Guba és selyemruha - A pesti ferences templom felújításáról Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
Guba és selyemruha - A pesti ferences templom felújításáról
2009 július 28. Flag
0
Értékelés kiválasztása Még Givenincs Gubaértékelve és selyemruha Give Guba és selyemruha Give Guba és selyemruha Mérték Give Guba és selyemruha Give Guba és selyemruha
-
A A A A A
pesti pesti pesti pesti pesti
ferences ferences ferences ferences ferences
templom templom templom templom templom
felújításáról felújításáról felújításáról felújításáról felújításáról
1/5 2/5 3/5 4/5 5/5
A közelmúltban befejeződött felújítás után Erdő Péter bíboros június végén áldotta meg Budapest leglátogatottabb templomát. A pesti ferencesek templomának falképei, különösen a mennyezet neobarokk al seccói ugyanis az elmúlt húsz év alatt súlyosan megrongálódtak, szennyeződtek: a képek már-már kivehetetlenné váltak.
A történet minden modernizálás előtt álló templom számára tanulságos lehet. A mai ferences templomot valószínűleg a középkori, XIII. században épült egyház helyén emelték a XVIII. század elején. Nagy idők nagy tanúja volt mindkét épület; a lakói a maguk módján formálták1. oldal (összes: 6)
Guba és selyemruha - A pesti ferences templom felújításáról Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) alakították a közéletet. A kolduló rendi szerzetesek szegénységük és egyszerűségük révén természetes kapcsot jelentettek a társadalom legtávolabbi rétegei között. A mohácsi csata előtt innen indult II. Lajos király csapatokat gyűjteni, miután átvette a házfőnöktől a Kapisztrán János szentté avatásához gyűjtött aranyakat és Szent Gellért nemesfém koporsóját. Az országon 1526-ban átcsapó török csapatok a ferencesek pesti templomát és rendházát sem kímélték: az épület leégett, a szerzeteseknek menekülniük kellett. De nem adták fel kolostorukat, amennyire lehetett, rövid idő alatt újjáépítették, s még akkor sem hagyták el a várost, amikor az állandó török megszállás következményeként a hajdani templomot végleg elvették és dzsámivá alakították. 1544-től azonban már nincs nyoma, hogy magyar ferencesek Pesten maradtak volna, ám a török kiűzése után visszakapták a Szinán bég dzsámit és a hozzá tartozó területeket. A XVII. század végén először a meglévő épületet alakíttatták át ideiglenes templommá – osztrák származású kőművest bízva meg a munkával –, majd 1715-ben új rendházat is építettek maguknak. A mai templom 1727 és 1743 között épült, és szeptember 21-én szentelték Alcantarai Szent Péter tiszteletére.
A templomépület környéke az évszázadok során teljesen átalakult, s a korai századokra csak nagyon kevés maradvány emlékeztet. Ahogy nőtt a város, úgy zsugorodott a ferencesek területe. A kolostor kertjét 1784-ben vették el az egyetemi füvészkert céljaira, s a hajdani kolostorépület nyugati és déli szárnyába az egyetemi könyvtár költözött. Ma már a templom a környék legrégebbi épülete, s bár 2. oldal (összes: 6)
Guba és selyemruha - A pesti ferences templom felújításáról Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) sokféle javítás és felújítás változtatott rajta, eredeti olaszos barokk jellegét nem veszítette el. Tágas, egyhajós épület, amelynek két oldalán három-három oldalkápolna látható.
A legnagyobb átalakítást-felújítást 1895-ben, a millennium alkalmával hajtották végre: a szentély és a hajó boltozatait Lotz Károly és tanítványa festette ki; majd 1925-ben Lohr Ferenc készítette el az új neobarokk díszítőfestést. A második világháború is megrongálta a templomot; 1953-ban részlegesen felújították az épületet; majd a metróépítés okozta károk enyhítésére az 1970-es évek közepén ismét restaurálásokat hajtottak végre. A templom egyik fénykora a XIX. században volt; a reformkorban valóságos lelki-szellemi központ lett a rendház és a kolostor. A moldvai magyarokról tudósító Gegő Elek Nicefor, a vértanúhalált halt 1848-as pap honvéd Gasparich Kilit és a botanikával is foglalkozó Albach Szaniszló hatalmas szónoki tehetségével, leplezetlen hazafiságával és bátor szókimondásával maga köré gyűjtötte a reformkor gondolkodó elméit. Szerzetesi mivoltuk és a rendi vezetés „elnézése” egy ideig lehetővé tette számukra, hogy szokatlanul őszintén beszéljenek az országot foglalkoztató kérdésekről. Pulszky szerint Gegő például minden kendőzés nélkül arról prédikált, hogy a magyarok sokkal többet szenvedtek a némettől, mint a töröktől. Amikor Ocskay püspök ebédre hívta Gegőt, ámulattal mondta meg neki, hogy a helyében nem merne ennyire nyíltan beszélni. Gegő úgy válaszolt, hogy ezt Ocskay nem is tehetné meg, mert címzetes püspökként méltán pályázhat egyházmegyére is, ő viszont bármit megmondhat, hiszen koldus, és ezen az állapoton senki sem változtathat. Ezt az álláspontját azután nyilvános szentbeszédben is kifejtette, legalábbis az Esztergomba küldött feljelentés szerint „nekem nincs selyemruhám – mondta –, gubát hordok, de ebben a gubában megmondhatom az igazságot”. Gegő igazsága és szókimondása persze sokak érzékenységét sérthette. Ez alkalommal arról beszélt, hogy Jézus Krisztus egyáltalán nem volt bigott, szemben korának némely katolikusával. Állítólag még azt is megengedte magának, hogy Kossuth elfogatása után kijelentse: a jó hazafi már az isteni gondviselés szeme előtt sincs biztonságban. Kossuth 3. oldal (összes: 6)
Guba és selyemruha - A pesti ferences templom felújításáról Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) ugyanis bebörtönzése előtt Budán az Isten szeméhez címzett fogadóban szállt meg. Ugyanilyen kérlelhetetlen bátorsággal prédikált barátja, Albach Szaniszló is, akinek német nyelvű szentbeszédein nemcsak a város közrendűi tolongtak, hanem a katolikus arisztokrácia is; sőt még a nyelvművelő és protestáns Kazinczy is meghallgatta a katolikus papot, ha Pestre kellett utaznia. Kazinczy elragadtatással írta Pestre című útleírásában: „Pater Albach szerelme Pestnek, a híre eltölti az országot. Tömve van a templom valamikor ő prédikál; pór nép és főrend, együtt és összekeveredve, uraságok és asszonyságok, polgári és hadi tisztviselők.”
Egy alkalommal Albach kora nagyjainak romlottságát és kevélységét ostorozta Cziráky Antal gróf jelenlétében. Barátja és lelki gyermeke, Széchenyi István is jelen volt, és a szentbeszéd után aggodalmát fejezte ki gyóntatójának. A gőgös Cziráky és a feljelentést tevő besúgók el is érték, hogy Albachot elhelyezzék, de hogy ne legyen feltűnő a bátor szerzetest ért szankció, az egész kolostornak Kismartonba kellett költöznie. Széchenyi állandó látogatója volt a templomnak, Naplójában több mint félszáz alkalommal olvashatni Albach nevét. Először 1827. december 30-án, az országgyűlés befejezése után hallotta a ferences hitszónokot, s hamarosan Albach Szaniszló Széchenyi bizalmasa és lelki vezetője lett. Wesselényi mellett Széchenyi volt Albach legjobb barátja. De közeli barátságban állt Albach Szaniszlóval Liszt Ferenc is, aki 1853-ban neki dedikálta egyik férfikarra írt miséjét. Meg is látogatta több alkalommal, igaz, már a Pestről való elhelyezése után. Liszt Ferencet azonban bensőséges kapcsolat fűzte a templomhoz és a kolostorhoz is, melyre könyvtárának jelentős részét hagyta. Sokszor imádkozott távozása előtt a templomban; emlékét ma tábla őrzi e helyen. Az első padban térdeplő Liszt azonban sok tekintetben más templomot láthatott még, hiszen több oltár kicserélődött azóta, s a most megújított al seccók is jóval később készültek el. Bár villanyvilágítás még nem volt, másfél évszázaddal ezelőtt a sok száz gyertya kevésbé gyorsan kormozta el a templom díszeit, mint a modern kor. A legnagyobb kárt az elmúlt húsz évben 4. oldal (összes: 6)
Guba és selyemruha - A pesti ferences templom felújításáról Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) valószínűleg a templomfűtés okozta, amelynek kiépítésekor nem gondoltak a szellőzés megoldására.
Mint a mostani felújítást elvégeztető ferences plébános, Hegedűs Kolos elmondta, nemcsak megtisztították a piszkos városi levegőtől és gombáktól befeketedett falképeket, hanem gondoskodtak arról is, hogy a felszálló, párás meleg levegő ne tudjon kicsapódni a mennyezeten. Az elszívóberendezés állandóan működik, s így remény van arra, hogy a hívek adományából, az önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából megújított templom, nagy idők nagy tanúja még sok száz évig álljon teljes díszében az ide betérők épülésére. mno.hu, Fáy Zoltán
Tweet
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); 5. oldal (összes: 6)
Guba és selyemruha - A pesti ferences templom felújításáról Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
Ajánló
6. oldal (összes: 6)
