Gyakorlati épületfizika. Féléves feladat. Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium

Gyakorlati épületfizika Féléves feladat

Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Győr, Mártírok útja 13-15 Oktatási épület hő- és páratechnikai, épületakusztikai és tűzvédelmi szakvéleménye

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS 1.1.

1

A vizsgált épületről általában

1.1.2. A korstílusról 1.2. Az építészről 1.3. Az iskola történetéről

1 1 2 5

1.3.1.1.

Az iskola elnevezései

6

1.3.1.2.

A kollégium történetéről

7

1.3.1.3.

Az iskola szakmai képzéséről

8

1.4.

Az épület funkcionális elrendezéséről

11

1.5.

A burkolatokról

11

1.6.

A gépészetről

13

2. HŐ- ÉS PÁRATECHNIKA

15

2.1. Hő-és páratechnikai szakvélemény

15

2.2. A szabályozás 2. szintje: a fajlagos hőveszteségtényező

30

2.3. A szabályozás 1. (legfelső) szintje: az összesített

30

energetikai jellemző 2.4. Értékelés 3. HŐKAMERÁS ÉPÜLETVIZSGÁLAT

82 83

3.1. Vizsgálati körülmények

83

3.2. A vizsgálatnál használt műszer

83

3.3. Hőképek listája

84

3.4. Hőkamerás vizsgálat 3.5. Értékelés

105

4. ÉPÜLETAKUSZTIKAI SZAKVÉLEMÉNY

107

4.1. Zajmérés értékelése

107

4.2. Az épületre, egyes tereire és egyes szerkezeteire

108

vonatkozó rendeletekben rögzített határértékek 4.3. Mértékadó közlekedési zaj

113

4.4. A homlokzati szerkezetek ellenőrzése a külső eredetű

117

zajhatásokkal szemben: 4.5. A védett tereket elválasztó szerkezetek hanggátlásának

119

ellenőrzése: 4.6.Tantermek véleményezése akusztikai szempontok alapján,

122

az utózengési idő számítása 4.7. Az eredmények értékelése, javaslatok

123

5. TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS 5.1. Az épület (oktatási épületrész) rendeltetése

124

5.2.Az épület megközelítése

124

5.3. Tűztávolságot befolyásoló tényezők

125

5.4. Oltóvíz ellátás

125

5.5. Tűzveszélyességi osztályba sorolás, tűzállósági fokozat

126

meghatározás 5.6. Az oktatási épületrész kiürítése

126

5.7. Az épület kiürítésének számítása

127

6. TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

133

6.1. Szigetelésekre vonatkozó előírások

133

6.2. Nyílászáró szerkezetek

133

6.3. Fal-, padló- és mennyezetburkolatok, bevonatok

134

6.4. Épületgépészeti és villamos vezetékek beépítése

134

6.5. Lépcsőházak

134

6.6. Villamos berendezések és világítások követelményei

135

6.7. Középmagas, magas épületek

136

6.8. Biztonsági világítás és jelek

137

6.9. Gyakrabban alkalmazott épületszerkezetek tűzállósági

141

határértékei 6.10. Összegzés Forrás

142

Aláírólap

Név

Neptunkód

Szakkód

Balázs Gyöngyi

Q81BOH

MSE

Bari Márk

DFLF6U

MEX

Furkó Julianna

LY585R

MEX

Molnár Nikolett

K4XKH9

MSE

Péter Zsuzsanna

P2NFEP

MEX

Pongrácz Balázs

RJYJ4R

MSE

Tóth Balázs

VLG4P8

MEX

Tóth Eszter Flóra

G3E3KU

MEX

Aláírás

Arány

1. BEVEZETÉS

1.1.

A vizsgált épületről általában

1.1.2. A korstílusról A szocialista realizmus, vagy rövidebben szocreál lényegében a marxizmus– leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszert jelenti, tehát nem stílus vagy adott formarendszer. Az első világháború időszakát követő szovjetorosz avantgárdművészet elfojtását követően meghonosított és politikai ideológiával is telített „hivatalos” (építő)művészeti irányzat. Kibontakozásának mértéke és hatása az egyes művészeti ágak közt eltérő. Ideológiája a kritikai realizmusra alapoz. Nem absztraktan ábrázoltak, hanem a valóság mélyebb összefüggéseit akarták megragadni konkrét képekben. Ennek legfőbb eszköze a típus volt, mert Friedrich Engels filozófiája szerint a típusban egyesül a konkrét és a szükségszerű. A szocialista realista alkotónak mindenekelőtt magáévá kellett tennie a marxista esztétikát, de ebben már az is benne rejlett, hogy vállalja a szocializmus vagy a kommunizmus építését, az emberek ilyen szellemben való nevelését. A magyar szocreál építészetet legösszefogottabban az új, városrészméretű lakótelepek építésénél, új városok telepítésénél bontakozott ki. Erre a legjobb példa a mai Dunaújváros (régen Sztálinváros, Dunapentele) és városközpontja, de példának hozhatjuk még a Lukács Sándor Iskolát is, amit anno tanulóvárosként neveztek el hatalmas mérete miatt. A szocreál kialakulását az adott politikai-ideológiai elvárások mellett a megnövekedett társadalmi igények (lakáshelyzet, iparosítás, migráció) és a magyar építőipar szakmai, technológiai tradíciói, illetve kapacitása közti ellentétek is táplálták. Erősen archaizáló és eklektizáló irányzat volt. Az ebben a stílusban létrehozott épületeket a köznyelv gúnyosan "sztálinbarokk" jelzővel illeti. A szocreál kifejezés manapság leginkább szitokszó, habár magát a jelenséget egyre emészthetőbbé teszi a történelmi távlatban megbúvó mulandóság, amely ebben az esetben főként megkönnyebbülésre ad okot. Az ormótlanság, a komor egyformaság mögül elporladt a társadalmi, a parancsuralmi kontextus, és ami egykor magát a diktatúrát jelenítette meg, azt ma már egyre inkább kötődések nélküli, viszont felettébb sajátos stílusjegyek halmazaként tudjuk szemlélni. Önfeledten elidőzhetünk 1

bizonyos részletek öncélúan klasszicizáló megoldásain, az ornamentikus elemek kidolgozottságán. Nagyon poros, enyhén patinás és meglehetősen karakteres: ez a mából nézve a szocreál. A

főáramba

tartozó

víztornyok,

pályaudvarok,

iskolák,

posták

és

rendelőintézetek domesztikálatlanul, rajzon és képen, a mai környezetüktől függetlenül szemlélve azt az alázatot sejtetik, amelyet a ridegen monstruózus formák kényszerítenek ki. Ezek az intézmények nem szolgáltattak, hanem uralkodtak: aki belül volt, az a kívülről érkező fölött is volt, elvárva a belépőtől a köteles félelmet, a fegyelmezett tiszteletet. A szocialista realizmus építészetének ez volt a valódi üzenete. Az úgynevezett „Nagy építészeti vita”, amelyet Révai József vezetett (1951. ápr. 17. és 24.), a konformista ideológiai szándékot, a szovjet példa dogmatikus követését szorgalmazta. Major Máté „Új építészet”-et hirdető szemléletét bírálva Perényi Imre fejtette ki a „szocialista realizmus” követelményeit, amelyet Révai nyomatékosított:„tartalmában szocialista, formájában nemzeti”. Az 1951–1954 közötti dogmatizmus idején építészetünk e követelmény kiteljesítésével kényszerűen kísérletezett, 1956 eseményei azonban végleg lezárták ezt a zavaros ideológiájú időszakot. Az ideológiai nyomásnál is súlyosabb terhet jelentett azonban 1948 őszétől a hidegháború, illetve az ebből következő egyoldalú fegyverkezési program, és az ezáltal előidézett anyag- és forráshiány, technikai szegényesség. A korszak jellemző „szocreál” épületei műtermek légkörében fogantak. A „szocreál” szemlélet – különösen a KÖZTI-ben – telítve volt az északi építészet iránti vonzalommal, amit az itt dolgozó „dániások” közvetítettek. Amíg az IPARTERV építészei többnyire a nyugat-európai (s a háború alatti brazil) építészet hatása alatt álltak, a KÖZTI alkotói világa – azok is, akik nem tartoztak a „dániások” közé – többnyire a svéd és dán építészet szemlélete nyomán tájékozódott. A Gödöllői Agrártudományi

Egyetem

számára

épített

víztorony

(1954)

finom

téglaarchitektúrájának arányaival, meteorológiai állomásnak szánt acélszerkezetű tetőépítményével a legjobb példa az archaizálást elkerülő – az építészeti folytonosságra és hagyományra mégis figyelő –, sajátosan korszerű, s ezért nem avuló szemléletre. Itt is megemlíthető a győri Lukács Sándor Szakképző Iskola példaként. Rimanóczy Gyula az akkoriban megszokott historizáló építészeti formákat a skandináv téglaépületek „újromantikus motívumaival” helyettesítette. Bár a korstílusra jellemző domborművek (a homlokzaton lévő overallos munkás és 2

munkásnő, illetve a mellvédeket díszítő elemek) itt is megtalálhatóak, de a plasztikák mögött fegyelmezett téglasorok húzódnak meg.

1.2.

Az építészről

Rimanóczy Gyula, id. (Bécs,1903.január 19.–Budapest, 1958. december 21.) Yblés Kossuth-díjas építész, a magyar avantgárd építészet kimagasló alkotója. Apja Rimanóczy Árpád mérnökkari tiszt Nagyváradon vonult be katonának, majd a kötelező szolgálat letöltése után véglegesen katonai pályára lépett. Előbb huszártiszt, majd Bécsben elvégezte a Technische Hochschule-t és utána a mérnökkarban szolgált haláláig. Nagyapja, Rimanóczy Kálmán híres nagyváradi építési vállalkozó és építész volt, számos nagyváradi épület tervezése, illetve kivitelezése fűződik nevéhez. Rimanóczy Gyulának két testvére volt: János és László. Anyja, Markowski Zsófia, lengyel származású, Julian Markowski neves lembergi szobrászművész lánya volt. Három gyermeke közül a két fiú ifj. Rimanóczy Gyula és Rimanóczy Jenő követte őt a pályán. Lánya, Rimanóczy Yvonne jelmeztervező lett. Rimanóczy Gyula tanulmányait a Budapesti Királyi József nádor Műegyetemen végezte el. Mint az évfolyam legjobb hallgatója, elnyerte a Hauszmann Alajos jutalomdíjat. 1925-1928 között több Nyugat-Európai tanulmányúton vett részt. Többek között Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Észak-Olaszországban, Angliában és Spanyolországban járt. Diplomájának megszerzése után Maróthy Kálmán, Wälder Gyula, majd Dümmerling Ödön építész irodájában dolgozott. 1933-ban önállósította magát és 1948-ig saját irodája volt. Ebben az időben születtek legszebb alkotásai. A magánvillákat kivéve a legtöbb megbízását pályázatokon nyerte el, így a Postás Nyugdíjas Otthont, a Dob utcai Postát, a Budapesti Sportcsarnokot, a Bosnyák téri templomot stb. 1942-ben kezdte tervezni saját családi házát Budapest, XI. Somorjai utca 21 sz. telekre. Az épület Budapest ostroma előtt tető alá került, de - anyagi helyzete miatt már befejezni nem tudta. A háború után 50 000.-- új Ft.-ért eladta. A félkész házat az új tulajdonos négylakásos társasházzá alakította át.

3

1948-ban kényszerűségből a nemrég alakult állami tervezőirodában vállalt munkát, eleinte tervezői, később különböző vezetői beosztásban. Az állami tervezőirodák fejlődésük során sok változáson mentek át, ezért 1948 novemberétől az Építéstudományi Intézet, 1949. január 1-jétől az Ipari Tervező Iroda majd a Könnyűipari

Tervező

(Középülettervező

Iroda,

Iroda)

és

végül

állományába

1950

került,

szeptemberétől

ahol

1958.

a

KÖZTI

december

21-én

bekövetkezett haláláig dolgozott. Ezen időszak alatt számos épületet tervezett, melyek többségükben megvalósultak. Tervei között megtalálhatók ipari épületek, bányászfürdők és iskolák, iparitanuló otthonok, egyetemek. A Magyar Építőművész Szövetség keretein belül 1953-ban megalakult Mesteriskola tanára volt egészen haláláig. Díjai, kitüntetései: 

Hauszmann Alajos jutalomdíj. (Évfolyam legjobb hallgatója)



1935-ben megkapta az Építőművész Szövetség "Mesterdíját" a Pasaréti templomért.



1935-ben elnyeri a "Budapest Székesfőváros Művészeti Ezüstérmét"



1953-ban megkapta az Ybl Miklós-díj I. fokozatát a második világháború előtti életművéért.



1955-ben a Budapesti Műszaki Egyetem "R" épületéért Kossuth-díjban részesült.

4

1.3.

Az iskola történetéről

1945-ben államosították az iskolákat. A háború befejezése után megkezdődött az újjáépítés. Győr 21 nagyobb és 19 kisebb gyárával Magyarország egyik legnagyobb ipari városává vált. 1945-ben az Újvárosban működő iskola már nem tudta a Vagonygár

szakmunkásképzési

igényeit

kielégíteni.

A

Magyar

Vagon-

és

Gépgyárban Általános Gépgyártási Iskola néven üzemi iskola alakult, ahol a szakoktatást szakmunkások és mérnökök végezték. Ez volt az iskola elődje. 1948-ban az ipari oktatás javítása érdekében a meglévő vagongyári iskolát akarták továbbfejleszteni, de a támogatás hiánya miatt az akkori szerkesztés épületét jelölték ki az iskola épületének - felhúztak még egy emeletet, ahol az oktatás folyt, a földszintet

pedig

Munkaerőtartalékok

tanműhelynek Hivatala,

rendezték amely

mint

be.

1950-ben

állami

szerv

alakult

meg

a

foglalkozott

a

szakmunkásképzéssel. A MTH felmérése alapján terv született arról, hogy Győrben önálló fémipari szakmunkásképzőt kell létesíteni. A Tervhivatal biztosította az összeget az építkezéshez. Az „alapítólevelet” Fock Jenő és Surányi Gyula osztályvezető írta alá. 1950. július 13-án a MTH és a Megyei Tanács átvette a vagongyári iskolát 346. számú Iparitanuló Iskola néven. Mivel a régi tanárok otthagyták az iskolát, ezért az oktatók nélkül maradt – a hiányt áthelyezésekkel oldották meg. Külön működött az iskola és a tanműhely, a vidéki tanulókat a 96-os és az 55-ös otthonokban helyezték el. Az alakuló értekezletet 1950. szeptember 6-án tartották. Az első tanévnyitó ünnepély szeptember 10-én a Vagongyárban zajlott le. 20 elsőéves osztállyal, 6000+60 tanulóval indult az oktatás. Az alapkövet pár nappal később, szeptember 25-én tették le. A tanműhely külön, önálló egységként üzemelt. 1951. szeptember 1-jén kezdődött a 2 . tanév 3 elsőéves és 17 másodéves osztállyal. A tanulók között már lányok is voltak, emiatt 8 osztálynak az újvárosi iskolába kellett járnia. A Tanulóváros, mint komplexum (iskola, tanműhely, diákotthon) létrehozása 3 évig tartott, pedig a miniszteri határozat után azonnal megkezdődött az építkezés. A mai iskola helyén az első világháború idején a hadifoglyok részére épített barakkok álltak, amelyeket később raktárként használtak. A második világháborúban bombatalálat következtében a barakkok porig égtek. A rossz talajviszonyok miatt az építkezés lassan folyt. A tanulók is kivették a részüket a munkából, év közben délutánonként dolgoztak, de feláldozták a nyári szünetüket is. Az 1952/53-as tanév 5

már a Tanulóvárosban kezdődött, pedig az építési munkálatok még nem fejeződtek be. Az épületet részenként adták át. Az iskolai épületrész 1951-ben, a tanműhely 1952márciusában készült el. A vagongyári tanműhely gépeit és eszközeit 3 hét alatt költöztették át. A kollégium első emeletét 1952. augusztus 20-án, az ötödik emeletet október 1-jén vették birtokba a tanulók. November 1-jén adták át az ebédlőt. (A szakaszos birtokbavétel sok problémát okozott. A tantermekben nem volt kémény, csak kályha. Az ajtókat pokrócok helyettesítették. Az ebédlő elkészüléséig az étkeztetés a tornateremben folyt. A tanulók szolgálták fel az ételt. Az ünnepélyes átadásra 1953. szeptember 1-jén került sor. Az iskola környezetének kialakítása (mintegy 12 holdas terület) hosszabb időtt vett igénybe. A sportpálya 1961 márciusára készült el, a főbejárat parkosított arculata 1967 őszére alakult ki. A könyvtár az iskola átadása óta működik. Az első időkben részkönyvtárként különült el a szakmai, a szépirodalmi és a műszaki részleg, amelyeket1966-ben egyesítettek. Az alapításkor 5000 kötet állt az olvasók rendelkezésére, amely napjainkra 20000-re duzzadt.

1.3.1. Az iskola elnevezései

1950-1952

346. sz. Iparitanuló Iskola

1952-1956

MTH 400. sz. Wilhelm Pieck Iparitanuló Intézete

1957-1974

MÜ.M 400. sz. Ipari Tanuló Intézet

1975-1984

400. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet 6

1984-1991

400.

sz.

Ipari

Szakmunkásképző

Intézet

és

Szakközépiskola 1991-1998

Lukács Sándor Ipari Szakmunkásképző

Intézet

és

Szakközépiskola 1998-tól

1.3.2.

Lukács Sándor Szakképző Iskola A kollégium történetéről

Az iskolának később otthont adó területet „Bádogvárosként” emlegették az 1930-as években, mivel Győr peremén terült el, a város nyomornegyedének számított. Magasrangú személyek látogatásakor ponyvával fedték be ezt a vidéket, hogy így leplezzék el a kétségbeejtő szegénységet. Ráadásul a bádogvárost még a Győrt sújtó 1944-45-ös szövetséges szőnyegbombázások során is érték támadások. Az alapítástól a Tanulóváros felépítéséig az iskola tanulói 3 ideiglenes kollégiumban kaptak elhelyezést. 1951 őszén 360 diák költözött be 8 nevelővel. Nagy megdöbbenést keltett a városban, amikor kézben és kis kocsival áthordták felszerelésüket az új kollégiumba. Az átadás 1952-től szakaszosan történt, ezért kezdetben komoly nehézségek jelentkeztek. Az ablakokat, ajtókat pokróccal helyettesítették, sokan szalmazsákon, matracon aludtak, a konyha felszerelése mindössze 6 kanál és 6 csésze volt. Az első években Magyarországon a szakemberhiány volt a jellemző, a diákok létszáma csekélynek bizonyult, ezért hétvégenként katonai teherautóval vitték a tanulókat vidékre, hogy újabb növendékeket toborozzanak az intézmény számára. Gyakoriak voltak a 18-20 éves ipari tanulók, a szeptembertől üzemelő kollégiumból csak karácsonykor, húsvétkor és az év lezárásakor térhettek haza a fiatalok. A tanulók számára csak vasárnap délután biztosítottak szabad programot, az arra érdemesek ekkor kimenőt kaptak. A hétköznapokon kívül vasárnap délelőttönként is tartottak tanulószobai foglalkozást. Az iskola katonai jellegét mutatta a szigorú hierarchia, rend és fegyelem, amely az 1950-es években általános volt. A diákok nyaranta khakiszínű mutatós egyenruhát viseltek, telente feketét, tányérsapkával kiegészítve. Erről kapták városszerte ismert gúnynevüket, „csókáknak” csúfolták őket.

7

Minden nap meleg étel várta a diákokat az ebéd és reggeli alkalmával, mindössze két alkalommal volt hideg vacsora hetente. Vasárnap ünnepi ebédet fogyaszthattak el a növendékek. Hetente kétszer tartottak filmvetítést a tanulók számára, a kulturális programokat sokszínűség jellemezte: énekkart, szakköröket szerveztek, a környék rendbe hozásával foglalatoskodtak a diákok a szabadidejükben. Több neves író, költő tartott előadást az érdeklődő kollégistáknak, köztük Csoóri Sándor, Moldova György, Móricz Virág, Örsi Ferenc, Vészi Endre. Mód nyílott diszkosz- és kalapácsvetés, ökölvívás, futás, labdajátékok és torna űzésére is. A kollégiumi tanulók létszáma három évtizeden keresztül 400-600 fő között ingadozott. A kollégium megépítésekor katonai célokat is szolgált volna egy esetleges harmadik világháborúban. Itt szállásolták volna el a rendkívüli behívottakat. Eredetileg 27 szobával, bennük 16-16 ággyal szerelték fel a kollégiumot, amely az elhelyezési lehetőséget illetően az egyik legnagyobb Győrben. Később a szobánkénti ágyak száma 12-re csökkent. Az igazi fejlesztés, átalakítás az 1990-es években kapott ismét lendületet. A szobákat kettéosztották, 5 betétes, új fekhelyet helyeztek el egyegy helyiségben. Minden tanulónak van zárható szekrénye, éjjeliszekrénye, lámpája és könyvespolca. A helyiségek felszereléséhez tartoznak a hűtőszekrények is. Az átalakításban jelentős szerepet vállaltak a kollégista tanulók, s a nevelőtanáraik. Több mint 100 pedagógus mondhatja el magáról, hogy nevelőtanárként dolgozott a diákotthonban.

1.3.3. Az iskola szakmai képzéséről Az iparostanoncok oktatása az 1945-49-es időszakban lényegében még a régi keretek között történt. A korszerű nagyüzemi szakmunkásképzés megvalósítását az 1949. évi IV. törvény, az iparitanuló-törvény jelentette. A törvény nevezte először a tanoncot ipari tanulónak. Az általános iskola 8. osztályának elvégzését követelte meg. az oktatást munkaidőben kellett megoldani. Az iskolában 1950 augusztusában indult a képzés 600 tanulóval 20 első osztályban, géplakatos, szerszámlakatos és esztergályos szakmákban. Az 1952/53-as tanévben 77a elsőéves és 525 másodéves tanuló kezdte meg tanulmányait 48 osztályban. Az 8

1954/55-ös tanév megérezte az országos iparosítás visszafogását. Lecsökkent a tanulólétszám 550-re. Változott a szakmaösszetétel. Beindult a hegesztő, traktorosgépész, kárpitos szakmák oktatása. Megkezdődött a szaktantermek kialakítása is, megszervezték a gyakorlati szakmai munkaközösségeket. Az 50-es évek második felében változás történt a szakmák népszerűségének tekintetében. A korábban elitnek tartott esztergályos szakma helyébe az autószerelő került. Az 1950-ben bevezetett 2 éves szakmunkásképzés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így 1955-től a szakmák többségében a 3 éves képzésre tértek át. 1958-ban megszűnt azt MTH, helyét a Munkaügyi Minisztérium vette át, amely az oktató-nevelő munka elsődlegességét tűzte ki célul a szakmai képzés minden területén. Megvalósították a csoportos oktatást a tanműhelyben és az üzemekben. 1956 után újraindult az érettségizettek szakmunkásképzése. Az 1959/60-as tanévben

új

szakmák

oktatása

indult

meg:

építőgép-szerelő,

hőkezelő,

dieselmozdony-lakatos. Az 1961/62-es tanév elején a televízió műsort készített az intézetben

folyó

oktató-nevelő

munkáról.

1961-ben

a

szakmunkásképzést

beillesztették a középfokú oktatás rendszerébe. Egységesen 3 évre emelték a képzési időt és lehetővé tették, hogy két év alatt érettségit tehessenek a tanulók. Az 1961. évi III. tc. életre hívta a szakközépiskolát. Az iskolában 1964-ben indult az első szakközépiskolai osztály általános lakatos szakmában. Az intézet adott otthont az SZKT verseny országos döntőjének a lakatos szakmában az 1964/65 és 1965/66-os tanévben, ugyanerre került sor az esztergályos szakmában az 1968/69 és 1969/70es tanévben, 1980-ban központifűtés-szerelő, vízvezeték- és készülékszerelő szakmában, 1985-ben autószerelő, ill. 1997-ben autószerelő, autóvillamossági szerelő, karosszérialakatos, fényező és mázoló szakmában. A szakmunkásképzés korszerűsítése érdekében létrehozták az emelt szintű „B” tagozatos képzést, amelyben 40:60%-ra módosították az elmélet-gyakorlat arányát. Ennek bevezetésére az 1966/67-es tanévben is sor került az esztergályos, géplakatos, szakmákban.

mezőgazdasági Új

gépszerelő,

szakokkal

bővült

szerszámkészítő a

képzés:

és

autószerelő

karosszérialakatossal,

szerszámkészítővel, 1970-től a csőhálózat- és berendezésszerelő (víz-, gáz- és központifűtés-szerelő) szakmákkal. 1973/74-ben beindult a szakmunkások szakközépiskolája, amely 1980-ig működött. Az 1984/85-ös tanévben újraindult a szakközépiskolai képzés az autószerelő és textilgépész szakterületeken. 9

1994-ben újszerű kezdeményezés keretén belül a Kolping- szervezet támogatta az autószerelő képzést. Korszerűbb tananyagot, németországi gyakorlatot biztosítottak a tanulók részére. A kisipar fejlődése új igényeket támasztott a szakképzéssel szemben. Az IPOSZ közreműködésével alakult ki a kisiparosok által igényelt képzési követelményeknek megfelelő oktatás az autószerelő, a karosszérialakatos, a gázvezeték-szerelő és a központifűtés-szerelő szakmákban 1995-ben. A szakmai képzés terén fontos lehet több

szakma

érettségizettek

megszerzésének szerezhettek

lehetővé

tétele.

másodszakmát

A

a

végzett

kiegészítő

szakmunkások, képzés

során.

Beiskolázásnál figyelembe vették a „többlábon állás” igényét és párosították a rokon szakmákat. Jelentős igényt elégít ki a végzett szakmunkások számára szervezett, érettségi bizonyítvány megszerzésére irányuló képzés, amely 1996-ban ismét újra indult. A szakmunkások szakközépiskolájába központi rendelkezés értelmében a 2001/02 tanévtől nem történhet beiskolázás. Az iskolai szakképzés mostanában élte át a legjelentősebb átalakítást. A hároméves szakmunkásképzés

megszűnt.

Az

OSZJ

szerinti

szakmák

kifutottak,

a

másodszakmás képzések utolsó évfolyama 2001-ben vizsgázott. A szakképző iskolába került az általános képzés 9. és 10. évfolyama. Itt pályaorientációs képzés folyik. 2001-ben futott fel az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szerinti szakképzés. Ez jelentős változást okozott a szakképzés szervezésében. Manapság az oktatás-nevelés rendszerét a NAT és a kiegészítésként megjelent és megjelenő kerettantervek határozzák meg. A szakmai oktatás a Nemzeti Szakképzési Intézet helyi körülményekre és igényekre átdolgozott programjai alapján történik. Az iskola pedagógiai programja törekszik a szakképzés minél magasabb szintű megvalósítására. Átfogó fémipari szakmastruktúra, az egyes szakterületek közötti

összehangoltság

jellemzi,

és

törekszik

kielégítésére.

10

a

munkaerőpiac

igényeinek

1.4.

Az épület funkcionális elrendezéséről

Az épületi oktatási szárnya a bejárattal szemben található, észak-déli tengely mentén helyezkedik el. Az épületrész oldalfolyosós elrendezésű. A keleti oldalon van a széles, nagy ablakokkal jól megvilágított folyosó, amiről a nyugati oldalra nyílnak az oktatótermek, illetve az irodák. A termeket a folyosó két végén egy-egy kétkarú lépcső fogja közre. A lépcsők előtti térbővületekhez kapcsolódva kaptak helyet a vizesblokkok, illetve az északi oldalon még több kisebb, különböző funkciójú helyiség. Az épület bejárati szintjén az aulán keresztül az irodai részhez lehet jutni. Az irodák folyosója mindkét oldalon le van zárva teljes üvegezésű térelhatároló falakkal illetve ajtókkal, melyek az átlátást és a megvilágítást nem gátolják, viszont a zaj ellen védenek, így az irodák számára nyugodt munkafeltételeket biztosítanak. Ennek a szintnek az északi végén diákiroda, illetve a rendezvényszervező irodája található. Az irodaszint alatt egy szint tantermi rész helyezkedik el, de helyet kapott itt több munkaközösség (pl. hidraulika-pneumatika, vagy elektronika) terme is. Itt található a folyosó északi részén az átkötés az új Audi CNC oktató központ termeihez. Ez a szint - bár a bejárati szint alatt helyezkedik el - a terep lejtésviszonyai miatt mégsem süllyesztett, hanem teljes értékű szintként jelenik meg. Az irodaszint fölött még két tantermi szint helyezkedik el. A vizesblokkokon kívül a második emeleten fénymásoló helyiség, míg a harmadik emeleten a szociálpedagógus szobája illetve szertár kapcsolódik a folyosó északi végéhez. Az épületet szépen gondozott kert veszi körbe.

1.5.

A burkolatokról

-Falburkolat A falak kívül téglaburkolatúak, helyenként műkő díszítésekkel. A belsőben a falak mindenhol vakoltak, és festettek, a folyosókon 130 cm-ig mosható festéssel ellátottak. Az irodaszint folyosója ugyanilyen magasságig műanyag bordás burkolatot, míg az alsó szint folyosója 15x15 cm-es csempe a falburkolatot kapott. A vizesblokkokban szintén 15x15 cm-es csempe falburkolat van, ami helyenként igen rossz állapotú.

11

-Padlóburkolat A padlóburkolat általában a nagyforgalmú közlekedőterekben hidegburkolat, az irodákban és az oktatótermekben melegburkolat. A padló burkolata a folyosókon sakktábla mintában rakott mozaiklap, míg a vizesblokkokban tört mozaiklap vagy mettlachi. Néhány felújított wc-ben nagyobb méretű greslap került lerakásra. A lépcsőkön pvc burkolat van fém élszegéllyel, műkő pofafalakkal. A pihenőkön a pvc elemek csatlakozásánál az elemek zsugorodása miatt több helyen rés alakult ki. A tantermekben és az irodákban általában pvc burkolat van, de előfordul szalagparkettás és hagyományos halszálka mintában rakott csaphornyos parkettaburkolat is.

12

1.6.

A gépészetről

-Elektromosság, világítás Az elektromos vezetékek általában a vakolat által rejtetten vannak vezetve, de több helyen látható falon kívüli műanyag védőcsőben vezetett, de előfordul olyan hely is, ahol még ez a védőcső is elmarad, és a vezetékek szabadon csak a falhoz rögzítve vannak vezetve. Az épületrész folyosóin a mennyezet közepére helyezett kör alakú világítótestek sora biztosítja a mesterséges megvilágítást. Az alsó szinten – mivel ott a mennyezet alatt csővezetékek futnak – a világítótestek az oldalfalra kerültek. A tantermekben több sorban elhelyezett, mennyezetről lefüggesztett, lamellákkal ellátott fénycsöves lámpatesteket alkalmaztak.

13

-Fűtés Az iskolában saját kazánról működő központi fűtés lett kialakítva. A fűtés radiátorokkal van megoldva mind a folyosókon, mind az irodákban, tantermekben. A radiátorok rácsburkolattal elátottak. Néhány wc helyiségbe lapradiátor került. A fűtéscsövek falon kívül vezetett vékony csövek felületkezelés nélkül. A fűtés méretezéséhez a tantermekben és az irodákban 20 fok, a wc helyiségekben 18 fok volt az irányadó.

-Vízellátás Vizesblokkok a folyosó két végén találhatók, tehát az épületrész északi és déli végénél. A legtöbb helyen a lány wc zárva van. Helyenként látható a wc helyiségekben egy-egy javítás (burkolat, mosdókagylók cseréje), de összességében elmondható, hogy a vizes helyiségeknél javasolható lenne egy mindenre kiterjedő felújítás.

14

2. HŐ- ÉS PÁRATECHNIKA 2.1. Hő-és páratechnikai szakvélemény A 7/2006. TNM rendelet által előírt határértékek figyelembevételével végeztük el a számolást a Winwatt program segítségével. −

A szabályozás 3. (legalsó) szintje: a hőátbocsátási tényezők

Felső korlátokat ír elő az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek megengedhető legnagyobb értékeire a rendelet és ezáltal a program is. Ezek az értékek a jelen jogszabályok értelmében lettek megállapítva, azonban a vizsgált épületrészben (oktatási szárny) ezeket a megengedett legnagyobb határértékeket meghaladó értékekkel kellett helyettesíteni. Az előbb tett megállapítás az épület nyugati oldalán található, közlekedőre nyíló ablakokra és ajtókra érvényesek, ugyanis ezen szerkezetek cseréje nem történt meg. Oktatási épület: −

falazat: külső falazat: (kisméretű téglafalazat +klinker téglaburkolat) 44+2cm Uhatár=0,45 W/m2K Utényleges=1,22 W/m2K => nem felel meg

−

nyílászárók: keleti oldalon műanyag nyílászárók, ~75% üvegezési aránnyal: Uhatár=1,6 W/m2K Utényleges=1,60 W/m2K => megfelel nyugati oldalon régi fa ablakok ~75-80% üvegezési aránnyal: Uhatár=1,6 W/m2K Utényleges=2,5 W/m2K => nem felel meg ~30%-osan üvegezett faajtó: Uhatár=1,60 W/m2K Utényleges=3,0 W/m2K => megfelel

15

−

talajon fekvő padlók:

talajon fekvő padló 1: −

2 cm márványmozaik padlóburkolat

−

2 cm ágyazó cementhabarcs

−

6 cm aljzatbeton

−

1 cm homokszórás

−

4 rtg. bitumenes vékonylemez talajvíz elleni szigetelés

−

6 cm vízszigetelést tartó aljzatbeton

−

12 cm kavicsfeltöltés

Uhatár=0,50 W/m2K

Utényleges=1,56 W/m2K

=> nem felel meg


0,4 cm linóleum padlóburkolat

−

2 cm cementsimítás

−

7,5 cm aljzatbeton

−

1 cm homokszórás

−

4 rtg bitumenes vékonylemez talajvíz elleni szigetelés

−

6 cm szigetelést tartó beton

−

12 cm kavicsfeltöltés

Uhatár=0,50 W/m2K

Utényleges=0,1,52 W/m2K


0,7 cm mázas kerámia lapburkolat

−

0,3 cm ragasztóhabarcs

−

9 cm aljzatbeton

−

1 cm homokfeltöltés

−

4 rtg bitumenes vékonylemez taljavíz elleni szigetelés 16

=> nem felel meg

−

6 cm vízszigetelést tartó aljzatbeton

−

12cm kavicsfeltöltés

Uhatár=0,50 W/m2K


17

=> nem felel meg

−

zárófödém:

lapostető: −

2 rtg. bitumenes tetőszigetelő vastag lemez

−

1,5 cm kiegyenlítő habarcs

−

5 - 25 cm lejtést képző perlitbeton

−

1 rtg. alufóliabetétes kavicshintésű bitumenes

−

párazáró réteg

−

24 cm BOHN födém

−

1,5 cm javított mészvakolat

Uhatár=0,25 W/m2K


18

=> nem felel meg

Épület: Dátum:

Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium 9027 Győr Mártírok útja 13-15. 2012. ősz

falak - külső fal

Típusa: külső fal 2 Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.22W/m K 2 Megengedett értéke: 0.45W/m K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 30 % 2 2 200 Eredő hőátbocsátási tényező: 1.59W/m K 2 000 Csillapítási tényező: 67.48 1 800 Késleltetés: 15.1 h 2 Fajlagos tömeg: 815kg/m 1 600 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 188kg/m 1 400 Felületi hőmérséklet -13 °C-nál: 14.9 °C 1 200 Légállapot kívül: -13.0°C 90 % 1 000 Légállapot belül: 20.0 °C 50 % 2 Hőátadási tényező kívül: 24.00 W/m K 800 2 Hőátadási tényező belül: 8.00 W/m K 600 400 Diffúziós időszak: 180nap Parciális vízgőznyomás [Pa]

pt p' p

200 0 -12 -11 -10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hőmérséklet [°C]

Rétegek belülről kifelé

Réteg megnevezés

No. -

d [cm]

javított mészvakolat kism. tömör agyagtégla klinker tégla

1 2 3

1,5 44 2

 [W/mK]

Rv c   2 3 [g/msMPa] [m sMP [kJ/kg [kg/m a/g] K] ] 0,87 0,017241 0,024 0,625 0,92 1700 0,72 0,61111 0,033 13,333 0,88 1700 0,93 0,021505 0,017 1,1765 0,88 2050 R 2 [m K/W]

Vizsgálati jelentés: A szerkezet a szabvány szerint páradiffúzíós szempontból MEGFELELŐ Egyensúlyi állapotban páralecsapódás van, de a diffúziós időszak alatt nem tud kialakulni (feltöltési idő: 289 nap). Az izotermával nem rendelkező rétegek figyelmen kívül lettek hagyva, a tényleges feltöltési idő hosszabb a számítottnál. 2. (kism. tömör agyagtégla)a diffúziós időszak alatt a megengedett értéket nem éri el;

19

te [°C] 14,251 -10,447 -11,316

nyílászárók\ajtó - 200/240 Típusa: üvegezett ajtó (külső, fa és PVC) x méret: 2.0 m y méret: 2.4 m 2 Hőátbocsátási tényező: 3.00W/m K 2 Megengedett értéke: 1.60W/m K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Üvegezési arány: 32 %

nyílászárók\műanyag ablak - 120/200 Típusa: x méret: y méret: Hőátbocsátási tényező: Megengedett értéke: A hőátbocsátási tényező megfelelő. Üvegezési arány:



ablak (külső, fa és PVC) 1.2 m 2.0 m 2 1.60W/m K 2 1.60W/m K 75 %

ablak (külső, fa és PVC) 1.2m 2.3m 2 1.60W/m K 2 1.60W/m K 76 %


nyílászárók\régi fa ablak - 120/100 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) x méret: 1.2 m y méret: 1.0 m 2 Hőátbocsátási tényező: 2.50W/m K 2 Megengedett értéke: 1.60W/m K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Üvegezési arány: 67 %

20

nyílászárók\régi fa ablak - 120/230 Típusa: homlokzati üvegfal x méret: 1.2 m y méret: 2.3 m 2 Hőátbocsátási tényező: 2.50W/m K 2 Megengedett értéke: 1.50W/m K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Üvegezési arány: 76 %

nyílászárók\régi fa ablak - 120/70 Típusa: homlokzati üvegfal x méret: 1.2 m y méret: 0.7 m 2 Hőátbocsátási tényező: 2.50W/m K 2 Megengedett értéke: 1.50W/m K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Üvegezési arány: 60 %


nyílászárók\régi fa ablak - 200/180 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) x méret: 2.0 m y méret: 1.8 m 2 Hőátbocsátási tényező: 2.50 W/m K 2 Megengedett értéke: 1.60 W/m K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Üvegezési arány: 80 %


21

nyílászárók\régi fa ablak - 45/100 Típusa: x méret: y méret: Hőátbocsátási tényező: Megengedett értéke: A hőátbocsátási tényező megfelelő. Üvegezési arány:


22

padló - talajon fekvő padló 1

Típusa: padló (talajra fektetett) 2 Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.56W/m K 2 Megengedett értéke: 0.50W/m K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 1.25W/mK 2 200 Csillapítási tényező: 16.66 Késleltetés: 9.8 h 2 000 2 Fajlagos tömeg: 592kg/m 1 800 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 388kg/m 2 1/2 1 600 Padló hőelnyelési tényező: 2.519kJ/m Ks 1 400 Padló besorolás: hideg 1 200 Felületi hőmérséklet -13 °C-nál: 11.4 °C Légállapot kívül: - 13.0 °C 90 % 1 000 Légállapot belül: 20.0 °C 50 % 800 2 Hőátadási tényező kívül: 0.00 W/m K 2 600 Hőátadási tényező belül: 6.00 W/m K 400 Padlószint magassága: 0.0 m Diffúziós időszak: 180nap 200 Parciális vízgőznyomás [Pa]

pt p' p

0 -12 -11 -10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hőmérséklet [°C]


Réteg megnevezés

No d  . - [cm] [W/mK]

R 2

[m K/W]



Rv 2

[g/msMPa] [m sMP a/g] 0,002 10 4,3199 0,012 5 0,044 0,2272 7 1,2

c



[kJ/kgK]

[kg/m ]

0,92 0,84 0,84 0,84

2800 2000 2200 1600

11,119 10,383 7,9677 7,0794

-

-

7,0794

te 3

[°C]

márvány, gránit, bazalt ágyazó cementhabarcs aljzatbeton homokfeltöltés

1 2 3 4

2 2 6 1

3,5 1,4 1,28 0,58

0,0057143 0,014286 0,046875 0,017241

4 rtg bitumenes vékonylemez talajvíz elleni szigetelés vízszigetelést atrtó aljzateton kavicsfeltöltés

5

1

-

-

6

6

1,28

0,046875

0,012

5

0,84

2200

4,6644

7

12

0,35

0,34286

0,072

1,6667

0,84

1800

-13

Vizsgálati jelentés: A szerkezet a szabvány szerint páradiffúzíós szempontból MEGFELELŐ

23

padló - talajon fekvő padló 2 Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m 2 Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.52W/m K 2 Megengedett értéke: 0.50W/m K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 1.25W/mK Csillapítási tényező: 17.24 2 200 Késleltetés: 9.7 h 2 000 2 Fajlagos tömeg: 576kg/m 1 800 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 368kg/m 2 1/21 600 Padló hőelnyelési tényező: 1.219kJ/m Ks 1 400 Padló besorolás: hideg 1 200 Felületi hőmérséklet -13 °C-nál: 11.6 °C Légállapot kívül: - 13.0 °C 90 %1 000 Légállapot belül: 20.0 °C 50 %800 2 Hőátadási tényező kívül: 0.00 W/m K 600 2 Hőátadási tényező belül: 6.00 W/m K 400 Padlószint magassága: 0.0 m 200 Diffúziós időszak: 180nap Parciális vízgőznyomás [Pa]

pt p' p

0 -12 -11 -10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hőmérséklet [°C]


Réteg megnevezés

No . -

d



R



[cm]

[W/mK]

[m K/W]

2

Linóleum ágyazó habarcsréteg aljzatbeton homokfeltöltés

1 2 3 4

0,4 2 7,5 1

0,38 1,4 1,28 0,58

0,010526 0,014286 0,058594 0,017241

4 rtg bitumenes vékonylemez talajvíz elleni szigetelés szigetelést tartó aljzatbeton kavicsfeltöltés

5

1

-

-

6 7

6 12

1,28 0,046875 0,35 0,34286

Rv

c

2

te 3

[g/msMP [m sMP [kJ/kg [kg/m ] a] a/g] K] 0,0004 10 1,47 1800 - 4,3199 0,84 2000 0,012 6,25 0,84 2200 0,044 0,2272 0,84 1600 7 1,2 -

0,012 0,072

5 1,6667

0,84 0,84

Vizsgálati jelentés: A szerkezet a szabvány szerint páradiffúzíós szempontból MEGFELELŐ

24



[°C] 11,101 10,383 7,4402 6,5742 6,5742

2200 4,2199 1800 -13

padló - talajon fekvő padló 3 Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m 2 Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.53W/m K 2 Megengedett értéke: 0.50W/m K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 15 % Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 1.35W/mK 2 200 Csillapítási tényező: 16.93 Késleltetés: 9.7 h 2 000 2 Fajlagos tömeg: 581kg/m 1 800 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 369kg/m 2 1/21 600 Padló hőelnyelési tényező: 1.417kJ/m Ks 1 400 Padló besorolás: hideg 1 200 Felületi hőmérséklet -13 °C-nál: 11.6 °C Légállapot kívül: -13.0°C 90 %1 000 Légállapot belül: 20.0 °C 50 %800 2 Hőátadási tényező kívül: 0.00 W/m K 600 2 Hőátadási tényező belül: 6.00 W/m K 400 Padlószint magassága: 0.0 m 200 Diffúziós időszak: 180nap Parciális vízgőznyomás [Pa]

pt p' p

0 -12 -11 -10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hőmérséklet [°C]


Réteg megnevezés mázas kerámia lapburkolat ragasztóhabarcs aljzatbeton homokfeltöltés 4 rtg bitumenes vékonylemez taljavíz elleni szigetelés vízszigetelést tartó aljzatbeton kavicsfeltöltés

No. -

d [cm]

 [W/mK]

R 2 [m K/W]

1,05 0,0066667 1,4 0,0021429 1,28 0,070313 0,58 0,017241 -

Rv  2 [g/msM [m sMPa Pa] /g] 0,017 0,41176 - 0,64798 0,012 7,5 0,044 0,22727 1,2

1 2 3 4 5

0,7 0,3 9 1 1

6

6

1,28

0,046875

0,012

7

12

0,35

0,34286

0,072

c [kJ/kgK] 0,88 0,84 0,84 0,84 -

1800 2000 2200 1600 -

5

0,84

2200 4,3329

1,6667

0,84

1800 -13

Vizsgálati jelentés: A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK! Az egyensúlyi állapot a diffúziós időszak alatt ki tud alakulni (feltöltési idő: 92 nap). Az izotermával nem rendelkező rétegek figyelmen kívül lettek hagyva, a tényleges feltöltési idő hosszabb a számítottnál. 1. (mázas kerámia lapburkolat)75%-NÁL MAGASABB a relatív páratartalom! A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK!

25

te  3 [kg/m ] [°C] 11,237 11,129 7,5743 6,7027 6,7027

zárófödém – tető

Parciális vízgőznyomás [Pa]

Típusa: tető y méret: 1.0 m 2 Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.35W/m K 2 Megengedett értéke: 0.25W/m K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 20 % 2 Eredő hőátbocsátási tényező: 1.62W/m K Csillapítási tényező: 36.51 Késleltetés: 8.8 h 2 Fajlagos tömeg: 651kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 519kg/m Felületi hőmérséklet -13 °C-nál: 15.5 °C Légállapot kívül: -13.0°C 90 % Légállapot belül: 20.0 °C 50 % 2 Hőátadási tényező kívül: 24.00 W/m K 2 Hőátadási tényező belül: 10.00 W/m K Diffúziós időszak: 180nap

2 200 pt p' p

2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 -12 -11 -10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hőmérséklet [°C]

Rétegek kívülről befelé

Réteg megnevezés 2 rtg bitumenes tetőszigetelő vastaglemez kiegyenlítő habarcs lejtésképző perlitbeton Bohn födém javított mészvakolat

No. -

d [cm]

1

0,45

2 3 4 5

1,5 5 24 1,5

 [W/mK] -

Rv  2 [g/msM [m sMPa Pa] /g] 1,2

R 2 [m K/W]

1,4 0,010714 0,12 0,41667 1,55 0,15484 0,87 0,017241

0,016 0,008 0,024

1,62 3,125 30 0,625

c [kJ/kgK]

te  3 [kg/m ] [°C]

-

-

-11,145

1,13 0,84 0,92

1950 400 2400 1700

-11,145 -10,668 7,8852 14,78

Vizsgálati jelentés: A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK! Az egyensúlyi állapot a diffúziós időszak alatt ki tud alakulni (feltöltési idő: -102 nap). A szerkezet szárad. Az izotermával nem rendelkező rétegek figyelmen kívül lettek hagyva, a tényleges feltöltési idő hosszabb a számítottnál. 2. (kiegyenlítő habarcs)75%-NÁL MAGASABB a relatív páratartalom! A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK! 3. (lejtésképző perlitbeton)75%-NÁL MAGASABB a relatív páratartalom! A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK!

26

Épület: Dátum:


oktatási épület

Téli hőveszteség:

243.8 kW

Energetikai számítás 2 Fűtött térfogatot határoló felület: 3564.5 m 3 Számított fajlagos veszteség: 0.524 W/m K

Használat jellege: folyamatos 3 Fűtött épület térfogat: 9277.0 m 3 Megengedett fajlagos veszteség: 0.232 W/m K

Az épület az energetikai számítás alapján NEM FELEL MEG! Helyiségek: Helyiség neve Ag 002 Ag 003 Ag 004 Ag 005 Ag 006 Ag 007 Ag 008 Ag 009 Ag 010 Ag 011 Ag 012 Ag 013 Ag 014 Ag 015 Ag 016 Ag közlekedő 1 Ag közlekedő 2 Ag lépcsőház 1 Ag lépcsőház 2 Ag szertár Fsz 101 Fsz 102 Fsz 103 Fsz 104 Fsz 105 Fsz 106 Fsz 107 Fsz 108 Fsz 109 Fsz 110 Fsz 111 Fsz 112 Fsz 113 Fsz 114 Fsz 115 Fsz közlekedő Fsz lépcsőház 1 Fsz lépcsőház 2 1 em 201

Funkciója tanári szoba Laboratórium tanári szoba Tanterem Tanterem tanári szoba Tanterem Tanterem tanári szoba Tanterem Öltöző Öltöző Előtér WC Raktár Közlekedő Közlekedő Lépcsőház Lépcsőház Szertár Iroda Irattár Igazgatói Iroda Ig.h. iroda Könyvtár Tárgyaló Nev.igh. Felnőttképzés Tanári szoba Tanári szoba Öltöző Öltöző Előtér WC Diáktanács Közlekedő Lépcsőház

A 2 [m ] 32,5 33,5 19 49,5 66,3 31,5 63 64 22 63,5 17 15,5 5,5 6,75 10,1 142,5 3,6 32,2 34,5 10,8 29,3 14 43,8 28,7 88,2 58,5 28,7 28,7 28,7 29,7 17 15,5 3,9 8,4 10,1 203 29,4

V 3 [m ] 97,5 100,5 57 148,5 198,9 94,5 189 192 66 190,5 51 46,5 16,5 20,25 30,3 438,9 11,088 109,48 117,3 32,4 96,69 46,2 144,54 94,71 291,06 193,05 94,71 94,71 94,71 98,01 56,1 51,15 12,87 27,72 33,33 686,14 108,78

Qt qt qt 2 3 [W] [W/m ] [W/m ] 1577 48,5 16,2 1510 45,1 15,0 918 48,3 16,1 2391 48,3 16,1 3198 48,2 16,1 1519 48,2 16,1 3038 48,2 16,1 3089 48,3 16,1 1066 48,5 16,2 3060 48,2 16,1 1005 59,1 19,7 1729 111,5 37,2 479 87,1 29,0 970 143,7 47,9 902 89,3 29,8 16899 118,6 38,5 100 27,8 9,0 1925 59,8 17,6 1619 46,9 13,8 628 58,1 19,4 1640 56,0 17,0 789 56,4 17,1 2443 55,8 16,9 1605 55,9 16,9 4931 55,9 16,9 3270 55,9 16,9 1605 55,9 16,9 1605 55,9 16,9 1605 55,9 16,9 1661 55,9 16,9 1103 64,9 19,7 1925 124,2 37,6 507 130,0 39,4 1281 152,5 46,2 998 98,8 29,9 21038 103,6 30,7 1824 62,0 16,8

Qmt [W] 1577 1510 918 2391 3198 1519 3038 3089 1066 3060 1005 1729 479 970 902 16899 100 1925 1619 628 1640 789 2443 1605 4931 3270 1605 1605 1605 1661 1103 1925 507 1281 998 21038 1824

Ak 2 [m ] 45,85 45,05 26,71 69,6 93,15 44,25 88,5 89,95 31 89,15 26,9 39,95 11,8 21,75 20,03 351,94 3,6 45,88 44,58 17,19 14,685 7,095 21,78 14,355 44,055 29,205 14,355 14,355 14,355 14,85 10,89 26,895 6,93 19,14 10,923 244,88 15,048

GA 2 [kg/m ] 416,27 370,11 350,41 394,2 394,02 390,85 390,85 392,1 410,25 391 506,24 909,64 757,27 1196,1 545,89 723,35 296 408,38 400,89 438,55 127,47 126,18 125,6 125,44 127,03 126,53 125,44 125,44 125,44 128,01 239,47 659,76 630,06 884,86 271,25 356,67 181,96

Lépcsőház

30,7 113,59

2437

79,4

21,5

2437 20,808 132,84

Tanári szoba

30,4 100,32

1672

55,0

16,7

1672 14,685 122,85

27

1 em 202 1 em 203 1 em 204 1 em 205 1 em 206 1 em 207 1 em 208 1 em 209 1 em 210 1 em 211 1 em 212 1 em 213 1 em 214 1 em 215 1 em közlekedő 1 em lépcsőház 1 1 em lépcsőház 2 2 em 301 2 em 302 2 em 303 2 em 304 2 em 305 2 em 306 2 em 307 2 em 308 2 em 309 2 em 310 2 em 311 2 em 312 2 em 313 2 em 314 2 em 315 2 em közlekedő 1 2 em közlekedő 2 2 em lépcsőház 1 2 em lépcsőház 2

Tanterem Tanterem Tanterem Tanterem Tanterem Tanterem Öltöző WC Előtér WC Fénymásoló WC WC Szell. vil. udvar Közlekedő Lépcsőház

192,72 192,72 192,72 192,72 192,72 98,175 56,1 51,15 12,87 27,72 33,33 28,71 70,95 17,49 686,14 108,78

3267 3267 3267 3267 3267 1662 1103 1925 368 1281 998 1044 750 608 21038 1813

55,9 55,9 55,9 55,9 55,9 55,9 64,9 124,2 94,4 152,5 98,8 120,0 34,9 114,7 103,6 61,7

17,0 17,0 17,0 17,0 17,0 16,9 19,7 37,6 28,6 46,2 29,9 36,4 10,6 34,8 30,7 16,7

30,7 113,59

2475

80,6

21,8

100,32 192,72 192,72 192,72 192,72 192,72 98,175 56,1 51,15 12,87 27,72 33,33 28,71 70,95 17,49 686,14

3296 6387 6387 6387 6387 6387 3251 2058 2753 576 1730 1538 1509 1899 891 31884

108,4 109,4 109,4 109,4 109,4 109,4 109,3 121,1 177,6 147,7 206,0 152,3 173,4 88,3 168,1 157,1

32,9 33,1 33,1 33,1 33,1 33,1 33,1 36,7 53,8 44,8 62,4 46,1 52,6 26,8 50,9 46,5

3296 6387 6387 6387 6387 6387 3251 2058 2753 576 1730 1538 1509 1899 891 31884

45,085 87,605 87,605 87,605 87,605 87,605 44,6 28,79 42,395 8,19 27,54 21,023 22,89 23,645 13,88 447,88

448,35 452,25 452,25 452,25 452,25 452,25 453,3 586,54 985,26 679,71 1210,4 596,75 926,91 366,16 985,19 682,17

Közlekedő

3,6 12,168

301

83,6

24,7

301

3,6

325,5

Lépcsőház

29,4 99,372

3142

106,9

31,6

3142

Lépcsőház

30,7 103,77

4026

131,1

38,8

4026 50,788 415,34

Lépcsőház Tanári szoba Tanterem Tanterem Tanterem Tanterem Tanterem Tanterem Öltöző WC Előtér WC Fénymásoló WC WC Szell. vil. udvar Közlekedő

58,4 58,4 58,4 58,4 58,4 29,75 17 15,5 3,9 8,4 10,1 8,7 21,5 5,3 203 29,4

30,4 58,4 58,4 58,4 58,4 58,4 29,75 17 15,5 3,9 8,4 10,1 8,7 21,5 5,3 203

28

3267 3267 3267 3267 3267 1662 1103 1925 368 1281 998 1044 750 608 21038 1813

29,205 29,205 29,205 29,205 29,205 14,85 10,89 26,895 4,29 19,14 10,923 14,19 2,145 8,58 244,88 14,85

126,75 126,75 126,75 126,75 126,75 127,8 239,47 659,76 354,21 884,86 271,25 601,41 40,655 659,69 356,67 179,22

2475 20,088 89,836

42,33 504,72

Határoló szerkezetek:

Szerkezet megnevezés

külső fal 45/100 külső fal 120/200 120/230 160/120 45/100 60/120 200/240 120/100 120/230 120/70 külső fal 200/180 200/210 45/100 200/240 tető talajon fekvő padló 1 talajon fekvő padló 2 talajon fekvő padló kerámia bur

tájolá s É É K K K K K K K K K K NY NY NY NY NY

U

A 2

[W/m K ] 1,592 2,5 1,592 1,6 1,6 2,5 2,5 1,6 3 2,5 2,5 2,5 1,592 2,5 2,5 2,5 3 1,619 -

Aü

2

[W/mK]

[m]

[W/K]

[m ]

111,2 10,8 632,3 67,2 204,2 3,8 4,5 0,7 4,8 1,2 24,8 12,6 773,4 54,0 214,2 2,7 9,6 709,3 212,8 455,6 54,8

1,25 1,25 1,35

-

176,97 27 1006,6 107,52 326,78 9,6 11,25 1,152 14,4 3 62,1 31,5 1231,2 135 535,5 6,75 28,8 1148,3 0 0 0

176,97 27 1006,6 107,52 326,78 9,6 11,25 1,152 14,4 3 62,1 31,5 1231,2 135 535,5 6,75 28,8 1148,3 0 0 0

[m ]

29

L

2

2.2. A szabályozás 2. szintje: a fajlagos hőveszteségtényező Ezenkívül a téli hőveszteség is látható az ábrán. Határérték számítása:

ha A/V<=0,3 qm=0,2W/(m3K) ha 0,3<=A/V<=1,3 qm=0,086+0,38*(ΣA/V)W/(m3K) ha A/V>=1,3 qm=0,58W/(m3K) Tényleges, számított érték: q=1/V*(ΣAUR+ΣIᴪ-(QSD/72)) Ez azért fontos, hogy az épület önmagában is garantáljon egy elfogadható energetikai minőséget. A fajlagos hőveszteségtényező csak az épület felület/térfogat viszonyától függ, az épület rendeltetésétől nem. F épület qhatár=0,232 W/m3K

qtényl=0,524 W/m3K

=> nem felel meg 243,75kW

(Egyszerűsített eljárásnál a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak vonalmenti veszteségei szerepelnek, a hőhidak hatását a korrigált hőátbocsátási tényező fejezi ki. ) A biztonság javára az épületet erősen hőhidasnak feltételeztük. Tehát ΣI/Ahoml>=1 A nyári túlmelegedés kockázatának jellemzése egyszerűsített számítás során elhagyható. Az épületről ránézésre megállapítható a fajlagos tömeg szerinti besorolása. Nehéz. m>=400kg/m2

2.3. A szabályozás 1. (legfelső) szintje: az összesített energetikai jellemző Sajnos az osztályba sorolást el kellett hanyagolnunk a gépészeti rendszerekről való kevés információnk miatt. De nyugodtan feltételezhető, hogy nem felelne meg egyik épület sem.

30

Az összesített energetikai jellemző az épületgépészeti rendszerek egységnyi fűtött térfogatra

vonatkozó,

primer

energiában

kifejezett,

kWh/m3

mértékegységű

fogyasztása. A primer energia révén közös nevezőre hozza a fogyasztás különböző összetevőit. Tartalmazza a fűtési, légtechnikai, melegvízellátási és a világítási rendszereinek a fogyasztását, beleértve e rendszerek hatásfokát és önfogyasztását. Ez a jellemző nemcsak a felület/térfogat arányától függ, hanem a rendeltetéstől is. Egyik szint határértéke sem léphető túl. A már használatba vett, meglévő épületeket nem kell tanúsítani, csak tulajdonjog vátozása illetve 1 évnél huzamosabb időre történő bérbeadás esetén. Megjegyzés: 1000m2-nél nagyobb nettó fűtött alapterületű épület lényeges felújítása esetén olyan követelményértékekkel kell számolni, mint új építésű házak esetén.

31

Helyiségek Épület: Dátum:


Alagsor - Ag 002 tanári szoba

Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

Épület neve: Belmagasság:

2

32.5 m 3 97.5 m 13529 kg

oktatási épület 3.0 m

Hőtároló tömeg:

Mértékadó hőmérséklet télen: 20.0 °C Korrekciós tényező: 1.00 Filtrációs mód: Légcsereszám alapján Légcsereszám: 0.80 1/h

13883 kg

Külső hőmérséklet: Transzmissziós veszteség: Belépő levegő hőmérséklete: Filtrációs hőveszteség: Hőveszteség összesen:

-13.0 702 -13.0 875 1577

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal 60/120 120/200 talajon fekvő padló 2

típus külső fal ablak (külső, fa és PVC) ablak (külső, fa és PVC) padló (talajra fektetett)

 [W/mK]

A 2 [m ] 13,35 0,72

-A 2 [m ] 3,12 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

1

2,4

-

1,6

1,6

-

127

-

-

90° (K)

1

32,5

-

-

-

1,25

0

576

368

-

32

-

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 537 815 188 38 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

db 1 1

Helyiségek Alagsor - Ag 003 Laboratórium Épület neve: Belmagasság:

2


33.5 m 3 100.5 m 12399 kg


Hőtároló tömeg:


13597 kg


-13.0 608 -13.0 902 1510

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal 120/200 talajon fekvő padló 2

típus külső fal ablak (külső, fa és PVC) padló (talajra fektetett)

db 1 2

A 2 [m ] 11,55 4,8

-A 2 [m ] 4,8 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

1

33,5

-

-

-

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 355 815 188 253 -

1,25

0

Alagsor - Ag 004 tanári szoba Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

19.0 m 3 57.0 m 6658 kg




Hőtároló tömeg:

7539 kg


-13.0 406 -13.0 512 918

33

°C W °C W W

576

368

tájolás 90° (K) 90° (K) -

Helyiségek Határoló szerkezetek:



db 1 2

A 2 [m ] 7,71 4,8

-A 2 [m ] 4,8 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

1

19

-

-

-

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 153 815 188 253 -

1,25

0

576

tájolás 90° (K) 90° (K)

368

-

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 678 815 188 380 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Alagsor - Ag 005 Tanterem Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

49.5 m 3 148.5 m 19513 kg


Hőtároló tömeg:


20641 kg


-13.0 1058 -13.0 1333 2391

°C W °C W W




db 1 3

A 2 [m ] 20,1 7,2

-A 2 [m ] 7,2 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

1

49,5

-

-

-

34

 [W/mK] 1,25

0

576

368

-

Helyiségek Alagsor - Ag 006 Tanterem Épület neve: Belmagasság:

2


66.3 m 3 198.9 m 26124 kg


Hőtároló tömeg:


27641 kg


-13.0 1413 -13.0 1785 3198

°C W °C W W




db 1 4

A 2 [m ] 26,85 9,6

-A 2 [m ] 9,6 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

1

66,3

-

-

-

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 906 815 188 507 -

1,25

0


2

31.5 m 3 94.5 m 12312 kg




Hőtároló tömeg: Külső hőmérséklet: Transzmissziós veszteség: Belépő levegő hőmérséklete: Filtrációs hőveszteség: Hőveszteség összesen:

35

13087 kg -13.0 671 -13.0 848 1519

°C W °C W W

576

368

tájolás 90° (K) 90° (K) -




db 1 2

A 2 [m ] 12,75 4,8

-A 2 [m ] 4,8 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

1

31,5

-

-

-

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 418 815 188 253 -

1,25

0

576

tájolás 90° (K) 90° (K)

368

-

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 835 815 188 507 -

tájolás 90° (K) 90° (K)



2

63.0 m 3 189.0 m 24623 kg


Hőtároló tömeg:


26173 kg


-13.0 1342 -13.0 1696 3038

°C W °C W W




db 1 4

A 2 [m ] 25,5 9,6

-A 2 [m ] 9,6 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

1

63

-

-

-

36

 [W/mK] 1,25

0

576

368

-

Helyiségek Alagsor - Ag 009 Tanterem Épület neve: Belmagasság:

2


64.0 m 3 192.0 m 25095 kg


Hőtároló tömeg:


26626 kg


-13.0 1366 -13.0 1723 3089

°C W °C W W




db 1 4

A 2 [m ] 25,95 9,6

-A 2 [m ] 9,6 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

1

64

-

-

-

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 859 815 188 507 -

1,25

0


2

22.0 m 3 66.0 m 9026 kg




Hőtároló tömeg:

9337 kg


-13.0 474 -13.0 592 1066

37

°C W °C W W

576

368

tájolás 90° (K) 90° (K) -




db 1 1 1

A 2 [m ] 9 2,4

-A 2 [m ] 2,4 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

22

-

-

-

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 347 815 188 127 -

1,25

0

576

tájolás 90° (K) 90° (K)

368

-

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 843 815 188 507 -

tájolás 90° (K) 90° (K)



2

63.5 m 3 190.5 m 24828 kg


Hőtároló tömeg:


26385 kg


-13.0 1350 -13.0 1710 3060

°C W °C W W




db 1 4

A 2 [m ] 25,65 9,6

-A 2 [m ] 9,6 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

1

63,5

-

-

-

38

 [W/mK] 1,25

0

576

368

-

Helyiségek Alagsor - Ag 012 Öltöző Épület neve: Belmagasság:

2


17.0 m 3 51.0 m 8606 kg



Hőtároló tömeg:

7965 kg


-13.0 547 -13.0 458 1005

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal 45/100 talajon fekvő padló kerámia bur


db 1 2

A 2 [m ] 9,9 0,9

-A 2 [m ] 0,9 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

1

17

-

-

-

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 473 815 188 74 -

1,35

0

Alagsor - Ag 013 Öltöző Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

15.5 m 3 46.5 m 14099 kg





39

10147 kg -13.0 1312 -13.0 417 1729

°C W °C W W

581

369

tájolás 90° (K) 90° (K) -


Szerkezet megnevezés külső fal 45/100 külső fal talajon fekvő padló kerámia bur

típus külső fal ablak (külső, fa és PVC) külső fal padló (talajra fektetett)

db 1 2 1 1

A 2 [m ] 9 0,9

-A 2 [m ] 0,9 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

15,45 15,5

-

1,59 -

1,59 -

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 426 815 188 74 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

188 369

0° (É) -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 331 815 188 0 581 369

tájolás 0° (É) -

1,35

812 0

815 581

Alagsor - Ag 014 Előtér Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

5.5 m 3 16.5 m 4165 kg



Hőtároló tömeg:

3214 kg


-13.0 331 -13.0 148 479

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal talajon fekvő padló kerámia bur

típus külső fal padló (talajra fektetett)

db 1 1

A 2 [m ] 6,3 5,5

-A 2 [m ] -

U 2 [W/m K] 1,59 -

40

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 -

 [W/mK] 1,35

Helyiségek Alagsor - Ag 015 WC Épület neve: Belmagasság:

2


6.8 m 3 20.2 m 8073 kg



Hőtároló tömeg:

5311 kg


-13.0 788 -13.0 182 970

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal külső fal talajon fekvő padló kerámia bur

típus külső fal külső fal padló (talajra fektetett)

db 1 1 1

A 2 [m ] 6 9 6,75

-A 2 [m ] -

U 2 [W/m K] 1,59 1,59 -

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,59 -

 [W/mK] 1,35

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 315 815 188 473 815 188 0 581 369

Alagsor - Ag 016 Raktár Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

10.1 m 3 30.3 m 5514 kg




Hőtároló tömeg:

4917 kg


-13.0 630 -13.0 272 902

41

°C W °C W W

tájolás 0° (É) 270° (NY) -


Szerkezet megnevezés külső fal 200/180 talajon fekvő padló kerámia bur


db 1 1

A 2 [m ] 9,93 3,6

-A 2 [m ] 3,6 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

1

10,1

-

-

-

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 333 815 188 297 -

1,35

0

581

tájolás 270° (NY) 270° (NY)

369

-

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 7851 815 188 4158 -


Alagsor - Ag közlekedő 1 Közlekedő Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

142.5 m 3 438.9 m 103077 kg



Hőtároló tömeg:

83385 kg


-13.0 12959 -13.0 3940 16899

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal 200/180 200/240 talajon fekvő padló 1

típus külső fal ablak (külső, fa és PVC) üvegezett ajtó (külső, fa és PVC) padló (talajra

db A 2 [m ] 1 209,44 14 50,4

-A 2 [m ] 60 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

2

9,6

-

3

3

-

950

-

-

270° (NY)

1

142,5

-

-

-

1,25

0

592

388

-

42

Helyiségek fektetett) Alagsor - Ag közlekedő 2 Közlekedő Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

3.6 m 3 11.1 m 1066 kg



Hőtároló tömeg:

1397 kg


-13.0 0 -13.0 100 100

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés talajon fekvő padló 1

típus padló (talajra fektetett)

db 1

A 2 [m ] 3,6

-A 2 [m ] -

U 2 [W/m K] -

U+Utb 2 [W/m K] -

 [W/mK] 1,25

Qt [W]

Alagsor - Ag lépcsőház 1 Lépcsőház Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

32.2 m 3 109.5 m 13150 kg





43

14163 kg -13.0 942 -13.0 983 1925

°C W °C W W

m mt 2 2 [kg/m ] [kg/m ] 0 592 388

tájolás -



típus külső fal üvegezett ajtó (külső, fa és PVC) padló (talajra fektetett)

db 1 1

A 2 [m ] 13,68 4,8

-A 2 [m ] 4,8 -

U 2 [W/m K] 1,59 3

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 3

1

32,2

-

-

-

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 467 815 188 475 -

1,25

0

592

tájolás 90° (K) 90° (K)

388

-

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 467 815 188 0 592 388

tájolás 90° (K) -

Alagsor - Ag lépcsőház 2 Lépcsőház Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

34.5 m 3 117.3 m 13831 kg


Hőtároló tömeg:


15055 kg


-13.0 566 -13.0 1053 1619

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal talajon fekvő padló 1 120/100

típus külső fal padló (talajra fektetett) homlokzati üvegfal

db 1 1

A 2 [m ] 13,68 34,5

-A 2 [m ] 4,8 -

U 2 [W/m K] 1,59 -

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 -

1

1,2

-

2,5

2,5

44

 [W/mK] 1,25 -

99

-

-

90° (K)

Helyiségek Alagsor - Ag szertár Szertár Épület neve: Belmagasság:

2


10.8 m 3 32.4 m 4736 kg



Hőtároló tömeg:

4725 kg


-13.0 337 -13.0 291 628

°C W °C W W




db 1 1

A 2 [m ] 6,39 2,4

-A 2 [m ] 2,4 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

1

10,8

-

-

-

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 210 815 188 127 -

1,25

0

Földszint - Fsz 101 Iroda Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

29.3 m 3 96.7 m 3735 kg




Hőtároló tömeg:

1723 kg


-13.0 772 -13.0 868 1640

45

°C W °C W W

576

368

tájolás 90° (K) 90° (K) -


Szerkezet megnevezés külső fal 120/230

típus külső fal ablak (külső, fa és PVC)

db A 2 [m ] 1 14,685 2 5,52

-A 2 [m ] 5,52 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 481 815 188 291 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Földszint - Fsz 102 Irattár Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

14.0 m 3 46.2 m 1767 kg


Hőtároló tömeg:


815 kg


-13.0 374 -13.0 415 789

°C W °C W W




db 1 1

A 2 [m ] 7,095 2,76

-A 2 [m ] 2,76 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

46

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 228 815 188 146 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Helyiségek Földszint - Fsz 103 Igazgatói Iroda Épület neve: Belmagasság:

2


43.8 m 3 144.5 m 5501 kg



Hőtároló tömeg:

2538 kg


-13.0 1146 -13.0 1297 2443

°C W °C W W




db 1 3

A 2 [m ] 21,78 8,28

-A 2 [m ] 8,28 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 709 815 188 437 -

Földszint - Fsz 104 Ig.h. iroda Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

28.7 m 3 94.7 m 3600 kg




Hőtároló tömeg:

1661 kg


-13.0 755 -13.0 850 1605

47

°C W °C W W

tájolás 90° (K) 90° (K)




db A 2 [m ] 1 14,355 2 5,52

-A 2 [m ] 5,52 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 464 815 188 291 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Földszint - Fsz 105 Könyvtár Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

88.2 m 3 291.1 m 11204 kg




Hőtároló tömeg:

5169 kg


-13.0 2318 -13.0 2613 4931

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 44,055 6 16,56

-A 2 [m ] 16,56 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

48

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 1444 815 188 874 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Helyiségek Földszint - Fsz 106 Tárgyaló 2


58.5 m 3 193.1 m 7402 kg




Hőtároló tömeg:

3415 kg


-13.0 1537 -13.0 1733 3270

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 29,205 4 11,04

-A 2 [m ] 11,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 954 815 188 583 -

Földszint - Fsz 107 Nev.igh. Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

28.7 m 3 94.7 m 3600 kg




Hőtároló tömeg:

1661 kg


-13.0 755 -13.0 850 1605

49

°C W °C W W

tájolás 90° (K) 90° (K)




db A 2 [m ] 1 14,355 2 5,52

-A 2 [m ] 5,52 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 464 815 188 291 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Földszint - Fsz 108 Felnőttképzés Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

28.7 m 3 94.7 m 3600 kg




Hőtároló tömeg:

1661 kg


-13.0 755 -13.0 850 1605

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 14,355 2 5,52

-A 2 [m ] 5,52 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

50

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 464 815 188 291 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Helyiségek Földszint - Fsz 109 Tanári szoba 2


28.7 m 3 94.7 m 3600 kg




Hőtároló tömeg:

1661 kg


-13.0 755 -13.0 850 1605

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 14,355 2 5,52

-A 2 [m ] 5,52 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 464 815 188 291 -

Földszint - Fsz 110 Tanári szoba Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

29.7 m 3 98.0 m 3802 kg




Hőtároló tömeg:

1754 kg


-13.0 781 -13.0 880 1661

51

°C W °C W W

tájolás 90° (K) 90° (K)




db 1 2

A 2 [m ] 14,85 5,52

-A 2 [m ] 5,52 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 490 815 188 291 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Földszint - Fsz 111 Öltöző Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

17.0 m 3 56.1 m 4071 kg



Hőtároló tömeg:

1878 kg


-13.0 599 -13.0 504 1103

°C W °C W W




db 1 2

A 2 [m ] 10,89 0,9

-A 2 [m ] 0,9 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

52

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 525 815 188 74 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Helyiségek Földszint - Fsz 112 Öltöző Épület neve: Belmagasság:

2


15.5 m 3 51.1 m 10226 kg



Hőtároló tömeg:

4718 kg


-13.0 1466 -13.0 459 1925

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal 45/100 külső fal

típus külső fal ablak (külső, fa és PVC) külső fal

db 1 4

A 2 [m ] 9,9 1,8

1 16,995

-A 2 [m ] -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

1,8

1,59

1,59

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 520 815 188 148 -

-

798

Földszint - Fsz 113 Előtér Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

3.9 m 3 12.9 m 2457 kg




Hőtároló tömeg:

1134 kg


-13.0 391 -13.0 116 507

53

°C W °C W W

815

188

tájolás 90° (K) 0° (É) 0° (É)




db 1 2

A 2 [m ] 6,93 0,9

-A 2 [m ] 0,9 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 317 815 188 74 -

tájolás 0° (É) 0° (É)

Földszint - Fsz 114 WC Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

8.4 m 3 27.7 m 7433 kg



Hőtároló tömeg:

3429 kg


-13.0 1032 -13.0 249 1281

°C W °C W W




db 1 2

A 2 [m ] 9,24 0,9

-A 2 [m ] 0,9 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

1

9,9

-

1,59

1,59

54

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 438 815 188 74 520

815

188

tájolás 0° (É) 0° (É) 270° (NY)

Helyiségek Földszint - Fsz 115 Diáktanács Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

10.1 m 3 33.3 m 2740 kg




Hőtároló tömeg:

1264 kg


-13.0 699 -13.0 299 998

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 10,923 1 4,2

-A 2 [m ] 4,2 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 353 815 188 346 -

Földszint - Fsz közlekedő Közlekedő Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

203.0 m 3 686.1 m 72405 kg




Hőtároló tömeg:

33404 kg


-13.0 14879 -13.0 6159 21038

55

°C W °C W W





db A 2 [m ] 1 244,88 16 67,2

-A 2 [m ] 67,2 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 9335 815 188 5544 -


Földszint - Fsz lépcsőház 1 Lépcsőház Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

29.4 m 3 108.8 m 5350 kg




Hőtároló tömeg:

2468 kg


-13.0 848 -13.0 976 1824

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 15,048 1 1,92

-A 2 [m ] 1,92 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

56

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 690 815 188 158 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Helyiségek Földszint - Fsz lépcsőház 2 Lépcsőház Épület neve: Belmagasság:

2


30.7 m 3 113.6 m 4078 kg



Hőtároló tömeg:

1882 kg


-13.0 1417 -13.0 1020 2437

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal 120/230 120/70

típus külső fal homlokzati üvegfal homlokzati üvegfal

db A 2 [m ] 1 15,048 3 8,28 3

2,52

-A 2 [m ] 5,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

-

2,5

2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 526 815 188 683 -

-

208

I emelet - 1 em 201 Tanári szoba Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

30.4 m 3 100.3 m 3735 kg




Hőtároló tömeg:

1723 kg


-13.0 772 -13.0 900 1672

57

°C W °C W W

-

-

tájolás 90° (K) 90° (K) 90° (K)




db A 2 [m ] 1 14,685 2 5,52

-A 2 [m ] 5,52 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 481 815 188 291 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

I emelet - 1 em 202 Tanterem Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

58.4 m 3 192.7 m 7402 kg




Hőtároló tömeg:

3415 kg


-13.0 1537 -13.0 1730 3267

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 29,205 4 11,04

-A 2 [m ] 11,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

58

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 954 815 188 583 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Helyiségek I emelet - 1 em 203 Tanterem 2


58.4 m 3 192.7 m 7402 kg




Hőtároló tömeg:

3415 kg


-13.0 1537 -13.0 1730 3267

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 29,205 4 11,04

-A 2 [m ] 11,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 954 815 188 583 -


2

58.4 m 3 192.7 m 7402 kg




Hőtároló tömeg:

3415 kg


-13.0 1537 -13.0 1730 3267

59

°C W °C W W

tájolás 90° (K) 90° (K)




db A 2 [m ] 1 29,205 4 11,04

-A 2 [m ] 11,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 954 815 188 583 -

tájolás 90° (K) 90° (K)


2

58.4 m 3 192.7 m 7402 kg




Hőtároló tömeg:

3415 kg


-13.0 1537 -13.0 1730 3267

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 29,205 4 11,04

-A 2 [m ] 11,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

60

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 954 815 188 583 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Helyiségek I emelet - 1 em 206 Tanterem 2


58.4 m 3 192.7 m 7402 kg




Hőtároló tömeg:

3415 kg


-13.0 1537 -13.0 1730 3267

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 29,205 4 11,04

-A 2 [m ] 11,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 954 815 188 583 -


2

29.8 m 3 98.2 m 3802 kg




Hőtároló tömeg:

1754 kg


-13.0 781 -13.0 881 1662

61

°C W °C W W

tájolás 90° (K) 90° (K)




db 1 2

A 2 [m ] 14,85 5,52

-A 2 [m ] 5,52 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 490 815 188 291 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

I emelet - 1 em 208 Öltöző Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

17.0 m 3 56.1 m 4071 kg



Hőtároló tömeg:

1878 kg


-13.0 599 -13.0 504 1103

°C W °C W W




db 1 2

A 2 [m ] 10,89 0,9

-A 2 [m ] 0,9 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

62

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 525 815 188 74 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Helyiségek I emelet - 1 em 209 WC 2


15.5 m 3 51.1 m 10226 kg




Hőtároló tömeg:

4718 kg


-13.0 1466 -13.0 459 1925

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal külső fal 45/100

típus külső fal külső fal ablak (külső, fa és PVC)

db A 2 [m ] 1 9,9 1 16,995 4 1,8

-A 2 [m ] 1,8 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 520 815 188 798 815 188 148 -

I emelet - 1 em 210 Előtér


2

3.9 m 3 12.9 m 1381 kg





63

637 kg -13.0 252 -13.0 116 368

°C W °C W W

tájolás 90° (K) 0° (É) 0° (É)




db 1 2

A 2 [m ] 4,29 0,9

-A 2 [m ] 0,9 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 178 815 188 74 -


I emelet - 1 em 211 WC Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

8.4 m 3 27.7 m 7433 kg



Hőtároló tömeg:

3429 kg


-13.0 1032 -13.0 249 1281

°C W °C W W




db 1 2

A 2 [m ] 9,24 0,9

-A 2 [m ] 0,9 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

1

9,9

-

1,59

1,59

64

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 438 815 188 74 520

815

188

tájolás 0° (É) 0° (É) 270° (NY)

Helyiségek I emelet - 1 em 212 Fénymásoló 2


10.1 m 3 33.3 m 2740 kg




Hőtároló tömeg:

1264 kg


-13.0 699 -13.0 299 998

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 10,923 1 4,2

-A 2 [m ] 4,2 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 353 815 188 346 -

I emelet - 1 em 213 WC Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

8.7 m 3 28.7 m 5232 kg




Hőtároló tömeg:

2414 kg


-13.0 786 -13.0 258 1044

65

°C W °C W W





db 1 3

A 2 [m ] 14,19 1,35

-A 2 [m ] 1,35 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 675 815 188 111 -


I emelet - 1 em 214 WC Épület neve: Belmagasság:

2


21.5 m 3 70.9 m 874 kg


Hőtároló tömeg:


403 kg


-13.0 113 -13.0 637 750

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal

típus külső fal

db 1

A 2 [m ] 2,145

-A 2 [m ] -

U 2 [W/m K] 1,59

66

U+Utb 2 [W/m K] 1,59

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 113 815 188

tájolás 90° (K)

Helyiségek I emelet - 1 em 215 Szell. vil. udvar Épület neve: Belmagasság:

2


5.3 m 3 17.5 m 3496 kg



Hőtároló tömeg:

1613 kg


-13.0 451 -13.0 157 608

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal

típus külső fal

db 1

A 2 [m ] 8,58

-A 2 [m ] -

U 2 [W/m K] 1,59

U+Utb 2 [W/m K] 1,59

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 451 815 188

I emelet - 1 em közlekedő Közlekedő Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

203.0 m 3 686.1 m 72405 kg




Hőtároló tömeg:

33404 kg


-13.0 14879 -13.0 6159 21038

67

°C W °C W W

tájolás 90° (K)




db A 2 [m ] 1 244,88 16 67,2

-A 2 [m ] 67,2 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 9335 815 188 5544 -


I emelet - 1 em lépcsőház 1 Lépcsőház Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

29.4 m 3 108.8 m 5269 kg



Hőtároló tömeg:

2431 kg


-13.0 837 -13.0 976 1813

°C W °C W W




db 1 1

A 2 [m ] 14,85 1,92

-A 2 [m ] 1,92 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

68

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 679 815 188 158 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

Helyiségek I emelet - 1 em lépcsőház 2 Lépcsőház Épület neve: Belmagasság:

2


30.7 m 3 113.6 m 2758 kg



Hőtároló tömeg:

1272 kg


-13.0 1455 -13.0 1020 2475

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal 120/230 120/70

típus külső fal homlokzati üvegfal homlokzati üvegfal

db A 2 [m ] 1 15,048 3 8,28 6

5,04

-A 2 [m ] 8,28 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

-

2,5

2,5

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 356 815 188 683 -

-

416

II emelet - 2 em 301 Tanári szoba Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

30.4 m 3 100.3 m 13630 kg





69

17501 kg -13.0 2396 -13.0 900 3296

°C W °C W W

-

-

tájolás 90° (K) 90° (K) 90° (K)


Szerkezet megnevezés külső fal 120/230 tető

típus külső fal ablak (külső, fa és PVC) tető

db A 2 [m ] 1 14,685 2 5,52 1

30,4

-A 2 [m ] 5,52 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

-

1,62

1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 481 815 188 291 -

-

1624

651

tájolás 90° (K) 90° (K)

519

-

-

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 954 815 188 583 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

-

3120

II emelet - 2 em 302 Tanterem Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

58.4 m 3 192.7 m 26411 kg


Hőtároló tömeg:


33725 kg


-13.0 4657 -13.0 1730 6387

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 29,205 4 11,04 1

58,4

-A 2 [m ] 11,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

-

1,62

1,62

70

 [W/mK]

651

519

-

Helyiségek II emelet - 2 em 303 Tanterem Épület neve: Belmagasság:

2


58.4 m 3 192.7 m 26411 kg


Hőtároló tömeg:


33725 kg


-13.0 4657 -13.0 1730 6387

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 29,205 4 11,04 1

58,4

-A 2 [m ] 11,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

-

1,62

1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 954 815 188 583 -

-

3120


2

58.4 m 3 192.7 m 26411 kg





71

33725 kg -13.0 4657 -13.0 1730 6387

°C W °C W W

651

519

tájolás 90° (K) 90° (K) -




db A 2 [m ] 1 29,205 4 11,04 1

58,4

-A 2 [m ] 11,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

-

1,62

1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 954 815 188 583 -

-

3120

651

tájolás 90° (K) 90° (K)

519

-

-

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 954 815 188 583 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

-

3120



2

58.4 m 3 192.7 m 26411 kg


Hőtároló tömeg:


33725 kg


-13.0 4657 -13.0 1730 6387

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 29,205 4 11,04 1

58,4

-A 2 [m ] 11,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

-

1,62

1,62

72

 [W/mK]

651

519

-

Helyiségek II emelet - 2 em 306 Tanterem Épület neve: Belmagasság:

2


58.4 m 3 192.7 m 26411 kg


Hőtároló tömeg:


33725 kg


-13.0 4657 -13.0 1730 6387

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 29,205 4 11,04 1

58,4

-A 2 [m ] 11,04 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

-

1,62

1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 954 815 188 583 -

-

3120


2

29.8 m 3 98.2 m 13486 kg





73

17194 kg -13.0 2370 -13.0 881 3251

°C W °C W W

651

519

tájolás 90° (K) 90° (K) -




db 1 2

A 2 [m ] 14,85 5,52

-A 2 [m ] 5,52 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,6

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,6

1

29,75

-

1,62

1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 490 815 188 291 -

-

1589

651

tájolás 90° (K) 90° (K)

519

-

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 572 815 188 74 -

tájolás 90° (K) 90° (K)

II emelet - 2 em 308 Öltöző Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

17.0 m 3 56.1 m 9971 kg


Hőtároló tömeg:


10870 kg


-13.0 1554 -13.0 504 2058

°C W °C W W




db 1 2

A 2 [m ] 10,89 0,9

1

17

-A 2 [m ] -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

-

1,62

1,62

74

 [W/mK] -

908

651

519

-

Helyiségek II emelet - 2 em 309 WC Épület neve: Belmagasság:

2


15.5 m 3 51.1 m 15271 kg


Hőtároló tömeg:


12762 kg


-13.0 2294 -13.0 459 2753

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal külső fal 45/100 tető

típus külső fal külső fal ablak (külső, fa és PVC) tető

db A 2 [m ] 1 9,9 1 16,995 4 1,8 1

15,5

-A 2 [m ] 1,8 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,59 2,5

-

1,62

1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 520 815 188 798 815 188 148 -

-

828

II emelet - 2 em 310 Előtér Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

3.9 m 3 12.9 m 2651 kg




Hőtároló tömeg:

2661 kg


-13.0 460 -13.0 116 576

75

°C W °C W W

651

519

tájolás 90° (K) 0° (É) 0° (É) -




db 1 2

A 2 [m ] 4,29 0,9

-A 2 [m ] 0,9 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

1

3,9

-

1,62

1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 178 815 188 74 -

-

208

651


519

-

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 438 815 188 74 -


II emelet - 2 em 311 WC Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:


2

8.4 m 3 27.7 m 10167 kg



Hőtároló tömeg:

7789 kg


-13.0 1481 -13.0 249 1730

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal 45/100 külső fal tető

típus külső fal ablak (külső, fa és PVC) külső fal tető

db 1 2

A 2 [m ] 9,24 0,9

-A 2 [m ] 0,9 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

1 1

9,9 8,4

-

1,59 1,62

1,59 1,62

76

 [W/mK] -

520 449

815 651

188 519

270° (NY) -

Helyiségek II emelet - 2 em 312 Fénymásoló Épület neve: Belmagasság:

2


10.1 m 3 33.3 m 6027 kg



Hőtároló tömeg:

6506 kg


-13.0 1239 -13.0 299 1538

°C W °C W W




db A 2 [m ] 1 10,923 1 4,2 1

10,1

-A 2 [m ] 4,2 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

-

1,62

1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 353 815 188 346 -

-

540

II emelet - 2 em 313 WC Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

8.7 m 3 28.7 m 8064 kg




Hőtároló tömeg:

6929 kg


-13.0 1251 -13.0 258 1509

77

°C W °C W W

651

519

tájolás 270° (NY) 270° (NY) -




db 1 3

A 2 [m ] 14,19 1,35

-A 2 [m ] 1,35 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

1

8,7

-

1,62

1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 675 815 188 111 -

-

465

651


519

-

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 113 815 188 1149 651 519


II emelet - 2 em 314 WC Épület neve: Belmagasság:

2


21.5 m 3 70.9 m 7872 kg


Hőtároló tömeg:


11562 kg


-13.0 1262 -13.0 637 1899

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés külső fal tető

típus külső fal tető

db 1 1

A 2 [m ] 2,145 21,5

-A 2 [m ] -

U 2 [W/m K] 1,59 1,62

78

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,62

 [W/mK] -

Helyiségek II emelet - 2 em 315 Szell. vil. udvar Épület neve: Belmagasság:

2


5.3 m 3 17.5 m 5222 kg



Hőtároló tömeg:

4364 kg


-13.0 734 -13.0 157 891

°C W °C W W




db 1 1

A 2 [m ] 8,58 5,3

-A 2 [m ] -

U 2 [W/m K] 1,59 1,62

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 451 815 188 283 651 519

II emelet - 2 em közlekedő 1 Közlekedő Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

203.0 m 3 686.1 m 138482 kg





79

138761 kg -13.0 25725 -13.0 6159 31884

°C W °C W W





db A 2 [m ] 1 244,88 16 67,2 1

-A 2 [m ] 67,2 -

U 2 [W/m K] 1,59 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 2,5

-

1,62

1,62

203

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 9335 815 188 5544 10846

651


519

-

II emelet - 2 em közlekedő 2 Közlekedő Épület neve: Belmagasság:

2


3.6 m 3 12.2 m 1172 kg



Hőtároló tömeg:

1868 kg


-13.0 192 -13.0 109 301

°C W °C W W


Szerkezet megnevezés tető

típus tető

db 1

A 2 [m ] 3,6

-A 2 [m ] -

U 2 [W/m K] 1,62

80

U+Utb 2 [W/m K] 1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 192 651 519

tájolás -

Helyiségek II emelet - 2 em lépcsőház 1 Lépcsőház Épület neve: Belmagasság:

2


29.4 m 3 99.4 m 14839 kg


Hőtároló tömeg:


17689 kg


-13.0 2250 -13.0 892 3142

°C W °C W W




db 1 1

A 2 [m ] 14,85 29,4

-A 2 [m ] 1,92 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,62

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,62

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 679 815 188 1571 651 519

II emelet - 2 em lépcsőház 2 Lépcsőház Alapterület: Térfogat: Szerkezet tömege:

2

30.7 m 3 103.8 m 12751 kg





81

17206 kg -13.0 3095 -13.0 931 4026

°C W °C W W



Szerkezet megnevezés külső fal tető 120/230 120/70

típus külső fal tető homlokzati üvegfal homlokzati üvegfal

db A 2 [m ] 1 15,048 1 30,7 3 8,28 6

5,04

-A 2 [m ] 8,28 -

U 2 [W/m K] 1,59 1,62 2,5

U+Utb 2 [W/m K] 1,59 1,62 2,5

-

2,5

2,5

82

 [W/mK] -

Qt m mt 2 2 [W] [kg/m ] [kg/m ] 356 815 188 1640 651 519 683 416

-

-

tájolás 90° (K) 90° (K) 90° (K)

Épület hőkamerás vizsgálata Cég

Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

féléves feladat

Képadatok:

Képjelölések: Mért objektum Mérési pont 1 Mérési pont 2 Mérési pont 3 Mérési pont 4 Mérési pont 5 Mérési pont 6

Megjegyzések:

Dátum: Óra: Fájl:

Gyártási szám:

1699156

Emissziós tényező: Refl. Hőm. [°C]:

2012.12.11. 8:52:04 2.bmt

Hőm. [°C] -0,6 0,2 3,5 -1,8 2,8 2,2

Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium Mártírok útja 13-15 Győr

Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A képen jól láthatóan, kirajzolódnak a téglafalban elhelyezkedő vasbeton pillérek és gerendák, melyeknek hőmérséklete magasabb, mint a kisméretű tömör téglafalé. Ebből az következik, hogy ezen helyeken hőhíd képződik. A földszint padlózatát képező födém-fal csatlakozásánál is megfigyelhető a falszerkezet közötti különbség /3,4 °C, mely már jelentős hőhídnak minősül/. A külső negatív falsaroknál ez a tünet csak fokozódik. Az ablakok és ajtó beépítése a szokásos módon történik.

86

3.4. Épület hőkamerás vizsgálata Cég

Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:

Képjelölések: Mért objektum Mérési pont 1 Mérési pont 2 Mérési pont 3 Mérési pont 4

Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 8:51:51 1.bmt

Hőm. [°C] -3,2 -0,3 -0,7 6,3


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0

Megjegyzések -

A felvételen jól látható, hogy a falazatban kirajzolódó pillérek hőmérséklete magasabb. Hőszigetelő képességük gyengébb, ebből kifolyólag hőhidak képződnek /de a hőmérsékletkülönbség csak 0,4 °C így az elhanyagolható/. Az épületeken látható ablakok - jelen esetben fa - erősen hőhidas képeket mutatnak.

85

0,93 5,0

3. HŐKAMERÁS ÉPÜLETVIZSGÁLAT Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola Győr, Mártírok útja 3 -5

3.1. Vizsgálati körülmények A vizsgálat 2012. december 11-én délelőtt 8:30 és 9:10 között zajlott. A levegő hőmérséklete ekkor -5 °C körül volt. A mérés alatt és azt megelőzően csapadék esett, hó formájában. Ennek következményeként az ég borult volt, a napsütés egyáltalán nem volt hatással a felvételekre. Az épület a vizsgálat időpontjában rendeltetésszerűen üzemelt, a belső tereket fűtötték. Az épület használatából adódóan /a tantermekben oktatás folyt/ beltéri képek készítésére nem nyílott mód.

3.2. A vizsgálatnál használt műszer TESTO 880-3 hőkamera

Szenzor: FPA 160 x 120 pixel Termikus felbontás:<0,1 °C 30 °C-nál Mérési tartomány: -20 °C…+100 °C Pontosság: ±2°C, ±2% Objektív látószög:32° x 24° Emissziós tényező: 0,01 ... 1 (állítható) A műszer nem hitelesített, a mért adatok tájékoztató jellegűek.

83

3.3. Hőképek listája

1.bmt

Észak – keleti homlokzat

2.bmt


3.bmt


4.bmt


5.bmt


6.bmt


7.bmt


8.bmt


12.bmt


14.bmt


16.bmt


20.bmt

Dél – nyugati homlokzat

21.bmt


22.bmt


23.bmt


24.bmt


25.bmt


26.bmt


28.bmt


29.bmt


84

Gyakorlati épületfizika Cég

Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 8:52:35 4.bmt

Hőm. [°C] -0,6 1,7 1,9 -1,9


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A képen jól láthatóan, kirajzolódnak a téglafalban elhelyezkedő vasbeton pillérek és födémek, melyeknek hőmérséklete magasabb, mint a kisméretű tömör téglafalé. Ebből az következik, hogy ezen helyeken hőhíd képződik. A külső negatív falsaroknál ez a tünet csak fokozódik. Az ablakok és ajtó beépítése a szokásos módon történik.

88


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 8:52:54 5.bmt

Hőm. [°C] -3,3 -1,2 -0,6 4,6 -2,7 1,2


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A felvételen jól látható, hogy a téglafalba ágyazott pillérek és födémek felületi hőmérséklete eltér a kisméretű tömör téglafalétól és hőhidat képez a szerkezetben. Továbbá az épületrészek csatlakozásánál /M6 mérési pontnál/ is hőhíd jelenik meg 1,2 °C fokos hőmérséklettel. A kisméretű tömör téglából falazott kémény és attika külső hőmérséklete nem mutat hőhidat. Az ablakok beépítése a szokásos hőképet mutatja.

89


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:

Képjelölések: Mért objektum Mérési pont 1 Mérési pont 2 Mérési pont 3

Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 8:53:27 6.bmt

Hőm. [°C] -2,1 1,1 5,1


Emisszió 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0

Megjegyzések -

Az ajtóbeépítés elvárható hőképet mutatja. Azi ajtó feletti födém enyhén hőhidas.

90

0,93 5,0


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 8:53:48 7.bmt

Hőm. [°C] 0,9 -1,5 2,4 -2,6


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

Az ablakbeépítés elvárható hőképet mutatja. Az ablak feletti födém hőhidas /a falazathoz viszonyított hőmérsékletkülönbsége 2,4°C/.

91


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 8:54:14 8.bmt

Hőm. [°C] -1,8 1,3 1,0 2,1


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A felvételből ismételten arra tudunk következtetni, hogy a falfelületen kirajzolódó pillérek és födémek környezetében hőhíd van, hiszen a kisméretű tömör téglafalhoz képest 2,8°C-kal magasabb a hőmérséklete. A két épület csatlakozásánál fellelhető negatív sarok is szintén hőhídra enged következtetni a +2,1 °C-os külső hőmérsékletével. Az ablakok beépítése a szokásos hőképet mutatja.

92


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:

Képjelölések: Mért objektum Mérési pont 1 Mérési pont 2 Mérési pont 3 Mérési pont 4 Mérési pont 5

Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 8:56:50 12.bmt

Hőm. [°C] 1,9 4,1 -0,1 5,1 3,6


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A képen a már előzőekben említett falazatban található pillérek és födémek hőképe kirajzolódik és hőhidat képeznek a szerkezetben. Jelen esetben fokozottabb hőhidat jelent az épületek csatlakozásánál kialakuló negatív falsarok /+4,1 °C/, illetve a lábazat /+3,6 °C/. Az ablakbeépítés erősen hőhidas, valószínű ezen esetben még régi, fa profilok találhatók.

93


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 8:57:18 14.bmt

Hőm. [°C] 2,5 0,0 -2,1 1,5 -1,9


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

Jelen esetben a még ki nem cserélt, fa ablakproflik láthatok, melynek beépítése az elvárható hőképet mutatja. A felvételen szembetűnik a falazat és a benne fellelhető pillér felszíne közötti csekély hőmérsékletkülönbség, valamint a falazat és födém kapcsolatánál látható immár jelentős /3,4 °C/ hőmérségleti differencia.

94

Gyakorlati épületfizika Cég

Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:

Képjelölések: Mért objektum Mérési pont 1 Mérési pont 2 Mérési pont 3 Mérési pont 4 Mérési pont 5 Mérési pont 6 Mérési pont 7

Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 9:01:28 16.bmt

Hőm. [°C] -1,0 -1,6 12,0 -3,1 -3,5 -0,5 -2,9


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A falszerkezetben jól látható módon kirajzolnak a falazatban rejlő vasbeton pillérek és gerendák, melyek hőhidas szakaszokat alkotnak az épület felszínén. Megállapítható még, hogy az attikafal kisméretű tömör téglából készült, nem okoz hőhidat, valamint az épület sarka is megfelel hőtechnikai szempontból. Enyhe felszíni hőmérsékletkülönbség megállapítható az épület két oldala között, mely több okból is adódhat: az épületet hűtő szél miatt, vagy a nagyobb mértékű /sűrűbben elhelyezett ablakok/ faláttörés miatt.

95


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 9:02:49 20.bmt

Hőm. [°C] -2,3 -0,5 3,1 -3,9 0,2 0,2


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A felvételen megfigyelhető, hogy a kisméretű tömör téglafalban kirajzolódnak a vasbeton pillérek illetve a födémek vonalai, melyek hőhidat képeznek /0,7 °C/. Belátható még a lépcsőház ablaka és a teremablakok közötti hőmérsékletkülönbség, mely adódhat a fűtéskülönbségből is - a lépcsőház kevésbé meleg helyiség, mint a tanterem, így kevesebb hő is távozik/. De ebben az esetben az ablakok közötti anyagminőség kölönbségből is adódhat az eltérés.

96


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:

Képjelölések: Mért objektum Mérési pont 1 Mérési pont 2 Mérési pont 3

Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 9:03:34 21.bmt

Hőm. [°C] -2,7 0,7 1,5


Emisszió 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0

Megjegyzések -

Az ablak felett elhelyezkedő födémnél jól látható a hőmérsékletkülönbsége a kisméretű tömör téglafalhoz képest./3,4°C/ Az ablak beépítése a szokásos hőképet mutatja.

97

0,93 5,0


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 9:04:01 22.bmt

Hőm. [°C] 1,8 0,4 -1,7 2,2 -0,9 -1,5


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A hőkamerás felvételen jól mutatja, hogy a kisméretű tömör téglafalban vasbeton pillérek illetve födémek is megtalálhatók, melyek enyhe /1,9 °C/ hőhidat képez. A képen látható, hogy a múltban burkolat helyreállítás történt, mely egyáltalán nem eredményez felületi hőmérsékleteltérést. Az ablak beépítése a szokásos hőképet mutatja.

98


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 9:04:36 23.bmt

Hőm. [°C] 0,0 2,0 -0,4 3,7


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A képen az oktatótermek ablakai láthatók. Ismételten szembesülhetünk a kisméretű téglafalba ágyazott vasbeton pillérekkel és födémmel, melyek enyhe hőhíd képét mutatják. Az ablakok beépítése a szokásos hőképet mutatja.

99


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 9:05:33 24.bmt

Hőm. [°C] 2,5 0,0 2,7 1,8


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A képen az oktatótermek ablakai láthatók. Ismételten szembesülhetünk a kisméretű téglafalba ágyazott vasbeton pillérekkel és födémmel, melyek enyhe hőhíd képét mutatják. A lábazati fal esetében a hőhidasság már fokozott /2,7 °C/, valószínű a hőszigetlés hiánya miatt. Az ablakok beépítése a szokásos hőképet mutatja.

100


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 9:06:44 25.bmt

Hőm. [°C] 2,4 -0,7 2,2 -3,0


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A felvételen ismételten kirajzolódik a vasbeton födém, mely hőhidas a kisméretű tömör téglafalhoz képest /3,1 °C/. A kisebbik ablak felett valószínűleg már megtörtént a burkolatcsere, illetve az ott elhelyezett csövezést körülvették hőszigetelő anyaggal, ezzel kiküszöbölték a lehetséges hőhidasságot. Az ablakok beépítése a várható hőképet mutatja.

101


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 9:07:24 26.bmt

Hőm. [°C] -1,5 1,8 0,6 0,4


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

Az ajtó beépítése a szokásos hőképet mutatja. A falazat ugrásánál enyhe hőhíd látható /1,9°C/. Az ajtó felett látható födém szintén enyhén hőhidas a kisméretű tömör téglafalhoz képest.

102


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 9:08:47 28.bmt

Hőm. [°C] 0,2 -1,7 0,3 1,4 1,5


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

Megjegyzések -

A felvételen ismételten kirajzolódik a vasbeton födém, mely hőhidas a kisméretű tömör téglafalhoz képest. Jelen esetben a vasbeton lépcsőkarok is elváltozást okoznak a felvételen, így enyhe hőhídra engednek következtetni /1,9 °C/. A falcsatlakozásnál már fokozottabb a hőhíd /2,9 °C/. Az ajtó beépítése a szokásos hőképet mutatja.

103

0,93 5,0


Megbízó

Mérést végezte

II. Csoport

Készülék

testo 880-3

Megbízás

Féléves feladat

Képadatok:


Megjegyzések:


Gyártási szám:

1699156


2012.12.11. 9:09:20 29.bmt

Hőm. [°C] -3,0 -1,5 2,0 -0,5


Emisszió 0,93 0,93 0,93 0,93

Refl. Hőm. [°C] 5,0 5,0 5,0 5,0

0,93 5,0

Megjegyzések -

A falazat ugrásánál a hőkép hőhidasságra utal /2,5 °C/. A lábazat hőszigetelés hiányában erősen hőhidas /5 °C/, valamint kirajzolódik a kisméretű tömör téglafalba ágyazott vasbeton pillér hőképe is.

104

3.5. Értékelés A vizsgált épület négyszintes, kétosztatú kompakt tömeggel rendelkezik. Funkcióját tekintve az alagsorban laborok szertárak, kisebb tanári és 4 tanterem található. A földszint szolgál az igazgatási rész –tanári, titkárság, könyvtár, tárgyaló – befogadására. A következő két szinten közel azonos méretű tantermek kerültek elhelyezésre végein lépcsőházzal. A másik osztat minden szinten megegyező méretű közlekedő. A konstrukció anyagait tekintve /átszellőztetés nélküli/ kisméretű tömör tégla falba ágyazott vasbeton pillérekből épül fel, belső oldalán javított mészvakolat található. Az építésnél valószínűleg (1952.) nem vettek figyelembe semmiféle hőtechnikai követelményt. A termográf képeken a hőmérsékleti skála a külső képeken -5 és +8 °C között mutatja a szerkezetek felületi hőmérsékletét. A képek összehasonlításakor ellenőrizni kell, hogy a színek azonos hőmérsékleteket jelölnek-e az egyes képeken. A hőkamera az infravörös (alacsonyhőmérsékleti, vagy hő-) sugárzást látja (méri), melyet a testek kibocsátanak magukból anyagukra és felületképzésükre jellemző emissziós tényezőjük függvényében. A képek értékelésénél alkalmazott emissziós tényező 0,93 volt, mely az építőanyagok nagy többségére illik. A fémszerkezeteken, vagy más fényes felületeken mért hőmérsékletek kritikával kezelendők, mivel azok emissziós tényezője jelentősen eltérhet az alkalmazottól. Az üvegszerkezetek a látható fénytől különbözően az alacsonyhőmérsékleti sugárzás tekintetében általában nem áteresztőek, inkább tükrözőek. Így az üvegezett szerkezeteken hőtükörképet láthatunk. Az épületről készült felvételek alapján megállapíthatjuk, hogy a helyzet egyáltalán nem megnyugtató. A téglafalban elhelyezkedő vasbeton pilléreknél és födémeknél, valamint a lépcsőlemeznél a szerkezetek hőszigetelési tulajdonságai gyengébbnek tűnnek, mint tisztán kisméretű tömör téglafal esetében. Tehát a vasbeton szerkezetek helyénél a fokozott hőáram figyelhető meg. A falak tájolásuknak megfelelően eltérő hőmérséklettel rendelkeztek, melyhez hozzájárul a napsütés melegítő és a szél hűtő hatása is.

105

A felületszerkezeteken erőteljes hőhíd hatások észlelhetők, melyeknek mértéke helyenként

kritikus

főként

a

falsarkoknál,

épületrészek

csatlakozásánál.

Leglátványosabb a lábazati fal kialakítása, mely egyáltalán nem rendelkezik hőszigeteléssel, felülete pedig vasbeton. Az épületszerkezeti tervezés és kivitelezés egyáltalán nem felel meg a jelenleg életben lévő szabályzatnak. Ezt a hőhidat a lábazati fal elé beépített hőszigeteléssel lehetne javítani. A faszerkezetekben kialakult hőhidat a külső burkolat cseréjével lehetne javítani – az eredeti habarcsba ágyazott (helyenként sérült) téglaburkolat eltávolításával és új hőszigetelt, átszellőztetett előtét téglafal képzésével.

106

4. ÉPÜLETAKUSZTIKAI SZAKVÉLEMÉNY 4.1. Zajmérés értékelése Környezeti tényezők: A vizsgálandó terület Lukács Sándor Szakképző Iskola és Kollégium. Az iskola Győr Gyárváros területén található. Az iskolát délről a Mártírok útja határolja. A többi irányból nincs szomszédos út illetve épület.

Iskola elhelyezkedése

Mint a fenti képen s látszik az oktatási szárny telepítése igen szerencsés, mivel a zajos út (Mártírok útja) oktatási szárny nem áll közvetlen kapcsolatba egymással. A többi irányban pedig beépítetlen területek vannak. Az oktatási szárny esetleges zajforrása lehet a labor épületekből, tanműhelyekből keletkező zajforrás, de a tantermekkel ez az oldal sincs közvetlen kapcsolatban, mivel a folyosók ablakai néznek ebbe az irányban. Akusztikai szempontból az épület több részre tagolható. Először is, mivel ez egy iskola, az 107

oktatás zavartalansága miatt védendő területnek számítanak a tantermek, illetve irodák. A legnagyobb külső zajforrást a környéken a közlekedés adja, egy irányból a Mártírok útján elhaladó forgalom, ami az iskola utcai homlokzatától 20-25 méterre található. Külső zajforrás tekintetében szerencsés dolog, hogy ipari eredetű zajforrásokkal nem kell számolni. 4.2. Az épületre, egyes tereire és egyes szerkezeteire vonatkozó rendeletekben rögzített határértékek Az alábbiakban azokat a jogszabályokat gyűjtöttük össze, amelyeket a zajadatok mérésénél, és a védendő helyiségek kiválasztásánál figyelembe kellett venni. A jogszabályok után találhatók az ezen helyiségekre vonatkozó zajhatárértékek. Jogszabályok: "2. § (1) Az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az 1. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó fél óra." "4. § (1) A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott zajterhelés nem haladhatja meg a 3. melléklet szerinti határértékeket. (2) A 3. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): 16 óra, b) éjjel (22:00-6:00): 8 óra." [...] (5) Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény (zajforrás) korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra a) a 3. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják; b) legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték 108

túllépését igazolják." "5. § (1) Az 1., a 2. és a 3. mellékletben a zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékeknek a) az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő azon homlokzata előtt, amelyen legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. melléklet), könyvtári olvasóterem, orvosi vizsgáló helyiség nyílászárója van, az egyes épületszintek padlószintjének megfelelő magasságtól számított 1,5 m magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re, aa) ha a nyílászáró és a zajforrás távolsága 6 m-nél kisebb, akkor e távolság zajforrástól számított kétharmad részén, de a nyílászáró előtt legalább 1 m-re, ab) ha a nyílászáró környezetében 4 m-en belül hangvisszaverő felület van, akkor a nyílászáró és e felület közötti távolság felezőpontjában, de a nyílászárótól legalább 1 m-re, ac) ha a zajforrás a vizsgált homlokzaton van, akkor a nyílászáró felületén, [...] kell teljesülniük." 6. § (1) Az épületek zajtól védendő helyiségeit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a helyiségbe behatoló zaj a használatbavétel időpontjában – zárt állapotú nyílászárók mellett - ne haladja meg a 4. melléklet szerinti megengedett értékeket. (2) Az épületek védendő helyiségeinek külső határoló szerkezeteit úgy kell megvalósítani, hogy azok az épületakusztikai követelményekre vonatkozó szabvány előírásainak megfeleljenek, vagy e szabvánnyal legalább egyenértékű hangszigetelési tulajdonságokkal rendelkezzenek. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti követelmények teljesítése érdekében a homlokzat mértékadó zajterhelését a zajtól védendő épület használatbavételi időpontjában jellemző forgalmi helyzet alapján kell megállapítani. (4) Az épületek 4. mellékletben megadott zajtól védendő helyiségében a)

az

épület

berendezésektől

rendeltetésszerű (pl.

felvonóktól,

használatát kazánoktól,

biztosító

különböző

szivattyúktól,

technikai

szellőző-

és

klímaberendezésektől, vízellátási, csatornázási, fűtési, világítási berendezésektől), és b) az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységtől, illetve az ehhez alkalmazott géptől, berendezéstől, egyéb 109

zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a 4. melléklet tartalmazza. (5) A (4) bekezdés szerinti követelmények mellett a (4) bekezdés b) pontja szerinti zajforrásoktól származó zajterhelésre (az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés kivételével) a 4. melléklet 1., 2., 3., 4. sorszám szerinti helyiségekben az ott meghatározott határértékeknél 5 dB-lel kisebb értékeket kell teljesíteni. (6) A 4. melléklet határértékei a védendő helyiségben kialakuló megítélési szintek térbeli átlagára vonatkoznak, ahol a megítélési idő a) közlekedési zajforrásra: aa) nappal (6:00-22:00): 16 óra, ab) éjjel (22:00-6:00): 8 óra; b) üzemi és szabadidős zajforrásra: ba) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, bb) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra. 8. § A terhelési határérték túllépése jelentős, ha a) zaj esetén 10 dB-nél nagyobb mértékű.

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Forrás: 1. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez Sorszám

1.

2.

3. 4.

Határérték (LTH) megítélési szintre*(dB) nappal 06-22 óra

Zajtól védendő terület Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

LAM

éjjel 22-06 óra

45

35

50

40

55

45

60

50

Megjegyzés: Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint.

110

az

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Forrás: 3. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez Határérték (LTh) az LAM’kö megítélési szintre* (dB) az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra nappal éjjel

Sorszám

Zajtól védendő terület

06-22 óra

22-06 óra

1

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

55

45

2

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület

60

50

3

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

65

55

4

Gazdasági terület

65

55

Megjegyzés: * Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1.

pontja

szerint

** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb, légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek.

A zaj terhelési határértékei az épületek zajtól védendő helyiségeiben

Forrás: 4. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez

Határérték (LTH) az Lam megítélési szintre* (dB) nappal éjjel 06-22 22-06 óra óra 35 30

Sorszám Zajtól védendő helyiség 1 2

Kórtermek és betegszobák Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek, 40 hálóhelyiségek bölcsődékben és óvodákban

3

Lakószobák lakóépületekben

4

Lakószobák szállodákban jellegű épületekben

és

szálló

-

40

30

45

35

111

5 6

Étkezőkonyha, étkezőhelyiség 45 lakóépületekben Szállodák, szálló jellegű épületek, 50 közösségi lakóépületek közös helyiségei

-

7

Éttermek, eszpresszók

55

-

8

Nagy- és kiskereskedelmi épületek eladóterei, vendéglátó helyiségei, a 60 váróterem

-

Megjegyzés:* a) Értelmezése a 6. § (1) bekezdésével kapcsolatos ügyekben az MSZ 15601-2:2007 és az MSZ 18150-1 szabvány szerint, de nem a legnagyobb értéket adó mérési pontban, hanem térbeli átlagos hangnyomásszintként; mérése az MSZ EN ISO 140-5 szabvány szerint. b) Értelmezése és mérése a 6. § (4) bekezdés b) pontjával kapcsolatos ügyekben az MSZ 18150-1 szabvány szerint.

112

4.3. Mértékadó közlekedési zaj A mértékadó külső zajforrást a közlekedési zaj jelenti. Ezt támasztja alá Győrfi András számítása. A mérések, elemzések nem csak műszeres vizsgálaton alapulnak, hanem más kísérő mérés is követi őket. Az első fontos momentum a forgalom számlálása és osztályozása. A forgalomszámlálást a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklete alapján végezte. A forgalmat 3 fő részre bonthatjuk a következők szerint: I. II. III.

akusztikai járműkategória: személy- és kis tehergépkocsi akusztikai járműkategória: szóló autóbusz, könnyű tehergépkocsi, motorkerékpár és segédmotoros-kerékpár akusztikai járműkategória: csuklós autóbusz, szóló nehéz tehergépkocsi, tehergépkocsi szerelvény

A forgalomszámlálási adatok járműkategóriánként

Idő

I. akusztikai járműkategória Személy és kistehergépkocsi

III. akusztikai járműkategória csuklós autóbusz, szóló autóbusz, könnyű szóló nehéz tehergépkocsi, motorkerékpár és tehergépkocsi, segédmotorkerékpár tehergépkocsi szerelvény II. akusztikai járműkategória

8:00 - 9:00

420

23

24

9:00 - 10:00

410

20

27

10:00 - 11:00

333

23

26

11:00 - 12:00

410

34

41

12:00 - 13:00

340

80

39

13:00 - 14:00

458

55

51

14:00 - 15:00

673

56

58

15:00 - 16:00

658

67

59

16:00 - 17:00

933

90

41

17:00 - 18:00

817

35

36

113

A zajmérés három pontban (zajtérképen látható) két Rion NL-21 típusú műszerrel történt. A kapott adatok alapján az alábbi értékek jöttek ki: Mértékadó forgalom alapján Számítás a terhelési pontokban Megbízás Beállítás Változat Ebédlő

Pontszámítás referencia másolása Változat 0 pont 1

x /m y /m z(abs) /m z(rel) /m

4108.35 1589.38 1.50 1.50

Nappal Éjjel

Lr,A /dB 58.364 ---

IRW /dB -----

Lr,A-IRW /dB

Számítás a terhelési pontokban Megbízás Beállítás Változat Főépület



4012.88 1616.49 1.50 1.50

Nappal Éjjel

Lr,A /dB 55.339 ---

IRW /dB -----

Lr,A-IRW /dB

Számítás a terhelési pontokban Megbízás Beállítás Változat Épület mögött



4088.46 1646.73 1.50 1.50

Nappal Éjjel

Lr,A /dB 41.421 ---

IRW /dB -----

Lr,A-IRW /dB

114

115

A zajtérképről pontosan leolvasható, hogy az iskola környezetében a Mártírok útja forgalmának zaja a legjelentősebb. A mérési adatok itt is kimutatják, hogy minden érték határérték alatt van, továbbá az is megállapítható, hogy az út mellett közvetlen lévő kőfal a zaj

terjedését

jelentős

mértékben

gátolja.

Az már a számítások elvégzése előtt nyilvánvaló volt, hogy az iskola oktatási szárnya megfelel a hangszigetelési követelményeknek, így az itt elhelyezett tantermek és irodák működése zavartalan Ahogy ez a zajtérképen is látszódik, hogy oktatási épületrész zajszennyezéstől védett.

116

A Zajmérési jegyzőkönyv mérési helyszíne, a továbbiakban ezen általános méretű és adottságú terem vizsgálataival foglalkozunk. 4.4. A homlokzati szerkezetek ellenőrzése a külső eredetű zajhatásokkal szemben: A középületek homlokzatát terhelő zajszint megengedett értékeit a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet írja elő, melynek 4. melléklete szerint „tantermek, előadótermek oktatási intézményekben” megengedett nappali zajhatárétéke 40 dB. (Az épületrészben csak nappali (06-22 h) használatot feltételezünk.). A továbbiakban - az iskola funkciónak megfelelően- egy átlagos tanterem homlokzati szerkezeteit vizsgáljuk a külső eredetű zajhatásokkal szemben. A zajterhelés maximális értéke a Zajmérési jegyzőkönyv szerint 54,7 dB, melyet a 304-es teremben mértek. Szükséges hangszigetelés meghatározása:

ahol:

117

Rwer: súlyozott léghanggátlási szám követelmény, helyszín hatása nélkül R’wer: súlyozott léghanggátlási szám, helyszíni körülmények között LAK: a közlekedési zaj mértékadó „A” hangnyomásszintje LAH: a helyiségre vonatkozó zajhatárérték Sh: homlokzati felület, a belső térből a zajforrás irányába nézve A: a helyiség egyenértékű hangelnyelési felülete: K: korrekciós tényező: jelen esetben távolsági tényező

A számolás α hangelnyelési tényezőit a: http://www.sae.edu/reference_material/pages/Coefficient%20Chart.htm táblázat szerint vettük figyelembe.

A homlokzati fal hangszigetelés számításakor figyelembe kell venni az ablakok szerkezeti kialakítását, hanggátlási képességeit is. A tantermekben az ablakokat kicserélték, helyükre műanyag nyílászárók kerültek. Azonban ezek akusztikai paraméterei nem ismertek, ezért egy átlagos hanggátlású ablak adataival számoltunk: -hőszigetelő üvegezés: RW+CTR = 28 dB -üvegezés rétegrendje: 10 / (6-16) / 4 -egyszeres tömítés Egy 38 cm-es tömör kisméretű téglából épült fal léghanggátlása két oldali vakolattal 54 dB(1).

118

1. vizsgálat

Ezek alapján a tanterem homlokzati szerkezete a zajterhelés követelményeknek megfelel.

4.5. A védett tereket elválasztó szerkezetek hanggátlásának ellenőrzése: Az iskolai szárny védendő területeinek a tantermek számítanak. A belső épületszerkezetek hangszigetelése akkor nem megfelelő, ha a szomszédos terekben folyó tevékenység, hallatszik a védendő helyiségben. Az áthallás kétirányú jelenség, így többszörösen zavarja a rendeltetésszerű használatot. Feltételezzük, hogy az osztálytermekben zajló oktatást a folyosó zaja nem zavarhatja, mivel nem egy időben használt terek, ezért a tantermet és a folyosót elválasztó fal hanggátlási vizsgálata nem szükséges. A szomszédos, azonos rendeltetésű termek közötti szerkezetek vizsgálatait két irányban kell elvégezni. Egyrészt a termeket elválasztó falak léghanggátlásának megfelelőlégét kell ellenőrizni, mely a vonatkozó előírás(2) szerint 48 dB. Másrészt függőleges irányban a szomszédos helyiségek között léghanggátlási és lépéshanggátlási követelmény is van. Gépészeti berendezések által okozott zaj a tantermekben nem hallható, mivel 119

szellőztetőrendszer nincs, lift más épületrészben található, valamint a vizesblokkokat a lépcső légtere és egyéb kiszolgálóhelyiségek választják el tőlük.

A termek közötti válaszfal léghanggátlási vizsgálata az előző pontban leírt hangszigetelés meghatározása szerint zajlik. A zajterhelés értékének felvételekor egy viszonylag erősebb beszédhang zajszintjét vettük alapul, ami 65 dB. Egy két oldalon vakolt 12 cm-es válaszfal hanggátlása 48 dB(1).

2. vizsgálat

A válaszfalak léghanggátlása ennek értelmében teljesíti a követelményeket.

3. vizsgálat Az elválasztó födém léghanggátlási vizsgálata megegyezik a válaszfal számításának menetével. A feltételezett Bohn-födém vegyes szerkezete helyett egy 30 cm vastag beton réteg hanggátlási értékével számoltunk.

120

A számolás szerint a födém léghanggátlása megfelel az előírásoknak.

4. vizsgálat A födém lépéshanggátlása az alábbi képlettel számítható(3): L'n= L+10lg(A2/A0) , ahol: –

L'n: helyszíni szabványos lépéshangnyomásszint dB

–

L: lépéshangnyomásszint a vizsgált helyiségben dB

–

A2: a vizsgált helyiség egyenértékű elnyelési felülete m 2

–

A0: 10 m2

A lépéshanggátlás megállapításához tehát szükséges helyszíni vizsgálat, azonban adatok hiányában is feltételezhető, hogy a szerkezet nem felel meg az előírásoknak. A padló felső rétege linóleum, mely csökkentheti kis mértékben a lépéshang nagyságát, azonban a tantermek padlója úsztatóréteg nélkül készült, így nincs, ami gátolná a kopogóhangok tovaterjedését a szerkezetekben. A lépcsőházak melletti termek használatát a függőleges közlekedés zaja is terheli, mivel a mostani műkő burkolat miatt a lépcsők feltételezhetően nem megfelelő szerkezet kialakításuk esetén fokozottan sok rezgést továbbítanak. A folyosó márványmozaik burkolata ugyanúgy hátrányos hatást kelt.

121

4.6.Tantermek véleményezése akusztikai szempontok alapján, az utózengési idő számítása: A tantermek beszédcélú termek, így fontos az optimális hangzás elérése. Általában akkor tekinthető jónak egy teremben a kommunikáció, ha a jó minőségű beszéd érthetősége a 97%-ot meghaladja.

Az ábráról leolvasható, hogy a termünk térfogatához (192,75 m3 ) tartozó utózengési idő ideális esetben nem haladja meg az 1 s-ot.

A számítás elvégzése után az eredmény az 1 s-ot túllépi, így a terem beszédérthetősége nem éri el a kívánt minőséget, azonban nem sokban marad el tőle.

122

4.7. Az eredmények értékelése, javaslatok: A vizsgált oktatási terem akusztikai elemzésének eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a határoló szerkezetek léghanggátlásai teljesítik a követelményszinteket, így ezek beavatkozásra nem szorulnak.

A födém kopogóhanggátlása feltételezhetően nem megfelelő, javítása a pontos számítások elvégzése nélkül nehezen becsülhető. Lehetséges, hogy egy új, habalátétes burkolat már megoldaná a problémát, de akár úsztató réteg kialakítását is igényelheti. A folyosók burkolata a zavaró zajhatás elkerülése érdekében hasonló átalakításra javasolt. A lépcsők esetében az oldalfalak mentén szerkezeti tömítés, dilatálás javasolt a kopogóhaggátlás javítása érdekében. (A nem megfelelő szerkezeti kialakítást a hőkamerás képek igazolják.) A termekben akusztikus álmennyezet felszerelése ajánlott, mely a beszédérthetőségen túl, esztétikai igényeket is javítja.

123

5. TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS 5.1. Az épület (oktatási épületrész) rendeltetése Az épületben mechatronikai és gépészeti szakképzés folyik. Az oktatási épületet a műhelyek és a kolesz szárny fogják közre. Az oktatási épület alagsorában laborok és tantermek lettek kialakítva. Az épületrész földszintjén titkárság, igazgatói, tárgyaló, felnőttképzés, tanári- és irodai szobák találhatóak. Az első és a második emeleten csak tantermek találhatóak (mindegyik szinten 6 db) és az őket kiszolgáló tanári szobák és vizesblokkok.

5.2.Az épület megközelítése Az épület megközelítése belváros felöl a Szent István úton keresztül a Mártírok útról szilárd útburkolatú útról biztosított. Az oktatási épületrész elhelyezkedése épületen belül: a kolesz-szárny és a műhely között. Az udvarra való behajtás biztosított, azonban az udvarról az oktatási épület megközelítése nem megoldott. Az oktatási épületrészt keletről és nyugatról is zöldfelület határolja, a zöldfelület és a fák gátolják a tűzoltókocsi épülethez való elérését. A telken kívülről az épületegyüttest kerítés határolja, az egész épület nem megközelíthető. Az épület jogszabályilag meghatározott tűztávolsága 4-16 m közötti érték. A konkrét tűztávolság meghatározására az illetékes tűzvédelmi szakhatóság jogosult. A tűzoltóegységek zavartalan felvonulási és működési lehetősége a rendelkezésre álló területen nem biztosított.

124

5.3. Tűztávolságot befolyásoló tényezők: I.a, Épület építészeti tulajdonságai főépület . építmény (homlokzat):

magassága 9,45 m

szemben álló homlokzatok anyaga, tagoltsága, nyílások felület aránya:

Szomszédos

telken épületek nincsenek. . homlokzatra nyíló helyiségek funkciója

tanterem, tanári

szoba, öltöző, mosdó, könyvtár, titkárság, iroda . szomszédos épület kialakítása, funkciója . az épület (épületrész) befogadó képessége

~560 fő

5.4. Oltóvíz ellátás Az épületen belül tűzi vízellátás kiépítése nem előírás, nincs is. A mértékadó tűzszakasz (szabálytalanul): 500-800 m2 között szintenként, ez alapján szükséges oltóvíz 1500 l / min lenne biztosítandó. Jelen esetben a rendelkezésre álló információk alapján nem jelenthetjük ki biztosan a vízmennyiség biztosításának meglétét és módját. A tűzszakasz „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik és alapterülete nem meghaladja meg az 1000 m2-t, ezért az épület területén fali tűzcsapok létesítése nem kötelező. Ez jelen esetben nem biztosított. Javasoljuk fali tűzcsapok telepítését, hogy az épület megfeleljen a jelenlegi hatályban lépő tűzvédelmi szabályoknak. 125

5.5. Tűzveszélyességi osztályba sorolás, tűzállósági fokozat meghatározás

A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) Ötödik rész alapján az épületek „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartoznak. Az épületben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek nem kerülnek kialakításra. Az iskola tűzállósági fokozatának, az OTSZ (28/2011.(IX.6.) BM rendelet ötödik. rész XXV. FEJEZET AZ ÉPÍTMÉNYEK ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI alapján I-II. tűzállósági fokozat kategóriát kell kielégíteni.

5.6. Az oktatási épületrész kiürítése Feltételezzük, hogy a földszinti vagy az alagsori kijáraton csak ebből az épületrészből menekülnek. A helyiségeket lépcsőházak fogják közre, a tűzszakaszból való kijutás egyik lehetséges módja a tűzszakasz déli lépcsőháza melletti ajtón keresztül valósulhat meg az aula terébe érkezve, szembe az épület főbejáratával. Az épületrész másik lehetséges elhagyása az alagsori ajtón keresztül az udvarra érkezve. A kiürítési számítás során az alagsorban lévők az alagsor szintjén hagyják el az épületet, velük a többi szint számítása során nem számolunk. A második, az első és a földszinten tartózkodók pedig a földszint folyosó déli oldalán található ajtón hagyják el az épületet (tűzszakaszt). összegezve az alagsorból felfelé nem menekülnek az emberek illetve fentről lefelé csak a földszintig érkeznek az emberek, az alagsorban már nem mennek le.

126

5.7. Az épület kiürítésének számítása Az épület kiürítésének szakaszai: -

első szakasz: a veszélyeztetett helyiségek kiürítése

-

második szakasz: a veszélyeztetett tűzszakasz, illetve az építmény kiürítése

1.SZAKASZ .Időtartamát -

az útszakaszok hossza és

-

az ajtók átbocsátó képessége alapján,

.a tűzszakasz, létesítmény legkedvezőtlenebb helyiségeire kell meghatározni -

elhelyezkedés,

-

belső kialakítás,

-

eltávolítandó személyek száma

2.SZAKASZ

.időtartamát: -

az utak hossza,

-

a lépcsők,

-

a szabadba, illetve a különböző terekbe vezető ajtók átbocsátó képessége alapján

.az építményre vagy az abban levő legkedvezőtlenebb tűzszakaszra kell meghatározni

127

-

az elhelyezkedés,

-

az építészeti kiképzés,

-

az eltávolítandó személyek száma alapján

ELSŐ SZAKASZ – ÚTSZAKASZOK HOSSZA ALAPJÁN

a helyiség (tanterem) alapterülete: 58,24 m2 a helyiségben egy főre jutó alapterület: 58,24 m2 / 30 fő = 1,94 m2 tanulók száma: ~30 fő alagsorban: 160 fő földszinten: 20 fő 1.emeleten: 190 fő 2. emeleten: 190 fő

vízszintes haladási sebesség: 16 m / min si1 = 7,95 + 6,60 = 14,55 m t1a = 14,55 / 30 = 0,49 min < t1meg = 2,00 min MEGFELEL!

ELSŐ SZAKASZ – AJTÓ ÁTBOCSÁLTÓ KÉPESSÉGE ALAPJÁN

128

N1 = 30 fő K: 41,70 fő /(m x min) x1: 1m széles nyílás – 0,85 m szabad nyílásköz t1b = 30 / 41,7 x 0,85 = 0,84 min < t1meg = 2,00 min

MEGFELEL!

MÁSODIK SZAKASZ – ÚTSZAKASZOK HOSSZA ALAPJÁN

t1ma = 0,85 min

a menekülés helye:

a [m] N [ fő] A/N [m2/fő]

s [m]

a legtávolabbi terem ajtajától a lépcsőig 31,50 lépcsőn le, első emeletre

85,66 95

v [m/min]

0,90

16

3 x 3,30

24,62 95

0,26

3 x 3,30

24,62 190

0,13

10 lépcsőn le, földszintre 10 lépcsőtől a kijáratig 1*

67,25

196,40

210

4,71

16,54 400

0,044

0,94

16 lépcsőtől a kijáratig 2*

t2a = 0,84 + 9,90/10 + 9,90/10 + 67,25/16 + 4,71/16 = 8,45 min > t2meg = 6 min NEM FELEL MEG! 129

16

MÁSODIK SZAKASZ – LÉPCSŐK ALAPJÁN

s [m] ty1 :

a [m]

N [ fő]

9,25+2,85=12,10 m 35,31 m

30

A/N [m2/fő]

v [m/min

1,18

30

N: 190 fő K: 41,7 (x 1,90) t2b = 12,10/30 + 190/41,7x1,90 + 9,90/10 + 9,90/10 + 67,25/16 + 4,71/16 =

9,28

min > t2meg NEM FELEL MEG! MÁSODIK SZAKASZ – AJTÓK ÁTBOCSÁLTÓ KÉPESSÉGE ALAPJÁN

s [m] ty2 :

a [m]

N [ fő]

9,25+2,85=12,10 m 35,31 m

30

N3: 400 fő K: 41,70 (x2,30)

130

A/N [m2/fő]

v [m/min

1,18

30

t2c = 12,10/30 + 400/41,7x2,30 + 9,90/10 + 9,90/10 + 67,25/16 + 4,71/16 = 11,05 min > t2meg NEM FELEL MEG! A 2. emeleten ~190 fő tartózkodik. A lépcsőket és a tantermeket tekintve az alaprajz szimmetrikus, (az ajtónyílások helyétől eltekintünk) ezért a tartózkodók fele (95 fő) az egyik lépcsőn, a másik fele a másik lépcsőn menekül az első szintig. A számítás során a kijárathoz messzebb lévő lépcsőn számoltuk a menekülés idejét és hosszát. A lépcsőn összesen 190 fő menekül, ehhez a létszámhoz a földszinten + 20 fő csatlakozik, majd összesen 210 fő menekül a folyosóm keresztül a kijáratig. Ehhez a létszámhoz a kijárathoz közeli lépcsőn szintén 190 fő csatlakozik, és így összesen 400 fő menekül a kijáraton.

Mivel a menekülési idő több a megengedetnél, ezért az épület menekülés szempontjából nem felel meg. A tantermek menekülés szempontjából megfelelnek.

Megoldási javaslat: -

az oktatási épületrész másik oldalán kijárat kialakítása, így mindkét kijáraton fele annyi embernek kellene menekülni

Talajon fekvő padló 1 2 cm márványmozaik padlóburkolat 2 cm ágyazó cementhabarcs 6 cm aljzatbeton 1 cm homokszórás 4 rtg. bitumenes vékonylemez talajvíz elleni szigetelés 6 cm vízszigetelést tartó aljzatbeton 12 cm kavicsfeltöltés

131

Talajon fekvő padló 2 0,4 cm linóleum padlóburkolat 2 cm cementsimítás 7,5 cm aljzatbeton 1 cm homokszórás 4 rtg bitumenes vékonylemez talajvíz elleni szigetelés 6 cm szigetelést tartó beton 12 cm kavicsfeltöltés Közbenső födém 2 cm márványmozaik padlóburkolat 2 cm ágyazó cementhabarcs 24 cm BOHN födém 1,5 cm javított mészvakolat Tetőfödém 2 rtg. bitumenes tetőszigetelő vastag lemez 1,5 cm kiegyenlítő habarcs 5 - 25 cm lejtést képző perlitbeton 1 rtg. alufóliabetétes kavicshintésű bitumenes párazáró réteg 24 cm BOHN födém 1,5 cm javított mészvakolat Külső fal 1,5 cm belső oldali javított mészvakolat 25 + 13 hátfallal /KTT/ együtt falazott homlokzatburkolat /Klinker/ Válaszfal 1,5 cm javított mészvakolat 12 cm kisméretű tömör tégla 1,5 cm javított mészvakolat

132

6. TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Az épület anyagainak tűzvédelmi vizsgálatánál az OTSZ jelenleg hatályos, csak az adott épületre vonatkozó részeit vizsgáljuk.

6.1. Szigetelésekre vonatkozó előírások 366. § (4) 60 kg/m2-nél nem nagyobb tömegű, térelhatároló elemeket is tartalmazó tetőfödém szerkezeteken – egy tűzszakaszon belül – a) I-II. tűzállósági fokozatú építmények esetében (…) a csapadékvíz elleni szigetelés A1, A2, B, C, D, vagy E osztályú is lehet, azonban a tetőszigetelési rendszer B roof(t1) kategóriájú legyen. 366. § (5) Nincs tűzvédelmi osztály követelmény azon padlószerkezetekben lévő hőés hangszigetelésekre, amelyek legalább 3 mm vastag A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyaggal borítottak.

6.2. Nyílászáró szerkezetek 372. § Azon nyílászáró szerkezeteket, melyekkel szemben a jogszabály, tűzvédelmi műszaki követelmény tűzállósági határértéket vagy füstzáró képességet ír elő, kialakításuk során önműködő csukó szerkezettel kell ellátni. Olyan nyílászáró szerkezetek tűz esetén történő becsukása, amelyeknek folyamatos nyitva tartása szükséges, a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon történjen. 373. § Tűzszakasz-határon legalább A2 tűzvédelmi osztályú EW típusú tűzgátló ajtót, vagy legalább A2 tűzvédelmi osztályú Sm osztályú füstgátló ajtót kell beépíteni az olyan folyosókon, ahol az ajtó mindkét oldalától számítva 6-6 m-es szakaszon B–E tűzvédelmi osztályú anyagok nem kerülnek beépítésre, vagy elhelyezésre – beleértve a padlóburkolatokat is –, a folyosó falai tűzgátló szerkezetek, és a jelölt szakaszhoz helyiségek nem, vagy csak tűzgátló előtéren át csatlakoznak. 133

6.3. Fal-, padló- és mennyezetburkolatok, bevonatok 375. § (1) Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek menekülési útvonalának, a folyosók, lépcsőházak, (…) fal- és mennyezetburkolata A1 vagy A2 minősítésű legyen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott helyeken tartósan elhelyezett B–F tűzvédelmi osztályba tartozó installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb B– F tűzvédelmi osztályba tartozó anyagok (az építési termékek és biztonsági jelek kivételével) az elhelyezéssel érintett falvagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezését az I. fokú tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell. (4) Az elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják.

6.4. Épületgépészeti és villamos vezetékek beépítése 376. § Középmagas és magas épületben a falon vagy födémen átvezetett épületgépészeti és épületvillamossági vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat tűzgátló tömítéssel kell ellátni, amelyek tűzállósági határértéke legyen azonos a szerkezetre előírt tűzállósági határértékkel. 378. § (1) Közösségi vagy legalább középmagas épületben az épületgépészeti és épületvillamossági szerelvényeket, vezetékeket függőlegesen szerelőaknában kell vezetni.

6.5. Lépcsőházak 387. § (1) Középmagas épületben b) szintenként egy tűzszakasz elhelyezkedése esetén a biztonságos kiürítés érdekében füstmentes lépcsőházat kell kialakítani,

134

c) szintenként több tűzszakasz elhelyezkedése esetén, tűzszakaszonként 1–1 zárt, nem füstmentes – az 527. § szerinti hő- és füstelvezetéssel rendelkező – lépcsőházat kell kialakítani, és a lépcsőházak között az átjárást minden szinten biztosítani kell, vagy megengedett a tűzszakasz-határon természetes szellőzésű vagy előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőház létesítése is,

6.6. Villamos berendezések és világítások követelményei 390. § (1) (…) a „C”–„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítást kell használni. (2) A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. (3) A létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. (4) Az építmény villamos berendezését – beleértve a központi szünetmentes energiaforrásokat

–

központilag

és

szakaszosan,

tűzszakaszonként

is

leválaszthatóan kell kialakítani. A leválasztás kialakítása nem vonatkozik a tűzszakaszon szerelvény nélkül átmenő vezetékekre. (…) (5) A tűzvédelmi célú villamos berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön, egy helyről működtethető leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. (6) A 391. §-ban felsorolt, tűzvédelmi szempontból jelentős fogyasztók működését tűz esetén legalább az ott meghatározott ideig biztosítani kell. (7) A tűzvédelmi célú villamos berendezések táplálását a főkapcsoló előtti külön kapcsolható leágazásról kell kialakítani. (8) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és olvadóbiztosítók rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni.

135

391. § (1) A tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító erős- és gyengeáramú

(jelző-mérő,

működtető

és

adatátviteli)

kábelrendszerek

működőképességét 30, 60 illetve 90 percen át biztosítani kell. (2) A működőképesség-megtartás időtartama legalább 90 perc legyen a) az oltóvíz-ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyúknál, (3) A működőképesség-megtartás időtartama legalább 60 perc legyen b) a biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző rendszer berendezéseinél (…) (4) A működőképesség-megtartás időtartama legalább 30 perc legyen b) a látogatók és a foglalkoztatottak tájékoztatására szolgáló berendezéseknél (…) c) a természetes hő- és füstelvezető berendezések villamos működtető kábeleinél, és d) minden olyan esetben, ha valamely villamos berendezésnek a tűz során bármennyi ideig is működnie kell.

6.7. Középmagas, magas épületek 393. § Az épület energiaellátását a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelően kell kialakítani. Ha az épület energia ellátását középfeszültségű rendszer – az épületben középfeszültségű kábel és több szinten elhelyezett transzformátor – biztosítja, akkor a) az épület teljes középfeszültségű hálózata az épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsolótérben lekapcsolható legyen, b) kizárólag száraz transzformátorok kerülhetnek alkalmazásra, c)

az

egyes

transzformátorokhoz

transzformátorokhoz

tartozó

csatlakozó

kisfeszültségű

fogyasztó kapcsoló

tűzszakaszonként csoportosítva legyenek leválaszthatók, és

136

berendezések

a

berendezésben

d) a főelosztó berendezésben középfeszültségű energiaelosztás esetén a földszinti, legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsoló berendezésben az igényes fogyasztók részére külön fogyasztócsoportokat és külön lekapcsolható leágazásokat kell kiképezni. 395. § (1) Középmagas, magas épületben a 394. § szerint táplált leágazásokat kell kiépíteni a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően és ezen túl a következő esetekben: a) a hő- és füstelvezető rendszer működtetése, b) a biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző rendszer részére.

6.8. Biztonsági világítás és jelek 396. § (1) Biztonsági világítást és menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni, továbbá – kiegészítésként – a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan megoldást kell alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági megjelölésekkel jelöli meg [gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölése] c) a közösségi épületekben, e) a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, valamint f) ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. (2) (…)

az épületek tömegforgalmi célú helyiségeiben és azok menekülési

útvonalain biztonsági világítást kell felszerelni (a kisfeszültségű erősáramú berendezésekre vonatkozó általános előírások szerint). Magas épületek, valamint zártfolyosós középmagas épületek menekülési útvonalain biztonsági világítást kell létesíteni, amely az igényes fogyasztók táppontjáról is ellátható. A biztonsági világítás mellett más, olyan megoldást is alkalmazni kell, mely a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket a biztonsági világításra vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő módon, vagy azzal egyenértékű biztonságot 137

nyújtó műszaki megoldással tudja biztosítani vagy kiegészíteni. Ilyen lehet a területen elhelyezkedő különféle tárgyak világító módon történő megjelölése (utánvilágító falvagy padlójelölő csík vagy festék alkalmazásával). Az épület menekülési útvonalain a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó menekülési útirány-jelzőrendszert kell a biztonsági világítás mellett létesíteni. (3) Az építményt és annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a bent tartózkodók megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak és az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak. Ennek érdekében a menekülésre használható kijárati utakat az építményen belül (…) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt módon, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldással a (4) bekezdésben foglaltak szerint biztonsági (menekülési, tűzvédelmi és veszélyhelyzeti) jelekkel kell felszerelni. (4) A menekülési utakon, minden menekülésre igénybe vehető kijárati, vészkijárati ajtónál és az 50 fő feletti befogadóképességű helyiségekben a menekülési útvonalra nyíló ajtóknál a vonatkozó műszaki követelmény vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerinti menekülési útirány jelző rendszert kell kiépíteni, mely a menekülő embereknek a teljes menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt közöl biztonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figyelemmel az esetleges alternatív útvonalakra is. Az építmény, épület menekülési útvonalán legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie. 397. § (1) Minden menekülésre igénybe vehető kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó jobb és bal oldalán elhelyezett, az ajtóra mutató biztonsági jellel kell megjelölni. A menekülési útirányt jelölő biztonsági jelet tilos az ajtóra szerelni, mivel az ajtó nyitott állapotában a jel nem látható, így a meneküléshez szükséges információ eltűnik. A pánikzárral ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási mechanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel. (2) A lépcsőházak, azok valamennyi lépcsőfordulója és környezete esetén legalább a lépcsők menekülés irányában lévő első lépcsőfokát el kell látni a menekülési útirányt jelző biztonsági jellel, a lépcsőházakban valamennyi szinten az adott szint számát utánvilágító vagy világító jellel kell megjelölni. A lépcsőfokokat a tömegtartózkodásra

138

szolgáló közösségi épületekben menekülési vezetővonal-jellel kell megjelölni, valamint ott, ahol azt a tűzvédelmi szakhatóság előírja. (4) Menekülési útirányt jelző biztonsági jelekkel kell ellátni b) a folyosók minden kereszteződését minden irányból, c) minden irányváltoztatást, d) bármilyen szintváltoztatást, e) a kötelezően előírt vészkijáratokat, f) a menekülésre használható ablakokat, valamint g) a szabadba vezető utolsó kijáratot (a mentésben közreműködők számára kívülről is, mely külső jelölés az épületek főbejáratánál elhagyható). 398. § (1) A menekülési útvonalakat minden esetben világító (utánvilágító vagy villamos működtetésű) biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelő fény kibocsátására. A biztonsági világításra – a biztonsági világítási lámpatest megfelelő fényerősségének biztosítása érdekében – tilos menekülési útirányt jelző biztonsági jelet felhelyezni. (2) A villamos működtetésű menekülési útirányt jelző lámpatesteknek saját, vagy központi szünetmentes áramforrásról kell működniük legalább a vonatkozó műszaki követelményben előírt ideig. (3) A villamos táplálású menekülési útirányt jelző biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserélni kell. 400. § (1) Alacsonyan telepített biztonsági jeleket kell létesíteni – a füstmentes lépcsőházak kivételével – az alábbi esetekben a) kétszintesnél magasabb és 2000 m2-nél nagyobb szintenként összesített alapterületű közösségi épületek menekülési útvonalain,

139

c) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekben, és d) tömegtartózkodásra szolgáló építmények menekülési útvonalain. (2) A biztonsági jelek telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott található anyagok füstfejlesztő képességét. Azokban a helyiségekben, ahol ezek alapján alacsonyan vagy középmagasan telepítendő a menekülési útirányt jelző rendszer, ott a kijárati ajtók két oldalán, a padló szint közelében, legfeljebb azonban 2,0 méteres magasságban kell a kijárati ajtót megjelölni. (3) Kijárati ajtók megjelölésénél a biztonsági jelet – magasan telepítendő menekülési útirányt jelző rendszer esetében – az ajtók fölé 2–2,5 m magasságban kell felszerelni. (4) A közlekedési folyosókon elhelyezendő biztonsági jelek ajánlott szerelési magassága 1,7–2,0 méter. 401. § (1) Az építmény kiürítése és az ott keletkezett tűz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása során használható tűzvédelmi eszközöket a 398. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő világító biztonsági jelekkel kell megjelölni. A tűzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten kell kezelni a) a kézi és hordozható tűzoltó készülékeket, b) a fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény szekrényeket és azok környezetét, valamint c) a kézi tűzjelzésadókat, a tűzjelző telefont. (3) Azokat a jeleket adó eszközöket, amelyek villamos táplálásúak, tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozza azok működésképtelenségét. (4) A biztonsági jel mérete és elhelyezése feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. 402. § (1) Ha a felismerési távolság 25 méternél nagyobb, úgy a megfelelő piktogramot tartalmazó előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni a felismerési távolságon belül az épületen belül és szabadtéren egyaránt. 140

(2) A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb a füstmentes levegőréteg felső határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhetőek legyenek.

6.9. Gyakrabban alkalmazott épületszerkezetek tűzállósági határértékei 424. (…) A szerelt szerkezetek tűzállósági határértékét elsősorban a szerelés (merevítési rendszer, felerősítés anyaga és módja, segédanyagok, a szerkezet mérete) határozza meg, a szerkezetek tűzállósági határértékét csak tájékoztató jelleggel lehet figyelembe venni.

141

6.10. Összegzés

A szabályzatot figyelembe véve elmondható, hogy a lapos tetőn lévő vízszigetelés tűzvédelmi szempontból megfelel az előírásoknak. Mivel nincsen hőszigetelés, ezért a szigorúbb szabályozások nem vonatkoznak az iskolára. Födémekben nem, csak a talajon fekvő padlószerkezetben található vízszigetelés, azt betonréteg fedi, így az is

megfelel az előírásoknak. Nyílászáró szerkezeteknél csak a tűzhatárokat lezáró szerkezetekre vonatkoznak szabályok. Az iskolában három tűzhatárt különítettünk el (a három épületrész). Ezek között az ajtók nem felelnek meg a tűz, vagy füstzáróság követelményeinek, füstmentes lépcsőház pedig nincs az épületben (mivel a szintek se alkotnak külön tűzhatárt, se a lépcsőház nincs külön választva), így ebből a szempontból az iskola nem felel meg a tűzvédelmi követelményeknek. Talán ezek a tényezők is rontanák egy esetleges kiürítés során a menekülési időt. A burkolatok megfelelőek, de a folyosókon elhelyezett dekorációk, tablók növelik a tűz terjedését, és bár a füst elvezetését nem gátolják, veszélyt jelenthetnek. Bár ez minden iskolában jellemző, de a szabályzat szerint hatósággal egyeztetni kell róla. A villamos vezetékek nem megfelelő elvezetése nem csak a már meglévő tűz esetén veszélyesek, hanem a diákok esetleges rongálásakor az jelentheti a tűz forrását. A menekítéshez szükséges jelzésekre, világításokra, stb. olyan szigorú szabályozás van érvényben, hogy annak nem felelnek meg az épületben található jelzések. A fent leírt összes pont betartása nagyon nehéz, külön rendszer kiépítése szükséges hozzá. A szabályzatban nem esik szó konkrét építőanyagokról, szerkezetekről, csak mellékletekre hivatkozik (pl.: pillérek, téglafalak esetén), de azokból sem állapítható meg egyértelműen, hogy az adott anyag megfelelő-e, ehhez hosszasabb vizsgálatok kellenek. Általában viszont elmondható, hogy mind a tégla falazat, mind az erősítő pillérek anyaga tűzálló, a szerkezet állékony marad a kívánt határértékig.

142

A Bohn födém esetében a béléstestek általában nem vesznek részt a födém erőjátékában. A béléstestek kialakítása alkalmas arra, hogy a beton részekkel együtt dolgozzanak. A ritkított zsaluzaton megépíthető acél- és cement-takarékos födém így tűzálló.

143

Források: 1.Kardos-Valkó: Építőipari kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, 1973. 2. Hunyadi-Juharyné-Reis : Építészeti akusztika, Műegyetemi Kiadó, 1998. 3. P. Nagy József: A hangszigetelés elmélete és gyakorlata, Akadémia Kiadó ,2004. 4. Jubileumi évkönyv – Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium 5. Legát Tibor - Tisztelt Épület Elvtárs! - Az építészeti szocreál kiállítás kapcsán írt cikke 6. A második félévszázad építészete - http://mek.oszk.hu 7. http://hu.wikipedia.org/wiki/Riman%C3%B3czy_Gyula,_id.

Gyakorlati épületfizika. Féléves feladat. Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium

Recommend Documents