GÖRÖG KATOLIKUS december 22. I. (XIV.) évfolyam 46. szám. SZEMLE

ngs, ftdő Rohály Ferenc dr. úr Makó, Apponyi V u . 27

GÖRÖG KATOLIKUS 1942. december 22.

I. (XIV.) évfolyam 46. szám.

SZEMLE

A

MAGYAR

GÖRÖG-KATOLIKUSOK

TÁRSADALMI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza,

ÍO. s i ó m

postafiok

Kárpátaljai szerkesztőség: UNGVÜR, Rák6CZÍ-U. 46

ORSZÁGOS

ÉS

HiTBUZGALMI

FŐSZERKESZTŐ: dévidhózi

SZÖVETSÉGÉNEK

MEDVIGY ISTVÁN

HIVATALOS

LAPJA

HETILAP

FELELŐS SZERKESZTŐ:

dr. GRÓH ISTVÁN

Karácsonyi tanszék

birtoklása nélkül nincs krisztusi élet és nincs Krisztus-követés. Erre tanít Ő itt engem. Sokan állják körül a kará- a kevélység ütött rajta, a legElrejtettségének alázatossága csonyfát, annál kevesebben a mélyebb alázatban lép közénk. az alázatos pásztorokat tünteti jászolt. Mindenki siet kihaszAz érzéki élvezetekbe sü!y- ki, hogy futáraival tudomásukra nálni a megszületett Üdvözítő lyedt világ közepette ott piher adja jöttét. íme az alázatosság világgazdagságát földi teremt- a legszűzibb lelkektől körű véve kitüntetése már itt, mely oly ményeiben, de alig is valaki áll már akkor. Kiválasztásukkal n> , c igen kedves előtte és sórsának Vr* ... iy._rJ.vT megosztását 'jelenti a demöhi lát körülállja a karácsonyi szent az Ég és Föld ékessége és hogy nagyra vágyással, kevélységgel éjben. Mindig szívesebben kik között érzi jól magát. szemben. p ihentetik meg az emberek Királyi bölcső helyett jászol, Közénk jött, mint világhódító, szemüket az ajándékok bőpuha párnák helyett kemény világszabadító, világtanító, világségén, mint az Isteni kisded szalma, királyi pompa helyett bíró a végletekig ellenkező megsorsának szegénységén. Mi azonrozoga istálló, királyi paloták jelenéssel és eszközökkel, mint ban e kevesek közé álljunk be kandallója helyett zord, hideg a világ hatalmasai szoktak nagy és nézzük a csodát, mely elénk decemberi éj metsző, hideg szele, feladataiknál. Ezzel mutatta meg tárul itt: márványoszlopos, — hódoló, ünneplő világnagyok legfényesebben, hogy Isten, ki aranydús keleti iskolák híres helyett csak állatok és egyszerű mindent véghez is visz isteni tanszékei helyett istállót választ, őrzőik, a pásztorok veszik körül erővel. Tanát csak tiszta szívek, s katedrának benne a jászolt, Őt. Ez a szegény Krisztus és a az alázatos lelkek, a lelki szeígy mutatkozik be a világ minsorsában megszentelt, kitünte- gények értik m e g : az éjben denttudó bölcsessége. Tanítását tett, égi nemességre emelt sze- meghirdetett békéjét csak ezek tettekkel kezdi meg. génység, melynek legalább lelki kapják. (Sz.) Pólyásgyermek alakjában lép közénk, ki mindeneket teremtett és mindeneket bír. Mégis O a legszerényebb, a legalázatosabb és a legyámoltalanabb gyermekként kezdi meg a világ újjáalakítását, melyet kiforgatott mivoltából az önző bírvágy, a romboló kéj. A fenti címmel cikk jelent meg azonban tőlünk senki rossz néven, A legmegvetettebb gyermek, a Református Elet nov. 14-i szá- nem tartjuk evangéliuminak azt a még emberi hajlékból is kizárt, m á b a n . Lényege : a hittani egye- gondolkodásmódot, mely — amikor amilyen ebben az órában nincs sülés helyett a szeretet uniójával a testvéri jóviszony felületi unióján túlmenőleg a lényegről van szó — még egy a földön, a legalázato- kell beérni. azonnal értetlenre veszi, hogy lehetne Hangoztatjuk: a „szeretet uniójá"-t, sabban elviselt kitagadottságban beszélni hitbeli és egyházszervezeti a testvéri összefogásokat katolikusok hozza a gyógyírt, 0 , minden és protestánsok között társadalmi egységről is. Mi, görögkatolikusok, a „híd" népe, élet szerzője, Ég és Föld ura, vonatkozásban mindenkor, de ma különösképen szükségeseknek tartot- sohasem csináltunk belőle titkot, Istene, hogy meggyógyítsa az tuk és tartjuk. Ez is valami a Krisz- hogy az uniót mindig az egyedül emberi lélek halálos sebét, mit tusban való egységből. Ne vegye komoly alapon, a legtökéletesebb

Lehetséges-e katolikus és protestáns egyházak egysége

Előfizetési díj 1 evre: 5 pengő. Egyes szám ára 10 fillér.

Postatakarékpénztári csekkszám: 44.981.

hitbeli egység alapján tartottuk megvalósíthatónak, mind a magunk, mind a mások számára. Egyházfegyelmi berendezkedésünket és ősi színpompás szertartásainkat megtartottuk, mert ez csak gazdagítja a katolikus egységet; de ahol az „egy a szükséges"-ről volt szó, nem hallgattunk a testre és vérre; amikor „inség lőn a tartományban", a tékozló fiú megtalálta az utat vissza az atyai házhoz s a hangra, mely hívta vissza a hit egységébe, nem felelte: „Sajnos, ez osakt a »'¿¿i úailamot próbálja újra hangszerelni. A régi tétel: „adjuk fel külön életünket." Nem nehéz ugyanis belátni: a felől, hogy a „dallam" régi, lehet igaz is, amint a Református Élet is a görög bölcs többezeréves meglátásának idézésével próbál kitérni a „régi dallam" elől. Sohasem mondtuk, hogy minden „régi dallam" helyes. Hanem, hogy helyességének kritériuma egyszerűen az igazság. Aminthogy az újítás sem hordozza magában a helyességet, csak azért, mert újítás és mondjuk — mert a „középkor sok fényével és döbbenetes árnyékaival" elmúlt, hanem szükségszerűen alá kell vetnie magát az igazságon való lemérésnek. Igaz, lehet itt ugyan pilátusi módon kitérni: „Mi az igazság ?" Akik azonban hisznek az igazságban, annak örök, változhatatlan, magasabbrendűen sugárzó és parancsoló, lenyűgöző erejében, sőt megismerhetőségében és pedig evangéliumi megismerhetőségében, azok tudják, hogy szükségszerüleg vannak többezeréves és minden időkre szóló „dallamok" (micsoda értelmetlenséggé válnak itt ezek a vonatkozások „régi" és „új") és nem képzelik, hogy amikor a történelem elnyelte a középkori egyházból, ami benne csak középkori volt, a minden időkre szólót is elnyelte. Nem, aki feltétel nélkül hisz az igazságban és pedig az evangéliumi igazságban^ az nem beszélhet oly frivolul az Egyház egységéről, hogy az tulajdonképen nem is bo-\ rítja fel a katolikus és protestáns egyházak különállása, mert azok csupán millió és millió emberi lélek szükségleteinek kielégitői. „Olyan különbség van a kettő között — írja a Református Élet cikke — (ez

9.

GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE

itt nem értékelés, hanem megállapítás) mint a gyermek és a felnőtt között." A „kétféle lélek" megvan, a katolikus hívők soránban emkülönben, mint a protestánsokéban, s a lélektani típusok termelhetnek ki imádkozási módszereket, szerzeteket, iskolákat, de nem tehetik Efezusban eggyé azt, ami Korintusban kettő. Vagy pedig..? A Debreceni Protestáns Lap ból értesültünk, hogy a romániai német lutheránus egyházba Staedel püspök új rendet vezetett be, mely megszabályozza a hitvallási és igehirdetési szabadságot s az iskolákat és ez egész nevelési gépezetet átadja a népi csoportnak. A konzervatív lutheránus körök az egyház nagyszebeni nagygyűlésén fejezték ki, hogy az új rend által veszélyben látják az ágostai hitvallást. Staedel püspök az ellenvetést a következőkben utasította vissza: Nincs korlátlan hitvallási szabadság; az egyház nem helyezkedhetik dogmái érinthetetlenségének álláspontjára, mert magának a protestantizmusnak szellemében is az Ágostai Hitvallásra azt állítják, hogy annak időleges értéke van és hogy Luther szellemében történik az, hogy az Ótestámentum helyére a német, illetve germán erkölcsi értéket és a német nemzeti szocialista rendet teszik . . . (Meg kell jegyeznünk, hogy a lap minden kommentár nélkül hozta ezt a hírt és Staedel püspök érvelését egyszerűen „érdekes"-nek tartja.) Hát igen, vagy ide lehet jutni, vagy elismerni, hogy Krisztus minden időre szóló tanítást hozott a világra és nem ezerféleképen magyarázható tanért testesült meg és feszíttette magát keresztre s az ezerféle, homlokegyenest ellenkező tanítás nem holmi jámbor pszihológiai alkatkülömbség, hanem aki ezt állítja, gúnyt űz az „egy Úr, egy hit, egy keresztség" (Ef. 4, 5.) szentségéből. Aki relatív hitigazságot állít, nem akarja tudni, hogy az evangéliumban „nincs : Igen és Nem. Istennek fia, Jézus Krisztus, ugyanis. . . nem lett Igen és Nem, hanem az Igen lett ő b e n n e . . ( K o r . II. 1, 1819.) S ezért kér az apostol a mi Urunk Jézus Krisztus nevére : hogy mindnyájan ugyanazt mondjátok és ne legyenek köztetek pártoskodások; hanem legyetek tökéletesen egyek ugyanegy értelemben és ugyanegy véleményben. (Kor. I. 1, 10.) Ez az apostol óhaja és az evangélium álláspontja. S a katolikusEgyházon kivül álló ' keresztények számára csak két eshetőség kínálkozik: vagy túltenni magát ezeken az igéken Staedel fentebb idézett eljárása szerint, vagy kezében szoritva az I'ást, vallani, hogy az „minden időre" szóló igazság, amelynek értelme a világ végezetéig egy és örök. S aki ezt vallja, az, ha még nem találta is meg maradéktalanul az igazságot, legfőbb eszményének tartja s nem fog készíteni pótló elméleteket az „egy Egyházban" megférő, külön hitbe kifejlő külön pszichékről. Lehetséges-e az egyházak egyesülése ? A görögkatolikus egyház léte bizonyítja, hogy igen. De csakis ezeken a mélyalapokon. Az egy igazság jegyében. Dr. Lelkes István.

Hűséges az Isten és nem fogja megengedni, hogy erőtökön felül szenvedjetek kísértést, hanem a kísértéssel együtt a kimenekülést is megadja, hogy elviselhessétek. (Kor. I. 10, 13.)

Á hajdú dorogi Görögkatolikus Líceum bemutatkozó szereplése Hajdúdorog, 1942. december 5-én. Pirosbársony sapkás fiúk szaladgálnak a községben már kora reggel. Nagy sürgés-forgás. Mi történhetik itt, hisz' ez aránylag szokatlan jelenség. Pillanatnyilag olyan a község, mint egy megoolygatott hangyaboly. Hála Istennek, elérhettük azt az időt is, hogy egyetlen gör. kat. tanítóképzőnk a nyilvánosság előtt is bemutathat komoly munkájából valamit. Okosan gondolta el a vezetőgárda az előadás megrendezését. A képzősök — büszkén mondhatjuk, hogy adtak a falu népének gondolatot, kulturát és egyúttal szórakozást is. Estók Bertalan igazgató jól mondotta, hogy előadásunk vezérfonala a nagy és komoly gondolatoknak, víg könnyed eseményekkel való elegyítése. A vezetőgárda vállalta ezt a nehéz feladatot, pedig mi sem lett volna könnyebb, mint egy tarka előadás összeállítása. A helyi viszonyoknak megfelelően, a képzősök nagyon ügyesen oldották meg a feladatukat. Egymásután peregtek a frappáns számok. A hálás publikum jól érezte megát, annál is inkább, mert különböző ajándékokat és szeretetcsomagokat osztogatott a jó Szent Miklós bácsi. Érdekes volt, hogy az előadás tartalma érintette a magyar nép széles rétegének minden problémáját. Szerepelt az örök ellenség Luciferkó személyében, — a bolygó zsidó, a mai kor mentalitásával felruházva, — helyi jellegű hibák, — "természeteden— nuadsg^i&t megfelelően adagolva és megfelelően szinezve. De a sötét és hazug gondolatokkal szemben, az Isten szolgája, a pap állott — kezében lámpással és kereszttel; a kereszttel a beteg lelkeket, a lámpással pedig a sötét szemeket világosítja fel és vezeti a helyes útra. Az előadás közepén egy hang szólt az ünneplő közönséghez. Ez a hang a Magyar Jövő hangja volt. A hang messziről jött, — messziről — a végeláthatatlan szovjet pusztákról, a mi katonáink tói, a mi szeretteinktől. Figyelmeztette a hallgatóságot, hogy legyenek méltók hős katonáinkhoz, akik fagyban, hóban, sárban, lelkük minden erejével, a magyar lélek csodálatos lendületével harcolnak értünk és a szebb magyar jövőért. Észrevettük, hogy ezek a képzősök mély és kitörölhetetlen nyomot hagytak a magyar testvérek lelkében. Mert a hatás és a siker olyan nagy volt, bogy az előadást háromszor kellett megismételni. A hála és a köszönet a kedves estéért a vezetőgárda, illetőleg a lelkes igazgató úr felé száll. Büszkén elmondhatjuk, hogy a bemutatkozás a várakozáson felüli volt. Az előadás végén Estók Bertalan igazgató a következő szavakat intézte a közönséghez : „A mai első nyilvános szereplésünk — szeretném, — ha utat nyitna iskolánk és a telnőtt társadalom közt. Szeretném, ha a közönség felé nyújtott kezünket mindig érdeklődéssel és barátsággal szorítnák meg. Szeretném, ha a mi kis közösségünk és a társadalom összekapcsolódása közelebb vihetne bennünket, valamenynyiünket a nagy egyetemes magyar és népi célok építéséhez. Szeretném azt is, ha úgy tekintenének isko-

lánkra, mint a magyar grékus társadalom nagy Ígéretére, mindnyájunk közös kincsére. Azt is szeretném, ha iskolánk minden kiállása közt ez a nap volna a legnagyobb. Ez a nap, melyen a legnagyobb mai Magyarországgyarapító Horthy Miklós Kormányzó Urunk és iskolaalapító Püspök Urunk névünnepét ünnepeljük. Legyen ez a nap az első magyar gör. kat. tanítóképző hagyományos

1942. december 22. ünnepsége minden időkben. A nagyszerű szavak át meg átjárták lelkünk minden berkét. Éreztük, hogy itt ezen az előadáson egy sokat-igérő iskola és egy igazi, tiszta nép kézfogása történik. Ereztük a kézfogáson keresztül a testvéri szív minden melegét, minden szeretetét. Hisszük, hogy nem fogunk csalódni ebben az ünnepélyes kézfogásban. Hisszük, hogy hivatva lesznek ezek a Jövő görögkatolikus magyarjai, — vallásukért kiállni, testvéreinket magukhoz emelni és hazánkhoz, a magyar földhöz ragaszkodni. Isten áldását kérjük a további m u n k á j u k h o z !

Szamosujvári

Szilveszter

Tibor.

Tudományos ¿codattnutoU ^coUémai c. cikkünkhöz (néhány értelemzavaró sajtóhiba ellenére) igen értékes hozzászólásokat kaptunk s szellemi igényekkel bíró olvasóink erőteljesen sürgetik a felvetett terv mielőbbi végrehajtását. Sőt két lelkes hittestvérünk: Béres János nagykanizsai állami iskolai tanító és Szmandray János esperes-lelkész, csatlakozását is bejelentette. A jóleső sürgetésnek örömmel teszünk eleget s tudományos irodalmunk problémái iránt érdeklődéssel viseltető hittestvéreink figyelmébe ajánljuk a következőket: A Qörögkatolikus Szemle a magyar görögkatolikusság tudományos kultúrájának fejlesztése és terjesztése érdekében akciót indít. Az akcióhoz csatlakozók kötelezik magukat évi 5 P befizetésére a Szemle csekkz? miája javára s ezzel ^ z e i n b e n j o got nyernek arra, hogy az alább felsorolt művekből 10 pont (10 P) értékű könyvet válogathassanak ki, amelyek aztán díjmentesen fognak címükre megküldetni. A csatlakozás levelezőlapon jelentendő be s ugyanakkor közölhető a kiválogatott könyvek jegyzéke. A könyvekkel együtt a kiadóhivatal csekket küld a megrendelő cimére, amelyen az 5 P évi járulék befizethető. Amennyiben valaki 10 pontnál nagyobb értékű könyvet vásárolna, minden további pontért 1 P helyett 50 fillért tartozik fizetni, aki viszont 10 pontnál kisebb értékű könyvet vásárolna, azt egy év múlva illeti meg a jog a hiányzó pontok levásárlására. A megrendelők részére eddig a következő művek állanak rendelkezésre : Bacsóka Béla: Az időszakos,, birthcontroll* erkölcsi megítélése. 4 p. Cselényi István: Ismerési fokok és módok Sz. Tamás Summa Theologica-jában különös tekintettel az a n gyalokra. 4 pont. Csoba J á n o s : A bűn súlyosságának kérdése a keleti szentatyáknál. 4 pont. Csobay A n d o r : A szenttéavatás dogmatikai értékelése. 4 pont. Korcsinszky G y ö r g y : A modernizmus és az egyházi hierarchia. 4 p. Kovordányi László : Egy szín alatti áldozás a görög egyházban. 1 pont. Krajnyák G á b o r : A gör. kat. egyház Magyarországon és a szent unió. 1 pont. P a p p György: A magyarság és a bizánci kereszténység kapcsolatainak kezdetei. 4 pont. Papp György: Szabolcsi gör. kat. paróchiák. 1 pont. Papp György: A munkácsi p ü s pökség eredete. 2 pont.

Papp György: Adalékok De C a millis József munkácsi püspök m ű ködéséhez. 1 pont. P a p p György: Az ungvári unió időpontja. 1 pont. Papp György: A magyarországi gör. kat. püspökségek s a relatia dioecesana kötelezettsége. 2 pont. P a p p György: Voci romene contro la diocese di Hajdúdorog, 3 pont. Papp György: A mohácsi Miatyánk. 1 pont. P a p p György: A hajdúdorogi egyházmegye területváltozásai. 1 pont. Papp György: Magyarország prímása és a gör. kat. egyház. 5 pont. P a p p György—Gerencsér J. — Ivánka E.: Görögszertartású magyarság. 2 pont. Rohály Ferenc: A liturgia az unió szolgálatában. 1 pont. Rojkovich r?/,ván: Az emberi történés a próféfcJK szemében. 4 pont. Összesen 20 mű 50 pont értékben. Rövidesen azonban további m ü vek állanak k. olvasóink rendelkezésére. Mivel a felsorolt művek egyikébőlmásikából kevés példány áll rendelkezésre, ajánlatos a 10 pont kimerítése után feltételesen további m u n kákat is megjelölni. A csatlakozást és megrendeléseket tisztelettel kérjük a Szemle szerkesztőségének cimére (Nyíregyháza 50. sz. postafiók) küldeni.

A csillag, mely egykor az újszülött Megváltó jövetelét jelezte, csodálatosan ott ragyog húsz évszázad óta a kereszténység egén. Háborogjanak bár a nemzetek és szövetkezzenek a népek Istenük és a Messiás ellen (Zs. 2, 1—2.), a világ viharai között se hanyatlik soha fénye, a mult, a jelen és a jövő hatalmában van. Arra int, hogy ne essünk kétségbe soha: ott ragyog a népek fölött akkor is, mikor viharok tombolnak és félelmetes örvények kavarognak földünkön, akár a háborgó tengeren, pusztulást és nyomort okozva mindenütt. A csillag fénye a biztonság, a remény, a rendíthetetlen hit és az élet fénye, mely a Megváltó végső győzelméről biztosít, mikor elárasztja majd a világot a kegyelem és a lelki béke és dicsőség részesei lesznek mindazok, kik a természetfölötti kegyelmekig emelkedve képesek arra, hogy Isten fiaivá legyenek, mert Istentől születtek újjá. (A Szentatya mult év karácsonyán tartott beszédéből.)

1942. december 22.

Betlehem csodálatos titka Még sohasem történt oly csendes, -elrejtett esemény, mint az isteni Kisded születése. Távol, Keleten, egy kicsiny város kapuján kívül, rozzant istálló szalmáján fekszik egy tehetetlen, piciny csecsemő, két, túláradó örömtől fényben csillogó szempár tekint reá, állatok lehelik reá a hiányzó meleget, ki tüzet jött küldeni a földre, halványan pislákoló olajkanóc ad gyenge világosságot annak, aki a világ világossága. É s ez a végtelenül szegény, elrejtett esemény mégis a világtörténelem legnagyobb és legfontosabb eseménye, megváltásunk és üdvözülésünk kiindulópontja, amelytől az éveket, a korokat számítjuk. Mennyi látszólagos ellentét, bámulatos titkot rejt magában az a betlehemi istálló ! Már ott világossá válik az isteni kijelentés : „Az én utaim nem a ti utaitok, az én gondolataim nem a ti gondolataitok !" Ami az emberek szemeiben a legnagyobb érték, ami a történelem folyamán megistenítve lett, az Isten megszégyenítette és elvetette isteni Fia által. Mivel az emberek földi kincsek, vagyon, pénz után törtetnek és ebben látják minden életcéljukat, azért született Jézus szegénységben. Betlehemben az arany értékét vesztette és a szegénység többé nem lett átok. A vagyon csak úgy hoz áldást, ha az irgalmasságra is jut belőle. Szegény vagy, kevesed vagyon. tekints az isteni Kisdedre, és tekintsd benne gazdag tetvéredet. Munka és szorgalom által földi kincsekre tettél szert, hallgasd a Megváltó kérdő szavát: éhes voltam, adtál ennem ? szomjaá' voltam, adtál innom ? mezítelen voltam, felruháztál ? Amit a legkisebbnek atyámfiai közül cselekedtetek, nekem cselekedtétek. Betlehemben a büszkeség trónját vesztette, nem tudósok jönnek először a jászolhoz, azok blazirtan fejüket csóválták volna. Egyszerű, alázatos pásztoroknak mutatja meg magát a drága Kisded, akinek mosolygó szemeiben az örök bölcseség fénye sugároz, amely mellett minden emberi tudomány gyenge tapogatódzás. Az igazi tudás szerénnyé, egyszerűvé, alázatossá tesz, mert mindig a véges elme korlátaiba ütközik, míg a hamis, látszólagos és téltudás beképzeltté és kevéllyé tesz. A betlehemi jászolnál megtanuljuk az igazi bölcseség és tudomány ábécéjét, és a dolgok igazi értékelési rendjét, amely az Üdvözítő szavaiból kiindulva így hangzik : „Mit használ az embernek, ha az egész világot is megnyeri, lelkének pedig kárát vallja!" Betlehemben trónját vesztette a hatalom, a nyers erőszak. Tehetetlen, gyenge Kisded fekszik a jászolban, pedig kezeiben mindenható ha-

3

GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE talom rejlik. Az a legázoló erőszak, amely rendesen a hatalom előtt jár, a nem csupán kincsek, hanem emberek felett is erőszakot gyakorló hatalmi vágy nem érvényesülhet Betlehemben és Isten országában. Új hatalmi törvény kezdődik itt: Úr akarsz lenni és első sokak között, légy szolga és utolsó mindenki közül, mert nem az erőszakban és hatalomban van az igazi nagyság, hanem az áldozatban, a lemondásban, az önlegyőzésben. A testi erő, durvaság leteperhet testileg gyengéket, de alulmarad a lélekküzdelemben,

hol a megvetett passziv erők, a szelídség, türelem, lemondás, önfeláldozás és alázatosság aratnak győzelmet és nyernek elismerést, pálmát az örök Bírótól. Az isteni Kisded elől elmenekül a pénzmámor, a tudománygőg, a hatalmi mámor. Nem léphetünk eléje ezekkel a szenvedélyekkel, ha látni és birtokolni akarjuk Betlehem csodálatos titkát, a mindenkor boldogítani tudó szegénységet, a hit bölcseséget, az áldozat és alázatosság értékét.

Itt az alma:

Vagy nem lehet-e nyíltan kérdezni, hogy azok előtt az emberek előtt, akiknek házasságuk gyümölcseképp az egyház és haza erősítésére gyermekeket kellett vállalniuk és ezt nem akarták, vagy csak az egykéig jutottak azért mert kényelmetlen, mert sok bajjal jár, ezek előtt a szülők előtt hol van az Isten ?. . . Sajnos a borulat mögött! A borulat mögött volt az Isten azok előtt a haragtartók előtt is akiknek békülniük kellett volna, mert az Úr arcából a szerető megbocsátás nézett volna rájuk. De ezt nem akarták ! A borulat mögött volt az Isten, ahányszor esdő szóval jöttek kérni segítséget az emberektől és ez a k é rés kemény szivre talált. Amikor a parancsokat meg kellett tartani, templomba menni, imádkozni vagy böjtölni kellett . . . a hazug ember mondta . . . ez nem kellemes, ezt nehéz megtartani, nem v a gyok képes. Igy került Isten itt is a borulat mögé. Hány család van, de hány magát kereszténynek tartó család van még ma is, ahol Isten a borulat mögött v a n ? És a Te életedben olvasóm hol van az Isten ?

egyétek!

Most az őszben, ha lihegve kergetőzik a szél — s az éjszaka csahol: láthatatlan vadálat. . . Magamba nézek s látom : a régi bánat szorongva keresi helyét szivemben s acél — kemény ujjait belém mártja, míg kint zúgva zokog a szél. Érzem : maradt valami a régi magamból: lelkembe pályázva és sejtjeimbe rejtve — Ó talán ifjú ajkamnak friss piros szirma S megbújt a hervadástól szemem zöld csilláma s ujjaim hegyének finom rózsaszín selyme, mely gyermekeim édes arcához remegve simult egykor s attól lett mindnek meleg, édes álma. Maradt. . . ó, hangom zenéjéből is maradt még, csak egy árnyalattal mélyebb most muzsikája. . . s nem ifjúi dalt zeng, de meséket duruzsol, csodás tündér-mesék •&/ ar.y várába zárja lehelletét is.. . és ámuló gyermek-szemek csüggnek ajkamon megint. Pattog a tűz. Osz van. Izzó a kályha. Lám, mit vesződjem a múlttal ?. . . Ami maradt még belőle : játszón vele az ősz s a tünt remények. .. Fájdalmát temesse hullott levelek halma — Lám, kezemben az ősz gyümölcse: piros alma! Kis unokáim, gyertek! Had meséljem mesémet, Hangom zenélje Csipkerózsika álmát és itt az alma : egyétek. Tartally

tői, akihez közelednie kellett, mert Istent a borulat mögé helyezte. Amint Bábelben az emberi gőg tornyot akart építeni, hogy Istenhez érjen, úgy a mai ember azért emelt spanyolfalat, hogy Istent kizárja az életéből. Még névleg emlegeti b a j á ban fájdalmai között, de mindennapi életében már nem akar tudomást venni Istenről.

Ilona

Isteo a borúlat nyögött

A Megváltó eljövetele előtt ott volt a borulhat Isten és ember kő zött. Az akkori ember sóvárgó lélekkel várta az Isten közeledését. Ma is ilyen vészes borulat száll a háború romjain összedőlt házak, összeomlott életek és összetört lelkek ezrei vergődnek. Jöjj testvérem építsünk utat a könnyek, a bűnbánat könnyeinek felhőjéből, hogy a reánkszakadt világégésben a inegpróbállalások idején azzal a tudattal járjunk, hogy nem vagyunk egyedül, amikor az a láthatatlan nagy teher egyre nehezebb lesz, hanem életünkön átságárzik a próféta szava. Nem félünk és nem rettegünk, mert velünk az Isten !

Dr. Vatamány

Albert.

Budapesten

0 A mai ember lelkére egy idő óta valami láthatatlan nagy teher nehezedik. Bárhova menjen is, mindenüve vonszolja magával ezt a terhet. Vele megy ez, ahóvá beteszi lábát. Úgy kiséri ez, mint súlyosan megtámadott embert a gyógyíthatatlan betegség. Nem tud tőle szabadulni. Nincs is erre orvosság mondják egyesek és igy okoskodnak tovább: Nem is lehet és nem is kell ezen csodálkozni, hogy ez igy van, mert ennek is megvan az oka. Itt élünk — mondják tovább — egy lángba borult világban, ami éppen elég gondot okoz. Azt vesszük észre most ez hiányzik, mikor pedig éppen arra lenne szükségünk, amit nem tudunk beszerezni, tehát ez az oka mindennek. Valóban ez lenne az igazi oka annak, hogy annyi ember jár görnyedt vállal ennek a láthatatlan tehernek súlya alatt az élet országút-

ján ? Feleljen helyettünk az a kis első elemista, aki csak november végén jött először iskolába és véletlenül felelnie kellett erre a kérdésre : Hol van az Isten ? Egy pillanatig meglepődötten nézett, hogy őt is lehet kérdezni, de aztán hirtelen nekibátorodva felelte, mint aki nagy bölcsességet árul e l : Isten a borulat mögött v a n ! A többiek mosolyogva javították ki a feleletet nem is sejtették, hogy a kisgyermek szájából, mint hegyoldalból kristálytiszta forrásvíz, úgy buggyant elő a mai ember életét annyira jellemző aranyigazság, hogy Isten sokak számára a borulat mögött van. Egyben találó felelet éppen arra a feltett kérdésre, hogy miért tartja oly nehéznek szinte kibirhatatlannak a mai ember az életet ? Nem azért mert háború van és egyben másban hiányzik valami. Hanem, mert egyedül érzi magát a bajban, eltávolitotta magát at-

a VII., Rózsák-terén és a II., Fő-utcában levő paróchiális templomokon kivül vasárnaponként gör. kat. szentmise van a miseközpontokban: XIII. ker. : a helyőrségi templomban; XIV. ker.: a Telepesutcai iskolában; XI. ker. : a Kruspér-utcai kápolnában és Kőbányán a lengyel templomban. Islen görbe vonalakon is egyenesen tud írni. (Portugál közmondás.)

4.

GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE

Egy tábori lelkész naplójából

Jíi ismeri még

A tábori lelkész munkája minden küzdelem ellenére annyira telve van szép és magasztos eseményekkel, hogy azokat csak érezni lehet, de leírni nem. Egyik vasárnap tüzéreinknek is miséztem. Tüzéreink a szentmise idejéről előre értesültek és mikor megérkeztem hozzájok, alig találtam szavakat a meglepetéstől. Valamenynyien szépen, fegyelmezetten álltak, ruháikról is le lehetett olvasni az ünnepi hangulatot. Körültekintettem, s nem győztem eléggé gyönyörködni az oltár választékos elkészítésén. A tábori oltár a lövegek közé volt szépen behelyezve és mezei virágokkal feldíszítve. A hátsó rész közepéből hatalmas kereszt emelkedett ki sárga és fehér virágokkal díszítve. Gyertyatartóul a lövedékek hüvelyei szolgáltak saját készítésű viaszk gyertyákkal. Az oltár egyik oldalára szószéket, a másikra gyóntatószéket állítottak, szépen befonták zöld fűvel és a felső részt teletűzdelték virágokkal. Mivel a szentmise nyilt terepen volt, hogy légi veszély ellen is biztosítsák magukat, kissebb nagyobb zöld galyakat földbe szúrva, beültetve egész kis erdőt rögtönöztek. Ilyen körülmények között csak ritkán van alkalmunk szentmisét mondani. Legtöbbször sötét, katakombaszerű bunkerekben, géppuska fészkekben, könnyebben megközelíthető házakban, sőt volt eset, hogy más biztosabb hely hiányában szovjet repülőbomba tölcsérében végeztem szentmisét és osztottam a szentáldozást. A most dúló háborúban a tábori lelkész élete éppen úgy veszedelemben forog, mint bármelyik más, első vonalban szolgálatot teljesítő honvédé. Egyik első pénteken katonáink az oltári jobb helyhiányában egy omladozó ház nyugati fala mögé állították fel. Az ellenség ennek ellenére is könnyen átlátott bennünket. Alig kezdődött meg a szentmise, már is megszólalt az orosz géppuska és — hála Istennek — csak egy könnyebb sebesülést okozott. Másik alkalomkor szentmise közben repülő támadást és aknatüzet kaptunk. Ez a nap különben sokáig emlékezetes lesz, mert a szerencsétlenség szinte elkerülhetetlennek látszott. Az ütegparancsnoknak arra a kérdésére, hogy mit csináljunk azt válaszoltam, hogy cselekedjenek a legobb belátásuk szerint, én maradok. Erre, ha a földhöz lapulva is, de mindenki a szentmise közelében maradt é s hála Istennek nem történt semmi baj. Hogy milyen gondolatokkal távoztak katonáink nem tudom, azonban föltételezem, hogy többet ért sok prédikációnál. Azoknak számát pedig, amikor szentmise alatt ellenséges repülők szállnak el felettünk meg se lehet mondani. A jó Istentől ilyenkor mindig csak egyet kérek, hogy szentmise közben ne érjen bennünket bombatámadás. Eddig megőrzött és hiszem, hogy ezután is velünk lesz. Valahol Oroszországból, 1942. november 7.

Juhász

Dénes

gör. szert. rk. táb. lelkész. Táb. posta: 229-/36.

ezeket a régi szép gör. kat karácsonyi

1942. december

énekeket?

I.

Kerub s szeráfangyalok, Mennyben zengedezzetek! Betlehem, te vigadozz, Népek örvendezzetek! (Királyok lantpeng éssel, Pásztorok ti énekléssel: „Krisztus születik" ezt zengjétek, Nemzetek megértsétek, Hogy „Velünk az Isten!") Tündöklő csillag ragyogó [fénysugara A földre öröm-fényt vetett: A bűnös ember reménye, [megváltása Betlehemben ma született, (Koldustanyán, egy szegény [istállóban Ölelkezik ma föld és ég : Krisztus született, dicsőség !)

II. Angyal

DR. JUHÁSZ ISTVÁN kúriai bíró, e. k. világi elnöknek a budai gör. kat. középiskolai tanulók Szt. Miklós-ünnepségén mondott beszéde

és pásztor

hódolva [leborulnak, Kelet bölcsei sietnek Aranyat mirhát, tömjént [hozva az úrnak, A betlehemi kisdednek. (Lelkünkben béke, ajkunkon [hálaének, Ezt hangoztatja föld és ég; Krisztus született ,dicsőség /) sokan nem tudják, nem domásul venni, ki is az akinek nevében cukrot gyermeknek, virgácsot a

akarják tua Mikulás, adnak a jó rossznak.

Miért kellett a szent életű püspököt, Myra város püspökét, csodatevő Kedves gör. kat. Testvéreim, szt. Miklós Atyánkat az ördöggel, Kedves Vendégeink ! vagy valami vörös figurával helyetteKöznyelven úgy mondják : Mikulás síteni ; miért kellett az ő jelentősénapja van. A nemtörődömség, a felü- gét, szentségi hírét lealacsonyítani ? letesség kiforgatták ezt a jeles napot Igazi keresztény lélekkel sokkal iligazi jelentőségéből; csak egyet tartanak fenn : az ajándékozást. A vö- lőbb kifejezésre juttatni, hogy a renrös ruhába öltöztetett krampusz, a díthetetlen hitű, a jótékony lelkű, a fekete nyelvű ördög viszi ajándékát szent életű Miklós püspök emlékét "akarjuk tisztelni e napon, amely az a gyermekeknek. egész keresztény világ ünnepe. Miért is kellett e világnak oda haNekünk, a hajdúdorogi egyházmenyatlania, hogy a rútat tolja előtérbe a szép, a gonoszt a jóság elé ? Mert gyéhez tartozó gör. kat. magyarok-

KARÁCSONYI ANGYAL Gazdag Nagy Pétert karácsonyest napjának reggelén megállította az utcán a tisztelendő ú r : — Kedves Nagy uram, de régen nem láttam már a templomban! Nagy Pétert — akit Péter nevezetű, szegénysorsú unokafivérétől megkülönböztetésképpen hivtak a „gazdag" előnévvel, ellenségesen nézett az öreg papra: — Hagyjon békében ezzel, tisztelendő úr. Én nem avatkozom az Egyház ügyeibe, tisztelendő úr se szóljon bele az én dolgaimba — válaszolt durván. De a szelid pap nem sértődött meg. — Azt nem lehet, kedves Nagy uram. A pásztor nem hagyhatja veszendőbe báránykáit. — Nem vagyok én már bárányka! — nevetett a gazda. — Inkább ordasfarkasnak mondhat. — Farkas is átváltozhat báránykává . . . A hitetlen ember angyali lélekké! — Hagyjuk ezt tisztelendő úr. Tudom a végén mire lyukadna ki. Ha templomba mennék, akkor meg már azt kezdené, hogy templomos embernek nem való a haragtartás. — És nem volna igazam? Szép az, hogy a legközelebbi rokonával olyan gyűlölködésben vannak?

Ki az o k a ? ! Elég borsot tört az orrom alá. — Hiszen belátom, hogy ő is épp oly hibás. De lássa, ő szegény, családostul nyomorgó, elkeseredett ember. Magának meg minden földi jót megadott az Isten. Már ezért is engedékenyebb lehetne. Nem gondolja, hogy Szegény Nagy Pétert a nyomorában az keseríti el, hogy gazdag unokafivére sohasem segítette? — Még hogy é n ! — robbant ki a gazda — De most már igazán hagyja tisztelendő úr, mert még olyat mondanék, hogy . . . — Na jó, békén hagyom. De gondoljon azért arra, amit mondtam. Legalább ma, karácsony szent, estéjén... Ezzel elváltak. Gazdag Nagy Péter, amikor lelohadt az indulata, mégis csak elgondolkozott a tisztelendő úr szavain. De ami jó sarjadozni kezdett a szive mélyén, ugyancsak elfojtódott, amikor otthon a felesége pulykavörösen a dühtől, ezzel fogadta: — Tudja, mit csinált az a komisz unokafivére? Éppen karácsonynapján kivágott a fenyőfáink közül egyet a bitang tolvaj! A férfinek egyszerre elpárolgott minden jóindulata. — Hát azt megkeserüli! dühöngött egy cifra káromkodás után. — Hol történt, hogy történt? Az asszony nagy szájjal mondta el. Ott, ahol a szöllőjük előtt pár fenyő díszelgett, egy fiatal fenyőfát

22.

nak ez a nap, Szt. Miklós napja hármas jelentőségű. A gör. kat. egyháznak égi pártfogója Szt. Miklós püspök. Csodatevő erejének ina is élő bizonysaga a maroknyi gör. kat. magyarságnak fennmaradása. Az ő példája adott béketűrést a mellőzések elviselésére, megtanított az önmegtagadásra, a hitre, ha egyházunk veszélyben forgott; s most is a legnagyobb ajándékot juttatja azzal, hogy újólag a gör. katolikusság felé fordul a megértő figyelem. A hajdudorogi egyházmegyében élő híveket ez a nap a további örömre hangolja. Az apostol-utódunk, megyés püspökünk Őnagyméltóságának névünnepe is a mai nap. Kérő tisztelettel fordulunk Szt. Miklós Atyánkhoz, hogy a mi szeretett püspök Urunkat vegye különös párttogásáb i ; vezérelje tetteiben, gondolataiban és célkitűzéseiben, hogy ékes beszédeivel, példaadásával híveit az igaz hitben, gör. kat. öntudatra nevelje. — Gör. kat. magyarok vagyunk 1 Gyula vezérnek és Sarolta fejedelemasszonynak hitben és nemzeti érzésben utódai feltörő lelkesedéssel fordulunk névüm epe alkalmával Hazánk bölcs kormányzója felé. Egy szívvel, egy lélekkel kérjük a Mindenhatót, hogy adjon Kormányzó Urunknak egészséget, hosszú életet, hogy szerencsés kormányzata alatt visszatérjen a hármas halom és a négy folyam hona s újra eggyé, naggyá legyen a magyar. Adja Isten, hogy igaz tolmácsolója legyek azoknak az érzelmeknek, amelyek mindnyájunk lelkét eltöltik, hogy Szt. Miklós jövő ünnepén egy nagy, boldog, hatalmas Magyarország egybe forrott gör. katolikussága r ó h a s s a l e háláját és hódolatát csodatevő Szt. Miklós és az ő nevét viselő vezéreink előtt. Ez legyen Szt. Miklós csodás magyar ajándéka. kifűrészelt Szegény Nagy Péter. A csősz rajtacsípte és elvette tőle. Itt van la, a kivágott fa. Bizonyság is van, tanú is, lecsukathatják a gálád rokont! — Le is csukatom! — bömbölt Gazdag Nagy Péter. — Szeme elé tartom a bűnjelet és megmondom, hogy a biróhoz viszem. Ha ő karácsonyra igy feldühösitett, megkeserüli! Karácsonyra majd ríhat a családja, hogy tolvajnak jelentem fel az apját! Azonnal nekiindult. De mert a sötét szürke felhőkbül szakadni kezdtek a sűrű hópihék, béresének hosszú subáját kapta fel uras kabátja fölé, süveget tett a fejére és kezébe véve a fenyőt, _ amely igaz, hogy korcsul fejlődött fácska volt, melyet úgyis ki akart vágatni — de mégis csak bűnjel volt! Jó messze lakott Szegény Nagy Péteréktől, a hosszú falu ellenkező végében. De nem sajnálta a fáradtságot; a bosszú fűtötte. A bíróságnál ünnepnap már nem talált senkit, hát azért bezörget szegény Péterékhez s megmondja, hogy egyenest a biróhoz viszi a fát és a tolvaját lecsukatja. Hadd keseregjék át az ünnepi estet, ha már az övét is elrontották ezzel a bosszúsággal. *

I -

Szegény Nagy Péterék öreg, rozoga házacskájának ablakában két kicsi gyerek leselkedett ki a hófúvásba. Petike és Marika. Meg akar-

194-2

(1 " c

r 2 '

Teremje a szabadítót.. S entatyák emlékét ünnepeljük. Krisztus nemzetséglajstromát hallga tjuk s megelevenedik előttünk az egés/. meg váltót-váró világ : az elvesztett Edent sirató Ádám,a vizözönből megmenekült Noé, a választott nép ősatyja : Ábrahám, a zsoltáros kiráh': Dávid, a megváltót esdő próféta : Izajás s a többi ószövetségi magy lélek. Miért várták ezek a megváltót ? Mert érezték az ősbűnt büntétő Istennek az emberiségre nehezedő, •.sújtó kezét. Érezték, hogy az ember tudása nagyon korlátolt, bölcsessége kimért, értelme homályos, messzeszakadt a mindenttudó, örök Bölcsességtől s jönnie kell a világ világosságának, ki meghozza az igazság fényét. Érezték hogy az embert indulatai «elragadják, vágyai tilosba irányítják,

GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE a k a r a t a rosszra ha:lik s hi.íss/.e távolodott a mmdúiih>.tó, S z e n t I g e n től, s jön: id kell az irgalom hirdetőj é n e k s a k' gvelern o s z t ó j á n a k . Ére/.tek. h o g y a ssenvedesekkel teli e m b e r i élet b e f e j e z e s e n e m lehet

örök halál s a sátán országának mindenkit keblére ölelő diadala és jönnie kell a szabadítónak. Érezték, hogy az igazság Istene irgalom atyja, ki megigérte a szabadítót az első, bűnbánattal zokogó lázadóknak s igéretét prófétáin keresztül állandóan megújította. Azért várták a próféta Szentlélek sugallta könyörgésével és epedésével: „Harmatozzatok egek onnan felülről, és csepegjék a felhők az igazat; nyíljék meg a föld és teremje a szabadítót, és legyen egyszersmind igazságosság." (Iz. 64, 1 ) Megértem a várakozók örömét, mit akkor éreztek, mikor az idők teljességében eljött a szabadító. Megértem az Anyaszentegyház lelkét, mely erre az örömre minden évben behangolja az embereket.

KARÁCSONYFA-ÜNNEPÉLY A VASVÁRI PÁL KÖRBEN A Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, •december 8-án hagyományos, bens ő s é g e s karácsonyta-ünnepély keretében avatta fel új tagjait a V.P.K. Délelőtt mindnyájan szent áldozáshoz járultunk, délután pedig a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére végzett parakliszon vettünk részt. Ezután kezdődött a tulajdonképeni ünnepség. A szép számmal megjelent vasvárista fiúk és lányok zsúfolásig megtöltötték a Rózsák terén levő paróchia irodahelyiségét. Jelen voltak itt a Kör barátai és régi tagjai • éppúgy, mint a mai nap főhősei,

az újoncok. Rövid, de barátságos beszélgetés alakult ki rögtön. Itt nincs olyan, hogy valaki ne ismerjen valakit. Hisz mindnyájan egy család tagjainak, testvéreknek érezzük magunkat. Pár perccel 6 óra után aztán felhangzott az ajkakon a „Dicsőség a magasságban Istennek..." gyönyörű dallama. Megkezdődött a műsor. Rácz László ifjúsági elnökünk lépett először az emelvényre „Egyetemi éveim alatt sok ifjúsági egyesület különféle ünnepségén vettem részt, de mondhatom, soha sehol

ták lesni, hogy mikor és hogyan jön .a Karácsonyi Angyal. — Édesapánk nagyon szomorú, anyánk s i r . . . Meglásd, nem is jön «el az Angyal hozzánk — kezdte Marika.

meg mindenre, ami csak az eszünkbe jut. A két gyerek a másik percben már felkapta nyűtt, szegényes kabátkáját és szaladt ki a házból. Egyenesen a subás ember felé.

— Dehogyisnem — bizakodott Peti. — Eljön és akkor majd apánk ás, anyánk is jókedvű lesz, meglátod.

Gazdag Nagy Péter egyszer csak megtorpant. Honnan, honnan nem, két pöttöm gyermek perdült eléje.

— Szárnyakon r e p ü l ? — Nem t u d o m . . Lehet... De az is lehet, hogy álruhában jön... Nagy subában. Anna néni így mesélte el és . . . Hirtelen abbahagyta és felkiáltott: — Oda nézz! Már jön is! Ugye, hogy mondtam?! Álruhában, nagy subában! És hozza a karácsonyfát! Marika szólni sem tudott, csak ellátottá a száját. Valóban a kihalt, hófuvásos úton egy subás, süveges alak közeledett, kezében fenyőfával. Lehúzott süvege, felhajtott gallérja alól alig látszott ki valami az arcából. De akkor sem ismerték volna fel a ^gyermekek, mert sohasem találkozták még az ellenségeskedő rokonnal. Végre megjött Marika szava is, d e kis csalódással csengett: — Nincs semmi a karácsonyfán ! — Oh te csacsi! A sok mindent a zsebében hozza. És majd a bezárt szobában leveti a subát és feldiszití a fát... Gyere, fussunk eléje! — J a j , hátha megharagszik! -< Oh, az angyalok nem harag o s a k ! Menjünk és szépen kérjük

— Dicsértessék a Jézus Krisztus ! — rebegték és letérdeltek előtte a nagy hóban. Gazdag Nagy Péter, aki nem ismerte fel a szegény rokongyerekeket, nem tudta mire vélni. Csak állt, ámultán nézett és hallgatott. Petike összetette két kezét: — Jóságos Karácsonyi Angyal, ne haragudj, hogy kilestünk. Tudjuk, hogy Te vagy az, álruhában, ahogy Anna néni is mesélte... És annyi mindent akarunk kérni, csak azért lestünk meg. Marika folytatta: — Kérlek szépen, díszítsd fel a karácsonyfát és tégy alá ennivalót és melegruhát, mert sokat fázunk és éhesek vagyunk. Édesapánk is mindig szomorú és édesanyánk mindig sir. Most az okosabb, nagyobb Peti folytatta, akinek eszébe jutott, hogy jámbor dolgot is illő kérni. — Kérlek szépen, kérd meg a Jézuskát, hogy jók lehessünk és a mennyországba jussunk. Mind... az egész család... A Gazdag Nagy Péter bácsi is, akire édesapáék harag-

nem éreztem azt a meghitt, családias hangulatot, amit itt nálunk, éppen ezen a tagavató karácsonyfa ünnepélyen" — mondotta többek között. Szeretettel üdvözölte az új tagokat, majd kijelölte az igazi vasvárista ifjak hivatását: Isten, haza és a görögkatolicizmus különös szeretetét. Ezután Gál József művészi szavalatai következtek, majd az est fénypontjaképpen, Dr. Korcsinszky György, körünk alelnöke tartotta meg nagyhatású beszédét „Karácsonyi gondolatok" címmel. „Karácsonyi gyertyákat gyújtottunk ma, a szeretet ünnepén, a szeretet apró lángocskáit. Lelkünkre ráborul a karácsonyi hangulat, felcsendül benne a betlehemi angyalok éneke: Dicsőség mennyben az Istennek, — békesség földön az embernek" — kezdte ünnepi beszédét, majd a többi közt a következőket m o n d t a : „A karácsonyfa gyertyái a szeretetet hirdetik, de a roppant világégés pokoli tüze elnyeli pislákoló lángjukat. A Kis Jézus az Isten szeretetét hozta le közénk, de szelíd hangja elvész a háború zűrzavarában... Más ez a karácsony, mint a többi. Ez is karácsony, ha nem is olyan édes, mint különben, ha nem is olyan naiv, mint máskor, de igaz! Nem gyermekeknek való, hanem küzdő em-

5

bereknek, akik glóriát énekelnek s a diadalmas jóban is hisznek, akik most elsősorban munkások és kemény harcosok... Legyen ez a karácsony a kemény küzdelmek és a forró imák ünnepe!... Kis J é z u s ! Ó add, hogy némuljon el az ágyúk dörgése, szűnjön meg az özvegyek és árvák zokogása, az emberek lelkébe világítson bele a betlehemi csillag fénye és a szívekben gyúljon ki ismét a szeretet tüze, hogy így valóra váljon az angyalok himnusza: Dicsőség Istennek, — békesség e m bernek !" A nagyszabású beszéd után Zseltvay János gyönyörű énekszámai következtek, majd taps közepette emelkedett szólásra igazgató elnökünk, Dr. Krajnyák Gábor kanonok úr. Buzdító szavakat intézett hozzánk, majd felavatta az új tagokat. Milyen örömmel és büszkeséggel tűzték ki a V.P.K. jelvényét és tették fel a jól ismert piros s a p k á t ! Majd leoltották a villanyt és a szépen feldíszített karácsonyfa h a n gulatos fénye mellett szép karácsonyi énekeket énekeltünk. Ezután vidám tombola következett és a magyar himnusszal fejeztük be gyönyörűen sikerült tagavató karácsonyfa ünnepélyünket. Simon Tamás.

A% éfe&g> tadúiíko-s G v ö n y ö r ü napsütéses tavaszi nap volt H a r m a t c s e p p rezgett a feslő

rózsabimbón. Mezítlábas kis gyerekek vígan hancúroztak a puha zöld gvtpen. Kiss András uram gyönyörködve legeltelte a szemét a földeken, a játszó gyermekeken, tele tüdővel szívta magába a balzsamos tavaszi levegőt. Szinte hallatszott a fű növése. Nagyon szép volt a vetés, szanak... És hogy áldjon meg minden embert és . . . De már nem merte folytatni. Mert a „Karácsonyi Angyal" csak hallgatott és állt, mintha földbegyökerezett volna a lába. A két gyermek megijedt : hátha mégis megharagudott, amiért kilesték ? Marikánál eltörött a mécses : — Ne tessék haragudni, jó Angyal — szepegte. — Soha, soha többé nem lessük k i . . . Most furcsa, vastag férfihangon dörmögve szólalt meg a subás „angyal" : — Keljetek [fel, mert megfáztok a hóban . . . Menjetek szépen haza . . . — Meg tetszik bocsátani ? — kérdezte remegő ajakkal Peti, — Igen. . . Megbocsátok — mondta az „angyal" és az arca ellágyult. Mert a szíve is azt súgta : — Megbocsátok . . . megbocsátok ... apátoknak . . . mindnyájatoknak . . . Ha már angyalnak véltetek, hadd legyek hát egyszer valóban angyal én is . . . A megátalkodott, konok, vén bűnös. . . A két gyermek kézenfogva, lehajtott fejjel kullogott haza. Nem tudták biztosan : vájjon nem haragudott mégis egy kissé a Karácsonyi Angyal ? Kicsit féltek, de azért bizakodtak is. — Azt mondta nem haragszik. Az angyalok pedig igazat beszélnek — biztatta húgát Peti. — Kár, hogy előttünk nem vál-

áima

amint ringatta a szellő. A g-izda nagy szeretettel simogatta meg a szárba szökkent vetést, az áldott kenyérnek valót. K i r j a meglendült és gondolatban már látta a telt kalászos kévéket, amint rendre hullanak kaszája nyomán. Akkor még. nem gondolt arra, hogy ezen a nyáron nem fog aratni itthon. Nem, mert a haza elszólítja őt sokakkal együtt harcolni, tozott vissza angyalra, csak egy pillanatra legalább — sajnálkozott Marika. Pedig tévedett. Mert a csodás változás megtörtént. Angyal lett egy pillanatra a konok, vén bűnös. A kerítésen át behajította a fát és odakiáltott a halálsápadtan álló szegény rokonnak : — Megtarthatod, nem jelentelek fel érte 1 É s eljöhet az asszony kosárral hozzánk, majd adok egyet s mást bele szentestére. Hadd legyek életemben egyszer én is angyal, hogyha már annak néztek. Szegény Péter nem tudta, milyen csoda történt; hogyan változott át „Karácsonyi Ángyallá"a keményszívű rokon ? ! Köszönömöt is alig tudott mondani, csak később, mikor a gyermekektől megtudta, hogy mi történt, értette meg a csodát. Mert csoda volt. . . Lelki csoda . . . A „Karácsonyi Angyal" lelke szállta meg a keményszívű embert. A Kis Jézus pedig befejezte csodáját: Szegény Péter alázattal kért bocsánatot gazdag rokonától, az pedig ellátta karácsonyra minden jóval. E s szentkarácsony ünnepén, a megbékélt és szeretetben újraéledt két ember egymás mellett térdelt a nagymisén. *

Adja a karácsonyi Kis Jézus, hogy minden szív „Karácsonyi Angyal"-lá változzék át szentkarácsony ünnep é n ! (Sz.)

GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE

6. a vörös pokol ellen . . . De azért nem lepődött meg, mikor hazafelé menet csak elibe toppant Tóth Jóska a kisbiró és átadta a behivó-jegyet. Kiss András uram nyugodt szivvel vette át. Nem először kap a kezéhez ilyen írást és ment mindég szívesen, ha igy kivánta a haza. Tudja jól, hogy a hazának szüksége van az erős férfi karra, és a fiatal tüzesvérü honvédek között, akik nagy lelkesedésükben még a vesztükbe rohannának, elkel a nyugodt, meggondolt öreg tartalékos. Az asszony odahaza kalácssütéssel volt elfoglalva, mivelhogy másnap ünnep volt, mikor az ura csak úgy minden kertelés nélkül, egyszerűen odaszólt neki: „Úgy úgy Rozi, csak jó loszlósra dagaszd azt a kalácsot, oszt sokat süssél, mert holnap tarisznyát kell készíteni, mivelhogy behívtak" — Az asszony csak rácsodálkozott az urára és a keze is megállott a munkában. „Ne tréfáljon kendi" Kiss András uram csak csendesen mutatja a behivó-jegyet. Erre már aztán Rozinak pityergőre állt a szája, hogy így, meg úgy, mi lesz itthon a gazdasággal, meg ki tudja hová viszik az urát? Lám csak Papp Pistát is behívták és kivitték, onnan küldi valahonnan Oroszországból a zöld színű tábori lapokat, bizony négy hét is beletelik, míg megkapják a levelét. Kiss András uram csak néz, csak hallgatja élete párja nyelvének kereplését s csak ennyit mondott: „Ejnyé Rozi! Hát micsoda magyarasszony vagy te?" Rozi erre már csak csendesen szipogat és megszünteti a beszédet. Aztán fogja magát és még egy darabka vajat dag a s z t ' a tésztába, mert olyan ez az asszonyféle, hogy igen nagy benne a hiúság, hogy az ő kalácsa után megnyalják a szájukat a bajtársak, ha történetesen az ura megkínálja vele őket, megemlegessék az ízét mág sokáig . . . Két hét múlva már robogott a vonat az orosz végtelen mezőkön Kiss Andrással. A fiatalok hangoskodtak a kocsiban, jó kedvük volt csak úgy zengett a vonat a nótájuktól. Kiss András őrvezető csendben ült a helyén, levelet írt az asszonyának, hogy ne busuljon, jó az Isten majd megsegít, hiszen még soha nem hagyta el a benne bízókat. Hetek teltek, aztán hónapok. Lassan beköszöntött a tél. Egy reggel járőrbe küldték. Keményen markolta meg a fegyverét, szeme acélosan csillogott és ment teljesíteni a köte-

Xaptufí a következő levelet és készséggel adunk helyet lapunkban annak leközlésére : Igen tisztelt Főszerkesztő Úr ! Ha úgy gondolja, hogy a görögkatolikus társadalom érdekét fogja szolgálni ez a néhány sor, szíveskedjék kedves lapunkban azt napvilághoz juttatni. Ez a levél tulajdonképpen nem is a szerkesztőséghez szól, hanem az olvasókhoz és azok között is elsősorban avállalkozókedvűekhez; hátha fog majd akadni valaki, aki e sorok elolvasása után egy lépéssel előbbre fogja tudni vinni ezt a lényegében kisméretű, de mégsem legutolsó ügyünket. A napokban történt. A vonat robogott (már amennyire ettől a kisvonattól az ilyen telik). A kocsi

lességét. Nehéz feladatot biztak rá, ki kellett puhatolni óvatosan, hogy a bolsevikik hová rejtették azokat a messzehordó ágyukat, amikkel egyremásra kellemetlenkednek a derék honvédeknek... Kiss András őrvezető igen fontos felfedezésre tett szert és óvatosan visszalopakodva, a táborban jelentést tett a főhadnagy úrnak. Az oroszok valahogy észrevették, utánuk is lőttek, de csodálatosképen nem talált a golyójuk. A fontos felfedezésnek aztán az lett a következménye, hogy aznap igen nagy veszteségeket szenvedett az orosz. Nehéz nap volt, Kiss András kifáradva törölte le izzadt homlokát és úgy tért nyugovóra, de még előbb megcsókolta a Szűz Anya érmét, megköszönve a védelmet. Aztán levelet irt haza, hogy ne búsúljanak, minden rendben van . . . nincsen semmi baj . . . Aztán addig nézte a csillagos eget, a göncöl szekeret, mig lassan rászállott az álom az ő szempillájára is. A lelke messzeszállt az ő kis családjához. Álmodott. Látta őket, a kis családját, a gyermekeket, amint édesen alusznak kicsiny ágyacskájukban. A kis Bandikáról lecsúszott a takaró, az asszony most igazítja meg. A kis Rozika szájából kiesett a játékcucli. Biztosan az angyalok nevettették meg.

1942. december 22.

hoz, hivatalokba, vásárolni. Nem tetszett még gondolni: milyen jó volna, ha lenne itt egy üzlet, ahol mindenféle görögkatolikus imakönyvet, énekeskönyvet meg lehetne kapni; meg lehetne nézni, választani ? — Hát bizony az jó volna. Én is sokszor gondoltam már erre. Hanem ez nem könnyű dolog. Pénz kellene hozzá. — Talán. És talán lenne is. Annyi sok új vállalkozásba bele tudnak kezdeni az emberek. Miért ne lehetne nyitni egy görögkatolikus könyv- és kegyszerüzletet is. Még üzletnek sem volna rossz. — Máriapócson van is "ilyen. — Igen, láttam búcsúkor. De azt mindenki csak búcsókor látja. De ha kezdetben nem is nyílna külön ilyen üzlet, valahogy meg

Csak ezt akartam megírni. Talán nem halálraítélt gondolat. Hittestvéri üdvözlettel kiváló tisztelője :

Azokat az ószövetségi szentatyákat ünnepli az Anyaszentegyház a karácsony előtti vasárnapon, akik Szt. Máté evangéliumának ugyanerre a napna rendelt I. fejezetében Jézus Krisztus amberi származási táblázatában fel vannak sorolva Ádámtól Szent Józsefig, hozzájuk véve az összes ószövetségi prófétákat és igazéletűeket, kiket Jézus Krisztus utólag megváltott. Ádámon és Éván kívül nevezetesek ezek közül:

Jákob (Izráel) fiai közül J ú d a szerepel Jézus nemzetségtábláján, mint Jézus törzsének ősatyja.

A

B. Tóth István épitész vállalkozó hajdúdorogi hittestvérünk áldozatkészsége és Szilágyi Illés budapesti hittestvérünk áldozatos munkavállalása után ismét újabb lendületet vett a népfőiskolai gyűjtési akció s remény van arra, hogy e szép példák után a még hiányzó 15.000 P rövidesen egybe fog gyűlni. Legutóbbi közlésünk óta a Népfőiskola 174. számú póstatakarékpénztári csekkszámláján az alábbi befizetések történtek: Gör. kat. Egyházközség Kisléta 50, Volosin János esperes Nyírvasvári 50, Pintér Andor esperes Sárospatak 50, Simon György gör.kat. lelkész Bakta-

lelkész

O R S Z Á G A vasárnapja

ez lett az uralkodó törzs: ebből származott Jessze (Izai), majd Dávid király és próféta, a bölcs Salamon a bűnbánó Manasszes, (kinek bűnbánati imáját a karácsony éjféli szertartásban imádkozzuk: Mindenható Urunk, atyáinknak, Ábrahámnak Izsáknak és Jákobnak Istene.. .), továbbá Zorobábel, aki izráel népét a 70 éves babiloni fogság után hazavezette és a Jeruzsálemi templomot ismét fölépítette. Az utolsó tagjai a névsornak Jákob és József, a Bold, Szűz jegyese, kit a nép — mely a Jézus születését megelőző csodás eseményekről nem tutott — Jézus atyjának tartott. Jézus születésének időpontját a római Szentek Naptára (Martyrológium) így határozza m e g : a világ teremtésének 5199 ik, a vízözön utáni 2957 évben, Ábrahám születése után 2015-ben, Izráel népének Egyiptomból való kivonulása u t á n 1510-ben, a Dániel Jövendölése szerinti 65-ik évben, a görögök időszámítása szerint való 194. olimpiász évében s a Róma alapítása utáni 752. esztendőben. Adint látható, ez a mai tudósok számításától eltér ; a mai számítás már pontosabb, mert szinte naponként kerülnek elő eddig ismeretlen történelmi emlékek, úgy hogy most már sokkal pontosabban tudjuk d& régi események idejét kiszámítani.

Fr.

Jákob rendelkezése szerint ugyanis

K

maradok

Aláírás, gör. kat.

December 20.: Szentatyák

Andrásné

tele. Mindenki szeret ismerőst találni ilyenkor. S ha a papi ember ismerős nélkül ül a vonatban, hamar akad aki odaül mellé. „Tisztelendő« úr, én is görögkatolikus vagyok !" S a szó lassan megindul. Arról, hogy hová való, ki ott a pap, hány hívő van, hány gyermekük jár iskolába. — Hát jár vagy százötven, Tisztelendő úr ! Hanem a javarésze bizony igen szegény. Nem telik azoknak még csak egy kis imakönyvre sem. Meg titszik tudni, sokat gondolkodtam én már ezen : Miért van az, hogy ha az imakönyv az magában még nem is volna drága, végül drágábba jön, mert a postaköltséget is meg kell fizetni. Minél kevesebb könyv kell, annál több aránylag a postaköltség. Mi falusiak sokszor megfordulunk itt a városban ezzel a kisvonattal. A tisztelendő urak meg még többet. Jönnek a püspök úr-

— Menne — mondom én is, A vonat élesen bekanyarodik a „kisállomás felé. Elköszönök atyámfiától; és magamban eltűnődöm — hiába, én már ilyen vagyok — egy görög Korda r-t.-róL. Ahol kapható minden könyvünk,, görög feszületek falra és Íróasztalra, ikonok, sőt még templomi ruhák i s . . .

S Z E N T E K

Nem akar a kis huncut leszokni róla, pedig már elmúlt egy esztendős... Álmában felsóhajt. Ó bár csak egy percre igazán megláthatnám őket 1 É s álmodik tovább . . . Otthon van a falujában. Ismerős utcák, a rezgőnyárfa, a templom előtt, mintha mindez nem álom volna. Áz akáclombos kis udvaron ragyognak felé a muskátlis ablakok. Gyermekei eléfutnak Ábrahám atyja Néchor, fia Táré nagy örömmel. Édesapám !, — édes- volt, a vízözönből megmenekült Noé apám ! — kiáltják, — de ő csende- .kilencedik nemzedéke s krisztus szülesen az ajkára teszi az újját és eny- tése előtt 2167 körül a mezopotáminyit mond : „Csitt, kedveseim, csitt! ai Ur városában született (a Tigris Édesapátok csak álmában van most folyó partján a mai Irákban, vagy itthon. Megcsókollak benneteket és Perzsiában) s onnan előbb északra fel fogok ébredni a táborban." Azzal Háránba költözött, majd pedig Isten szerető szivére vonta sorba kedves parancsára nyugatra vándorolt Kákis cselédeit. Nagyon boldog volt naán földjére, a mai Palesztinába. ezen az éjszakán, hogy a jó Isten Ott is halt meg Kr. e. 1992. tályilyen szép álommal áldotta meg. Mi- ban. Fia voit Izsák, akit Istennek kor az ébresztő harangjaira felébredt, fel akart áldozni. Unokája Jákob, tekintete a családi képre esett. Úgy más néven Iziáel, akinek 12 fiával, aludt el a kezében, szeretteinek a 11-ík fia József rabszolgaként Egyipfényképével. Szívében szent fogada- tomba került, ott alkirályá lett, s lom erősödött meg : „Ne féljetek ti Kr. e. 1761 körül atyját és testvéotthon maradott gyenge asszonyok, reit is oda telepítette. Kr. e. 1447 kicsiny gyermekek, mi őrködünk a körül Mózes és Álon visszavezették ti álmotok felelt." Izráelnek hatalmas néppé növekedett ivadékait Kánaánba.

Darabánt

kellene egyezni egy könyvkereskedővel, hogy az minden gör. kat.. ima- és énekeskönyvet, meg egyébkönyveinket is állandóan raktáron, tartaná. Tessék elhinni, jó volna. Menne.

L

O

Cirill

T

lórántháza 50, Gör. kat. Kalot Nyircsaholy 40, Gávai hivek adománya 30.20, Szemerszky János esperes Kótaj 25, Gör. kat. Egyházközség Nyírpilis 25, Kalot, Szabolcsveresmart 23, Gör. kat. középiskolások gyűjtése Makó 20, Szabó Mihály községi főjegyző Nyirgyulaj 20, Páczin filia gyűjtése 16, Saksó Erzsébet B u dapest 16, Kalot Csegöld 15, Kalot Szabolcsveresmart fröccs-jegy 15,. Plesa Ferenc nyug.kántortanitóTörökszentmiklós 12, Hejőkejeszturi Kalot fröccs-jegy 10.50, Dr. Gulovics Andor Miskolc 10, Gör. kat. leánykör Gáva 10, Marján Gábor Debrecen 10, Hermann Jenőné Debrecen 10,

1942. december 22. L u k á c s Anna tanítónő Nyirvasvári 10, Pénzes Mihály gyarmatáru kereskedő 10, Munkácsi György ref. lelkész Nyirgyulaj 5, özv. Kurucz Jánosné tanitó özvegye Gáva 5, Tirpák Anna banktisztviselő Gáva 5, Bakonyi József Baktalórántháza 5, Gávai Takarékpénztár 5 Pengő. A fenti adományokban bent foglaltatik Kurucz Magda gávai gk. tanítónő gyűjtése 60.20 P. Az adományokat hálás köszönettel nyugtázzuk. Az adakozók nevét keretben foglalva Népfőiskolánk falán fogjuk elhelyezni. Tesszük ezt a nemesszivű adakozók iránti hálából és tesszük azért, hogy lássa egyházmegyénk görögkatolikus agrárifjusága és a jövő ú j Magyarország, hogy kik azok, akik a falu és népe felemelkedését. a görögkatolikusság felfelé ívelését nemcsak szóval, hanem anyagi erejükhöz mérten tettel is támogatják. Köszönet Darabánt András hodászi gör. kat. ig. kántortanító hittestvérünknek, amiért 8 drb. értékes könyvadományával megvetette alapját a népfőiskolai könyvtárnak. Felhívás. December hó 1-én 36 legénnyel megkezdődött a nevelői m u n k a Népfőiskolánkon. Ez a t a n f o l y a m 3 hétig tart. Hasonló t a n f o lyamokat rendezünk még 1943. január, február és március hónapokb a n 3 - 3 heti időtartalommal. Ezek a tanfolyamok a Levente és Kalot vezetőképző tanfolyamok, speciális célúk mellett előválogató jellegűek, hallgatói közül fognak kikerülni április hó 1-én kezdődő bulgár-kertészeti tanfolyam résztvevői. A 16-19 éves korú legények felvétele a központ által kiküldött és a Szemlében már küzőTf „Toborzó" alapján történik. Kérjük a Főtisztelendő Elnök Urakat és Kedves Vezető Testvéreket a jelentkezések mielőbbi beküldésére, hogy Népfőiskolánkat egyházmegyénk legényifjuságával tőlthessük meg minden tanfolyamon. Felhívjuk összes Kalot egyesületeinket, hogy a Népfőiskola javára szolgáló „fröccs-jegyeket" 1942. évi december hó 31-ig okvetlenül értékesítsék és az elszámolást ejtsék meg. A begyült összegeket pedig sürgősen fizessék be a Népfőiskola csekkszámláján. Testvér, kérdezlek! Küldtél-e már pénzbeli támogatást a hajdúgorogi Népfőiskolának ? Adj kölcsön mielőbb a görögkatolikus magyar jövendőnek. Mindenkihez szólunk, senkinek sem szabad elmaradni. Mindnyájunk össszefogására van szükség, mert kevesen vagyunk. A csekkszámla száma és c í m e : 174. Hajdúdorogi Görögkatolikus Népfőiskola, H a j d ú d o r o g .

HZ fl. C. F I L M K R I T I K Á J A Igazi férfiak. A férfimunkát, b a j társiasságot és közösségi szellemet sugárzó svéd film azzal a felemelő gondolattal, hogy a munkánál nagyobb az ember, a rideg kötelességnél a szeretet. Styx kapitány leszámol. Javító szándékú német kalandorfilm, melynek erkölcsi igazságtevése elfogadható. Viharos éjszaka. Törvényesített szabadszerelem teljesen elfogadhatatlan erkölcsi felfogással.

GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE

N a g y és dicső csoda történik ma

7

szabadító királynak, a Messiásnak Betlehemben kell születnie, mert igy jövendölte azt Mikeás próféta hétszáz esztendővel e l ő b b : „De te, Efrata Betlehemje kicsiny vagy ugyan Juda ezrei között: mégis belőled származik majd nekem Izraelnek jövendő uralkodója, aki kezdettől fogva, az örökkévalóság napjaitól fogva származott." (Mik. 5, 2.)

Nagy és dicső csoda történik ma. Juda földjén, Betlehemben, szállást keres a szeplőtelen terhességben levő Szűzanyának Szent József. Messze fekvő lakhelyükről, Galilea Názáretéből zarándokoltak ide, Róma császárának, Augusztusnak, népszámlálási parancsára. S elérkezvén az idők teljessége, Betlehem b a r langjában királyi ősének, Dávidnak menedékhelyén, megszüli az Istenanya Szent Fiát.

A bölcsek hisznek a Szentlélektől ihlelett próféta jövendölésének, hisznek az égi jelként feltűnt csillagnak, elindulnak a nagy városból a fényes királyi palotából a kis falucskába, annak is kopár barlangjába és ott a pogány bölcsek a kisdedben reátalálnak a világ megváltójára.

Nagy és dicső csoda történik ma.

Nagy és dicső csoda történik ma. Isten keze rendezi a világ sorsát, minden akként teljesedik, amint Isten eltervezte és kijelentette, s mindennel az egész emberiség javát és sokak üdvét szolgálja. Bizom az isteni gondviselés ma is élő jóságában és karácsonyi hitem, hogy hatalmas keze a most tomboló vihart is az emberiség javára és sokak üdvére fordítja.

Jeruzsálem forgatagában az újszülött király után tudakozódik három gazdag, ajándékokai megrakott, szolgák seregével körülvett keleti bölcs. Csodálatos csillag vezérelte őket ide. Most a királyi palotát járják, Heródes utasítását hallják, ki Betlehembe küldi őket. Heródes nem a maga bölcsességéből szól, a papi fejedelmek és a nép írástudói oktatják ki, hogy a

a

fyöb.

Uat.

yté^aiskúla UaidudMófyto* Ismét egy lépéssel haladtunk előre az épitő görögkatolikus jövő f e l é : megnyílt az első gör. kat. népfőiskola Hajdúdorogon. Ködös téli n a p van. Szinte szirvboluma a mai világképnek. H ö m pölyög az utcán a semmittevő tömeg. Nincs tennivalója. Pedig menynyi építő munka vár ránk. Mennyi élniakarás szunnyad kitermeletlen grékus lelkükben, csak éppen a megvalósulás formája hiányzott eddig rengeteg erőnkhöz. De hiányzott a nagy Nekilendítő is. Csak eddig. Mert most feltűnt, felénk nyúlt erős, gyámolító karja és rádöbbentett az eddig elhanyagolt, vagy elfolytott tenivalóinkra. Lehettek valamik — súgja energikusan a fülünkbe — csak tennetek kell. De nemcsak ébresztget, hanem megadja a kereteket is, melyekben heroikus munkával kitermelhetjük a bennünk lévő értékeket és csokorba köthetjük, asztalára tehetjük ősi kereszténységünktől átitatott, de bennünket a feledés homályában hagyó egyetemes és örök magyarságnak mementóul, mert igenis mi vagyunk azok, magyar görögkatolikusok, akik beleheltük fajtánk őseibe az évezredeken át megmentő és örök időkre fenntartó krisztusi hitet. Itt az idő. Megyéspüspökünk alkotó keze keretekbe fogja a „mementó" munkásait. Szerveket ad, amiken át kifejezésekre juttathatjuk ősi erőnket. S mi örömmel kapaszkodunk az alkotó kezek által létrehozott műhelyek szerszámaiba. Hiszszük, eredménnyel. Csak pár hónapja nyílt meg a régen óhajtott tanítóképzőnk. Életerős iskola máris. Életerős, mert eddig szétszórt tanuló ifjúságunk élni- és tudniakarását fogtuk össze benne. E hó 8 - á n megnyílt a széles m a gyar görögkatolikus népi rétegek

emberebb embert formáló k o h ó j a : a hajdúdorogi népfőiskola, soha nem felejthető lelkes ünnepély keretében. A megnyitó ünnepségen megjelent és beszédet mondott dr. D u d á s Miklós hajdúdorogi püspök is. A közönség soraiban ott láttuk a debreceni hadtest leventeparancsnokát és a kíséretében jött Mezey Béla református lelkipásztort, Damjanovich József nyirgyulaji, dr. Bába Miklós hosszúpályi görógkatolikus espereseket, dr. Cziffra Mihály vármegyei aljegyzőt, a vármegye képviseletében, dr. Krisch Gábor tanügyi titkárt a tankerületi főigazgatóság képviseletében, G e d e váry László községi főjegyzőt és m á sokat. A község görögkatolikus népe zsúfolásig megtöltötte az ünnepség színhelyét, a görögkatolikus iskola nagytermét. Az ünnepélyt P a p p János tb. kanonok, főesperes nyitotta meg. Kiemelte a népfőiskola jelentőségét, majd köszönetet mondott P ü s p ö k Urunknak a népfőiskola létrehozásában tett fáradozásaiért. A megnyitó beszéd után Lekli Miklós napkóri legény szavalt a máris beléöntött lelkes öntudattól áthatva. Az ünnepély kimagasló eseménye dr. D u d á s Miklós püspök beszéde volt. Számos előkelőségtől övezve emelkedett szóra. Sokszor hangoztattam már — mondotta, — de még mindig nem eleget hogy — amikor hazát szerzett a magyar nép, mi nem hiányoztunk. Mi hajoltunk Szent István bölcsője fölé Gyula vezér leányában, Sarolta nagyasszonyban. Nem hiányoztunk akkor sem, amikor az ezeresztendős nehéz magyar sors rakta a kereszteket az elárvult m a gyarság vállára. Ma sem hiányzunk, amikor a magyarság helyének és

életének biztosításáért az ú j E u r ó pában kell küzdenünk. De nem k é rünk babért, csak megismerést. M e g ismerését annak, hogy nem idegen fajta vagyunk, hanem tiszta m a g y a rok Árpád véréből, az ezeréves m a gyar sorsba belegyökerezve. Mi g ö rögkatolikusok görcsösen ragaszkodunk hagyományainkhoz s ezért mais szivesenj szívvel-lélekkel küzdünk a magyar jövendőért és dolgozunk az új magyar életért. A most mngnyíló népfőiskolának is szerepe lesz ebben a munkában. Rá kell döbbentenie bennünket arra, hogy mi is vagyunk valakik, van nekünk is tömegünk, magyar t ö m e günk. Püspök Urunk beszéde izzó lelkesedéseket váltott kí a jelenlévő h a talmas embertömegekből. Majoros János újfehértói legény szavalata után páter Kerkay Jenő S. J., a Katolikus legényegzletek O r szágos Testületének elnöke beszélt hatalmas lendülettel a népfőiskolák céljáról, hivatásáról. Beszélt arról a csendes mnnkáról, amely immár tizenhat KALOT n é p főiskolában folyik, a Hargita tövétől Ungvárig s onnan le a délnyugati határszélig. Milyen ez a m u n k a ? Nevelő. Megbizonyosodott az, hogy nem elég az embert gyermekkorában nevelni, mindhalálig nevelésre szorulunk. A legfogékonyabb 15—20 éves magyar paraszt ifjakat hivja a n é p főiskola, amely az északi agrárállamok évszázados tapasztalatai alapján alakult ki. Dániában, Finnországban sokszáz ilyen népfőiskola működik, nálunk csak most születtek meg az elsők. A kor parancsoló szava létre segítette őket. A népfőiskola célja — mondotta — az, hogy ne legyen magyar e m ber, akinek üres a szive, a feje é s a zsebe. Szive teli legyen Krisztus szeretetével, ha ilyen lesz, örömmel fog állni a falujában az ekeszarva mellett s nem fogja hajtani szive üressége a városba, a nyomortanyákra. Feje legyen tele a magyar műveltség kincseivel: magyar dallal, az ősi magyar lábraszabott tánccal s a magyar játékokkal. S ne legyen üres a z s e b e ! G o n d o s k o d n u n k kell, hogy mindenki, ne csak keresse, hanem meg is találja a megélhetést. Megtanítják a népfőiskolában g a z dálkodni, kertgazdaságot művelni. A legmagasabb fokú népfőiskola, a telepes-képző már olyan legényeket nevel, akik mintafalvakat alapítanak. Az első falu az Ipolyságban már m e g alakult húsz fiatal c s a l á d d a l . . . A népfőiskolák intézményénél á l lam és egyház magára talált. De nincs viszálykodás, felekezeti villongás a katolikus népfőiskolák és a református népfőiskolák között sem. „Csak egyben versenyzünk — mondotta P Kerkay a közönség tapsa közepett, — hogy melyikünk tud több és jobb magyart n e v e l n i ! " Ezután Borsi Ferenc máriapócsi legény szavalt. A tanítóképző nevében Estók Berralan köszöntütte az ú j népfőiskolát. Úgy hiszi, hogy a képzett tanitók és a népfőiskolában kinevelt faluvezetők közös munkával fokozottabb öntudatra ébresztik a magyar falut és a széles népi rétegekben szunynyadó rengeteg erőt és értéke kitermelik az egyetemes és az örök m a gyarság javára. Stima Gyula e helybeli elemi i s kola nevében kérte az Úristen á l d á sát az ú j népfőiskola munkájára.

8.

GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE

Az ünnepélyt Melles Géza kanonok, a KALOT e. m. igazgatója zárta be. Kifejezte, hogy a magyar társadalom már eddig is sokat köszönhet a KALOT-nak. Közvetlen, kedves szavakkal mondta el mondanivalóját. ** *

A népfőiskola gondolatának a megvalósítása általában is úttörő munka. Éppen ezért érdemes egy kis történelmi visszapilantást vetni a hajdúdorogi népfőiskola elökészitő és szervező munkájára. Galamb György hitoktató (most balkányi szervező lelkész) indította el Hajdúdorogon a legényegyleti mozgalmat. Tőle Vattamány Imre helybeli s. lelkész vette át a vezetést. Ezekben az időkben (1941-ben) már sokat foglalkoztak a katolikus körök a népfőiskola minél szélesebb körben való elterjesztésével. Szükségesnek vélték minden egyházmegyében legalább egy népféiskolának a felállítását. P a p p Béla, a hajdúdorogi népfőiskola szervezője és jelenlegi igazgatója, a Püspök Úr segítségét és támogatását kérte a felállítandó népfőiskola létrehozásához. A helyi előkészítője a dorogi népfőiskolának Vattamány Imre volt. Kemény és fáradhatatlan munkával igyekezett meggyőzni a dorogi társadalmat a népfőiskola szükségességéről és jelentőségéről. Ugyanezt tette az általa vezetett helyi KALOTban is. Gyűlést is hivott össze ebben a tárgyban. Minden alkalmat megragadott arra, hogy sugalmazza a népfőiskola megvalósítását. Ugyanakkor P a p p Béla a grékus vidékeket készítette elő heroikus munkával. így is nehezen ment. A Püspök Úr alkotó keze azonban diadalra juttatta a küzdelmet. Megajándékozta Hajdudorogot ismét egy fontos intézettel. Ezután kezdődött a szervezés nehéz munkája. Ebben bontakozott ki P a p p Béla életerős tevékenysége. A lehetetlent is legyőzte és egy pompás, modern népfőiskolának adott kitűnően működő szerveket. Most is mellette állott Vattamány Imre, mint a helyi viszonyok állandó ismertetője és anyagi támogatója, ő most a népfőiskola fáradságot nem ismerő lelkésze. Jó ügyért dolgoznak! Legyen Isten bőséges áldása munkájukon. Estók Bertalan. * * *

A „Debrecen" c. napilap irja f. hó 10-i számában.

Ezt láttuk az űj népfőiskolán Alkalmunk volt megtekinteni a népfőiskola egyszerű, de a célnak tökéletesen megfelelő épületét. Tágas, világos előadóteremben tanulnak a fiúk, jól fűtött, egészséges hálószobában hálnak, a konyha és éléskamra pedig a mai viszonyok között is tökéletesen elégiti ki a legények szükségleteit. Mindenütt katonás rend uralkodik. A fegyelem szigorú. A legények a tanfolyam tartama alatt nem hagyhatják el egyedül az épületet, látogatókat nem fogadhatnak. Már mqg is indult az első népfőiskolai tanfolyam, amely egyben levente ifjúvezető-képző is. Harminchat levente gyűlt össze a környék, meg a messzekörnyék falvaiból. A legfiatalabb 16 éves, a legidősebb 19 esztendős. Úgy élnek, mint egy nagy család. Egy-két nap alatt megszokták és megszerették helyüket.

Ennek bizonyságául a tanfolyam lelkes igazgatója, P a p p Béla mutatott egy levelet. Egy legény írta haza, a bogárhátú kis falusi házba, a „kedves szüléknek". Örömmel újságolta el élete folyását, hogy gulyással várták megérkezése után, hogy nagyon jó helye van, hogy sokat tanulnak, hogy most tudja, mit jelent magv arnak és görögkatolikusnak l e n n i . . . Betű szerint ezt írja a legény. A továbbiakban azt mondja : „ Minden jó volna, csak igen nagy a fegyelem. Még azt is megmondják, hogy hogyan kell a kabátunkat összehajtani..." A fegyelem alapja a pontos házirend. 6 órakor ébresztő, reggeli torna, szentmise, majd 8 órától 1 órától elméleti és gyakorlati oktatás. Ebéd ulán pihenő, közben favágás, fahordás, vizhordással tarkítva, 4—7 óráig ismét tanulá=. Fél 8— fél 10 óráig szabad foglalkozás, majd 10 órakor nyugvóra térnek a legények.

A hősök emlékének szentelve Sok-sok akadály elhárítása után született meg a népfőiskola. P a p p Béla igazgató lelkes akarata azonban nem ismert lehetetlent s Dudás Miklós püspök jóindulatú támogatásával mégis sikerült létrehozni a népfőiskolát. Az épületen kivül ötven hold kertgazdasága van már a népfőiskolának, ahol majd a kertgazdaságot fogják tanulni a legények. A népfőiskola a hajdúdorogi hősök emlékének van szentelve. A község 27.000 pengővel járult hozzá felállításához, azzal a kikötéssel, hogy a népfőiskola a hajdúdorogi hősök emlékét maradandóan örökítse meg. Mint hallottuk rövidesen emléktáblát állítanak a dorogi 900 görögkatolikus hősi halott emlékére. A magyar görögkatolikus társadalomnak is nagy része van az első görögkatolikus népfőiskola felállításában. Tehetősek, szegénysorsúak egyformán kivették részüket az áldozatból. Egy budapesti szinházi díszletmunkás pl. 807 pengőt küldött. Ezt az összeget a s z í n h á z m ű vészeitől gyűjtötte s az adakozók között ott van Tolnay Klári, Bulla Elma, Szilassy László. A népfőiskola épületének rendbehozását pedig az építész úgy vállalta, hogy a népfőiskola csak a nyersanyagot fizette meg, a derék épitész pedig még a sajátjából 500 pengőt adott a népfőiskola céljaira. Megérdemli, hogy ideiktassuk a nevét: P. Tóth István. A legtöbbet áldozott, fáradozott P a p p Béla, az ú j intézmény igazgaz tója. Segítőtársa Vattamány Imre népfőiskolai lelk- sz volt. Amikor a sok érdekes és tanulságos látniva'ó megtekintése után búcsúzunk tőlük, kézszoritásunkban az egész magyar társadalom k szönetét akarjuk tolmácsolni, amelynek érdekében való az új népfőiskola egész jövendő munkája. (pjl)

— A nagykállói politikai község 7000 P. hitfelekezeti segélyt szavazott meg a gör. ka*, egyházközségnek. Az összeget az egyházközség új tanítói lakás építésére forditja. — Marosán Elemér bedői kántortanítót a hajdúböszörméríy-dedőháti iskola I. s^. állására r. tanítóvá, feleségét, pz. Zekány Angélát ugyanoda a II. sz. állasra h. tanítónővé nevezte ki az e. m. főhatóság.

1942. december 22.

Szent HTíitiiós ünnepély A budai gör. kat. középiskolai tanulók december hó 6-án, vasárnap fél 12 órakor a Margit-körúti ferencrendi egyházközség, II. ker. Záida-u. 4. sz. kultúrházában a szegénygyermekek karácsonyi felsegélyezésére és harctéren küzdő katonáink itthonmaradottainak támogatására dr. Kiss Andor hitokt. felügyelő és Tótin Pál hittanár vezetése alatt Szent Miklós ünnepélyt rendeztek a következő műsorral: 1. Ének Szt. Miklósról. Előadta a fiúifjúság. 2. Megnyitót tartott Farkas Dénes VIII. gimn. tan., 3. Zongorán játszott Balogh Magda III. gimn. tan. 4. Szavalt Kiss Andor III. gimn. tan. (Magyar Bálinttól: Nemzet óriása.) 5. Szűz Mária énekeket adtak elő

• • • • • • • •

••••HÍ HEfH*(*«WH KHH»HHRB »rawwmnKM

Halász Magda I. és Szász Ilona II; tnők. növ. Zongorán kisért Árkossv Katalin III. tnők. növ. 6. Dr. Juhász István kúriai bíró, egyközségi világi elnök betegsége miatt az ifjúsághoz szóló beszédét Tótin Pál olvasta fel, (A beszédet lapunk más helyén közöljük.) 7. Szavalt Sztankay László VI. gimn. tan. Somogyvári Gyulától r A vezér. 8. Hegedűn játszott Salamon Veronika VI. gimn. tan. 9. Szavalt Papp Györgyi sziniiskolai növendék, Szent Miklósról. 10. Szent Miklós napi ifjúsági színdarab. Irta; Zékány Gyula. Szereplők: Kozák Mária, Kozák Éva, Dubrovszky Ágoston, Hudák József, Dubay Miklós:,; Mihajló János, Mitrovich Cyrill és Konstantin, Diki István és több kis angyal szereplő. Zárószót mondott: Dr. Sztankay András parochus. Az előadás úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen szép sikerrel zárult.

;< R O N I K A

• • • • • • • •

eshs:::

BELLOVICS GYULA tb. esperes-parochusnak 40 éves papi jubileumát bensőséges ünnepség keretében ünnepelte december 13-án a buji gör. kat. egyházközség. A z ü n n e p i szentmisét a jubiláns végezte. Szent beszédet dr. Mihalovich Sándor kanonok, főesperes mondott a zsúfolásig megtelt templomban. A beszéd keretében megemlékezett a főesperes a jubiláns 40 éves agilis, fáradhatatlan munkás-

ságáról, kérve a Mindenhatót, hogy segitse meg úgy a lelkiatyát, mint az ő hiveit további törekvéseikben. A szentmise után az egyházközség küldöttsége és az elemi iskolások követei köszöntötték a 40. éves papi < jubileumát ünneplő Bellovics, Gyula tb. esperes-parochust, aki ez alkalomból a megyéspüspöktől a p ü s pöki tanácsosi cimet kapta.

— A Női Ö n k é n t e s H o n v é d e l m i M u n k a s z o l g á l a t megszervezésével k a p c s o l a t b a n a hajdúdorogi püspök a következőket közölte a z e.m. p a p s á g á v a l : A k o r m á n y z ó n é Őfőméltósága, mint a Női ö n k é n t e s H o n v é d e l m i Munkaszolgálat v é d nöknője, levelet intézett hozzám, melyben örömmel állapítja meg, hogy a l e g m a g a s a b b v é d n ö k s é g e alatt álló Munkaszolgálat eddigi á l d á s o s e r e d m é n y e i n e k jelentős része a magyar e g y h á z a k püspökei é s a lelkészi kar t á m o g a t á s a i n a k e r e d m é n y e . Ezért úgy a s a j á t m a g a , valamint a z egyesület n e v é b e n hálás köszönetét fejezi ki a papságnak. Midőn a l e g m a g a s a b b helyről jövő köszönetet örömmel hozom Nagyontisztelendőségtek tudomására, egyúttal arra kérem Mindnyájukat, hogy átérezve e n n e k a mozg a l o m n a k m a g a s z t o s célját és fontosságát, azt továbbra is messzem e n ő t á m o g a t á s u k b a n részesítsék, főleg a z o k o n a v i d é k e k e n , ahol a szervezés m é g n e m érte el a kellő eredményt.

e. m. p a p s á g h o z : A z A. C. elnöksége által indított hasonló mozgalommal k a p c s o l a t b a n elhatároztam, hogy a harctéren k ü z d ő é s k ó r h á z a k b a n , vagy ü d ü l ő k b e n ápolt katonáink részére gör. kat. imakönyveket biztosítok. Arra k é r e m azért Ielkészkedő p a p s á g o m a t , hogy a z első lehető alkalommal hívják fel híveiket a t e m p l o m b a n , hogy mindazok, akiknek hozzátartozói katonai szolgálatot teljesítenek, a k a t o n á k adatait a lelkészi hivatalb a n jelentsék be. Nagyontisztelendőségtek viszont foglalják kimut a t á s b a a bejelentett katona nevét, katonai rendfokozatát é s a táboris p o s t a s z á m á t s ezt a kimutatást h o z z á m legkésőbb f. é. d e c e m ber hó 31-ig 'erjesszék fel.

— A k a r á c s o n y i éjféli szertartás ideje. Tekintettel a rendkívüli körülményekre s főleg a légv é d e l e m m e l kapcsolatban elrendelt elsötétítési intézkedésekre, felhívta a hajdúdorogi p ü s p ö k papjait, hogy a karácsony éjféli szer tartást e b b e n a z é v b e n éjféli 12 óra helyett már k a r á c s o n y vigiliáján, lehetőleg délután 5 órakor kezd ő d ő e n végezzék, d e mindenesetre úgy, hogy a szertartás a z elsötétítés m e g k e z d é s e előtt félórával befejeződjék é s a hívek a z elsötétítés m e g k e z d é s e k o r m á r otth o n u k b a n lehessenek. — Katonáink e l l á t á s a imakönyv e k k e l . A hajdúdorogi püspök a következő rendelkezést intézte a z

—

Dr. dávüd


gyógyszerészt, lap,., c főszerkesztőjének fivérét, Nagyvárad város törvényhatósági bizottsága felsőházi taggá választotta meg. —

P. L e d ő c h o w s k y Vladimír,

a

jezsuita-rend általános főnöke f. hó 13 án este, Rómában elhunyt. Ő engedélyezte a rend keleti szertartású ágát. —

Imrich István

sajószögedi

ta-

nítót a hajdúdorogi püspök c. igazgatóvá nevezte ki. — A pusztadobosi iskolakápolnát f. hó 20 án. vasárnap áldotta meg püspöki engedéllyel Kriskó Sándor, tb. esperes, nyirmadai lelkész. —

A

nyíregyháza—királyteleki

gör. kath. iskoia épitéséhez folytatólagosan 1 0 0 0 0 P. államsegéllyel járult hozzá a kultuszkormány. A kiadásért felelős: Dr. Gróh István. Nyomatott: Venkovits K. Lajos könyvnyomdájában, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 9. Telefon: 29-13,-