául? A fiatal szakorvosok támogatásának igénylése a Korm. rendelet 30-31. §-ai értelmében a foglalkoztató egészségügyi szolgáltatók kötelezettsége az általuk foglalkoztatott szakorvosok, kórházi, klinikai szakgyógyszerészek számának megfelelően. A szolgáltatói foglalkoztatási adatok azokat a támogatás alapjául szolgáló adatokat jelentik, amelyeket az egészségügyi szolgáltató elektronikus úton történő kérelmét benyújtva juttat el az OEP részére. Az egészségügyi szolgáltatói foglalkoztatási adatok a Korm. rendelet 30-31. §-aiban foglalt feltételek teljesülésének igazolásául szolgálnak, a Korm. rendelet 1. számú és 2. számú melléklete felsorolva tartalmazza az igényléshez és elszámoláshoz szükséges adatokat.
13. Az első igénylés elmulasztása jár-e valamilyen hátránnyal a támogatásra való jogosultság vonatkozásában? Az első igénybejelentés határidejének elmulasztása nem jogvesztő hatályú, a Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése alapján félévente van lehetőség a támogatási igénynek bejelentésére. Az adatszolgáltatási határidő elmulasztása esetén • a következő igénylési időszakban (fél év múlva) vagy • időközi korrekció benyújtásával igényelhető a támogatás a jogosultság kezdő időpontjától visszamenőlegesen, így az öt éves jogosultsági időszak rövidülni nem fog és a későbbi igényléssel nem éri hátrány a jogosultakat. Ilyen esetben a visszamenőleges időszakra járó támogatási összegek egy összegben kerülnek utalványozásra.
5
Az OEP által megadott 2015. december 1-ei foglalkoztatási adatoknak megfelelő igénybejelentés az első igénybejelentés gördülékeny megvalósítását szolgálja, tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet nem rögzíti, milyen időpontú foglalkozatási adatok felhasználásával történhet meg az első adatszolgáltatás, továbbá figyelembe véve azt a tényt is, hogy jövőbeni foglalkoztatási adatok nem szolgálhatnak a 2015. december 10-ei határidejű adatszolgáltatáshoz. A Korm. rendelet vonatkozó részét olvasva látható, hogy az adott időszaki támogatás igénylése minden esetben korábbi foglalkoztatói adatok alapján történik (pl. adott év március 1-je és augusztus 31-e közötti időszakra vonatkozóan az adott év január 1-jei foglakoztatói adatok a mérvadóak).
14. Mikor lesz lehetőség a rendes igénylés adatainak időközi korrekciójára? A Korm. rendelet rendelkezései alapján (lásd a 13. kérdésre adott válaszunkat) igénylésre évente két alkalommal van lehetőség, de tekintettel a jelentős számú érintettre és a támogatásra jogosult foglalkoztatotti kör adatainak időközben bekövetkezett változásaira, az OEP lehetőséget biztosított az igénylés korrekciójára 2016. március 30 – április 20. közötti időszakban. A korrekciót a rendelkezésre álló legfrissebb munkáltatói adatok alapján javasolt elkészíteni.
15. Mikor lesz a következő rendes igénylési időszak? A következő rendes igénylési időszak – összhangban a Korm. rendelet rendelkezéseivel – előreláthatólag 2016. augusztus hónapban várható, amely során a szolgáltatóknak lehetősége nyílik új jogosultak rögzítésére is. A pontos időszakról honlapunkon fogunk további tájékoztatást nyújtani.
16. Milyen teendői vannak a szolgáltatónak az általa foglalkoztatott szakorvosokat, szakgyógyszerészeket érintő változások esetén (munkahelyváltás, fizetés nélküli szabadság, gyermekgondozási díj, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, 30 napot meghaladó keresőképtelenség)? Minden esetben szükséges a szolgáltató bejelentése (időpont, időtartam esetén annak pontos kezdete és vége, szakorvos pecsétszáma, szakgyógyszerész működési nyilvántartási száma) a
[email protected] elektronikus levelezési címre. Kérjük, hogy bejelentésüket a honlapunkon elérhető Változásjelentési adatlap kitöltésével tegyék meg.
17. A szüneteltetés ideje alatt miként alakul az öt éves jogosultsági időszak? A szüneteltetési időszakban a támogatás folyósítására nem kerül sor, azonban a szüneteltetés időszaka az öt éves jogosultsági időszakba nem számít bele, tehát annak idejével hosszabbodik a jogosultsági időszak. Szünetelteltetési jogcímek: szülési szabadság, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, ha a jogosult ezen idő alatt nem végez egészségügyi tevékenységet, valamint a 30 napot meghaladó keresőképtelenség. 6
18. Hogyan követjük nyomon az öt éves időszakban a támogatásra jogosult fiatal szakorvosokat és kórházi, klinikai szakgyógyszerészeket? Az egyes egészségügyi szolgáltatóktól elektronikusan beérkező adatok ellenőrzésre kerülnek a párhuzamos folyósítás elkerülése érdekében. A jogosultak érdeke is, hogy az öt éves jogosultsági időszak pontosan nyomon követhető legyen. 19. Miként történik a támogatás folyósítása munkahelyváltás esetén? A Korm. rendelet 30-31. §-ai értelmében a fiatal szakorvosok támogatásának igénylése a foglalkoztató egészségügyi szolgáltató kötelezettsége az általa foglalkoztatott szakorvosok, kórházi, klinikai szakgyógyszerészek számának megfelelően, tehát a támogatás OEP általi utalványozásához minden esetben – így munkahelyváltás esetén is – szükséges, hogy a foglalkoztató egészségügyi szolgáltató újra igényelje a támogatást (a korábban másik munkáltatónál alkalmazott) jogosult szakorvosra, szakgyógyszerészre vonatkozóan.
20. Munkahelyváltás szolgáltatónak?
esetén
milyen
teendői
vannak
a
foglalkoztató
egészségügyi
Munkavállaló KILÉPÉSE esetén: A foglalkoztató egészségügyi szolgáltató cégszerű aláírással ellátott módon küldi meg az OEP részére a jogviszony megszűnéséről szóló bejelentését (elegendő egy aláírással, pecséttel ellátott elektronikusan beküldött pl. szkennelt bejelentés, amely tartalmazza a munkaviszony megszűnésének pontos időpontját és a szakorvos pecsétszámát, szakgyógyszerész működési nyilvántartási számát) a
[email protected] elektronikus levelezési címre. Munkavállaló BELÉPÉSE esetén: Az OEP elektronikus úton történő tájékoztatása szükséges, azonban a támogatás az egyebekben jogosult és munkahelyváltó szakorvos részére a fent ismertetett rendjének megfelelő szolgáltatói igénylés benyújtását követően folyósítható újra.
21. Háziorvostan szakvizsgával, illetve egyéb szakvizsgával háziorvosi körzetben egésszégügyi tevékenységet ellátó orvos jogosult-e a támogatásra? Milyen jogviszonyokban történő foglakoztatás szolgál a jogosultság alapjául? Kinek kell igényelni a támogatást ilyen esetekben? A Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése fiatal szakorvosokat nevesít. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 1. mellékletének 1. pontja tartalmazza a megszerezhető szakorvosi alap szakképesítéseket, melynek 14. pontja a háziorvostant is megnevezi. A Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése visszautal az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Eütev.) 7. § (2) bekezdésének d)-g) pontjaira, melyek a következőek: d) közalkalmazotti jogviszony, e) munkaviszony, f) közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, g) szolgálati jogviszony képezik a jogosultság alapját, kizárólag teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. 7
Háziorvosként közalkalmazotti jogviszonyban és az Mt. hatálya alatti munkaviszonyban történő, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén az első alap szakképesítéssel rendelkező szakorvos jogosult a támogatásra. Az Eütev. 7. § (2) bekezdésének b) pontjában nevesített egyéni egészségügyi vállalkozói jogviszony a támogatásra jogosultságot nem eredményez. A fiatal szakorvosi támogatásának igénylése a Korm. rendelet 30-31. §-ai értelmében a foglalkoztató egészségügyi szolgáltatók kötelezettsége az általuk foglalkoztatott szakorvosok, kórházi, klinikai szakgyógyszerészek számának megfelelően.
22. Amennyiben háziorvos a foglakoztatóm/munkáltatóm, fiatal szakorvosként jogosult lehetek-e a támogatásra? Másik háziorvos által történő foglalkoztatás is az Eütev 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjai egyikének megfelelő jogviszonyban, azaz munkaviszony keretében lehetséges. A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkabér megállapodás tárgya, de a garantált bérminimum összegét el kell érnie, továbbá a munkáltatót terhelik a munkavállaló után fizetendő munkáltatói járulékok is. A szakorvosi támogatás ezen felül értendő.
23. A bruttó 151 000 forint összegű támogatás tartalmazza a munkáltató által fizetendő munkáltatói járulékot is? A Fiatal szakorvosok támogatási programjában folyósított támogatás, összege szakorvosonként havi bruttó 151 000 forint és kizárólag a fiatal szakorvos bérezésére lehet fordítani. Az OEP a munkáltató részére a támogatás után járó szociális hozzájárulási adót is folyósítja, amelynek mértéke 27%. Tehát a munkáltató részére havonta kiutalásra kerülő összeg kerekítve 191 770 Ft (támogatás bruttó összege: 151.000 Ft + Szochó: 40.770 Ft). A havonta utalványozott támogatási összeget a munkáltató köteles továbbfolyósítani. A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkabér megállapodás tárgya, de a garantált bérminimum összegét el kell érnie, továbbá a munkáltatót terhelik a munkavállaló után fizetendő munkáltatói járulékok is. A fiatal szakorvosi támogatás összege ezen felül értendő.
24. A 151 000 forint fordítható bérezésen kívül más típusú juttatásra? A támogatás összege kizárólag bérezésre fordítható, más juttatásra (pl.: cafeteria) nem.
25. Nem az első alap szakképesítésnek megfelelő szakmában, de a Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelve végez egészségügyi tevékenységet a fiatal szakorvos, kórházi, klinikai szakgyógyszerész, abban az esetben jogosult- e a támogatásra? A Korm. rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szakorvos nem első szakvizsgájának (szakorvosi alap szakképesítés) megfelelő szakmában helyezkedik el, így a 8
támogatásra ebben az esetben is jogosult, amennyiben a meghatározott egyéb feltételeknek is megfelel.
26. A második szakvizsga MEGSZERZÉSÉT KÖVETŐEN mely esetben nem jogosult a fiatal szakorvos, kórházi, klinikai szakgyógyszerész a támogatásra? A Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kizárólag azok az egynél több szakvizsgával rendelkező fiatal szakorvosok, kórházi, klinikai szakgyógyszerészek nem jogosultak támogatásra, akik RTP ösztöndíjban nem részesültek és első szakvizsgájukat 2015. augusztus 31. előtt már megszerezték. Tehát ha a fiatal szakorvos, szakgyógyszerész 2015. augusztus 31-e előtt több szakvizsgát szerzett és RTP-ben is részesült, – függetlenül attól, hogy 2015. augusztus 31-ét követően újabb szakvizsgát szerez vagy szerzett – jogosult lesz a támogatásra.
27. Részmunkaidős foglakoztatási jogviszonyokból összeadható-e a teljes munkaidős foglalkoztatás? Több, egyidejű részmunkaidős foglalkoztatás nem képezheti alapját a jogosultságnak, mivel a Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése főszabályként teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ír elő a támogatásban részesülés feltételeként.
28. Folyósítható-e részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében a támogatás? FŐSZABÁLY: Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében a fiatal szakorvos, kórházi, klinikai szakgyógyszerész NEM JOGOSULT a támogatásra. ELTÉRÉS A FŐSZABÁLYTÓL: Amennyiben a fiatal szakorvos és kórházi, klinikai szakgyógyszerész, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermekgondozási díjban (GYED) részesül és ez alatt egészségügyi tevékenységet részmunkaidős foglalkoztatás keretében végez, JOGOSULT a fiatal szakorvosok teljes összegű támogatására. Amennyiben a támogatás igénylésével kapcsolatban további kérdése merül fel, úgy a biztos válasz érdekében kérjük, hogy elsődlegesen az
[email protected] e-mail címen tegye fel azt.
9
