Gönci kerület. Plebániák: 1. ABAUJ-SZÁNTÓ

Gönci kerület. Esperes: N. tiszt. Liszkay Nándor, szentszéki ülnök, ker. tanfelügyelő, abauj-szántói plebános.

Plebániák: 1. ABAUJ-SZÁNTÓ Hajdan mezőváros, jelenleg nagyközség Abauj-Torna megyében, a gönci járásban, az úgynevezett „Hegyalja" bortermeléséről világhírű hegylánc délnyugati részén, 4379 lakossal. Hogy a plebánia mikor keletkezett, adatok hiányában pontosan meg nem határozható. Nagyon valószínű, hogy a midőn a templom épűlt, létesűlt egyszersmind a plebánia is. A plebániai templom góth stylben épűlt; ezt bizonyítják még a mai napig is fenmaradt egyes részei, úgymint a szentély szép metszésű csúcsíveivel, ablakaival, a templomnak külső pillérei, a melyek mind a XIII-ik századra vallanak. A város sok viszontagságon ment keresztűl, ugy a Giskrák huszitái, valamint a XVI-ik századbeli hitujítás alatt. A hit­ újítás, a mint mindenütt hazánkban, úgy itt is éreztette kár­ tékony hatását; a város sok zaklatásnak volt kitéve. A XVII-ik században Rákóczi-birtok volt; később a m. kir. kincstár, majd pedig Trautzon herceg bírta, a ki behozott a városba 20 szász családot s alapította az ugynevezett „Húszház" telepet a város északkeleti részén. Ezek azonban ma már teljesen magyarok s csakis veze­ tékneveik emlékeztetnek szász eredetükre. A hitujítás idejében a templom többször leégett, a kálvinisták kezébe került s a katholi-

ABAUJ-SZÁNTÓ.

79

kusok kénytelenek voltak a plebániai beltelken épült gazdasági épületben, — ma borházban — istentiszteletre összejönni; miután pedig később a plebánost is elüzették a városból, a monoki plebánia látta el a kath. hívek lelki szükségét. Míg végre 1751. évben március hó 23-án visszakapták a templomot a régi jogos birtoko­ sok s ugyanazon év március 25-én Gyümölcsoltóboldogasszony tiszteletére újra felszenteltetett Gallovics János, akkori plebános

Az ABAUJSZÁNTÓI PLEBÁNIA-TEMPLOM DÉLRŐL.

idejében. Azóta a katholikusok zavartalan birtokában vannak templo­ muknak. Van a templomban egy fakeretbe foglalt, VI. Pius pápa által kibocsátott, 1798. év április hó 10-ik napjáról keltezett s gróf Eszterházy Károly, egri püspök által 1798. év szeptember 14-én láttamozott breve, melynek értelmében a hívek Gyümölcs­ oltó B. Asszony napján, mint a templom védszentjének ünne­ pén, továbbá Sz. István, magyar király és Sz. István, első vértanu ünnepe teljes búcsút nyerhetnek

80

GÖNCI KERÜLET

A plebániai anyakönyvek csak 1736. évtől vannak meg. A segédlelkészi állomást herceg Bretzenheim Károly, a plebá­ nia és templom egykori kegyura alapította. Az abaujszántói lelkészek névsora: Hancsek Miklós.....................................................1736—1738. Liszkay v. Liptay Orbán......................................1738. Máthé László, minorita..........................................1738—1740. Gallovics János........................................................1740—1765. 5 Szemerényi Mátyás..............................................1765—1767. Kellner János...............................................................1767—1806. Hanák András...........................................................1806—1821. Gillányi Károly..........................................................1821—1824. Zboray Mihály......................................................1825—1838. 10 Markovics János.............................................................1838—1842. Lengyel József......................................................1842—1879. Liszkay Nándor....................................................1879— Abauj-Szántóhoz a következő leányegyházak tartoznak: Cekeháza, Hernád-Büd, Gibárt, Pere s az ennek határában fekvő Süve­ gestanya. Perén a rk. hívek buzgóságából, a jótevők és királyunk ő Felsége I. Ferenc József adományából épült egy nyilvános kápolna, mely 1889. év augusztus hó 18-án lett a Szenthárom­ ság tiszteletére felszentelve. Kegyúr: báró Maillot de la Treille Györgyné, szül. báró Beust Margit Plébános: N. t. Liszkay Nándor, ker. esperes, szentszéki ülnök. Segédlelkész: T. Pollák János. A népesség száma: Az anyaegyházban

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost

Helvét Izrael.

1920

310

198

920 1031

Leányegyházakban : Cekeháza 66 6 135 4 13 14 Gibárt 193 18 2 180 31 141 Hernádbűd 12 54 187 29 Pere (Süveges pusztával) 305 240 8 90 Összesen: 2694 593 266 1443 1111

Távolság az anyaegyháztól km-ben

28 10.4 7.5 6.6

81

ABAUJ-SZÁNTÓ.

A megkereszteltek száma: 128. Házasságkötések száma: 24. A meghaltak száma. 70. A lakosság magyar-ajkú. Posta és táviró-állomás helyben, vasúti állomás: Forró-Encs.

AZ ABAUJSZÁNTÓI TEMPLOM SZENTÉLYE.

6

82

GÖNCI KERÜLET

2. BODÓKŐ-VÁRALJA. Abauj-Torna vármegyének szép fekvésű, kitűnő levegővel, jó vízzel megáldott csinos mezővároskája, közel 1500 lakossal. A városnak, mint ilyennek, valamint a plebániának a története csak a XVIII-ik századig vezethető vissza; de a régi kornak annál több, annál szebb emlékei fűződnek magához a helyhez, melyen a község fekszik, valamint a tőle északnyugati irányban fekvő dombon épült bodogkői várhoz. A városkától keletre fekvő hegyen (Tóhegy) Bartalos. egri egyházmegyei áldozópap, kitűnő régészünk, avar gyűrűnek nyomaira akadt s úgy ez, mint az erdős hegység egyes részeinek elnevezése: „vajda rét", „leányvár", „virágvár", „vaskapú", „radimáj", arra enged következtetni, hogy e hely eleinknek kedvelt tanyája lehetett. — Ugyanezen hegy fensíkján fekvő mocsaras tónak partján ismételve eszközöltek már ásatá­ sokat s ily alkalommal gyönyörű kőeszközök, vésők, kések, balták, nyílhegyek stb. kerültek mindannyiszor napvilágra. Úgy e leletek, mint a kipusztult szőlőterületek felforgatása közben talált számtalan urnadarabok, sőt egész urnák, — mint a legrégibb kor temetkezésének eszközei — azt mutatják, hogy e földet már a legrégibb időben is emberek lakták. Maga a vár, — tekintve csekély terjedelmét és azon körül­ ményt, hogy a történelemben csak jóval a tatárjárás után van róla említés téve, — valószínűleg 1290—1300 körül épűlt. Várnagyjai közül ismeretes a Bogátradván nemzetségbeli Izsépi ágból származó Olaszi János 1335-ben. A XIV. század végén Zsigmond király a Tomoriaknak adományozta. 1440 után a vidékkel együtt a husziták kezébe került, de már 1459-ben Mátyás király azt visszaszerezvén (a szepesi káptalan levéltárában őrzött okmány szerint) „pro meritis" Parlagi Pál és László testvéreknek adta „Boldogkew" várát. Később vétel utján Martinuzzi Fráter Györgyé lett A mohácsi vész idejében Zápolyáé volt. Zápolyának Tokaj és Szinánál történt megveretése után Boldogkew és Regéc I. Ferdinánd hatalmába került Ferdinánd német zsoldosainak féktelen zsarolásai miatt a felvidék rokonszenve ismét Zápolya felé hajlott és midőn ennek Lengyelországban szervezett hada 1528. év

Boldogkőváralja.

A templom és plébania az 1882. évi nagy tűzvész után gr. Péchy Emánuel Patronus által fényesen megújítva.

BODÓKŐ-VÁRALJA.

83

derekán az országba jött és Ferdinándnak Serédy parancsnoksága alatt álló seregét Sárospataknál megverte, Boldogkew és Regéc ismét Zápolya pártjára állott. 1530. elején Serédy Gáspár, Kassa kapitánya Bebek Ferencet küldötte Boldogkő várának visszaszer­ zésére. A vár akkori kapitánya, Nádasdi Tamás Bebek hat heti ostromának vitézül ellenállott és a császáriak elvonultak anélkül, hogy a várat bevehették volna. — 1537. május, 19-én Fels Lénárd, császári vezér Regécet elfoglalta és a Kassán tartózkodó Zápolya segélyére siető Fráter Györgyöt a Tiszán túlra űzte; Boldogkőt is bevette. 1553-ban özv. Patócsy Ferencné a gyulai vár helyett Boldogkő várát kapta cserébe Ferdinánd királytól. 1556-ban Bebek Ferenc birtokába jutott, a ki a királyi róvót elfogatván ide záratta. 1560-ban Bebek a várat két előkelő törö­ kért Sárközy Ferencnek adta cserébe. Még ugyanazon évben I. Ferdinánd bodogkői várnagya Serényi Mihály volt A szepesi oklevél szerint birtokosai ezután: Bebek György, ki eladta. Sár­ közy Mihálynak 1561. Sárközy Boldizsár 1571. — 1573—1576. Makkházy Orsolya. 1576-ban Vizkeleti Benedek. 1579-ben Serényi Mihály és Gábor. 1580-ban Brodarics Klára, Serényi Gábor felesége. 1585. Bajini Zsófia. 1592-ben Serényi Ferenc, 1592—1599. per alatt volt a birtok. Versenyeztek érte: Pernessy András, Serényi Mihály és Serényi Ferenc, ki 1600-ig bírta; 1601-ben már Serényi Pálé. Ezután a Serényiek birták Bajimi Zsófia gyermekeivel; majd Palochay Anna, Kendy István neje 1619-től. Szikszay Mátyás 1627-től. Várkonyi János 1630-tól. 1663. szept. 18-án a felsőmagyarországi vármegyék felkelő hadá­ nak Bodogkő váránál kellett összegyűlnie, hogy az ugyanaz évi országgyűlés határozata szerint Bakos Gábor vezérlete alatt a törökök ellen induljon. 1675-ben Regéc a Thökölyi kurucainak kezeibe került, de Boldogkőt sikertelenül ostromolták és Becskereky Ferenc, kapitány őket elvonulásra kényszerítette. 1678-ban azonban Thökölyi még is bevette. Ezek után a Palochay-Horváth család tulajdona lett, míg a család egyik tagja Szelepcsényi herceg­ prímásnál elzálogosította, kinek azután tulajdonává is lett. Szelep­ csényi később a lőcsei jezsuitáknak ajándékozta. A XVIII. század II-ik felében Péchy Gábor, hétszemélynök és királyi tanácsos a várat s a hozzátartozó birtokot készpénzen megvette a jezsuitáktól. 6

84

GÖNCI KERÜLET

- 1772-ben építette a most is meglevő díszes családi kastélyt és a templomot. Ugyancsak az ő kívánságára helyezték át Boldogkő-Ujfaluból ide 1772-ben a plebániát. Maga Bodókő-Váralja községe a XVII. század közepéig csak mint puszta vagy majorság létezett. Ekkor a Palochay-Horváth család Palocsáról és környékéről tót nyelvű gör. katholikusokat telepített ide a község „Rigóc" nevű részébe, mely a mai Váral­ jának alapja s ugyanez időtájban keletkezett (1680—1690) a görög kath. plebánia is. A XVIII. század vége felé ismét a Péchyek hoztak Péchujfalváról és a többi sárosi birtokaikból szintén tót nyelvű róm. kath. telepítvényeseket. A városka összes középületei: a kath. templom, plebánia, tanítói lak és fiú-iskola a Péchyek nagylelkűségét hirdetik. 1892-ben építtette gr. Péchy Jakobina, férj. gróf Zichy Rezsőné a csinos kisdedóvót és leányiskolát s azok vezetését a legszentebb Meg­ váltóról nevezett soproni nővérek vezetésére bízta, kiknek az itteni rendházát előbb az alapítónő, most pedig fia, gr. Zichy-Meskó Jakab, cs. és kir. kamarás teljesen sajátjából tartja fenn. Van a községnek virágzó szőlőépítő-egyesülete is, mely Bodókő-Váralja, Ujfalu és Arka községek kipusztult szőlőinek felújítását kezde­ ményezte és nagyban előmozdította. A plebánia, — a mint már érintve volt — 1772-ben lett Bodókő-Ujfaluból ide áthelyezve; hogy Ujfaluban mióta létezett, az bizonytalan; valószínű azonban, hogy a XV. század elején már meg volt, mert Korponay monogr. szerint Ujfalu akkor már 40 portával bírt; — a váraljai várban azonban volt egy várkápolna, melyben egy várkáplán végezte az egyházi teendőket. Egyike volt ezeknek a szerencsétlen Dévay Biró Mátyás, ki itt 1527-ben Tomory István káplánja volt, később pedig, mint „magyar Luther" Kassára került. A jezsuiták idejében ők maguk látták el a bodókőváraljai hívek lelki szükségleteit. A plebániának 1726-tól vannak anyakönyvei, ezek tanusága szerint 1726-tól a következő plebánosok működtek BodókőVáralján, illetve 1772-ig Bodókő-Ujfalun: Bakos Ferenc 1726—1729. Horánszky Pál 1729—1732. Szlovenkay Jakab 1732—1735.

Boldogkőváralja.

A plebánia-templom belseje az 1898. évi megújitás után.

BODÓKŐ-VÁRALJA.

Pekárik János.........................................................1735—1736. Szubszky Márton.................................................1736—1737. Andrássy Ádám..................................................1737—1741. Padvari Béla..........................................................1741—1744. Kalotsay Tamás.....................................................1744—1748.

AZ ARKAI ÚJ TEMPLOM.

Árvay Mihály.........................................................1748—1750. 10 Cserphy Ferenc Gellért (ferencr.)...............................1750—. Pachold Antal.............................................................1750—l756. Melega János..............................................................1756—1799. Simon István...............................................................1799—1809. Füzesséry Pál.......................................................1809—1821.

85

86

GÖNCI KERÜLET

15 Krasznyánszky András.........................................1821—1823. Bodnár János...........................................................1823—1836. Dessewffy Nándor.........................................................1836—1860. Répászky József...................................................1860—1862. Medveczky Ede..........................................................1862—1890. 20 Káger József.........................................................1890— A bodókő-váraljai plebániai templom építését megkezdte péchujfalusi Péchy Gábor; befejezte fia, II. Gábor (1768—1772). 1819-ben kifesttette és feldíszittette gr. Péchy József és neje, Fáy Anna grófné. 1882-ben leégett, de gróf Péchy Emmánuel újra felépíttette. 1898-ban a templom ez időszerinti kegyura, gr. ZichyMeskó Jakab ujra kifesttette és aranyoztatta a templom belsejét. A templom a Szentkereszt tiszteletére van szentelve s a „Kereszt feltalálása és felmagasztalása" ünnepére pápailag kitüntetve. Van továbbá két nyilvános kápolnája, egy szt. Donát és egy a szt. Kereszt tiszteletére, mely utóbbi egyúttal a Péchy-család temet­ kezési helyéül is szolgál. Bodókő-Ujfaluban a régi templom előbb a falu közepén volt, a hol most az iskola áll, de a nedves talaj rongálta az épületet; 1825-ben a Bold. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére új templomot építettek a hívek Péchy József gróf támogatásával. E csinos templom magaslaton épült s uralja az előtte elterülő szép völgyet. Arkán Jézus Szent-Szíve tiszteletére 1903-ban új templom épűlt. Kegyúr: zicsi és vásonkeői gróf Zichy-Mesko Jakab, cs. és kir. kamarás. Plebános: T. Káger József, kerületi jegyző. Távolság Segédlelkész: T. Szedlák Ede. A népesség száma: Az anyaegyházban (Aba, Tuzsa és Pukkancpusztákkal) Leányegyházakban: Alsó-Céce Arka Bodókő-Ujfalu Felső-Céce Összesen:

az anyaIzrael. egyháztól km-ben

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

1023

163

8

17 140

191 196 466 52 1928

82

2 22 1

103* 8* 100 8 87* 17 122 18 429 191

101 15 387

33

Helvét

6.7 4.6 4.7 7.0

Boldogkőváralja

A Gr. Péchy-család sírboltja.

FONY.

87

A megkereszteltek száma: 48. Házasságkötések száma: 17. A meghaltak száma: 49. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró-állomás : Abauj-Szántó, vasúti állomás Forró-Encs. 3. FONY. Kisközség Abauj-Torna megye gönci járásában. A régi időben már plebánia volt, azonban, midőn a reformá­ tusok a plebánia belsőségétől nyugatra fekvő kertet elfoglalták (hol jelenleg is imaházuk és iskolájuk van), sőt a plebánost is megölték, Hejcéhez csatolták leányegyház gyanánt. A hívek sokszoros, állhatatos kérelme folytán 1810. évben ismét önálló plebániává lett. Düledező templomát Trauczon Vil­ mos herceg újból fölépíttette és Ujházy Károly, hejcei plebános Nep. Szt. János tiszteletére megáldotta 1788. október 9-én. E templomnak belsejét a hívek buzgóságából 1889. évben díszesen kifestették; külsejét jelenlegi kegyura újította meg. Az anyaegyházhoz tartozó Regécke fiókegyháznak is volt hajdan temploma, mit az egyházlátogatási okmány írója onnan következtet, hogy létezett akkor egy misekönyv, mely a regéckei templom tulajdona volt. Hogy a falunak mely részén állha­ tott ez a templom, ma már nem lehet meghatározni. Volt továbbá a szép fekvésű regécei várban is kápolna, mely­ nek harangját Rákóczi Ferenc önttette. Ezen harang jelenleg a regéckei hitközség tulajdona. A regéckei hívek adományából épűlt 1903. évben egy kisded kápolna a Rózsafűzér Királynéja tiszteletére. A lefolyt száz évben a következő plebánosok látták el a hívek lelki szükségleteit: Ghillányi Károly 1811—1821. Zboray Mihály 1821—1825. Markovich János 1825—1838. Balássy Alajos 1838—1872.

GÖNCI KERÜLET

88

5 Ruzsinszky György 1872—1884. Stipula Antal 1884—1888. Zboray János 1888— A fonyi plebánia anyakönyvét 1811. évben kezdték írni. Az anyaegyházhoz tartozik két község: Mogyoróska és Regécke leányegyházként, továbbá két tanya, úgymint Fonyi-Csonkás és Bolhás-tanya s végre a fonyi malom. Templom e közsé­ gekben jelenleg nincs. Kegyúr: Mattencloit Richárd báró. Lelkész: T. Zboray János. Róm. kath

Gör. kath.

Az anyaegyházban (Cson­ kás és Bolhás-tanyával)

501

70

Leányegyházakban : Mogyoróska Regécke Összesen:

35 229* 1 206 91 1 28 742 390 1 310

A népesség száma:

Ágost.

Helvét.

281*

Izrael.

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

55* 4 11 70

3.8 5.7

A megkereszteltek száma: 42. Házasságkötések száma: 4. A meghaltak száma: 24. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró-állomás: Gönc, vasúti-állomás: HidasNémeti. 4. FŰZÉR. Kisközség Abauj-Torna vármegye fűzéri járásában. A füzéri egyház keletkezésének ideje ismeretlen, de ősrégi voltát hangosan hirdetik a község felett emelkedő várnak romjai, különösen pedig a góth stílű, merész ívezetű várkápolna marad­ ványai, melyekhez a fűzéri egyház története fűződik. A fűzéri vár a történészek föltevése szerint a magyarok bejövetele alkalmával már állott, mert építési modora azonos s

FÜZÉR.

89

egykorú a szalánci várral, melynek építését neve után Zalán, bolgár fejedelemnek tulajdonítják. A legrégibb hiteles följegyzés a fűzéri várra vonatkozólag 1262-ből való, mely szerint V. István király a várat nővére fiai­ nak, Ratiszlav, macsói bántól származó Mihály- és Bélának ado­ mányozta. Utóbb a Drugettek kezébe került, majd 1430-ban Zsigmond király Perényi Péter fiainak: János- és Miklósnak ado­ mányozta. A Perényi-család majdnem másfél századig bírta.

A FŰZÉRI VÁRROM (KÁPOLNA).

1526-ban Zápolya János megkoronáztatván Székesfehérvárott, a koronát Perényi Péter, koronaőrre bízta, ki azt a fűzéri várban rejtette el s 1527-ig ott volt. Ugyanezen évben I. Ferdinánd kezére jut. 1590-ben már Báthory István birtokában volt a vár. A fűzéri egyházra nézve a legnevezetesebb esemény a hit­ újítás idejére esik. Ugyanis az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Csepellényi György remete, szt. páli szerzetes s fűzérvári plebános, mint apostoli térítő működött s Kálvin követői közűl sokakat visszaszerzett a kath. egyháznak, sőt még más hét köz­ séget is megtérített. Ezzel a makacs kálvinisták gyűlöletét vonta magára, kik 1674. máj. 25-én éjjel a plebániára törtek, a szent férfiút magukkal hurcolták, míg végre ugyanazon év május 28-án

90

GÖNCI KERÜLET

ellene felbőszülve, a falu közelében, az úgynevezett „hadi úton" megölték. A vértanú teste a s.-a.-ujhelyi — hajdan pálos — ez időszerint pedig kegyes-rendi szerzetesek sirboltjában nyugszik. Csepellényi György emléke a fűzéri plebánián az egyházlátoga­ tási okmány följegyzésén kívűl egy kis képpel van megörökítve. A jelenleg plebániai templomot, melynek épitési ideje ismeret­ len, a kálvinistáktól 1737-ben Desseffy Ferenc foglalta vissza s adta át a katholikusoknak. 1804-ben gróf Károlyi József torony­ nyal ékesíttette föl s a mostani szentéllyel meghosszabbította. Ugyanő ajándékozta az egyháznak a mostani plebániai épületet s belsőséget, mely hajdan Desseffy-cúria volt. A hajdani plebánia a patak mellett az úgynevezett „konyha kertben" volt s két külön épületből állott, melyek közűl az egyik a plebános, a másik a cselédség lakását képezte. Nagy szerencsétlenség érte Fűzér községét 1854. április 14-én. Iszonyú szélvész dühöngött; egy házból tűz ütött ki, ellenállha­ tatlan gyorsasággal terjedt s majdnem az egész falu elham­ vadt. A templom az iskolával együtt leégett s ez alkalommal egy régi emléktől fosztatott meg az egyház: a nagyharang, melyet 1596-ban öntöttek, a tűzben megolvadt. A hívek adakozásából s a templom pénztárából fedezett költségen állították a jelenlegi nagy oltárt 1875-ben védszentjének, szt. István, magyar királynak tiszteletére; 1877-ben pedig az új orgonát. Végül 1895-ben a hívek, a kegyuraság adománya s a templom pénztárának igénybevételével a fűzéri templom, mely eddig csak meszelve volt, kifestetett, új tetőt s beton alapot nyert és egyúttal a kórusát is kiépítették. A fűzéri plebánia anyakönyvét 1737-ben kezdték vezetni. A fűzéri plebánián működött lelkészek névsora: Boldog Csepellényi György, pálos atya —1737. Furdini János „ „ 1737—1738. Pollyák Ferenc „ „ 1738—1740. Ivanovics Márton „ „ 1740—1742. 5 Lánczy András „ „ 1742—1744. Miazdra János „ 1744—1747. Hedry Károly, egyházmegyei pap 1747—1759. Mrász János „ „ 1759—1765.

FÜZÉR.

91

egyházmegyei pap Toldy Lőrinc 1765—1771. 10 Komjáthy Pahtaleon Jakab „ „ 1771—1772. Bezerédy Károly „ 1772—1776. „ Tóttmezey József 1776—1782. „ „ Fábry József „ 1782—1802. „ Bányász György „ 1802—1818. „ 15 szalai Csóm József „ 1818—1821. „ Molnár Jakab „ 1821—1835. „ Kvartek Ádám..........................................................1835—. Piller István...............................................................1835—1848. Szent-Léleky Géza....................................................1848—1881. 20 Hupka Károly.........................................................1881—. Sándor János.............................................................1881—. Farbáky Kasszián...................................................1881—1883. Bella Soma.................................................................1883—1888. Tasnády József....................................................1888—1889. 25 Csurilla Ágoston....................................................1889—1892. Novak László..................................................................1892— A fűzéri plebániához leányegyházként 5 község tartozik: Hollóháza, Kajata, Komlós, Nyíri és Pusztafalu. Ezeken kívűl a község határában fekvő tanyák és erdei lakok u. m. Ligetpuszta, Lászlótanya, Vereshegy, Sötétvölgy, Izra, Erzsébettanya, Kápolna­ puszta, Jenyű, Koplaló és Kucorgó tartoznak Fűzérhez. Templom a leányegyházakban sehol sincs. Hollóháza község mellett az erdő szélén hajdan pálos-kolostor állott, melyről bővebb adatok hiányoznak. Ma már csak alapkövei láthatók. A dűlőt, a hol állott, ma is „klastrom dűlőnek" nevezik. Nyíri községnek hajdan volt temploma. E községhez tartozó Kápolna-puszta közelében, a patak felett van egy régi, elhagyott temető s ennek a közepén állott a templom. A hitújításkor azon­ ban elpusztúlt; még 1788 körűl állottak falai, de minthogy a kath. hívek csekély számmal voltak, a templomot rendbeszedni nem bírták; a kálvinisták a falakat lebontották, a köveket elhordták s azokból építették föl a Nyíri község közepén álló tem­ plomukat. Utóbb a kegyúrrá lett s már említett gróf Károlyi József ezért 1808-ban kárpótlásúl a kath. hitközségnek egy fél

GÖNCI KERÜLET

92

telket s belsőséget ajándékozott; ezen a helyen áll ma is a róm. kath. iskola. Kegyúr: nagykárolyi gróf Károlyi László. Lelkész: T. Nóvák László. A népesség száma : Az anyaegyházban : Leányegyházakban : Hollóháza Kajata Komlós Nyíri Pusztafalu Tanyákon és erdei lakok­ ban Összesen:

Róm. kath.

Gör. kath.

473

185

1

83

10

561 5 137 162 2

21 — 38 46

8

14 318* 94* 323* 461*

31 7 22 13 17

56 20 1396 310

Evang. Helvét Izrael.

—

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

7 7 2 4 1.5

5 42 — 14 1335 100

A megkereszteltek száma : 60. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma : 38. A lakosság magyar-ajkú. Posta: Abauj-Komlós; távíró- és vasúti-állomás: LegenyeMihalyi; távbeszélő helyben. 5. GÖNC. Nagyközség Abauj-Torna vármegye gönci járásában. Egy­ házának története a várossal kapcsolatosan, az Árpádházi kirá­ lyok idejébe nyúlik vissza. II. Géza alatt Gönc, a körötte fekvő 10 községgel, német telepítésekből alakúl, s mint a királyné bir­ toka szerepe] a nagyváradi káptalan által a XII. század derekán az uradalom hűtlen sáfárja ellen hozott tűzpróba-itéletben. Való­ színű, hogy ősrégi egyháza keletkezése is ezen időbe esik. Gönc földesura Róbert Károly alatt Omode palatínus. N. Lajos 1349 körül két pálos-kolostort emel a várost övező erdős völgyekben: a felső a „B. Sz. Mária'', az alsó „Sz. Katalin szűz'' tisztele-

GÖNC.

93

tére szentelt templommal. I. Ferdinand lutheránus hadvezére, Schwend Lázár 1541-ben e kolostorokat lerombolta s azok láng­ jainál gyújtotta meg a Hernád-völgy részére az „Új-Evangélium" szövétnekét. Gönc Hollós Mátyás alatt jut virágzása tetőpontjára. Robot, vám, tized s más adók alól királyi levéllel fölmentést kap; önálló törvénykezést, pallos- és vásárjogot nyer, sőt a „szaba­ dalmas városok" rangjára emelkedik. Eme kiváltságokat I., II., III.

A GÖNCI PÁLOS-ZÁRDA ROMJAI.

Ferdinand, Rudolf és III. Károly királyok újra megerősítik. 1474-ben Mátyás két malom-helyet adományoz az egyháznak. E fejedelmi ajándékról szóló oklevél már egy létező templomról emlékezik meg, melyet a plebániai „Protocollum" krónikásai mint „Basilica pomposa magnifica-t emlegetnek. II. Ulászló idejében Gönc Zápolya István, János király atyjá­ nak birtokába jut, ki 1499-ben mise-alapítványúl a szepesi káp­ talannak adományozza. Thurzó Elek 1531-ben a Zápolya örök-

94

GÖNCI KERÜLET

séggel Göncöt is megkapja I. Ferdinándtól. Az új földesúrral a lutheránus vallás is terjed. Engel, prot. történetíró említi, hogy 1556-ban már Synodust tartanak a gönci egyesült protestánsok az Úr-vacsora kérdésében, melyre nézve a Béza által szerkesz­ tett genfi hitvallás lett elfogadva. Ekkor emelkednek túlsúlyra a kálvinisták; hozzá még Dobó István nyeri el 1557-ben a gönci uradalmat I. Ferdinándtól. Károlyi Gáspár, előbb kath. pap, 1569-ben már mint prédikátor szerepel Göncön. A templom is kezükbe került, mert 1575-ben harangot öntetnek maguknak, mely utóbbinak tulajdonjoga II. József alatt nagy pört támasztott. Károlyi alapítja a híres gönci ref. iskolát 1585-ben. A vizsolyi Biblia 1589-ben kerül ki a sajtó alól. Az elnyomott katholikusok eközben, úgy látszik, felszínre kerülnek, követelik elfoglalt tem­ plomukat; vissza is kapják, de fájdalom, csak romjaiban, mert a kálvinistahad 1641-ben, Tarczali Pál prédikátor idejében, feldúlja s a szentély és sekrestye határfalainak kivételével, földig rom­ bolja a fényes „Basilica"-t. Klobusiczky Ferenc, zempléni alispán által az 1681-iki soproni törvények alapján, 1687-ben királyi rendeletre feloszlatott sáros­ pataki Collegium tanítóinak egy része Göncön húzódik meg. Isko­ lát alapítanak hamarosan, de mindössze 7 évig és 8 hónapig állhat ez fönn, mert 1695-ben a kassai jezsuiták zálogjogon meg­ szerezvén a gönci Csáky-féle uradalmat, az iskolát szétugrasztják s helyette „Convictus"-t állítanak. A templom és a plebánia ismét visszakerül a katholikusok kezébe; ezek azonban nem sokáig maradhatnak a helyzet urai. Ugyanis az utolsó Rákóczy-mozgalmak idején a lakosság a fölkelőkhöz csatlakozik s bosszúját a katholikusokon tölti. Megint a kálvinisták az urak. II. Rákóczy 1 Ferenc Göncöt a „Szabad Hajdúvárosok ' sorába emeli és messze­ menő kiváltságokkal ruházza fel. A trencséni szerencsétlen napok után Eleonora Auguszta, I. József özvegyének rendelete alapján, Gönc is előbbi urának, a jezsuitáknak birtokába helyeztetik viszsza. Ekkor 1711-ben kerül a templom harmadszor és legutóljára a kálvinistáktól vissza jogos tulajdonosuk, a katholikusok kezébe. 1731-ben Göncöt a Csáky grófok visszaszerzik. 1742-ben a templomot a számtalan és veszélyes repedések miatt bezárják; az istenitiszteletet előbb a Convictusban, utóbb a plebánia-épület-

GÖNC

95

ben tartják. 1770-ben Kruzslyák István, plebános az egri püspök engedélye alapján új plebániai épületet emel. Az 1782-ik évben Kassán is kihirdetett „Türelmi Rendelet" folyományakép a gönci kálvinisták 1784-ben Oratoriumot építenek. Megindítják a katholikus templom ellen a már említett harangpört. Sok huza-vona után végezetre is a harang tulajdonjogából a kálvinistákat birói itélettel kirekesztik. 1777-ben Simálcsik lelkész új templomot épít. 1789-ben egy új orgonát szerez a hitközség. Az 1791-ben dühöngött tűzvész a plebánia- és templom-épületeket teljesen elhamvasztotta; — az elolvadt harangokat Eperjesen újra öntötték. A kassai püspökség megalakítása után, az 1807-ik esztendő­ ben Gedeon Mihály, plebános özv. gróf Csáky Istvánné kegyúrnő 2000 frt adqmányán a megrepedt templomot kiigazíttatja. 1808ban toronyórát készíttetett a hitközség 900 r. forinton. 1810-ben készült az egyházlátogatási okmány. A kavicsos és vadvizes talajon épűlt templom 1825—1827-ig újra igazítás alá kerűl. Alapos javításon és átalakításon megy keresztűl a templom az új kegyúrnő, özv. erdődi gróf Pálffy Miklósné, szül. Fredro Henrietta grófnő bőkezűségéből 1883—1887. években. 1889-ben a régi helyett új toronyórát csináltat a város. 1893-ban a r. kath. hit­ község szép orgonát szerez a templomba. Ugyanezen évben a kegyúrnő a plebánialakot teljesen átjavíttatja; a gazdasági épü­ leteket már a plebános építteti ki, mely utóbbiak azonban az 1895-ben dühöngő tűzvész martalékáúl esnek. Később azonban felépíttették s a templomot is átjavíttatták. A templom szent Imre, magyar királyi herceg tiszteletére van szentelve. A plebánia anyakönyveit 1714-től írják. A gönci r. kath. plebánia lelkészeinek névsora: Lehóczky András.................................................1714—1717. Andrásovits Ádám..............................................1717—1734. Galovics János........................................................1734—1736. Sartoris György..................................................1736—1749. 5 Luteczky János....................................................1749—1759. Kruzslyák József................................................1759—1774. Simalcsik István....................................................1774—1804. Gedeon Mihály............................................................1804—1812. Gálcsik János.............................................................1812—1833.

GÖNCI KERÜLET

96

10 Ferdinandy Sándor 1833—1846. Kádas István 1846—1848. Drisnyey János 1848—1892. Bódy Barna 1892— A gönci plebániához két község: Telkibánya és Zsujta, továbbá: Eresztvény, Szabadföld (Újvilág) tanyák és Köszörülő-malom tartozik mint leányegyház. Csak Telkibányán van templom a B. Szűz születésének emlékére szentelve, melyet Schwarzenberg Karolina hercegnő, néhai regéci Breczenheim Ferdinand herceg özvegye emelt 1862-ben. A jelenlegi kálvinista kézen levő ima­ ház 1561-ben még kath. templom volt, de az akkori földesúr, Dobó István kiűzte onnét a katholikusokat. A Rákóczy-mozgalmak alatt a szentély szétrombolt falaiból négyszögletesre lett alakítva. Szép freskóképeit a legutóbbi ujítás alatt levakarták. Kegyúr: erdődi Pálffy László, Henrik gróf. Plebános: T. Bódy Barna. Segédlelkész: T. Horváth Géza. A népesség száma : Az anyaegyházban:

...

Leányegyházakban: Telkibánya Zsujta Eresztvényi tanya Szabadföld (Újvilág) Köszörülő Összesen:

Róm. kath.

Gör. kath.

1344

34

247 313

22 14

1904

70

Ágost. Helvét.

Izrael.

24 1558* 295* 9 1133* 6 193*

39 2884

46 48

Távolság az anyaegyháztól km-ben

10 5

389

A megkereszteltek száma: 67. Házasságkötések száma: 11. A meghaltak száma: 49. A lakosság magyar-ajkú. Posta és távíró-állomás helyben, vasúti állomás : HidasNémeti.

Kassai Dóm.

Az ÚRVACSORA oltára, egykor a bártfai SZT. EGYED templom tulajdona volt, honnan 1896-ban hozták át a Dómba. Az oltár fölött a Dóm egyedűli ép freskója, mely az utolsó ítéletet ábrázolja, a két részre osztott kép felső része, a szivárvánnyal övezett s azon ülő és kétélű pallost tartó VILÁGBÍRÓT, alúl. - a CREDO egyes ágazataiból vett s mondatszalagokra írt szavakat és jelvé­ nyeket tartó apostolokat ábrázol. Az 1862. évi restauráció alatt ezen freskó is meg lett újítva s a pokol torkát ábrázoló lángot lövelő, nyitott szájú sárkány be lett festve. A kőből faragott oszlopcsomós pilléreken látható sötét foltok, az 1565. évi óriási tűzvész maradványai.

GÖNC-RUSZKA.

97

6. GÖNC-RUSZKA. Gönc-Ruszka község Abauj-Torna vármegye gönci járásában. Ezen helységnek nevét a régi oklevelekben többféleképen említik. Néhol Ruzka-Ruska, Penig-Ruszka, Wruzka; később földesuráról Kornis-Ruszkának nevezik, mely nevet pecsétjein is viselte az ujabb időkig; a bírák hivatalos okmányaikban is így nevezték; most Gönc szomszédságáról Gönc-Ruszkának hívják. Alapítása a XI. század vége felé vagy a XII. század elejére esik s egyike volt a királyné 10 sváb helységeinek: — villa teutonica regnialis. A váradi tüzesvas-itélőszék jegyzőkönyvében 1219-ben már nyoma van Ruszka községnek. Ugyanis több göncruszkai lakos lopással vádoltatván, tüzesvas próbát állottak ki. Közülök 9 meg­ igazult — justificati sunt, — kettő megégett. 1280. évben gróf Ruszkai Benedeknek (comes Benedictus de Wruska) fiai: Péter, Isyp (József) és Kázmér bírják zálogképen, melyet Isypi Stauch fia, Jakab gróf (comes Jacobus filius Stauch de Isyp) s ennek fia, Mihály Ruszka helységét örökösen által­ váltják Benedek mesternek és Péter grófnak, a Ruszkai Bene­ dek fiainak. Ruszka mellett közvetlen Oroszi nevü helység is létezett. Ezen Oroszi helységnek jelenleg semmi nyoma sincs; minden jel azonban oda mutat, hogy a két közelfekvő helység összeol­ vadt. Erre különösen abból lehet következtetni, hogy a jelenlegi Gönc-Ruszkát Penig-Ruszkának is hívták. Penig pedig felet je­ lent, azaz Ruszkát Oroszi nélkül. Plebániája már 1334-ben virágzott. György, egri helynök, kanonok s palai főesperes parancsolja két plebánosnak 1372-ben, hogy Ruszkai Nagy fiának, Demeternek birtokát becsüljék meg, mivel Bezzegh János fiának, Miklósnak az anyja hitbérét, test­ vérének Klárának leányi negyedét kiadni nem akarja. Innen lát­ szik, hogy Ruszkát ezen időben közbirtokosok uralták. Később Giskra, cseh vezér birtoklása idejében torony épült a templomhoz, az itt levő kelyhesek beolvadtak a róm. kath. hívek közé s a hitújításig vallásbéke honolt a község lakosai között. 7

GÖNCI KERÜLET

100

A megkereszteltek száma: 33. Házasságkötések száma: 5. A meghaltak száma: 17. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró-állomás: Gönc, vasúti-állomás: HidasNémeti. 7. HEJCE. Hajdan püspöki mezőváros, jelenleg kisközség Abauj-Torna megye gönci járásában. A történeti hagyomány sze­ rint még Szt. István alapította ezen plebániát és Hejce birtokát az egri püspökséghez csatolta. A városszerű, ódon fallal kö­ rűlvett templom a hitújítás ide­ jén a kálvinisták kezén volt, de csakhamar visszavették tőlük és szt. István tiszteletére felszentel­ tetett. E templomot gróf Eszterházy Károly, egri püspök 1783ban átalakíttatta, Bubics Zsigmond kassai püspök pedig 1895-ben tekintélyes összeget utalványoztatott ki a templom pénztárából, mellyel a templom teljes meg­ újítását és kifestését tette lehetővé. A HEJCEI PLEBÁNIA-TEMPLOM. A kegyúri tisztet 1810 óta a kassai püspök viseli. Eszterházy, egri püspök által a templom közelében épített kastélyban* — mely a kassai püspökök nyaralóhelyéűl szolgál — — van egy szt. Keresztről címzett szép magánkápolna, melyet Bubics Zsigmond püspök a kastéllyal együtt 1888-ban nagy költséggel helyreállíttatott és 1889. szept. 16-án ünnepélyesen fel­ szentelt. * Lásd a 26. oldalon

HEJCE.

101

A plebánia-lakot gróf Eszterházy Károly, egri püspök épít­ tette 1770-ben, Bubics püspök pedig 1895-ben rendbe hozatta. A hejcei plebánia anyakönyveit 1739-től vezetik. A lelkészek névsora: Zizeky János...................................................1733—1748. Búzásy Pál...........................................................1748—1778. Ujházy Károly......................................................1778 — 1808. br. Berzeviczy János.............................................1808—1824. 5 Liptsey György.....................................................1824—1837. Máczy János.............................................................1837—1839. Pandula József......................................................1839—1871. Zsendovics János...................................................1871 — 1889. Weiszer Károly.................................................1889—1904. 10 Csillag Márton.............................................................1904—. A hejcei plebániához régen Vilmány, Kisfalu, Fony, Vizsoly, Korlát, Regécke és Mogyoróska községek tartoztak, melyek közűl Vizsoly 1788, Fony pedig 1810-ben önálló plebániává szerveztettek. A kassai püspökség alatt Hejce első plebánosa báró Berze­ viczy János, esperes volt, kinek lelkészkedése alatt nevezett köz­ ségek közül már csupán Vilmány és Kisfalu szerepelnek az anyaegyházhoz tartozó leányegyházak gyanánt. Templom itt nincs. Kegyúr: A kassai püspök. Lelkész: T. Csillag Márton. A népesség száma : Az anyaegyházban (Major­ pusztával) Leányegyházakban : Vilmány Vilmány-Kisfalu Összesen:

Róm. kath.

Gör. kath.

584

12

332 121 1037

73 26 111

A megkereszteltek száma: 40. Házasságkötések száma: 8.

Ágost.

3

Helvét. Izrael.

224*

Távolság az anyaegyháztól km-ben.

31

2 307* 117* 40 10 5 571 158

4.7 4.7

102

GÖNCI KERÜLET

A meghaltak száma: 29. A lakosság magyar-ajkú. Posta : helyben, táviró-állomás : Gönc, vasúti állomás: HidasNémeti.

A HEJCEI TEMPLOM SZENTÉLYE S FŐOLTÁRA.

KÉR.

103

8. KÉR (NAGY- ÉS KIS-). Kisközség Abauj-Torna vármegye gönci járásában. 1860. dec. l-ig mint leányegyház Bodókő-Váraljához tarto­ zott, ettől az időtől kezdve önálló plebánia. Régi csúcsíves templomát a hitújítást követő háborús időkben az új tan hívei vették birtokukba. A még most is fennálló tem­ plom katholikus eredetét bizonyítja építési jellege, valamint azon körülmény, hogy midőn 1858-ban leégett a templom s vakolatát leverték, a szentély falán látható volt a b. Szűznek freskó-képe. A hitújítástól egészen a 19. század elejéig a katholikusoknak nem volt templomuk (csak egy kőből épült harangláb), az isteni­ tiszteletet kápolnává alakított magánházakban végezték. 1785-ben engedélyt kértek templom építésre a kormánytól, de kis számuk miatt elutasíttattak. 1801-ben megnyerték az ismételten kért enge­ délyt; de költségek hiányában a mostani templom alapkövét csak 1812-ben tehették le. Az építés nagy buzgalommal indúlt meg. A szegényebb sorsuak háton hordták az építéshez szükséges anyagokat. Téglát maguk égettek annyit, hogy még fel is maradt; ennek árát azután az építés költségeinek fedezésére fordították. De pénz és erő fogytán abba maradt az építés. 1820-ban csak a szentély kerűlt fedél alá; három évvel később pedig a hajót fejezték be; tornyot már nem építhettek. Ekkor a templomot jól-rosszúl felszerelve felszentelték Sz. Péter és Pál apostolok tiszteletére. 1833-ban segélyért folyamodtak a kormányhoz s kap­ tak is 1840 ezüst forintot, melyből sikerűlt a tornyot felépíteniök s azt egy három mázsás haranggal ellátniok. 1868-ban a tető­ zet helyreállításához szükséges 881 frt 95 kr. harmadrészét a vallásalap fedezte; de már az 1898. évi újítási költségeket, mintegy 900 frtot, kizárólag a hívek viselték. A templomnak nincs kegyura, de kezdettől fogva voltak ki­ váló jótevői. 1902-ben a hívek a templom különféle szükségle­ teire körülbelűl 1000 frtot gyűjtöttek. Alig készűlt el a templom, a hívek már is a plebánia alapí­ tására törekedtek. Dessewffy Nándor, bkváraljai plebánosnak 1860. évi ápr. havában bekövetkezett halála után Fábry Ignác, kassai püspök

104

GÖNCI KERÜLET

méltányolván a hívek annyi buzgalmát és anyagi áldozatait, nem­ csak hogy kérelmüket teljesítette, hanem még a leendő lelkész ellátására alaptőkéül 500 frtot helyezett el a kegyes alapítványok kezelő hivatalánál. Igy vált lehetővé, hogy 1860. dec. 1. napján Géczy András, kassai káplán már mint kinevezett első lelkész jelenhetett meg Kérben a hívek kimondhatatlan örömére, a ki ezzel megkezdte 30 évre szóló áldásos működését. A plebániai épületet, mely közönséges parasztház volt, az első lelkész helyezte lakható állapotba. 1891-ben utódja, Mihelyi József a sok áldozatban kimerűlt népen sokat segített azzal, hogy javadalmi kölcsön útján maga is hozzájárult a lakóház kibővítéséhez s gazdasági épületek emeléséhez. Midőn ő a mo­ gyoróskai plebániára távozott, három esztendeig felváltva Liszkay Nándor, szántói esperes-plebános, majd Pavliár Károly, nyugal­ mazott hitoktató s ennek 1900. jan. 4-én bekövetkezett halála után ismét Liszkay Nándor látta el a plebániát. Ezen idő alatt a plebániai földek jövedelmét, a párbért és a munkaváltságot a ple­ bános congruájának növelésére fordították s ilyképen ezen alap körülbelűl 3300 koronával gyarapodott. Nagyiváni József 1901től lelkészkedik itt. Kérhez mint anyaegyházhoz tartoznak a következő leány­ egyházak: Alpár kisközség, Aranyos puszta, az Aranyos völgy, Sóstó és Alsó-Tuzsa tanyák. Az anyakönyveket a plebánia alapítása évétől írják. Kegyúr: — Lelkész: T. Nagyiváni József. A népesség száma:

Róm. Kath.

Az anyaegyházban: (Aranyos puszta, Sóstó és 732 Alsó-Tuzsa tanyákal) Leányegyházban: Alpár (határában Aranyos 100 fürdővel). Összesen: 832

Távolság az anyaegyháztól km-ben.

Gör. kath.

Ágost.

107

4

133*

64

3.5

8

2

122*

5

5.10

115

6

255

Helvét.

Izrael.

69

NÁDASD.

105

A megkereszteltek száma: 34. Házasságkötések száma: 6. A meghaltak száma: 21. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró-állomás: Abauj-Szántó, vasúti-állomás: Forró-Encs. 9. NÁDASD. E plebánia ősrégi, bár múltja felderítésére hiányzanak az adatok. Annyi bizonyos, hogy 1636. évben a kálvinisták elfog­ lalták. Egy század mulva ismét a katholikusok jogos birtokába kerűl vissza. A régi plebánialak helyén, melyet 1766. évben a Soóscsalád építtetett, 1892. évben egészen új s díszes épületet

A NÁDASDI TEMPLOM (1478). A nádasdi templom szentélye a XV. század végén épűlt csúcsíves modorban; mutatja a szentély déli pillérén bevésett évszám: 1478. Hajója átépítve, de szentélyének boltozata, ajtainak bélletei s az ablakok mérőművei még épen maradtak.

emeltek. A plebánia anyakönyveit az 1763. évben kezdték írni. Temploma sz. Anna tiszteletére 1458. évben épült. 1636. év körűl leégett s csak 1756. évben állították helyre. Újabban 1900-ban került alapos javítás alá.

GÖNCI KERÜLET

106

A következő egyházmegyei áldozópapok lelkészkedtek Nádasdon: Mrász János...........................................................1763—1765. Brandisz Balázs....................................................1765—1770. Korbics Tamás........................................................1770—1772. Loósz Ignác...........................................................1772—1782. 5 Miticzky János.........................................................1782—1809. Glósz József..............................................................1809—1811. Kalász András.....................................................1811 — 1828. Füzesséry István................................................1828—1837. Neumer György......................................................1837—1838. 10 Therna Ferenc.............................................................1838—1849. Ruzsbarszky Endre..............................................1849—1858. Grofcsik József...........................................................1858—1890. Kollár János............................................................1890—1891. Jávorszky Ferenc..................................................1891— Alsó-Kékeden a szt. Háromság tiszteletére szentelt ősrégi templom áll, melyet 1729. évben a Melczer-család megújítta­ tott. A temetőn van a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére emelt sírkápolna. A többi leányegyházban nincs templom. Kegyúr: — Lelkész: T. Jávorszky Ferenc Róm. kath.

Gör. kath.

782

42

Leányegyházakban: Abaújvár 133 A.-Kéked 272 F.-Kéked 142 Pányok 77 Összesen: 1406

18 8 29 19 116

A népesség száma: Az anyaegyházban:

Ágost. Helvét. Izrael.

10

156*

70

3 569* 38 — 46 13 — 1 17 — 299* 21 13 1071 159

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

—

7 4 3 5.5

A megkereszteltek száma: 66. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma: 37. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta- és táviró -állomás : Ab.-Zsadány, vasúti állomás: Csány.

Kassai Dóm.

„Mária halála", szárnyas oltár. A Dóm fönmaradt régi 4 oltárának egyike, a XVI. század elejéröl.

RADVÁNY.

107

10. RADVÁNY. Kisközség Abauj-Torna megyében, a fűzéri járásban. Radvány hajdan a fűzéri plebánia leányegyháza volt. A hit­ újítás szomorú korszakában a fűzéri anyaegyházzal egyetemben a reformátorok kezére kerűlt. A hitújítás megszünte után azon­ ban ismét fölvirágzott e vidéken a katholicizmus s a fűzéri anyaegyháznak 1737-ben történt visszaállítása után oly nagy lendületet nyert, hogy a fűzéri plebánia nem lévén képes a rohamosan növekvő hívek lelki szükségleteinek eleget tenni, — egy újabb plebániának felállításáról kellett gondoskodni. Ennek következtében nagykárolyi gróf Károlyi József özvegye, született gróf Waldstein Erzsébet asszony megvetette a radványi plebánia alapját 1807-ben. Az 1810-ik évben kelt egyházlátogatási okmány értelmében az első plebános, névszerint Kopcsay András 1807. május havá­ ban foglalta el a plebániát és pedig nem a legkecsegtetőbb álla­ potok között. — A plebánia ugyanis még zilált s rendezetlen volt. — A nép egyrésze az elmult szomorú idők káros befolyása alatt állván még, rakoncátlankodásával elég nagy gondot okozott. Ehhez járult, hogy a templom, melyet 1738-ban emelt ki rom­ jaiból Ivánovits Márton, fűzéri plebános, — ismét összeomlással fenyegetett. Ki alapította a radványi templomot s mikor, azt a rég­ mult idők fátyla födi. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvből, a plebánia eme legrégibb okmányából csak annyit tudunk, hogy a Bold. Szűz Mária látogatásának tiszteletére lett szentelve. A mai templomtól kissé keletre, tehát a plebánia jelenlegi kertjében állott s sírboltjával temetkezési helyül szolgált. — Mint a fűzéri plebánia leányegyházát a pálosok, kik akkor a fűzéri vártemplom s plébánia vezetésével voltak megbízva és a környéken több zár­ dával rendelkeztek, — látták el. A hitújítás idejében Isten e kis hajléka is romba dőlt, mint említve volt. Fentartása körűl sokat fáradozott Péchy István, ki az 1759. évben teljesen helyreál­ líttatta.

108

GÖNCI KERÜLET

Később azonban a már ismét megrongálódott templom szűk­ nek bizonyult a folyton szaporodó hívek befogadására, miért is egy új templom építéséről kellett gondoskodni. Igy épűlt aztán a mai templom, melyet az 1830-ik évben emelt Sz. Eduárd tisz­ teletére gróf Károlyi István, a mint azt a templom homlokzatán lévő felírás is jelzi, mely így szól: HONORI s. EDVARDI DICATA PATRONO C.

STEPHANO K A R O L Y I

RELIGIONI ET PIETATI SVRREXI.

A templom román stylben épűlt s tömör falaival a régi vár­ templomokra emlékeztet. A maga teljességében még be nem fejezett mű, — a mennyiben csonka tornya, mely ideiglenes tetővel van ellátva, négyszögben végződő szentélye, oltárai s azok felszerelése csak ideiglenes előállítását bizonyítják. A radványi plebánia anyakönyveit az 1807-ik évtől írják. A radványi lelkészet vezetésével az 1807. évtől, tehát alapí­ tásának évétől napjainkig összesen hat egyházmegyei pap volt megbízva, kik a következő sorrendben állottak a plebánia élén: Kopcsay András......................................................1807—1819. Berzevitzy Menyhért............................................1819—1831. Tóth József..........................................................1831 —1852. Paulovits Mihály...............................................1852—1889. Szabó József............................................................1890—1892. Csurilla Ágoston...................................................1892— A segédlelkészi állást az 1850-dik évben szervezték. A radványi plebániához 9 község tartozik leányegyházként: Filkeháza, Kis-Bózsva, Kovácsvágás, Kovácsvágás-Huta, NagyBózsva, Pálháza, Sompataki Kis-Huta, Sompataki Nagy-Huta, Vily és Vilyi puszta. A leányegyházakban templom nincsen. Kegyúr: nagykárolyi gróf Károlyi László. Plebános: T. Csurilla Ágoston. Segédlelkész: T. Szikora György.

VIZSOLY.

A népesség száma: Az anyaegyházban: Leányegyházakban : Filkeháza Kis-Bózsva Kovácsvágás Kovácsvágás-Huta Nagy-Bózsva Pálháza Sompataki-Kis-Huta Sompataki-Nagy-Huta Vily és Vilyi puszta (Zempl. m.) Több tanya Összesen :

109 Távolság az anyaegyháztól km-ben.

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

305

50

—

25 60 125 230 120 130 200 180

130* 35 15 7 15 150 5 10

2 3 5 — 15 5 — 580* 110* — — 1 — 180 10 1 200* 60 — 15 5 — — —

7.5 7.5 5.0 1 .0 7.7 4.6 8.2 10.8

105 69 1549

100 10 527

— 300* 20 — 6 — 3 1569 241

6.4 —

Helvét. Izrael.

270

25

—

A megkereszteltek száma: 68. Házasságkötések száma: 13. A meghaltak száma: 47. A lakosság magyar-ajkú. Posta: Pálháza; táviró-állomás: Legenye-Mihalyi; vasúti állo­ más : S.-A.-Ujhely.

11. VIZSOLY. A vizsolyi róm. kath. lelkészet őskorát homály borítja. Annyi bizonyos azonban, hogy II. Gejza király által (Holland) külföld­ ről behozott szászok vétették meg alapját Vizsoly községnek, ami onnan is következtethető, mert az elnevezés is német ere­ detű. Alkalmasint, midőn az új telep elnevezése iránt a gyar­ matosok versenyeztek: „Wie soll heiszen" — miként neveztes­ sék — a német „Wie soll."-ból lett. Vizsoly. És így könnyen felfogható, hogy Mátyás király idejében a huszita áramlat fel­ kereste itt egykori szomszédait és a község közepén az akkori ízlés szerint építtettek templomot, mély későbben a szathmári

110

GÖNCI KERÜLET

békekötés következtében a róm. katholikusok és az elpártolt helvét hitvallásúak között folytonos versengés tárgya volt; barát­ ságos egyezség útján végre a husziták által épült templom meg­ maradt a reformátusok birtokában, a róm. katholikusok számára pedig a m. kir. helytartótanács a vallásalapból 3187 frt 58 krt (váltóban) utalványozott s a helybeli földesúr Semsey András 4000 váltó forintján felül a többi kiadásokat fedezte. — Igy a róm. kath. templom 1799. évben újonnan építtetett fel, mely időben Baligay Kázmér, kapucinus atya a feloszlatott tokaji szer­ zetből, mint helyi káplán lelkészkedett Vizsolyban. Teljes fel­ építése után 1801. október 15-én Klobusiczky György, szepesi kanonok áldotta meg Ker. szent János tiszteletére. Hogy a plebánia már századok előtt létezett, onnan is lehet következ­ tetni, mert a község mindig népes volt és így nem nélkülöz­ hette a lelkészt. A hitújítás elterjedésével minden bizonnyal megszűnt itt a róm. kath. lelkész állandó hivatala. Mutatja ezt azon körűlmény, hogy miután Vizsoly községének letelepített népe külföldi szár­ mazású volt és a hitújítás idejében némely nyomai és hagyo­ mányai még létezhettek, az új tan termékenyebb talajra talált itt, mint más helyen; bizonyítja ezt azon történeti tény is, hogy itt nyomda is volt, a község városi jogokkal bírt és itt nyom­ ták először az első magyar biblia-fordítás tökéletes teljes ki­ adását 1589—1599, tehát 10 év alatt két ívrétkötetben — Károlyi Gáspár, gönci református pap által, a kinek tetemei jelenleg Gön­ cön a r. kath. templom északi küloldalában nyugosznak. Igy nagyon valószínű, hogy a kath. plebániából református lett és megtartotta bel- és kültelkeit, melyeknek mai napig is birtokában van, míg a róm. katholikusokat a hejcei anyaegyházhoz osztották be. Végre 1782. évben a plebániát visszahelyezték és Korlát leányegyházzal együtt a hejcei anyaegyháztól elválasztották. Azonban a visszahelyezés után nem volt itt mindjárt lelkész, hanem csak 1788-ban, midőn országszerte rendszeresítették a plebániákat. Gróf Eszterházy Károly, egri püspök Simástsik Ist­ ván, gönci lelkészt bízta meg a vizsolyi lelkész visszahelyezésé­ vel, ki is az eltörőlt kapucinus-zárda utolsó házfőnökét, Sárdy Kelemen atyát 1788. június 11-én vezette be a lelkészi hiva-

VIZSOLY.

111

talba. — Ezen időtől fogva a helybeli lelkészek helyi kápláni minőségben voltak alkalmazva, míg végre 1813. évben, a tem­ plom teljes felépítése és felszerelése után Vizsoly rendes lel­ készet lett Jelenfy István kinevezésével, kit 1814. évi október 3-án Molnár Jakab göncruszkai lelkész követett. Az első lelkészt, Sárdy Kelemen atyát, a következő lelkészek követték helyi káptalani minőségben: Schmidt Nep. János.................................................1789—1791. Belánszky Mihály................................................1791—1796. Dudásy Antal.......................................................1796—1798. Balyigay Kázmér................................................1798—1813. 5 Jelenfy István (plebánosi minőségben első).......1814—1821. Molnár Jakab.............................................................1821—1837. Jeszenszky András.............................................1837—1842. Kupecz György........................................................1842—1856. Pajthényi Gergely.................................................1856—1862. 10 Bodnár József............................................................1862—1870. Geöce Imre 1870. Bányász Ödön } Schönviszky János................................................1870—1880. Baritsko Endre.......................................................1880—1888. 15 Tasnády József.......................................................1888. Szekerák Károly...................................................1888—1892. Káger József..........................................................1892—1893. Bodnár Endre..........................................................1893— A templom a vallásalap kegyurasága alatt áll, melynek költ­ ségén 1877-ben megújították. 1886-ban a hívek buzgóságából kifestették és díszítették. 1895-ben ugyancsak a vallásalapból lőn külsőleg újítva. 1902-ben az amerikai hívek adományából díszes lourdesi oltárt emeltek a templomban. A vizsolyi plebánia anyakönyveit 1788-tól vezetik. A 3/4 órányira fekvő Korlát leányegyháznak temploma a Szentháromság tiszteletére van szentelve. 1848-ban a tűz marta­ léka lett és csak 1872-ben épűlt föl ismét. 1894-ben az egy­ házmegyei alapból külsőleg kicsinosították.

GÖNCI KERÜLET

112

Kegyúr: A vallásalap. Lelkész: T. Bodnár András. Róm. kath.

Gör. kath.

713

Leányegyházban: Korlát 220 Összesen: 933

A népesség száma: Az anyaegyházban

Ágost.

Helvét.

Izrael.

154

16 208*

85*

58 212

9 25

298* 506

53* 138

Távolság az anyaegyháztól km-ben

5

A megkereszteltek száma: 37. Házasságkötések száma: 4. A meghaltak száma: 33. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró-állomás: Gönc, vasúti állomás: Forró-Encs.

A KASSAI DÓM RÉGI MISEKÖNYVÉNEK TÁBLÁJA, Myskovszky Viktor akad. tag terve és rajza szerint, régi állapotában jelenleg a kassai múzeumban.

II.

Kassai kerület. Esperes: Főtiszt. Tomcskó Alajos, c. prépost, szentszéki ülnök, ker. tanfelügyelő, enyickei plebános. Alesperes: N. tiszt. Plent István, koksó-mindszenti plebános.

Plebániák: 1. ALSÓ-MISLYE. Hajdan Szt. Miklósról nevezett prépostság volt. Az a.-mislyei plebánia már 1334-ben létezett, de a hitújítás idejében megszűnt; 1712-ben Calvin híveitől a katholikusok vissza­ szerezik. Ugyancsak ettől az évtől kezdve írják anyakönyveit. A plebánia, valamint az iskola 1887-ben az ingatlannal és régi épületeivel eladatván, a prépostsági épületbe helyeztettek át. Temploma 1805-ben épült sz. Miklós püspök tiszteletére; 1887-ben újították. 1712-től a következő lelkészek működtek itt: Porubszky András.............................................1712—1734. Bellágh Antal.........................................................1734—1739. Podhorányi Ferenc...............................................1739—1743. Kruslák A. ............................................................1743—1758. Brandis Menyhért.................................................1758—1786. Luttmanberger Lajos...........................................1786—1788. Prohászka Nikodém............................................1788—1803. Kubek János................................................................1803—1805. 8

114

KASSAI KERÜLET

Dónay Ferenc..........................................................1805-1813. 10 Rökh Ferenc......................................................................1813—1832. Czár József............................................................1832—1841. Bradsevics János..................................................1841—1846. Sonka János............................................................1846—1855. Knauth Frigyes......................................................1855—1885. 15 Duschek János...............................................................1885—

• A.-MISLYE, A RÉGI ZÁRDA, MOST PLEBÁNIA ÉS TEMPLOMA.

Az 1712—1764-ig terjedő idő alatt következő leányegyházai voltak: Alsó-, Felső-Kéked, Nádasd, Regete-Ruszka, N.-Szalánc, Ósva és Rákos. Jelenlegi leányegyházai közül Bologdon, FelsőMislyén és Zsadányban van templom. Bologdon 1732-ben épűlt Szt. Mihály főangyal tiszteletére; 1869, 1886 és 1888-ban meg­ újították. Felső-Mislye temploma 1874-ben épűlt a fájdalmas Szűz tiszteletére, melyet 1890-ben a tűz elhamvasztott ugyan, de 1892-ben ismét fölépítették. Végűl Zsadányban 1863-ban a hívek

ALSÓ-MISLYE.

115

adakozásából épűlt egy kápolna — mely ma is jó karban van — a Bold. Szűz tiszteletére. Kegyúr: A tanúlmányi-alap. Plebános: T. Duschek János. Segédlelkész: T. Miklusícza János.

AZ ALSÓMISLYEI PLEBÁNIA-TEMPLOM BELSEJE.

A népesség száma:

Róm. kath.

Az anyaegyházban (Dringács pusztával) 816

Gör. kath.

Ágost.

143

10

Helvét

12

Izrael.

Távolság az anya­ egyháztól km-ben.

37 8

KASSAI KERÜLET

116

A népesség száma: Leányegyházakban: Alsó-Csaj Bologd Felsó-Mislye Garbóc-Bogdány Szkáros Zsadány

Ide tartoznak a vasúti állomás és a 321 - 326. számú vas­ úti őrházak.

Összesen:

Róm. kath.

Gör. kath.

143 273 698 307 218 467

14 5 31 28 62 73

2922

356

Ágost. Helvét. Izrael.

34 5 — 41 — 125* 3 84* 13 160*

26

61

16 5 23 41 32 145*

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

6 7 3 5 5 3

299

A megkereszteltek száma: 89. Házasságkötések száma: 23. A meghaltak száma: 55. A lakosság magyar- és tót-ajkú. Posta, távíró- és vasúti állomás helyben. 2. BÁRCA. Hogy a bárcai templom mely időben épűlt, történeti ada­ taink hiányában biztosan meg nem határozható. Miskovszky szerint a szentély építészeti styljéből ítélve, a csúcsíves stylnek előrehaladott jellegét viseli magán és a X|V. században, Róbert Károly idejében, az 1325-ik évben épűlhetett. A Bárczay családi levéltár egy okmánya szerint II. András, egri püspök (1275—1305) 1297-ben templom-építési engedélyt adott Helia (Illés) comes fiának, Inoknak (Iván-János) kérel­ mére. Hogy a mai templom ugyanaz volna még, alig hihető; de valószínű, hogy a csúcsíves stylbe való átépítése az Anjouk alatt történhetett, mivel a „Vatikáni oklevéltár" szerint „Fel­ es Al-Bárca" plebánosa 1332—1337-ik évek közt a pápai tizedbe 4 garast fizetett. Az 1839. és 1840. évi kassai „Névtár" a ple­ bánia felállítását 1334-ik évre teszi. II. Ádám, nyitrai püspöknek (1243—1252) templomépítéséről

BÁRCA.

117

az oklevelek mélyen hallgatnak. Hogy a koksó-mindszenti ple­ bániához mikor csatolták leányegyházként, nem biztos, de hihető, hogy 1570 után, midőn a bárcai földesurak a reformá­ tus hitre tértek; a hívek csekély száma miatt Zsebessel együtt

A BÁRCAI PLEBÁNIA-TEMPLOM.

a fenti plebánia alá rendelték. 1696-ik évben a kassai konviktus és papnevelő jezsuita-igazgatója, Pater Pethő István 500 huszár kíséretében kilovagolván a helyszínére, az ősrégi templo­ mot visszafoglalta a reformátusoktól és azon időtől fogva a róm. kath istenitiszteletnek szolgál helyiségűl háborítatlanúl; míg a

118

KASSAI KERÜLET

protestánsok átellenben 1795-ben egy más térségen emeltek maguknak imaházat. A visszafoglalás után a hívek 1757-ik év­ ben a templomot megújították; 1786-ban újra javították, a mint a bejárás feletti évszám az új torony felépítése előtt bizonyí­ totta. 1788-ban a régi plebániát visszaállították és új anyakönyvek­ kel látták el. 1896. év nyarán a villám a templomnak kis fatornyába ütött; azt szétrombolta, de nagyobb szerencsét­ lenség nem történt, mivel a harangokat megmentették; az új fatorony elkészültével 1898. május 27-én azokat újra viszszahelyezték. 1900 őszén és 1901 év tavaszán a templomnak előfala leromboltatván, azt 3 méterrel kibővítették. A kibővített részhez ugyanakkor a Vallás- és Közoktatásügyi ministerium egy szép csúcsíves stylű, bádoggal fedett tornyot építtetett. Az új toronyba a harangokat 1900. október hó 31-én helyezték el. A nagyobbik harang Szt. Péter és Szt. Pál, a kisebbik a B. Sz. Mária tiszteletére van szentelve. A templomnak egy fő és két mellék oltára van Szt. Péter és Szt. Pál, illetőleg Szt. József és olvasó B. Szűz Mária tiszte­ letére szentelve A főoltár barok stylben épűlt, melyet 1866-ban új képpel láttak el. A Szt. József oltárát 1901-ben Szt. József szobrával ékesítették. Oltárkövét Ocskay Antal, püspök alatt 1846. évben november havában szerezték be. A szent Rózsafűzér­ oltár predelláján a következő felírás olvasható: „In honorem Beatae Mariae Virginis fieri curavit hoc Altare generosus Dnus Georgius Komáromy. Ven. Cap. Strigon. Bonorum Boldog et Széplak-Apatensis Officialis, nec non Liberae-Regiaeque Civitatis Cassoviensis Iudex primus, cum clarissima consorte sua g. D. Catharina Horváth Kiszevics, Anno Domini 1712." Ez oltárt tehát, a mint a felírás bizonyítja, 1712-ben Komáromy György és neje Horváth Kiszevics Katalin építtették a Bold. Szűz tiszte­ letére. 1869. és 1884-ik években a nagy oltárt és a szentélyt ujonnan javították és díszesen kifestették. 1827-ik évben új padokkal látták el a templomot. 1902-ik évben a régi 6 válto­ zatú orgona helyébe egy új pneumatikus és 7 fő s 6 alváltozatú orgonát szereztek be. 1866-ban a szentélyből kilopták a monstrantiát és azt összetörve a peresi erdőben elrejtették; később azonban nyomára akadtak és visszahozták, melynek

BÁRCA.

119

darabjai mai nap is a sekrestyében láthatók. 1873-ik évben a plebánia-épület, valamint a gazdasági melléképü Az itt működött lelkészek névsora a követke Schohovszky Ágoston, premontr 1788—1802. Háray Antal 1802—1805. Peczkó János 1805—1806. Alter József 1806—1830. 5 Kriszt Ferenc (ideigl.) 1830—. Horay József 1830—1832. Philipp Urbán, ferencrendi 1832—1833. Schőn Antal 1833—1834. Kiss József 1834—1841. 10 Mikó János 1841—1846. Takács András 1846—1850.. Liszkay Ferenc 1850—1856. Visnyovszky András (ideigl.) 1856—. Kubacsek Alajos 1856—1860. 15 Andrasovszky József (ideigl.) 1860—. Tatay Imre 1860—1898. Dragoner Béla 1898— A zsebesi templom keresztelő Szt. János tiszteletére van szentelve. Alapításának éve ismeretlen. A vatikáni oklevéltárban 1332—1337. évek közt említtetik, hogy „item de Sebes solvit 2 grossos," miből következtethető, hogy a XIV. században már ple­ bániája lehetett. Később 1514. évben már egy plebános nevével is találkozunk. Ugyanis 1514-ben a parasztlázadás idejében Illés, tolcsvai plebános, mint Bakács Tamás, esztergomi érsek és prí­ más ügyvivője, minden plebánosnak és azok helyetteseinek, valamint a polgároknak tudtára adja, hogy Tamás, esztergomi érsek és konstantinápolyi patriarcha különös megbízásából Zywr, sacai polgárt küldi a törökök ellen összegyűjtendő hadsereg összetoborzására. Azért őt kiátkozás terhe alatt parancsolja tisz­ tességesen fogadni az őt követőkkel együtt, élelmezésükről gon­ doskodni, énekszóval és nyilvános körmenettel járulni a keresz­ tesek fogadására. Ezen írást, illetőleg ezen írásnak a másolatát, — mert az eredetit a kézbesítőnek vissza kellett adni, — u. a. év május 21-én Péter, zsebesi és Benedek, gecsei plebánosok

120

KASSAI KERÜLET

Kassa város tanácsának előmutatták reggel 7 órakor. Ugyanak­ kor jelen voltak János, kassai plebános és Henrik, kassai hit­ szónok. Azóta a zsebesi plebánia történetéről nem tudunk sem­ mit. Még az 1810. év július 18-án kelt egyházlátogatási okmány is csak annyit tud e templomról, hogy nagy oltára Szt. János tiszteletére van szentelve. Van két mellékoltára: az egyik Szt. István, a másik a boldogs. Szűz Mária tiszteletére felállítva. A nagy oltárt 1861. évben Peregrini, kassai képfaragó készítette. 1864. évben új tornyokat építettek, melybe egy kassai harang­ öntő által egy 2 mázsás és 27 fontos harangot helyeztek el. Ezen harang 1874-ben megrepedt, mely helyett 1897. év május havában új harangot szereztek be. A zsebesi templom a 60-as években az égő szomszédházak­ tól tüzet fogva leégett; később azonban a szepesi püspökség és káptalan, mint jótevők, valamint a hívek segélyezése folytán új tetővel és toronnyal látták el 1864-ben. Orgonája 5 változatú és 1866-ban állították fel. A régi elégett. 1865-ben az egész templom belsejét rendbe hozták. Kegyúr: A vallás-alap. Plebános: T. Dragóner Béla. Róm. kath

A népesség száma: Az anyaegyházban: (Nagy- és Kis-Világos, Pe­ res, Koksó-Puszta, Pipagyujtó- és Vörösrák tanyákkal) 903

Gör. kath

165

Ágost.

Helvét.

Izrael.

54

58*

80

Leányegyházban Zsebes 265 25 1 Ide tartoznak: a vasúti állomás és 328., 329. számú vasúti őrházak. Összesen: 1168 190 65 129 A megkereszteltek száma: 93 Házasságkötések száma: 11. A meghaltak száma: 35. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben.

5

85

Távolság az anyaegyháztól km-ben.

2

ENYICKE.

3. ENYICKE. Abaujtornamegyei mezőváros; — mint község már az Árpád­ házi királyok idejében fennállott, mint azt egy V. István királytól (1272) származó adomány levél tanusítja, melynek alapján Enyickét a Csák-nemzetségből származó Pous és Domokos mestereknek adományozták. Ezen adománylevelet (1464) Báthory István, ország­ bíró írta s abban a határ megjelölésénél a következő szavak foglaltatnak: „deinde (meta) vadit ad statuam lapideam, quae dicitur Balwankew."

AZ ENYICKEI TEMPLOM ÉS PLEBÁNIA

Utóbb több család birtokában volt Enyicke, melyek közűl ismeretesek: a Buzlay, Orbanócz, Bartha és Horváth nevűek, mígnem 1516-ban a Ryma-Széchyek kezébe jutott. Mint Széchy Mária férje bírta azt s építtette a most is fennálló kastélyt (1660) Wesselényi Ferenc nádor. Hogy Enyickén már ez ősi időkben is volt plebánia, abból lehet következtetni, hogy Wesselényi (1658) a régi templomot és ple­ bániát a kastély tájékáról a község tulsó végére helyezte át. Ugyanazt a (1705) Rákóczy-féle vallásügyi commissio a katholikusoknak itéli oda, a nagyszámú protestánsoknak pedig ple­ bániaiak és iskolaépítésre csak helyet jelöl ki. A templom védő-

122

KASSAI KERÜLET

szentje: Nep. Sz. János. Wesselényi özvegyétől Tökölyi István vette meg 20,000 frtért Enyickét; de 1688-ban már mint kincs­ tári tulajdon a leégett kastéllyal gróf Waldstein Károly, kassai parancsnok birtokába jut 5907 R. frtért. Mint Waldstein Henriette férje a XVIII. század elején Lobkovicz Keresztély bírja Enyickét s mint kegyúr 1717-ben egy ezüst kelyhet és ámpolnákat kül­ dött Bécsből a plebániai templomnak. A XVIII. század elején már rendes lelkészek működtek itt és a plebánia nagy kiterjedésű. Ide tartoztak mint leányközségek: Szakaly, Bocsárd, Bölzse, Szina, Kenyhec és Perény. De a lakos­ ság nagyon vegyes volt vallásra nézve, mert Bocsárdon még husziták is laktak, kiket alkalmasint Lobkovicz telepített oda Csehországból. Ezen időből csakis egy Nedeczky Péter nevű plebános isme­ retes, de annak utódját a rendelkezésre álló források nem neve­ zik meg, hanem felemlítik, hogy Munkács vidékéről került ide s rögtöni halállal mult ki. Az enyickei lelkészethez tartozó leányközségek közűl meg­ említendő első sorban a kis Bocsárd község, melyről egy IV-ik Béla királytól 1251-ben kiadott és a szepesi káptalan levéltárában őrzött okmány szól. Ugy ezen okirat, valamint a jászói prépost által 1612-ben kiállított határjárlat arról tanuskodik, hogy Bocsárd két részből állott és pedig az Egras-patak keleti oldalán Szabolcsárd, a nyugatin Pelbocsárd elnevezéssel. Volt itt templom is, mert annak romjai fölött épült 1773-ban b. Meskó Jakab áldozatkészségéből a most is fennálló új templom Szt. Imre tisz­ teletére. Hasonlóan ősrégi Szakaly községe is, melynek temploma egy régi s igen szép góth stylű szentéllyel s díszes kis pastoforiummal bír. Itt számos nemes család lakott, úgymint: Szakalyi, Kormos, Czeczei, Horváth, Györgyi, Ragályi, később a Dessewffy és b. Szepesi-család. Előbbiek protestánsok voltak; protestáns predikátort is alkalmaztak és a templomot a katholikusoktól eltulajdonították. Utóbbit b. Szepessy László foglalta vissza a katholikusok részére 1759-ben. 1760-ban Karlay Ferenc, egri kanonok — a Rózsa füzér-királynő tiszteletére — megáldotta. A predikátortól elfoglalt lakásba kath. kántortanítót helyezett be s azt sajátjából díjazta.

ENYICKE.

123

Ide tartozik mint fiókközség a három Bölzse is, úgymint: Kápolna-, Sziget- és Sándor-Bölzse; de ezekről csakis annyi a megemlítendő, hogy Sziget-Bölzsén a XVII-ik században b. Meskó Jakab kegyurasága alatt gör. kath. plebániát alapítottak, mely jelenleg is fennáll. Az enyickei lelkészek névsora: Nedeczky Péter Ismeretlen nevű Foltin Bertalan.........................................................1714—1730. Vajay Péter.............................................................1730—1734. 5 Luteczky Péter.....................................................1734—1740. Halcsik Zsigmond................................................1740—1752. Pribóczy János......................................................1752—1783. Tulsiczky András.............................................1783—1805. Hárray Antal........................................................1805—1820. 10 Dubán Ignác...................................................................1820—1821. Kossuth Károly...................................................1821—1824. Dienes Sándor.........................................................1824—1836. Koblissek Ignác.......................................................1836—1862. Répászky József.....................................................1862—1873. 15 Tomcskó Alajos........................................................1873— Biztosabb s részletesebb adatokat plebánia történetére vonatkozólag az itteni lelkészek későbbi fel­ jegyzései, melyek az anyakönyvekben és a plebániai jegyző­ könyvekben találhatók. Ezek a következőkről tanuskodnak: 1714-ben Lobkovicz herceg kegyurasága alatt Foltin Bertalan József lett Enyicke plebánosa, ki is a kereszteltekről s házasultakról teljes, a halottakról részleges anyakönyvet vezetett s hagyott maga után. Ugyanő foglalta jegyzékbe a plebániai java­ dalomhoz tartozó szántóföldeket, rétet és erdőt s feljegyezte a kegyuraság adományait. 1740-ben Halcsik Zsigmond lelkészkedése alatt változott a kegyuraság. 1742-ben Enyickét özv. báró Meskó Jakabné szül. Hegymegi Borbála vette meg s Jakab nevű fiával Széplakról Enyickére tette át székhelyét. Ugyanezen évben egy nyilvánossági joggal felruházott kápolnát rendezett be a kastélyban. Az új kegyuraság

124

KASSAI KERÜLET

nemcsak a templom iránt tanusított nagylelkű áldozatkészséget, de nagyban előmozdította a kath. hitéletet is, mert 1749-ben a kassai jezsuiták által Enyickén missiókat tartatott s ezeknek köszönhető, hogy a protestánsok csoportosan tértek vissza a kath. egyházba s a század végével már nyomait sem találjuk itt a protestantizmusnak. 1747-ben új főoltárral cserélték fel a régit; felépűlt a mostani torony s a régi torony helyén — a szentély déli oldalán — egy privilegiált oltárral ellátott kápolnát állítottak. Ugyancsak a kegy­ uraság bőkezűségéből épűlt 1761-ben a hajó két mellékkápolnája, a sekrestye fölötti oratorium és a templom hajóját padlás helyett téglaboltozattal látták el. A templom dísze emelkedett ugyan és a hitélet szép lendü­ letet vett, de a plebános helyzete nagyon megváltozott; mert 1761-ben Perényben önálló plebániát s Kenyhecen helyi káplán­ ságot szerveztek. Megcsonkúlt azonfelül a plebánia földbirtoka is. Nagy fáradsággal s eréllyel küzdött a plebános jogainak megvédelmezéseért Pribóczy, de mindössze annyit ért el, hogy a plebános járandósága a templom földjeiből nyert kárpótlást, a mire ő Náthán próféta paraboláját idézi. 1771-ben tartotta Enyic­ kén a Visitatio Canonicát gróf Eszterházy Károly, egri püspök, mely alkalommal a bérmálás szentségét is kiosztotta. Ugyan­ akkor végleg önálló plebániát szerveztek Kenyhecen és Szinát ahhoz csatolták. 1878-ik évben alapította az új kegyúrnő, gróf Zichy Rezsőné, született Péchy Jakobina grófnő a zárdát, abban egy leánynevelőintézetet, leányiskolát és kisdedóvót. E célra Schuster Constantin, kassai püspök hozzájárulásával a régi kórházi épületet használta fel s úgy az épületnek helyreállítása és a rendeltetésnek megfe­ lelő átalakítása, valamint annak berendezése az alapítóné költsé­ gén lett eszközölve. Hogy pedig ezen a hitközség gyermekeinek vallás-erkölcsös nevelésére és oktatására, nemkülönben az ifjú nemzedék megmagyarosítására rendelt intézmény örök időkre biz­ tosíttassák, az alapító kegyúrnő 16.000 frtot tett le örök alapít­ ványként a kassai egyházmegye kegyes alapítványainak kezelőségénél. Megszaporodván a hívek száma s az új intézmény által a

ENYICKE.

125

hitoktatói teendők is: kápláni állomást rendszeresítettek 1880-ban a vallásalap terhére. 1882-ben a templom szentélyének déli olda­ lán lévő sírkápolna s az alatta lévő sírbolt majdnem ujra épűlt. 1884-ben a templom régi tornyát magasabbra emelték és egész új, díszes tetőt kapott. 1889-ben új orgonát szereztek be. 1900-ban a zárda területén a kegyes alapító- s kegyúrnő saját költségén egy új óvót, konyhát és mosóházat építtetett. 1903-ban alakítot­ ták át a régi magtár-épületet, mely az urasági kastély tőszom­ szédságában áll, kápolnává. Ezen új s díszesen berendezett ká­ polnát a Szt. Kereszt tiszteletére szentelték fel szeptember hó 20-án. A kápolnát a megyés főpásztor nyilvánossági joggal, a római szentszék pedig kétrendbeli búcsúengedéllyel ajándé­ kozta meg. Kegyúr: özv. gróf Zichy Rezsőné, szül. péchujfalusi Péchy Jakobina grófnő. Plebános: Főtiszt. Tomcskó Alajos, c. prépost, kerületi espe­ res, szentszéki ülnök. Segédlelkész: T. Inczinger Kálmán. A népesség száma:

Róm. kath.

Az anyaegyházban: (Kánya-Bölzse, Világos és Jakabháza majorokkal) ... 859

Gör. kath.

Ágost.

51

Leányegyházakban: Szakaly 320 14 Bocsárd 140 8 Bőlzse, (Kápolna-, Sziget­ es Sándor-) 113 157*

Helvét.

Izrael.

19

4

4

45 11

2 3

1

8

3

24

105

Ide tartozik a vasúti-állomás és 2. számú őrház.

Összesen:

1432 330

A megkereszteltek száma: 70. Házasságkötések száma: 7 A meghaltak száma: 40. A lakosság tót-, magyar- és német-ajkú. Posta, táviró- és vasúti állomás helyben.

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

126

KASSAI KERÜLET

4. FELSŐ-OLCSVÁR. Plebániája már a XIII. században létezett ugyan, de csak az 1734. évben lett rendezve s ettől az évtől kezdve rendelkezik anyakönyvvel is. Templomát 1810-ben építette a kegyuraság Szt. István király tiszteletére. 1875-ben megújították. Leányegyházai közűl a következőkben van templom: Beszteren Nepomuki Szt. János tiszteletére, mely 1765-ben épűlt; kijavítva 1861-ben lett. Rozgonyban a Szt. Kereszt felmagasz­ taltatására 1860-ban épűlt a templom és 1882-ben újították. Györ­ gyin Czéhmester Anna építtetett a Bold. Szűz tiszteletére kápolnát. A plebániát 1734. évtől következő ferencrendi lelkészek vezették. Billagh Ádám.......................................................1734—1739. Nagy Pál..................................................................1739—1740. Schulcz Mihály....................................................1740—1747. Jászai János.......................................................1747-1754. 5 Prics V. ..................................................................1754—1759. Ettől az évtől kezdve egész 1776 ig lelkésze nem volt. 1776-tól kezdve egyházmegyei papok látták el a plebániát a következő sorrendben: Zsilag András.....................................................1776—1805. Károly János..........................................................1805—1818. Bányász György...............................................1818—1841. Lovassy Imre.......................................................1841—1854. 5 Marczényi János....................................................1854—1863. Boczkó Ferenc..........................................................1863—1876. Kováts Tamás.......................................................1876—1904. Sidelszky Gyula...................................................1904— Olcsvárt két ízben a tűz elhamvasztotta ugyan a templomot, de újból fölépítették, sőt 1892-ben új iskolát is emeltek, nem­ különben új tanítói állást szerveztek. Hasonlóképen 1894-ben Rozgonyban, 1896-ban pedig Nádaskán épült iskola. 1898-ban segédlelkészi állomás létesült.

FELSŐ-OLCSVÁR.

127

Kegyúr: Az esztergomi papnevelő-intézet. Plebános: N. tiszt. Sidelszky Gyula, szentszéki ülnök. Segédlelkész: — Gör. kath.

A népesség száma:

Róm. kath.

Az anyaegyházban (Vi­ lágos és Varjuhegy tanyákkal)

355

24

177 183 140 120 749 67

40 59 9 17 140 42

791

331

Leányegyházakban: Alsó-Olcsvár Beszter Györgyi Nádaska Rozgony Vajkóc Összesen

Ágost.

18

Helvét.

42

Izrael.

Távolság az anyaegyháztól km-ben

3

42 15 2 175* 6 16 3 10 46 16 1 26 56* 92 55 238* 21 163 593 127

4 7.5 9 2 4.5

A megkereszteltek száma: 62. Házasságkötések száma: 25. A meghaltak száma: 32. A lakosság magyar- és tót-ajkú. Posta és táviró-állomás helyben, vasúti-állomás: Kassa. 5. KASSAUJFALU. Község Kassa városa északkeleti oldalán, Abauj-Torna vár­ megye kassai járásában. A Szent-László, magyar király védnök­ sége alatt álló ősrégi templom alapításának éve a plebánia irat­ tárában talált feljegyzések szerint 1297. Helyreállítása 1510-ik évben történt, mint ez a templom hajójának északi oldalán talált feljegyzésekből látható. A templom körüli tér hajdan egyszersmind temetőnek is szolgált, melyet az akatholikusokkal közösen használtak s kőfallal volt bekerítve; ennek azonban ma nyoma sincs. A templom alatt valaha sírbolt volt; ez azonban a magyar felkelések idejében a templommal együtt el­ pusztúlt.

128

KASSAI KERÜLET

A templom fel volt szentelve, mit a falakon itt-ott talált keresztek bizonyítottak; de hogy ki által és mikor, az nem tud­ ható; bizonytalan az is, hogy a templom és az oldalkápolnák — melyek annak északi és déli oldalához voltak építve, — mely szent tiszteletére lettek megáldva. '

A KASSAUJFALUI PLEBÁNIA-TEMPLOM.

A templommal egyidejüleg volt alapítva a hogy Kassaujfalu már a XIII. század elején bírt. Nagy kiterjedésű plebániai bel-ingatlana a részén, a hol jelenleg az új iskola, a Rimay féle beltelkek vannak, feküdt.

plebánia is, úgy saját plebánosával község délnyugati és Orosz Mihály-

KASSAUJFALU.

129

Kassaujfalu sorsa ugyanaz volt, a mi Kassa városáé. A protestantismus erőszakoskodásai és az úgynevezett kuruc hábo­ rúk Kassaujfalut sem kímélték meg, mert lakóit az új hit felvételére kényszerítették, templomát, plebániáját feldúlták, oltá­ rait s egész belső berendezését részint megrongálták, részint összetörve megsemmisítették. Ezen időben valószínüleg a plebánia is megszünt, mivel úgy­ szólván az egész község lakói az új tanokat követték. Á fenmaradt egynehány hithű katholikus lelki gondozását a kassai

A KASSAUJFALUI PLEBÁNIA-TEMPLOM BELSEJE.

jezsuiták — kik azon időben zálogjogból kifolyólag 40 éven ke­ resztűl a község tulajdonosai is voltak, — egyidőre magukra vállalták; — működésük azonban jelentékenyebb lelki hasznot nem eredményezett. A jezsuitákat a kassai kórház-templom mellett alkalmazott helyi káplánok váltották fel, kik egyszersmind Kassaujfalu és Tihany hitközségek ideiglenes lelkészeivé is voltak kinevezve. Ezek a következők: Palinyi Lőrinc, kinek idejében 1732-ik évben a régi „congrua" lett megállapítva. Valeskó Mihály, ki az anyakönyvezést 1748-ik évben kezdte meg. 9

KASSAI KERÜLET

130

Perneczky Antal, szt. Ferenc-rendi szerzetes, ki fáradhatatlan buzgalmával a romban heverő templomot helyreállította, kieszkö­ zölvén a templom befedését és kívül-belül való kitatarozását, nemkülönben a szükséges belső berendezéssel is ellátta a templomot. P. Visnyovszky András 1752. évtől. Az ő idejében a község lakói Kalvin és Luther tanát elhagyva a katholikus egyház kebe­ lébe tértek vissza. Megtérítésükben sokat fáradozott a buzgó és hithű Bertsik, kassavárosi főbíró. Kassaujfalu rendes lelkészei a következő sorrendben álltak a plebánia élén: Leviczky Nep. János 1761—1769. Felix István 1769—1772. Mosovits Pál 1772—1776. Michalik Márton 1776—1783. 5 Lábossy Ádám 1783—1788. Matulszky András 1788—1829. Weichhardt József 1830—1861. Martényi Ede 1861—1886. Liteczky József 1886— Kassaujfaluhoz mint anyaegyházhoz két község, ugymint: Benyék és Rás, továbbá egy major, névleg Hunyadi-major tar­ tozik; templommal egyik sem bír. Kegyúr: Kassa szab. kir. város. Plebános: T. Liteczky József, ker. jegyző. Távolság A népesség száma: Az anyaegyházban:

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

Helvét

Izrael.

az anya­ egyháztól km-ben.

1244

16

—

12

15

—

3

11 6 2

Leányegyházakban. Benyék 80 38 70 54 92 — Rás 120 74 8 Hunyadi major Összesen: 1424 54 190 140 18 A megkereszteltek száma: 65. Házasságkötések száma: 14. A meghaltak száma: 38. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta, táviró- és vasúti állomás: Kassa.

Kassai Dóm

Szt. József aranyozott bronz oltára, Szt. József carrarai márvány-szobrával, dr. Schuster Constantin váci (volt kassai) püspök költségén készült. Háttérben a szentségházzal, állítólag Crombholz Miklós nyssai épitőmester és kőfaragó műremeke (1496.)

KENYHEC.

131

6. KENYHEC. Község Abauj-Torna megyében, hol már a legrégibb idők­ ben volt róm. kath. plebánia. A XVII. század vége felé a Thökölyi-féle lázadás alkalmá­ val a nép a református vallásra tért át, a templomot és a ple­ bániát teljesen szétdúlták. 1749. évben Keczer István, püspök és nagyváradi káptalani prépost új egyházat építtetett, mely a Bold. Szűz menybevitelé­ nek tiszteletére szenteltetett fel és VI. Pius pápa engedélyével teljes búcsúval láttatott el. Csak annyit lehet tudni, hogy az új plebániát keletkezése idején szerzetesek látták el. 1761. évben önálló káplánsággá lett. Előbbi időkben az enyickei plebánosok vezették ügyeit. Végre 1771. évben gróf Eszterházy Károly, egri püspök új plebániai lakást építtetett. Kenyhecen lelkészkedtek : Magócsi Alajos 1779—1808. Mészáros Mihály 1808—1815. Ágh János 1815—1824. Máczy Imre 1824—1828. 5 Szojár György 1828—1835. Kuplecz György 1835—1837. Kubányi Béla 1837—1862. Balogh Károly 1862 — 1894. Malárcsik László 1894—1903. 10 Tasnády József 1903— A püspöki látogatás alkalmával Szina községet Enyickétől el­ szakították és Migléc községgel együtt a kenyheci egyházhoz csatolták leányegyházként. Szina községe régi góth stylben épített templommal bírt, melyet a reformátusok a plebánia összes javaival eltulajdo­ nítottak és most is birtokukban tartanak. Hogy a kath. hívek lelki szükségletén segítve legyen, 1869-ik évben a vallásalap és a hívek áldozatkészségén egy kis templom épűlt Szt. Péter és Pál apostolok tiszteletére. 9

KASSAI KERÜLET

132

Miglécen nincs róm. kath. templom; mivel a törzs-családok jórészt reformátusok, a katholikusok nagyrésze odaszármazott zsellérek. Az 1902-ik évben mind a kenyheci, mind pedig a szinai templomot átjavították és kifestették. Kegyúr: — Lelkész: T. Tasnády József. Róm. kath.

Gör. kath.

Az anyaegyházban:

335

81

Leányegyházakban : Migléc Szina

203 802

66 206

1 175* 46 17 249* 180*

1340

353

18

A népesség száma:

Ide tartoznak a 264 -266. számú vasúti őrházak.

Összesen:

Ágost.

Helvét.

Izrael.

—

46

48

470

Távolság az anyaegyháztól km-ben

1 1

274

A megkereszteltek száma: 66. Házasságkötések száma : 17. A meghaltak száma: 30. A lakosság magyar- és tót-ajkú. Posta: Abauj-Szina; távíró-és vasúti állomás: Hidas-Németi. 7. KOKSÓ-MINDSZENT. A plebánia és templom alapítási ideje bizonytalan. Az 1836ban kiadott névtár szerint, a XIV. században, 1334-ben már fennállott. A hitújítás idejében a templom és plebánia a refor­ mátusok kezébe került, akiktől 1695-ben foglalták vissza. — Anyakönyveit az 1787-ik évtől vezetik. A jelenlegi, Minden­ szentek tiszteletére szentelt templom helyén még 1771-ben egy fatoronnyal ellátott kisebb templom állott. Ezen templomról tesz említést az 1771-ben kiadott egyházlátogatási jegyzőkönyv­ ben Eszterházy gróf, egri püspök; „találtunk — úgymond — Mindenszentek tiszteletére egy kőből épűlt templomot, mely már

KOKSÓ-MINDSZENT.

133

bedűléssel fenyeget; mely valószínűleg akkor szenteltetett föl, a midőn 1695-ben a kálvinistáktól visszafoglaltatott. A templom mellett fából épűlt toronyhoz hasonló harangláb áll, a mely nehogy összedűljön, — gerendákkal van megtámasztva." — A mostani templom 1786-ban épűlt gróf Eszterházy Károly, egri püspök bőkezűségéből, II. József császár 1000 frt adományas a hívek adakozásából. A tornyot 1800-ban állították mellé. VI. Pius pápa 1796. november 22-én kelt brévével a tem­ plomnak — Mindenszentek napján, — advent IV. vasárnapján és fekete vasárnapon — örök időkre teljes búcsút engedélyezett. A templom belső berendezését Lovassi Imre plebános idejében részben megújították. Újabban 1901 — 1903-ban a hívek adakokozásából három új oltár-, szószék-, padokkal stb. látták el a templomot. A plebániához eredetileg a következő községek, illetve pusz­ ták tartoztak: Koksó-Mindszent, Búzafalu, Bernátfalu, Csontos­ falu, Alsó- és Felső-Gecse, Csány, Koksó-Baksa, Koksópuszta, Bárca és Zsebes; a két utóbbiból 1789-ben a bárcai plebánia létesült. A plebánosok névsora csak a XVIII. század elejétől állapítható meg. Rajcsányi János Kucsnay Ferenc.......................................................1733-1753. Schmelczer János...................................................1753—1755. Csernik Tamás........................................................1755—1779. 5 Matyasovics András.............................................1779—1782. Tóth Jakab.............................................................1782—1783. Lissay Antal........................................................1788—1802. Ladomérszky László............................................1802—1829. Kriszt Ferenc..........................................................1829—1839. 10 Máczy János........................................................................1839—1843. Jergencz Ferenc....................................................1843—1854. Lovassi Imre.........................................................1854—1879. Szabó József...........................................................1879—1890. Grofcsik József..............................................................1890—1900. 15 Plent István............................................................1900— A Bold. Sz. Mária nevének tiszteletére szentelt csányi tem-

KASSAI KERÜLET

134

plom építési ideje bizonytalan. 1777-ben visszafoglalták a kálvi­ nistáktól s ugyanakkor újíttatta meg báró Meskó Jakab. Nagy jótevője volt a templomnak a 40-es években Árvay András, csányi jegyző, a ki 1847-ben a templomot uj orgonával ajándékozta meg, 1849-ben a templomot 1% méterrel meg­ nagyobbíthatta és új toronnyal látta el. A gecsei leányegyház templomát 1750-ben gróf Barkóczy Ferenc, egri püspök engedélyével építtette Dessewffy István a B. Szűz Mária születésének tiszteletére. A templom eredetileg torony­ nyal is el volt látva, melyet azonban az 50-es években leromboltak. 1879-ben a templom hajóját s a kis harangtornyot a kastély birtokosa és a hívek költségén újra fedték; a szentély 1903-ban lett új fedéllel ellátva, ugyanakkor a templom belsejét a hívek adományaiból részben megújították. Kegyúr: A kassai papnevelő-intézet. Plebános: N. t. Plent István, alesperes. Segédlelkész: T. Liktor Endre. A népesség száma: Az anyaegyházban

Róm. kath.

Gör. kath.

216

15

Ágost.

Helvét.

Izrael.

1

50*

Leányegyházakban: Bernátfalu 196 2 20 4 1 320 20 30 Búzafalu 1 2 Csány (a vasúti állomás­ 1015 62 20 290* 110 sal) 450 20 2 2 45 Gecse 290 15 8 Csontosfalva 239 70 3 24 Gönyü 169 7 6 Koksó-Baksa Vasúti őrházak: 172-179. 8 1 1 2 szám Összesen: 2903 211 33 300 293 A megkereszteltek száma: 108. Házasságkötések száma: 16. A meghaltak száma: 83. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta, táviró- és vasúti állomás: Abauj-Csány.

Távolság az anyaegyháztól km-ben

1 1.5 3 2 1 5 3 2.3

Kassai Dóm.

SZT. ANNA OLTÁRA, épült nm. Bubics Zsigmond püspök úr költségén. A háttérben a püspöki trónus. A széket és imazsámolyt Kassa város ajándékozta Fábry Ignác püspöknek aránymiséje alkalmából.

LENGYELFALU.

135

8. LENGYELFALU. Hajdan Széplaknak volt leányegyháza, később 1789-től helyi káplánság; 1810-ben március 27-én lett önálló plebánia. Temploma régebben páduai Szt Antal tiszteletére volt emelve, de 1875—1877. években új templomot építettek a Bold. Szűz Mária tiszteletére. 1789-től kezdve a következő lelkészek működtek itt: Salgovszky A. ......................................................1789—1793. Rakoványi György, minorita..................................1793—1804. Kolártsik József....................................................1804—1806. Jesovszky Barnabás............................................1806—1807. 5 Grim János................................................................1807—1810. Hartay József..........................................................1810—1812. Demek János.................................................................1812—1814. Fábri József............................................................1814—1825. Molnár Mihály..........................................................1825—1831. 10 Krainik Ignác.................................................................1831—. Morvay Péter...............................................................1831—1837. Barsay János..........................................................1837—1853. Bercsinszky Alajos...............................................1853—1855. Czibula György......................................................1855—1857. 15 Pischel Ede.................................................................1857—. Bodnár János............................................................1857—1891. Schimitschek Lajos................................................1891— Leányegyházként Alsó- és Felső-Hutka tartozik ide öt tanyá­ val. Templom azonban egyikben sincs. Kegyúr: A vallás-alap. Plebános: T. Schimitschek Lajos. A népesség száma: Az anyaegyházban:

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost.

429

62

5

Helvét.

8

Izrael.

16

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

KASSAI KERÜLET

136

A népesség száma:

Róm. kath.

Gör. kath.

Leányegyházakban: Alsó-Hutka Felső-Hutka

216 290

17 119

935

198

Ide tartozik : Messzelátó, Bo­ gár, Krajtó és Tiszanyő tanya

Összesen:

Ágost.

5

Helvét.

Izrael.

160* 15

3 8

183

27

Távolság az anyaegyháztól km-ben

8 4

A megkereszteltek száma: 52. Házasságkötésék száma: 7. A meghaltak száma: 27. A lakosság magyar- és tót-ájkú. Posta, távíró- és vasúti állomás: Kassa. 9. REGETE-RUSZKA. A regeteruszkai r. kath. templom egyike az ország legrégibb templomainak. Épült az 1204-ik esztendőben. A plebániai épület szintén a legrégibbek közé tartozik hazánkban. A templom a hitújítás-okozta villongások alatt a reformátusok birtokába jutott és csak 1750-ben foglalta vissza az egyház akkori kegyura: gróf; Klobusiczky István, mint az alsómisiyei plebániá­ nak leányegyházát 1753-ban. Ez évtől kezdve önálló lelkészet lett. Az egyház az 1760-as években a ghimesi és gácsi gróf Forgách-család, kegyurasága alá jutott. A jelenlegi kegyúr egyik fivére, gróf Forgách Sándor, örökös főrendiházi tag 1893. évi december 23-án 44 éves korában elhalálozván, hűlt porai a regeteruszkai templomhoz tartozó családi sírboltba lettek örök nyugalomra helyezve. A megboldogult grófnak gyászoló és férje- emlékét szent kegyelettel megörökíteni kivánó özvegye, gróf Forgách Sándorné, született Sennyey Mária bárónő úgy a maga, valamint egyetlen gyermeke, gróf Forgách Erzsébet Zsuzsanna nevében új családi sírboltot s oratóriumot építtetett és a templomot ügy külsőleg,

REGETE-RUSZKA.

137

mint belsőleg fényesen átalakíttatta. A templom a B. Szűz Mária Sz. nevének tiszteletére van felszentelve. 1753 óta, midőn a plebánia újra önálló lett, a következő lelkészei voltak Regete-Ruszkának: Jászai János........................................................1755—1761. Albíni Ferenc..............................................................1761—1768. Petrik Mátyás..........................................................1768—1771.

A SZALÁNCI TEMPLOM.

Peresztegy Gábor..................................................1771—1774. 5 Blaskovics Endre...................................................1774—1778. Gallé István....................................................................1778—1795. Lihvarszky Jeromos.............................................1795—1796. Kraszony Mihály..................................................1796—1822. Kadlubják János......................................................1822—1866. 10 Csurilla János................................................................1866—1879. Szikora József................................................1879—1891.

138

KASSAI KERÜLET

Sidelszky Gyula 1891—1904. Lenz János 1904— Az alsókemencei közkápolnát Szt. Anna tiszteletére 1817-ben az akkori földesúr, Bukóvszky József építtette fel; 1891-ben gróf Forgách Sándorné átalakíttatta és felszereltette. A nagyszalánci templom Szent-István m. király tiszteletére a néhai kegyúr, gróf Klobusiczky István költségén épűlt 1754-ben. Ezen templomot 1901-ben a jelenlegi kegyúr: gróf Forgách István teljesen megujíttatta s a templomhoz új tornyot építtetett. A kegyúr a toronyba sajátkezüleg készített egy kitűnő szerkezetű órát. Az ósvai templom ősrégi; a 13-ik században épűlt Szt. Péter

A PETŐSZINYEI KERESZTELŐ KÚT A XII—XIII. SZAZADBÓL.

és Pál apostolok tiszteletére. Hagyomány szerint a pethő-szinyei Paulinus barátok zárdájához tartozott; későbben úgy a templom, valamint a hozzátartozó uradalom a kassai jezsuita atyák tulaj­ donába ment át, a kik 1748-ban megujíttatták. 1898-ban a saját vagyonából úgy külsőleg, mint belsőleg újból helyreállították. A rend felosztása után az ósvai uradalmat a tanulmányi alaphoz csatolták. A kisszalánci templom bizonytalan időben B. Sz. Mária szü­ letésének tiszteletére épűlt; de elhanyagolt állapotában az isteni­ tisztelet tartására alkalmatlanná vált; 1892-ben a hívek adomá­ nyaiból teljesen helyreállították. A plebánia egyik leányegyhá­ zában, P.-Szinyén régi időkben Paulinus barátok laktak. A zárdá-

139

REGETE-RUSZKA.

nak már semmi nyoma; a nagy zárda-templom azonban még ma is áll s jelenleg a kálvinisták használják; a legelhanyagoltabb állapotban van. Kegyúr: ghymesi és gácsi gróf Forgách István. Plebános: T. Lenz József. Segédlelkész: T. Varga Imre. A népesség száma: Az anyaegyházban

Róm. kath.

Gör. kath.

Ágost

514

30

6

Helvét. Izrael.

81

Leányegyházakban: Alsó-Kemence 61 66 215 77* Bőd 78 19 27 464* Felső-Csáj 126 6 — 179* Felső-Kemence 24 6 296 5 Győrke 186 112 23 271* Kelecsény (Borda tanyával) 132 44* 3 88 Kis-Szalánc 62 157 14 7 Nagy-Szalánc 280 57 9 501* Ósva 359 13 4 76 Pető-Szinye 270 208 133 153* Rákos 110 32 91 Szalánchuta 224 8 2 Ujszállás 146 53 11 Ujváros 245 262* 15 Ide tartozik a nagy-szalánci vasúti állomás és vár, ezen­ felül a 316—320. számú vasúti őrházak. Összesen: 2817 1073 730 2021

23

Távolság az anya­ egyháztól km-ben

8 38 9 23 31

14 8.5 5.5 20 4

22 5 45 8 29 6 4 5 22

15 6 11 5 10 8.5 25 21 21

278

A megkereszteltek száma: 119. Házasságkötések száma: 25. A meghaltak száma: 75. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta-állomás: Garbóc-Bogdány, táviró-állomás: Alsó-Mislye, vasúti állomás helyben.

140

KASSAI KERÜLET

10. SZÉPLAK. Abauj-Tornavármegye azon kies részén, hol a Hernád és a Tarca folyók völgyei egyesűlnek, a „Branyiszkó" hegylánc végnyulványának tövében terűl el Széplak s a vele összeépűlt Szép­ lak-Apáti község. Jellegzetes neveit kétségkívűl ősrégi birtokosa lakhelyétől, a Szt. Benedek-rend apátságának monostorától nyerte, melyet remek fekvésénél fogva már a XIII. századbeli okmá­ nyaink Szíp-, Szép-Apátinak neveznek. Ki alapította ezen apátságot és mikor, nem tudjuk, csak az bizonyos, hogy monostora II. Géza király idejében már fennál­ lott s templomát Martyrius, egri püspök 1143-ban a B. Sz. Mária tiszteletére szentelte fel. További történetét illetőleg, Rupp Jakab: Magyarorsz. helyz. története és az 1810-iki egyházlátoga­ tási okmány szerint az apátság, melynek javadalmazásához Szép­ lak, Apáti, Szilvás-Apáti, Alsó-Hutka, Zdoba, Felső-Olcsvár, Beszter, Garbóc helységek és Lebenye puszta tartozott, leszámítva az 1286. évi János apát és Antal, jászói prépost közt, továbbá Péter apát és Pál prépost közt 1343-ban felmerűlt birtokpereket, melyek folytán az apátság Supek, máskép Apáti birtokát elvesz­ tette, háborítatlanúl virágzott egészen Hollós Mátyás királyunk idejéig, mikor is ez a birtokaiban megtámadott apátságot meg­ oltalmazni akarván, azt a Rozgonyi család védnöksége alá helyezte. II. Ulászló 1513-ban rendeletileg meghagyja Kassa városának, hogy András apátot birtoka bármely megtámadójával szemben védelmezze; majd Szathmáry György, pécsi püspök védnöksége alá helyezi az apátságot, melynek Chewl János apátja már oly szorúlt anyagi helyzetbe kerűl, hogy Garbóc és Beszter helységeket 200 frt ellenében Zemerei Mihálynak adja zálogba. Ennek halálával, de leginkább a gyászos emlékű mo­ hácsi vész után beállott zavarokban az apátság birtokait minden oldalról megtámadják a bírvágyó szomszédok, minek következ­ tében I. Ferdinánd király 1528-ban Kassa városának adomá­ nyozza az apátság feletti kegyúri jogot, mely intézkedés azon­ ban már mit sem használ, mert I. Ferdinánd és Zápolya János

SZÉPLAK

141

ellenkirályok közt felmerűlt harcokban épületeit felgyújtják s lerombolják, ingatlanait pedig Zápolya János 1538-ban Gecsey Márton és Lónyai Gergely párthíveinek adományozza. Az ekként megsemmisített apátság birtokait később Ferdinánd király több­ nyire hűtlenség vétsége miatt a világiak kezéből visszafoglalja s 1558-ban a beeni prépostság javadalmával, nemkülönben a nagy­ szombati harmincad pénztárából hetenkint kiszolgáltatandó 2 magyar forint járadékkal együtt a jezsuitáknak a Nagyszombat­ ban szervezendő társház építésére adományozza. Midőn ezek el-

A SZÉPLAKI TEMPLOM ÉS PLEBÁNIA

távoztak, Oláh Miklós, esztergomi érsek az apátság még egy­ házi kézben maradt — mert Széplakot már Alghy család, Cziráky Vazul, Mágócsi Gáspár és Talai Gergely udvartelkes nemesek bírják, — birtokait 1567-ben az általa ugyanott szervezett pap­ nevelő-intézet fentartására kieszközli, melynek támogatására ma is szolgálnak, tulajdonát képezvén a Nagyszombatból Eszter­ gomba visszahelyezett Szt. István királyról elnevezett papnevelő­ intézetnek. Az apátság címe kiváló egyházférfiak érdemei jutal­ máúl szolgál jelenleg. Visszatérve Széplak község, illetve plebániájának történe-

142

KASSAI KERÜLET

tére, hagyomány szerint annak törzslakóit az apátság jobbágyai­ ban kell keresnünk, kik a monostordomb kevésbé lejtős két oldalán, a mostani Széplak-Apáti község helyén letelepedvén, lelki szükségleteik kielégítését az apátság ősi templomában nyer­ ték. Midőn pedig az apátság monostora megszűnt és a Hernáds Tarcza folyók síkján levő birtokai világiak kezébe kerűlt, az ezek udvartelkeiből s jobbágyaik lakhelyeiből létesűlt Széplak községe s abban a ma is fennálló templom. Építési ideje isme­ retlen s történetére vonatkozó legrégibb adat a plebániai napló 1751. évről fenmaradt azon jegyzete, mely elmondja, hogy 1619-ben, midőn Bethlen Gábor az alkotmány és vallásszabad­ ság védelmére fegyverhez nyúl, hadai Kassát elfoglalván, az egyházi s szerzetesi javakat pusztítva, mindazokat, kik ősi val­ lásukhoz ragaszkodnak, kegyetlen módon bántalmazzák és szep­ tember 7-én a nagyszombati papnevelő-intézet széplaki uradal­ mának Kassán, a Malom-utcán lakó kormányzóját, Chrysinus Márk, esztergomi kanonokot kivégzik: az itteni egyházi birtok elfoglalásával a templom a kálvinisták kezébe kerűl, kiktől csak a báró Meskó Jakab (1717-ben III. Károly királytól ado­ mányképen nyeri II. Rákóczy Ferencnek Sós István s neje Várady Annánál zálogban levő birtokait) hitbuzgó özvegye, született Hegymeghy Borbála 1725-ben földesúri joga s hatal­ mánál fogva hitsorsosai részére szerzi vissza s három oltárral és minden szükségessel ellátva, Szt. Jakab apostol tiszteletére megáldatja. Alig múlik el pár évtized s ezen különben kis arányú, boltozatlan hajójú templom a rohamosan szaporodó hívek befogadására elégtelen lesz, miért is 1778-ban a kegyúr, valamint a nagyszombati papnevelő-intézet s egri káptalan, az akkor itt már egyedüli földbirtokosok aránylagos költségén meg­ nagyobbították, beboltozták és 1780-ban hozzáépítik az elég csínos falazatú, de izléstelen csonka tetejű tornyot. Ez időtől fogva — leszámítva a kisebbszerű beszerzéseket és helyreállítá­ sokat, u. m. 1789-ben beállítják a 8 változatú orgonát, 1786-ban új nagy oltárt építenek, 1823-ban kockakővel kirakják padlóza­ tát, 1845-ben helyrehozzák a leégett nagy oltárt, 1863-ban ki­ festik az egész templom belsejét s kijavítják a mellékoltáro­ kat — a templom állapota nem változott, jóllehet mély fekvésé-

SZÉPLAK.

143

nél fogva átnedvesedett, csinosításra többé nem alkalmas s szűk is a hívek befogadására. Miként a templom, úgy a régi plebániaiak építésének is isme­ retlen az ideje; a mostanit a réginek helyén, a br. Meskó család telkén, az apátság monostorának fenmaradt köveiből a kegyúr, a nagyszombati papnevelő-intézet s egri káptalan, mint helybeli földbirtokosok aránylagos anyagi hozzájárulásával 1791-ben épí­ tették. A kántor lakása ugyancsak a br. Meskó család telkén 1777-ben épűlt, melyhez 1793-ban az újonnan épűlt községi iskolát csatolták. Lelkipásztorai közűl első Horánszky Pál 1725—1728. Ezt követték : Ledel András Kelemen Imre Bukássy Ádám Jurtassy Antal 5 Perniczky Antal (ideigl.) Drucsay Pál Kopacsek Ignác Rozgonyi Pál Veselényi János 10 Szimalcsik István Bartay András Volny János Szíjárthó István Hunyady József Bellis János

1728—1731. 1731—1732. 1732—1744. 1744—1749. 1749—1751. 1751—1761. 1761—1763. 1763—1768. 1768—1771. 1771—1812. 1812—1844. 1844—1845. 1845—1866. 1866—1902. 1902—

Hármas anyakönyveit 1725 óta vezetik. Leányegyházként ide tartozik: Széplak-Apáti, Szilvás-Apáti és Zdoba. Van egy tanyája is: Lebenye. Templom csak az anyaegyházban van. Kegyúr: zicsi és vásonkeői gróf Zichy Béla. Plebános: N. tiszt. Bellis János, szentszéki ülnök.

KASSAI KERÜLET

144

A népesség száma: Az anyaegyházban (Re­ zső- és Svitajtanyával) Leányegyházakban : Széplak- Apáti (Lebenyeés Telekipusztával) ... Szilvás-Apáti Zdoba Ide tartoznak még a 327—331. számú őrházak. Összesen.

Róm. kath.

Gör. kath.

835

81

289 262 203

57 48 150*

1589

336

Ágost.

Helvét.

Izrael.

23

55

32

2 3

4 4 3

6

28

66

42

Távolság az anyaegyháztól km-ben.

Közvetlen összeépítve

4

A megkereszteltek száma : 87. Házasságkötések száma : 13. A meghaltak száma : 70. A lakosság tót- és magyar-ajkú. Posta- és vasúti állomás helyben, távíró-állomás : Bárca.

A BÁRTFAI KERESZTELŐKÚT.

4 4