GOMBABETEGSÉGEK SOROZAT ÔSZI BÚZA
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
GOMBABETEGSÉGEK
Tartalomjegyzék
A foltbetegségek kórokozói és tünetei
GOMBABETEGSÉGEK ÔSZI BÚZA
ÔSZI BÚZA
A foltbetegségek kórokozói és tünetei
3–6
Jelentôség és életmód
7
A kórokozók járványtana
8
Kártétel
9–11
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termesztéstechnológia 12–15 Kémiai védekezés
16–17
A védekezés idôzítése
18–20
Miért kerültek elôtérbe?
Miért kerültek elôtérbe?
Súlyos szeptóriafertôzés ôszi búza levelén
Az ôszi búza foltbetegségeire az utóbbi két évtizedben figyeltünk föl igazán. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy a pirenofórás levélfoltosság károsítása csak 1988-tól vált ismertté (a szeptóriafajok föllépése elôzôleg is köztudott volt). De tetten érhetôk a mezôgazdaság szerkezetváltozásának velejárói is: drasztikusan csökkent a mûtrágyafölhasználás, és a termesztés színvonala meglehetôsen heterogénné vált. Az addig általánosságban jellemzô belterjes gazdálkodást sok helyen extenzív termesztés váltotta föl. Nôtt az ôszibúza-monokultúrák aránya, elterjedt a szántás nélküli talajmûvelés. Ezek a változások pedig egyértelmûen a nekrotróf gombáknak (pirenofórás és szeptóriás levélfoltosság kórokozói, kalászfuzáriózis) kedveztek.
Szeptória
Septoria tritici fekete piknídiumai a hosszúkás levélfoltokon
Phaeosphaeria nodorum ivaros termôtestei (peritéciumok) a jellegzetes levélfoltokon
A Septoria tritici konídiumai zsinórdarabokhoz hasonlítanak
Phaeosphaeria nodorum aszkuszai, s bennük az aszkospórák
© BASF Hungária Kft. Agrodivízió, 2006 1034 Budapest, Seregély u. 1–5. Telefon: (06 1) 250 9700 Fax: (06 1) 250 9709 www.agro.basf.hu
Készítette a BASF Hungária Kft. megbízásából a Solunart Kft., 1390 Budapest, Pf. 190.
Ez a kiadvány tájékoztató jellegû, nem tekinthetô hivatalos szaktanácsadásnak. Kérjük, termékeink felhasználása elôtt olvassa el és kövesse a növényvédô szer csomagolásának címkéjén található felhasználási javaslatokat és biztonsági utasításokat.
A Phaeosphaeria nodorum ivartalan alakjának (Septoria nodorum) ovális foltjai, bennük a piknídiumokkal
A kiadványban elôforduló esetleges nyomdai hibákért felelôsséget nem vállalunk.
2
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
2006. ÁPRILIS
2006. ÁPRILIS
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
3
GOMBABETEGSÉGEK
A foltbetegségek kórokozói és tünetei
A foltbetegségek kórokozói és tünetei
ÔSZI BÚZA
ÔSZI BÚZA
Szeptória
Pirenofóra
GOMBABETEGSÉGEK
A kórokozók
Tünetek
A szeptóriás levélfoltosságnak két kórokozója ismeretes: a Septoria tritici Rob. ex Desmaz. és a Phaeosphaeria nodorum (E. Müller) Hedjaroude. Ez utóbbi ivartalan alakja a Septoria nodorum vagy új tudományos nevén Stagonospora nodorum (Berk.) Castellani & Germano. Mindkét faj elsôsorban levélfoltosságot okoz, de a Phaeosphaeria nodorum a kalász pelyvaleveleit is megtámadja, barnulásukat idézi elô. Hazánkban a Septoria tritici a gyakoribb, de esetenként a Phaeosphaeria nodorum is elôfordul.
A Septoria tritici föllépésekor a levélfoltok kezdetben hosszúkásak, a S. nodorum esetében inkább oválisak. Késôbb a foltok összefolynak, súlyos esetben a lombozat száradásnak indul. A levéltünetek azonosítását megkönnyíti, hogy a száradó foltokon szemmel is jól látható, érdes tapintású, kerek, fekete piknídiumok (néha peritéciumok) jelennek meg.
Szeptória
A pirenofórás levélfoltosság jellegzetes kezdeti tünetének tekinthetô a konídiumos fertôzés helyén megjelenô sötétbarna pötty és az azt körülvevô sárga udvar, amely a gomba szétáramló méreganyaga útján keletkezik. Késôbb a foltok fokozatosan nagyobbodnak, barnulnak, összemosódnak, és – súlyos fertôzés esetén – a levelek száradásnak indulnak.
Pirenofóra
A pirenofórás levélfoltosságot sárga vagy fahéjbarna levélfoltosságnak is nevezik. A betegség kórokozója a Pyrenophora tritici-repentis (Died.) Drechs. nevû gomba, amelynek ivartalan (konídiumos) alakja a Drechslera tritici-repentis (Died.) Schoemaker, vagy régi nevén Helminthosporium tritici-repentis Died. Esetenként más, levélfoltosságot okozó gombák (pl. Cochliobolus sativus Ito & Kuribayashi, Ascochyta graminicola Sacc.) is elôfordulnak a búzán, de ezek jelentôsége hazánkban csekély.
A pirenofórafertôzés fokozatai Aszkospórás fertôzés tünete ôszi búza levelén
Kezdôdô konídiumos fertôzés búzalevélen
Határozott barna közepû foltok sárga szegéllyel
Pyrenophora tritici-repentis pszeudotéciuma a sörteszerûen kitüremkedô aszkuszokkal
Pyrenophora tritici-repentis pszeudotéciumainak tömege az elôzô évrôl visszamaradt búzaszalmán A méreganyagok szétáramlásával az elhalt felület fokozatosan nô
A levél végül teljesen elhal A pszeudotéciumokból kiszabadult aszkuszok, aszkospórák
4
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
2006. ÁPRILIS
Drechslera tritici-repentis konídiuma
A pirenofóra-fertôzés fokozatai
2006. ÁPRILIS
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
5
GOMBABETEGSÉGEK
A foltbetegségek kórokozói és tünetei
Jelentôség és életmód
ÔSZI BÚZA
ÔSZI BÚZA
Mivel téveszthetôk össze?
GOMBABETEGSÉGEK
Jelentôség
Mivel téveszthetôk össze?
Gazdasági jelentôség
Az ôszi búza levélfoltosságának számos egyéb, nem fertôzô eredetû oka is lehet: nap- és mûtrágyaperzselés, genetikai problémák. A különféle okokból bekövetkezô levélfoltosságokat egymástól megkülönböztetni nem könnyû, esetenként szinte lehetetlen, ezért pontos diagnózis sokszor csak mikroszkópi vagy kitenyésztéses vizsgálatok után adható.
Nyugat-Európában a szeptóriás betegség – a gabonalisztharmat mellett – az ôszi búza egyik legfontosabb kórtani problémájának számít. Nálunk jóval kisebb a jelentôsége, s ebben az idôjárásnak van elsôsorban szerepe. A betegség kórokozói ugyanis a hûvös, csapadékos tavaszi idôjárást kedvelik, s ilyen körülményekre Magyarországon viszonylag ritkán találnak. A Dél-Dunántúlon például az utóbbi 16 évben mindössze öt alkalommal, 1995-ben, ’98-ban, ’99-ben, 2004-ben és 2005-ben észleltünk számottevô szeptóriafertôzést. Súlyos kártétel háromszor, 1999-ben, 2004-ben és 2005-ben fordult elô egyes kezeletlen területeken. Ezekben az esztendôben voltak a tavaszi hónapok a legcsapadékosabbak. A pirenofórás levélfoltosság károsítását búzán és rozson 1988-ban figyelték meg elôször hazánkban. Ezt követôen a betegség föllépése egyre gyakoribb lett, s ma már az ôszi búza egyik fontos növényegészségügyi problémájaként tartjuk számon. Elsôsorban csapadékos években károsít, száraz esztendôkben (pl. 2000 és 2003) visszaszorul. Jelentôs föllépésével több csapadékos évet követôen (pl. 1997–1999) kell számolni.
A pirenofóra elnyúlt barna foltjait sárga szegély övezi
6
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
2006. ÁPRILIS
Genetikai okokra visszavezethetô levélfoltosság, amely fôleg 2004-ben lépett föl egyes fajtákon (MV Magdaléna, MV Csárdás, MV Palotás, MV Verbunkos)
A napégés lecsüngô levelû fajtákon fordul elô gyakrabban
Életmód
Nekrotróf életmód A levélfoltosságok kórokozói nekrotróf szervezetek, tehát súlyosabban csak az öregedô szöveteket képesek károsítani, a fiatal sejtekkel nem bírnak. Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos idô elteltével, az egyes levélemeletek megjelenésének sorrendjében, lépésrôl lépésre képesek fölfelé terjedni a növényen. A növény termésképzôdésében legaktívabban részt vevô zászlós levelet rendszerint csak az érési folyamat vége felé érik el. Ezzel szemben a rozsdák és a lisztharmat biotróf kórokozói a fiatal növényi szöveteket kedvelik, így az egyes kifejlôdô növényi részeket azonnal fertôzhetik.
Fotó: Pál Bertalan
Septoria tritici hosszúkás levélfoltjai a tûszúrásnyi piknídiumokkal, amelyek érdes tapintásúak
A két legfontosabb foltbetegség, a pirenofórás és a szeptóriás levélfoltosság 2005-ben „helyet cserélt”. Addig ugyanis a pirenofórás levélfoltosság volt az uralkodó, 2005-ben azonban a szeptória vált országszerte dominánssá. Erre a megállapításra jutott Csôsz Lászlóné, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. kutatója is országos fölmérései során.
A fertôzés elôször az alsó levélemeleteket támadja meg
2006. ÁPRILIS
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
7
GOMBABETEGSÉGEK
A kórokozók járványtana
Kártétel
ÔSZI BÚZA
ÔSZI BÚZA
Környezeti igény
Károsítási potenciál
Környezeti igény
Károsítási potenciál
A foltbetegségek kórokozóinak a szeles, esôs idôjárás kedvez. A fertôzéshez szükséges hômérsékleti optimum 18-20 °C körül van. A fertôzést elôsegíti a magas légnedvesség és az erôs hajnali harmatképzôdés.
A biotróf és a nekrotróf kórokozókat összevetve könnyen belátható, hogy az elôbbiek kártételi potenciálja nagyobb, hiszen járványhelyzetben hamar leszárítják a zászlós levelet is, míg a foltbetegségek kórokozóira a fokozatos, alulról fölfelé történô fertôzés jellemzô, ami enyhébb kárral jár. Jól igazolják mindezt kísérleteink, amelyeket a kórokozók különféle dominanciaviszonyai mellett állítottunk be (2. ábra). Ezeket a kísérleteket, és magát az 1999-es évet is az jellemezte, hogy a búza lombozata a súlyos vörösrozsda-, pirenofóra- és szeptóriafertôzés következtében szinte teljesen leszáradt. A kár szempontjából azonban egyáltalán nem volt mindegy, hogy melyik betegség játszotta az elsôdleges szerepet a száradásban. Ahol a vörösrozsda volt a domináns betegség, sokszorta nagyobb kár keletkezett, vagyis a hatékony védekezéssel sokszorta több termést lehetett megmenteni, mint a levélfoltosságok dominanciája mellett. A 2. ábrán a kontroll összfertôzöttségét 100%-nak vettük, s látható, hogy ez a 100% milyen arányban oszlik meg az egyes betegségek között.
A Drechslera tritici-repentis széles gazdanövénykörrel (egyszikû gyomok, más kalászos gabonák) rendelkezik, ami segíti terjedését.
A kórokozók biológiája
GOMBABETEGSÉGEK
Telelés, fertôzés, fölszaporodás A Septoria tritici tömeges fertôzése már a búza szárba szökkenésének idején megkezdôdik. A levelek fokozatosan fertôzôdnek alulról fölfelé, a termésképzôdésben legnagyobb szerepet játszó két fölsô levél rendszerint a kalászolás–virágzás idôszakában betegszik meg. A kórokozók a fertôzött növényi maradványokon évekig életképesen fönnmaradnak, s kedvezô körülményekre lelve nagy tömegben zúdulhatnak a búzatáblákra: a szél a hosszúkás, szalagszerû konídiumokat messzire elsodorja. Ily módon nemcsak az ôszibúza-monokultúrák, de a váltógazdálkodásos területek is veszélyeztetettek, különösen amelyek zártak, mély fekvésûek.
2. ábra
Bóly, Martonvásár, Nádudvar, Szekszárd és Telekgerendás, 1999 (27 kisparcellás kísérlet alapján)
A pirenofóra-fertôzésnek két szakasza különíthetô el: az aszkospórás és a konídiumos szakasz (1. ábra). Az aszkospórás fertôzés a búza bokrosodásakor, szárba szökkenésének kezdetén zajlik, kizárólag ott, ahol az elôzô évi növénymaradványokon pszeudotéciumok képzôdtek a tél során. Tél végén, kora tavasszal a pszeudotéciumok nedvesség hatására fölnyílnak, és az aszkuszok, bennük az aszkospórákkal, kilökôdnek belôlük. Az aszkospórás fertôzés, bármilyen súlyosnak tûnik is, valójában nem okoz jelentôs kárt, mivel a búzának csak azokat az alsó leveleit érinti, amelyek a szárba szökkenés után amúgy is leszáradnak. A termésképzôdésben legaktívabban részt vevô zászlós levél és az alatta levô levél az aszkospórás fertôzésbôl rendszerint kimarad. Ezekre csak a késôbb szóródó konídiumok jelentenek veszélyt.
1. ábra
Szekszárd, 2000
A pirenofórás levélfoltosság kórokozóinak járványdinamikája két egymás mellett levô, azonos fajtájú, de különbözô elôveteményû ôszibúza-táblán
8
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
2006. ÁPRILIS
Gombaölô szeres védekezés termésnövelô hatása ôszi búzában, a kórokozók különbözô dominanciaviszonyai esetén
2006. ÁPRILIS
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
9
GOMBABETEGSÉGEK
Kártétel
Kártétel
ÔSZI BÚZA
ÔSZI BÚZA
2004-ben és 2005-ben beállított kísérleteink arról tanúskodnak, hogy a kár mértékét, illetve a megmentett termés mennyiségét alapvetôen a rozsda fertôzési nyomása befolyásolta, a levélfoltosságok szerepe nem volt számottevô. A 3. ábrán, a kontroll fertôzöttségét tényleges értékekkel tüntettük föl, vagyis itt az egyes betegségekre lebontott értékek összeadódnak, és így jön ki az összfertôzöttség pl. 32,4%-nak (legfölsô sáv) vagy 135,8%-nak (legalsó sáv). Eddigi kísérleteink során a szeptóriafertôzés számlájára írható legnagyobb kárt 12-13%-osra becsültük (11. oldal, 4. ábra). A pirenofórás levélfoltosság okozott már 20%-os kárt is egyes kísérletekben, ahol a kórokozót szándékosan fölszaporítottuk (ôszibúza-monokultúra és tárcsás vetés-elôkészítés). Vetésváltás mellett az eddigi legjelentôsebb pirenofórakár kb. 9%-os volt (4. ábra). Ebbôl is látszik, hogy váltógazdálkodásnál – ami az ôszi búza hazai vetésterületének 85%-ára jellemzô – a két foltbetegség közül a szeptória a veszélyesebb.
A szeptória veszélyesebb
A szeptória veszélyesebb A két foltbetegség közül a szeptória a veszélyesebb, több okból. Egyrészt – ahogy az elôzôekben már láthattuk – nagyobb a károsítási potenciálja (4. ábra). Másrészt a szeptória terjedése sokkal gyorsabb, és nem korlátozott, mint a pirenofóráé, amelynek aszkospórái a széllel nem szállítódnak. A szeptória konídiumait a szél nagy tömegben, nagy távolságokra viszi el, így nem csak a monokultúrákat, de a váltógazdálkodásos búzaterületeket is ugyanúgy veszélyezteti. Harmadrészt az sem mellékes, hogy a szeptória elleni védekezés nagyobb körültekintést igényel. Ha korán támad a betegség, kielégítô védelem csak kétszeri kezeléssel érhetô el ellene. Egyszeri védekezésnél pedig nagyon ügyelni kell a jó idôzítésre, mivel már pár napos késedelem esetén jelentôs lehet a termésveszteség.
4. ábra
1998-2005 közötti idôszak
3. ábra
Szekszárd, 2004-2005 (12 kisparcellás kísérlet alapján)
Gombaölô szeres védekezés (Tango Star, majd Juwel) termésnövelô hatása ôszi búzában, a kórokozók különbözô dominanciaviszonyai esetén
10
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
GOMBABETEGSÉGEK
2006. ÁPRILIS
Az egyes gombabetegségek által okozott legnagyobb termésveszteség a BASF magyarországi kísérleteiben
2006. ÁPRILIS
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
11
GOMBABETEGSÉGEK
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termesztéstechnológia
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termesztéstechnológia
ÔSZI BÚZA
ÔSZI BÚZA
Agrotechnika
GOMBABETEGSÉGEK
Nincs ellenálló fajta
Agrotechnikai védekezés
Fajtafogékonyság
A helyes agrotechnikának a pirenofórás levélfoltosság elhárítása szempontjából van jelentôsége. Ez a betegség járványos méreteket kizárólag ôszibúza-monokultúrákban ölt. Ennek oka, hogy a gomba aszkospórái, amelyek a primer fertôzést okozzák, csak centiméterekre képesek eltávolodni keletkezési helyüktôl (az elôzô évi búzaszalmán áttelelt pszeudotéciumoktól), a széllel nem szállítódnak. Azokra a búzatáblákra, ahol nincsenek elôzô évi búzamaradványok, kizárólag a gomba konídiumai képesek eljutni. Erre viszont jóval késôbb kerülhet csak sor, mint az aszkospórás fertôzésre, és a kórokozó fölszaporodása is lassabban megy végbe (8. oldal, 1. ábra).
A hazai búzafajták szeptóriával szembeni fogékonyságáról keveset tudunk, mivel a betegség eddig ritkán fordult elô, s így kevés alkalom adódott a vizsgálódásra. 2005-ben 12 nagy területen termesztett fajtát tudtunk értékelni (5. ábra). Ezek között ellenálló egy sem akadt, csak fogékony (Jubilejnaja, GK Élet, GK Miska, MV Palotás, Lupus) és közepesen fogékony (MV Csárdás, Ludwig, MV Verbunkos, MV Magdaléna, GK Petur, MV Suba, GK Kalász).
5. ábra
Szekszárd, 2005 (kisparcella, 8 ismétlés)
Veszélyhelyzet: ôszibúza-monokultúra sekély talajelmunkálással
Ha viszont a konídiumok az aszkospórás fertôzésbôl eredô levélfoltokon, helyben képzôdnek, nagyságrendekkel nagyobb veszélyt jelenthetnek az adott terület növényállományára, mintha kilométerekrôl kellene besodródniuk (1. ábra). Ilyenkor a kár is sokkal nagyobb. Sokéves monokultúrákban ezért nem ritka a 20%-ot meghaladó termésveszteség (egyes kutatók már 30% körüli károsításról is beszámoltak), váltógazdálkodásos területeken ugyanakkor még nagyon csapadékos években sem éri el a 10%-ot, száraz esztendôkben pedig gyakorlatilag kimutathatatlan.
12
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
2006. ÁPRILIS
Ôszibúza-fajták szeptóriás levélfoltossággal szembeni fogékonysága
2006. ÁPRILIS
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
13
GOMBABETEGSÉGEK
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termesztéstechnológia
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termesztéstechnológia
ÔSZI BÚZA
ÔSZI BÚZA
Nincs ellenálló fajta
6. ábra
A búzafajták pirenofórával szembeni fogékonyságáról – elsôsorban a Szegedi Gabonakutató Kht. és az OMMI szakembereinek köszönhetôen – egyre több adat áll rendelkezésünkre. 2004. évi kísérletünkben nekünk is alkalmunk nyílt 12 fajta tesztelésére (6. ábra). Ezek közül ötöt fogékonynak (MV Pálma, GK Piacos, MV Csárdás, MV Emma, MV Magdaléna), hetet közepesen fogékonynak (Ludwig, Maximus, MV Magvas, GK Miska, GK Élet, GK Kalász, GK Petur) találtunk. Ellenálló fajta nem volt közöttük.
Szekszárd, 2004 (kisparcella, 8 ismétlés, kétéves monokultúra)
Ôszibúza-fajták pirenofórás levélfoltossággal szembeni fogékonysága
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
2006. ÁPRILIS
Tápanyagellátottság
A tápanyaggal jól ellátott állomány ellenállóbb A növénytáplálás terén közismert az egyes makroelemek szerepe. Ismert, hogy a kálium fokozza a kórokozókkal szembeni ellenállóságot. A foszforról tudjuk, hogy nélkülözhetetlen a magas termésszint eléréséhez. A nitrogént ugyancsak mint a termést közvetlenül befolyásoló tényezôt tartjuk számon, de tudjuk róla azt is, hogy bôségesen adagolva a növények kórokozókkal szembeni fogékonyságát növeli. Azt viszont már kevesen tudják, hogy ez csak a biotróf gombák (lisztharmat és rozsdák) esetében van így, ugyanakkor a nekrotróf kórokozókkal (fuzárium, pirenofóra, szeptória) szemben a nitrogén a növényeket ellenállóbbá teszi. A nitrogén-mûtrágyázás ugyanis fokozza a búza juvenilitását (gátolja az etilénszintézist, s ezzel a szövetek elöregedését), vagyis tovább tartja fiatalon. A fiatalított, lassabban öregedô növényeket viszont csak az ún. biotróf kórokozók kedvelik: a lisztharmatgomba és a rozsdagombák. Ezek az élô sejtekbôl elvont tápanyagokat használják fel saját testük fölépítésére. Minél tovább élnek a növény sejtjei, minél több táplálékot képesek elôállítani, annál jobban járnak a biotróf gombák. Nem úgy a nekrotrófok (pirenofóra, fuzárium, szeptória), amelyeknek elôbb szét kell roncsolniuk a növényi sejteket, hogy hasznosítani tudják ôket. A fiatal, életerôs sejtekkel azonban nehezen boldogulnak: csak miután elöregszenek, válnak lebonthatóvá számukra. Ily módon tehát a nitrogénnel jól ellátott növények bizonyos fokú védettséget élveznek a kalászfuzáriózissal, valamint a pirenofórás és a szeptóriás levélfoltossággal szemben.
2004-ben minderrôl a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. fülöpszállási tartamkísérletében is meggyôzôdhettünk, egy közös bonitálás során, amelynek eredményei a 7. ábrán láthatók. Itt tíz növénykórtannal foglalkozó szakember értékelte a gombák által okozott fertôzöttséget két tápanyagszinten (90-30-30 kg/ha NPKhatóanyag, illetve 270-90-90 kg/ha NPK-hatóanyag), 4-4 fajtában (GK Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK Piacos). Az ábrán a tíz kórtanos 4 fajtában végzett értékelésének átlagait tüntettük föl (tehát minden eredmény mögött 40-40 adat van). Az eredményekbôl látszik, hogy a magasabb tápanyagszinten a kezeletlen parcellák rozsdafertôzöttsége nôtt, ugyanakkor pirenofóra- és a fuzáriumfertôzöttségük jelentôsen csökkent.
14
GOMBABETEGSÉGEK
Intenzív nitrogén-mûtrágyázással a szeptóriafertôzést is valamelyest mérsékelni tudtuk (13. oldal, 5. ábra).
Fülöpszállás (a Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged kísérleti telepe), 2004 10 kórtanos 4 búzafajtán végzett értékelésének átlaga
7. ábra
Gombabetegségek föllépése ôszi búzában, a tápanyag-ellátottságtól függôen
2006. ÁPRILIS
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
15
GOMBABETEGSÉGEK
Kémiai védekezés
Kémiai védekezés
ÔSZI BÚZA
ÔSZI BÚZA
Juwel TT és Tango Star
8. ábra
9. ábra
16
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
GOMBABETEGSÉGEK
Juwel TT és Tango Star
Szeptória ellen
Pirenofóra ellen
A szeptóriás betegség ellen az epoxikonazolt tartalmazó készítmények (Juwel TT, Juwel és Tango Star) hatékonysága kiemelkedô. A Tango Star az azolok közt, a Juwel TT és a Juwel a strobilurin + azol kombinációkat tekintve a legeredményesebb megoldásnak számít (13. oldal, 5. ábra; 8. ábra, 9. ábra). Preventív alkalmazás esetén 90-95%-os hatékonyság érhetô el velük, de a megkésett, gyógyító jellegû beavatkozásokban is jeleskednek.
A pirenofórás levélfoltosság elleni védekezés nehezebb, mint a biotróf kórokozók (rozsdák, lisztharmat) elhárítása: a gombaölô szerek hatékonysága általában gyengébb, és hatástartamuk is rövidebb. Az azolok kategóriájában a Tango Star, a strobilurin + azol kombinációk esetében pedig a Juwel TT és a Juwel 90% körüli hatékonyságával csúcsmegoldásnak számít (14. oldal, 6. ábra; 10. ábra, 11. ábra).
10. ábra
Szekszárd, 2004 (2 kísérlet, GK Miska, kisparcella, 4 ismétlés)
Szekszárd, 2004 (kétéves monokultúrában, két kísérlet átlaga) Védekezés kalászolás kezdetén (BBCH 51)
Azol-kombinációk és a Juwel TT szeptóriás levélfoltosság elleni hatékonysága, valamint a védekezés idôzítésének jelentôsége ôszi búzában
Azol-kombinációk pirenofórás levélfoltosság elleni hatékonysága ôszi búzában
Szekszárd, 2004 (GK Miska, kisparcella, 4 ismétlés) Védekezés kalászolás kezdetén (BBCH 51)
Szekszárd, 2004 (GK Élet kétéves monokultúrában, kisparcella, 4 ismétlés) Védekezés kalászolás kezdetén (BBCH 51)
Strobilurin + azol kombinációk szeptóriás levélfoltosság elleni hatékonysága ôszi búzában
Strobilurin + azol kombinációk pirenofórás levélfoltosság elleni hatékonysága ôszi búzában
2006. ÁPRILIS
11. ábra
2006. ÁPRILIS
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
17
GOMBABETEGSÉGEK
A védekezés idôzítése
A védekezés idôzítése
ÔSZI BÚZA
ÔSZI BÚZA
Kalászolás kezdetén
12. ábra
Szeptória ellen
Pirenofóra ellen
Veszélyhelyzetben lényeges, hogy a szeptória elleni védekezést ne halogassuk a virágzásig, hanem a kalászolás kezdetén haladéktalanul végezzük el (16. oldal, 8. ábra; 12. ábra). Ha járványhelyzetben védekezünk, szinte mindig a kalászolás eleji kijuttatás az optimális. A két szárcsomós állapotnál vagy a zászlós levél megjelenésekor végzett permetezés önmagában túl korai, hiszen pont a két fölsô levélemeletet nem védi elég hatékonyan, ami pedig a legfontosabb lenne. Ha kivárunk a virágzás kezdetéig, a fölsô levelek már elkezdenek fertôzôdni, s ez ugyancsak rontja a hatékonyságot. A virágzás végi beavatkozás már nagyon megkésettnek számít, hatékonysága általában nem éri el az 50%-ot (12. ábra).
A pirenofóra elleni védekezésnek még monokultúrákban is elsôsorban a konídiumos fertôzés elhárítására kell irányulnia. A konídiumok szóródásának idôszaka azonban évjáratonként változik. Van amikor már a kalászolás elejétôl, máskor viszont csak a virágzáskor vagy tejeséréskor válik intenzívvé a konídiumszóródás. Legbiztonságosabb tehát a védekezést a lehetséges legkorábbi idôponthoz, a kalászolás kezdetéhez idôzíteni (13. ábra). A zászlós levél megjelenésekor végzett védekezés túl korai, mert a két fölsô levélemelet ilyenkor még nincs teljesen kifejlôdve, s ezért csak részlegesen jut rájuk a szerbôl. A virágzás végi beavatkozás megkésettnek számít, a virágzás eleji többnyire idôben van (13. ábra), járványhelyzetben azonban már kissé túl van az optimális idôponton (14. ábra).
Kalászoláskor
Magyarország, 1999-2005 (6 kisparcellás kísérlet átlaga)
13. ábra
A pirenofórás levélfoltosság elleni védekezés idôzítésének hatása az ôszi búza fertôzöttségére
Szekszárd, 2005 (GK Élet, kisparcella, 4 ismétlés)
14. ábra
Szekszárd, 2004 (MV Emma, kisparcella, 4 ismétlés) Kétéves monokultúra, tárcsás vetés-elôkészítés
A szeptóriás levélfoltosság elleni védekezés idôzítésének hatása az ôszi búza fertôzöttségére
18
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
GOMBABETEGSÉGEK
2006. ÁPRILIS
A búza pirenofórás levélfoltossága elleni védekezés idôzítése járványhelyzetben
2006. ÁPRILIS
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
19
GOMBABETEGSÉGEK
A védekezés idôzítése
ÔSZI BÚZA
Kétszeri védekezés
A kétszeri védekezés a leghatékonyabb mindkét foltbetegség ellen A kétszeri védekezés azért elônyös mindkét foltbetegség ellen, mert általa a fölülrôl számított 3. és 4. levél is teljes védelmet élvezhet (13. oldal, 5. ábra; 14. oldal, 6. ábra). Az elsô kezelésre a zászlós levél megjelenésekor kerítsünk sort (Tango Star), s ebben az esetben a második kezeléssel (Juwel TT) megvárhatjuk a teljes kikalászolást vagy akár a virágzás kezdetét.
Tango Star 0,8 l/ha
31
32
37
Juwel TT 1,2 l/ha
39
49
55
61
65
71
75
77
BBCH-skála alapján A BASF ajánlata az intenzíven termesztett kalászosok gombabetegségek elleni védelmére
20
LEVÉLFOLTOSSÁGOK
2006. ÁPRILIS
