GONDOLATOK A FÖLDRAJZTUDOMÁNY LEGFONTOSABB KÉRDÉSEIRŐL. Tóth József 1. Bevezetés

Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.

GONDOLATOK A FÖLDRAJZTUDOMÁNY LEGFONTOSABB KÉRDÉSEIRŐL Tóth József1 Bevezetés A földrajztudomány jó néhány alapkérdése már régen megérett az érvelő, széles körű szakmai vitára. Több oka van, hogy ezek a viták nagyon nehezen bontakoznak ki. Az okok közül elég utalnunk arra a körülményre, hogy elméleti kérdések megvitatására éppen akkorra gyűjt be az ember elegendő muníciót, mikorra minden más, a szakmával összefüggő feladat utoléri és olyan mértékben nyomasztja, hogy a kutatásra általában alig marad ideje, a senki által nem finanszírozott elméleti kérdésekkel való vesződség pedig végképp a nagyúri passziók világába szorul vissza, elérhetetlenné válva ezáltal a szakemberek számára. Pedig konszenzusra vezethető viták sorára lenne szükség például tudományunk tudomány-rendszertani helyéről, egyáltalában tárgyáról, egységes voltáról, szemléletéről, a környezettel való érdemi kapcsolatáról, belső struktúrájáról, elnevezéséről, az egyes részdiszciplínák egymáshoz való viszonyáról stb. Az időnként meg-megújuló kezdeményezések sorához magam is csatlakozom néhány alapkérdés felvetésével és vázlatos, szemléletemnek megfelelő megválaszolásával. A szakirodalmat megadom, de az egyes szerzők álláspontjainak hivatkozásokkal alátámasztott kritikai elemzését egy más alkalomra hagyom. A földrajztudomány tárgya és szemlélete Sztereotípiák A földrajzzal kapcsolatban számos, többféle szinten ható tévedés és/vagy leegyszerűsítő sztereotípia él. A laikus közvélemény számára, amelynek alkotó alanyai a földrajzzal csak mint általános iskolai, jobb esetben középiskolai tantárggyal találkoztak, és legfeljebb a médiumok geografikumot tartalmazó hírei jelentenek körükben új információt, nem világos még a tantárgy, a szak, a tudomány eltérő volta és összefüggései sem. Pedig jószerivel a földrajzban a legnagyobbak az eltérések az előbbi fogalmak között, így az azonosítás - éppen annak következtében, hogy a tudományág gyors modernizálódása csak lassan érvényesül a szakképzésben, az iskolai tantárgyban pedig alig tükröződik - a tantárgy szintjére degradálja a földrajztudományt a laikus közvélemény értékrendjében, a tények és jelenségek leírását, helyének megadását, adatainak összegyűjtését tulajdonítva neki. A tudományos közvéleményt legtöbbször és leginkább az zavarja a földrajztudománnyal kapcsolatban, hogy egyszerre természettudomány és társadalom- tudomány is. A problémában kevésbé elmélyültek még úgy is megfogalmazhatják ezt a gondot, hogy egyik része természettudomány, a másik része társadalomtudomány. Bár e második megközelítésnek még a geográfus szakmai közvéleményben is vannak - utolsó mohikánként képviselői, növekszik annak a felfogásnak a tere a tudományos közvéleményben, amely ugyan a földrajzot egységes, de Janus–arcú tudományként értelmezi. (Többen ezzel összefüggésben a geográfia tudománya különlegesen kedvező fejlesztési feltételeinek 1

Dr. Tóth József rektor, intézet igazgató, tanszékvezető egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora, Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék

1

Tóth József: Gondolatok a földrajztudomány…

megteremtését vélték illendőnek Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetemen…(De mi lesz most velünk, hogy nevünk az integráció áldozatául esett?) A tudományos közvélemény számára még a földrajzi tanszékek kari hovatartozását is csak a hagyományok iránti tisztelet teszi elfogadhatóvá. Nem probléma mentes a geográfia akadémiai osztály-besorolása sem. A geográfus szakmai közvélemény is megosztott a földrajztudomány egységessége kérdésében. A szakemberek többsége ugyan a geográfía lényegének vagy legalábbis a lényeg immanens részének tekinti az egységet, az "is-is" állapotot. E többségen belül is két nézet különíthető el: egyesek két diszciplína integráns egységéről beszélnek, mások - magam is egy diszciplína két aspektusáról. Az unista felfogást elvető kisebbségen belül néhányan konzervatív felfogások merev szemléletű rabjai (közülük többen nem akarnak korábbi publikált - nézeteikkel nyilvánosan szembekerülni), míg mások, életkoruktól függetlenül, érdektelennek minősítik az egységről folytatott, úgymond "akadémikus" vitát, és praktikus okokból, a tudomány szervezeti és intézményrendszerét is érintő, egyéni vagy tudományági ambíciókat is csak részben takaró indítékokból a földrajztudomány kettősségét, megosztásának szükségességét hirdetik. Ezek a problémák természetesen többé-kevésbé minden tudomány fejlődésének velejárói, időnként és helyenként felerősödő, majd viszonylagos nyugalomba jutó kísérői. Megoldást csak a tudomány egészének és egyes ágainak önfejlődése hozhat, természetesen új és új ellentmondásokat termelve ki. A földrajztudomány tárgya Az ember - biológiai lény mivoltából fakadó szükségletei révén - csak a természetben és a természetből élhet. A természet és a társadalomba szerveződött ember kölcsönhatása a termelőerők fejlődésével mind erősebbé válik. Ha e bonyolult folyamatot most didaktikai okokból három lépésre bontjuk (1. ábra), az alábbi megállapításokat tehetjük: 1. ábra. A természet-társadalom kölcsönhatás fejlődése

a) Az első, preindustriális fázisban a háborítatlan természet és a kis létszámú emberiséget tömörítő társadalom kölcsönhatása gyenge, néhány kisebb térségtől eltekintve kiegyensúlyozott. b) A második, industriális fázisban a termelőerők felgyorsult fejlődése nyomán a két szférát szimbolizáló kör egymásba hatol, létrejön egy olyan új tértípus, amely egyidejűleg mindkét szféra része. A kölcsönhatás kiegyensúlyozatlan. 2


c) Ebben a tértípusban mindkét szféra törvényei hatnak, mert mindkettőnek része. d) Ebben a tértípusban, miután mindkét szféra törvényei hatnak, a törvények érvényesülése sajátos, a másik által befolyásolt, "zavart". e) Ez az új tértípus új minőség. A természeti környezettel szemben nevezhetjük földrajzi környezetnek vagy - az előbbivel szinonim jelentéssel - társadalmi- gazdasági (természeti, infrastrukturális) térnek. f) Ez az új tértípus a földrajztudomány terrénuma, szerkezetének mozgás- folyamatainak feltárása a földrajztudomány feladata. g) A harmadik, postindustriális fázisban a természet-társadalom kölcsönhatás erősödése és kiegyensúlyozódása, a földrajzi környezet, az új típusú tér gyakorlatilag totálissá válása következik be. A modem földrajztudomány tárgya globálissá vált, a fizikai tér helyett a mentális jellegű, a társadalmi-gazdasági kapcsolatok szorosságával súlyozott távolságok útján strukturált földrajzi környezet, mint egyre jelentősebb terrénum a tudomány rangját is szükségszerűen emeli. h) Az ábra három lépése egy adott térség időbeli fejlődésének három stádiuma, de más megközelítésben azt is jelentheti, hogy egy adott időpontban a társadalmi- gazdasági tér valamely térségében mindhárom stádium létezhet. Természetes, hogy ez utóbbi - valóban létező - helyzetben a fejlődés irányát, a kapcsolatok "fazonját" a legfejlettebb stádiumban lévő térség szabja meg. i) Felfogásunk szerint tehát a földrajz egyidejűleg természet- és társadalom- tudomány, mert tárgya egy sajátos, minőségileg új tértípus, mely társadalmi- gazdasági-infrastrukturálistermészeti szférák kölcsönhatásrendszere, így belső strukturáltsága is sok gyökerű. Szemléleti kérdések Szemléleti oldalról az alábbi kérdések emelhetők ki: a) A termelőerők fejlődését, a munkamegosztás ezt kísérő mélyülését - a legkülönbözőbb összefüggésekben - olyan gyakran emlegetjük, hogy maguk a fogalmak közhelyekké válnak. Igazából nem gondolunk bele a folyamat lényegébe, a termelőerők fejlődéséről sematikus kép alakul ki bennünk. Ez azt sugallja, hogy ha egy "t" időintervallum alatt a termelőerők fejlettségi szintje az "A" állapotról a .."B" állapotra jut, az egyes állapotokat egy-egy vonallal jellemezhetjük (2. ábra). Eközben háttérbe szorul az az egyébként mindannyiunk által ismert tény, hogy a termelőerők fejlődése egyenetlen, a munkamegosztás során létrejött különböző ágazatok másmás fejlődési dinamikával rendelkeznek, és más-más az induló fejlettségi szintjük is. Ha az előbbi, az "A" és "B" fejlettségi szintnek megfelelő egyenes, sematikus vonalakat cikcakkos vonallal helyettesítjük, úgy, hogy e vonal egyik része az átlagot jelentő egyenes fölé, másik része az alá kerül, akkor kapjuk meg igazából a termelőerők fejlettségi szintjét az "A", illetve a "B" állapotban. Az átlagos fejlettséget jelképező egyenes fölé emelkedő vonalszakaszokat (csúcsokat) alfa ágazatoknak, az ettől elmaradókat bétáknak nevezve elég jó biztonsággal prognosztizálhatjuk, hogy a "t" időintervallum eltelte után, a "B" fejlettségi állapotban az alfa ágazatoknak jóval nagyobb esélyük van arra, hogy továbbra is alfa ágazatokként funkcionáljanak (tehát megőrizzék pozíciójukat), míg a béta típusú ágazatok továbbra is az átlagos fejlettség alatt maradnak. Természetesen strukturális átalakulás esetén bekövetkezhetnek változások, ezek azonban legtöbbször valamilyen technikai-technológiai átrendeződés következményei, vagy központi beavatkozások eredményei.

3


2. ábra.

Ágazati aspektusból szemlélve tehát megállapítható, hogy a termelőerők ágazatilag egyenlőtlen fejlődése az egyenlőtlenség továbbvitelét jelenti, illetve új egyenlőtlenségek születésével jár együtt. Természetes hogy az alfa és béta típusú ágazatoknak sajátos érdekeik vannak, és ezek az érdekek az adott ágazatok helyzetével függnek össze, abból következnek. b) Ha a termelőerők fejlődésének egységes folyamatát most nem ágazati aspektusból szemléljük, hanem területi oldalról közelítjük meg, akkor azt mondhatjuk, hogy a társadalmigazdasági-történeti tényezőkomplexum hatásának eredményeképpen koncentrálódnak az alfa, illetve más térségekben a béta típusú ágazatok (3. ábra). 3. ábra. A termelőerők fejlődésének területi aspektusa

Ez a koncepció természetesen nem jelent kizárólagosságot, elegendő a különböző tértípusok kialakulásához az alfa, vagy béta típusú ágazatok túlsúlya. A két ágazattípus eltérő területi allokációjából következően a társadalmi- gazdasági tér fejlődésében is egyenlőtlenségek, regionális differenciák jönnek létre. Az előbbiek analógiájára természetesnek tekinthető az is, hogy különböző alfa, vagy béta típusú ágazatok koncentrációjával kitűnő térségek fejlődéséhez sajátos, az adott térség helyzetéből fakadó érdekek fűződnek. Ez a két megközelítés, a termelőerők fejlődésének ágazati és területi aspektusa egyenrangú. Mind az ágazati, mind a területi egyenlőtlenség kialakulása objektívnek

4


tekinthető folyamat, mint ahogy objektívek azok az érdekek is, amelyek a folyamatot kísérik és ágazati, területi aspektusból egyaránt értelmezhetők. c) A földrajzi szemlélet összegezve és értelmezésem szerint azt jelenti, hogy birtokosa: - tág, kölcsönhatásban élő összefüggésrendszerben értelmezi a jelenségeket; - értelmezésének terrénuma a társadalmi-gazdasági-infrastrukturális-természeti tér, a földrajzi környezet; - a jelenségeket ágazati és területi aspektusból egyidejűleg értelmezi; - úgy lát mindent a térben, hogy az időt soha nem téveszti szem elől. d) Megállapítható, hogy a földrajzi szemlélet szükségessége nem korlátozható a geográfiára. Abból kiindulva, hogy minden allokált valahol a társadalmi-gazdasági térben, a térrel, a térbeliséggel, a térfolyamatokkal kapcsolatos szemlélet társadalmi jelentőségű. A földrajztudomány belső struktúrája A földrajztudomány belső tagolódásával összefüggésben is számos felfogás ismeretes. Ezek részletes ismertetésétől eltekintek ugyan, de általánosságban annyit szükséges leszögezni, hogy vagy a földrajztudomány tárgyával, vagy valamely szemléleti kérdéssel összefüggő ok az, aminek következtében eltérő, esetenként lényegesen eltérő felosztások születnek, vagy pedig egyszerűen a felosztás logikai alapja kuszálódik össze néhány szerzőnél. A mellékelt sémával (4. ábra) bemutatott felosztás természetesen csak egy a lehetséges variánsok közül, de olyan, mely több évtizedes kutatási és oktatási tapasztalatra épül és konzisztensnek látszik lenni. A séma alapján az alábbi sajátosságok tézisszerű kiemelése célszerű: 4. ábra. A földrajztudomány belső struktúrája

a) Az ábra által bemutatott geográfia egységes, de a megközelítés súlypontja szerint három osztatú. Ezek:

5


- társadalomföldrajz, mely a földrajz tárgyával a társadalom oldaláról közelítve foglalkozik; - természeti földrajz, mely a földrajz tárgyával a természet oldaláról közelítve foglalkozik; - regionális földrajz, mely a földrajz tárgyával a társadalmi-gazdasági-infrastruk- turálistermészeti tér (a földrajzi környezet) fejlődés során elkülönült egységei (régiók, tájak, térségek) oldaláról közelítve komplex természeti-társadalmi földrajzi szemlélettel foglalkozik. b) A három aspektus mindegyikéhez és az érintkező aspektus-párok közé a segédtudományok tömege szállítja a beépítésre és szintetizálásra váró anyagot: A segédtudományokban valójártasság igénye ilyen nagyszámú diszciplína esetén különösen nehézzé teszi a geográfia alkotó művelését. c) A sokrétűség és sokoldalúság ugyanakkor biztosítja, hogy a végzett szakemberek a szűkebb szakképzettségükhöz sorolható pályavariánsokon túl más társadalmi posztokat is eredményesen töltsenek be. d) Az ábrán azt is feltüntettük, hogy az előbbi (horizontális) megközelítéssel szemben a geográfia aspektusai akként is értelmezhetők, hogy általános, ágazati vagy területi szempontokat helyezünk előtérbe. e) Az általános, ágazati és területi megközelítési mód mind a társadalom, mind a természeti, mind pedig a regionális földrajzban értelmezhető, sőt az egyes földrajztudományi ágak nagyobb részdiszciplínáira is érvényesíthető. Irodalom 1.) BERNÁT T. (szerk.), 1978: Általános gazdasági földrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, p. 362. 2.) CSÉFALVAY Z., 1994: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. - IKVA Könyvkiadó Kft., Budapest, p. 366. 3.) CUCU, V , 1974: Geografia. - Editura didactica si pedagogica. Bucuresti, p. 405. 4.) DE BLIJ, H. J.l - MÜLLER, P. O., 1988: Geography. Regions and Concepts. John Wiley and Sons, New York-Chichester-Brisbane-Toronto-Singapore, p. 662. 5.) EHRLICH, P. R., 1971: The Population Bomb. - Sierra Club/Ballantine Book, New York, p. 201. 6.) ENGLISH. P. W., 1984: World Regional Geography: a Question or Place. John Wileyey and Sons, NewYork-Chichester-Brisbane-Toronto-Singapore, p. 554. 7.) FEHÉR J., 1980: A földrajztanítás módszertana. -Tankönyvkiadó, Budapest, p. 320. 8.) FIELDING, G. J., 1974: Geography as Social Science. - Harper and Row, New York-EvanstonSan Francisco-London, p. 336. 9.) FILIPP, K., 1993: Germany Sublime and German Sublimations. On Political Education and its Geography. - Waxmann, Münster-New York, p. 139. 10.) FRISNYÁK S. (szerk.), 1990: Általános gazdaságfóldrajz. -Tankönyvkiadó, Budapest, p. 403. 11.) GERTIG B. (szerk.), 1979: Általános gazdasági földrajz. - Tankönyvkiadó, Budapest, p. 42. 12.) GETlS, A.-GETIS, J: FELLMANN, J., 1988: lntroduction to Geography. - Wm. C. Brown, Dubuque, p. 426. 13.) HAGGETT, P., 1972: Geograpy a Modern Synthesis. - Harper International Edition; New YorkEvanston-San Francisco-London p.483. 14.) HARTSHORN, T. A: - ALEXANDER, J. W., 1988: Economic Geography. Prentice Hall, Engelwood Cliffs, New Jersey, p. 385. 15.) HAUBRICH, H. (Ed.), 1987: International Trends in Geographical Educa- tion. IGU Comission on Geographical Education, Freiburg, p. 358. 16.) HAUBRICH H. (Ed.), 1994: International Charter on Geographical Education. Proclaimed by IGU Commission on Geographical Education, Washington, 1992. - Nümberg, p. 40. 17.) HOY, D. R. (Ed.), 1984: Essentiafs of Geography and Development. Con- cepts and Processes. -

6

Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. Merill Publishing Company, Columbus Toronto- London-Sidney, p.452. 18.) HOREV, B. SZ., 1981: Tyerritorialnaja organyzacija obscsesztva. - Miszl Moszkva, p. 320. 19.) HUMBOLDT A. V. é. n.: Kosmos I-II. - Atheneum Budapest, p. 215, 175. 20.) JONES, E., 1966: Human Geography. An Introduction to Man and His World. - Frederick A. Praeger, New York-Washngton, p. 240. 21.) JORDAN, T. G. - ROWTREE, L. 1979: The Human Mosaic. A Thematic Introduction to Cultural Geography. - Harper and Row, New York- Hagerstown-Philadelphia-San Francisco-London, p. 482. 22.) KNOWLES, R.-WAREING, J., 1976: Economic and Social Geography. W. H. Allen, London, p. 334. 23.) KROMM, D. E., 1981: World Regional Geography - Saunders College Publishing, Philadelphia, p. 510. 24.) LEHMANN A: VUICS T., 1992: Földrajzi fogalmak kisszótára. Tankönyv- kiadó, Budapest, p. 209. 25.) MÜLLER, R. A.-0BERLANDER, T. M., 1984: Physical Geography Today. A Portrait of a Planet. - Random House, New York, p. 591. 26.) PERCZEL GY: TÓTH J. (szerk.), 1994: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. - ELTE TTK, Budapest, p. 461. 27.) PRINZ GY., 1942: Magyarország földrajza. - Renaissance Könyvkiadó, Budapest, p. 272. 28.) PRINZ GY., 1943: Hat világrész földrajza. - Renaissance Könyvkiadó, Budapest, p. 568. 29.) PROBÁLD F. (szerk.), 1994: Európa regionális földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 497. 30.) RUBENSTEIN, J. M., 1989: The Cultural Landscape. An Introduction to Human Geography. Merill Publishing Company, Columbus-London- Toronto-Melbourne, p. 506. 31.) SMITH, D. M., 1977: Human Geography. A Welfare Approach. - Edward Arnold, London, p. 402. 32.) SMITH, D. M., 1931 : Human Geography. Part Two. - California State Print- ing Offce, Sacramento, pp. 245-498. 33.) STRABÓN: Geographika. - Gondolat. Budapest, 1977, p. 999. 34.) STRAHLER, A. N: STRAHLER, A. H., 1984: Elements of Physical Geogra- phy. - John Wisley and Sons, New York-Chichester-Brisbane-Toronto- Singapore, p. 538. 35.) TELEKI P., 1917: A földrajzi gondolat története. - Szerző kiadása, Budapest, p. 231, 36.) TELEKI P., 1934: Európáról és Magyarországról. Athenaeum, Budapest, p. 199. 37.) TEMLlTZ, K., 1978: Stadt und Stadtregion. - Raum + Gesellschaft. Heft I., Westermann, Braunschweig, p. 76. 38.) TÓTH J., 1988: Urbanizáció az Alföldön. - Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 200. 39.) TÓTH J., 1990: Előszó. - In: FRISNYÁK S. (szerk.): Általános gazdaság- földrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 5-8. 40.) TÓTH J., 1994: Urbanization and Spatial Structure in Hungary. - Geo 4, Journal, pp. 343-352. 41.) TÓTH J., 1995: Az oktatás szerepe a település- és területfejlesztéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban szükséges egységes szemlélet megteremtésében. -A földrajz tanítása. I. szám, pp. 611. 42.) TÓTH J., 1995: A társadalmi-gazdasági tér. - In: Szoboszlai Zs. (szerk.): Tér és társadalom, Juss Alapítvány, Szolnok, pp. 24-32. 43.) TÓTH J., 1996: A magyarság kulturális földrajza: JPTE, kézirat, Pécs, p. 190. 44.) TUFESCU, V. et al., 1982: Gazdasági és népességföldrajz. - Tankönyv a X. osztály számára. - Editura didactica si pedagogica, Bucuresti, p.140. 45.) ZUO DAKANG, 1990: Progress in Geographical Research. - Science Press, Beijing, p.220.

7

GONDOLATOK A FÖLDRAJZTUDOMÁNY LEGFONTOSABB KÉRDÉSEIRŐL. Tóth József 1. Bevezetés

Recommend Documents