GRAFOLÓGUS SZAKASSZISZTENS szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. Szakképesítés azonosító száma: 52 7899 01 2. Szakképesítés megnevezése: grafológus szakasszisztens II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------5319 Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozások 2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások 2.2.1. Betölthető munkakörök és foglalkozások ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma Megnevezése ----------------------3319 egyéb szociális foglalkozások 3249 egyéb humán egészségügyhöz kapcsolódó foglalkozások 3320 munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások 3603 humánerő-gazdálkodási ügyintézők 3910 egyéb ügyintézők 2.2.2. Rokon munkakörök, foglalkozások vagy továbblépési lehetőségek ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma Megnevezése ----------------------3311 szociális asszisztens 3312 mentálhigiénés asszisztens 3155 munkapszichológiai és ergonómiai asszisztens 3419 egyéb pedagógusok 3525 nyomozó, magánnyomozó 3639 egyéb pénzintézeti ügyintézők 3910 egyéb ügyintézők
2.3. A munkaterület rövid jellemző leírása A grafológus szakasszisztens emberismereti tanácsadóként működik. Közreműködő tevékenységet folytat, munkáját a felkérő szakember (grafológus, pszichológus stb.) irányítása, útmutatása alapján végzi. A grafológus szakasszisztens támogató tevékenységének specifikuma a kézírás jellegzetességeinek kigyűjtése, rendezése alapján az író személy pszichológiai értelemben vett személyiségére vonatkozó információ kommunikálása – a grafológus vagy más emberismereti igénnyel fellépő személy vagy intézmény számára – anélkül, hogy pszichológiai, orvosi értelemben diagnosztizálna vagy terápiát végezne. Tevékenységét egyéb jogszabályban, rendeletben leírtakkal összhangban végzi. A grafológus szakasszisztens tevékenységének célja: – mentálhigiénés prevenció vagy segítségnyújtásban való közreműködés (pl. önismeretfejlesztéshez, nevelési, pályaválasztási és párkapcsolati kérdésekhez, krízis-intervencióhoz stb. támpontok nyújtása a grafológus, az ügyfél vagy a beavatkozást végző szakember számára), – humánerő-gazdálkodási probléma megoldásának elősegítése (pl. pályaalkalmassággal, vezetőkiválasztással, karriertervezéssel, követéssel, munkacsoport kialakítással vagy konfliktusainak feltárásával, terhelhetőséggel és igénybevétellel stb. kapcsolatos kérdésekben támpontok nyújtása a grafológus, az ügyfél vagy a beavatkozást végző szakember számára), – pedagógiai munka hatékonyságának fokozásához való hozzájárulás (pl. a tanulói egyéni adottságok és képességek hatékonyabb kiaknázása érdekében differenciált módszerek kiválasztásához, tehetség felismeréséhez, pedagógus és tanuló kapcsolatának javításához, kortárscsoportba való beilleszkedés elősegítéséhez stb. kiindulásként szolgáló információk biztosítása, nyújtása a grafológus, a beavatkozást végző szakember vagy a nevelő személy számára), – vagy más, a gazdaság és a társadalom egyéb területein (pl. kriminalisztika, történettudományi kutatás, orvosi, igazságszolgáltatási gyakorlat stb. speciális emberismereti igényt támasztó feladatok megoldásában való közreműködés).
III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények 1. Cél- és feladatmeghatározás Meghatározza a grafológiai vizsgálat célját és jellegét – a probléma pontosítása = a probléma szempontjából felmerülő emberismereti igény ügyféllel való tisztázása és részletes megfogalmazása (pl. szociabilitás vizsgálata esetén párválasztás, team építés, ügyfélfogadási munkakör betöltése, katonai szolgálat, ügynöki munka stb.), – vizsgálati kérdések megfogalmazása = az együttműködési cél eléréséhez szükséges teljesítés kritériumainak megállapítása az ügyfél közreműködésével (pl. ügynöki munkavégzésnél kommunikációs készség, kreativitás, agilitás, lojalitás, kompromisszumkötési hajlam, figyelemkoncentráció stb.).
2. Vizsgálati feltételek biztosítása Gondoskodik a vizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételekről – a vizsgálati anyagról, az írásmintáról = minden vizsgálati személytől írásmintát, szükség esetén összehasonlító írást szerez be törvényes úton, – az írásmintára vonatkozó követelmények meghatározásáról = az együttműködési cél eléréséhez szükséges feltételek és a teljesítés kritériumainak megállapítása az ügyfél közreműködésével (meghatározza pl. a szükséges terjedelmet, az aláírások számát és módját, íróeszközt, esetleg az írás laboratóriumi körülményeit), – a vizsgálat jogi, etikai és szakmai feltételeiről = az írás grafológiai feldolgozását engedélyező, és az abból eredményekként adódó információk átvételére jogosult személyeket kijelölő nyilatkozat beszerzése az író személytől, meghatározott feltételek esetén az írásminta tulajdonosától vagy az ügyféltől, a szakmai etikai előírások figyelembevételével beszerzi az írás feldolgozását engedélyező nyilatkozatokat, meghatározza az író személyére vonatkozó speciális adatokat, – a szükséges technikai eszközök meglétéről = az írás vizsgálatához szükséges mérőeszközök, berendezések, segédeszközök hozzáférhetővé tétele és működőképes állapotuk biztosítása (pl. írássztenderek, nagyító, fax, számítógép, pszichogram, nyomásmérő, grafológiai értékelő táblázatok stb.), – a szerződések, megbízások, űrlapok kitöltéséről, aláírásáról = kitölti az adatlapokat, megköti a megbízás szerinti szerződést. 3. A vizsgálat előkészítése Megállapítja a feldolgozási lehetőség határait, kizárási lehetőségeket – a rendelkezésre álló információk ellenőrzése = ellenőrzi a vizsgálati anyag hitelességét, a kort, a kezességet, a nemzetiséget, a foglalkozást és a szemüvegességet (esetleg a befolyásoltsági fokot), – a grafikai produktum anyagkritikája = az írásminták jellemzőinek értékelése a vizsgálati anyaggal szemben támasztott követelmények minimuma szempontjából (írásmennyiség, olvashatóság, originalitás, hamisítás stb.), – a kizárási lehetőségek felfedezése = befolyásoltság lehetősége, betegség, patológiás, írászavaros lehetőségek, rendkívüli íráskörülmények stb. 4. A grafikai produktum elemzése Elvégzi a meghatározott grafológiai jellemzők vizsgálatait – a produktum sajátosságainak rendszerezett vizsgálata = az íráselemzés összeredményei szerint, a vizsgálati anyag sajátosságai alapján, a személyiségre vonatkozó jelentés-tulajdonítása lehetővé tett irányának, körének és megbízhatóságának meghatározása (az írásjellemzőket táblázatokból, a teszteredményeket utasítások alapján), – a megjelenített grafológiai jegyek értékelése = összegyűjti, kiszámolja, kategóriákba rendezi tipikusság és előfordulási gyakoriság szerint, értelmezésre előkészíti. 5. Ellenőrzés Elkészített vizsgálatának eredményét ellenőrzi a lehető legtöbb és legjobb módszerek segítségével – tesztek felhasználása
= grafológiai tesztek, pszichológiai tesztek, kontroll grafikai produktumok elemzése, – személyes kapcsolattartás = másik grafológus bevonásával, pszichológus bevonásával, egyéb szakértő bevonásával. 6. Javaslattétel, intézkedés A megrendelő igénye alapján vagy szükség szerint teszi meg javaslatát, intézkedéseit – vizsgálati eredmények megvitatása az ügyféllel = az ügyfél kérdései, felvetései kapcsán a vizsgálati eredmények megbeszélése, érvekkel való alátámasztása, vagy további kérdésfeltevések, vizsgálati lehetőségek és célok megfogalmazása, írásbeli vagy élőszóban zajló kommunikációs folyamatban, – az írás átadása grafológusnak részletes elemzés céljából = speciális fejlesztőeljárás – grafoterápia – írásváltoztató program tervezése és végrehajtása céljából, – elirányítja a megrendelőt a szükséges szakemberhez = személyiségfejlesztő kurzus elvégzése céljából, = probléma jogi útra terelése céljából. 7. Szervezés, dokumentáció A beérkező feladatokat, megbízásokat fogadja, dokumentálja – a beérkező feladatokat, megbízásokat a szóbeli és/vagy írásbeli kommunikáció szabályai szerint fogadja = a magyar nyelv kiejtési szabályainak megfelelően, = értelmes, érthető megfogalmazással, kerülve az idegen kifejezéseket, = szükségszerűen és helyesen alkalmazva a pszichológiai megfogalmazásokat, = a partnereket és a megbízókat az etikettnek megfelelően fogadva, = a kérdezési technikákat a tartalmi és formai sajátosságoknak megfelelően érvényesítve, = felkészülve a szóbeli és telefonon adott kommunikációs lehetőségekre, = a levelekkel szemben támasztott szakmai, etikai és fogalmazási követelményeket betartva, – az elvégzett munkafolyamat dokumentációs anyagát rendszerezi, irattározza = a beérkező és kimenő leveleket, bizonylatokat megfelelően irattározva, a dokumentumok nyilvántartása és irattározása a grafológusi titoktartás betartásával. 8. Grafológiai ismeretek elsajátítása A grafológus szakasszisztensnek munkatevékenysége szakszerű ellátásához rendelkeznie kell kialakult készségekkel, illetve legalább alapvető jártassággal a következőkben: 8.1. Íráselemzés-analizálás – az írásjelenségek csoportosításának módjai = a klasszikus leíró, a metrikus, a személyiségjellemzők szerinti és a rendszerszemléletű írásjelenségek tételes felsorolása, definiálása és jellemzői értelmező megfogalmazása folyamatos előadásmóddal, – az írásértékelő táblázatok fajtái = a magyar, német és angol sztenderdírás táblázatok felismerése és kiválasztása 10 sztenderdírás táblázat közül, a dőlésszögmérő táblázat alkalmazásának bemutatása adott írásjellemző táblázat (pl. Lüke, GUL, sparoditás, nyomatékmérő stb. táblázat) kitöltése, értékelése a táblázathoz tartozó időintervallum alatt, – az írás technikai jellemzőinek fogalma, típusai és fajtái = felsorolni és bemutatni a leggyorsabb íráshordozókat és íróeszközöket legfontosabb jellemzői alapján, bemutatni az íróeszközök tartásának és az íráshelyzeteknek legjellemzőbb módjait,
– a grafikai produktumot jellemző sajátosságok típusainak és fajtáinak fogalma, minősítési kritériumai = térkitöltés, térbeli viszony, arány és harmónia, irányultság, dinamika, grafikai megjelenítés összetevőinek felsorolása, legjellemzőbb típusának definiálása és bemutatása írásminták alapján, – a grafikai produktum mennyiségi és/vagy minőségi sajátosságai = alakiság, eredetiség, torzulás, sablonosság, a sablontól vagy elméletileg elvárt jellemzőktől való eltérései legjellemzőbb formáinak, ezek megállapítási módjainak, viszonyítási alapjainak verbális megfogalmazása leíró jelleggel, – a grafikai produktum értékelhetősége = a szakmai kritériumok (mennyiség, minőség, jelleg, keletkezési feltételek, torzitásmentesség) tételes felsorolása és ismertetése, – egyéb – a normál pszichikus sajátosságokon kívüli – jellemzők megjelenése a kézírásban = íráskörülmények specifikumaira utaló írásjelenségek rendszerezett felsorolása, – a kiértékelésre alkalmas módszerek és eljárások = elméleti szinten ismerni és felsorolni a szemrevételezési mód, az analíziskészítés alapelvei, a szakvélemény készítésének menete, a grafológiai értelmezés során tett megállapítások rendezése, megfogalmazása, speciális sajátosságok kiemelése, összehasonlítások feladatokat, valamint gyakorlati szinten kezelni a komputeres grafológiai íráselemző program adatbeviteli és kiértékelési feladatokat adott programmal, – az írástömb szerkezeti egységeit jellemző sajátosságok típusai és fajtái = definiálni, és adott írásmintán felismerni a sorok, szavak, sorközök, szóközök és az aláírás térbeliségi, alakisági, relatív viszonyítási jellemzőit, – az írás alapegységeit jellemző sajátosságok típusai és fajtái = definiálni, és adott írásmintán felismerni a betűk, betűközök, kötővonalaik, a kezdőbetűk és a kiemelt betűk térbelisége, alakisága, relatív viszonyítási jellemzőit, – az írás alapegységeinek járulékos elemeit jellemző sajátosságok típusai és fajtái = definiálni, és adott írásmintán felismerni a kezdő- és végvonalak, ékezetek, központozás, t, f, A, z áthúzások, vonalrészek, elrántások, elírások, korrekciók térbelisége, alakisága, írásdinamikai jellemzőit. 8.2. Írástörténet – az írás mint kultúrtörténeti jelenség = leíró jelleggel ismerni az írás előzményeit, kialakulását és fejlődését a kezdettől napjainkig a latin betűs írás és a magyar nyelven történő írás vonatkozásában, – normaírások = bemutatott írásmintán felismerni és megmutatni a mai írásfajták főbb csoportjainak rendszerbeli és grafikus jellegzetességeit, a latin betűs írások mai nemzeti változatainak főbb grafikus jellegzetességeit, az európai nemzeti normaírások főbb típusait, a mai magyar normaírások grafikus sajátosságait. 8.3. Grafológiatörténet – grafológia történetének legfontosabb állomásai = reproduktív jelleggel felsorolni az idevonatkozó alapismereteket: a grafológia előzménye az ókortól, a grafológia újkori fejlődése, a XX. század elméleti és szervezeti grafológiai munkássága, a grafológia kiemelkedő hazai szakembereinek munkássága, a grafológia II. világháború utáni magyarországi fejlődése, a Magyar Írástanulmányi Társaság előtörténete és újjáéledése, a grafológia hazai szakirodalmának áttekintése, értékelése. 9. Pszichológiai ismeretek elsajátítása
A grafológus szakasszisztensnek munkatevékenysége szakszerű ellátáshoz rendelkezni kell kialakult készségekkel, illetve legalább alapvető jártassággal a következőkben: 9.1. Írásfiziológia – az írásfolyamat ideg- és izomtevékenysége = reproduktív jelleggel felsorolni az írástevékenység megvalósításában szerepet játszó idegés izomrendszeri struktúrákat, az írástevékenység mechanizmusát, az írómozgás alapelveit, az írástanulás élettani és pszichés feltételeit, az íráskép individualizálódásának folyamatát, az írástanulás és az írástevékenység folyamatát és tüneteit. 9.2. Általános pszichológia – alapvető pszichológiai ismeretek = reproduktív jellegű ismeretekkel kell rendelkeznie a következő témakörökről: = – érzékelés, észlelés = – tanulás, figyelem, emlékezés = – képzelet, beszéd = – kreativitás, intelligencia, gondolkodás = – motiváció, emóció = – tudat, éberség, aktivitás. 9.3. Személyiséglélektan – személyiséglélektani alapismeretek = reproduktív jellegű ismeretekkel kell rendelkeznie a következő témakörökről: = – a személyiség fogalma, különböző aspektusai = – átfogó személyiségelméletek lényege és fogalomrendszere = – a személyiség fejlődésére vonatkozó lényegesebb állomások = – személyiségtipológiai rendszerek alapelvei, kategóriái és értékelésük = – a személyiség leírásának megközelítésmódjai és kategóriái. 9.4. Pszichometria – jártasság a méréses módszerekben = gyakorlati alkalmazás szintjén kell ismerni, és adott példán bemutatni az alábbi témaköröket: = – mérés és adatszerzés = – sztenderdizáció = – reliabilitás = – validitás = – tesztek kitöltésének, értékelésének szempontjai. 10. Etikai ismeretek elsajátítása A grafológus szakasszisztensnek tudatosan kimunkált szemlélettel kell rendelkeznie a következő vonatkozásban: 10.1 A szakmai etika – fogalma, jelentősége, ismérvei = önálló megfogalmazás szintjén kell tudnia, illetve alkalmaznia a következőket: = – az etika fogalma, szerepe általánosságban, = – a grafológusi tevékenység etikai alaphelyei, szabályai, = – pszichológiai biztonság fogalma,
= – etikai vétségek és kezelésük.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
A grafológus szakasszisztens szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint a munkaügyi miniszter által megbízott szakmai vizsgabizottság előtt kell tenni. 1. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az egyes vizsgarészek a következő vizsgatárgyakat tartalmazzák: Írásbeli vizsga – írás- és grafológiatörténet, – íráselemzés-analízis. A vizsga időtartama: vizsgatárgyanként 60 perc. Szóbeli vizsga – pszichológia, – grafológiaelmélet. A felkészülési idő valamennyi vizsgatárgy előtt min. 40 perc. Gyakorlati vizsga – grafológia alkalmazása. A vizsga időtartama: 240 perc. 2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével Írás- és grafológiatörténet vizsgatárgy A vizsga keretében a jelöltnek – írástörténetből leíró jelleggel kell fogalmazványt készítenie az írás előzménye, kialakulása, fejlődése témakörökből (a latin és a magyar nyelvű írás kialakulásával kapcsolatba hozva); – grafológiatörténetből három adott témakörből választhatóan két grafológiai fejlődési állomást vagy elméletet kell összehasonlítania fogalmazvány formájában (felsorolással, definiálással, jellemzéssel, összehasonlítással, magyarázó kifejtéssel és azonosítással). Íráselemzés-analízis vizsgatárgy A vizsga keretében a jelöltnek kiadott írásminta alapján az írástömb szerkezeti egységei, az írás alapegységei, az írás alapegységeinek járulékos elemei témakörben kell öt, a tények, fogalmak relációk, struktúrák és módszerek szintjét érintő kérdést megválaszolnia felismeréssel, felsorolással, definiálással, jellemzéssel, összehasonlítással, magyarázó kifejtéssel és azonosítással, rendezéssel. Pszichológia vizsgatárgy A vizsga keretében a jelöltnek az alábbi témakörökben kell egy tételt kihúzva egy-egy átfogó,
a tények, fogalmak, relációk, struktúrák szintjét érintő kérdést megválaszolnia reproduktív jelleggel, magyarázó és értékelő kifejtéssel: – írásfiziológia, – általános pszichológia, – személyiséglélektan. Grafológiaelmélet vizsgatárgy A vizsga keretében a jelöltnek az alábbi témakörökből adott írásmintán felismerve kell egy tételen szereplő három különböző témát, a tények, relációk, struktúrák szintjét érintő kérdést megválaszolnia felsorolással, definiálással, jellemzéssel, összehasonlítással és magyarázó kifejtéssel: – írásjelenségek csoportosítási módjai, – a grafikai produktumot jellemző mennyiségi sajátosságok, – a grafikai produktumot jellemző minőségi sajátosságok. Grafológia alkalmazása vizsgatárgy A vizsga keretében a jelöltnek egy esetleírás alapján egy grafológusi szakasszisztensi szakfeladat megoldásának menetét kell megterveznie, az esethez tartozó kézírás vizsgálati előkészítését kell elvégeznie a megfelelő írásértékelő táblázat, teszt és technikai eszköz alkalmazásával, bizonyítva jártasságát a méréses módszerekben, majd az eredményeket az ügyféllel vagy a grafológussal való írásbeli közlésre előkészítenie, és szóbeli közlésként bemutatnia, eljárásait és megállapításait kérdezésre érvekkel alátámasztania, indokolnia az alábbiakra kitérve: – a probléma és a vizsgálati kérdések pontosítása, – a kizárási lehetőségek felfedése, – technikai jellemzők, – a grafikai produktum értékelhetősége, anyagkritikája, – a kiértékelésre alkalmas módszer és eljárás, – a megjelenített grafológiai jegyek kiértékelése, – a szükséges dokumentálás megfogalmazása. A vizsgafeladatként felhasználni kívánt esetet előzetesen grafológiai és pszichológiai eljárásokkal is fel kell dolgozni. 3. A szakmai vizsga értékelése A vizsga értékelése a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint történik, az alábbiak figyelembevételével: 3.1. A jelöltnek az írásbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményét tantárgyanként külön érdemjeggyel kell értékelni, s az ezek egészre kerekített számtani átlaga képezi az írásbeli vizsgarész összesített érdemjegyét, kivéve, ha a jelölt valamely vizsgatárgy elégtelen osztályzatot kapott, mert ez esetben az összesített eredmény is elégtelen mindaddig, amíg az adott vizsgatárgyból javítóvizsgán legalább elégséges érdemjegyet nem szerez. 3.2. Az írásbeli vizsgarészen a vizsgakérdésekkel együtt útmutatót kell kiadni az egyes tantárgyak vizsgáján nyújtott teljesítmények értékeléséhez. 3.3. A gyakorlati vizsgarész értékelésekor a jelölt teljesítményét a következő szempontokból részjegyekkel kell értékelni: – szakmai tartalom: ahol a megítélés alapját a képzési tematikában ismertetett grafológiai és
pszichológiai követelményekkel való megegyezés és az álláspontok megvédése érdekében kifejtett érvelés szakmai helytállósága képezi; – kifejezésmód: ahol a megítélés alapján a fogalomhasználat szakszerűsége és a kifejezésmódnak a feladathoz műfaji és bánásmódbeli szempontból való adaptáltsága képezi; – feladat megoldása: ahol a megítélés alapját a probléma megoldásának elősegítéséhez való hozzájárulás, ezzel kapcsolatban az ügyfélben a megfelelő motiváltság kiváltásának elérése képezi; – etikai hozzáállás: ahol a megítélés alapját az esettel kapcsolatos eljárás és magatartás etikai szempontból vett helyessége és körültekintő volta képezi. A részjegyek egészre kerekített számtani átlaga képezi a gyakorlati vizsgarész érdemjegyét, kivéve, ha valamely részjegy elégtelen, mert ez esetben az összesített érdemjegynek is elégtelennek kell lennie. 3.4. A gyakorlati vizsgarészben a vizsgakérdésekkel együtt útmutatót kell kiadni az értékeléshez. 3.5. Az írásbeli és gyakorlati vizsgarészben nyújtott teljesítmények értékeléséhez kiadandó útmutatók készítéséhez előzetesen szabályzatot kell készíteni az értékelő kategória (osztályzatok) teljesítményhatárainak megállapításakor követendő elvekről. 4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele Pszichológia tárgyból vizsgakötelezettség alóli felmentést kapnak azok a személyek, akik igazolják, hogy pszichológus, pszichiáter vagy pszichoterapeuta képesítéssel rendelkeznek. ***
