GS1 Story válogatás a vonalkód hazai történetéből. GS1Lib GS1 szabványok a digitális világban. fókuszban. digital world

fókuszban

GS1 Story – válogatás a vonalkód hazai történetéből digital world

GS1Lib – GS1 szabványok a digitális világban

A GS1 Magyarország fennállásának 30 éves jubileuma alkalmából 2014-ben országos design pályázatot hirdetett. A felhívásra több száz olyan alkotó jelentkezett, akiket kreatív alkotásra inspiráltak a napjainkban egyre fontosabb szerepet játszó vonalkódok. A 2015-ös GS1 naptárban a KódVilág alkotások legjobbjait nyújtjuk át Önöknek. 2014/3

vii. évf. 3. szám

tartalom

köszöntő

04 10

fókuszban GS1 Story – válogatás a vonalkód hazai történetéből Kódvilág – vonalkódok és 2D kódok művészi látásmódban

12 14

digital world GS1Lib – GS1 szabványok a digitális világban Egy éves a digitális világ hazai kapuja, a SafeBrand

16 17 18 19

kitekintés GS1 Healthcare Konferencia Beszámoló az idei MLBKT Kongresszusról Csomagolási Konferencia 2014 Megállapodás a rakodólapok korlátlan csereképességéről

20 23 24

szabványok a gyakorlatban A GS1 DataBar bevezetés első lépései A GLN szám és az SSCC szerepe, helyes képzése és alkalmazása DESADV és logisztikai címke a DM Kft-nél

26

élelmiszeripar 1169/2011/EU – a 24. órában…!

32

csomagolóipar Információ a csomagoláson, információ a vonalkódokban

34 35

corporate – vállalati rovat Új funkciókkal bővült a GS1 számkiadó szoftver Megújult a GS1 Kezdőcsomag

A jövő elkezdődött A jó vezető számára az egyik legnagyobb kihívás a rövid, a közép és hosszú távú célok összeegyeztetése és ezekhez megfelelő erőforrások biztosítása. Szerencsés esetben ezen feladatok között szinergiák jönnek létre. Ilyet fedezhetünk fel az adótörvények kapcsán előirányzott Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKAER) és a GS1 szabványrendszer részét képező Szállítási Értesítés (DESADV) között. A két üzenet adattartalma nagyrészt megegyezik, ezért azon vállalkozások számára, amelyek a jogszabály erejénél fogva kénytelenek az egyiket alkalmazni, ez jó lehetőség a másik bevezetésére is. Az igazán jó megoldás persze az lenne, ha a hatóságok némi kiegészítéssel elfogadnák a már régen kidolgozott és az üzleti élet gyakorlatában bevált üzenetet. viszkei György a GS1 Magyarország elnöke

A jó kormányzás egyik jele ugyanis, amikor a hatóságok az üzleti életben már bevált szabványokat átveszik, ahelyett, hogy párhuzamos megoldásokat dolgoznának ki. A rövid távú feladatok mellett a GS1 nagy súlyt helyez a közép és hosszú távú stratégia kidolgozására és megvalósítására. Jelen lapszámunkban ezért az elmúlt 30 év felidézése mellett, kísérletet teszünk a következő évek, mi több évtizedek fejlődési irányainak előrevetítésére. Ezek között minden bizonynyal jelentős szerep jut az okostelefonok által lehetővé tett gyártó- fogyasztó információs kapcsolatnak, amelynek egyik gyakorlati megvalósítása a SafeBrand projekt. Hosszú évek egyhelyben topogása után úgy tűnik, a GS1 szabványrendszer részét képező GS1 DataBar a gyakorlati alkalmazás fázisába jutott. Elérkezett az idő, hogy az első tapasztalatokról a szélesebb szakmai közönségnek is beszámoljunk. Stratégiánk részét képezi az alkalmazók egyre jobb kiszolgálása, ezért megújítottuk számkiadó szoftverünket és az új alkalmazók számára kialakított kezdőcsomagot is megreformáltuk. Végül mindenképpen meg kell emlékeznünk a jubileumi évben meghirdetett „Kódvilág” című képzőművészeti pályázatról, amely minden előzetes várakozást meghaladó érdeklődést váltott ki és nem csak mennyiségben, hanem minőségben is kiváló művek megalkotására ösztönzött. Az év végi hajrát követően minden jelenlegi és jövőbeni GS1 alkalmazónak nyugodt és kellemes karácsonyi ünnepeket, valamint a GS1 szabványok segítségével eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk.

A GS1MAGYARoRSZÁG LAPjA. ALAPíTvA: 2006 Felelős kiadó: Magyar Béla. Főszerkesztő: Burányi Zsófia. • Szerkesztőség: cím: 1139 Budapest, Fáy u. 1/B, telefon: 412-3940; fax: 412-3949, e-mail: [email protected], internet: www.gs1hu.orrg • Szerzők: Bém Szilvia, Bócsi Zsolt, Burányi Zsófia, Kecskés Katalin, Kétszeri Dávid, Krázli Zoltán, Vatai Krisztina, Viszkei György • Hirdetésfelvétel: cím: 1139 Budapest, Fáy u. 1/B, e-mail: [email protected] Hirdetési ajánlat: www.gs1hu.org – Megjelenik 2500 példányban. Megrendelhető a szerkesztőség címén a meghirdetett szolgáltatási díjak szerint. Tervezés, nyomdai előkészítés: Tipotronik Stúdió • Nyomtatás: Média Piramis Kft. Az újság oldalain megjelenő vélemények nem mindig esnek egybe a szerkesztőség véleményével. A szerkesztőség nem vállal felelősséget a hirdetésekben közölt információk hitelességéért. Az újságban megjelent anyagoknak akár teljes, akár részbeni újrafelhasználása csak a kiadó írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az újságban megjelenő vonalkódok illusztrációk, nem leolvasásra, felismerésre szolgálnak. HU-ISSN: 17886805

Viszkei György a GS1 Magyarország elnöke

2014/3 GS1 világa magazin

3

Fókuszban

Fókuszban

GS1 Story Válogatás a vonalkód hazai történetéből I.

A

GS1 Magyarország idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A jeles alkalomra a szervezet megszületésénél és kezdeti lépéseinél segédkező szakembereknek és a szervezet mostani kollégáinak visszaemlékezéseiből, az átélt élményekből készült interjúkötet van éppen születőben. Ebből a mai szemmel néha megható, néha meglepő, de mindenképpen elismerésre méltó három évtizedes üzleti történetből szemezgetünk most induló sorozatunkban.

Burányi Zsófia PR és marketing menedzser

A hazai történet előtt emlékezzünk meg a legfontosabb nemzetközi mérföldkőről is, az első vonalkód megszületéséről: 1948-ban Norman Joseph Woodland (1921– 2012) és Bernard Silver (1924–1963) a morzejelekből kiindulva a pontot és a vesszőt függőlegesen meghosszabbítva dolgozta ki a különböző vastagságú vonalak rendszerét, illetve ennek variációjaként a különböző vastagságú koncentrikus körökből álló univerzális azonosítót, amelyet 1952-ben szabadalmaztattak. A vonalkód gyakorlati térhódítása csak 1960ban indult az USA-ban, majd újabb tíz év elmúltával, 1970-ben láttak csak hozzá a nagyáruházak képviselői annak a nagyszabású programnak a kidolgozásához, amelynek eredményeként 1973-ban a kiskereskedelmi forgalomban megkezdték a termékek automatikus gépi azonosítására alkalmas UPC (Uniform Product Code) kódok bevezetését, ez lett a ma is használatos vonalkód alapja.

4

GS1 világa magazin

2014/3

Így indultunk mi, vagyis a hazai vonalkódos szervezet, első nevén ETK-EAN iroda:

M

agyarországon a 80-as évek elején merült fel először az egységes termékszámrendszer megalkotásának szükségessége. Az akkori gazdasági helyzetben Magyarországon a készletgazdálkodás problémái kerültek előtérbe, aminek megoldását, az ETK-számokban, azaz az egységes termékkódban látták itthon is. 1981-ben jelent meg az első vonalkóddal foglalkozó magyar szakcikk az „Anyagmozgatás és Csomagolás“ című kiadványban. Egy évvel később elkezdődtek a vonalkód hazai előkészítő munkái. A témával foglalkozó szakemberek külföldi konferenciákon tájékozódtak a megoldásról és a csatlakozás lehetőségeiről, majd ‘83-ban első ízben tesznek hivatalos látogatást a magyar szakemberek Brüsszelben, az EAN szervezetnél (European Article Numbering Association) ahol világossá teszik, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamarát hajlandóak lennének tagjaik közé felvenni. Bizony nagy kihívást jelentett 1984-ben, hogy egy akkor még központi tervutasításos rendszerben működő szocialista ország gazdasági folyamatait összekapcsolják egy, a piacgazdaságra kifejlesztett módszerrel, de a szakemberek munkáját szerencsére siker koronázta.

„Amit ebben a történetben lényeges megemlíteni, az Dr. Glattfelder Péter, az Országos Anyag- és Árhivatal egykori főosztályvezetőjének szerepe. Ő volt az, aki hitt abban, hogy a központosított termékazonosítás segíteni fog nemzetgazdasági szinten. Amikor 1980-ban elkezdtük a közös munkát, egyikünk sem látott még a közeli jövőbe, azt sem láttuk, hogy két év múlva már egy nemzetközi rendszerhez való csatlakozás lesz az eredménye a munkánknak. Azt láttuk csupán, hogy kell a változás: én 25 éves voltam és ebből írtam a diplomámat, ő pedig kért tőlem egy háttértanulmányt. Akkortájt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) még működött, kutatásokat is folytatott, és én csatlakoztam egy munkacsoporthoz, amely azon dolgozott, hogy felmérje a magyarországi helyzetet és igényeket.“ Magyar Béla a GS1 Magyarország vezérigazgatója

1984-ben sikeresen megtörténik hazánk csatlakozása az EAN-hoz. A Magyar Kereskedelmi Kamara (később Magyar Gazdasági Kamara) égisze alatt megkezdi működését a magyar ETK-EAN Iroda.


5

Fókuszban

Fókuszban

„Azt mondtuk: ha már létre kell hozni egy ilyen kódrendszert, akkor az legyen kompatibilis az európai gyártmánykódrendszerrel. A magyar szisztémát elneveztük Egységes Termék Kód rendszernek (ETK), aminek tulajdonképpen az európai gyártmánykód képezte a belső magját, s cikkszámnak hívtuk. Ez a mai GTIN szám, vagyis Global Trade Item Number.“ Viszkei György a GS1 Magyarország elnöke

rendszer. A rendszert úgy építették ki, hogy az értékesítéssel kapcsolatos adatrögzítési munka, amely az élelmiszer-háztartási, a foto, az ajándék és a vendéglátás kivételével vonalkódos technikán alapszik, a központi számítógéptől elkülönítve történjék meg. Biztonsági okokból nem a központi számítógép, hanem a két master terminál vezérli a 24 pénztárterminál munkáját. Ebből 23 terminál végez „vonalkódos“ munkát, a 24. pénztárterminál azoknak az áruházi osztályoknak az adatbevitelét segíti, ahol nincs vonal kódtechnika.“

„…a vonalkód-technika lényegesen szélesebb kaput nyitott a termelés korszerűsítése, az infrastruktúra és a „civil élet” racionalizálása előtt, mint azt az egyszerű áruházi (pénztári) alkalmazások sejtetik. Az optikai elektronika az automatizálás, a lézeres technika és a számítógépesítés még e területen is hallatlanul érdekes és hasznos újdonságokat ígér. Úgy véljük, nem kell bizonyítani: ennek a kéznyújtásnyira lévő új technikai vívmánynak a hazai alkalmazásba vétele sürgető feladat a gazdálkodás hatékonyság növelésében éppen úgy, mint a szolgáltatások, az egészségügy, az oktatás, vagy a kereskedelem területén.” Részlet az 1984-ben megjelent „A szám és vonalkódok gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről és azok műszaki-technikai kérdéseiről” című tanulmány bevezetőjéből. Szerzők: Magyar Béla és dr. Poór József

6

GS1 világa magazin

2014/3

Megszületik az első olyan magyar termék – egy Caola-termék –, amelyen az EAN kód szerepel. A szakmai munka nagy ütemben indult meg, ennek köszönhető, hogy már az 1984-ben nyíló Skála-Metró áruház rendszere is vonalkódokra épült, amennyire csak lehetett (részlet egy korabeli leírásból): „A Skála-Metró áruház 1984. május 2-án nyitott. Az áruház operatív irányítási rendszerében végzett legfontosabb tevékenységek a következők: Megrendelés, Árubeérkeztetés, Áruátvétel, Árképzés, Készletnyilvántartás, Értékesítés, Külső és belső diszpozíció, Elszámolás. Az itt felsorolt tevékenységeket segíti az ADS-től vásárolt hardware és software konfigurációra alapozott számítógépes

A kiépült rendszer főbb funkcióit az alábbiakban lehet összefoglalni: „A Skála-Metróban az áruátvétel két helyen történik, a raktárban és az áruházban. Mindkét helyen egy-egy számítógépes terminál van kihelyezve. Az áruátvevő ezeken a terminálokon keresztül jelzi a központi gépnek a beérkezett áru adatait. A szükséges vonal kódcímkét ma még off-line üzemmódban nyomtatják. Rövidesen a két nagyteljesítményű ADS nyomtató lekerül a raktári, illetve áruházi átvevőhelyre és attól kezdve a nyomtatást on-line üzemmódban fogják végezni. A többi vonal kódnyomtatót az osztályigazgatóságok és a raktár önállóan üzemelteti. Az áruátvétellel egy időben elvégzik a szükséges árképzési feladatokat. Már megrendeléskor egy belső törzskönyv alapján meghatározzák a beszerzendő áru cikkcsoport mélységű kódszámát. A beszállítás után, ha az áru figyelése cikkcsoport mélységű, akkor az előbb említett áruazonosítót fogja végleges kódszámként megkapni.”


7

Fókuszban

Fókuszban

piacokon immár nem az alkalmazott anyagok és technológiák a verseny döntő tényezői (ezek ugyanis a versenytársaknál szinte azonosak), hanem a termelés és kereskedelem információs folyamatainak szervezettsége és integrálása a vállalatvezetésbe. Az EAN magyarországi szervezete ennek a lemaradásnak a csökkentéséhez kíván hozzájárulni azért, hogy ne alakulhasson ki információs szakadék hazánk és Nyugat-Európa között.”

Azok a 90-es évek…és a szervezet 10 éves évfordulója: A rendszerváltást követően, a multinacionális vállalatok térhódítása katalizálta az EAN magyarországi fejlődését és terjedését. A GS1 történetének fontos állomását jelentette 1994, amikor útjára indult az EAN hírek szakmai kiadvány. Ezzel ugyanis a szűkebb szakmai közvéleményen túl is igyekezett a hazai szervezet megmutatni magát. Magyar Béla, akkor az EAN Consulting igazgatójaként írta a beköszöntőt, amelyben így indokolta a lap szükségességét és fontosságát: „Bízunk benne, hogy segítünk elkerülni, megelőzni azokat a gondokat, gazdasági károkat, amelyeket elsősorban az információhiányából adódó, hiányos, hibás, vagy a szabványnak nem megfelelő kódfeltüntetés okoz a kereskedelemnek.” A tízéves évfordulóra megjelenő lap „Csendes jubileum” címet kapott vezércikkét – mely megmutatja, hogyan látták akkor az első 10 év szakmai útját – Viszkei György jegyezte, a CSAOSZ főtitkáraként. „Amikor az akkori Országos Anyag- és Árhivatal a Magyar Kereskedelmi Kamarával közös előterjesztésben, a kormány egyetértését kérte az EAN Nemzetközi Termékszámozási Társasághoz való csatlakozáshoz, aligha gondolták, hogy az egyik legidőtállóbb előterjesztést készítették elő. Az akkori kormány pozitív döntése tette lehetővé, hogy Magyarország, e tekintetben, térségünkben úttörő módon, bekapcsolódjon az európai integrációba. Különösebb ünneplés nélkül, de jólesően állapíthatjuk meg, hogy 1994-ben immár tíz éve vagyunk az EAN tagjai. Nem a szkeptikusoknak lett igazuk. A rendszerváltozás, a piacgazdaság kiépülése természetesen gyorsította a folyamatokat, 1983-ban néhány megszállottnak tűnő szakértőn kívül kevesen hittek abban, hogy az EAN cikkszám és vonalkódrendszer Magyarországon tömegesen elterjedhet. Időközben az EAN is lényeges változásokon ment át. Amíg csatlakozásunk idején mintegy húsz tagországban alkalmazták a rendszert, ma az EAN-tagok száma meghaladja a hatvanat és a világ minden fejlett és közepesen fejlett országában elfogadott rendszer. Mára az EAN Magyarországon közepes fejlettséget ért el, széleskörűen elterjedt a fogyasztási cikkek azonosításában, növekvő mértékben alkalmazzák szállítási és gyűjtőcsomagolások je-

8

GS1 világa magazin

2014/3

A visszatekintés illusztrációjaként a KódVilág design pályázat legjobbjaiból válogattunk.

„Eredetileg az alkalmazás egy egyszerű árlehívás volt, egy vonalkód-olvasás. Ez azután kinőtte magát egy egész rendszerré, amely áthatja a logisztika egészét. Nemcsak arról van szó, hogy leolvasunk egy kódot, egy központi adatbázisból kérünk egy árat és egy megnevezést, majd azt kinyomtatjuk – ez volt ugyanis az ősi alkalmazás. Napjainkban erre az azonosító rendszerre ráépül egy egész elektronikus kereskedelmi szisztéma: a megrendelés, a visszaigazolás, a szállítási értesítés, s minden egyéb elektronikus úton és ezzel a kódrendszerrel történik. A teljes készletgazdálkodás így üzemel. Ami kezdetben egy elszigetelt, egycélú alkalmazásnak indult, mára komplex rendszerré nőtte ki magát.“ Viszkei György a GS1 Magyarország elnöke

lölésére. Az áruazonosításon kívüli információk feltüntetésére ugyanakkor csak kezdeti lépések történtek, és gyerekcipőben jár az elektronikus kereskedelmi adatcsere. Ez utóbbi papírdokumentumok felhasználása nélkül tenné lehetővé az olyan kereskedelmi tranzakciókat, mint a megrendelés, visszaigazolás, számlaküldés, ajánlatkérés és -tevés stb. Az EAN rendszerbe bekapcsolódott hazai vállalkozások száma mára meghaladja a kétezret, a kereskedelmi alkalmazások száma az ezret, mégsem mondhatjuk, hogy a vállalkozások kihasználnák az EAN nyújtotta lehetőséget, ismernék azok teljes körét. Ennek az információs hiánynak a felszámolása a közeljövő feladata.Ennek érdekében az EAN magyarországi tagszervezete is konkrét lépéseket Bebizonyosodott ugyanis, hogy a globalizálódó 2014/3 GS1 világa magazin

9

Fókuszban

Fókuszban

Kódvilág Vonalkódok és 2D kódok művészi látásmódban

A

GS1 Magyarország fennállásának 30 éves jubileuma alkalmából országos design pályázatot hirdetett képző- és iparművészek, művészhallgatók, designerek és más érdeklődők számára. A felhívásra több száz alkotó jelentkezett, akik kreatív tartalmakkal ruházták fel a napjainkban egyre fontosabb szerepet játszó vonalkódokat és 2D kódokat. A több, mint 340 alkotás között találhatunk gyufaszálakból, madártollból és videoszalagból született műveket, a közös bennük, hogy mindegyiket a vonalkód, vagy 2D kód ihlette. A különböző vastagságú függőleges fekete-fehér csíkok, vagy kockák megjelentek gyűrűn, táskán, férfipólón, ülőbútoron, okostelefon alkalmazásként és papírszobor formájában is. A vonalkódokat és 2D kódokat egyedi látásmódban feldolgozó művekből szakmai zsűri választotta ki a második fordulóba jutó legjobbakat. „A beérkezett pályaművek mennyisége felülmúlta a várakozásainkat. Rendkívül örülünk, hogy a vonalkódok és a 2D kódok világa ilyen inspirálóan hatott a művészekre. Több alkotás is interaktívvá válik a rajta elhelyezett kódok által, melyeket okostelefonnal leolvasva már nem csak vizuális élményt, hanem további tartalmakat is kapunk, például szöveges üzenetet, vers idézeteket, vagy akár egy-egy rövidfilmet.” – fogalmazta meg Patvaros Boglárka, a GS1 Magyarország operatív igazgatója, aki zsűritagként részt vett a pályaművek értékelésében.

10

GS1 világa magazin

2014/3

A mezőny sokszínűségét mutatja, hogy a díjazott munkák is különféle műfajokból kerültek ki: 1. díj: Petró Petra, Ablak című alkotás gyufaszálakból kirakott és festett installáció üvegkockákba rejtve 2. díj: Varga Zoltán, Kódvilág című videó installáció 3. díj: Laborc Zsófia, Childhood című plakátterv, alkalmazott grafika A szakmai értékeléssel párhuzamosan a közönség is szavazhatott kedvencéről. Az online közönségszavazáson a legtöbb, 439 szavazatot Kovács Patrícia Szintia és Patócs Evelin a KÓDFEJtő című interaktív grafikája nyerte. A mű különlegessége, hogy a rajta szereplő QR-kódokat leolvasva József Attila verssorok jelennek meg, melyek közül a nézőnek kell kiválasztania azt a mondatot, melyet nem a költőtől idéztek. A legkiemelkedőbb harminc alkotásból kiállítás nyílt a Design Terminálban november 27-30 között. A sokszínű kollekció szerepe nem ér véget a négy napig tartó kiállítással. Jövőre az alkotásokat egy vándorkiállítás formájában az ország több nagyvárosában is megtekintheti a közönség. z

www.kodvilag.hu


11

D i g i t a l Wo r l d


GS1Lib – GS1 szabványok a digitális világban A digitális világban a GS1 szabványok egyszerű és gyors implementációját és alkalmazásba vételét már nem az írott formában létező szabványok és a hozzá kapcsolódó szabályok támogatják legjobban. Eljött az idő, hogy a szabványrendszer törvényszerűségeinek digitalizált, IT nyelvre lefordított verzióját hozzuk létre.

Bócsi Zsolt vezető szakértő

Ö

n emlékszik még, hogy mikor használta először a „digitális” kifejezést? Talán amikor megvette első digitális karóráját? Vagy amikor elkészítette első fényképét egy digitális fényképezőgéppel? Valószínű, hogy az azóta eltelt idő hosszú években, talán már évtizedekben mérhető. Napjainkra a „digitális” jelző elveszítette jelentőségét, az ún. digitális bennszülöttek (az 1980 után született generáció) számára nincs igazán információtartalma ennek a szónak, hiszen a legtöbb eszköz, ami körülvesz minket a munkahelyünkön vagy a lakásunkban, ma már digitális. Ez vált természetessé, fölösleges külön jelzőt használni rá – kivéve, ha megkülönböztetésül használjuk egy tárgy analóg változatával szemben (ami egyre ritkább). Ilyen körülmények között túl kell lépni azon, hogy az üzleti életet támogató szabványok csak írott formában állnak az ellátási lánc szereplőinek rendelkezésre. Az információáramlás is digitalizált, tehát a vaskos dokumentumokban leírt szabványokat át kell ültetni a különböző számítástechnikai eszközökbe, ami nem mindig egyszerű feladat. A GS1 Magyarország mégis belevágott ebbe a nagy kihívást jelentő feladatba és kifejlesztette a GS1Lib névre keresztelt elektronikus programkönyvtárat, ami a GS1 szabványokat és a képzésükre vonatkozó teljes aktuális szabályrendszert digitális formátumban tartalmazza.

12

GS1 világa magazin

2014/3

Ezzel a fejlesztéssel a GS1 Magyarország célja az volt, hogy elősegítse a GS1 szabványok egyszerű és gyors implementációját és alkalmazásba vételét, valamint maximalizálja a használatból származó előnyöket a rohamosan fejlődő technológiai környezetben. Többről van szó, mint a dokumentumokban leírt szabványok elektronikus változatáról vagy szabályokat tartalmazó adatbázisról, ugyanis a szabályok tárolásán túl a GS1Lib képes arra is, hogy szabványossággal kapcsolatos kérdéseket megválaszoljon. Éppen ezért alkalmas arra, hogy különböző szoftverekbe beépítve támogassa a szabványos adathordozókba kódolt adatok feldolgozását vagy akár a szabványosság ellenőrzését – például azt, hogy egy vonalkód megfelel-e a GS1 Szabványoknak, illetve ha nem felel meg, akkor ennek milyen okai vannak. A GS1Lib beépíthető mobil applikációkba, ipari leolvasókba vagy akár szerver oldali alkalmazásokba. Nézzük, mit is jelent ez a gyakorlatban!

A GS1LiB MeGoLDÁS AZ ALÁBBi veRZiókBAN éRHeTő eL GS1Lib Mobile Basic Mobil applikációkba beépíthető változat, amely a GS1 szabványos lineáris és 2D kódok adatait képes értelmezni strukturált adatelemekre bontva az adattartalmat. Ezt a csomagot azoknak javasoljuk, akik olyan mobil alkalmazást szeretnének fejleszte(t)ni, ami képes értelmezni a vonalkódokban levő adatokat.

Ez a verzió szoftverfejlesztési csomagban (SDK) ingyenesen letölthető a www.gs1lib.com weboldalról.

előállított vonalkódok szabványosságát és mindezt ipari berendezések helyett mobiltelefonnal tennék meg.

a mobil applikáció mellé egy szerver oldali alkalmazást is szeretne bevezetni, akkor ezt a változatot ajánljuk. z

GS1Lib Mobile Premium Szintén mobil alkalmazásokba építhető változat, amely azonban az adatok szabványos feldolgozásán és értelmezésén túl a szabványosság ellenőrzését is támogatja. Ezt a változatot ajánljuk azoknak, akik ellenőrizni szeretnék a saját maguk vagy partnereik által

GS1Lib Business Szerver oldali alkalmazásokban vagy ipari berendezésekbe építhető változat a Mobile Premium funkcióival. Ha tehát Ön az adatok ellenőrzését nagy számban, akár a vállalatirányítási vagy logisztikai rendszerbe integrált eszközökkel szeretné elvégezni, vagy

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, a GS1Lib-bel kapcsolatos üzleti vagy technikai kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal a következő e-mail címen: [email protected]


13



Egy éves a digitális világ hazai kapuja, a SafeBrand A jövő a hasznos mobil applikációké, és az olyan rendszereké, melyek segítségével könnyen és gyorsan létrehozhatunk weben és okostelefonon elérhető hasznos termékinformációkat, valamint marketing tartalmakat, hirdethetünk nyereményjátékokat, indíthatunk értékesítési kampányokat és mérhetjük az eredményeinket.

kétszeri Dávid kapcsolati igazgató

14

GS1 világa magazin

2014/3

A

GS1 Magyarország hazai piacon egyedülálló szolgáltatásrendszere, a SafeBrand, mely megfelel ezeknek az igényeknek, éppen egy éve indult útjára. A cél az volt, hogy olyan komplex megoldást biztosítsunk a hazai GS1 Partnereknek, amely kaput nyit a digitális világba, gyors, egyszerű és költséghatékony módon segít a kommunikációban és az értékesítésben egyaránt.

A SafeBrand megoldásrendszer 3 fő elemének alkalmazásba vételével az okostelefonos, valamint webáruházban rendelő új fogyasztói generáció igényeinek és a szigorodó jogszabályoknak egyaránt meg tudnak felelni a gyártók, márkatulajdonosok és forgalmazók, nem utolsósorban magasabb szintű interaktív kapcsolatot alakíthatnak ki a vásárlókkal és egy újabb, akár versenyelőnyt jelentő értékesítési csatorna is elérhető közelségbe kerül számukra. A GS1 Magyarország hagyományosan B2B megoldások fejlesztésével és bevezetésével foglalkozik, így nekünk is számos új tapasztalattal szolgált az elmúlt egy év, melyet a számok tükrében foglalunk össze: A SafeBrand szolgáltatásrendszert ingyenes workshopok keretében mutatjuk be az érdeklődő GS1 Partnereknek. 2014 folyamán közel 60 cég, több mint 80 képviselőjével ismertettük meg rendszerünk előnyeit. A SafeBrand felhasználóbarát adatfeltöltő portálján keresztül beérkezett, valamint a Brandbank Magyarország Kft-vel kötött együttműködésünk eredményeképpen a SafeBrand szolgáltatás hátterét biztosító adattárak együttesen mára több mint 26.000 termékről

tartalmaznak adatokat, melyből közel 18.000 termék esetén beszélhetünk ténylegesen teljes körű információkról. A végső cél éppen ez, hogy a szigorodó jogszabályok által egyre konkrétabban meghatározott és egyre több termékinformációt mind mobilon, mind webshopokban elérhetővé tegyük a fogyasztó és sok esetben a hatóság számára is. A decemberben hatályba lépő 1169/2011/EU rendelet sok élelmiszeripari vállalkozás esetében nagyon fontos motiváció a SafeBrand alkalmazásba vételéhez, hiszen a rendszer tökéletes alapot nyújt ahhoz, hogy a gyártók, márkatulajdonosok eleget tegyenek a jogszabályi kötelezettségnek.

1 ábra

TÖLTSE LE MOST OKOSTELEFONJÁRA A SafeBrand ALKALMAZÁST!

Az adatfeltöltő portálon a termékeket négy alaptípusba soroljuk. Ez alapján a digitalizált termékek megoszlása jelenleg az 1. ábra szerint alakul adattárunkban. Mindezek mellett azért a marketing portál nyújtotta lehetőségek is nagy népszerűségnek örvendenek a felhasználók körében, bár az okostelefonokra tervezett marketing kampányok terén még kicsit bátortalanok voltak az első próbálkozások. Reméljük, hogy az első sikeres példák és az okostelefonok hazai, egyre nagyobb ütemű terjedése kellő okot szolgáltat majd ahhoz, hogy a vállalkozások a mobilmarketing terén is merjenek nagy kampányokat álmodni. Az egy év alatt több mint 30-an regisztráltak a marketing portál alkalmazói közé. Jó hír, hogy az itt elérhető funkciók köre (pl.: Véleméter a fogyasztók igényeinek jobb megismerése érdekében, QR kód generáló funkció, kampányeredmények mérése, statisztikák készítése, stb.) jövőre további hasznos és hatékony eszközökkel bővül. Szerencsére a hazai okostelefonos fogyasztók is nyitottak voltak az első univerzális, magyar nyelvű termékinformációs applikáció iránt, a SafeBrand ingyenes, iPhone és Android telefonokon elérhető alkalmazását indulása óta több mint 26.000-en töltötték le és tesztelték. Összesen 2014-ben 85.000 leolvasást indítottak a magyar fogyasztók. A kezdeti sikereken felbuzdulva jövőre is mindent megteszünk azért, hogy mind a szolgáltatáshoz csatlakozott GS1 Partnerek, mind a fogyasztók elégedettek lehessenek a rendszer működésével és az elérhető funkciók és információk körével. z


15

Kitekintés

Kitekintés

GS1 Healthcare Konferencia

Logisztika és beszerzés 4.0

Rekordokat döntött a részvétel Koppenhágában

Beszámoló az idei MLBKT Kongresszusról

A

globális, nonprofit GS1 szervezet – amely a világon legszélesebb körben alkalmazott ellátási lánc szabványokat fejleszti és működteti – évente két alkalommal megrendezésre kerülő, legutóbbi őszi egészségügyi konferenciáján csúcsot döntött a résztvevői létszám: 43 ország 350 iparági szakértője jött el, hogy megismerkedjen a szektornak szánt legújabb szabványmegoldásokkal, melyek többek között elősegítik a jogszabályoknak történő megfelelést és a páciensek elvárásainak teljesítését is. Mr. Nick Hækkerup, a dán egészségügyminiszter nyitóelőadása a plenáris ülés keretében egyben a konferencia fő üzenetét is tolmácsolta: a GS1 szabványok abban segítik az egészségügyi szakembereket, hogy könnyebben szembenézzenek azokkal a kihívásokkal, melyekkel a szektor jelenleg küzd, és a szabványok segítségével biztonságosabb és átláthatóbb egészségügyi ellátási láncokat alakítsanak ki. A háromnapos konferencia során a legkülönfélébb témák kerültek reflektorfénybe. A résztvevők megismerkedhettek a legfrissebb jogszabályi változásokkal a világ számos pontjáról – első kézből a jogszabály alkotók és hatóságok képviselőinek tolmácsolásában. Bemutatásra került az UDI (Unique Device Identification – Egyedi Eszközazonosítás), az a rendszer, mely lehetővé teszi az egészségügyi eszközök azonosítását és jelölését, valamint a szükséges termékadatok közzétételét egy központi adatbázisban, nem utolsósorban az egyedi termékazonosítást (szerializációt) a könynyebb nyomon követés érdekében és a hamisított gyógyszerek ellátási láncokba történő bekerülésének megelőzéséért. Ezek a rendszerek számos előnyt biztosítanak és növelik a páciensek biztonságát a termékvisszahívás könnyebbé tételével, valamint a veszélyes helyzetek gyors jelentésének lehetőségével, végső soron pedig tökéletes alapot biztosítanak egy globális, biztonságos ellátási lánc megteremtéséhez. Mindemellett átlátható megoldást biztosítanak az orvosi eszközök használatának elektronikus dokumentálásához a klinikai információs rendszerekben. “A globális GS1 Healthcare konferenciák az egészségügyi szektor szakértőinek világszintű platformjai, ahol megismerhetik egymást, megoszthatják tapasztalataikat és fejlesztéseiket a szabványmegoldások terén, vagy a jogszabályoknak történő megfelelés terén, bemutathatják elért sikereiket és közösen gondolkodhatnak az iparág jövőjéről.” – mondta Miguel Lopera, a globális GS1 szervezet ügyvezetője. A 2015 tavaszán Mexikóban tartott konferenciát követően, 2015 őszén Magyarországon, Budapesten rendezik meg a nemzetközi eseményt, melyen a hazai egészségügyi szakma képviselőire is számítunk. z Burányi Zsófi

16

GS1 világa magazin

2014/3

Kapcsolatok hálójában címmel szervezte meg a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság immár 22. Kongresszusát 2014. november 12–14-én. Az elmúlt években a hazai logisztikai- és beszerzési élet kiemelkedő eseményévé váló Kongresszuson az idén közel 600-an vettek részt.

A

résztvevők több mint 60 előadáson, kerekasztal-beszélgetéseken és interaktív workshopon vehettek részt, a programot szakkiállítás tette színesebbé. A plenáris üléseken kívül számos szekcióban folyt a munka. A hallgatóság az ellátási hálózatok optimalizációjáról, a kockázatkezelésről, az aktuális logisztikai pályázatokról kaphatott ismereteket, de számos kkvsikertörténet is ismertetésre került. A Gyógyszeripari Tagozat első szekciójában a 3D nyomtatás gyógyszeripari alkalmazási lehetőségeiről, valamint a dinamikus raktározási elv és a pontos raktárkészlet fontosságáról, illetve megvalósíthatóságáról hallhattunk patikai területen, míg a másik, a „Harcban a gyógyszerhamisítással” című szekcióban az európai gyógyszer nyomon követési szabályozás jelenlegi állapotáról és várható hazai kihatásairól hallhattunk. A szekcióban ismertetésre került a most elkészítés alatt álló - általunk is nagyon várt – a gyógyszerek egységes nyomon követési rendszerének műszaki keretrendszerét leíró Delegated Act-tal kapcsolatos magyar hatósági álláspont, illetve a várható előírások tervezett megvalósítási koncepciója. Elhangzott, hogy a joganyag várhatóan 2015 első vagy második negyedévében fog kihirdetésre kerülni. Ettől számítva 3 éve lesz minden tagországnak az annak történő megfelelésre. Az „orvos által felírt”, azaz nem OTC termékekre kötelező lesz a szabályozás megvalósítása, vagyis az egyedi termékazonosítás bevezetése, de az érintett termékkör kibővíthető olyan OTC termékekkel is, amelyek magas kockázatúak. Az adattár kialakítását és működtetését a gyártók finanszírozzák majd, az nem közfeladat, de a hatóság természetesen folyamatosan ellenőrizni fogja, hogy az a joganyagban előírtnak megfelelően működik-e. Az „Új trendek a kereskedelemi hálózatokban” szekció a távértékesítés elterjedéséből jelentkező és az ennek hatására egyre fokozódó logisztikai kihívásokról szólt, illetve azok megoldási lehetőségeit kereste. Betekintést nyertünk a csomagküldő cégek munkáját segítő műszaki megoldások körébe, a folyamat szervezéstől egészen a drónokig, valamint megismerhettük a TESCO online üzletág logisztikai kihívásait, és sikeresen működtetett megoldásainak részleteit is. A „Hálózatok informatikája” szekcióban a GS1 Magyarország maga is előadó volt szolgáltató partnerével, a WebEye Magyarországgal karöltve. Közös megoldásunkat mutattunk be, amely GS1 vonalkódokat és GS1 azonosító számstruktúrákat alkalmazó GS1 logisztikai címkével ellátott szállítási egységek nyomon követését teszi lehetővé az adatokat feldolgozó speciális, okostelefonon futó mobil alkalmazás és a WebEye szállítójárműbe telepített, többek között a flottamenedzsmentet is biztosító rendszere segítségével. A megoldás online módon képes segíteni a sofőrt a szállítási egységek fel-, valamint a megfelelő lerakodási ponton történő rakodásában. Az előadást követően több résztvevő is jelezte érdeklődését a koncepció iránt. A szekció másik előadója a szintén szolgáltató partnerünkként tevékenykedő IBCS Hungary volt. Megoldásuk egy ERP és a termelési rendszer közötti End of Line eljárás, amelyet az előadáson egy nemrég lezárult fejlesztés tanulságainak ismertetésével mutattak be. z Krázli Zoltán


17

Kitekintés

Csomagolási Konferencia 2014

N

agy létszámú szakmai érdeklődő részvételével zajlott a CSAOSZ által szervezett Csomagolási Konferencia 2014. október 29-én. Bencs Attila, a CSAOSZ elnöke, megnyitó beszédében kiemelte, hogy a konferencia célja, hogy a csomagolóipar szereplői betekintést nyerjenek a szakmát érintő aktuális kérdésekbe és folyamatokba. A résztvevők 20 előadást hallgathattak meg a két plenáris, és a négy szekcióülés keretében. A GS1 Magyarország is önálló szekció megszervezésére vállalkozott „Kiterjesztett csomagolás – avagy a csomagolás ezt is tudja” címmel. A szekcióban, melyet Viszkei György, a GS1 Magyarország elnöke vezetett, a meghívott előadók amellett, hogy bemutatták a csomagolóipar feladatát az 1169/2011/EU rendelet tükrében ismertették a webshopokra és más e-kereskedelmi szolgáltatókra vonatkozó kritériumokat a 45/2014. kormányrendeletnek megfelelően, hasznos és praktikus tanácsokkal is ellátták a hallgatóságot. Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország implementációs és értékesítési igazgatója a „Nyomon követési megoldások a csomagolóipar számára” című előadásában a GS1 értékeket és a legújabb hazai kihívásokat vázolta fel, Vatai Krisztina üzletfejlesztési igazgató pedig a SafeBrand szolgáltatásrendszert ismertette az érdeklődő szakemberek számára. Fekete Balázs, a GS1 Magyarország projektigazgatója a termékdíj szabályzat készítésének hátteréről, előnyeiről és felépítéséről tartott részletes előadást. A konferencia a Hungaropack Magyar csomagolási verseny díjátadó ünnepségével zárult. z

Kitekintés

Megállapodás a rakodólapok korlátlan csereképességéről

A

GS1 világa magazin 2014/1. számában részletesen foglalkoztunk a rakodólapokkal és a rakodólapok csereképességével. Bizonyára kiemelt fontosságú hír a hazai piaci szereplők számára, hogy a felhasználók kérését és elvárásait figyelembe véve az Európai Raklap Szövetség (European Pallet Association e. V. (EPAL) és a Rail Cargo Austria (RCA) képviselői 2014. október 23-án megállapodást írtak alá az EUR és az EPAL – EPAL jelölésű rakodólapok cseréjére vonatkozóan, megteremtve ezzel egy közös információs raklap adattár (pool) működtetésének lehetőségét. 2014. november 1-től tehát azon rakodólapok, amelyek hosszanti oldalának, legalább egyik tuskójában ovális "EPAL" vagy "EUR" jelölés található, felhasználói szinten korlátozás nélkül azonnal kicserélhetők egymással az alábbiak szerint: z EPAL/EPAL z EPAL/EUR z UIC/EUR vagy z EUR és az adott Vasúti Társaság jelölésű raklapok.

A megállapodás alapján a rakodólapok javítása és gyártása valamint a minőségellenőrzés továbbra is elkülönül. Ennek megfelelően az EPAL gyártói és javítói engedélyeket továbbra is az EPAL adja ki, és az EPAL jelölésű raklapok ellenőrzését továbbra is az általa megbízott, független minőségbiztosító intézet a Bureau Veritas végzi. Az EUR jelzésű rakodólap védjegyoltalmára és rendszerfelügyeletére továbbra is a MÁV REC Kftnek van lehetősége Magyarországon, ezáltal felügyelve az EUR jelölésű rakodólapok minőségét a felhasználóknál. z Kecskés Katalin

A rakodólapok csereképességére vonatkozóan bővebb információk a MÁV REC kft és az EPAL Hungary tájékoztatóiban olvasható az alábbi linkeken: http://lac.hu/docs/i1415113908eurrakodolapokjelolesei.pdf http://www.epal-raklap.hu/hu/news/pressrelease_14_11-18.php A közös európai raklap poolról szóló sajtóközlemény elérhető az EPAL weboldalán http://www.epal-pallets.org/zh/news/pressrelease_14_11-18.php

18

GS1 világa magazin

2014/3


19

szabványok a gyakorlatban


A GS1 DataBar bevezetés első lépései

GS1 DATABAR éS A FELTüNTETET T ADATOK A FRISS HÚSOKON

Pálenik elza METRO Kereskedelmi Kft. operációs minőségbiztosítási vezető

Tapasztalatok a METRO Kereskedelmi Kft-nél Termék azonosító (EAN) szám (GTIN)

A hazai METRO áruházlánc elsőként döntött úgy hazánkban, hogy 2014. II. félévében elkezdi a pénztári környezetben alkalmazható új vonalkód típus, a GS1 DataBar bevezetését. A tapasztalatokról kérdeztük Pálenik Elzát, a METRO Kereskedelmi Kft. operációs minőségbiztosítási managerét.

A

minőségi áruellátás mellett egyre inkább előtérbe kerül a hatékonyság kérdése is a friss árucikkek nagyobb arányú értékesítése kapcsán a kis- és nagykereskedőknél. Átlagosan egy kereskedelmi egységben ezen árucikkek jelentős százaléka válik jelenleg hulladékká, mert a raktárban vagy éppen a pultokban való tárolás során lejár a minőség megőrzési idejük, és így a fogyasztók számára már nem értékesíthetők. Mindez jelentős bevételkiesést jelent, nem is beszélve a felesleges pazarlásról. Emellett egy jól kialakított friss áru nyomon követési rendszerrel jelentősen csökkenthető a boltokban a manuális nyilvántartási és árumozgatási igény, és így az élőmunka csökkenthetősége mellett az információk automatikus rögzítésével sokkal gyorsabbá és hatékonyabbá válhatnak a folyamatok.

Nettó tömeg (kg)

Minőség Származási megőrzési idő ország (ISO kód)

LOT szám

ők rögtön jelzik a gyakorlatban felmerülő hibákat, hogy azokat azonnal tudjuk kezelni, meg tudjuk oldani és el tudjuk kerülni a jövőben. Vásárlóink pedig egyértelműen pozitív visszajelzéseket adnak a számlán megjelenő plusz információkkal kapcsolatban.

Hogyan kell elképzelni a gyakorlatban a GS1 DataBar bevezetésének folyamatát? A jelenleg elterjedt és használt EAN-13 vonalkód helyett a GS1 DataBar vonalkódot kérjük felhelyezni a fogyasztói- és a gyűjtőcsomagolásra bizonyos élelmiszer kategóriák esetén. Az EAN-13-as vonalkóddal sajnos nem lehet a nyomon követési információkat biztosítani, a GS1 DataBar viszont már alkalmas ezen információk tárolására is, a jogszabály által megkövetelt nyomon követést biztosító azonosító (pl.: tételszám) feltüntetése is egyszerűen kivitelezhetővé vált. A vonalkódból az adatokat a pénztári vonalkód olvasók egyszerűen ki tudják olvasni, és a kísérő dokumentumokon (számla, szállítólevél) is meg tudjuk azokat jeleníteni.

ÚJ VONALKÓD A VÁLTOZÓ MENNyISéGű TERMéKEN

Adat:

Kereskedő termékazonosítója (PLU) + tömeg

Termékazonosító (GTIN) + tömeg + LOT szám + lejárati dátum + ...

eAN

GS1 DataBar

Vonalkód:

Milyen kihívások adódtak a bevezetés során? Milyen célból döntött a METRO Kereskedelmi Kft. több adat vonalkódban történő feltüntetése, és a GS1 DataBar új típusú vonalkód bevezetése mellett?

krázli Zoltán vezető szakértő nyomon követés, azonosítás, vonalkódok

20

GS1 világa magazin

2014/3

Azért voksoltunk a GS1 DataBar mellett, mert úgy láttuk, hogy mind az EU-s, mind pedig a nemzeti jogszabály nyomon követésre vonatkozó követelményeinek így tudunk a leginkább megfelelni. Továbbá fontosnak tartjuk azt is, hogy ne csak a jogszabályi megfelelés legyen a szempont, hanem egy ilyen megoldással hosszú távon az áruházak munkáját segíteni, a szállítók felkészültségét és a vásárlói elégedettséget is növelni tudjuk.

Minden új fejlesztés kihívásokkal jár. A kezdeteknél fontos volt, hogy mi is lássuk a vonalkód biztosította előnyöket és esetleges problémákat, így néhány szállító bevonásával elkezdtünk tesztelni. A teszt fázis több, mint fél évig tartott. Nagyon sok tapasztalat gyűlt össze, ezek ismeretében próbáltuk az esetleges hibákat kiküszöbölni az első kategória indulásakor. Ezalatt az idő alatt mind az új típusú vonalkódot, mind pedig a saját rendszereink kapacitását és képességeit próbáltuk feltérképezni. Technikailag is fel kellett készülnünk a fejlesztésre, ami azt jelenti, hogy a rendszereinket, eszközeinket is ellenőriznünk kellett (pl. kassza-

rendszer, leolvasók, árellenőrzők), hogy képesek-e az információk olvasására, továbbadására stb. Továbbá a lédig osztályokon minden mérleget le kellett cserélnünk, hogy a címkékre „áruházon belül” mi magunk is tudjuk az új vonalkódot nyomtatni, ami ugyancsak nagy kihívást jelentett a METRO számára. Mint azt már említettem a tesztelésbe a szállítókat is bevontuk. Elsősorban a friss termékeket előállító szállítókat kerestük meg a vonalkódváltással. Néhányan már hallottak erről az

új vonalkód típusról, ám többségük még nem találkozott a megoldással. Annak ellenére, hogy különböző szintű felkészültséggel és tapasztalattal indultak neki a szállítók a tesztnek és a váltásnak, általánosságban elmondható, hogy mind a tesztet, mind pedig az átállást támogatják. Az áruházi dolgozóknak is újdonság volt a GS1 DataBar, így oktatásokkal és a tapasztalatok megosztásával próbáltuk őket is bevonni a folyamatba. Fontos szerepük van a projektben:

Milyen előnyöket, hasznokat tud/tudnak ezen fejlesztésekkel a METRO, illetve szállítói realizálni? Kereskedőként ilyen módon hazánkban elsőként meg tudunk felelni a jogszabályok által megkövetelt nyomon követési követelményeknek, az „egy lépés előre, egy lépés hátra” elvnek. Emellett a belső folyamataink hatékonyságát is sokrétűen növelni tudjuk majd: a kasszazónánál a leolvasásnak köszönhetően a manuális hibák kiküszöbölhetőek lesznek, hatékonyabb készletnyilvántartást tudunk majd kialakítani, a lejárt termék kezelését is egyszerűsíteni tudjuk, valamint az akciók és leárazások is automatizálhatók lesznek rendszereinkben. Viszonteladó Partnereink megkapják a nyomon követést biztosító információt nem csak a terméken, hanem a számlán is. Megelőzhetővé válik a jövőben a lejárt termékek vásárlása, mert a rendszereink képesek lesznek arra, hogy lejárt termékeket ne engedjenek át a kasszán. Termékprobléma esetén konkrétan meg tudjuk keresni azokat a Vásárlóinkat, akik az érintett tételből vásároltak, így költséghatékonyabbá, illetve célzottá tudjuk tenni a termék-visszahívási folyamatainkat, növelve ezzel a Vásárlóink bizalmát és biztonságát.


21


Melyek a bevezetés következő lépései? A teszt időszak után az első kategória, melynek bevezetése most már folyamatban van, a friss hús, illetve ezzel párhuzamosan zajlik az új mérlegek implementálása is minden áruházunk ultra friss osztályán. A következő a hal, zöldség és gyümölcs termékek lesznek, majd a csemege, felvágott és végül a száraz élelmiszerek kerülnek sorra jelenlegi terveink szerint. Hogyan próbálják bevonni szállító partnereiket a GS1 DataBar bevezetésébe? Szállítóinkat levél formájában, illetve beszerző kollégáink segítségével keressük meg első lé-


pésben. A levél egy felkéréssel indul, melyben megadjuk az általános tudnivalókat és a szükséges elérhetőségeket a témával kapcsolatban. A levél mellé segítségként egy technikai kézikönyvet is biztosítunk, mely a GS1 és a Bizerba közreműködésével készült el, és minden olyan információt tartalmaz, mely segíti szállítóinkat az átállásban.

technikai problémák szakértői vizsgálatában is számíthatunk a GS1 segítségére. Nem utolsósorban a GS1 hazai képviselete a projekt kommunikációjában is segítségünkre van, szállítói konferenciákon való közös előadásokkal és szakmai lapokban megjelenő cikkekkel biztosítjuk a projekt széles körben történő megismertetését.

A GLN szám és az SSCC szerepe, helyes képzése és alkalmazása

Hogyan zajlik az együttműködés a GS1 Magyarországgal?

Milyen további GS1 alapú megoldások bevezetését tervezik?

A GS1 Magyarországtól a projekt elején megkaptuk az új vonalkóddal kapcsolatos összes szükséges tudnivalót, később a Bizerba bevonásával és a teszt során összegyűlt tapasztalatok segítségével a technikai kézikönyv összeállítását is segítette a társaság. A felmerülő

A GS1 DataBar bevezetése további fejlesztési lehetőségeket kínál – mint például a szállítási egységeken alkalmazandó GS1 alapú, szabványos logisztikai címke, vagy az elektronikus szállítólevél -, ezek egyeztetése és részletes kidolgozása folyamatban van. z

N

kiHívÁSok a gyártóknál

eLőNYÖk a gyártóknál

➤ Megoldandó a dinamikus adatokkal a gyártáskori vonalkód jelölés, címkézés (lejárati dátum, lot szám, tömeg); ➤ A nyomtató szoftverfrissítést, korszerűsítést, vagy cserét igényelhet; ➤ GTIN szám képzése szükséges változó tömegű termékekre is, ez GS1 cégprefix regisztrációt igényelhet; ➤ Megfelelő adatstruktúra összeállítása (GTIN+változó tömeg+….+lot szám); ➤ Címkemódosításra lehet szükség; ➤ Megfelelő minőségű vonalkód előállítása (nyomdai minőség, méret, elhelyezés).

✔ GS1 DataBar és vele a GTIN alkalmazása kiváltja a PLU számokat; ✔ Egyféle címke lesz alkalmazható a kereskedőknél átállást követően; ✔ Támogatja a márka- és termékvédelmet a saját GTIN feltüntetésével; ✔ Lehetőséget nyújt kisméretű terméknél a GTIN-8-ról GTIN-13-ra váltásra; ✔ Nem kell kiegészítő címke második vonalkódnak; ✔ GS1 licenc-szel rendelkező Partnereinknek a változással nincs plusz anyagi kötelezettség a GS1 felé.

kiHívÁSok a kereskedőknél ➤ A fejlesztéssel elérhető előnyök és a várható nehézségek felmérése; ➤ Kasszarendszerek fejlesztése az összetett adatsorok kezelésére; ➤ Vonalkód olvasók és árellenőrzők ellenőrzése az új vonalkód olvashatóságát illetően, azok esetleges konfigurálása, szoftver frissítése vagy cseréje; ➤ Lédig osztályokon a nyomtatók ellenőrzése, azok esetleges korszerűsítése, vagy cseréje; ➤ Bevezetésre kerülő új adatstruktúra és megoldás meghatározása; ➤ Beszállítók tájékoztatása, felkészülésük támogatása; ➤ Dolgozók belső képzése.

22

GS1 világa magazin

2014/3

eLőNYÖk a kereskedőknél ✔ Nyomon követés a pénztárig (jogszabályi megfelelőség) automatikusan biztosítható; ✔ A megoldás kiváltja a PLU számokat, nincs nyilvántartási feladat; ✔ Manuális folyamatok automatizálhatóak átvételkor és a pénztáraknál; ✔ Lejáró termékek automatikus leárazása, akciók szervezése könynyebbé válik; ✔ Javul a vevőkiszolgálás minősége: védelem a lejárt szavatosságú; termékektől, termékvisszahívás esetén vevőkártyával a vevők akár közvetlenül kiértesíthetők; ✔ Javuló kategóriamenedzsment érhető el; ✔ Javuló polc és készletnyilvántartás, gyorsuló árufeltöltés; ✔ Megjeleníthetőek kiegészítő információk tételhez rendelten, a mérleg vagy árellenőrző kijelzőkön.

apjainkban egyre több ellátási lánc szereplő (gyártó, kereskedő, logisztikai szolgáltató) dönt a szállítási egységek nyomon követhetőségét, gyors és automatikus átadás-átvételét lehetővé tevő SSCC szám (Serial Shipping Container Code – Szállítási egység sorszám kódja) bevezetése mellett. Az EDI (elektronikus adatcsere) hazai terjedésével, valamint az üzleti szereplők partner-törzsadataiban történő nyilvántartásával egyre jobban nő a GLN szám szerepe és alkalmazásba vétele.

Az SSCC szám felépítése

Kiterjesztő

0 5 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 C GS1 cégprefix

Beépülő szám

Az SSCC szám fizikailag a GS1 logisztikai címkén kerül feltüntetésre azonosítva így a fizikailag megfogható logisztikai egységet. A szemmel olvasható megjelenítésen túl a logisztikai címkén az SSCC szinte mindig vonalkóddal is megjelenítésre kerül a címke legalsó vonalkódjában feltüntetve azt. Az őt megjelenítő vonalkód típus a GS1-128 jelkép.

A GLN szám (Global Location Number) kétféle funkciót tud betölteni. GLN Globális szervezetazonosító számként egy nemzetközileg, 150 országban egységesen képzett és kezelt „adószámként” azonosíthatja a jogalanyokat; de GLN Globális helyazonosító számként fizikai helyeket, illetve a jogalanyok virtuális egységeit is azonosíthatja. Az EDI esetében az elektronikus üzenetek címzése során az üzenet feladójának és címzettjének azonosításakor a GLN Globális szervezetazonosító számot alkalmazzuk.

Az SSCC szám logisztikai (szállítási és/vagy raktározási) egység egyedi azonosítására

Logisztikai egység referencia

képzésekor minden esetben a szállítási egységet azonosító vállalkozás által használatban lévő GS1 cégprefix alkalmazandó. A GS1 cégprefix hossza nem egységes, hazánkban 6–10 karakter közötti hosszúságú lehet.

iSMeRjék MeG kÖZeLeBBRőL eZT A kéT GS1 AZoNoSíTó kuLcSoT iS!

A 13 karakter hosszúságú GLN Globális szervezetazonosító számot egy megbonthatatlan egységként kell kezelnünk, amelyet hazánkban kizárólag a GS1 Magyarország képezhet, és amely nemzetközi szinten egyedileg azonosítja a jogalanyt. A GS1 Magyarország minden GS1 jogviszonnyal rendelkező partnerének központilag adja ki a GLN Globális szervezetazonosító számot.

Ellenőrző szám

GS1 cégprefix

használt GS1 azonosító kulcs, amely minden egyes logisztikai egységet nemzetközileg egyedi azonosítóval azonosít. Egyediségét az azonosító számot kiadó vállalkozás által használt GS1 cégprefix, és a vállalat által minden saját szállítási egységének újonnan kiadott egyedi referencia szám biztosítja. Éppen ezért

Mind a GLN, mind az SSCC szám fontos szerepet tölt be a vállalatok, illetve hatóságok közötti elektronikus adatcsere folyamatokban, így egy nyilvánosan elérhető honlap oldal, a GEPIR (Global Electronic Party Information Register – Globális Elektronikus Partner Információs Nyilvántartás) segítségével rákereshetünk az őket kibocsátó (SSCC) és alkalmazó (GLN) szervezet kilétére. Mindez biztosítja a mindinkább megkövetelt nyomon követhetőséget. z Ismerje meg a GEPIR szolgáltatásunkat: http://www.gs1hu.org/gepir Bővebb információ a www.gs1hu.org honlapunkon elérhető MyGS1 portálon található.


23



MEGTéRüLéSI PONTOK

LOGISZTIKAI FEJLESZTéSI MEGOLDÁSOK A GyAKORLATBAN

az EDI-DESADV és GS1 logisztikai címke bevezetésekor

DESADV és logisztikai címke a Kft-nél A

csőke Anett diszpozíciós menedzser

logisztikai folyamatok hatékonyságának javítása mind a kereskedő, mind a szállító érdeke. Ennek egy jól meghatározható részfolyamata a kereskedő részéről történő áruátvétel, amely szabványos adatkommunikációs és vonalkódos jelölésekkel sok vállalatnál még fejleszthető. Ilyen fejlesztésbe vágott bele a magyarországi Drogerie Markt is. Erről kérdeztük a dm két vezető munkatársát: Csőke Anett diszpozíciós menedzsert és Tompa Szilvia raktárvezetőt.

sok megbeszélésnek és egyeztetéseknek köszönhetően a külföldi beszállító cégek 90%-val és néhány magyar céggel sikeresen bevezetésre került az áruátvétel ezen elektronikus formája. Ezzel a magyarországi kereskedelmi partnerek közül a dm Kft. „úttörő” szerepet vállalt a partnercégek felkutatásában, és a közös folyamatrendszer kidolgozásában. Az elektronikus szállítólevél bevezetésével megvalósulni látszik az a célunk, hogy az áruátvételi folyamatokat hatékonyabbá és gyorsabbá tegyük.

Milyen elhatározásból döntött a magyarországi Drogerie Markt az elektronikus szállítólevél (DESADV) bevezetéséről? A dm Kft. az osztrák anyavállalat kezdeményezésére, 3 évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a DESADV bevezetésével. Céljaink között szerepelt, a nagyobb beszállító cégek elektronikus úton történő áruátvétele. Az elmúlt 3 év alatt a

A vonalkódos azonosításon túl ezt az egy megoldást vezették be a gyakorlatban, vagy más GS1 alapú megoldások integrált alkalmazását is fontolgatják? A szállítólevelek eredményes alkalmazhatóságának következményeként jelentősen csökkenhet a szállítólevelek rögzítéséhez szükséges idő. Amennyiben a raklapok egységesen

24

GS1 világa magazin

2014/3

feladási értesítés üzenet (DESADV) átvételi értesítés üzenet (RECADV) elektronikus számla üzenet (INVOIC)

vevő

megrendelés üzenet (ORDERS)

KERESKEDŐ CéG INFORMATIKAI RENDSZERE

GyÁRTÓ CéG INFORMATIKAI RENDSZERE

Tompa Szilvia raktárvezető

eLADó / GYÁRTó

A LEGGyAKORIBB ELEKTRONIKUS üZENET TÍPUSOK (EDI)

KERESKEDŐ

SZÁLLÍTÓ

Adminisztráció

A manuális tétel összevetés elhagyása erőforrás megtakarítást jelent.

A szállító jármű várakozási ideje csökkenthető, nem kell megvárni a szállítólevél feldolgozását, az áruátvétel a kirakodással párhuzamosan megtörténhet.

Fizikai áruátvétel

Gyorsul az áruátvétel az egységes vonalkódos azonosíthatóság miatt. Megszüntethető a belső átcímkézés.

Az SSCC alkalmazásával az áruazonosítás kereskedőnél felgyorsul, így az áruátvételi idő csökken.

Számlázás, elszámolás

A manuálisan feldolgozandó papír alapú számlák száma csökken.

Az elektronikus számlát a kereskedő hamarabb tudja befogadni.

Árukiadás

A szabványos azonosított és jelölt kartonok, raklapok átcímkézés nélkül továbbíthatóak.

A saját árukiadó és készlet nyilvántartási rendszer is alkalmazhatja a szabványos azonosítókat és jelölést, vezérelve az árukiadást és a DESADV indítását.

Vevő kiszolgálás

Jelentős javulás érhető el a hibásan szállított tételek számában. Kevesebb szállító egyeztetés a hibásan szállított termékek kapcsán.

Jelentősen csökken a hibás szállítólevelek száma és javul a szolgáltatás minősége. Kevesebb vevői egyeztetés és korrigálási folyamat a hibásan szállított tételek kapcsán.

Nyomon követés (tracking) és visszakereshetőség

Jobb jogszabályi megfelelőség és hatékonyabb folyamatok.

Jobb jogszabályi megfelelőség és hatékonyabb folyamatok.

GS1 szabványos logisztikai címkét is tartalmaznak, annak használatával maga a fizikai átvételi idő is csökkenhet, illetve a pontosság, minőség javulhat. A GS1 szabványok biztosítják azt, hogy egységes, nemzetközileg is elfogadott megoldást tudjunk bevezetni, így hazai és külföldi szállítóink is olyan megoldást tudnak alkalmazni, amit más kereskedő is el tud fogadni, be tud vezetni, illetve a dm is minden szállítótól azonos megoldásokat várhat, ezáltal egyféle megoldásra tud folyamataival és IT rendszereivel felkészülni. A dm rendszere képes DESADV üzenetek fogadására, illetve SSCC kód kezelésre is. Mik az eddigi tapasztalatok a gyakorlati alkalmazásba vétel óta? Az elektronikus szállítólevél önmagában is gyorsítja az áruátvételhez tartozó irodai munkavégzést, de a tényleges időmegtakarítás a logisztikai címkékben rejlik. Ennek segítségével hatékonyabbá és gyorsabbá válik az áruátvétel, mivel a logisztikai címke SSCC azonosítóját feltüntető egyetlen vonalkód szkennelésével a beszállított termékekhez kapcsolódó összes logisztikai adat az IT rendszerből rendelkezésre tud állni.

Milyen előnyöket, hasznokat tud/tudnak ezen fejlesztésekkel a DM illetve szállítói realizálni? A beszállítási tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentős javulás realizálódott a bevezetés után a service level területén. Az előnyök az adminisztráció csökkentésében, a fizikai áruátvétel gyorsulásában, az áru belső logisztikai folyamatainak felgyorsításában, jobb vevőkiszolgálásban, illetve a számlázás felgyorsulásában jelentkeznek. Így DESADV esetén nincs szükség részletes, tételenkénti manuális adatrögzítésre és adat-összehasonlításra a szállítólevél feldolgozásakor. Ez a dm-nél jelentős erőforrás megtakarítást jelent, különösen nagy tételszámú szállítmányoknál. Az új megoldás előnyt jelent a szállítóinknak is, mivel a szállító jármű várakozási ideje csökken, illetve az áruátvétel a kirakodással párhuzamosan el tud indulni akkor is, ha a szállítójármű csak az időkapu időpontjára tud megérkezni a raktárhoz. A szabványos azonosítóval (SSCC) és jelöléssel (GS1 logisztikai címke) érkező kartonok és raklapok feldolgozása gyorsítja az áruátvételi folyamatainkat, csökkenti az átvételi időt, így előnyöket biztosít a szállító partnereinknek is. Ezeken túl a mi belső árumozgatási, raktározási folyamatinkat is gyorsítja a logisztikai

címke egységes bevezetése, mivel így a jelenleg alkalmazott belső azonosító címke elhagyható lesz. A szállító partnereink ilyen megoldások alkalmazásával minősített szállítókká válnak, és részükről is javul a vevőkiszolgálás, ami mindkét üzleti oldal érdeke. Arról nem is beszélve, hogy a szállítóknak a DESADV lehetőséget nyújt arra is, hogy könnyebben átálljanak az elektronikus számlázásra, felgyorsítva a számlakibocsátás és -átvétel folyamatát. Milyen lépések mentén tervezik mindezek megvalósítását? Az elektronikus szállítólevél azoknál a beszállításoknál működik hatékonyan, ahol a beszállított mennyiségek soron, illetve raklapon érkeznek. Továbbra is nehézséget és megoldandó feladatot állítanak elénk a vegyes raklapokon történő beszállítások. Jelenleg több céggel is a fenti problémára keresünk folyamatos válaszokat, és az előttünk álló időszak legfontosabb feladata egy olyan minden partnercég számára elfogadható GS1 szabványos megoldás bevezetése, mellyel a fent nevezett problémák hosszú távon áthidalhatók. Milyen kihívásokkal küzdöttek meg/küzdenek a bevezetés során? Amíg a partnercégek ezen bevezetésekkel nem tapasztalnak realizálható előnyöket, addig nagyon lassan és sok nehézség árán tudunk fejlődni. Nagyban meggyorsítaná a bevezetés folyamatát, ha nem kellene a fuvarozó cégeknek azon törvényi előírásnak megfelelni, miszerint az elektronikus szállítólevél ellenére is a gépkocsivezetőnek rendelkeznie kell a szállítólevél nyomtatott változatával. Ennek elhagyása kézzel fogható megtakarítás lenne a partnercégek számára. Hogyan, milyen módon próbálják bevonni szállító partnereiket a DESADV bevezetésébe? A dm Kft. és a GS1 közös célként tűzte ki, hogy az előzőekben felsorolt problémákat kezelendő közös workshopra hívja a nagyobb magyarországi kereskedelmi és beszállító partnereket. A workshop célja az igények felmérése mellett egy közös, mindenki által elfogadott szabványos megoldás kidolgozása, tesztelése és bevezetése. z Krázli Zoltán 2014/3 GS1 világa magazin

25

Élelmiszeripar

Élelmiszeripar

kÖTeLeZő eLeMek

1169/2011/EU – a 24. órában…! December 13. Luca napja. Ezen a napon a boszorkányok rontása ellen kell védekezni. Lehet, hogy a boszorkák intézték így, mindenesetre idén, különösen az élelmiszerágazatban, valami más miatt is kiemelkedő figyelmet kell fordítani erre a napra.

2014. december 13-tól kötelezően alkalmazandók az utóbbi időben oly sok konferencia és egyéb szakmai fórum témájául választott 1169/2011/eu Rendelet általános előírásai. A Rendelet 2011. december 13-án lépett hatályba. A viszonylag hosszú felkészülési időt számos piaci szereplő ki tudta használni. A többiek számára az alábbiakban összefoglaljuk azokat a legfontosabb változásokat, amelyekkel az élelmiszervállalkozásoknak, a csomagoláson és egyéb felületeken megje-

Megy 608/2004/EK bizottsági rendelet 1-1-87/250 Magyar Élelmiszerkönyv (alkohol) 1-1-90/496 Magyar Élelmiszerkönyv (tápérték) 19/2004. FVM rendelet általános jelölési rész

A kötelezően feltüntetendő adatokat a Rendelet 9. cikke tartalmazza az alábbi felsorolással: a) az élelmiszer neve; b) az összetevők felsorolása; c) allergiát és intoleranciát okozó anyagok (vagy azokból származó összetevő, vagy technológiai segédanyag), ami az élelmiszerben jelen van, akár megváltozott formában is (az érintett anyagok felsorolását a II. melléklet tartalmazza); d) bizonyos összetevők vagy összetevőcsoportok mennyisége; e) az élelmiszer nettó mennyisége; f ) a minőségmegőrzési idő vagy a fogyaszthatósági idő; g) a különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételek; h) az élelmiszervállalkozás neve vagy cégneve és címe (figyelemmel a felelősségre vonatkozó szabályokra); i) származási ország vagy az eredet helye (figyelemmel a származási országra vagy az eredet helyére vonatkozó további szabályokat); j) felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában nehéz felhasználni az élelmiszert; k) az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetében a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban; l) tápértékjelölés.

lenő fogyasztói tájékoztatással kapcsolatban, tisztában kell lenniük. Jóllehet a Rendelet egyik célja volt, hogy összevonja az élelmiszerekre vonatkozó fogyasztói tájékoztatást érintő szabályozásokat, mégsem elegendő pusztán ennek a Rendeletnek az ismerete az érintettek számára. A Rendelet bizonyos más rendeleteket csak módosít, másokat hatályon kívül helyez, emellett nemcsak termékspecifikus, de általános szabályok is érvényben és hatályban maradnak európai és nemzeti szinten egyaránt. A legfőbb szabályozások változásait az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

Módosul

Marad

1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

13/2008. NFGM-FVM e. Rendelet (nettó tömeg betűnagyság)

1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

19/2004. FVM rendelet tételazonosító rész egyéb nemzeti és termékspecifikus rendelkezések

Tárolási, felhasználási feltételek Felelős élelmiszervállalkozás neve és címe

Allergének

Felhasználási útmutató

Tápértékjelölés Összetevők mennyisége Összetevők

Származási ország / eredet helye

ki A FeLeLőS? vatai krisztina üzletfejlesztési igazgató

26

GS1 világa magazin

2014/3

A Rendelet 8. cikke szabályozza a felelősség kérdését. E szerint az elsődleges felelős az az élelmiszer-vállalkozó, akinek neve vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák. Amennyiben ez nem az Unió területén letelepedett vállalkozó, akkor a felelős az élelmiszert az uniós piacra behozó importőr. Ezen túl azonban a gyártó és valamennyi forgalmazó, vagyis az adott élelmiszerlánc minden tagja felelősséggel tartozik a saját hatáskörén belül a jelölési információk meglétéért és azok pontosságáért. Például jelöletlen élelmi-

szer értékesítéséért az értékesítő is felelős, hiszen szakmai információk alapján tudnia kell, hogy az nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak. A csomagoláson feltüntetett adatok alapján az alábbiak szerint foglalhatjuk össze a felelősségre vonatkozó szabályt: Csomagoláson feltüntetve: A eset: Gyártja: ABC Kft. B eset: Forgalmazza: XYZ Kft. Gyártja: ABC Kft. C eset: Forgalmazza: XYZ Kft.

Az élelmiszer neve

Felelős:

Alkoholtartalom 1,2% felett

ABC Kft. XYZ Kft.

Minőségmegőrzési idő

XYZ Kft.

Nettó mennyiség

Mindezek mellett egyes élelmiszerfajták vagy -csoportok esetén további adatokat is kötelezően feltüntetendőként jelöl meg a Rendelet, amelynek részletes felsorolását a III. melléklet tartalmazza és az alábbi területeket érinti: 1. Bizonyos gázokkal csomagolt élelmiszerek 2. Édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek 3. Glicirrizinsavat vagy annak ammóniumsóját tartalmazó élelmiszerek 4. Magas koffeintartalmú italok vagy hozzáadott koffeint tartalmazó élelmiszerek 5. Hozzáadott fitoszterolokat, fitoszterol-észtereket, fitosztanolokat vagy fitosztanolésztereket tartalmazó élelmiszerek 6. Fagyasztott hús, fagyasztott előkészített húsok és fagyasztott feldolgozatlan halászati termékek {Ez már az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L 331., 2014. november 18.) megjelent helyesbített szövegezés.} 2014/3 GS1 világa magazin

27

Élelmiszeripar

Élelmiszeripar

A legtöbb kérdés és értelmezési igény az alábbi témák kapcsán merült fel az elmúlt időszakban: Felület, látómező, betűméret és olvashatóság A kötelező adatokat a csomagoláson vagy a címkén jól olvashatóan és a IV. mellékletben előírt betűméretek alkalmazásával kell feltüntetni, és az alábbi adatoknak egy látómezőben kell megjelenniük: • az élelmiszer neve; • az élelmiszer nettó mennyisége; • az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetében a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban. Az általánosságban használandó betűméretet az alábbi ábrán jelölték a Rendelet megalkotása során, ahol az Appendix szó x betűje magasságának legalább 1,2 mm-nek kell lennie. (Lásd 1. ábra!) Az alkalmazott betűméret és a kötelezően feltüntetett adatok az alkalmas felületek nagyságától függően a 1. ábra táblazata szerint módosulhatnak. A legnagyobb felület meghatározása nem okoz problémát négyszögletes vagy doboz formák esetén, a hengeres és kúp alakoknál a teljes felületet kell figyelembe venni kivéve teteje, alja, perem, nyak. Összetevők felsorolása Az összetevőket a csomagoláson vagy a címkén a megfelelő kifejezést – melynek tartalmaznia kell az „összetevők” szót – követően kell felsorolni. A felsorolásnak tartalmaznia kell az élelmiszer összes összetevőjét, az élelmiszer előállításakor mért tömegük szerinti csökkenő sorrendben. Az összetevők felsorolásától a Rendelet 19. cikkében meghatározott esetekben el lehet tekinteni, a lényegesebb elemek az alábbiak: • friss zöldség és gyümölcs • szénsavas víz, amennyiben a leírásában szerepel, hogy az szénsavval dúsított • erjesztett ecetfélék, amelyek egyetlen alapanyagból származnak • sajt, vaj, savanyú tej és tejszín, amennyiben

28

GS1 világa magazin

2014/3

A csomagolás legnagyobb felülete

Legalább 80 m2

Legalább 25 m2

Legalább 10 m2

10 m2 alatt

Minimális betűméret (x-magasság)

1,2 mm

0,9 mm

0,9 mm

0,9 mm

késztermékben jelen van, akár megváltozott formában is. Az összetevők felsorolásában ezek nevét olyan szedéssel (betűtípus, stílus, háttérszín) kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől, és ezt az összetett összetevők esetében is alkalmazni kell. A keresztszennyeződésekre vonatkozóan a Bizottság külön jogi aktusokat fog elfogadni. Az allergéneket akkor is jelölni kell, ha az összetevők felsorolása nem kötelező. Az allergének kiemelése, vagy jelölése csak akkor hagyható el, ha az élelmiszer neve egyértelmű utalást tartalmaz az érintett anyagra, vagy termékre.

Kötelező elemek

Minden kötelező

Minden kötelező

Minden kötelező

Név, allergén, nettó mennyiség, minőségmegőrzési idő

Tápértékjelölés

Kötelező

Kötelező

Nem kötelező

Nem kötelező

1. ábra

nem adtak hozzá az előállításukhoz szükséges anyagtól eltérő összetevőt • egyetlen összetevőből álló élelmiszer, amennyiben annak neve megegyezik az összetevővel, vagy lehetővé teszi az összetevő egyértelmű azonosítását A Rendelet következő, 20. cikke meghatározza azt is, hogy az összetevők felsorolásából mely elemek hagyhatóak el, pl. egyes, az adott élelmiszer előállítási technológiájához kötődő adalékanyagok és enzimek, segédanyagok, illetve az előállításhoz és/vagy csomagoláshoz felhasznált víz. Bizonyos élelmiszerek vagy bizonyos technológiával készült élelmiszerek esetében továbbá figyelembe kell venni a VI. és VII. mellékletekben foglaltakat is. Ezek az alábbi élelmiszercsoportokat érintik: • fagyasztott, vagy az értékesítést megelőzően fagyasztva tárolt, • az ionizáló energiával kezelt

• helyettesített összetevő vagy alkotóelem • hozzáadott víz a késztermék tömegének 5 %át meghaladja • a látszatra egy darabból, de a valóságban több darabból formázott húskészítmények, előkészített húsok és halászati termékek esetében • darált húsok • töltelékes húskészítmények A VII. mellékletben foglalt egyedi rendelkezéseket az összetevők tömegük szerinti csökkenő sorrendben való feltüntetésének meghatározásakor, az összetevőknek a saját neve helyett csoportnéven, illetve E-számukkal kiegészítve történő jelölésekor, valamint az aromák és az összetett összetevők megjelenítéséhez kell figyelembe venni. Allergének jelölése Kötelező feltüntetni minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó, a II. mellékletben szereplő anyagot vagy terméket, amely a

Tápértékek jelölése A tápértékek jelölése 2016. december 13-ig nem kötelező. A 2014. december 13-tól 2016. december 13-ig tartó átmeneti időszakban a tápértékjelölés még önkéntes, de ha feltüntetik, akkor már az új szabályok szerint kell megtenni. Amennyiben az állítások vagy vitamin és ásványi anyag hozzáadása miatt kötelező a tápértékjelölés, akkor is az új szabályokat kell alkalmazni. Az az alapelv, hogy a tápértékjelölést teljes egészében egyazon látómezőben kell feltüntetni a Rendeletben meghatározott feltüntetési sorrendben. Ha van elegendő hely a csomagoláson, akkor táblázatos formában, ha nincs, akkor a táblázatos forma sorrendjében felsorolásként is megjeleníthető. Nem lesz kötelező az átmeneti időszak után sem a tápértékek feltüntetése az alábbi esetekben: • nem előrecsomagolt élelmiszerek (de a tagállam előírhatja); • ha a legnagyobb felület 25 cm2-nél kisebb; • kistermelői és kézműves termékek; • V. sz. mellékletben felsorolt élelmiszerek. A 100 g-ra vagy 100 ml-re vetített átlagos értékeket kötelező megadni, ezen túl megadható egy adagra vagy egy átlagos felnőtt számára meghatározott referencia beviteli érték arányában is. A beviteli referenciaértékek a Rendelet XIII. mellékletében találhatóak meg. A következő oldalon található táblázat mutatja meg a tápértékek megjelenítésének módját, amely azt is mutatja, hogy mit kötelező és mit lehet feltüntetni. A lista és a sorrend zárt:


29

Élelmiszeripar

Élelmiszeripar

A 14. cikk szerint ugyanis a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő kivételével minden kötelező elemet a vásárlás befejezését megelőzően kell rendelkezésre bocsátani és feltüntetni a távértékesítést elősegítő anyagban bárminemű kiegészítő költség felszámítása nélkül. E rendelkezés értelmében tehát mind a webáruházak oldalain, mind a katalógusokban, akciós újságokban megjelenő információk december 13-át követően az élelmiszerek vonatkozásában ki kell, hogy egészüljenek a Rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatelemekkel.

Tápértékjelölés a 1169/2011/eu rendelet szerint Átlagos tápérték 100 g termékre kj/kcal energia zsír g amelyből - telített zsírsavak g - egyszeresen telítetlen zsírsavak g - többszörösen telítetlen zsírsavak g szénhidrát g amelyből - cukrok g - poliolok g - keményítő g rost g fehérje g só g vitaminok és ásványi a XIII. melléklet A. anyagok részének 1. pontjában megadott egységek KÖTELEZŐ ÖNKÉNTES

A GS1 Magyarország – többek között – azért hozta létre SafeBrand szolgáltatásrendszerét, hogy a webáruházakat működtető kereskedőket és azok beszállítóit segítse az előírt adatok elektronikus kommunikációját biztosító megoldással.

TovÁBBi iNFoRMÁciók Származási ország A származási ország vagy eredet helyének feltüntetése nem kötelező, de minden olyan esetben biztosítani kell, ha annak hiánya valószínűleg félrevezetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredetének helye tekintetében. Amennyiben viszont feltüntetik az élelmiszer származási országát vagy eredetének helyét, de az nem egyezik meg az elsődleges összetevője(i) származási országával vagy eredetének helyével, akkor az elsődleges összetevő származási országát/eredetének helyét is meg kell adni vagy eltérőként kell feltüntetni. Ez utóbbi szabályozás a végrehajtási rendelet megjelenését követően lép hatályba. Az élelmiszer-vállalkozó nevének és címének feltüntetése nem minősül származás vagy eredet megjelölésnek. A származási ország feltüntetése egyéb uniós előírások alapján azonban már most kötelező a marhahús, a gyümölcs és zöldség, a méz, a halak, az olivaolaj, a tojás, a bio/okö termékek és EU-n kívülről származó baromfi esetében. A sertéshús (frissen, hűtve vagy fagyasztva), a juh- és kecskehús (frissen, hűtve vagy fagyasztva) és a baromfihús (frissen, hűtve vagy fagyasztva) esetében a származási országnak

30

GS1 világa magazin

2014/3

vagy az eredet helyének a megjelölése 2015. április 1-jétől a 1337/2013/EU rendelet alapján kötelező (a közétkeztetés számára szántnál is).

nia a fogyasztó és a hatóság kérésére • nem számolható fel költség az információért a fogyasztó számára

Nem előrecsomagolt élelmiszerek A nem előrecsomagolt élelmiszerekhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozóan a Rendelet 44. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni. E szerint kötelező megadni az allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőket. Arról, hogy ezt milyen eszközök segítségével és milyen formában kell rendelkezésre bocsátani a tagállamok nemzeti rendelkezéseket fogadhatnak el. Magyarországon folyamatban van ennek kialakítása. Az eddig kialakult fő irányok szerint a fogyasztót írásos formában kell tájékoztatni arról, hogy az allergén információ elérhető: • jól látható helyen • egyértelműen megfogalmazott olvasható megjelenítéssel • az információközlés módjának pontos megjelölésével • az információnak a vásárlást megelőzően kell a fogyasztó rendelkezésére állnia • szóbeli közlés alapjául szolgáló dokumentumnak a helyszínen rendelkezésre kell áll-

Dátumok jelölése A dátumokat minden esetben kódolatlan formában nap-hónap-év sorrendben kell megjeleníteni. A minőségmegőrzési, fogyaszthatósági idő és a fagyasztás időpontjára vonatkozó részletes szabályokat, illetve kivételeket a Rendelet X. melléklete tartalmazza. Meddig lehet felhasználni a régi csomagolóanyagot? 2014. december 12-ig lehet felhasználni azokat a csomagolóanyagokat, amelyek nem tartalmazzák az e rendeletben foglaltakat, vagyis ezen a napon le kell csomagolni az érintett terméket, és a forgalomba hozott termék a minőségmegőrzési idő lejártáig vagy a készlet erejéig forgalmazható. Távértékesítés Fontos újdonsága a Rendeletnek, hogy a tájékoztatási kötelezettséget nem csak a termék csomagolására vonatkoztatja, hanem a távértékesítésre is.

A Rendelet alkalmazásában, értelmezésében segíthet "hasznos linkek" gyűjteményünk, illetve a Földművelésügyi Minisztérium honlapján e célra létrehozott fórum. A hasznos linkek eléréséhez olvassa le a QR kódot:

http://safebrand.hu/FTP/1169_2011_hasznos_linkek.pdf Írásunkhoz felhasználtuk a FM Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának, és a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának a Rendelethez kapcsolódóan különböző fórumokon elhangzott előadásait. Előadók: Laszlovszky Gábor – FM Élelmiszer-feldolgozási Főosztály, főosztályvezető; Szegedyné Fricz Ágnes – FM Élelmiszer-feldolgozási Főosztály, főosztályvezető-helyettes; Kovács Krisztina – NÉBIH Élelmiszer- és Takarmán biztonsági Igazgatóság, osztályvezető. z


31

Csomagolás

Csomagolás

vántartását, nyomon követését biztosító, az egyedi azonosítást, eltarthatóságot, származási helyet akár a fogyasztónak szánt kiszerelésen is egyidejűleg jelölő, és így a pénztárnál olvasható úgynevezett GS1 DataBar vonalkód típussal ellátott jelölés vagy címke bevezetése. Harmadrészt az online webáruházak megnövekedett információigényének és tájékoztatási kötelezettségének automatikus kiszolgálását, valamint a fogyasztók mobilon történő elérését támogató SafeBrand szolgáltatásrendszer. A Magyarországon egyedülálló SafeBrand szolgáltatás egy biztonságos adattár használatával lehetővé teszi a gyártóknak, hogy eleget tegyenek az uniós szabályozásnak miközben weben és mobilon is teljes körű tájékoztatást nyújthatnak fogyasztóiknak, növelve ezzel a márka iránti lojalitást és elégedettséget.

Információ a csomagoláson, információ a vonalkódokban A csomagolás több, mint egy védőburkolat a terméken. Számos hasznos, sőt a modern kereskedelemben elengedhetetlen funkciót lát el, melyekkel folyamatosan támogatja a globális ellátási láncok hatékony működtetését.

A

csomagolásnak amellett, hogy óvnia kell a terméket annak teljes életútja alatt a termék gyártójától vagy termelőjétől egészen a fogyasztóig, hatékonyan ki kell szolgálnia a szállítási, raktározási és árukezelési igényeket is. Az ellátási lánc teljes hosszában informatívnak kell lennie, majd a fogyasztóhoz érve előtérbe kerül praktikussága, vonzó és esztétikus látványa. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a csomagolásokkal szemben egyre növekvő elvárás, hogy miután csomagolási feladatukat befejezték könnyen előkészíthetőek legyenek az újrahasznosítás számára. Bizonyos esetekben a csomagolás a termék elengedhetetlen része; meghosszabbítja élettartamát, járulékos kényelmi funkciókat nyújt felhasználásához, kiszolgálja a vevő egyre szélesebb körű tájékozódási igényét.

kÖZéPPoNTBAN A FoGYASZTó A vevő napjainkra az ellátási lánc legfontosabb utolsó láncszemévé lépett elő, teljes joggal arra, hogy megismerje a termék származását és a hozzá kapcsolódó részletes információkat. A csomagolás – legyen szó akár fogyasztói, gyűjtő, vagy szállítási csomagolásról –, az áru és az információáramlás minden pontján fontos adathordozó szerepet játszik. Az információ pedig éppen úgy megjelenik a szöveges feliratokban és piktogramokban, mint a GS1 szabványos vonalkódokban. A vonalkódok és a vonalkóddal ellátott címkék elengedhetetlenek az ellátási lánc hatékonysága és átláthatósága érdekében. A hazai piacon is növekszik a lineáris és kétdimenziós kódok jelentősége és szélesedik alkalmazási területük. Így

A kiTeRjeSZTeTT cSoMAGoLÁSé A jÖvő az eddig ismert pénztári leolvasások mellett egyre inkább szerephez jutnak a belső folyamatokban, a raktár és - készletgazdálkodásban, a nyomon követésben vagy éppen a mobilon történő tájékozódás vagy vásárlás támogatásában.

eGYRe SZiGoRoDó SZABÁLYok éS eLvÁRÁSok

kecskés katalin Vállalati kapcsolatok menedzser

32

GS1 világa magazin

2014/3

Az élelmiszergyártók, forgalmazók és kereskedők újabb és újabb piaci, szabályozói és fogyasztói elvárásokkal szembesülnek nap, mint nap, ezen felül nem mindegy, hogy milyen technológiát alkalmaznak az élelmiszerbiztonság és a nyomon követhetőség érdekében. Az élelmiszerkereskedelem megkönynyítése érdekében olyan nemzetközi szinten is elfogadott szabványok és nyomon követési megoldások alkalmazásba vétele ajánlott, mint amilyenek a GS1 szabványmegoldások. Az élelmiszerkereskedelem hazai piacán jelenleg háromféle innovációs megoldás fut párhuzamosan. Egyrészt a logisztikai és szállítási folyamatokban a szállítási egységek nyomon követését

támogató egységes GS1 logisztikai címke, köznapi nevén raklapcímke alkalmazása, amely szabványos felépítésével és a GS1-128 típusú vonalkód megfelelő alkalmazásával képes egyszerre támogatni az áruátvétel, a készletezés, a raktárgazdálkodás és nyomon követés elvárásait. Másrészt a frissáruk, húsok és húskészítmények pontosabb készletnyil-

A csomagolástervezők és grafikusok számára eddig is kihívást jelentett, hogy a gondosan kialakított esztétikai és arculati elemek mellett a címke, vagy a csomagolás funkcionális és költséghatékonysági elvárásait is figyelembe véve, feltüntessék a kötelező és tájékoztató jellegű információkat, és a szükséges vonalkódot. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló új Európai Uniós rendelet meghatározza még a betűk méretét és az előírt adatok újabb körét is. Nem szabad megfeledkeznünk a GS1 vonalkód szabványos méretéről sem. Így aztán előfordulhat, hogy a fontos kiegészítő információknak már nem marad hely a csomagoláson. Köszönhetően az okostelefonok térnyerésének, napjainkra akár a hagyományos vonalkód, akár a 2D kódok kaput nyithatnak egy olyan adatbázisba, ahol a gyártótól vagy márkatulajdonostól származó hiteles tartalmak érhetők el. A kiterjesztett csomagolási információk között a márka biztosíthat felhasználási javaslatot, receptet, ajánlhat kapcsolódó terméket, hirdethet promóciót vagy éppen kedvezményes kuponhoz juttathatja a digitális fogyasztót. z


33

Corporate – vállalati rovat

Corporate – vállalati rovat

Új funkciókkal bővült a GS1 számkiadó szoftver Örömmel tájékoztatjuk Partnereinket, hogy októberben publikálásra került a Számkiadó szoftver (GS1 Magyarország számkiadó és nyilvántartó kliens szoftver)

új, 3.0 verziója!

A

szoftvert új funkciókkal egészítettük ki annak érdekében, hogy a felhasználók kényelmesebben és gyorsabban tudják használni. Az új funkciók a következők: z Az adatbázis esetleges törlésének, elvesztésének elkerülése érdekében új funkcióval bővítettük a szoftvert: a szoftver adatbázisa immár automatikusan menthető és visszaállítható az „Adat mentés”, és „Adat visszaállítás” elnevezésű gombokkal. Az „Adat mentés” gomb segítségével a felhasználó az általa megadott elérési útvonalra tudja menteni, míg az „Adat visszaállítás” gomb alkalmazásával a korábban megadott elérési útvonalról képes visszaállítani az addig rögzített GTIN azonosító számokat, illetve a termékhez kapcsolódó további információkat. Időszakos mentéseket alkalmazva ez

akkor lehet különösen hasznos, ha a felhasználónak sérül, vagy valamilyen oknál fogva törlődik az adatbázisa. z A szintén új „GS1 Dokumentumok” ikon egy, a szoftver könyvtárában elhelyezett szakmai dokumentumtár a Partnereink számára, hogy könnyebben elsajátíthassák a GS1 szabványok által nyújtott alkalmazási lehetőségeket. A regisztrációkor átadásra kerülő hasznos szakmai összefoglaló anyagaink tehát immár digitálisan is elérhetők a „GS1 Dokumentumok” ikonra kattintva, mely a szoftver indítását követően automatikusan megjelenik az Asztalon. z Módosítottuk a GS1 Globális cégprefix érvényességének kezelési funkcióját. A funkció lényege, hogy amennyiben a felhasználó korábbi GS1 Globális cégprefixé(ei)nek vagy

Megújult a GS1 Kezdőcsomag GTIN-8 azonosító számá(ai)nak felhasználási jogosultságát a GS1 Magyarország közreműködésével átadta más cégnek, esetleg törölte, vagy lemondott a licenckód használatáról, akkor a korábbi GS1 Globális cégprefixé(ei)ből képzett GTIN azonosító szám(ok) érvénytelen állapotú(ak) és inaktív(ak) lesz(nek).

N

em csak az újonnan belépő GS1 Partnerek számára fejlesztett Számkiadó és nyilvántartó kliens szoftver, hanem az ennek kíséretében biztosított ún. Kezdőcsomag is új formában, frissített tartalommal kerül immár átadásra Partnereinknek a GS1 jogviszony létesítésekor.

Az új kezdőcsomag neve GS1 START és a korábbi megoldáshoz képest praktikusabb formájú CD tokban már nem csak a Számkiadó szoftver CD-je található meg mostantól, hanem egy 24 oldalas kisfüzet is, mely lépésről-lépésre mutatja be a GS1 Szabványok világát.

Partnereinknek ebben az esetben lehetőségük nyílik kiválasztani a GTIN azonosító szám(ok) rögzítéséhez szükséges korábbi GS1 Globális cégprefixüket, és áttekinteni az ebből korábban képzett GTIN azonosító számo(ka)t, de új GTIN azonosító szám(ok) kiosztására már nincs mód. z Kibővült az alkalmazható karaktertípusok listája, így a jövőben pl. a Márkanév megadása során már minden karakter megfelelően jelenik meg az Excel táblázatban az XLS export funkció alkalmazásakor. z A „Partner adatok frissítése” gomb törlése került a rendszerből.

Bém Szilvia junior szakértő Azonosítók, GS1 vonalkódok

34

GS1 világa magazin

2014/3

További hasznos információkat találnak Partnereink az alábbi oldalon: http://www.gs1hu.org/szamkiado-szoftver.html


35

GS1 Story válogatás a vonalkód hazai történetéből. GS1Lib GS1 szabványok a digitális világban. fókuszban. digital world

Recommend Documents