Soproni
Gombász Hírmondó I. évfolyam, 13. szám
Gombaismereti túra november 10-én
A tartalomból: Túra november 10-én
1
Fodros papsapka
2
Bükktapló
2
Nyírtapló
3
Lepketapló
3
Hasadtlemezű gomba
4
Rózsás egyrétűtapló
4
Képek
5
Képek - BZ
6
Levél és recept
7
Kerti és piruló őzláb Gomba-felismerési vetélkedő fajai (lista)
2012. november
Időszaki kiadvány
Idén valószínűleg utolsó alkalommal gombaismereti túrára hívom az érdeklődőket. Remélem taplón kívül mást is találunk. A túra kivételesen SZOMBATON (!) lesz!!! Találkozó 2012. november 10-én (SZOMBATON) 10:00-kor a Károlykilátó alatt parkolóban. Irány a hét bükkfa, onnan nyugatra a piros háromszögön.
Távolság 6 km, szintkülönbség 100 m. Ajánlott felszerelés: bakancs; kosár-kés a gyűjtéshez; élelem, víz, esőkabát. Eső esetén a túra elmarad. Mindenkit szeretettel várunk. Börcsök Zoltán, túravezető
Visszafelé a Mucki betonút déli oldalán. Érkezés a kiindulási helyre 13:00 és 14:00 között.
8-9 10
www.turistautak.hu
I . É V FO LY A M, 1 3 .
G O MB Á S Z HÍ R MO ND Ó
Fodros papsapkagomba (Helvella crispa) Közepes termetű gomba, termőteste tönkre és süvegre különül el. A süveg gyakran nyereg alakú, fodros, lebenyes, szürke színű. A tönk fehéres, hosszan és mélyen barázdált. Az alsó részen időnként vastagodott. Egyesével vagy többedmagával jelenik meg nyár végén és ősszel, főleg lomberdőben, parkokban. Étkezési értéke vitatott, nálunk mérgezőnek tartják.
Bükk(fa)tapló (Fomes fomentarius) Évelő taplóféle, termőteste akár 30 cm átmérőt is elérhet. Nincs tönk és kalap, a termőtest pata alakú. Az egyes „évgyűrűket” mélyebb árkok választják el egymástól. A külső héjszerű rész kemény, alatta a belső szövetek puhábbak, szivacsszerűek. A termőtest felső része szürkés, esetleg barnás árnyalattal. A termőréteg szűk pórusú, fehéres, piszkosfehér. Nevével ellentétben nem csak bükkfán találhatjuk, megjelenik más lombos fafajon is, gyakran pl. nyíren.
2
I . É V FO LY A M, 1 3 .
G O MB Á S Z HÍ R MO ND Ó
Nyírtapló (Piptoporus betulinus) Közepes termetű gomba. Szintén hiányzik a kalap és a tönk, bár gyakran egy kissé összeszűkülő résszel, egyfajta „nyéllel” kapcsolódik az aljzathoz. A termőtest lapos, a „kalapbőr” túlnyúlik a peremen, begöngyölt, gyakran finoman hullámos. Világosbarna, bézs színű, a szélein világosabb, gyakran egészen fehéres. A termőréteg szűk pórusú, piszkosfehér. Monofág, kizárólag nyíreken megjelenő faj.
Lepketapló (Trametes versicolor) Közepes termetű gomba, bár a taplók között kicsinek számít. A termőtestek ritkán jelennek meg egyesével, inkább csoportosak, konzolosan egymás felett nőnek, félkör alakúak, kissé tölcséresek, vékonyak. Színében a szürke vagy barna a hangsúlyos. Jellemzően sötétebb-világosabb sávok váltogatják egymást. A felszín finoman bársonyos tapintású. A pórusok szűkek, szögletesek. A termőtest egyéves, egész évben megjelenhet lombos fák tuskóján.
3
I . É V FO LY A M, 1 3 .
G O MB Á S Z HÍ R MO ND Ó
Hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune) A termőtestek legyező alakúak, tetőcserépszerűen egymás felett nőnek, csoportosan jelennek meg. Kicsik, 1-4 cm átmérőjűek, a kalapfelszín nemezes, szürkésfehér színű. A lemezek sugarasan helyezkednek el, színük frissen rózsaszínesszürke, hosszirányban kettéhasadtak (nagyító!). Száraz időben összehajolva védik a termő réteget, nedves időben szétnyílnak és kihullnak a spórák. A hús szívós, fás, nem ehető. Mindenféle faanyagon megtalálható egész évben.
Rózsás egyrétűtapló (Daedaleopsis confragosa) Közepes termetű gomba, legyező alakú, legtöbbször barnás, vöröses barnás árnyalatú. Felülete gyakran ráncos, egyenetlen. Pórusai megnyúltak, gyakran labirintusszerű, fehéres, később barnás. Állaga parafaszerű. A termőtestek általában többedmagukkal jelennek meg elhalt lombos fák anyagán. Gyakran figyelhetjük meg cseresznye elhalt, lehullott vastagabb ágain. A termőtest egyéves, de egész évben megjelenhet.
4
I . É V FO LY A M, 1 3 .
G O MB Á S Z HÍ R MO ND Ó
5
Képek vegyesen
Cinóbertapló - Köbli Zoltán
Szegett tapló - Köbli Zoltán
Lilatönkű pereszke - Gróf Károly
Ízletes vargánya - Bársony Henriett
Nagy őzláb - Kovács Gabriella
Begöngyöltszélű cölöpgomba - Németh Csaba
I . É V FO LY A M, 1 3 .
G O MB Á S Z HÍ R MO ND Ó
6
Képek by BZ
Ragadós bocskorosgomba
Büdös őzláb
Begöngyöltszélű cölöpgomba
Nyelespöfeteg faj
Feketedő nedűgomba
Citromgalóca
Kocsonyás redősgomba
Barna porhanyósgomba
I . É V FO LY A M, 1 3 .
G O MB Á S Z HÍ R MO ND Ó
Levél és recept Kedves Zoltán! és klubtársak! Sajnos ebben az évben kevésszer volt alkalmunk együtt gombászni! De azért a gyűjtögetésről nem mondtunk le egészen, bár csak azokat szedjük össze amit tutira ismerünk. Én például őzláb szakos vagyok (nem véletlen) mivel tuti lelőhelyeket ismerek (Győrszemerei erdők). Igaz most egy pár másfajtát is hoztunk haza. Ez egy "én a hagymához is hagymát eszek!" recept, a tökéletes vega, gombaimádóknak. Gombával ősziesen
töltött
őzlábgomba
Hozzávalók 4 személyre
• •
• • • • • • • • •
6-8 db ki nem terült kalap nagy őzlábgomba 40 dkg lila pereszke, szürke tölcsérgomba, rizike, mezei csiperke , stb ( lehet szárított gomba is 5-10 dkg ) 1-2 fej vöröshagyma 3-4 gerezd fokhagyma 4-5 db zsemle 1-2 dl tej 4 db tojás 1 dl olaj 1 marék zsemlemorzsa 1 nagy csokor petrezselyem Só, bors, majoranna, kakukkfű
Elkészítés (1) Töltelék készítés. Hagymát, fokhagymát felaprózzuk, a zsemléket széttépjük és egy kis tejjel meglocsoljuk. Beleütjük a tojásokat, az apróra vágott gombákat és a jól megvágott petrezselyem zöldjét. is belekeverjük, fűszerezzük. Ha nagyon lágy a töltelék zsemlemorzsával sűrítjük. Megkóstoljuk és ha kell sózzuk. (2) Sütés előkészítés Az őzlábgomba kalapokból óvatosan kitörjük a tönköket. A gombát nem mossuk, nem hámozzuk, esetleg kis ecsettel lepiszkálhatjuk róla a leveleket, ágdarabokat. Jénai tálba olajat öntünk és erre helyezzük a kalapokba tölte-
lékkel felfelé álló őzlábakat. Hogy izgalmasabb legyen lekalapolhatjuk pereszkével, tölcsérgombával, gyűrűs tuskógombával. Amikor a tálunk megtelt a töltött gombafejekkel, alufóliával lefedjük és behelyezzük a sütőbe, kicsit pároljuk így, majd levesszük a fóliát és addig sütjük, míg a töltelék és a kalapok pirulni nem kezdenek. Ha valaki nem tud friss gombához jutni vagy esetleg mélyhűtötthöz, a töltelékhez adhat szárított gombát is , ilyenkor előtte be kell áztatni és utána megpároljuk vagy hagymás olajon sütjük meg. Az őzlábkalapokat helyettesítheti piruló galóca (felénk vértövű), nagy csiperke kalappal, de ebben az esetben már nem nevezhetjük ételünket: Gombával töltött őzlábgombának ősziesen. Üdvözlettel: Kovács Gabriella Győr
7
I . É V FO LY A M, 1 3 .
G O MB Á S Z HÍ R MO ND Ó
8
Piruló őzláb és rokonai Szüleimnél, Barcson jártam és ott az egyik szomszéd furcsa őzlábat ajánlott fel, ami a kertjében a komposzton nőtt. Ezt én kerti őzlábként (Chlorophyllum brunneum = Macrolepiota rachodes var. hortensis) azonosítottam, de a sok bizonytalanság miatt elkezdtem utánajárni, hogy is van ez az őzlábakkal. Hogy mire jutottam, azt egy külön fájlban majd megírom, mert kicsit hosszúra sikerült. Az anyagot főleg Else Vellinga cikkei alapján állítottam össze. Egyébként volt, aki evett a gombából és semmi baja sem lett, csak furcsállta az ízét, másoknak pedig két napig hasmenése volt. Én nem ajánlanám étkezésre. A fehér spórájú, szabad gallérú, bocskor nélküli őzláb gombákhoz van egy nagyon hasonló, melynek zöld a spórája, és szintén szabad a gallérja. A 19. században, amikor leírták ezt a gombát, a spóraszín volt az elsődleges karakter, mely alapján a nemzetségeket szétválasztották, így ez a faj egyedül külön nemzetségbe kerül Chlorophyllum néven (zöldspórás őzláb). Nagyon hasonlít a piruló őzlábra, mindkettőnek nagy, fehéres kalapja van barnás pikkelyekkel, a sima tönkön gyönyörű rojtos gyűrűje van, és a tönk húsa narancsosra vagy vörösesre változik sérülésre. A lemezek végén található sejtek is nagyon hasonlók, de a zöldspórás őzláb idősebb példányain a lemezek zöldesre válnak a spórák érése során egy színanyagnak köszönhetően. Morfológiai és genetikai vizsgálatok már a Macrolepiota nemzetség polifiletikus (vagyis nem egy közös őstől származnak, annak ellenére, hogy nagyon hasonlítanak) voltát mutatták ki. Ezek alapján kijelenthető, hogy a piruló őzláb a csiperkék „testvére”, míg a nagy őzlábbal (M. procera) csak unokatestvéri viszonyban van. Azt is találták, hogy a korábbi Macrolepiota nem-
zetségből több fajt is ki kell venni. Az egyik csoportba a Macrolepiota procera, M. dolichaula, M. mastoidea és rokonaik tartoznak, melyeknek díszített a tönkje. A másik csoportban a Chlorophyllum molybdites nem marad egyedül, a Macrolepiota globosa (Chl. globosum), Leucoagaricus hortensis és a M. rhacodes közeli rokonainak csoportja kerül. Itt a tönk sima, a spóra csúcsa gyakran csonkított és a csírapórus nem fedett, vagy akár hiányzik is. A csoportnak célszerű a Chlorophyllum nevet adni, így a piruló őzláb tudományos neve Chlorophyllum-má kellene váljon, annak ellenére, hogy a név korábban színes lemezű fajt írt le. A vizsgálatok szerint az összes mérgező faj ebbe a csoportba esik, vagyis a valódi Macrolepiota-k között nincs mérgező. A molekuláris adatok rávilágítottak arra, hogy azért van néhány jó tulajdonság, mely elkülöníti az Európa és Észak-Amerika mérsékelt zónájában előforduló három Chlorophyllum csoportba tartozó fajt. Az (1) fajnak egy „hirtelen” gumója van a tönk alján, és a lemezek szélén karcsú sejtek helyezkednek el. Ez a Chlorophyllum brunneum, a kerti őzláb. A (2)-es fajnál gumó a tönk alján fokozatos,
a tönk fokozatosan vastagodva megy át gumóba, és a sejtek viszonylag szélesek a lemezek szélén. Ez a piruló őzláb, a Chl. rachodes, alias Macrolepiota rachodes. A (3) fajnak viszonylag kicsik a spórái, és a pikkelyek színben alig különböznek a háttértől (Chl. olivieri). Számunkra kevéssé fontos. Javasolom a következőket megnevezéseket megjegyezni: (A)
Díszített tönk: Macrolepiota csoport, nem mérgezők.
(B)
Sima tönk
Chlorophyllum brunneum – Kerti őzláb Chlorophyllum rachodes – Piruló őzláb Leginkább ez a két faj jöhet szóba. Mérgező voltuk kérdéses, de a kerti őzlábat gyengén mérgezőnek tartják a legtöbben, bélpanaszokat okozhat, így fogyasztásra nem ajánlott. Táblázatosan összefoglalva lásd alább. Összefoglalva azt mondhatom, hogy ha elmozdítható is a gallér, szemetes helyen, kertben ne szedjünk őzlábat. Börcsök Zoltán
Faj
Megkülönböztető tulajdonság
brunneum
• a kalapon fehéres alapon barna pikkelyek találhatók • a tönkön hirtelen kiszélesedő, gyakran peremes gumó van • a lemezek szélén a cisztidák viszonylag karcsúak
rachodes
• a kalapon barna pettyek vannak fehéres háttér előtt • a tönkön kerekded, fokozatosan szélesedő gumó van
olivieri
• a kalapon barnás vagy szürkés pikkelyek vannak, ugyancsak barnás vagy szürkés háttér előtt • a tönkön kerekded gumó van, ami hiányozhat • a spórák viszonylag kicsik • a lemezek szélén a cisztidák széles bunkó alakúak
I . É V FO LY A M, 1 3 .
G O MB Á S Z HÍ R MO ND Ó
9
Kerti és piruló őzláb - BZ
Balra kerti őzláb, jobbra piruló őzláb
kerti őzláb
piruló őzláb
kerti őzláb
piruló őzláb
kerti őzláb
piruló őzláb
CASTANEA KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET GOMBÁSZ KÖRE SOPRON
Börcsök Zoltán Telefonszám: +36-20-540-8442 E-mail:
[email protected]
Castanea Egyesület Gombász Köre
Mottó: Sok kalappal!
Gomba-felismerési vetélkedő fajai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Osztrák csészegomba - Sarcoscypha austriaca Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare Sárga gévagomba - Laetiporus sulphureus Júdásfülegomba - Auricularia auricula-judeae Piruló galóca - Amanita rubescens Mezei szegfűgomba - Marasmius oreades Ízletes vargánya - Boletus edulis Mezei csiperke - Agaricus campestris Gyilkos galóca - Amanita phalloides Molyhos tinóru - Xerocomus subtomentosus Változékony tinóru - Boletus luridus Aranytinóru - Xerocomus chrysentheron Kerti susulyka - Inocybe rimosa Nagy őzláb - Macrolepiota procera Piruló őzláb - Macrolepiota rhacodes
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.
Szenes galambgomba - Russula nigricans Varashátú galambgomba - Russula virescens Kékhátú galambgomba Russula cyanoxantha Büdös galambgomba - Russula foetens Erdei szömörcsög - Phallus impudicus Gyűrűs tuskógomba - Armillaria mellea Árvégű fülőke - Collybia fusipes Nyálkás gyökeresfülőke - Xerula radicata Széleslemezű fülőke - Megacollybia platyphylla Sötét trombitagomba - Craterellus cornucopioides Májgomba - Fistulina hepatica Légyölő galóca - Amanita muscaria Császárgomba - Amanita caesarea Citromgalóca - Amanita citrina Párducgalóca - Amanita pantherina Lila pereszke - Lepista nuda Lilatönkű pereszke - Lepista personata Gyapjas tintagomba - Coprinus comatus Kerti tintagomba - Coprinus micaceus Sereges tintagomba - Coprinellus disseminatus Harkály tintagomba - Coprinus picaceus Barna nyálkásgomba - Gomphidius glutinosus Vöröses nyálkásgomba - Chroogomphus rutilus Szemcsésnyelű fenyőtinóru - Suillus granulatus Sárga gyűrűstinóru - Suillus grevillei Begöngyöltszélű cölöpgomba - Paxillus involutus Bársonyostönkű cölöpgomba - Paxillus atrotomentosus Sárguló csiperke - Agaricus xanthoderma Ízletes csiperke - Agaricus bitorquis Világító tölcsérgomba - Omphalotus olearius Sárga rókagomba - Cantharellus cibarius Könnyező szálkásgomba - Lacrymaria lacrymabunda Téli fülőke - Flammulina velutipes Kései laskagomba - Pleurotus ostreatus Csoportos (ál)pereszke - Lyophyllum decastes Barna tinóru - Xerocomus badius Szürke tölcsérgomba - Lepista nebularis Fodros papsapkagomba - Helvella crispa Bükktapló - Fomes fomentarius Nyírtapló - Piptoporus betulinus Lepketapló - Trametes versicolor Rózsás egyrétűtapló - Daedaleopsis confragosa Hasadtlemezű gomba - Schizophyllum commune
