Gönyű Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2011 – 2016. közötti időszakra
Készült Gönyű Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése, valamint a közoktatási esélyegyenlőségi programok tervezéséhez az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott útmutatók és sablonok, illetve az önkormányzat és a település közoktatási intézményeinek adatszolgáltatása alapján. 2011.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
3.
2. Helyzetelemzés
6.
3. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
13.
4. Csomópontok kiemelése
15.
5. Elvárások a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervtől
15.
6. Célkitűzések
19.
7. Akcióterv
22.
8. Megvalósítás
25.
9. Kockázatelemzés
28.
10.
30.
Monitoring és nyilvánosság
11. Konzultáció és visszacsatolás
31.
12. Kötelezettségek és felelősség
33.
13. Érvényesülés, módosítás
35.
14. Záradék
36.
2
1. Bevezetés Gönyű Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a közoktatási intézményeiben az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek és tanulók hátrányainak kompenzálása és a valódi esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 35.§-a alapján elemezni kell az esélyegyenlőségi programban a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meg kell határozni e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. A fent említett törvény 63.§ (5) -e alapján a település komplex esélyegyenlőségi tervet készít,
melynek
része
a
közoktatás
területének
részletes
áttekintése
az
esélyegyenlőség szempontjából. Jelen dokumentumunk a települési esélyegyenlőségi terv részeként kerül elfogadásra és önálló dokumentumként kapcsolódik a a települési esélyegyenlőségi programhoz. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §-a értelmében a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv elfogadása. Ennek megfelelően az Új Magyarország Fejlesztési Tervben horizontális szempontként megjelenő, kiemelt helyen szereplő esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika érvényesítéséhez minden oktatási beruházásra,
fejlesztésre pályázó
közoktatási intézményfenntartónak
közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet szükséges megalkotnia és végrehajtania. A terv a településen élő hátrányos, halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók esélyegyenlőségét segíti elő. A közoktatásról szóló törvény 121.§ (1) 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás
3
gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 29. pont alapján sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés
fejlődésének
organikus
okra
visszavezethető
tartós
és
súlyos
rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; Eleget téve jogszabályi előírásnak a hátrányos (hh-s), halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (hhh-s) és a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI-s) oktatási sikeressége érdekében a következő célok kerültek megfogalmazásra:
4
1.1
Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja
A település Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, támogassa a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók nevelési-oktatási és társadalmi integrációját.
Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos
helyzetű
gyermekek,
tanulók
hátrányainak
kompenzálása
és
az
esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk az, hogy a közoktatási intézményeinkben érvényesüljön a •
szegregációmentesség
•
diszkriminációmentesség
•
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelési, oktatási és társadalmi integrációjának támogatása
•
a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása
•
az integráció biztosítása.
1.2. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv prioritásai •
Minőségi, a tanulók igényeire alapuló oktatásszervezés személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása.
•
Társadalmi érzékenység és szolidaritás növelése a településen a szociális hátrányok leküzdésének támogatásában.
•
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók részére biztosított közoktatási szolgáltatások fejlesztése.
5
2. Helyzetelemzés A helyzetelemzés az esélyegyenlőséget érintő problémákat, hiányosságokat tárja fel a közoktatás területén. A továbbiakban megalapozza az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseket. 2.1. A település demográfiai helyzete A 3177 fős állandó lakosú Gönyű, a győri kistérség meghatározó nagyságú települése. A KSH adatainak vizsgálata alapján Gönyű község lakosságának száma az országos tendenciával ellentétben az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt, részben a megyeszékhelyről kitelepülő családok magas számának köszönhetően. Míg 1970-ben 2488 fő a lakosság lélekszáma, 1980-ban 2600 fő, 1990-ben 2706 fő, a 2001-es népszámlálási adatok alapján 2938 fő és az utóbbi évtizedben tovább nőtt a lélekszám 8%-kal. Mai gazdasági versenyképességét az ipar és a hozzá kapcsolódó vízi, vasúti és közúti szállítás határozza meg. Lakónépesség száma Állandó népesség száma
3083 3177
Állandó népességből a 0-2 évesek száma
88
Állandó népességből a 3-5 évesek száma
108
Állandó népességből a 6-14 évesek száma
335
Állandó népességből a 15-18 évesek száma
151
Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)
n.a.
A közoktatás szempontjából fontos életkorok demográfiai adatait vizsgálva azt látjuk, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az elmúlt években valamivel csökkent az egy-egy évben született gyermek száma. Míg a mai középiskolás korosztály esetében az évenkénti átlagos születések száma 37,75 volt, és ez a mutató az általános iskolás korosztály esetében 41,85, addig az óvodások esetében 36, a 0-2 éveseknél pedig már csak 29,33.
6
2.2. A település szociális helyzetére vonatkozó adatok Összesen Munkanélküliek száma a településen
70
Ebből tartósan munkanélküli
16
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?
31
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást?
23
azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan
0
Ebből
hátrányos helyzetükről azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb
0
iskolai végzettségről nyilatkoztak azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
23
A település szociális helyzete a vizsgált adatok alapján kedvező képet mutat. A lakosság 3,28%-a munkanélküli, ami a 9,7%-os országos átlagnál jóval kedvezőbb. Több mint egy éve álláskereső 16 fő a településen. Az itt élő a gyermekek 4,3%-a után kapnak a szülők rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Iskolai végzettségéről azonban egyik család sem nyilatkozott. Halmozottan hátrányos helyzetű család a jelen felmérés alapján nincs a településen. 2.3. Közszolgáltatások A közoktatási alapfeladatokat a település önállóan fenntartott 2 saját intézménnyel biztosítja: OM 030378: Kék Duna Óvoda és OM 030588: Széchenyi István Általános Iskola. Az alapfokú művészetoktatást kiszervezett formában biztosítja. A pedagógia szakszolgálati ellátást a Győri Többcélú Kistérségi Társulás nyújtja Győrött. Vannak el nem
látott
gyermekjóléti
alapellátások
(bölcsőde,
családi
napközi,
házi
gyermekfelügyelet). A település óvodai (103) és alapfokú közoktatásban (284) érintett lakosságszáma összesen 387 fő.
7
FeladatIntézmény
ellátási
Férőhely
hely
Bejáró
Eljáró
Gyermekek/
gyermekek/
gyermekek/
tanulók száma
tanulók
tanulók
száma
száma
Kék Duna Óvoda
1
125
103
0
0
Széchenyi István Ált. Iskola
1
228
227
0
57
Az óvodás korú gyermekek helyben veszik igénybe a szolgáltatást. Az intézmény kihasználtsága jelenleg a 82%-os. 2010. év őszén adták át az EU-s támogatással felújított és a mai kor szakmai kihívásainak maximálisan megfelelő óvodát. Az óvodában tornaszoba kialakítására is sor került sor, az EU normáknak megfelelő udvaron tanösvény szolgálja a gyermekek környezeti nevelését. Az óvoda 22 szabad férőhellyel rendelkezik, így valamennyi a településen élő 3 éves korú kisgyermeket tudja fogadni. A jelenlegi létszámmal az iskola 100 % -os kihasználtsággal működik annak ellenére, hogy a megyeszékhely közelsége miatt jelenleg az általános iskolai tanulók közel 10%a Győrbe jár iskolába. Az iskola eredményességi mutatói magas színvonalú szakmai munkát feltételeznek. A személyi és tárgyi feltételek biztosításával, megfelelő helyi kommunikációval a helyben maradó tanulók számát növelni lehet. Óvodáztatás Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
1 125 103
Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
0
Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma
0
Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek száma Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
0 5 5
8
Általános iskolai ellátás Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
1
(gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma
14
(gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma
12
(gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma
227
(gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma
1
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma
17
Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma
1
(integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
0
Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
30
28
(gyógypedagógiai oktatással együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma
0
A sajátos nevelési igényű tanulók száma 17 fő, ez a tanulók 7,4%-a. Az országos átlagot kismértékben haladja meg. A sérülés típusáról és mértékéről adatot nem szolgáltatott a fenntartó. 2.4. Az alapfokú oktatás hatékonysága E területen az intézmény eredményességét, a tanórán kívüli foglalkozásokat és a segítő foglalkozásokat, valamint az oktatás feltételeit vizsgáltuk. 2.4.1. Eredményesség A tanulói eredmények
vizsgálata
a kompetenciamérések
eredményeiből,
a
továbbtanulási adatokból, valamint a lemorzsolódás adataiból derül ki.
9
2.4.2. Kompetenciamérések Átlageredmények (pont) 2008 országos iskolai 6. osztály Matematika 6. osztály Szövegértés 8. osztály Matematika 8. osztály Szövegértés
2009 országos iskolai
2010 országos iskolai
1500
1507
1484
1537
1498
1571
1500
1519
1489
1479
1483
1554
1601
1623
1605
1573
1622
1610
1579
1605
1563
1560
1583
1583
A hatodikosok matematikából egyenletesen javuló eredményeket értek el az elmúlt három országos mérésen. Átlagpontjuk minden évben jobb volt az országos átlagnál. Szövegértésből 2009-ben romlott az iskola képességátlaga, majd 2010ben ismét javulás mutatkozik. Átlaguk 2010-ben jelentősen jobb az országos átlagnál. A nyolcadikosok matematikából 2008-ban az országos átlagnál jobb teljesítményt nyújtottak, ám az azt követő két mérésen már elmaradtak az országostól. Eredményeik hullámzóak: 50 pontos romlás után 37 pontnyi javulás következett. Szövegértési kompetenciáik is hullámzó trendet mutatnak az egymást követő méréseken. Az iskola mindenkori nyolcadikosai 2008-ban jobbak voltak az országos populáció átlagánál, míg 2009-ben és 2010-ben az országos átlag szintjén teljesítettek. A táblázat adataiból az is kiolvasható, hogy 2010 májusában szövegértésből az iskola akkori hatodikosainál (1554 pont) alig jobb teljesítményt értek el az iskola nyolcadikosai (1583 pont). 1. A képességszintek szerinti megoszlás A 2010-ben történt mérésen a 6. évfolyamon az országos eloszlásnál jóval kisebb arányban voltak az iskolában olyan diákok, akik nem érték el azt az alapszintet, ami a sikeres további ismeretszerzéshez szükséges. Sajnos ez nem mondható el a 8. évfolyamról. Matematikából 55,5%-uk, szövegértésből 37%-uk nem tudta teljesíteni a továbbhaladáshoz elengedhetetlen alapszintet.
10
2. Hozzáadott pedagógiai érték (HPÉ) Az intézmény magas színvonalú szakmai munkáját bizonyítja, hogy a 6 évfolyam mindkét teszteredménye alapján pozitív hozzáadott pedagógiai értéket mutat: matematikából a HPÉ +64 pont, szövegértésből +62 pont. A diákok ennyivel jobb átlagot értek el a családi hátterük alapján elvárhatónál. A nyolcadikosoknál a központi elemzés nem tudott hozzáadott pedagógiai értéket számolni. 3. A hátrányos helyzetű diákok teljesítménye Az iskola hátrányos helyzetű tanulóinak országos kompetenciamérésen elért eredményeiről nem áll rendelkezésünkre adat. Ahhoz, hogy megvalósuljon az esélyegyenlőség, hogy csökkenjenek a hátrányok, elengedhetetlen az egyéni képességfejlesztés. A személyre szabott fejlesztéshez pedig szükség van alapkompetenciáik hiányosságainak pontos ismeretére. 2.4.3. Lemorzsolódás Tanév
Tanulólétszám
Évfolyamismétlők Szülő
Elégtelen
Az előző tanévben
kérésre
osztályzat
a hiányzása
ismétel
miatt
meghaladta a 250
ismétel
órát
Ősszesen
2005/2006
226
3
-
1
4
2006/2007
234
3
-
-
3
2007/2008
234
-
2-
-
2
2008/2009
237
5
1
-
6
2009/2010
232
4
1
-
5
(Forrás: http://www.szechenyigonyu.hu/
A lemorzsolódás aránya az intézményen belül az országos átlaggal megegyező. A hátrányos helyzetű tanulókon belül az évismétlők aránya 18%, ami kilencszerese az iskolai átlagnak. Az évfolyamismétlők aránya a korábbi évekhez viszonyítva az elmúlt tanévekben negatív irányba változott.
11
A 2010/2011-es tanévben egy fő magántanuló volt az iskolában, de nem a hátrányos helyzetűek közül került ki. Az iskolában nem volt 250 óránál többet hiányzó tanuló az elmúlt 3 tanévben, és nem is számol az iskola ilyen magas hiányzási átlaggal. 2.4.4. Továbbtanulási mutatók A vizsgált két tanévben minden diák továbbtanult, valamint egyetlen diák sem választott speciális szakiskolát, a mi a munkaerőpiaci elhelyezkedésüket nagyban segítette. A tanulók közül 65%-uk érettségit adó középiskolában tanult tovább, szakiskolai képzésben pedig 35% vett részt a 2009/2010-es tanévben. A 2010/11-es tanévben a végzősök 93%-a érettségit adó középiskolában tanult tovább. 2.4.5. Tanórán kívüli foglalkozások Összes tanuló
Arány
HH-s tanuló
arány
0
0
0
0
66 95 n.a. n.a.
29% 41% n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a.
Alapfokú művészetoktatás Napközi Szakkör Nyári tábor Erdei iskola
Az iskola lehetőségeihez képest igyekszik a tanulók délutáni szabadidős programjait megszervezni. A napközi és a szakkörök kiegészítve a délelőtti tanórákat a személyiségfejlesztés fontos színterei. Azonban a hh-s tanulók nem élnek ezzel a lehetőséggel. A tehetséges hátrányos helyzetű tanulók további fejlesztését hivatott szolgálni az Arany János program. Az iskolából a két tanévben 3, illetve 4 fő kapcsolódott be ebbe a programba, egyikük sem hátrányos helyzetű. 2.4.6. A nevelés/oktatás feltételeinek vizsgálata Tárgyi feltételek Ebben a fejezetben az intézmények infrastrukturális hátterét mutatjuk be.
12
Az 1929-ben alapított iskolát először 1961-ben bővítették, majd 1986-ban új iskolaszárny került átadásra. 1995. évben adták át a minden igényt kielégítő tornacsarnokot. A többszöri átépítés eredményeként az iskola jó tárgyi feltételekkel, az alábbi szaktantermekkel rendelkezik: technika, informatika, fizika, kémia, énekzene, rajz, tornacsarnok, könyvtár. Az óvodát 2003-ban új épületrésszel, 2010-ben EU-s pályázati támogatással új emeleti résszel bővítették és az udvar megújult. A teljesen akadálymentes épületben monitoring szoba segíti a gyógypedagógus képzést, fejlesztő helyiség, kézműves szoba, tornaszoba, só-szoba került kialakításra. Személyi feltételek A közoktatási feladatokat ellátó szakemberek: Pedagógus
Fő
Óvodapedagógus
11
Általános iskolai tanár és tanító
21
Az óvodában a személyi feltételek biztosítottak. A közoktatási törvény által megállapítottak szerint határozták meg a csoportlétszámokat és a szükséges pedagógusok
számát.
Valamennyi
óvodapedagógus
megfelelő
végzettséggel
rendelkezik. Az intézmény a napi nyitva tartást a szülői igényekhez alakította és 10,5 órában biztosítja a gyermekek ellátását. Az
SNI
gyermekek/tanulók
ellátása
az
óvodában
szerződéssel
alkalmazott
gyógypedagógussal, az iskolában kinevezett közalkalmazott gyógypedagógussal történik.
3. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Esélyegyenlőségi terület
Feltárt probléma
Szükséges beavatkozás
Közszolgáltatások
Vannak ellátatlan gyermekjóléti alapellátások: bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet és családok átmeneti otthona.
A gyermekek napközbeni ellátásának biztosítását a településen élő polgárok igényei alapján kell szervezni. Igényfelmérés készítése a hiányzó ellátásokról. Amennyiben az igényfelmérés alapján a szolgáltatás biztosítására szükség van, annak megszervezése.
13
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos adatgyűjtés/szülői nyilatkoztatás problémái
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves kortól való rendszeres óvodába járása.
Iskolai szegregáció települési szinten Iskolai szegregáció intézményi szinten Továbbtanulási arányok jelentős eltérése a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű végzősök között.
Kompetencia mérés
Lemorzsolódás: évfolyamismétlő, magántanuló és 250 óránál többet hiányzó diákok adatai
Tanórán kívüli programok
A településen 23 fő gyermek/tanuló részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Az óvoda és az iskola adatszolgáltatása alapján az intézményekben csak 11 fő hh-s tanuló van. Halmozottan hátrányos helyzetről egyetlen szülő sem nyilatkozott. Az óvodai férőhelyek száma 100%-an biztosítja az igények kielégítését. Az óvoda jelenlegi kihasználtsága 82%-os, az óvodai csoportok átlaglétszáma: 25,7 fő. Arról nincs adatunk, hány 3 éves kisgyermek nem jár óvodába, és esetleg van-e közöttük halmozottan hátrányos helyzetű. 1 intézmény van, így szegregáció nem merülhet fel. Nincsenek hhh-s gyermekek/tanulók. 2 tanév alapján: speciális szakiskolában tovább tanuló és tovább nem tanuló diák nincs az intézményben. Érettségit adó képzésben továbbtanulók aránya tanévenként változó: a 2009/2010. tanévben 65%, a 2010/2011-es tanévben 89% közötti. Amennyiben van végzős hh-s tanulók továbbtanulásukról adatgyűjtés szükséges. Az elmúlt 3 tanév eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy tanulók egyenletesen javuló eredményeket (1554-1583 pont) produkálnak. 2010-ben a 6. évf. alig volt olyan tanuló aki nem érte el az alapszintet. Matematikából a 8. évf. 55%-a, szövegértésből 37%a nem tudta teljesíteni a továbbhaladáshoz szükséges alapszintet. Nincs külön eredménymutató a hh-s tanulók teljesítményéről. Évfolyamismétlők aránya: 2,1% iskolai szinten, a hh-s tanuló 1 fő, magántanulók száma 1 fő aránya iskolai szinten 0,1%, (2,6-szerese az országos átlagnak) hh-s körben nincs. 250 óránál többet hiányzó diák nincs. Alapfokú művészetoktatás intézményi kereteken túl, heti 5 alkalommal biztosított a tanulóknak. Az iskolában
A hh-s gyermekek/tanulók körének pontos beazonosítása. Az iskolai végzettségről szóló szülői nyilatkozatok beszerzése az óvodába, illetve iskolába lépéskor. A fenntartói és intézményi adatok koherenciáját meg kell teremteni. Meggondolandó a bölcsődei feladatellátás kapcsolása az óvodához, hogy a 2-3 éves gyermekek ellátása megoldott legyen a településen.
A hh-s tanulók továbbtanulási esélyeinek növelése: pályaorientáció erősítése, kapcsolat a szülőkkel, egyéni fejlesztés, középiskolai felkészítőn való részvételük biztosítása.
A hh-s tanulók eredményeinek nyomon követése és értékelése: amennyiben elmaradnak 25%-kal nagyobb mértékben az iskolai átlagtól, egyéni fejlesztés az adott kompetencia területen. Ahhoz, hogy megvalósuljon az esélyegyenlőség, csökkenjenek a hátrányok elengedhetetlen az egyéni képességfejlesztés.
A magántanulói státusz felülvizsgálata, amennyiben nem betegség indokolja a felmentést.
A hh-s tanulók részvétele egyéb tanórán kívüli programokon növekedjen.
14
Iskolán kívüli programok.
segítő
napközit(diákok 31%-a veszi igénybe), hh-s diákok nem veszik igénybe, szakkör, (diákok 44%-a veszi igénybe) Arany János programba az elmúlt tanévben 4 fő, tanuló kapcsolódott be.
SNI-vé minősítés meghaladja az országos átlagot
Települési szinten az SNI: 5,1%. Általános iskola:7,4% az SNI-s arány, kismértékben haladja meg az általános iskolában az országos átlagot.
Személyi feltételek biztosítása A pedagógusok módszertani képzettsége
Biztosított Módszertani képzések lehetőségeinek kihasználása.
Az Arany János program a hh-s tanulók részére nyújt lehetőséget, így ezt a számukra kell lehetővé tenni az ő részvételüket támogatni. Beavatkozást nem, de további odafigyelést igényel az intézmények részéről a rendszeres felülvizsgálatok kezdeményezése. Esetleges visszahelyezésnél a tanuló támogatása mentor segítségével. Gyógypedagógus egyéni fejlesztés. Beiskolázási, továbbképzési terv a korszerű módszertani képzések előnyben részesítése
4. Csomópontok kiemelése Tématerület A hhh-s beazonosítása
Aktorok gyermekek/tanulók
pontos
Jegyző,
intézményvezetők,
családsegítő
szolgálat, gyermekjóléti szolgálat
A hhh-s tanulók eredményességének vizsgálata, kompetencia mérés eredményei A hhh-s tanulók továbbtanulási mutatói
Intézményvezető, mérési szakértő, OH Intézményvezető, osztályfőnök
5. Elvárások a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervtől Óvodai nevelés Az óvodában kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élők esélyeinek javítására, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, a közösségbe való integrálódásukra, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra. Biztosítani kell, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, amennyiben állapotuk ezt lehetővé teszi, kortársaikkal közösen - a szükséges többlet segítséget megkapva vegyenek részt az óvodai nevelés folyamatában. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése az óvoda kiemelt feladata.
15
Érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok gyermekeit. Az óvoda nyitvatartási idejét a szülők munkahelyi elfoglaltságához kell igazítani. DIFER méréssel az iskolai alkalmassági vizsgálatot elvégezve kell segíteni a mindenkori beiskolázást. Törekedni kell a gyermekek napközbeni ellátásának minőségi fejlesztésére a helyi igényekből eredő szükségletek kielégítésével, valamint a szakmai programok fejlesztésével. Támogatni kell olyan kiemelt szakmai programokat, amelyek javítják a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának feltételeit, az iskolai életre történő előkészítését, hiszen ez az időszak a későbbi lemorzsolódásuk szempontjából kulcsfontosságú. Törekedni kell a „jó gyakorlatok” megismerésére, óvodai elterjesztésére, valamint a kompetencia
alapú
óvodai
programcsomag
szakmai
koncepciójának
megismertetésére és bevezetésére. A pedagógiai fejlesztés célja az óvoda-iskola átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése, a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, a játék – érzelem – erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. Rendkívül fontos az időben megkezdett fejlesztés, ezért nagy hangsúlyt kell erre fektetnünk. Ebben a megfelelően képzett óvodapedagógus, védőnő és a gyerekorvos tud segítséget nyújtani, hiszen a gyermekkel 3 éves kora előtt ők már kapcsolatban lehetnek. Az óvodapedagógusok képzése, kompetenciájának fejlesztése a másik rendkívül fontos feladat. Mentális higiénéjükre is figyelni kell, lehetőséget teremtve arra, hogy képesek legyenek folyton változó közoktatási rendszerünkben helytállni. Szükség van a nevelőtestület folyamatos továbbképzésére, nyitottá tételére, az alternatív pedagógiai módszerek megismerésére, alkalmazására.
16
Általános iskolai oktatás A hátrányos helyzetű
tanulók tekintetében elsődleges célunk
a közvetlen
hátrányforrások hatásainak csökkentése. Cél lemorzsolódásuk csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásuk nyomon követése, rugalmas, egyénre szabott tanulási utak segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó, integrált nevelést folytató intézménybe kerülés lehetőségének biztosítása. A hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban a napközi otthon igénybevételét kell szorgalmazni 1-4. évfolyamokon, lehetőséget nyújtva a tanulók biológiai, életkori szükségleteit jobban figyelembe vevő tevékenységszervezésre: a tanulás és a szabadidő időszakainak arányos biztosítására. Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, az együttműködés. A tanulási nehézséggel küzdők megsegítésére, integrált oktatás elősegítése érdekében meghatározó a nevelési tanácsadó és a szakmai szolgáltató szakembereivel történő együttműködés, amelynek keretében az iskolavezetés, az osztályfőnök, a szaktanár és a nevelési tanácsadó szakembere közösen alakítja ki a fejlesztés irányait és gyakorlatát és korszerű módszertani elemekkel tudja gazdagítani napi tanítási rutinját. Általános célként kell kitűzni, hogy minden gyermek a képességeinek megfelelő, maximális szintű tudással fejezze be alapfokú tanulmányait. Az általános iskolában a tehetséggondozó
csoportok
létrehozása
nem
vezethet
szegregációhoz;
a
tehetséggondozásban a hátrányos helyzetű tanulók részvételét fokozottan kell biztosítani
elsősorban
a
kompetencia
alapú
nevelés-oktatás
módszereihez
kapcsolódva. A központi pályázatokra építve erősíteni kell a mérés-értékelési-minőségbiztosítási rendszert, a kompetenciamérésekre való eredményes felkészülést. Az iskolában a Comenius 1. modell működik mintegy 6 éve, kitűnően. Az infrastruktúra
17
fejlesztésénél figyelembe kell venni az iskola pedagógiai programjának sajátosságait, a kompetencia alapú nevelés-oktatás módszereihez igazodó, az informatikai kompetenciák kialakítását mindenki számára jól biztosító tantermek létrehozásával, valamint az iskolaépület általános épületadottságainak javításával. Gondoskodnia kell arról, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat az iskola közösségi életében megtartsa, és el kell érnie, hogy az iskolai közösségbe tartozó szülők is elősegítsék a beilleszkedését.
18
6. Célkitűzések
6.1. Jövőképünk Olyan
közoktatási
feltételek
kialakítása,
amely
vonzó
minden
a
településünkön élő család számára és egyúttal egyenlő esélyt biztosít minden gyermeknek, tanulónak a minőségi közoktatás igénybevételére. Ennek keretében minden hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és tanuló intézményes nevelését, oktatását biztosítjuk. 6.2. Rövid távú célkitűzések (2010-2011) A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók hátrányainak csökkentése érdekében az alábbi célok fogalmazhatók meg: Az óvodában és az általános iskolában a kompetencia alapú nevelés-oktatás fokozatos elterjesztése, feltételek biztosítása. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével, az eszközellátottság folyamatos javítása, korszerű infrastruktúra és informatikai eszközök biztosítása az oktatásban. Az együttműködések erősítése, az egymástól való tanulás megszervezése a kompetencia alapú oktatás és egyéb jó gyakorlatok terjesztéséhez. Település szintű minőségirányítási rendszer működtetése, a szolgáltató jelleg fokozása. Továbbra
is
biztosítani
kell
az
óvoda
és
általános
iskolai
közötti
együttműködést a hátrányos helyzetű tanulók folyamatos nyomon követése, az átmenetek megkönnyítése érdekében. Biztosítani kell, hogy az egyes óvodai csoportokban és általános iskolai évfolyamokon belül kiegyenlített legyen a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók aránya. Az eltérés az egyes csoportok és osztályok között a 10 %-ot nem haladhatja meg. Rendszeres kapcsolatot és együttműködést kell kiépíteni az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének érdekében.
19
6.3. Középtávú célkitűzések 2011-2013 1. Valamennyi óvodás korú gyermek felvételét biztosítani kell az óvodában, kiemelt tekintettel a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, akiknek a nevelését különböző kiegészítő képzettséggel rendelkező pedagógusok segítik. 2. Intézményi önértékelésben minden évben szerepeltetni kell az esélyegyenlőségi programban vállalt feladatok értékelését, melyhez segítséget adhatnak a kérdőívek, a szempontrendszer kidolgozásához pedig esélyegyenlőségi szakértő. 3. Segíteni kell az iskolában tanuló halmozottan hátrányos gyermekeket iskolán kívüli támogató programok szervezésével, együttműködve a települések erre a célra is létrehozott intézményeivel, civil szervezeteivel. 6.4 Hosszú távú célkitűzések 2014- 2016 Az anyák eredményes, munkába történő visszatérése érdekében biztosítani kell a lehetőségét egységes óvoda-bölcsődei csoport/bölcsődei csoport kialakításának. El kell érni, hogy az általános iskolából kikerülő hátrányos helyzetű tanulók minél nagyobb arányban legyenek képesek piacképes szakmák, illetve az érettségi megszerzésére. Az iskolai nyelvtanulásnak lehetővé kell tennie a fiatalok számára a munkaerő piacra történő sikeres belépést, bent maradást, ami a fiatal, hátrányos helyzetből kikerülő generáció számára a családjuknál kedvezőbb gazdasági helyzetet, életkezdést, egzisztenciát eredményez. A közoktatási intézménynek vállalnia kell, hogy a sajátos nevelési igényű, vagy egyéb problémával (magatartási, beilleszkedési, tanulási vagy pszichés zavarral) küzdő gyermekeket és tanulókat rendszeresen elküldik szakértői vagy nevelési tanácsadói vizsgálatra, és róluk rendszeresen adatot szolgáltatnak a fenntartó részére. A családsegítő szolgálat szakembereinek kiemelt figyelmet kell fordítani azoknak az intézménynek a jelzéseire, problémáira, ahol halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket tanítanak vagy nevelnek.
20
A közoktatásban dolgozók alkalmazkodóképességének elősegítése, a pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása elsődleges. Ki kell dolgozni programot az infrastruktúra fejlesztésére, amelyben kiemelt szerepet kap az esélyegyenlőség biztosítása, a kompetencia alapú nevelés-oktatás általános elterjesztéséhez szükséges környezet kialakítása.
21
7. Akcióterv Az
akcióterv
a
helyzetelemzés
által
feltárt
problémákra,
hiányosságokra
(esélyegyenlőségi kockázatokra) reagál. Az akciótervben tervezett beavatkozásokkal (tevékenységekkel) el kell tudni érni a kitűzött fejlesztési célokat. Az akcióterv célja, hogy a konkréten meghatározott fejlesztési célokat elérve valós javulást eredményezzen az esélyegyenlőségre vonatkozóan.
22
Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Biztosítani kell a HHH/HH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását, az adatok koherenciáját.
Valamennyi hh/hhh-s gyermek/tanuló megkapja az ót megillető kiegészítő szolgáltatást.
A családsegítő szolgálat és a védőnők jelzései alapján a hhh-s családok beazonosítása minden óvodába, iskolába lépő gyermek esetében és a szülői nyilatkozattételre történő felkérés.
Ha van olyan 3 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, aki nem vesz részt óvodai nevelésben. A kompetenciamérések eredményei alapján folyamatos elemző munka, a hh-s tanulók eredményei nem ismertek.
2010-től minden gyermek óvodai felvétele biztosított legyen a településen.
Ha van olyan hhh-s gyermek, aki nem jár óvodába, a szülők felkeresése, az óvodai támogatás biztosítása. HH-s tanulók eredményeinek összehasonlító elemzése az iskolai átlagokkal. Eltérés esetén külön intézkedési tervek elkészítése.
Továbbtanulási mutatók
A HH-s tanulók is eredményesen szerepeljenek a méréseken.
Növekedjen az érettségit adó szakképzésben továbbtanuló hh-s
Az intézkedés
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)
Jegyző, intézményvezetők
2011. 09.01
A nyilvántartott HHH/HH gyermekek száma Az önkormányzat és az intézmények adatai hasonlóak.
A HHH-s gyermekek/tanulók nyilvántartásai megfelelő módon szabályozottak és a jogszabályi feltételeknek megfelelő.
A HHH-s gyermekek/tanulók nyilvántartásai megfelelő módon szabályozottak és a jogszabályi feltételeknek megfelelő.
Polgármester, családsegítő, óvodavezető.
2011. szept. 01tőltanévtől
Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek részt vesz óvodai nevelésben.
Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek részt vesz óvodai nevelésben.
Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek részt vesz óvodai nevelésben.
igazgató
Folyamatos
A hh-s tanulók eredményeit külön értékeli az intézmény. Az eltérés nem nagyobb, mint 20%, az intézményi átlagtól.
Az eredmények folyamatosan javulnak, a szórás csökken, az eltérés nem nagyobb, mint 15%, az intézményi átlagtól.
Az eredmények folyamatosan javulnak, a szórás 10%-ra csökken a HH-s tanulók és az intézményi átlag között.
általános iskola igazgatója
Minden tanév február.
A hh-s tanulók beiskolázási mutatói 50%-ban térnek el az iskola
A hh-s tanulók beiskolázási mutatói 30%-ban térnek el az iskola
A hh-s tanulók beiskolázási mutatói 25%-ban térnek el az iskola
felelőse
Egyéni fejlesztési terv Egyéni fejlesztés, pályaorientációs gyakorlat erősítése,
23
aránya.
Lemorzsolódás: évfolyamismétlő hh-s arány magas
Eredményes továbbhaladás
Az iskolán kívüli segítő programokban nem vesznek részt hh-s tanulók
A segítő programok járuljanak hozzá a hh/hhh-s tanulók eredményességéhez.
SNI gyerekek és tanulók számának pontos nyilvántartása, a felülvizsgálatok tervszerű ütemezése.
Az SNI-s tanulók mi nőségi fejlesztését lehetővé tevő személyi és tárgyi feltételek biztosítása, inkluzív iskola kialakítása.
kapcsolat a szülőkkel, a középiskolákkal, középiskolai felkészítés Kapcsolat a szülőkkel, egyéni fejlesztés Útravaló Ösztöndíj pályázat beadása, Arany János program ismertetése kapcsolat a szülőkkel Az intézmények tartalmi, módszertani, infrastrukturális és humán erőforrás feltételeinek felmérése, biztosítottak-e az SNI-s tanulók fejlesztésének feltételei. A felülvizsgálatok rendszeres kezdeményezése, visszahelyezés esetén szükséges mentorálással a tanulók támogatása.
átlagától.
átlagától.
átlagától.
igazgatója,
2011. 09.0 1.
A lemorzsolódó hh-s arány csökken 5%-kal
A lemorzsolódó hhs arány csökken 5%-kal
általános iskola igazgatója,
Minden évben a pályázat beadásának időpontja.
A hh-s tanulók 25%-a bekapcsolódik a programba.
A hh/hhh-s tanulók 30%-a bekapcsolódik a programba.
A lemorzsolódó hhs arány nem nagyobb az iskolai átlagnál. A hh/hhh-s tanulók 60%-a bekapcsolódik a programba.
Jegyző, Óvodavezető, általános iskola igazgatója, gyógypedagógus
folyamatosan
Az SNI-s tanulók ellátása a jogszabályi feltételeknek megfelelően történik.
Az SNI-s tanulók ellátása a jogszabályi feltételeknek megfelelően történik.
Az SNI-s tanulók ellátása a jogszabályi feltételeknek megfelelően történik.
24
8. Megvalósítás Településünk az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja, és ellenőrzi, hogy - vizsgálják meg, és a program elfogadását követően 3 hónapon belül biztosítsák, hogy az intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból
fontos
egyéb
közszolgáltatásokat
meghatározó
stratégiai
dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései; A
program
értékelésére,
ellenőrzésére
és
az
ennek
során
nyert
információk
visszacsatolására, ill. a programba történő beépítésének garantálására Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre és működtetünk (lásd a Konzultáció, visszacsatolás című fejezetet). Annak érdekében, hogy önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek a programban végrehajtandó feladatokra, gondoskodunk folyamatos továbbképzésükről az érintett területeken. Az akciótervben szereplő vállalásokról az egyes intézmények az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek. Ezáltal
biztosítható,
hogy
az
akciótervben
vállalt
feladatok
maradéktalanul
megvalósuljanak. 8.1 Megvalósítási terv
a) A HH-tanulók iskolai sikerességének javítása Feltárt probléma Elérendő cél Beavatkozások
HH-diákok kompetencia mérési eredményeinek elemzése, értékelése A HHH eredményességének növelése 1. Az oktatás színvonalának emelése a) belső értékelési rendszer megerősítése b) a pedagógiai módszertan fejlesztése c) kompetenciafejlesztési intézkedési terv készítése d) TÁMOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása 2. Komplex felkészítő program a HH-tanulók iskolai
25
Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Indikátorok rövidtávon
sikerességének javítása érdekében. a) egyéni fejlesztések, csoportos foglalkozások beindítása az iskolában b) TÁMOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása c) jelzőrendszer működtetése a problémák gyors felismerése és kezelése érdekében d) Útravaló Programba történő intenzívebb bekapcsolódás Esélyegyenlőségi Fórum vezetője, intézményvezető tanári kar, diákok, szülői munkaközösség szakértők, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., NEFMI 2012. augusztus 31., majd folyamatos Nincs adat a a hh/hhh-s tanulók kompetencia mérés eredményéről. A hh-s tanulók eredményeit külön értékeli az intézmény. Az eltérés nem nagyobb, mint 20%, az intézményi átlagtól. A hh/hhh-s tanulók 5%-a bekapcsolódik az Útravaló programba.
Indikátorok középtávon
Az eltérés nem nagyobb, mint 15%, az intézményi átlagtól. A hh/hhh-s tanulók 10%-a bekapcsolódik az Útravaló programba.
Indikátorok hosszú távon
Az eltérés nem nagyobb, mint 10%, az intézményi átlagtól. A hh/hhh-s tanulók 15%-a bekapcsolódik az Útravaló programba.
Az indikátorok forrása Kockázatok és csökkentésük eszközei
intézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlőségi Terv Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint szülők együttműködési szándékának, az ügy mellett történő elkötelezettségének alacsony szintje A kockázat csökkentésének eszköze: - diákok egyéni felkészítése, szemléletformálása - pedagógusok módszertani kompetenciáinak fejlesztése - együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenlőségi Fórum működtetése intézményvezetés, tanári kar szükséges erőforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képző szervezetek; működő modellek megismerése előkészítés alatt
Erőforrások
Státusz
8.2 Megvalósítást segítő egyéb programok Az intézkedési terv célkitűzéseinek megvalósulásához jelentősen hozzájárulnak a célzott esélyegyenlőségi beavatkozások mellett az olyan fejlesztések, programok melyek a közoktatás feltételeinek javítását általában célozzák meg. Mindezek számbavétele azért szükséges, hogy az egyes programok eredményes megvalósulását a szakmai összefüggések feltárásával és előkészítésével ösztönözni lehessen.
26
Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések
Kiemelt programelem ROP, vagy egyéb infrastrukturá lis fejlesztést lehetővé tévő pályázat alapján támogatott fejlesztés TÁMOP, pályázat alapján támogatott fejlesztés Referencia intézményi pályázat
Ezek alapján meghatározott feladatok Intézményi akadálymentesítés
Határidők
Célértékek
2015. dec. 31.
A település fenntartásában működő intézmények fizikai akadálymentesítése megvalósul.
Kompetenciaalapú oktatás bevezetése Pedagógus továbbképzések
2015. dec.31.
A fenntartó beadja pályázatát meghatározott feladatellátási helyekre, a kompetenciaalapú oktatás bevezetése érdekében.
Feladatok státusza
Koordináci ós feladat
Koordinációért felelős személy
1
Tervezés Építés lebonyolítása
jegyző,
1
Pályázat beadása Intézményi helyzetelemzés és Intézményfejlesztés
jegyző, óvodavezető, igazgató
27
9. Kockázatelemzés A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége (valószínűség:
1-3
pont).
Az
eredmény
szempontjából
jelentősebb
kockázatok
elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3-mat). Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Minden HHH-s gyermek/tanuló bekerüljön a szükséges ellátásba.
Szülői nyilatkozatok
A hiányzó közszolgáltatások igény szerinti biztosítása.
Igényfelmérés a bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügye let ellátása iránt. A kompetencia alapú programcsoma gok megismerése Óralátogatáson tájékozódás a fejlesztésekről. TÁMOP pályázat benyújtása
Az intézményben ismerjék meg a kollégák és alkalmazzák a kompetencia alapú oktatást
Az SNI-s tanulók megfelelő ellátása
Az SNI-s tanulók szükséges felülvizsgálata. Az integráltan nevelhető gyermekek/ tanulók és a nem SNI-s
Az intézkedés eredményes megvalósulás ának kockázata A szülők nem szívesen nyilatkoznak alacsony iskolai végzettségükről Nagyobb lesz az igény a szolgáltatásokr a, mint a település lehetősége.
A kockázat következm ényének súlyossága (1-3)
A kockázat bekövetkezé sének valószínűsé ge (1-3)
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
3
2
Professzionális tanári kommunikáció
3
1
Együttműködés a többcélú kistérségi társulással.
A pedagógusok kevéssé lesznek motiváltak a szakmai megújulásra
3
1
Jó gyakorlatok megismerése.
A visszahelyezett tanulók eredményessége csökken.
3
2
A pedagógusok képzése, a tanulók mentorálása.
28
tanulók visszahelyezése normál tantervű iskolába. Szülői tájékoztatók.
29
10. Monitoring és nyilvánosság 10.1. Monitoring
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít az Intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására, az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Felelős:
Esélyegyenlőségi Fórum vezetője
Határidő:
minden év augusztus 31.
10.2. Nyilvánosság
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, amelyre a szülők, a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, valamint a nevelőtestületek tagjai is meghívást kapnak. Felelős:
Esélyegyenlőségi Fórum vezetője
Határidő:
az
Esélyegyenlőségi
Terv
képviselő-testületi
elfogadását
megelőzően A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala is, valamint az Esélyegyenlőségi Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az Esélyegyenlőségi Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk, természetesen csak aggregált adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi újság, valamint kifüggesztjük a faliújságra, és a könyvtárban is hozzáférést biztosítunk. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat
és
az
oktatási
intézmények
különböző
rendezvényein,
beépítjük
30
kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Felelős: Esélyegyenlőségi Fórum vezetője Határidő:
minden év október 30.
11. Konzultáció és visszacsatolás
Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre. a) Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata: - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások
évenkénti
felülvizsgálata,
az
Esélyegyenlőségi
Intézkedési
Terv
aktualizálása, - a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása A
kiemelt
problématerületekre
tematikus
munkacsoportokat
alakítunk
a
problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (min. évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára.
31
b) Az Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: •
intézményvezetők
•
a fenntartó(k) képviselői
•
a tematikus munkacsoportok vezetői
•
gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök
•
szülők képviselői
•
diákok képviselői
•
gyermekjóléti szolgálat
•
gyámhatóság
•
nevelési tanácsadó
c) Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükség szerinti módosítására A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. d) Észrevételek visszacsatolása Az Esélyegyenlőségi Fórum felelőst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek) észrevételeinek gyűjtésére, aki ezekről tájékoztatja a Fórumot. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatokat az Esélyegyenlőségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek
az
Esélyegyenlőségi
Intézkedési
Terv
kiegészítésére
vagy
módosítására. Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatoknak Fórum elé terjesztése: Határidő:
2012. január 15. majd évente minden év augusztus 31.
Felelős:
polgármester által kijelölt személy
32
12. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. Az intézményfenntartó Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel. Az ő feladata és felelőssége: -
Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési
Közoktatási
Esélyegyenlőségi
Intézkedési
Terv,
illetve,
hogy
az
önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. -
Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.
-
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.
-
Emellett az Esélyegyenlőségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz.
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányításáért az önkormányzat részéről a polgármester felel, aki egyben az Esélyegyenlőségi Fórumnak is elnöke. Az ő feladata és felelőssége: -
az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),
-
az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése,
-
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,
-
az Esélyegyenlőségi Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői -
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és
33
toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. -
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
-
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az intézkedési terv kijelölt irányítónak.
-
Az intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe.
34
13. Érvényesülés, módosítás Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
35
14. Záradék
Gönyű Község a Település Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Közoktatási Intézkedési Terv elkészültét a ……/2011 …… . számú határozatával 2011. ……….. hónap ……… nap elfogadta. A dokumentum legfrissebb adatként a 2010/2011 tanév statisztikai adataira épült, illetve csatolt adattáblákként azokat tartalmazza - a Fenntartó nyilatkozata alapján.
A fenntartó nevében: …………………………………..
…………………………..
Major Gábor
Dr. Kállai Erik
polgármester
jegyző
Gönyű, 2011. …………..hó…….nap A Település Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének (KEH) és Közoktatási Intézkedési Tervének (KET) készítését segítette Mosolits Lászlóné, esélyegyenlőségi szakértő.
…………………………… Mosolits Lászlóné közoktatási esélyegyenlőségi szakértő
36
